Hasznos

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

Háziőrizetben Kínában a debreceni akkumulátor gyárat építő cég két tulajdonosa

1,4 milliárd dolláros cégtulajdon külföldre csempészése a vád a két tulajdonos ellen Kínában, ahol mostanában szigorúbban ellenőrzik a nagyvállalkozókat.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere Tokióba távozott, de csak azután, hogy lemondott az Ant – hangya – nevű pénzügyi cégéről.

A debreceni építkezésről a kínai cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal. A kínaiak 13 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a legnagyobb külföldi beruházáshoz Magyarországon.

Mi lesz a CATL gyárral Debrecenben?

Az építkezés tovább folyik  – közli a 24.hu. Pár nappal ezelőtt lakossági meghallgatáson botrányt tört ki, mert a jelenlevők egy része igencsak aggódik a várható környezetszennyezés miatt. Különösen a vízzel lehetnek gondok Debrecenben.

Egy felhevült polgártárs azt javasolta a kormánynak, hogy vigye Felcsútra a CATL gyárat.

Debrecen fideszes polgármestere elszántan védelmezi az akkumulátor gyár építését, és azt hangsúlyozza, hogy sok ember talál majd ott munkát.

Ha elkészül a gyár, akkor fontos szerepet játszhat a magyar exportban hiszen a CATL akkumulátorok kelendőek a elektromos autók piacán. Miután a magyar külkereskedelmi mérleg nagy hiányt mutat az energia import miatt, ezért a kínai gyár exportja sokat lendíthet az egyensúly helyreállása felé. A helyi lakosság viszont úgy érezheti, hogy ő issza meg az akkumulátor gyár környezet szennyezésének levét.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

Miért nem vesz Kína Pfizer gyógyszert a Covid ellen?

Kínában tombol a Covid járvány miután megszüntették a zéró tolerancia politikát. Peking tárgyal a Pfizerrel, amely hatalmas üzletet szimatol hiszen 1,4 milliárd emberről van szó.

“A Pfizer nem adja át a Pavloxid gyártási jogát Kínának, hogy ott gyárthassanak belőle, de folynak tárgyalások magának a gyógyszernek az eladásáról” – mondta a Pfizer főnöke egy egészségügyi konferencián hétfőn San Franciscóban. Albert Bourla ezzel cáfolta a Reuters korábbi hírét, mely szerint generikus gyógyszer lehetne a Pavloxidból Kínában a járvány kellős közepén.

“Nekünk már van gyárunk Kínában, amely Pavloxidot gyárt. Ezért hajlandóak vagyunk tárgyalni a gyógyszer eladásáról, de a licenc átadásáról nem”

– szögezte le a Pfizer főnöke San Franciscóban.

Mit mondanak a kínaiak?

A magas ár miatt fuccsolt be az alku a Pfizer és a kínai állami egészségbiztosító szervezet között – írja a pekingi Global Times, amely a hatalom álláspontját tükrözi. Kína ráadásul nem akar egyetlen külföldi szállítótól függeni – nyilatkozta a portálnak Sen Ji, a sanghaji Fudan egyetem professzora. Aki kételkedik abban, hogy a Pavloxid olyan csodaszer lenne mint ahogy azt a társas oldalakon sokan állítják Kínában.

“Ha csakugyan csodaszer lenne, akkor miért nő újra a Covid fertőzöttek száma az Egyesült Államokban?” – Az USA ki akarja használni a Covid járványt befolyásának növelésére – állítja a pekingi Global Times, mely ezután felszólítja a Biden kormányzatot: vegye rá a Pfizert, hogy adja olcsóbban a gyógyszert Kínának.

Jelenleg egy doboz Pavloxid, amely egy kúrára elég, 50 ezer jüanba kerül Kínában a piacon – ez 7.313 dollár. Ez csillagászati összeg hiszen a járvány kitörése előtt mindössze 2000 jüant kértek egy doboz Pavloxidért.

Bourla, a Pfizer vezérigazgatója San Franciscóban elmondta: a járvány kitörése előtt ezerszám szállítottak Covid ellenes Pavloxid gyógyszert Kínába, és ezt most milliós nagyságrendre emelték.

Jelenleg Kínában az állami egészségbiztosítás még fedezi a Pavloxid megvásárlását, de Pekingben közölték: csak március végéig vállalja a terhet az állam a Covid elleni Pfizer gyógyszer esetében.

A Reuters értesülései szerint a Pfizer jelenleg 1890 jüanért ad egy doboz Pavloxidot a kínai kórházaknak. Bourla Pfizer vezérigazgató San Franciscóban úgy nyilatkozott, hogy  előfordulhat Kínában már csak a privát piacon lehet majd megkapni a Pavloxidot március 31 után.

Nagy ára lehet a rezsivédelemnek

Az uniós kormányok igyekeznek megvédeni a lakosságot és a vállalkozókat az energiaválságtól, és ez jó, mert csökkenti az inflációt, de nagy ára van ennek, mert a rezsivédelem méregdrága – figyelmezteti Daniel Gros közgazdász a brüsszeli bizottságot a Project Syndicate oldalon.

A földgáz ára lesüllyedt arra a szintre ahol az ukrajnai háború kezdete előtt volt, mert mind az ipar, mind pedig a lakosság egyre jobban spórol, az enyhe tél pedig egyelőre kegyes. Csakhogy a földgáz így sem igazán olcsó viszont nélkülözhetetlen, mert a csúcsfogyasztás idején ebből nyerik a plusz energiát az Európai Unióban. A probléma az, hogy a gáz jóval drágábban produkál energiát mint az atomerőművek. Tavaly Franciaországban az atomerőművek csaknem fele leállt – különböző okok miatt. 50 terrawatt óra energia kiesett a rendszerből. Földgázzal pótolták, és a számla 10 milliárd euró volt!

Az Európai Unióban az áramár úgy van szabályozva, hogy a legdrágább energiaforrás a mértékadó.

Ezért is drágább az energia az Európai Unióban mint az Egyesült Államokban. Az energiaárak tavaly elszálltak az Európai Unióban, de ennek megvolt az előnyös oldala is: mindenki elkezdett spórolni és felértékelődtek a megújuló energia források. A szél energia például rekordot produkált tavaly az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle.

Mi a baja az uniós energiaár megállapításnak?

Az, hogy az csak az iparra és a szolgáltatókra vonatkozik, de a lakosságra nem. Az utóbbit mindenütt hazai szabályok irányítják. Így alakulhatnak ki jelentős árkülönbségek az Európai Unió különböző tagállamai között.

Németországban és Olaszországban, ahol kevésbé volt szigorú a hazai szabályozás, nagyjából a kétszeresére emelkedett az elektromosáram ára az egy évvel korábbihoz képest. Franciaországban viszont a kormány befagyasztotta az áram árát, Spanyolországban pedig olyan szabályozást vezetett be, amely még csökkentette is azt. Így nem csoda, ha Franciaország és Spanyolország inflációs indexe viszonylag kedvező a többi uniós tagállamhoz képest. Csakhogy ennek nagy ára van, mert nem ösztönöz az áramtakarékosságra. Ami még nagyobb baj: elszáll az államadósság a rezsitámogatás miatt holott az már amúgyis rekord magas mind Franciaországban, mind pedig Spanyolországban.

A franciák és a spanyolok ennek ellenére meg akarják szüntetni az egész uniós áramárszabályozási rendszert. Párizs és Madrid azzal érvel, hogy a jelenlegi uniós ármegállapítási rendszer a földgázhoz van kötve, miközben egyre fontosabb a zöld energia.

A francia és a spanyol álláspontot populistának titulálja Daniel Gros, mert nem ösztönöz az energiatakarékosságra. Kifejti, hogy épp emiatt kevesebb pénz juthat a megújuló energiaforrások fejlesztésére. Még nagyon hosszú idő telik el a karbonsemlegesség éléréséig, az uniós tagállamok pedig nem lesznek képesek hosszú ideig finanszírozni a rezsivédelmet.

Erre már korábban a Bloomberg is felhívta a figyelmet mondván: a pénzügyi problémákkal küszködő uniós tagállamok számára megoldhatatlan feladatot jelenthet a rezsivédelem folyamatos finanszírozása. A brüsszeli bizottság korábban ellenezte az olyan intézkedéseket mint a rezsivédelem, de ez változóban van – szomorkodik Daniel Gros. A brüsszeli bizottság a geopolitikai realitásokra hivatkozik. Ennek érdekében kívánja meghatározni a földgáz és az elektromosáram árát. Csakhogy miután a rezsivédelem költségei egyre csak emelkedni fognak a jövőben, az Európai Unió jelentősége folyamatosan csökken majd a globális gazdaságban – jósolja Daniel Gros, a Centre for European Policy Studies főmunkatársa.

A fapadosok a nyertesei a pandémia utáni újrakezdésnek

A Covid vírus padlóra küldte az egész légiforgalmat, de a nyitás után fellendülés jött, amely még nem érte el a 2019-es szintet. Az újrakezdést leginkább a fapadosok tudták kihasználni, mert a gazdasági válságjelek miatt az utasok azt nézték: hogy lehet a legolcsóbban repülni?

A fapadosok részesedése az európai légiforgalomban utolérte a hagyományos repülő társaságokat – írja a párizsi üzleti lap, a Les Échos.

Hogy sikerült elérni ezt? Úgy ,hogy míg a hagyományos légitársaságok 2022- ben nem érték el a pandémia előtti eredményeket addig a sikeres fapadosok felül is múlták azt: Ryanair, Wizzair, Volotea. Az Eurocontrol szerint az európai légiforgalom összesen a
83%-át érte el a járvány előtti 2019-es szintnek a tavalyi évben. A fapadosok és a hagyományos légitársaságok részesedése egyharmad körül  volt 2022-ben: 32,4% jutott a régi nagy cégeknek, és 32,3% a fapadosoknak.

2019-ben 36-32-re vezettek még a hagyományos légiforgalmi társaságok. A maradék egyharmadot a belföldi járatok teszik ki 3%, illetve a charter járatok valamint a légi áruszállítás, amelynek megnőtt a jelentősége a pandémia idején.

Óriási ugrás 2022-ben

9,3 millió légijáratot regisztráltak Európában tavaly. Ez óriási ugrás a pandémia alatti állapotokhoz képest: +3,1 millió légijárat, de még nem érte el a 2019-es szintet.A fapadosok 85%-át érték el a 2019-es eredménynek, de a legsikeresebbek túlteljesítettek: Ryanair 109%, Wizzair 114%.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt lassúbb volt a légiforgalom helyreállása Európában mint ahogy azt a nyitáskor remélték. Minthogy a háború elhúzódni látszik Ukrajnában, ezért még az idén sem éri el várhatóan a pandémia előtti szintet a légiforgalom Európában – jósolja az Eurocontrol, amely arra számít, hogy idén a 2019-es csúcs 93%-át teljesíti majd a légiforgalom, amely csak 2025-ben lesz képes arra, hogy meghaladja a pandémia előtti szintet.

Az EXXON és az extraprofit

A legnagyobb USA olajvállalat beperelte az Európai Uniót az extraprofitadó miatt. Az EXXON arra hivatkozott, hogy az Európai Uniónak nincs joga adó kivetésére, és az extraprofitadó különben is visszavetheti a beruházásokat az olaj szektorban pedig az energiaválság idején ez problematikus lehet. Az Európai Unió éppen az energiaválságra hivatkozva vetette ki az extraprofitadót.

Az Európai Unió Luxemburgban működő bíróságához fordult az Exxon Hollandiában és Németországban működő leányvállalata, hogy ne kelljen befizetnie az uniós extraprofitadót – írta meg elsőként a londoni Financial Times.

Mire hivatkoznak az amerikai olajóriás jogászai?

Arra, hogy csak államoknak van joguk ilyen adó kivetésére, az Európai Uniónak nincsen. A brüsszeli bizottság egyik szóvivője kijelentette, hogy az extraprofitadó teljes mértékben megfelel az uniós jogi szabályozásnak.

Nem kis pénzről van szó: az Exxon egyedül 2 milliárd dollárt fizethet be az uniós kasszába a jövő év folyamán – írja a Wall Street Journal. Az Exxon mindenfajta ilyen adó kivetéssel kapcsolatban azzal érvel, hogy az hátráltatja az új beruházásokat a szektorban. Az amerikai óriás szóvivője elismerte, hogy az energiaválság nagy gondot okoz az európai családoknak és a kormányoknak, de szerintük az extraprofitadó kontraproduktív. Az Exxon szóvivője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek során az amerikai cég rengeteget költött európai olajfinomítóinak korszerűsítésére, és ez javára vált az európai gazdaságnak.

“Ez az extraprofitadó elveszi a befektetők kedvét az új beruházásoktól, ezért a jövőben Európának többet kell majd importálnia a világ más részeiről”

– hangoztatta az Exxon szóvivője. Rámutatott arra, hogy “Európa jelenleg versenyképességi válsággal küzd a magas energiaárak miatt, épp ezért a kormányoknak inkább támogatniuk kellene azokat az olajvállalatokat, melyek megbízható szolgáltatást nyújtanak.”

Mit jelent az extraprofit adó?

Ha az olaj és földgáz vállalat profitja 20%-kal meghaladja az elmúlt négy év átlagát, akkor az extraprofitnak számít az Európai Unióban.

Ebből a brüsszeli bizottság 25-27 milliárd dolláros bevétellel számol jövőre. Ebből a hatalmas összegből európai családokat és vállalkozásokat támogatnának.

A harmadik negyedévben az Exxon profitja 20 milliárd dollár volt, ez rekord. Már az előző negyedévi profit is rekord volt, mert a magas olaj- és földgázárak hatalmas bevételeket jelentettek.

Idén az amerikai óriás 58 milliárd dolláros profitra számít. Tavaly Európa részesedése 26% volt az Exxon bevételében, az amerikai kontinensé 49%. A cég érdeklődése Európa iránt fokozatosan csökken: az elmúlt négy évben érdekeltségeket adott el sok országban: Norvégiában, Nagy Britanniában, Olaszországban, Romániában és Németországban. A cég mindinkább az amerikai kontinensre koncentrál: Texasban és Új Mexikóban folynak nagyberuházások az USA-ban, Dél Amerikában pedig Brazília és Guyana a kiválasztott beruházási terület.

Az Exxon igazgatótanácsa azt tervezi, hogy 50 milliárd dollár értékben vásárol vissza részvényeket 2023-ban és 2024-ben – írja a Wall Street Journal.

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd  dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú  szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK