Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Az ukrán-magyar ügy

Napirend előtt szólalt fel Szijjártó Péter külügyminiszter, és a magyar külpolitika egyik legnehezebb kérdését hozta szóba. Elmondta, hogy a kormány javaslatot tesz Ukrajnának az ottani oktatási szabályozás módosítására. E szerint továbbra is tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja magyar iskoláiban magyarul is taníthassák, tanulhassák a szaktantárgyakat, és cserébe a magyar kormány pénzbeli segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az iskolákban hatékonyabban, eredményesebben taníthassák az ukrán nyelvet, hogy minden gyerek szert tegyen magas szintű ukrán nyelvismeretre. Ugyanakkor kitart Ukrajna és a NATO együttműködésének blokkolása mellett.

Azért nehéz kérdése ez a magyar külpolitikának, mert az egyik szomszéd ország, Ukrajna rendkívül káros, embertelen intézkedésére kellene jól, okosan, hasznos módon válaszolni. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, és ehhez kell az európai normákat követni igyekvő ellenzéknek a maga viszonyát kialakítania.
Az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény káros és embertelen, amennyiben Ukrajna nem ukrán identitású, nem ukrán anyanyelvű lakosságát akarja anyanyelvének használatában korlátozni, identitásától megfosztani.

Ukrajnában sok milliós orosz és néhány százezres lengyel, magyar és román kisebbség él. Az ukrán állam számára a stratégiai kérdés az ukrajnai orosz nyelvű és orosz identitású lakosság helyzetének szabályozása volt.

A független Ukrajna első két évtizedében megoldódni látszott az állam déli, keleti és középső régióiban élő orosz nyelvű lakosság helyzete: az állam tudomásul vette, hogy ők oroszul élik életüket, orosz nyelvű iskolába járnak, orosz újságokat olvasnak, orosz médiát fogyasztanak. A nagyvárosokban ukránok és oroszok a szovjet időszakban kialakult módon oroszul érintkeztek egymással.
A Majdan forradalma, Janukovics elnök bukása új helyzetet teremtett. Ukrajna megszabadult Oroszország befolyásától, amire válaszul az orosz állam katonai erővel „megszabadította” Ukrajnát a Krímtől és a Donyec-medence két tartományától. Ebből a folyamatból a nyugatos, oroszellenes politikai erők azt a következtetést is levonták, hogy az országon belül is az ukrán nyelv dominanciáját kell kivívni. Ezt szolgálja a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvény és oktatási törvény. E törvények ellen jogos a legkeményebb tiltakozás, ahogy jogos volt annak idején a szintén a kisebbségi identitást elnyomó szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás is. Helyes, ha a magyar állam fellép az ukrajnai magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen, már csak azért is, mert még az Antall-kormány által kötött alapszerződés biztosított nemzetközi jogi védelmet a kárpátaljai magyarok kisebbség jogainak.
Csakhogy nehezíti ezt, ha az Orbán-kormány Ukrajna szuverenitását sértő módon egyoldalúan kínálta fel a kárpátaljai magyaroknak a magyar állampolgárságot, az ukrán jogrend megsértésére késztetve őket.

Igazi államközi botrányt okozott, amikor a beregszászi konzulátus épületében vettek állampolgári esküt ottani magyaroktól. Szintén botrányt okozott, amikor a magyar kormány „Kárpátalja fejlődéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy az Orbán-kormány azzal lépett fel az ukrán állam jogfosztó törvényei ellen, hogy NATO-tagországként blokkolja a NATO együttműködését Ukrajnával.

A másik két NATO-tagállam, amelynek ukrajnai kisebbségét szintén sújtják a szóban forgó törvények, Lengyelország és Románia nem tett hasonló lépést, és az Orbán-kormánynak így sikerült elszigetelődnie, s ezt az ellenlépést a NATO-ban senki sem támogatja.
Kár, hogy Szijjártó felszólalására reagálva több ellenzéki felszólaló is kifejezetten támogatta az Orbán-kormánynak ezt a terméketlen ellenlépését, csak az MSZP-s Mesterházy Attila fogalmazott meg óvatos kételyt, s senki sem emlékeztetett az Orbán-kormány említett provokatív akcióira. Holott szerintem

az a helyes, ha az európai normák elkötelezettje határozottan állást foglal a magyar kisebbség jogai mellett, viszont ugyanilyen határozottan ítél el az Orbán-kormány nacionalista, a szomszéd országok szuverenitását sértő lépéseit.

NATO-n belül vagy önállóan?

Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Németország európai védelmi unió felállításában érdekelt. Szerinte tíz éven belül létre lehetne hozni az európai védelmi uniót. Az unió nem lenne független a NATO-tól hanem annak európai pillére lenne – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Jelenleg az USA garantálja Európa biztonságát. Ezt Trump elnök gyakran az orra alá is dörgöli európai szövetségeseinek, akiket arra figyelmeztet: a biztonságnak ára van! Vagyis az USA pénzt vár azért, hogy védelmezze Európát. Az európai NATO tagoknak ennek érdekében a GDP 2%-ra kellene emelniük a hadi kiadásokat. A pénzből pedig jórészt amerikai fegyvereket kellene venniük – legalábbis Trump szerint.

Lengyelország és Románia lelkesen követi is Trump receptjét, és sok milliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket.

Macron elnök önálló európai védelmi uniót akar

A francia államfő néhány napja felvázolta elképzeléseit, melyeket azután szombaton fejt ki részletesen Münchenben. Eszerint a francia atom ütőerőre alapozva lehetne kifejleszteni az európai hadsereget, mely mindenekelőtt európai fegyverekkel lenne felszerelve. A NATO – n belül ily módon Európa fokozatosan egyenrangú szerepbe kerülne az Egyesült Államokkal.

Magyarország támogatja Macron elképzeléseit ezen a téren. Tavaly Németország legnagyobb fegyver vásárlója Magyarország volt, mely Lengyelországtól és Romániától eltérően katonai tekintetben sokkal inkább a francia-német szövetséghez mint az Egyesült Államokhoz igazodik.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

Magyarország a német fegyverek legnagyobb vásárlója

Rekordot dönt idén a fegyver export Németországban, ahol a legutolsó statisztikai adatok szerint 7,95 milliárd euró a bevétel, de valószínű, hogy a 2019-es év összegzése túllépi majd a 8 milliárd eurót.

Az utóbbi három évben csökkent a fegyver export Németországban, de idén radikális fordulat következett be: januártól decemberig 65%-os növekedés következett be!

Németország nemcsak fegyvert ad el külföldön, de licencet is. Ezen a téren is megdőlt minden rekord: tavaly 5,3 milliárd eurót hozott ez a konyhára, idén ennél máris többet.

Magyarország 1,77 milliárd euróval messze az első

A második helyen álló Egyiptom /802 millió euró/ és a harmadik helyezett USA /483 millió euró/ együtt nem importált annyit idén mint Magyarország. Mindez összefügg azzal, hogy Trump elnök egyre jobban sürgeti: minden NATO állam teljesítse kötelezettségét és költse a GDP két százalékát katonai célokra. Trump persze haza beszél: elsősorban amerikai fegyvereket akar eladni NATO szövetségeseinek. Lengyelország és Románia jeleskedik is ezen a téren. Ez a két állam az USA stratégiai szövetségese a térségben. Magyarország viszont úgy növeli katonai kiadásait, hogy európai fegyvereket vásárol. Erősítve ezzel a kapcsolatait Németországgal, amely ettől függetlenül is hazánk legfőbb gazdasági partnere. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van az ilyen döntések stratégiai jelentőségével éppúgy mint partnerei Berlinben és Washingtonban.

Németország és az USA szövetségesi viszonya egyre hűvösebb. Jellemző a német közvéleményre, hogy egy friss felmérés szerint Trump nagyobb veszélyt jelent Németországra mint Putyin vagy Kim Dzsongun észak-koreai elnök!…

Románia elnöke egész másképp látja a világot

Az Európai Unió,  a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.

Élvezi, méghozzá annak ellenére, hogy 1989 előtt szoros szálak fűzték a Securitate-hoz. Nemrég visszautasította Orbán Viktor javaslatát arra, hogy működjön együtt a visegrádi négyekkel. Míg a magyar miniszterelnök Berlint, Moszkvát és Ankarát jelölte meg a magyar diplomácia három fő igazodási pontjának addig a románok globálisan gondolkodnak. Mindenképp a nyugati világ részének tekintik magukat. Maximálisan együttműködnek az Európai Unióval, melynek bírálatával a magyar miniszterelnök nem fukarkodik.

Románia az USA legjobb szövetségese a térségben

A románok több milliárd dollár értékben vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól, mely stratégia szempontból igen fontosnak tartja Romániát. Ennek az az oka, hogy Törökország mindinkább renitens magatartást tanúsít a NATO-ban és jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A Romániába telepített amerikai rakéták és repülőgépek fokozatosan átvehetik azt a szerepet, melyet Törökország játszik jelenleg a NATO-ban. Legutóbb már Erdogan elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a nagy amerikai légi támaszpontot Incirlikben. Az USA már felkészült arra, hogy a törökországi támaszpont szerepét Románia vegye át.

Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is

Klaus Johannis német származása kitűnő referencia Németországban, ahova többszázezer szász települt át Romániából Ceausescu bukása után. Macron elnök is kedveli a románokat: az ő támogatásával lett a liberálisok frakcióvezetője az Európai parlamentben Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök. Aki különben a Securitate karhatalmi ezredében teljesítette katonai szolgálatát Ceausescu idején. Berlin és Párizs támogatásával lett az Európai Unió első korrupcióellenes főügyésze Laura Codreanu-Kövesi, aki a bukaresti amerikai nagykövetség támogatásával az elit számos tagját juttatta börtönbe Romániában.

Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.

A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.

Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.

Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.

A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.

Putyin: a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

13 új tagja van a NATO-nak azóta, hogy a Szovjetunió megszűnt – fejtegette az orosz elnök. A NATO hetven éve azon a címen jött létre, hogy a Szovjetunió fenyegeti Nyugat Európát. A Szovjetunió rég megszűnt, de a NATO tovább terjeszkedik a határaink irányában.

A NATO terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve

Az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához. Az amerikaiak rakétákat helyeznek el Lengyelországban és Romániában, Moszkva ezt is közvetlen fenyegetésnek tartja. Arról nem beszélt Putyin, hogy az oroszok új rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén, és ezt a közeli NATO tagállamok nyílt fenyegetésként élik meg.

A Közel Keleten Oroszország együttműködik Törökországgal

A NATO belülről igen megosztott. Ez most is kiderült amikor Londonban megemlékeztek a megállapítás hetvenedik évfordulójáról. Míg a legtöbb NATO tagállam fenyegetésnek tekinti Oroszországot addig Törökország és Magyarország vígan együttműködik Moszkvával. Erdogan elnök meg is mondta Londonban, hogy egy NATO tagállamnak nem kell feltétlenül orosz ellenesnek lennie. A magyar miniszterelnök ugyanezen a véleményen van.

Ezért is mondta Macron francia elnök, hogy a NATO agyhalott, mert döntésképtelen! Trump is korholta emiatt a francia elnököt, de a lényeget tekintve kevesen cáfolták meg Macront. A 29 tagállam érdekei annyira különböznek, hogy a hagyományos orosz ellenesség immár kevés ahhoz, hogy összetartsa a szövetséget. Ráadásul az amerikaiak most a Kína ellenességet akarják eladni európai partnereiknek, akik szerint nagyon is kilóg a lóláb: az USA ki akarja szorítani Kínát az európai piacról, hogy ott azután a saját technológiáit adja el. A fenyegetés címén pedig jó sok amerikai fegyvert lehet eladni az európai szövetségeseknek, akik inkább a szociális kiadásokat növelnék, hogy megakadályozzák a populizmus áttörését Európában.

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

Agyhalott-e a hetven éves NATO?

Londonban tanácskoznak a 29 állam vezetői, akik egyre megosztottabbak az észak-atlanti szerződés jövőjét illetően. Trump elnök szeretné csökkenteni az amerikai elkötelezettséget az Óvilágban, és rávenni szövetségeseit arra: költsenek többet katonai célokra vagyis vegyenek több amerikai fegyvert.

Trump követelésének elsősorban az egykori szocialista államok tesznek eleget: a három balti ország, Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az államok a GDP 2%-át költik katonai célra. Cserébe azt várják az Egyesült Államoktól: vészhelyzetben teljesítse az ötödik cikkelyt vagyis védje meg őket Oroszországtól.

Ez aggasztja az egykori szocialista államok vezetőit, akik távolról sem lehetnek biztosak benne, hogy Trump a döntő pillanatban melléjük áll. Az USA elnöke “különleges” kapcsolatot ápol Putyinnal, és ez nagyon aggasztja az Oroszország határaihoz közel elhelyezkedő egykori szocialista államok vezetőit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tartozik közéjük, mert ő is “különleges kapcsolatot” ápol Putyin orosz elnökkel.

A Közel Keleten nyíltan szembekerültek a NATO tagállamok

Franciaország és Németország elítélte Törökország katonai akcióját Szíriában. Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott, mert döntésképtelen. Válaszul Erdogan török elnök azt kérdezte: nem Macron agyhalott-e?

Boris Johnson brit miniszterelnök – mint vendéglátó – egységre szólítja fel a NATO tagállamokat, de a brexitről szóló választási kampány kellős közepén ennek az egység felhívásnak tragikomikus jellege van.

Erdogan Macronnak: agyhalál, de kié?

A francia államfő többször is agyhalottnak nevezte a NATO-t, mely Törökország szíriai akciója kapcsán döntésképtelennek bizonyult. Míg a franciák elítélték a törökök támadását a kurdok ellen, Trump elnök kétértelmű magatartást tanúsított.

Erdogan elnök pénteken a Marmara egyetemen kijelentette: Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek előbb a saját agyát kellene megvizsgáltatnia mielőtt agyhalottnak nevezné a NATO-t. “Miénk a NATO legnagyobb hadserege”- közölte Erdogan, aki hozzátette: a francia államfőnek halvány fogalma sincsen arról, hogy mit is jelent a terrorizmus elleni harc! A törökök majd mindenható ura arra célzott, hogy Macron elnök az Élysée palotában fogadta annak a kurd milíciának a vezetőit, amely a törökök ellen harcol Szíriában, és amelyet Erdogan terroristának nevez.

Európai-török ellentét

Az Európai Unió évek óta szembeáll Törökországgal a migráns kérdésben, mert Erdogan szinte folyamatosan új migráns hullámmal fenyegetőzik. Macron elnöknek külön elszámolnivalója is van Erdogannal: a francia titkosszolgálat meg van győződve arról, hogy a nagy párizsi iszlamista terrorakciókat a törökök segítették elő! Párizs megítélése szerint Erdogan az iszlamista terrorizmus titkos támogatásával Európában azt akarja elérni, hogy az Európai Unió adjon neki zöld utat a kurdokkal való leszámoláshoz. Erdogan nyíltan zsarolja a nagyhatalmakat. Trumpot azzal vette rá az amerikai csapatok kivonására Szíriából, hogy közölte vele: bizonyítékai vannak arra, hogy Jared Kushner, az elnök veje és közel-keleti főtanácsadója engedélyezte a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban! Erdogan ki akarja szorítani a térségből Amerikát és az Európai Uniót, hogy az oroszokkal közösen uralkodjon azon területen, ahol még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült tartós békét teremtenie.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK