Hasznos

Az euró látott már szebb napokat is, de vajon még mi vár rá?

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a forex hírek mindig az EUR/USD devizapárra összpontosítanak – mivel ez a világ legnépszerűbb devizapárja -, a közelmúltban különös figyelmet fordítottak arra is, hogy júliusban paritásra esett (egy 1:1 arányban) az elmúlt 20 év során most először.

Az euró csökkenése 2021 közepén kezdődött, és több tényező is felgyorsította az európai közös valuta idei bukását. Az egyik az ukrajnai válság februári kitörése volt, amely megemelte a nyersanyagárakat a közeli eurózónában. A másik a dollár megerősödésének trendje volt 2022-ben, amelyet a Federal Reserve sorozatos kamatemelései, valamint az USD vonzónak tűnő legbiztonságosabb menedék státusza táplált a nehéz gazdasági időkben. A harmadik tényező, a kontinenst uralma alatt tartó energiaválság volt, azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást, és ennek következtében recesszió alakul majd ki.

Végül, az Európai Központi Bank (EKB), valamint az egyesült államokbeli Fed központi jegybank szerepének eltérő kamatpolitikai megközelítése is feszítette a húrt a háttérben. Még azután is, hogy a Fed három hónapig 150 bázispontos kamatemelést valósított meg, az EKB irányadó kamata statikus maradt negatív pozíciójában.

Az euró dollárhoz viszonyított 1:1 arányú csökkenése jelentős volt, legalábbis abban az értelemben, hogy „azon európaiak büszkeségét csorbította, akik a közös valutát egy fontos politikai projektnek, valamint a domináns dollár riválisának tekintették” – szolgált magyarázattal a Bloomberg. De mi mást jelentett még ez a gyakorlatban, és milyen irányba haladnak tovább innentől kezdve a dolgok? Csatlakozzon, és fedezze fel velünk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Két tűz között

Egyik oldalról, az EKB-nak nem olyan könnyű kamatot emelnie, mint több más központi banknak. Sok európai nemzet adóssága problémát okozhat, ha ezt meggondolatlanul teszik. Szeptember volt az a hónap, amikor végre kamatemelésre lehetett számítani, de mindig is kétséges volt, hogy meddig tartható fent ez az agresszívnek is nevezhető módszer. A Bloomberg közgazdászainak júliusi felmérése szerint, az eurózóna recessziójának esélye 45%-os volt. Ezzel az aggodalommal elhomályosítva a horizontot, az ING csoport stratégáinak véleménye szerint „az EKB keze lehetségesen meg van kötve azzal kapcsolatban, hogy képes-e agresszívebb kamatemeléssel fenyegetőzni az euró védelmében”.

Másfelől pedig, az európai fogyasztóknak égető szükségük volt némi enyhítésre az infláció okozta árnyomás alól, amely júliusban 8.6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A döntéshozók kijelentették, hogy a gyenge euró hátráltatja az EKB azon célját, hogy az inflációt 2%-os szinten igazgassák. Azonban vannak a kontinensen olyan személyek, akik szívesen fogadják a gyenge eurót, tulajdonképpen ilyenek például az európai partokon túli országok exportőrei, akiknek termékei ilyenkor megfizethetőbbé válnak. Egyébként, létezik 70 olyan nagy európai vállalat, amelyek esetében Észak- és Dél-Amerika az áruk több mint 40%-ának a célállomása.

Augusztus és szeptember

Augusztus elején az euró visszaerősödését lehetett megfigyelni, és ismét a csúcson találta magát, riválisával, a dollárral szemben, mégpedig 1.03 dollár értékben. Bár, mindösszesen három hét telt csak el az adott hónapból,  a könyörtelen dollár és a küszöbön álló tél 1.1%-kal lejjebb kényszerítette az eurót, így az EUR/USD devizapár 0.9928-on maradt, ami meghaladta a júliusban tapasztalt 0.9952-es mélypontot. Amikor a Fed elnöke, Jerome Powell a hónap végén Jackson Hole-ban tartandó beszédére készült, az elemzők füle ki volt hegyezve a gazdaság stabilizálódására utaló jelek kapcsán, mert ez a Fed további agresszívnek nevezhető lépéseit indokolhatja, a Morgan Stanley ügyvezető igazgatója, David Adams véleménye szerint. Ezen a ponton az euró, az elmúlt hét év alatt egyszer sem volt ennyire alacsony szinten a svájci frankkal szemben.

Majd ezt követően, szeptember beköszöntével az eurót újabb csapás érte, amikor Oroszország elzárta az Európába vezető Északi Áramlat 1 gázvezeték csapjait. A Stoxx 600 indexben mért részvények 1.7%-ot veszítettek a hír hallatán, a németországi DAX index pedig több mint 2%-kal zuhant. A lépés “az eurót rövid távon is gyengévé tette az irányítási kockázatok miatt” – magyarázta Piet Philip Christiansen, a Danske Banktól. Szeptember 05-én hétfőn, az euró 0.8%-ot veszített, és mindössze 98.78 amerikai centet ért, amire 2002 óta eddig még nem volt példa. Németország bejelentette, hogy 65 milliárd dollárt pumpál a gazdaságot segítő tervbe, de ez “még trükösebbé tette az EKB munkáját” az infláció szabályozásában – mondta Christiansen. A szeptember 8-i találkozón az EKB vezetőjétől, Christine Lagarde-tól széles körben arra számítottak, hogy 75 bázisponttal megemeli a kamatokat, és az előrejelzések szerint Dánia, Lengyelország és Szerbia is ezt teszik majd.

Előretekintés

Néhány forex-elemző még júliusban azt hangoztatta, hogy az euró egészen 90 amerikai centig süllyedhet, ha Oroszország visszafogná a gázszállítást, ami egyébként most meg is történt…. Jane Foley, a Rabobank munkatársa szerint az euró visszaesésének mértéke „nagyban függ az Oroszországból Németországba irányuló gázáramlástól, valamint attól is, hogy lesz-e télen adagolás. Ennélfogva, mivel továbbra is eléggé erős az oroszok által mért nyomás, és a recesszió is a láthatáron van, a devizakereskedés következő néhány hónapja kulcsfontosságú volatilitási pontokat hozhat az EUR/USD devizapár, valamint más egyéb élvonalbeli devizapárok számára. Ezért létfontosságú az Ön számára, hogy a tájékozottabb kereskedési döntések meghozatala legyen naprakész a legújabb hírekkel kapcsolatban.

Megöli-e a német autóipart az elektromos járművek?

A belsőégésű motorok tökéletesítése adta a németek versenyelőnyét a világpiacon. Az elektromos autózás terén az USA és a Távol Kelet előrébb jár. Mit terveznek Stuttgartban?

“A Nokia esete jó példa a váltásra. Ha nem vagy elég gyors, akkor nem éled túl a változást” – mondta Herbert Diess a Volkswagen elnök vezérigazgatója, aki a múlt hónapban távozott a cég éléről. A bukásnak belső okai vannak – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. A Nokia problémája nemcsak az volt, hogy elnézte az okostelefont hanem az is, hogy a vezetés nem tervezett a jövőre. Ráült a sikerre, és nem kutatta a jövőt. Yves Doz professzor, az INSEAS Business School tanára könyvet írt a Nokia csodálatos  felfutásáról és villámgyors bukásáról.

“Nem az volt náluk a gond, hogy nem láttak előre hanem az, hogy ledermedtek a várható változásoktól. Cselekvésképtelenek lettek.”

A professzor szerint ugyanez a gondja a nagy német autógyáraknak is: hiába látják a problémát, mert villámgyorsan kellene átszervezni egy olyan iparágat, amely több mint 800 ezer embert foglalkoztat Németországban!

“A váltás egyik legnagyobb gondja a nosztalgia. Annyira fontosak a belső égésű motorok a német autóipari gondolkodásban, hogy nagyon nem könnyű változtatni akkor sem, ha tudják: elkerülhetetlen az áttérés a környezetkímélő motorokra.”

A Mercedes vezetői felfigyeltek a váltásra: már 2008-ban vettek Tesla részvényeket 50 millió dollár értékben. Csakhogy nemigen érdeklődtek az új technológia iránt – emlékezik vissza Elon Musk. Aki szerint a Mercedes “kizárólag arra koncentrált, hogy lerázza a környezetvédelmi ellenőröket. Akkoriban a Mercedes egyáltalán nem állt készen arra, hogy komoly pénzeket fektessen az elektromos autózásba.” 2014-ben a Mercedes el is adta a Tesla részvényeket 780 millió dollárért.

A BMW is  csak 2013-ban jött ki az első elektromos autóval. Az egész ágazat úgy érezte, hogy nem ér meg túl nagy pénzbefektetést az elektromos autózás.

“Egyszerűen nem tudták lenyelni, hogy kínos veszteséges folyamat elé néznek”

– mondta egy német menedzser a Politico tudósítójának.

Ez a kivárási stratégia nagyon nem jött be. A Tesla autógyárat épített Németországban. Tavaly az ő Model 3-as autójukból adták el a legtöbbet Németországban pedig akkor még nem is termelt a Berlin melletti Tesla gyár.

A váltáshoz a Diesel gate botrány kellett

A Volkswagen nagy csalása és kínos lebukása a környezetvédelmi szabályok kicselezésére, érlelte csak meg a döntést a nagy német autógyárakban arra, hogy át kell állni az elektromos járművekre. Addig ugyanis érvényben volt a “tiszta dízel” elképzelés, melyet Ferdinand Piech, a Volkswagen elnök vezérigazgatója talált ki. Ő az alapító unokája volt, és a belsőégésű motorok elszánt híve. Kiváló mérnökként úgy gondolta, hogy a német autógyárak képesek lesznek olyan belsőégésű motorokat kifejleszteni, melyek megfelelnek a környezetvédelmi szabályoknak. Tévedett. Merkel kancellár is támogatta a kampányt mondván: az olcsó üzemanyag előnyei ellensúlyozzák a környezetkárosító hatásokat. Az egész világ elfogadta ezt, de azután beütött a Volkswagen csalási botrány 2015-ben. A Volkswagennek több mint 30 milliárd euróba került, hogy kiegyezzen a becsapott ügyfelekkel.

Merkel kancellár is váltott:

”az hogy Németország sőt egész Európa mind a mai napig nem tud akkumulátorokat előállítani, nagy gondot jelent az európai autóiparnak”

– jelentette ki a világgazdasági fórumon Davosban 2019-ben.

“Stuttgart és egész Baden Württemberg tartomány a leginkább függ az autóipartól Németországban” – mondta a tartomány gazdasági minisztere a Politico tudósítójának. Nicole Hoffmeister-Kraut ismertette a számokat: az autóipar több mint a felét adja a gazdasági teljesítménynek Stuttgartban, ahol több mint 120 ezren dolgoznak ebben az ágazatban. Ezért hívják “motor városnak” Németországban.

A Bosch már időközben nagyon ráment az akkumulátor technológiára, de a többiek nem.

“Stuttgart körzetében sok beszállító leragadt a hagyományos technológiánál” – panaszkodik Ferdinand Dudenhoffer professzor, aki egy autóipari kutató intézetben dolgozik Duisburgban. Egy kormányzati előrejelzés szerint 31 ezer munkahelyet ölhet meg az áttérés az elektromos autókra még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az új technológia teremt is új munkahelyeket.

A Porsche ma már azt tervezi, hogy eladásainak 80%-a elektromos autó lesz 2030-ban. A Mercedes hasonlóképp gondolkodik. Csakhogy az akkumulátorok döntő többsége kínai! A CATL nagy gyárat épített Erfurtban, és hasonlót tervez Magyarországon. Márpedig a haszon ebben van.

“Stuttgart már nem az autóipar biztos fellegvára. A dicsőség napjai elmúltak. A változás itt van, gyorsabban mint szeretnénk”

– nyilatkozta a Politiconak egy német menedzser, aki a biztonság kedvéért neve elhallgatását kérte.

Meg lehet-e reformálni az eurozóna pénzügyi rendszerét?

Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.

Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.

“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.

Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?

“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak  a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”

Hogy lehet ezt kivédeni?

“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”

Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?

“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”

Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?

“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”

Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?

“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”

Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?

“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”

Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?

“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.

Ne csak az orosz hanem minden földgáz kapjon ársapkát

Azt javasolja Belgium miniszterelnöke, aki szerint van mozgástere az Európai Uniónak hiszen Európában a földgáz kétszer annyiba kerül mint Ázsiában és tízszer annyiba mint az Egyesült Államokban, hogy ne csak az orosz földgáz kapjon ársapkát.

A cél az, hogy a nagy gázkereskedő cégeknek érdekük legyen az, hogy Európában adjanak el földgázt és ne Ázsiában – magyarázta elképzelését a brüsszeli Politiconak Alexander De Croo belga miniszterelnök. Rámutatott, hogy a rendkívül gyorsan változó földgázárak igen egyenlőtlenül oszlanak el a kontinensek között: Ázsiában 150 euró/megawattóra, Európában 300, míg az Egyesült Államokban mindössze 30 euró. Tegyük hozzá, hogy Európa és Ázsia nettó importőr míg az USA exportőr vagyis megengedheti magának, hogy alacsonyan tartsa a hazai árakat miközben méregdrágán exportál.

Nem indokoltak ezek a nagy árkülönbségek – érvelt a belga kormányfő a Brussels Timesban hiszen a szállítási költségek csak néhány megawattóra energiát használnak fel, mert a cseppfolyósított energiát szállító hajók a szállítmányból nyerik az energiát.

“Európában szakadék választja el a termelési költségeket a piaci áraktól.

Ezért közbe kell avatkoznunk. Az energia piac nem működik, ezért Belgium már március óta azért lobbizik Brüsszelben, hogy legyen ársapka a földgázon, és vizsgáljuk meg újra, hogy mit tegyünk a villamosáram árával, mert annak jelentős részét megújuló energia források vagy atomerőművek adják nem pedig a földgáz és a kőolaj.”

Brüsszel csakis az orosz gázra akar ársapkát

Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát miközben az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt. A brüsszeli bizottság csakis az orosz gázra akar ársapkát, mert nem tudja, hogy az USA hogyan reagálna erre.

“Csakis politikai döntés lenne az, ha kizárólag az orosz gázra alkalmaznánk ársapkát. Ezért nem is támogatjuk ezt a megoldást”

– mondta a belga energiaügyi miniszter, aki részt vett a rendkívüli tanácskozáson Brüsszelben.

Németország viszont szkeptikus az ársapkával szemben, Magyarország és néhány más tagállam pedig elutasítja azt. Nem véletlenül: Putyin azonnal közölte, hogy aki ársapkát alkalmaz, az nem kap orosz földgázt. A franciák arra mutatnak rá, hogy a gázkereskedők jelenleg válogathatnak a vevők között. Ha tehát az Európai Unió ársapkát húz a földgázra, akkor a kereskedők inkább eladják azt Ázsiában. A belga miniszterelnök ellenvetése: elég 5%-al magasabb árat kínálni mint az ázsiai piac, és a kereskedők máris előnyben részesítik Európát.

“Szerintem egyre több tagállam támogatja az általános ársapkát a földgázra egyszerűen azért, mert senkinek sincs annyi pénze, hogy ezt a magas árat tartósan elviselje” – mondta a brüsszeli Politiconak Belgium miniszterelnöke.

A gyakori vétózás nem tesz jót a magyar kormány megítélésének

 Csehország jelenleg az Európai Unió soros elnöke és a Visegrádi négyesben is most ők vannak soron. Mikulás Bek Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Brüsszelben. Ezt követően a magyar diplomácia visszavonta a vétót azzal a fekete listával kapcsolatban, melyet az Európai Unió Putyin kedvenc oligarcháiról állított össze.

A magyar diplomácia három orosz oligarchát akart levenni a listáról. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak: “tudtuk, hogy a magyarok árulók!”

A brüsszeli magyar képviselet tárgyalt Johannes Hahn költségvetési biztossal hiszen végülis arról van szó , hogy megkapja-e Magyarország az uniós eurómilliárdokat, és hogyha igen, akkor mikor? Ennek nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya miatt van döntő fontossága hanem amiatt is, hogy a pénzpiacon ennek alapján ítélik meg a magyar forintot, melynek leértékelődése tovább erősíti az inflációt Magyarországon.

Huxit?

Lehetséges-e az, hogy Magyarország kilép vagy kikerül az Európai Unióból? – kérdezték a minisztert.

“Magyarország ma már messzire ment. Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére. Most döntést kell hoznia, hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy pedig egy újabb kockázatos lépést tesz, melynek a következményeiről nem szeretnék spekulálni.”

A kilépésre gondol?

“Elméletileg igen valamikor a jövőben. A cseh elnökség idején (ez a mostani félév) Magyarország elérkezik egy olyan útkereszteződéshez, ahol muszáj megtenni egy sorsszerű végső döntést.

Az már a magyarokon múlik, hogy miképp döntenek, hogyan választanak. A cseh elnökségnek nem feladata az, hogy olajat öntsön a tűzre. Ellenkezőleg teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez, a tisztességes vitához. Ha Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, melyeket a brüsszeli bizottság felró neki, például az európai források elosztásával kapcsolatos hibákat vagy az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat orvosolni tudja, akkor az Európai Unió tagja maradhat. Ez Csehországnak is érdeke.”

Mikor lesz döntés?

“Nem tudom, hogy erről döntenek-e még a cseh elnökség idején” – válaszolta a cseh miniszter. “Meghallgatásra biztosan sor kerül, és ez alatt a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket tesznek majd fel a magyar félnek. A meghallgatás után kerülhet sor az állásfoglalásra. Ha úgy döntenek, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapelveit, akkor ezt négyötödös többséggel kell elfogadni. Az is lehet az állásfoglalás, hogy a helyzet javul Magyarországon, ezért a szavazás nem szükséges.

A második nagy vita az uniós források elköltésével kapcsolatos. Ez a pénzügyminiszterek között zajlik majd le. Közben még szeptemberben a brüsszeli bizottság közzéteszi majd következtetéseit a jogállamisággal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja majd a pénzügyminisztereket is” – mondta Mikulás Bek Csehország európai ügyekkel foglalkozó minisztere a prágai közszolgálati rádióban.

Ha visegrádi “barátaink” így látják a helyzetet, akkor mit gondolhatnak az Orbán rendszer ellenfelei?

Berlinben egyelőre inkább lenyelik a veszteséget

A kávézók és az éttermek Európában a kávé árának növekedését tapasztalják. Szakértők szerint a helyzet a közeljövőben nem fog változni, sőt még rosszabbra fordulhat.

2 dollár 60 cent volt a kávé ára júliusban, augusztusban egy picit csökkent 2 dollár 16 centre. Csakhogy egy font kávé még 2019 májusában 0,85 dollárba került. Aztán jött a szárazság Brazíliában és a csillagászati szállítási költségek, két dollár fölé emelkedett az ár, és valószínűleg tovább megy felfelé – mondják a szakértők, akik a Deutsche Wellenek nyilatkoztak.

Berlinben egyelőre inkább lenyelik a veszteséget, de nem emelnek árat.

Meddig tehetik ezt meg?

A kedvezőtlen éghajlati események és a megnövekedett kereslet, valamint a geopolitikai fejlemények és a világjárványhoz kapcsolódó logisztikai zűrzavar az elmúlt két évben magasabb nagykereskedelmi árakat eredményezett. A növekvő energiaárak és a szállítási költségek 100%-os növekedése az elmúlt 12 hónapban növelte az inflációs nyomást.

Az Arabica kávé árát a New York-i tőzsdén határozzák meg dollárban. Miután a dollár árfolyama beindult felfelé az euró lefelé mozdult. Egész Európában, ahol eurót használnak, megdrágult a kávé.

6%-os volt átlagosan az áremelkedés, melynek nagyrészét a kávéházak lenyelték, de a kisebb részét áthárították a fogyasztókra.

“A pandémia idején egyszerűbb volt a helyzet – mondja Jordan Montgomery, a Fjord Coffee Roasters Berlin marketing menedzsere – mert az internetes kereskedésben az áremelkedést át lehetett hárítani a vásárlókra. “Csakhogy más a helyzet a kávéházakkal, melyeket sújt a rezsi költségek emelkedése és a személyzet hiánya.

Ha az áremelést a fogyasztók egy része nem fogadja el, akkor csökken a forgalom.

12 eurós minimális órabér

Ezt vezetik be Németországban októberben. Mennyi legyen a kávé ára abban az országban, ahol évszázadok óta nemzeti intézménynek számítanak a kávéházak?

A szakértők többsége 5-6 eurós árat lát reálisnak Németországban. Ebből viszont nagyon sok jut az államnak: egy tizenhetedik századi törvény miatt egy kiló pörkölt kávé után 2,19 euró adó jár az államnak.

Nicole Battefeld szerint jogos az általános áremelkedés, mert a kávéültetvények nem igazán nyereségesek Brazíliában. A német kávé bajnok szerint a gyarmati múlt öröksége, hogy a termelők viszonylag keveset kapnak, míg a hasznot a New York-i tőzsdén illetve a fogyasztó országokban zsebelik be. Jelenleg

Németországban a szupermarketekben 8 euróért  lehet egy kiló kávét kapni holott a reális ár 20 euró körül lenne.

A nagy kávé exportáló országokban nőnek a munkabérek. Kolumbiában, amely a harmadik legnagyobb exportőr a világon, megduplázódtak a bérek a kávé szektorban az elmúlt évben. Sok kis gazdaságban a tulaj és családja dolgozik a földeken, mert nem tudják megfizetni a munkaerőt.

Az energia és a műtrágya árak  növekedése földhöz csapja a kávétermelőket is. Brazília az oroszoktól vásárolja a műtrágyát. Egyelőre folyamatos a szállitás, de komoly az aggodalom, mert nemigen bíznak az oroszokban.

Klímaváltozás

A kávé árak emelkedése mögött ez is nagyon komoly tényező. Kolumbiában kétszer aratnak egy évben – hála az esős időjárásnak. De mi van, ha kevesebb az eső? Akkor hónapokat csúszhat a termés betakarítása, és emiatt sokszor nem tudják teljesíteni a szállítási szerződéseket. Ha kisebb a termés, akkor felértékelődik a gyengébb minőségű kávé. Ez arra ösztönözheti a gazdákat, hogy inkább azzal foglalkozzanak, mert kevesebb vele a gond és az árkülönbözet nem túlságosan nagy a jó minőséghez képest.

A klímaváltozás megnöveli a bizonytalanságot a piacon, ahol korábban  csak lassan alkalmazkodtak a változásokhoz.

Sokan a tisztességes kereskedelemben – fair trade- látják a megoldást. Ez garantált árat biztosít: 1 dollár 36 centet egy font kávéért. Csakhogy Németország kávé szakértője szerint ez is kevés: “a fair trade hozzásegíti a gazdákat ahhoz, hogy megőrizzék az életszínvonalukat, de ahhoz már nem elég, hogy új beruházásokra gondoljanak. A garantált kávé ár ugyanis csak 10 centtel nőtt az elmúlt 20 év során” – nyilatkozta a szakértő.

A Moderna bepereli a Pfizert és a BioNTech-et a Covid-oltás miatt

A Moderna beperelte az Massachusetts-i Kerületi Bíróságon és a BioNTech székhelye szerinti németországi regionális bíróságon a két céget azt állítva, hogy a Pfizer és a BioNTech megsértette a 2010 és 2016 között benyújtott szabadalmakat, amelyek az mRNS technológiájára vonatkoztak.

A Messenger RNS vagy mRNS az a genetikai szkript, amely DNS-utasításokat hordoz minden egyes sejt fehérjekészítő gépezetében, és amelyet koronavírus-oltóanyagok előállításához használnak.

„Ezeket a kereseteket azért indítjuk, hogy megvédjük azt az innovatív mRNS technológiai platformot, amelyet a COVID-19 világjárványt megelőző évtizedben úttörőként fektettünk be, és amelyet szabadalmaztattunk” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója. 

„Ez a platform, amelyet 2010-ben kezdtünk el építeni, valamint a koronavírusokkal kapcsolatos, 2015-ben és 2016-ban végzett szabadalmaztatott munkánk lehetővé tette számunkra, hogy a világjárvány kitörése után rekordidő alatt biztonságos és rendkívül hatékony Covid-19 vakcinát állítsunk elő.”

A Moderna, amely 2,5 milliárd dollárnyi adófizető pénzt fogadott el Covid-19 oltóanyagának kifejlesztésére, 2020-ban kijelentette, hogy nem fogja érvényesíteni a Coviddal kapcsolatos szabadalmait , amíg a járvány folytatódik. Márciusban azonban a vállalat azt közölte , hogy elvárja, hogy azok a gyártók, amelyek nem alacsony vagy közepes jövedelmű országokban telepednek le, illetve nem ott termelnek, tiszteletben tartják a vállalat szellemi tulajdonát.

A Moderna pénteken arról számolt be, hogy nem kér kártérítést a március 8-a előtti tevékenységek miatt, és nem kéri a Pfizer és a BioNTech oltóanyagainak forgalomból való eltávolítását, és nem kér tiltó határozatot a jövőbeni értékesítésének megakadályozására, tekintettel a hozzáférés szükségességére. 

Jerica Pitts, a Pfizer szóvivője péntek délelőtt azt mondta, hogy a cégnek nem küldtek peranyagot, így „jelenleg nem tud nyilatkozni”.

Adósságcsapdában egy egész generáció

Buy now-pay later (vásárolj most, fizess később) – de mi van akkor, ha valaki nem fizet?Olyan fiataloknak kínálják ezt a pénzügyi konstrukciót az Egyesült Államokban és Ausztráliában, akik nem juthatnak hitel kártyához. Az infláció pénzügyi csődöt jelenthet mind a cégeknek mind pedig a generáció hitelképteien tagjainak.

300%-al nőtt meg a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ügyfeleinek a száma az Egyesült Államokban 2018 óta – írja a Bloomberg.

“A valóságban az történik, hogy az ügyfelek rövid idő alatt nagy adósságot halmozhatnak fel anélkül, hogy tudnának róla”

– mondja egy pénzügyi szakértő.

Elyse Hicks, aki a fogyasztók érdekeit képviseli el is magyarázza, hogy pontosan miről van szó: az ügyfél vásárol valamit, és két hétig erre nem számítanak fel kamatot. Utána viszont  a kamatok környezettől  függően pénzbüntetést rónak ki rá. Amíg nem volt ilyen magas infláció addig ez nem látszott végzetesnek, de most sok ügyfél adósságcsapdába kerül.

Egyelőre nincs pontos felmérés arról, hogy az ügyfelek megoszlása milyen, de a cégek elsősorban a fiatalokra hajtanak rá. Miután kiderült, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció jó üzlet mind többen vállalkoznak ilyesmire. Legutóbb az Apple jelentette be ilyen részlegének megalakulását.

Miért? Mert a Buy now pay later ügyfelek többet költenek mint a hitelkártya tulajdonosok, akik rendszeresen ellenőrizni tudják a kiadásaikat. A boltok is szeretik ezt a konstrukciót: a cégeknek 2-8%-ot fizetnek, többet mint a hitelkártyát kibocsátó pénzintézeteknek.

A pénzügyi szakértő szerint az ügyfelek abban az illúzióban ringathatják magukat, hogy sokkal több a pénzük mint amennyi valójában van. Ez rögtön kiderül amikor két hét után nem tudnak fizetni. A Credit Karma szerint az ügyfelek csaknem 40%-a kihagyott már legkevesebb egy fizetést. A legtöbb cég ilyenkor nem kamatot számol fel hanem pénzbüntetést, amely idő arányosan emelkedik.

A fiatal generáció különösen rossz fizető: minden második fiatal ügyfél volt már kénytelen pénzbüntetést fizetni. A felmérések tanúsága szerint sok ügyfél egész egyszerűen nem érti a Buy now pay later pénzügyi konstrukciót.

Egy ügyfél például úgy került adósságcsapdába, hogy a pandémia idején több repülőjegyet vásárolt Buy now pay later konstrukcióban. Miután az állását elveszítette így önhibáján kívül nem tudott fizetni,  a pénzügyi felszólítások  csak egyre másra gyülekeztek. A Bloombergnek elmondta, hogy amióta kihagyta az első fizetést azonnal megindult a lejtmenet az adósságcsapda felé.

A legtöbb ilyen cég azért népszerű, mert úgy nyújt rövidtávú vásárlási hitelt, hogy nem kérdez semmit. Akkor sincs baj, ha az ügyfél az egyik cégnél fizetésképtelen lesz, mert akkor átmegy egy másikhoz, és újrakezdődik minden.

Ezek a cégek – nem úgy mint a bankok – nem kötelesek jelenteni senkinek, és egymás között sem cserélnek információkat.

A fogyasztóvédelmi szervezetek ezért szabályozást követelnek azzal érvelve, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ugyanúgy működik mint a hitelkártya rendszer, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie – írja a Bloomberg.

Időzített bomba a rezsiszámlák növekedése

Olaf Scholz német kancellár ezt több alkalommal is kifejtette, és Németországban emiatt tudatosan készülnek a nehéz télre amikor Baerbock külügyminiszter szerint akár népfelkelés is kitörhet, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

“A bomba hasonlattal Scholz kancellár döntő fontosságú határozatokhoz készíti elő a közvéleményt” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Ricardo Kaufer, a politikai szociológia professzora a Greifswaldi egyetemen. “A kancellár célja az, hogy mindenkit, aki a fontos döntések útjába állhatna, meggyőzzön és rábeszéljen a kompromisszumra.”

Más szóval arról akarja Olaf Scholz kancellár meggyőzni a koalíciós partnereket, az ellenzéket, az üzleti élet vezetőit és az egész polgári társadalmat, hogy a vonakodásuk az ország sorsát veszélyeztetheti.

Kaufer szociológus professzor szerint

“Scholz kancellár megtanulta a Covid pandémia leckét.”

Akkor ugyanis a döntéshozók mindig csak kullogtak a fejlemények után noha a tudósok előre megjósolták, hogy mi várható.

Az energia védelmi terv

A Bundestag már döntést hozott arról, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket meg kell kímélni az energia áremelkedések sokk hatásától. Más oldalról viszont felhatalmazták a szolgáltatókat arra, hogy áthárítsák a fogyasztókra az energiaköltségek növekedését.

Nagyon kényes a döntéshozók helyzete, mert egyrészt meg akarják kímélni a rászorulókat az energia áremelés hatásaitól másrészt viszont energia takarékosságra ösztönöznek mindenkit. Közben nagy számolgatás folyik: mi mennyibe kerül?

A kormánykoalíció megosztott az energia válság kezelésének ügyében.

A pénzügyminiszter a liberális párt elnöke, aki minimális állami beavatkozást akar. A kancellár pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek szociálisan érzékenyebbek: több állami támogatást szeretnének.

A döntéshozatal tehát kormányzati szinten is nehéz, de legalább ennyire fontos a jó kommunikáció.

Nem az igazság a fontos hanem amit annak tartunk

Az a véleménye Evelyn Bytzek professzornak, aki politikai kommunikációt tanít a Koblenz-Landau egyetemen.

“A látásmód a legfontosabb. Ezért a szimbólumoknak óriási a jelentősége a politikai kommunikációban. Végülis mindnyájan úgy vagyunk ezzel, hogy nem az igazság a fontos számunkra hanem az, amit igaznak hiszünk.”

Jó példa erre Gerhard Schröder, aki a nagy árvíz idején meggyőzően szerepelt, és néhány hónap múlva meg is nyerte az országos választást – utalt rá a professzor, aki nem említette, hogy Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár jelenleg Putyin kedvence, és Németországban nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. Persze lehet, hogy Schröder a markába nevet hiszen Putyin barátsága sok millió eurót ér.

“A válság lehetőség arra, hogy valaki megmutassa: jó menedzser”

– mutat rá Evelyn Bytzek professzor.

Rájött már erre Robert Habeck alkancellár, akinek gazdasági miniszterként kemény döntéseket kellett meghoznia olykor szembemenve saját zöld politikájával. Az eredmény: népszerűsége nőtt Németországban.

Társadalmi robbanás?

“A populisták és a szélsőségesek kihasználhatják az energiaárak elleni tüntetéseket a saját céljaikra” – mondta a berlini belügy szóvivője a Deutsche Wellenek. A szövetségi rendőrség, ahol szintén érdeklődtek, azt válaszolta, hogy egyelőre nincs nyoma szervezkedésnek. De hát nyár van, és sokan inkább a forró ősztől tartanak a magas energiaszámlák miatt.

Kaufer professzor arra mutat rá, hogy Németországban nagy hagyománya van a politikai konszenzusnak, csak a szélsőségesek keresik a konfrontációt. Franciaországban viszont a konfrontáció a hagyomány, ezért komoly megmozdulásokra készülhetnek.

Hosszabb távon viszont probléma lehet a növekvő egyenlőtlenség, amely az energiaválság idején jól megmutatkozik. Régebben Németországban a család társadalmi státusza nem határozta meg a fiatalok boldogulását. Csakhogy a trend – éppúgy mint a világ más részein – az egyenlőtlenség fokozódása felé mutat. Susanne Pickel professzor, aki politika tudományt tanít az Essen-Duisburg egyetemen, azt hangsúlyozta, hogy “a rezsiköltségek emelkedése nagyon különböző mértékben érinti a családokat.”

A kiskeresetű családok számára a rezsiköltségek emelkedése nagy csapás, mert az ő költségvetésükben ennek nagy szerepe van.

“Ők emiatt fogékonyak lehetnek a kormányellenes tüntetések retorikájára.”

Gondot jelent, hogy a válságok össze torlódnak és egymást erősítik

“Covid pandémia, háború Ukrajnában, az infláció mindez az alsó  középosztályt sújtja a leginkább. Ha nem tudjuk stabilizálni az életszínvonalukat, akkor kialakulhat bennük az az érzés, hogy minket mindig a háttérbe szorítanak. Akkor pedig többen mehetnek ki az utcákra tüntetni, és többen szimpatizálhatnak az Alternative für Deutschland mozgalommal (ez a szélsőjobboldali mozgalom, melynek neonáci tagjai is vannak, jelenleg pária Németország politikai életében, mert senki sem köt velük szövetséget.) Ez szavazatokban is megmutatkozhat” – nyilatkozta az Essen-Duisburg egyetem politológus professzora, Susanne Pickel.

Külföldi kézben az ukrán csernozjom 

Amerikai, európai és kínai  agráróriás cégek vásárolják fel Ukrajna igen értékes termőföldjeit, és ez átalakíthatja az egész világ gabona kereskedelmét. Az ukrajnai csernozjom kiváló talaj, Ukrajna ezért válhatott a világ egyik legfontosabb gabona exportőrévé.

Amióta fordulat történt Kijevben, és az oroszbarát vezetést nyugatbarát kormányzatok váltották fel, azóta külföldi cégek gyors ütemben vásárolják fel az értékes termőföldeket. Az európaiak és az amerikaiak mellett bejelentkeztek a kínaiak is, akik több mint 30 ezer hektárt vásároltak már meg Ukrajnában.

A Zelenszkij kormányzat feloldotta a föld vásárlás moratóriumát, és ezzel megindult a teljes privatizáció, amely korábban csak illegálisan folyt Ukrajnában.

17 milliárd dolláros IMF kölcsön

A Nemzetközi Valutalap kölcsönének egyik feltétele épp a termőföld privatizáció volt. Az amerikai Cargill, Monsanto és Dupont egész agrárkomplexumokat hoztak létre Ukrajnában, amely így jelentős exportőre lett a búzának, a kukoricának és a napraforgónak. Az európai cégeken kívül a kínai állami Cofco is kiveszi részét az ukrajnai agrárbizniszből. Ez része a kínai Új Selyemút programnak, amely a kínai világhatalom terjeszkedését jelenti távoli terülteken.

Zelenszkij elnök Odesszában

Pénteken a nagy kikötővárosba látogatott el az ukrán államfő, aki fontosnak tartja, hogy mielőbb elinduljanak a búza és kukorica export szállítmányok Odesszából Afrika és a Közel Kelet felé. Ukrajna és Oroszország hosszas tárgyalások után megegyezett erről – az ENSZ és Törökország közvetítésével. Isztambulban meg is nyílt az az iroda, amely ellenőrzi, hogy a szállítmányokat az orosz flotta valóban átengedi-e? Alig írták alá az egyezményt, az oroszok rakétákkal lőtték Odessza kikötőjét. Putyin enyhén szólva kétértelmű magatartása miatt nagy a bizonytalanság: mikor juthat el a körülbelül 20 millió tonna ukrán gabona Észak Afrikába és a Közel Keletre. Az idő pedig sürget, mert az új termést el kell helyezni a gabonatárolókban. Ukrajnának óriási szüksége van a szállítmányok ellenértékére hiszen a háború miatt pénzügyileg a csőd szélén áll. Észak Afrikában, a Közel Keleten sőt Törökországban is nagyon várják az ukrán gabonát, mert áremelkedéstől illetve éhségtől lehet tartani, ha nem érkeznek meg időben a gabona szállítmányok Ukrajnából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK