Hasznos

Miért pénzeli az EU az autokratikus rendszereket?

A Politico című lap európai kiadásában R. Daniel Kelemen (a Rutgers Egyetem politológia és jog professzora) Jacob Soll (filozófia, történelem professzora a Dél-Kaliforniai Egyetemen) élesen kikelt az Európai Unió északi országainak hozzáállása miatt, mert ezek az országok elutasítják a bajba került déli tagállamok támogatását miközben búsás összegekkel támogatnak autokratikus tagállamokat. 

Miközben az Európai Unió a koronavírus-válságra adandó közös válaszadásról próbál  a tagállamokkal megállapodni a szolidaritás teljes hiányát mutatják  a gazdagabb északi államok a dél-európai országok katasztrofális gazdasági helyzetének megsegítésére.

És mégis, ezek az úgynevezett északi államok – ideértve Németországot és Hollandiát is – tökéletesen elégedetteknek tűnnek az autokratikus és antidemokratikus kormányok finanszírozásával Magyarországon és Lengyelországban.

Ez a képmutatás, amely Dél-Európára „erkölcsi kockázatot”-ról  beszél, de továbbra is nagylelkű támogatásokat ad a demokratikus értékeket semmibe vevő kormányok számára, olyan üzeneteket küld, amelyek alááshatják az európai integrációt egy egész generáció számára.

Ha az EU erősebben és egységesebben akar kijönni a világjárvány másik oldaláról, vezetőinek sürgősen vissza kell fordulniuk és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk azokkal, akik a leginkább küzdenek a COVID-19 következményeinek kezelésében.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli államok pénzügyi hiánya.

Az EU számára a fellendülés első lépése a félrevezető narratívák elhagyása, amelyek ezeket a vitákat éltették.

Az EU fiskális szolidaritásának politikáját túlságosan régóta mérgezi egy olyan narratívum, amely erkölcsi magaslatról ábrázolja azt a helyzetet, amelyben a  szerény “északi szentek” harcolnak a gonosz “déli bűnösök” ellen.

Északon népszerű mítosz, hogy a régió adófizetői fizették a déliek számláját. Éppen ellenkezőleg, az úgynevezett mentő országoknak rendkívül jövedelmező volt a hitelezés.

A hitelező országok, például Németország, sok milliárd kamatot beszedtek a dél-európai adós országok számára nyújtott kölcsönökért az euróövezet válsága alatt.

Általánosabban: az EU egységes piacán és az euróövezetben való tagság jól szolgálta a hitelező országok érdekeit. Az euróövezeten kívüli országok láthatták volna, hogy valutáik drámai módon felértékelődnek, és exportjuk szenved,  az euróövezeti tagság hozzájárult ahhoz, hogy globálisan versenyképesebbé váljanak.

Sőt, a déli kormányok valójában hatalmas költségvetési konszolidációt folytattak az euróövezet válsága óta. Ironikus módon, vagy talán oktató jelleggel,

az EU fiskális szabályainak teljesítésére alkalmazott megszorító intézkedések között szerepelt az egészségügyi rendszerek erőteljes csökkentése, amely felkészületlenül hagyta őket a koronavírus-járvány megfelelő kezelésére.

Ha az északi tagállamok az olyan országokat, mint Olaszország és Spanyolország kezelhetetlen államadóssággal magára fogják hagyni – tovább rontva ezzel versenyképességüket -, az sokkal nagyobb terhet rak majd az északiak vállára is, mint a dél-európai országok által kért segítség.

A demokratikus értékek védelmére olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelország, hasonlóan hamis narratívák is érvényesültek. Az EU tétlenségét ezekkel az országokkal szemben azzal indokolják, hogy bár ezek a fejlemények tűrhetetlenek, de  az EU nem szólhat bele a tagállamok belpolitikájába, ehhez nincsenek meg a politikai és jogi eszközei.

Ez a logika különösen érdekes, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács egyes kormányai, amelyek azt állítják, hogy az EU nem tud beavatkozni a demokrácia védelme érdekében, ugyanazok, akik évek óta követelik az EU kemény kezével beavatkozást a déli megszorítások bevezetésére!

Az igazság az, hogy az EU-nak rendkívüli érdeke fűződik a demokrácia nemzeti szintű védelméhez, holott valójában jelenleg is rendelkezik hatékony eszközökkel.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli deficitek, mivel a magyarországi és lengyelországi autokratikus rezsimek törvényszegése veszélyezteti az uniót együtt tartó jogrendet.

Ezek az országok nemcsak aláássák az EU-t belülről, hanem más szélsőjobboldali, tekintélyelvű pártokat is támogatnak az egész EU-ban – ideértve a Dél-Európát is -, és ösztönzik más államokban törekvő autokratákat arra, hogy őket kövessék.

Az EU hatalmas pénzügyi segítséget nyújt a budapesti és a varsói kormányok számára. Ezt a támogatást bármikor megvonhatná. Lengyelország következetesen a legnagyobb nettó kedvezményezettje az EU költségvetésének. Például, 2018-ban 12 milliárd eurós nettó  összeget kapott. Magyarország éppen Lengyelország mögött helyezkedik el az EU nagyvonalú kedvezményezettjeként, 2018-ban 5 milliárd nettó eurót kapott, amely a GDP több mint 4 százaléka.

Az euróövezet válsága alatt az európai stabilitási mechanizmusból kimentésüket kérő államoknak meg kellett állapodniuk a trojka szoros felügyeletéről. Ezzel szemben a nagylelkű strukturális alapokból részesülő országok, például Lengyelország és Magyarország az EU-tól alig érvényesíthető ellenőrzési lehetőség mellett kapta a hatalmas összegeket, amelyek lehetővé teszik az autokratikus vezetők számára, hogy élve az ellenőrizhetetlenség lehetőségével saját oligarcháikat juttatták előnyökhöz.

Az EU igenis jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a jogállamiságot sértő finanszírozási rendszereket. Ehelyett tovább folytatja a pénzek juttatását ezen országokba. Miközben a magyar és a lengyel állampolgárok támogatást érdemelnek, az EU-támogatásoknak a demokrácia és a civil társadalom előmozdítására kell törekedniük, nem pedig az autoritárius rezsimek támogatására és azok vezetői zsebeinek kitömésére.

Márciusban, a lengyel és a magyarországi rendszerek újabb lépéseket tettek a jogállamiság és a demokrácia felszámolására, miközben az EU bejelentette, hogy a kihasználatlan strukturális alapokat átirányítja a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, így

Lengyelország 7,4 milliárd euróhoz, Magyarország 5,6 milliárd euróhoz jutott. Közben Olaszország, ahol  sokkal több a fertőzéses beteg és lényegesen nagyobb az elhunytak száma  mindössze 2,3 milliárd eurót kapott!

Ezek az autokratikus rendszerek – Magyarország és Lengyelország – jobban fenyegetik az Európai Uniót mint a déliek fizetési problémái. Mégis miközben Németország és az északi tagállamok nemet mondanak a közös koronavírus kötvényre az ellen nincs kifogásuk, hogy Magyarország és Lengyelország eurómilliókat vegyenek fel miközben megsértik az uniós szabályozást!

A kontrasztból a két professzor levonja a következtetést:

az unió a végzete felé halad, ha a demokráciákat megszorításokra kötelezi miközben vígan pénzeli az autokráciákat.

A Lufthansa 10 milliárd eurós állami támogatást kér

Ezen a héten dönthetnek a német légitársaság jövőjéről Berlinben – értesült a Reuters, mely beszámol arról, hogy a Lufthansa a csőd szélén áll, mert a koronavírus járvány miatt gépei nem szállhatnak fel. A Lufthansa a pénz nagy részét a németektől várja, de számít az osztrák, a belga és a svájci államra is, összességében 10 milliárd eurós állami támogatásra szorul.

“A Lufthansa abból indul ki, hogy nem új hitelből akarjuk fedezni a kiadásainkat. Optimisták vagyunk abban a tekintetben, hogy kérésünk meghallgatásra talál”- írják közleményükben.

Egymillió eurós veszteség óránként

A Lufthansa főnöke korábban így összegezte a légitársaság helyzetét. Carsten Spohr elmondta, hogy a Lufthansa 763 gépéből 700 a földön várakozik. “Senki sem tudja, hogy mikor kezdődhet újra a légiforgalom”- nyilatkozta a Lufthansa főnök.

A számok magukért beszélnek: az első negyedévben 1,2 milliárd eurós veszteséget produkáltak. Az első negyedév általában gyengébb a légitársaságoknál, de tavaly 336 millió euró volt a veszteség. A fapados Germanwings végképp leállt. Egyedül az áruszállítás növekedett, mert a határok lezárása miatt a légiszállítás felértékelődött.

Az Alitaliat államosítják

Az olasz légitársaság , amely 2017 óta vevőt keres, 87,5%-al kisebb üzleti forgalmat produkált mint tavaly – elsősorban a koronavírus járvány miatt. Minthogy vásárló jelentkezésére a jelen körülmények között aligha lehet számítani, ezért a kormány Rómában jelezte: megveszik az Alitaliat júniusban. Az olasz sajtóban elterjedt a hír, hogy csak 30 géppel mini légitársaság marad majd, de Rómában ezt cáfolták mondván legkevesebb 90 gép lesz az új Alitalia légi flottájában.

A IATA becslése szerint a légiforgalmi társaságok idei vesztesége meghaladhatja a 314 milliárd dollárt.

A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

A termelési láncok az egész globális gazdaságban végzetesen károsodhatnak, ha sokáig tart a leállás – nyilatkozta a Der Spiegelnek a Continental vezérigazgatója.

A világ autóiparának ez az egyik legnagyobb beszállító cége, amely “az elmúlt 50 év legnagyobb válságával néz szembe” – mondja a 61 éves Elmar Degenhart. Aki most Darmstadtból – házába zárva – irányítja cégét, melynek 249 gyára van az egész világon.

Kurzarbeit a dolgozók többségének – ezt a megoldást választották, hogy a 60 ezer Continental munkavállaló megtarthassa az állását az elzárás idején is. “Ha nem indul be az autóipar, akkor sok kis beszállító cég egész egyszerűen csődbe megy! Ezért a leállás nem tarthat tovább!”- hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az újrakezdés hónapokig eltarthat

A leállás pillanatok alatt megtörtént, de a termelés újraindítása hetekben sőt hónapokban mérhető. A Continental főnöke szerint neki legalább egy éve rámegy arra, hogy az újrakezdést hatékonyan végrehajtsa.

A határokat újra meg kell nyitni

Az uniós tagállamok támogatására mindenképp szükség van, mert a németek autóipara nemcsak az ő gazdaságuk számára meghatározó tényező. A nagy német autógyárak Merkel kancellártól várják a megoldást arra hivatkozva, hogyha azt akarják, hogy Németország húzza ki egész Európát a válságból, akkor véget kell vetni az elzárásnak, és meg kell nyitni az uniós határokat!

Csúcstalálkozó Merkellel

A Volkswagen, a BMW és a Daimler-Benz vezérkarai időpontot kértek a kancellár asszonytól: mikor kezdhetik újra a termelést? Nem kaptak konkrét dátumot. Merkel kancellár arra hivatkozott, hogy a koronavírus járványnak még csak a közepe táján vannak: a gyors nyitás súlyos kockázatokkal járna! Németország lassan, fokozatosan oldja fel az elzárást és az európai határok megnyitása érdekében sem lép fel. A járvány szempontjából ez tökéletesen érthető, de a nagy német autógyárak nem tudnak várni! Hihetetlenül nagyok ugyanis a veszteségeik.

500 milliárd euró

Kéthónapos leállás ilyen nagy veszteséggel járna. Legalábbis ezt számolta ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet főnöke. Ennyi idő alatt sok kis beszállító csődbe megy , és az egész termelési lánc megszakadhat. De a válságnak lehet jótékony hatása is: a Volkswagen vezérkara végiggondolta a cég fejlesztési terveit és radikális struktúra váltást határozott el. 100 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen is legyen az új Volkswagen a válság után. A terv a cég mind a 630 ezer dolgozóját érinti. Azokat is, akik Kínában már dolgoznak. A németországi gyárakban elsőként ott kezdik meg a munkát, ahol Kínába szállítanak alkatrészeket.

A globalizált termelési rendszer nem állhat le, mert mindenképp versenyképesek akarnak maradni a konkurenciával.

Mi van Európával?

Olaszország az egyik legfőbb beszállítója a nagy német autógyáraknak – ugyanakkor Itália a járvány által leginkább sújtott uniós tagállam. A német autógyárak sürgetésére a római kormány azt válaszolta: április 27 előtt szó sem lehet az alkatrész gyártó üzemek beindításáról! Ez azt jelenti, hogy május előtt a németek sem indulhatnak be igazán. Márpedig az idő sürget.

Európa lemarad Kína és az USA mögött?

“Katasztrofális lenne, ha a válság miatt Európa elvesztené a belső mobilitását és versenyképességét, és így lemaradna vetélytársai: Kína és az Egyesült Államok mögött” – nyilatkozta a Spiegelnek Degenhart vezérigazgató, a Continental főnöke.
Herbert Diess, a Volkswagen főnöke szerint javítani kellene az európai együttműködést. Kiállt az európai szolidaritás mellett: sürgette a német kormányt, hogy fogadja el a korona kötvényt, amely jelentős segítség lenne Olaszországnak és Spanyolországnak, melyek a német autóipar legfőbb beszállítói. Ugyanezen az állásponton van Degenhart vezérigazgató is. Mindez persze nem érdekmentes – állapítja meg a Spiegel – Olaszország és Spanyolország nemcsak mint beszállító, de mint piac is fontos a németek autóipara számára. De mi van, ha nem lesz vevő ?

A nagy német autógyárak roncsautó programot szeretnének

2009-ben ez már kihúzta az autóipart a kátyúból. Az autók életkora tíz év körül jár Németországban, tehát indokolt lenne az új autóvásárláshoz kötött állami támogatás. Merkel kancellár nyitott erre hiszen tudja: az autóipar 1,6 millió embernek ad munkát Németországban. Nélküle aligha játszhatja el a lokomotív szerepét a német gazdaság Európában.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

“Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország , Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

“Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

Modern kalózkodás avagy világháború a maszkokért

A berlini rendőrség 200 ezer maszkot rendelt Kínából, de az sosem érkezett meg. Ehelyett a szállítmány Amerikában landolt. Berlinben ezért “modern kalózkodással”  vádolják az amerikaikat. Akik azzal vágnak vissza: az eladók annak adják el a keresett árut, aki többet fizet érte!

Nemcsak a németek jártak így. Franciaország legnagyobb régiójának elnökasszonya ugyanerről panaszkodik. Valérie Pecresse a 12 millió Ile de France régió elnökasszonya azt nyilatkozta, hogy az amerikaiak háromszoros árat ígérnek és rögtön fizetnek. “Én viszont nem költhetek korlátlanul az adófizetők pénzéből “- mondta a francia politikus.

Pánik Trump környezetében

100-240 ezer korona vírus halottat jósolnak az Egyesült Államokban, ahol novemberben elnökválasztást rendeznek. Ha ilyen nagy a járvány veszély, akkor nem lehet gyorsan újraindítani a gazdaságot úgy ahogy azt Trump elnök szeretné. Akkor viszont villámgyorsan növekszik a munkanélküliek serege. Sehol sem öröm a munkahely elvesztése, de az USA-ban ez valóságos katasztrófa a szegényebb néprétegekben, ahol a havi fizetésből törlesztik a hiteleket és fizetik a lakbért. Sok család emiatt nagyon gyorsan hajléktalan is lehet az Egyesült Államokban. Néhányan már azt jósolják a közgazdászok közül, hogy a harmincas évek világa köszönt újra az Egyesült Államokra. Akkor pedig hosszú évek nyomorúsága után a New Deal hozta ki az országot a válságból és teremtett elfogadható életszínvonalat a lakosság szegényebb felének. Trump az ő szavazataikkal lett elnök 2016-ban. 2020-ban ezt nehéz lesz megismételnie…

Az Amazon 100 ezer embert vesz fel

A világ járvánnyá vált koronavírus súlyos csapást mér a hagyományos kereskedésre, de nagyon felértékeli az internetet, ahol nincsen személyes kontaktus. Kínában is rekordokat döntöget az Alibaba, az Amazon pedig jelezte 100 ezer új munkavállalót alkalmaz, hogy eleget tudjon tenni a megnövekedett keresletnek.

17 dollár lesz az órabér az USA-ban

A Forbes értesülései szerint 2 dollárral megemelik a jelenlegi 15 dolláros átlagos órabért. Korábban Jeff Bezost, az Amazon alapító atyját sok bírálat érte azért, hogy keveset fizet a munkatársainak miközben ő maga a világ leggazdagabb embere lett. Ezért Jeff Bezos emelte a munkabéreket, mert az Egyesült Államokban rekord mélységbe csökkent a munkanélküliség a járvány előtt vagyis elfogyott az olcsó munkaerő a piacon.

25 milliós járvány enyhítő csomag

Az Amazon jelenleg mintegy 250 ezer embert foglalkoztat 110 munkahelyen az Egyesült Államokban. A CNBC már a múlt héten jelezte, hogy az Amazon felszólította munkatársait New York és New Jersey államban: végezzenek távmunkát, ha ez lehetséges! Most egy 25 millió dolláros csomaggal akarják megkönnyíteni a járvány áldozatainak helyzetét. Azok az Amazon alkalmazottak, akiket koronavírussal diagnosztizáltak kétheti fizetésüket kapják meg a cégtől. Mi lesz velük azután? Az Egyesült Államokban ezt nemigen kérdezik…

Trump szerint nyáron jöhet a csúcs

Az USA elnöke, aki kezdetben egyáltalán nem vette komolyan a korona vírus járványt, most már arra szólított fel minden amerikait, hogy kerüljék az olyan helyeket, ahol tíznél több ember van. Trump szerint a koronavírus járvány nyáron tetőzik majd az Egyesült Államokban vagyis az internetes kereskedésnek hosszú távra is át kell vennie a hagyományos eladási hálózat szerepét – nemcsak Amerikában.

Kétéves csúcson a sanghaji tőzsde

Míg a világon mindenütt megérezték a tőzsdék a korona vírus válságot addig Kínában, ahonnan a járvány elindult világhódító útjára, a részvények árfolyama rekordokat döntöget.  Sanghajban 3%-al magasabbak az értékek mint az év elején míg Sencsenben, ahol az informatikához kötődő részvények piaca van: 12%-os a növekedés! Persze ez is a korona vírus járványhoz kapcsolódik hiszen az optimizmust az táplálja: a pekingi vezetés mindent megtesz azért, hogy elhárítsa a gazdasági válságot – írja a londoni Financial Times. A befektetők újabb és újabb növekedés serkentő csomagokra számítanak a közeli jövőben.

A South China Morning Post szakértője megkockáztatja: Mao elnök halála (1976) óta ez lesz az első év amikor a dinamikusan fejlődő kínai gazdaság visszaesést produkál! Ez minden bizonnyal túlzás, de valószínűleg Pekingben is lemondtak már az évi 6%-os növekedésről és örülnének annak is, ha elérnék az 5%-ot. Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya is arra utalt legutóbbi Kínával foglalkozó sajtóértekezletén, hogy az 5,6%-os éves növekedés túlságosan optimistának tűnik.

De akkor miért emelkednek a részvény indexek?

Katasztrofális profitok várhatóak

Az első negyedévet szabályosan agyoncsapta a korona vírus Kínában. A Financial Timesnak nyilatkozó szakértő, Thomas Gatley szerint a pekingi vezetés tudatosan eteti a piacot olyan reménytkeltő információkkal, amelyek részvény vásárlásra serkentik a befektetőket.

A Mizuho szakértői szerint nemcsak erről van szó hanem inkább arról, hogy Hszi Csinping elnök és csapata még egyáltalán nem mondott le arról az igen ambiciózus célról, hogy megkétszerezzék a GDP -t 2021-ig tartó évtizedben!

Ehhez idén 5,6%-os növekedést kellene produkálnia a kínai gazdaságnak ebben az évben. A katasztrofális első negyedév után három olyan negyedévnek kellene következnie, amely ezt lehetővé teszi. Ezt a dinamikus fejlődést akarja pénzügyi eszközökkel ösztönözni  a pekingi vezetés, és erre számítva döntöget rekordokat a tőzsde Sanghajban és Sencsenben.

A japán Nomura szerint ezek a befektetők túlságosan optimisták. Véleményük szerint nem lesz olyan nagy ösztönző csomag mint amilyenben a befektetők reménykednek. A pekingi gazdasági vezetés profi: csakis célzott ösztönző csomagokat készít elő, melyek a nagyvárosok versenyképes szektoraira korlátozódnak és nem érintik az egész kínai gazdaságot.

Mindez járvány függő

A Financial Times joggal mutat rá, hogy bár Kínában a hivatalos adatok szerint a járvány igazán súlyosan csak Hupej tartományt érintette, és a korona vírus visszavonulóban van, de senki sem lehet biztos benne, hogy nem lesz következő forduló! Robert Carnell, az ING ázsiai részlegének főnöke szerint nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a kínaiak tömegesen visszatérnek a munkahelyükre? Mi lesz, ha külföldről érkezik vissza a már legyőzöttnek tekintett korona vírus? Ha a pekingi vezetés nem kontrollálja hatékonyan ezeket a folyamatokat, akkor új járvány alakulhat ki, amely padlóra viheti a kínai gazdaságot, és természetesen negatívan befolyásolná a részvénypiacokat is Kínában.

1000 eurót spórol egy család

Szociális és környezetvédelmi fordulat történt az Európai Unió leggazdagabb országában: március elsejétől ingyenes a tömegközlekedés Luxemburgban. Ez világ premier, ezért sok helyen figyelik a hatást. A gazdag nagyhercegség először is azért döntött így, mert megengedheti magának.

Az államkassza azóta jól áll, hogy Jean Claude Juncker miniszterelnök adóparadicsommá varázsolta a kis nagyhercegséget az Európai Unió kellős közepén. Az egy főre jutó GDP messze itt a legmagasabb az unióban. Ez persze becsapós, mert Luxemburg polgárai távolról sem annyira tehetősek mint államuk.

Évi 1000 eurót takarít meg egy átlagos család

Legalábbis ezt számolták ki a kormány közgazdászai. Ez a döntés szociális oldala hiszen a családok 40%-a rendszeresen a tömegközlekedést használja. Jó lenne, ha többen lennének – véli a kormány, mert a tömegközlekedés kevésbé szennyezi a környezetet mint az autózás.

Fizessenek a gazdagok!

A tömegközlekedés ingyenes, de az első osztályon továbbra is fizetni kell! Ez is a szociális igazságossággal függ össze,

no meg azzal, hogy egyelőre senki sem tudja: mi lesz a kalauzokkal, pénztárosokkal?

Emiatt komoly az aggodalom – számol be az AFP hírügynökség tudósítója Luxemburgból. Az nyilvánvaló, hogy a pénztárak egy részének meg kell maradnia, mert külföldön még jegyet kell felmutatni, és Luxemburgból pillanatok alatt el lehet jutni Belgiumba, Franciaországba vagy épp Németországba.

3,2 milliárd euró a vasút fejlesztésére

Luxemburg szeretne a huszonegyedik századi közlekedés laboratóriuma lenni – nyilatkozta a közlekedési miniszter. Ezért míg korábban az úthálózatot fejlesztették, ezentúl a vasút kap prioritást. A felújítás célja az, hogy növeljék a vonzerejét a tömegközlekedésnek: ezért sok parkoló helyet létesítenek a pályaudvarok mellett. Azt szeretnék, ha az emberek tömegközlekedéssel közelítenék meg munkahelyüket: míg Párizsban ez 70%, Luxemburgban 51%, de ebből a vasút csak 19%-jegyzi meg a Le Monde.

“A kínálat bővítése a jövő szempontjából sokkal fontosabb mint az ingyenesség” – nyilatkozta a Le Monde-nak egy környezetvédelmi szervezet vezetője.

Az arany árát is rekord szintre emeli a vírus járvány

Hétéves csúcson az arany árfolyama miközben a piacokon konjunktúra van – állapítja meg a Bloomberg. Még további aranyár emelés várható – állítja a Saxo bank szakértője  – megemlítve, hogy ellenszélben megy fel az árfolyam, mert a dollár erős és a tőzsdék általában jól tartják magukat. De akkor miért menekül a pénz az aranyhoz?

Elsősorban a korona vírus járvány miatt, mert a nemzeti bankok valószínűleg további lazítással akarják elkerülni a várható visszaesést. A CNBC gazdasági televízió ezzel kapcsolatban megemlíti az Apple bejelentését: az amerikai óriás közölte, hogy nem teljesülnek a profit elvárások a korona vírus járvány miatt. Ez egyrészt lelassítja a gyártást Kínában hiszen az I Phone-ok jórésze ott készül, másrészt pedig kedvezőtlenül hat a keresletre is. Kína az egyik legnagyobb piac és a vírus veszély miatt több mint 780 millió kínai mozgását korlátozza valamilyen formában a pekingi hatalom a járvány leküzdése érdekében.

Japán már visszaesett, az USA és az EU mindenképp el akarja kerülni ezt

Egy, de lehet, hogy két kamat csökkentést jósolnak az Egyesült Államokban a piaci elemzők. Választási év van, és a választók hangulatát elsősorban a pénztárcájuk állapota határozza meg az Egyesült Államokban. Jól tudja ezt Donald Trump is, aki minden eszközzel a kamatlábak további csökkentésére noszogatja a Federal Reserve Boardot.

1650 dollárt is elérhet egy uncia arany ára

Legalábbis ezt jósolja Ole Hansen, a Saxo bank szakértője. Aki meg is indokolja, hogy nem kell ahhoz válságnak jönnie, hogy az arany ára további magaslatokat hódítson meg. “Hiába van ellenszél a többi piacon, nehéz lenne megindokolni, hogy miért ne emelkedjen tovább az arany árfolyama. Mi abban hiszünk, hogy a várható további kamatláb csökkentések, a kormányok konjunktúra ösztönző lépései, a negatív reálkamatok az USA-ban és a tőzsdék további szárnyalása mind mind odavezet, hogy növeli a keresletet az arany iránt.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK