Kezdőlap Világ

Világ

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Nyitott és fenntartható élelmiszer gazdaságot akar az Európai Unió, de hogy lehet ezt megvalósítani most amikor élelmiszerválság van a világban?

Oroszország agressziója Ukrajna ellen fenyegeti az élelmiszer biztonságot nemcsak Európában, de az egész globális gazdaságban. Az Európai Unió minden eszközt meg akar ragadni annak érdekében, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot, de vajon mit szólnak ehhez a világgazdaság többi szereplői? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A párizsi csúcstalálkozón az Európai Unió bemutatja, hogy  olyan élelmiszer gazdaságot akar, amely fenntartható ugyanakkor versenyképes a világban. Ezért például olcsóbbá kell tenni a karbonkibocsátás igazolását, mely jelenleg tonnánként minimum 25 dollár. Ha eléri az 50-100 dollárt, akkor az már túlságosan drága. A technológia segítségével csökkenteni lehet az árat, és ez megnövelheti a gazdálkodók jövedelmét. Az Egyesült Államokban néhány farmernek sikerült ilyen módon 30%-kal emelnie a bevételét.

Milyen lesz az agrár gazdaság tíz év múlva?

A Rabobank a világ legnagyobb agrár bankja. Vezérigazgatója, Wiebe Draijer emlékeztet arra, hogy  a kis Hollandia a világ egyik legnagyobb agrár exportőre a technológia kihasználásával. Szerinte a döntő fordulatot azzal lehet elérni, ha mérsékelni tudjuk a karbonkibocsátás igazolás árát, és a világ átáll a fogyasztásával. “Tudomásul kell vennünk, hogy milyen korlátai vannak a globális élelmiszergazdaságnak. Természetes, egészséges ételeket kellene ennünk.”

Az USA-ban máris érezhető az átállás, de nem épp ebben az irányban hanem az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt meg az érdeklődés – legalábbis ez derül ki a CNN összeállításából. Tavaly ugyanis 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszer árak az Egyesült Államokban. A változás: a polgárok kevesebbet járnak étterembe, és ott nem bifszteket rendelnek hanem csirkét, mert az olcsóbb.

Ha az élelmiszerárak gyorsabban nőnek mint a bérek, akkor elkerülhetetlen a változás – mondja Jayson Lusk, aki az agrárgazdaságtani tanszék vezetője a Purdue egyetemen. A professzor hozzátette: az Egyesült Államokban az élelmiszerbiztonság utoljára a nagy gazdasági válság idején került ennyire veszélybe a szegényebb néprétegek számára.

Mai kérdés – Az ukrán haderő tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

Éjjel Oroszország hivatalosan függetlennek ismerte el a két ukrán megyét, ahol a megyar nemzeti konzultációhoz hasonlóan komolyan vehető “népszavazást tartottak”. Várhatóan pénteken ünnepélyes keretek között jelenti be Putyin, hogy Oroszország annektálja a négy ukrajnai területet. 

This poll is no longer accepting votes

Az ukrán haderó tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

Szlovákia az összeomlás szélén

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

Az euró látott már szebb napokat is, de vajon még mi vár rá?

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a forex hírek mindig az EUR/USD devizapárra összpontosítanak – mivel ez a világ legnépszerűbb devizapárja -, a közelmúltban különös figyelmet fordítottak arra is, hogy júliusban paritásra esett (egy 1:1 arányban) az elmúlt 20 év során most először.

Az euró csökkenése 2021 közepén kezdődött, és több tényező is felgyorsította az európai közös valuta idei bukását. Az egyik az ukrajnai válság februári kitörése volt, amely megemelte a nyersanyagárakat a közeli eurózónában. A másik a dollár megerősödésének trendje volt 2022-ben, amelyet a Federal Reserve sorozatos kamatemelései, valamint az USD vonzónak tűnő legbiztonságosabb menedék státusza táplált a nehéz gazdasági időkben. A harmadik tényező, a kontinenst uralma alatt tartó energiaválság volt, azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást, és ennek következtében recesszió alakul majd ki.

Végül, az Európai Központi Bank (EKB), valamint az egyesült államokbeli Fed központi jegybank szerepének eltérő kamatpolitikai megközelítése is feszítette a húrt a háttérben. Még azután is, hogy a Fed három hónapig 150 bázispontos kamatemelést valósított meg, az EKB irányadó kamata statikus maradt negatív pozíciójában.

Az euró dollárhoz viszonyított 1:1 arányú csökkenése jelentős volt, legalábbis abban az értelemben, hogy „azon európaiak büszkeségét csorbította, akik a közös valutát egy fontos politikai projektnek, valamint a domináns dollár riválisának tekintették” – szolgált magyarázattal a Bloomberg. De mi mást jelentett még ez a gyakorlatban, és milyen irányba haladnak tovább innentől kezdve a dolgok? Csatlakozzon, és fedezze fel velünk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Két tűz között

Egyik oldalról, az EKB-nak nem olyan könnyű kamatot emelnie, mint több más központi banknak. Sok európai nemzet adóssága problémát okozhat, ha ezt meggondolatlanul teszik. Szeptember volt az a hónap, amikor végre kamatemelésre lehetett számítani, de mindig is kétséges volt, hogy meddig tartható fent ez az agresszívnek is nevezhető módszer. A Bloomberg közgazdászainak júliusi felmérése szerint, az eurózóna recessziójának esélye 45%-os volt. Ezzel az aggodalommal elhomályosítva a horizontot, az ING csoport stratégáinak véleménye szerint „az EKB keze lehetségesen meg van kötve azzal kapcsolatban, hogy képes-e agresszívebb kamatemeléssel fenyegetőzni az euró védelmében”.

Másfelől pedig, az európai fogyasztóknak égető szükségük volt némi enyhítésre az infláció okozta árnyomás alól, amely júliusban 8.6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A döntéshozók kijelentették, hogy a gyenge euró hátráltatja az EKB azon célját, hogy az inflációt 2%-os szinten igazgassák. Azonban vannak a kontinensen olyan személyek, akik szívesen fogadják a gyenge eurót, tulajdonképpen ilyenek például az európai partokon túli országok exportőrei, akiknek termékei ilyenkor megfizethetőbbé válnak. Egyébként, létezik 70 olyan nagy európai vállalat, amelyek esetében Észak- és Dél-Amerika az áruk több mint 40%-ának a célállomása.

Augusztus és szeptember

Augusztus elején az euró visszaerősödését lehetett megfigyelni, és ismét a csúcson találta magát, riválisával, a dollárral szemben, mégpedig 1.03 dollár értékben. Bár, mindösszesen három hét telt csak el az adott hónapból,  a könyörtelen dollár és a küszöbön álló tél 1.1%-kal lejjebb kényszerítette az eurót, így az EUR/USD devizapár 0.9928-on maradt, ami meghaladta a júliusban tapasztalt 0.9952-es mélypontot. Amikor a Fed elnöke, Jerome Powell a hónap végén Jackson Hole-ban tartandó beszédére készült, az elemzők füle ki volt hegyezve a gazdaság stabilizálódására utaló jelek kapcsán, mert ez a Fed további agresszívnek nevezhető lépéseit indokolhatja, a Morgan Stanley ügyvezető igazgatója, David Adams véleménye szerint. Ezen a ponton az euró, az elmúlt hét év alatt egyszer sem volt ennyire alacsony szinten a svájci frankkal szemben.

Majd ezt követően, szeptember beköszöntével az eurót újabb csapás érte, amikor Oroszország elzárta az Európába vezető Északi Áramlat 1 gázvezeték csapjait. A Stoxx 600 indexben mért részvények 1.7%-ot veszítettek a hír hallatán, a németországi DAX index pedig több mint 2%-kal zuhant. A lépés “az eurót rövid távon is gyengévé tette az irányítási kockázatok miatt” – magyarázta Piet Philip Christiansen, a Danske Banktól. Szeptember 05-én hétfőn, az euró 0.8%-ot veszített, és mindössze 98.78 amerikai centet ért, amire 2002 óta eddig még nem volt példa. Németország bejelentette, hogy 65 milliárd dollárt pumpál a gazdaságot segítő tervbe, de ez “még trükösebbé tette az EKB munkáját” az infláció szabályozásában – mondta Christiansen. A szeptember 8-i találkozón az EKB vezetőjétől, Christine Lagarde-tól széles körben arra számítottak, hogy 75 bázisponttal megemeli a kamatokat, és az előrejelzések szerint Dánia, Lengyelország és Szerbia is ezt teszik majd.

Előretekintés

Néhány forex-elemző még júliusban azt hangoztatta, hogy az euró egészen 90 amerikai centig süllyedhet, ha Oroszország visszafogná a gázszállítást, ami egyébként most meg is történt…. Jane Foley, a Rabobank munkatársa szerint az euró visszaesésének mértéke „nagyban függ az Oroszországból Németországba irányuló gázáramlástól, valamint attól is, hogy lesz-e télen adagolás. Ennélfogva, mivel továbbra is eléggé erős az oroszok által mért nyomás, és a recesszió is a láthatáron van, a devizakereskedés következő néhány hónapja kulcsfontosságú volatilitási pontokat hozhat az EUR/USD devizapár, valamint más egyéb élvonalbeli devizapárok számára. Ezért létfontosságú az Ön számára, hogy a tájékozottabb kereskedési döntések meghozatala legyen naprakész a legújabb hírekkel kapcsolatban.

Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!

A megszállt Zaporizzsja és Herszon megyék oroszok által kinevezett bábkormányzói bejelentették az ezeken a területeken tartott színlelt népszavazások eredményét – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Az úgynevezett “Központi Választási Bizottság” az oroszok által megszállt Zaporizzsja megye területén kijelentette, hogy a szavazatok 100%-ának összeszámlálása után “a szavazók 93,11%-a az Orosz Föderációhoz való csatlakozásra szavazott”.

Az orosz megszállók Herszon megye megszállt területein kijelentették, hogy a helyi lakosok 87,05%-a az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.

Oroszország elfoglalta Zaporizzsja és Herszon megyék egy részét Dél-Ukrajnában. Az Oroszország által a megszállt területeken tartott színlelt népszavazások illegitimek, a világon egyetlen ország sem elismeri a színlelt népszavazások eredményeit, kivéve magát Oroszországot.

Churchill az Európai Egyesült Államok ötletgazdája

0

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Minthogy akkor még létezett a brit gyarmatbirodalom, ezért Winston Churchill ezt értelemszerűen nem képzelte el az Európai Egyesült Államok részeként. Úgy gondolta, hogy elsősorban Franciaországnak és Németországnak kellene kiegyeznie a két világháború után. Kettőjük együttműködésére épülhetne az Európai Egyesült Államok, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálnák a számításukat. Churchill ezzel arra célzott, hogy a kis közép kelet-európai államok, amelyek szovjet megszállás alatt álltak ekkor, sokkal jobb helyen lennének az Európai Egyesült Államokban mint a szovjet birodalomban. A vasfüggöny kifejezést is Churchill találta ki, ezzel jellemezve az egykori szövetségesek szembenállását Európában.

Az európai egyesülés gondolatát a huszadik században Richard Nicolaus Coudenhove- Kalergi gróf vetette fel komolyan nem sokkal az első világháború után 1922-ben. A jeles diplomata mind a frissen megalakult Szovjetuniótól mind az Egyesült Államoktól óvni akarta Európát. A szovjet terjeszkedést a kommunizmus miatt látta veszélyesnek, az USA-t pedig azért, mert hatalmas anyagi lehetőségei miatt képes felvásárolni a háborúban kivérzett Európát.

Churchill reálpolitikája

A brit miniszterelnök a második világháború idején felosztotta Európa keleti felét Sztálinnal. Ebben a megállapodásban Magyarország 50-50%-ban volt megosztva az oroszok és a Nyugat között. Csakhogy akkor még nem állomásoztak szovjet csapatok Magyarországon. Ideiglenesen.

A második világháború után Churchill azt javasolta, hogy Magyarország egy új Habsburg birodalom része legyen: ide tartozott volna még Ausztria és Bajorország. Az uralkodó Habsburg Ottó lett volna, aki szívesen vállalkozott volna erre a szerepre. Az ötletet mind Sztálin mind pedig az amerikaiak elvetették.

Nagy Britanniában ennek ellenére elindult az Egyesült Európa mozgalom, melynek vezetője maga Winston Churchill lett. A cél Európa egyesítése volt az Atlanti óceántól a Fekete tengerig. Később De Gaulle tábornok karolta fel a gondolatot amikor meghirdette tervét az új Európáról, mely az Atlanti óceántól egészen az Urálig tartott volna esetleg kiegészülve az ázsiai Oroszországgal. Ebben az esetben az Európai Egyesült Államok az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig tartott volna. Komoly katonai és gazdasági ereje ehhez De Gaulle tábornoknak nem volt. Azt viszont megfogalmazta, hogy Európa érdekei nem esnek egybe az Egyesült Államokkal: míg az USA az európai-orosz kapcsolatok gyengítésében érdekelt addig Európa nyugati részének Oroszország a szövetségese lehet. Ugyanezt az álláspontot képviselte Angela Merkel német kancellár is.

Putyin Ukrajna elleni agressziója széttépte az európai álmokat az együttműködésről. Új hidegháborús légkör alakult ki, melyben az USA vezető szerepet játszik, és Európa ezt elfogadja hiszen komoly katonai erővel csakis az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati világban.

Putyin náci rabló – mondja egy holokauszt túlélő

A 83 éves Roman Gerstein a francia AFP hírügynökségnek nyilatkozott Krivoj Rogban. Abban a városban, ahol Volodimir Zelenszkij elnök is született, aki szintén zsidó. Mégis Putyin azon a címen támadja Ukrajnát, hogy “ki kell onnan űzni a nácikat.”

“Itt nincsenek nácik” – mondja a 83 éves holocaust túlélő, aki szerint “Putyin náci rabló “. Gerstein visszaemlékezik arra, hogy a szovjet időkben volt diszkrimináció a zsidókkal szemben. Roman Gerstein testvérei hiába voltak kitűnő tanulók, a származásuk miatt mégsem mehettek egyetemre.

“A szovjet korszakban óriási volt a diszkrimináció, de ma Ukrajnában nem létezik. Nézzen csak rá az elnökünkre”

– mondta a zsinagógában Krivoj Rog városában a holokauszt túlélő az AFP tudósítójának.

Holokauszt Ukrajnában

A nácik szinte minden zsidót megöltek Ukrajna területén, melyet 1941-ben elfoglaltak. A gyilkosságokban részt vettek az ukrán milíciák is. A nácik Waffen SS ezrdeket szerveztek belőlük. Ezeket az ukrán SS ezredeket is felhasználták a varsói gettó lázadás leverésére. Ezért is hivatkozik Putyin a náci múltra. Ezenkívül ott az Azov zászlóalj, amely idén nyáron hősiesen védelmezte Mariupol városát, de soraiban sok ukrán náci is harcolt. Arról már nem beszél Putyin, hogy saját Wagner hadserege is tele van nácikkal. Prigozsin, Putyin szakácsa, épp a napokban vallotta be először nyilvánosan, hogy ő szervezi a Wagner hadsereget, amely kitűnik brutalitásával Ukrajnában is. A Wagner hadsereg történetírói arra emlékeztetnek, hogy eredetileg Hitler nevét akarta felvenni Putyin zsoldos serege. Csak az elnök kérésére tekintettek el ettől. Wagner nevét azért vették fel, mert ő volt Hitler kedvenc zeneszerzője. A haláltáborokban az SS előszeretettel játszatta Wagner muzsikáját. Az orosz nácik egyébként nem szlávnak tekintik magukat hanem a jelenlegi ukrán és orosz területeket elfoglaló skandináv harcosok utódainak (varégok). A kijevi Oroszország első uralkodója Rurik volt, a cárok tőle származtatták magukat.

Ukrajna megkapta a NASAMS légvédelmi rendszert

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna megkapta az első NASAMS légvédelmi rendszert. 

“Köszönetet szeretnék kifejezni Biden elnöknek a már meghozott pozitív döntésért, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának; megkaptuk a NASAMS-t. Ez egy légvédelmi rendszer. De hidd el, ez még távolról sem elég polgári infrastrukturális létesítményekre, iskolákra, kórházakra, egyetemekre és ukránok házaira.”

Zelenskyy nem részletezte, hogy a NASAMS melyik generációja érkezett. A NASAMS-2 12 hordozórakéta, 8 radar, 1 tűzirányító központ, 1 jármű elektro-optikai kamerával és 1 taktikai irányító jármű együtteséből áll.

A NASAMS adaptált, legmodernebb védelmi rendszerrel látja el a légvédőket, amelyek képesek maximalizálni az orosz csapatok repülőgépeinek, drónjainak és cirkálórakétáinak azonosítását és kilövését. 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK