Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1202 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Szijjártó: az orosz gázembargó szóba sem jöhet!

A magyar kormány tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról  az Európai Unióban – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Luxemburgban, ahol az uniós energia ügyekben illetékes miniszterek üléseztek.

Magyarország évente 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, ebből 8,5 milliárdot Oroszországból importál. Ennek kiváltására rövid távon semmilyen lehetőség sincsen – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külügyminiszter elmondta, hogy beszélt ebben az ügyben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki megnyugtatta őt: csakis technikai okból csökkent a gázmennyiség, melyet Oroszország az elmúlt napokban Magyarországra küldött. A szerződés szerinti földgáz 88-89%-a így is megérkezett. Ennek következtében jól áll a gáztárolók feltöltése télre, elérte a 39%-ot. Az Európai Unió azt szeretné, ha a tagállamok gáztárolói októberre elérnék 80%-os telítettséget, majd pedig novemberre a 90%-ot.

Van vészforgatókönyv

A magyar külügyminiszter Luxemburgban egy újságíró kérdésére válaszolva megerősítette: van energia vész forgatókönyv Magyarországon is – éppúgy mint minden más uniós tagállamban – de jelenleg az ország energia helyzete biztonságban van.

Arról Szijjártó Péter nem beszélt, hogy kapott-e garanciát Novak orosz miniszterelnök- helyettestől, hogy amennyiben Putyin elzárja a gázcsapot az Európai Unióba, akkor Magyarország különleges elbánásra számíthat-e vagyis továbbra is megkaphatja a szerződése mennyiséget Oroszországtól.

Szijjártó Péter nemrég megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől. A magyar diplomácia pedig Putyin érdekeinek védelmében lép fel gyakran az Európai Unióban. Nemrég a magyar diplomácia megvétózta Kirill moszkvai pátriárka elítélését és fekete listárahelyezését. A Putyinhoz hűséges főpap támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Négymilliárd dolláros vagyonának jelentős részét Nyugaton tartja, a hírek szerint Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. A magyar vétó következtében Kirill pátriárka lekerült az uniós fekete listáról, így sem személyét sem vagyonát nem fenyegeti veszély az Európai Unióban.

Új főparancsnok  az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok leváltásáról már régóta elterjedtek hírek hiszen négy hónappal Ukrajna megtámadása után még mindíg nem sikerült elérni a stratégiai célt: az ukrán fegyveres erők összeroppantását.

Az oroszok mundenható ura úgy találta Dvornyikov tábornok alkoholizmusa már parancsnoki tevékenységének rovására ment. Dvornyikov, aki Szíriában bizonyított, most sem volt eredménytelen hiszen Kelet Ukrajnában az oroszok harci sikereket értek el. Csak épp nem akkorát, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Zelenszkij ukrán elnököt. Putyin most már minden bizonnyal tűzszünetet akar hiszen nemigen reménykedhet abban, hogy megnyeri a háborút, és uralma alá kényszeríti egész Ukrajnát.

A brit és az amerikai hírszerzés korábban azt tartotta valószínűnek, hogy a légierő eddigi parancsnoka veszi át az ukrajnai orosz csapatok főparancsnoki tisztét. Putyin másképp döntött: a politikai főcsoportfőnököt bízta meg azzal, hogy vigye dűlőre a harcokat Ukrajnában.

A főkomisszár, akinek komoly katonai múltja van

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója találta ki, hogy az orosz hadseregben legyenek politikai tisztek, akik ellenőrzik a katonai vezetőket, és harcra buzdítják a legénységet.

A főkomisszár azután a szovjet rendszer fontos szereplője lett, tagja a kommunista párt központi bizottságának.

Sztálin főkomisszárja csúfosan megbukott akkor amikor a nácik offenzívája Moszkvát fenyegette 1941-ben. A tábornok félt, berúgott és eltévedt a fronton, a senki földjére került. Minthogy hallott a nácik Kugel befehl-jéről vagyis arról, hogy a komisszárokat azonnal agyonlövik, ezért letépte rangjelzését,  és megszabadult kommunista párttag könyvétől. Ilyen állapotban találtak rá a szovjet csapatok, akiknek példát kellett volna mutatnia. Sztálin parancsára kivégezték.

A Szovjetunió bukása után is megmaradt a politikai tisztek rendszere noha az ortodox egyház is mind nagyobb szerepet játszik ezen a téren.

A legutóbbi időkig Genagyij Zsidko vezérezredes töltötte be ezt a tisztséget. Ám amikor a hétvégén Ukrajnába látogatott Szergej Sojgu hadügyminiszter társaságában, akkor a televízióban nem úgy mutatták be mint politikai főcsoportfőnököt hanem csak mint Zsidko vezérezredest. Ebből a brit és az amerikai hírszerzés arra következtetett, hogy ő az új orosz főparancsnok Ukrajnában.

Elődjéhez hasonlóan ő is harcolt Szíriában méghozzá az orosz csapatok vezérkari főnöke volt 2016-ban a közel-keleti országban. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, már ott megdicsérte mint “leleményes és önálló, kreatív döntésekre képes parancsnokot”.

Erre most nagyonis szüksége lesz Zsidko vezérezredesnek, ha nem akar elődjéhez hasonlóan két hónap után megbukni.

Putyin elnök sikert vár el tőle, mert minél tovább tart a háború Ukrajnában annál inkább csökken Oroszország gazdasági ereje és nemzetközi presztízse.

Jellemző, hogy Putyin legfontosabb “szövetségese” Hszi Csinping elnök épp akkor rúgta ki orosz kontakt emberét amikor a BRICS virtuális csúcsot rendezték meg Pekingben. A kínai elnök tanácsadói pedig nyíltan arról beszélnek és írnak, hogy Oroszország elveszítheti a háborút Ukrajnában. Nemcsak azért, mert gazdaságilag egyre gyengül hanem azért is, mert az orosz fegyverek általában egy generációval el vannak maradva a Nyugattól. Ha ezek a korszerű nyugati fegyverek megérkeznek Ukrajnába, és megfelelően kiképzett ukrán katonák használják őket, akkor ellensúlyozni tudják az oroszok mennyiségi fölényét.

Új főparancsnok az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Az amerikai és a brit hírszerzés információi szerint Putyin elnök leváltotta Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot a Déli katonai körzet éléről és egyben az ukrajnai “különleges hadművelet” vezetőjének posztjáról. Az orosz hadsereg érdemdús veteránja nem ért el kézzelfogható eredményt a négy hónapja zajló háborúban bár előrenyomult Kelet Ukrajnában, de nem tudta megtörni az ukrán csapatok ellenállását.

Alekszandr Dvornyikov tábornok korábban Szíriában bizonyított, ahol a légierő és a tüzérség felhasználásával megvédte Asszad elnök rendszerét. A Bellingcat szerint  Putyin fokozódó alkoholizmusa miatt meneszettte Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot.

Az Institute for Study of War amerikai biztonságpolitikai intézet szerint az új főparancsnok szintén Szíriában szerzett érdemeket. Szergej Szurovikin tábornok brutalitása még a többi orosz tábornokét is felülmúlta. Putyin valószínűleg ezért is választotta ki a főparancsnoki posztra Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok hírhedten korrupt katona, aki a légierő parancsnokaként igen sok kétes ügybe keveredett. Az amerikai biztonságpolitikai intézet ezenkívül megemlíti, hogy a légierő eddig különösen gyengén teljesített Ukrajnában. Míg Szíriában a korlátlan légi fölény birtokában az oroszok viszonylag könnyen felülkerekedtek, Ukrajnában más a helyzet. Bár a támadás első napjaiban az oroszok megsemmisítették az ukrán légvédelem jórészét, de ezt a nyugati segítség révén jelentős részben pótolták. Ennek következtében az oroszok nem használhatják ki a légi fölényüket a megfelelő hatékonysággal. A brit hírszerzés szerint az orosz harci gépek nemigen repülnek be az ukrán légtérbe, mert tartanak a légvédelmi rakétáktól. Ehelyett kilövik saját rakétáikat a megadott célpontoktól távol. Emiatt sok a téves találat és a civil áldozat.

Leváltották a légi deszant parancsnokát is

Andrej Szergyukov vezérezredes volt a kék sapkás elit alakulat vezetője. Már az ukrajnai hadművelet első napjaiban megbuktak amikor nem sikerült elfoglalni a Kijev körüli repülőtereket. Az ukrán csapatok sokat megöltek közülük, mert a támadás nem volt annyira meglepetésszerű mint ahogy az oroszok erre számítottak.

Mihail Tyeplinszkij vezérezredes lett a kéksapkás elit alakulat új parancsnoka. Ő eddig a Déli katonai körzet vezérkari főnöke volt vagyis Dvornyikov hadseregtábornok helyettese az ukrajnai hadműveletekben.

A brit és az amerikai hírszerzés értékelése szerint a személyi változások Putyin zavarát mutatják hiszen a villámháború immár az ötödik hónapjába érkezett, és az orosz csapatának eddig nem sikerült döntő fordulatot ki erőszakolniuk Ukrajnában.

Ferenc pápa: eszem ágában sincs lemondani!

A 85 éves katolikus egyházfő tolószékben jelent meg a nyilvánosság előtt az elmúlt napokban és lemondta afrikai útját. Emiatt hírek terjedtek el arról, hogy elődjéhez hasonlóan lemondana. XVI. Benedek pápa egészségi okból távozott a pápai trónról 2013- ban.

“Addig szolgálok amíg az Úr megengedi”

– hangsúlyozta Ferenc pápa.

A múlt héten lemondta tervezett afrikai útját egészségi állapotára hivatkozva. A katolikus egyházfő akkor arról beszélt, hogy nyolcvan éves kora után senki sem ura a testének teljes mértékben. Rómában papok előtt korábban kijelentette: operáció helyett inkább lemondok!

Most azonban brazil püspökök előtt arról beszélt, hogy “addig szolgálok amíg az Úr ezt megengedi a számomra!”

Roque Paloschi érsek, aki részt vett a találkozón, később elmondta a vatikáni hírügynökségnek, hogy Ferenc pápa azt is hozzátette: “eszem ágában sincsen lemondani!”

Oscar Andres Rodriguez bíboros, a pápa egyik bizalmasa, kijelentette: “Sohasem gondolt komolyan a lemondásra.”

A pápa ellenfelei terjesztik a lemondás hírét

Tavaly 11 napot töltött kórházban az idős pápa. Beleinek egy részét eltávolították. A kórházból kijövet akkor úgy nyilatkozott egy spanyol rádiónak, hogy “eszébe sem jutott a lemondás”.

Az AFP hírügynökség szerint “a pápa környezetében a döntő többség nem hisz abban, hogy Ferenc pápa lemondana.

” Ezt a fake newst (álhírt) a pápa ellenfelei terjesztik – nyilatkozta egy bíboros a Reuters hírügynökségnek.

A német gazdaságot recesszió fenyegeti az orosz földgáz hiánya miatt

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor a recesszió elkerülhetetlen Németországban – írja a Reuters hírügynökség szakértői előrejelzésekre hivatkozva.

55%-os volt Németország gázfüggősége Oroszországtól Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Az uniós átlag 40%. Az orosz diktátor utasítására a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást Németországba az Északi áramlat vezetéken. Pontosan akkor történt ez amikor Németország kancellárja először látogatott el Kijevbe az orosz agresszió óta. Olaf Scholz nem egyedül biztosította támogatásáról Ukrajnát hanem vele együtt Macron francia elnök, Draghi miniszterelnök és Johannis román államfő is ugyanezt tette. Ennek azért is van szimbolikus jelentősége, mert Ukrajna uniós tagjelöltségéről tegnap este döntöttek a tagállamok vezetői Brüsszelben.

Az év elején Németország gazdaságának éves növekedési ütemét 3,5%-ra taksálta a szakértők többsége, de a BDI (német gyáriparosok szövetsége) ezt most 1,5%-ra rontotta.

Mi lesz a gáztárolók feltöltésével?

Még nincs itt az ideje annak, hogy szükségállapotot hirdessünk – közölte a gázhálózatot irányító Bundesnetzagentur.

“Nagyon alaposan meg kell fontolnunk azt, hogy mikor hirdessük ki a szükségállapotot”

– mondta az ügynökséget vezető Klaus Müller.

Jelenleg az uniós gáztárolók telítettsége átlagosan 55%. Brüsszel célja az, hogy októberre ez elérje a 80%-ot, novemberre pedig a 90%-ot. Ha az oroszok csak kevés földgázt küldenek akkor nehéz lesz ezt a célt elérni. Ezenkívül az USA-ban is gondok vannak a cseppfolyósított földgáz exportjával, ez is csökkenti a kínálatot. Ezzel is magyarázható a gázárak növekedése. 126 euró egy megawatt földgáz ára most Európában. Ez elmarad az idei csúcstól, amely  335 euró volt, de 300%-al magasabb mint a tavalyi ár.

A helyzetet nehezíti, hogy Európa fogadó képessége cseppfolyósított földgázból korlátozott. Ezenkívül globális verseny folyik a cseppfolyósított földgázért. Kína Európa legfőbb vetélytársa ezen a téren. Az elzárások miatt a kínai kereslet visszaesett az elmúlt hetekben, de a dinamikusan újrainduló kínai gazdaság újra nagy vásárló lehet.

Brüsszelben abban reménykednek, hogy Norvégiából több földgáz érkezhet csővezetéken. Ezenkívül bíznak abban is, hogy Azerbajdzsán is növeli földgáz exportját, amellyel részben ellensúlyozhatnák az orosz gáz hiányát.

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – közölte a Wood MacKenzie szakértő cég a Bloomberggel.

Németországban a szénerőműveket újra aktivizálni akarják noha korábban a bezárásukról döntöttek a környezetvédelem érdekében. A korlátozás azt a szükségállapotot jelenti, amely mindenütt kvótákat állapítana meg. A lakosságot felszólítják az energia fogyasztás mérséklésére. A cégek aszerint kapnának a szűkös energia készletből, hogy tevékenységük mennyire fontos Németország számára. A szakértők olyan digitális aukciós platformon dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a piacon üzleteljenek a gáz illetve az energia kvótákkal.

A G7 nagyhatalmak vezetői, akik hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan terven dolgoznak, amely maximálná az orosz energia import árakat nehogy azok túlságosan is megdobják az inflációt Európában, Észak Amerikában és Japánban.

Csökken az orosz olajkitermelés

Az oroszok panaszkodva jósolják, hogy a nyugati szankciók miatt kénytelenek csökkenteni a kőolaj kitermelését noha arra nagy a kereslet lenne a világban.

A moszkvai pénzügyminisztérium közzétette a számokat is: tavaly 524 millió tonnát értek el, idén már csak 475 millió tonnára számítanak, jövőre pedig még ennél is kevesebbre, csak 472 millió tonnára.

A fő ok: a nyugati országok élükön az USA-val nem szállítanak korszerű olajkitermelő berendezéseket Oroszországba sőt a pótalkatrészek exportját is betiltották. Olyan chipeket sem szállítanak, melyek nélkülözhetetlenek akkor, ha az oroszok maguk szánnák rá magukat a gyártásra.

Ez az USA jól kipróbált és igen hatékony módszere: így kényszerítették gazdasági csődbe Venezuelát, amely pedig a világ legnagyobb olajkincsén ül. Miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, az amerikaiak rögtön küldöttséget küldték Venezuelába, mely korábban az USA egyik legfőbb olajszállítója volt. A szankciókat enyhítik, hogy Venezuela olajipara felzárkózhasson, de szakértők szerint ehhez még hosszú időre lesz szükség, mert annyira lerobbant az ország olajipara az amerikai szankciók miatt.

Az orosz energia bevételek nem csökkennek a szankciók miatt

Hosszú távon hatékonyak lehetnek a szankciók Oroszországgal szemben, de egyelőre Moszkvában inkább növekvő energia bevételekre számítanak a magas árak miatt. A moszkvai pénzügyminisztérium idén több mint 10 ezer milliárd rubelre számít az energiahordozókból, ez tavalyhoz képest 15,2%-os emelkedést jelent. Mindez nem azért következett be, mert az orosz rubel árfolyama a béka feneke alá csökkent. Ellenkezőleg: az orosz rubel volt az első félév legjobban teljesítő valutája a világpiacon. A fő ok: a magas energia árak.

2023-ban már kisebb bevétellel számol a moszkvai pénzügyminisztérium: 9,1 ezer milliárd rubel, a következő évben pedig 8,4 ezer milliárd rubeles energiabevételt jósolnak.

Mindez persze az Ukrajnában zajló háború függvénye. Ennek kimenetelét és várható gazdasági hatását senki sem meri megjósolni sem Oroszországban sem pedig azon kívül.

A magyar családok a legszegényebbek közé tartoznak az Európai Unióban

A statisztika a nagyhangú autokrata rendszerek egyik legfőbb ellenfele. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint egy átlagos magyar családnál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet az Európai Unióban!

Igazán lesújtó adat ez a nemzeti együttműködés rendszerének 12-ik évében, melyet épp nemrég koronázott meg újabb győzelemmel Orbán Viktor. Akinek látnia kellett: a gazdag választási körzetek ellene szavaztak míg a szegények mellette. Minthogy Magyarországon a családok döntő többsége szegény így a diadal borítékolható volt. A szegény családok ugyanis csakis az államtól várhatják sorsuk jobbra fordulását. Ezzel

a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titka is lelepleződött: a szegény családok függésben tartása a hatalomtól a siker biztos receptje.

Az uniós átlag 70%

Ez a magyar eredmény, amelyiknél csak a bolgár rosszabb. Az Eurostat vásárló erő paritáson számolt vagyis igyekezett elvonatkoztatni attól, hogy az uniós tagállamok többségében immár euróval fizetnek míg Magyarországon forinttal, amely folyamatosan veszít az értékéből az euróval szemben. A környező országok közül Szlovákia produkált hasonlóan szerény eredményeket. Románia és Szlovénia kicsit jobban áll. Ausztria pedig 115%-os teljesítményével az Európai Unió élvonalát jelenti.

Mindez persze a múlthoz képest komoly előrelépés a kelet-európai uniós tagállamok számára, amelyek felzárkózóban vannak az átlaghoz miközben a dél-európai tagállamoknak ez nem sikerül. Olaszországban 1990 óta nem nőnek a reáljövedelmek, ez is magyarázza az ország rendkívüli politikai instabilitását. Ez különben sok más uniós tagállamra is jellemző lehet a húszas években amikor az elhúzódó gazdasági válság a többség számára nem a fogyasztás fokozatos növekedését jelenti majd hanem a permanens küzdelmet azért, hogy a szerényebb életszínvonalat megőrizze, és ne távolodjon el méginkább az Európai Unió elitjétől: Luxemburgtól, Dániától, Svédországtól, Hollandiától, Ausztriától és Németországtól.

Stiglitz: az USA elveszítheti az új hidegháborút

Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt saját gazdasági-társadalmi modelljét kellene hozzáigazítania a huszonegyedik század realitásaihoz, ha hidegháborút akar folytatni Oroszország és Kína ellen – véli a Nobel díjas közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki az elképzeléseit.

Az USA nem akar leszállni a gazdasági trónjáról, de Kína mindenképp letaszítja onnan – akármilyen mutatót is használunk – hangsúlyozza Stiglitz. Egyrészt, mert a lakossága több mint a négyszerese, másrészt pedig háromszor olyan gyorsan fejlődik mint az Egyesült Államok. Vásárlóerő paritáson számolva a kínai GDP már 2015-ben meghaladta az amerikait.

Washingtonban mindkét nagy párt egyetért abban, hogy Kína az első számú fenyegetés az USA számára.

A konszenzus már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója ellen kialakult. Most sokan figyelmeztetnek arra Washingtonban, hogy az Ukrajnában folyó háború ellenére Kína az első számú ellenfél.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, de Trump mindent megtett azért, hogy elidegenítse az USA barátait.

A klímaváltozás legfőbb felelőse az Egyesült Államok, a szegény országok joggal mutatnak rá erre, és támogatást várnak – hiába. Kína eközben infrastruktúrát épít ki a fejlődő világban. Igaz, hogy ezek az országok nagyon eladósodnak emiatt, dehát a Nyugat ugyanezt csinálta. Aztán pedig nem is adott hitelt, és ekkor jöttek a kínaiak…

Hogy lehet megnyerni a hidegháborút?

Nem fegyverekkel hanem azzal, hogy vonzó modellt mutat valaki a világnak. Hiába készít az Egyesült Államok világszínvonalú bombázókat, rakétákat mert azok itt nem segítenek. Az USA nemcsak az áruit akarja eladni a világnak hanem a modelljét is.

Ehhez a Nyugatnak újra olyan gazdasági rendszert kell létrehoznia, melyet az egész világ irigyel. Európa és Amerika szívesen kioktatja az egész világot arról, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz, gazdaságilag mi az ésszerű. Aztán megnézzük, hogy mit csinál a gyakorlatban az USA és Európa, és kiderül: egészen mást csinálnak mint amiről prédikálnak!

A neoliberális gondolkodás sohasem vált igazán népszerűvé a fejlődő világban, most pedig mindenütt kimegy a divatból.

Ameddig az Egyesült Államok nem mutatja meg, hogy képes a világ vezetésére (nem oldja meg a környezetvédelem problémáit, a fegyveres erőszakot, az abortusz vitát stb.), addig nem várható el a világtól, hogy a mi dobszónkra masírozzon – írja Stiglitz.

Tegyük hozzá, hogy a Nobel díjas közgazdász nem ajánl új gazdasági modellt a neoliberális helyett, enélkül pedig az USA aligha erősítheti meg vezető szerepét a világban.

Musk átveszi a Twitter irányítását

Legalábbis sokan erre számítanak azt követően, hogy a világ leggazdagabb embere csütörtökön egy órán keresztül virtuális találkozót tart a Twitter munkatársaival. Musk várhatóan megerősíti szándékát, hogy megveszi a Twitter, és tisztázza: milyen szerepet szán neki a gyorsan változó világban.

5%- al emelkedett a Twitter részvények árfolyama miután a Wall Street Journal megírta a virtuális találkozó bejelentését. Elon Musk felháborodást váltott ki azzal a közlésével, hogy elvárja a Twitter és a SpaceX dolgozóitól, hogy a negyven órás munkahetet bent töltsék el a munkahelyen. Sokan a vírusválság idején megszokták a Home officet, és nem kívánják a teljes munkaidőt a munkahelyükön tölteni.

Másik probléma az, hogy miből szerezzen pénzt a Twitter? Elon Musk gyakran bírálta, hogy a fő bevételi forrás a hirdetés. Szerinte a Twitternek több lábon kellene állnia. Ezért nagyobb szerepet szán az előfizetéseknek.

Musk kiszámíthatlan

A dél-afrikai származású amerikai dollár milliárdos korábban közölte: nem kívánja cenzúrázni a Twittert. A digitális óriás feketelistára tette Donald Trumpot is, mert úgy ítélte meg, hogy szélsőséges nézeteivel felboríthatja a közrendet. Ha megszűnne illetve mérséklődne a cenzúra a Twitteren, akkor a rendőrség érdeklődése megnőne a cég iránt.

Hogy kezelné ezt Elon Musk? A másik eldöntésre váró probléma a munkahelyek csökkentése. Elon Musk többször is beszélt erről, de egyáltalán nem világos, hogy pontosan mire is gondolt.

A tőzsdét persze elsősorban az érdekli, hogy mi lesz a 44 milliárd dolláros üzlettel? Elon Musk ilyen hatalmas összegben állapodott meg, de ellentmondásos nyilatkozatai miatt erős kétségek merültek fel a Twitter jövőjét illetően.

Musk a múlt héten levelet írt a Twitter vezetőségének, melyben a vásárlási alku felmondásával fenyegetett mondván: nem kapott meg minden szükséges információt. Közben azonban Musk csapata már aktívan együttműködik a Twitter vezetőségével egy új üzleti terv kidolgozásában. Bár a csütörtöki virtuális találkozó a munkatársakkal azt mutatja, hogy Musk komolyan veszi a Twitter megvásárlását, de ennek ellenére még mindig kitáncolhat az üzletből – írja a Wall Street Journal.

Arra hivatkozhat, hogy a Twitter által szolgáltatott információkat az elemző csapata nem találta megfelelőnek. Ebben az esetben persze a Twitternek is joga lenne pert indítania Musk ellen.

A Twitter a nyár folyamán akarja megrendezni a részvényesek szavazását.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a “tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK