Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Nem engedték be Ukrajnába a magyar államtitkárt

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár egy olyan magyar iskola megnyitóján mondott volna ünnepi beszédet, melyet a magyar állam finanszíroz – írja a karpataljalap.net portál.

Az ungvári iskola évnyitóján az államtitkár helyett a magyar konzul mondott beszédet. A két szomszédos állam közötti kapcsolat azóta romlott meg, hogy Kijevben új nyelvtörvényt hoztak, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelv használatát. A törvény nem elsősorban a magyar kisebbség ellen irányul, amely alig 140 ezer embert jelent Ukrajnában, hanem a nagyszámú orosz kisebbséget próbálja meg átszoktatni az ukrán nyelvre. Ez Ukrajna keleti részén annál is problematikusabb, hogy a helyi lakosság többsége orosz, aki nem is nagyon tud ukránul.

NATO viták

A magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, mert ily módon kívánja rávenni a kijevi kormányt a nyelvtörvény megváltoztatására. Minthogy Ukrajna nem mutat erre hajlandóságot, ezért a magyar álláspont is változatlan. Mindez most azért különösen érdekes, mert a belorusz válság miatt újra nagyobb figyelem irányul a térségre. Az amerikaiak hadgyakorlatot tartanak Litvániában, és felszólították Putyin elnököt, hogy semmiképp se küldjön csapatokat Lukasenka rendszerének támogatására Beloruszba. Lukasenka elnök viszont azt állítja, hogy “Ukrajnában kiképzett NATO ügynökök” szítják az elégedetlenséget Beloruszban.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak lőttek

Ez a véleménye az USA egyik legtapasztaltabb diplomatájának, aki sokáig Berlinben is dolgozott. Daniel S. Hamilton Richard Holbrooke-nak volt a jobbkeze amikor a legendás amerikai diplomata nagykövet volt Berlinben illetve amikor elrendezte a balkáni konfliktust.

Hamilton az Aspen Intézet igazgatója is volt Berlinben, ahol ez a kutatóintézet pontosan Goebbels egykori villájának helyén épült újjá. Jól ismeri tehát Európát, ahol most a
COVID-19 vírus marasztalta. A Politico tudósítójával megosztotta aggodalmait:

Még soha nem voltak ilyen rosszak az USA-német kapcsolatok

Formálisan ugyan mindkét oldal elismeri, hogy stratégiai fontosságú viszonyról van szó, de mind Washington mind Berlin másképp ítéli meg a világpolitikát. Különösen a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, melyet a németek fenn kívánnak tartani miközben az USA mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

Berlinben csak mulatnak azon, amit Richard Grenell, Trump egykori nagykövete mondott: ő látta amint az amerikai elnök elbűvöli a kancellár asszonyt. Trump vonzereje, ha van ilyen, egyáltalán nem hatásos Merkel esetében, aki kőkemény racionalitással képviseli a német és az uniós érdekeket.

Trump büntetésből kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból. Ez felveti a NATO jövőjének kérdését.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak vége

Daniel S. Hamilton szerint az amerikai elnök teljesen kiüresíti a NATO-t, amelyet meg kellene reformálni, hogy kifejezze a huszonegyedik század gyorsan változó viszonyait. Ez persze nem azt jelenti, hogy Trump megszüntetné a NATO-t. Ez nagyon is kényelmes neki, mert ezen a címen amerikai fegyvereket adhat el a szövetségeseknek. Ami megváltozna, az a védelmi garancia. A NATO ötös cikkelye szavatolja, hogy az USA úgy védelmezi a szövetséges államok határait mint a sajátját. Csakhogy ebben egyre kevesebben hisznek. Márpedig ha megszűnik a garancia, akkor mi értelme marad a NATO-nak?

Jöhet az európai hadsereg

Merkel kancellár és Macron már régebb óta töpreng ezen, de Washingtonból eddig mindig leintették őket. Ha Trump marad az elnök a következő négy évre, akkor felerősödik az európai hadsereg gondolata, mellyel a magyar diplomácia is egyetért.

Daniel S. Hamilton jelenleg a Johns Hopkins egyetem professzora. Ha a demokraták visszatérnek a Fehér Házba, akkor stratégiai tanácsadóként őt is meghallgathatják. A demokrata párt szövetségesnek és nem vetélytársnak tekinti az Európai Uniót vagyis egészen másképp viszonyul kontinensünkhöz mint Trump, aki nyíltan törekszik az unió gyengítésére és belső ellentéteinek a kihasználására.

Lukasenka: kitartok amíg meg nem ölnek!

Belarusz történelmének legnagyobb tüntetését tartották meg annak érdekében, hogy megszűnjön az önkényuralom az országban, ahol nemzedékek óta eddig semmi mást nem ismertek.

Lukasenka elnök azonban közölte : nem lesz új választás! Ő pedig marad az elnöki székben. Ha saját népe nem is, de Vlagyimir Putyin továbbra is elszántan támogatja Lukasenka elnököt. Leginkább stratégiai okból: ha Belarusz Ukrajnához hasonlóan közeledni kezdene a NATO-hoz, akkor Moszkvához nagyon közel jelenthetnének meg amerikai kiképzők majd katonák is.

Putyin katonai támogatást ígért

Minszki jelentések szerint az orosz karhatalom már jelen van Belaruszban, ahol a választás óta permanens a tiltakozás, mert a közvélemény szerint Lukasenka elnök csalással került újra az elnöki székbe. Az orosz elnök szpecnaz egységeket is küldött Belaruszba. Ezek az elit alakulatok mind puccsok kirobbantására mind azok megakadályozására alkalmasak. Moszkvában úgy gondolják, hogy Belaruszban amerikai forgatókönyv szerint zajlanak az események éppúgy mint korábban Ukrajnában. Kijevből elűzték Putyin emberét, de az orosz elnök most mindent megtesz Lukasenka megmentése érdekében.

Ez elsősorban katonai-rendőri támogatást jelent, mert pénze Putyinnak sincs. Korábban a kőolaj jövedelmekből futotta Belarusz támogatására, de most Oroszország maga is gondokkal küzd az alacsony árfolyam miatt.

Trump kétkulacsos diplomáciája

Miközben Washington élesen elítéli Lukasenka brutális fellépését az ellenzékkel szemben, és megerősíti katonai szövetségét a szomszédos Lengyelországgal, Trump fenntartja a kiskaput Putyin számára. Korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné meghívni az orosz elnököt a G7 csúcsra. Amely korábban G8 volt, de Oroszországot kizárták. Miért? Mert annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, ahol nem is oly mellesleg a Fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van.

Az ukrán-magyar ügy

Napirend előtt szólalt fel Szijjártó Péter külügyminiszter, és a magyar külpolitika egyik legnehezebb kérdését hozta szóba. Elmondta, hogy a kormány javaslatot tesz Ukrajnának az ottani oktatási szabályozás módosítására. E szerint továbbra is tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja magyar iskoláiban magyarul is taníthassák, tanulhassák a szaktantárgyakat, és cserébe a magyar kormány pénzbeli segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az iskolákban hatékonyabban, eredményesebben taníthassák az ukrán nyelvet, hogy minden gyerek szert tegyen magas szintű ukrán nyelvismeretre. Ugyanakkor kitart Ukrajna és a NATO együttműködésének blokkolása mellett.

Azért nehéz kérdése ez a magyar külpolitikának, mert az egyik szomszéd ország, Ukrajna rendkívül káros, embertelen intézkedésére kellene jól, okosan, hasznos módon válaszolni. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, és ehhez kell az európai normákat követni igyekvő ellenzéknek a maga viszonyát kialakítania.
Az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény káros és embertelen, amennyiben Ukrajna nem ukrán identitású, nem ukrán anyanyelvű lakosságát akarja anyanyelvének használatában korlátozni, identitásától megfosztani.

Ukrajnában sok milliós orosz és néhány százezres lengyel, magyar és román kisebbség él. Az ukrán állam számára a stratégiai kérdés az ukrajnai orosz nyelvű és orosz identitású lakosság helyzetének szabályozása volt.

A független Ukrajna első két évtizedében megoldódni látszott az állam déli, keleti és középső régióiban élő orosz nyelvű lakosság helyzete: az állam tudomásul vette, hogy ők oroszul élik életüket, orosz nyelvű iskolába járnak, orosz újságokat olvasnak, orosz médiát fogyasztanak. A nagyvárosokban ukránok és oroszok a szovjet időszakban kialakult módon oroszul érintkeztek egymással.
A Majdan forradalma, Janukovics elnök bukása új helyzetet teremtett. Ukrajna megszabadult Oroszország befolyásától, amire válaszul az orosz állam katonai erővel „megszabadította” Ukrajnát a Krímtől és a Donyec-medence két tartományától. Ebből a folyamatból a nyugatos, oroszellenes politikai erők azt a következtetést is levonták, hogy az országon belül is az ukrán nyelv dominanciáját kell kivívni. Ezt szolgálja a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvény és oktatási törvény. E törvények ellen jogos a legkeményebb tiltakozás, ahogy jogos volt annak idején a szintén a kisebbségi identitást elnyomó szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás is. Helyes, ha a magyar állam fellép az ukrajnai magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen, már csak azért is, mert még az Antall-kormány által kötött alapszerződés biztosított nemzetközi jogi védelmet a kárpátaljai magyarok kisebbség jogainak.
Csakhogy nehezíti ezt, ha az Orbán-kormány Ukrajna szuverenitását sértő módon egyoldalúan kínálta fel a kárpátaljai magyaroknak a magyar állampolgárságot, az ukrán jogrend megsértésére késztetve őket.

Igazi államközi botrányt okozott, amikor a beregszászi konzulátus épületében vettek állampolgári esküt ottani magyaroktól. Szintén botrányt okozott, amikor a magyar kormány „Kárpátalja fejlődéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy az Orbán-kormány azzal lépett fel az ukrán állam jogfosztó törvényei ellen, hogy NATO-tagországként blokkolja a NATO együttműködését Ukrajnával.

A másik két NATO-tagállam, amelynek ukrajnai kisebbségét szintén sújtják a szóban forgó törvények, Lengyelország és Románia nem tett hasonló lépést, és az Orbán-kormánynak így sikerült elszigetelődnie, s ezt az ellenlépést a NATO-ban senki sem támogatja.
Kár, hogy Szijjártó felszólalására reagálva több ellenzéki felszólaló is kifejezetten támogatta az Orbán-kormánynak ezt a terméketlen ellenlépését, csak az MSZP-s Mesterházy Attila fogalmazott meg óvatos kételyt, s senki sem emlékeztetett az Orbán-kormány említett provokatív akcióira. Holott szerintem

az a helyes, ha az európai normák elkötelezettje határozottan állást foglal a magyar kisebbség jogai mellett, viszont ugyanilyen határozottan ítél el az Orbán-kormány nacionalista, a szomszéd országok szuverenitását sértő lépéseit.

NATO-n belül vagy önállóan?

Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Németország európai védelmi unió felállításában érdekelt. Szerinte tíz éven belül létre lehetne hozni az európai védelmi uniót. Az unió nem lenne független a NATO-tól hanem annak európai pillére lenne – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Jelenleg az USA garantálja Európa biztonságát. Ezt Trump elnök gyakran az orra alá is dörgöli európai szövetségeseinek, akiket arra figyelmeztet: a biztonságnak ára van! Vagyis az USA pénzt vár azért, hogy védelmezze Európát. Az európai NATO tagoknak ennek érdekében a GDP 2%-ra kellene emelniük a hadi kiadásokat. A pénzből pedig jórészt amerikai fegyvereket kellene venniük – legalábbis Trump szerint.

Lengyelország és Románia lelkesen követi is Trump receptjét, és sok milliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket.

Macron elnök önálló európai védelmi uniót akar

A francia államfő néhány napja felvázolta elképzeléseit, melyeket azután szombaton fejt ki részletesen Münchenben. Eszerint a francia atom ütőerőre alapozva lehetne kifejleszteni az európai hadsereget, mely mindenekelőtt európai fegyverekkel lenne felszerelve. A NATO – n belül ily módon Európa fokozatosan egyenrangú szerepbe kerülne az Egyesült Államokkal.

Magyarország támogatja Macron elképzeléseit ezen a téren. Tavaly Németország legnagyobb fegyver vásárlója Magyarország volt, mely Lengyelországtól és Romániától eltérően katonai tekintetben sokkal inkább a francia-német szövetséghez mint az Egyesült Államokhoz igazodik.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

Magyarország a német fegyverek legnagyobb vásárlója

Rekordot dönt idén a fegyver export Németországban, ahol a legutolsó statisztikai adatok szerint 7,95 milliárd euró a bevétel, de valószínű, hogy a 2019-es év összegzése túllépi majd a 8 milliárd eurót.

Az utóbbi három évben csökkent a fegyver export Németországban, de idén radikális fordulat következett be: januártól decemberig 65%-os növekedés következett be!

Németország nemcsak fegyvert ad el külföldön, de licencet is. Ezen a téren is megdőlt minden rekord: tavaly 5,3 milliárd eurót hozott ez a konyhára, idén ennél máris többet.

Magyarország 1,77 milliárd euróval messze az első

A második helyen álló Egyiptom /802 millió euró/ és a harmadik helyezett USA /483 millió euró/ együtt nem importált annyit idén mint Magyarország. Mindez összefügg azzal, hogy Trump elnök egyre jobban sürgeti: minden NATO állam teljesítse kötelezettségét és költse a GDP két százalékát katonai célokra. Trump persze haza beszél: elsősorban amerikai fegyvereket akar eladni NATO szövetségeseinek. Lengyelország és Románia jeleskedik is ezen a téren. Ez a két állam az USA stratégiai szövetségese a térségben. Magyarország viszont úgy növeli katonai kiadásait, hogy európai fegyvereket vásárol. Erősítve ezzel a kapcsolatait Németországgal, amely ettől függetlenül is hazánk legfőbb gazdasági partnere. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van az ilyen döntések stratégiai jelentőségével éppúgy mint partnerei Berlinben és Washingtonban.

Németország és az USA szövetségesi viszonya egyre hűvösebb. Jellemző a német közvéleményre, hogy egy friss felmérés szerint Trump nagyobb veszélyt jelent Németországra mint Putyin vagy Kim Dzsongun észak-koreai elnök!…

Románia elnöke egész másképp látja a világot

Az Európai Unió,  a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.

Élvezi, méghozzá annak ellenére, hogy 1989 előtt szoros szálak fűzték a Securitate-hoz. Nemrég visszautasította Orbán Viktor javaslatát arra, hogy működjön együtt a visegrádi négyekkel. Míg a magyar miniszterelnök Berlint, Moszkvát és Ankarát jelölte meg a magyar diplomácia három fő igazodási pontjának addig a románok globálisan gondolkodnak. Mindenképp a nyugati világ részének tekintik magukat. Maximálisan együttműködnek az Európai Unióval, melynek bírálatával a magyar miniszterelnök nem fukarkodik.

Románia az USA legjobb szövetségese a térségben

A románok több milliárd dollár értékben vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól, mely stratégia szempontból igen fontosnak tartja Romániát. Ennek az az oka, hogy Törökország mindinkább renitens magatartást tanúsít a NATO-ban és jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A Romániába telepített amerikai rakéták és repülőgépek fokozatosan átvehetik azt a szerepet, melyet Törökország játszik jelenleg a NATO-ban. Legutóbb már Erdogan elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a nagy amerikai légi támaszpontot Incirlikben. Az USA már felkészült arra, hogy a törökországi támaszpont szerepét Románia vegye át.

Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is

Klaus Johannis német származása kitűnő referencia Németországban, ahova többszázezer szász települt át Romániából Ceausescu bukása után. Macron elnök is kedveli a románokat: az ő támogatásával lett a liberálisok frakcióvezetője az Európai parlamentben Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök. Aki különben a Securitate karhatalmi ezredében teljesítette katonai szolgálatát Ceausescu idején. Berlin és Párizs támogatásával lett az Európai Unió első korrupcióellenes főügyésze Laura Codreanu-Kövesi, aki a bukaresti amerikai nagykövetség támogatásával az elit számos tagját juttatta börtönbe Romániában.

Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.

A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.

Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.

Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.

A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.

Putyin: a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

13 új tagja van a NATO-nak azóta, hogy a Szovjetunió megszűnt – fejtegette az orosz elnök. A NATO hetven éve azon a címen jött létre, hogy a Szovjetunió fenyegeti Nyugat Európát. A Szovjetunió rég megszűnt, de a NATO tovább terjeszkedik a határaink irányában.

A NATO terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve

Az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához. Az amerikaiak rakétákat helyeznek el Lengyelországban és Romániában, Moszkva ezt is közvetlen fenyegetésnek tartja. Arról nem beszélt Putyin, hogy az oroszok új rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén, és ezt a közeli NATO tagállamok nyílt fenyegetésként élik meg.

A Közel Keleten Oroszország együttműködik Törökországgal

A NATO belülről igen megosztott. Ez most is kiderült amikor Londonban megemlékeztek a megállapítás hetvenedik évfordulójáról. Míg a legtöbb NATO tagállam fenyegetésnek tekinti Oroszországot addig Törökország és Magyarország vígan együttműködik Moszkvával. Erdogan elnök meg is mondta Londonban, hogy egy NATO tagállamnak nem kell feltétlenül orosz ellenesnek lennie. A magyar miniszterelnök ugyanezen a véleményen van.

Ezért is mondta Macron francia elnök, hogy a NATO agyhalott, mert döntésképtelen! Trump is korholta emiatt a francia elnököt, de a lényeget tekintve kevesen cáfolták meg Macront. A 29 tagállam érdekei annyira különböznek, hogy a hagyományos orosz ellenesség immár kevés ahhoz, hogy összetartsa a szövetséget. Ráadásul az amerikaiak most a Kína ellenességet akarják eladni európai partnereiknek, akik szerint nagyon is kilóg a lóláb: az USA ki akarja szorítani Kínát az európai piacról, hogy ott azután a saját technológiáit adja el. A fenyegetés címén pedig jó sok amerikai fegyvert lehet eladni az európai szövetségeseknek, akik inkább a szociális kiadásokat növelnék, hogy megakadályozzák a populizmus áttörését Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK