Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Hétszázalékos infláció Magyarországon?

Róna Péter oxfordi közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott év végére hétszázalékos magyar inflációs adatra számít. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint csak szezonális jelenségről van szó, de Róna Péter a kormány hibás gazdaságpolitikáját okolja.

A kormány olyan nagy építkezésekkel fűti a gazdaságot, melyek gazdasági célszerűsége ugyancsak kérdéses: Budapest-Belgrád vasút, stadionok vagy látvány beruházások, amelyek nem hoznak pénzt. Sokkal inkább visznek, hiszen a fenntartása is igen drága egy stadionnak vagy felújított kastélynak.

A nyugdíjasok szenvedik meg leginkább az inflációt

Róna Péter állításával aligha lehet vitába szállni, mert ez a réteg képes a legkevésbé plusz pénzt találni ahhoz, hogy ellensúlyozza az áremelkedés hatását. Ehelyett inkább visszafogja a fogyasztását noha ez sokszor fontos gyógyszerek megvásárlásának elhalasztását jelentheti.

Az infláció az év végére elérheti a 7%-ot is

– jósolja Róna Péter. Ez pedig a szegények és főként a kisnyugdíjasok egzisztenciális katasztrófáját eredményezheti.

Varga Mihály pénzügyminiszter is tisztában van azzal, hogy a lakosság komoly problémával kerül szembe az infláció miatt, ezért novemberben újabb inflációs kiigazítást ígér. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben kompenzálja a nyugdíjasok családi kasszájának veszteségeit.

Ez Orbán Viktornak is problémát jelenthet, mert jövő tavasszal választások lesznek. A nyugdíjasok a legnagyobb szavazó tábort jelentik, akik eddig többségükben a nemzeti együttműködés rendszerére szavaztak, mert attól mindig kaptak valamit a választási időszakban – például a rezsicsökkentést.

Most viszont ilyen aduja nemigen van a kormánynak, mert az európai pénzek egyelőre nem jönnek, az infláció viszont tovább gyengíti a forintot. Ez viszont negatív spirált indíthat el hiszen a gyenge forint ösztönözheti az inflációt, mert megdrágulhatnak az import termékek – hangsúlyozza Róna Péter közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

Ki fizette a Fekete Kockát  Magyarországon?

Ki emlékszik még arra, hogy a választást megelőző évben még a kampány idején 2017 őszétől igen aktív volt a Black Cube izraeli magánhírszerző szolgálat Magyarországon.

Feladata az volt, hogy diszkreditálja Soros Györgyöt és azokat a nemkormányzati szervezeteket, melyek az Egyesült Államokban élő milliárdoshoz köthetőek.

Akkoriban a brüsszeli Politico megtalálta az izraeli cég két emberét, akik sok érdekes dolgot elmeséltek a Fekete Kocka működéséről. Természetesen nevük említése nélkül hiszen a Black Cube szigorú szabályok szerint működik. A Politico interjút kért a hírszerző szolgálattól, de ott azzal utasították el, hogy sohasem tárgyalnak harmadik féllel azokról a megbízásokról, melyeket teljesítenek.

A Fekete Kocka akkor került be a világlapokba amikor Harvey Weinstein, Hollywood bukott producer királya megbízta őket: szerezzenek terhelő bizonyítékokokat azokkal a színésznőkkel szemben, akik nemi erőszakkal illetve zaklatással vádolják őt. Rose McGowan volt az egyik célszemély, mert ő nemcsak zaklatással, de nemi erőszakkal is megvádolta Harvey Weinsteint. Hollywood bukott producer királya ellen vádat emeltek  New Yorkban.

De mi is az a Fekete Kocka?

A Moszadból kikerült fiatalok hozták létre Tel Avivban, ahol a legkorszerűbb magán hírszerző szolgáltatásokat kínálják – természetesen nem ingyen.

A Politico-nak nem sikerült kiderítenie: a magyar kormány közvetlenül fizetett-e a Black Cube-nak a Soros elleni akciókért?

Ha pedig nem a magyar kormány fizetett, akkor kicsoda?

Ami tény: a Fekete Kocka számtalan megtévesztő akciót hajtott végre azokkal a nemkormányzati szervezetekkel kapcsolatban, melyek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatba hozhatóak Soros Györggyel. Ezek a megtévesztő akciók is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar törvényhozás megszavazta a Lex Sorost a választások után.

Tel Avivban a Black Cubenak van egy magyar elemzője, aki specializálta magát a magyarországi eseményekre – mondták el a Politico-nak a Black Cube munkatársai, akik szintén nem siettek megnevezni magukat.

Vajon ki lehet ez a személy?

A Politico nem tér ki rá, de nem egészen egyértelmű a Black Cube viszonya a Moszadhoz, ahonnan a munkatársak döntő többsége érkezett. Pedig ez nagyonis érdekes lehet, mert Benjamin Netanjahu jó kapcsolatban áll Orbán Viktorral és pokolian rossz a viszonya Soros Györggyel. Izrael kormánya csaknem annyira ellenséges a Magyarországon született és az egyesült Államokban élő zsidó származású milliárdossal szemben mint Orbán Viktor miniszterelnök. A közös érdekek lehet, hogy közös akciókat eredményeztek, de a Politiconak nem sikerült tényekkel alátámasztani állításainak többségét, mert a hírszerző szervezetek – legyenek azok államiak vagy magánjellegűek – abban is profik, hogy nemigen hagynak nyomokat maguk után…

2022 választási év, az ellenségek kijelölése már megtörtént és a választás megnyeréséhez ma méginkább szükség van a lejárató dezinformációs akciókra

Igen ám, de mára Netanjahu nem miniszterelnök és számára nem éppen pozitív végkimenetellel kecsegtető bírósági eljárás folyik ellene, ezért valószínűleg kisebb gondja is nagyobb annál, mint Orbán Viktor választási esélyeit dezinformációs akciókkal erősíteni, úgyhogy ha ő nem, akkor ki foglya fizetni a “révészt”?

Maga a kormány, vagy a Fidesz, netán valamelyik oligarchának jut erre pénze? Mert azt ugye tudjuk, hogy a bérből és fizetésből élő Orbán Viktor miniszterelnöknek erre nem futja.

Mitől oly gazdag a belügyminiszter?

A Projekt oknyomozó hírügynökség Oroszországban a belügyminiszter meggazdagodása után kezdett nyomozni, pedig ez ott életveszélyes vállalkozás. Mégis erről kezdett összeállítást közölni  a Projekt.

Alig indult meg az interneten a közlés Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter és családtagjainak vagyonosodásáról rendőrök rohanták le a szerkesztőséget, és három újságírót átmenetileg őrizetbe is vettek – tudósít a német közszolgálati Deutsche Welle.

A közlés hirtelen abbamaradt amint megjelentek a rendőrök. Az oknyomozó hírügynökség újságírói fogadkoznak, hogy később újra megpróbálkoznak azzal, hogy közzétegyék az összegyűjtött információkat a belügyminiszter gyarapodásáról.

Navalnij börtönben

Az orosz ellenzéki vezér mozgalma videót tett közzé Putyin elnök luxus palotájáról. A videót több mint százmillió orosz nézte meg az interneten. Ezt követően a Németországból nemrég hazatért Navalnij őrizetbe került, majd mondvacsinált ürüggyel börtönbüntetésre ítélték. Putyin mosolyogva közölte az őt kérdező amerikai újságíróval, hogy “nem garantálhatja azt, hogy Navalnij élve kikerül a börtönből.”

Oroszországban előszerettel nyilvánítják külföldi ügynöknek az oknyomozó újságírókat. Ez reménytelen helyzetbe hozza az újságot hiszen senki sem mer hirdetni náluk. Ha pedig az újságírók bíróság elé kerülnek ott együttműködéssel vádolhatják meg őket külföldi hírszerző ügynökségekkel. Navalnij mozgalmának tagjait azzal vádolták, hogy az amerikai és a német hírszerzés drónjai segítségével készítettek videót Putyin palotájáról.

Mitől fél ennyire elnök úr?

Ezt kérdezte egy amerikai újságíró Putyintól. Aki mellébeszélt. Ha őszinte akart volna lenni, akkor azt mondja, hogy a szeptemberi választástól tart. A járvány kezelés ugyanis pocsékul megy Oroszországban, ahol a napokban dőlnek meg egyre másra a halálozási rekordok a Covid vírus miatt.

Már Moszkvában is elismernek több mint 100 ezer halottat, de külföldi szakértők szerint a valós számok messze magasabbak.

Putyin népszerűségének egyáltalán nem tesz jót, hogy miközben a lakosság életszínvonala stagnál vagy csökken, néha – hála az oknyomozó újságíróknak- kiderül: az elit – élen magával az elnökkel – mesebeli jólétben tengeti napjait a nagyhatalmi presztízsét sirató Oroszországban.

Német kancellár jelölt: többségi szavazás kell az EU-ban!

Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a külpolitikát érintő döntésekben át kell térni a többségi elvre az Európai Unióban. Ez a célzás minden bizonnyal a magyar diplomáciának szól, amely az utóbbi időben több uniós döntést is megakadályozott, mely Kína elítélését tartalmazta.

Biden elnök épp azért jött Európába, hogy Kína elleni egység frontot hozzon össze. Magyarország nyilvánvalóan a trójai faló szerepet játsza el, és ez aggasztja az amerikaiakat. Őket nem annyira a diplomácia szintjén hanem a technológiai szankciók kijátszása terén. Az USA ily módon kívánja lassítani Kína nyomulását, de Pekingben felhasználhatják Magyarországot az amerikai szankciók kijátszására.

Armin Laschet megértéssel beszélt Magyarország és Lengyelország helyzetéről mondván mindkét államban a kommunista múlt miatt nagy értéknek számít a nemzeti szuverenitás.

Mi lesz a pénzzel?

Armin Laschet Merkel kancellár hű tanítványa, és nem is kíván változtatni a helyzeten. Közölte, hogy jelenleg még tart a válság ellenes harc, ezért nem érvényesek a költségvetési deficittel és az államadóssággal kapcsolatos uniós kritériumok, de utána minden visszatér a régi kerékvágásba – jósolta a CDU kancellár jelöltje.

Hogyan ellenőrizze az EU a pénzek elköltését a tagállamokban? Erről Laschet ugyanúgy gondolkodik mint Angela Merkel vagyis kompromisszumot kell kötni a szóbanforgó tagállammalb   , és nem vegzálni azt, mert ily módon gyengülhet az EU kohéziója.

Orbán és Laschet

A magyar miniszterelnök a németek belső harcaiban nem őt támogatta, de hamarosan rájött arra, hogy számára még mindig ez a legjobb megoldás. Az alternatíva ugyanis a zöldek kancellár jelöltje Baerbock, aki sokkal kritikusabb lenne a nemzeti együttműködés magyar rendszerével szemben. Brüsszelben a zöldek Orbán legaktívabb kritikusai. Baerbock azonban meggyengült, mert kiderült, hogy a hivatalos életrajza és a valóság nincs épp szerves egységben. Németországban ezt halálosan komolyan veszik: volt már miniszter, aki azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy nem ő írta a diploma munkáját. Emiatt a zöldek leszerepeltek a legutóbbi tartományi választáson az egykori NDK-ban, ahol viszont a CDU fényesen szerepelt. Megszerezte a szavazatok több mint egyharmadát, és messze az első helyen végzett holott korábban sokan attól tartottak, hogy áttörést érhet el a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland.

Ha szeptemberben Armin Laschet ismételni tud az országos választáson, akkor Orbán Viktor megkönnyebbülhet hiszen az új kancellár a régi vonalat folytatná. Csakhogy mindenképp koalíciós kormány alakul majd. Ha pedig a zöldek vagy a szociáldemokraták bekerülnek a kormányba Berlinben, akkor alaposan Orbán körmére nézhetnek majd.

A zöldek kiváló kapcsolatot ápolnak Amerikával, épp ezért igen rossz szemmel nézik a magyar diplomácia keleti nyitását. Egyáltalán nem lesznek oly elnézők Orbán kínai és orosz barátai iránt mint Angela Merkel. Ez azonban kevésbé izgatja Orbán Viktort mint az, hogy a németek is növekvő mértékben kérhetik számon az uniós pénzek elköltését, melyen a nemzeti együttműködés rendszere alapszik Magyarországon. Akárki lesz a kancellár Berlinben – az amerikai nyomás miatt – fokozott ellenőrzésre kényszerül Magyarországon, akármennyire is megértőnek mutatkozik most Armin Laschet a brüsszeli Politicoban.

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

A korona vírus populista politikusokat buktathat meg

Csehország áll a világranglista élén az egymillió lakosra számított Covid-19 vírus halálozásban a Johns Hopkins egyetem szerint.

A New York-i Bloomberg ennek kapcsán azt írja, hogy Babis miniszterelnök pártjának, az Anonak a népszerűsége a mélypontra süllyedt, mert a csehek többsége őket is felelőssé teszi a sikertelen járvány kezelésért.

Csehországban októberben tartják a választásokat, de jelenleg az Ano párt népszerűsége mindössze húsz százalék! A Kalózpárt nevű proteszt mozgalom csaknem ugyanennyire számíthat.

A Bloomberg emlékeztet rá: Trump bukását jelentős részben az okozta az amerikai választásokon, hogy kezdetben igyekezett elviccelni a koronavírus járványt, amely azután napjainkra több mint félmillió amerikait ölt meg. Biden elnök viszont azt ígérte az amerikaiaknak, hogy az első száz napban 100 millió embert oltanak be az USA-ban! Ez az oltási program jól halad és Biden 1900 milliárd dolláros támogatási csomagjával együtt reményt ébreszt az amerikaiakban a vírusválságból való kilábalásra.

És Orbán?

Kezdetben

a magyar miniszterelnök sem vette igazán komolyan a korona vírus járványt, később pedig elsősorban nagy üzletet látott benne.

A koronavírus járvány első hullámának kezelése – éppúgy mint Csehországban – sikeres volt. A második és a harmadik hullám viszont súlyos következményekkel jár Magyarországon is, ahol a halottak száma immár meghaladja a 17 ezret.

Választásokat jövő tavasszal tartanak Magyarországon, ahol a halálozási adatok már rosszabbak az USA-nál, és a gazdaság támogatása is messze elmarad a Biden csomagtól.

Az uniós válságkezelő pénzek érkezését pedig a magyar kormány késlelteti azzal, hogy az európai bírósághoz fordult az ügyben.

Trump után Babis és Orbán egyaránt megihatja a vírusválság levét annak ellenére, hogy az ellenzék nemigen képes alternatívát nyújtani sem Csehországban sem pedig Magyarországon.

7 milliárd euró – Orbán kontra Brüsszel

Miért nyerik mindig ugyanazok a közbeszerzési pályázatokat Magyarországon? Miért van igen gyakran csak egyetlenegy pályázó, aki olyan magas árat kér, amilyet csak akar? Ezt tudakolja Brüsszel az Orbán kormánytól – jelezve, hogy a jövőben változásokat akar ezen a téren.

A Reuters hírügynökség megszerzett egy ezzel kapcsolatos dokumentumot, amely igen rosszul jöhet az Orbán kormánynak, amely jelentős részben uniós pénzekből akarja fedezni a fellendülési csomagot, mellyel viszont meg akarja nyerni a jövő évi választásokat.

7 milliárd euró nagyon sok pénz a magyar gazdaság méreteihez képest, de a vírusválság idején különösen nagy szükség van rá. Jelenleg ugyanis Magyarország hónapok óta mínuszban van.

Macska-egér harc

Az európai unió brüsszeli központja meg akarja fogni a magyar miniszterelnököt, aki uniós pénzekből finanszírozza Brüsszel ellenes politikáját.

Az Unió csalásellenes szervezete, az OLAF jelentése szerint Magyarország 2015–2019-ben az uniós források felhasználásának csaknem 4%-ában volt szabálytalanság, szemben az EU 0,36% -os átlagával.

Ebből a célból mellékelték a válságkezelő alaphoz azt a jogi mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését a tagállamokban. A magyar kormány az európai bírósághoz fordult, hogy késleltesse az ellenőrző mechanizmus hatályba lépését. Orbán Viktor abban bízik, hogy előbb kioszthatja az uniós pénzeket minthogy az ellenőrző mechanizmus beindulna. Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke figyelmeztette Magyarországot és Lengyelországot, hogy az ellenőrző mechanizmus elfogadása után indíthatnak visszamenőleges vizsgálatokat is a pénzek elköltéséről.

Most pedig itt a közbeszerzési ötlet, amely megcsapolhatja a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyon növelési terveit pedig az átlátszó szerint eddig már több mint 800 millió uniós euró került hozzá, és ezzel valószínűleg ő az az uniós polgár, aki személy szerint a legjobban profitált az uniós alapokból az elmúlt 5 esztendőben.

Erdogan mélyponton

A szultán, ahogy hívei nevezik immár csak a törökök 30%-ának támogatására számíthat. A törökök populista vezérének népszerűsége a gazdasággal együtt hanyatlott alá – ez derül ki a New York Times riportjából.

A 19 éve uralkodó populista politikus kezdetben gazdasági csodát produkált Törökországban, és ezt a sikert a választási eredmények is visszaigazolták. Öt éve azonban megingott a török gazdaság, amely azóta folyamatos lejtmenetben van. A török líra elveszítette vásárló ereje több mint felét, az infláció galoppozik. A munkanélküliség növekszik. Mindezt tetézi a vírusválság, mely végzetes csapást mér a turizmusra.

A közvélemény kutatások szerint a polgárok 63%-a véli úgy, hogy Törökország rossz irányba tart.

Katona-diplomáciai sikerek

Erdogan nacionalista külpolitikával próbálta megvigasztalni népét: a régi szultánok dicsőségét hirdette, és fellépett a rég elvesztett birodalom több régiójában: Szíriában, Líbiában. Sőt azon kívül is: Hegyi Karabahban, ahol az azeri csapatokat támogatta az örményekkel szemben. A sikerek szépen mutattak a televízióban, de nem nyugtatták meg az átlagpolgárt, aki a megélhetését féltette.

Biden egy kalap alatt említette Erdogant, Kaczynskit és Orbánt

A szultán is fontos támogatót veszített el Donald Trumpban. Az USA a demokrata adminisztráció idején puccsot készített elő Erdogan megbuktatására. Ez nem sikerült. A fuccsbament puccsra hivatkozva igazi önkényuralmat vezetett be Erdogan: ellenfeleinek jó részét börtönbe csukatta. Most viszont amnesztiát ígér, részben amiatt, hogy jobb kép alakuljon ki róla Európában és az USA-ban. Erdogan vejét is elbocsátotta a gazdaság irányító posztjáról, és reformokat ígért. A következő választás 2023-ban lesz. A nagyvárosokat: Isztanbult, Ankarát és Izmírt már elveszítette. Ha nem tud változtatni a gazdaság lejtmenetén, akkor könnyen Trump sorsára juthat…

A pénz beszél

A kompromisszum a magyar és a lengyel kormánnyal újra azt bizonyítja: csakis a pénz az, amellyel komoly hatást lehet elérni – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magyar és lengyel vétó fenyegetés azzal gyengült meg végzetesen, hogy Brüsszelben elkezdték kidolgozni a tervet, amely csak 25 tagállamnak juttatna a válságkezelő alapból. Bár mind Varsóban mind pedig Budapesten azt állították, hogy el lesznek ők anélkül is, de ez egyáltalán nem igaz! Mindkét gazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy újabb euró milliárdokat kapjon – méghozzá meglehetősen gyorsan.

Mind Magyarországot mind pedig Lengyelországot megviseli az a gazdasági válság, mely a Covid-19 járvány miatt alakult ki.

Lengyelországban a gazdasági érdekcsoportok nyíltan megzsarolták a legnagyobb kormánypártot, hogyha fenntartja a vétót, akkor megbuktatják a kormányt!

Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert ott nincs jelentős nemzeti tőke, amely független lenne a kormánytól. Ráadásul ezt a nemzeti tőkét épp az uniós pénzekből hizlalták fel.

Mindkét kormány népszerűsége az uniós pénzekre alapul

Orbán Viktor már a 2022-es választásokra készül. Addig meg kell őriznie az életszínvonalat, sőt javítani kellene rajta. Ezt csakis európai forrásból lehet megtenni.

Az uniós költségvetési vitában az a kompromisszumos javaslat, amelyről a kormányfők a csütörtök délutáni csúcstalálkozón tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök „győzelme” a magyar kormány és a hozzá közel álló hazai sajtó számára. A jogállamisági mechanizmusról szóló, egyrészről egyrészről az EU Tanácsának német elnöksége, másrészről Magyarország és Lengyelország között megtárgyalt nyilatkozatról van szó, amely az 1,8 trillió uniós költségvetési csomaggal együtt lép hatályba.

A két ország korábban elutasította a mechanizmust mint állítólag ellenük irányuló “politikai eszközt”, és a költségvetés megvétózásával fenyegetett. A nyilatkozat tisztázza, mi is szerepel már a jogállamisági mechanizmusban, hogy csak az Unió pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel szembeni védelméről szól. Ezenkívül csak azután kellene hatályba lépnie, hogy az Európai Bíróság erről döntött. Magyarország számára ez utóbbi pont azért fontos, mert azt jelentheti, hogy ez nem így lesz a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt.

Németország kritikája

A kormányhoz közeli magyar média átvette a „nagy győzelem” értelmezését (az Origo online portál szerint). Azonban még a Fidesz ellen kritikus médiában is érvényesül az a vélemény, hogy Orbán akarata érvényesült. Ha a kompromisszumos javaslatot elfogadják, a miniszterelnöknek szabad kezei lesznek a 2022-es választási évig – írta a Népszava című újság, amely közel áll a szocialista párthoz. A 444 baloldali portál azt is kimondta, hogy Magyarország és Lengyelország megkapta, amit akart, míg az Európai Parlament szinte mindent elveszített, amit „belefért” a jogállamisági mechanizmusba. A 24.hu online portál azt írja, hogy ismét úgy tűnik,

Németországot csak addig érdekli a jogállamiság, amíg a gazdaság veszélybe nem kerül. Orbán számára csak az volt a fontos, hogy 2022-ig egyetlen uniós pénzt se veszítsen el.

Az ellenzéki politikusok viszont Orbán kudarcát látják. A baloldali liberális DK politikusa, Dobrev Klara rámutatott, hogy Orbán kijelentette, hogy csak a jogállamiság mechanizmusával szembeni jogi garanciákban hisz, de ezeket nem kapta meg. A szocialista MSZP összehasonlítást vett Orbán kedvenc sportágától, a futballtól: a miniszterelnök csupán „kapufát rúgott”. A jobboldali Jobbik párt azt is megkérdezte, hogy Orbán becsapja-e magát: “Milyen követeléseket tudna teljesíteni, amelyeket a kormány győzelemként ítélhet meg?”

Varga igazságügyi miniszter egyrészt azzal indokolta a jogállamiság mechanizmusával szembeni magyar ellenállást – egyebek mellett az FAZ-nak adott interjúban –, hogy a többségi döntés megkötése megsértette az európai szerződéseket, amelyek egyöntetűséget igényeltek az ilyen alapvető változásokhoz. Másrészt a budapesti kormány feltételezte, hogy a mechanizmusnak arra kell szolgálnia, hogy megtörje a nagyvonalúbb bevándorlási politikával szembeni magyar ellenállást. Nincs szó a migrációról a jogállamiság mechanizmusában, sem a családpolitikáról és a homoszexuálisok jogairól, ami volt a fő ok, ami miatt a lengyel kormány igazolta ellenállását.

Lengyelországban az abortusz szigorítás miatt mélyponton a kormánypártok népszerűsége. Ezért tartanak a választásoktól, és csakis az uniós pénzek révén tudják feledtetni a kudarcos időszakot.

Németország mindkét állam szempontjából meghatározó tényező, ezért számukra az unión kívül nincsen hely.

Az Európai Uniónak pedig távolról sem Magyarország vagy Lengyelország a legnagyobb problémája hanem az, hogy folyamatosan veszít a versenyképességéből az ázsiai és észak-amerikai vetélytársakkal szemben.

Bekerül-e a kormányba az RMDSZ?

A romániai választások a kormányzó liberálisok visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Meglepetésre a szociáldemokraták végeztek az első helyen. Az RMDSZ 6%-ot szerzett, így biztos helye van a törvényhozásban Bukarestben.

A negatív szenzációt a szélsőjobb előretörése jelentette: az AUR, amely Nagy Romániát akar elérni Moldova és Románia egyesítésével, a magyar kisebbség legelszántabb ellenfele. Kissé meglepő módon a külföldön dolgozó románok közül sokan rájuk szavaztak míg korábban ők a kormányzó liberális pártot támogatták.

Ludovic Orban miniszterelnök, aki a választásoktól pozíciója megerősödését várta, veszített, mert csak a második helyet tudta megszerezni az ősi ellenfél, a szociáldemokraták mögött. (A szociáldemokraták a régi állampárt utódai, a liberálisok a nyugati világ támogatását élvezik. Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök az európai parlament liberális frakciójának vezetője Brüsszelben – Macron francia elnök támogatásával).

Mindkét nagy párt megpróbálhatja a kormányalakítást az RMDSZ-szel, amelyiknek nagy gyakorlata van az ilyen típusú rugalmas együttműködésben.

Megkísérelhetik ugyanakkor a kormányalakítást a szélsőjobboldali AUR-ral is, de ez igen negatív visszhangot váltana ki külföldön.

Mindeközben Románia is a Covid-19 járvánnyal küszködik illetve a vele járó gazdasági válsággal.

Ludovic Orban, Románia miniszterelnöke az elmúlt napokban ezért többször is bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt mondván: vétója akadályozza azt, hogy az uniós tagállamok mielőbb hozzájussanak a nagyon is szükséges pénzekhez a költségvetésből illetve a válságkezelő alapból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK