Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

0

A brüsszeli Politico, amely címoldalán egy Orbán-Putyin képet közöl Orbánt az Európai Uniót szakadék szélére taszító politikusként aposztrofálja. A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott az orosz elnökkel, akit a nyugati világban háborús bűnösnek tartanak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

December közepén kellene döntenie az Európai Uniónak Ukrajna támogatásáról, de a konszenzus igencsak távol. Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagságát le kellene venni a napirendről, és a magyar kormány nem támogatja a háborúban álló ország pénzügyi segélyét sem. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 50 milliárd eurót ígért a háborúban álló Ukrajnának, de ennek a hatalmas összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Ugyanakkor Ukrajna pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatása nélkül a háborúban álló ország gazdasága összeomolhat. A jövő évi költségvetésben 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Charles Michel, a Tanács elnöke hétfőn két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a karmelita kolostorban, de nem jutottak dűlőre. Orbán valószínűleg távolról sem az egyetlen, aki nem kíván pénzt költeni Ukrajna támogatására, de a magyar miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondja.

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Kezdetben a német pénzügyminiszter azt mondta Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagjára, hogy erre nincsen pénz a német költségvetésben. Aztán meggyőzték őt, és változtatott az álláspontján: Németország 4 milliárd euróról 8 milliárdra emeli a négyéves támogatást Ukrajnának. Közben persze a német költségvetésnek hatalmas gondjai támadtak olyannyira, hogy a bajor miniszterelnök a kormány lemondását javasolta, és új választások kiírását indítványozta. Ez aligha következik be, de az Európai Unió legerősebb gazdaságának költségvetési problémái jól mutatják, hogy távolról sem könnyű megtalálni a fedezetet Ukrajna támogatására.

Lengyelországon, a balti és skandináv államokon kívül, amelyek veszélyeztetve érzik magukat Putyin agressziója miatt, valójában igen kevés tagállam kíván pénzt fordítani Ukrajna támogatására. Az EU kasszájában pedig nincs pénz. Megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, de erről az első alkalommal kijelentették a tagállamok, hogy csak kivétel eseményről van szó, mely nem ismétlődhet meg. Az első nagy közös hitelfelvétel 750 milliárd eurós  óriási támogatást jelentett a Covid pandémia által sújtott EU gazdaságnak. Ezt Magyarország és Lengyelország kivételével minden tagállam megkapta: Ursula von der Leyen személyesen adta át a borítékot. Orbán Viktor ezért sem támogatja Ukrajna pénzügyi segély csomagját. A másik ok: Putyin.

A brüsszeli Politico Putyin haverjának nevezi a magyar miniszterelnököt. Oroszországnak nyilvánvalóan érdeke Ukrajna kifárasztása.

Putyin szerint az USA-val kellene megállapodni Ukrajna feje fölött.

Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Szkopje városában az EBESZ külügyminiszteri értekezletén Szijjártó Péter, ahol örömmel vette volna, ha az USA és Oroszország képviselői tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről Ukrajnában, és bánatosan állapította meg, hogy ez nem következett be.

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A CIA és az orosz katonai hírszerzés intenzív kapcsolatban áll az ukrajnai háború ellenére is. Olykor még William Burns igazgató és orosz partnere, Szergej Nariskin is eszmét cserélnek Törökországban. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri Putyint. Ő volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki tárgyalt az orosz elnökkel Ukrajna megtámadása előtt. A két titkosszolgálati vezető tárgyalásairól természetesen csakis az szivárog ki, amit ők szükségesnek tartanak. Biden elnök ugyan mindig ünnepélyesen megígéri, hogy nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok elnöke kalkulál: a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjából mi a jobb neki?

Háború vagy béke Ukrajnában?

Tény, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény egyre kevésbé támogatja, hogy komoly pénzeket adjanak Ukrajnának. Emiatt Biden elnök kénytelen volt olyan külföldi támogatási törvényt elfogadni, melyben nem szerepel Ukrajna pénzügyi támogatása.

Az USA elnöke azzal is tisztában van, hogy a washingtoni katonai vezetés szerint patthelyzet alakult ki Ukrajnában vagyis az oroszok veresége egyáltalán nem valószínű, viszont Ukrajna gazdasága és emberanyaga kimerülőben van. Biden elnök Európára akarja hárítani Ukrajna támogatásának terhét mondván titeket fenyeget Putyin közvetlenül.

Csakhogy az Európai Unió nagyhatalmai nem hisznek ebben a fenyegetésben. Míg Lengyelország, a balti és a skandináv államok tartanak egy esetleges orosz agressziótól, addig Berlinben, Párizsban, Rómában vagy Madridban egyáltalán nem tartják elképzelhetőnek, hogy Putyin katonai támadást intézne a NATO ellen. Egyrészt, mert az orosz elnök ennél racionálisabb, fel tudja mérni az erőviszonyokat. Másrészt pedig az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy az orosz hadsereg még a nála jóval gyengébb Ukrajnával sem bír el vagyis távolról sem jelent akkora fenyegetést Európára mint ahogy azt Biden elnök állítja.

Orbán: létfontosságú, hogy Magyarország bent maradjon az Európai Unióban

0

A 450 milliós közös piac a magyar gazdaság meghatározó kerete – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban. Ugyanilyen meghatározó fontosságúnak nevezte Orbán Viktor a NATO-t is.

Nem beszélt a miniszterelnök arról, hogy nemzeti konzultációt szervezett, melynek a célpontja épp Brüsszel és Washington. Még kevésbé hangsúlyozta azt, hogy Magyarország az Európai Unió szegényháza, amely Bulgáriával és Romániával vetélkedik az utolsó helyért a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében.

Magyar medián bér 800 euró

Nettó 300 ezer forintot keres havonta egy átlagos magyar munkavállaló 2023-ban – ezt mutatja a legfrissebb statisztika. Európa szerencsésebb nyugati felében a szegénységi küszöb 1000 euró. A magyar infláció közelebb vitte az árakat a nyugatiakhoz miközben a bérek megmaradtak kelet-európainak. Hosszas csökkenés után megállt a reálbér értékvesztése, de a helyzet így is siralmas. A demokrácia 33-ik évében, a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében a medián bér nem éri el a nyugat-európai szegénységi küszöböt, az 1000 eurót. Minderről persze Orbán Viktor nem beszélt Svájcban, ahol a jobboldali Weltwoche díszvendége volt.

Orbán kétfele játszik

A magyar miniszterelnök szerint két irányzat küzd a világgazdaságban: az egyik szerint a demokráciáknak szorosabban kell együttműködniük, és lazítaniuk kell kapcsolataikat a diktatúrákkal, mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Ez az amerikai irányvonal, melynek neve decoupling. A másik irányzat, és ide tartozik a magyar diplomácia, továbbra is együttműködést akar. Ezért utazott el Orbán Viktor Pekingbe az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyin orosz elnökkel is.

“Ha visszatérne a kommunista rendszer idejében ismert blokkosodás a világba, az nem lenne számunkra előnyös”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban.

Orbán szerint Debrecen jó példa lehet a kelet-nyugati együttműködésre: a BMW gyár közelében több kínai akkumulátor üzem épül. Valójában Orbán a szükségből erényt csinál: a washingtoni diplomácia leírta Magyarországot. Blinken külügyminiszter lengyel-ukrán-román szövetséget akar, amely hatékony ellensúly lehetne mindenféle orosz fenyegetésre. Orbánnak nem osztottak lapot. A magyar miniszterelnök Svájcban azzal fenyegetőzött, hogyha jön Trump, akkor minden megváltozik: az USA lepaktál Putyinnal Ukrajna feje fölött, és ráhagyja Európára a szétlőtt Ukrajnát. Orbán szerint kell egy B terv:

”Látjuk hogyan szenvednek az ukránok, a szívem velük van. Kárpátalján is sorozzák a magyarokat, magyar fiaink halnak meg a háborúban. Ezért kell ezt a háborút minél hamarabb megállítani amint csak lehet”

– hangoztatta a magyar miniszterelnök Svájcban megfeledkezve arról, hogy ő az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem látogatott el Kijevbe azóta, hogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát viszont azóta már vígan parolázott az orosz elnökkel.

Precedens

Dúlnak a háborúk. Emlékszem egy régebbiről tanultakra, mikor még az nem is volt, de a német Vezér és Kancellár több minden bekebelezése után épp a Szudéta vidékre tartott igényt.

Az angol miniszterelnök négyoldalú tárgyalást javasolt, ezt Münchenben meg is tartották, ahonnan, megegyezve a Szudéta vidék Németországhoz csatolásáról, megnyugodva ment haza, hogy még a repülőtérről közölhesse Nagy Britannia népével:

Hosszú időre szóló, becsületes békét hoztam.

Dúlnak a háborúk.

A békeangyal szerepében tetszelgő Chamberlain-nél azonban volt a Parlamentben egy okosabb ember, aki azt mondta neki: „Ön háború és becstelenség között választhatott. A becstelenséget választotta, és megkapja a háborút.” Elég hamar kiderült, hogy Churchill-nek van igaza.

A helyzet feltűnően hasonlít arra, mikor Putyin annektálta a Krím félszigetet, és ennek nem lett különösebb hatása a nagyvilágban. Ez az a helyzet, amelyben egy igazi agresszor vérszemet kap. „Ha ezt megtehetem következmények nélkül, akkor nyilván azt is”, gondolja magában, és lecsap. Churchill megmondta volna, hogy ez lesz, ha megéri a 148. születésnapját. De nem érte meg. Így aztán megkaptuk a háborút.

Meglepő módon van egy olyan miniszterelnök Európában, aki igazat ad Putyinnak. Sőt, nem csak igazat, hanem ha rajta múlna, területet is, pedig az agresszor etetése tilos, ahogy a fönti példákból látható. Jó, persze, az adott miniszterelnöknek pávatánc közben beszorult a lába a Kelet-Nyugat közötti résbe, és most próbál kiszabadulni. A nagyobb veszély keletről fenyegeti, az ottani vezérék ugyanis kőkemény egoisták (Orbán önmagával találkozott többszörös kiadásban), és mivel Magyarország energiaellátása nagyon nagy százalékban tőlük függ, a gazsulálási kötelezettségünk feléjük adott. Pénz nélkül ugyanis el lehet lenni (bank van dögivel, majd adnak hitelt), de fűtés és villany nélkül ma már nem. Sőt, más mód is van a pénzszerzésre: építtetünk a kínaiakkal kínai hitelből a kínaiak hasznára és használatára vasutat, akkor bejön egy nagy összeg a hazai vasútépítő  oligarcháknak, a felvett kínai hitelt az unokák majd visszafizetik, a GDP meg bármikor növelhető olyan gyárakkal, amelyeket szintén új haverjaink, a kínaiak hoznak az otthon kifejlesztett gyártmánnyal együtt, amely általában akkumulátor, és még munkás kezeket sem igényelnek, csak vizet, meg energiát. Igaz, abból sokat. Az építés befejezése után persze már nem sok hasznunk van belőle (addig is csak Mészároséknak), de az is valami. Más lehetőségünk az iparfejlesztésre nincs. Amikor azt kellett volna, az Orbán kormány zsíros megrendelésekkel a Mészárosokat fejlesztette, továbbá fenyegetéssel, törvényekkel (mikor hogy) állami tulajdonba vont dolgokat, amelyek egy részét aztán szétosztotta a haveroknak, akik nem annyira Fordok meg Edisonok, mint inkább Garancsik meg Szijj Lászlók. Ezért tartunk most ott, ahol.

Még szerencse, hogy Orbán, bár úgy néz ki, mintha Putyinnak kötelezte volna el magát, azért az EU szavazáskor az EU irányvonalát szokta követni. Az EU irányvonala a churchilli gondolatra épül: ha engedünk a pszichopata tömeggyilkosoknak, kivétel nélkül mindig megkapjuk a háborút. Ha sohasem engedünk, azaz nem teremtünk precedenst, és keményen visszavágunk egészen a győzelemig, a potenciális tömeggyilkosok a tapasztalatok alapján kockázatosnak látják majd a fegyveres kalandot, és nem fognak bele. Ez a győzelemig tartó visszavágás a feltétele annak, hogy a Földről eltűnjön a háború. Pszichopaták sajnos mindig lesznek, és a nemzetállamok is még sokáig fönnmaradnak, azaz az agresszoroknak lesz mire hivatkozniuk, hogy háborúba hívják, illetve küldjék az alattvalókat. Csak a végleges vereség állíthatja meg őket, azaz az eredmény nélküli befejezés. Amíg van a háborúnak számukra bármiféle dicsőséges vagy politikai haszna, addig folyton-folyvást háborúzni fognak – na persze nem ők, hanem a hangzatos szavakkal halálba hajszolt nemzettestvéreik. Az anyagi haszon nem érdekli őket, mert általában az egész ország az övék ott, ahol „miniszterelnökök” vagy „államelnökök”.

A normális világ tudja, hogy háborújuk célja egyrészt a területszerzés, másrészt ennek révén a dicsőség, amely az országgyarapítók jussa, és Putyinnak abból még semmi nem jutott. Hogy aztán azt hazudja, amit, az már természetes, mert az igazi indokot nem mondhatja ki! Abban lehet vita, hogy Putyin olvassa Nógrádit, vagy az hallgatja őt, de az egyértelmű, hogy a legfontosabb érvük szerint Ukrajna provokálta szegény oroszokat. Kihívóan viselkedett, villogtatta fogsorát, tán még hadonászó mozdulatokat is tett, és mindennek a tetejébe nem volt hajlandó oroszbarát, hajbókoló kormányt választani. Majd hülye lett volna – ismeri már a cárokat (Miklós, Sztálin, Putyin, satöbbi), mindent elvisznek, csak a halottakat meg a gondot hagyják itt a népnek. Ezért Ukrajna inkább a Nyugat felé orientálódott. Több sem kellett a Kreml fősivalkodóinak, akik jajjaj, itt a NATO, itt a NATO, jajjaj kiáltásokkal adták tudtára mindenkinek, hogy a fenyegetés immár elviselhetetlen, szegény oroszoknak valamit tenni kell, így aztán tisztán elővigyázatosságból megtámadtak egy semleges, nem NATO tag országot. Rögtön a fővárossal kezdték, de az nem volt valami jó ötlet.

A támadással Putyin a következőket érte el:

  • A világ elkönyvelte Oroszországot, mint agresszort, amely egy, a XXI. században szinte már elképzelhetetlen tömeggyilkosságot indított el (az összes háború az). Mostantól kezdve minden szempontból megbízhatatlannak fogják tartani, hiszen sokáig hatalmon tartotta a pszichopata Putyint.
  • Putyin csapatai harcban állnak. Folyamatos a veszteség mind emberben, mind technikában, ugyanakkor a háború a civil lakosságot sem kíméli. Telnek a kórházak meg a temetők.
  • Az elfoglalt rész semmiféle hasznot nem hajt Oroszországnak, létesítményei részben megsemmisültek, részben nem üzemelnek.
  • A hirtelen háborús területre került ukrajnai oroszok, akiket állítólag meg akart védeni, elvesztették normál életüket, sokan a javaikat is, és majd ha vége, Putyin ugyan aranykanállal eteti majd őket, hiszen „minden miattuk történt”, de a tragédia sokáig fogja az ottaniakat nyomasztani.
  • Félelmetes összegekbe kerül az újjáépítés. Sajnos Ukrajna részéről is.
  • A szankciók miatt Oroszország nem kap modern eszközöket ipari működéséhez, kénytelen alacsonyabb műszaki színvonalon gyártani, vagy nem gyártani.
  • Energetikai piaca Európában gyakorlatilag megszűnt, és mivel az orosz olaj és gáz kiváltása sikeres, a háború után sem fogja visszakapni.
  • A terület, amelyet egyáltalán nyerhet, talán gazdaságilag fontos, de Oroszország méreteihez és ipari teljesítményéhez képest csekély, ezért a háború az országgyarapítás dicsőségével csak nagyon halvány módon igazolható.
  • A NATO a határai mellett és közelében bővült, Finnország és Svédország belép.
  • Akárhogy végződik a háború, Ukrajna ezek után biztosan NATO tag lesz, mert a támadás bebizonyította, hogy Ukrajnának van félnivalója, nem Oroszországnak.
  • Oroszország gátlástalan, őrült vezetőjéről látszik, hogy még mindig a hidegháború korszakában él, amelynek mindenáron való, forszírozott szembenállását KGB-sként volt alkalma megtanulni.

Sokat használt az orosz népnek, az aztán mondható.

Terjednek arról szóbeszédek, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke csak akkor fogja megszavazni az Ukrajnának szánt EU segélyt, ha az ország megkapja a neki ítélt EU-s pénz legalább egy részét. Zsarol, zsarol, hát istenem, egyrészt ilyen, másrészt csinál már itthon ennél különbeket is. Német szakértők ugyanakkor arról írnak, rendkívül kockázatos lenne, ha Brüsszel a külpolitikai cselekvőképességet a jogállam rovására állítaná helyre, mert, mint fentebb láttuk, precedenst teremteni mindig veszélyes. Más EU államokban is vannak Orbán Viktorok. Igaz, azok mind okosabb országok, mert egyiküknél sem miniszterelnök a helyi egóbajnok.

Ebből következően Magyarország csak abban reménykedhet, hogy Orbán, noha ez nem korrelál „A fekete lovag mindig győz” alapállásával, beadja a derekát, mert ha nem előbb-utóbb az EU megunja, és akkor hamar kívül találhatjuk magunkat.

Sajnos az EU-n kívüli élet egy elég mély gödör, amely a briteknél is látszik, de egy kicsi, nagymértékben export-import függő, az EU államokkal százezer kereskedelmi és ipari szállal fonódó állam esetében maga a katasztrófa. Na és, mormogja a fekete lovag, kit érdekel? Legfeljebb visszavonulok Hatvanpusztára, szerető családi körbe. Lehet győzni úgy is, a zsákmányt begyűjtve pihenni ki a fáradalmakat.

Hát ja. Már eddig is sokat használt a magyar népnek, az aztán mondható, de ez lesz rajt a korona.

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

A kínaiak már a spájzban vannak

0

Dinamikus az együttműködés Kína és Szerbia hadserege között – ezt erősítette meg az egyezmény, melyet a szerb hadügyminiszter írt alá Pekingben.

Orbán Viktorral egy időben népes szerb küldöttség is tárgyalt Pekingben, ahol a hadügyminiszter, Milos Vucsevics ebből az alkalomból nyilatkozott a Global Timesnak, a hatalom angol nyelvű lapjának.

“Hálásak vagyunk Kínának azért az acélos barátságért, mellyel mellyel a múltban is támogatta Szerbiát, és Koszovó ügyében most is kiáll mellette”

– nyilatkozta a szerb hadügyminiszter, aki arra célzott, hogy amikor NATO harci gépek bombázták Szerbiát a délszláv háború idején, Peking akkor is Belgrád mellett állt.

“Mindörökké hálásak leszünk azért, amit a tragikus 1999-es évben Kína értünk tett” – hangsúlyozta a hadügyminiszter. Aki rámutatott arra, hogy a térség többi állama amerikai vagy orosz fegyvereket vásárolt míg a szerbek kínai drónokat és légelhárító rakétákat vettek Pekingtől.

“A kínai FK 3-as légelhárító rakéta rendszerrel meg tudjuk védeni a légterünket” – jelentette ki Vucsevics hadügyminiszter Pekingben. Hozzátette:

”a NATO azzal vádol bennünket, hogy a kínai fegyverek vásárlásával felborítjuk a régió katonai egyensúlyát, de amikor más országok amerikai fegyvereket vesznek, akkor sohasem hallunk erről.”

Tajvan= Koszovó

Erre kérdezett rá a kínai riporter, mire a szerb hadügyminiszter így válaszolt : “Kína mindíg kiállt amellett, hogy Koszovó-Metohija Szerbia része, ezért hálásak vagyunk. Vucsics elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, többször is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Csak egy kormány létezik, és az Pekingben van. Kína esetében különösen nagyra értékeljük azt, hogy nincsen előfeltétele az együttműködésnek mint más nagyhatalmaknál. Épp ezért Kína Szerbia stratégiai partnere. Az együttműködés éppúgy kiterjed a gazdaságra mint a fegyveres erőkre vagy az oktatásra és az egészségügyre” – nyilatkozta a Global Timesnak Vucsevics szerb hadügyminiszter Pekingben.

Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Biden elnök kéri a kongresszust, hogy szavazzon meg 60 milliárd dollárt Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek a jövő évi költségvetésben. Ez költségvetés már elvben meg is kezdődött hiszen az Egyesült Államokban szeptember 30-án ér véget a pénzügyi év.

Csakhogy nincs új költségvetés. Ennek politikai okai is vannak hiszen már tart a választási kampány, és a republikánus ellenzék meg akarja akadályozni a Biden kormányzat működését azzal, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Az ideiglenes költségvetést a republikánusok csak úgy szavazták meg, hogy abból kivették az Ukrajnának szóló támogatást mondván: nincs rá pénz, az eddigi támogatást sem hatékonyan használták fel, a nagy offenzívából nem lett semmi.

A hatalom emberei viszont szépen gyarapodtak Kijevben. Ezért ki is rúgták a hadügyminisztérium teljes vezetését.

Biden elnöknek az a baja, hogy nem csupán az ellenzék akadékoskodik az új költségvetés körül, de a nagy hitelminősítők is azzal fenyegetőznek, hogy leminősítik az Egyesült Államokat. Miért? Mert egy év alatt 23%-kal nőtt meg a költségvetés hiánya Washingtonban, ahol új rekordot könyvelhettek el: 1695 milliárd dollárt! – közölte a pénzügyminisztérium Washingtonban.

Miért e költségvetési hiány?

Mert a háztartások és a cégek visszafogták a kiadásaikat az infláció és a magas kamatláb miatt. Kevesebb adóbevétel folyt be, a kiadások viszont a korábbi tempóban növekedtek. Yellen pénzügyminiszternek még egy fajsúlyos problémája van: a magas kamatláb miatt egyre drágább az államkötvények finanszírozása. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kínaiak rekord mennyiségű USA kincstárjegyet adnak el, és az új aukciókon nem jelentkeznek mint vásárlók. Ez is része Peking és Washington vetélkedésének.

Fizessenek a gazdagok!

Tőlük akar Biden elnök dollár milliárdokat szerezni: az óriás cégektől és a szupergazdagoktól. Csakhogy a republikánusok blokkolják ezt a két adó törvény tervezetet. Yellen asszony már kénytelen volt beismerni:

idén már nem tudják elfogadtatni a globális társasági nyereség adót, mert a törvény tervezetnek nincs meg a támogatottsága a képviselőházban, ahol a republikánusok vannak többségben.

Ugyanez a helyzet a szupergazdagokat sújtó 2%-os vagyonadóval, melyből 250 milliárd dolláros bevételt remél a Biden kormányzat. Amely joggal mutat rá arra, hogy Trump adóreformja megágyazott a nagy költségvetési hiánynak. A rozsda övezetek lúzer lakossága választotta meg Donald Trumpot 2016-ban, de a szupergazdag vállalkozónak maga felé hajlott a keze: 2017-ben az első dolga volt a magas adókulcsok eltüntetése. Trump választási kampánya során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót. Más dollár milliárdosok hallgatnak erről, de többségük olyan adóparadicsomokba mentette a pénzét, ahol minimális az adó.

Hogy jut így 60 milliárd dollár Ukrajna támogatására?

Zelenszkij elnök joggal aggódik: ”őszinte leszek önökhöz, mert ez bizony nagyon is veszélyes Ukrajna számára. Az Egyesült Államok figyelme megoszlik Ukrajna és Izrael között” – mondta a brüsszeli NATO központban ahova először látogatott el Putyin agressziójának kezdete óta – 2022 február 24. A NATO hadügyminiszterek igyekeztek megnyugtatni az ukrán elnököt: Lloyd Austin amerikai pénzügyminiszter gyorsan be is jelentett egy friss 200 millió dolláros fegyverkezési segélyt. Zelenszkij válaszul közölte: télen is folytatják az offenzívát a fronton, noha a körülmények akkor meglehetősen kedvezőtlenek.

Lloyd Austin megerősítette:

“az USA addig támogatja Ukrajnát ameddig az szükséges. Az Egyesült Államok képes arra, hogy egyszerre támogassa Ukrajnát és Izraelt.”

Zelenszkij azzal érvelt a NATO hadügyminiszterek előtt, hogy olcsóbb számukra Ukrajna támogatása: ”Ha nem segítenek nekünk, akkor Oroszország felülkerekedik, de egyáltalán nem áll meg Ukrajna határainál. Az oroszok tovább mennének az Európai Unió tagállamai felé. Ezért a NATO-nak az a legolcsóbb megoldás, ha finanszírozza Ukrajnát” – érvelt Zelenszkij elnök. Akinek érvei meggyőzhetik a demokratákat Washingtonban, de az ellenzéki republikánusokat nem. A republikánus szenátorok és képviselők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy Putyin megtámadna egy NATO országot, és Trump ex elnöknek adnak igazat, aki azzal dicsekszik, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyinnal.

Orbán személyesen irányítja az informatikai piac lenyúlását

0

A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint “nem foglalkozik üzleti ügyekkel“, de a Direkt36 portál hosszú oknyomozó írásban bizonyítja ennek ellenkezőjét: a magyar miniszterelnök döntő szerepet játszott abban, hogy a 4iG kulcspozícióba kerüljön a hazai informatikai piacon.

Maga Orbán Viktor köztudottan technofób, külön csapata van az okostelefonok és a Facebook, Tiktok kezelésére, de profi politikusként rájött arra, hogy a hatalom számára létfontosságú az informatika. Ezért rábízta azt Rogán Antalra, aki egyben a titkosszolgálatokat is felügyeli. Nem véletlen, hogy a Direkt36 egyik szerzőjének okostelefonját Pegazus programmal lehallgatta a nemzetbiztonsági szolgálat. A hatalmi harcnak persze vannak vesztesei is: Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics László korábbi technológiai fejlesztési miniszter, aki emiatt távozott is a kormányból. Pintér Sándor maradt, de

szépen csendben elindította a Schadl korrupciós ügyet, amelyiknek az igazi célpontja maga Rogán Antal lett volna.

Hiába szerepel “Tóni” mint felső kapcsolat a nyomozati anyagokban, aligha valószínű, hogy a magyar igazságszolgáltatás lenne oly bátor, hogy felelősségre vonná Orbán Viktor kabinetminiszterét, aki így vígan irányíthatja a digitális szektor átszervezését is a hatalom érdekeinek megfelelően.

Miért a miniszterelnök tárgyalt a 4iG nevében Londonban?

Az Európai Unióban példa nélküli, hogy a kormányfő egy magáncég nevében vegyen részt üzleti tárgyalásokon, de 2021-ben mégiscsak ez történt Londonban.

Orbán Viktor hivatalosan Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt , de “beugrott” arra az üzleti megbeszélésre, melyen a 4iG megpróbálta megszerezni az Invitech informatikai céget. A jelenlevők kissé csodálkoztak, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak öt percre ugrott be, de több mint egy órán keresztül győzködte a vonakodó partnert az eladásról. Orbán végülis sikerrel járt. Ezen felbátorodva ment aztán a nagy Vodafone üzlet. A cég vezérigazgatója maga jött el Budapestre, hogy a Karmelita kolostorban magával Orbán Viktorral tárgyalja meg a Vodafone eladását. A találkozón jelen volt Rogán Antal és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Maga Orbán terjesztette elő a vételi ajánlatot, melyet a Vodafone nagyfőnök elfogadott.

Aztán a Vodafone Magyarország főnökasszonya állomány gyűlést hívott össze – online, mert a pandémia még tartott. “Ez nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – hangsúlyozta Amanda Nelson. Aki a többi között olyan kérdést kapott online, hogy “Miképp lehetséges, hogy a Vodafone eladja magyarországi cégét a magyar államnak és a 4iG-nek amikor

mindenki tudja, hogy ezt az országot Orbán Viktor korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób bandája irányítja?!”

A kérdező természetesen nem kapott választ a kérdésére. A Vodafone dolgozók között ekkor kezdett terjedni az a mondás, hogy

“Andi csak egy új okostelefont kért Lőrinctől, aki félreértette a csodálatos nejét, és megvette neki a Vodafone-t.”

Mészáros Lőrincnek akkor már nem volt köze a 4iG-hez, de annak főnökét, Jászai Gellértet ő futtatta fel. Jászai ugyanis profi pénzügyes, így a nemzet gázszerelője nagy hasznát vette a dörzsölt üzletembernek gyorsan bővülő birodalmában, melyet szemmel láthatóan képtelen áttekinteni, de nem is ez az ő küldetése.

A Financial Times a diktátorok piramisáról

A Türkménbasi és Putyin kapcsán írt a londoni üzleti lap a poszt szovjet modellről, melyben minden fontos ügyben az első számú vezető dönt. A piramis pedig a KGB utódszervezeteinek izmos vállain nyugszik. A brit lap azt tanácsolja az üzletembereknek, hogy csakis az elsőszámú vezetővel tárgyaljanak ugyanis minden döntés legfelül születik. Orbán Viktor sokat tanult a Türkménbasi és Putyin rendszeréből. Nemrég Pekingben újra találkoztak egymással méghozzá Putyin elnök pekingi rezidenciáján.

A hely szellemének megfelelően Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Nem veszélytelen ez a nagy orosz barátság, Pressman amerikai nagykövet rögtön tiltakozott is emiatt.

A 4iG is megszívhatja Orbán nagy  orosz barátságát  ugyanis a magyar miniszterelnök még Merkel német kancellárral állapodott meg arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvenc informatikai cége részt vegyen a magyar-német közös hadiipari fejlesztésekben. 2019-ben még nem folyt háború Ukrajnában, de 2022 február 24 óta emiatt Oroszország pária lett Nyugaton. Orbán ettől még nyugodtan parolázhat Putyinnal, de kérdés: ezek után ki parolázik vele a NATO-ban, mely teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben.

A NATO csatlakozás óta megnőtt Finnország fenyegetettsége

A finnországi infrastruktúra elleni orosz hadműveletek veszélye nőtt NATO-tagsága óta – közölte a finn titkosszolgálat (Supo) csütörtökön, miközben a hatóságok egy gázvezeték esetleges szabotálását vizsgálják.

“A kritikus infrastruktúra elleni kémkedés vagy befolyásolási műveletek veszélye megnőtt ” – mondta Antti Pelttari, a Supo igazgatója egy sajtótájékoztatón. A kapcsolatok a nagyhatalmú szomszédos Oroszországgal „jelentősen megromlottak”, mióta Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, és Oroszország „kész intézkedéseket tenni Finnország ellen ” – áll a finn szolgálatok éves jelentésében.

A finn hatóságok esetleges külső beavatkozásra gyanakodva vizsgálják azt a szivárgást, amely a Finnország és Észtország közötti Balticconnector gázvezeték vasárnapi lezárásához vezetett. Pelttari nem volt hajlandó kommentálni az incidens eredetét, ugyanakkor megjegyezte, hogy „nem zárható ki egy állami szereplő részvétele”.

Három évtizednyi katonai elállás után Finnország, amelynek 1300 kilométer hosszú határa van Oroszországgal, április elején a 31. NATO-tagország lett.

A finn infrastruktúrát megbénító műveletek továbbra is „rövid távon valószínűtlenek” – ítéli meg Supo, amivel Oroszország elsősorban Finnország megfélemlítésére törekszik. „Az energiaszektor tehát a megfelelő célpont példa ebben a tekintetben” – jegyezte meg Suvi Alvari kutató. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán “elszánt választ” ígért a Szövetségtől, ha kiderül, hogy a balti-tengeri Finn-Észtország gázvezeték károsodása “szándékos támadás” következménye. Észtország is a NATO tagja.

Világösszeesküvés

Na, kérem, hát ez az! Vissza akarnak minket lökni. A Gyurcsány korszakba. Amikor külföldről diktáltak minekünk. Ez így van, mert ezt mondta az Orbán a frakcióülésen!

Hogy mit diktáltak minekünk, az nem lett az orrunkra kötve, mert a miniszterelnök hozzászokott már, hogy neki nem indokolni meg magyarázni kell, hanem kijelenteni.

Mindegy, hogy az micsoda. Ebben a kemény kimondogató versenyben ő a második nálunk, ahol az első magától értetődőn a mi kedves Parlamentünk IQ bajnok elnöke. Ő még rémségesebb dolgokat tud csak úgy a képünkbe vágni, amelyekre jellemző a se füle, se farka elv szorgos használata.

Az Orbán által kijelentett dolgok meredekségének növekvő mivolta abból következik, hogy a miniszterelnök egyre idegesebb és nyűgösebb, mivel az országnak nem megy, a hivatalos szövetségeseinknek mind kevésbé tetszik, hogy ellenségnek tartjuk őket, sőt úgy is viselkedünk velük szemben, a havernak kipécézett, szélsőséges EU pártok gyengélkednek, a nagy keletiek közül Oroszországot rajtunk kívül mindenki elítéli, Kína gazdaságilag nincs rendben, a kis keletiek meg jelentéktelenek. Mind nyilvánvalóbb lesz ráadásul, hogy úri klubokban (EU, NATO) a sunyin ravaszkodó kispolgár-középparaszti modort egy darabig ugyan tűrik, de elérkezik a pont, mikor elegük lesz belőle. És akkor no many. Sajnálatosan.

Szomorúan látjuk, hogy a miniszterelnök végső begorombulása egyre közeledik, és bizony félhetünk tőle, hogy totális hatalommal bírva túl nagy elefánt lesz a kicsiny magyar porcelánboltban.

Az előjelek riasztóak:

A globális elit hívei nemcsak a brüsszeli elit vagy az amerikai demokraták soraiban vannak, hanem egy sor magyarországi településen is, gondoljunk csak például az irányítás nélküli Budapestre, ahol dugók, piszok és káosz uralkodik.”

Ja. Irányítás nélküli. Dugó, piszok és káosz. Mi következhet még ezután a legfelsőbb gondolatmenetben? A genderglobalista Karácsony szándékosan nem kísért át az úton egy öreg nénit? Persze nem csak ez hangzott el ott, Orbánnak sikerült az összes bornírt közhelyet felsorolni, és miután a FIDESZ által lefizetett és üzemeltetett sajtó az ilyenekhez ájult tisztelettel viszonyul, a FIDESZ szavazói meg csak ezt a propagandamédiát olvassák és nézik (MTVA inkluzíve), sajnos itthon elég sikeres.

Ahhoz a Móricka féle szöveghez, hogy „Tanítóbácsi nem ám azért adott egyest, mert nem tudtam a leckét, hanem mert utálom a túrótortát, amely szerinte finom”, már rég hozzászoktunk, sőt sokan el is hiszik ezt a marhaságot. Az orbáni trükk egyszerű: azt szajkózzák éjjel-nappal és mindenütt, nem arról van szó, hogy nem kormányzunk demokratikusan! De nem ám! Sőt semmiképpen! A Brüsszel kizárólag azt akarja ránk erőltetni, amitől az egyszeri polgár fél. Ezeket némi hazudozással még veszélyesebbnek kell beállítani, mint amennyire azok, lásd migránsok „ide kényszerítése”, gyermekeink „kötelezően előírt megrontása”, háborúba való „belesodrás”. Orbán ezt a hármat ragozza szüntelen, és a független sajtóban a nagy lapoknál sajnos nincsen cáfolat. Egy darab nem sok, annyi sem.

A tények:

  • Brüsszel az emberi jogokat és a demokráciát illetően 27 pontot írt elő, melyek teljesítése feltétel a nekünk megítélt (nem nekünk járó!) pénz kifizetéséhez. Nemrég Varga (mikor még miniszterasszony volt) diadalmasan jelentette, hogy négy pontban a brüsszeli biztossal megegyezett, maradt még 23, de azokról nincs hír azóta sem. Úgy csinálunk, mintha teljesítenénk, de aztán mégse, na, ezt a játékot Brüsszel végleg megunta, nem tárgyal tovább, várja a pontok vita és cselezgetés nélküli teljesítését. Az EU előírta azt is, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, de ettől Orbánék úgy félnek, mint a tűztől, mert ha Polték helyett az EU hatóságai vizsgálnák a magyar ügyeket, a végeredmény a FIDESZ pokoljárása lenne.
  • Az egy érdekes gondolkodási mód Orbánék részéről, hogy lenyúlták ugyan
    • a politikát a kétharmaddal,
    • a gazdaságot az „új oligarchákkal”,
    • az ügyészséget egy könnyed mozdulattal,
    • a média 70 %-át (MTVA inkluzíve – közpénzből, 130 milliárd/év)
    • az Alkotmánybíróságot,
    • az államelnökséget,
    • a médiatanácsot,
    • az adóhatóságot
    • a vámhivatalt,
    • a számvevőszéket,
    • az egészségügyet (Pintér alá rendeléssel),
    • az oktatásügyet (lásd: egészségügy),
    • a tudományt,
    • a művészeteket
    • és a sportot (hogy a legfontosabbat se felejtsem el),
    • meg annyi közpénzt, amennyit csak bírtak,

de ez szerintük „attól még demokrácia”, mert „lehet szidni a kormányt”.

Hát, mit mondjunk erre? Ha ezek a föntebb felsoroltak mind az enyéim lennének, felőlem úgy szidhatna bárki, ahogy csak akar, nem érnének föl a magamnak ácsolt piedesztál legalsó fokára sem, és ha bármelyik megpróbálna feljebb kapaszkodni, olyan gyorsan rugdostatnám le a csicskáimmal, hogy csak úgy nyekkenne a földön!

Így aztán ritka nagy marhaság a kijelentés, hogy ha a kormány szidható, akkor az biztos demokrácia.

  • Mivel van néhány EU állam, ahova a többieknél sokkal több migráns érkezik, az EU (segíteni próbál túlterhelt tagállamain) a migránsok szétosztására törekedett. A segítést illetően főleg Magyarország hepciáskodott, segítsen a szövetségeseinknek a rosseb felkiáltással. Hozzánk aztán ne jöjjön senki! Szegény Orbán máig azt hiszi, hogy ha valakit idehoznak a kérelmét elbíráltatni, akkor a bírálat után, ha az pozitív, akár erőszakkal véglegesen itt is kéne tartanunk. Erről természetesen szó sincs, azaz akár lesz szétosztás, akár nem, annyira magunkra fogunk maradni az ázsiai bérmunkásainkkal meg a Kínából érkezett migránsainkkal, hogy csak na, innen ugyanis mindenki tovább megy, még a letelepedési kötvényesek is, akiket mi csempésztünk be az EU-ba.

Mondható még, hogy amennyi migráns belépését megakadályoztuk a kerítéssel, legalább annyi belépését elősegítettük az embercsempészek tömeges szabadon engedésével. Nem véletlenül panaszkodik Ausztria, hogy hozzájuk a migránsok nagy része a kerítéssel, katonasággal, szupertörvényekkel védett Magyarországról érkezik.

  • Magyarország speciális ország, mely gyermekeit tudatlansággal védi. Egyetlen gyermek sem tudhat 18 éves koráig arról, arról, hogy a biblikus parancsokkal ellentétes nemi irányultság vagy a két nemi identitáson túlmenően további nemi identitások is léteznek (majd jól meg fognak lepődni 13 – 14 évesen). Mivel a szülők nincsenek a törvényben nevesítve, ők sem beszélhetnek róla a gyerekeiknek, ahogy senki sem, hiába süketel a teljes FIDESZ-KDNP, hogy a törvény a szülőknek biztosítja a felvilágosítás jogát. Ostobaságot mondanak, mert hiába volt ez a cél, a törvény megfogalmazója úgy elbarmolta, hogy jobban se kell.

Ha pedig valaki azt hiszi, hogy a másságtól tudatlansággal bárki megvédhető, mert ha nem tud róla, „nem kap kedvet hozzá”, az kérdezze meg az Akadémiát, igazat hisz-e. A probléma sajnos az, hogy túl sok a homokba dugott fej. Beleértve az Akadémiát is.

  • Többeknek felvilágosításképpen: mivel Magyarország NATO tag, sem az EU, sem az USA, de még maga Soros György sem „sodorhat bele” minket a háborúba. Azt kizárólag a NATO tehetné meg. Miután nem tette, ezért nem is vagyunk benne. Orbán hiába vindikálja magának a jogot, hogy őmiatta nem, a háborúba való belépésre vagy az abból való kimaradásra éppúgy nincs hatásköre, ahogy Márki-Zaynak sem lenne, ha – ne adj isten – ő a miniszterelnök.

Kivéve, ha kilépteti az országot a NATO-ból. Ezt Orbán sem merte megcsinálni, holott szerinte Oroszország a NATO ellen harcol, ezzel saját definíciója szerint egyértelműen háborús féllé tette Magyarországot. Még szerencse, hogy a definíciója hülyeség.

Annak agyilag való fölfogása, hogy a fegyverszállító nem lesz automatikusan háborús fél, kizárólag az illetők IQ-ján múlik. Az meg sokféle lehet.

A fentiekből következően bármit ködösít is Orbán, hogy „a migránsok be nem engedése miatt”, hogy a „gender iskolákból való kitiltása miatt” vagy hogy a „háborúból való kimaradás miatt” tartják vissza a támogatást, meg kell értenie, hogy amíg az EU által a demokrácia ismérveinek tekintett 27 pont nincsen teljesítve, addig nem lát tőlük pénzt az ország.

Egyébként a helyzet egyszerű. Teljesítsék Orbánék a 23 pontot, és ha akkor sem kapjuk meg a pénzt, akkor Orbánnak van igaza. Egyébként… khm… mellébeszél. Nem az első eset.

Hogy az ellenzék ennél mennyivel jobb lenne, ahhoz egy, azaz egy ellenzék kellene.

Kissinger módosított

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

“A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK