Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1788 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

NATO főparancsnok: az oroszok nem törnek át Ukrajnában!

Christopher Cavoli tábornok Brüsszelben arról beszélt, hogy az oroszok nem tudnak áttörni az ukrán védővonalakon. Mondta ezt a NATO vezérkari főnökei tanácskozásán.

Az USA 61 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának , amelyet erősen támadnak az oroszok Harkiv térségében. Az európai NATO főparancsnok, aki hosszan tárgyalt az ukrán katonai vezetőkkel , úgy nyilatkozott , hogy “az oroszoknak kisebb győzelmekhez van erejük , de nagyobb áttöréshez nincsen.”

“Oroszországot nem szabad alábecsülni, mert az elmúlt két év során amikor kiderült , hogy nem tudják elfoglalni Ukrajnát , jelentős mértékben javítottak a logisztikán, és fokozták a hadiipar termelését olyannyira, hogy ezen a területen Európa és Észak Amerika előtt járnak”- hangsúlyozta Rob Bauer admirális , a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.

Putyin és Orbán között stratégiai együttműködés áll fenn

Legalábbis erről van meggyőződve Buda István biztonságpolitikai elemző, aki korábban nemzetbiztonsági főtiszt volt. A Szabad Európának elmondta, hogy

“A háború abból a téves orosz helyzet felismerésből folyik, hogy a Nyugat által vezetett világrend végzetesen megroppant. A háborúval az a céljuk, hogy az európai országokat rákényszerítsék: hajoljanak meg az orosz fenyegetés előtt, és ne kövessék tovább az amerikai stratégiát.”

Mi magyarázza Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját?

“A magyar-orosz együttműködés mögött a magyar miniszterelnök szakmailag felszínes és túlzó számítása húzódik meg. Eszerint átalakul az európai geopolitikai biztonsági rendszer, a kontinensen csökken az Egyesült Államok befolyása, az oroszoké pedig jóval nagyobbra nő.” Aki így folytatta:

”A békét az agresszor elrettentésével lehet megőrizni. A nyugati szövetségi rendszer hiába sokkal erősebb Oroszországnál, ha megosztott, akkor az agresszor nem hiszi ezt el, és ezért meri és ténylegesen használja is az erejét.”

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Erre az egyszerű kérdésre egészen egyszerűen nincsen válasz Brüsszelben sem a NATO központjában sem pedig az Európai Unióban. Az orosz hadsereg semmiféle fenyegetést nem jelent a NATO-ra nézve hiszen az erőviszonyok egyértelműen megmutatták: még Ukrajnában is kudarcot vallanak az orosz csapatok.

A tárgyalások előfeltételeként azt követelni viszont nem lehet, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna területéről hiszen ez politikai öngyilkosság lenne Putyin részéről.

Egy fegyverszünet lélegzetvételhez juttatná a kivérzett Ukrajnát.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök lemondta külföldi útjait. Katonai szakértők szerint a NATO fegyverszállításai csak azt teszik lehetővé, hogy Ukrajna elkerülje a vereséget. Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött már jóformán egyetlen katonai szakértő sem említi mint realitást.

Donald Trump azt állítja, hogy egy-két napon belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy lepaktálna Putyinnal.

Biden diplomáciai csődje

Az USA elnöke azzal kezdte szereplését a Fehér Házban, hogy stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben. Putyin belelépett a csapdába, és megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Biden triumfált, de kiderült: ő is csapdába került. Az ukrajnai háború megnyerhetetlen, az amerikai diplomáciának elképzelése sincs arról, hogy milyen megoldás vezethetne el a békéhez.

Putyin viszont nem várt szövetségest nyert a Hamászban, amely végképp megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát: Blinken amerikai külügyminiszter ötször járt a Közel Keleten – nulla eredménnyel. Legutóbb már Izrael hadügyminisztere is felvetette: Netanjahu miniszterelnöknek nincs jövőképe! Tegyük hozzá: az amerikai diplomáciának sincsen. Trump pedig mint békeangyal készül bevetésre: tragikomikus, de lehet, hogy az ő elnöksége jelentheti a megoldást az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusra.

Ha Orbán bukna, mi lenne a sokszáz milliárdos vagyonnal?

A rendszerváltás a gazdaságban elsősorban a privatizációt jelentette, erről tanácskoztak a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében, ahol felmerült példaként szolgálhat a privatizáció arra, hogy Orbán Viktor esetleges bukása után miképp lehetne visszaszerezni a szorgos munkával ellopott milliárdokat?

Csillag István, aki fontos szerepet játszott a privatizáció jogi feltételeinek megteremtésében majd később gazdasági miniszter lett a Medgyessy kormányban /2002-2004/, azt hangsúlyozta, hogy kizárólag politikai döntésekről lesz szó, a jogi feltételek bármikor megteremthetők egy reprivatizációhoz vagyis vissza lehet szerezni az Orbán Viktor és családja valamint barátai és ügyfelei által lenyúlt milliárdokat.

Csillag István szerint a privatizáció Magyarországon jól sikerült, mert a demokrácia első évtizedében hozzánk érkezett a régió tőkebefektetéseinek kétharmada.

A magyar lakosság ezt persze nem így élte meg – hangsúlyozta Szalay Zsolt, a Kossuth rádió ex főszerkesztője, aki azután nagykövet lett Törökországban és Horvátországban:

”az emberek általában úgy gondolnak a privatizációra, hogy ezek ott fenn mindent elloptak és meggazdagodtak, minket pedig benne hagytak a szószban.”

Csillag István elmondta, hogy a privatizáció idején a washingtoni konszenzust követték: az állam rossz gazda, ezért dereguláció kell. Washingtonban Milton Friedman ötletét tartották a legjobbnak, a kuponos privatizációt, de Magyarországon ezt elutasították, melyet az USA az egész térségnek javasolt, de teljes egészében ezt csak Csehországban és Szlovákiában vezették be.

Miért utasította el Magyarország? Mert kellett a pénz, a magyar államkasszában mindössze 800 millió dollár árválkodott. Németh Miklós miniszterelnök akkoriban azzal büszkélkedett, hogy százmillió dolláros kölcsönt szerzett Kínától.

Pekingben nem váltottak rendszert, de a privatizáció sokkal jobban sikerült: ma már Kínának világcégei vannak míg Magyarországon a multik adják az export javarészét. Hszi Csin-ping elnök budapesti tárgyalási során megállapodás született arról is, hogy együttműködünk a nukleáris iparban. A kínaiak az utóbbi évtizedekben megtanulták az orosz, az amerikai és a francia technológiát, és ezeket tovább is fejlesztették. A kínaiak nagy elektromos autó és akkumulátor gyárat építenek Magyarországon olyan cégekkel, melyek pár éve még nem is léteztek.

Ki menti meg Mészáros Lőrinc bankját?

“Ha Orbán Viktor hatalma meginog, akkor a kisbefektetők megrohanhatják Mészáros Lőrinc bankját, mely a nemzeti együttműködés rendszerének sok cégét pénzeli. Ha ezek az Orbánhoz lojális cégek  bebuknak, akkor ez dominó hatást válthat ki” – fejtegette Lengyel László. A Pénzügykutató intézet elnök-vezérigazgatója szerint ebben a helyzetben mindenképp meg kellene menteni Mészáros Lőrinc bankját, de kérdés, hogy lesz-e erre megfelelő politikai akarat, ha a nemzeti együttműködés rendszere végzetesen meggyengülne.

Hol tartja Orbán Viktor a vagyonát? Minden bizonnyal nem Mészáros Lőrinc bankában, mert ott túlságosan is szem előtt lenne. Az USA szemfüles pénzügyi nyomozói minden bizonnyal sejtik, hogy hol tárolja Orbán Viktor csinos vagyonát. A Magnyitszkij törvény szerint erre a pénzre külföldön is ráteheti kezét az FBI. Vagy az Európai Ügyészség, hogyha az új hatalom már belép soraiba.

Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

A magyar miniszterelnöknek is van érvényes meghívása Kínába, így akár újra Pekingben parolázhatna Putyin elnökkel, az egyetlen olyan uniós vezetőként, aki az ukrajnai agresszió kezdete óta kezet rázott vele.

“Oroszország és Kína vezetői megvitatják a stratégiai partneri kapcsolatok teljes körét, meghatározzák az orosz – kínai együttműködés fejlesztésének kulcsfontosságú irányait, és eszmecserét folytatnak a nemzetközi és regionális aktuális problémákról” – áll a Kreml közleményében. Blinken amerikai külügyminiszter amikor nemrég Pekingben járt, akkor nyomatékosan hangsúlyozta: a kapcsolatok javításának egyik legfőbb feltétele az, hogy Kína ne támogassa Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Pekingben üzleti csúcstalálkozót rendeztek, melyen 39 állam képviselői vettek részt. Rajtuk kívül olyan óriások is képviseltették magukat mint a Dell, a Tesla, az IBM és a Boeing. Elon Musk, a Tesla főnöke nemrég járt Kínában, ahol egy új gyár felépítését tervezi Sanghajban, abban a városban, ahol az elektromos autókat gyártó cég legnagyobb üzeme működik jelenleg az egész világon.

“Fenntartjuk a nyitás politikáját”

Ezt erősítette meg Han Zseng kínai alelnök a tanácskozáson. Kifejtette, hogy a kínai gazdaság első negyedévi eredményei lökést adhatnak az egész világgazdaságnak. A kínai gazdaság az első negyedévben 5,3%-kal növekedett meghaladva a szakértők többségének jóslatait.

“Erősebb,  zöldebb és egészségesebb globális együttműködést akarunk”

– hangsúlyozta a tanácskozás közleménye, melyet a pekingi Global Times idéz.

Megnyerheti-e bárki is az amerikai-kínai kereskedelmi háborút?

Washington azért alkalmaz kereskedelmi szankciókat Kína ellen, mert azzal vádolja a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy állami támogatással éri el az olcsó exportot, de valójában nem erről van szó – írja a Project Syndicate oldalon Csijüen Hszü, a pekingi világgazdasági intézet igazgatóhelyettese, aki rámutat arra, hogy tavaly Kína részesedése a globális exportban magasabb volt mint 2017-ben amikor a kereskedelmi háború megkezdődött, és elérte a 14%-ot, Peking kereskedelmi többlete pedig rekordot döntött, mert meghaladta a 823 milliárd dollárt. Miért? Mert a jüan alulértékelt a dollárhoz képest éppúgy mint tíz évvel ezelőtt vagyis a kínai exportnak nem az állami támogatás miatt van előnye a globális piacon, ahogy azt az Egyesült Államok és az Európai Unió állítja hanem, mert a kínai termékek olcsóbbak az alacsonyabb bérek és az alulértékelt jüan miatt. Miért alulértékelt a kínai jüan? Mert óriási a tőkeáramlás Kínából kifelé. Ez részben az amerikai szankciók eredménye, de a pekingi kormányzat is törekszik erre, hogy az Új Selyemút program beruházásait támogassa.

Yellen pénzügyminiszter: a szankciós politikának ára van

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Kínával szemben, hogy megakadályozza a kínai alelnök által emlegetett zöld áruk exportját. Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég egy hetet töltött Pekingben, közölte hétfőn a Bloomberg televízióban:

”abban bízunk, hogy nem lesz erőteljes kínai válasz a szankciókra, de ennek az esélye mindig fennáll.”

Miről van szó? A tervek szerint Biden elnök kedden jelent be szankciót a kínai elektromos autók bevitelével kapcsolatban.  Ezenkívül büntető vámok várhatóak a kínai félvezetők, napelemek és egészségügyi berendezések importjára is – írja a CNBC gazdasági televízió.

Akar-e az USA kereskedelmi háborút Kínával?

– tették fel a kérdést Yellen pénzügyminiszternek.

“Mi azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk a gazdasági kapcsolatainkat Kínával. Nem akarunk gazdaságilag elválni Kínától, de azt gondoljuk, hogy a kereskedelemben fair módszereket kell alkalmazni. Kína pedig jelenleg masszív támogatást nyújt az exportjának” – nyilatkozta az USA külügyminisztere, Janet Yellen asszony.

Putyin hosszú háborúra számít : leváltotta hadügyminiszterét

Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt, aki korábban a katasztrófavédelmet irányította, négy tábornoki csillagát is ott szerezte, nem a hadseregnél. Most sem bukott igazán nagyot hiszen a legfontosabb döntési központ: a nemzetbiztonsági tanács titkára lett.

Sojgu két ok miatt távozott a hadügyminiszteri posztról: egyrészt, helyettesét, Ivanov tábornokot korrupció miatt letartóztatták. Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának egy orosz szakértő úgy nyilatkozott, hogy Sojgu leváltásának másik oka az volt, hogy Putyin egyik lánya, Jekatyerina Tyihonova kitartóan fúrta őt, Putyin pedig egyre jobban támaszkodik a családjára a döntéshozás során.

Az orosz elnök mint régi KGB-s sosem bízott igazán a hadseregben, és a bizalmatlansága csak fokozódott amikor a nemzetbiztonsági tanácsban

Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a hírszerzés főnöke az Ukrajna elleni háborúval szemben foglalt állást.

Jellemző az erőviszonyokra, hogy Putyin mind a két tábornokot megtartotta a posztján vagyis távolról sem oly erős a pozíciója mint ahogy azt mutatni szeretné. Az új hadügyminiszter sem katona: Belouszov eddig miniszterelnök-helyettesi rangban a hadiipart irányította, és valószínűleg a jövőben is ezt teszi majd. Putyin így közvetlenül irányíthatja a hadsereget, és ennek nagy jelentősége lehet a közeli jövőben.

Putyin Trump hatalomrajutásáért imádkozik

Ukrajnában Geraszimov tábornok, aki vezérkari főnökként most közvetlenül irányítja a hadműveleteket, titkos tárgyalásokat folytatott az ukrán vezérkar főnökével, Zaluzsnij tábornokkal. A két Viktor állítólag valamiféle különbékét készített elő – területi engedményekkel. Ezt megelégelte Zelenszkij elnök, aki vetélytársat gyanított Zaluzsnij tábornokban, és leváltotta őt. Zaluzsnij jelenleg Ukrajna londoni nagykövete, de nem mondott le arról, hogy átvegye az elnöki szerepet Kijevben. Amíg a háború tart addig nem rendeznek elnökválasztást Kijevben, de utána Zaluzsnij tábornoknak állítólag jó esélye lenne arra, hogy megszerezze az államfői posztot Volodimir Zelenszkijtől, aki egy zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra, és maga is egy orosz anyanyelvű zsidó, amely az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező Ukrajnában komoly hátrány.

Putyin még nem váltotta le Geraszimov tábornokot, de minden bizonnyal tisztában van vele, hogy ukrajnai agressziója kudarc.

Valószínűleg csak a kiutat keresi megpróbálva megmenteni az arcát. Ezt akadályozza jelenleg Zelenszkij ukrán elnök és a mögötte álló USA, mert nem hajlandók szóba állni vele. Júniusban lesz egy békekonferencia Ukrajnáról, melyet Svájcban rendeznek meg. Több mint 130 állam vesz rajta részt, de Oroszországot nem hívták meg. Ez mutatja a NATO valódi szándékát: minél inkább elhúzni a háborút, mely gyengíti Putyint és az Európai Uniót, de hasznára válik az USA-nak, melynek fegyvergyárai az összes termelésüket már két évre előre eladták. Ebben persze benne van a gázai konfliktus is. Miután Putyin úgy látja, hogy nincs esély arra: meg lehet állapodni Washingtonnal ameddig ott a demokrata adminisztráció van hatalmon, ezért Trump győzelméért imádkozik. Míg Biden elnök első dolga volt 2021-ben, hogy az USA stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot megkezdve ezzel a hidegháborút, Trump azt állítja: tárgyalna mind Putyinnal mind a kínai vezetőkkel.

Az USA már tulajdonképp elérte a célját Ukrajnában: megszakította az Európai Unió és Oroszország energia együttműködését, ma már Európa jelentős mennyiségű amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol a jóval olcsóbb orosz vezetékes földgáz helyett. 

A NATO-ban mindenki elismeri az USA vezető szerepét: egész Európa beállt a sorba, élén Macron francia elnökkel.

Ráadásul ma már elég a háborús hisztéria a fegyverkezéshez nincs szükség ehhez háborúra, melyet Ukrajna akár el is veszíthet. A koreai fegyverszünet – 1953 – után is évtizedekig folytatódott a fegyverkezési verseny vagyis az amerikai hadiipar jól profitált. Trump tehát nyugodtan lepaktálhat Putyinnal. Az Egyesült Államok azzal is pontosan tisztában van – ezt bizonyította az Ukrajna elleni sikertelen agresszió is – hogy Oroszország hadserege akkor sem lenne képes fenyegetni Európát, ha Putyin esetleg ezt akarná. Putyin agressziója az USA malmára hajtja a vizet: az európai államok erejükön felül fegyverkeznek egy fantom félelem ellen elárasztva megrendelésekkel az amerikai hadiipart. Trump fütyül Európára, mert tudja, hogy Kína fenyegeti igazán az USA hatalmi monopóliumát. Mindeközben zajlik a háború Ukrajnában, ahol ezrek halnak meg hiába…

Orbán ex minisztere: “Tíz éve szóltam, hogy ez a gazdaságpolitika lecsúszáshoz vezet”

Chikán Attila, aki Orbán Viktor első kormányában volt gazdasági miniszter hiába figyelmeztetett előre. Veiszer Alinda műsorában elmondta, hogy “a kitűzött célok és azok a társadalmi körülmények, melyek között megvalósulnak, nem felelnek meg a magyar gazdaság tényleges követelményeinek.”

Chikán Attila ex miniszter hozzátette:

”szinte alig találni olyan mutatót, amelyben ne lennénk Európa legvégén.”

Különösen kifogásolta, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális hálózat nem szerepel az Orbán kormányok prioritási listáján. Chikán Attila hangsúlyozta, hogy

“az egészségügyi és az oktatási rendszert akár áldozatok árán is helyre kellene állítani oly módon, hogy a pénzt máshonnan ide kellene irányítani.”

Surányi György ugyanerről a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán azt mondta:

”Könnyű lenne 2000 milliárd forintot találni a jelenlegi költségvetésben, melyet át lehetne csoportosítani az egészségügy támogatására”

– hangsúlyozta a Nemzeti Bank ex elnöke.

Erre Chikán Attila a közeli jövőben nem sok esélyt lát. Vajon miért?

A politikai siker záloga a gazdasági kudarc

Orbán Viktor első négyéves periódusa idején – 1998-2002 – arra jött rá, hogy egy stagnáló társadalom sokkal stabilabb politikai hatalmat eredményez mint egy dinamikusan változó, amelyben feszültségek keletkezhetnek a különböző érdekcsoportok között. A nemzeti együttműködés rendszerének gazdaságpolitikája épp arra irányul, hogy újratermelje azt a sokmilliós szegény szavazótábort, amelyiket olcsón meg lehet vásárolni, és demagóg propagandával félre lehet vezetni. A magyar lakosság döntő többsége európai mércével mérve szegény vagyis kiszolgáltatott hiszen rá van utalva a gyengén működő állami egészségügyre, oktatásra és szociális hálózatra. Ez a szavazó tábor biztosítja a kétharmadot 2010 óta a parlamentben.

A 2022-es választás megnyerésére Orbán Viktor 1500 milliárd forintot költött, amelyet azután kamatos kamattal visszavett az Európa bajnok inflációval. Az egészségügy, az oktatás és a szociális hálózat gyenge működése azzal a rejtett előnnyel is jár, hogy a szegény néprétegek gyorsan távoznak a túlvilágra, és amíg a nemzeti együttműködés rendszerében munkálkodnak addig többségük gondolkodással nemigen fárasztja magát, mert az oktatási rendszer erre az apróságra elmulasztja őt megtanítani.

A Türkménbasi rendszere ugyanerre a logikára épült Türkmenisztánban, de ott a földgáz biztosítja a gazdasági egyensúlyt. Orbán Viktor rendszerében ez volt az uniós eurómilliárdok szerepe. Ezt vette észre Brüsszel, mely most blokkolja a pénz nagy részét.

Mi jön most? Hét szűk esztendő – mondta Orbán Viktor 2022-ben a megnyert választások után. A kínai beruházások nem pótolják az uniós euró milliárdokat, de javíthatják az ország külső megítélését hiszen az export kedvezően befolyásolja a kereskedelmi és a pénzügyi mérleget. Belülről nem is fenyegeti jóformán semmi Orbán Viktor uralmát, de kívülről annál inkább: Magyar Péterben mind Washington mind Brüsszel megtalálhatja azt a figurát, aki képes destabilizálni a nemzeti együttműködés rendszerét, amely pénz híján akadozik.

A baj az, hogy Washington és Brüsszel csak Orbán Viktor megbuktatásában érdekelt – az orosz és a kínai kapcsolat miatt -, és semmifajta elképzelése sincs Day after programra: mi lenne Magyarországgal Orbán bukása után?!…

Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

Miért vette elő a magyar közmondást a kínai elnök budapesti látogatásán? Mit kért a magyar miniszterelnök, aki uniós pénzek híján komoly gondokkal küzd, és mit kapott Kínától. Minthogy az egyezmények szigorúan titkosak, ezért senki sem tudhatja például azt, hogy mennyire vagyunk eladósodva Kínának, és főként, hogy mennyivel leszünk?

Kína ma már a világ legnagyobb hitelezője: Peking adósának lenni nem leányálom.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja kapcsán számokkal bőven illusztrált táblázatot tett közzé a The Globalist, melyből kiderül:

amióta Peking meghirdette az Új Selyemút programot 2013-ben rohamosan nőtt a kínai hitelezés elsősorban azokban az országokban, melyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton.

Több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának, 2000 óta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi hitelállománya 1300 milliárd dollárra növekedett. Mindez hogy jött össze? Elsősorban úgy, hogy az Új Selyemút program keretében Kína 21 ezer beruházást finanszírozott 165 országban. A kínai hitelek 80%-át olyan államok kapták, melyek adósság problémákkal küszködtek illetve ma is küszködnek.

Az OECD, a fejlett államok szervezete, melynek Magyarország is tagja, 223 milliárd dolláros segélyt nyújtott a fejlődő világnak 2023-ban, ez a megelőző évhez képest előrelépés hiszen akkor 211 milliárd dollár volt ez a szám.

Melyek a leginkább Pekingnek eladósodott államok?

Pakisztán – 26,6 milliárd dollár – és Angola – 21 milliárd dollár – áll az élen a Világbank 2022-es listáján. Mindkét ország adósság csapdában van, ezért Peking rákényszerült arra, hogy meghosszabbítson idén februárban egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt, mert Pakisztán nem tudott fizetni.

Hasonlóképp Angola is pácba került: márciusban hosszas tárgyalásokat folytattak legnagyobb kínai hitelnyújtó partnerükkel, a China Development Bankkel, és elérték a havi törlesztőrészlet csökkentését.

A harmadik Sri Lanka, amely pénzügyileg csődbe ment a Covid pandémia idején, mert elmaradtak a turisták, akik közül a legtöbb kínai volt, és akiktől a bevételek nagy részét várhatták. Sri Lanka adóssága 8,9 milliárd dollárra nőtt, és emiatt Peking mentőakciójában reménykedtek, de ott úgy döntöttek: nekik ennyit nem ér meg! Közölték: Sri Lanka forduljon az IMF-hez, amely húsbavágó reformokhoz kötötte az életmentő támogatást.

Európából a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közül egyedül Belarusz szerepel, Putyin egyetlen igazi szövetségese: ők 3,9 milliárd dollárt kaptak.

Peking azt hangsúlyozza, hogy olyan országoknak nyújt kölcsönt az Új Selyemút program keretében, melyek másutt nemigen kapnának míg Nyugaton arra figyelmeztetnek: adósság csapdába eshetnek a kínai hiteleket felvevő országok, és ezt a helyzetet azután Kína kihasználhatja politikai céljaira. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, melyek adósságcsapdába estek vagy nagyon közel állnak ehhez.

Világbank ex elnök: Kína nyeri az adósság csatát

Az amerikai David Malpass, aki a Világbank élén megpróbálta enyhíteni a fejlődő világ adósságválságát a Covid pandémia idején, a Hudson intézet számára tanulmányban fejtette ki az álláspontját a kínai Új Selyemútról és a fejlődő világ nehéz adósság helyzetéről.

Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a globális gazdaság kilátásai nem jók: lassú gazdasági növekedés várható a huszas években, és emiatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. Miért?

Mert a tőkeáramlás a fejlett világban zajlik elsősorban, a fejlődő világ keveset kap.

Ráadásul a fejlett világban az államok egyre inkább költenek fegyverkezésre, és emiatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására.

Így alakulhatott ki az a helyzet a múlt év végére, hogy a szegény országok 60%-a a nagy adósság kockázat rovatba került a Világbank felmérése szerint. A szegény országok már 30 milliárd dollárt költöttek adósságtörlesztésre 2023-ban míg 2021-ben ez csak 10 milliárd dollár volt.

Kína 16 milliárd dolláros adósság törlesztésre számíthatott 2023-ban miközben ez még csak 6 milliárd dollár volt két évvel korábban. Eközben a tőkeáramlás megfordult: korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányában most viszont fordítva.

“Sok mindent javasoltam annak érdekében, hogy csökkenjen Kína szerepe a hitelezésben, de csak nagyon kis haladás történt. Ez szomorú perspektíva azoknak a szegény országokban élő százmillióknak, akik  nem lelik útjukat az adósságcsapda szélén táncolva a növekedése felé”

– hangsúlyozta David Malpass, a Világbank ex elnöke, aki a Hudson Intézetnek írt erről tanulmányt.

Kínának csak uniós és NATO tag Magyarország kell

Magyarország Kína számára csak belépő az Európai Unióba. Mondhatnánk kapu az Unióba. Tudja ezt Orbán Viktor is, de minden bizonnyal emlékezteti erre őt Hszi Csin-ping elnök is.

A brüsszeli bizottság elnökasszonyával Párizsban találkozott a kínaivezető. Ursula von der Leyen játszotta a rossz rendőr szerepét, megfenyegette Hszi Csin-pinget azzal, hogy Brüsszel fellép a kínai elektromos autók exportja ellen, és ragaszkodik hozzá: a közbeszerzések terén a külföldi cégek élvezzenek egyenjogúságot a hazaiakkal Kínában. Macron elnök játszotta a békülékeny jó rendőrt, és el is nyerte jutalmát: egyelőre nem vámolják meg extra módon a francia konyakot Kínában. A baj csak az, hogy a kínaiaknak kiváló a hírszerzése, és ezért Hszi Csin-ping elnök pontosan tudja: mind Ursula von der Leyen mind pedig Macron elnök blöffölt. Az Európai Unió gyenge és megosztott, ezért képtelen nemet mondani az USA-nak fontos kérdésekben ugyanakkor Kínával sem keménykedhet nagyon hiszen az európai autógyáraknak vagy az Airbus repülőgépgyártó cégnek létfontosságú a kínai piac. Az európaiak tervezett vámját az elektromos autók ellen épp Magyarország segítségével akarja megkerülni Kína – ahogy erre a Die Welt is felhívta a figyelmet.

A kínaiak nem azért telepítenek gyárakat Magyarországra, mert kedvelik Orbán Viktort hanem, mert olyan uniós tagállamnak tekintik ahonnan elfoglalhatják az egész 450 milliós nagy európai piacot.

Orbán is profitálhat a kínai bizniszből, de Magyarország kevésbé

A magyar miniszterelnök eredetileg eurómilliárdokat remélt Pekingtől a hiányzó uniós pénzek helyett, de a kínaiak mosolyogva közölték: kormányokat nem támogatunk csak kínai beruházásokat külföldön. Ezért vannak itt a kínai elektromos autógyárak és az akkumulátorokat előállító üzemek, melyek Debrecenben összedolgoznak a BMW-vel. A város ettől fellendülhet, de a környezet súlyosan károsodhat annál is inkább, mert a használt akkumulátorok lebontása a gyártó cégek felelőssége, de nagy kérdés, hogy ezt gazdaságosan hogy tudják megoldani.

Kínában csak szavakban prioritás a környezetvédelem nálunk még úgy sem. A biznisz ettől még jól pöröghet, és lényegesen javíthatja a magyar gazdaság külföldi megítélését hiszen a kínai gyárak exportja magyar kivitelnek számít.

Ez felgyorsíthatja a magyar gazdaság növekedését, de kérdés, hogy mennyit profitál ebből a hazai lakosság. Orbán nemzeti együttműködési rendszere lélegzetvételi lehetőséget kap, de a lakosság mind nagyobb része veheti észre: ebből neki sok haszna nincsen viszont a várható vízhiány, a termőföldek minőségének romlása az ő életkörülményeiket rontja. Orbán Viktor egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jövendölt röviddel a megnyert 2022-es választás után. Ebből még csak kettő telt el, és máris recseg ropog a nemzeti együttműködés rendszerének épülete amint ezt Magyar Péter üstökösszerű feltűnése mutatja a politikai piacon. Debrecenben, a Fidesz fellegvárában soha nem látott tömeg üdvözölte az ellenzéki politikust, és ez aligha lett volna lehetséges, ha a hatalom nem nyomja le a polgárok torkán az óriási kínai akkumulátor gyár építését.

Kína hatalmas területén eloszlanak az akkumulátor gyárak éppen úgy mint a gyártásukhoz szükséges lítium bányászata, amelyek tönkreteszik a környezetet, de Magyarország kis ország és a fideszes szavazópolgárok éppúgy nem akarnak rossz ivóvizet fogyasztani mint az ellenzékiek.

Biden kontra Orbán

A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel, most Budapesten fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt.

Biden diplomáciájának első lépése 2021- ben az volt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Sok szakértő – köztük Kissinger ex külügyminiszter – erőteljesen bírálta ezt a hidegháborús koncepciót, de a demokrata adminisztráció kitart mellette Washingtonban. Ebbe a koncepcióba nem fér bele az, hogy egy NATO tagállam és uniós ország szívélyes kapcsolatokat ápoljon Moszkvával és Pekinggel. Főként, hogy nyíltan tegye ezt: David Pressman ezért akarja megbuktatni Orbán Viktort nem pedig azért, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem felel meg a jogállami kritériumoknak. Ezért imádkozik Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump választási győzelméért. Az amerikai elnökválasztás novemberben lesz, a következő magyar választás elvben 2026-ban. Csakhogy amennyiben Magyar Péter nagyot nyer júniusban az európai választáson, akkor a Biden adminisztráció kísértést érezhet arra, hogy nem ortodox módon távolítsa el posztjáról Orbán Viktort. Láttunk már ilyet a közelben: hol van Sebastian Kurz kancellár az osztrák politikai élet csodagyereke?

Trump azért népszerű, mert a neoliberális gazdaságpolitika gyengíti a demokráciát

Választási év van nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is, és a viták végsősoron a gazdaságpolitikáról szólnak – fejtegeti a Nobel díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon.

“A neoliberális ortodoxia – adócsökkentés, az állam szerepének csökkentése, a dereguláció-, amely 40 éve kezdett elterjedni Nyugaton nem teljesítette amit ígért: nem erősítette a demokráciát.”

Stiglitz professzor megfeledkezik arról, hogy a neoliberális ortodoxiát a chicagói fiúk – Milton Friedman tanítványai – Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a katonai diktatúra keretei között a hetvenes években. Miért gyengítette a demokráciát és nem erősítette a neoliberális ortodoxia?

A válasz részben gazdaság:

“1980 és 2019 között az egy főre jutó reáljövedelem növekedése 40%-kal alacsonyabb volt mint a megelőző 30 éves időszakban az Egyesült Államokban és a többi fejlett államban, és ami még rosszabb: miközben a legszegényebb társadalmi rétegek és a középosztály reáljövedelme stagnált, addig a legfelül levők jövedelme nőtt. A kormányok szisztematikusan rontottak a társadalombiztosítás feltételein, és ez komoly létbizonytalanságot okozott egyes társadalmi rétegekben.”

Miért?

“Mert a neoliberális irányzat tudatosan megfeledkezett arról, hogy a vállalatvezetők döntési szabadsága egyúttal korlátozhatja a társadalom többi részének a szabadságát.”

Mi az eredmény?

“A fiatalok azt látják, hogy a neoliberális politikát követő országok nem korlátozzák hatékonyan a környezetszennyezést /az USA-ban ehhez jön még opioid válság/. Ez nem véletlen ugyanis a neoliberalizmus arra a feltevésre épül, hogy az akadálytalanul működő piacgazdaság a legjobb megoldás pedig sok közgazdász már a kezdet kezdetén figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás nélküli piac se nem hatékony se nem stabil. Arra pedig végképp nem alkalmas, hogy úgy ossza el a jövedelmeket, hogy azt a társadalom többsége elfogadja.”

Az adócsökkentés a neoliberalizmus fixa ideája: nemrég ebbe bukott bele a brit miniszterelnök, Liz Truss, akinek költségvetésében 40 milliárd fontos lyuk tátongott Nagy Britanniában.

A neoliberális vállalkozók szeretnek megfeledkezni arról , hogy milyen jelentős támogatást kaptak az államtól: ”Elon Musk és a Tesla csaknem félmilliárd dollárt kapott a washingtoni energia minisztériumtól még Obama elnök idejében.”

Az USA elnökválasztás értékválasztást jelent

“Biden elnök kormányzata arra törekszik, hogy emelje a társadalom 99%-ának életszínvonalát míg Donald Trump a legfelső 1% érdekeit képviseli”

– hangsúlyozza Joseph Stiglitz. Aki csodálkozik azon, hogy miért van ilyen sok támogatója Donald Trumpnak?

“A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy három évvel azután, hogy Trump elhagyta a Fehér Házat, a közvélemény megfeledkezik arról, hogy az ő elnöksége idején mekkora volt a káosz, a kormányzat milyen kevéssé hatékonyan működött, és hány támadás indult a jogállam ellen.”

A választás világos – hangsúlyozza Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

CNN: Trump vezet

A regisztrált választók közül 49% Trumpra, 43% Bidenre szavazna – ez derül ki a liberális média felméréséből. Bidenre januárban még 45% szavazott volna, Trump tartja a 49%-ot.

Hogy ítélik meg a jelöltek gazdasági teljesítményét az amerikai választók?

Biden teljesítményt negatívnak tartja a többség, csak 34% szerint volt az sikeres. Az inflációval kapcsolatban még inkább negatív a vélemény: mindössze 27% elégedett.

A megkérdezettek 65%-a számára rendkívül fontos a gazdaság, és meghatározza döntését az elnökválasztás során. 2020-ban ez még csak 40% volt. Akik azt mondták, hogy számukra a gazdaság nagyon fontos, azok Trumpot sokkal pozitívabban ítélik meg mint Bident: 62-30!

Az amerikaiak 70%-a úgy véli, hogy az USA gazdasági helyzete rossz.

Az amerikaiak a saját pénzügyi helyzetüket is többnyire rossznak tartják: 53%. Érthető módon a szegények körében, ahol a háztartások éves jövedelme 50 ezer dollár alatt van, még nagyobb az elégedetlenség: 67%. A színesbőrűek sem elégedettek a gazdasági helyzettel: 64%-uk negatívan ítéli meg a Biden adminisztráció gazdaságpolitikáját, a fiatalok sem lelkesek: náluk 61% az elégedetlenek aránya – állapítja meg a CNN legfrissebb közvélemény kutatása.

Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Erről megy a vita Franciaországban, ahol a kormány keresi a pénzeket az egészségügy finanszírozására, a páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését.

5 eurót kellene fizetnie minden egyes alkalommal annak a páciensnek, aki hiábavaló várakozásra kényszeríti orvosát, mert indokolatlanul nem keresi fel a megbeszélt időben – ez a terv, amely óriási vihart kavar Franciaországban, ahol évente több mint 27 millió alkalommal fordul elő ilyen eset.

“Ez a helyzet tarthatatlan!”

– hangsúlyozta Gabriel Attal miniszterelnök. Aki azzal indokolta az 5 eurós vizitdíjat, hogy nagy az orvoshiány a hálózatban különösen vidéken. Közben viszont a kereslet egyre csak növekszik hiszen Franciaország is öregszik, egyre több a páciens.

“Ez nem fog működni, mert nem más mint egy újfajta adó. A vége az lesz, hogy az egészségügy hatékonysága romlik” – mondta a sürgősségi orvosok szervezetének vezetője. A France Bleu rádiónak egy háziorvos úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben 5 eurót kell fizetnie a páciensnek minden egyes alkalommal amikor indokolatlanul nem érkezik meg, akkor ez megronthatja az orvos-beteg kapcsolatot hiszen sok páciensnek az 5 euró nagy pénzt jelent.”

A francia kormány nem hátrál a bírálatok tüzében: hamarosan előterjesztik a törvényjavaslatot, mert azt szeretnék, hogy az 5 eurós vizitdíj már január elsejétől hatályos legyen. Csakhogy

Macron elnök pártjának nincsen többsége a parlamentben, ezért szövetségeseket kell találnia, ha keresztül akarja vinni a nem épp népszerű javaslatot.

Amely mögött az áll, hogy az Európai Unió visszaállította a 3%-os deficit követelményt, és ennek Franciaország nem felel meg.

A doktor dönt

Végső soron az orvosoknak kell majd meghozni a döntést arról, hogy kinek is kell majd kifizetnie az 5 eurót. Gabriel Attal kormányfő szerint legkevesebb 20 millió orvos-beteg találkozót lehetne így megszüntetni.

A betegek szövetségének vezetője rossz ötletnek tartja az 5 eurós vizitdíjat, mert szerinte: ”ez sokkal inkább bűntudatot kelt a páciensekben ahelyett, hogy felelős magatartásra nevelné őket.”

Az egészségügyi hálózat komoly gondokkal küszködik vidéken, ahol kevés az orvos. A kritikusok már egészségügyi sivatagról beszélnek, mert egyes területeken olyan kevés orvos vállal munkát, hogy a betegeknek sok időbe kerül elérni őket.

A kormány egészségügyi csomagjában nemcsak ez az 5 eurós vizitdíj szerepel hanem az orvosképzés reformja is. Gabriel Attal miniszterelnök azt ígéri, hogy ennek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban.

2017-ben 8000 orvostanhallgató volt Franciaországban, 2027-ben már 16 ezer lesz – mondta a miniszterelnök. Aki azt is hozzátette, hogy kipróbálnak egy új rendszert is az egészségügyben: eszerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével. A gyógyszerészeknek pedig lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket például antibiotikumokat is.

A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites Franciaországban: tavaly a hiány 8,8 milliárd euró volt, idén ez várhatóan 11,2 milliárd euró lesz.

Az oroszok be, az amerikaiak kivonulnak Nigerből

Az Afrika kellős közepén fekvő koldusszegény országban a franciák és az amerikaiak voltak az urak sokáig, de egy katonai puccs mindent megváltoztatott: az orosz Wagner hadsereg már meg is érkezett arra a nagy támaszpontra, ahonnan az amerikai hadseregnek távoznia kell.

Miért fontos Niger? Egyrészt, mert uránbányái vannak, melyeket a franciák vígan használtak jóval egykori gyarmatuk felszabadulása után is. A katonai puccs vezérei ezt megunták, és a kínaiakkal tárgyalnak a bányákról. A Wagner hadsereg Afrikában szinte mindenütt a kínai gazdasági érdekeket védelmezi szép pénzért. Putyin ugyanis megmondta az újjászervezett Wagner hadsereg vezetőinek, hogy ezentúl az orosz állam nem fizeti a számlát: a zsoldos csapatnak magának kell megkeresnie a fenntartásai költségeket, mert Oroszország az ukrajnai háború miatt ezt többé már nem vállalja.

A másik ok amiért Niger fontos: ez volt az iszlamista terrorizmus elleni harc központja fekete Afrikában. A nyomort kihasználva az iszlamista lázadók egyre jobban fenyegetik a helyi kormányokat, amelyeket korábban francia csapatok védtek, de őket elküldték. Helyüket tölti be az orosz Wagner hadsereg.

Szudánban orosz és ukrán fegyveresek ölik egymást

A Wagner hadsereg Szudánban a kínai aranybányákat őrzi, az ukrán SZBU fegyveres csapata pedig a nyugati érdekeltségekre vigyáz, és ezért háborúznak egymással többezer kilométerre Oroszországtól és Ukrajnától.

Kína immár Afrika legfontosabb gazdasági partnere, és ez nem tölti el örömmel az Egyesült Államokat, mely szintén igényt tart Afrika ásványi kincseire. Az USA kedvence Afrikában Ruanda, ahol Kagame tábornok kőkemény diktatúrája figyelemreméltó gazdasági eredményeket ért el az elmúlt negyedszázad során. Az IMF Ruandát állítja példaként a többi afrikai elé, mert a kis közép afrikai országban kicsi a korrupció és komoly életszínvonal emelkedés tapasztalható.

Mit keres a magyar honvédség Csádban?

Múlt november óta katonai együttműködési egyezmény köti össze Csádot és Magyarországot, és a kapcsolattartó tiszt a két hadsereg között nem más mint Orbán Gáspár őrnagy, a miniszterelnök fia.

Csádból is kivonulnak az amerikai katonák, jönnek az orosz zsoldosok és a magyar honvédség, amely a budapesti parlament felhatalmazása alapján 200 fős erővel védelmezheti a nemlétező magyar érdekeket Csádban.

Orbán Gazsi ifjúkorában Ugandában töltött feledhetetlen hónapokat valamiféle titokzatos tevékenységgel, de az nem lehetett a nagyhatalmú papa ínyére, mert a TEK-kel hozatta haza egyetlen fiát Afrikából. Azóta Orbán Gáspár megkomolyodhatott hiszen elvégezte a világ leghíresebb katonai akadémiáját Nagy Britanniában. Orbán Viktor egyre inkább számít rá katonai kérdésekben: Gazsi szervezi a Nemzetbiztonsági Tanácsot a Karmelita kolostorban.

A miniszterelnök nyilvánvalóan nem elsősorban a szaktudása miatt bíz ilyen fontos munkát egyetlen fiára hanem azért, mert az ő lojalitásában biztos lehet.

Nicolae Ceausescu is egyre jobban támaszkodott fiára uralmának vége felé: Nicu Ceausescu Románia kellős közepén Brassóban volt a kommunista párt vezére. Korábban amikor Brassó városát Orasul Stalinnak nevezték voltak olyan elképzelések, hogy Románia fővárosát is ide helyezik át az ország közepére, mert ez jobban védhető mint Bukarest. A környező hegyekbe telepítették a stratégia parancsnokságot. Ceausescu tartott a puccstól, amely be is következett 1989 végén: Moszkva és Washington együtt adta ki a kilövési engedélyt a román diktátorra, akit feleségével, Elena Ceausescuval együtt kivégeztek Tirgoviste városában. Ki volt a különleges bíróság elnöke, mely halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét? Victor Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés parancsnoka, akit korábban maga Ceausescu nevezett ki ebbe a fontos tisztségbe.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK