Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

Avatar
399 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A bírák elnézően ítélik meg az antiszemita gyűlöletbeszédet

A Zsidó Tanács elnökének véleménye szerint túl elnézőek a bírák a gyűlöletbeszéd megítélésekor.  Josef Schuster a  Der Spiegelnek nyilatkozott és arra utalt, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd sarkall tettekre egyes neonáci fiatalokat.

Halléban például fegyverrel támadt a zsinagógára egy szélsőjobboldali német fiatal. Két embert megölt és többet megsebesített. Jom Kippur napján vérfürdőt akart rendezni,  s csak az akadályozta meg a nagyobb tragédiát, hogy a zsinagóga megerősített ajtaját nem tudta betörni. A rendőrségi kihallgatás során azokra az antiszemita írásokra hivatkozott, melyeket az interneten olvasott. Az eset kapcsán Christine Lambrecht igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy megszigorítják a törvényeket, ezentúl az antiszemita gyűlöletbeszéd súlyosbító körülménynek számít majd.

A közbeszédben újra előkerültek az antiszemita klisék azóta, hogy az Alternative für Deutschland az ellenzék legerősebb pártja lett – panaszkodott Josef Schuster. Az Alternative für Deutschland vezetősége viszonylag mérsékelt, “szalonképes”, de a tagság soraiban sok neonáci aktivista található. Emiatt megrendült a zsidók biztonság érzete Németországban – nyilatkozta a Zsidó Tanács elnöke. Josef Schuster rögtön hozzátette, hogy

Európában nem ismer olyan országot, ahol többet tettek volna a zsidók biztonsága és jó közérzete érdekében mint Németországban.

A parlament, és a kormány is mindig kiáll az antiszemitizmussal szemben. Angela Merkel kancellár nemrég Auschwitzban járt, hogy az egykori haláltáborban erősítse meg elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban. Nemrég Németország egyik leggazdagabb családja – amely egykor aktívan támogatta Adolf Hitlert – hozott létre alapítványt annak érdekében, hogy a fiatalokban tudatosítsák a holokauszt szörnyűségeit és Németország felelősségét.

Putyin áll a katalán nacionalizmus mögött is?

  • Putyin és a katalán nacionalizmus

  • A bolgár fegyverkereskedő túlélte

  • Szkripál és lánya is köszöni jól van

  • Szergejev tábornok hol van?

Ezt vizsgálja a Legfelső Bíróság Spanyolországban annak kapcsán, hogy lelepleztek egy orosz tábornokot, aki a katonai hírszerzés egyik ásza volt. Gyenyisz Szergejev tábornok, a GRU egyik legfontosabb ügynöke majd irányítója volt. Ebben a minőségben többször is járt Katalóniában , ahol 2017 október elsején népszavazást tartottak a függetlenségről- számol be az El Pais. A spanyol kormány nem ismerte el a népszavazás törvényességét, és a katalán függetlenségi mozgalom több vezetőjét börtönbe csukatta. Sokan közülük külföldre menekültek.

Madridban a kémelhárítás azt gyanítja, hogy a GRU tábornoka fontos szerepet játszhatott abban, hogy a katalán függetlenségi mozgalom ilyen nagy mértékben megerősödhetett. Mindez beleillik Putyin elnöknek abba a stratégiájába, hogy belülről gyengíti meg az Európai Uniót.

Szergejev tábornokot Bulgáriában és Nagy Britanniában is leleplezték

2015-ben Bulgáriában megpróbáltak meggyilkolni egy fegyverkereskedőt. Véletlenül épp akkor Szergejev tábornok is ott járt – igaz, hogy akkor már a Szergej Fedotov névre szóló útlevéllel.

Nagy Britanniában a kémelhárítás arra a következtetésre jutott, hogy Gyenyisz Szergejev tábornok irányította a Szkripal ezredes elleni gyilkos akciót Salisburyben. A GRU két tisztje megpróbálta eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját. Szkripal ezredes a személyzeti főnöke volt a titkosszolgálatnak, és százezer dollárért eladta a külföldi hálózatot az amerikaiaknak illetve az angoloknak. Az oroszok elfogták, de kicserélték olyan kémekre, akik lebuktak Nyugaton. Szkripal ezredes Nagy Britanniában él, ahol két GRU tiszt megpróbálta megölni őt és lányát, Júliát. Az akció sikertelenül végződött. Mindketten túlélték a támadást. Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított, és az angolok példáját követte sok más NATO állam is.

Azóta senki sem látta Szergejev tábornokot

Putyin elnök – a Bellingcat hírszerzésre szakosodott portál szerint – magához rendelte a GRU főnökét a kudarc után. Úgy letolta, hogy utána betegszabadságra ment. Nem sokkal később megérkezett a halálhíre…

Szergejev tábornok, aki a kudarcba fulladt Szkripal akciót irányította “eltűnt”. Senki sem látta őt 2018 óta! Persze ebben a szakmában ez nem ritkaság. Lehet, hogy álnéven tovább folytatja tevékenységét a titokzatos 29155-ös egység munkatársaként. Ez az egység hajtja végre Putyin legkényesebb külföldi megbízásait. De az is lehet, hogy jeltelen sírba nyugszik, mert blamálta a GRU -t, az orosz katonai hírszerzést, melynek diplomáciai akadémiáját kiváló eredménnyel végezte el. Putyin nem bocsátja meg a kudarcot – különösen, ha az külföldön következik be, és árt Oroszország hírnevének. Szergejev tábornok pedig kudarcot vallott: először Bulgáriában, ahol nem sikerült megölnie a bolgár fegyverkereskedőt. Majd Spanyolországban, ahol nem sikerült elérnie Katalónia kiválását, és végül Nagy Britanniában, ahol nem tudta megöletni a titkosszolgálat híres árulóját, akit Putyin elnök halálra ítélt Moszkvában.

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva “Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

Pompeo: jobb kapcsolatot akarunk Oroszországgal

Szergely Lavrov Whasingtonban közös harcról tárgyalt a terrorizmus ellen, az “ukrán vonósnégyes” dilemmájáról: választás és autonómia vagy autonómia és választás, de szóba került az a szankció is amely forgalombővüléssel “sulytotta” az oroszokat.

Két év óta most először tárgyalt Washingtonban Lavrov orosz külügyminiszter, aki viszonozta Mike Pompeo májusi látogatását Szocsiban. “Jobb, hogyha beszélünk egymással mint hogyha nem” – ezt hangsúlyozta veterán orosz diplomata. Pompeo közölte: az USA jobb kapcsolatot akar Oroszországgal. Mindenekelőtt a terrorizmus ellenes harcban várnak az eddiginél hatékonyabb együttműködést.

Szíria soha többé nem lehet az Iszlám állam központja

Ezt hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. Aki megfeledkezett arról  hogy korábban ők segítettek abban, hogy a fanatikus iszlamista milícia helyzetbe kerüljön Szíriában és Irakban. Az USA Iránnal szemben kívánta felhasználni az Iszlám államot, de kudarcot vallott. Ezt követően kezdte el támogatni a kurd milíciát, mely az Iszlám állam elleni küzdelem leghasznosabb tagja volt. Majd az amerikaiak őket is elárulták, és átadták a kezdeményezést a törököknek és az oroszoknak.

Ukrajnáról is szó esett Washingtonban

Az amerikaiak az orosz álláspontot támogatják vagyis a minszki egyezmény betartását sürgetik. Ez azt jelenti, hogy először választásokat kellene rendezni az orosz többségi Kelet Ukrajnában, majd ezt követően döntenének arról, hogy ezek a tartományok milyen autonómiát élvezzenek Ukrajnában és milyen viszonyban legyenek Moszkvával. Az ukrán elnök az ellenkező menetrendhez ragaszkodik: az orosz milíciák először tegyék le a fegyvert Kelet Ukrajnában és ismerjék el azt, hogy a keleti tartományok Ukrajna részei. Ezt követően lehetnének választások, majd megegyeznének az autonómiáról. Párizsban erről tárgyalt az “ukrán vonósnégyes”: Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij valamint Angela Merkel német kancellár és  Emmanuel Macron francia elnök. Előrelépés történt, de áttörés nem.

Az USA megfenyegette Oroszországot

Lavrov látogatásával egyidőben az amerikaik közölték az oroszokkal: amennyiben beavatkoznak jövőre az elnökválasztásba, akkor újabb szankciókkal sújtanak le rájuk. Lavrov orosz külügyminiszter mosolyogva közölte: a szankciók ellenére évi 20 milliárd dollárról 27 milliárd dollárra nőtt az orosz-amerikai kereskedelem.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy “előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Megbuktatják Orbant?

Két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt akar benyújtani a parlamentben Ludovic Orban kormánya ellen, mert az meg akarja változtatni az önkormányzati választások jelenlegi rendszerét.

Egyfordulós a jelenlegi választási rendszer az önkormányzati választáson, és ez az ország legnagyobb pártjának kedvez. A szociáldemokraták, akik a Ceausescu féle kommunista párt utódai, rendelkeznek a legtöbb polgármesteri poszttal Romániában. Az országos választáson illetve az elnökválasztáson viszont alulmaradtak. Ennek következtében a szociáldemokraták október óta ellenzékben vannak Romániában.

Az RMDSZ szavazataival megbuktathatják a kormányt

A magyar kisebbség érdekeit védő szervezet is kiáll az egyfordulós önkormányzati választási rendszer mellett. Ennek megfelelően az RMDSZ parlamenti frakciója arra készül, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Ily módon meg lehetne buktatni a nemrég hatalomra került liberális kormányt.

Mindez persze sokféleképpen alakulhat hiszen a romániai belpolitika szinte áttekinthetetlen a sok háttéralku következtében. Ráadásul minden pártban hemzsegnek a titkosszolgálat egykori és mai munkatársai, akik bőségesen rendelkeznek kompromittáló adatokkal a politikai elitről Romániában.

Ennek az elitnek a lecserélése megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió kívánságára: Codreanu-Kövesi ügyésznő korrupció címén sok politikust juttatott a rács mögé. A szociáldemokraták erős emberét is lecsukták – egy televízió élőben közvetítette a fontos eseményt. Az ügyésznőt Romániában megbuktatták a szociáldemokraták, de az Európai parlament őt választotta meg uniós főügyésznek, aki az európai pénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyeket vizsgálhatja majd. A szociáldemokraták mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák Codreanu-Kövesi megválasztását, de a liberális kormány viszont támogatja az európai ügyészséget. Románia egykori liberális miniszterelnökét választotta meg frakcióvezetőnek az Európai újjászületés mozgalom az Európai parlamentben. Ez Macron elnök mozgalma, a francia elnök a legfontosabb külföldi támogatója a liberális kormánynak Bukarestben.

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

Merkel Auchswitzban: sosem feledhetünk!

14 éves kancellársága idejében először látogatott el a legszörnyűbb náci haláltáborba Angela Merkel. Együtt koszorúzott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Auschwitzban több mint 1,1 millió embert öltek meg. Nagy többségük zsidó volt, de igen sok keresztény lengyel is itt lelte halálát.

Mélységesen szégyellem magam!

Ezt hangsúlyozta Angela Merkel a németek nevében az auchswitzi haláltáborban. Ő a harmadik német kancellár, aki itt emlékezett meg a holokausztról. Előtte Helmut Schmidt és Helmut Kohl látogatott el Auchswitzba. Merkel kancellár elmondta: újabb 60 millió eurót adnak a múzeumnak és emlékhelynek Auchschwitzban.

Szimbolikus megemlékezés

Ezt hangsúlyozta a német közszolgálati Deutsche Welle főszerkesztője. Németországban ugyanis újra felütötte a fejét az antiszemitizmus. Emlékeztetett arra, Yom Kipur idején egy neonáci merénylő megtámadta a zsinagógát Halle-ban. Két embert megölt, és csak a zsinagóga jó védelmi rendszerének köszönhető, hogy nem következett be vérfürdő. Németország keleti részén egyre jobban erősödnek a neonáci szervezetek. Az Alternative für Deutschland kiváló eredményeket mutathat fel a helyi választásokon. Ez a szélsőjobboldali párt nagyon sok neonáci aktivistának jelent remek szervezkedési lehetőséget. Jelenleg a Bundestagban az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt, melynek népszerűsége folyamatosan növekszik Németországban. Ez adta a szomorú aktualitását Angela Merkel kancellár látogatásának Auchswitzban.

Mit akar Putyin Európában?

Az orosz elnök szívélyesen elbeszélgetett Ursula von der Leyen asszonnyal telefonon nem sokkal a brüsszeli bizottság első ülése előtt. A hivatalos közlemények nem sokat árultak el a beszélgetés tartalmáról, de Putyin korábban sem arról volt ismert, hogy a nyilvánossággal tudatja: mit is akar valójában?!

Oroszország a szomszédunk és az is marad! Pont!

Katonás rövidséggel így összegezte véleményét Oroszországról Ursula von der Leyen asszony nem sokkal azután, hogy megválasztották a brüsszeli bizottság elnökének. Ursula von der Leyen korábban honvédelmi miniszter volt, és ebben a minőségben rá jutott az a szerep Merkel kancellár csapatában, hogy bírálja Moszkvát. A leghatározottabban ezt akkor tette meg amikor az oroszok annektálták a Krím félszigetet 2014-ben. “Az erő pozíciójából kell tárgyalnunk az oroszokkal”- mondta akkor Ursula von der Leyen.

A Normandia formula

Az ukrajnai válság megoldására hozták létre az úgynevezett Normandia formulát, mely azt jelenti, hogy Németország és Franciaország is résztvesz az orosz-ukrán válság rendezésében. Sikerült is Angela Merkel kancellárnak és Francois Hollande elnöknek enyhítenie Moszkva és Kijev szembenállását. Most a békefolyamat felgyorsítását remélik.

Putyin a Normandia formuláról egyeztetett Ursula von der Leyennel

Az egyetlen konkrétum a Kreml közleményben ez volt, hogy a hamarosan újrakezdődő négyes tanácskozást megvitatta Putyin és Ursula von der Leyen. A munka neheze természetesen Angela Merkel kancellárra és Emmanuel Macron francia elnökre vár. Nekik kell valamilyen modus vivendire rávenni Oroszországot és Ukrajnát. Amióta Ukrajna első számú vezetője Volodomir Zelenszkij lett jelentősen javult a viszony Kijev és Moszkva között. Áttörés nem történt márpedig ez a célja az Európai Uniónak, mely szeretné, hogyha nem az amerikaiak vadászterülete lenne Ukrajna, és a rendezés nem lenne kiszolgáltatva Trump szeszélyeinek.

Putyin szerint a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

A londoni NATO tanácskozással egyidőben Vlagyimir Putyin elmondta: az észak-atlanti szervezet keleti terjeszkedését fenyegetésnek tartják Moszkvában! Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak 13 új tagállama lett a Szovjetunió bukása után – jórészt egykori szocialista országok az orosz határok közelében. Az amerikaiak katonai jelenléte a Baltikumban, rakéták telepítése Lengyelországban és Romániában mind-mind fenyegetésnek számít Moszkva szemében.

Ukrajna kapcsolata a NATO-hoz pedig különös mértékben érdekli Putyint hiszen stratégiai szempontból kulcsfontosságú területről van szó. Arról persze minden oroszok elnöke megfeledkezett, hogy az oroszok is rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékére. Ez is stratégiai fontos stratégiai fontosságú terület az egykori Kelet Poroszországban, így érthető, hogy ezt pedig a NATO tagállamok élik meg orosz fenyegetésként.

Mit akar Putyin valójában Európában?

A Business Insider orosz szakértője szerint mindenekelőtt az Európai Unió egységének megtörését. Anton Sekovcov, az európai – orosz kapcsolatok szakértője arra mutat rá, hogy Putyin arra törekszik: az EU tagállamaival alakítson ki közvetlen kapcsolatot Brüsszel megkerülésével. Bár a szakértő erre nem tér ki, de Magyarország erre kiváló példa hiszen miközben gyakran összetűzésbe kerül az Európai Unió brüsszeli központjával addig remek kapcsolatot ápol Oroszországgal, mellyel aktívan együttműködik Ukrajnával szemben.

Putyin logikája meglehetősen egyszerű: az 500 milliós Európai Unióhoz képest Oroszország valóságos gazdasági törpe. A tagállamokhoz képest viszont nyugodtan eljátszhatja a nagyhatalom szerepét.

Az oroszok biztonságpolitikai és gazdasági szempontból egységes területnek tekintik az egész térséget Vlagyivosztoktól Dublinig! Ebben a térségben akarják eljátszani a nagyhatalom szerepét. Ezért gyengítik az Európai Unió minden tagállamában a liberális demokráciát, támogatva a populista erőket – hangsúlyozza a szakértő a Business Insider portálon.

Putyin kedvezően ítéli meg az egységes európai hadsereget

Ursula von der Leyen korábban is sürgette az egységes európai erő létrehozását , mely most a brexit következtében realitássá is válhat. Ezért örültek Moszkvában Ursula von der Leyen megválasztásának. Putyin szeretné megosztani illetve perspektivikusan feloszlatni a NATO -t vagyis az amerikaiak kipaterolni Európából. Ez már régi terve Moszkvának, és ebben Putyin elődei biztonságpolitikáját követi állapította meg a Business Insider szakértője.

Elsüllyed-e Netanjahu a tengeralattjáró botrányban?

A miniszterelnök három nagyon közeli bizalmasát vádolják korrupcióval és pénzmosással Izraelben, ahol Netanjahu ellen több korrupciós vizsgálat is folyamatban van. Ez is meggyengíti a hetvenéves miniszterelnök helyzetét, aki idén már két választást is elveszített, és képtelen új kormányt alakítani. Ez Izrael legnagyobb korrupciós botránya.

Ezt állítja az ellenzék, mely szintén képtelen kormányt alakítani Izraelben. A botránynak azért van különösen nagy jelentősége, mert a honvédelemmel kapcsolatos, melyet Izraelben szent ügyként kezelnek. Mivel vádolják Netanjahu embereit? A Thyssen-Krupp tender nélkül nyert Izrael flottája többször is vásárolt Delfin típusú tengeralattjárókat a Thyssen-Krupp cégtől.

Ez már önmagában is vörös posztó sok izraeli polgár szemében, mert mindkét nagy német céget háborús bűnösnek nyilvánították a nácik bukása után. Egyrészt azért, mert mindkét cég nagy pénzekkel támogatta Hitler Adolf hatalomra jutását, másrészt pedig mind a Thyssen mind pedig a Krupp gyárakban zsidók ezreit dolgoztatták – szörnyű körülmények között. Igen

sokan meghaltak a szörnyű bánásmód miatt, melyet a nácik úgy neveztek: halálos ítélet munka által!

Netanjahu miniszterelnöksége idején ennek ellenére szoros együttműködés alakult ki a Thyssen-Krupp és az izraeli flotta között. Olyannyira, hogy Delfin tengeralattjárókat még Egyiptomnak is eljuttattak Németországból – Izraelen keresztül. Netanjahu legbelső köre érintett Magát a miniszterelnököt egyelőre nem érinti a vád, de ügyvédjét igen. David Shimront pénzmosással vádolja az ügyészség. Eliezer Marom, az izraeli flotta korábbi parancsnoka megvesztegetés miatt áll bíróság elé éppúgy mint a kapcsolat ember, aki kijárta a megbízásokat a Thyssen-Kruppnak, Miki Ganor. Bár jogi értelemben Benjamin Netanjahu még nem vádlott, de nyilvánvaló, hogy ebben a több milliárd sékeles ügyben, mely érintette a diplomáciát is, ő hozta meg a döntéseket. Gyakran tárgyalt a tengeralattjárókról még Angela Merkel német kancellárral és Sziszi egyiptomi elnökkel is a Delfin tengeralattjárókról, melyek most elsüllyeszthetik nemcsak Netanjahu csapatát, de magát a miniszterelnököt is.

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK