Hasznos

A német állapottól függ a térség autóipara

A V4-ekben a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik az autóipar, közülük három a német gyártók legnagyobb beszállítói. Egy lengyel tanulmány szerint nem tartható fenn az ágazat eddigi dinamikus fejlődése. E számok is megerősítik: olcsó jánosok vagyunk.

A visegrádi 4-ek meghatározóak az EU autóiparában: 2017-ben18 százalékát termelték, és az előállított minden egy euró hozzáadott érték további 1,1 euró hozzáadott értékkel gyarapította a GDP-t – írja a Polish Economic Institute (PEI) lengyel gazdaságkutató intézet tanulmánya. A V4-ek 2017-ben 3,53 millió járművet gyártottak.

Megy a kocsi Németországba

És hová megy ez a rengeteg négykerekű (nálunk például 93 százalék export)? A két évvel ezelőtti számok tanúsága szerint a német autóipar legnagyobb beszállítói egy kivételével ezek az országok. Sorrendben Csehország (5,78 milliárd euró), Magyarország (5,76 milliárd), Lengyelország (5,23 milliárd). Ezután következik Ausztria (5,14 milliárd), Franciaország (4,55 milliárd), Románia (4,54 milliárd) és Szlovákia (3,08 milliárd euró) voltak.

A lengyelek szerint a számokból az következik, hogy a négy ország közül

a cseh autóipar számít a legfejlettebbnek

mind gazdálkodási, mind technológiai mutatók tekintetében.

Túlsúlyos ágazat

Fontos adat, ami azzal szembesít, mekkora az ágazat súlya az egyes országok gazdaságában.

Forrás: PEI

Nos, a bruttó ipari kibocsátás (megtermelt érték) alapján a csehek és a magyarok egyaránt 25 százalékkal részesednek, a szlovákoknál már 30 százalék az arány. Lengyelország ipara ezzel szemben mindössze 8,4 százalékban függ az autógyártástól. Tehát egy jövőbeli visszaesés őket fogja legkevésbé sújtani.

Ennek megfelelően – miközben a legnagyobb foglalkoztató ágazatok közé tartozik az autóipar –

a feldolgozóiparban dolgozók 8-13 százalékát, az egész gazdaságban pedig a munkaerő 2-3 százalékát alkalmazzák.

A lengyel autóiparnak 314 ezer, a csehnek 198 ezer, a magyarnak 101 ezer, a szlováknak 79 ezer alkalmazottja volt 2017-ben, ami a feldolgozóiparon belül sorrendben 8, 12,8, 11,2 és 13,7 százalék. Az autóiparban a foglalkoztatás 2010 óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekedett, leginkább Szlovákiában, 54 százalékkal. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy a beszállítói körrel együtt eléggé eltérő számok ismertek. Például a PwC nemzetközi tanácsadó cég 2018-as autóipari felmérése szerint Magyarországon összességében közel 170 ezer ember dolgozott az ágazatban. A lengyel tanulmány az Eurostat adataira támaszkodik.)

Ezek a számok is alátámasztják azt a megállapítást, hogy Magyarország (is) túlpörgette a járműgyártás megtelepedését, túlságosan kitetté vált az ágazat nemzetközi keresletének alakulásától.

Feleannyi termelési érték, mint az uniós átlag

Más oldalról ugyanezek a folyamatok:

az autóipari termelés Szlovákiában és Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben.

Szomszédunknál 2010 és 2017 között megduplázódott, Magyarországon pedig közel kilencven százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt az előállított hozzáadott érték (árkiigazítással) Lengyelországban és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, közel nyolcvan százalékkal. Magyarországon ez már csak 68 százalék, Csehországban pedig 63 százalék volt. Mind a négy országban

jelentős mértékben meghaladta a növekedés az 53 százalékos uniós átlagot.

A négy tagország járműiparában az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 2016-ban azonban csak mintegy fele volt a 85 ezer eurós uniós átlagnak. Magyarországon és Csehországban 48 ezer euró, Szlovákiában 41 ezer euró, Lengyelországban 34 ezer euró. A grafikon azt mutatja meg, hogy a teljes feldolgozóiparon belül mekkora az egy főre jutó hozzáadott érték aránya.

Forrás: PEI

Látható, hogy ebben is hazánk vezet, ami a járműipar túlreprezentáltságága mellett rávilágít arra is, hogy hatékonyságban mennyire felette áll a többi ipari tevékenységnek.

És mennyit kapunk ezért?

Mindezek után érdemes beszélni arról is, hogy mégis mennyiért húzza magával a gazdaságokat a keleti autóipari munkaerő. Nos, a számok nem szívderítőek. Részben a fenti egyik adatból (a fejenkénti bruttó hozzáadott érték a fele az EU átlagának) is következik, hogy bizony olcsó jánosok vagyunk. A munkáltatók teljes munkaerőköltségét (vagyis az adók nélkül számított fizetés és természetbeli juttatás) az élen álló szlovákoknál is csak 1815 euró volt havonta 2017-ben. A cseheknél 1742, Magyarországon 1565 euró, Lengyelországban 1141 euró. Ami az ipari átlagnak mintegy 130 százaléka három országban, a lengyeleknél csak 94 százaléka. (Az óránkénti teljes munkaerő-költségben a negyedik legolcsóbb ország a miénk 2018-ban az EU-n belül.)

Nem csoda, ha a tanulmány is azt vonja le következtetésképpen, hogy

a V4-ek autóipara kedvező befektetési feltételeket kínál

a világ vállalatainak. A lengyel kutatóintézet ilyen pozitív tényezőként sorolja fel a térség szerencsés földrajzi elhelyezkedését Európa közepén, az alapvetően beruházásbarát és stabil politikai környezetet, a rendelkezésre álló kormányzati fejlesztési programokat (nálunk évekig szinte ingyen működnek az új nagyberuházások), a jegybankok által kínált alacsony kamatkörnyezetet, valamint a „versenyképes munkabéreket” és az alacsony társasági adót. Hátrányként említi a munkaerő jellemzően alacsony mobilitását, valamint a megfelelően képzett szakemberek hiányát.

Visszaüthet a túlsúly

Ami a jövőt illeti, a lengyel kutatóintézet tanulmánya valószínűtlennek tartja, hogy a V4-ek autóipara a német ipari termelés függvényében fent tudná tartani növekedésének korábbi lendületes ütemét. Németországban 2013 és 2016 között folyamatosan nőtt az autóipari termelés, de 2017-ben már 100 ezerrel csökkent az előző évihez képest és ez a trend folytatódott 2018 elején is. Márpedig a német autóiparra ható tényezők a beszállítóikat is érintik. A Német Iparszövetségben egyenesen stagnálástól tartanak belátható időn belül.

Trump: nincs szükségünk Kínára !

Kedvezőtlenül reagált a tőzsde Trump legutóbbi Kína ellenes akciójára: 5%-al megemelte a büntető vámok összegét. Ez azt jelenti, hogy 250 milliárd dollár értékű Kínából érkező import büntető vámja 25-ről 30%-ra emelkedik, míg 300 milliárd dolláros behozatal esetében 10-ről 15%-ra. Trump büntető intézkedése gyakorlatilag lefedi az egész kínai importot. Mindez válasz arra, hogy Peking 75 milliárd dolláros amerikai exportra rótt ki 5-10%-os büntető vámot.

“Nincsen szükségünk Kínára! Őszintén szólva el vagyunk nélküle is!” – írta Twitteren Donald Trump, aki még nem is oly rég a Tiltott városban volt díszvendég. Egyben felszólította az amerikai cégeket: kezdjék meg a kivonulást Kínából! Az amerikai kereskedelmi kamara máris közölte: erről szó sem lehet! Az amerikai cégek a jó együttműködésben érdekeltek.

Miért ilyen ideges Trump?

Az USA elnöke, aki a hétvégén részt vesz a G7 csúcsértekezleten Franciaországban egy választási kampány elején van. Mindenképp szeretné elkerülni a recessziót és a nehézségekért Kínát akarja okolni. Attól tart ugyanis, hogy a kínaiak húzzák az időt a kereskedelmi tárgyalásokon, mert szeretnék elérni Trump bukását. Az amerikai elnök viszont térdre akarja kényszeríteni Kínát, és ebben a közvélemény többsége támogatja az Egyesült Államokban. A pénzügyi elit azonban nem! Gary Cohn, aki nem is oly rég még Trump gazdasági főtanácsadója volt, úgy nyilatkozott, hogy a Kína elleni kereskedelmi háborúval az amerikai elnök felidézi a világméretű recesszió rémét, melynek hatását az USA sem kerülhetné el…

Mégis létrejön az új autóipari gigász?

A legnagyobb, 15 milliót gyártó óriás jönne létre, ha egyesülne a Renault-Nissan és a Fiat-Chrysler csoport. A nyár eleje után ismét felröppent a hír: a kusza tulajdonú francia-japán konglomerátum fuzionál az olasz-amerikai óriással, amely utóbbi előre menekülne ezzel.

Május végén a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) bejelentette, hogy fele-fele arányú egyesülést javasol a Renault vezette francia-japán konglomerátumnak, amelynek közvetlenül tagja a Nissan, együttműködésben pedig a Mitsubishi is. A kísérlet akkor elbukott, bár a felek nyitva hagyták az ajtót a fúzió előtt.

Kereszttulajdonlások és súrlódások

Szerdán az olasz Il Sole 24 napilap – forrás megjelölése nélkül – arról írt, hogy újranyitották a fúzió forgatókönyvét. Minden adatában hatalmas számokról van szó: az FCA értéke nagyjából 18 milliárd euró, a másik csoporté mintegy 15 milliárd. Nem könnyen áttekinthető tulajdonlású cégcsoportról van szó a Reanault-Nissan esetében. A francia cég 43 százalékban birtokolja a Nissant, amely viszont 15 százalékot mondhat magáénak a másikban szavazati jog nélkül.

Ráadásul a Renault-ban a francia államnak is van része 15 százalékban. Ennek birtokában tett keresztbe júniusban Emmanuel Macron köztársasági elnök a fúziónak. Mindemellett a felek közt vita van a tulajdoni arányokban is: a Nissan 20-25 százalékra mérsékelné a franciák részét, utóbbiak 30-35-ig mennének el – foglalja össze a helyzetet az olasz napilap.

Ki lesz a legnagyobb?

A tét első ránézésre az, hogy ki lesz a legnagyobb autógyártó a Földön.

Tavaly a Volkswagen-csoport vezette a rangsort 10,6 millióval, orrhosszal megelőzve a Toyota konglomerátumát (10,39 millió darab) a személyautók versenyében.

A Nissan 5,65, a Renault 3,88 milliót (összesen 9,53 milliót) adott el, a társult Mitsubishi 1,22 milliójával már ez a szövetség is a második helyen lenne (az első két adatban a teherautók nincsenek benne). Az FCA 4,8 milliójával 15,5 milliós értékesítésű óriás alakulna ki, a világ vezető autógyártója.

Olyan gigász, amely gyakorlatilag minden piaci szeleten jelen lenne modelljeivel, a kis Renault Twingótól a luxuskategória Maseratijáig és Ferrarijáig, továbbá a Jeep és RAM (a Dodge-ból leválasztott pick up-gyártó) márkákig. A két cég egyesülésének földrajzi szempontból is lenne értelme, mert az FCA profitjának nagy része Észak-Amerikából származik, amit az Európában erős Renault lenne képes kiegyensúlyozni.

Sok autó, kicsi nyereség, technológiai lemaradás

Ha az eredményeket megvizsgáljuk, látható, hogy mindkét csoport számára fontos lenne a fúzió. Az egyaránt tízmilliós darabszámot értékesítő VW és Toyota tavalyi nettó nyeresége 12, illetve 15 milliárd euró volt. Az FCA 4,8 millió autón ötmilliárdot keresett. De a Renault-Nissan-páros se áll túl jól: előbbi 3,9 millió darab után 3,5 milliárd, utóbbi 5,65 millión alig 2,6 milliárdot profitált. A japán márka szénája mostanság még rosszabbul áll, legutóbbi negyedéves nyeresége szinte eltűnt (-95 százalék), aminek nyomán tízezer fős elbocsátást jelentett be.

Ami miatt azonban az olasz-amerikai duó számára egyenesen létkérdés a fúzió, az az, hogy

szinte sehol sincsenek az alternatív meghajtásban.

Márpedig az ehhez szükséges tőke előteremtése a fenti nyereségadatok láttán nem tűnik egyszerűnek, ezért jól jöhet az e téren sokkal előrébb tartó francia-japán-páros, elsősorban a Nissan technológiája.

Levált az EU-ról a magyar gazdaság – egyelőre

Legalábbis átmenetileg az unió élére ugrott a magyar gazdaság a friss 5,1 százalékos növekedéssel, amit csak a románok közelítettek meg. Rossz hír viszont, hogy a német gazdaság erősen lassul, már fél százalék alatti a gyarapodás, az előző három hónaphoz képest pedig mínuszban vannak.

A magyar gazdaság meglepetést okozott a ma közölt hazai statisztikai adattal. Az előző negyedévi 5,2 százalék után csak kis mértékben ettől elmaradóan, de a várakozásokon túlteljesítve 5,1 százalékkal nőtt a második három hónapban. Mint írtuk, a kiugró adathoz nagy mértékben járult hozzá a feldolgozóipar jelentős külföldi rendelésállománya, a bérek húzta belső fogyasztás és a költségvetési eszközökkel folyamatosan stimulált építőipar és uniós támogatású beruházások.

Jelentős előnnyel az élen

Az Eurostat is közzétette adatsorát, amelynek élén Magyarország áll (az uniós átlag 1,3 százalék). Nem csak az éves alapú negyedéves, hanem az előző három hónaphoz mért 1,1 százalékos élénküléssel is (az EU-átlag 0,2). Mögöttünk Románia következik 4,6 százalék (a tavalyi második negyedévhez mérve), majd Lengyelország (4,1) és Litvánia (4 százalék) jön.

A nagy EU-gazdaságok erősen felemásan teljesítenek.

A spanyolok egy éve stabilan a 2,5 százalék körüli teljesítménnyel kimászni látszanak a nagy córeszből, a franciák épp a 28-ak átlagát hozták, de harmadik negyedéve javulva. A kormányválsággal és a populista Liga előretörésével küszködő Olaszország beásta magát a nulla növekedésbe, a makacsul erőltetett adóelengedés könnyen süllyedésbe taszíthatja őket. A Brexit árnyékában vergődő brit gazdaság rohamosan gyengül, az előző negyedévhez képest már visszaesésben van.

A németek nem állnak jól

Ami az igazán rossz hír, az Németországból jött. A visszaeső ipari termelési szám után a növekedés is arról tanúskodik, hogy legnagyobb felvevőpiacunk irányt vett a stagnálás felé, sőt, a recesszió sem kizárt. A tavalyi második negyedévhez mérten már csak 0,4 százalékkal bővült a teljesítmény,

az előző három hónaphoz képest pedig már visszaesésben (-0,1 százalék) vannak.

Ezzel a teljesítménnyel Németország a 28-ak alsó dobogójára lépett le. Sőt, ha a szintén ma megismert júniusi ipari termelési számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy májushoz képest szinte az egész EU elkeserítő képet fest.

Csak időleges helyezés

A magyar elsőség alighanem pünkösdi királyság. Írország még nem közölte legújabb adatát, az előző negyedévi 6,3 százalék után meglepő lenne, ha nem a legjobb értéket produkálta volna most is. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy a magyar gazdaság – jelenlegi tudásunk szerint – némi spéttel követi az EU-t, főleg pedig Németországot, és belátható időn belül elsősorban a külpiaci konjunktúra leülése miatt menthetetlenül jelentős tempóvesztést fog elszenvedni. Az egyre jelentősebb mesterséges eszközökkel (csok, lakásszerzési ösztönzés, a termelékenységet messze meghaladó béremelkedés) stimulált belső fogyasztás nem lesz képes ellenállni a termelési oldali visszaesésnek. Vagy csak súlyos egyensúly-megbillenés árán.

55 milliárd dollárt az oroszok életszínvonalának emelésére

0

Oroszország gazdasága stagnál – fojtogatják a nyugati szankciók. A nép már korántsem lelkesedik annyira Putyin elnökért , akinek vissza kellett vonnia a nyugdíj reformot , amely 65 évre emelte volna a korhatárt miközben az orosz férfiak általában 62-63 éves korukban meghalnak. Putyin a kiutat a belső fogyasztás növelésében látja. De miből ?

A Nemzeti Vagyonalapot élik fel

A nagy olajválság idején döntött úgy minden oroszok elnöke , hogy nemzeti vagyonalapot kell létrehozni Oroszország biztonsága érdekében. A mintát Norvégia szolgáltatta , mely olaj jövedelmeiből olyan nemzeti vagyonalapot hozott létre , mely időközben a világ legnagyobb befektetője lett. Csakhogy a norvégok nem élik fel a vagyonalapot hanem bölcsen befektetik. Putyin viszont a stagnáló életszínvonalat igyekszik belőle javítani, hogy ily módon növekedésre ösztönözze a gazdaságot és egyúttal növelje saját csökkenő népszerűségét. 55 milliárd dollárt akarnak az oroszok elkölteni , és ennek a lakosság nyilvánvalóan örül majd. A szakértők viszont a fejüket csodálják: a bizonytalan világgazdasági helyzetben a stratégiai tartalékok felélése könnyen bizalomvesztéshez vezethet. Az orosz rubel is megindulhat azon az úton lefelé mint a török líra , mely fél év alatt elveszítette értékének csaknem a felét. Érdogán elnök pedig elveszítette a választásokat Isztambulban, Ankarában és Izmirben vagyis Törökország legnagyobb városaiban.

A Huawei képes csipeket előállítani

0

Az USA elnöke május közepén jelentette be, hogy a Huawei olyan nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mely indokolja a teljes tilalmat a kínaiak legsikeresebb high tech óriásával szemben. Washingtonban később jelezték: 90 napra felfüggesztették a döntést, mert Trump szerint a Huawei ügy része a nagy amerikai-kínai kereskedelmi vitának, mely jelenleg holtpontra jutott.

A Huawei alapítója pénteken reagált az USA szankciókra. Elmondta, hogy nem hibáztatja azokat az amerikai cégeket mint a Google vagy a csip gyártók, melyek megszakítják a kapcsolataikat a Huawei-jel. Ren Zhengfei közölte: megérti, hogy az amerikai vállalatok betartják az amerikai törvényeket. A csipekkel kapcsolatban közölte: bespájzoltak hosszú időre. Ezért semmiféle fennakadás nem lesz a termelésben. Mi is tudunk olyan csipeket gyártani, amelyeket jelenleg Amerikából importálunk. De az átállás időigényes folyamat. A Huawei alapító atyja bízik benne: Európa és a világ más országai nem követik az Egyesült Államokat. Ezért megmarad a Huawei piacának nagy része. Elismerte ugyanakkor, hogy lelassulhat a dinamikus növekedés. Az első negyedévben a Huawei termelésének az értéke 39%-al növekedett.

Pekingben a kormányzat ismét cáfolta, hogy valamiféle különleges kapcsolata lenne a Huawei-jel. Trump elnök azzal gyanúsítja a kínaiak büszkeségét, hogy kémkedésre alkalmas csipeket rejt el néhány termékében. Peking szerint viszont egyszerűen arról van szó, hogy az amerikaiak féltékenyek a Huawei sikereire a G5 technológiában és különböző szankciókkal ezt kívánják lassítani. Trump azértis hivatkozik rendszeresen nemzetbiztonsági szempontokra a kínaiakkal folyó kereskedelmi háborúban, mert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), akkor teszi lehetővé a szankciók alkalmazását, hogyha fennáll komoly nemzetgazdasági kockázat veszélye.

Magyarország a legnagyobb mézexportőr az EU-n belül

A magyar mézből került a legtöbb az EU piacára tavaly, miközben az unió egyenlege súlyosan negatív. Főképpen a kínai import igen nagy.

Magyarország, Belgium és Spanyolország a legnagyobb mézexportőr az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss kimutatásából. A teljes EU-n belüli kereskedelem 2018-ban 137 ezer tonna volt.

Kis-nagyhatalom vagyunk

Magyarország más EU-tagállamokba 20 ezer tonna mézet szállított, az EU-n belüli export 14 százalékát. Ezzel Magyarország a legnagyobb EU-n belüli mézexportőr, szorosan követ minket Belgium (19 ezer tonna), Spanyolország (18 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna) és Lengyelország (15 ezer tonna).

A statisztika kimutatta, hogy óriási a közösség behozatala ebből az áruból, sőt, az EU nettó importőr. Tavaly az EU-tagállamok 452 millió euró értékben 208 ezer tonna mézet importáltak nem uniós tagállamokból. Ezzel szemben mindössze 21 ezer tonna mézet exportáltak az EU-n kívülre, 119 millió euróért.

Tavalyra 2013-hoz képest az EU-n kívüli méz importja 25 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a nem tagállamokba irányuló export súlya 40 százalékkal nőtt.

Németország a méz legnagyobb importőr

Tavaly 60 ezer tonna mézet importált Németország nem EU-tagállamokból (az EU-n kívüli összes bevitel 29 százalékát). Ezzel Németország az EU-n kívüli országokból származó legnagyobb mézimportőr az Egyesült Királyság előtt (45 ezer tonna). Jelentős felvevő piac Belgium (22 ezer tonna), Lengyelország (21 ezer tonna) és Spanyolország (17 ezer tonna).

Kína a legnagyobb beszállító

Az EU-n kívüli országokból származó méz importja elsősorban Kínából származott (80 ezer tonna, vagyis az EU-n kívüli összes behozatal 39 százaléka). Második Ukrajna 41 ezer tonnával, majd Argentína (25 ezer tonna), Mexikó (21 ezer tonna) és Chile (8 ezer tonna) számít még jelentős szállítónak.

Arról nem szól az Eurostat adatsora, hogy ebből a hatalmas mennyiségű importból mennyi a hamisított (elsősorban kínai) áru. Két évvel ezelőtti adat szerint a Magyarországon készült méz 75 százaléka az unió piacára kerül, a kínai méznek pedig mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított.

Trump és a Deutsche Bank tiszta pénze

0

Több milliárd dollárt moshatott tisztára Donald Trump és Jared Kushner, akik a Deutsche Bank VIP ügyfelei voltak nem sokkal azelőtt, hogy az elnökválasztási kampány megkezdődött volna az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint a Deutsche Bank belső ellenőrzése jelezte a főnökségnek: a két VIP ügyfél több milliárd dolláros kétes pénzügyi manővereket folytat. Az igazgatóság megkapta a jelentéseket, de nem tett semmit. Nem értesítette a hatóságokat. Miért nem? – tette fel a kérdést a hétvégén a New York Times, mely Trump elszánt ellenfelei közé tartozik.

Trump nemigen kapott már hiteleket az Egyesült Államokban, ezért fordult európai bankokhoz. A Deutsche Bank szívesen látta a milliárdos vállalkozót és jelentős összegeket kölcsönzött neki annak ellenére, hogy a korábbi tapasztalatok nem voltak épp kedvezőek. A Deutsche Bank azonban nagyon megégette magát Amerikában: a 2008-as pénzügyi válság idején hatalmas veszteségeket szenvedett el, melyet azután súlyosbítottak különböző hatósági bírságok is.

A Deutsche Bank vezetői minden bizonnyal arra gondoltak, hogy számukra nem lenne különösebben előnyös, ha bíróság elé citálnák az Egyesült Államok leendő elnökét. Bár Trump elnöki esélyei kezdetben szerénynek látszottak, de a Deutsche Bankban tudtak egy fontos támogatóról: Vlagyimir Putyinról! Az oroszok jótálltak Donald Trumpért, sőt az adósságai egy részét is megvásárolták. Ezért szeretné azt a demokrata ellenzék, hogy a Deutsche Bank közzétenné információit Trump és veje pénzügyeiről. Érthető módon ehhez sem Trump sem pedig Kushner nem ragaszkodik különösebben. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a Deutsche Bankot a kérdéses pénzügyek ismertetésében. Jared Kushner egyébként nemcsak veje Trumpnak, de kampányának egyik szervezője volt. Most pedig közel-keleti főtanácsadó a Fehér Házban. Neje, Ivanka Trump is főtanácsadó, és washingtoni pletykák szerint arra készül, hogy ő váltsa apját a Fehér Házban 2024-ben.

Donald Trump vállalkozónak egymilliárd dolláros vesztesége volt

Ez derül ki azokból az adóbevallásokból, melyeket az elnököt csak igen mérsékelten kedvelő New York Times megszerzett. Tíz év alatt /1985-1994/ Trump vállalkozásai összesen 1,17 milliárdos veszteséget mutattak ki!

Választási kampánya során Donald Trump azzal dicsekedett, hogy tizenhat éve nem fizetett adót. Most kiderült, hogy már korábban is ez volt a helyzet: a vizsgált tíz évből nyolc veszteséges volt. Nem is akármilyen veszteségek ezek: 1990-ben és 1991-ben 250 millió dolláros veszteséget mutattak ki Donald Trump adószakértői. Ebben a két évben ő volt az abszolút rekorder ezen a téren! Ez persze nem az a kép, amelyet önéletrajzában (Art of the Deal – az Üzletkötés művészete) Donald Trump önmagáról felvázolt.

De akkor miből élt Trump?

Az apjától örökölt vagyonból illetve bankok hiteleiből – állítja a New York Times. Csakhogy az amerikai bankok egy idő után kifogytak a türelemből és nem hiteleztek Trumpnak, aki viszont nem kívánta lejjebb adni luxus életszínvonalát. Európai bankokhoz fordult, melyek közül a Deutsche Bank igen készséges volt. Óriási hiteleket nyújtott Trumpnak, amelyeket az elnök állítólag nem fizetett vissza. Erre nagyon kíváncsiak az ellenzéki demokraták. Akiknek a pénzügyi szakértői azt állítják, hogy Trump adósságát részben az oroszok vásárolták fel. Ily módon tartják kézben az Egyesült Államok elnökét. Természetesen az érintettek közül mindenki mindent tagad, de Donald Trump mindenáron meg kívánja akadályozni azt, hogy a Deutsche Bank közzétegye az ő pénzügyi helyzetével kapcsolatos dokumentumokat.

Trump még soha nem volt ilyen népszerű

Nyolc évet akar a Fehér Házban tölteni Donald Trump, akinek a népszerűsége minden eddiginél magasabb. Vagyis a jövő évi választásokon reális esélye van a győzelemre. Miért? Mert jól megy a gazdaság! Nem igazolódtak be azok az aggodalmak, melyek szerint az önmagának is gyakran ellentmondó elnök, akinek semmilyen korábbi közéleti tapasztalata sincsen, lerontja az amerikai gazdaság teljesítményét. Miközben az Európai Unió épp most tett közzé meglehetősen borúlátó előrejelzést, az USA gazdasága az egyik legsikeresebb a nyugati világban. Bár a tőzsdét most megviselte Trump fenyegetése, hogy újabb szankciókat alkalmaz Kína ellen, de az üzleti világ alapjában elégedett a Fehér Házzal. Márpedig Trump számára ez a legfontosabb. Most nem is sietett reagálni a New York Times leleplező dokumentumaira. Ügyvédje csak annyit mondott, hogy nagyon pontatlanok a New York Times által közzétett számok. Ez sok mindent jelenthet, de aligha valószínű, hogy a New York Times leleplező adóbevallásai aláásnák Trump népszerűségét. Végül is csökkent a munkanélküliség és növekedtek a reálbérek az Egyesült Államokban. A rozsda övezetek alsó középosztálya, mely Trump legszilárdabb szavazó bázisa, erre érzékeny igazán. Az pedig, hogy Trump sikeres vállalkozó  mítosza homokra épült, senkit sem lep meg igazán az Egyesült Államokban, ahol a PR mindig felülírta a valóságot …

Kína az előnyökről, az ellenzők az aggályokról

A hétvégén Xi Jinping elnök fóruma volt a legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai esemény. Egyetlen célja, hogy népszerűsítse Kína egyik legfontosabb projektjét – az “Öv és Út” kezdeményezést.

Az Öv és az Út kezdeményezés egy ambiciózus trillió dolláros projekt, amelynek hatalmas gazdasági haszna van, amelyet a világ minden táján megérzünk majd.

A Világbank szerint a terv várhatóan 3 százalékkal növeli a globális GDP-növekedést – többet, mint bármely szabadkereskedelmi megállapodás -, és ez Xi Jinping számára kulcsfontosságú, mert ezzel kívánja elérni azt a célt, hogy Kínát visszahelyezze a gazdasági és politikai világ „központjába”.

Csak egy nagy probléma van. A  kritikát megfogalmazók azzal vádolják a projektet, hogy „adósságcsapda-stratégiát” alkalmaznak, ezzel kiszolgáltatottá téve a szegényebb országokat.

XI JINPING VÉDI AZ “ÖV ÉS ÚT” PROJEKTET

A kritikusok észrevették, hogy Xi Jinping kevesebb időt beszélt a projekt finanszírozásáról, holott a Pekingi Fórumon sokan kritikákat fogalmaztak meg a  finanszírozási módjával szemben.

A projekt célja a különböző kontinensek országainak összekapcsolása a kereskedelemben egy 6000 km-es tengeri útvonal létrehozásával, amely összeköti Kínát Délkelet-Ázsia, Óceánia és Észak-Afrika (az „út”), valamint a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítésével, hogy összekapcsolja Kínát a közép- és nyugatieurópai országokkal. Ázsia, a Közel-Kelet és Európa („Öv”).

Kína öv- és úttervének térképe.

Kína “Öv és Út” tervének térképe.

Maga a projekt 1,5 milliárd dollár értékűnek számít.

Eddig 126 ország és 29 nemzetközi szervezet legalább együttműködési dokumentumokat írt alá Kínával.

Kína és más “Öv és Út” országok közötti teljes kereskedelem meghaladta a 6 milliárd dollárt, Kína befektetése ezekben az országokban meghaladta a 80 milliárd dollárt, és a kínai vállalatok több mint $ 2 milliárd adóbevételt és 300 000 munkahelyet biztosítanak a helyiek számára.

Kína öv- és közúti kezdeményezése. Kép: Merics

Merics

KÉTSÉGEK KÍNA ÁLLÍTÁSÁVAL SZEMBEN

Ausztrália, Japán, India, az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok aggodalmukat fejezik ki Kína “Öv és Út” kezdeményezésével kapcsolatban.

Ezek az országok azzal vádolják Kínát, hogy egy „adósságcsapda” stratégiát alkalmaznak, amellyel a szegényebb országokat olyan adósságba kergetik, melyeknek az országok gazdasági lehetőségeihez mérten a visszafizetési képessége több, mint kétséges. Ez azt jelenti, hogy az olcsó infrastruktúra-kölcsönökkel magukhoz édesgetik a hitelfelvevőt, majd a visszafizetésre képtelen országok infrastuktúráját kebelezik be a kölcsönök fejében, s az még a jobbik eset, ha “99” évre csupán.

Ez Tádzsikisztánból Sri Lankába irányuló szegényebb országokban megtörtént, ahol Kína sikertelen adósság visszafizetés elengedése fejében megragadta a gazdaság ütőerét.

A felemelkedő nagyhatalmat régóta vádolják azzal, hogy más országokat arra kényszerítik, hogy igazodjanak hozzá.

Kína válasza ezekre a kritikákra: azzal, hogy tízmilliárd dollárnyi hitelt adnak “a globális jólét” előmozdításához a trillió dolláros terv az „összes résztvevő”, és nem csak Kína javát szolgálja.

„Az “Öv és Út” nem exkluzív klub” – mondta a pekingi fórumon. „Célja, hogy elősegítse a kapcsolattartást és a gyakorlati együttműködést (valamennyi érintett ország részvételével)… hogy minden résztvevő számára előnyös feltétel biztosítása mellett legyen gazdaságos a közös fejlesztés.”

Kína el akarja kerülni az USA-val folytatott kereskedelmi háborút, nem azért hozzta létre ezt a projektet – hanem arra összpontosított, hogy Kína ne vegyen részt devizacsatákban, amely „másokat is károsít”.

A The World of the Economist is megkérdőjelezte a Világbank kedvező elemzését: megjegyzi, hogy csak akkor működik, ha feltételezi, hogy az “Öv és Út” projektek befejeződtek és hatékonyan működnek.

„Az erőfeszítés mértéke hatalmas, és egyben hatalmas kihívások minden résztvevő számára.”

„Amerikában, Indiában és Japánban nem kérnek belőle.” – tette hozzá a jelentés. „Az egyik oka, hogy Kína valójában azt kéri, hogy mások ne csak az infrastruktúra terveihez csatlakozzanak, hanem támogassák Xi úr gazdasági világképét is.”

Ez egy másik fontos kérdéshez vezet minket – Kína gyászos emberijogi teljesítménye.

A BRI projektek legfontosabb kedvezményezettjei tartózkodtak attól, hogy nyilvánosan kritizálják a kínai Xinjiang-megközelítést, annak ellenére, hogy a saját országukban sokan elégedetlenek.

„Őszintén szólva nem tudok sokat erről” – mondta Imran Khan pakisztáni miniszterelnök márciusban a Financial Timesnak, amikor megkérdezte, hogy Kína hogyan kezelte a kisebbségi csoportokat.

Egy évtizedes feszültségek után ma már beszámolnak a Kínai Xinjiang régió kínzásáról, kiterjedt ujgurok elleni atrocitásokról, felügyeletéről és „átneveléséről”.

A kutatók szerint a biztonsági “Öv és Út” terv fontos szerepet játszott a kínai Xinjiang elleni fellépésben, mivel ez a régió az összes autópálya, vasút és gázvezeték középpontja.

Kazahsztán és Kína megosztja a hatalmas, különleges kereskedelmi központot Khorgosban, Xinjiang városában, ahol a kereskedők ruhákat, konyhai eszközöket és más árukat vásárolhatnak vízummentesség nélkül is a biztonsági ellenőrző pontokon való áthaladassal.

„Az áruk olcsóbbak. Minden nap eljuthatunk a határhoz anélkül, hogy más országban éreznénk magunkat.” – mondta Aida Massimzhanova, Kazahsztán legnagyobb városa, Almaty vezetője.

Egy kazah újságíró közölte egy sajtótájékoztatón a kazah tisztviselőkkel, hogy nem tudja átmenne e a kínai biztonsági ellenőrzésen úgy, ha ő tartja a hijabját. Ő úgy döntött: inkább marad marad ezen az oldalon.

A kínai oldalra látogató az újságírók nem tudtak a muszlim fátyolokat tiltó jelzéshez közelíteni – pedig a különleges kereskedelmi övezetre vonatkozó közös jogról szóló megállapodás nyilvánvaló megsértéséről van szó.

A hatóságok megtiltották számos muszlim gyakorlatot Xinjiangban, beleértve a „rendellenes” szakállat is.

A Xinjiang tömeges őrizetbe vételei nem kerültek megemlítésre Xi Jinping fórum-tárgyalásai során, és a kormány továbbra is tagadja a kínzásról és a szabadság hiányáról szóló jelentéseket.

A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a biztonságra vagy a Xinjiang-i letartóztatásokra vonatkozó kérdésekre, de egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a „Belt and Road”, az “Öv és Út” Kína és Közép-ázsiai országok közötti együttműködés fő vonala lett”.

Készült az AFP cikke nyomán

FRISS HÍREK

Új mélyponto...

Bennfentes i...

Nincs társbé...

Élőben a USA...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!