Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Új NATO főparancsnok

0

Parancsnokot váltott a NATO, amely legutóbbi csúcsértekezletén megállapította: Oroszország immár stratégiai ellenség.

Az új NATO főparancsnok, Christopher Cavoli tábornok egyben az USA Európában állomásozó erőinek a parancsnoka is. Az Egyesült Államok jelentős mértékben növeli katonáinak számát az európai kontinensen, hogy ellensúlyozza az orosz fenyegetést.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt két semleges skandináv állam, Finnország és Svédország is belép a NATO-ba. Putyin Ukrajna elleni agressziója ébresztőt jelentett sok európai államban, ahol tartanak az orosz fenyegetéstől.

Mit tehet a NATO?

“Mi most együtt nagy fenyegetéssel állunk szemben az európai kontinensen”

– hangsúlyozta a beiktatás alkalmából Christopher Cavoli tábornok.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár üdvözölte az új főparancsnokot, és megköszönte elődjének munkáját. Tod Wolters amerikai repülő tábornok 2019 és 2022 között állt a NATO csapatok élén Európában. Az utód, Christopher Cavoli tábornok eddig az USA haderőinek európai és afrikai parancsnoka volt. Jól ismeri Európát hiszen Németországban született egy ott szolgáló amerikai katona családban. Később a szüleit Olaszországba helyezték át, ezért a fiatal Cavoli Olaszországban nőtt fel. Nemcsak németül és olaszul tud, de oroszul is jól beszél. Egyik korábbi megbízatása épp az volt Washingtonban, hogy az Oroszországgal foglalkozó igazgatóságot vezette. Az amerikaiak már régóta előre jelezték Putyin agresszióját Ukrajna ellen. William Burns a CIA igazgatója novemberben tárgyalt telefonon Putyinnal Moszkvában. Ezt követően meglepetésszerűen Brüsszelbe repült, ahol a NATO és az Európai Unió vezetőit tájékoztatta a várható orosz támadásról.

A NATO megalapításától kezdve az Egyesült Államok irányítása alatt áll.

Míg az amerikaiak stratégiai ellenségnek tekintik Putyint, és szeretnék őt megbuktatni, addig az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) mielőbbi tűzszünetet sürgetnek, és nem akarják a falhoz szorítani Putyint. Ehelyett valamiféle egészségre törekszenek vele mondván: Oroszország fontos része az európai biztonsági rendszernek, és az is marad függetlenül attól, hogy ki áll az ország élén.

Putyin rosszul lett

Az orosz elnök “sürgős orvosi segítségre szorult” miután katonai vezetőkkel tárgyalt – jelentette az SVR General orosz forrás, melynek állítólag jó kapcsolatai vannak a Kremllel.

Bizonyos “Viktor Mihajlovics altábornagy“ tájékoztatja a brit hírszerzést. Erre a forrásra hivatkozva azt írja, hogy Putyin nem tudott felállni az asztaltól, émelyegni kezdett, és orientációs zavarok mutatkoztak nála. Az orosz elnök irodája lemondta a szokásos nagy sajtóértekezletet, melynek során Putyin 4-5 órán keresztül szokott válaszolni a szigorúan megválogatott állampolgári kérdésekre.

Most az orvosok azt tanácsolták neki, hogy egyelőre ne vállaljon ilyen hosszú nyilvános szereplést. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta – február 24- sok információ kering arról, hogy Putyint rákkal kezelik illetve, Parkinson kórja van. A Kreml természetesen minden ilyen értesülést cáfol a hetven éves államfővel kapcsolatban.

Putyin Nagy Péter cár szerepében Az orosz államfő legutóbb csütörtökön lépett a nyilvánosság elé amikor megemlékezett arról, hogy Nagy Péter cár történelmi győzelmet aratott a svédek fölött.

Korábban Svédország volt a régió nagyhatalma, de a poltavai csata után Oroszország vette át ezt a szerepet.

Svédország semleges állam lett, amely épp Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kérte felvételét a NATO-ba Finnországgal együtt. Nagy Péter cár modernizálni akarta Oroszországot. Ezért Hollandiában hajó építést tanult, és Oroszországnak új fővárost épített a tenger mellett: Szentpétervárt. Nagy Péter cár Oroszország korszerűsítésében a hadsereg és a hadiipar fejlesztését tartotta a legfontosabbnak, és ez azóta is meghatározó az orosz vezetők gondolkodásában.

Épp ezért megkérdezték Putyint, hogy vajon tíz év múlva jobban élnek-e az emberek Oroszországban mint most? Az orosz elnök természetesen igennel válaszolt, de a kérdés feltevése egy nyilvános fórumon azt mutatja, hogy Oroszországban nagy az aggodalom: az ukrajnai agresszió miatt olyan gazdasági válság következhet a húszas években, melynek a levét elsősorban a lakosság issza majd meg.

Putyin tisztogat a hadseregben

0

Oroszország első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot felfüggesztették tisztségéből – közölte Zelenszkij ukrán elnök hírszerzési tanácsadója.

Alekszij Aresztovics a hírszerzés veteránja, még a szovjet időkben kezdte karrierjét a hadseregben. Szerinte Putyin annyira elégedetlen a hadműveletek alakulásával Ukrajnában, hogy a csapatok parancsnokát elfogatta és lecsukatta. A Harkov környéki harcokban Szergej Kiszel altábornagy irányította az első harckocsi csapatokat. Nem tudta elérni a kitűzött célt. Ahelyett, hogy megtörte volna az ukrán hadsereg védelmét, kénytelen volt visszavonulni. Két másik hadseregparancsnokot is leváltottak a kelet-ukrajnai hadszíntéren.

Aresztovics tanácsadó hangsúlyozta, hogy a Geraszimov vezérkari főnök bukásával kapcsolatos információ még nincs megerősítve. Az minden esetre komoly gyanúra ad okot, hogy a győzelem napi ünnepségen Moszkvában nem volt ott a díszemelvényen.

Geraszimov tábornok nemrég Ukrajnába látogatott, ahol csaknem meghalt. Az amerikai hírszerzés ugyanis bemérte az őt szállító konvojt, és megadta a koordinátákat az ukránoknak. A konvojt találat érte, de Geraszimov megúszta. Egy másik tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok informatikai parancsnoka belehalt a támadásba. Így emelkedett tízre az Ukrajnában meghalt orosz generálisok száma.

Putyin a flottában is tisztogat.

Igor Oszipov admirálist, a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokát letartóztatták, és szó van róla, hogy hadbíróság elé kerül. Ugyanez a helyzet Szergej Pincsuk altengernaggyal, aki ennek a flottának a második embere volt eddig.

Miért?

A tisztogatás fő oka az, hogy Putyin elrendelte: a Győzelem napjára az orosz hadsereg produkáljon olyan eredményt, amelyet ünnepélyesen bejelenthet Oroszországnak és a világnak. Ehelyett Kelet Ukrajnában az oroszok kénytelenek voltak visszahúzódni. Mariupol védői, az Azov dandár még mindíg tartják magukat a kikötővárosban.

Közben kiderült, hogy Putyin öngólt lőtt az invázióval, mert Finnország jelentkezett a NATO-ba, és Svédország is erre készül. Finnország 1918-ig az orosz birodalom része volt, de Lenin engedélyével elhagyhatta a birodalmat. A Hitler-Sztálin paktum után a Szovjetunió megtámadta Finnországot, és jelentős területeket szerzett meg tőle “stratégiai szükségszerűségre” hivatkozva. Válaszul a finnek támogatták a nácik háborúját a Szovjetunió ellen.

A második világháború után Finnország semleges állammá vált, mely a nyugati világ része lett, de vállalta, hogy területén nem tart NATO támadó fegyvereket. Most ennek lesz vége: Finnország hamarosan a NATO tagja lesz. Ennek következtében Oroszország nagyobb fenyegetéssel fog szembenézni mint Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt.

Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

A New York Times, a befolyásos amerikai lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettsége Putyin orosz elnök iránt közismert. Ezért előfordulhat, hogy a magyar miniszterelnök vétót emel Finnország és Svédország NATO tagságával szemben. Éppúgy mint ahogy vétójával akadályozza az Európai Unió olajembargóját Oroszországgal szemben.

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió egyelőre felfüggeszti az olajembargó elfogadtatását, mert a magyar kormány ellenállása miatt nem lát esélyt a konszenzusra.

Orbán és a NATO

Míg a magyar miniszterelnök évek óta harcot folytat Brüsszel ellen addig az észak-atlanti szerződéssel kapcsolatban nem ez a helyzet. Orbán tisztában van azzal, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tól függ, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államoktól.

A magyar miniszterelnök híve annak, hogy erős európai hadsereg jöjjön létre vagyis a NATO két lábon álljon.

Ne függjön kizárólag az Egyesült Államoktól Európa biztonsága. Ebben a tekintetben közel állnak nézetei Macron francia elnökhöz, aki szintén azt szeretné, hogy az Európai Unió játsszon önálló szerepet a globális diplomáciában. Ezt erős hadsereg nélkül nem tudja megtenni.

Ebből a szempontból nézve nem látszana épp okos ötletnek Finnország és Svédország NATO tagságának megvétózása. Nagyon nehéz lenne Magyarország érdekeire hivatkozni ebben.

Sokan úgy gondolják, hogy Putyin Magyarországra miniszterelnökére, Orbán Viktorra fog támaszkodni, hogy elutasítsák a kérelmeket.

Putyin kérése felülírhatja ezt? Nagy kérdés. Orbán Viktor ellensúlyoz, de semmiképp sem szeretne szembekerülni az Egyesült Államokkal. Márpedig ez azt jelentené.

Az orosz diplomácia realista: aligha kívánja beáldozni utolsó uniós barátját egy olyan ügyben, amely amúgy is veszett fejsze…

Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnába

Olaf Scholz kancellár eddig azért nem engedélyezte ezt, mert attól tartott, hogy a háború eszkalálódik és nukleáris konfliktussá válik. NATO hadügyminiszterek Rammsteinben, a legnagyobb USA támaszponton egyeztették elképzeléseiket. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel.

A német hadügyminiszter asszony bejelenti, hogy Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnának noha Olaf Scholz kancellár néhány napja még nem engedélyezte ezt, mert egy atomháború veszélyére hivatkozott- írja a Der Spiegel jólértesült forrásokra hivatkozva. Konkrétan a német Gepard tankok exportjáról van szó. Ezek azért lehetnek nagyon fontosak, mert légelhárításra is használhatóak. Ukrajna légterében az oroszok domináns szerepet játszanak, mert az első napokban megsemmisítették az ukrán légierő nagyrészét éppúgy mint a légvédelmet. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és tanácsadóival. Újabb támogatást igértek. Sőt az USA hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy megfelelő külső támogatással Ukrajna meg is nyerheti a háborút.

Lambrecht német hadügyminiszter 20 NATO hadügyminiszterrel együtt tanácskozott Rammstein amerikai támaszponton. A Der Spiegel értesülései szerint Németország nemcsak tankokat küldene Ukrajnába, de azt is vállalná, hogy kiképez ukrán katonákat Panzerhaubitzer tipusú tankokra, melyeket a hollandok küldtek Ukrajnába.

Az USA hadügy egyik szóvivője elmondta a Der Spiegel munkatársának, hogy sokkal többet várnak az európai szövetségesektől a fegyverszállítások terén. Az amerikai szóvivő elmondta, hogy ők már 3,2 milliárd dollárt költöttek Ukrajna támogatására.

Mit tud a Gepard?

A Leopárd tank vázára építették, de fel van szerelve két 35 milliméteres ágyúval, melyek a légvédelemben is használhatóak. Radarja is van. Brazília és Katar már vásárolt Gepard tankot Németországtól. Nem is oly rég még úgy nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegelnek, hogy azért nem engedélyezi tankok szállítását Ukrajnába, mert ezzel atomháborút kockáztatna.

Az volt a benyomása a személyes és telefonos tárgyalásai során, hogy Putyin valóban bevetné az atomfegyvert az Ukrajna elleni háborúban? – érdeklődött a Der Spiegel Németország kancellárjánál. “Számomra abszolút prioritás, hogy elkerüljük az eszkalációt a NATO oldaláról. Oroszország ugyanis nukleáris hatalom. Mindent megteszek azért, hogy az eszkaláció ne vezethessen egy harmadik világháborúhoz. Oroszországnak most rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie: a szankciók óriási gazdasági nehézségeket okoznak, a katonai vereségek sorozatát nem lehet ellensúlyozni a leghatékonyabb kormányzati propagandával sem. Ha csak hideg béke lesz Ukrajnában vagyis a felek nem kötnek békeszerződést egymással, akkor a szankciókat Oroszország ellen nem oldják fel. Putyin óriási nyomás alatt áll.”

 Van-e olyan vörös vonal, melyet Putyin nem léphet át?

“Elveinket naponta szembesíteni kell a realitásokkal méghozzá minden nap. Az alapelv nem változott: Ukrajna szörnyű szenvedésnek van kitéve azok miatt a csapások miatt, melyeket Oroszország mér rá, de emiatt nem mehetünk bele olyan eszkalációba, amely elviselhetetlen szenvedést okozna az európai kontinensen sőt talán az egész világon is.”

A vegyi fegyverek alkalmazása nem jelentené azt, hogy Putyin átlépte a vörös vonulat Ukrajnában?

“Figyelmeztettem Putyin elnököt, hogy ne alkalmazzon vegyi vagy biológiai fegyvereket. Más hatalmak vezetői is megtették ezt.”

Mi a fő célja Ukrajnában? Az, hogy az ukránok megnyerjék a háborút? Vagy az, hogy minél gyorsabban érjen véget a háború? Esetleg az, hogy Németországot maximálisan megóvja?

“Tűzszünet kell, majd pedig az oroszoknak vissza kell vonulniuk. Azután békeszerződésre van szükség, amely garantálja, hogy Ukrajna megvédheti a jövőben magát. Mi felfegyverezzük Ukrajnát, hogy képes legyen erre. Nagyhatalomként garantálhatnánk a békeszerződést. Nem lehet olyan egyoldalú békediktátum  amelyet Putyin eltervezett. Ukrajnának magának is részt kell vállalnia a békeszerződés megfogalmazásában. Ezt mások nem tehetik meg helyette. Nekünk már a Krím félsziget orosz megszállása után kellett volna olyan szankciókkal reagálnunk, amelyeket csak most hoztunk meg. 100 milliárd euróval erősítjük meg a Bundeswehrt. Más európai államok is hasonlóképp cselekszenek. Másodszor felgyorsítjuk az áttérést a megújuló energia forrásokra, hogy csökkentsük a függést az orosz importtól.

Erős szuverén Európai Uniót akarunk. Ebbe beleértem a Nyugat Balkán államait is. Túlságosan sokáig vártunk ezzel” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.

Magyarország az orosz kémek paradicsomává válik

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt minden európai államban megerősödött a kémelhárítás Oroszországgal szemben. Csoportosan utasítottak ki kémkedéssel vádolt diplomatákat minden NATO és uniós tagállamból – kivéve Magyarországot.

Moszkvából nézve a világot ez felértékeli Orbán Viktor rendszerét, amely igen elnéző az olyan kémek irányában, akik Oroszországból érkeztek. A Stratfor nevű elemző portál sorra veszi, hogy milyen intézkedéseket hoztak a NATO és uniós tagállamok az orosz hírszerzés aktivitásának megnehezítésére.

Washington ezt első számú szövetségesi szempontnak tekinti a NATO együttműködésben.

Ezért az ukrajnai konfliktusban legközvetlenebbül fenyegetett NATO tagállamok járnak az élen a kiutasításban: Lengyelország és a balti államok igyekeznek a szó szoros értelmében lehetetlenné tenni a hírszerzést az oroszok számára. Arra hivatkoznak, hogy ez háborús időkben létfontosságú. Az amerikai fegyverszállítmányok jórésze Lengyelországon keresztül jut el Lvivbe, az ukránok hadtáp központjába. Sok ukrán katonát Lengyelországban képeznek ki az amerikai fegyverek kezelésére. Az USA eddig már 3,2 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket Kijevnek. Még többet ígért Zelenszkij elnöknek az amerikai hadügy és külügyminiszter, amikor ott járt a hétvégén. Sőt az USA hadügyminisztere a tárgyalások után kijelentette: Ukrajna meg is nyerheti a háborút a fegyver szállítmányok segítségével. Egyúttal sürgette az európai szövetségeseket: adjanak több fegyvert Ukrajnának! Németország meg is változtatta álláspontját. Noha Scholz kancellár nemrég még úgy nyilatkozott, hogy nem küld tankokat Ukrajnába, mert ezzel felidézné egy atomháború lehetőségét, mára kiderült: a németek olyan Gepard tankokat küldenek, melyeket a légvédelemben is használni lehet.

Lavrov: fennáll a nukleáris háború veszélye

Épp a nyugati fegyver szállításokra hivatkozva mondta ezt az orosz külügyminiszter egy moszkvai televízióban , hogy megnőtt a nukleáris konfrontáció veszélye a NATO és Oroszország között. Putyin már korábban közölte: magasabb fokozatba emelte a nukleáris készültséget. Négy fokozta van ennek Oroszországban, és a gyakorlatban annyi történt, hogy az egyesről a kettes fokozatra állították a nukleáris készültséget. Az USA megítélése szerint Putyin semmiképp sem robbant ki nukleáris világháborút, de arra sor kerülhet, hogy taktikai atom fegyvereket vessen be Ukrajnában, ahol a katonai helyzet egyáltalán nem úgy alakul, ahogy az orosz elnök szeretné.

Miért ily megértő Orbán Putyinnal szemben?

2016-ban egy belügyi értekezleten Orbán megjósolta, hogy Putyin nem éri be a Krím meghódításával hanem tovább akarja darabolni Ukrajnát. A következtetése ebből az volt, hogy ehhez nekünk semmi közünk, ki kell ebből maradni. Azt nem adta elő, hogy

Putyin korábban ajánlatot tett Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának Ukrajna feldarabolására.

Az orosz elnök szerint Ukrajna egy 10 milliós kis állammá válna, megfosztva tengerpartjától, mely teljes egészében Oroszországhoz kerülne a keleti orosz többségű területekkel együtt. Nyugat Ukrajna Lviv fővárossal Lengyelországnak jutna. Magyarország Kárpátalját kapná meg míg Románia azokat a területeket, melyeket a trianoni béke biztosított számára (Bukovina stb.) Lengyelország elutasította Putyin tervét, ezért az egészből nem lett semmi.

Orbán Viktor viszont ezt követően utasította a magyar kémelhárítást, hogy az orosz hírszerzést kezelje barátként.

Emiatt jelentősen megnőtt az orosz kémek száma Magyarországon. Olyannyira, hogy a direkt36 értesülései szerint orosz ügynökök már minden fontos állami intézményben jelen vannak. A külügy számítógépeit már otthonosan használják. Más NATO államok ellen innen indítottak támadásokat. Mindez nemigen kerülhette el az USA kémelhárítás figyelmét. Ez is oka volt annak, hogy Putyin nagy magyar barátját le akarták venni a sakktábláról. Ez a művelet a régió sok államában sikerrel járt: Bulgáriában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában vagy legutóbb épp Szlovéniában. Fico ex kormányfő, akit letartóztatás fenyeget egyenesen ki is jelentette, hogy “Szlovákia amerikai állam”. Az elnökasszony pedig “egy amerikai nőszemély”.

Orbán Viktor megbuktatása nem sikerült. Épp ellenkezőleg: a választás megerősítette a miniszterelnököt. Aki viszont meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO-ban. Épp ezért Orbánnak a kormányalakítás során azt is figyelembe kell vennie, hogy legyenek olyan tagjai a kormánynak, akiket elfogadnak Brüsszelben és Washingtonban, Európa nagyhatalmainak fővárosairól már nem is beszélve. Megegyezési kényszer áll fenn, és sok idő nincs a pávatáncra hiszen a háború halad előre Ukrajnában. Az oroszok pedig atombombával fenyegetnek…

A mi háborúnk

Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.

Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.

Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.)
Valójában más a helyzet.

Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.

Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.

Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.

Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.

Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.

Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.

A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.

A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.

A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.

Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

“Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. “Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég “elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk “függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

“Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: “azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a “baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

Putyin-Orbán egyet akar: új határokat!?

0

Boris Kolar szerint Putyin felrúgta a párizsi békerendszer határait az Ukrajna elleni háborúval, Orbán Viktor pedig ebből arra következtethet, hogy új határok lehetnek Magyarország és Szlovákia között.

Magyarország profitált Csehszlovákia felosztásából: megszerezte Kelet-Szlovákiát és Kárpátalját. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kassán ünnepelte az új határokat fehér lovon. A történelmi Magyarország határainak a helyreállításáról beszélt. Csehszlovákia felosztását Hitler kezdeményezte, de a nyugati nagyhatalmak is elfogadták. Ezt állítja a szlovák parlament elnöke.

A náci Németország nemcsak ott rajzolta át Európa térképét: visszakerült Magyarországhoz a Vajdaság és Észak Erdély. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert jól látta: ha Hitler veszít a háborúban, akkor Magyarország nem tarthatja meg a visszaszerzett területeket. Amikor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak 1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta, hogy elismerik Észak Erdélyt Magyarország részének, ha a magyar csapatok nem csatlakoznak a nácik támadásához. Magyarország akkori vezetői bíztak Hitler győzelmében, és ez lett a vesztük. A második világháború után visszaállt – kis korrekciókkal – a trianoni béke határozat.

Putyin-Orbán: együtt Ukrajna ellen?

Az orosz elnök évek óta tervezgeti Ukrajna felosztását. Eszerint Kijev körül a jelenleginél jóval kisebb államot neveznék Ukrajnának. A keleti és déli részek Oroszországhoz csatlakoznának, a nyugatiak Lengyelországhoz. Kárpátalján Magyarország és Szlovákia osztozhatna míg délnyugat Ukrajna – az egykori Bukovina – Romániához kerülne. Ez emlékeztetne az 1940-es állapotra. Putyin elképzelését Lengyelország visszautasította. Orbán Viktor álláspontjáról nincs hiteles információ. A magyar miniszterelnök pragmatikusan kihasznál minden lehetőséget, de tisztában van a realitásokkal. Kárpátalján a lakosságnak csak a 10%-a magyar, és a számuk a háborúval tovább csökken. A nyugati nagyhatalmak egyertelműen támogatják Ukrajnát Putyinnal szemben. Magyarország a NATO tagja vagyis az USA jóváhagyása nélkül nem tehet semmit.

Visegrád kampec?

Pozsony már korábban tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány titkos alapot hozott létre földek és ingatlanok vásárlására Szlovákiában. A két miniszterelnök tárgyalt egymással, és a magyar kormány megszüntette a titkos alapot. Akkor még Orbán Viktor bízhatott a visegrádi négyes közös fellépésében Brüsszelben. A szlovák nemzetgyűlés elnökének mostani megszólalása azt mutatja, jegy ennek jó időre vége. Szlovákia és Csehország már korábban szakított a visegrádi négyek Brüsszel ellenes fellépésével. Meg is kapták az uniós pénzeket. Lengyelország és Magyarország nem, de Putyin háborúja Ukrajna ellen ezt a két korábbi szövetségest is szétválasztotta. A jogállamiság vizsgálat csak Magyarország ellen indult meg. Lengyelország immár a NATO és az EU legfontosabb front állama az Ukrajnában folyó háború idején. A magyar diplomácia magára maradt. Orbán Viktor immár nem számíthat a visegrádi együttműködésre Brüsszelben pedig nagy szükség lenne rá hiszen az uniós euro milliárdok nélkül hosszú távon nem üzemeltetheti a nemzeti együttműködés rendszerét. Magányos harcosként kell az uniós pénzeket kiharcolnia miután a választásokon nagyon megerősödött Magyaroszágon, de elszigetelődött az Európai Unióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK