Az irodabérlés költsége sokak fejében azonos a bérleti díjjal, ám ennél többről van szó. Ez ugyanis lényegében csak az alap, amit már a hirdetések is közölnek, a valós kiadások ugyanakkor ennél jóval magasabbak lehetnek, így érdemes átfogó kalkulációt végezni.
Mit fedez a bérleti díj?
A kiadó irodák hirdetései egy sor különböző paraméterrel igyekeznek megragadni a potenciális bérlők figyelmét, akik számára a részletes információk komoly döntéstámogató erővel bírnak. Azt azonban kár lenne tagadni, hogy a cégek többsége elsősorban árérzékeny, így a leendő iroda kiválasztása során is a bérleti díj az egyik legfontosabb szempont, ami akár a végső választást is egyik vagy másik irányba billentheti. Ha azonban kizárólag az iroda bérleti díj mentén számolunk, hibát követünk el.
Az iroda bérleti díj ugyanis egy elsőre is nyilvános, jellemzően négyzetméterre vetített összeg, ami a bérléshez kapcsolódó legalapvetőbb költséget jelenti. Az iroda alapterülete ehhez szolgál szorzóként, ami által végül megkapjuk a tényleges havi bérleti díjat. Emellett ugyanakkor más kiadásokkal is számolni kell, így például az irodához kapcsolódó üzemeltetési költségekkel vagy adott esetben a közös területi szorzóval is, melyek jelentős mértékben befolyásolják a kiadásokat.
Mi az a közös területi szorzó?
Az iroda bérleti díjak kapcsán talán keveseknek jut rögtön eszébe, hogy adott esetben az úgynevezett közös területi szorzóval is számolni kell, holott a modern irodaházak kapcsán szinte biztos, hogy ez a költség is szerepel a végelszámolásban. Ez esetben tulajdonképpen arról van szó, hogy az irodaházban elérhető, közös használatú terek – lobby, recepció, közösségi helyiségek és tárgyalók stb. szintén szerepet játszanak a költségekben.
Ezek költsége általában részarányosan oszlik meg a bérlők között, a szorzó pedig éppen azt mutatja, hogy mekkora arányban kerül szétosztásra a plusz összeg. Ha például a cég egy 100 négyzetméteres irodát bérel, az irodaházban pedig egy 10%-os területi szorzó érvényes, akkor a bérelhető terület 110 négyzetméter lesz, ami a valós, végső szorzót jelenti a bérleti díj kapcsán, így a kalkulációk során is ezzel érdemes számolni.
Miért érdemes informálódni?
A közös területi szorzó sokak fejében talán felesleges kiadásként jelenik meg és tény, hogy nem minden cég igényli a közös terek által kínált plusz szolgáltatásokat, de épp ezért érdemes minden tényezőt számításba venni még a szerződés aláírása előtt. Bár a Keressirodat.hu iroda bérleti díjak jellemzően szintén csak az alapot tartalmazzák a hirdetésben, a keresés során lehetőség van kideríteni, hogy milyen plusz költségekkel számolhatunk.
A keresés során pedig mindenképpen érdemes elengedni a klasszikus “az olcsóbb jobb” hozzáállást, hiszen az iroda bérleti díj csak az egyik eleme az összköltségeknek. Végül pedig könnyen lehet, hogy egy drágább alapdíjjal rendelkező, de kedvezőbb rezsi- és üzemeltetési költségekkel rendelkező, modern iroda jobb választásnak bizonyul anyagi szempontból is, nem beszélve a korszerű körülményekről.
