Hasznos

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

Szlovákia és az orosz olaj elleni szankció: Pozsony még egy év haladékot kért

Robert Fico kormánya változtat elődje ukrán barát európai vonalán, és “megértőbb” Putyinnal szemben, de távolról sem annyira mint a magyar diplomácia. Közben az Európai Unió a tizenkettedik szankciós csomagon dolgozik, melynek célja az orosz agresszor megbüntetése és meggyengítése.

Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesítést kapott a tengeri orosz olaj szállítás bojkottja alól, de ez a mentesség decemberben lejár. A Fico kormány azt szeretné elérni, hogy Brüsszel hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel. Szlovákia uniós nagykövete terjesztette elő ezt a kérést, melyet azzal indokolt meg, hogy az ország legnagyobb olajfinomítója Pozsonyban leállna a szankció miatt, és ez dízel hiányt idézne elő nemcsak Szlovákiában, de az egész térségben. A Slovnaft a MOL tulajdona, és már korábban azt közölte Brüsszellel, hogy több időre van szüksége az átálláshoz hiszen eddig kizárólag orosz olajat finomított.  A MOL kérését rögtön támogatta Szijjártó Péter külügyminiszter. A Slovnaft 350 millió eurót fordít az átállásra, a Slovnaft dízel az ukrán háborúban is fontos hiszen a tankokba is ez kerülhet.

“Politikai és technikai szempontok egyaránt motiválhatják a szlovák kérést a halasztásra”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.

“A szlovák kérés mögött a MOL is ott állhat hiszen a magyar cég sem kívánja felgyorsítani finomítói átállását” – hangsúlyozza Krzysztof Debiec, a varsói Keleti Tanulmányi  Központ munkatársa. Aki azt is megemlíti, hogy a MOL közel áll a magyar kormányhoz. Orbán Viktor nemrég Pekingben parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Szlovákia egy olyan állam, melynek az energia struktúrája kritikus mértékben egy másik állam kezében van. Azzal, hogy Szlovákia benyújtotta ezt a kérést, Pozsony azt mutatta meg, hogy nem is kívánja mérsékelni ezt a függést”- hangsúlyozta a lengyel szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A magyar és a szlovák diplomácia másképp ítéli meg az ukrajnai háborút

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter  is egyéves haladékot kért. A szlovák külügyminiszter elhatárolta magát az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttól, és az 1956-os magyar forradalomhoz illetve a prágai tavaszhoz hasonlította Zelenszkij elnök ellenállását. “Mi tudjuk, hogy mit jelent az, ha egy országot leigáznak” – hangsúlyozta az Ukrajnát ért orosz agresszióról szólva az 1968-as Csehszlovákia elleni katonai akcióra utalva Miroslaw Wachowsky, aki kifejtette, hogy

“egy szuverén és stabil Ukrajna egyaránt érdeke Szlovákiának és Magyarországnak.”

Orbán részt vesz a szélsőjobboldali elnök beiktatásán Argentínában

December 10-én veszi át a hatalmat Buenos Airesben Javier Milei, akinek csekély politikai tapasztalata van, és nincs csapata, mellyel kormányt alakíthatna. Az új elnök, aki fiatal korában tantra szex oktató is volt, azt közölte, hogy beiktatása előtt még ellátogat Miamibe, New Yorkba és Izraelbe.

Már beszélt Biden elnökkel, aki a két állam régi szövetséges kapcsolatát hangsúlyozta. Milei máris közölte: Argentína nem lesz a BRICS tagja! Az Egyesült Államok világuralma ellen szerveződő kínai-orosz-indiai-brazil és dél-afrikai szövetség új tagokkal bővül: Irán, Szaúd Arábia, Egyesült Arab Emirségek stb. Argentína is jelentkezett az előző baloldali populista kormányzat idején, de ezt az új szélsőjobboldali elnök kapásból megkontrázta. Brazíliában is volt hatalmon hasonló latin-amerikai Trump: Bolsonaro, aki nem lépett ki a BRICS-ből. Ő a saját maga utóda akart lenni a választáson, de hajszállal veszített a baloldali populista Lula-val szemben. Orbán Viktor vendégül látta Budapesten Jair Bolsonaro brazil elnököt, és sietett gratulálni Javier Milei-nek is. Cserébe Argentína új elnöke meghívta a magyar miniszterelnököt, aki a meghívást elfogadta. Donald Trump is gratulált az új argentin elnöknek, aki – éppúgy mint Orbán Viktor – arra számít, hogy jövőre Trump nyeri az elnökválasztást, és visszaköltözhet a Fehér Házba.

143%-os infláció

Emiatt nyert a szélsőjobboldali politikus, aki azt ígérte a választóknak, hogy dolláralapra helyezi át Argentína csőd szélén táncoló gazdaságát. Egyidejűleg jelezte, hogy “felrobbantja a nemzeti bankot” Buenos Airesben. Ehhez képest Argentínában a politológiai elemzők úgy vélik, hogy az új gazdasági csúcsminiszter Luis Caputo lehet, akivel Javier Milei már tárgyalt is. Luis Caputo korábban a nemzeti bank elnöke volt Buenos Airesben.

Honnan meríti ötleteit Javier Milei?

A forrás Milton Friedman, a chicagói neoliberális iskola Nobel díjas professzora. Javier Milei, aki közgazdaságtant oktatott is minden kutyáját e tudomány jeles képviselőiről nevezte el, de kedvenc mastiff-ja Milton Friedman nevét viseli. A neoliberális közgazdász az osztrák – brit Hayek szellemi örököse: nézetük szerint az államnak minimális szerepet kell játszania a gazdaságban és a polgárok életében. Milton Friedman tanítványai, a chicagói fiúk Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadói voltak 1973 után amikor az USA támogatásával megbuktatták a demokratikusan megválasztott baloldali kormányt. Margaret Thatcher brit miniszterelnök annak idején Hayek egyik könyvét vitte be a kormány ülésére mondván: ezt kell csinálnunk nekünk is!

Milei joggal hivatkozik arra, hogy az év eleje óta az argentin peso értéke a felére csökkent az amerikai dollárhoz képest. Az infláció 143%-os. Ezért javasolja az áttérést a dollárra, de vajon meg lehet-e ezt csinálni? A közgazdászok többsége kételkedik ebben. Ecuador és Panama kísérletezett azzal, hogy áttér a dollár gazdaságra, de ezek viszonylag kis államok. Argentina a G20 tagja, a méretei miatt jelentős tényező Latin Amerikában.

Mire hivatkoznak a dollár áttérés hívei? Arra, hogy ily módon kontrollálni lehet az inflációt, és véget vethetnek annak, hogy a rövid fellendülést hosszú stagnálás és visszaesés kövesse a gazdaságban. A dollár áttérés bírálói viszont arra mutatnak rá, hogy az inflációt ily módon nem lehet letörni csak a formáját megváltoztatni miközben a lakosság nyomorba süllyed.

Argentínában már ma is a szegénységi küszöb alatt él a lakosság 40%-a.

Ha a dollár lesz a fizető eszköz, akkor az argentin kormány kiengedi a kezéből a monetáris politikát. Ezért a szakértők többsége úgy véli, hogy Javier Milei választási ötletei: áttérés a dollárra, a nemzeti bank felrobbantása megmaradnak ígéretnek, és a valóságban más gazdaságpolitikát folytatnak majd. A londoni Economist például azt javasolja az új elnöknek, hogy deklarálja a pénzügyi csődöt, és kezdjen tárgyalásokat az IMF-el. Az előző argentin kormány állandóan kapcsolatban állt a Nemzetközi Valutaalappal, amely az új megahitelekért cserében népszerűtlen reformokat követelt, melyeket a kormányok nem siettek végrehajtani Buenos Airesben.

Steve Hanke amerikai közgazdász professzor úgy véli: igaza van Javier Mileinek. A dollár a megoldás:

”Szerintem a valóságban 220%-os az infláció. Az alapvető ok a peso, az ezredforduló óta eddig már háromszor pénzügyi csődbe jutott az argentin gazdaság. Ezért a gazdaság áttérése a dollárra nemcsak hogy megcsinálható, de kívánatos is egyben. Ha jól csinálják, precíz menetrend szerint akkor, gazdasági fellendülést okozhat Argentínában”

– nyilatkozta a Johns Hopkins egyetem közgazdász professzora a CNBC gazdasági televíziónak. Steve Hanke cáfolta, hogy Milei gazdasági tanácsadója lenne, de “kapcsolatban állok azokkal a közgazdászokkal, akik az új elnök tanácsadói.”

Erdogan letér az unortodox útról, hogy megmentse a török gazdaságot

40%-ra emelte a kamatlábat a nemzeti bank Törökországban. Az 5%-os emelés meglepte a szakértők többségét, de a nemzeti bank és a kormány prioritásnak tekinti az infláció elleni harcot, és ezért nem hátrált meg ettől a radikális lépéstől sem.

61%-os volt az infláció októberben, és ami az Erdogan rendszer döntéshozóit igazán megdöbbentette: jövő májusra 70-75%-ot jósoltak a szakértők vagyis a remélt csökkenés helyett további emelkedést. A választások előtt Erdogan elnök minden eszközzel akadályozta a kamatláb emelést, sőt nem ortodox módon annak csökkentését rendelte el a galoppozó infláció idején, mert attól tartott, hogy a szigorítás leállítja a gazdaságot, és így a közvélemény ellene fordul. A választások megnyerése után radikális fordulat következett be:

Erdogan elnök új pénzügyminisztert és jegybank elnököt nevezett ki.

A két jó nevű gazdasági szakértő pedig teljes fordulatot hajt végre, hogy megfékezze az inflációt, megmentse a török lírát és talpra állítsa a gazdaságot.

A nemzeti bank új elnöke, Hafize Gaye Erkan korábban a Wall Streeten volt bankár, és ezért ragaszkodik az ortodox megoldáshoz. Amikor átvette a kormány kereket, akkor a jegybank kamatlába 8,5% volt, ez emelkedett most 40%-ra.

Ezzel valószínűleg el is ért a csúcsra. A nemzeti bank ugyanis jelezte, hogy “a pénzszűkítés politikája a jövőben lelassul, és rövid időn belül véget is érhet.”

Ez azt is jelenti, hogy tartósan magas marad a kamatláb Törökországban, mert a nemzeti bank közleménye hangsúlyozta:

“mindaddig magasan tartjuk a kamatlábat amíg ki nem alakul az árstabilitás.”

Enyhén erősödött a török líra

“Ez igazán hatásos intézkedés a török nemzeti banktól” – írta Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő feltörekvő államokkal foglalkozó vezető elemzője. Timothy rámutatott arra, hogy a nemzeti bank és a pénzügyminisztérium csakugyan komolyan veszi az infláció elleni harcot még akkor is, hogyha ezért a gazdaságnak jelentős áldozatot kell hoznia. A kamatlábemelés hírére enyhén emelkedett a török líra árfolyama a dollárhoz képest. Mindez nem változtat azon, hogy a török líra értéke egy év alatt 35%-kal csökkent az amerikai dollárhoz képest – emlékeztet a CNBC gazdasági televízió arra utalva, hogy a májusi választások előtt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát folytatott vagyis kamatlábcsökkentéssel akart küzdeni az infláció ellen.

A Bloomberg azt emeli ki, hogy a kamatláb emelés pontosan kétszer akkora lett mint amennyire a szakértők számítottak: 250 helyett 500 pont. A nemzeti bank és a pénzügyminisztérium így akarja elérni, hogy az infláció lemenjen 36%-ra 2024 végére Törökországban.

Pénzmosás a társas oldalakon – a rendőrség lecsap Törökországban

Fenoménnek hívják Törökországban az influenszereket, akik olykor milliós követői tábort vonzanak, és ezt azután pénzszerzésre használják sokféleképpen. Közülük néhányan már előzetesben várnak perükre, mert a TikTokon, a Facebookon vagy más hasonló oldalon illegális pénzügyi műveleteket hajtottak végre.

250 millió török lírát vagyis mintegy 8 millió eurót keresnek a leghíresebb lecsukott páron: Dilan és Engin Polat magánrepülőgépen járták a világot, ahol mindenütt luxusszállodákban szálltak meg, és előszeretettel villogtak méregdrága autókkal és ruhakölteményekkel. Miből lettek ilyen gazdagok amikor a nulláról indultak? – tudakolja most a pénzügyi rendőrség Törökországban, ahol rászálltak a celebekre, akiket ott fenoménnek neveznek. A pénzügyi rendőrség szerint a dúsgazdag pár egy bűnszövetkezet reklám párosa. Az internetes bűnszövetkezet illegális fogadásokat szervez, és a Polat páros ennek a nagy lenyúlásnak szerez balek áldozatokat a TikTokon, a Facebookon és más társas oldalakon. A nagy razzia persze nemcsak ezt a párost érinti és nemcsak ilyen ügyekben.

600-an a célkeresztben

A francia közszolgálati RFI tudósítója szerint ilyen sokan szerepelnek a listán, mely olyan neveket tartalmaz, akik fiktív cégeken keresztül gazdagodtak meg villámgyorsan a társas oldalakon Törökországban. A Polat párosnak nem kevesebb mint 27 fiktív cég volt a nevén. Ezek legnagyobbrészt a szépségiparban vannak bejegyezve, mert ez az ágazat nincs igazán szabályozva Törökországban. Ezért elég könnyű hamis számlákat kiállítani, és azután utaztatni a fiktív cégek között.

A bűnöző bandák így tudják legalizálni a feketepiacon megszerzett líra milliókat.

Mennyit keresnek ezzel a fenomének? A török sajtó szerint átlagosan 20% jár nekik a tisztára mosott pénzből. Sokáig hagyták ezt a furcsa bizniszt vígan üzemelni, mert az Erdogan féle nem ortodox gazdaságpolitika farvizén hajóztak a bűnszövetkezetek és a fenomének. Csakhogy a megnyert választások után Erdogan elnök szakított a nem ortodox gazdaságpolitikával, és az új pénzügyminiszter elhatározta, hogy rendet csinál a pénzpiacon. Az ő kívánságára indította meg a pénzügyi rendőrség a nagy razziát a villámgyorsan gazdagodó celebritások és a pénzmosó bandák ellen. Mehmet Simsek, aki májusban vette át a pénzügyminisztérium irányítását tisztában van vele, hogy a külföldi tőke csakis akkor tér vissza Törökországba , ha felhagynak a nem ortodox pénzügyi politikával, és rendet teremtenek a pénzügyi piacon. A török pénzügyminiszter fő célja az, hogy levegye hazáját a hírhedt szürke listáról. Törökország 2021-ben került fel erre a szürke listára a terrorizmus támogatása és a pénzmosás engedélyezése miatt. Törökország szeretne újra megbízható partnernek tűnni a világ számára, és ezért kerül mint több celeb előzetesbe pénzmosás vádjával Erdogan rendőrállamában.

Carlsberg vég Oroszországban

A Baltika – így hívják a dán sörgyár oroszországi cégét – júliusban lett az orosz állam tulajdona “átmenetileg”, a két orosz vezető pedig menteni próbálta ami menthető: a Carlsberg Kazahstan és a Vista BWay társaságot igyekeztek kiszervezni a Szentpéterváron bejegyzett vállalkozásból. Putyin nemcsakhogy lenyúlta a céget, de lecsukatta két orosz vezetőjét is.

“Döbbenetes, hogy az orosz állam, amely elvette cégünket immár odáig jutott, hogy ártatlan alkalmazottainkat le is tartóztatta” – fogalmazta meg álláspontját a Carlsberg dániai központja azt követően, hogy hírt kaptak a Baltika vezérigazgatójának és jogi igazgatójának az őrizetbevételéről Oroszországban. Gyenyisz Serstennyikovot és Anton Rogacsevszkijt azzal gyanúsítják az orosz hatóságok, hogy két, korábban a Baltikahoz tartozó cég szellemi tulajdonjogát megpróbálták kimenteni a katasztrófából, melyet a cég lenyúlása jelentett. Maga Putyin elnök írta alá az okmányt a Baltika “átvételéről”. A Carlsberg főnöke ezt nemrég úgy minősítette, hogy

“az orosz állam ellopta a cégünket.”

Az üggyel ezekután a moszkvai külügy is foglalkozott: Marija Zaharova szóvivő azt állította, hogy “az orosz állam csak átmenetileg vette át a Baltika részvényeit.” Akkor még szó sem volt a Baltika vezetőinek letartóztatásáról. Most Szentpéterváron a helyi ügyészség azt állítja, hogy a két orosz vezető 295 millió rubellel károsította meg az orosz államot, mert két céget, mely korábban a Baltikahoz tartozott, kiszervezett. Ez a két cég rendelkezik a Carlsberg sörök gyártási és árusítási jogával Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Mongóliában, Tadzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban.

A dán Carlsberg az egyik legismertebb sör az egykori Szovjetunió területén, a Baltikanak 8400 alkalmazottja van Oroszországban. Ezért is nem akart azonnal kivonulni a Carlsberg Oroszországból rögtön azután, hogy sok nyugati cég szedte a sátorfáját Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24. Tavaly a Baltika megkétszerezte a profitját Oroszországban, ahol a Carlsberg, Kronenbourg és Tuborg sörök igen népszerűek ily módon a dán cég piacvezetőnek számított Oroszországban.

A “barátságtalan államok” cégei kisajátíthatóak Oroszországban

Putyin ezzel a törvénnyel akarta zsarolni a nyugati cégeket, melyek még megmaradtak a szankciók után is Oroszországban. A Carlsberg lázasan keresett vevőt a törvény megjelenése után, és talált is. Ekkor azonban kiderül, hogy az orosz államnak “elővételi joga” van vagyis lefoglalhatja a céget minden ellenszolgáltatás nélkül. A Carlsberg igyekezett kulturáltan távozni, és azt közölte a Baltikaval és az orosz hatóságokkal októberben, hogy immár megszünteti minden gyártási és értékesítési licencét, kivéve a megmaradt árukészletet, melyet a Carlsberg még április elsejéig értékesíthet Oroszországban.

A Carlsberg folyamatosan tárgyalt az orosz hatóságokkal, hogy kulturáltan távozhasson az esetleges visszatérés reményében, de abba nem mentek bele, hogy “igazoljuk az orosz állam illegális kisajátítását” – hangsúlyozta a Carlsberg vezérigazgatója.

Adócsalás svájci bankár módra

Új pert rendelt el a legfelső francia joghatóság a legnagyobb svájci bank ügyében megállapítva: az UBS valóban adócsalást és pénzmosást követett el amikor francia ügyfeleinek azt javasolta, hogy vezessenek számlát Svájcban.

Franciaországban kétértelmű ítélet született a svájci UBS hatalmas adócsalási botrányában. A bíróság megállapította az adócsalást, ugyanakkor a hatalmas összeget, melyet a francia állam emiatt követel, nem kell befizetnie a svájci banknak, mert azt újra meg kell határozni.

Zürichben fellélegeztek a legnagyobb svájci bank főhadiszállásán hiszen a Crédit Suisse átvétele épp elég gondot okozott nekik, nem hiányzott egy újabb hatalmas összeg kifizetése.

1,8 milliárd euró elkobzását rendelte el a francia bíróság még 2021 decemberében az
UBS-től, és ezenkívül még büntetésként 3,75 millió eurót kellett volna a svájci banknak befizetnie a francia államkasszába. Ahol erre nagyon is számítottak hiszen a francia államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át, és a költségvetési hiány is messze megengedett 3% fölött van. Régi ügyről van szó, melyet a francia pénzügyőrök szorgos munkája derített fel már évekkel ezelőtt. Feketén fehéren kiderült, hogy a francia államot óriási veszteség érte 2002 és 2014 között amikor az UBS javaslatára a gazdag ügyfelek inkább Svájcba vitték át a jövedelmüket, ahol kisebb az adó. Ezt az óriási adócsalást, melynek értékét 9,8 milliárd euróra becsülte a francia pénzügyminisztérium  akarta a francia bíróság 1,8 milliárd eurós bírsággal büntetni, de a semmítőszék döntés után erre kisebb az esélye. A semmítőszék ugyan megállapította az adócsalás tényét, de az államnak megítélt 1,8 milliárd eurós összeget jogosulatlannak nevezte.

A UBS franciaországi irodái intézték az adócsalási és pénzmosási ügyeket, ezért ezeknek a vezetőit már korábban elítélték. Ők nem fellebbeztek, ezért ez az ítélet rájuk nem vonatkozik.

Az UBS France bankot 1,875 millió eurós bírságra ítélték korábban, és a négy érintett vezető félévtől egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést kapott felfüggesztve. Ezenkívül fejenként 200-300 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték őket.

“Svájc és az EU szerződése legálissá tette az UBS akcióját”

A semmítőszék ítélete után ezzel érvelt a svájci óriás bank, amely rejteni igyekszik megkönnyebbülését. A zürichi bank elszánt jogi háborút folytat a francia állam ellen, és nem is sikertelenül, mert az első fokon még 3,7 milliárd eurós bírságot állapított meg egy francia bíróság. Másodfokon ezt 1,8 milliárd euróra mérsékelték, és most ezt az ítéletet is megváltoztatta a legfelső joghatóság Párizsban. A semmitőszék döntését a UBS részleges sikerének értékelik a svájci lapok. Arra utalnak, hogy az új per várhatóan elhúzódik majd, és valószínűleg csak kisebb bírságot állapítanak majd meg a végén. A tőzsde mindenképp kedvezően fogadta a párizsi döntést, mert a UBS részvényei 2,26%-kal emelkedtek -írja a zonebourse című tőzsdei portál.

Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

Kijev nem tudja összeállítani a jövő évi költségvetést, ha nem érkezik jelentős összegű támogatás Brüsszelből – nyilatkozta a Politiconak Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

“Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, az nemcsak az országnak, de egész Európának komoly gondot okozhatna” – hangsúlyozta telefon interjújában Ukrajna pénzügyminisztere, aki őszintén elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 29 milliárd dolláros  lyuk tátong.

Az Európai Unió segélye az idei év végéig tart, az új támogatási összegről vita folyik, és a legutóbbi csúcstalálkozón nem született eredmény. Ursula von der Leyen 50 milliárd dollárt ígért Ukrajnának az elkövetkező négy évre, de ennek az összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Magyarország és Szlovákia politikai alapon ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Kijev számára tovább nehezíti a helyzetet az, hogy a washingtoni kongresszusban is vita folyik Ukrajna támogatásáról. Míg Biden elnök 50 milliárd dollárt akar adni az orosz agresszió áldozatának addig az ellenzéki republikánusok csak jóval szerényebb összeget fogadnának el. A képviselőház nemrég megválasztott elnöke, aki Trump ex elnök híve, úgy nyilatkozott, hogy Izrael támogatását helyeslik, sőt megnövelik a neki szánt 10 milliárd dolláros összeget 14 milliárdra, addig az Ukrajnának szánt összeget nem támogatják, mert “az feneketlen hordó.”

“Ha nem kapjuk meg a várt pénzügyi támogatást, akkor újabb energiaválság következhet Európában, és újra emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak”

– figyelmeztet Marcsenko pénzügyminiszter.

Az IMF legutolsó jelentése szerint Ukrajna GDP-je idén 2%-kal növekedhet, de ez távolról sem ellensúlyozhatja a tavalyi 30%-os csökkenést. Az ukrán költségvetés 42 milliárd dollárt költ a háborúra, ez a fele az összes kiadásnak. Jelenleg is csak a nyugati pénzügyi segélyek tartják a víz színe fölött Ukrajnát. Marcsenko pénzügyminiszter erről ezt nyilatkozta:

”A költségvetésünk pofon egyszerű, mert saját forrásból fedezzük a háborút, minden mást a külföldi pénzügyi támogatásból finanszírozunk.”

Brüsszelben felmerült, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokból fedezhetnék részben Ukrajna háborús költségvetését, de itt komoly jogi problémák mutatkoznak. Belgium, ahol a legnagyobb orosz vagyont zárolták – 180 milliárd eurót -, nem hajlandó lépni csakis akkor, ha a G7 államok hasonló döntést hoznak. A G7 pénzügyminiszterek legutóbbi ülésükön nem jutottak egyetértésre ebben a jogi vitában, ezért a közös nyilatkozatban csak arról esik szó, hogy “tovább keresik a megoldást a befagyasztott orosz vagyonok hasznosítására.”

43 milliárd dollár kellene

Eddig annyi bizonyos, hogy 10 milliárd jönne össze Nagy Britannia, Japán, az IMF és a többi nemzetközi pénzügyi szervezet támogatásából a jövő évi költségvetésre, 4 milliárd dollár lehetne Ukrajna hozzájárulása, és így marad 29 milliárd dollár, melyre egyelőre nincs fedezet, mert sem az EU sem az USA nem döntött még arról, hogy mennyi pénzt akar és tud adni Ukrajna jövő évi költségvetésébe.

“Nekünk ezekre a pénzekre már január elsejétől kezdve szükségünk lesz” – hangsúlyozza Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Kijevben tisztában vannak azzal, hogy nekik is változniuk kell, ha hozzá akarnak jutni az uniós és az amerikai támogatáshoz.

“Készen állunk további reformokra. Van néhány ötletünk arra, hogy miképpen erősítsük meg a korrupció ellen küzdő állami hatóságokat” – mondja a pénzügyminiszter. Aki meg van győződve arról, hogy

“megkapjuk a támogatást csak kérdés, hogy mikor?”

Kiútként az orosz vagyonok elkobzását javasolja a nyugati államoknak. Összesen több mint 300 milliárd dollárról van szó, melyet a Putyin barát oligarcháktól koboztak el Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jogos prioritás Ukrajna számára, hogy ezt az összeget az ország újjáépítésére fordíthassuk” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ursula von der Leyen egyelőre annyit ígért meg Kijevben legutóbbi útja során, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitot megkaphatja Ukrajna. Ez csinos összeg, de nem elég, ezért a kijevi kormány az egész befagyasztott orosz vagyont akarja.

“Célunk az, hogy minden Nyugaton befagyasztott orosz vagyont megkapjunk, és azt Ukrajna újjáépítésére fordíthassuk”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az ukrán pénzügyminiszter.

Brüsszelben komoly viták várhatóak

Az uniós hadügyminiszterek kedden vitatják meg azt a 21,4 milliárd dolláros segélyt, melyet Ukrajnának nyújtanának az orosz invázió elleni harcra hosszú távon. Ezt Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője javasolta még a nyáron, de sok tagország a kétségeit fejezte ki. Eddig már 26 milliárd dollár értékű támogatást kaptak az ukrán fegyveres erők az Európai Uniótól, és az eredmények nem állnak arányban a kiadásokkal. Nemcsak Magyarország ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, de Németországnak is sok kérdése van – közölte egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy ez a katonai segély azon az 54 milliárd dolláron felül van, melyet az Európai Unió a polgári szektornak szeretne juttatni a következő négy évben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolni akarja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket, és nem helyesli azt sem, hogy Brüsszel kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával – írja a Voice of America portál. A londoni Economist vezércikkben áll ki amellett, hogy Európának oroszlánrészt kell vállalnia Ukrajna támogatására, mert nem számíthat arra, hogy helyette az USA megteszi ezt. Varsóban találkozott az IMF delegáció ukrán partnereivel, és megegyeztek abban, hogy négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást kap Ukrajna. A nemzetközi Valutaalap közleménye hangsúlyozza, hogy mindez része annak a nagy nemzetközi együttműködésnek , mely erre a négyéves időszakra 122 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna támogatására.

Argentína – elnökválasztás  142%-os inflációval

Argentínában késhegyig menő harc folyik a baloldali gazdasági miniszter és az “anarcho-kapitalista” szélsőjobboldali jelölt között, aki dollár alapon akarja újjászervezni Dél Amerika második legnagyobb gazdaságát.

“Felrobbantanám a nemzeti bankot” – ígéri Javier Milei, aki megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, és nem esélytelen a második fordulóban sem. Népszerűségének oka nyilvánvaló: a három számjegyű infláció, amely tovább galoppozik felfelé. Szeptemberben még “csak” 138% volt, októberben már 142% – jelentette az AFP hírügynökség Buenos Airesből. Ez a 12 hónapos mutató, de a gazdasági minisztérium azt hangsúlyozza, hogy ha az októberi árakat viszonyítjuk a szeptemberiekhez, akkor az infláció “csak” 8% tehát valamelyest lassult a tempója, mert augusztusról szeptemberre ez még 12,7% volt. Csekély vigasz ez a lakosságnak, melynek mind nagyobb része süllyed nyomorba a tartósan magas infláció miatt.

“Évtizedek óta csökken az életszínvonal  Argentínában“ – harsogja a szélsőjobboldali Javier Milei, és a tények őt igazolják. Argentína a második világháború után állt igazán jól amikor élelmiszer exportja a csúcsra járt, mert a lerongyolódott Európa mindent megvásárolt. Azóta nem sikerült hatékony gazdasági modellt kialakítani: a jobb és baloldali kormányok egyaránt képtelenek voltak bármilyen elképzeléssel előállni, a korrupcióban viszont jeleskedtek.

Hogy lehet élni 142%-os inflációval?

A lakosság jórésze áttért a cserekereskedelemre: használt ruhát adnak élelmiszerért.
“Az élelmiszer borzasztóan drága “- panaszkodik a francia RFI riporterének egy 25 éves nő Buenos Aires egyik szegény negyedében. Itt, a Villa Fioritoban született Diego Maradona, a legendás futballista, aki világbajnoki címet nyert Argentínának. Minden falról ő néz le a szegény városrészre, ahol nem sok minden változott az elmúlt évtizedekben. A cserekereskedés alkalmi pultokon folyik, de a bátrabbak becsöngetnek a házakba, és ott próbálnak alkalmi üzletet kötni:

“adok egy szép bár kissé használt inget egy kiló rizsért.”

A 28 éves Maria Fernanda Diaz a híd alatt alszik, és könyöradományokból él: ”Jöjjenek csak ide a politikusok, és nézzenek itt körül! Megláthatják, hogy élünk mi itt!”

Még a hivatalos adatok szerint is a lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él Argentínában. A valóság ennél még rosszabb, mert a magas infláció egyre több középosztálybeli családot sodor a szegénység felé.

“Minden nap új árak vannak” – vázolja fel a hétköznapi helyzetet egy 35 éves családanya, akinek két gyereke van. Az ócskapiacon árusítja a család ruhatárát, és így próbálja megszerezni a vacsorára valót.

“A pelenka csomagja nemrég még 2600 pesoba került, de ma már 4500 pesoba!” – panaszkodik az argentin családanya. A 4500 peso körülbelül 13 dollárt ér jelenleg Buenos Airesben.

A minimálbér Argentínában 420 amerikai dollárnak felel meg novemberben.

A szegények a Facebookon csere csapatokat szerveznek, ahol nemcsak árukat, de információkat is cserélnek. “Sok barátság alakul így ki a sorstárs családanyák között“ – mondják az asszonyok az ócskapiacon.

“Drámai a szegénység Argentínában, de ezek az önvédelmi csereszervezetek sokat enyhítenek a gondokon” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Mariana Luzzi szociológus.

Az elnökválasztás második fordulóját vasárnap rendezik meg Argentínában.

Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

A dán sörgyár nyáron veszítette el végképp az ellenőrzést oroszországi vállalkozása fölött. Moszkva szerint “csak átmeneti állapotról van szó.”

“Kétségbevonhatatlan tény, hogy az oroszok ellopták a cégünket, mi pedig nem engedjük meg, hogy ezt a legitimitás mögé elrejtsék” – jelentette ki Jacob Aarup-Andersen a Carlsberg elnök-vezérigazgatója.

Régóta húzódó vitáról van szó hiszen a dán sör igen népszerű Oroszországban: 8 Baltika sörözőben 8400 alkalmazott szorgoskodott békeidőben. Csakhogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát, melyet Dánia – a NATO tagállamok döntő többségével együtt – azóta is támogat. A nyugati cégek megkezdték a kivonulást Oroszországból, de a sörözőket nemigen lehet áthelyezni, ezért megkezdődött a huzavona a Carlsberg és az orosz állam között. Ezt az orosz állam brutális akcióval zárta le: saját kezébe vette a sörözőket idén júliusban lecserélve az egész vezetést. Hogy jutottak el idáig? Moszkva rém rossz távozási feltételeket ajánlott: közölték, hogy a piaci érték feléért lennének hajlandók a sörözők átvételére. Ezenkívül  10%-os tranzakciós adót is kiróttak a Carlsbergre.

Orosz részről mindezt egy kormányzati albizottság intézte, melynek feladata nem más mint a háborús kassza feltöltése “az ellenséges államok vagyonának kisajátításával.”

Dánia ellenséges államnak számít Moszkvában amióta nyíltan támogatja Ukrajnát. Ha így állt a helyzet mindjárt 2022 február 24-én akkor mit keresett a Carlsberg Oroszországban, ahol szinte egyből megkezdődött a külföldi vagyon kisajátítása azokkal a szankciókkal párhuzamosan, melyeket a Nyugat alkalmaz Oroszországgal szemben?

Pénzt keresett a Carlsberg méghozzá nem is keveset. Ezért nem siettek a távozással, és reménykedtek abban, hogy találnak valamilyen kiskaput az orosz szankciókkal szemben. A Baltika – ez a Carlsberg oroszországi cégének neve – piacvezető a hatalmas országban, ahol tavaly – a háború ellenére – megkétszerezte a profitját.

Az USA közbelép

A világ egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Yale Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően listát kezdett összeállítani azokról a külföldi cégekről, melyek 2022 február 24 után is üzletelnek az orosz diktátorral.

Yale list of Shame – a Yale szégyenlistára felkerülni nem épp dicsőség, de komoly üzleti hátránnyal is járhat hiszen az USA pénzügyminisztériuma szankciókat alkalmazhat azzal a céggel szemben, amely akarva akaratlanul támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A Carlsberg miután le akart kerülni a listáról, sietve közölte, hogy júniusban, hogy talált egy jelöltet, aki megvásárolná a Baltikát. Csakhogy ez a jelölt nem nyerte el Putyin tetszését, és a hatóságok lesújtottak: júliusban átvették a Baltikát. A dánokat kiseprűzték, de ezt ügyesen csinálták, mert egy régi-új embert állítottak a Baltika élére: Tajmuraz Bollojev a Carlsberg megbízásából 1991 és 2004 között már vezette a céget Oroszországban. Hű maradt Putyinhoz, és most az ő nevében vezeti a piacvezető céget Oroszországban. Ráadásul Tajmuraz Bollojev mint a Carlsberg embere nem került fel a nyugatiak szankciós listájára. A Carlsberg így futhat a pénze után, és egyre csekélyebb esélye van arra, hogy bármiféle kárpótlást kapjon azért, mert az oroszok lenyúlták a Baltikát, melyet a dánok tettek piacvezetővé Oroszországban.

Moszkva mindent tagad

“Semmi köze sincsen a Carlsberg elnök – vezérizgató állításának a valósághoz”- deklarálta Marija Zaharova, a külügy szóvivője. Szerinte “csak átmenetileg kerültek állami kézbe a részvények.” A Moscow Times szerint többszáz nyugati cég járt hasonlóképp 2022 február 24 után. Vagy kénytelenek voltak jelentős árengedményt adni azért, hogy kilépjenek az orosz piacról vagy egész egyszerűen leírták oroszországi vállalkozásukat. Oroszországban már törvény mondja ki, hogy “nincs ingyenes távozás” az orosz piacról – állapítja meg a Carlsberg üggyel kapcsolatban a Moscow Times.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK