Világszinten drágul az államadósság finanszírozása, mert a befektetők egyre kevésbé hajlandók állampapírt venni. A magas költségvetési hiány, az emelkedő kamatok és a külső finanszírozási kitettség olyan politikai robbanóelegyet alkot, amely már most felerősíti a protesztpártokat Európában. A trend tartósnak ígérkezik – és Magyarország a legsebezhetőbbek között van.
A szakértők tartós trendet jósolnak: a kormányoknak egyre többet kell fizetniük az államadósság finanszírozásáért, miközben a költségvetési hiány magas. A pénzhiány fékezi a növekedést, ami politikai feszültséget szül – és erősíti a protesztpártokat. Ezért olyan sikeres ma az Alternative für Deutschland Németországban és Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja Franciaországban.
A State Street Investment Management vezető államkötvény‑szakértője, Masahiko Loo szerint:
„Azok az államok a leginkább sebezhetőek, ahol magas a költségvetési hiány és az államadósság, és nagyban függenek a külső finanszírozástól. A fejlett világban Franciaország tartozik ezek közé.”
Majd hozzáteszi:
„Franciaországban igen mérsékelt a politikai étvágy arra, hogy konszolidálják az állam pénzügyeit.”
Ez finom megfogalmazás. A magas hiánnyal küzdő költségvetést a parlament – ahol Macronnak nincs többsége – rendszerint nem fogadja el, így csak elnöki rendelettel lép hatályba. Jövőre választások lesznek, ahol a két fő esélyes a szélsőjobb és a szélsőbal – mindkettő elutasítja a fiskális szigorítást. Franciaország az EU második legerősebb állama, mégis irányt tévesztett.
A felzárkózó országok még rosszabbul állnak
Ebben a csoportban – ahová Magyarország is tartozik – azok az államok a legsebezhetőbbek, amelyek régóta ikerdeficittel küzdenek. A magas költségvetési hiány és államadósság növeli az országkockázatot, ami megdrágítja az államkötvények kamatát.
A szakértő a CNBC‑nek így fogalmazott:
„Ha az államadósság, a költségvetési hiány és a külföldi finanszírozás magas, akkor a piac nem bocsát meg.”
Az államok próbálkozhatnak saját kötvényeik visszavásárlásával, de ez nem oldja meg az alapvető problémát: az egyensúlyhiányt.
A Deutsche Bank is kimondta a nyilvánvalót:
„Minél magasabbra mennek fel az államkötvények kamatai, annál nehezebbé válik sok állam számára az adósság hosszú távú finanszírozása.”
Japán a legjobb példa: az államadósság meghaladja a GDP 200%-át. Az adósságtörlesztés idén már a költségvetés több mint 25%-át viszi el.
Ingyen csak a halál jön
A cégek hozzászoktak az olcsó, sőt ingyenes pénzhez – ennek most vége, méghozzá hosszú időre. Nemcsak az államok, hanem a vállalkozások is drágábban jutnak hitelhez. Nehezebben finanszírozzák az adósságot, és a fejlesztésekhez sem találnak könnyen friss pénzt.
A State Street szakértője szerint:
„A legnagyobb a nyomás azokon a cégeken, amelyek hozzászoktak az ingyenes pénzhez.”
A mesterséges intelligencia fejlesztése elszívja a tőkét: az új adatközpontok építése óriási összegeket igényel, ezért a cégek hatalmas adósságot vállalnak.
A Catalyst Funds szakértője szerint:
„A magasabb kamatláb gazdaságilag problémássá tehet sok vállalkozást a mesterséges intelligencia szektorban is.”
A háztartások költségvetése is egyre nehezebben finanszírozható
A jelzálogkamatok emelkednek, ami kizárja a fiatalabb generációkat a lakásszerzésből. A kormányok pedig egyre kevésbé képesek enyhíteni a gondokon, mert maguk is súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek.
A legrosszabbul a szegényebb háztartások járnak: náluk az adósságtörlesztés nagyobb arányt képvisel a költségvetésben, míg a gazdagabb családok profitálnak a magasabb kamatokból.
Az alacsony jövedelmű családok kénytelenek lesznek visszafogni a fogyasztást – ez pedig az egész gazdaság keresleti oldalát gyengíti, lassítva a növekedést.
Politikailag ez a protesztpártok erősödéséhez vezethet. Még Semjén Zsolt is kénytelen volt megállapítani Lakitelken, a KDNP vezetőségi ülésén:
„Egyetlen kormány sem tud választást nyerni, ha évekig 1% alatt marad a gazdasági növekedés.”
