Kezdőlap Világ

Világ

Putyin nem áll le – jósolja az USA hírszerzés egyik vezetője

Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.

Putyin nem éri be a Donbasz elfoglalásával hanem tovább terjeszkedne Dél felé. Transznisztriában oroszbarát enklávé működik már évtizedek óta. A terület Molodvához tartozik, de a kicsi és szegény állam semmiféle ellenőrzést sem gyakorol Transznisztria fölött. Putyin most megpróbálja destabilizálni Moldovát, hogy rávegye: ismerje el Transznisztria “függetlenségét” vagyis de facto csatlakozását Oroszországhoz. Moldova éppúgy mint Ukrajna jelentkezett az Európai Unióba. Macron francia elnök, aki jelenleg Franciaország nevében az Európai Unió soros vezetője is, kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága még évekig elhúzódhat. Minden bizonnyal ugyanez a helyzet Moldovával kapcsolatban is.

Támadás Odessza ellen?

Avril Haines szerint ennek nagyon megnőtt a lehetősége, mert az oroszok többször is rakéta támadást intéztek a kikötőváros ellen noha azt korábban megkímélték. Az oroszok már elfoglalták Ukrajna két fontos kikötőjét, Herszont és Mariupolt. Ha Odesszát is megszereznék, akkor Ukrajna jórészt el lenne vágva a tengertől, amely pedig létfontosságú az export szempontjából. Jelenleg az orosz hadi flotta blokkolja az ukrán kikötőket, ezért az ukránok arra kényszerülnek, hogy szárazföldön szállítsák külföldre a gabonát. Ez a megoldás jóval kevésbé hatékony, de Putyin ezzel is gyengíteni kívánja Ukrajnát.

Avril Haines szerint Putyin hosszú felőrlő háborúra készül. Csakis hagyományos fegyverek bevetésével. Nukleáris fegyvert az oroszok csak akkor vetnének be, ha létükben éreznék fenyegetve magukat – nyugtatta meg a közvéleményt az USA hírszerzését koordináló hivatal igazgatója.

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások 

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan “jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

Abdallah herceg akkori trónörökös kapta a pénz nagyrészét, de más családtagoknak is jutott a szaúdi királyi családban – mesélte az egyik vádlott védőügyvédje. Abdallah nem sokkal később trónra lépett, és tíz éven keresztül uralkodott a sivatagi királyságban, amely a legnagyobb fegyvervásárlók közé tartozik az egész világon. Trump akkori elnök például 150 milliárd dolláros fegyvereladást jelentett be első szaúdi látogatása során.

A brit védőügyvéd most azt is elmondta, hogy Őfelsége kormánya egészen 2020-ig folytatta a korrupciós kifizetéseket noha a Komoly Csalások hivatala már nyolc évvel korábban vizsgálatot kezdett az ügyben.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

A GPT brit hadiipari cég fegyver eladását volt hivatva előmozdítani ez a csinos összeg. Az egyik vádlott a GPT főnöke volt akkoriban, de korábban a brit hadügyminisztériumban dolgozott. A másik vádlott a Simes nevű offshore cégnek dolgozott. A vád szerint ezen keresztül utalták ki a megvesztegetési pénzeket. Abdallah korona herceg is ragaszkodott ehhez “a jogi trükkhöz”, mert így nehezebb volt nyomára akadni a korrupciónak.

A brit védőügyvéd szerint Őfelsége kormánya 1978-ban döntött úgy, hogy nagy pénzeket kell kifizetni Abdallah hercegnek, hogy megolajozzák a fegyver eladásokat Szaúd Arábiának.

A brit kormány úgy vélte: enélkül a megvesztegetés nélkül nem Nagy Britannia kapná a fegyver üzleteket.

Mind a brit kormány mind Abdallah herceg ragaszkodott a megvesztegetés elfedéséhez, ezért kellett a GPT az üzleti konstrukcióhoz. Így ugyanis a fegyver szállitás nem a két állam közötti megállapodás eredménye  volt, hanem egy magáncég üzlete. Legalábbis ennek látszott. A magánvállakozásokra pedig más jogszabályok vonatkoztak.

Ennek következtében fizethettek a brit adófizetők pénzéből még Miteb hercegnek is. Ő Abdallah fia. A védőügyvéd szerint összesen 60 millió fontos megvesztegetésről volt szó a hosszú periódusban.

A védőügyvéd állítása szerint a brit hadügyminisztérium folytatta a kifizetéseket az offshore cégen keresztül azt követően is, hogy a Komoly Csalások hivatala 2012-ben vizsgálatot rendelt el a szaúdi fegyver eladások ügyében Nagy Britanniában – olvasható a londoni Guardianben.

EasyJet: Utas és létszám csökkentés

A fapados cégnek kevés az utas kísérője, ezért kiveszik az utolsó sort a gépek egy részén. 4 utaskísérő helyett így három is elég lesz a jövőben. Az A319 gépeken kezdik meg az utaslétszám csökkentését. Így maximum 150 utas repülhet a gépen.

A hatósági előírások szerint nem az számít, hogy hány utas van a gép fedélzetén hanem az, hogy hány ülés.

Az EasyJet és a British Airways a múlt hónapban többszáz járatát volt kénytelen megszüntetni, mert a Covid járvány visszatérése miatt komoly személyzeti gondjaik voltak. A repülőtársaságok folyamatosan létszámgondokkal küszködnek amióta újra megindult a tömeges légiforgalom. A pandémia idején ugyanis a munkatársaik zömét elbocsátották. Azóta rohamtempóban toboroznak, de permanens a hiány a légi személyzetben. A BBC szerint a következő egy évben ez így is maradhat.

Az EasyJet arra számít, hogy nyárra “csaknem visszaállhat” a 2019-es járvány előtti helyzet. Akkor a csúcs szezonban napi 300 ezer utast szállítottak.

A fapados cég igyekszik megnyugtatni a nyári utazást tervezőket mondván, hogy az utolsó sorban, amelyet most megszüntetnek, általában utolsó percben érkezők ülnek. A nyári utazásokat általában előre megtervezik, és nem az utolsó pillanatban váltanak repülőjegyet.

Az eddigi tapasztalatok nem túlságosan biztatóak: a húsvéti csúcsforgalom idején kilométeres sorok kígyóztak a repülőterek előtt. A káosz miatt le is mondott a manchesteri repülőtér ügyvezető igazgatója.

A személyzeti problémák gyors megoldását nehezíti az a hatósági előírás, hogy a légitársaságok és a repülőterek munkatársainak mind át kell menniük nemzetbiztonsági átvilágításon.

Grant Shapps, Nagy Britannia közlekedési minisztere, ezért legutóbb azt mondta a parlamentben, hogy felfüggesztik a kötelező nemzetbiztonsági átvilágítást. Így az új személyzet kiképzését azonnal meg lehet kezdeni Nagy Britanniában – írja a BBC portál.

Recessziót okozhatnak a lezárások Kínában

Összecsuklik a szolgálató szektor Kínában, ahol az egész gazdaság bajban van. Az ok: a Covid lezárások, melyek ezúttal az ország politikai központját, Pekinget és gazdasági centrumát, Sanghajt érintik.

36,2%-ot mutatott a Caixin menedzser index áprilisban. Ez komoly visszaesés, mert az előző hónapban még 42% volt. Nem mintha az jó eredménynek számított volna. Kína szakértők szerint, ha a menedzserindex nem éri el az 50%-ot, akkor baj van: a gazdaság nem előre megy hanem hátra – írja a CNN gazdasági rovata. Néhány közgazdász már azt jósolja, hogy a GDP növekedés mínuszban lesz a második negyedévben. Ha ez bekövetkezik, akkor igen rossz hírt jelent Hszi Csinping elnöknek, mert ősszel ül össze a Kínát kormányzó kommunista párt kongresszusa, melyen az államfő szeretné bebetonozni a hatalmát. Csakhogy ehhez sikereket kellene felmutatni mind a járványkezelésben mind pedig a gazdaságban.

A zéró tolerancia miatt a járvány kezelés csapdában van. A járvány ellen küzdő bizottság vezetője bevallotta, hogyha Sanghajt nem zárták volna le, akkor olyan sokan kaptak volna fertőzést, hogy az egészségügyi rendszer összeomlott volna. Az ok az, hogy a kínai oltások nem hatékonyak a 60 plusz lakosságnak.

A pekingi vezetés tisztában van a problémákkal

Személyesen Hszi Csinping elnök jelentett be nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programot, hogy ezzel dinamizálhassa a világ második legnagyobb gazdaságát. Pekingben egy háromnapos tanácskozáson azt közölték a technológiai óriások vezetőivel, hogy vége a vegzálásnak, nyugodtan foglalkozhatnak a biznisszel.

A morózus hangulat jól érzékelhető volt a május elseje körüli ötnapos munkaszüneti időszakban. Máskor ez óriási pezsgést hoz az egész szolgálatátó szektorban. Csakhogy most Kínában 180 millió ember él lezárt körzetekben, ahol a turizmus egyáltalán nem képzelhető el. Sanghajban március 28-án kezdődött meg a nagy lezárás, és a város 26 millió lakosa közül 8 millió még mindig lakásában zárva próbálja meg túlélni a Covid járványt. Így érthető, hogy teljes kudarccal zárult a május elsejei turista szezon: 43%-al költöttek kevesebbet a turisták mint tavaly. Ez 64,7 milliárd jüant jelentett vagyis 9,8 milliárd dollárt.

Másutt a fizetőképes kereslet okoz gondot:

“a cégeknek egyre nehezebb áthárítani az áremelkedést a fogyasztókra. Ezért inkább elbocsátásokkal akarják megoldani a problémáikat”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a Caixin Insight Group vezető közgazdásza, Vang Zse.

Ezek után nem csoda, hogy a Fitch is arra az álláspontra helyezkedett, amely recessziót jósol Kínában. A második negyedévben negatív lehet a GDP mutató. Ilyen nem történt csak akkor amikor, Kínában kitört a Covid járvány. Hivatalosan ez 2020 márciusában történt noha a járvány már előző ősszel kitört Vuhanban.

A zéró Covid tolerancia politikáért egyre nagyobb árat kell fizetnie a kínai gazdaságnak – vonja le a következtetést a CNN.

Médialázadás Putyin ellen

“Vlagyimir Putyin szánalmas diktátor, akinek üldözési mániája van” – ezzel lepte meg olvasóit a Lenta.ru portál, ahol mindeddig az elnök propaganda gépezete volt az úr.

Szimbolikus, hogy a lázadást épp május 9-re, a Győzelem napjára időzítették. Nemcsak egy cikkről van szó: “A háború nem feledtetheti a gazdasági csődöt, Putyinnak mennie kell!” – írja egy másik szerző. A harmadik cikk nekimegy a hadseregnek, amely Oroszországban szent nemzeti szimbólumnak számít. Ehelyett most a Lenta.ru azt közölte , hogy Putyin hadserege Ukrajnában “tolvajok és martalócok serege lett”!

Két szerkesztő névvel is felvállalta a merész kísérletet, melyért akár 15 éves börtönbüntetés is járhat manapság Oroszországban. A Lenta hírügynökségben az utolsó nagy tisztogatás 2014-ben volt. Abban az évben amikor Putyin annektálta a Krím félszigetet. A kirúgott újságírók megalakították a Medúza portált. Ez népszerűvé is vált, de Putyin az Ukrajna elleni háború miatt annyira megszigorította a média ellenőrzését, hogy a független sajtónak nem maradt igazi esélye Oroszországban.

Hekker támadás?

Ezt állitja a Lenta.ru főszerkesztője. Vlagyimir Todorov szerint reggel kilenckor hekker támadás történt a korábban sziklaszilárd Putyin barát portál ellen. Ennek célja az “Ukrajnában folyó korlátozott hadművelet akadályozása volt.” Többet nem kívánt mondani a főszerkesztő. Menetközben azonban külföldről elérték a két lázadó szerkesztőt, akik közölték, hogy ők írták illetve engedélyezték a Putyin ukrajnai agresszióját bíráló cikkeket.

Az állami televíziót is kínos meglepetés érte, mert ukrán hekkerek a Győzelem napján azzal vádolták meg Putyint a képernyőn, hogy “gyerekek és nők vérével hadakozik Ukrajnában”.

Putyin igyekszik maximálisan elzárni Oroszországot a világtól, hogy ki ne derüljön: az egész nyugati világ elítéli az Ukrajna elleni háborút. Az internet korában a teljes zárás aligha lehet sikeres. Ráadásul egyre másra érkeznek a koporsók Ukrajnából. A probléma megoldására mozgó krematóriumokat alkalmaz az orosz hadsereg Ukrajnában.

Egyre kevésbé népszerű a háború Oroszországban

Dél Oszétiában, a Grúziától elcsatolt tartományban maga az elnök fogadta a hazatérő front harcosokat. Miután sokan közülük rokkanttá váltak, ezért ki nem fogytak a panaszból. A hadsereget rosszul irányítják, gyakran elfogy az üzemanyag és a lőszer a tankokból. A sebesült katonákat magukra hagyják, alig gondoskodnak róluk. Csak nem azt akarjátok mondani, hogy el is veszthetjük a háborút Ukrajnában? – kérdezte a meghökkent elnök. “De pontosan ez a véleményünk. Ha minden így megy tovább, akkor veszíthetünk Ukrajnában” – mondták a hazatért front harcosok Dél Oszétiában, melyet Putyin a Grúzia elleni háború (2008) után csatolt de facto Oroszországhoz.

Fico: “ha felakasztva találnak”

0

Szlovákiában gőzerővel folyik a vizsgálat azellen a bűnszövetkezet ellen, melyet a két Robert, Fico és Kalinak üzemeltetett akkor amikor egyikük az ország miniszterelnöke, másikuk pedig belügyminisztere volt. Politikailag akkor buktak meg amikor kiderült: közük lehet ahhoz, hogy meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét. A fiatal riporter épp a bűnszövetkezet után érdeklődött.

Mit csinált a bűnszövetkezet? A titkosrendőrség és az adóhivatal segítségével próbálta meg levadászni politikai és gazdasági ellenfeleit. Nem feledkezve meg arról, hogy önmagukat és  a bűnszövetkezet tagjait bőségesen hozzájuttassák az európai pénzekhez. A nemzeti együttműködésnek ez a rendszere baloldali és nacionalista jelszavakkal operált, de kiváló kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, aki ugyanezt jobboldali jelszavakkal tette. 2018 márciusában mondott le előbb Kalinak belügyminiszter, majd Fico miniszterelnök. Egy ideig védettséget élveztek, mert Pellegrin miniszterelnök Fico helyettese volt. Ám a választásokon ő is bukott, és azóta tart a vizsgálat.

Tisztítótűz

Ez az ügyészi-rendőrségi akció neve. Több egykori rendőrkapitányt is lecsuktak. Az egyikük a börtönben öngyilkos lett.

Ezért mondta most Robert Fico:

“ha felakasztva találnak, akkor nem én voltam!”

Hol tart a konkrét vád Fico és Kalinak ellen? Spirko ügyész szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy ellenzéki vezetőkről a titkosszolgálat anyagot gyűjtött. Ide tartozott például Igor Matovic, aki a győztes választás után 2020 és 2021 között Szlovákia miniszterelnöke volt. Jelenleg Szlovákia pénzügyminisztere.

A másik kiemelt célpont Kiska köztársasági elnök volt. Mindkettőjük adóügyeit szedték elő, és ezzel próbáltak meg zsarolni őket.

A vizsgálat egy másik szála a Kuciak gyilkosságra irányul. A bűnszövetkezet egy kulcsfigurája, Marian Kocner a fővádlott, aki már börtönben ül egy másik ügy miatt. Felmerült még Norbert Bödör neve is. Az ő nyaralójában tartotta meg tanácskozásait a bűnszövetkezet vezérkara. Az összejövetelek egy részéről videó is készült. Ezek közül néhány már az ügyészség kezében van, és nagyon kellemetlen vádakat támaszthatnak alá. A többi videót még keresik. Robert Fico állítólag már becsomagolta a bőröndjét, ha követnie kell Kalinak belügyminisztert az előzetesbe. A parlament egyelőre nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését, de ez bármikor bekövetkezhet.

Maffia politizálás

A vizsgálat során az is kiderült, hogy Szlovákia függetlenségének kikiáltása óta virágzik ez a rendszer, amely azt jelenti, hogy különböző maffiák uralják az államot. Bár elvben a titkosszolgálatok központi irányítás alatt működnek, de a valóságban minden maffia igyekszik ott elhelyezni a saját embereit. Ugyanez a helyzet a többi fontos állami intézményben is. Ez a pluralizmus szlovák változata. A hálózat igen kiterjedt. Az imént említett Norbert Bödör legkevesebb három korrupciós ügyben érintett.

A Gorilla ügyben olyan titkosszolgálati jegyzőkönyvek kerültek napvilágra , melyek a Penta privatizációja kapcsán nagyszabású korrupcióra utaltak. Politikusok, üzletemberek és maffiózók egy tálból cseresznyéztek. Állítólag Fico ebben is érintve volt.

“Szlovákia egy amerikai tartomány”

Ezt állította Robert Fico annak kapcsán, hogy az ellene inditott vizsgálat mögött felsejlett az USA pozsonyi nagykövetsége. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá, hogy az autokrata rendszereket úgy lehet a legjobban lebontani, ha rájuk bizonyítják a korrupciós ügyeket. Babis esetében Csehországban ez bevált. A lapok épp a választási kampányban szellőztették meg Babis korrupciós ügyeit. Hiába szerzett sok szavazatot a miniszterelnök pártja, de az amerikai nagykövetség tanácsára egyetlen parlamenti párt sem vállalta fel a koaliciót. Így Babis megbukott. Bulgáriában Boriszov ex miniszterelnököt rövid időre előzetesbe is tették korrupciós ügyei miatt. Szófiában még az általa kinevezett főügyész regnál, ezért el is engedték.

Az Európai Unió egyik fő követelése Magyarországgal szemben is az, hogy engedjék be az Európai Ügyészséget! Orbán ellenáll. Most az orosz olajembargó kapcsán olyan alkut ajánl Brüsszelnek, hogy nem vétózza meg az uniós embargót, ha Magyarország megkapja az elmaradt uniós euró milliárdokat anélkül, hogy be kellene engednie az Európai Ügyészséget.

Miért sürgeti az USA annyira az orosz energiabojkottját?

A USA egyáltalán nem csak azért, hogy ezzel az Európai Unió is beálljon a sorba és szankcióival próbáljon meg csapást mérni Putyin rendszerére. Kezdetben az Európai Unió nem is akart energia szankciókat Oroszországgal szemben mondván azok túlságosan is sokba kerülnének.

Miután  Blinken USA külügyminiszter és és Austin hadügyminiszter elutazott Kijevbe visszatérőben Rammsteinben, a fontos amerikai légitámaszponton  találkoztak szövetségeseikkel. Közölték: mindaddig lesznek ilyen találkozók amíg Putyin agressziója tart Ukrajnában. Az amerikaiak nem titkolták: elhúzódó konfliktussal számolnak. Burns, a CIA igazgatója szerint Putyin ahelyett, hogy kivonulna Ukrajnából, előre menekül, és kettőzi a tétet, hogy valamiféle győzelmet csikarjon ki.

Az amerikaiak rávették Németországot: támogassa az uniós olajembargót Oroszországgal szemben. A következő lépés az lesz, hogy a gáz embargóra próbálják meg rávenni európai szövetségeseiket. Miért?

Szép új világ

Az USA egyrészt szépen profitál ebből, mert a méregdrága palagáz és palaolaj piacképes. De ez csak a rövidtávú játszma hosszabb távon olyan nyugati szövetséges rendszert akarnak, amely betartja a karbon vállalásokat. Vagyis mindenki rohamtempóban leszokik a hagyományos energiahordozókról. Mire jó ez? Egyrészt megfelel az ország karbon vállalásának, másrészt pedig karbonadóval lehetne sújtani azokat az országokat, amelyek késlekednek a klímasemlegességgel.

Mindenekelőtt Oroszországról és Kínáról van szó, az USA két stratégiai ellenfeléről. De nemcsak róluk hanem olyan amerikai szövetségesekről is mint India vagy Szaúd Arábia. Nem véletlenül pokoli rossz a viszony Washington és Rijád között. A Biden adminisztráció stratégiai elképzeléseiben Szaúd Arábiának nem jut hely. Mohamed bin Szalman trónörökös nem is titkolja: várja vissza Trumpot a Fehér Házba. Trump a hagyományos energia lobbi embere, ezért számára a karbonadó olyan kitaláció, amelyet el kellene mielőbb felejteni. A probléma csak az, hogy hosszútávú gazdasági programokról van szó, melyekről ad hoc politikai döntések születnek. Hogy lehet hosszútávú gazdasági döntéseket hozni úgy, hogy teljes a politikai bizonytalanság Washingtonban? Az USA szövetségesei csak reménykedhetnek abban, hogy a nyugati világ vezető ereje a közeljövőben eldönti: merre tovább? Leadership célok nélkül nem tűnik a siker receptjének.

A háború 74. napja – (folyamatosan frissítve)

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

 

  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója aki tegnap Kijevben elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. “Eltökélt szándékunk, hogy támogassuk az ukránokat, és bíróság elé állítsuk az orosz rezsimet. Holnap megvitatjuk ezt a G7 többi vezetőjével” – mondta Justin Trudeau.
  • Az ukrán vezérkar közölte: “A helyzet Besszarábia irányában továbbra is feszült. A Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a fegyveres erők és az orosz csapatok bevetési egységeinek egységei teljes harckészültségben állnak.”
  • Déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy Bayraktari drónnal megsemmisített egy orosz Serna leszállóhajót és két Raptor rohamhajót Zmiiino közelében.
  • Külföldön az ukrán hadsereg tűzéreiit megtanítják kezelni a brit hordozható Starstreak SAM-eket és a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket, és tárgyalások folynak pilóták kiképzéséről is.
  • A The Guardian Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva írta, hogy Nagy-Britannia további katonai segítséget nyújt Ukrajnának 1,6 milliárd dollár értékben.
  • Odesszában és Ukrajna 21 városában is légiriadót rendeltek el. A városok között található a főváros, Kijev is.
  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója (WHO) elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Szerhij Volina, aki más ukrán harcosokkal együtt továbbra is a mariupoli Azovstal bunkerekben védekezik, Facebookon elmondta, hogy a védők egy pokoli valóságshow-ban találták magukat, amelyet az egész világ néz. És továbbra is remélik, hogy megszületik a döntés megmentésükről.
  • William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország nukleáris csapásra készülne Ukrajna területén.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Facebook oldala szerint, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • “Az oroszországi gáz visszautasítása kevesebbe kerül az EU-nak, mint a covid első éve.”  Mondta Andriy Pyshny, a szankciócsoport tagja, meg azt is, hogy amire szükség van az oroszországi olaj- és gázembargóhoz, az az összes orosz bank SWIFT-ről való leválasztása és a teljes kereskedelmi blokád.
  • Az Egyesült Államok akár 15 millió dolláros jutalmat ígért az orosz Conti hackercsoporttal kapcsolatos információkért, amelyeket világszerte rosszindulatú cselekményekkel vádolnak – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Az FBI becslései szerint több mint 1000 áldozat fizetett a Conti zsarolóinak több mint 150 millió dollárt.

Recesszióhoz vezet-e a Federal Reserve Board történelmi kamatdöntése?

22 éve nem volt ilyen nagy kamatláb emelés – 50 pont – de a tőzsdéket az hozta igazán lázba, hogy Jerome Powell kizárta a 75 pontos növelést. Sokan ugyanis ettől tartottak a következő periódusban. A Federal Reserve Board bízik benne, hogy ennyi is elég lesz, és visszatérhetnek a 25 pontos emeléshez.

Márciusban 8,5% volt az infláció az Egyesült Államokban, amely negyven éves rekord.

“Az infláció túlságosan magas, és mi megértjük azokat a nehézségeket, amelyeket okoz”

– hangsúlyozta Jerome Powell sajtóértekezletén.

A kamatláb emelése szigorítást jelent: mindenki nehezebben juthat pénzhez. Emiatt recesszió alakulhat ki. A Federal Reserve Board elnöke igyekezett mindenkit megnyugtatni: “elkerülhetjük a recessziót”. A szakértők nem olyan bizonyosak ebben hiszen javában tart a háború Ukrajnában az Oroszország elleni szankciók következményeivel, Kínában még a Covid lezárások okoznak óriási gondot.

Donald Kohn, aki nemrég még maga is benne volt a Fed kamatdöntő tanácsában úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy “nagyon nehéz feladatuk van, mert nagyon keskeny az az ösvény, melyen járniuk kell”.

Elég arra utalni, hogy a Federal Reserve Board inflációs előrejelzése 2% miközben a valós áremelkedés meghaladja a 8,5%-ot.

Egy szakértő szerint ez a kamatdöntés azt jelenti, hogy a Fed átesett a ló túlsó oldalára.

“Lemaradtak a trendről – éppúgy mint a többi jegybank. Most ezt a hibát akarják korrigálni egy másikkal: magas kamatláb emeléssel. Azt hiszem, hogy elég magas árat kell majd ezért fizetniük egy recesszió formájában” – mondta a George Mason egyetem vezető kutatója, Thomas Hoenig, aki csaknem 40 évig dolgozott a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardnál.

A tőzsde szárnyalt majd korrigált

Jerome Powell bejelentése után emelkedtek az árak a New York-i tőzsdén – 900 pontos rekord egyetlen napon – noha a Federal Reserve Board elnöke nem hallgatta el, hogy igen sok a probléma a globális gazdaságban. Az Ukrajnában zajló háború és a kínai lezárások ellátási gondokat jelenthetnek.

“Nem tudjuk igazában befolyásolni az olaj, a nyersanyagok vagy az élelmiszerek árát” – hangsúlyozta Jerome Powell. Aki sietett hozzátenni:

“fontos feladatunk annak megakadályozása, hogy az inflációs várakozások beépüljenek az emberek gondolkodásába. Ez minden jegybankot nagyon nehéz helyzetbe hoz.”

A Wall Street Journal szerint a tőzsde kijózanodóban van csütörtökön, mert a döntéshozók azt a kérdést teszik fel: meddig emeli még a Federal Reserve Board a kamatlábat? Az arany ára mindenesetre 1,4%-al emelkedett, egy uncia 1895 dollárba kerül. Az arany biztos menedéknek számít nehéz időkben – zárja értékelését a Wall Street Journal.

A háború 72. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

  • Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások akadályainak feloldásához az első lépés az orosz csapatok teljes kivonása a február 24. előtti állásokra.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte pénteken 50 nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • Meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be Odesa megyében május 8-án estétől május 10-én reggelig.
  • Az orosz hadsereg megkezdte a rakéták és légicsapások aktív bevetését Zaporozsje régiójában, különösen Gulyaipole és Orikhiv városaiban. Ugyanakkor az orosz csapatok tüzérséggel is lövik a térséget.
  • „Egy nehéz hadművelet újabb szakaszát hajtottuk végre Mariupolból és Azovstalból.” Elmondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült evakuálni. Ukrajna továbbra is mindent megtesz a civilek és a katonaság megmentése érdekében. Köszönöm az ENSZ segítségét – mondta Andriy Yermak OP-főnök.
  • John Kirby, a Pentagon szóvivője egy tájékoztatón közölte a Pentagon szerint a legtöbb orosz erő kivonult Mariupolból, és a várostól északra vonult.
  •  Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsában bejelentette: “A civilek Mariupolból történő kimentésének harmadik szakasza folyamatban van. Az irányelvünk azonban az, hogy a művelet befejezéséig nem árulunk el más részleteket, hogy ne zavarjuk meg a műveletet. Eddig összesen mintegy 500 civilt mentettek ki és szállítottak biztonságba (az előző két kiadásban), akik szüntelen tüzérségi tűz alatt éltek, élelem-, ivóvíz- és gyógyszerhiányban szenvedtek.”
  • Az Egyesült Államok olyan hírszerzést adatokat biztosított Ukrajnának, amely lehetővé tette a Neptun rakéták pontos célba juttatását, a Moszkva hadihajó elsüllyesztését. Eddig az amerikaiak hallgattak közreműködésükről, az elmúlt napokban azonban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy néhány órával a Neptun-rakéták kilövése előtt adatokat szolgáltattak Ukrajnának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK