Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

Mészáros lenyúlja a legnagyobb földgáz elosztót

Erről írt a Forbes, amelynek feltűnt, hogy a Tigáz teljes részvénycsomagját meg akarja szerezni Mészáros Lőrinc egyik befektető cége. Az Opusnak jelenleg is van egy részvény pakettje a Tigázban, de az nem éri el az 50%-ot. A többségi tulajdonos a MET, melynek a központja ugyan Svájcban van, de ezer szállal kötődött a múltban Moszkvához.

A Tigáz Magyarország felének földgáz szállítója

Az Alföldön és az ország északi részén működő földgáz elosztó cég stratégiai fontosságú. Ezért is fájhat rá a miniszterelnök alteregójának foga. A Tigázt az olasz Eni adta el a MET-nek három évvel ezelőtt 145 millió euróért.

Az orosz földgáz Magyarország energia ellátásában továbbra is kiemelkedően fontos bár a globális gazdaságban a kőolaj és a földgáz jelentősége folyamatosan csökken.

Komoly gondot jelent ez Putyin elnöknek, aki jelentős részben épp az orosz földgázzal tudta befolyásolni az európai politikát.

A magyar elit pénzelését is lehetővé tette az orosz földgáz. A MET központja nem véletlenül van Svájcban, ahol a legutóbbi időkig szorgosan őrizték a banktitkokat az avatatlan szemek elől. Miután a svájci banktitok megszűnt a MET is magyar többségű lett habár ebben senki sem lehet igazán biztos. A cég honlapján az szerepel, hogy a tulajdonosok 80%-a MET alkalmazott és 20% a Keppel cégé.

Most pedig színre lép személyesen Mészáros Lőrinc, aki a miniszterelnök stratégiai elképzeléseit hajtja végre a gyakorlatban, és szőröstül-bőröstül megveszi a Tigázt.

Talán előkészítve egy újabb rezsi csökkentést, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere sikerrel vegye a 2022-es választást.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: “el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a “törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

Hétéves börtön egy orosz fegyverkereskedőnek

Vladimir D. olyan rakéta technológiát szállított Oroszországba, amely embargós vagyis az Európai Unió tiltja a kivitelét egy nem baráti országba. A bíróság Hamburgban hétéves börtönbüntetésre ítélte Vladimir D.-t, de korántsem biztos, hogy le is kell ülnie a büntetését.

A német sajtó szerint Vladimir D. az orosz hírszerzés embere vagyis bármikor kicserélhetik egy olyan ügynökre, aki a németeknek fontos, és lebukott valahol Oroszországban.

A sors iróniája, hogy a hamburgi bírósági ítélet épp akkor született meg amikor Putyin elnök megszemlélt egy flotta gyakorlatot a Krím félsziget közelében. Az orosz flotta azokkal a hiperszonikus rakétákkal gyakorlatozott, melyek Putyin szerint egyedülállóan hatékonyak, mert nincsen ellenük védelem.

A flotta gyakorlat után Putyin elnök Merkel kancellárral találkozik. Aligha valószínű, hogy szóba kerülne a lebukott orosz fegyverkereskedője hiszen sok ennél fontosabb megbeszélnivalója is van az orosz elnöknek Németország kancellárjával. Ott van például az Északi áramlat gázvezeték, mely már majdnem készen van, de az amerikaiak mindent megtesznek, hogy Németország minél később kaphasson orosz földgázt ezen a vezetéken a Balti tenger alatt.

Merkel és Putyin mindenképp megvitatja az amerikai-iráni válságot, mely mindkét államot érinti. Oroszország Irán szövetségese: az irániak orosz rakétákkal lőtték le a szerencsétlen ukrán személy szállító gépet. Ez nem a legkorszerűbb  orosz rakétavédelmi rendszer, mert azt Moszkva nem adta el Iránnak. Az USA és Izrael kérte erre az oroszokat. Putyin pedig nemet mondott Iránnak, mely elavult rakétáival nemigen ijeszt meg senkit.

Putyin diplomáciai nagyhete

Az orosz elnök Damaszkuszban résztvett egy pravoszláv misén, melyet közvetített egy orosz televízió is. Megígérte a szintén jelenlevő Asszad szír elnöknek, hogy továbbra is élvezheti az orosz katonai támogatást, mely nélkül már réges-régen megbukott volna.

Azután Putyin Isztambulban Erdogan elnökkel tárgyalt. Felavatták a Török áramlat gázvezetéket.

Világ zsandárai egyesüljetek!

Putyin és Erdogan szépen felosztotta a Földközi tenger vidékét azzal számolva, hogy az amerikaiak távozóban vannak, az európaiak pedig közös katonai erő híján nem rúgnak labdába. Némi gondot jelent, hogy Líbiában egymással szembeálló erőket támogatnak, de ez senkit sem zavar különösebben, mert valójában mindkettejüket az olaj és a földgáz érdekli. Mind Putyinnak mind Erdogannak pénzre van szüksége, hogy rogyadozó hazai népszerűségét valahogy visszaszerezze. A külföldi katonai kalandok hoznak ugyan egy kevés népszerűséget, de hosszú távon az embereket nem a kétes hadi dicsőség hanem az életszínvonal érdekli. Az pedig nem fest rózsásan sem Oroszországban sem pedig Törökországban. Ezért is fontos Putyin számára a találkozó Merkel kancellárral: ha el tudná érni az európai szankciók enyhítését, akkor fellendülhetne az orosz gazdaság. Csakhogy Putyinnak ezért cserébe valamit adnia is kellene, és az orosz elnök nem épp engedékenységéről híres.

Orbán volt helyettes államtitkára kiigazította az MTI mai hírét

0

„Belobbant a kiáramló gáz a nagyhegyesi gáztározóban kedd hajnalban – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.” Így kezdődik az MTI-nek az a híre, amelyet Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese kénytelen volt darabokra szedni.

Elolvasva a volt helyettes államtitkár Facebookos behegyzését, mintha az egykori jereváni rádió híreiről szóló viccek valamelyikével találkoznánk: „- Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz – közli a jereváni rádió -, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”

És akkor nézzük, mit írt Holoda Attila az MTI híre kapcsán:

„Így kell egy amúgy is problémás műszaki balesetből lakossági pánikot gerjeszteni, a tények elferdítésével és az abszolút tudatlansággal, kizárólag az újságírói szenzációhajhászás felelőtlen erőltetésével!

Na, szóval!

  1. Gáztároló van Hajdúszoboszló-Nagyhegyes között, nem gáztározó! A gáztároló a föld alatt van, több mint egy kilométer mélyen, ahol nincs oxigén, így az nem tud belobbani és égni sem! Kár ezzel riogatni az embereket! Egyébként pedig vizet, iszapot szoktunk tározónak elhelyezni, nem gázt!
  2. A MOL nem tulajdonosa a hajdúszoboszlói földgáztárolónak, már 2006 óta, mert akkor vette meg az E.On, majd azt követően a magyar állam képviseletében az MVM, így annak semmi köze a MOL-hoz! A Magyar Földgáztároló Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat.
  3. A Katasztrófavédelem ostoba nyilatkozataival csak tovább fokozza ezt a pánikot, pedig csak rá kellene bízni a nyilatkozatot arra, aki ért hozzá, mondjuk a gázipari szakemberekre! És akkor nem mondanának ilyet, hogy a “gázszolgáltató már elzárta a gázt”, mert ott nincs semmiféle gázszolgáltató! A TIGÁZ, vagy a DÉGÁZ az gázszolgáltató. A MOL, vagy az MFGT az nem az.
  4. A képen a földalatti földgáztároló fogadórendszere látható (ide érkezik fel a földből visszatermelt gáz, ahol vízmentesítik, majd továbbítják a nagynyomású gázhálózatba), szemmel láthatóan egy felszíni berendezés (szeparátor, vagy tartály gyulladt ki). Amint elfogy a betápláló gáz, mert a kollégák biztosan azonnal elzárták a betáplálást, el fog aludni magától. Ilyenkor jobb is ha elég a gáz és nem a levegőben terjeng tovább, ezért szoktuk hagyni égni. Csak le kell hűteni a felhevült berendezéseket.
  5. Ez nem “hatalmas” gázcsóva. A hatalmas gázcsóva az Zsanán volt, vagy Pusztaszőlősön, ez csak egy tüzecske.
  6. Az egész baleset (havária) túl lett lihegve vélhetően, amihez a Katasztrófavédelem és a Rendőrség is – hozzáértés híján – sajnos asszisztált is.”

Ha Trump Amerika érdekeit nézi, Európa a sajátját

0

Egyre élesedik a konfliktus az USA és Németország között az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt.

Az Egyesült Államok megfenyegette Oroszországot és Németországot: szankciókra számíthatnak, ha megépül a gázvezeték. Válaszul Peter Altmaier német gazdasági miniszter az Ard televíziónak elmondta: ha Amerika a maga gazdasági érdekeit állítja az első helyre, akkor ne csodálkozzon, ha Európa is ugyanezt teszi.

Az Egyesült Államok azonban a saját cseppfolyósított földgázát akarja eladni, és ezért bírálja a vezetéket, amely a Balti tenger alatt kötné össze Oroszországot és Németországot.

Ugyanerről a témáról tárgyalt pénteken Angela Merkel kancellár Szocsiban Vlagyimir Putyin elnökkel. Egyetértettek abban, hogy az ukrajnai gázranzit az Északi Áramlat 2 megépülése után is fennmarad majd.

Putyin arról beszélt, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz gáz. Az amerikai nyomásgyakorlással kapcsolatban kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök azzal az Egyesült Államok érdekeit képviseli, de Putyin is úgy gondolja, hogy az új gázvezeték nemcsak Németországnak, hanem más európai országoknak is az érdeke a csökkenő brit és norvég kitermelés miatt.

Földgáz- és ágyúnaszád-diplomácia a Földközi-tengeren

0

A ciprusi-egyiptomi-izraeli földgázmezők életképes alternatívát jelenthetnek az Európai Unió számára, amely hosszabb távon mindenképp csökkenteni kívánja az energiafüggőséget Oroszországtól.

Török csatahajók – még februárban – feltartóztattak olasz olajkutató hajókat a Ciprus körüli vizeken, melyeket Törökország sajátjának tekint Észak-Ciprus miatt. Ám az Európai Unió most Ciprus mellé állt – illetve a ciprusi olaj- és gázkutatást végző olasz ENI és a francia Total mellé – figyelmeztetve Törökországot: az ágyúnaszád-diplomácia kora lejárt.

Amióta a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy mennyiségű földgázt és valamivel kevesebb kőolajat fedeztek fel 2009-ben, az érintett államok viharos gyorsasággal igyekeznek pénzt csinálni belőle. A legfontosabb ebből a szempontból az

Izrael és Egyiptom közötti 15 milliárd dolláros gázszerződés.

A két állam közötti kapcsolat lehetővé teszi azt, hogy együttesen használják ki a tenger mélyén fekvő gázmezőket. Különösen fontos ez a földgáz cseppfolyósítása miatt. Egyiptomnak két kikötője is van, ahol ez lehetséges, mindez megkíméli a vele együttműködő államokat (Izraelt, Ciprust és Görögországot), hogy maguk is méregdrága cseppfolyósító berendezéseket vegyenek.

Törökország viszont rossz viszonyban van Egyiptommal.

Erdogan török elnök épp a mostani elnökválasztás kapcsán bírálta durván Sziszi egyiptomi államfőt. Ebből az is következik, hogy Törökország kimaradhat a nagy üzletből. Pedig az Európai Unió támogatási listájára vette a gázmezőket a Földközi tenger mélyén – amerikai szakértők 3,5 ezer milliárd köbméterről beszélnek. Az EU ugyanis csökkenteni kívánja a gázfüggőséget Oroszországtól. Ehhez a ciprusi-egyiptomi-izraeli földgázmezők életképes alternatívát jelenthetnek.

Trump új olajstratégiája kiborította a környezetvédőket

0

Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.

Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.

A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.

Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.

Földgázkút ég a magyar határon

0

Kigyulladt egy földgázkút a Szatmár megyei Nagymajtényban (Moftinu Mare), három megye tűzoltói küzdenek a lángokkal a román-magyar államhatártól mintegy tíz kilométerre fekvő településen.

Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint hétfőn hajnalban csaptak fel a lángok a nagymajtényi földgázkútnál. A katasztrófavédelem (ISU) Szatmár megyei egységei hét tűzoltóautóval, egy létrás autóval és egy rohammentővel vonultak a helyszínre, ahol 34 tagú tűzoltócsapat látott neki az oltásnak – tudósított az MTI. Az ISU szóvivője közölte: a tűznek tudomásuk szerint nincsenek áldozatai, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy a több méter magas lángok átterjedjenek a közeli épületekre.

A Mediafax hírügynökség arról számolt be, hogy a szatmári tűzoltók a Máramaros és Bihar megyei tűzoltók részéről is támogatást kaptak. Biharból három, Máramarosból két tűzoltóegység érkezett Nagymajtényba.

Gázrobbanás az Egyesült Államokban

0

Felrobbant egy föld alatti földgázvezeték az Egyesült Államokban egy illinois-i mezőn, Chicagótól 160 kilométerre nyugatra. A balesetben két ember meghalt, kettő súlyosan megsérült, egyikük állapota válságos.

A négy ember egy traktort próbált kivontatni a mező mély sarából, amikor bekövetkezett a robbanás.  A baleset körülményeit vizsgálják. A földgázvezeték csöve 50 centiméter átmérőjű, és az ilyen vezetékeket legalább egy méter húsz centi mélyen fektetik a talajba.

A felemás rezsicsökkentés

Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés.  Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

 

Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.

Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.  

Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási HivatalL

Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.

Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.

Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.

Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.

Forrás: KSH

Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.

 

A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s  pazarlásra ösztönöz.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.

Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.

A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.

Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK