Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Az orosz elit búcsút vesz Putyintól?

Azt jósolja az orosz újságírás egyik veteránja, aki a TASZSZ hírügynökséget tudósította Budapestről még a szovjet időkben, hogy az orosz elit megelégelte Putyin háborúját.

Borisz Sesztakovot az a Mihail Szuszlov nevezte ki, aki 1956-ban Budapesten járt, hogy visszaállítsa a megbukott rendszert Magyarországon. Borisz Sesztakov a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, hogy a háborút Ukrajnában Putyin elnök erkölcsileg már elveszítette. Most pedig katonailag is vesztésre áll. Ez arra ösztönözheti az orosz elitet, hogy megpuccsolja Putyint. Ily módon kikiálthatják őt bűnbaknak, és kezet nyújthatnak a Nyugatnak, mely jelenleg számos szankcióval sújtja Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Szijjártó – Lavrov

A magyar külügyminiszter büszkén közölte, hogy az uniós külügyi vezetők közül egyedül ő tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban. Az orosz diplomácia vezetője állítólag nem támogatta az Ukrajna elleni agressziót, de miután Putyin így döntött, ezért elszántan védelmezi azt.

Oroszország az agresszió miatt elszigetelődött.

A nyugati világ szankciókat alkalmaz ellene míg “szövetségesei” egyre inkább a békére buzdítják. Szamarkandban Üzbegisztánban találkozott velük Putyin elnök, aki lógó orral tért vissza, mert segítséget nem kapott, de figyelmeztetést bőven. Erdogan török elnök arra figyelmeztette, hogy minden hódítást vissza kell adni Ukrajnának. Még a Krímet is, melyet az oroszok 2014-ben foglaltak el. A kínaiak is békét sürgetnek. India miniszterelnöke hangsúlyozta: elmúlt a háborúskodás ideje.

Népszavazás nép nélkül

Négy ukrán tartományban is népszavazást rendeznek az oroszok. Megfigyelők szerint elképzelhetetlen, hogy háborús körülmények között ezen a lakosság többsége valóban részt vegyen. Az eredmények már valószínűleg régen megvannak Putyin páncélszekrényében. Csakhogy azokat senki sem fogadja el külföldön.

Ki akar hősi halált halni Putyinért?

Egy orosz YouTube csatorna megviccelte a Kreml szóvivőjének fiát. A műsorvezető egy toborzó iroda tisztjének adta ki magát, és felszólította Nyikolaj Peszkovot: teljesítse hazafias kötelességét, és vonuljon be katonának. A meglepett ifjonc közölte, hogy kizárólag Putyin elnök parancsára vonulna be, de nem hiszi, hogy erre sor kerülne. Az orosz elnök 300 ezer katonát akar behívni, hogy kiköszörülje a csorbát Ukrajnában. Ahol a katonai kudarc annál is kínosabb, hogy az utóbbi hetekben Putyin közvetlenül irányította a hadműveleteket Ukrajnában – félreállítva hadügyminiszterét és a vezérkart. Fél évvel  az Ukrajna elleni “korlátozott hadművelet” kezdete után az orosz eredmények siralmasak. Putyin azért rendez népszavazást, hogy Oroszországhoz csatolja a négy ukrán tartományt. Erre azért van szüksége, mert az orosz alkotmány kimondja: a haza védelmére bármilyen eszköz bevethető. Ez vonatkozik az atomfegyverre is, mellyel Putyin újra megfenyegette a világot. Amely azonban nem ijedt meg. Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Kijevben járt, ahol újabb katonai segítséget ígért.

Az oroszok csúfos katonai veresége után az USA úgy ítéli meg, hogy Putyin bukása reális opció. A CIA meg is fenyegette Putyint: amennyiben atomfegyvert alkalmaz Ukrajnában, akkor levadásszák ahogy korábban Ceausescut, Kadhafit vagy Szaddám Huszeint.

Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával

0

Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.

Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.

Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.

Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.

Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút

Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?

Kissinger kérdéssel válaszol:

Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.

Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.

Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.

“A Nyugat elveszítette az ukrajnai háborút”

“Én nagyon kritikus vagyok a saját kultúránkkal és civilizációnkkal szemben, de azt nem gondolom, hogy hanyatlásban van. Szerintem iránytévesztésben van, és korrekcióra lenne szükség. Ez a véleménye Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőnek, aki Aradon született, de fiatal kora óta Izraelben él.

A magam részéről vajmi kevés különbséget látok az orosz és az ukrán rendszer között, azt leszámítva, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor.

Ezt a háborút a Nyugat elveszítette még akkor is, ha Oroszország nem nyeri meg azt”

– mondta az Index portálnak.

Castel úgy véli, hogy nem Putyin döntött hanem az orosz elnök az általános nyomás hatására cselekedett.

“Teljesen mellékes az, ami a Kremlben történik. Vannak objektív tények és ezeket nem lehet megváltoztatni. Egy külföldi tudósító már a kilencvenes években azt jelentette Moszkvából, hogy bárkivel beszélt Oroszországban: a NATO keleti terjeszkedését stratégiai fenyegetésként fogták fel.”

Mi lehetne a megoldás?

“A gyengének el kell fogadnia az erősebb igényeit. Cicero szerint jobb egy igazságtalan béke mint egy igazságos háború. Ki kell egyezni mielőtt nagyobbak lesznek a károk Ukrajnában. Kompromisszumot kell találni az oroszokkal“

– hangsúlyozza Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.

Akinek a véleménye szinte egybecseng Kissinger egykori amerikai külügyminiszter nézeteivel. A 99 éves veterán többször is kifejtette, hogy mielőbb tűzszünet kellene kötni Ukrajnában. Aztán következhetnének a véget nem érő béketárgyalások. A tűzszünetre az USA vehetné rá Zelenszkij elnököt, mert a pénzt és a fegyvereket jórészt onnan kapja Ukrajna – érvel Henry Kissinger, aki ötven évvel ezelőtt kibékítette az antikommunista Nixon elnököt Mao elnökkel, aki több millió ember halálért volt felelős a kommunista diktatúrában Kínában.

KIEGÉSZÍTÉS TUSVÁNYOS ÜGYÉBEN

Azt írtam tegnapelőtt, hogy a tusnádfürdői Orbán-előadás három eleme együttesen indokolja, hogy náci beszédnek tekintsük azt. Három elemet jelöltem meg: a nyugati demokráciák iránti megvetést, a „fajkeveredés” elutasítását és a fenyegetődző befejezést a rendezetlen számlákról, amelyeket Magyarország be fog „vasalni”. Hozzátennék egy negyedik elemet, amely szintén a hitleri politikára emlékeztet.

Sokan említették már, hogy az előadásban Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban lényegében az orosz álláspont hangzik el. Érdemes idézni, amit a háború okáról mondott:

„Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, a diplomáciában ritka módon ezt még le is írták, és elküldték az amerikaiaknak is, és elküldték a NATO-nak is. Ahol leírták, hogy azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt mondja ki maga Ukrajna, és biztosítsa efelől maga a NATO is Oroszországot, és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amelyekkel el lehet érni Oroszország területét. A nyugatiak ezt az ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak róla hajlandók. Azt mondták, hogy a NATO egy „open door policy”, vagyis nyitva van az ajtaja, bárki jelentkezhet, és majd mi eldöntjük, hogy akarjuk-e őket felvenni, vagy nem. Ez a visszautasítás pedig azt a következményt váltotta ki, hogy ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeiknek, amelyeket korábban tárgyalások útján akartak elérni”.

Az Egyesült Nemzetek 1945-ben azzal a céllal jött létre, hogy kizárja a háborút mind a nemzetközi konfliktusok elintézésének eszközét.

Merthogy a két világháború azért tört ki, mert az európai országok közötti konfliktusokban a központi hatalmak illetve a tengelyhatalmak feljogosítva érezték magukat, hogy „fegyverrel szerezzenek érvényt biztonsági igényeiknek”. Ezt tette a náci Németország a háborút megelőző években a Rajna-vidékre való bevonulástól az Anschlusson és Csehszlovákia feldarabolásán át magáig a második világháborúig, és bátor oroszországi értelmiségiek már a Krím megszállásakor párhuzamot vontak a hitleri és a putyini politika között. Orbán pedig megérti, hogy miután a NATO illetve az Egyesült Államok „tárgyalni sem volt hajlandó” az orosz állam tavaly decemberi ultimátumáról, az fegyverrel szerez érvényt biztonsági igényeinek.

Persze, csak megérti, de nem fogadja el.

Orbán szemlátomást alaposan végiggondolta a tusványosi szöveg minden passzusát, és ezért a fenti hosszú idézetben mondottak előtt fontosnak tartotta megjegyezni a következőket:

„… ha az ember valamit megért, onnan már csak egy lépés, hogy el is fogadja. De nagyon fontos, hogy erkölcsileg különbséget tegyünk egy dolog megértése és egy dolog elfogadása között. Konkrétan ez azt jelenti, hogy fontos, hogy megértsük, hogy mit miért tettek az oroszok, de ebből nem következik, hogy ha megértettük, akkor el is fogadjuk azt, amit tettek.”

Ezek az előrebocsátott mondatok azonban nem változtatnak azon, hogy Orbán megértően tekint a putyini orosz állam Ukrajna elleni támadására. Az előzmények leírásakor nem minősíti az orosz állam „biztonsági igényeit”, nem nevezi ultimátumnak az Egyesült Államoknak illetve a NATO-nak tett „ajánlatot”,

s nem említi, hogy az többek között éppen az általa miniszterelnökölt ország, Magyarország számára volt elfogadhatatlan. Nem, Orbán szerint az orosz „ajánlatot” szemlátomást mérlegelnie kellett volna a NATO-nak illetve az Egyesült Államoknak, és ha marad Trump és Merkel, szerinte ez történt volna. (Trumpot illetően igaza lehet, Merkelt illetően biztosan nem.) Akkor „szerencsénk” lett volna, és nem lett volna háború, akkor a nyugati vezetők Chamberlain és Daladier 1938-as példáját követték volna. Engedtek volna Putyinnak, mint 1938-ban Hitlernek. Chamberlain és Daladier méltányolta Hitler igényeit, Orbán szerint a mai nyugati vezetőknek méltányolniuk kellett volna Putyin igényeit, és ma is méltányolniuk kellene, erről szól Orbán békeretorikája. És csak azt nem fogadja el az előrebocsátott mondatok szerint, hogy a fegyveres megoldáshoz folyamodott.

Lehetetlen, hogy Orbán ne tudná, hogy Putyin évek óta készül Ukrajna megtámadására, és hogy a Nyugatnak címzett „javaslatokat” azzal a szándékkal tették, hogy azokat elutasítsák. (Ez szokott lenni az ultimátumok célja.)

Mindenesetre az, hogy Orbán fontosnak tartotta különbséget tenni megértés és elfogadás között, azt mutatja, hogy a tusványosi előadást fölöttébb körültekintően szövegezték. Bizonyára nemcsak a háború okairól szóló fejtegetést, hanem azt is, ahol a fajkeveredésről értekezett.

USA-Kína összefogás??

A hamburgi Der Spiegel munkatársa Henry Kissingertől, aki hosszú interjút adott a lapnak – azt kérdezte, hogy az USA-nak össze kell e fognia Kínával az oroszok ellen?

50 évvel ezelőtt Henry Kissinger külügyminiszter beszélte rá Nixon elnököt arra, hogy látogassanak el Pekingbe. Az eredmény amerikai-kínai együttműködés lett a Szovjetunióval szemben. Ez hozzájárult a szovjet rendszer bukásához és az amerikai világhatalom megerősödéséhez valamint Kína felemelkedéséhez. A 99 éves Henry Kissinger így válaszolt a kérdésre:

“Nagyon nem lenne bölcs dolog, ha az Ukrajnában folyó háborút kiterjesztenénk Oroszországra miközben a viszonyunk rendkívül ellenséges marad Kínával szemben. Támogatom a NATO és Amerika erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban annak érdekében, hogy visszaállítsák a konfliktust megelőző állapotokat. Megértem, hogy Ukrajna ezen változtatni akar, de ezt a nemzetközi feltételek ismeretében kell megítélni. Európa és Oroszország viszonyát mindenképp rendezni kell: el kell dönteni, hogy Oroszország része-e az európai történelemnek vagy pedig állandó ellenfele annak. Ennek eldöntése független az Ukrajnában jelenleg folyó háborútól”.

Putyin leváltását követelni nem bölcs kijelentés

Biden amerikai elnök egy nyilatkozatában odáig ment el, hogy Putyin eltávolítását jelölte meg az ukrajnai háború céljának. Ez Kissinger szerint hiba volt.

“Nem volt óvatos ez a kijelentés Biden elnöktől “

– fejezte ki véleményét a veterán diplomata, aki hangsúlyozta: Oroszországra kell bízni azt, hogy kit állít az ország élére.

Ukrajnában éppen az az egyik legnagyobb katonai probléma, hogy két nukleáris tömb áll egymással szemben egy harmadik országban, ahol konvencionális fegyverekkel harcolnak.”

Rendkívül nehézzé vált a politikai vezetők számára, hogy ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket a háborúban. Maximális kötelességünk, hogy megakadályozzuk ennek a katonai technológiának az alkalmazását a háborús gyakorlatban. Mindenképp el kell kerülni a két high tech nagyhatalom: az USA és Kína háborúját. Ilyen helyzet még sohasem állt fenn mint a mai. Régebben ugyanis a győztes előnyt élvezett, de most senki sem nyerne semmit. Ebben a háborúban ugyanis ez lehetetlen” – hangsúlyozta az USA egykori külügyminisztere, Henry Kissinger.

Merkel: Putyin le akarja rombolni az Európai Uniót

Nincs mentség Putyin Ukrajna elleni háborújára – hangsúlyozta Angela Merkel, egy beszélgetésen, melyet a Deutsche Welle ismertetett. 

Németország előző kancellárja, aki sokáig igen jó kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel, nem érzi magát felelősnek Putyin agressziójáért. Angela Merkel most először adott hosszú interjút azóta, hogy leköszönt a kancellári tisztségről. “Az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért, a katonai elrettentés. Sohasem hittem abban, hogy kereskedelmi előnyökkel ezen változtatni tudok” – mondta Németország első női kancellárja, aki hol németül hol pedig oroszul beszélgetett Putyinnal. Angela Merkel Putyin szülővárosában, Szentpéterváron, az egykori Leningrádban. Putyin pedig a KGB alezredese volt az egykori NDK-ban Drezda városában.

“Putyin háborúja nyilvánvaló megsértése a nemzetközi jognak pedig ez teszi lehetővé, hogy békében éljünk Európában. Ha évszázados vitákat folytatunk arról, hogy melyik terület kihez is tartozik, akkor ez csakis háborúhoz vezethet el. Ez egyáltalán nem lehet reális opció”

– hangsúlyozta Angela Merkel, aki hozzátette, hogy sohasem volt naiv amikor Putyinnal tárgyalt.

Az orosz elnök jól ismerte tárgyalópartnerét, és azt is tudta róla: fél a kutyáktól! Putyin viszont imádta őket. Szocsiban 2007-ben a csúcstalálkozón amikor rá akart ijeszteni Angela Merkelre, akkor a kutyáit küldte rá, és élvezte, hogy kínos helyzetbe hozhatta Németország kancellárját.

A két csaknem egykorú politikus teljesen másképp látta a világot. Putyin számára a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió bukása volt 1991-ben. Angela Merkel viszont arra emlékeztette az orosz elnököt, hogy neki az NDK-ban a berlini fal leomlása a szabad életet jelentette.

Putyin utálja az Európai Uniót. Az orosz elnök célja az, hogy lerombolja az Európai Uniót – hangsúlyozta Angela Merkel.

Putyin lenézi a liberális demokráciát. Zelenszkij ukrán elnök bírálta Németország egykori kancellárját, mert ő ellenezte Ukrajna és Grúzia NATO tagságát, mely az észak-atlanti szervezet bukaresti csúcstalálkozóján merült fel.  Merkel azért ellenezte Ukrajna és Grúzia (Georgia) NATO tagságát, mert hogyha ez megvalósult volna, ahogy azt 2008-ban többen javasolták, akkor “Putyin óriási károkat okozott volna Ukrajnának”.  Oroszország félévvel azután, hogy Bukarestben felmerült Ukrajna és Grúzia NATO tagsága, megtámadta Grúziát. 2014- ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Merkel most utólag elismerte, hogy lehetett volna keményebb az orosz akció elítélésében. Kancellári időszakának utolsó szakaszában már világos volt a számára , hogy Putyin konfliktusra készül. > “Nem hibáztatom magam amiatt, hogy nem próbáltam meg lebeszélni erről. Megpróbáltam , és nagyon sajnálom , de nem sikerült”- nyilatkozta Angela Merkel a beszélgetésben , melyet a Deutsche Welle közszolgálati média ismertetett.

Katonai puccs Putyin ellen?

Németország egykori moszkvai nagykövete szerint ennek egyre nagyobb a valószínűsége miután a több mint három hónapja tartó háború Ukrajnában semmifajta kézzelfogható eredményt sem hozott. Az orosz hadsereg viszont nagy árat fizetett az agresszióért: csak tábornokból tízen haltak meg!

Rüdiger von Fritsch 2014 és 2019 között volt Németország nagykövete Moszkvában, így jól ismeri Putyin rendszerét. Ebben az időszakban Németország és Oroszország aktívan együttműködött noha 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Építették az Északi áramlat kettő tengeralatti földgáz vezetéket , amelyet végülis nem helyeztek üzembe Putyin agressziója miatt.

Az egykori német nagykövet most arról nyilatkozott a hamburgi Die Weltnek, hogy Putyin immár a hatalmáért harcol Ukrajnában. Az orosz elnöknek eredményt kellene felmutatnia, de erre egyelőre csekély az esély. Az orosz hadsereg tisztikara emiatt dönthet úgy, hogy Putyinnak mennie kell! – állitja Németország egykori nagykövete.

A katonákat kihagyták a döntésből

A Védelmi Tanács határozott Ukrajna megtámadásáról. Ebben a hadsereget Sojgu hadseregtábornok képviseli. Ő kapta kezdetben a megbízást a villámháborúra. Csakhogy Sojgu nem katona hanem titkosszolgálati tiszt, akinek a feladata a hadsereg megfigyelése volt. Ezért ültette Putyin a hadügyminiszteri székbe. A villám háborús kudarc után Putyin kivette az ukrajnai háborút Sojgu kezéből, és Dvornyikov tábornok lett az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka. A tábornok Szíriában szerzett hírnevet amikor brutális hatékonysággal leverte a lázadást Asszad elnök rendszere ellen. Eközben egész nagyvárosokat szétlövetett mint például Aleppot. Most Mariupol elfoglalásával bizonyította, hogy brutalitása mitsem változott. Csakhogy Ukrajna hadseregét a NATO támogatja. Ömlik a fegyver az ukrán hadseregnek, melynek létszáma nagyobb mint az Ukrajnában harcoló oroszoké. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít. Zelenszkij elnök immár a győzelem lehetőségéről beszél.

Donyeck és Luhanszk a tét

A két kelet-ukrajnai kormányzóság elfoglalása, ahol az orosz többség már eddig is szembenállt a kijevi kormányzattal, Putyin minimális célja. Ez Dvornyikov tábornok feladata. Ezt Putyin fel tudná mutatni mint eredményt.

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a mostani washingtoni vezetést, hogy rá kellene venniük területi engedményekre Zelenszkij ukrán elnököt, mert különben a háború végtelenül elhúzódik. Kissinger szerint két hónapon belül tűzszünet kellene kötni, és tárgyalóasztalhoz ülni.

Oroszországgal az USA-nak meg kellene állapodnia, mert az európai békerendszerben szükség van erre. Azt Washingtonnak mindenképp el kell kerülnie, hogy orosz-kínai szövetség alakuljon ki vele szemben.

Tony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a hidegháború Kínával szemben.

A háború 72. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

  • Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások akadályainak feloldásához az első lépés az orosz csapatok teljes kivonása a február 24. előtti állásokra.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte pénteken 50 nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • Meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be Odesa megyében május 8-án estétől május 10-én reggelig.
  • Az orosz hadsereg megkezdte a rakéták és légicsapások aktív bevetését Zaporozsje régiójában, különösen Gulyaipole és Orikhiv városaiban. Ugyanakkor az orosz csapatok tüzérséggel is lövik a térséget.
  • „Egy nehéz hadművelet újabb szakaszát hajtottuk végre Mariupolból és Azovstalból.” Elmondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült evakuálni. Ukrajna továbbra is mindent megtesz a civilek és a katonaság megmentése érdekében. Köszönöm az ENSZ segítségét – mondta Andriy Yermak OP-főnök.
  • John Kirby, a Pentagon szóvivője egy tájékoztatón közölte a Pentagon szerint a legtöbb orosz erő kivonult Mariupolból, és a várostól északra vonult.
  •  Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsában bejelentette: “A civilek Mariupolból történő kimentésének harmadik szakasza folyamatban van. Az irányelvünk azonban az, hogy a művelet befejezéséig nem árulunk el más részleteket, hogy ne zavarjuk meg a műveletet. Eddig összesen mintegy 500 civilt mentettek ki és szállítottak biztonságba (az előző két kiadásban), akik szüntelen tüzérségi tűz alatt éltek, élelem-, ivóvíz- és gyógyszerhiányban szenvedtek.”
  • Az Egyesült Államok olyan hírszerzést adatokat biztosított Ukrajnának, amely lehetővé tette a Neptun rakéták pontos célba juttatását, a Moszkva hadihajó elsüllyesztését. Eddig az amerikaiak hallgattak közreműködésükről, az elmúlt napokban azonban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy néhány órával a Neptun-rakéták kilövése előtt adatokat szolgáltattak Ukrajnának.

A háború 69. napja – Orbán a pápának súgott

Putyin és “különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.

 

Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. “Remélem, hogy igen…

Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett “különleges hadművelet” helyett.

Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett “DPR” és “LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.

Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.

A háború 65. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Putyin és “különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.

 

07:15 – A Fegyveres erők Vezérkara jelentette: az orosz megszállók arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat Harkov városa közelében, és különböző területeken ágyúzzák az ukrán fegyveres erők állásait.

06:30 – „Tegnap Oroszország megfenyegette két szövetségesünket az energiaellátás megszakításával. Világosan megmondom: nem engedjük meg, hogy Oroszország megfélemlítéssel vagy zsarolással elkerülje a szankciókat. És nem engedjük, hogy olaját felhasználja az agresszió következményeinek elkerülésére.” – üzente az orosz gázzsarolásra Biden elnök a Twitteren keresztül.

05:10 – Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke kijelentette, hogy a szövetségi testület kész támogatni Joe Biden elnök 33 milliárd dolláros segélykérését Ukrajnának.

04:00 – Az Egyesült Királyság mintegy 8000 katonát küld Európába nagyszabású gyakorlatokra – olvasható a The Guardian oldalán.

02:45 – Az ukrán Környezetvédelmi Főkapitányság jelentette, hogy az ukrán védők 6 harckocsit, egy tüzérségi rendszert, 12 egység páncélozott járművet, egy autót és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg. A légvédelmi egységek egy repülőgépet, egy cirkálórakétát és 5 pilóta nélküli légi járművet lőttek le az ukrán Donbász feletti égbolton.

01:30 – Kijevben 10 ember megsérült, amikor egy rakéta becsapódott egy lakóházba azidő alatt, amikor Guterres, az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott.  

00:45 – A Képviselőház elfogadta a második világháború alatti program helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a fegyverek, lőszerek és felszerelések hatékonyabb küldését Ukrajnába.

00:05 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát egy olyan háború elleni orosz invázió ellen, amely “hónapokig, évekig elhúzódhat”.  

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK