Hasznos

A német gazdaságot recesszió fenyegeti az orosz földgáz hiánya miatt

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor a recesszió elkerülhetetlen Németországban – írja a Reuters hírügynökség szakértői előrejelzésekre hivatkozva.

55%-os volt Németország gázfüggősége Oroszországtól Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Az uniós átlag 40%. Az orosz diktátor utasítására a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást Németországba az Északi áramlat vezetéken. Pontosan akkor történt ez amikor Németország kancellárja először látogatott el Kijevbe az orosz agresszió óta. Olaf Scholz nem egyedül biztosította támogatásáról Ukrajnát hanem vele együtt Macron francia elnök, Draghi miniszterelnök és Johannis román államfő is ugyanezt tette. Ennek azért is van szimbolikus jelentősége, mert Ukrajna uniós tagjelöltségéről tegnap este döntöttek a tagállamok vezetői Brüsszelben.

Az év elején Németország gazdaságának éves növekedési ütemét 3,5%-ra taksálta a szakértők többsége, de a BDI (német gyáriparosok szövetsége) ezt most 1,5%-ra rontotta.

Mi lesz a gáztárolók feltöltésével?

Még nincs itt az ideje annak, hogy szükségállapotot hirdessünk – közölte a gázhálózatot irányító Bundesnetzagentur.

“Nagyon alaposan meg kell fontolnunk azt, hogy mikor hirdessük ki a szükségállapotot”

– mondta az ügynökséget vezető Klaus Müller.

Jelenleg az uniós gáztárolók telítettsége átlagosan 55%. Brüsszel célja az, hogy októberre ez elérje a 80%-ot, novemberre pedig a 90%-ot. Ha az oroszok csak kevés földgázt küldenek akkor nehéz lesz ezt a célt elérni. Ezenkívül az USA-ban is gondok vannak a cseppfolyósított földgáz exportjával, ez is csökkenti a kínálatot. Ezzel is magyarázható a gázárak növekedése. 126 euró egy megawatt földgáz ára most Európában. Ez elmarad az idei csúcstól, amely  335 euró volt, de 300%-al magasabb mint a tavalyi ár.

A helyzetet nehezíti, hogy Európa fogadó képessége cseppfolyósított földgázból korlátozott. Ezenkívül globális verseny folyik a cseppfolyósított földgázért. Kína Európa legfőbb vetélytársa ezen a téren. Az elzárások miatt a kínai kereslet visszaesett az elmúlt hetekben, de a dinamikusan újrainduló kínai gazdaság újra nagy vásárló lehet.

Brüsszelben abban reménykednek, hogy Norvégiából több földgáz érkezhet csővezetéken. Ezenkívül bíznak abban is, hogy Azerbajdzsán is növeli földgáz exportját, amellyel részben ellensúlyozhatnák az orosz gáz hiányát.

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – közölte a Wood MacKenzie szakértő cég a Bloomberggel.

Németországban a szénerőműveket újra aktivizálni akarják noha korábban a bezárásukról döntöttek a környezetvédelem érdekében. A korlátozás azt a szükségállapotot jelenti, amely mindenütt kvótákat állapítana meg. A lakosságot felszólítják az energia fogyasztás mérséklésére. A cégek aszerint kapnának a szűkös energia készletből, hogy tevékenységük mennyire fontos Németország számára. A szakértők olyan digitális aukciós platformon dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a piacon üzleteljenek a gáz illetve az energia kvótákkal.

A G7 nagyhatalmak vezetői, akik hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan terven dolgoznak, amely maximálná az orosz energia import árakat nehogy azok túlságosan is megdobják az inflációt Európában, Észak Amerikában és Japánban.

Az EU gázkorlátozással nézhet szembe

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

“Ez erőpróba a Nyugat és Oroszország között” – hangsúlyozta Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter az ARD televízióban. Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Draghi olasz miniszterelnök és Johannis román államfő kijevi látogatására időzítve a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást az Északi Áramlat vezetéken. Ez elsősorban Németországot érinti, de az olasz Eni is jelentős csökkenésről számolt be. Ausztria és Franciaország is egyre kevesebb orosz földgázt kap.

Kijevben az uniós vezetők támogatásukról biztosították Ukrajnát, de arra próbálták meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal egy tűzszünet megkötéséről.

Mi lesz januárban?

A nagy földgáztárolókat nyáron töltik fel, hogy a fűtési szezon kezdetére megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre az egész szezonra. Azzal, hogy a Gazprom csökkenti a földgáz mennyiségét az Északi Áramlat vezetéken nyilvánvalóan lassítja ezt a folyamatot. De mi van akkor, ha Putyin végképp leállítja a földgáz exportját az Északi Áramlat vezetéken? Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – írja a Wood MacKenzie Ltd szakértő cég.

Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra, amely az olaj után a gázembargó bevezetését fontolgatja.

Thierry Bros, a párizsi politikatudományi intézet professzora szerint Putyin az unió megosztására játszik:

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A földgáz ára egy hét alatt 50%-al növekedett. Ez a legnagyobb emelkedés azóta, hogy Putyin megindította háborúját Ukrajnában február 24-én.

Robert Habeck német alkancellár ezért is mondta, hogy

“be tudunk szerezni földgázt máshonnan is, de drágábban.”

Csakhogy ez sem biztos a Bloomberg szerint. A cseppfolyósított földgáz globális piacán ugyanis Kína és Európa vetélkedik egymással. A nagy Covid lezárások miatt Kína visszafogta importját a cseppfolyósított földgázból, de télre újra felélénkülhet a kereslet. Ezért Európa esetleg drágábban sem juthat földgázhoz.

Mi a megoldás? Draghi olasz miniszterelnök Kijevben hazugsággal vádolta az oroszokat, és jelezte: kidolgoztak egy szükségállapot tervet, amely környezetszennyező energia hordozókkal válthatja ki az orosz földgázt. Ugyanezt az utat követik a németek: a szénerőműveket akarják intenzíven kihasználni holott korábban ezek bezárását tervezték. Ezenkívül felszólítják a lakosságot, hogy csökkentse energia fogyasztását. A vállalatok számára olyan aukciós platformot terveznek a télre, amelyen a cégek értékesíthetnék energia fogyasztási kvótáikat Németországban.

A G7 nagyhatalmak, amelyek vezetői hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan tervet dolgoznak ki, amely maximálná az orosz energia import árait nehogy azok túlságosan is megdobják az amúgyis magas inflációt.

Csökken az orosz olajkitermelés

Az oroszok panaszkodva jósolják, hogy a nyugati szankciók miatt kénytelenek csökkenteni a kőolaj kitermelését noha arra nagy a kereslet lenne a világban.

A moszkvai pénzügyminisztérium közzétette a számokat is: tavaly 524 millió tonnát értek el, idén már csak 475 millió tonnára számítanak, jövőre pedig még ennél is kevesebbre, csak 472 millió tonnára.

A fő ok: a nyugati országok élükön az USA-val nem szállítanak korszerű olajkitermelő berendezéseket Oroszországba sőt a pótalkatrészek exportját is betiltották. Olyan chipeket sem szállítanak, melyek nélkülözhetetlenek akkor, ha az oroszok maguk szánnák rá magukat a gyártásra.

Ez az USA jól kipróbált és igen hatékony módszere: így kényszerítették gazdasági csődbe Venezuelát, amely pedig a világ legnagyobb olajkincsén ül. Miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, az amerikaiak rögtön küldöttséget küldték Venezuelába, mely korábban az USA egyik legfőbb olajszállítója volt. A szankciókat enyhítik, hogy Venezuela olajipara felzárkózhasson, de szakértők szerint ehhez még hosszú időre lesz szükség, mert annyira lerobbant az ország olajipara az amerikai szankciók miatt.

Az orosz energia bevételek nem csökkennek a szankciók miatt

Hosszú távon hatékonyak lehetnek a szankciók Oroszországgal szemben, de egyelőre Moszkvában inkább növekvő energia bevételekre számítanak a magas árak miatt. A moszkvai pénzügyminisztérium idén több mint 10 ezer milliárd rubelre számít az energiahordozókból, ez tavalyhoz képest 15,2%-os emelkedést jelent. Mindez nem azért következett be, mert az orosz rubel árfolyama a béka feneke alá csökkent. Ellenkezőleg: az orosz rubel volt az első félév legjobban teljesítő valutája a világpiacon. A fő ok: a magas energia árak.

2023-ban már kisebb bevétellel számol a moszkvai pénzügyminisztérium: 9,1 ezer milliárd rubel, a következő évben pedig 8,4 ezer milliárd rubeles energiabevételt jósolnak.

Mindez persze az Ukrajnában zajló háború függvénye. Ennek kimenetelét és várható gazdasági hatását senki sem meri megjósolni sem Oroszországban sem pedig azon kívül.

Süketek párbeszéde

Oroszország és Ukrajna hetek óta egymást vádolva a süketek párbeszédét folytatja a kikötők elaknásítása és az ukrán gabonaexport akadályozása ügyében.

Orosz információk szerint jelenleg 16 ország 70 hajója van blokkolva  hat ukrajnai  kikötőben. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy az ukrán ágyúzás és a nagy aknaveszély miatt nem tudja akadálytalanul tengerre bocsátani a hajókat. Ukrajna viszont azt bírálja, hogy Oroszország az ukrán kikötők blokkolásával akadályozza a gabonaexportot, ezzel világszerte élelmiszerválságot okoz.

A z ENSZ hetek óta követeli Oroszországtól, hogy engedélyezze az ukrán gabona exportját. Ukrajna kifogásolja, hogy az orosz haditengerészet blokkolja Fekete-tengeri kikötőit. Mindkét ország a legnagyobb búzaexportőrök közé tartozik, és fontos szerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban.

Az ukrajnai gabonaexporttal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében  a jövő héten török ​​delegáció utazik Moszkvába – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ ügynökséggel.

A magyar családok a legszegényebbek közé tartoznak az Európai Unióban

A statisztika a nagyhangú autokrata rendszerek egyik legfőbb ellenfele. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint egy átlagos magyar családnál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet az Európai Unióban!

Igazán lesújtó adat ez a nemzeti együttműködés rendszerének 12-ik évében, melyet épp nemrég koronázott meg újabb győzelemmel Orbán Viktor. Akinek látnia kellett: a gazdag választási körzetek ellene szavaztak míg a szegények mellette. Minthogy Magyarországon a családok döntő többsége szegény így a diadal borítékolható volt. A szegény családok ugyanis csakis az államtól várhatják sorsuk jobbra fordulását. Ezzel

a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titka is lelepleződött: a szegény családok függésben tartása a hatalomtól a siker biztos receptje.

Az uniós átlag 70%

Ez a magyar eredmény, amelyiknél csak a bolgár rosszabb. Az Eurostat vásárló erő paritáson számolt vagyis igyekezett elvonatkoztatni attól, hogy az uniós tagállamok többségében immár euróval fizetnek míg Magyarországon forinttal, amely folyamatosan veszít az értékéből az euróval szemben. A környező országok közül Szlovákia produkált hasonlóan szerény eredményeket. Románia és Szlovénia kicsit jobban áll. Ausztria pedig 115%-os teljesítményével az Európai Unió élvonalát jelenti.

Mindez persze a múlthoz képest komoly előrelépés a kelet-európai uniós tagállamok számára, amelyek felzárkózóban vannak az átlaghoz miközben a dél-európai tagállamoknak ez nem sikerül. Olaszországban 1990 óta nem nőnek a reáljövedelmek, ez is magyarázza az ország rendkívüli politikai instabilitását. Ez különben sok más uniós tagállamra is jellemző lehet a húszas években amikor az elhúzódó gazdasági válság a többség számára nem a fogyasztás fokozatos növekedését jelenti majd hanem a permanens küzdelmet azért, hogy a szerényebb életszínvonalat megőrizze, és ne távolodjon el méginkább az Európai Unió elitjétől: Luxemburgtól, Dániától, Svédországtól, Hollandiától, Ausztriától és Németországtól.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

A francia elnök ugyanazt hangsúlyozza mint Kissinger ex külügyminiszter, aki Davosban óvta az USA-t attól, hogy a falhoz szorítsa Putyint. Ebben az esetben ugyanis létrejöhet egy szoros orosz-kínai szövetség, melyet az Egyesült Államoknak mindenképp el kellene kerülnie – hangsúlyozta a csaknem százéves Henry Kissinger. Akinek legjelentősebb stratégiai lépése az volt, hogy előkészítette Nixon elnök történelmi paktumát Mao elnökkel 1972-ben. Kissinger – éppúgy mint Macron – azzal érvel, hogy Oroszország része az európai biztonsági rendszernek, ezért az érdekeit figyelembe kellene vennie a nyugati nagyhatalmaknak is.

Ukrán elutasítás

Mind Macron mind pedig Kissinger azon a véleményen van, hogy az ukránoknak el kellene fogadniuk bizonyos területi engedményeket cserébe a háború befejezéséért. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította Macron véleményét. Megerősítette: Ukrajna nem mond le területének egyetlen négyzetcentiméteréről sem. Az amerikai demokrata kormányzat – Lengyelországhoz és a balti államokhoz hasonlóan – támogatja az ukrán álláspontot. Legalábbis szavakban. Biden elnök kétértelműen annyit mondott, hogy területi engedményekre sor kerülhet, de csakis akkor, ha maguk az ukránok kezdeményezik ezt. Henry Kissinger a hatalmi mechanizmusok alapos ismeretében arra szólította fel a washingtoni kormányzatot, hogy vegye rá Zelenszkij elnököt a területi engedményekre. Erről egyelőre szó sincs. Az USA hadügyminisztere Kijevből hazatérőben kijelentette: Ukrajna megnyerheti a háborút. Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt jósolta, hogy sokáig elhúzódhat a háború Ukrajnában.

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Erre figyelmzetette a világot Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke pedig arról beszélt, hogy hurrikán csaphat le a globális gazdaságra. Ha ugyanis elhúzódik a háború, akkor tovább gyengülhetnek a globális szállítási láncok , melyek régebben megakadályozták a magas inflációt. Most viszont az infláció mindenütt galoppozik, és senki sem tudja: miképp lehetne megállítani? Nouriel Roubini, aki megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot, most arról ír, hogy beköszönthet a globális stagfláció korszaka vagyis csak az árak emelkednek míg a világgazdaság stagnál. Ezért sürgeti azt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, hogy Ukrajna és Oroszország kössön tűzszünetet egy-két hónapon belül. Ellenkező esetben ugyanis olyan világgazdasági válság alakulhat ki, mely megroppanthatja a nyugati világot is.

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

“Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

“A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

“A G7 államok elkötelezték magukat Ukrajna finanszírozásának koordinálása mellett” – hangsúlyozta Lindner német pénzügyminiszter azon a tanácskozáson, melyet Bonn mellett tartottak. A G7 államok összesen 18 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajna támogatására. Kijev pénzügyei rosszul állnak. A következő három hónapban legkevesebb 15 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ukrán állam működőképességét biztosítsák. Enélkül nem tudnák kifizetni a közszolgálati dolgozók béreit sem.

Máshonnan is árad a segély Ukrajnába: Washingtonban a szenátus 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajna gazdasági és katonai támogatására. Ebből 7,5 milliárd dollárt költhetnek az ukrán állam működésének a finanszírozására.

Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter, aki részt vett a Bonn melletti tanácskozáson, kijelentette: “az üzenet az, hogy kiállunk Ukrajna mellett. Összegyűjtjük azokat a forrásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy végig tudják csinálni ezt.”

A brüsszeli bizottság közölte, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt ad Ukrajnának.

A német pénzügyminiszter elmondta, hogy költségvetési pénzekből akarják összeszedni az egymilliárd eurós támogatást, nem kívánnak  emiatt hitelt felvenni.

A Deutsche Welle riportere a tanácskozásról beszámolva megjegyezte, hogy a G7 pénzügyminiszterek rájöttek arra, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, mert enélkül az ország gazdasága ellehetetlenülhet a háború következményei miatt.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

“A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy “pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy “Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

“az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

“Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

“Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

“reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK