Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Financial Times: Trump elárulná Ukrajnát

A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.

Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.

Hosszú háborúra számíthatunk

Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.

Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.

Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.

Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?

Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:

“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”

A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy

“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”

Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.

Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.

A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Biden nem bakizott az évértékelő beszédben, de mégiscsak vesztésre áll

Miért népszerűbb Trump mint Biden? Nem azért elsősorban, mert jobb formában van mint ellenfele hanem, mert a választókat érdeklő alapkérdésekben az amerikaiak többsége neki ad igazat.

Mit kérdez Donald Trump az átlag amerikaitól? Jobban éltek mint négy évvel ezelőtt amikor még én voltam az elnök? A többség erre azt válaszolja, hogy nem. És igaza van, mert a Biden kormányzat hiába adott jelentős támogatást a középosztálynak és a szegényeknek a Covid krízis idején és utána is, ezt megette az infláció és a kamatláb emelés. Az átlag hiába emelkedett szerény mértékben, az elmúlt négy évben is az elit gazdagodott igazán, ők profitáltak a válságból. A legfelső egy százalék, melyhez Donald Trump is tartozik, jóval gazdagabb lett míg a többség életszínvonala csökkent vagy stagnált. Ezt nem bocsátja meg a választók többsége a demokrata kormányzatnak, mely érzi a veszélyt: Yellen pénzügyminiszter bejelentette a szupergazdagok megadóztatását, ezt már meg is tárgyalták a G20 miniszterei, de ebből nem lesz valóságos adó csak hosszú évek után, és akkor sem biztos. Sőt, ha Trump lesz az elnök, akkor biztos, hogy nem.

Biztonságosabb lett a világ?

Erre is nemmel válaszol az amerikaiak többsége, és nem alaptalanul: a Biden kormányzat két megnyerhetetlen háborúval néz szembe Ukrajnában és a Közel Keleten. Biden 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel veszélyesebbé vált a világ ahogy azt Putyin Ukrajna elleni agressziója bizonyította. A demokrata adminisztráció folytatta Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, ezzel sikerült meggyengítenie ellenfelét anélkül, hogy az USA ebből profitált volna. Ukrajna immár világháborús veszélyforrássá vált, és ezt az amerikai közvélemény egyáltalán nem díjazza. Így Trump eljátszhatja a békegalamb szerepét, ami kicsit furcsa harcias retorikájához de hát dollármilliárdosként az átlag amerikaiak szószólójaként is szerepel, ami pedig még nagyobb ellentmondás.

Mi a megoldás?

Sem Biden sem Trump nem rendelkezik elképzelésekkel az USA és a világ problémáinak megoldására, és az amerikai választópolgárok érzékelik ezt. Ronald Reagan nem volt nagy formátumú politikus, de megállapodott Gorbacsovval, véget vetett a hidegháborúnak. Így jelentős örökséget hagyott utódjára Bushra, akinek idején megbukott a nagy vetélytárs, a Szovjetunió.

Ma viszont Kína és Oroszország mind szorosabb szövetségben az USA ellenfele. Kissinger egykori külügyminiszter álma romokban. Ezért is utazott a veterán diplomata még százéves korában is Pekingbe, hogy mentse ami menthető. Az USA vezető szerepe a világban meggyengült pedig az amerikaiak jóléte jelentős részben ezen alapul. A választópolgárok mindebből a növekvő káoszt érzékelik, és az elit tehetetlenségét a problémák megoldására. Kiváló alkalom ez olyan demagóg politikusok számára mint Donald Trump és Orbán Viktor, akik Floridában találkoznak.

Ők a proteszt szavazatok bajnokai, a bírálatban erősek, produkciójuk enyhén szólva gyenge.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországot az utolsó helyre vitte az Európai Unióban a jóléti vetélkedésben. Ha jön Trump, akkor semmivel sem lesz jobb Magyarország helyzete. Sőt megkérdezheti Orbán Viktortól: miért is barátkozol te azzal a Kínával, amely az USA legfőbb ellenfele?

Az informatika dönthet az ukrajnai háborúban

0

David Ignatius szerint már az oroszok számára is kiderült az, amit az ukránok egy évvel korábban észrevettek: ez a háború más mint a korábbiak, mert az informatikának döntő szerep jut. Ez derül ki abból a cikkből, melyet a Washington Post szakértője írt arról, hogy katonai szempontból mi a csaknem két éve tartó háború fő tanulsága: az informatika a háború legnagyobb fegyvere.

“Ez az algoritmusok háborúja, miközben a katonák és a harckocsik a fronton béna kacsák addig a drónok meghatározó szerepet játszhatnak. Korábban a hadvezérek évszázadokon  keresztül arra panaszkodtak, hogy “ködben” harcolnak – ezen azt értették, hogy mindenki információk hiányában kell, hogy döntéseket hozzon- ma már ez a köd eloszlott, minden világosan látható.”

Mindezt megerősíti az, amit egy-egy orosz és ukrán generális írt a közelmúltban a modern hadviselésről.

Kevin Ryan nyugalmazott tábornok, aki korábban katonai attasé volt Moszkvában, így összegezte Zaluzsnij ukrán  vezérkari főnök és Balujevszkij orosz ex vezérkari főnök elemzéseinek tanulságát:

”Mindkét tábornok megállapítja, hogy egyetlenegy csapatmozgás sem marad észrevétlen. A drónok és a műholdak mindent látnak.”

Az oroszok erre késve jöttek rá, de mára már felzárkóztak. Ezért sürgeti Kijev annyira az újabb amerikai katonai segélyt, melyet az ellenzéki republikánusok egyelőre akadályoznak Washingtonban.

Balujevszkij tábornok szerint az ukrajnai háború egyik legfőbb tanulsága az, hogy “a légvédelem legyőzi a támadókat, mert megszünteti azt a lehetőséget, hogy tömegesen bevessék a légierőt.”

A másik nagy tanulság az ex orosz vezérkari főnök szerint:

”a tank a legfőbb áldozata az ukrajnai harcoknak, mert könnyen felismerhető és megsemmisíthető.”

Ehhez képest kissé nehezen érthető, hogy miért büszkélkedik Orbán Viktor azzal, hogy a Rheinmetall harckocsikat gyárt Magyarországon.

“A tankok könnyen aknára is futhatnak”- folytatja Balujevszkij tábornok, ezért a nagyszámú gyalogság és tankok kombinációja helyett előtérbe kerültek a kis csapatrészek által végrehajtott akciók, melyeket csak egy-két páncélozott jármű támogat.

A tüzérség terén is eltűnt az oroszok régi fölénye pedig ez még a második világháborúban is az erősségük volt.

“A NATO tüzérség minőségi fölénye a mienk fölött egyértelmű, ezért sürgős és teljes átszervezésre lesz szükség a következő négy vagy öt évben” – írja az orosz fegyveres erők ex vezérkari főnöke. Aki hangsúlyozza:

”a nyertes a változásokban a drón, amely gyorsan és egyértelműen meghódította az egész légteret.”

Ugyanez a véleménye Valerij Zaluzsnij tábornoknak, aki szerint

“csakis a drónok segítségével tudunk felülkerekedni a jelenlegi patthelyzeten, amely a fronton kialakult.”

Ezekután nem egészen világos, hogy miért kérte 500 ezer ember behívását az ukrán vezérkari főnök.

Mit tehet az USA?

A high tech fegyverek szállítása Ukrajnának a legfontosabb a kivéreztetett ukrán hadseregnek – hangsúlyozza a Washington Post szakértője. Siet hozzátenni, hogy a hagyományos fegyverek mint az F 16-os vadászgép vagy a tankok sokkal kevésbé fontosak mint a drónok, a légvédelmi rendszerek – Patriot – vagy azok az informatikai zavaró szoftverek, melyek megbénítják az ellenséges rendszereket.

Mind az orosz mind az ukrán tábornok egyetért abban, hogy a jövő a kicsi és olcsó, egyszemélyes csendes gyilkos fegyvereké. Ezeket minden katona könnyen megtanulhatja kezelni, és hatékonyan célba találnak, mert éppoly nehéz őket megállítani mint az öngyilkos merénylőket. Mind Balujevszkij orosz tábornok mind pedig Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök egyetért azzal, hogy új korszak kezdődött a háborúk történetében, és ebben az informatika a meghatározó nem pedig a hagyományos fegyverek.

1 milliárd dollárért vett uránt az USA Oroszországtól

A Financial Times cikkéből derült ki, hogy amely utal arra, hogy az Egyesült Államok Putyin Ukrajna elleni háborúját támogatta miközben európai és más szövetségeseit arra buzdítja, hogy szakítsanak meg minden gazdasági kapcsolatot az agresszorral, addig milliárdos tételben vásárol orosz uránt.

Az amerikai kongresszus ugyan tavaly törvényt hozott arról, hogy meg kell szüntetni az urán vásárlását Oroszországtól, de 2028-ig felmentést adott ennek alkalmazására mondván: amennyiben nemzetbiztonsági érdekről van szó, és más forrásból nem fedezhető az urán import, akkor minden mehet tovább mint eddig. Közben ugyancsak a Financial Timesban fogalmazta meg a véleményét egy amerikai szakértő arról, hogy akár Biden akár Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban, az elnöknek első dolga lesz jövő januárban megállapodni Putyin orosz elnökkel az ukrajnai fegyverszünetről. Az USA számára ugyanis egyre nehezebb elfogadtatni a közvéleménnyel az ukrajnai háború támogatását, mert a közvélemény nagyrésze a közpénzek hazai elköltését tartja kívánatosnak. Nekik mondotta azt Blinken amerikai külügyminiszter, hogy a támogatási pénzek 90%-a az USA-ban marad hiszen a fegyverek, melyeket Ukrajnában használnak, azok döntő többségükben amerikaiak.

Az amerikai energia mix előnyt biztosít az USA cégeinek

Az Egyesült Államokban olcsóbb az energia mint a fő vetélytársaknál: Európai Unió, Japán, Kína stb. Emiatt sok külföldi cég választja új gyárainak helyszínéül az Egyesült Államokat. Ezt ráadásul a Biden kormány adókedvezményekkel is támogatja. Mindez szerves folytatása az America First – Amerika mindenekelőtt gondolatnak, melyet elsőként Donald Trump hirdetett meg, de ebben a tekintetben nemigen mutatkozik különbség a demokraták és a republikánusok között. Csakhogy így

az USA nyer és Európa veszít.

A szankciók sokkal nagyobb kárt okoznak az európai gazdaságoknak mint az amerikainak. A német autóipar, amely a büszkesége volt az uniós gazdaságnak, szép lassan összecsuklott. Az elektromos autózás terén az USA és Kína megelőzi. Közben pedig az Európai Unió komoly pénzügyi gondokkal küszködik: nincs miből támogatni az ukrajnai háborút! Már a nemrég megszavazott 50 milliárd eurós támogatásnak sem lelik a forrását, de Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd euróba kerülne! Ráadásul Manfred Weber felvetette: közös uniós atombombára lenne szükség arra az esetre, ha Donald Trump nyeri a választást, és megszünteti a NATO garanciát Európa fölött. Egy uniós atomütőerő kifejlesztése legkevesebb szintén 1000 milliárd euróba kerülne. Mindeközben Európa útjait ellepik a parasztgazdák, akik pénzügyi támogatásra várnak. Miből? Az egyetlen megoldás a közös uniós hitelfelvétel lenne, de ezt csaknem minden tagállam ellenzi. Egyelőre. A döntéshozók Európában semmiféle stratégiával sem rendelkeznek, máról holnapra élnek, és tűzoltást folytatnak. Pénz nélkül azonban semmi se megy. Ingyen csak a halál jön – fogalmazta meg a helyzetet Arturo Ui, a diktátor Brecht színdarabjában.

A megnyerhetetlen háború: Zelenszkij ukrán elnök kirúgja a vezérkari főnököt

A Reuters és a Washington Post értesülései szerint Ukrajna elnöke lapátra teszi az ország első számú katonáját, aki az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytatott Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel a rendezésről.

Valerij Zaluzsnij tábornok megnyerhetetlennek tartja a háborút Oroszország ellen, ezért fegyverszünetet szorgalmaz nagyjából a jelenlegi frontvonalon. Zelenszkij elnök az USA támogatásával ezt elutasította. Válaszul Zaluzsnij tábornok azt közölte az ukrán államfővel, hogy csakis akkor tudják folytatni a háborút, ha behívnak még 500 ezer embert, mert az oroszok 3-1 arányban fölényben vannak a fronton. Ezt az utóbbi információt a CIA igazgatója is megerősítette, aki a Foreign Affairsben állást foglalt Ukrajna támogatása mellett.

Zelenszkij elnök nem fogadhatja el az 500 ezres behívást, mert ez népszerűtlenné tenné mind őt mind pedig a háború folytatását Ukrajnában.

“Miért pénzelünk egy megnyerhetetlen háborút?”

Ezt kérdezi Donald Trump, aki választási kampánya során állandóan azt hangoztatja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai konfliktust. Ez minden bizonnyal azt jelentené, hogy elfogadná a területért békét elvet, melyet Zelenszkij elnök elutasít, Zaluzsnij tábornok viszont nem. Putyin azért is vár Trump választási sikerére, mert ebben az esetben bízik a megállapodásban az ukrán elnök feje fölött, ezt pedig győzelemként adhatná el Oroszországban, ahol mind kevésbé népszerű a háború, ahogy választási ellenfelének előretörése figyelmeztető jel lehet a számára: az idő nem neki dolgozik.

Orbán Viktor Brüsszelben nem elsősorban Ukrajna miatt vétózott hanem azért, hogy megkapja az uniós 30 milliárd eurót. 10 milliárdot már sikerült kizsarolnia, de legutóbb már figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy “eddig és ne tovább!”

Orbán meghátrált, de abban bízik, hogy az idő neki dolgozik: a megnyerhetetlen ukrajnai háború finanszírozása továbbra is megoldatlan hiszen senki sem tudja Brüsszelben: miből is támogatják hosszú távon Ukrajnát? Macron elnök Davosban azt javasolta, hogy bocsássanak ki e célból közös uniós kötvényeket. Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Ezzel ellentétes politikai tendenciák érvényesülhetnek a júniusi európai választásokon , ahol előretörhet a szélsőjobboldal. Mind Meloni olasz miniszterelnök mind Morawiecki, Lengyelország ex miniszterelnöke jelezte: szívesen látják a Fideszt frakciójukban a választások után. Orbán el is fogadta a szíves invitálást, amely annak ellenére következett be, hogy Lengyelország és Olaszország támogatja Ukrajna harcát Oroszország ellen, Orbán Viktor viszont nem.

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

“Viseljen kalapot Vlagyimir Vlagyimirovics, mert nálunk igencsak hideg van. Nekünk pedig szükségünk van egy egészséges elnökre” – így üdvözölték a távoli Habarovszk városában az odalátogató államfőt a kirendelt hivatásos rajongók. Akik lehet, hogy otthon  fagyoskodnak, de miért?

“A problémák gyökere még a szovjet időkben keresendő, akkor ugyanis mindent centralizálni akartak, és ez meg is történt az energia gazdálkodásban is. Csakhogy ennek a centralizálásnak nem az volt a célja, amit hivatalosan hirdettek:

“olcsón fűteni a családok otthonát” hanem az ipar és a főként a hadiipar ellátása”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Vlagyimir Milov egykori energiaügyi államtitkár, aki ellenzékivé vált, mert nem értett egyet Putyin politikájával az utóbbi időben.

Hogyan fűtik jelenleg az orosz otthonok többségét a nagyvárosokban? “Nagy hőközpontok működnek a városok határában, és innen csővezetéken érkezik a melegvíz  a lakásokba. Ha nagyon hideg van, akkor a víz, melynek fel kellene fűtenie a lakást, már lehűlt mire odaérkezik. Ez a helyzet Habarovszkban is, ahol 15 kilométerre van a hőközpont a város centrumától.”

Másutt eltörhetnek a régi csövek: Szibéria legnagyobb városában Novoszibirszken a lakások fele fűtés nélkül maradt, mert eltört egy fontos vezeték. A másfél milliós város lakossága napokig fagyoskodott. Ilyen hidegben ez életveszélyes különösen, hogy a leállás az iskolákat és a kórházakat sem kíméli.

Ellopták a felújítási pénzeket

A Szovjetunió bukása után a kormányok dollármilliárdokat  utaltak ki az infrastruktúra karbantartására. Csakhogy a kiutalt pénzek nagy része sohasem érkezett meg a célhoz hanem menetközben lenyúlták kormányközeli kezek. Az orosz infrastruktúra így nem más mint egy nagy Potyemkin falu: Nagy Katalin cárnő kegyence szépen kifesttette a külső falakat, melyeket az uralkodó láthatott miközben hagyta lepusztulni a házakat. Putyin Oroszországában ugyanez folyik: a karbantartó munkások sokszor visszatemetik a vezetéket nehogy kiderüljön a korrózió, melyet már rég el kellett volna tüntetni, de nem történt semmi viszont a pénz szőrén szálán eltűnt!

A háború kezdete – 2022 február 24 óta – nagy gond a munkaerő hiánya is Oroszországban. A rosszul fizetett karbantartó munkára nem könnyű dolgozókat találni.

Hogy oldja meg Putyin a problémát? Befogja a sajtó száját! A háborús helyzetre hivatkozva tilos olyan negatív híreket közölni a kormánypárti sajtóban, melyek arról szónak , hogy a nagy hidegben sok millió orosz család kerül életveszélybe, mert leáll a fűtés. Ellenzéki források két tucat tartományból kaptak ilyen jelentéseket, és ezek fele közel van Moszkvához. Pedig már Sztálin elrendelte, hogy Moszkvában, ha törik ha szakad mindig melegnek kell lennie. A grúz diktátor ugyanis fázott Moszkvában. Ezért gyakran időzött Délen, ebben Putyin is követi , aki Szocsi környékén építette fel téli rezidenciáját, melyet azután az ellenzéki Navalnij videója tett világhírűvé: több mint százmillióan látták! Navalnijt a tél kellős közepén egy olyan fegyintézetbe vitték, amely a messze északon van. Legutóbbi bírósági kihallgatásán azzal kezdte válaszát:

“borzasztó hideg van a fegyházban!”

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Egy hónapos háborús kiadás elég lenne arra, hogy felújítsák a lepukkant energia hálózatot Oroszországban – állítják ellenzéki szakértők. Ehelyett mi történik? Felére csökkentették az infrastruktúra költségvetését a következő évekre egészen 2026-ig.

Peszkov, Putyin szóvivője mindeközben “herkulesi erőfeszítésről beszél az energia hálózat felújítására.”

Azt elismerte, hogy évtizedek mulasztásait nem lehet helyrehozni napok alatt.

”Hova tűnt a pénz? Rejtély. Végre soknapos szünet után újra van fűtés. Újra élünk, eddig csak túléltünk”

– nyilatkozta egy 76 éves asszony Novoszibirszken a Politiconak, de kérte, hogy csak a keresztnevet írják ki: Ludmilla.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!