Kezdőlap Világ

Világ

Trump: Lődd le Joe!

Tragikomikus incidens miatt marad el a fontos találkozó: egy kínai kém légballon repült be az Egyesült Államok fölé. Méghozzá Montana állam fölött észlelték a kínai kém objektumot, mely államban vannak azok a rakétasilók, ahonnan útnak indíthatják a ballisztikus rakétákat Kína felé.

Peking elég nevetséges módon arról beszél, hogy a léggömb csak meteorológiai megfigyeléseket végez, és véletlenül sodródott az USA fölé, de ezt senki sem hiszi el. A republikánus ellenzék kapva kapott az alkalmon, és Blinken külügyminiszter pekingi útjának lemondását követelte. Meg is kapta.

“Tudomásul vettük Kína sajnálatát, de ennek a léggömbnek a jelenléte a légterünkben egyértelműen sérti szuverenitásunkat, valamint a nemzetközi jogot, és ez elfogadhatatlan”

– mondta Blinken.

“A nyugati szelek által sújtott és korlátozott önkormányzási képességgel rendelkező “repülőgép” messze eltért a tervezett útvonalától ” – mondta a kínai minisztérium szóvivője. Rögtön hozzá is teszi: „A kínai fél továbbra is kommunikál az amerikai féllel, és megfelelően kezeli ezt a vis maior esetből adódó váratlan helyzetet. 

Lődd le Joe!

Ezzel a jótanáccsal szolgált Donald Trump utódának, Joe Bidennek. Biden úgy nyilatkozott, hogy azért nem lőtték le a kínai légballont, mert annak szétrobbant darabjai veszélyeztették volna amerikai polgárok életét.

Hat év után ez lett volna az első amerikai külügyminiszteri látogatás Pekingben. Akkor még jók voltak az amerikai-kínai kapcsolatok. Donald Trumpot fogadták Pekingben a Tiltott városban, ahol a kommunista vezérkar ülésezik. Ez nagy diplomáciai kegy, amelyet a kínaiak csak kivételesen adnak meg egy fontos partnernek. Ezzel Trump is tisztában volt. Magával vitte nyolcéves unokája videóját, melyen Ivanka Trump lánya kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping bácsit és nejét. Az elnöki pár sietett megdicsérni a kislány kiváló kínai kiejtését. Aztán persze Donald Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Igaz, hogy ettől még tavaly is rekordot produkált a kínai külkereskedelem többlete az USA-val szemben noha a szankciókat Biden sem vonta vissza.

Sőt, a demokrata elnök nyíltan első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát.

Az idén százéves Kissinger külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai kibékülést bírálja is a demokrata adminisztrációt, amely egyszerre tekinti stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. A diplomáciai léggömb most kipukkadt, de mind Kína mind az USA rá van utalva a másikra hacsak persze Peking és Washington nem dönt a hidegháború mellett. Szun Ce mester, az első filozófus, aki a háborúról írt tanulmányt, és az fenn is maradt, azt hangsúlyozta:

minden háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle…

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

A Biden féle béketervet Burns CIA igazgató vezette fel az Ukrán elnöknek. Zelenszkij határozottan elutasította a béketervet, amely a Krím és a Donbasz átadását jelentené Oroszországnak. Elutasította annak ellenére, hogy ezeken a területeken mindenütt orosz nemzetiségű a lakosság többsége, és legnagyobbrészt az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak.

Moszkvában Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Ukrajnával. Közben viszont Putyin félmilliós sereget összpontosít egy új offenzívára. Minderről a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be német diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A CIA cáfolata szerint “egyes állítások teljesen hamisak”.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Sorra buknak le Zelenszkij emberei: kabinetfőnökének helyettese, legfőbb szponzora, a dollármilliárdos oligarcha és az egész hadügyminisztérium, amelynek élelmezési botrányában állítólag maga a miniszter is érintett.

Ha az USA valóban fegyverszünetet akar, akkor ebbe Zelenszkij elnöknek is bele kellene mennie hiszen egy napig sem tarthatná magát az Egyesült Államok támogatása nélkül. Saját közvéleménye előtt azonban Zelenszkijnek el kell játszania a rendíthetetlen hős szerepet. Ehhez járulhatnak hozzá az amerikai Abrams és a német Leopárd tankok. Nagy kérdés, hogy az eddig felajánlott összességében 120-130 tank – ebből 80 Leopárd  – elegendő e ahhoz, hogy megváltozzanak a stratégiai erőviszonyok?

A második világháború legnagyobb tankcsatájában Kurszk mellett az akkor legkorszerűbb Tigris tankok nem tudták a győzelmet kicsikarni, mert az oroszok annyi gyengébb képességű T34-es tankot állítottak velük szembe, hogy a sok lúd disznót győzött.

Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

Az Egyesült Államok egy kínai megfigyelő kémballon észlelt, amely az Egyesült Államok északnyugati része felett lebeg – közölte csütörtökön a Pentagon, s amelyről a New York Times számol be. 

Egy nevét nem vállaló tisztviselő elmondta, hogy bár nem ez az első alkalom, hogy Kína kémlufit küldött az Egyesült Államokba, ez a jelek szerint hosszabb ideig marad az ország felett. Biden elnök egyelőre úgy döntött, hogy nem löveti le a kémballont, miután a Pentagon tisztviselői azt javasolták, hogy ezzel azt kockáztatnák, hogy törmelékek csapódjanak földre, rosszabbik esetben akár lakott területre is.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatala összefügghet Kína Blinken pekingi látogatásával – hat év óta először megy amerikai külügyminiszter  Pekingbe –, melynek programjában szerepel egy megbeszélés is Hszi Csin-ping elnökkel. A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Pentagon illetékesei elmondták, hogy az alaszkai Alemut szigetek fölött Kanada északnyugati részén haladt át, mielőtt megérkezett szerdán Montana fölé. A kanadai nemzetvédelmi minisztérium csütörtök késő délutáni rövid közleményében közölte, hogy a nagy magasságban lévő térfigyelő kémballon mozgását „aktívan nyomon követi”.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntés Kína figyelmét felkelti, hiszen Blinken a látogatás során várhatóan találkozik Hszi Csin-ping elnökkel is.

A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Biden adminisztráció magas rangú tisztviselői több csatornán is sürgősen felhívták kínai kollégáikat, és jelezték a probléma súlyosságát – mondta a vezető védelmi tisztviselő a Pentagonban tartott eligazításon.

Csütörtökön a védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hadsereg kiterjeszti jelenlétét a Fülöp-szigeteken, katonai elemzők szerint a kínai fegyveres erők korlátozására és az Egyesült Államok Tajvan védelmére való képességének megerősítésére irányuló erőfeszítés részeként.

A Biden-adminisztráció agresszív lépésekkel próbálja kordában tartani Kína technológiai képességét katonai ambícióinak előmozdítására. Az ukrajnai orosz invázió – és az amerikai tisztviselők szerint Kína megengedő álláspontja ezzel szemben – szintén feszültté tette a kapcsolatokat. De messze a legsúlyosabb probléma a két hatalom között Tajvan.

Blinken ugyanakkor kényesen ügyel arra, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornákat Kínával, és elkerülje a kapcsolatok további megromlását.

A törvényhozók gyorsan felszólították a Biden-adminisztrációt, hogy határozottan lépjen fel minden fenyegetés ellen.

„Kína pimasz semmibevétele az Egyesült Államok szuverenitásával olyan destabilizáló lépés, amellyel foglalkozni kell, és Biden elnök nem hallgathat” – mondta Kevin McCarthy, a kaliforniai republikánus házelnök Twitter-bejegyzésében .

A kémballon egyszerűen egy „provokatív” lépés, mert azon a területen “nem sok minden van ott” – állítják a szakértők .

Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Az amerikai elnök azért szállít fegyvereket Ukrajnának, hogy Putyin rádöbbenjen: nem nyerheti meg a háborút – írja a New  York-i Bloomberg, amely közel áll a Fehér Házhoz.

Korábban az amerikai sajtó kiszivárogtatta a Blinken tervet, amely cordon sanitaire-t vonna Oroszország köré éppúgy mint a bolsevik forradalom után. Ez a védő övezet Finnországtól Bulgáriáig tart. Egy szembeötlő kivétellel, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor Putyin barát álláspontja nem simul bele az amerikai elképzelésbe. Orbán önálló hatalmi tényező szeretne lenni, közép hatalomnak álmodja Magyarországot. Ezt a szerepet azonban a NATO Lengyelországnak és Romániának szánja ebben a térségben.

Ukrajna csúcsra járatja a korrupció elleni kampányt miután Kijevbe várják az Európai Unió vezetőit élükön Ursula von der Leyennel.

Zelenszkij elnök kabinetfőnökének helyettese már lemondott korrupció miatt, most pedig az elnök szponzora, Ihor Kolomijszkij került a célkeresztbe. Házkutatást tartottak a dollármilliárdos oligarcha otthonában Dnyipro városában Ukrajna délkeleti részén. Ez finom figyelmeztetés  Zelenszkij elnöknek: senki sem áll a törvények fölött. Bidennek ugyanis nemcsak Putyint kell meggyőznie arról, hogy le kell ülnie a tárgyaló asztalhoz hanem Zelenszkijt is, aki korábban kijelentette: nem hajlandó szóba állni Putyinnal.

A háború lassan egy éve tart, eredmény sehol, a veszteség óriási emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe érkezik, ahol a kínai vezetőkkel megvitatják az ukrajnai háború ügyét is. Talán ez a tárgyalás is közelebb visz a békéhez hiszen a kínaiak Oroszország legfontosabb partnerei. Kínának viszont százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország a maga kudarcba fulladt háborújával Ukrajnában.

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

“Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

Blinken kontra Orbán

Az amerikai külügyminiszter béketerve Európa keleti felére valamiféle cordon sanitaire-t jelent, olyat, amilyet az első világháborúban győztes entente a Szovjetunióval szemben hozott létre.

Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia alkotta a kordont, amely Európa fejlettebb részét elzárta a kommunista Szovjetunió fenyegetésétől. Most ugyanezek az országok képeznek védőbástyát egy újabb orosz agresszióval szemben a Blinken tervnek megfelelően.

Mi lesz Ukrajnával?

Az Egyesült Államok és más NATO országok támogatásával Európa egyik legerősebb hadserege jön létre , amely ugyan nem lesz a NATO tagja,  de védelmi szövetséget köt Lengyelországgal. Ez már komoly katonai erőt jelent.

Románia hasonló védelmi szerződést köthetne Moldáviával bár itt gondot jelent, hogy Tiraszopol környékén orosz katonák állomásoznak.

Putyin megtarthatná a Krímet és a két orosz többségű tartományt Ukrajnában – Luhanszk és Donyeck – különben permanens partizán háború színtere lenne.

Zelenszkij jelenleg úgy nyilatkozik, hogy ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, de a jól időzített korrupciós botrány Kijevben minden bizonnyal kijózanító hatást gyakorol az ukrán vezetésre.

Mire számít Orbán?

A magyar miniszterelnök keresztet vethet a visegrádi együttműködésre hiszen mind a három másik ország fontos szerepet játszik a cordon sanitaire megteremtésében. Putyin barátjának nincs hely az amerikai elképzelésben. Orbán emiatt Ausztria irányában tájékozódik hiszen ők nem NATO tagok, semlegesek. Persze emlékeznie kell arra, hogy az oroszbarát osztrák vezetőket a CIA levadászta vagyis hosszútávú programnak ez aligha tekinthető.

Igazában Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy 2024-ben megbuknak a demokraták Washingtonban, és a republikánusok más diplomáciát képviselnek majd. A 100 éves Kissinger vonalát követik: paktálnak Moszkvával és Pekinggel sőt alkalomadtán még Észak Korea duci diktátorával is.

Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe látogat. Ha meg tud egyezni a kínaiakkal, akkor Putyin rákényszerülhet a béketárgyalásokra vagy legalábbis a fegyverszünetre.

Meddig áll ki Orbán Putyin mellett? A haszon ebből minimális – a földgázt nem kapja Magyarország olcsóbban. Lehet, hogy Orbán Viktor jól pénzel ebből, de kérdés, hogy emiatt érdemes-e kockára tenni a hatalmát? Putyin barátai mindenütt megbuktak Európában. Ebben a sorban utolsó mohikánként kitartani nettó ráfizetés.

Az amerikai koncepció szerint Magyarország a Balkán része, mely nem igazán érdekli az Egyesült Államokat. Pontosabban csakis a tengeri kikötők jelentenek stratégiai érdeket. Ami a gazdaságot illeti, az német érdekszféra a Blinken tervben. Miután Orbán Viktornak nem sikerült olyan kapcsolatot kiépítenie Scholz kancellárral mint Angela Merkellel, ez sem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek. Akinek utolsó reménye, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp mostanában paktál le az Európai Néppárttal, ahonnan Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Ki Giorgia Meloni főtanácsadója? Mario Draghi, a korábbi kormányfő, akit tárt karokkal fogadnak mind Washingtonban mind Brüsszelben.

Zelenszkij: A gyűlölet és a közöny öl

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetet tett közzé Telegram-profilján az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor foglyainak felszabadításának évfordulóján.

A kijevi vezető megismételte, hogy azért akar harcolni, hogy

“megmentse azokat, akiket a gyűlölet el akar pusztítani”.

“Ma is, mint mindig, Ukrajna a holokauszt áldozatainak millióinak emlékét tiszteli. Tudjuk és emlékezünk arra, hogy a közömbösség a gyűlölettel együtt öl. A közömbösség és a gyűlölet mindig együtt képesek gonoszt teremteni” – írta Zelenszkij. „Ezért – tette hozzá – olyan fontos, hogy aki értékeli az életet, határozottan mutassa meg azokat, akiket a gyűlölet el akar pusztítani”.

Támadás Teheránban

Egy Kalasnyikovval felfegyverzett férfi  támadást hajtott végre Azerbajdzsán iráni nagykövetsége ellen Teheránban. A támadás következtében életét vesztette Orkhan Asgarov, az iráni Azerbajdzsáni Nagykövetség biztonsági szolgálatának vezetője, két őrt pedig megsebesített.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményben erősítette meg az iráni sajtó értesülését. A támadás indítékát egyelőre nem közölték. Egy – állítólag – a helyszínen készült videón egy élettelen test látható a nagykövetségen belül. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közölte, hogy “jelenleg folyik a nyomozás az alattomos támadás ügyében”, és egy támadóról beszélt, aki egy gépkarabély lövésével rombolt le egy őrhelyet.

A két ország közötti feszültség

Azerbajdzsán északnyugaton Iránnal határos. A két ország között feszültségek vannak azóta, hogy Azerbajdzsán és az Irán által támogatott Örményország harcot vívott a hegyi-karabahi térségért. Októberben Irán hadgyakorlatot indított azerbajdzsáni határa közelében, megmutatva katonai erejét az ország tiltakozása ellenére. Azerbajdzsán szoros kapcsolatot ápol Izraellel, amelyet Teherán az egyik fő regionális ellenségének tart.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK