Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Biden elégedett a választási vereséggel

Biden elnök szerdán kijelentette, hogy az amerikai választók „világos és félreérthetetlen üzenetet” küldtek, miszerint meg akarják őrizni a demokráciát és az abortuszhoz való jogot, de elismerte, hogy jogosak a választók félelmei a makacsul magas infláció és a kormányzati diszfunkció miatt.

A Fehér Házban tartott sajtótótájékoztatón Joe Biden számot adott a pártja számára a vártnál jobban sikerült választásról, és kijelentette, hogy John F. Kennedy óta az első félidőben kevesebb helyet veszített a képviselőházban, mint bármelyik demokrata elnök.

Békejobbot nyújtott az ellenzéki párt vezetőinek, mondván, meghívja őket a Fehér Házba, hogy megvitassák, hogyan tudnak együtt dolgozni a következő két évben.

„Jó nap volt ez a demokrácia számára, és azt hiszem, jó nap Amerika számára”

– mondta Biden a választás eredményéről.

Újra indulna a 2024-ben esedékes választáson, de ebben a kérdésben a végső döntést majd 2023-ban hozza meg.

A demokraták dacoltak a történelmi esélyekkel a kritikus félidős választásokon, mivel a várt „vörös hullám” nem valósult meg, ugyanakkor nagy kérdés mi lesz a szenátusi választások végeredménye mivel a valószínű republikánus többség Biden  és a kormányzat lehetőségeit.

Biden elégedettsége ellenére szerdán hat kulcsfontosságú képviselői helyet nyertek a republikánusok, köztük egyet Wisconsinban, ahol Derrick Van Orden, a haditengerészet nyugalmazott tagja a Capitoliumban tartózkodott, miközben 2021. január 6-án a zavargók megrohamozták azt.

A képviselőház sokáig a demokraták kezében volt.

A demokratákat súlyosan érintheti, hogy a liberális New York republikánus győzelmeket hozott, amely nagy lépésnek számít a republikánusok győzelméhez.

A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.

Mindkét párt aggódva figyel a nevadai és arizonai szenátusi versenyt ebben a két államban még nem dőlt el a szenátusi helyek sorsa.

A republikánusoknak könnyebb útjuk van a többséghez, mint a demokratáknak, bár Coloradóban, Washingtonban, Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában több hely is átválthat republikánusból demokratává.

A republikánus képviselőház a vártnál kisebb többséggel is két éven át tartó állandó konfliktus melegágya lesz.

A szenátus irányításának megőrzéséhez a demokratáknak két veszélyeztetett hivatalban lévő képviselőjüknek, az arizonai Mark Kellynek és a nevadai Catherine Cortez Mastonak kell megtartaniuk helyüket. Előfordulhat, hogy a végső győztest csak a jövő héten hirdetik ki.

Ennek ellenére a korai eredmények azt mutatták, hogy a republikánusok az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb teljesítményét érhetik el a hatalmon kívüli párt egy első ciklusú elnök pártjával szemben.

Csökken a gázár – Magyarországon marad a magas ár

0

Putyin elnök még arról beszélt február elsején, hogy “magyar barátaink az ötödét fizetik az orosz földgáz árának.“ A választási kampány idején a Fidesz azzal aratott sikert, hogy “ha van olcsó orosz földgáz, akkor van rezsicsökkentés is.”

Mindez nem volt oly rég, de jelenleg a magyar családok, cégek és önkormányzatok jelentős része retteg a gázszámlától, melyet nem tud kifizetni. Putyin ezzel a hazugsággal biztosította Orbán sikerét a választásokon? Orbán politikai árat fizet Putyin szivességéért?

Miért? Kéthónapos csúszás van a tőzsdei gázárak és a Magyarországra szállított orosz gáz között. Augusztusban a csúcson volt a gázár, ezért kell most ötszörös árat fizetni.    Köbméterenként 1000 forint fölötti árat jelent annál a gázmennyiségnél, melyet Szijjártó Péter alkudott ki augusztusban. Emiatt viszont a tárolókban levő gázmennyiséget méregdrágán szerezhette be az MVM.

A magyar tárolók még nincsenek teljesen feltöltve, ide olcsóbban lehet gázt beszerezni hiszen a tőzsdei ár most kedvezően alakul. Olcsó nyugati gáz érkezhet és érkezik is – mármint a G7 gazdasági portál szerint.

Mikor térhet vissza a rezsicsökkentés?

Addig biztosan nem amíg a magyar fogyasztók a nyári áron  méregdrágán beszerzett orosz földgázt használják. Csakhogy enyhe tél esetén ez lesz a helyzet egészen a fűtési szezon végéig. Vagyis a rezsicsökkentésére legfeljebb jövő nyáron számíthatnánk.

De miért csökkentené a rezsit az Orbán kormány, ha nincs választási kampány?

Közben pedig a Nemzeti Bank a szűkös deviza keret terhére vásárolja a földgázt Moszkvától. A magyar lakosságnak tehát együtt kell élnie hosszú távon a rezsicsökkentés csökkenésével vagyis azzal, hogy a családok jövedelmének egyre nagyobb részét kell félretenni a gáz és villanyszámla kifizetésére. Olyan országokban, ahol figyelnek a szociális problémákra, az állam a családok segítségére siet, de a nemzeti együttműködés rendszerében

“mindenki maga a felelős a saját szociális helyzetéért”.

Ez magyarul azt jelenti: a kormánynak nincs egy fillérje sem a szociális támogatásra. Marad a tartós életszínvonal csökkenés, amely épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban pedig ők voltak azok, akik Orbán Viktornak megnyerték az áprilisi választást.

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.

Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.

Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff  vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.

A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.

Orbán és Bolsonaro

A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.

8 millió euróért Felcsútra hozná az olasz szuper kupát Orbán Viktor

Az Internazionale-Milan mérkőzést a tervek szerint Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban játszanák le. Csakhogy az túlságosan messze van a két olasz sztár csapatnak. A Football Italia szerint ekkor lépett a magyar miniszterelnök, aki a válságközeli  magyar pénzügyi helyzet kellős közepén 8 millió eurót  (több mint 3,2 milliárd forintot) ajánlott az olasz szuper kupa megrendezéséért.

Mindezt akkor amikor Itáliában választásokat tartottak. Az esélyes jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetője jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. Silvio Berlusconival még együttjárt Rómában a Lazio mérkőzéseire. A Lazio Mussolini kedvenc futballcsapata is volt, és híres a fasiszta múltjáról. Mind a miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni mind pedig a belügyi tárca várományosa, Matteo Salvini erősen kötődik a fasiszta múlthoz bár ők demokratikus elkötelezettségüket hangsúlyozzák.

Orbán pozíciója erősödhet az Európai Unióban

A svéd jobboldali-szélsőjobboldali győzelem után Olaszországban is hasonló erők kerülhetnek kormányra. Ez támogató szavazatokat jelenthet Orbán Viktornak a Tanácsban, amely végső soron dönt az Európai Unió legfontosabb ügyeiben. Giorgia Meloni asszony többször is bírálta azt, hogy az Európai Unió pénzeket tart vissza Magyarország és Lengyelország esetében.

Mi lesz, ha Meloni alakíthat kormányt Rómában? – tették fel a kérdést Ursula von der Leyen asszonynak Princetonban (USA).

“Megvannak az eszközeink a renitens kormányok kordában tartására éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”

– válaszolta a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Mind Magyarország mind pedig Lengyelország és Olaszország rá van utalva az uniós eurómilliárdokra. Nemcsak a pénz miatt hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiac jórészt ettől teszi függővé az érintett gazdaság megítélését. Olaszország államadóssága csillagászati: az éves GDP 150%-a. Ezt tovabb növelné Giorgia Meloni asszony kormány, aki sokféle állami támogatást ígért meg a választási kampány során. A szélsőjobboldali pártvezér ugyanakkor együttműködést ígért Brüsszelnek is hiszen szüksége van az európai pénzekre. Orbán szövetségesei Itáliában pontosan olyan helyzetbe kerülnének mint a magyar miniszterelnök: állandó bírálatuk célpontjától függenek pénzügyileg. Ebben a rókafogta csuka helyzetben kell manővereznie a gazdasági válság kellős közepén az új olasz kormánynak éppúgy mint a magyar miniszterelnöknek.

Orbán Viktor hét szűk esztendőt emleget, és ebben valószínűleg nem téved …

Orbán olasz barátja elfordul Putyintól?

A Liga minden szankciót megszavazott Oroszországgal szemben. Olaszország egykori belügyminisztere elmondta, hogy immár nem lát lehetőséget arra, hogy Olaszország új földgáz szerződést kössön Oroszországgal. Németország után Olaszország vásárolta a legtöbb földgázt az uniós tagállamok közül.

Olaszországban szeptember 25-én rendezik meg az országos választásokat, ahol a jobboldali-szélsőjobboldali koalíciónak jó esélye van a győzelemre. Giorgia Meloni lehet a miniszterelnök Rómában míg Matteo Salvini a belügyminiszteri posztra pályázik. Egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Akkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök Genova városában. Mindkét politikus zéró migránst akar látni Európában. Korábban egyetértettek abban is, hogy ellentétben a brüsszeli irányvonallal szorgalmazták az együttműködést Putyin orosz elnökkel, akit a Krím megszállása után a nyugati világ fokozatosan kiközösített. Matteo Salvini sokat köszönhet Putyinnak hiszen az ő támogatásával lett a Liga elnöke és később Olaszország belügyminisztere.

2018-ban Matteo Salvini még azt jelentette ki, hogy “orosz földön inkább otthon érzem magam mint Európa sok más országában.”

Salvini váltott, mert be akar kerülni az új kormányba, melynek vezetője, Giorgia Meloni kiállt Ukrajna mellett.

“A háború miatt megváltozott a véleményem Putyinról:

amikor valaki elkezd egy másik országot bombázni és megszállni, akkor minden megváltozik”

– jelentette ki Matteo Salvini.

Mi várható az új olasz kormánytól?

Nem olyan Európai Uniót akarunk mint Orbán Viktor – hangsúlyozta Silvio Berlusconi, aki az Il Giornale című lapnak nyilatkozott. Az olasz politika veteránja elmondta, hogy ők továbbra is az Európai Néppárt tagjai. Innen lépett ki a Fidesz mielőtt kidobták volna. Berlusconi, aki éveken át volt Olaszország miniszterelnöke, most nem kormányzati tisztségre pályázik hiszen életkora – 86 év – ezt már nemigen teszi lehetővé, hanem a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

Közben az olasz nagytőke szép csendben lepaktált Giorgia Meloni asszonnyal. Cernobbioban a rendszeres találkozó alkalmából kiderült, hogy szépen megegyeztek a szélsőjobboldali politikussal arról, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor harcol az olasz érdekekért Brüsszelben. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Meloni asszony felrúgja azokat a reformokat, melyeket a jelenlegi Draghi kormány azért vállalt el, hogy megkapja a rekord összegű támogatást az uniós helyreállítási alapból. Draghi miniszterelnök vállalta, hogy nem nyújt állami támogatást az uniós pénzekből a versenyképtelen vállalatoknak. Meloni asszony viszont támogatná a gyengélkedő olasz cégeket. Ily módon az egekbe szökne a költségvetési hiány és az államadósság. Ez utóbbi már ma is meghaladja az éves GDP 150%-át holott 60% lenne az engedélyezett felső határ.

“Olaszország mindig is az euróövezet gyenge láncszeme volt, ezért kissé tartunk az új Meloni kormánytól”

– mondta egy magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak, ahol neve elhallgatását kérte.

Arab többség Nagy Izraelben

Ha hozzászámítjuk Izrael népességéhez Ciszjordániát és a Gázai övezetet is, akkor a többség immár arab – nyilatkozta a Haaretz című lapnak Arnon Szofer professzor.

A professzor elmondta, hogy 46-47% a zsidó lakosság részesedése,  a létszáma pedig
7 millió 454 ezer. Az arabok 7 millió 503 ezren vannak, és a számuk gyorsabban nő mint a zsidóké. Egyrészt azért, mert a muzulmán családokban több a gyerek, másrészt pedig azért, mert az arab társadalom fiatalabb vagyis kisebb a halandóság.

3 millió 244 ezer arab él Ciszjordániában, 2 millió 256 ezren a Gázai övezetben és valamivel több mint 2 millió arab Izraelben.

Nagy Izrael a maga 15 millió lakosával már ma is túlnépesedett, de a dinamikus növekedés miatt 2065-re megduplázódhat a lakosság, és elérheti a 31 milliót.

Politikai probléma

Izrael megalakulása óta demokrácia, de lakosságának többsége eddig zsidó volt. Ha nagy Izrael egységes állammá válna, akkor ott a választások alkalmával az arabok kerülhetnének többségbe. Ez pedig politikai, sőt nemzetbiztonsági problémákat is felvet. Épp ezért Izraelben nemigen akarja senki sem egységes állammá tenni nagy Izraelt, de a megszállt területek igazgatása egyre nagyobb gondot jelent. Annál is inkább, mert a Gázai övezetben a Hamász az úr, amelyik nyíltan szembenáll Izraellel.

Az Egyesült Államok támogatásával Izrael jelenleg olyan szövetség létrehozásán fáradozik a Közel Keleten, melyben a zsidó államon kívül a mérsékelt szunnita országok vennének részt: Szaúd Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, Jordánia  stb.   Ennek eredményeképp talán meg lehetne állapodni a palesztin kérdésről is, amely évtizedek óta rendezetlen. A mérsékelt palesztin vezető, a PFSz elnöke legutóbb palesztin holokausztról beszélt Berlinben. Nem lesz tehát könnyű megállapodni velük, de Izrael jelenleg saját magával sem képes megállapodni: hamarosan újra választásokat tartanak az országban, mert Isten választott népe nem tud választani politikusai közül…

Orbán reménye: Meloni győzelme Rómában megváltoztathatja Európát

A magyar miniszterelnök magányos farkas lett Európában, és ezzel nagyon is tisztában van. Ez derült ki abból az interjúból, melyet Roland Tichy német újságírónak adott, akit a Karmelita kolostorban fogadott. A német újságíró korábban részt vett a Matthias Corvinus Collegium nyári vitafórumán.

“A Nyugat szellemi értelemben Közép Európába költözött. Itt van a Nyugat, ott pedig csak a posztnyugat maradt. Európa e két fele között csata dúl” – fejtegette kedvenc aktuális ideológiáját Orbán Viktor, akinek

az eszmék valószínűleg semmi mást nem jelentenek mint a hatalom gyakorlás eszközét.

Ezért most a gazdasági válság kellős közepén megkétszerezte a hittan oktatás költségvetését.

Ebben is mesterét, Vlagyimir Putyint követi, aki kezdetben fütyült a vallásra, de amióta egyre rosszabbul mennek a dolgok, az annál fontosabb lett a hatalom számára.

Olaszország jobboldali és szélsőjobboldali vezetői hasonló cinizmussal viszonyulnak az ideológiákhoz. Mindannyian jó kapcsolatokat ápolnak Putyinnal. Sőt az olasz baloldal szerint Putyin római nagykövete is résztvett abban az összeesküvésben, amely előidézte az atlantista Draghi kormány bukását. A szeptemberi választás a jobboldali – szélsőjobboldali koalíció győzelmét hozhatja. A miniszterelnök a szélsőjobb Fratelli d Italia mozgalom vezére, Giorgia Meloni lehet.

Orbán reménye

“Ha az olasz Giorgia Meloni megnyeri a választásokat szeptemberben, akkor az game changer lehet egész Európa számára”

– mondta a magyar miniszterelnök a német újságírónak.

Giorgia Meloni asszonyt Orbán konzervatívnak nevezi noha ifjú korában az újfasiszta ifjúsági szervezet vezetője volt. A La Stampa újságírója rákérdezett a fasiszta múltra. A válasz: “ami a szívemen az a számon. Sosem mondtam azt, hogy fasiszta lennék. Támogatom a Nyugatot és a szabadságot. Ha én leszek a miniszterelnök, akkor Olaszország továbbra is szállít fegyvereket Ukrajnának.”

Meloni Nyugat értelmezése hasonlít Orbán Viktor jelenlegi nézeteihez. Mindketten erősen kötődnek az amerikai republikánusokhoz. Orbán Dallasban fel is szólal a radikális republikánusok konferenciáján.

Orbán számára azért lehet különösen fontos Meloni győzelme, mert korábban az olasz szélsőjobboldali vezér elítélte az Európai Uniót azért  , mert Brüsszel leállította az uniós pénzek kifizetését Magyarország és Lengyelország irányában a jogállamiság megsértése miatt.

Lengyelország időközben magán alkut kötött Brüsszellel illetve Németországgal.

Mit mondott erről Orbán Viktor?

“Lengyelország szívből harcol az ukrajnai orosz invázió ellen, ezért megrendült a magyar-lengyel tengely.”

A magyar miniszterelnök most abban bízik, hogyha Meloni lesz Olaszország miniszterelnöke, akkor Róma-Budapest tengely jöhet létre. Olaszország az Európai Unió harmadik nagyhatalma, amely sok gazdasági és társadalmi problémával küzd ugyan, de a szava fontos a nemzetközi fórumokon. Olaszország miniszterelnöke részt vehet a G7 és G20 csúcstalálkozókon, ahol a világ legfontosabb poltikai vezetőivel találkozhat.

Eddig Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök szava volt a döntő az uniós csúcstalálkozókon.

Ha Draghi utóda Meloni lesz, akkor Orbán Viktor pozíciója is megerősödhet.

Csakhogy Draghi annak idején Merkel kancellár támogatásával került hatalomra Rómában. Most az USA, Németország és Franciaország abban érdekelt, hogy megakadályozza Meloni győzelmét. Ők veszélyesnek tartják az olasz jobboldal és szélsőjobboldal euroszkeptikus álláspontját és Putyin barát múltját.

Az USA és az EU kezében ott a pénzügyi fegyver: a nyakig eladósodott Olaszország csakis úgy tudja a víz felszínen tartani magát, ha ezért Németország pénzügyi garanciát vállal. Ezért fogadták el Draghi miniszterelnököt a nemzeti egységkormány élére Rómában hiszen 200 milliárd eurós uniós támogatást hozott magával.

Ha létrejön a Róma-Budapest tengely, akkor az két csőd szélén táncoló állam szövetsége lehet.

Indul az olasz választásokon a 95 éves Gina Lollobrigida

A filmsztár, aki nemrég ünnepelte meg 95-ik születésnapját egy kis szélsőjobboldali párt színeiben indul: a szenátusba szeretne bekerülni. A szuverén és népi Olaszország párt euroszkeptikus mint általában a jobboldal-szélsőjobboldal Olaszországban.

Most a választásokra készülődve a három győzelemre esélyes párt koalíciója olyan programot fogadott el, amely hangsúlyozza: nem kívánnak kilépni sem az Európai Unióból sem pedig az eurozónából. A diplomáciában sem oroszbarát vonalat követnek majd holott eddig két pártvezető: Silvio Berlusconi és Matteo Salvini  ugyancsak baráti kapcsolatot ápolt Putyin orosz elnökkel. A miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni megígérte: továbbra is támogatják Ukrajnát és az uniós szankciókat Oroszország ellen.

Lollobrigida már próbálkozott

A híres színésznő, akinek talán leghíresebb filmje a Notre Dame-i toronyőr, 1999-ben próbálkozott azzal politikai pályára lépjen. Akkor is a szenátusba akart bekerülni mint ahogy most is.

“Az életben hol nyer az ember hol pedig veszít”

– mondta erről Gina Lollobrigida a La Repubblica című lapnak.

A 86 éves Silvio Berlusconi a szenátus elnökének posztját célozza meg. Korábban Olaszország miniszterelnöke volt, de megbukott amikor azt javasolta, hogy lépjenek ki az eurozónából.

Orbán reménye

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a jobboldal-szélsőjobboldal koalíciója győz szeptemberben Olaszországban. Ez elsősorban azért lenne számára fontos, mert esetleg könnyebben hozzájuthatna azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyet az Európai Unió nem akar kiutalni, mert a nemzeti együttműködési rendszer sérti az uniós jogállami normákat. Giorgia Meloni, aki esélyes a kormányfői posztra, többször is kifejtette: nem helyesli azt, hogy az Európai Unió politikai okból nem utal Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán Viktor a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetőjével jó kapcsolatot ápol, de ők egymással nincsenek különösebben jó viszonyban. Mindhárman vezető szerepre törnek. Mind Silvio Berlusconi mind pedig Matteo Salvini nehezen viselné el, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök legyen, egy olyan politikus asszony, akinek semmiféle kormányzati tapasztalata sincsen.

Giorgia Meloni viszont azon az állásponton van, hogy az legyen a miniszterelnök, akinek a pártja a legtöbb szavazatot kapja. Erre pedig a három koalíciós párt közül neki van a legtöbb esélye, így ő lehet Itália első női miniszterelnöke.

Putyin buktatta meg az olasz kormányt?

A puccsot Draghi miniszterelnök atlantista kormánya ellen Silvio Berlusconi villájában készítették elő. Ott tárgyalt egymással a kormánykoalícióban résztvevő két párt (mérsékelt jobboldal – szélsőjobboldal) vezetője: Berlusconi és Matteo Salvini. Telefonon bekapcsolódott Giorgia Meloni.

Mario Draghi megbuktatásában résztvevő jobboldali két pártvezér egyike sem várományosa a következő kormány vezetői posztjára arra a tőlük is jobbra álló szélsőjobboldali újfasisztának minősíthető Fratelli d Italia párt vezére pályázhat sikerrel, ő a legnépszerűbb politikus jobboldalon, méghozzá azért, mert nem vett részt a Draghi kormányban. Márpedig megállapodásuk szerint

az állít majd miniszterelnököt, aki az őszi választáson közülük a legeredményesebben szerepel.

Volt még egy érdekes telefon Berlusconi római villájában: az orosz nagykövettel tárgyalt a 85 éves szupergazdag Silvio Berlusconi, aki tegező viszonyban áll Vlagyimir Putyinnal. Matteo Salvini Putyin támogatásával vált a szélsőjobb Liga vezetőjévé, és így lehetett egy időre Olaszország belügyminisztere. Ekkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök, akivel a migráns kérdést vitatta meg Matteo Salvini akkori belügyminiszter. Salvini gyakran viselt Putyin pólót, egyszer még az Európai Parlamentben is lefényképezték így. A háború kitörése után az ukrán határon emlékeztették őt erre.

Putyin barátai kerülhetnek hatalomra Rómában?

Szeptember végén lesz a választás, és a három jobboldali-szélsőjobboldali pártnak jó esélye van a győzelemre. Csakhogy nem Berlusconi és Salvini látszik befutónak hanem Giorgia Meloni, aki Olaszország első női miniszterelnöke lehet. Ő viszont távolról sincs annyira oda Putyinért mint Berlusconi vagy Salvini. Külföldön elsősorban az amerikai republikánusokkal épített ki jó kapcsolatokat. Magát nyugatbarátnak és Tony Blair jobboldali követőjének nevezi.

“Ha én leszek a miniszterelnök, akkor folytatódni fognak az olasz fegyverszállítások Ukrajnának”

– nyilatkozta Giorgia Meloni a La Stampanak.

Draghi miniszterelnök nemrég Algériában járt, hogy onnan szerezzen földgázt Olaszországnak. Putyin földgáz zsarolásával pofára eshet, mert Olaszország Németországhoz hasonlóan maximálisan igyekszik csökkenteni függését az orosz földgáztól. Lehet, hogy ez az idei télen még nem sikerül, de azután Putyin elveszítheti legfőbb aduját.

Ki akar magának ilyen megbízhatatlan partnert?!…

A FIDESZ-KAMPÁNY UTÓFINANSZÍROZÁSA

Délelőtt az Országgyűlés fideszes többsége megszavazza az orbáni Alaptörvény tizedik módosítását a háborús veszélyhelyzetről. Délután Orbán bejelenti, hogy a kormány „az Alaptörvényben biztosított jogánál fogva” (amely jogot éppen biztosított magának) kihirdeti a háborús veszélyhelyzet miatti különleges jogrendet.

Másnap a kormány azt is eldönti, hogy – rendeleti úton – „extraprofitadót” vet ki egyes ágazatokra, és ebből tölt fel két külön alapot: a rezsivédelmi alapot a „rezsicsökkentés” finanszírozására, illetve a honvédelmi alapot a hadsereg gyorsított fejlesztésére.

A Századvég közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 90 százaléka ért egyet azzal, hogy a nagy cégek „extraprofitjára” kivetett különadókból finanszírozzák „a családok védelmét”, vagyis a rezsicsökkentés fenntartását a világpiaci energiaárak gyors növekedése ellenére, illetve „az ország védelmét” a közelben dúló háború idején. Az ATV nézőinek többsége (60 százalék) is helyesli ezt. Az ellenzéki pártok sem kifogásolják az „extraprofitadót”, legfeljebb azt, hogy a Fidesz-közeli szerencsejáték-szektorra vagy építőiparra nem terjed ki. Mit gondoljunk akkor közgazdaságilag és politikailag az „extraprofitadóról”?

Mindenekelőtt meg kell ismételni, hogy szemben a manapság Magyarországon elterjedt szóhasználattal, az extraprofit mint a marxi politikai gazdaságtan kategóriája azt a többletprofitot írja le, amelyre a technikailag vagy gazdaságilag élenjáró vállalatok az adott ágazat átlagos vállalataihoz képest innovációs eredményeik révén tesznek szert.

Az extraprofit a kapitalista gazdaságban a haladás, a fejlődés egyik legfontosabb ösztönzője.

Az extraprofit nem szégyellni való, hanem büszkeségre okot adó dolog, és bolond lenne az az állam, amely az extraprofitot megadóztatná.

A Fidesznél az extraprofit mást jelent, azt a többletjövedelmet, amelyet a vállalkozó úgymond nem szolgált meg, s ezért szégyellni való rossz dolog, amelyet méltányossági alapon különadóval elvonhat az állam.

Az Orbán-kormány által az „extraprofitadóval” sújtott nagyvállalati jövedelmek közül egyedül a MOL-nak az orosz importolaj ára és a BRENT-árhoz igazodó értékesítési árak közötti különbség miatt képződő különleges nyeresdége tekinthető méltányosan elvonható jövedelemnek, de az nem extraprofit, hanem monopoljáradék.

A bankok abból fakadó többletjövedelmét, hogy a hitelkamatok emelkedésével nem jár együtt a betéti kamatok emelkedése, hasonlóképpen nem extraprofit, hanem a működési feltételeik általános kiszámíthatatlanságára reagáló oligopolisztikus viselkedés gyümölcse. A többi kiszemelt ágazat – biztosítók, kiskereskedelem, telekommunikáció, gyógyszerforgalmazás, légiközlekedés, reklám – esetében a különadó kivetését végképp semmi sem indokolja, az a gazdasági életre ránehezedő önkényuralmi hatalomgyakorlás – lassan megszokottá váló – velejárója.

Az Orbán-kormány által kivetett különadó nem mást céloz, mint a Fidesz választási kampányának utófinanszírozását.

Mindannyian emlékezhetünk rá, hogy Orbán még a múlt év végén hirdette meg, hogy – úgymond sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként – már a választást megelőző februárban az egész tizenharmadik havi nyugdíjat megkapják a nyugdíjasok, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családokban élő keresők visszakapják az egész, 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a 25 événél fiatalabbak pedig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. A gazdaság teljesítményétől messze elszakadva emelték a minimálbért, tovább bővítették a lakásszerzéshez nyújtott támogatásokat.

Minden gondolkodó ember tudhatta, hogy ennek valójában nincs fedezete. Érdemes felidézni: a 2010-es választást követően Orbán még azzal támadta az MSZP–SZDSZ kormányokat, hogy a fogyasztás növelésére vettek fel hiteleket, holott az csak fejlesztésre megengedhető.

Most megmutatta, hogy tud ő fogyasztásnövelési céllal eladósodni, ha akar. Azt is tudni lehetett, hogy ennek a választások után jön meg a böjtje. Alapjában véve ennek a kampányköltekezésnek az utófinanszírozása történik most. Az ellenzéki pártok ezt persze nem mondhatják ki, hiszen annak idején nem kifogásolták, hogy az Orbán-kormány „végre” az embereknek ad pénzt, fedezet nélkül. Az ellenzéki politizálást hosszú ideje átható antikapitalista érzület miatt azt is csak helyeselhetik, hogy a kormány vállalatoktól, bankoktól vesz el pénzt, a profitokat sarcolja meg. Holott felelős ellenzéknek még a marxi politikai gazdaságtanból is tudnia kellene, hogy a profitot alapjában véve fejlesztésre költik, a profit megsarcolása tehát a jövő felélését jelenti. Nem az a fő kérdés, hogy áthárítják-e a fogyasztókra a különadókat: azok akkor is ártanak, ha az érintetteknek sikerül ezt megtenniük, és akkor is, ha nem. Az első esetben azonnal sújtják az „embereket” (ahogy az az Orbán-kormány által a bankokra és a telefontársaságokra kivetett különadóval történt), a második esetben pedig hosszabb távon (ahogy az a közműtársaságok megsarcolása illetve visszaállamosítása nyomán következett be például a vízszolgáltatás esetében). Az „extraprofitadó” tehát nem helyeselni kellene, hanem határozottan elutasítani.

De vajon nem indokolt-e támogatni azt, hogy az Orbán-kormány a különadókkal: a „rezsicsökkentést”, a kommunális szolgáltatásoknak a költségektől elszakadó alacsony szinten tartott lakossági tarifáit” védi meg”, hiszen ezzel „azemberek” járnak jól?

Nem, a „rezsicsökkentést” nem „megvédeni” kellene, hanem be sem lett volna szabad vezetni.

Orbánék itt az egykori NDK normáit követik, amihez Honeckerék egészen rendszerük 1989-es összeomlásáig következetesen ragaszkodtak. Úgy tekintették ezt a rendszer előnyének Nyugat-Németországhoz képest, ahogy most Orbán büszkélkedik az alacsony magyar energiaárakkal, és mutat elrettentésképpen a nyugati világban megemelkedett energiaárakra.

Nem véletlenül jutott eszembe az NDK példája. Robert Havemann rendszerkritikus kommunista professzor, egykori náciellenes ellenálló mutatott rá már a hatvanas években, hogy az állam által szubvencionált hatósági árak rendszere a lakosság kiszolgáltatottságának intézménye. A „rezsicsökkentés”, vagyis a költségvetésből támogatott alacsony közműdíjak rendszere a magyar polgárok kiszolgáltatottságának intézménye: a Fidesz államának köszönhetik az emberek, hogy olcsón jutnak közüzemi szolgáltatásokhoz (energia, víz, csatorna), és természetesen nem tudják, hogy valójában az állam az ő adóbefizetéseikből finanszírozza ezt.

Közgazdaságilag kifejezetten hátrányos, ha a lakossági energiatarifák tartósan elszakadnak az energiabeszerzés költségeitől.

Általlában az előnyös egy ország számára, ha a termékek fogyasztói érzékelik, hogy milyen költségei vannak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket fogyasztanak. Ez szükséges ahhoz, hogy észszerűen mérlegeljék, hogy többet vagy kevesebbet fogyasztanak, hogy az egyik termék fogyasztását felváltsák egy másikéval, amely ugyanazon szükséglet kielégítésére alacsonyabb költséggel vagy jobb minőségben alkalmas, illetve takarékosan bánjanak például az energiafogyasztással, hogy a megtakarított pénzből más szükségletek kielégítésére költsenek többet. Ha a tarifák tartósan alacsonyabbak a költségekhez képest, az zavarja a különböző termékek fogyasztásának racionális mérlegelését. Ezért nem, vagy csak korlátozottan nyúlnak a piacgazdaságok az energiatarifák tartós eltérítéséhez a költségektől. Ha a lakosság alacsonyabb jövedelmű csoportjainak erre nagyon rászorulnak, olyan módon kompenzálják az energiatarifák gyors növekedését, hogy ez elviselhetővé tegye a háztartások terheit, de nem térítik el tartósan a tarifákat a költségektől.

Még valamit megmutatott az egykori szocialista országok tapasztalata. Szovjet, magyar és más szociológusok mutatták ki, hogy

az államilag szubvencionált élelmiszerárak, közműtarifák, névleges lakbérek rendszere azzal jár, hogy minél magasabb társadalmi státusú egy-egy család és ezért minél jobb lakást kap, minél több áramot, fűtést használ fel, minél több jó minőségű élelmiszert fogyaszt, annál több támogatást kap a fogyasztásához a költségvetésből, vagyis a többiektől.

Ez az Orbán-féle „rezsicsökkentés” következménye is. Minél nagyobb házat fűt és világít valaki, annál több támogatást kap a költségvetésből, vagyis a többiektől. Ez is a „perverz újraelosztás” (Ferge ÍZsuzsa) egyik csatornája.

Az persze nehéz kérdés, hogy hogyan lehet a „rezsicsökkentést” tizenkét év vagy ennél is hosszabb idő elteltével majd megszüntetni. Egyszer már sikeresen megszüntették az egykori szocialista országokban a hatósági árak négy évtizeden át fenntartott rendszerét. Ehhez persze rendszert kellett váltani. De hogy ezt valamikor majd meg lehessen tenni, olyan ellenzékre lenne már most szükség, amely a „rezsicsökkentésről” és annak „megvédéséről” kimondja az igazat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK