Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Kihez lojális a magyar tisztikar?

Nem rátóti mese: NATO katonaváros épül Gyulafirátóton. 3000 katona élhet majd a NATO támaszponton, de erről az apróságról a helyi lakosságot nem tájékoztatták.

A magyar kormány már 2016-ban szerződést írt alá az észak-atlanti szervezettel, a helyi lakosság csak most értesült a “megtiszteltetésről”. A Klubrádió beszámolója szerint a helyiek már harcedzettek, mert a szovjet hadsereg is gyakran végzett a környéken hadgyakorlatokat.

Abban reménykedtek, hogy a szovjet csapatok kivonulása és a demokrácia változást jelent e téren, de csalódniuk kellett.

Elrettentés és dialógus

Ez a NATO politika kettős célja Oroszországgal szemben – magyarázta a rászorulóknak Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki az olasz baloldali La Repubblicanak nyilatkozott.

Öten a NATO tagállamok közül különösen tartanak Moszkva terveitől: a balti államok, Lengyelország és Románia.

Ott forgó rendszerben többezer NATO katona megfordul, hogy jelezze Putyin elnöknek: megvédik ezeket a tagállamokat minden esetleges orosz fenyegetéssel szemben.

Magyarország viszont nem tart az orosz fenyegetéstől, épp ellenkezőleg kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

Orbán Viktor a kettős politikát a NATO-val szemben folytatja: miközben eljátsza az elkötelezett szövetséges szerepet, és sok minden más mellett NATO támaszpontot épít Gyulafirátóton, vígan paktál Putyinnal is.

A magyar külügyminiszter pedig a Szputnyik vakcina reklám arca lett, mert Szijjártó Péter ezzel olttatta be magát.

Biden – Orbán avagy kihez lojális a tisztikar

Az USA elnöke június 14-én találkozik a NATO tagállamok vezetőivel, így Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Aligha valószínű, hogy tartalmas tárgyalásra kerülne sor közöttük hiszen a NATO-nak 27 tagállama van, és köztük Magyarország távolról sem a legjelentősebb. Orbán Viktor Trump elnöknek fegyvervásárlásokat ígért, és ennek minden bizonnyal a Biden adminisztráció is örvendezik.

A magyar honvédség és a titkosszolgálatok tisztikarának kiképzését jelentős részben az Egyesült Államokban végzik az elmúlt 30 évben. A képzés során szoros kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek rendkívüli mértékben növelik a szövetséges erők hatékonyságát. De mi van akkor, ha a washingtoni adminisztráció elégedetlen a nemzeti együttműködés rendszerével?

Mennyiben számolhat akkor Orbán Viktor a tisztikar lojalitásával?

Nem lehet tudni, hogy miért menesztette a miniszterelnök a honvédség egész vezetését, de Orbán Viktornak lehetnek álmatlan éjszakái amiatt, hogy a hadseregben és a titkosszolgálatokban sok olyan magasrangú tiszt szolgál, akit az USA-ban képeztek ki.

Ha Orbán szembemegy a washingtoni elképzelésekkel, akkor a lojalitásuk kétségessé válhat …

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

„Távoli tüzeket nem lehet közeli vizekkel eloltani”.

Hallom a felháborodást Orbán legújabb politikai prostitúciója kapcsán, vagyis, hogy felajánlkozott immáron katonapolitikailag is Pekingnek. Az erőteljes érzelmek érthetők, de nem amiatt, mintha ezt az egészet komolyan is lehetne venni.

Persze a nyugati szövetségeseinkkel szembeni árulás komoly dolog, de Orbánra a Nyugat már semmi olyasmit nem bíz, amit az áruba bocsáthatna. Így van ez már évek óta. Egy amerikai diplomata – még a trumpi időszakban – osztotta meg velem azt az értesülést, hogy szerte a nagyvilágban a magyar nagykövetségeken úgy járnak ki s be a kínai és az orosz hírszerzők, mintha a képviselet a sajátjuk lenne.
Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) a kínai történelem egyik legnagyobb alakja, aki kivezette Kínát a maoi szennyből, s akit ezért a mai pekingi despota, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) ki akar törölni a történelmi emlékezetből, egy tőle segítséget kérő, harmadikvilágbeli, korrupt politikusnak azt mondta:

„Távoli tüzeket nem lehet közeli vizekkel eloltani”.

Bölcs gondolat, s bármit feltételezünk is a pekingi vezetésről, azt az ostobaságot semmiképp sem kellene, hogy ezt ők ma másként gondolnák. Különösen nem egy olyan harmadikvilágbeli, korrupt politikus kapcsán, mint Orbán Viktor.
De a dolgot mégsem lehet ennyivel elintézni, ugyanis, ha félvállról vennénk ezt az árulást, nem lennénk méltók ahhoz a szövetséghez, amit a Nyugat, a NATO révén felajánlott nekünk
A DK egyértelmű választ fog adni erre az új kihívásra, amit Pekingben és a szövetséges nyugati fővárosokban egyaránt meg fognak hallani.
Ara-Kovács Attila

Orbán-Zelenszkij csúcs Kárpátalján

Már tavaly megígérték, de idén júniusban várhatóan össze is jön a két szomszédos állam vezetőjének találkozása Munkácson és Debrecenben. Együtt avatják fel a Munkácsy házat Kárpátalján.

A két állam kapcsolata meglehetősen feszült, mert a nyelv törvény Ukrajnában korlátozza a mintegy 140 ezer fős magyar kisebbség jogait. A kijevi kormányzatot az zavarja, hogy a magyarok döntő többsége kettős állampolgár lett, noha Ukrajna törvényei ezt nem teszik lehetővé.

A megosztó múlt

Kárpátalja az Osztrák-Magyar monarchia felbomlásáig Magyarország része volt. A trianoni béke után csehszlovák terület lett azon az alapon, hogy a lakosság döntő többsége valamilyen szláv nyelvet beszél. Csehszlovákia felbomlása után Kárpátalja újra Magyarország része lett.

A második világháborút lezáró párizsi béke következtében vált Ukrajna részévé vagyis szovjet területté.

A Szovjetunió bukása után Ukrajna része. Miután a Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, és Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvéseit, Kijevben aggodalom ébredt Kárpátalja ügyében is. Ukrajna fővárosában sokan úgy gondolják, hogy Putyin és Orbán valamiféle szövetséget kötött Ukrajna ellen.

Ukrajna és a NATO

A jelenlegi ukrán vezetés csatlakozni szeretne az észak-atlanti szövetséghez, de ezt Moszkva semmiképp sem akarja elfogadni. Ezért Putyinnak előnyös, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Nyilvánvalóan erről is szó lesz Orbán és Zelenszkij találkozóján.

Az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi vezetést Kijevben, de az egész problémát az amerikai-orosz kapcsolatok részének tekinti. Ezért is tárgyalt Rejkjavikban a két állam külügyminisztere Ukrajnáról is. Hamarosan Biden-Putyin csúcstalálkozó is lehet, melyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba kerül majd.

Kijevben azonban nem vártak erre hanem szép csendben lepaktáltak Putyinnal. Kirúgták a stratégiai fontosságú Naftogaz éléről a nyugatbarát főnököt, és a helyére olyan csúcs menedzsert hoztak, akinek az édesanyja az egyik Putyin barát párt főnöke Ukrajnában.

A Putyin-Zelenszkij paktum mögött az a kijevi felismerés áll, hogy a nyugati támogatás nem hozott életszínvonal emelkedést Ukrajnának, ahonnan millió számra vándorolnak ki az emberek. A Kárpátalján élő magyarok ezért is vállalják a magyar állampolgárságot, mert ily módon munkát találhatnak az egész EU területén.

Kifelé II.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiószövegének fő témája a járvány miatti korlátozások oldása volt, de az utolsó percekben más ügyben is tett egy fontos megjegyzést. A mai Magyarország május 21-én, Buda visszavételének évfordulóján tartja a honvédelem napját, és ebből az alkalomból beszélt Orbán a honvédség fejlesztéséről, a gyorsan növekvő katonai kiadásokról.

Azt állította, hogy a baloldal („a 2010 előtti baloldali kormányok”) nem is akar hadsereget, ők („a mostani nemzeti kormány”) viszont igen, majd a következőt mondta:

„Lehet, hogy a NATO-tagság könnyebbé teszi a helyzetet, de a NATO nem fog bennünket megvédeni.

Ha valaki arra számít, hogy valaki más majd kockáztatja az életét a mi biztonságunkért, akkor szerintem illúziókat kerget. Hajlandók lesznek baj esetén nekünk segíteni, ha azt látják, hogy mi magunk teszünk a saját biztonságunkért. (…)

A NATO-tagság nem ment fel bennünket a saját hazánk megvédésére alkalmas saját hadsereg fenntartásának kötelezettsége alól.

Hadsereg kell, honvédek kellenek, a katonáinkat meg kell becsülni (…)

Lehet, hogy nem lesz háború nemzedékeken keresztül, adja Isten, hogy így legyen, de ha lesz, akkor ők lesznek az elsők, akik vásárra viszik a bőrüket, sőt kötelező odavinniük (…) De eszköz is kell, mert utcakővel vagy dárdákkal meg íjakkal nem fog menni, ha az ellenfélnek egyéként modern haditechnikája van.

Tehát a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, hanem haditechnika szempontjából is tartani kell a lépést mindenkivel. És

az elmúlt években egy elég komoly fegyverkezésbe kezdtek a szomszédjaink. Ezt a biztonságunk érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, reagálnunk kell rá.

Nekünk is végre kell hajtanunk a hadsereg nagyon magas szinten történő modernizációját. Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is.”

Mint tudjuk, Orbán ebben a ciklusban nagy mértékben növeli a katonai kiadásokat, költséges fegyverkezési programot hajt végre: Németországtól tankokat, az Egyesült Államoktól légvédelmi rendszert, Törökországtól csapatszállító járműveket vásárol. Értelmezhető ez úgy, hogy a nyugati szövetség, a NATO fegyelmezett tagjaként megígérte és teljesíti, hogy a GDP 2 százalékára növeli a katonai kiadásokat. Csakhogy az idézett mondatok mást jeleznek:

számára az a mérce, hogy a szomszéd országok „komoly fegyverkezésbe kezdtek”, velük kell „lépést tartani”, hogy a Kárpát-medencében nekünk legyen „a legerősebb hadseregünk”.

Ez bizony azt jelenti, hogy Orbán visszatér a néhai Für Lajos „körkörös védelem” logikájához, a szomszéd országok ellen fegyverkezik. Ki tudja, milyen célból.

Láttuk, hogy Orbán kifelé tart az európai demokráciák gazdasági és politikai szövetségéből, vakcinaügyben járványellenes együttműködéséből is. Orbán idézett szavaiból arra is következtethetünk, hogy Orbán biztonságpolitikai szempontból sem a nyugati demokráciák szövetségében gondolkodik, hanem valami egészen másban. Hogy mi lehet ez a más, azon érdemes komolyan elgondolkozni.

Az oroszok már az európai spájzban vannak

Putyin titkosszolgálata kiváló hálózatot épített ki az Európai Unióban, ahol a legfelső vezetés közelében ügyködnek olyanok, akik el vannak kötelezve Moszkvának. Erről beszélt Mihail Hodorkovszkij, egykori orosz oligarcha online az Európai parlament szakbizottsága előtt.

Hodorkovszkij egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, aki kiváló kapcsolatokat ápolt a titkosszolgálattal. Enélkül ugyanis senki sem boldogulhat Oroszországban. Sokáig jól együttműködött Putyinnal, de minden oroszok elnöke azzal gyanúsította meg, hogy a Nyugat megbízásából puccsot szervez ellene. Elfogták, és jó pár évet töltött lágerben. Végül Angela Merkel kancellár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy szabadon elhagyhassa Oroszországot, ahol persze a teljes vagyonát elkobozták.

Orosz ügynökök Merkel környezetében

Erről is beszélt Hodorkovszkij, aki rámutatott arra, hogy Moszkva és Berlin nem véletlenül ápol jó kapcsolatot egymással. Oroszországban a németeket a legfontosabb nyugati kapcsolatnak tekintik. Putyin is német szakértőnek számított az orosz elitben, ahol ez is hozzájárult ahhoz, hogy teljhatalmat tudjon kiépíteni.

Persze rögtön említsük meg, hogy Merkel szociáldemokrata elődje is Putyin embere lett. A többi között azt a gázvezetéket is ő hozta tető alá, amelyet az amerikaiak minden eszközzel meg kívánnak akadályozni.

Az orosz titkosszolgálat beépült Ausztriában magába az elhárító intézményekbe is, ezért az orosz hírszerzőknek nincs mitől tartani ebben az országban – mondta Hodorkovszkij. Aki egy hatvan oldalas jelentésre hívta fel az Európai parlament figyelmét. Ebben emigrációban élő oroszok bizonyítják: létezik egy ilyen hálózat az Európai Unióban.

Ebben sincs sok újdonság: a francia politika csillagát, Léotard hadügyminisztert az amerikai kémelhárítás buktatta le, mert kiderült róla, hogy a NATO tanács ülésekről rendszeresen tájékoztatta Moszkvát.

Ötödik hadtest

Hodorkovszkij szerint egész ötödik hadtest működik az Európai Unió tagállamaiban. Név szerint is megemlített közülük néhányat. Egyikük, egy francia Európa parlamenti képviselő ott is ült a videó tájékoztató során, de nem tiltakozott.

Hodorkovszkij elmondta az Európai Parlament bizottságának, hogy az orosz titkosszolgálat megvesztegetéssel illetve zsarolással veszi rá az érintett államok politikusait vagy állam hivatalnokait az együttműködésre.

Amióta Biden elnök újra stratégiai ellenfélnek nevezte Oroszországot, növekszik a washingtoni nyomás az európai NATO szövetségesekre, hogy lazítsanak a moszkvai kapcsolatokon.

És Magyarország?

Az Orbán kormány jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, és ily módon Szijjártó Péter a Szputnyik reklám arca lett.

Az oroszok Magyarországra hoztak egy bankot, melynek titkosszolgálati kapcsolatai mindenki előtt közismertek.

Oroszország gazdasági gondjai ugyanakkor jól ismertek Orbán Viktor előtt is. Ezért a magyar miniszterelnök – a keleti nyitás jegyében – mindinkább Kínát részesíti előnyben Oroszországgal szemben. Pekingből ugyanis több pénzt remélhet mint Moszkvából…

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be.

A magyar miniszterelnök közölte: hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Kínában.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy Orbán Viktor a kínai vakcinával olttatta be magát a koronavírus járvánnyal szemben. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNtech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten.

Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját ?!

Románia kiutasította Moszkva katonai attaséjának helyettesét

Folytatódik a orosz diplimaták kiutasítási hulláma. Bukarestben nem verték nagy dobra az eseményt mint korábban Prágában vagy Szófiában. Csupán annyit közöltek, hogy Oroszország bukaresti katonai attaséjának helyettese megsértette a bécsi konvenciót ezért kiutasították az országból. Ez a diplomácia nyelvén kémkedésre történő utalást jelent. 

Korábban Prágából 20, Szófiától 6 orosz diplomatát utasítottak ki – kémkedés vádjával. Mindkét esetben maga a miniszterelnök jelentette be a kiutasítást. Ez összefügghet azzal, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszter első európai útján arra szólította fel a NATO szövetségeseket, hogy erősítsék meg az atlanti szövetséget. Egy füst alatt azt is hangsúlyozta, hogy mind Oroszország mind pedig Kína Washington stratégiai ellenfelének számít.

A Fekete tenger környéke egyre érzékenyebb térség

Bulgáriában a kiutasított orosz diplomaták azután a várnai megfigyelő központ iránt érdeklődtek, melyet az amerikaik szereltek fel a bolgár kikötővárosban.

Az ukrajnai válság idején Washington felvetette: hadihajókat küldene a Krím félsziget környékére. Szebasztopolban van az orosz flotta főhadiszállása, ezért ez különösen érzékeny térség.

Az USA végülis lemondott arról, hogy hadihajókat küldjön a Krím félsziget körüli vizekre.

Miért? Moszkvai források szerint korábban két amerikai hadihajó informatikai rendszerét sikerült megbénítani a Fekete tengeren. Egy orosz harci gép többször átrepült a hajók fölött – támadást imitálva. Ezzel sikerült annyira megbolondítania az amerikai hadihajók informatikai rendszerét, hogy azok “megvakultak”. Kézi irányítással tértek vissza a romániai Konstanca kikötőjébe. Az imitált orosz támadás állítólag lélektani sokkot is okozott, emiatt több amerikai tengerész tiszt távozott a flottától.

Az USA szerint orosz dezinformációs kampányról van csupán szó.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az “einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török “szultán” szembekerült Washingtonnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK