Kezdőlap Világ

Világ

Putyin Hitler lenne?

0

Putyin és az ő birodalmi álmai két év háborúskodás és százezrek halála árán négy ukrán megyéig érnek. Vajon elég lesz ez a túléléshez a végelszámolásnál? 

“Putyin nem fog leállni, ha egyszer vége lesz az Ukrajna elleni háborúnak” – állította Boris Pistorius német hadügyminiszter. A szociáldemokrata politikus hozzátette: ”pontosan úgy ahogy Hitler Putyin sem áll le”.

Németország utolsó szociáldemokrata kancellárja, Gerhard Schröder ma Putyin bizalmasa, és a német – orosz együttműködés jól megfizetett sztár menedzsere volt még nem is oly rég. 2022 tavaszán nem sokkal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdeti kudarcát követően ő felügyelte az orosz-ukrán béketárgyalásokat, melyek majdnem eredményhez vezettek. Gerhard Schröder szerint a Nyugat torpedózta azt meg, amely Boris Johnson akkori brit miniszterelnökkel azt üzente Zelenszkij ukrán elnöknek: csakis akkor számíthatnak jelentős pénzügyi és katonai támogatásra, ha nem állapodnak meg Putyinnal.

Zelenszkij elnök azóta azon az állásponton van, hogy csakis akkor hajlandó tárgyalni, ha az oroszok kivonulnak Ukrajna teljes területéről. Ez gyakorlatilag a tárgyalások elutasítását jelenti hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából arcának és hatalmának esetleges elveszítése nélkül. Sőt Kissinger annak idején azt jósolta, hogy Putyint eltennék láb alól, ha kivonulna Ukrajnából.

NATO paradoxon

Az észak-atlanti szövetség azt állítja, hogy azért kell fegyverkeznie a NATO tagállamoknak, mert Putyin Oroszországa egész Európát fenyegeti – éppúgy mint Hitler a maga idejében. Csakhogy Hitler a világ egyik legfejlettebb nagyhatalmának Führere volt, mögötte az akkori világ legjobb hadserege. Ehhez képest Putyin Oroszországa egy részeges óriás, amely alig áll a lábán: a GDP-je a nála jóval kisebb Dél Koreát sem éri el, hadserege, titkosszolgálata szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúra készültek, és most több mint két év után sem tudtak döntő győzelmet aratni. Ha a nála sokkal gyengébb Ukrajnát sem tudja legyőzni, akkor hogy fenyegetheti a sokkal erősebb NATO-t Oroszország?

Erre a kérdésre nincsen válasz sem Washingtonban sem pedig Brüsszelben. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, vajon miért? Nem kisebb diplomácia tekintély mint Henry Kissinger bírálta ezt a hidegháborús diplomáciát, amely vissza akarja hozni a szembenállást a nagyhatalmak között ahelyett, hogy az együttműködést keresné. Kissinger a maga részéről még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megakadályozza a szétválást a világ két szuperhatalma között.

A háború biznisz, de kinek

Ferenc pápa is felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború legfőbb haszonélvezői a fegyvergyárak, amelyek békeidőben sokáig megrendelések nélkül maradtak, de most két évre előre lekötötték az összes kapacitást. A NATO főtitkára ötéves tervet terjesztett elő, mely 100 milliárd dollárt irányozna elő Ukrajna támogatására. Minden NATO tagállam pénzt tenne ebbe a kasszába, de miből?

Németország gazdasága összecsuklott, mert az olcsó orosz energiára alapozta számításait. Az USA nem véletlenül ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket. Ennek felrobbantása kettős eredményt hozott az Egyesült Államoknak: immár korlátlanul árusíthatja drága cseppfolyósított palagázát Európában, ahol nagyon meggyengült a zászlóshajó Németország. Nemrég még Trump elnök azt mondta:

”Ha kinézek az ablakon New Yorkban mindenütt Mercedest és BMW-t látok, Németországban viszont nincsenek amerikai autók.”

Ma már Berlin mellett ott a Tesla, mely arat az elektromos autó piacon, ahol a németek lemaradtak az amerikaiak és a kínaiak mögött.

Zelenszkij elnök: mi is olyan légvédelmet akarunk mint Izrael

“Izrael nem tagja a NATO-nak, de mégiscsak NATO tagállamok segítségével tudta megvédeni légterét az iráni terrortámadással szemben” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Aki hasonló légvédelmet sürgetett hazája számára hiszen jelenleg az oroszok légi csapásokkal akarják tönkretenni Ukrajna infrastruktúráját.

“A fronton nehéz a helyzet”

– ismerte el Szirszkij tábornok.

A NATO paradoxon itt is megmutatkozik: hogy várhatja a Nyugat Ukrajna győzelmét a nála sokkal erősebb Oroszország fölött?

Putyin ugyan szeretne Hitler lenni, de hiába akarna világbirodalmat még ahhoz is csak hatalmas áldozatok árán van elég ereje, hogy az orosz többségű tartományokat megszerezze Ukrajnában. Agresszió ez is, de korlátozott, mert Putyin mögött nincs olyan erő, amely kihívhatja a NATO-t.

Ezért Putyin szóvivője nemrég békeajánlattal állt elő, melynek lényege a status quo – a jelenlegi állapot befagyasztása egy fegyverszünettel. Ukrajna és a Nyugat ezt elutasítja, de nem áll elő semmilyen javaslattal. Az amerikai hidegháborús diplomácia megbukott éppúgy mint Putyin provinciális területszerző háborúja. Ha mindkét fél belátja kudarcát, akkor akár tárgyalhatnának is. Donald Trump épp ezt ígéri: furcsa békegalamb, de jobb híján beválhat hiszen sem az USA sem pedig az Európai Unió közvéleménye nem akar háborút.

Orbán konferenciája nem szívesen látott vendég Brüsszelben

0

A Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) konferencián Orbán Viktor európai konzervatív és szélsőjobboldali politikus társai vesznek részt, a tanácskozást az MCC szervezi nyilván a magyar kormány pénzén Brüsszelben.

Az európai központban levő Concert Noble közölte a szervezőkkel: nem áll módjában fogadni a konferenciát, melyet kedden és szerdán rendeznek Brüsszelben.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli irodájának vezetője, dühösen reagált: ”ez az esemény is azt mutatja, hogy veszélybe került a szólásszabadság egész Európában. Most háború zajlik a szólásszabadságért, és minden jószándékú embernek készen kell állnia arra, hogy ezért harcoljon” – hangsúlyozta Frank Füredi, aki érthető módon nem tért ki a magyar helyzetre hiszen a nemzeti együttműködés rendszere 14 éves minden lehetséges eszközzel korlátozza a szólásszabadságot a saját hatalmának megerősítése érdekében.

Miért mondta le Orbán Viktor tanácskozását Brüsszelben a népszerű rendezvényszervező központ? A Brussels Times szerint antifasiszta szervezetek hívták fel az intézmény vezetőinek figyelmét arra, hogy milyen politikát folytat valójában Orbán Viktor, aki börtönben tart egy antifasiszta tüntetőt mint terroristát.

Mi az a NATCON konferencia, melyet az MCC szervez Brüsszelben? Olyan radikális konzervatív tanácskozás, amely a Trumppal szimpatizáló politikusokat gyűjti egybe az Atlanti óceán mindkét oldalán.

A mostani konferencia sztár vendégei Orbán Viktoron kívül: Suella Bravermann egykori brit belügyminiszter és Eric Zemmour, francia szélsőjobboldali politikus, aki Budapesten Orbán Viktor vendége volt.

A NATCON következő rendezvénye az Egyesült Államokban lesz. A korábbi rendezvényein részt vett Ron de Santis, floridai kormányzó, aki elindult Trump ellen, de megbukott, és Josh Hawley washingtoni szenátor.

Orbán Viktor azok közé a kisszámú európai vezető közé tartozik, aki nyíltan támogatja Donald Trumpot, és reménykedik a megválasztásában.

Orbán lelkesedését persze az is táplálja, hogy Biden elnök megbízásából a jelenlegi amerikai nagykövet mindent elkövet az ő megbuktatása érdekében.

Orbán kontra Meloni

A magyar miniszterelnök legfontosabb politikai szövetségese az Európai Unióban Giorgia Meloni olasz kormányfő lehetne, hogyha nem állítaná őket szembe két kardinális politikai probléma eltérő megítélése. Az egyik Ukrajna ügye: míg Orbán Viktor nyíltan paktál Putyinnal addig Giorgia Meloni többször is járt a háború sújtotta Kijevben, és minden fórumon kiáll Ukrajna mellett.

A másik probléma a migráns kérdés, melyben nemrég az Európai Parlament a korábbinál szigorúbb szabályozást szavazott meg – épp Giorgia Meloni nyomására. Olaszország viseli ugyanis a migráció legnagyobb terhét az Európai Unióban, ezért ennek korlátozása Giorgia Meloni létérdeke.

Csakhogy míg az európai határok szigorú védelmében egyetért az olasz és a magyar miniszterelnök addig a már itt levő migránsok ügyében nem.

Őket ugyanis az Európai Unió tovább akarja osztani a tagállamok között, hogy ily módon csökkentse a frontállamokra nehezedő nyomást. Orbán Viktor viszont a zéró migráns elvet vallja vagyis egyetlenegy illegális bevándorlót sem venne át Olaszországtól vagy más uniós tagállamtól.

Orbán Viktor keményvonalas politikája ezen a téren is megbukott míg Giorgia Meloni vígan hozzáláthat ahhoz, hogy megvalósítsa Orbán Viktor álmát: a jobboldal és a szélsőjobboldal összeboronálását Ursula von der Leyen asszony, aki újra indul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, már jelezte is: együttműködne olyan szélsőjobb politikusokkal, akik nem Európa ellenesek, és nem Oroszországot támogatják Ukrajnával szemben. Vagyis az európai főáramlat hajlandó paktálni Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, de Orbán Viktorral nem. Meloni nemcsak Brüsszellel, de Donald Trumppal is jó kapcsolatot épített ki. Vagyis, ha Orbán imája meghallgatásra talál, és Donald Trump visszamasírozhat a Fehér Házba, akkor Giorgia Meloni sokkal inkább számíthat az európai kedvenc szövetséges címére mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hiába blamálja magát: a hátrányok világosak, az előnyök a ködbe vesznek. Közben pedig mindjobban hiányoznak az euromilliárdok a nemzeti együttműködés rendszerének, mely az uniós szegényházban civakodik azon, hogy ki a legutolsó állam ma az Európai Unióban?!…

Nem bukhat meg a Boeing, mert monopol helyzete van az USA-ban

Egyre mélyebbre süllyed a Boeing, amely évek óta nem hoz profitot: a repülés biztonságát ellenőrző hivatal vizsgálja annak a Boeing munkatársnak a panaszát, aki azt állítja: sok kritikus problémát észlelt a 787-es Dreamliner gép gyártási folyamatában, de a főnökség nem hallgatta meg viszont áthelyezte őt a 777-es gépek gyártási részlegébe.

A Boeing évek óta veszteséges, és az Alaska Airlines januári balesete egyáltalán nem arra mutat, hogy idén ebben fordulat következhetne be – írja a CNN gazdasági rovata, amely rámutat: a cég gyártási folyamatot bíráló munkatársát a jövő héten meghallgatja a szenátus illetékes albizottsága annak ellenére, hogy a repülőgép gyártó óriás teljes erővel tiltakozik a bejelentő állításai ellen.

Mi történt az Alaska Airlines gépével? A Boeing 737 Max ajtajának egyik panelje kiszakadt nem sokkal azután, hogy a repülőgép felszállt Portlandből – Oregon állam január hatodikán. A gép fedélzetén 174 utassal és 6 fős személyzettel gyorsan kényszerleszállást hajtott végre. Szerencsére senki sem sérült meg. David Calhoun, a Boeing elnök vezérigazgatója elismerte, hogy hibát követtek el a gyártási folyamat során.

A szakértők szerint tartós mélyrepülésről van szó, melynek alapvető oka az, hogy rosszul sikerült a nagy egyesülés a másik amerikai repülőgépgyártó óriással, a Mc Donnell Douglas-szal 1997-ben.

Két fatális baleset történt 2018-ban és 2019-ben, mindkétszer a 737 Max volt a felelős. A két katasztrófa után két évre a földre parancsolta őket a repülés biztonsági hivatal, de utána újra repülhettek, mert a Boeing azt állította: minden hibát kijavítottak.

Csakhogy 2023 legutolsó hetében egy légitársaság potenciális problémákat fedezett fel a 737 Max egyik kulcsfontosságú részében. Erre jött az Alaska Airlines kényszerleszállása január hatodikán. A 737-es gépeket átvizsgálták mindenütt, és nagy részüket a földre kényszerítették az Egyesült Államokban. A repülés biztonsági hivatal folyamatosan vizsgálja a Boeing gyártási folyamatát. A vizsgálat vezetője, Mike Whitaker több problémát is jelzett, és a Boeing sietett közölni: figyelembe veszik a bírálatot, és átszervezik a gyártást. A monopol helyzet elkényelmesíthette a céget, amelynek a hazai piacon nem maradt vetélytársa, és a világpiacon is csak egy, az Airbus. Az európai óriás fölfelé tart, az amerikai lefelé.

30%-os értékcsökkenés a tőzsdén

50 milliárd dollárral esett idén a Boeing értéke, mert részvényeinek értéke szinte folyamatosan csökken a tőzsdén. Közben a sajtó sietett megírni, hogy a Boeing főnökök nagyon is jól kerestek miközben a cég folytatta mélyrepülését. A bírálatok nyomán megindult a főnökök menekülése a süllyedő hajóról: egyre-másra jelentették be a távozásukat annak ellenére, hogy a többségük régóta a Boeingnél dolgozott. Végül Calhoun elnök vezérigazgató sem bírta tovább: bejelentette, hogy az év végén ő is elhagyja a Boeingot. Tavaly 32,8 millió dollárt keresett, és távozása alkalmából csinos 45 millió dolláros csomagra számíthat – számolt be a CNN gazdasági rovata.

Párizs rekord mennyiségű cseppfolyósított földgáz vesz Moszkvától miközben csapatokat kíván küldeni Ukrajnába

Minden uniós tagállamnál több cseppfolyósított orosz földgázt vett Franciaország Oroszországtól derítette ki a Centre for Research on Energy and Clean Air – CREA – kutató intézet a brüsszeli Politico felkérésére.

Franciaország idén már 600 millió eurót fizetett ki Moszkvának cseppfolyósított földgázért szép csendben miközben Emmanuel Macron elnök azzal sokkolta a nemzetközi közvéleményt, hogy “nem tartja kizártnak: NATO tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.” Ezt az elképzelést az USA és a NATO tagállamok többsége elutasította, de Lengyelország és a balti államok helyeslik. Putyin úgy nyilatkozott, hogy emiatt újra kell értékelni Oroszország stratégiai elképzeléseit. Putyin hűséges szövetségese, Lukasenka belorusz elnök már egyenesen harmadik világháborúval fenyegetőzik.

“Az nem megy, hogy Franciaország azt mondja az Európai Uniónak, hogy lépjen fel keményen Oroszországgal szemben miközben Párizs nagy pénzeket fizet ki az orosz cseppfolyósított földgázért”

–  kommentálta a helyzetet egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok.

Mire hivatkozik Párizs? Arra, hogy hosszú távú gázszállítási szerződése áll fenn Oroszországgal, melyből jogilag nehéz lenne kikecmeregnie, és nagy szüksége van földgázra hiszen a francia háztartások jelentős része ezzel fűt.

Mit mondanak erre Párizs bírálói? Azt, hogy a francia kormány többet is tehetne, ha akarna az orosz gázfüggés csökkentése érdekében, de azért nem buzgólkodik nagyon, mert védelmezi a francia energia óriás, a Total Energies érdekeit.

Az Európai Unió az Egyesült Államokhoz hasonlóan szankciókkal akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy fejezze be agresszióját Ukrajna ellen. Oroszország költségvetésének felét az olaj és földgáz export adja, ezért ennek a jelentősége óriási mind Putyin mind pedig ellenfelei számára. Az oroszok igen leleményesek a szankciók megkerülésében, de az olajnál ez könnyebben megy mint a földgáz esetében.

Párizsban azzal intézik ezt el, hogy “nem túlságosan könnyű a helyzet, mert a Total Energies-nek hosszútávú szerződése van a cseppfolyósított orosz földgáz szállítására vagyis fizetnünk mindenképp kell” – mondták a francia fővárosban.

A Total Energies-nek nagy orosz érdekeltségei is vannak, ez is indokolja Párizs “óvatosságát”.

A Total Energiesnek 20%-os részesedése van a Yamal LNG orosz vállalkozásban.

Ez működtet egy cseppfolyósító üzemet Észak Szibériában, mely a Novatek tulajdonában áll. Ez magánvállalat, és 2032-ig szerződése van a Total Energies-szel cseppfolyósított földgáz vásárlására. Mi áll a szerződésben? Évi 4 millió tonna cseppfolyósított földgáz megvásárlása.

Így nem csoda, ha a Total Energies főnöke irreálisnak nevezte az uniós szankciókat az orosz cseppfolyósított földgázzal szemben 2027 előtt.

Franciaország távolról sincsen egyedül az orosz földgáz vásárlásával az Európai Unióban, ahol tavaly összesen 8 milliárd eurót fizettek a tagállamok összesen az importért Oroszországnak. Legkevesebb kilenc uniós tagállam vásárol orosz cseppfolyósított földgázt, Franciaország áll az első helyen. A CREA kimutatása szerint Franciaország mellett különösen Belgium és Spanyolország számít az orosz cseppfolyósított földgáz jelentős importőrének az Európai Unióban.

Az uniós tagállamok még az ukrajnai agresszió előtt kötöttek szerződést a cseppfolyósított földgáz szállításáról Oroszországgal, mely olcsóbban kínálta a földgázt mint az Egyesült Államok, ahol a palagáz kitermelés meglehetősen drága. Putyin Ukrajna elleni agressziója után az uniós tagállamok döntő többsége mérsékelni akarja az orosz gáz függést: ”nincs más út előttünk, minthogy közösen határozzunk arról, hogy miképp csökkentsük vagy szüntessük meg az orosz cseppfolyósított földgáz importját” – hangsúlyozta Spanyolország energia minisztere a legutóbbi uniós tanácskozáson.

Csökkenteni az orosz gáz függést, de hogyan?

“Azonnal cselekednünk kell ezen a téren”- mutatott rá Teresa Ribera energia miniszter, aki joggal utalt arra, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója már több mint két éve tart tehát az orosz államkassza feltöltése enyhén szólva problematikus.

Nem így látja a helyzetet Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron elnök utóda szeretne lenni, tehát a francia belpolitikában nyomul:

”Fokozatosan kell leállnunk az orosz cseppfolyósított földgáz importjával nehogy annak hatása túlságosan is brutális legyen a piacra és a fogyasztók pénztárcájára.”

Franciaország kettős játékot űz: szavakban támogatja Ukrajnát, de a valóságban az orosz cseppfolyósított földgáz legnagyobb vásárlója az európai unióban: “ez szégyenletes” – mondja a párizsi Jacques Delors intézet szakértője.

A Politico megkérdezte a párizsi energia minisztériumot is, ahol arra utaltak, hogy Franciaország nagy elosztó központ Európa nyugati felén, ezért figyelembe kell vennie más országok érdekeit is. Mindenekelőtt Olaszországról van szó, amely jelentős részben Franciaországon keresztül importálja az orosz cseppfolyósított földgázt.

“Nem gazdasági érdekről van szó“ – hangsúlyozza a Jacques Delors intézet szakértője finoman arra utalva, hogy Macron elnök fő politikai ellenfele, Marine Le Pen asszony, aki Putyin európai kedvencei közé tartozik, egyre népszerűbb Franciaországban. Korábban Marine Le Pen mozgalmát Putyin nyíltan támogatta, de erre hoztak egy törvényt Franciaországban, mely megtiltotta az unión kívülről érkező támogatás elfogadását. Ekkor lépett a színre Orbán Viktor miniszterelnök, akinek utasítására egy bank 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen mozgalmának.

Párizs jelenleg húzza az időt, mert nem akar támadási felületet nyújtani Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának.

“Azzal egyetért a francia kormány, hogy minden uniós tagállam szüntesse meg az orosz cseppfolyósított földgáz importját 2027-ig”

– nyilatkozta a párizsi energia minisztérium szóvivője.

Komoly ellenállás a cseppfolyósított földgáz szankcióval szemben

A brüsszeli bizottság új szankciós csomagot készít elő, de ebben valószínűleg nem lesz benne a cseppfolyósított földgáz – jósolja a Politico. Miért nem hiszen Lengyelország és a három balti állam ezt javasolja? Magyarország hagyományosan ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgáz importjára, de más tagállamok is a fenntartásaikat hangoztatják márpedig konszenzusra lenne szükség.

“Kételkedem abban, hogy az orosz cseppfolyósított földgáz importja ügyében konszenzus alakulna ki. Azt viszont elérhetjük, hogy olyan jogszabályt hozzunk, amely megtiltja Oroszországnak: az uniós tagállamok területén cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas terminálokat vásároljon” – mondta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak.

Mit javasol a CREA kutató intézet? Ársapkát a cseppfolyósított orosz földgázra. Ha egy megawattóra cseppfolyósított földgáz árát 17 euróban állapítanák meg, akkor ezzel egyharmaddal csökkenne az oroszok bevétele.

Akárhogy is dönt a brüsszeli bizottság Franciaország álláspontja döntő lehet: ”most kiderülhet, hogy Franciaország Ukrajnát támogató retorikája komolyan vehető-e? Nagyon nehéz azt feltételezni, hogy ebben a fontos kérdésben továbbra is némák maradnak. Valamit mondaniuk kell, és kérdés, hogy mi lesz az?” – nyilatkozta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós hivatalnok.

IDF: az Irán által Izraelre kilőtt mintegy 300 lövedék 99%-át elfogták

Daniel Hagari, az izraeli védelmi erők szóvivője szerint Irán mintegy 300 lövedékkel támadta Izraelt. A támadást az izraeli légvédelem a lövedékek 99%-át még azok Izrael területére történő belépés előtt megsemmisítette..

„Ez egy nagyon jelentős stratégiai eredmény”

– mondja egy reggeli sajtónyilatkozatában Danile Hagari.

„Az iráni fenyegetés találkozott az IDF légi és technológiai fölényével, erős harci koalícióval kombinálva, amely együttesen elhárította a fenyegetések túlnyomó többségét” 

Irán 170 drónt indított és egy sem lépett be Izrael légterébe. Izrael és szövetségesei mindegyiket lelőtték az ország határain kívül. További 30 cirkálórakétát indítottak el, és egyetlen egy sem lépett be Izrael légterébe – mondja. Hagari szerint közülük 25-öt lőtt le az izraeli légierő. Emellett Irán 120 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre. Sokukat a nagy hatótávolságú Arrow légvédelmi rendszer lőtte le, bár néhány rakétának sikerült megkerülnie Izrael védelmét, és eltalálta a dél-izraeli Nevatim légibázist. A Nevatim infrastruktúrájában kisebb károk keletkeztek, de a légibázis a megszokott módon működik. Az összehangolt támadás során egy maroknyi drónt és rakétát indítottak Irakból és Jemenből, bár egyik sem lépett be Izrael légterébe.

Izrael szombat este 19 órakor kapott hírt arról, hogy a Hamász elutasította a túszügyletre vonatkozó legutóbbi ajánlatot, de túlságosan az iráni támadásra koncentrált ahhoz, hogy nyilatkozatot tegyen

– mondta egy izraeli tisztviselő a The Times of Israelnek.

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

Proxy háborúban a Wagnerrel

Ukrajna katona hiánnyal küszködik, ezért meglepő a hír, hogy a titkosszolgálat fegyveres alakulata szabályos háborút folytat az orosz Wagner hadsereggel Szudánban. Mit keresnek ott az ukránok? Milyen ukrán érdekeket védelmeznek?

Szudánban a hadsereg két része hadakozik: a polgárháborúban a Nyugat az egyik felet támogatja, a Kelet a másikat. Vagyis proxy háborúról van szó amikor a felek másokért hadakoznak, és halnak hősi halált. Mi a tét? Szudán ásványi kincsei mindenekelőtt az aranybányák, melyek többsége jelenleg kínai kézen van. A Wagner zsoldosok küzdenek a kínai érdekekért. A Wagner hadsereg fellázadt Putyin ellen, és akkor szóba került, hogy fel is oszlatják a zsoldos sereget, melynek főnökét az FSZB felrobbantotta. A Wagner hadsereget ujjászervezték, a parancsnok ma már az FSZB egyik altábornagya. Putyin ma már nyíltan felvállalja a Wagner hadsereget, amely nem is nagyon titkolja, hogy csodálja a nácikat. Eredetileg Hitler lett volna a nevük, de Putyin még a békeidőkben úgy döntött, hogy a náci vezér túlzás. Így aztán a náci érzelmű zsoldosok Hitler kedvenc zeneszerzőjét, Richard Wagnert választották névadónak.

Miért harcolnak az ukránok Szudánban? Mert óriási szükségük van az USA pénzügyi támogatására és fegyverszállításaira.

“Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást”

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák.

Mire hivatkoznak a republikánusok?

Arra, hogy a háború megnyerhetetlen Ukrajnában.

“Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?”

– kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik, hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Martonyi 80

A pragmatikus diplomata 1998 és 2002 majd pedig 2010 és 2014 között állt a külügyminisztérium élén. Ő volt Orbán Viktor mentora a külpolitikában amikor a fiatal Fidesz vezér felkészült a miniszterelnöki szereplésre 1994 és 1998 között.

Martonyi János írta alá az okmányt a NATO tagságról 1999-ben. A legendás diplomata az USA legnagyobb ügyvédi közösségének egyik partnere, aki tegező viszonyban áll Christine Lagarde-dal, akinek karrierje onnan indult. Aztán Christine Lagarde az IMF vezérigazgatója lett, most pedig az Európai Központi Bank elnökasszonya. Franciaország is nagyra értékeli Martonyi Jánost, 2000-ben Hubert Védrine külügyminiszter a becsületrenddel tüntette ki az akkori magyar külügyminisztert. Hubert Védrine most Budapestre is ellátogatott, hogy részt vegyen a nyolcvanadik születésnap ünnepségein. Egyúttal bemutatta nálunk is új könyvét, mely a Diplomaták címet viseli. Védrine jól ismeri Emmanuel Macron francia elnököt, aki nemrég azzal keltett feltűnést, hogy nem zárta ki NATO csapatok küldését Ukrajnába. Komolyan gondolja ezt Macron elnök?

Közvetítéssel befagyaszthatják az ukrajnai konfliktust

London Speaker Bureau

“Macron elnök elektrosokkot akart, mert úgy véli, hogy sokan alábecsülik a helyzet súlyosságát. Az államfő érzékeli az ukrán hadsereg gyengülését és jelezni akarta: ha az európaiak nem szedik össze jobban magukat, és nem segítik hatékonyabban  Ukrajnát, akkor Oroszország győzhet. Ezért tett erős, provokatív állítást, és részben el is érte a célját” – mondta Védrine ex külügyminiszter a valasz.hu portálnak.

Miért nem lehet tárgyalással lezárni az ukrajnai háborút?

“Ukrajna túlságosan is sokat szenvedett. Olyan sok polgára halt meg, az oroszok olyan nagy károkat okoztak, hogy a kijevi vezetés nem vállalhatja a tárgyalásokat”

– állítja Hubert Védrine.

Mannerheim marsall, Finnország vezetője vállalta a tárgyalást, és megmentette hazáját miután Finnország hősies harc után elveszítette a háborút az orosz túlerővel szemben. Finnország jelentős területeket veszített 1940-ben, de ma a világ legboldogabb országának számít a globális vetélkedésben.

Mi lehet a megoldás?

“A konfliktus befagyása a legreálisabb. Ez olyan közvetítőkkel jöhet létre mint például Törökország, India, Kína vagy Brazília”

– jelentette ki Védrine ex külügyminiszter.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenleg épp Pekingben tárgyal. Ő is szerepel a Diplomaták című könyvben. Miért?

“Nem azokat válogattam be a könyvbe, akiket szeretünk hanem, akik számítanak. Szergej Lavrov húsz éve Oroszország külügyminisztere. Képviseli a putyini hatalmat, melyet muszáj megértenünk. Mi Nyugaton gyakran manicheusok vagyunk: csak fekete – fehérben gondolkodunk. Persze mindig mi vagyunk a fehérek.

Hasznosabb az ítélkezés előtt megismerni tárgyaló partnereinket, a barátokat éppúgy mint ellenségeinket”

– hangsúlyozta Hubert Védrine egykori francia külügyminiszter, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott.

Lengyel-ukrán kamionos ellentét

Brüsszel szeretné meghosszabbítani az ukrán és moldovai kamionosok lehetőségét az engedély nélküli  belépésre az uniós piacra, de néhány tagállam ezt kifogásolja. Emiatt harc lehet – írja az általában jólértesült brüsszeli Politico.

Az ukrán kamionosok akadálytalanul léphetnek be az Európai Unió területére, de itt nem vállalhatnak fuvart. Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában viszont azt állítják a kamionos vállalkozók, hogy az ukrán vetélytársak nem tartják be a szabályt: áraikkal alámennek az uniós elvárásoknak miközben vígan vállalnak fuvarozást az unión belül is. Emiatt több tiltakozó akció is volt a határokon.

“Kezdetben az volt az elképzelés, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy olcsón eljuttathassa áruit az uniós piacokra, de az új szabályok már nem erre mutatnak. Az történik, hogy az ukrán kamionosok fuvarozást vállalnak az Európai Unión belül méghozzá olyan alacsony árakon, melyeket mi már nem tudunk kigazdálkodni” – panaszkodik a lengyel kamionos szövetség elnöke. Jan Buczek emlékeztet arra, hogy eredetileg 2022 júniusában azért írta alá az egyezményt Brüsszel az ukrán kamionosokkal, hogy segítse a háborúban álló országot, melynek a kikötőit az orosz haditengerészet lezárta a Fekete tengeren. Az egyezmény június végén jár le, és Brüsszel azt szeretné, hogyha legalább 2025 végéig meghosszabbítanák.

“Ezzel a javaslattal néhány keleti uniós tagállamnak vannak problémái, de a nagy többség támogatja a hosszabbítást”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó brüsszeli hivatalnok. Jelenleg a Tanácsnak kellene megadnia a felhatalmazást a brüsszeli bizottságnak a hosszabbításhoz. Kérdés, hogy az érintett tagállamok – köztük Magyarország – fellépnek-e ebben az ügyben?

A brüsszeli bizottság néhány kiegészítést beleírt a meghosszabbításra váró egyezménybe, hogy leszerelje a várható tiltakozást. A csalások ellen ezentúl ki kellene tölteni egy dokumentumot a határátkelő helyeken, illetve fel is lehet függeszteni az egyezmény hatályát, ha valamilyen nagy zavar keletkezik.

Kemény érdekellentét Varsó és Kijev között

Mit mond Szlovákia?

“Mi kezdettől fogva támogatjuk Ukrajnát az agresszió elleni harcban. A kamionos egyezmény végrehajtása során kiderült, hogy mind a szlovák vállalkozók mind pedig az ellenőrző hatóság problémákba ütközött, mert nem megfelelő az ellenőrzés”

– fogalmazta meg Pozsony álláspontját Szlovákia uniós képviseletének szóvivője, aki azt sürgeti, hogy az egyezmény kerek – perec mondja ki: ukrán kamionosok nem vállalhatnak fuvart az Európai Unión belül, ha a célország nem Ukrajna.

Mit mond az európai szakszervezet?

“Fontos, hogy fenntartsuk a szolidaritás útjait, de a kamionos szektor rendkívüli mértékben diszfunkcionális. Ukrajna számára létfontosságú a kamionos szállítás, mely ugyanakkor gondot okoz egy ágazatnak, mely amúgyis nehéz helyzetbe jutott“ – fogalmaz az európai közlekedési szakszervezet.

Lengyelországban a kamionosok egyáltalán nem bíznak az új egyezményben sem, ezért azt követelik, hogy álljon helyre a régi, háború előtti állapot amikor minden kamionnak engedélyt kellett kérnie az Európai Unió határán a fuvarozáshoz.

“Vagy visszatérünk az engedélyezési rendszerhez vagy meghalunk a piacon, mert az ukrán konkurencia annyira lenyomja az árakat” – hangsúlyozza a lengyel kamionos szövetség elnöke. Aki hozzáteszi:

“jelenleg az a helyzet, hogy szinte naponta mennek csődbe kamionos cégek Lengyelországban.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!