Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

Lengyel- orosz gázháború

Az oroszok leállították a gáz szállítást a Jamal-Európa vezetéken, amely évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott Lengyelország földgáz ellátásában. Lehet, hogy csak átmeneti leállásról van szó, melyet figyelmeztetésnek szánnak.

Varsó szeptemberben közölte, hogy felmondja a gázszállítási egyezményt. Jövőre járna le a Gazprom és a lengyel gázkereskedelmi vállalat, a PGNiG szerződése. A varsói kormány a balti vezetéken érkező norvég földgázzal kívánja kiváltani a keletről érkezett orosz szállítmányokat.

Mi lesz télen?

A norvég földgáz csak jövőre érkezhet, ezért az idei télre nem jelenthet megoldást. Ráadásul Dánia környezetvédelmi aggodalmait jelezte, és emiatt késlekedhet a balti vezeték építése. Ennek átadási dátuma jövő október. Mi lesz addig?

A varsói kormány már Brüsszelhez fordult, hogy állapítsák meg: a Gazprom visszaél erőfölényével a gáz piacon. Ha az Európai Unió ezt meg is állapítja, attól még nem lesz földgáz idén télen Lengyelországban.

Csizsov nagykövet, aki Brüsszelben képviseli Oroszországot nyíltan meg is fenyegette az Európai Uniót: “ha nem békültök ki velünk, akkor fázni fogtok a télen!”

Putyin játszmája

Az orosz elnök barátai jól járnak: Magyarország hosszútávú földgáz szerződést írt alá Oroszországgal, és ezzel biztosította a fűtést télire, és a rezsi csökkentés fenntartását, amely politikai szempontból létfontosságú Orbán Viktor számára.

Orbán Putyin barátja, de Jaroslaw Kaczynski az ellensége. Lengyelország erős embere személyes ellenségének tartja Putyin elnököt , akit ikertestvérének meggyilkolásával vádol. Bár a tények ezt nem támasztják alá, de Jaroslaw Kaczynski változatlanul úgy véli, hogy ikertestvérének repülőgépe Putyin parancsára zuhant le miközben Katyin felé igyekezett.

A hagyományosan rossz lengyel-orosz viszony most gáz háborúvá változhat, ha Putyin nem szállít gázt a Jamal vezetéken Lengyelországba. Ez nyílt zsarolás, de egyáltalán nem idegen Oroszország majd mindenható urától, aki meg akarja mutatni nemcsak a lengyeleknek, de egész Európának: változatlanul függenek az orosz földgáztól annak ellenére, hogy gyors ütemben fejlesztik az alternatív energia termelő rendszereket illetve megpróbálnak földgázt importálni máshonnan.

Lengyelországnak van már olyan kikötője, amely alkalmas a cseppfolyósított földgáz fogadására, de ennek kapacitása korlátozott. Az amerikaiak pedig előszeretettel adják el a cseppfolyósított földgázt inkább Ázsiában, ahol a kínaiak vagy a délkoreaiak többet fizetnek érte.

Európa télen az orosz földgáztól függ

Oroszország kész növelni földgáz szállítsait az Európai Unióba annak ellenére, hogy a hazai fogyasztás is rekordokat döntöget – jelentette ki szombaton Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.

Korábban Putyin úgy nyilatkozott, hogy “nem használjuk fegyverként a földgáz szállítást Európa ellen”. A tagadás ilyenkor állítást jelent különösen, mert a földgáz piacon óriási a hiány. Putyin uniós nagykövete nemrég nyíltan megfenyegette Brüsszelt: ha nem békültök Moszkvával, akkor fázni fogtok a télen!

A gázárak az égben, Oroszország ura ezért  elmondta, hogyha az Északi Áramlat 2 megkapná az engedélyt, akkor csökkenhetnének a gázárak az Európai Unióban.

“A hidegháború legnehezebb időszakában is betartottuk az egyezményeket és szállítottunk földgázt Európának” – utalt a szovjet időkre Vlagyimir Putyin, aki a CNBC amerikai televíziónak nyilatkozott Moszkvában.

Az orosz elnök tagadta, hogy visszatartottak volna szállítmányokat annak érdekében, hogy térdre kényszerítsék az Európai Uniót. Putyin szerint épp ellenkezőleg: növelték a földgáz szállítást Európába. Amikor az amerikai riporter kétkedéssel fogadta ezt, akkor Putyin kijelentette: szép riporternőnk nem hallotta a válaszomat. Hadley Gamble azonban nem ijedt meg Oroszország majd mindenható urától, mert továbbra is kétségeit hangoztatta az orosz elnök őszinteségét illetően.

Putyin azonban kitartott amellett, hogy “a magasabb gázárak az energia hiány miatt alakultak ki, és nem megfordítva. Az európai földgáz piac nem kiegyensúlyozott és nem előrelátható, hogy mi megy ott végbe” – mondta az orosz elnök. Aki elmondta, hogy Oroszország az idén már 15%-al növelte földgáz szállítását.

“A probléma nem nálunk van hanem a másik oldalon. A szél farmok nem működtek hatékonyan, mert nem kedvezett nekik az időjárás. Ezenkívül az európaiak nem pumpáltak elég gázt a tározókba a nyár folyamán. Ráadásul  a földgáz szállítások csökkentek a világ más részeiből Európába” – jelentette ki Putyin, aki ezzel az USA-ra célzott. Mondván az amerikaiak inkább Ázsiában adják el a cseppfolyósított földgázt mint Európában.

Mesterségesen előállított válság?

Sokan azt állítják, hogy Oroszország tudatosan idézte elő a hiányt a földgáz piacon, hogy ezzel áremelkedést érjen el. Ezzel Putyin azt is meg akarja mutatni, hogy az Európai Unió továbbra is nagymértékben függ az orosz földgáz szállításoktól.

Putyin brüsszeli nagykövete meg is fenyegette az Európai Uniót: ha nem akartok fázni a télen, akkor béküljetek ki velünk!

Peszkov, Putyin szóvivője megerősítette, hogy a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően szállítják a földgázt az Európai Unió államaiba. Csakhogy nem erről van szó hanem arról, hogy a szabad piacon elszabadultak az árak. Ha szükség lesz a szerződésen felüli mennyiségre, akkor azt méregdrágán kell megfizetni. Erre utalt Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője. Aki zsarolása alá vádolta meg Moszkvát az Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban.

Oroszország az EU földgáz importjának a 40%-át adja minden évben. Ez Moszkvának fontos bevétel és nyomás gyakorlási eszköz is, de az oroszok csak óvatosan élhetnek vele. Erre Csizsov brüsszeli orosz nagykövet mutatott rá a Financial Timesban: ha túl nyilvánvaló az orosz zsarolás, akkor a fogyasztó államok alternatíva után néznek. Akkor pedig Oroszország ugyancsak pórul járhat, mert Putyin rendszerének gazdasági alapját még mindig az energia export jelenti.

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Elfogy az orosz kőolaj?

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

“A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov. Aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni. Ha tehát Putyin hosszú távra tervez, akkor most kellene rubel milliárdokat befektetni az új olaj kitermelési technológiákba, de vajon érdemes-e?

Januárban mélypontra esett vissza az olaj kitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre mint ahogy azt jósolták.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Az első félévben az energia szektor mindössze a 15%-át adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors hiszen tavaly még csaknem 20%-os volt az energia szektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.

Áttérés a zöld energiára

Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energia hordozókról a zöld energiára. Arról nem ír,  a Putyin kormányzathoz közelálló Rt.com, hogy miért csak akkor vették észre a zöld energiát amikor kezdett elfogyni az olaj, hiszen a párizsi klímavédelmi egyezményt Oroszország is aláírta.

Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát  kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energia hordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent – különösen, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj és gázmezők erősen csökkenőben  vannak orosz földön.

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

“Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Mészáros lenyúlja a legnagyobb földgáz elosztót

Erről írt a Forbes, amelynek feltűnt, hogy a Tigáz teljes részvénycsomagját meg akarja szerezni Mészáros Lőrinc egyik befektető cége. Az Opusnak jelenleg is van egy részvény pakettje a Tigázban, de az nem éri el az 50%-ot. A többségi tulajdonos a MET, melynek a központja ugyan Svájcban van, de ezer szállal kötődött a múltban Moszkvához.

A Tigáz Magyarország felének földgáz szállítója

Az Alföldön és az ország északi részén működő földgáz elosztó cég stratégiai fontosságú. Ezért is fájhat rá a miniszterelnök alteregójának foga. A Tigázt az olasz Eni adta el a MET-nek három évvel ezelőtt 145 millió euróért.

Az orosz földgáz Magyarország energia ellátásában továbbra is kiemelkedően fontos bár a globális gazdaságban a kőolaj és a földgáz jelentősége folyamatosan csökken.

Komoly gondot jelent ez Putyin elnöknek, aki jelentős részben épp az orosz földgázzal tudta befolyásolni az európai politikát.

A magyar elit pénzelését is lehetővé tette az orosz földgáz. A MET központja nem véletlenül van Svájcban, ahol a legutóbbi időkig szorgosan őrizték a banktitkokat az avatatlan szemek elől. Miután a svájci banktitok megszűnt a MET is magyar többségű lett habár ebben senki sem lehet igazán biztos. A cég honlapján az szerepel, hogy a tulajdonosok 80%-a MET alkalmazott és 20% a Keppel cégé.

Most pedig színre lép személyesen Mészáros Lőrinc, aki a miniszterelnök stratégiai elképzeléseit hajtja végre a gyakorlatban, és szőröstül-bőröstül megveszi a Tigázt.

Talán előkészítve egy újabb rezsi csökkentést, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere sikerrel vegye a 2022-es választást.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: “el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a “törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

Hétéves börtön egy orosz fegyverkereskedőnek

Vladimir D. olyan rakéta technológiát szállított Oroszországba, amely embargós vagyis az Európai Unió tiltja a kivitelét egy nem baráti országba. A bíróság Hamburgban hétéves börtönbüntetésre ítélte Vladimir D.-t, de korántsem biztos, hogy le is kell ülnie a büntetését.

A német sajtó szerint Vladimir D. az orosz hírszerzés embere vagyis bármikor kicserélhetik egy olyan ügynökre, aki a németeknek fontos, és lebukott valahol Oroszországban.

A sors iróniája, hogy a hamburgi bírósági ítélet épp akkor született meg amikor Putyin elnök megszemlélt egy flotta gyakorlatot a Krím félsziget közelében. Az orosz flotta azokkal a hiperszonikus rakétákkal gyakorlatozott, melyek Putyin szerint egyedülállóan hatékonyak, mert nincsen ellenük védelem.

A flotta gyakorlat után Putyin elnök Merkel kancellárral találkozik. Aligha valószínű, hogy szóba kerülne a lebukott orosz fegyverkereskedője hiszen sok ennél fontosabb megbeszélnivalója is van az orosz elnöknek Németország kancellárjával. Ott van például az Északi áramlat gázvezeték, mely már majdnem készen van, de az amerikaiak mindent megtesznek, hogy Németország minél később kaphasson orosz földgázt ezen a vezetéken a Balti tenger alatt.

Merkel és Putyin mindenképp megvitatja az amerikai-iráni válságot, mely mindkét államot érinti. Oroszország Irán szövetségese: az irániak orosz rakétákkal lőtték le a szerencsétlen ukrán személy szállító gépet. Ez nem a legkorszerűbb  orosz rakétavédelmi rendszer, mert azt Moszkva nem adta el Iránnak. Az USA és Izrael kérte erre az oroszokat. Putyin pedig nemet mondott Iránnak, mely elavult rakétáival nemigen ijeszt meg senkit.

Putyin diplomáciai nagyhete

Az orosz elnök Damaszkuszban résztvett egy pravoszláv misén, melyet közvetített egy orosz televízió is. Megígérte a szintén jelenlevő Asszad szír elnöknek, hogy továbbra is élvezheti az orosz katonai támogatást, mely nélkül már réges-régen megbukott volna.

Azután Putyin Isztambulban Erdogan elnökkel tárgyalt. Felavatták a Török áramlat gázvezetéket.

Világ zsandárai egyesüljetek!

Putyin és Erdogan szépen felosztotta a Földközi tenger vidékét azzal számolva, hogy az amerikaiak távozóban vannak, az európaiak pedig közös katonai erő híján nem rúgnak labdába. Némi gondot jelent, hogy Líbiában egymással szembeálló erőket támogatnak, de ez senkit sem zavar különösebben, mert valójában mindkettejüket az olaj és a földgáz érdekli. Mind Putyinnak mind Erdogannak pénzre van szüksége, hogy rogyadozó hazai népszerűségét valahogy visszaszerezze. A külföldi katonai kalandok hoznak ugyan egy kevés népszerűséget, de hosszú távon az embereket nem a kétes hadi dicsőség hanem az életszínvonal érdekli. Az pedig nem fest rózsásan sem Oroszországban sem pedig Törökországban. Ezért is fontos Putyin számára a találkozó Merkel kancellárral: ha el tudná érni az európai szankciók enyhítését, akkor fellendülhetne az orosz gazdaság. Csakhogy Putyinnak ezért cserébe valamit adnia is kellene, és az orosz elnök nem épp engedékenységéről híres.

Orbán volt helyettes államtitkára kiigazította az MTI mai hírét

0

„Belobbant a kiáramló gáz a nagyhegyesi gáztározóban kedd hajnalban – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.” Így kezdődik az MTI-nek az a híre, amelyet Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese kénytelen volt darabokra szedni.

Elolvasva a volt helyettes államtitkár Facebookos behegyzését, mintha az egykori jereváni rádió híreiről szóló viccek valamelyikével találkoznánk: „- Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz – közli a jereváni rádió -, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”

És akkor nézzük, mit írt Holoda Attila az MTI híre kapcsán:

„Így kell egy amúgy is problémás műszaki balesetből lakossági pánikot gerjeszteni, a tények elferdítésével és az abszolút tudatlansággal, kizárólag az újságírói szenzációhajhászás felelőtlen erőltetésével!

Na, szóval!

  1. Gáztároló van Hajdúszoboszló-Nagyhegyes között, nem gáztározó! A gáztároló a föld alatt van, több mint egy kilométer mélyen, ahol nincs oxigén, így az nem tud belobbani és égni sem! Kár ezzel riogatni az embereket! Egyébként pedig vizet, iszapot szoktunk tározónak elhelyezni, nem gázt!
  2. A MOL nem tulajdonosa a hajdúszoboszlói földgáztárolónak, már 2006 óta, mert akkor vette meg az E.On, majd azt követően a magyar állam képviseletében az MVM, így annak semmi köze a MOL-hoz! A Magyar Földgáztároló Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat.
  3. A Katasztrófavédelem ostoba nyilatkozataival csak tovább fokozza ezt a pánikot, pedig csak rá kellene bízni a nyilatkozatot arra, aki ért hozzá, mondjuk a gázipari szakemberekre! És akkor nem mondanának ilyet, hogy a “gázszolgáltató már elzárta a gázt”, mert ott nincs semmiféle gázszolgáltató! A TIGÁZ, vagy a DÉGÁZ az gázszolgáltató. A MOL, vagy az MFGT az nem az.
  4. A képen a földalatti földgáztároló fogadórendszere látható (ide érkezik fel a földből visszatermelt gáz, ahol vízmentesítik, majd továbbítják a nagynyomású gázhálózatba), szemmel láthatóan egy felszíni berendezés (szeparátor, vagy tartály gyulladt ki). Amint elfogy a betápláló gáz, mert a kollégák biztosan azonnal elzárták a betáplálást, el fog aludni magától. Ilyenkor jobb is ha elég a gáz és nem a levegőben terjeng tovább, ezért szoktuk hagyni égni. Csak le kell hűteni a felhevült berendezéseket.
  5. Ez nem “hatalmas” gázcsóva. A hatalmas gázcsóva az Zsanán volt, vagy Pusztaszőlősön, ez csak egy tüzecske.
  6. Az egész baleset (havária) túl lett lihegve vélhetően, amihez a Katasztrófavédelem és a Rendőrség is – hozzáértés híján – sajnos asszisztált is.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK