Trump és Putyin hónapok óta keresik a közös hangot az ukrajnai háború lezárásáról, mégis újra és újra kudarcba fullad minden közeledési kísérlet. A háttérben amerikai belpolitikai kényszerek, orosz stratégiai gyengeség és európai biztonsági félelmek egyszerre alakítják a két vezető mozgásterét – miközben Orbán Viktor számításai sorra dőlnek meg.
„Egyórás, konstruktív és őszinte megbeszélést folytatott egymással Putyin és Trump elnök, miután Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában járt” – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök diplomáciai főtanácsadója. Elmondása szerint Trump hangsúlyozta:
szeretné még elnöksége idején elérni az ukrajnai békét.
Trump korábban azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak. Tavaly nyáron Alaszkában találkozott is Putyinnal, ám a békekísérletből nem lett semmi – hiába reménykedett Orbán Viktor abban, hogy épp Budapesten jelenti be a két vezető a megállapodást. Orbán annyira hitt ebben, hogy februárban Ukrajnát Magyarország ellenségének nyilvánította, és megszervezte az „aranykonvoj” műveletet, amely végül csúfos kudarcba fulladt.
Orbán számítása az volt, hogy Trump, Putyin és Zelenszkij is kényszerhelyzetbe került. Az Egyesült Államokban november első keddjén választásokat tartanak, ahol a demokraták visszaszerezhetik a képviselőházat, esetleg a szenátust is. Trumpnak sürgősen szüksége lenne egy látványos külpolitikai sikerre, hiszen az iráni háború egyértelműen kudarc.
Ha a demokraták erősödnének, az Putyinnak is komoly csapás lenne: 2021-ben épp ők nyilvánították Oroszországot – Kínával együtt – stratégiai ellenfélnek, egy évvel azelőtt, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna elfoglalására és Zelenszkij elnök meggyilkolására.
Orbán úgy vélte, Zelenszkij is sarokba szorult, mert a háborúba belefáradt ország elveszítette az USA támogatását. Csakhogy tévedett: Európa nem omlott össze, a Tettrekészek Szövetsége amerikai fegyvereket vásárol Ukrajnának, és finanszírozza a kijevi kormányt. Az ukrán drónhadviselés pedig példát mutat a világnak: a gyengébb fél is képes felülkerekedni, ha jobb technológiával harcol.
Van-e orosz fenyegetés Európa ellen?
Jurij Usakov szerint nincs. Csakhogy Putyin korábban azt is állította, hogy „eszébe sincs megtámadni Ukrajnát” – majd 2022. február 24-én mégis megindította a támadást Kijev ellen. Akkor brit és amerikai kommandósok akadályozták meg Zelenszkij elnök meggyilkolását – erről Putyin ma már nem szívesen beszél.
A kérdés az: mit ért Putyin Európa alatt? Washington és Brüsszel szerint a három balti állam egyértelműen Európa része. Putyin viszont hajlamos úgy tekinteni rájuk, mint a Szovjetunió egykori tagállamaira.
Észtország, Lettország és Litvánia a cári birodalom részei voltak, majd függetlenséget kaptak, amelyet egészen 1940-ig megőriztek. Ekkor Sztálin és Hitler felosztotta egymás között Európát, a balti államok pedig szovjet érdekszférába kerültek. 1991 óta viszont függetlenek, és az EU, valamint a NATO tagjai.
A CIA igazgatója – aki nemrég Moszkvában járt – állítólag nyomatékosan figyelmeztette az orosz vezetést:
ha Oroszország hibrid háborút indít a balti államok ellen, arra válasz érkezhet, amerikai támogatással.
Az Egyesült Államok számára Európa fontosabb, mint Oroszország
Ezen a stratégiai realitáson sem Trump, sem Putyin nem tud változtatni. Az USA ezért törte szét az Európa–Oroszország–Kína közötti nagy kontinentális együttműködést.
Orbán Viktor diplomáciája erre a hármas szövetségre épült, ám ennek ideje lejárt. Merkel kancellár felismerte ezt, és visszavonult. Orbán viszont tovább harcolt egy délibábért – majd április 12-én csúfosan megbukott. Ebben fontos szerepet játszott, hogy a Nyugat – beleértve az USA-t is – nem tolerálja az oroszbarát politikát háború idején.
Magyar–orosz diplomáciai csörte
Orbán Anita külügyminiszter tíz orosz diplomatát utasított ki, Moszkva pedig kemény választ ígért. Csakhogy Putyin mozgástere szűk: ha a kőolaj- és gázszállítások leállításával fenyegetőzne, azzal épp az EU és az USA kezére játszana, hiszen a Nyugat célja az orosz energiafüggés megszüntetése.
Ebben komoly amerikai gazdasági érdek is van: Washington át akarja venni Oroszország szerepét az európai energiapiacon. Ezt Szijjártó Péternek is világossá tették a washingtoni „gázcsúcson”, ám a külügyminiszter nem sietett megosztani ezt az információt a választási kampány közepén.
„Egyetlen csepp orosz földgázt sem akarok látni Európában!”
– harsogta Trump energiaügyi minisztere. Orbán és Szijjártó pedig épp az orosz energiaszállításokat használták fügefalevélként oroszbarát politikájuk leplezésére. Valójában a titkosszolgálati múlt és a moszkvai jutalmak kötötték őket – Putyin bőkezűen támogatta „külföldi barátait”, többek között a Gazprombankon keresztül.
