Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1858 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lengyel külügyér: az USA Ázsia felé fordul

“Akárkit is választanak meg novemberben az Egyesült Államokban elnöknek, az Európai Uniónak a kapcsolat megváltozására kell felkészülnie, mert bár Európa megmarad az USA stratégiai szövetségesének, de Washington Ázsia felé fordul majd” – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, akinek felesége, Anne Appelbaum révén kiváló amerikai kapcsolatai vannak.

Sikorski szerint Európa államainak a jövőben mindenképp nagyobb szerepet kell vállalniuk saját védelmükben, és többet kell költeniük fegyverkezésre. Lengyelország az éves GDP 5%-át költi erre a célra, a NATO követelménye 2%, ezt Magyarország is elérte. Az USA azt szeretné, ha a követelmény 2,5%-ra emelkedne ugyanakkor Kanada kormányfője közölte: csak 2032-ben érik el a 2%-ot, mert nem érzik különösebben fenyegetve magukat. Az USA 2021-ben jelezte, hogy Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti. Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója miatt sokan csatlakoztak Washington álláspontjához amint ez a legutóbbi NATO csúcstalálkozón ki is derült. Orbán Viktor miniszterelnök is aláírt minden NATO dokumentumot annak ellenére, hogy pár nappal korábban még Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel parolázott.

Gazdasági ellentét az USA és az Európai Unió között

Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, de Washingtonban nehezményezik, hogy fokozatosan nő az amerikai deficit. Persze az igazi gondot a kínai kereskedelem okozza Washingtonban hiszen ott óriási a deficit. Emiatt Trump ex elnök azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai árut 60%-os büntető vámmal sújt hogyha újra bejut a Fehér Házba. Ez feldúlná az egész nemzetközi kereskedelmet.

“Oroszország erősíti az elzárkózási tendenciákat az Egyesült Államokban, és hogyha ez sikerrel jár akkor az USA felhagyhat Ukrajna támogatásával” – mutat rá Lengyelország külügyminisztere , aki a brüsszeli Politiconak adott exkluzív interjút.

Az USA és az EU 50 milliárd dolláros közös kölcsönt készít elő Ukrajnának

Facebook

Mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy Donald Trumpnak jó esélyei vannak arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba, és ez változást hozhat a nemzetközi helyzetben főként annak megítélésében. Donald Trump ugyanis azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó

“dollár milliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba“

– ahogy az ukrajnai konfliktust jellemzi.

Ennek megelőzésére akar az USA és az EU 50 milliárd dolláros támogatást nyújtani Ukrajnának, hogy az ország megálljon a saját lábán egy darabig akkor is, ha Trump leállítaná az amerikai támogatást. Trump ugyanis ezzel próbálná meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna egyelőre elutasít.

A NATO távozó főtitkára, Jens Stoltenberg ennek megfelelően tízéves háborút vizionál Ukrajnában, de ezt az európai államok jelentős része nemigen tartja elfogadhatónak annál kevésbé, mert aligha valószínű, hogy Ukrajna képes lenne ilyen sokáig kitartani. Sem a NATO sem Sikorski lengyel külügyminiszter nem tudja megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogyha az orosz hadsereg – amely szerintük Európát fenyegeti -, miért nem tudja legyőzni a nála jóval gyengébb Ukrajnát? Hogyan várhatja el a NATO Ukrajnától, hogy legyőzze az orosz hadsereget?

Bár Sztálinnak és Brezsnyevnek jóval erősebb hadserege volt mint Putyinnak mégsem támadták meg sohasem a NATO-t pedig a szovjet páncélosok sokkal közelebb voltak az Atlanti óceánhoz hiszen az egykori NDK-ból startolhattak volna nyugati irányban.

A NATO stratégiai tervezői pontosan tudják, hogy az orosz fenyegetés üres blöff, mely csakis arra szolgál, hogy alárendelje Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Minthogy ez megtörtént, az ukrajnai háború elveszítette az értelmét Washington számára hiszen elvonja a figyelmet az igazán veszélyes vetélytársról Kínáról, amely bőven profitál az ukrajnai háborúból hiszen az Oroszországot egyértelműen Peking vazallusává teszi.

Miért vallottak kudarcot az energiaszankciók Oroszország ellen?

“Aki az energia szankciókat kitalálta Oroszországgal szemben, az nincsen tisztában a legalapvetőbb közgazdasági összefüggésekkel sem”- írja Daniel Stelter német közgazdász a Handelsblatt című szaklapban.

“A demokráciák ma többet fizetnek az energiáért mint az ukrajnai háború előtt miközben Oroszországot egyáltalán nem vágták hanyatt az energia szankciók.”

A német közgazdász utal arra, hogy az energia árak emelkedése már az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és azóta is magasan áll. Két módon lehetne csökkenteni: növelni a kínálatot vagy mérsékelni a keresletet. Biden elnök erre tett kísérletet amikor megkérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst, hogy növelje az olajkitermelést, de az USA elnökét elutasították Rijádban. Szaúd Arábia ehelyett a másik nagy olajtermelővel, Oroszországgal működik együtt, és ennek eredményeképp az OPEC+ visszafogja a kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat. Szaúd Arábia pedig belépett a BRICS-be, amely át akarja alakítani a világgazdaságot oly módon, hogy megszünteti az amerikai dominanciát.

Oroszország nem csuklott össze

A nyugati szankciók egy része ugyancsak hatásos: Oroszország Nyugaton levő vagyonának befagyasztása, a moszkvai nemzeti bank értékeinek zárolása, a chip export tilalom – mindez súlyos csapás Moszkvának, amely mindinkább függő viszonyba kerül Kínával pedig Putyin ezt mindenképp el szeretné kerülni.

Az energiafegyver a Nyugattal szemben hatásos, de Kínával szemben nem.

Peking ugyanis máshonnan is be tud szerezni kőolajat és földgázt, így le tudja nyomni az orosz árakat a minimumra. India is kihasználja Oroszország szorult helyzetét: olcsón veszi a kőolajat, majd finomítva eladja azt a világpiacon. “Németország is így vásárol orosz olajat ” – írja a német közgazdász a Handelsblattban, ahol siet hozzátenni:

”aki az energiaszankciókért  felelős, annak halvány fogalma sincsen a kereslet-kínálat törvényéről!”

Kezdetben a Nyugat nem is forszírozta az energia szankciókat, melyeket a CIA főnöke Ursula von der Leyen kabinetfőnökével már azt megelőzően tisztázott, hogy Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen. William Burns Moszkvából hazamenet állt meg Brüsszelben, hogy a húsbavágó Oroszország elleni szankciókról megállapodjon az Európai Unióval még 2021 őszén. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt – 2022 február 24. Burns korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt tehát orosz szakértőnek számít Washingtonban. A CIA igazgatója rendszeresen konzultál Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin háborúját Ukrajna ellen, mégis mind a mai napig a helyén maradt Moszkvában.

Kína lehet a zöld átállás nagy nyertese

7 ezer milliárd dollárt költenek szénre, földgázra és olaj energiára a globális gazdaságban, és Pekingben akarnak a leginkább profitálni abból, hogy gyorsuló ütemben szoknak le a világ országai a hagyományos energia hordozókról a zöld energia javára.

Amint Párizsban megszületett a döntés arról, hogy át kell állni a zöld energiára, mert különben a klímaváltozás katasztrofális gondokat okoz az egész emberiségnek, a pekingi vezetés kidolgozta a maga zöld programját, amely nemcsak Kínára, de az egész világpiacra vonatkozik.

A saját program lényege az, hogy az óriási energiaigény kielégítésére még építenek szén és földgáz erőműveket is, de mindinkább a nukleáris energiára sőt egyre jobban a nap és szél energiára koncentrálnak. Amint azt Aszódi Attila magyar nukleáris szakértő elmondta: Kínában ma már elsajátították az amerikai és orosz atomerőmű építési technológiát, melyet tovább is fejlesztettek, így az már sokszor hatékonyabb mint az eredeti. Csakhogy a fukusimai baleset egy japán atomerőműben megijesztette a kínaiakat, ezért most elsősorban a szél és napenergiára koncentrálnak. Ezzel az a probléma, hogy a hatalmas ország elmaradott nyugati területein van lehetőség a nagy fejlesztésekre: a Góbi sivatagban, ahonnan viszont vezetéken kell messzire szállítani a villamos energiát. A veszteség óriási, elérheti a 90%- ot is, de még így is megéri.

Mi lesz az elektromos autók és az akkumulátorok exportjával?

Kína az egész világpiacot meg akarja hódítani az olcsó zöld energia révén: napelemeket, szél turbinákat exportál, és ugyanezt tervezi az akkumulátorokkal és az elektromos autókkal is. Csakhogy itt falakba ütközik épp a legjobb prémium piacain: az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Az elektromos járművek drágák, tömeges eladásra csakis a gazdagabb országokban lehet számítani , ezek azonban védelmezik a saját piacaikat a kínai offenzívával szemben. Biden elnök 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre noha ezekből még nem is adtak el az Egyesült Államokban. Az Európai Unió ennél alacsonyabb vámot vet ki, de ez is lassítja a kínai kereskedelmi offenzívát.

Hogy akarják megkerülni a kínaiak a vámhatárokat?

A Made in China helyett növekvő mértékben használják a Made in Vietnam, Made in Mexico vagy épp a Made in Hungary jelzést. “Figyelünk, és rögtön lecsapunk erre” – nyilatkozta erről az USA kereskedelmi főképviselője.

Szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az olcsó kínai áruk nélkül sem az USA sem pedig az Európai Unió nem lesz képes teljesíteni a zöld átállás tervét. Ráadásul a kereskedelmi háború Kína ellen sértheti az USA és az Európai Unió érdekeit Kínában.

A pekingi China Daily fel is tette a kérdést:

”miért üldözik a kínai Tiktokot az Egyesült Államokban miközben mi támogatjuk az amerikai Teslat Sanghajban?!”

Elon Musk, a Tesla fura ura közölte is, hogy ellenzi a kereskedelmi háborút Kína ellen, és építeni akar egy második gyárat is Sanghajban. Közben persze azt is bejelentette, hogy havi 45 millió dollárral támogatja Donald Trump választási kampányát. Elnöksége idején Donald Trump indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden nemcsak, hogy folytatott, de ki is szélesített arra hivatkozva, hogy Peking támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Washington jelenleg az elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Vance, Trump alelnök jelöltje ki is jelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna, nekünk az a fontos, ami a Távol Keleten, Kína körül történik.”

Mi lesz, ha nem jön az orosz olaj?

Ukrajna leállította az orosz olaj szállítását Magyarország és Szlovákia számára – ez pedig komoly ellátási problémát jelenthet Százhalombatta és Pozsony olajfinomítóinak – írta a brüsszeli Politico.

Mindez összefügghet Orbán Viktor “békeoffenzívájával”, amely Kijevben kezdődött és Moszkvában folytatódott. Zelenszkij elnök annak örülhetett, hogy a magyar miniszterelnök – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül – ellátogatott Kijevbe, de annak biztosan nem örült, hogy Orbán Viktor “elfelejtette” vele tudatni: diplomáciai körútjának következő állomása Moszkva, ahol a magyar miniszterelnök vígan parolázott azzal a Putyinnal, aki az orosz agressziót megindította Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor azután is vígan parolázott Putyinnal, hogy Donald Trump megüzente neki: ez számára is elfogadhatatlan.

Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azon az állásponton van, hogy ő természetesen tárgyalhat Putyinnal, de egy kis NATO tagállam mint Magyarország, vezetője nem.

Mit jelent a gyakorlatban az ukrán tilalom?

Az orosz Lukoil 2-2 millió tonna kőolajat szállított eddig Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába. Pozsonyban az olajfinomító Világi Oszkár kezében van, a szlovákiai magyar oligarcha Orbán Viktor legfőbb támogatói közé tartozott. Eddig. Lehet, hogy a Slovnaft – a MOL-hoz hasonlóan – kifarol Orbán Viktor mögül. Meg nem erősített információk szerint Hernádi Zsolt – a MOL vezére – támogatja Magyar Péter mozgalmát – szövetségeseivel:  Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel együtt. Ezért is kapott a nyakába jókora “védelmi adót” a MOL és az OTP.

“Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek: az energiaárak az egekbe szökhetnek és áramhiány is felléphet, ha a magyar kormány nem talál sürgősen megoldást”

– nyilatkozta a Politiconak Ilona Gizinska, a Centre for Eastern Studies szakértője. Aki rámutatott arra is, hogy a hőhullám miatt egyre másra dőlnek meg az áram fogyasztás rekordjai Magyarországon, és az esti csúcs időszakban emiatt bekapcsolják a nem különösebben gazdaságos és környezetszennyező olaj erőműveket is.

Elvben persze Horvátországon keresztül is lehet importálni orosz olajat, de annyit nem, hogy pótolja a kiesett ukrajnai mennyiséget. Ráadásul Horvátországban Hernádi Zsolt korrupciós ügye miatt kissé görbe szemmel néznek a MOL-ra,  jócskán megemelték a tranzitdíjat is.

Orbánt az ág is húzza

A magyar miniszterelnök épp a gyenge hazai teljesítményt akarta feledtetni látvány diplomáciájával, amely így visszafelé sült el hiszen az ukrán döntés húsbavágó míg a moszkvai útból semmi hasznot sem húz a magyar kormány.

Ha viszont megugranak az energia és nyersanyag árak a hőhullám idején sőt részleges áram kimaradás sem elképzelhetetlen, az tovább apasztja Orbán Viktor politikai tőkéjét.

Mindinkább kilóg a lóláb: a lázas diplomáciai aktivitás kontraproduktív, és felidézi Ceausescu utolsó éveit amikor az áru és áram hiánnyal küszködő lakosság minden este azt láthatta a televízióban, hogy “Nicusor”, ez volt a diktátor gúnyneve, újabb kezeket rázott meg a világ minden táján anélkül, hogy ennek hasznát bárki is érezte volna a nép körében. Az eredmény lázadás és a Ceausescu házaspár kivégzése lett, erre párhuzamra aligha emlékszik vissza szívesen Orbán Viktor.

Akinek nincs egy vasa sem az ország problémáinak megoldására, ezért rákényszerül hűséges oligarchái megadóztatására is, akik viszont ennek hatására elgondolkodnak: mennyit ér meg nekünk Orbán Viktor? Ursula von der Leyen újraválasztása azt jelezte, hogy Brüsszel egy centtel sem utal ki többet a következő öt évben mint amennyit muszáj a magyar kormánynak.

A nemzeti együttműködés rendszere viszont üzemképtelen hosszú távon az uniós eurómilliárdok nélkül.

Moszkva és Peking megfizetheti Orbánt, de a nemzeti együttműködés rendszerének finanszírozását nem vállalják fel. Orbán ezt – Ceausescuval ellentétben – nem terhelheti rá a népre hiszen

2026-ban választások lesznek, melyeket Orbán Viktornak mindenképp meg kell nyernie hiszen ellenkező esetben megindulna a lopott milliárdok számonkérése.

Az Orbán család boldog karácsonya a fegyházban – ez a videó milliós nézettséget hozna, de a magyar miniszterelnök – érthető módon – nem erről álmodik. Csakhogy az ésszerű alternatívához pénz kell, az pedig nincsen. Marad Rogán Tóni: média hazugság mindhalálig, és a titkosszolgálat örök ébersége. Ez utóbbira már csak azért is szükség van nehogy a titkosszolgálat exportálja a túlvilágra a “főnököt” saját maga átmentése érdekében.

Vatikáni államtitkár békemissziója Kijevben

A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.

Ferenc pápa többször is felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háború lezárására. A katolikus egyház feje Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét tavaly bízta meg egy békemisszióval: Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is járt Ferenc pápa képviselője, de csak kisebb eredményt ért el:

az oroszok által elhurcolt ukrajnai gyerekek egy része visszatérhetett a családjához.

Ferenc pápa az ukrán vezetőket arra kérte, hogy mutassák fel a fehér zászlót: tárgyaljanak Putyinnal! Ezt Zelenszkij elnök elutasította. Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy Putyinnal csak azt követően lehet tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, hogy az orosz csapatok elhagyták az ukrán területet. Putyin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt terület Oroszországhoz tartozzon. A párbeszéd esélye így meglehetősen csekély noha a 29 hónapja tartó háború teljesen kimeríti Ukrajnát, amely csakis a NATO és az Európai Unió támogatásával képes tartani magát.

Trump: a harmadik világháború szélén állunk

Az Egyesült Államok ex elnökét hivatalosan is elnök jelölté választotta a republikánus konvenció. A merénylet utáni első beszédében Trump természetesen elsősorban a hazai helyzettel foglalkozott mondván:

”az infláció tönkreteszi az amerikaiakat”,

de kitért a külpolitikára is:

“Most háború dúl Európában és a Közel Keleten, a konfliktusok egyre inkább kísértenek Tajvanon, Koreában, a Fülöp szigeteken és egész Ázsiában. A Föld harmadik világháború szélén billeg” – fogalmazta meg nézeteit a világpolitikáról Donald Trump, akinek jó esély van rá, hogy novemberben újra az Egyesült Államok elnöke legyen.

Ellenfele, a jelenlegi elnök, Joe Biden nincs már teljesen birtokában szellemi erejének. Többen lemondásra szólították fel demokrata támogatói közül is. Korábban Joe Biden a külpolitika specialistájának számított: sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának a vezetője Washingtonban. Elnöksége kezdetén deklarálta az új hidegháborút: Kína és Oroszország immár az USA stratégiai ellenfelének számít. Ezt követte Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely egy megnyerhetetlen háborúhoz vezetett el. A Közel Keleten a Hamász terrorakcióját követő konfliktus a gázai övezetben egyre jobban elhúzódik, sőt azzal fenyeget, hogy kiszélesedhet, ha háború robban ki Izrael és a libanoni Hezbollah között.

Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.

Trump azért akarja gyorsan megoldani az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, mert Kínát tekinti az első számú ellenfélnek, amelynek a gazdasági ereje is megvan ahhoz, hogy kérdésessé tegye az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.

A hősi halál egyre kevésbé népszerű Oroszországban

Másfél millió rubelt kap az a fiatalember, aki a moszkvai kormányzóságban “önként jelentkezik a frontra”, amely mind több áldozatot követel Ukrajnában.

Egy rubel értéke nagyjából 4 forint vagyis hatmillió forintnak felel meg a toborzási pénz az orosz főváros környékén. Másutt is drasztikus emelést észlelnek miután a kutya sem kíván hősi halált halni egy háborúban, melynek senki sem látja a végét.

Jelenleg az orosz hadsereg csigalassúsággal nyomul előre annak érdekében, hogy kivéreztesse ukrán ellenfelét, amely ugyan sokkal motiváltabb hiszen az ország függetlenségét védelmezi, de Oroszország népessége 140 millió, Ukrajnáé 30 millió körül van, mert igen sokan emigráltak a háború kitörése óta – 2022 február 24. Amikor Ukrajna függetlenné vált egy népszavazás eredményeképp amikor a lakosság több mint 90%-a amellett döntött, hogy nem kíván Moszkva uralma alatt élni, Ukrajna lakossága még 52 millió volt. Az emigrálás 1991 után azonnal megkezdődött, különösen nagy számban hagyta el az országot az addig jelentős zsidó közösség. Benjamin Netanjahu ősei is innen vándoroltak Izraelbe, ahol a több mint egymillió “orosz zsidó” jelentős része Ukrajnából érkezett.

Volodimir Zelenszkij elnök is ennek a közösségnek a tagja, de ő Ukrajnában maradt, ahol a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

A legutóbbi NATO csúcson Biden elnök úgy mutatta őt be mint Putyin elnököt, de Zelenszkij, a népszerű színész nem jött zavarba, és vígan közölte a publikummal:

”én egy kicsit jobb vagyok Putyinnál.”

A nyugati fegyverek sem teszik lehetővé az ukrán győzelmet

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt a reményét fejezte ki, hogy jövőre megindulhat az ukrán offenzíva, amely kiszoríthatja az oroszokat a megszállt területekről. A NATO csúcstalálkozón a tagállamok támogatásukról biztosították Zelenszkij elnököt, aki szerint csak akkor lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait Ukrajna területéről. Mi ennek a realitása? Szirszkij tábornok, Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy az ukrán hadsereg a folyamatosan érkező nyugati fegyverekkel meg tudja védelmezni a jelenlegi frontvonalat, de komoly offenzívára nem képes. Miért nem? Erre az Eastern Frontier Iniative mutat rá:

”Legkevesebb féléves intenzív kiképzésre van szükség ahhoz, hogy az ukrán hadsereg összfegyvernemi alkalmazására képes legyen az új nyugati fegyverekkel.”

Csakhogy ehhez ki kellene vonni a csapatokat a frontról, de erre nincsen lehetőség hiszen nincsen kivel felváltani őket. Észtország már javasolta, hogy csapatokat küldene Ukrajna nyugati felére, ahol kisebb a háborús veszély, és ily módon tehermentesítené az ukrán erőket, melyeket át lehetne csoportosítani a keleti frontra, ahol az oroszok nyomulnak előre. Csakhogy Moszkvában fontolgatnak egy katonai akciót Fehéroroszországon keresztül is Ukrajna ellen, és akkor Észtország, egy NATO tagállam csapatai szembekerülhetnének Oroszországgal. Ezt mind Washington mind pedig Moszkva el akarja kerülni.

Húsdaráló a fronton

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyeli az orosz médiát, és ott bukkant rá egy szélsőséges nacionalista őszinte véleményére. A Zászlós, Jevgenyij Szkripnyik, aki már 2014 óta harcol az ukránok ellen a Don mentén vérfagyasztó realizmussal vázolta fel a helyzetet:

”Apokalioszis, érik a katasztrófa.

Fejjel megyünk neki mindenütt az ellenséges állásoknak. Nem akarok a veszteségekről beszélni. Az ukránok a számukra megfelelő taktikát választják: védekeznek. Mi pedig rohamozunk mint Napóleon ellen a borogyinoi harcmezőn 1812-ben. Mintha senki sem végezte volna el a katonai akadémiát. Így aztán tömegesen ölik a fiainkat. Az ukránok rakétái mindenhova eljutnak, ezért tábornokok is meghalnak miközben a közkatonák tömegesen vesznek oda. Ez egészen borzasztó. A vezetés alacsony színvonalú és teljes mértékben méltatlan az orosz hadsereghez” – háborog az orosz szuperhazafi. Aki megfeledkezik arról, hogy Zsukov marsall is ezt a módszert használta a második világháborúban: tömegesen áldozta fel katonáit az előrenyomulás érdekében. Amikor Eisenhower tábornok, az amerikai erők európai főparancsnoka megkérdezte tőle: miképp jutottak át oly gyorsan a Berlint védő aknazáron 1945 tavaszán, akkor Zsukov marsall vérfagyasztó nyugalommal így válaszolt:

“ráhajtottuk a büntető századokat az aknamezőre! Volt veszteség, de megnyílt az út Berlin felé.”

Kultúrával a hőség ellen

A múzsák termében a Prado Múzeumban Madridban a szieszta végén előadások kezdődnek, ahol a hőség elől védve kulturális produkciókban gyönyörködhetnek a látogatók.

41 fokot is eléri a hőmérséklet Madrid utcáin júliusban és augusztusban, ezért gondolták azt a Prado Múzeum vezetői, hogy menekülőutat kínálnak a főváros lakosságának éppúgy mint a turistáknak: légkondicionált termekben élvezhetik a kultúrát miközben kint tombol a nyár, melyet már maguk a spanyolok sem viselnek el könnyen hiszen a klímaváltozás miatt egyre nagyobb a hőség és egyre tovább tart: már júniusban megkezdődött és nem biztos, hogy augusztusban vége lesz. A tenger mellett enyhíti a hőséget a szél, de Madrid az ország kellős közepén fekszik távol a tengerparttól.

Refugiate en la cultura!

Menekülj a kultúrába! Ez a program neve, amely ingyenes kulturális produkciókat kínál nemcsak a Pradoban, de a Reina Sofia és a Thyssen- Bornemissza múzeumokban is.

“Tudjuk, hogy a nyár nehéz időszak mindenkinek. Régebben nemigen voltak turisták Madridban júliusban és augusztusban, de mostanában egyre többen érkeznek, és megdöbbennek a hőségtől. Tudtuk, hogy ezeket a turistákat nem hagyhatjuk a forró utcákon júliusban és augusztusban, ezért találtuk ki ezt a programot. Ezért megnyitottuk a légkondicionált múzeumokat, könyvtárakat, kulturális központokat és mozikat” 

– nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának Madrid városának kulturális tanácsosa.

Rivera de la Cruz hangsúlyozta, hogy “Madrid lakói már tudják, hogy miképp védekezzenek a hőség ellen. Egészen egyszerűen otthon maradnak, és csak este mennek ki az utcára. A külföldi turisták viszont védtelenek. Miután kevés idejük van, kísértést érezhetnek arra, hogy bejárják Madridot a legnagyobb hőség idején. Ehelyett inkább azt ajánljuk nekik, hogyha csak pár napot töltenek Madridba, akkor menjenek el a Pradoba!”

A klímaváltozás már nagyon is érezhető Spanyolországban is, de sok turista nem számol ezzel: július – augusztusban keresi fel Madridot. “Nekik kínálunk alternatívát”- hangsúlyozza a kulturális tanácsos.

Mit jelent ez a gyakorlatban? El Yiyo flamenco táncot mutat be a Pradoban a Múzsák termében. Kezdetben sokan csodálkoztak, de most már megszokták, és a turisták lelkesen tapsolnak.

Amikor délután háromkor megszólal a gong, akkor sokan azt hiszik, hogy tűzriadó van vagy a gyerekek szórakoznak pedig csak így hirdetik meg az előadást.

“Nagyszerű volt amit ez a flamenco táncos műveit“

– dicsérte az előadást egy amerikai turista Tennessee államból.

Maga a flamenco táncos kezdetben tartott tőle, hogy a szokatlan környezetben nem lesz megfelelő  a fogadtatás, de kedvezően csalódott a közönségben: ”Ez egészen más mint a színpadon táncolni, de gyönyörű, és nagyon jó érzés itt bemutatkozni. Kezdetben tartottam tőle, hogy a közönség nem reagál kedvezően a flamenco zenére és táncra, de kiderült, hogy nagyon élvezik és elismerik a produkciót. Így tudjuk kultúrával legyőzni a hőséget” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának El Yiyo flamenco táncos, aki a madridi Prado Múzeumban lép fel a hőség idején.

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Belebukik-e Hilarion budapesti orosz metropolita a szexuális zaklatási botrányba?

Az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka tombol a szexuális zaklatási ügy miatt – írja a Novaja Gazeta. Az ilyen kérdésekben Kirill pátriárka nem viccel: Párizs orosz ortodox érsekét Szibéria csücskébe, Magadanra száműzte. Ez várna Hilarion metropolitára is, aki mellett kiállt a magyarországi orosz ortodox  egyház.

Július 19-én ülésezik a Szent Szinodus, az orosz ortodox egyház legfőbb döntéshozó testülete. Hilarion metropolita szexuális zaklatási ügye állítólag szerepel a napirenden.

Miért van magyar útlevele a szexuális zaklatással gyanúsított orosz metropolitának?

A magyar kormány megtagadta a felvilágosítást azzal kapcsolatban, hogy Hilarion metropolita már három hónappal azután magyar útlevelet kapott, hogy Budapestre érkezett 2022 nyarán vagyis már Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A metropolita megvásárolta a vácdukai kastélyt, melyet 1,67 milliárd forintért árultak. A 2000 négyzetméteres ingatlanban 14 szoba, ezenkívül borospince és edzőterem is van. Minderről Georgij Szuzuki 18 éves fiatalember számolt be, akit Hilarion metropolita szexuálisan zaklatott.

Georgij Szuzuki orosz-japán fiút körözi a magyar rendőrség, mert Hilarion metropolita szerint jelentős értékeket lopott el az orosz ortodox egyház magyarországi központjából illetve a kastélyból. Most az orosz ellenzéki Novaja Gazeta megírta, hogy valójában miről is van szó: az orosz-japán fiú Hilarion metropolita személyes “szolgálója” volt, amely finom körülírása egy sajátos kapcsolatnak a tekintélyes ortodox főpap és a fiatal fiú között. A Novaja Gazeta fotókat is közöl Georgij Szuzukiról amint Hilarion metropolita oldalán egyházi szertartásokon vesz részt.

Még kínosabb az, amit az ellenzéki lap Hilarion metropolita múltjáról ír:

a tekintélyes főpapnak egyáltalán nem ez az első ilyen szexuális zaklatási ügye.

Sőt főnöke, Kirill pátriárka épp azért helyezte Budapestre, hogy eltussolja a botrányt Oroszországban. Sokan meglepődtek azon, hogy Hilarion metropolitát Budapestre nevezték ki az orosz ortodox egyház vezetőjének hiszen Magyarországon nem él különösebben jelentős orosz ortodox közösség, a főpap pedig nagyon fontos ember volt az egyház központjában: a külügyminiszter tisztet töltötte be. Ezen a poszton épp Kirill pátriárkát követte, aki innen emelkedett azután az ortodox egyház élére Oroszországban.

Az orosz ortodox egyház és a KGB

Sztálin szétverte az egyházakat a Szovjetunióban, de amikor a náci Németország rátámadt az országra 1941 nyarán, akkor hirtelen felfedezte az orosz ortodox egyházat, és a pópák – a titkosszolgálat biztatására és valószínűleg hazaszeretettől vezéreltetve- körmeneteket szerveztek az általános mozgósításra és prédikációkkal támogatták a második honvédő háborút. Az ifjú Sztálin papneveldében tanult Tbilisziben, tisztában volt az egyház jelentőségével a nép gondolkodásában. Ezért hozzálátott az egyházak újjászervezéséhez – a maga módján: titkosszolgálati tisztek kezdtek papi szemináriumokba járni, majd hamarosan az egyház oszlopaivá váltak. Sztálin utódai folytatták ezt a tradíciót, Andropov KGB főnökként már a Vatikánban is be akart szervezni bíborosokat – sikertelenül.

Az orosz ortodox egyház viszont teljes mértékben a KGB ellenőrzése alá került: mind Kirill pátriárka mind Hilarion a titkosszolgálat magasrangú tisztje is.

Az orosz ortodox egyház ennek megfelelően be is tölti “hazafias” szerepét, és harcra lelkesíti az orosz katonákat az ukrán fronton. Ukrajna ortodox egyháza el is szakadt Moszkvától. Kirill pátriárkát emiatt az Európai Unió fel is akarta tenni a feketelistára. Ez azzal járt volna, hogy zárolják nyugaton maradt vagyonát, amely állítólag meghaladja az egymilliárd dollárt is.

Ekkor lépett közbe a “Békeangyal”, Orbán Viktor, aki megvétózta Kirill pátriárka büntetését mondván, hogy egyházi személyt nem érhet szankció. Brüsszel engedett, és Kirill pátriárka vagyona megmenekült.

A pátriárka magas egyházi kitüntetésekkel mondott köszönetet a „Békeangyalnak”.

Segít e most is Orbán Viktor a bajba jutott Hilarion metropolitának?

“Bár Orbán Viktor miniszterelnök barátja a metropolitának, de most olyan botrány van készülőben, amely miatt egy orosz ortodox püspöknek Párizsból a távol-keleti Magadanba kellett elbujdosnia”

– írja a Novaja Gazeta arra a kínos ügyre célozva amikor Gurij Salimov orosz ortodox püspök szexuális zaklatás miatt el kellett, hogy hagyja kellemes párizsi palotáját, és saját egyháza Szibéria legtávolabbi csücskébe száműzte. Hilarion metropolita kényelmes budapesti palotáját aligha cserélné fel szívesen hasonlóan távoli lakhellyel valahol Oroszország isten háta mögötti területén.

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK