Hasznos

A magyar infláció az uniós átlag duplája

A magyar infláció az uniós átlag duplája, többi között az derült ki azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa ismertette a kilátásokat.

A pandemia nagy sokkot jelentett minden gazdaságnak. Valószínűleg emiatt az uniós tagállamok döntő többsége csak a jövő év végére éri el a 2019-es színvonalat. Az EU ezzel messze elmarad globális vetélytársai: Kína és az USA mögött. Az EU GDP-je tavaly 6,1%-al csökkent. Idén 4,2, jövőre 4,4%-al nőhet.

Magas magyar infláció

Magyarország GDP-je tavaly 5%-al csökkent. Idén várhatóan 5%-al nő, jövőre pedig 5,5%-os bővülés várható. Az infláció idén 4 jövőre 3,2% lesz – jósolja a brüsszeli bizottság.

Magyarország most adta be azt a tervet Brüsszelben, amely az újrakezdési programot részletezi. A brüsszeli bizottságnak két hónapja van arra, hogy azt jóváhagyja. Az idő sürget, ezért Brüsszelben aligha kukacoskodnak majd. A magyar parlament még nem szavazta meg az uniós válságkezelő alapot márpedig enélkül nem indulhatnak meg a kifizetések, melyeket mindenütt nagyon várnak az Európai Unióban.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

“megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy “mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a “ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

Orosz olaj az USA-ban

A pragmatikus amerikaiak vígan vásárolják az orosz olajat annak ellenére, hogy Washington Moszkvát stratégiai ellenfélnek tekinti. Oroszország tavaly az Egyesült Államok harmadik legfontosabb olaj szállítója lett – hívja fel a figyelmet a New York-i Bloomberg portál.

Míg évekig fél százalékot sem ért el az orosz részesedés az amerikai importban, ez tavaly felment 7%-ra! Ez 538 ezer hordó importját jelentette naponta, többet mint amennyit az USA fő közel-keleti szövetségese, Szaúd Arábia szállít Amerikába (522 ezer hordó).

Moszkva a szankció politika csődjéről beszél

Az USA ugyanis azért állt rá az orosz olaj importjára, mert Trump elnök szankciókat alkalmazott Venezuela ellen. Az amerikaiak ezzel a módszerrel akarták megfojtani a baloldali populista rendszert, mely Moszkva és Peking támogatását élvezi. Ez nem sikerült viszont az olaj hiány enyhítésére orosz olajat “kellett” importálniuk.

A viszonylagos hiány oka az, hogy az OPEC+olajexportáló államok – Szaúd Arábia és Oroszország kezdeményezésére- visszafogják a kitermelést, hogy megakadályozzák az árcsökkenést.

USA képmutatás

Miközben Washington bírálja és szankciókkal sújtja az északi áramlat 2 földgázvezetéket mondván, hogy ily módon Európa függővé válik az orosz energiaellátástól, ő maga vígan üzletel az oroszokkal – írja a Bloomberg. Tudósítójuk rákérdezett erre a Fehér Házban, de csak azt a rutin választ kapta, hogy az orosz olaj import nem ad okot aggodalomra.

Az amerikaikat egyáltalán nem a stratégiai függés zavarja az északi áramlat 2 földgázvezeték ügyében hanem arról van szó, hogy a saját cseppfolyósított földgázukat akarják rásózni Európára. A probléma az, hogy ez drágább mint az orosz földgáz és speciális kikötői létesítményeket igényel.

A korábbi amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azzal próbálta meg eladni az USA földgázt, hogy az “a szabadság földgáza”. A lóláb azonban nagyon is kilógott: a nyugat-európai szövetségesek nemet mondtak Washingtonnak. Nem úgy a lengyelek, akik létrehoztak egy cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötőt, hogy USA földgázt importáljanak. Lengyelország mindent megtesz azért, hogy csökkentse energia függését Oroszországtól, melyet évszázadok óta stratégiai ellenfélnek tekint.

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

Az egész világon egyre drágább az élelmiszer

A pandémia egyik hatása a világgazdaságra az, hogy egyre nehezebben és egyre drágábban lehet élelmiszerekhez jutni – állapítja meg a Bloomberg. Mindennek elsősorban a szegények isszák meg a levét…

Kilenc hónapja folyamatosan nőnek az élelmiszerárak, februárban hatéves rekord dőlt meg – közli a Fao. Az ENSZ agrár szervezete egy hónap alatt 2,4% volt az emelkedés, mely így 116%-ot ért el február végén. Ezek átlagok, de Oroszországban 61%-al drágább a cukor mint tavaly ilyenkor, Indonéziában 30%-al nőtt a tofu ára egyetlen év alatt. A gazdag országokat is eléri az élelmiszer áremelés – hangsúlyozza a Bloomberg -, mert a vírusválság miatt gyakran akadozik az ellátási lánc és drágul a szállitás. Ezt pedig a cégek átterhelik a fogyasztókra Európában, az USA-ban és Kanadában.

“Az embereknek hozzá kell szokniuk ahhoz , hogy többet fizetnek az élelmiszerekért”

– mondja a kanadai Dalhousie egyetem agrár szakértője. Sylvain Charlebois gyorsan hozzáteszi: “ez egyre rosszabb lesz.”

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna ez az áremelkedés, mert a világgazdaság jórésze ma is lélegeztető gépen van, és a szegényebb néprétegek helyzete drámai mértékben romlik a gazdag államokban is.

Nagy Britanniában a Trussel Trust naponta 2600 ingyen élelmiszer csomagot osztott ki gyerekeknek  a pandémia idején. Az USA-ban 13,2 millióval növekedett azoknak a száma, akik a saját bevallásuk szerint nem ehetnek eleget. Ez 35%-os növekedést jelent 2018-hoz képest.

Az USA-ban az élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan emelkedtek mint az átlagos infláció, és csaknem 3%-ot értek el tavaly. Az év első hónapjai új áremeléseket hoztak olyan alapvető élelmiszerek esetében mint a gabona, a szója, a napraforgó és a cukor.

Ausztrália, amely nagy agrár exportőr ugyancsak áremeléseket jelentett: drágábbak lettek a növényi olajok, a disznóhús és a tojás. Ráadásul felment a csomagoló anyagok ára is. Ezeket mind a fogyasztóknak kell megfizetniük.

Nagy Britanniában erre leleményes módszert találtak ki: úgy növelik az árat, hogy ugyanazért a pénzért csak kevesebb élelmiszert adnak! A londoni statisztikai hivatal szerint több mint 2500 élelmiszer típus esetében észlelték ezt korábban. Most pedig teljesen elterjedt…

A briteknél az is nehezíti a helyzetet, hogy a Brexit 3 milliárd fonttal megnöveli az élelmiszer kereskedők kiadásait az elhúzódó határ ellenőrzések miatt.

A globális gazdaságban néhány piacon áruhiány lépett fel annak következtében, hogy Oroszország és Argentína korlátozta gabona kivitelét. Ez a két exportőr állam azzal küzd, hogy gyorsan növekszenek az élelmiszerárak a hazai piacon, mert az agrár termelőknek jobban megéri az export, amelyért dollárt kapnak.

Így viszont

az amerikai piacokon növekszenek az árak, melyeket a szegényebb néprétegek egyre nehezebben tudnak megfizetni.

A Federal Reserve Board főnöke épp azzal indokolta meg a támogatási csomagokat és a mennyiségi lazítás politikáját, hogy “ami az élelmiszer piacon történik, az mindnyájunkat megrendít. Ez is annak a jele, hogy támogatást kell nyújtanunk, és minél gyorsabban be kell indítanunk a gazdaságot” – mondta Jerome Powell a washingtoni képviselőház pénzügyi bizottsága előtt.

Másképp osztják ezután az uniós pénzeket

Kevesebb uniós pénzt kaphat az a gazda, aki rosszul bánik a munkásaival – írja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy az EU új szabályok alapján akarja elosztani a 387 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alapot /CAP/. Büntethetik azt a gazdát, aki kizsákmányolja kiszolgáltatott dolgozóit.

 

Az európai mezőgazdasági munkások körülbelül 40%-a vagyis 4 millió ember szenved attól, hogy a munkaadója rosszul bánik vele. Ez annak a felmérésnek az eredménye, melyet az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai szakszervezeteinek szövetsége végzett. Ez a szakszervezet – többszáz más társadalmi csoporttal együtt – levelet intézett a brüsszeli bizottsághoz, melyben követelik, hogy a szociális szempontok is képezzék részét a mezőgazdasági támogatási rendszer reformjának.

A vita múlt nyár óta tart, mert akkor koronavírus járvány söpört végig a vágóhidakon Németországban. A vizsgálat kiderítette, hogy a rémes higiénia volt az egyik legfőbb oka a járványnak. Az is kiderült, hogy a vágóhidakon jórészt kelet-európai vendégmunkások és migránsok dolgoznak.

Milyen reform?

Három elképzelés van – írja a Politico. Az Európai parlament által leginkább támogatott verzió szerint az uniós pénzekkel gazdálkodó ügynökségek egyik feladata lesz, hogy a nemzeti adatbázis alapján megvizsgálják: a gazdák betartják-e az EU előírásait a dolgozók jogait illetően? Ezt rendszeresen ellenőrzik majd, és ha valamit nem találnak rendben, akkor felszólítják a gazdát: javítson a dolgozók élet és munkakörülményein! Ha ez nem történik meg, akkor jöhet az “adminisztratív büntetés”. Ez végső soron az uniós támogatás csökkentésével is járhat, de csak azután, ha erről bírósági döntés született.

A tagállamok a gazdák oldalán állnak

Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszernek eleve nagy problémája az, hogy a gazdaságok 20%-a kapja a támogatás 80%-át. Ezeknek a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak a lobbi ereje is jelentős. Ráadásul a gazdák döntő többsége hazai polgár míg a munkavállalók jelentős része vendégmunkás vagy épp migráns.

Épp ezért 13 uniós tagállam közös levélben bírálja azt, hogy a szociális szempontok bekerüljenek a mezőgazdasági támogatási rendszer szabályai közé. Ehelyett azt javasolják, hogy növeljék meg a mezőgazdasági támogatási rendszer tanácsadó testületének hatáskörét. Ez a szervezet figyelné a szociális problémákat, majd pedig jelentést tenne a brüsszeli bizottságnak. A javaslatot támogatják olyan fejlett államok mint Ausztria és Belgium, de olyan vendégmunkásokat exportáló tagállam is mint Románia.

A szakszervezetek kapásból elutasítják ezt az opciót.

A vita folyik a portugál elnökség alatt. Portugália mezőgazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Politico-nak, hogy bár vannak fenntartásaik , de “a szociális szempontok érvényesítését mindenképp relevánsnak” tekintik az Európai Unió új megreformált mezőgazdasági támogatási rendszerében.

Biden a szegénység ellen

30 millió család nem ehet kedvére az USA-ban, ezért Joe Biden elnök már a választási kampányban felszólította Trumpot: tegyen valamit az ellen, hogy minden hetedik amerikai család asztalára nem jut elég élelmiszer! Trump fütyült rá, Biden beiktatása után azonnal intézkedett: több ingyenes élelmiszer – food stamp – jut a rászorulóknak a globális gazdaság vezető államában, az USA-ban.

15%-al nő az ingyenes élelmiszer – food stamp – az USA tagállamaiban miután Biden elnöki rendelettel erre utasította a mezőgazdasági minisztériumot Washingtonban. Ez a szegény családoknak kedvez, melyeket különösen sújt a Covid-19 járvány. Sok családfő ugyanis elveszítette rendszeres havi jövedelmét.

A szegény diákok helyzetén is javitani kíván az új elnök: olyan kártyát kapnak, mellyel ingyen vásárolhatnak az élelmiszer üzletekben.

Az elnöki rendelet egyben az 1975-ös élelmiszer törvényt is módosítja. Ez ugyanis arra kényszeríti a juttatás kedvezményezettjeit, hogy a lehető legolcsóbb helyen vásároljanak holott sok családnak nincsen autója vagyis nem jut el könnyen távolabbi boltokba.

Ezenkívül az élelmiszer juttatás összege is módosításra  szorul: jelenleg egy középkorú egyedülálló nő heti 38,50 dollárra jogosult egy héten. Az USA sok városában ez édeskevés.

Az elnöki rendelet lehetővé teszi, hogy egy három gyerekes család havonta plusz 100 dollárhoz jusson – hangsúlyozta a Fehér Ház szóvivője.

Share Our Strength

“Az éhező gyerekek száma soha életünkben nem volt ilyen nagy”

A pandemia kiélezte azt a problémát, hogy az USA lakosságának alsó 20%-a igen rossz körülmények között éldegél és nemigen van lehetősége arra, hogy a sorsán javítson. Lisa Davis a Share Our Strength nonprofit ügynökség alelnöke elmondta a CBS-nek, hogy tízéves visszaesést hozott a vírusválság a gyerekek éhezésének ügyében. Hét szülő közül egy kénytelen  azt mondania a gyerekeinek, hogy nincs pénze elég élelmiszerre!

Ez az átlag, de sokkal rosszabb a helyzet a feketék és a latin-amerikai származású USA családokban. Ott minden ötödik szülő kénytelen korlátozni a család élelmiszer fogyasztását, mert a pénze nem futja rá. Ráadásul egyre romlik a helyzet.

A Trump adminisztráció visszafogta az élelmiszer segély programot holott minden felmérés azt igazolja: a gyerekek számára döntő fontosságú a megfelelő táplálkozás – mondta Lisa Davis.

Az élelmiszer segélynek gazdaság ösztönző szerepe van

A legtöbben amint megkapják a segélyt máris igyekeznek a közeli boltba, hogy bevásároljanak. Ezzel növelik a boltok forgalmát. A CNBC gazdasági televízió szerint 1 milliárd dolláros élelmiszer segély 1,5 milliárd dolláros emelkedést jelent a GDP-ben.

Lisa Davis ezért azt szeretné, ha Biden elnök 1900 milliárd dolláros gazdasági ösztönző csomagjában újabb élelmiszer segély érkezne a leginkább rászorulóknak. “Korszerűsítenünk kell az egész élelmiszer segély rendszert az Egyesült Államokban” – nyilatkozta a nonprofit ügynökség alelnöke a CBS televíziónak.

Bloomberg: államadósság – nincs gond

Az európai államok rohamos eladósodása nemigen zavarja a hozam vadász nagybefektetőket – állapítja meg a New York-i portál.

30 milliárd dolláros újabb államkötvény kibocsátásra készülnek az európai államok – írja a Bloomberg a Danske Bankra hivatkozva. Mindezt azután, hogy Olaszország, Írország és Szlovénia az év elején 200 milliárdos kibocsátást hajtott végre. A nagybefektetők a neagtív kamatok idején a hozamra hajtanak…

3500 milliárd euro vár arra, hogy gazdára találjon – hála az Európai Központi Bank pénzügyi politikájának – hangsúlyozza a Bloomberg, amely arra számít, hogy nem lesz semmi gond az újabb 30 milliárdos kibocsátással sem noha a franciák és a belgák, akik az államkötvények nagyrészét a piacra dobják, egyáltalán nem állnak jól az államadósság terén.

“A pénzbőség és a negatív kamatok arra ösztönzik a nagybefektetőket, hogy ragadják meg az alkalmat hiszen a hozamra hajtanak” – állapítja meg a Danske Bank vezető elemzője. Jens Peter Sörensen kifejti, hogy az államok a bankokon keresztül értékesítik az államkötvényeket, mert így gyorsan sok pénzhez juthatnak. Ha közvetlenül piacra dobnák az állampapírokat, akkor nagyobb lenne a kockázat, kisebb a bevétel és később juthatnának csak hozzá. Márpedig az európai kormányoknak minden euróra szükségük van, hogy elhárítsák a vírus válság következményeit.

Egyre hosszabb időtartam

Az államkötvények lejárati ideje egyre csak növekszik: a 15 évesnél hosszabb lejárat teszi majd ki a kibocsátások egynegyedét az idén – jósolja a Citigroup szakértője. Aman Bansal más szakértőkhöz hasonlóan arra is felhívta a figyelmet, hogy általában túljegyzik még az olasz államkötvényeket is. Miért? A nagybefektetők igyekeznek az első félévre összpontosítani: az államkötvény vásárlásokat letudni, hogy aztán az év második felében másra figyelhessenek.

Mit csinál az EKB?

Mindenki elsősorban rájuk figyel, de csak január 21-én várható a következő kamat döntés. Addig nyugodt időkre számít a Bloomberg, amely azért felhívja a figyelmet arra, hogy Christine Lagarde, az EKB vezetője beszédet mond hétfőn és szerdán is.

“A legtöbb országnak nagyobb mozgásteret kell biztosítania a következő recesszió elkerülhetetlen beköszöntével.” Ezt a figyelmeztetést adta ki az IMF főigazgatója, Christine Lagarde.

A globális növekedési kilátások “kevésbé kedvezővé” váltak, és egyes kockázatok “kezdik megvalósulni” – mondja. Globális adósságriasztás: az állami és a magánszféra között rekordszintű, 182 billió dollár, közel 60% -kal több, mint 2007-ben. Ez pedig kiszolgáltatottabbá teszi őket.

Ettől függetlenül az európai kormányok továbbra is számíthatnak arra, hogy el tudják helyezni az államkötvényeiket, mert a negatív kamatok miatt a befektetők minden hozam lehetőségre lecsapnak.

Trump miatt egymilliárd eurót veszítenek a francia borászok

Távozása előtt az USA elnöke még megfejelte azokat a vámokat , amelyekkel a francia bor és konyak behozatalát kívánja megnehezíteni. Az amúgy is gondokkal küzdő francia szőlős gazdákat padlóra vihetik az amerikai büntető vámok, melyeket Biden egyáltalán nem biztos, hogy siet eltörölni.

25%-os büntető vámmal sújtotta Washington a francia bor behozatalát tavaly októberben – emlékeztet a Reuters arra utalva, hogy mindezt a 16 éve tartó Airbus-Boeing vita tette lehetővé Trump számára. A WTO az amerikaiak javára döntött, és Trump ezt gyorsan ki is használta bár Macron elnök személyesen kérte, hogy ne sújtsa büntető vámokkal az ügyben teljesen ártatlan francia szőlősgazdákat.

600 millió eurót veszítettek a francia borászok ezzel az amerikai döntéssel.

“A mostani büntető vámokkal együtt több mint egymilliárd euró lesz a veszteségünk”

– nyilatkozta a Reuters-nek a francia bor exportőrök szövetségének vezetője.

Cesar Giron elmondta: “Ez óriási csapás a számunkra. Ráadásul olyan ügyek miatt ért bennünket, amelyekhez semmi közünk sincsen!”

Az USA a francia borok és konyakok egyik legnagyobb piaca, amely a pandémia miatt felértékelődött, mert a külföldi turisták nem áraszthatják el Franciaországot, hogy helyben kóstolhassák az isteni nedűt, melyet jó drágán mérnek a francia éttermekben.

Indul a Balkáni áramlat, mely a magyar földgázellátást is befolyásolhatja

A földgáz kereskedelem új korszaka kezdődhet meg a térségben miután Vucsics szerb elnök átadott egy gázvezetéket, amely Oroszországból érkező gázzal láthat el sok országot – köztük Magyarországot is.

A Balkáni áramlat ellen küzdött az USA és az Európai Unió, de hiába. Így Ukrajna elkerülésével érkezik meg az orosz földgáz Európa szívébe éppúgy mint az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, amely a Balti tenger alatt juttatja el az orosz földgázt Németországba.

Orosz gáz függőség

Az USA már régóta kifogásolja, hogy sok uniós tagállam – köztük Magyarország – túlságosan is függ az orosz földgáztól. A Balkáni áramlat a Fekete tenger alatt juttatja el a földgázt Törökországba, onnan Bulgáriába, majd Szerbiába. Innen folytatódik a vezeték Magyarországon keresztül Ausztriába.

Miért fontos ez Moszkvának? Egyrészt, mert meg lehet kerülni Ukrajnát, mely ily módon veszít zsarolási potenciáljából. Másrészt pedig nem azeri gáz érkezik – mint a befuccsolt Nabucco programmal jött volna – hanem orosz.

Tranzit díj

Vucsics szerb elnök a vezetéket megnyitó beszédében közölte: jóval olcsóbb lesz így az orosz földgáz Szerbiában mint eddig. Nyilvánvalóan arra célzott, hogy Ukrajna és Magyarország magas tranzit díjakat számolt föl, és a jövőben ezeket megspórolhatják. A vesztes Ukrajna és Magyaroszágon a MOL, melynek egyik leányvállalata intézi ezt a bizniszt. Évente 2 milliárd köbméter után kaptak tranzit díjat eddig, ez most elesik.

Putyin a szerb szövetségesnek a földgázt is olcsóbban adja: mintegy 30%-al az érvényes európai ár alatt! Vucsics elnök máris jelezte: Szerbia lakossága rezsi csökkentésre számíthat!

Magyarország is diverzifikál

A magyar kormány is meghallotta azokat az amerikai figyelmeztetéseket, melyek túl erősnek tartják a gáz függőséget Oroszországtól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte Trumpnak, hogy cseppfolyósított amerikai földgázt is vásárolunk miután elkészül az erre alkalmas kikötő Horvátországban. Miután ez megtörtént Magyarország amerikai földgázt is vásárol, hogy ezzel enyhítse az orosz gáz függőséget és csökkentse az USA bírálatát, mely mögött jelentős részben az húzódik meg, hogy az amerikaiak szeretnének minél több cseppfolyósított földgázt eladni Európában. Pompeo külügyminiszter a szabadság földgázának nevezte az amerikait – megfeledkezve arról az apróságról, hogy az kicsit drágább mint az orosz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK