Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

“Európa  alvajáró üzemmódba sétál bele az orosz műtrágya függőségbe”

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát záporoznak a szankciók Oroszországra, amely átállította magát a hadigazdaságra. Korábban az orosz földgáz jelentős függőséget jelentett egész Európának, de ma már csak Magyarország és Ausztria tartozik ebbe a körbe.

Moszkva számára súlyos gond: mihez kezdjen a földgázzal? Putyin megpróbálja eladni azt Kínának, de Pekingben vígan visszaélnek Oroszország szorult helyzetével: azt követelik, hogy az oroszok hazai áron szállítsák a földgázt “kínai barátaiknak.” Ez azt jelentené, hogy Moszkva lemond a profitról pedig a gazdaságot jelentős részben épp a kőolaj és földgáz exportból finanszírozzák Oroszországban.

Putyin emberei megtalálták a megoldást, ez pedig a műtrágya gyártás, melyhez igen sok földgázt kell felhasználni. Az energia válság idején ezért az európai műtrágyagyárak nehéz helyzetbe kerültek: magasabb volt a termelési költség mint az eladási ár! Oroszországban viszont nem ez a helyzet: az olcsó hazai földgáz miatt a műtrágya gyártás előnyös pozíciókat foglalhat el az európai piacokon. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország műtrágya exportja 30%-kal növekedett az Európai Unióban 2023-ban. Idén az első félév során már 1,3 millió tonna orosz műtrágya érkezett az Európai Unióba.

Ez azért különösen érdekes, mert közben a műtrágya felhasználás csökkent az Európai Unióban – így Magyarországon is – vagyis az orosz import jelentősége viszonylagosan megnövekedett. Az orosz ipari miniszter legutóbb már arról beszélt, hogy 2024 rekord év lesz az orosz műtrágya gyártásában és exportjában: 60 millió tonnát állítanak elő és ebből 35 millió tonnát exportálnak. Jelentősen javítja az orosz műtrágya export lehetőségeit, hogy a nagy vetélytárs ezen a téren Ukrajna, melynek a területén háború folyik vagyis az export kapacitás visszaesett.

Összecsuklott az európai műtrágya ipar

A magas földgáz árak majdnem lenullázták az európai műtrágya ipart: 2022-ben a gyárak 70%-a állt az Unióban, mert nem érte meg a termelés. Tavaly ez az arány 40-50%-ra mérséklődött, idén még mindig 30% nem termel.

“Ha a politikusok nem lépnek, akkor Európa gyártó kapacitása megszűnik” – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban Petr Cingr, Németország vezető ammónia gyártója.

A Yara International a világ egyik legnagyobb műtrágya gyártója, vezérigazgatója így foglalta össze a helyzetet:

”Európa alvajáró üzemmódban tart az orosz műtrágya függőség felé!”

A Svájcban működő gázkereskedő vállalat, a MET, melyben állítólag főrészvényes Orbán Viktor miniszterelnök is, szintén árgus szemekkel figyeli a piacot hiszen jócskán gazdagodott az energiaválságon. A MET vezérigazgatója, Lakatos Benjámin kijelentette:” most jönnek az európai műtrágya ipar krízis évei!”

Bige Zoltán, a péti Nitrogénművek stratégiai igazgatója így vázolta fel a borús helyzetet a hvg.hu-nak:

“az ipar ebben a helyzetben nem tud beruházni. Még a karbantartásra sincs pénz. Ezzel szemben Oroszország növeli a kapacitását sőt az USA is. Újabb függőségbe kerülünk.”

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Az EU számára megoldás lehet a Fekete-tengeri földgázkészlet

Románia hamarosan Európa legnagyobb földgázkitermelője és exportőre lehet, épp ezért a Neptun Deep földgázkitermelő terv igen jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen az energiafüggés a külvilágtól.

2027-ben már Románia válhat Európa legnagyobb földgáz kitermelő országává ha a Neptun Depp terv a megfelelő tempóban halad előre. Az Európai Parlement nemrég prezentációt hallgatott meg erről, melyben azt hangsúlyozták, hogy ez nem csupán üzleti terv hanem komoly stratégiai jelentőségű elképzelés az egész Európai Unió számára – írja a brüsszeli Politico, amelynek Christian Busoi, az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke elmondta:

”Románia a Fekete tengeri földgáz kitermelésével hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az energiabiztonság és a versenyképesség.”

Az olcsó orosz földgázra alapozott európai ipar komoly gondokkal küzd a versenyképesség terén hiszen az importált cseppfolyós földgáz az USA-ból vagy Katarból drágább mint az orosz import volt az ukrajnai háború előtt.

“Ha kitermeljük mind a tengeralatti mind pedig a partmenti földgázt, akkor gyorsabban tudjuk helyettesíteni az orosz földgázt. Ráadásul a Fekete-tengeri kitermelésnél betartják a környezetvédelmi szabályokat, melyeket Észak Afrikában vagy a Közel Keleten gyakran figyelmen kívül hagynak” – fűzte hozzá az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke.

Mennyi földgázt tudnak kitermelni a Fekete tengeri Neptun Deep projekttel?

Évi 8 milliárd köbméter a cél mindjárt 2027 re. Mindez persze nincsen ingyen: 4 milliárd eurós beruházásról van szó. A szakértők szerint megéri, mert több mint 100 milliárd köbméter földgázt lehet kitermelni ebben a régióban.

A Neptun Deep program során kitermelt földgázból Magyarországnak és Ausztriának is jut hiszen a tervek szerint földgáz vezeték köti össze majd össze a Fekete-tengeri földgáz kitermelést a nyugatra irányuló csőrendszerrel.

Moszkvában nem örülnek ennek igazán, és ez annál is inkább problémát jelent, mert amióta az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet, Románia közvetlenül határos lett a tengeren Oroszországgal, és Putyin nemrégiben a Balti tengeren mutatta meg, hogy “szuverén módon” értelmezi a nemzetközi tengerjogot.

Mi lesz a hidrogén szerepe Európa energia rendszerében?

“A német kormány most eldöntötte, hogy teljes mértékben a hidrogén irányába megy. Ez azért fontos, mert nem azok a technológiák lesznek a meghatározók a jövőben, melyek a legjobbak, hanem amelyek mögé valamelyik nagy állam beáll és nagy pénzeket tesz bele” – nyilatkozta Lakatos Benjámin, a MET elnök-vezérigazgatója a Portfolionak.

A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég, melynek állítólag Orbán Viktor az egyik fő részvényese, sokat keresett az energia válságon, most pedig azt fürkészi, hogy a közeljövőben milyen lesz a gázár Európában hiszen ettől függ a profitja. A hosszútávú jövő mindenképp a villamosáramé, de mi lesz addig amíg Európa teljesen átáll erre? Lakatos Benjámin szerint Európának nincsen igazán jó választása azt követően, hogy leválik az orosz földgáz importról, mert így kívánja gyengíteni Oroszországot, amely 2022 február 24-én agressziót hajtott végre Ukrajnával szemben.

Meg tudja-e tartani Európa a versenyképességét a zöld átállás során?

Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak, úgy véli, hogy nem. Lakatos Benjámin ugyanígy látja az Európai Unió jövőjét.

“A már megkezdett zöld átállás folyamatos európai pozíció vesztéssel jár” – hangsúlyozza a MET elnök vezérigazgatója, aki arra utal, hogy az USA-ban sokkal olcsóbb az energia, és emiatt az európai cégek inkább ott nyitnak gyárakat, melyeket ráadásul a zöld átállás jegyében az Egyesült Államok kormánya is támogat. Mario Draghi is azt hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államoknak van iparpolitikája, az Európai Uniónak nincsen.

Európa földgáz szükséglete 90%-át importálja

“A cseppfolyósított földgáz nagy világpiaci szereplői ki tudják használni ezt a helyzetet. Európa ebből a szempontból nagyon sérülékeny” – mutatott rá Lakatos Benjámin. Aki arra utalt, hogy az orosz földgáz zsarolást csak oly módon tudta elkerülni az Európai Unió, hogy nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt és vásárol az USA-tól és a Közel Keletről. A cseppfolyósított földgáz drágább mint az orosz vezetés gáz, és éppúgy zsarolási potenciált jelent mint Putyin és a Gazprom esetében. Ettől is próbál szabadulni Németország a hidrogén programmal, de mennyire gazdaságos ez?

“Németország ezzel a törvénnyel letette a voksát a hidrogén mellett, és ez fontos az egész térség számára, de még a német gazdaság sem hidrogén alapon fog működni hanem áramalapú lesz” – jósolja Lakatos Benjámin. Aki szerint:

”a jövőben mindenkinek arra kell törekednie, hogy az energiamixét úgy alakítsa ki: az minél diverzifikáltabb, minél olcsóbb és minél lokálisabb legyen.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Spanyolországban nagyon sok naperőmű épült, ezért amikor kisüt a nap, akkor az áram ára lemegy csaknem nullára, mert senki sem akarja kikapcsolni a saját naperőművét. Nagyon erős a kannibál hatás.

Németországban nem lehet kikapcsolni a szélerőműveket. Ezzel a zöld hidrogént pozícionálják. Ha fúj a szél, és nulla az áramár, akkor vagy energia tárolókat töltenek fel vagy pedig elektrolízissel hidrogént hoznak létre, és azt bejuttatják a hidrogén rendszerbe” – vázolja fel a helyzetet Lakatos Benjámin. Aki elmondta, hogy “a Dunamenti Erőműnél telepítettünk egy naperőmű parkot is, és egy energia tárolót is.”

Az Európai Unió egyik legfőbb előnye az egységes földgáz és árampiac. Emiatt ugyanis jóval kevesebb erőművet kell építeniük a tagállamoknak, amelyek megoszthatják a készleteiket egymással.

A zöld átállás hogy érinti a földgáz piacot?

A teljes zöld átállás valószínűleg csak 2050 tájban érhető el, addig a földgáz fontos szereplő marad az energia piacon. Az amerikai óriások nemigen értik, hogy miért fáznak az európaiak a hosszútávú szerződésektől hiszen az energiaválság idején kiderülti, hogy az energia biztonság szempontjából ennek milyen nagy jelentősége lehet. A MET mindenesetre belevág egy 20 éves szerződésbe  az amerikai Commonwealth vállalattal:

”Az első tíz évben Európába hoznánk a cseppfolyósított földgázt, azután pedig, ha itt már nem lenne rá szükség, akkor Ázsiába vinnénk. Ott ugyanis hosszú távon számolnak a földgázzal, mert azt gondolják, hogy még mindig jobb mint a szén”

– mondta a MET elnök vezérigazgatója, aki hozzátette:

”2026 után túlkínálat lehet a földgáz piacon, mert annyi új vállalkozás indult be.”

A fogyasztókat persze elsősorban az érdekli, hogy mennyi lesz a földgáz ára, de ezt senki sem tudhatja hiszen még az energiaválság óriási ingadozásait sem vizsgálták meg tudományos precizitással.

“Ha a 2022-es energiaválság idején elveszített pénz felét energia beruházásokra költötte volna az Európai Unió, akkor megoldottuk volna Európa energia problémáit”

– hangsúlyozza Lakatos Benjámin, aki szerint az oroszok nem véletlenül támadják az energiatárolókat Ukrajnában: ”ha az ukrán kitermelés mellett nincsenek gáztárolók, akkor télen lehetnek gondok. Kinek nem jut gáz? Ukrajnán belül lehetnek problémák, az Európai Unión belül nem” – mondta a MET földgáz kereskedő cég elnök vezérigazgatója.

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Az orosz diktátor amikor fogadta magyar barátját, Orbán Viktort nem sokkal azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, azt ígérte: olcsó és bőséges orosz földgáz érkezik Magyarországra. A szerződés természetesen titkos mint minden ami igazán fontos a nemzeti együttműködés rendszerében, amely pontosan úgy működik e tekintetben mint a Kádár rendszer: csak nagyon kevesen tudhatják, hogy valójában milyen a helyzet.

A hatalomnak információs monopóliuma van, és ennek tudatában azt hazudhat amit akar. Csakhogy a Kádár korban nem volt internet, melynek alapján a sánta kutyát immár le lehet fülelni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elszántan védelmezi a mundér becsületét, és folyvást erősítgeti: az orosz földgáz olcsóbb, ezért ragaszkodunk hozzá, de a valóság sajnos rácáfolt: Putyin az európai árnál csaknem az egy tizedével többet kér és kap – számolta ki a Népszava.

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Hülyének is megéri. Talán Orbán Viktor mint a MET részvényese jól jár a magas földgáz árral. A magyar állam is drágábban számolhatja el a gáz fogyasztást az import költségekre hivatkozva. Közben pedig Orbán Viktor dicsekedhet azzal, hogy levitte az inflációt 10% alá. Surányi György, a nemzeti bank ex elnöke mutatott rá Telex podcastjében, hogy a dezinfláció jelentős mértékben épp annak az eredménye, hogy Európában a korábbi töredékére csökkentek a földgáz és villamos energia árak.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Akinek családi háza van az különösen rosszul járhat. Mindezzel együtt az Orbán kormány a rezsicsökkentés rendszerének védelmezőjeként adja el magát noha igazán jól az elit jár vele, amely sokat fogyaszt, de a jövedelméhez képest ez elenyésző jelentőségű. Ennek a rendszernek a megváltoztatását kéri az Európai Unió, amellyel szemben

elszántan védelmezi a nemzeti együttműködés rendszerének elit érdekeit Orbán Viktor.

Végül is gondos családapa és klán főnök. A lényeg, hogy a “mieink” jól járjanak. Na de ez csak elenyésző kisebbség, hogy lesz ebből kétharmados választási siker? Erről gondoskodik az információs monopólium: a valós árakat, a valós helyzetet csak kevesen ismerik. Pártunk és kormányunk szépen megfizetett propagandája gondoskodik arról, hogy a rezsi szegénység kárvallottjai ne Orbán Viktort hanem Brüsszelt szidalmazzák.

Közben a rezsiszegénység remek fegyver a választópolgárok kézben tartásában: olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagjövedelem a rezsi meghatározó lehet a családi költségvetésben. Minél kiszolgáltatottabb egy magyar család a hatalomnak, annál jobb. Ennél hatékonyabb a lakosság kézbentartására csakis a lepukkant egészségügy. Amely mindinkább ketté válik: aki életben akar maradni, az fizet. Akinek nincs pénze, az imádkozhat. A választópolgárra csakis a választás pillanatában van szüksége a nemzeti együttműködés rendszerének, utána a következő választásig a jelenléte csak teher. Persze valakinek azért meg kell fizetnie Putyin drága földgázát és a 27%-os áfát.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag egyre gyarapodik

– énekelte Everybody knows című számában Leonard Cohen, aki nem tudta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének jelszavát fogalmazta meg évtizedekkel ezelőtt.

Korrupció az USA-ban: az olaj óriások dollár milliókat költöttek a törvényhozók  lefizetésére 

Törvény tiltja a környezetvédő tiltakozást az amerikai olaj és földgáz kitermelés 60%-án az Egyesült Államokban mondván: meg kell védeni a fontos infrastruktúrát!

18 államban hoztak ilyen törvényeket az USA-ban, és ezek alapján a helyi közösségek nemigen mondhatnak nemet olaj vagy földgáz vezetékekre vagy a kitermelés kiterjesztésére a környezet védelmére hivatkozva. Óriási bírságot kell fizetni annak, aki mégiscsak vállalja a tiltakozást az ilyen környezetet károsító létesítmények ellen.

A Greenpeace jelentése szerint az ExxonMobil volt a legfőbb szponzora ezeknek a törvényjavaslatoknak, de szerepelt a Koch Industries is, amely Trump közismert támogatója vagy olyan kanadai cégek mint az Enbridge vagy a TC Energy.

Ezenkívül 25 olaj és földgázkitermelő cég összesen 5 millió dollárt adott helyi honatyák választási kampányának támogatására vagy más költségeik fedezésére  ugyanebből a célból.

A londoni Guardian környezetvédelmi rovata szerint az olaj és földgáz óriások globális stratégiája az, hogy megpróbálják  megnehezíteni vagy épp lehetetlenné tenni azokat a környezetvédő szervezeteket, melyek fellépnek ellenük.

“Azt látjuk, hogy egyre magasabb szintre lép az a taktika, mely igyekszik megfélemlíteni a környezetvédő szervezeteket és aktivistákat, és igyekszik bűnvádi eljárással lejáratni őket”

– hangsúlyozta a Greenpeace US vezetője. Ebony Twilley Martin hozzátette: ”a nagy olaj és földgáz cégek egyre újabb utakat keresnek, hogy lassítsák vagy épp megkíséreljék leállítani a zöld átmenetet.”

Globális támadás a környezetvédők ellen

A Greenpeace jelentése szerint 2017 óta 45 országban hoztak olyan törvényeket, melyek korlátozzák a környezetvédő szervezetek és aktivisták jogait.

A Greenpeace US ellen 300 milliós keresetet nyújtottak be Észak Dakota államban arra hivatkozva, hogy a környezetvédő mozgalom szervezte meg az őslakosság ellenállását a tervezett olaj és földgáz kitermeléssel illetve vezetékek építésével  szemben. Ez a per jövőre kezdődik. Hasonló bírósági keresetet nyújtott be a Mountain Valley olajvezetéket építő társaság Virginia és Nyugat Virginia államban: ez a 4 millió dolláros per azt célozza, hogy két környezetvédő szervezetet és 41 aktivistát tiltsanak el attól: tovább szervezzék az ellenállást az olajvezeték építésével szemben.

Észak Karolina államban olyan szigorú törvényt fogadtak el, mely lehetővé teszi 19 éves börtönbüntetés kiszabását is arra az esetre, ha valaki akadályozni próbálná az olaj vagy földgáz kitermelését illetve vezetékek építését. A hosszú börtönbüntetésen kívül még maximum 250 ezer dolláros bírság is kiszabható.

Mit mond erre az American Petroleum Institute, az olaj és földgáz termelők érdekképviselője?

“Természetesen elismerjük az alkotmány első paragrafusát a szabad tiltakozás jogáról, de határozottan ellenzünk minden bűnös tevékenységet és erőszakot, amely kockára teheti emberek és egész közösségek életét.”

Mi lesz így a zöld átmenettel?

“Tisztában vagyunk azzal, hogy késlekedése nélkül fel kell lépnünk a klímaváltozás ellen, de ezt nem úgy kell megtenni, hogy korlátozzuk az Egyesült Államok energia fejlesztési lehetőségeit, mert ily módon függővé tesszük az amerikai családokat attól, hogy külföldről importáljunk energiát, gyakran olyan helyekről, ahol nagyon magas a kockázat. Ily módon az amerikai családok és cégek függővé válhatnak olyan országoktól, ahol bizonytalan a helyzet, és amelyek kétségessé vagy drágává tehetik az energia ellátást az Egyesült Államokban”- idézi az American Petroleum Institute állásfoglalását a londoni Guardian környezetvédelmi rovata.

Ha csökken a földgáz ára az európai tőzsdén, akkor nálunk miért nem?

0

Arra az egyszerű kérdésre képtelen választ adni a magyar kormány, hogy egy évnél is régebben “piaci árat” számol föl egy bizonyos elég alacsonyan megszabott fogyasztási szint fölött, s mégis jelentősen drágább nálunk a földgáz ára, mint a piaci tőzsdén.

Hétfőn a földgáz ára 4,23%-kal csökkent péntekhez viszonyítva, és így egy megawattóra 48,95 euróba kerül. Ez lényegesen kevesebb mint tavaly, a nagy áremelkedés idején amikor egy megawattóra ára elérte a 139,94 eurót. Bár a földgáz ára már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt is emelkedésnek indult, de az árrobbanást az okozta, hogy kérdésessé vált az orosz földgáz érkezése az Európai Unióba – így Magyarországra is. A háború előtt egy megawattóra földgáz 30 euró körül járt.

Putyin ugyan azt ígérte Orbán Viktornak, hogy olcsó földgázt kap Magyarország, de ebből semmi sem lett. Az orosz elnök éppúgy átverte a magyar miniszterelnököt mint mindenki mást. Ennek ellenére Orbán Viktor vígan parolázott az orosz elnökkel Pekingben, ahol mindketten részt vettek az Új Selyemút konferencián. Miről tárgyaltak valójában? Rejtély, de nagyon valószínű, hogy Orbán Viktor megpendítette az olcsó orosz földgáz ügyét ugyanis olyan magas a számla, hogy a magyar gazdaság abba belegebed. Idén a magyar gazdaság minden valószínűség szerint mínuszos teljesítményt nyújt vagyis visszaesik. Az egyik legfőbb ok a magas energia ár.

Putyin is pácban van

Az orosz elnök azért utazott Pekingbe, hogy rávegye a kínaiakat: építsenek új földgáz vezetéket Szibérián Kínába. Hszi Csin ping elnök nemet mondott az orosz ötletre, amely túlságosan sokba kerül, és függővé tenné a kínai gazdaságot az orosz földgáztól.

Peking azonban diverzifikálja szállítóit: jó kapcsolatokat épített ki a Közel Keleten. Mind Irán, mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emírségek belépett a BRICS csoportba, és mindhárom exportál energiát Kínába. Vagyis Putyin nem tudja kinek eladni a földgázt, melyet nem szállít Európába. Brüsszel 2027-re szeretné teljesen megszüntetni a függést az orosz földgáztól az egész Európai Unióban. A magyar kormány kitart Putyin mellett – ki tudja, hogy miért?

Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy a magyar nép érdekében ápol ilyen szoros kapcsolatot Oroszországgal. A magyar miniszterelnök akkor talán csökkenthetné a földgáz árát a hazai piacon. Ha nem ezt teszi, akkor újra felerősödhetnek a híresztelések: Orbán Viktor személyesen is érintett a földgáz kereskedelemben. Nem lenne ez igazi újdonság hiszen Moszkva már évtizedek óta finanszírozza így külföldi barátait.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK