Hasznos

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

A Google hirdetési politikája miatt jelentős üzleti veszteségeket szenvedtünk – érvel a több mint 30 nagy európai média cég, mely szerint az amerikai óriás visszaél piaci előnyével.

“Ha a Google nem élne vissza domináns helyzetével, akkor sokkal nagyobb jövedelemre tehettünk volna szert, és kevesebbet kellett volna kifizetnünk a technikai szolgáltatásokért” – hangsúlyozza a közlemény, melyet 32 európai média cég írt alá. 17 ország média vállalkozásainak van tele a hócipője a Google üzletpolitikájával – köztük az Axel Springernek is, amely a többi között kiadja a brüsszeli Politicot is. Érthető, hogy ez a brüsszeli portál nagy figyelmet szentel az ügynek, melyet az európai cégek egy holland bíróság előtt szeretnének megnyerni.

Az Európai Unió már tavaly júniusban jelezte a Google-nak, hogy üzletpolitikája sérti a brüsszeli trösztellenes törvényt. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke akkor így fogalmazott: ”Minket elsősorban az zavar, hogy a Google a saját domináns szerepét a piacon arra használja ki, hogy a saját vállalkozásait részesítse előnyben.”

Vestager uniós biztos hozzátette:

”ez nemcsak a Google vetélytársainak hátrányos hanem a média cégeknek is miközben növeli a hirdetési költségeket is.”

Brüsszel már 2021 óta figyeli a Google üzletpolitikáját, és eddig már különféle címeken több mint 8 milliárd eurós bírságot rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Mit szól ehhez a Google?

A brüsszeli Politico elérte a Google jogi igazgatóját, aki természetesen közölte, hogy a perben keményen szembeszállnak majd az európai média cégekkel: ”A Google konstruktívan együttműködik a médiavállalkozásokkal egész Európában, de ez a jogi beadvány spekulációkon alapul és opportunista jellegű. Ezért a Google határozottan szembeszáll ezzel méghozzá a tények alapján” – hangsúlyozta Oliver Bethell, a Google jogi igazgatója, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A londoni Guardian emlékeztet arra, hogy a francia versenyjogi hatóság már 2021-ben elítélte a Google üzletpolitikáját, és 220 millió eurós büntetést rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Miért Hollandiában perelnek az európai médiavállakozások? Azért, mert az ott hozott versenyjogi döntések általában az egész Európai Unióra vonatkoznak vagyis nem kell minden tagállamban külön – külön pert indítani a Google ellen.

A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

India remekül zárta a negyedik negyedévet, és így az optimista várakozásokat is felülmúlva növelte GDP-jét megelőzve Kínát, mely az elmúlt évtizedekben játszotta a világgazdaság motorjának szerepét.

8,4%-os növekedést produkált 2023 utolsó negyedévében India, és ezzel felülmúlta az előző negyedévet amikor “csak” 7,6%-al nőtt a GDP az 1,4 milliárd lakosú államban.
“Nagy dobással ért véget a múlt év” – írta jelentésében a Capital Economics India szakértője. Thamasi de Silva hozzátette:

”a nagyhatalmak közül India fejlődött a leggyorsabban.”

Az előrejelzések szerint a dinamikus növekedés folytatódik majd a húszas években, és ennek eredményeképp bővül a középosztály, és egyre több lesz a szupergazdag Indiában. A 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma 50%-kal nő majd 2028-ig, és ez lesz a legdinamikusabb növekedés a nagyhatalmak között – idézi a Knight Frank ingatlan ügynökség jövendölését a CNN gazdasági rovata.

Tőzsde rekord

A kedvező mutatók a tőzsdén is remek eredményeket hoztak: megdőlt minden eddigi rekord: 4000 milliárd dollárra nőtt a részvények összértéke.
Indiában március végén ér véget a pénzügyi év, melyben Narendra Modi kormánya 7,6%- os növekedésre számít, és ez alaposan megjavítja a miniszterelnök választási esélyeit a hamarosan sorra kerülő országos szavazáson. A hindu nacionalista párt, a BJP vezére jó eséllyel továbbra is hatalmon maradhat Indiában.
Hosszú ideig nem fogadták Washingtonban Narendra Modit, mert pártja muzulmán ellenes pogromokat szervezett Gujarat államban amikor ő volt ott a főminiszter. Miután Trump elnök megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen, India felértékelődött, és leterítették Narendra Modi miniszterelnök elé a vörös szőnyeget Washingtonban, ahol Biden elnök már “a világ két legnagyobb demokráciájának együttműködését” éltette.

A New Yorki tőzsdén az indiai részvények fel, a kínaiak pedig lefelé indultak meg.
Így nem csoda, hogy Narendra Modi miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről:

“A robusztus 8,4%-os növekedés jól mutatja az indiai gazdaság erejét. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy jobb életet teremtsünk 1,4 milliárd honfitársunknak”

– üzente a világnak X-en India kormányfője.

India hamarosan a világ harmadik gazdasága lesz

A jelenlegi ötödik helyről India már 2027-ben feljuthat a harmadik helyre az Egyesült Államok és Kína mögött.
India kormánya maximálisan igyekszik kihasználni azt, hogy Washington és Peking viszonya meglehetősen lehűlt azt követően, hogy Biden elnök elsőszámú stratégia ellenfelének nyilvánította Kínát 2021-ben. India szövetséget kötött Washingtonnal, és igyekszik minél több multi céget átcsábítani Kínából Indiába.
Más lehetőségeket is kihasznál Narendra Modi kormánya: India árengedménnyel megvásárolja az olajat a szankciók által sújtott Oroszországtól, azt finomítja, majd pedig eladja mindenütt a világon. Ráadásul India nem dollárban hanem saját pénzében fizet Oroszországnak, ezért a pénz megmarad az országban.

A Modi kormány fő célja az, hogy olyan óriásokat csábítson az országba mint az Apple vagy a Tesla. Elon Musk, akinek legnagyobb Tesla gyára jelenleg Sanghajban működik, már tavaly kijelentette:

”amilyen gyorsan csak emberileg lehetséges nagy gyárat építünk Indiában is.”

Mindeközben India gőzerővel fejleszti saját iparát is különösen az informatikai szektort, amely már az egész világon jelentős szerepet játszik hiszen az országban nagyon sok a jólképzett szakember, akik jóval olcsóbban dolgoznak mint a versenytársak Amerikában vagy Európában.
Modi miniszterelnök nemrég hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros chip gyártási programot: három nagy gyár épül a közeljövőben Indiában.

“A chipeket eddig terveztük, de most már gyártani is fogjuk”

– hangsúlyozza a kormány közleménye.

A Nomura mindezek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany ami fénylik: rengeteg problémával küzd a soknemzetiségű és sokvallású ország. A legfőbb gond a mezőgazdaság, ahol még mindig a legtöbben dolgoznak, és amelynek a teljesítménye igen gyenge. A GDP 16%-a még mindig innen kerül ki, de a hatékonyság messze elmarad a világszínvonaltól. Emiatt a belső fogyasztás nem növekszik kellőképp, mert százmillióknak nincsen pénzük arra, hogy a piacon a szükséges minimumon felül vásároljanak.
A világgazdaság mindenképp jól jár India robusztus növekedésével, “valóságos oázis lehet” a sok stagnáló régió között – hangsúlyozza a HSBC bank jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata idéz.

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció  “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

Miért nem vállalnak munkát az ukrán bevándorlók Németországban?

Több mint egymillió ukrán menekült Németországba Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően, de ennek csak egy töredéke van jelen a munkaerőpiacon, ahol jelentős hiány mutatkozik.

214 ezer ukrán munkavállalót regisztráltak Németországban 2023 december 31-ig – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Szászország miniszterelnöke a Rheinische Zeitungban elmondta, hogy szerinte miért oly alacsony a munkavállalási kedv az ukrán bevándorlók között:

”Az ukránoknak lenne a legegyszerűbb az integráció a munkaerő piacon, de mégiscsak a 20%-uk vállal munkát. Miért? Mert nem szorulnak rá a munkabérre, jól elvannak a szociális segélyből”

– nyilatkozta Michael Kretschmer CDU politikus. Nemcsak a jobboldali ellenzéknek tűnik úgy, hogy az ukrán bevándorlók nem égnek a munkavágytól pedig már régóta élnek Németországban:

”túlságosan is jól bánunk velük”

– fejtegette Matthias Jendricke szociáldemokrata politikus, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

5,5 milliárd eurós jóléti kiadás

A német kormánynak minden eurócent elköltését gondosan meg kell fontolnia azóta, hogy az alkotmánybíróság elkaszálta az idei költségvetést az adósság plafon törvény megsértése miatt. Az újra tervezett költségvetésben a jóléti kiadások jelentős mínuszt képeznek. Különösen hogy az ukrán bevándorlók – a háború miatt előnyösebb elbánásra jogosultak mint a többi migráns Németországban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ők automatikusan megkapják a Bürgergeldet vagyis azt az összeget, amely a szerény megélhetéshez kell. Mennyi ez? Egyedülálló személy esetében ez 563 euró, párok esetében ez fejenként 506 euró, de ehhez jöhet még a családi pótlék a gyerekek számától függően: 357-471 euró. Ehhez járul az ingyenes egészségügy és az ingyenes lakhatás valamint a rezsiköltség, amelyet szintén a német állam vállal magára. Ezenkívül lehet folyamodni berendezkedési segélyért, amellyel bútorokat lehet vásárolni. A gyerekes szülők kérhetnek iskolai támogatást is. Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy az ukrán bevándorlókra 5,5 milliárd eurót költ idén a német állam.

Mi a helyzet másutt az Európai Unióban?

Hatmillió menekült érkezett két év alatt Ukrajnából az Európai Unióba az ENSZ menekültügyi hivatala szerint.

Németország áll az első helyen 1,13 millió menekülttel, utána Lengyelország következik 956 ezerrel, a harmadik Csehország 381 ezerrel. A legtöbb uniós állam távolról sem oly bőkezű az ukrán menekültekkel mint Németország. Lengyelország például ahova már a háború előtt is érkeztek az ukrán munkavállalók, csak az első három hónapra ad pénzügyi támogatást. Utána minden ukrán bevándorlónak magáról kell gondoskodnia. Csehországban az első öt hónapban kapnak olyan támogatást az ukrán bevándorlók, amelyből meg is lehet élni, utána már csak 130 euró jár nekik havonta vagyis munkát kell vállalniuk. Lengyelországban és Csehországban az ukrán bevándorlók fele dolgozik is szemben a 20%-kal Németországban.

Nemcsak a magas szociális segély miatt dolgoznak kevesen az ukránok közül Németországban – állítja a szociáldemokrata Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya, melyet a múlt év végén publikáltak. A tanulmányból kiderül, hogy olyan jóléti államokban is magasabb az ukrán bevándorlók munkavállalási kedve, ahol szintén komoly támogatást kapnak a háborús menekültek. Dániában az ukrán bevándorlók 78%-a dolgozik, Norvégiában és Svédországban ez a mutató 50%. Ezekben a skandináv országokban magasabb a munkanélküliség mint Németországban mégiscsak több ukrán vállal munkát. Miért ? Mert ezekben az országokban könnyebb a munkavállalás, melyet Németországban számtalan bürokratikus akadály nehezít. A legtöbb uniós államban elég egyetlen regisztrálás, és az ukrán menekült már a munkavállalás kapujába juthat. A német nyelvű államokban: Ausztria, Németország, Svájc, ez távolról sem ilyen egyszerű. Roppant nehéz elfogadtatni a külföldi diplomákat, szakmunkás bizonyítványokat. Lettországban az ukrán orvosok már komoly tényezőt jelentenek a hiány megszüntetésében. Olaszországban és Szlovákiában a hiány miatt külön megkönnyítették a munkavállalást az egészségügyi szektorban.

Így állhat elő az a helyzet, hogy a befogadó országok egy része nem profitál igazán ebből az agyelszívásból. Németországban az ukránok jórésze rosszul fizetett alacsony presztizsű munkát végez a vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban.

A német nyelv is komoly akadályt jelenthet – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya. Az ukrán bevándorlók döntő többsége nem tud németül. Jelenleg 124 ezer migráns jár német nyelv tanfolyamra Németországban. A tapasztalat az, hogy 75 százalék el is végzi a tanfolyamot, de azután sokan megbuknak a vizsgán.

Ezért a német kormány elindított egy Job Turbo programot, amely lehetővé teszi, hogy valaki munka mellett tanulhasson németül.

Az ukrán munkavállalás egyik legfőbb akadálya az, hogy a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Az ukrán felnőtt bevándorlók 65%-a nő, akik 350 ezer gyereket hoztak magukkal. Hol helyezzék el őket míg ők dolgoznak? Németországban óriási a munkaerőhiány az óvodákban iskolákban, és napközi otthonokban.

Idén januárban felmérték, hogy 519 ezer ukrán felnőtt lenne képes munkát vállalni Németországban, de a valóságban ennek a fele egyedülálló anya, aki nem tud mihez kezdeni a gyerekkel a munkaidő alatt.

Az, hogy kevés ukrán vállal csak munkát Németországban nemcsak a költségvetésnek okoz gondot, és nemcsak a munkaerőpiacon jelent problémát hanem amiatt is, hogy a bevándorlók integrációja a német társadalomba lelassul hiszen a munka ebből a szempontból kiemelten fontos tényező – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya.

Japánba menekülnek a tajvani chipgyártók

A tajvani chip gyártó cégek Kínából Japánba helyezik át fejlesztésüket, mert tartanak Peking szándékaitól.

Japán kormánya jelentős összegekkel támogatja a chip gyártás fejlesztését a szigetországban, és ez vonzza a tajvani cégeket is, amelyek számára kockázatos a hazai beruházás a fokozódó pekingi fenyegetés miatt. A tajvani TSMC szombaton avatta fel első gyárát Kyushu szigetén, és egy másodikat is tervez Japánban.

Nemcsak a tajvani TSMC épít gyárat Japánban, de az AIchips 3661 Technologies is, amelynek chipjei nélkülözhetetlenek sok alkalmazásban. 2022-ben ennek a tajvani cégnek a kutató – fejlesztő részlege éppúgy mint a gyártás lényegében a Kínai Népköztársaság területén működött. Csakhogy 2021-ben az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát, és megkezdődött a decoupling – a szétválás a világ két legnagyobb gazdasága között. A Biden kormányzat kulcsfontosságúnak tartja a chip ipart ebből a szempontból, ezért nemcsak saját cégeit, de a szövetségeseket is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék vagy szüntessék meg kapcsolataikat Kínával. Az AIchips 3661 megértette az idők szavát: toborzó kampányt indított Észak Amerikában, Japánban. A tajvani chip gyártó japán leányvállalatánál érdeklődött a Reuters: új fejlesztési stratégiáról van – e szó? A tajvani cég japán főnöke szűkszavúan csak ennyit válaszolt:

”arra számítunk, hogy dinamikusan bővül a japán chip piac, és ezért a mi termékünkre is lesz kereslet.”

A Reuters összeszámolta: kilenc tajvani chip gyártó cég fokozta jelenlétét Japánban. Van amelyik a nulláról indult, van amelyik korábbi cégét növeli az új trendet követve.

Japán egyik szeme sír, a másik nevet

A japán kormány azt szeretné, hogyha a hazai cégek erősödnének a hazai és a globális piacon. A tajvani cégek Japán területen növelik a GDP -t, de komoly konkurenciát jelentenek a hazai chip gyártóknak. Jó példa erre a tajvani eMemory Technology3529TWO, amely két éve Jokohamában kezdte meg a működését. Ez egy kis chip tervező vállalkozás, mely olyan piacra tört be, ahol a japánok eddig nagyon erősek voltak. A tajvani chip tervező cég főnöke nagyon elégedett:

”Amióta létrehoztuk saját irodánkat Jokohamában azóta az üzleti partnereinkkel sokkal jobb a kapcsolat. Már japán nyelven tárgyalnak a helyi embereinkkel, akik közül többet nemrég vettünk fel. Áradnak a megrendelések”

– büszkélkedett Michael Ho, a tajvani chip tervező cég főnöke. Aki nem is titkolta, hogy a japán fejlesztés egyik oka az, hogy a jen jelenleg gyenge.

A japánok szomorkodnak, mert a chip gyártásban a nyolcvanas években még le akarták gyűrni az Egyesült Államokat: a csúcson a részesedésük 50% volt a globális piacon. Aztán jött a Plaza egyezmény – 1986-ban a New York-i Plaza Hotelben kötött G7 deviza megállapodás, mely letörte Japán szarvait -, és jelenleg a szigetország részesedése már csak 10% a globális chip piacon.

A tajvani chip gyártás zászlós hajója, a TSMC szombaton avatja fel jelképesen japán gyárát Kyushu szigeten. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company egyúttal bejelentette, hogy újabb chip gyártó üzemet épít Japánban: a két gyár együttesen 20 milliárd dolláros beruházást jelent.

Az Egyesült Államok a nyolcvanas években még fékezni igyekezett Japán chip iparát, de ma Kína az ellenfél, ezért vele szemben Washington immár bátorítja a japán kormányt a chip gyártás fokozására. A japán kormány ezértis támogatja a TSMC és a többi tajvani chip gyártó új üzemeinek építését még akkor is, hogyha ezek konkurenciát jelentenek a hazai vállalkozásoknak. Tokióban azzal számolnak ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia miatt oly nagy lesz a chip kereslet a globális piacon, hogy mindenki megél majd – kivéve a kínaiakat, akiket az USA megpróbál kiszorítani a világpiacról.

Soha ennyit nem fektettek be a németek  Kínában

Bár az Egyesült Államok arra ösztönzi szövetségeseit, hogy csökkentsék függésüket Kínától, melyet Washington stratégiai ellenfélnek tekint, de Németország beruházásai tavaly minden rekordot megdöntöttek – írta a Reuters.

4,3%-kal nőttek a direkt német beruházások Kínában, ahol elérték a 11,9 milliárd eurót. Kína részesedése ily módon meghaladta a 10%-ot a német közvetlen beruházásokban 2023-ban – büszkélkedik a Hszinhua hírügynökség. Amely hozzáteszi, hogy 2014 óta nem volt ilyen magas Kína részesedése a német beruházásokban. Ez azért is figyelemreméltó, mert Ázsiában másutt stagnált a német beruházási kedv.

“A német cégek az elmúlt három év során ugyanannyit fektettek be Kínában mint a megelőző hat év során“

– állapítja meg a Bundesbank jelentése.

A dinamikus növekedés a kínai piacon kontrasztban áll azzal, hogy a német direkt beruházások értéke tavaly jelentősen csökkent: 170 milliárd euróról 116 milliárdra.

Kína nyolc éve Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az elmúlt húsz év során az USA is így volt ezzel, de tavaly már Mexikó megelőzte Kínát, mert a kereskedelmi háború szankciói jelentősen visszavetették a kínai exportot.

A Volkswagen Kínából exportál elektromos autókat Európába

“A mi stratégiánk az, hogy Kínában gyártsunk és ott is adjunk el”

– hangsúlyozta Erwin Gabardi, a Volkswagen Anhuj elnök vezérigazgatója, aki a Hszinhua hírügynökségnek nyilatkozott.

Anhuj tartományban nemrég megkezdte működését a Volkswagen elektromos autókat előállító gyára – írja a Hszinhua hírügynökség, amely siet hozzátenni, hogy az autók többségét nem Kínában, a világ legnagyobb autós piacán akarják értékesíteni hanem Európában. A Volkswagen már az ötvenes években autógyárat épített Sanghajban megelőzve ezzel minden külföldi vetélytársát.

30 milliárd jüanból – 4,22 milliárd dollárból – építette fel új gyárát Hofejben, Anhuj tartomány fővárosában a Volkswagen, amely a gyártás mellett a kutatást – fejlesztést is ide telepítette. 1200 szakember dolgozik a Volkswagen kutatás – fejlesztési részlegén Hofejben.

Pekingben a kormány minden eszközzel támogatja az új iparágakat: a BMW akkumulátor gyárat épített Senjang városában, a Siemens nemrég nyitotta meg szoftverkutatási és fejlesztési telephelyét Sencsenben, a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Elon Musk gyakori látogató Kína legnagyobb városában, ahol siet közölni a sajtóval: nem helyesli azt a kereskedelmi háborút, melyet az Egyesült Államok Kína ellen folytat.

Kínában dinamikusan nőttek  tavaly a direkt külföldi beruházások, melyek értéke meghaladta a 1,13 ezer milliárd jüant – közölte a kereskedelmi minisztérium Pekingben, ahol a döntéshozók pontosan tudják: még nem érték el a Covid pandémia előtti értéket.

Harvard professzor: fordult a kocka

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

Európai főügyész: a pénzügyi visszaélések legkevesebb 50 milliárd eurós kárt okoznak évente  az Európai Uniónak

Hatalmas pénzügyi visszaéléseket fedett fel az Európai Ügyészség. Erről beszélt elsősorban a brüsszeli Politiconak adott interjújában Laura Codruta Kövesi, aki Romániában a korrupció elleni küzdelem vezére volt, és két éve áll az Európai Főügyészség élén.

Magyarország, melyet a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nevezett, nem lépett be az Európai Főügyészségbe, amely nálunk nem nyomozhat.

“Több mint 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió pénzügyi visszaélések miatt egy évben” – hangsúlyozta az európai főügyész. Idézte ezzel kapcsolatban az Europolt, mely szerint ez a nagyságrend már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Milyen európai pénzeket céloznak meg elsősorban a különböző érdekcsoportok?

Jelenleg az Európai helyreállítási alap a legfontosabb célpont – mondta Laura Codruta Kövesi. Ezt a 750 milliárd eurós alapot a Covid pandémia utáni helyreállításra szánták Brüsszelben, de az európai ügyészség többszáz vizsgálatot folytat jelenleg is, mert erős a gyanú a jogtalan pénzfelvételre. 135 ügyész dolgozik jelenleg, de több kellene hiszen rengeteg a kivizsgálásra váró ügy. Érkezik is utánpótlás Lengyelországból, ahol az Európa-barát Tusk kormányzat elődjével ellentétben támogatja az Európai Főügyészséget. Svédország is jelentkezett, de Magyarország távol marad – írja a brüsszeli Politico. Amely felveti:

Európai FBI kellene?

“Az európai pénzek védelmére létrehozott rendszert egy kissé át kellene alakítani” – fogalmaz óvatosan a főügyész. Aki tudja, hogy nagyon érzékeny területről van szó. Neki is azért kellett távoznia Romániából, mert a korrupció miatt gyakran vizsgált elit végül is megbuktatta őt.

“Mi megváltoztatjuk az európai rendszert. Már eddig is több milliárd eurót szereztünk vissza. Közben együttműködésre törekszünk az OLAF-fal”

– mondja Laura Codruta Kövesi, aki pénzt kér Brüsszeltől az eddig eredményekre hivatkozva.

“Az Európai Főügyészség joggal várhatja azt, hogy megemeljék a költségvetését, mert az eredményei igazolják a teljesítést, de az OLAF esetében nem egészen ez a helyzet” – így értékeli  a két szervezet munkáját  egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós diplomata. Elmondta, hogy májusban megnyílik az Európai Főügyészség akadémiája, ahol továbbképzik a különböző tagállamokból érkező ügyészeket. Az olasz pénzügyőrség pénze és szakmai támogatása segített az akadémia létrehozásában. Olaszországban a pénzügyőrség élenjár a korrupciós és maffia ügyek leleplezésében. Ők jól képzett pénzügyi szakemberek vagyis képesek átlátni a bonyolult nemzetközi ügyleteket is. Erről az akadémiáról kerülnek ki azok az ügyészek, akik nem csak egy országban nyomozhatnak hanem szinte az Európai Unió egész területén.

Európai FBI-t akar a főügyészség vezetője?

“Nagyra tartom azt, amit az FBI csinál, de mi európaiak vagyunk, megvannak a saját eszközeink arra, hogy megvédjük a polgárainkat”

– válaszolja óvatosan Laura Codruta Kövesi. Akinek megvannak a saját tapasztalatai arról, hogy miképp működik a rendszer. Görögországban személyesen próbált meg kivizsgálni egy gyanús esetet: súlyos vasúti balesetben 57 ember meghalt. Uniós pénzeket vettek igénybe a kártérítés során, de felmerült a visszaélés gyanúja. Hiába mutattak erre rá az Európai Főügyészség emberei, hiába utazott oda Laura Codruta Kövesi, mert közölték velük: a görög törvények szerint balesetek során csakis hazai szervek nyomozhatnak! Az Európai főügyész abban maradt a görög kormánnyal, hogy hamarosan megváltoztatják a törvényt nehogy újra falakba ütközzenek az Európai Főügyészség emberei. A brüsszeli bizottság nemrég adott ki egy jelentést arról, hogy számos tagállamban akadályozzák az Európai Főügyészség munkáját a nemzeti jogszabályokra hivatkozva.

Szlovákiában visszalépés van ezen a téren, mert a Fico kormány jogi reformot hajt végre, és feloszlatta a korrupció ellen küzdő hatóságot.

“A szlovákiai változás nagyon nagy mértékben érint bennünket, írtam is egy levelet erről a brüsszeli bizottságnak. Korábban Szlovénia esetében tapasztaltuk, hogy olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak enyhe büntetést szabtak ki korrupció esetén, sőt olykor egyenesen amnesztiát adtak” – nyilatkozta a főügyész.

Mi van akkor, ha magát a brüsszeli bizottságot kell vizsgálni?

A Pfizergate a brüsszeli bizottság elnökasszonyát érinti. Ursula von der Leyen a Covid pandemia idején amerikai gyógyszergyáraktól szerzett vakcinát – Pfizer és Moderna. A vizsgálat tárgyát az Ursula von der Leyen és a Pfizer elnök vezérigazgatója közötti levelezés képezi.

Hol tart a vizsgálat? Nem áll-e nyomás alatt az Európai Főügyészség? Ezek most különösen érzékeny témák hiszen júniusban európai választásokat tartanak. Laura Codruta Kövesi válasza a Politico kérdéseire:

”Ha lesz nyomás felülről az Európai Főügyészségre, akkor azt mindenki megtudhatja majd, mert azonnal közzétesszük.”

Végül pedig Laura Codruta Kövesi mindenkinek üzent, aki európai pénzeket kíván lenyúlni:

“senki nem alhat tőlünk nyugodtan!”

43 milliárdos vállalatbirodalmát irányítja Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonya?

Amikor férje meghalt egy helikopter balesetben Alaszkában, akkor senki sem ismerte feleségét az üzleti életben, de ma három évvel később Renata Kellnerova már határozottan irányítja a PPF vállalat birodalmat – írja a Bloomberg, amely e mail interjút készített Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonyával. Ez az első interjú a feleségből sikeres üzletasszonnyá vált Renata Kellnerovaval. Az is kiderül, hogy a sikeres cégnél nőuralom van…

“Férjem halála után rájöttem, hogy a vállalat, a PPF számomra személyes ügy, melyet átadhatok a gyermekeimnek. Az a küldetésem, hogy a gyerekeimet felkészítsem arra: egy napon majd ők vehetik át a cég vezetését” – írta az 56 éves Renata Kellner, aki nehéz időkben kellett, hogy bizonyítson a PPF élén hiszen férje, Petr Kellner Csehországon kívül elsősorban Oroszországban és Kínában terjeszkedett márpedig ezt a két nagyhatalmat az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította. 2022 februárjában Putyin megtámadta Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió is  szankciókkal sújtotta Oroszországot. Renata Kellner döntött: a céget a nyugati piacokra irányította át – írja a Bloomberg.

Új üzletpolitikához új emberek kellenek: Renata Kellnerova új vezérigazgatót nevezett ki a PPF élére – a cég nagyon sok területen érdekelt: a pénzügyektől, a telekommunikációtól az internetes kereskedésig -, és megvált sok  vezetőtől, akiket még a férje választott  ki.

Megváltozott a PPF tulajdonosi szerkezete is: a 43 milliárd dolláros cég teljes mértékben családi tulajdonná vált azt követően, hogy Kellnerova asszony kivásárolta a két megmaradt részvényest. Egyidejűleg létrejött a nőuralom is: Kellnerova asszony és a három lánya bekerült az igazgató tanácsba.

“Szorosan együttműködünk Jiri Smejc vezérigazgatóval, így egyetlen hétvégén fontos üzleti döntéseket hozhatunk meg.”

A PPF új üzlet politikája elsősorban az uniós piacokra irányul: részesedést szereztek a ProSieben média vállalkozásban és egy lengyel internetes kereskedő cégben.

A PPF sok médiavállalkozását eladta Közép és Kelet Európában Abu Dhabi telekommunikációs cégének 2,15 milliárd dollárért. A PPF megvált pénzügyi vállalkozásaitól Indonéziában és a Fülöp szigeteken, ezért 615 millió eurót kapott.

A kivonulás az orosz piacról igen komoly veszteséget okozott a PPF-nek, emiatt a 2022-es év rosszul is sikerült: 406 millió eurós mínuszban zártak. Sokkal jobban végződött  2023 első féléve: a nyereség meghaladta a 709 millió eurót.

A Kellner család vagyona 11,8 milliárd dollár

Ennyire becsülte a Bloomberg dollármilliárdos indexe. A főnökasszony nagyon fontosnak tekinti a magánélet szentségét, ezért nemigen szerepelnek sem ő sem a lányai a nyilvánosság előtt. Az egyetlen kivétel a 27 éves Anna, aki lovas bajnok, részt vett a tokiói olimpián is.

A négy Kellner nő a gondolatait is megtartja magának. Amikor a Bloomberg megkérdezte e mailben Renata Kellnerovat, hogy mik az üzleti tervei, akkor csak azt a semmire sem kötelező választ kapta, hogy

“kitartunk négy alapvető terület mellett: pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, média és internetes kereskedelem. Ez persze nem jelenti azt, hogyha másutt látunk valamilyen előnyös üzleti befektetési lehetőséget, akkor azt nem használjuk ki.”

A Kellner család hosszú távra tervez:

”mi megengedhetjük magunknak, hogy türelmesek legyünk. Ezért nálunk az üzleti döntések során a gyors profit nem jelent meghatározó szempontot.”

A PPF a privatizáció során nőtt naggyá: az akkori Csehszlovákiában Petr Kellner 1991-ben már 202 vállalatban szerzett részesedést. A legjövedelmezőbb húzás az volt, hogy 20%-os részesedést vásárolt az ország legnagyobb biztosító társaságában. Petr Kellner 2013-ban adta el ezt a részesedését az olasz Generalinak 3,3 milliárd dollárért. Ekkoriban az asszony a lányok nevelése mellett jótékonysággal foglalkozott, ő vezette a Kellner családi alapítványt, amely az egyik legelső ilyen szervezet volt Csehországban. Kellner asszony számára a szociális szempontok azóta is nagyon fontosak:

”a PPF olyan vállalkozás, amely az üzleti szférán túlmenően társadalmi felelősséget is érez”

– fogalmazta meg Kelet Európa leggazdagabb asszonya, Renata Kellnerova.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!