Gianni Infantino eddig biztos befutónak látszott a FIFA 2027-es elnökválasztásán, ám a világbajnokság kereskedelmi jogainak részleges kiszervezésére készített terve komoly ellenállást váltott ki. Az UEFA vezetői Nasszer al-Kelaifiben, a Paris Saint-Germain katari elnökében látták a lehetséges kihívót, ő azonban egyelőre elutasítja az indulást. A konfliktus nemcsak két sportvezető személyéről, hanem a futball legértékesebb üzleti jogainak ellenőrzéséről is szól.
Gianni Infantino 2016 óta vezeti a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget, és 2026 áprilisában bejelentette, hogy 2027-ben újabb négyéves ciklusért indul. A FIFA 211 tagszövetsége 2027. március 18-án, a marokkói Rabatban választ elnököt.
Infantino sokáig komoly ellenfél nélkül készülhetett a választásra. A FIFA kereskedelmi tevékenységének átalakításáról szóló terve azonban szokatlanul széles ellenzéki összefogást teremtett. Az UEFA, az észak- és közép-amerikai CONCACAF, valamint az Ázsiai Labdarúgó-szövetség is bírálta az elképzelést, illetve annak előkészítési módját.
Az európai futball vezetői ezért olyan jelöltet keresnek, aki képes lehet egyesíteni az Infantinóval elégedetlen tagszövetségeket. Lehetséges kihívóként felmerült Nasszer al-Kelaifi, a Paris Saint-Germain elnöke és az Európai Labdarúgóklubok szervezetének vezetője.
Mit akart átalakítani a FIFA?
A vita középpontjában a FIFA Forward Enterprise nevű kereskedelmi vállalkozás terve áll. Az új társaság kezelte volna a FIFA versenysorozatainak – köztük a világbajnokságoknak – több fontos üzleti jogát.
Ide tartoznának egyebek mellett:
- a televíziós és digitális közvetítési jogok;
- a szponzori és reklámszerződések;
- a licenc- és márkahasználati jogok;
- valamint a jegyértékesítésből származó bevételek.
A FIFA külső befektetők bevonásával akarta növelni e jogok kereskedelmi értékét. A szervezet azzal érvelt, hogy a konstrukció több bevételt termelne, amelyből világszerte támogathatnák a labdarúgás fejlesztését. A sportági döntések ellenőrzése továbbra is a FIFA-nál maradt volna.
Az ellenzők szerint viszont a terv hosszú időre magánbefektetők befolyása alá helyezhette volna a világbajnokság legjövedelmezőbb üzleti jogait. Különösen azt kifogásolták, hogy a tagszövetségeket és a kontinentális konföderációkat nem vonták be megfelelően az előkészítésbe.
A CONCACAF közölte: a tervezett átalakításról először sajtóhírekből, majd egy közleményből értesült. A szervezet ezért az átláthatóság, az egyeztetés és az intézményi elszámoltathatóság hiányát bírálta.
Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség szintén sürgős felülvizsgálatot kért a FIFA irányítási és döntéshozatali rendszeréről. A kezdeményezés így már nem egyszerűen az UEFA és Infantino közötti hatalmi vitának tekinthető.
Nem bizonyított a Trump-család érintettsége
A FIFA közleményben utasította vissza azt az értelmezést, hogy a szervezet „eladná a labdarúgást”. A vitatott konstrukcióval kapcsolatban olyan állítások is megjelentek, hogy a lehetséges befektetők között Donald Trump amerikai elnök családjához köthető üzleti érdekeltség is szerepelhet.
Ezt azonban az idézett anyagok nem támasztják alá olyan bizonyítékkal, amely alapján kész tényként lehetne kijelenteni, hogy Infantino a Trump családnak adná át a világbajnokság kereskedelmi jogait. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy a terv átláthatatlansága és a lehetséges befektetők kiléte körüli bizonytalanság erősítette fel a tiltakozást.
A botrány közvetlen oka nem egy már megkötött Trump-üzlet, hanem az üzleti jogok magántőke előtti megnyitása, valamint az a mód, ahogyan a FIFA vezetése a döntést előkészítette.
Nasszer al-Kelaifi lehetne a kihívó
Nasszer al-Kelaifi a nemzetközi futball egyik legbefolyásosabb vezetője. A katari üzletember a Paris Saint-Germain elnöke, egyben a katari állami hátterű beIN Media Group vezetője és az Európai Labdarúgóklubok szervezetének elnöke.
Szoros kapcsolatban áll Katar politikai vezetésével, ezért jelentős pénzügyi és diplomáciai háttérre támaszkodhatna egy FIFA-elnökválasztási kampányban. Ezzel együtt nehezen jelenhetne meg az átláthatóság és a FIFA korábbi gyakorlatával való szakítás egyértelmű képviselőjeként. Katar szerepét a 2022-es világbajnokság odaítélése óta viták, korrupciós gyanúk és emberi jogi bírálatok kísérik.
Az UEFA vezetői mégis alkalmasnak tarthatják arra, hogy összefogja Infantino ellenfeleit. Ismertsége, pénzügyi háttere és a klubfutballban megszerzett befolyása miatt azon kevés sportvezetők egyike, akik valódi kampányt indíthatnának a hivatalban lévő elnökkel szemben.
Al-Kelaifi azonban egyelőre nem vállalja a jelöltséget. Szóvivője szerint nincs olyan szándéka vagy ambíciója, hogy a FIFA elnöke legyen:
„Nasszer nem akar FIFA-elnök lenni. Nincs ilyen ambíciója vagy szándéka. Továbbra is a háttérből támogatja az európai és a világ labdarúgását.”
Az elutasítás alapján jelenleg nem tekinthető hivatalos jelöltnek. A hírek mindössze arról szólnak, hogy egyes UEFA-vezetők benne látták a leginkább versenyképes kihívót.
A PSG sikere növelte az elnök befolyását
Al-Kelaifi tekintélyét a Paris Saint-Germain nemzetközi sikerei is erősítették. A klub az elmúlt két idényben kétszer nyerte meg a Bajnokok Ligáját, legutóbb Budapesten.
A PSG eredményessége ugyanakkor nem választható el katari hátterétől. A klubot 2011-ben vásárolta meg a Qatar Sports Investments, és ezt követően rendkívüli összegeket költött játékosokra, edzőkre és infrastruktúrára. A párizsi egyesület felemelkedése Katar tágabb sportdiplomáciai stratégiájának egyik legfontosabb eleme lett.
Al-Kelaifi ezért egyszerre jeleníti meg az európai klubfutball érdekeit és a katari állam sportpolitikai befolyását. Ez előnyt jelenthetne egy választáson, de támadási felületet is adna ellenfeleinek.
A katari világbajnokság máig árnyékot vet a FIFA-ra
Katar 2010-ben nyerte el a 2022-es világbajnokság rendezési jogát, annak ellenére, hogy nem rendelkezett jelentős futballhagyományokkal, és az éghajlati körülmények miatt végül a megszokott nyári időpontot is fel kellett adni.
A döntést kezdettől korrupciós gyanúk kísérték. A későbbi amerikai és svájci vizsgálatok a FIFA korábbi vezetőinek és tisztségviselőinek kiterjedt korrupciós ügyeit tárták fel. Több sportvezetőt őrizetbe vettek, eltiltottak vagy bíróság elé állítottak.
Azt azonban nem lehet bizonyított tényként leírni, hogy Katar egymilliárd dollárért megvásárolta a PSG-t, cserébe pedig Nicolas Sarkozy akkori francia elnök „elintézte” az emírségnek a világbajnokságot. Sarkozy, Michel Platini és a katari vezetés szerepéről több vizsgálat, tanúvallomás és sajtóértesülés született, de a bemutatott ok-okozati lánc nem igazolt jogerős tény.
Michel Platini korábban elismerte, hogy Sarkozyvel és katari vezetőkkel találkozott az Élysée-palotában, majd Katar pályázatára szavazott. Azt viszont tagadta, hogy a francia elnök utasítására döntött volna így.
A PSG megvásárlása, a katari befektetések és a vb-rendezés odaítélése egymással összefüggő politikai és gazdasági folyamatként vizsgálható, de a közvetlen vesztegetés állítását bizonyíték nélkül nem szabad tényként közölni.
Infantino nem volt a FIFA főtitkára
Gianni Infantino a 2015-ben kirobbant FIFA-botrány idején nem a világszövetség, hanem az UEFA főtitkára volt. Ezért pontatlan az az áll
