Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Lengyel külügyér: az USA Ázsia felé fordul

“Akárkit is választanak meg novemberben az Egyesült Államokban elnöknek, az Európai Uniónak a kapcsolat megváltozására kell felkészülnie, mert bár Európa megmarad az USA stratégiai szövetségesének, de Washington Ázsia felé fordul majd” – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, akinek felesége, Anne Appelbaum révén kiváló amerikai kapcsolatai vannak.

Sikorski szerint Európa államainak a jövőben mindenképp nagyobb szerepet kell vállalniuk saját védelmükben, és többet kell költeniük fegyverkezésre. Lengyelország az éves GDP 5%-át költi erre a célra, a NATO követelménye 2%, ezt Magyarország is elérte. Az USA azt szeretné, ha a követelmény 2,5%-ra emelkedne ugyanakkor Kanada kormányfője közölte: csak 2032-ben érik el a 2%-ot, mert nem érzik különösebben fenyegetve magukat. Az USA 2021-ben jelezte, hogy Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti. Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója miatt sokan csatlakoztak Washington álláspontjához amint ez a legutóbbi NATO csúcstalálkozón ki is derült. Orbán Viktor miniszterelnök is aláírt minden NATO dokumentumot annak ellenére, hogy pár nappal korábban még Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel parolázott.

Gazdasági ellentét az USA és az Európai Unió között

Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, de Washingtonban nehezményezik, hogy fokozatosan nő az amerikai deficit. Persze az igazi gondot a kínai kereskedelem okozza Washingtonban hiszen ott óriási a deficit. Emiatt Trump ex elnök azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai árut 60%-os büntető vámmal sújt hogyha újra bejut a Fehér Házba. Ez feldúlná az egész nemzetközi kereskedelmet.

“Oroszország erősíti az elzárkózási tendenciákat az Egyesült Államokban, és hogyha ez sikerrel jár akkor az USA felhagyhat Ukrajna támogatásával” – mutat rá Lengyelország külügyminisztere , aki a brüsszeli Politiconak adott exkluzív interjút.

Az USA és az EU 50 milliárd dolláros közös kölcsönt készít elő Ukrajnának

Facebook

Mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy Donald Trumpnak jó esélyei vannak arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba, és ez változást hozhat a nemzetközi helyzetben főként annak megítélésében. Donald Trump ugyanis azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó

“dollár milliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba“

– ahogy az ukrajnai konfliktust jellemzi.

Ennek megelőzésére akar az USA és az EU 50 milliárd dolláros támogatást nyújtani Ukrajnának, hogy az ország megálljon a saját lábán egy darabig akkor is, ha Trump leállítaná az amerikai támogatást. Trump ugyanis ezzel próbálná meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna egyelőre elutasít.

A NATO távozó főtitkára, Jens Stoltenberg ennek megfelelően tízéves háborút vizionál Ukrajnában, de ezt az európai államok jelentős része nemigen tartja elfogadhatónak annál kevésbé, mert aligha valószínű, hogy Ukrajna képes lenne ilyen sokáig kitartani. Sem a NATO sem Sikorski lengyel külügyminiszter nem tudja megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogyha az orosz hadsereg – amely szerintük Európát fenyegeti -, miért nem tudja legyőzni a nála jóval gyengébb Ukrajnát? Hogyan várhatja el a NATO Ukrajnától, hogy legyőzze az orosz hadsereget?

Bár Sztálinnak és Brezsnyevnek jóval erősebb hadserege volt mint Putyinnak mégsem támadták meg sohasem a NATO-t pedig a szovjet páncélosok sokkal közelebb voltak az Atlanti óceánhoz hiszen az egykori NDK-ból startolhattak volna nyugati irányban.

A NATO stratégiai tervezői pontosan tudják, hogy az orosz fenyegetés üres blöff, mely csakis arra szolgál, hogy alárendelje Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Minthogy ez megtörtént, az ukrajnai háború elveszítette az értelmét Washington számára hiszen elvonja a figyelmet az igazán veszélyes vetélytársról Kínáról, amely bőven profitál az ukrajnai háborúból hiszen az Oroszországot egyértelműen Peking vazallusává teszi.

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Maszlag

Csattanós választ adott a háborúpárti erőknek Deutsch Tamás” – írja címében az MN lelkesedve. Ebben az az érdekesség, hogy a háborúpárti erők nem kérdeztek Deutschtól semmit, ám ő ennek ellenére csak beleszólt a nagyok dolgába.

Ismerjük már egy ideje Deutschot, nem meglepetés a viselkedése, nagyon aktív egy figura, ő aztán válaszol, ha kérdezik, ha nem. A válasz jellege sem mindegy. Az újság a jelzővel azt sugallja kevésbé értelmes olvasóinak, a Deutsch féle válasz kifejezetten csattanós, azaz az EU potentátoknak járó lendületes sallerekkel azonos, amilyeneket a kokik mellett Orbán is szokott Brüsszelben osztogatni. Innen tudjuk, hogy a magyar NER macsó hajlamos akár a fizikai erőszakra is. Jóindulatú, jóindulatú, persze hogy, na de ha felbosszantják azok a szemetek…

Na, vágjunk bele:

Támadólag, kritikusan, némelyek hisztérikusan reagáltak a magyar miniszterelnök békemissziójára – mondta Deutsch Tamás pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy az európai vezetők többsége háborúpárti, egyre több fegyvert és pénzt akarnak Ukrajnába juttatni. A másik ok, hogy saját háborúpárti álláspontjuk talapzatának tekintik, hogy a békéhez csak a háború vezethet. A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg.”

A derék képviselő sajnos elfelejtette megemlíteni, hogy az EU potentátok reakciói azért nem voltak valami pozitívak, mert a reagálók (főleg a hisztérikusok) nagyon megijedtek attól, hogy Orbán a frissen kapott EU Tanács elnökségi kinevezés birtokában lesz olyan pofátlan és/vagy ostoba, hogy az úgynevezett békemisszióját európai ügynek állítsa be.

Az nyilvánvaló, hogy ha csak egyéni akció, akkor korábban már sokszor megtehette volna, hogy elugrik Kijevbe, aztán Moszkvába is. De nem tette meg. Megvárta a magyar elnökség kezdetét, hátha ettől nagyobb súlya… khm, tekintélye lesz. Az EU képviselőinek és hivatalnokainak azonnali riadt reagálásai ugyanakkor nyilvánvalóvá tették mindkét fővárosban, hogy bármit mond, ígér vagy kér Orbán, azt kizárólag saját nevében teszi, ahhoz az EU-nak nincs köze. Ha az EU tényleges szándékairól akarnak tudni, akkor von der Leyent keressék, ne az ugribugri miniszterelnököt.

A Deutsch által említett „két ok” hibás megállapítás. A két ok ugyanis csak egy, mivel a másodikból következik az első, az tehát már következmény, nem ok. „Az európai vezetők többsége” valóban egyértelműen azon az állásponton van, hogy Putyint háborúban kell legyőzni, különben sohasem lesz tartós béke. A háborút kirobbantó pszichopata törpe semmilyen szerződést nem tart tiszteletben, és alig várja, hogy a Krím után újból hagyják győzni, vagyis átengedjék neki az elfoglalt területeket. Attól nő az étvágy, nem igaz?

A végén ott áll a Deutsch féle válasz. Az a csattanós: „ A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg”. A kijelentésről sajnos meg kell állapítsuk, hogy ez nem válasz, nem is csattan, ráadásul, lévén a békeközvetítés teljesen sikertelen, ez nem cáfolat, pláne nem megsemmisítés. Ez az egész missziózás csak egy nekünk szánt maszlag. Evvel etetnek minket. A csattanó maszlag, mint az köztudott, mérgező növény.

Mivel a missziónak semmilyen eredménye nem volt, Orbán ügyködése jóval inkább azt a fenti EU álláspontot erősíti, hogy Putyint tényleg csak úgy lehet hatásosan meggyőzni az Ukrajnából történő kivonulásról, ahogy a Császárral tette Waterloonál Wellington meg Blücher. Le kell győzni mindenféleképpen, akkor a saját népe előtt is elvész a vonzóereje.

Ha a békéért cserébe átengednénk neki az elfoglalt területeket, Oroszország diadalt arat, az ország lakossága immár teljes mellszélességgel az elnököt támogatja (az orosz népet sokkal jobban érdekli a dicsőség, mint a szenvedés, utóbbit történelmükből következően könnyebben viselik el, mint bárki más), Putyin a győzelemmel nagyon népszerű lesz, ezzel otthon jócskán megerősödik. Ebből következően az utódja is az ő belső köréből kerül ki, és az utód is tudni fogja, mi kell a népnek, hogy jómaga hatalomban maradjon, mégpedig dicsőségesen. Ezért várható, hogy ő vagy az utód (de inkább mind a kettő) újabb hódító hadjáratokba kezd.

Ez a különbség a mindenáron béke pártján álló (= békepárti) és a tartós béke pártján álló (= háborúpárti) politikusok között.

Valószínűsíthető az is, hogy Orbánt nem nagyon érdekli a béke, sokkal inkább kihasználja a háborút.

Több hazai intézkedését a háborúval indokolta (azaz a háború kapóra jön neki), ráadásul a választók a zsolozsmázós békepártisággal simán és hatásosan átverhetők, így két választást már könnyen nyert vele. Kérdéses tehát, hogy igazán akarja-e a békét, mert háború nélkül mit sem ér a békepártiság.

„Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választás megmutatta, a világban szuverenista, patrióta folyamat zajlik. Európai szintű győzelemnek nevezte a Patrióták Európáért frakció megalakulását, amely az Európai Parlament harmadik legerősebb tömörülése. Deutsch Tamás megítélése szerint az elkövetkező időszakban tovább erősödhet a frakció, de még fontosabbnak nevezte, hogy komoly, érdemi, stratégiai együttműködés valósulhat meg a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, mellyel együtt már az Európai Parlament második legnagyobb erejét alkotják. Azt mondta, megkerülhetetlen politikai erőcsoport jött létre az Európai Parlamentben.”

Bizony. Szuverenista, patrióta folyamat. Magyarul nemzetállami.

Az önzés jobb, mint a kompromisszum, mert az összefogás csak bajjal jár

elv alkalmazása. Ahogy már írtam egyszer:

… a nemzetállamoknak köszönhető a modern kor összes háborúja, a permanens fegyverkezés, a hadseregek, az atomhatalmak, a vámok és az útlevél, egymás kölcsönös lenézése, a saját nemzet túlértékelése, a fenyegetettségre való hivatkozás agresszió esetén, a vallási fanatizmus megvédése az értelemtől, a revansizmus, valamint az emberiség közös céljainak állandó kudarca is. A fentiekből látszik, kinek van szüksége rá.”

Ugyanakkor hiába mondja Deutsch, hogy zajlik ilyen folyamat, mert nem nagyon zajlik. Ez a frakció azért alakulthatott meg egyáltalán, mert a tagoknak van egy közös, mások elleni, nagyon patrióta céljuk, márminthogy ők a lehető legszuverénebbül nem akarnak adni Ukrajnának egy vasat se, nemhogy fegyvereket, mert az a pénz nem Ukrajnáé, hanem mind az övék, és nekik kell otthon. Ezért patrióták, nem?  Persze ezekben az esetekben nem az önzést hangsúlyozzák, hanem azt, hogy tiszta békepártiságból hagyják Ukrajnát magára, vigyen Putyin amit csak akar, de őket hagyják békébe.

A fenti szövetkezést illetően várható, hogy mikor ilyen közös cél már nem lesz, és a tagoknak egymással is ütköznek az érdekei, úgy fog szétesni, mintha sohasem lett volna ilyen nevű frakció.

Meglepő még, hogy a Patrióták Deutsch szerint Meloni pártjának szövetségét keresik, amelyik párt, lévén élesen oroszellenes, pont a közös célt tekintve drasztikusan eltér tőlük, de jól látható, hogy a képviselő úrnál még nem jött el az igazság felismerésének pillanata. Na, nem baj, eljön majd az is. Kedv! Remények! Giorgiák! Isten véletek!

Hát így csattannak nálunk a dolgok. Nagyon úri módon, azt aztán mondhatom:

A független-objektív kommunista latrinamédia azt akarja letolni a torkunkon, hogy a pártatlan munkájáért kap pénzt attól a nyugati baloldaltól, amely a háborút rajongja, és nem azért kap pénzt a nagylelkű donoroktól, hogy nálunk is a háborút népszerűsítse. Ez kamu! Full propaganda, amelynek egyetlen célja, hogy elbizonytalanítsák a politikai döntéshozókat és minket magyarokat, hogy a vitákban a békét képviseljük

– mondta el Kobza Miklós, az Alapjogokért Központ kreatív vezetője a háborúellenes akcióterv médiával kapcsolatos pontjai kapcsán.

Ahogy korábban írtam, van az a pénz.

Trump pénzügyi forradalmat tervez

Donald Trump és a támogatói át akarják alakítani az USA pénzügyi rendszerét, és ezzel fordulatot hajtanának végre a világgazdaságban is, amely a dollár világhatalmára épül.

Az amerikai gazdasági sajtó szerint Trump abban reménykedik, hogy nemcsak a Fehér Házat szerzi meg novemberben, de a többséget is a washingtoni kongresszus mindkét házában is, és ez lehetővé tenné, hogy megváltoztassa a Federal Reserve Board szerepét az amerikai és a világgazdaságban.

Jelenleg a Federal Reserve Board, melynek kamatpolitikája meghatározó nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára független a washingtoni kormányzattól, de

amennyiben Trump meg tudja valósítani a terveit, akkor ennek  vége  szakad, mert a nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve Board is az elnök irányítása alá kerülne.

Ő határozna a kamatlábról, és nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná a költségvetési hiány elszállását és az államadósság további növekedését  abban a reményben, hogy a külvilág továbbra is finanszírozza az Egyesült Államokat – legfeljebb egy picit drágábban. Az USA államadóssága már ma is meghaladja az éves GDP 100%-át, törlesztésre a kormány hatalmas összeget, csaknem 900 milliárd dollárt fordít ebben a pénzügyi évben, jövőre pedig több mint 1000 milliárd lesz a törlesztés. Ez több mint a Pentagon éves költségvetése.

Stiglitz: Trump elnöksége magasabb inflációt hozna

Az USA ex elnöke drasztikus vámemelésre készül elsősorban Kínával szemben, csakhogy épp a kínai import biztosította az alacsony inflációt az elmúlt években – mutat rá a Nobel díjas közgazdász professzor. Trump ugyan feltételezi, hogy a kínaiak lenyelnék a magasabb vámokat, de ettől még továbbra is veszélyben lennének az amerikai munkahelyek hiszen a kínai mérnökök és munkások sokkal olcsóbban állítanak elő világszínvonalú termékeket mint az amerikaiak. Ráadásul

Trump korlátozná a bevándorlást, és ezzel bérinflációt indítana el az Egyesült Államokban – hangsúlyozza Stiglitz professzor.

A demokraták azért bénáznak, hogy Trump vigye el a balhét

A demokraták a lelkük mélyén már lemondtak a következő négy évről amikor a nagy gazdasági kihíváson túl szembe kell nézni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúval és a gázai konfliktussal is, amely mindinkább megosztja az amerikai közvéleményt is. Ilyen körülmények között Biden bénázása tálcán kínálja az elnökséget Donald Trumpnak, aki viszont nem lesz képes kielégíteni szavazó tábora igényeit. Emiatt azután a demokraták vígan visszatérhetnek a hatalomba 2028-ban amikor az Egyesült Államok jobb passzban lehet.

Stiglitz professzor joggal mutat rá, hogy az USA fő ütőkártyája Kínával szemben nem a katonai fölény hanem a technológiai tudás, melyet legutóbb a mesterséges intelligencia globális elterjedése igazolt.

Az USA-nak erre kellene koncentrálnia és nem a katonai szembenállásra Oroszországgal, Kínával vagy Iránnal szemben.

Pekingben jelenleg mosolyogva nézik, hogy az USA és Európa nyakig belemászik az ukrajnai mocsárba miközben ők a világpiac elfoglalásával vannak elfoglalva: a hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező Oroszország és Afrika már kínai ellenőrzés alá került. A Közel Keleten megrendült az USA vezető szerepe: Mohamed bin Szalman herceg kifogadta Bident amikor az amerikai elnök az olajcsapok megnyitását kérte az árcsökkenés érdekében. Szaúd Arábia inkább Oroszországgal paktál, és a nagy földgáz exportőr Katarral együtt belépett a BRICS-be. A kínaiak úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Trump a pénzügyi forradalommal épp ezt akarja megakadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerül e?

20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

Egy amerikai republikánus szenátor szerint nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványkincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön. Erre hívja fel a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

Óriási lehetőséget jelent Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, különösen  a zöld átmenet szempontjából hiszen itt olyan nyersanyagok vannak, melyek ahhoz elengedhetetlenek   – jelentette ki Maros Sefkovic, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki ezzel elsősorban a lítiumra célzott.

A lítium Ukrajna legfontosabb ásványi kincse, amely rendkívüli mértékben felértékelődött azt követően, hogy az akkumulátor gyártásban ez nélkülözhetetlen, és elsősorban Kína exportálja azt a világpiacra. Brüsszel már régóta törekszik arra, hogy mérsékelje a függést legnagyobb kereskedelmi partnerétől Kínától. Ezért már 2021-ben stratégiai együttműködési egyezményt kötött Ukrajnával a lítium és más ásványi kincsek kiaknázására Ukrajnában. 2022-ben azután közbeszólt a háború, amely e téren is óriási változásokat hozott hiszen az ásványi kincsek jelentős része olyan területen van, melyet megszálltak az oroszok.

Putyin agressziójának elsősorban katonai célja van, ezért is költ oly sokat a háborúra – az USA szerint már eddig több mint 1000 milliárd dollárnak megfelelő rubelt – de Moszkvában nagyon is számon tartják a lítiumot és más fontos ásványi kincseket Ukrajnában.

Amerikai republikánus szenátor: Ukrajna egy aranybánya

12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos ásványi anyag van Ukrajnában, és nem hagyhatjuk, hogy ez a kincs az oroszok és a kínaiak kezére jusson! – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor egy televíziós interjúban. Dél Karolina szenátora, aki korábban a légierő pilótája volt, hangsúlyozta:

”Ukrajna Európa leggazdagabb országa lehetne, ha ki tudná aknázni ásványi kincseit. A magam részéről egyáltalán nem szeretném ha ez az ásványi kincs az oroszok vagy a kínaiak kezére jutna.”

A szenátor azt javasolta a CBS televíziónak adott interjúban, hogy Ukrajna fizessen az amerikai fegyverekért ezekkel az ásványi kincsekkel.

“Ha mi most fegyverekkel és pénzzel segítjük Ukrajnát, akkor ebből olyan jó üzleti kapcsolat lehet, melyről csak álmodhatunk” – hangsúlyozta a szenátor, aki Trump elszánt híve Washingtonban.

“Nagyon fontos számunkra, hogy miképp ér véget ez a háború Ukrajnában. Segítsük az ukránokat ebben a háborúban, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszítsünk. Találjunk egy megoldást erre a háborúra, de sose felejtsük el: Ukrajna egy aranybánya! 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos nyersanyag van ott. Ezt nem engedhetjük át Putyinnak, aki tovább passzolná azt Kínának” – mondta a republikánus szenátor a Face the Nation programban a CBS televízióban.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A Washington Post már korábban is arról írt, hogy a háború Ukrajnában az ásványi kincsekért folyik:

”óriási ásványi kincs forrásról van szó Ukrajnában, mert a 120 elem közül 117 megtalálható itt.”

A probléma az, hogy az ásványi kincsek nagy része Ukrajna keleti felében találhatóak, melyek részben orosz megszállás alatt állnak részben pedig a háború legfontosabb helyszínei.

2021-ben az USA egyezményt kötött Ukrajnával a titán kiaknázására, hogy így csökkentse függését Kínától és Oroszországtól.

Rövid iromány

„Az Orbán-kormány szerdán és vasárnapi ülésén háború elleni akciótervről döntött, ez több lépést is magában foglal – ismertette Gulyás Gergely. Ennek részeként szeretnének szembeszállni az úgynevezett „háborús propagandával”, ezért fontosnak tartják az átláthatóságot a pártoknál és a legnagyobb sajtóorgánumoknál.

– Kötelezni fogjuk a pártokat és a médiát arra, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá a külföldi források esetén. Ez elvileg csak média esetén lehetséges, hiszen pártok nem fogadhatnak el külföldről forrásokat, pedig szintén az az elvárásunk, hogy ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra. Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják: visszautalja a feladónak – fogalmazott a szóvivő.”

Mint az köztudott, a II. világháború utáni, aránylag békés korszakot megtörve elsőízben egy dicsőségre szomjúhozó pszichopata tömeggyilkos, egyben háborús bűnös indított fegyveres támadást egy másik szuverén ország ellen. A támadással öt, általa is aláírt nemzetközi szerződésen kívül az ENSZ alapokmányt is sikerült megsértenie. Mivel a világ és Ukrajna nem volt felkészülve a Krím annektálásának kivédésére (ekkora pofátlanságot a Nyugat el sem tudott képzelni), Oroszország 2014-ben sikerrel csatolta el Ukrajna egy részét. Az annektálás után igazából nem történt semmi, folytatódott a „business as usual” állapot, ettől a pszichopata tömeggyilkos vérszemet kapva újabb területszerző támadást indított a már megcsonkított másik ország ellen, mert úgy gondolta, a várható eljárás rá nézve nem veszélyes. Először is simán, legfeljebb egy hét alatt katonailag győz, Ukrajna megadja magát, ezt követően a szokásos ostoba ENSZ határozatokat megvétózza, majd jöhet a népszavazás a fegyverek árnyékában, és már kész is a lángelmés terv alapján kivitelezett újabb annexió. 603 628 km², 38 millió lakos.

Ezúttal azonban rossz volt a számítás, Ukrajna nem hagyta magát, a világ értelmesebbik része is észbe kapott, és békés belenyugvás helyett Ukrajnát segítve ellenállt. A nem az egyes országok, hanem az emberiség érdekét tekintve (azaz, hogy többé ilyen lehetőleg ne legyen) csak olyan béke képzelhető el, mely szerint az agresszor kivonul az összes megszállt területről, és kártérítést fizet. Minden egyéb törekvés nem béke -, hanem agresszorpárti, még ha a leglágyabb galambmosolygással párosul is.

Szintén közismert, hogy 1939-ben megjelent a „szürke könyv”, a mindössze 33 éves, jogi doktorként diplomázott Lajos Iván kötete, melyben Szerző a korban meglepő következtetésre jut: Németországnak nem szabad kirobbantania a második világháborút, mert ha megteszi, akkor azt el fogja veszíteni. Gazdaságilag. Várható ugyanis, hogy az Egyesült Államok is beszáll a háborúba, és akkor a Tengelyhatalmak gazdasági ereje nagyon kevés lesz a győzelemhez. Az ukrajnai háborút tekintve a helyzet jelenleg ugyanez, csak ki kell várni az agresszor gazdasági kifulladását. Más kimenetel nem lehetséges, mert kompromisszumra egyik fél sem hajlandó, és ukrán vagy orosz hajlandóság a jövőben sem várható.

A béke legagresszívebb, ide-oda röpködő galambja jelenleg a magyar kormányfő. Most épp nagy békeközvetítőként próbálja feltüntetni magát a világ felé, és ennek révén egyben nagy orosz érdekképviselőnek Putyin felé, aki szintén az Orbán-féle „békét” szeretné (orosz gáz, ugyebár), mely békegalambos attitűddel ráadásul már két választást nyert itthon, azaz számára ez a lehető legoptimálisabb taktika, ha mindenki másnak rossz, akkor is. Ezért „küzd” a külföldről érkező „háborús propagandára” fordítandó adományok ellen.

A végeredmény: a FIDESZ a magyar állampolgárokat akkor és úgy veri át közpénzből (nem pártpénzből!) finanszírozva, ahogy csak akarja. MTVA FIDESZ propaganda: 140 Mrd HUF/év, Rogán csapat FIDESZ propaganda: 45 Mrd HUF/év, állami vállalatok hirdetései „baráti” lapokban FIDESZ propagandáért cserébe: nem kevés Mrd HUF/év. Ellenpropaganda gyakorlatilag nincs. Az ellenzék a közpénz ládikóba nem tud belenyúlni, csak államilag folyósított pártpénze van, melyet a FIDESZ által ráuszított állami szervek mindenféle büntetésekkel folyamatosan kurtítanak, és most már a külföldi adományok is tilosak (a magyarországi gazdagok meg mind NER kedvezményezettek, ők az ellenzéknek nem fognak adakozni), azaz az ellenzék nem tudja hallatni a hangját sehogy, mert nincsen a saját propagandára egy vasa sem. Kivétel: Magyar Péter – neki volt. Illetve van. Plusz lesz.

A fenti, elképesztően pofátlan FIDESZ viselkedésről a NER lapok nem írnak, ami érthető. Az ellenzéki lapok ugyan igen, de az csak kevesekhez jut el. Ami a legmeglepőbb, a sokak által olvasott nagy függetlenek csöndje, hiszen egy baloldali győztes kormányváltás után sokkal jobb helyzetbe kerülnének a szegények, betegek, orvosok, tanárok mellett anyagilag ők is, arról nem is beszélve, hogy az újságírás legfőbb feladata, a nép felvilágosítása a hazugságokról, a csalásokról és a lopásokról. Azaz ha újságírókhoz méltón akarnak viselkedni, egyben jót akarnak maguknak (több állami hirdetés plusz a mostani tiltás helyett engedélyezett külföldi adományok), éjjel nappal üvöltve kéne nekik verni a tamtamot, hogy te nép, figyelj már ide, akkora, de akkora, sok éve folyamatosan elkövetett szemétséget mutatok neked, mint egy MOL torony! Másnap aztán tamtam ugyanúgy.

Gondolná az ember, hogy így fognak tenni. De nem. Érti valaki?

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Karnyújtásnyira még egy háború

Az elmúlt néhány hétben világossá vált az izraeli politika és a hadsereg számára, hogy a Hezbollah elleni háború elkerülhetetlen. Ez már nem a „ha” ez történik vagy ha amaz történik, itt már csak a „mikor” kérdéses.

Október 8. óta, a pusztító Hamász-mészárlást követő napon a Hezbollah minden nap megtámadja Izraelt, és azóta is minden nap megismétli. A terrorcsoport több mint 5000 rakétát, páncéltörő rakétát és robbanóanyaggal megrakott drónt lőtt ki az északi határ felé, 60 000 északon élő izraelit kényszerítve, hogy hagyja el  otthonát, és a saját országukban lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekké változtatta őket, és egyelőre senki nem tudja mikor mehetnek vissza otthonaikba.

Magas rangú izraeli tisztviselők szerint megkezdődött a visszaszámlálás a Hezbollah elleni potenciális háborúig.

Álláspontjuk szerint nem maradt más választásuk. Az izraeli tisztviselők hónapok óta mondták a Hezbollahnak, hogy vonuljon vissza, különben kénytelen lesz megtámadni őket. Ahelyett, hogy ezeket a kérdéseket diplomáciai úton oldották volna meg, és hagyták volna hazatérni a kitelepített izraelieket, a Hezbollah csak fokozta támadásait.

Az iráni terrorszervezet libanoni meghatalmazottja csak a múlt héten többször megfenyegette Izraelt, amelyek közül az első egy olyan videó volt, amelyről a Hezbollah azt állítja, hogy észrevétlenül bejutottak az izraeli légtérbe és a drónfelvételek számos érzékeny területet dokumentáltak, köztük Haifa kikötőjét, és az izraeli haditengerészeti bázist. A Hezbollah állítja, hogy a stratégiailag fontos katonai helyeket térképeztek fel az északi határon túl.

A felvételeken civilek otthonai, valamint az Iron Dome és a David’s Sling légvédelmi rendszerek elhelyezkedése is szerepelt.

A libanoni Hezbollah vezetője, Sayyed Hassan Nasrallah beszédet mondott egy televíziós beszédben, 2024. június 19-én napokkal a drónfelvétel nyilvánosságra hozatala után Naszrallah ismét megfenyegette Izraelt egy televíziós adásban. A terroristavezér azt mondta, hogy

„Izraelben egyetlen hely sem lesz biztonságban”,

ha Izrael háborút indít. Naszrallah Ciprust és a Földközi-tenger más részeit is megfenyegette.

Ennek ellenére a valóság az, hogy Izrael az október 7-i támadások óta készül erre. Az IDF volt vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot a megelőző csapás ellen érvelt, mondván, hogy egy ilyen támadás „stratégiai hiba” lett volna, és valószínűleg regionális háborút váltott volna ki.

Az emberi jogi csoportok, a Nemzetközi Büntetőbíróság és a világ vezetői többnyire hallgattak a Hezbollah cselekedeteiről. Úgy tűnik, azoknak, akik általában gyorsan elítélik és démonizálják Izraelt, nem érdekük, hogy a Hezbollah agressziójának  elítélése. Pedig a diplomácia eszközeivel meg lehetne akadályozni a háborút a térségben.

A Hezbollah nem hivatalos hadüzenete

A Hezbollahnak van egy iráni síita fundamentalista programja, amelynek célja Izrael elpusztítása, és Izrael nem várhat tétlenül. Izraelnek jogában áll megvédeni határait, és megakadályozni az október 7-i bármilyen változatot a jövőben.

Az izraeliek semmiképpen sem akarnak háborút a Hezbollahhal. Ennek következményei teljesen pusztítóak lennének kicsiny zsidó nemzetükre nézve. Szakértők kifejtik, hogy a Hezbollah rakéta képességeinek nagy része rövid hatótávolságú, ami azt jelenti, hogy az egész északi határ és az évek óta északon élő gazdálkodók otthonai teljesen megsemmisülnének.

Izrael megteszi, amit tennie kell, nemzetközi támogatással vagy anélkül. Ennek ellenére a labda a Hezbollah térfelén van, és a nemzetközi közösség felelőssége, hogy nyomást gyakoroljon az iráni terrorszervezet libanoni megbízottjára, hogy hagyja abba a támadásokat, és vegye figyelembe Biden figyelmeztetését, amikor azt mondta:

„Ne tedd”.

Nem a NATO provokációja miatt támadta meg Putyin Ukrajnát! 

Mítoszromboló videót tett közzé Londonban a hadügyminisztérium azt követően, hogy a szélsőjobboldali Nigel Farage a választási kampányban azt állította: a NATO provokálta ki Putyin csapatainak támadását Ukrajnában 2022 február 24-én.

A NATO komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy együttműködjön Putyinnal – hangsúlyozza a videó, amely rámutat arra, hogy az orosz elnök volt az, aki félredobta a az észak-atlanti szervezet javaslatait, és a fegyverekhez nyúlt. “Oroszország előbb megtámadta Grúziát – Georgiát, majd pedig Ukrajnát.”

Rishi Sunak konzervatív kormányfő kijelentette:

”Nigel Farage állítása teljes mértékben alaptalan, és Putyin kezére játszik.”

Farage a BBC-nek adott interjúban elismerte, hogy az agresszió Ukrajna ellen “Putyin hibája” volt, de azt állította, hogy erre azért került sor, mert “a Nyugat provokálta őt.”

Mit értett ezen a szélsőjobboldali angol politikus, aki a brexit első számú híve és propagálója volt Nagy Britanniában annak ellenére , hogy hosszú évekig az Európai parlamentben vette fel a nem épp szerény fizetését. A brit sajtóban arról is megjelentek hírek , hogy Nigel Farage pénzt is kapott Putyintól , de ezeket az állításokat nem sikerült igazolni.

Mit állított Nigel Farage a BBC interjúban?

“Számomra világos volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti előrenyomulása alkalmat adott Putyinnak arra, hogy azt mondhassa az orosz népnek:

“újra ránk támadnak, háborút hoznak ránk.”

Farage hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió “ürügyet szolgáltatott Putyinnak az agresszióra.”

Rishi Sunak miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elfogadhatatlan akciókat indított már korábban is Nyugaton: ”Ez az ember ideggázt vetett be Nagy Britannia utcáin” – célzott a novicsok esetre amikor az orosz hírszerzés híres árulóját és annak lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól Putyin titkosszolgálata. Az orosz elnök, aki maga is a titkosszolgálatnál töltötte ifjúságát, és annak újjászervezésével került be az elitbe, állítólag személyesen adott parancsot az áruló orosz ezredes meggyilkolására Nagy Britanniában. Az akció hajszál híján sikerült is, de végül az ezredes és lánya megmenekült, mindketten azóta is védőőrizetben vannak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök arra is utalt, hogy “Putyin nemrég Észak Koreával kötött katonai egyezményt.”

Észak Korea folyamatosan ENSZ szankciók hatálya alatt áll, mert fura ura állandóan nukleáris háborúval fenyegeti a világot. Kim Dzsong Un aktívan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját: fegyvert és lőszert szállít. A duci diktátor katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz diktátor ezt egyelőre nem fogadta el.

“Churchill forog a sírjában”

Ezt írta Farage kijelentései kapcsán az egykori brit hadügyminiszter a Daily Telegraphban. A Munkáspárt vezetője, aki a választások után jó eséllyel Nagy Britannia miniszterelnöke lehet, szintén elítélte Farage Putyint mentegető állásfoglalását: “ez a vélemény gyalázat!” – hangsúlyozta Keir Starmer, aki hozzátette:

”mindenki, aki be akar kerülni a brit parlamentbe, el kell, hogy ismerje: Putyin az agresszor Ukrajnában!”

Nigel Farage eddig hétszer próbálkozott, hogy bekerüljön a brit parlamentbe, de egyszer sem sikerült. Ezért az Európai Parlamentben vette fel dús fizetését, de ott Nagy Britannia tagsága – jelentős részben az ő brexit kampánya miatt – megszűnt.

Farage nem is titkolja, hogy csodálója Putyinnak:

“mint embert nem kedvelem, de mint politikust csodálom hiszen át tudta venni Oroszország irányítását.”

Farage közölte: 2029-ben szeretne indulni a miniszterelnöki tisztségért az Egyesült Királyságban.

A bírálatokra válaszolva Nigel Farage ezt írta a Telegraphban: ”Sosem voltam Putyin támogatója, de hogyha bottal támadjuk meg az orosz medvét, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy visszaüt.”

A Liberális Demokraták vezetője erre azt válaszolta: ”A választási kampány során sok városban járok, és sok helyen ott lobog az ukrán zászló. Ezt azt jelenti, hogy Nagy Britannia népe szolidáris Ukrajnával” – jelentette ki Sir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője. Aki hozzátette:

“Nigel Farage ezzel a kijelentéssel azt igazolta, hogy Putyin oldalán áll nem pedig a szabadságén.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK