Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

“Putyinnal nem lehet tárgyalni”

0

Az a véleménye Grigorij Jugyin orosz filozófia professzornak, aki immár a Princeton egyetemen írja legújabb könyvét az orosz diktátor világképéről, hogy “Putyinnal nem lehet tárgyalni”. Amit Grigorij Jugyin professzor erről állít az meglehetősen vérfagyasztó.

A birodalom visszaszerzése Putyin célja – állítja a filozófia professzor, aki szerint az egész Varsói Szerződést vissza szeretné hozni Putyin, aki megveti Gorbacsovot amiért ő feladta azt.

Fel Berlinre!

– ez a felirat olvasható a moszkvai autókon.

Ez egyrészt emlékezés a második világháborúra amikor Zsukov marsall megvédte Moszkvát és elfoglalta Berlint, másrészt pedig arra, hogy az NDK a szovjet zónához tartozott a berlini Fal leomlása előtt. Putyin, a KGB alezredese a nyolcvanas években Drezdában volt a helyi szovjet titkosszolgálati központ parancsnoka. Az ő gondolkodásában a mindent vissza! elképzelés él – állítja Jugyin. Putyin elő is állt ezzel a gondolattal mondván: a NATO vonuljon ki a Varsói Szerződés egykori területéről, így Magyarországról is!

Putyin azt gondolja, hogy a NATO nem kockáztat világháborút az egykori szocialista országok megvédése érdekében.

Putyin nem ismer határokat – állítja az orosz filozófus, aki megjósolta az Ukrajna elleni agressziót. Akkor még otthon élt, és tiltakozott, tüntetett az ukrajnai háború ellen. Agyba főbe verték a titkosszolgálat civil ruhás emberei. Ezt követően emigrált Oroszországból.

A háború nem megoldás semmire

Ezt a megállapítást a Valdaj kutató csoport tette Lukjanov professzor vezetésével. Ők Putyin stratégiai tanácsadói közé tartoznak. Az év elején kiadott tanulmányukban józanul kifejtik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban immár a pénz és a digitális technológia sokkal fontosabb mint területek elfoglalása.

A háború elavult érdekérvényesítő módszer.

Oroszországnak különben sem az a problémája, hogy nincs elég sok területe. Oroszország még mindig a világ legnagyobb országa, amelyben egyre kevesebben élnek. Nem a terület hiányzik Oroszország sikeréhez hiszen a szovjet birodalom is sikertelen volt. Olyan gazdasági rendszert képtelen összehozni Putyin, amelyikből nem menekülnek el tömegesen a tehetséges fiatalok.

A Goldman-Sachs New York-i pénzintézet moszkvai embere le is tett egy tervet Putyin asztalára arról, hogy miképp lehetne sikeres gazdaságot működtetni Oroszországban.

Az orosz diktátor megköszönte majd elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:

“az én támogatóim a szilovikok – a titkosszolgálat és a hadsereg tisztikara – illetve a szürovikok, a nyersanyag kitermelés oligarchái. Ők nem akarnak reformokat tehát én sem”

– közölte Putyin.

Ezekután belevágott a grúziai kalandba, amelynek eredményeképp megszerzett két tartományt. Aztán 2014-ben a Krím következett. 2022-ben pedig az Ukrajna elleni háború.

Ez nem birodalom építés, hanem zsákutca.

A szomszédos országok leszalámizása inkább csak propaganda siker, melynek valódi értéke nincs. Pótcselekvés.
Putyin pedig ebben a zsákutcában töprenghet azon, hogy hol van előre?

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Magánszponzor a balti tengeri gázvezeték robbantás mögött?

Az ukrán – a feltételezések szerint a balti-tengeri orosz gázvezetékek szabotázsát finanszírozó magánszponzor – nevét a nyugati titkosszolgálati körök hónapok óta ismerték, de Ukrajna védelme érdekében szándékosan elhallgatták – írta a londoni The Times.

Az újság szerint már egy héttel az Északi Áramlatok felrobbanása után Brüsszelben egy meg nem nevezett skandináv delegáció munkatársai titkosszolgálati információkat kaptak arról, hogy nem amerikaiak, oroszok vagy lengyelek állnak a robbanások mögött, hanem Ukrajna magánkezdeményezése. A diplomatáknak közölték, hogy ezt az információt nem hozzák nyilvánosságra.

Mint a lap írja, a szabotázs magánszponzorának – egy meg nem nevezett ukránnak – neve nem kötődik Zelenszkij elnök kormányához. Meg is magyarázzák miért döntöttek úgy, hogy eltitkolják az ukrán szponzor nevét:

“Úgy tűnik, a NATO-tisztviselők meg akarták menteni Ukrajnát a Németországgal való nyilvános vitától, amely késleltette a létfontosságú katonai segélyek szállítását, beleértve a Leopard 2 harckocsikat és az IRIS-T légvédelmi rendszereket.

Ez teljesen érthető, de ennek ellenére tudniuk kellett, hogy ki a felelős. Az ukrán elnöki adminisztrációt vagy a kijevi védelmi minisztériumot “megdöbbentette” a jelentés, és makacsul tagadják, hogy érintettek volna” – áll a The Times.

Az újság megjegyzi, hogy a műveletet finanszírozó “befolyásos személyiségnek” nem állt szándékában a német fegyverszállítás kritikusainak pozícióját erősíteni, akik nyomást gyakorolnak Olaf Scholz kormányára. 

Az összetett művelet során jachtot, elit búvárokat, hamisított útleveleket, valamint halmozott robbanóanyag tölteteket vásároltak, amelyek csak a gáz- és olajipar számára érhetők el – külön engedély alapján – és  akkor is csak nagyon drágán.

Kedden a The New York Times tekintélyes amerikai liberális újság  forrásokra és titkosszolgálati adatokra hivatkozva  közölt egy cikket, azt sugallja, hogy nem kormányzati csoportok, köztük oroszok és ukránok állnak a robbantás hátterében. 

A német sajtó szerint pedig a németországi nyomozás azonosított egy hajót, amellyel 2022 őszén a balti-tengeri orosz Északi Áramlat gázvezetékeket szabotálták, és úgy vélik, hogy ez így vagy úgy, de kapcsolódik  Ukrajnához.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója  elmondta, hogy Ukrajna nem vett részt az orosz Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokban, és nincs információja arról, hogy ukrán-barát ügynökök megtehették volna.

„A neve mindenképpen ki fog derülni, főleg, ha belegondolunk, hogy egyfajta névjegykártyát hagyott maga után”

– összegzi a lap.

“Ez nem az USA és Oroszország háborúja”

0

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?

“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:

“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”

Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.

Képmutatás és kettős beszéd

Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.

Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.

Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.

Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.

Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.

Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.

Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.

Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra  és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.

Az uniós költségvetés nem finanszírozza a közös fegyvervásárlást

Az uniós tagállamok még vitatkoznak azon, hogy közösen vegyenek lőszert Ukrajnának, de Johannes Hahn költségvetési biztos máris közölte: erre az Európai Unió kasszájában nincsen pénz.

“Kristálytisztán megmondtam az érintetteknek, hogy az alapszerződés miatt ez a finanszírozás kizárt” – nyilatkozta az osztrák biztos a brüsszeli Politico tudósítójának. Mégis miből lehetne finanszírozni a közös fegyvervásárlást? Johannes Hahn szerint erre alkalmas lehet a European Peace Facility – EPF, amely kívül van az uniós költségvetésen, és amelyet arra találtak ki, hogy abból pénzeljék az Ukrajnának küldött fegyvereket. Ezt olyan uniós  tagállamok is igénybe vehetik, melyek nem tagjai a NATO-nak. Ilyen például Ausztria, és egyelőre még Finnország és Svédország, amely már jelentkezett, de még nem került be az észak-atlanti szervezetbe.

Az uniós tagállamokban azért merült fel a közös fegyver illetve lőszer vásárlás ötlete, mert ily módon jobb árat tudnak kialkudni mintha nemzeti alapon külön-külön tárgyalnának. Jelenleg a piacon nagy a lőszer hiány, mert az ukrajnai háborúban olyan tempóban használják fel azokat, hogy a gyárak nem győzik az utánpótlást. Ráadásul a közös beszerzés azért is fontos lenne, mert a szabványok nem csereszabatosak Európában.

Erről Ursula von der Leyen is beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián.

“Fel kell gyorsítanunk a gyártást egységes szabvány szerint. Nem telhetnek el hónapok vagy esetleg évek addíg amíg fel tudjuk tölteni a készleteket.”

A NATO nem készült fel hosszú háborúra

Brüsszelben már korábban felhívták a figyelmet a problémára. Thierry Breton biztos utalt arra, hogy a NATO múlt júniusi stratégiai döntése nem számolt elhúzódó háborúval. Breton ezért levelet küldött minden uniós hadügyminiszternek sürgetve egy közös fegyver és lőszer beszerzési program összeállítását. A minta a Covid védőoltások közös uniós programja lenne – javasolta Thierry Breton. A viták megkezdődtek, de döntés mindmáig nincs. Februárban azután az uniós csúcstalálkozón újra felvetette ezt Észtország miniszterelnöke. Kallas kormányfő is a Covid védőoltáshoz hasonló programot javasolt, de a fegyverek speciális esetnek számítanak miután az Európai Uniónak nincs egységes katonai szervezete.

A brüsszeli bizottság közben létrehozott egy 500 millió eurós alapot az európai hadiipar támogatására, de ez még az uniós gépezetben kering, és senki sem tudja, hogy mikor léphet működésbe.

Johannes Hahn biztos a Politiconak csak annyit mondott erről, hogy “ambiciózus elképzelésnek látszik, hogy az év vége előtt ez az alap működésbe lépjen.”

A mostani lőszerhiány utánpótlásának finanszírozását tehát egyelőre nem sikerült megoldani az Európai Unióban miközben Ukrajnában az ígéretek és a valóság közti kínos különbségre egyre gyakrabban mutatnak rá, mert a lőszer hiány már a frontot is elérte.

Műhiszti Orbán módra

Orbán Viktor azt kérte a Fidesz frakciótól, hogy támogassák Finnország és Svédország NATO csatlakozását. A frakció megosztott – nyilatkozta Kocsis Máté. A frakcióvezető elmondta, hogy delegációt küldenek az érintett országokba, melyeknek vezetői az utóbbi időben bírálták a magyar kormányt.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiós beszélgetésében rámutatott: Törökország – “jó szövetségesünk” szintén nem fogadta még el Finnország és Svédország NATO tagságát. Emlékezhetünk: Erdogan olyannyira jó szövetségese Orbán Viktornak, hogy a török elnök beiktatására a magyar kormányfő magával vitte a fiát, Gáspárt is. Aki egyébként katonai karrierre készülhet hiszen elvégezte a méregdrága brit főiskolát Sandhurstben, ahol a királyfiak is tanultak – természetesen államköltségen.

Orbán nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is akadékoskodni próbál. Csak abban téved, hogy Törökország fontos tényező, mert övé a NATO második legerősebb hadserege, és földrajzi fekvése miatt kulcsfontosságú Washington számára. Orbán és Magyarország viszont nem az. A NATO nyugodtan cordon sanitaire-t – védőzónát – hozhat létre Oroszországgal szemben Skandináviától a Balkánig tökéletesen figyelmen kívül hagyva, hogy mit akar Orbán Viktor. Magyarország még a NATO belépés előtt 1998-ban egy dandárt ígért az észak-atlanti szervezetnek, de ezt mindmáig nem sikerült elérni. Az új határidő 2028 vagy 2032. Arra is érdemes emlékeztetni, hogy Magyarország nevében Orbán Viktor és Martonyi János írta alá a NATO csatlakozást.

Műhiszti, de miért?

A Fidesz frakció nem arról ismert, hogy nyilvánosan bármiben is ellentmondana urának és parancsolójának. Színjátékról van szó, amelynek valószínűleg csak nagyon kevesen adnak hitelt külföldön és belföldön egyaránt. A Fidesz frakciónak persze lenne oka az elégedetlenségre hiszen csökken az életszínvonal.

Nekik pedig ezt kell eladniuk a választó körzetükben úgy, hogy ne veszélyeztessék túlságosan a népszerűségüket. Orbán Viktor ország értékelő beszéde kiábrándító lehetett a számukra hiszen elég nyíltan megmondta: hosszú ideig marad a háború és az infláció. Jövőkép? Az elveszett. Matolcsy György még nem is oly rég arról írt, hogy felzárkózunk Ausztriához. Ma már erről szó sincs. A hatalom propagandája arra irányul, hogy úgy állítsa be Orbán kormányát mint a kisebbik rosszat a válságkezelésben. Közben pedig a tehetséges magyar fiatalok úgy zárkóznak fel a Nyugathoz, hogy sűrű sorokban hagyják el Magyarországot Ausztria irányában.

Diplomáciai megoldás kell Ukrajnában, mert a katonai győzelem nem realitás

Mike Milley amerikai vezérkari főnökhöz hasonlóan ezt hangsúlyozta Szenes Zoltán tábornok, aki egykor a magyar vezérkar főnöke volt, most pedig a nemzetvédelmi egyetemen tanít.

Csakis akkor lehet tűzszünet, ha mind a két fél belátja: a katonai győzelem elérhetetlen, mert az oroszok mennyiségi fölényét ellensúlyozza az ukrán hadsereg nyugati technológiája. Az orosz hadsereg létszáma immár másfél millió főre duzzadt. Jelentős részüket Belaruszban képezik ki.

Ezért amikor Putyin meglátogatott egy kiképző központot, épp nem volt ott egyetlen újonc sem. Ezért kadétokat öltöztettek be, hogy legyen kit és mit megmutatni a népnek a televízióban.

Az ukrán hadseregnek létszám gondjai vannak annak ellenére, hogy folyamatosan képezik ki őket a NATO államokban. Folyamatosan érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába, de a realitás messze elmarad az ígéretektől.

Mindössze 40-45 tank érkezik majd Németországból – tanke sehr – és az Egyesült Államokból az első félév során. Ez pedig édeskevés egy komoly hadművelethez. Most mind a két fél erőt gyűjt, hogy tavasszal offenzívát indíthasson a másik ellen. Döntő győzelemre kevés az esély – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes. Korábban Mike Milley vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy az oroszok az egy évvel ezelőtt megkezdett háború egyetlen célját sem érték el, stratégiai szempontból tehát veszítettek.

Oroszország lényegében hadiállapotban van. A gazdaságot átállítják a hadsereg kiszolgálására. Jelenleg ugyanis egymillió felszerelés hiányzik valószínűleg ellopták. Leváltották a hadtáp főnököt éppúgy mint a hadiipar felelős vezetőjét. Putyin Medvegyevet nevezte ki a hadiipar fő menedzserének. A cél az, hogy szuverén legyen az orosz hadiipar vagyis pótolni kell az import chipeket és más alkatrészeket. Ez legalább egy évig eltarthat.

A lőszer hiány mindkét félnél általános. A NATO egyáltalán nem készült fel elhúzódó háborúra, talán majd a Biden adminisztráció utolsó évében javulhat az ellátás.

Ha Rheinmetall magyarországi lőszer gyára Ukrajnába akar lőszert szállítani, akkor a magyar kormány megvétózhatja-e azt?

Nem – válaszolta Szenes tábornok – mert mindg a gyártó cég dönt az eladásról. A Rheinmetall magyarországi cégei vegyesvállalatok, de a magyar államnak csak kisebbségi részesedése van. Ezért a németek vannak döntési pozícióban. Várpalotán a Rheinmetall lőszer gyára 2025-től kezdi meg a termelést.

Magyar haderőreform orosz módra

2008-ban az orosz hadsereg leszerepelt a Grúzia elleni háborúban. Bár győztek, de kiderültek a gyengeségeik például az alkoholizmus és a fegyelmezetlenség. Putyin ezért új hadügyminisztert hozott, aki menedzser volt, nem katona. Szergyukov, az új hadügyminiszter abban látta a fő problémát, hogy túlságosan sok a főtiszt és túl kevés az altiszt.

Megtizedelte a tisztikart, hogy legyen elég pénz az altisztek kinevelésére. A tizedelés sikerült, a kinevelés nem:

a továbbszolgáló katonák a magán hadseregeket erősítették, ahol jó volt a fizetés és alkoholizmusért nem járt fenyítés. Aztán megalakult a Wagner hadsereg Ukrajnában: a háború előtt 5000-en voltak, ma már 45-50 ezren! Ők csak Putyintól fogadtak el parancsot. Ezért is nevezte ki Geraszimov vezérezredest, az orosz vezérkar főnökét az ukrajnai háború fővezérének Putyin.

Az orosz hadsereg problémája továbbra is a fegyelmezetlenség: például többszáz orosz harckocsi jutott az ukránok kezére miután a személyzet egyszerűen elsétált holott a szabályzat előírja ilyenkor a tankok felrobbantását.

Magyarországon az új hadügyminiszter arra döbbent rá, hogy a tárca évente több mint 20 milliárd forintot fizet ki olyan hatvan év fölötti tiszteknek, akik már nem akarnak továbbszolgálni, de nem mehetnek nyugdíjba csak 65 éves korukban. Ezért a nagy tisztogatás: a 45 év fölötti tisztek jórészének mennie kell. A hadügyminiszter már az első parancsnoki értekezleten 12 ilyen parancsot adott át a kissé meglepett főtiszteknek. Az eredmény: a magyar hadsereg csaknem működésképtelenné vált miközben háborús időket élünk. A hivatalos deklarációk és a valóság óriási távolságban vannak egymástól. Csak egyetlen példa: Magyarország egy dandárt ígért a NATO-nak még a belépés előtt 1998- ban. A kritériumokat azóta sem sikerült teljesíteni. Az új határidő 2028, de már 2032-ről is beszélnek” – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást az ukrajnai háborúról.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Meg kell “adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a háború megnyeréséhez”.

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára szombaton arra szólított fel, hogy minden tagállam “adja meg Ukrajnának, amire szüksége van ahhoz, hogy megnyerje” az  Oroszország által az ország ellen csaknem egy éve indított háborút.

„Meg kell adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez és független szuverén nemzetként való fennmaradáshoz Európában ” – áll a müncheni biztonsági konferencián elmondott nyilatkozatai szerint, amelyeket az Agence France-Press-nek továbbított.

„Nem szabad elkövetnünk ugyanazt a hibát Kínával és más tekintélyelvű rendszerekkel” , mint Oroszországgal, amely energiafüggőséget teremtett Európával szemben – figyelmeztet Stoltenberg is. „Nem szabad túlságosan függővé válnunk az általunk importált termékektől és nyersanyagoktól” – teszi hozzá a környezete által kiszivárogtatott beszéde szerint.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket?

A Pulitzer díjas Seymour Hersh szerint az amerikai elnök már régóta készülődött arra, hogy megsemmisítse a gázvezetékeket, melyek olcsó orosz földgázt szállítottak Németországba a Balti tenger mélyén. Kiderül e valaha igaza van e a név nélküli informátorra hivatkozó újságírónak, aki állítja a NATO van a robbantás mögött! 

Az USA és Lengyelország mindig is bírálta a vezetékeket, de Merkel kancellár elérte, hogy Biden végül rábólintott arra: jöhet az orosz földgáz az Északi Áramlat 2 vezetéken is. Csakhogy sose jött, mert Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen tavaly február 24-én. Még ezt megelőzően a Fehér Ház vendége volt Olaf Scholz német kancellár, akit sikerült meggyőzni arról, hogy Putyin mindenképp támadni fog. Ezért aztán február 7-én Biden elnök vígan bejelentette: ha Oroszország támad, akkor az Északi Áramlat gázvezetékeknek annyi.

“Végzünk az Északi áramlattal”

– mondta Biden elnök. Hogy csinálták? Seymour Hersh a blogján ezt írta:

2021 decemberében az USA már elhatározta a gázvezetékek felrobbantását, ezért Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó különleges munkacsoportot hívott össze, amely a CIA embereiből, diplomatákból és katonákból állt. A robbantás maga nem okozott volna nehézséget, de mindenképp el akarták titkolni az amerikaiak érintettségét. Ezért Norvégiához fordultak, amelynek közös határa van Oroszországgal, és ezért megfelelőképp tart Putyintól.

Júniusban rendezték meg a NATO szokásos hadgyakorlatát a Balti tengeren, melynek jelentősége igencsak megnövekedett Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Ennek a hadgyakorlatnak a során helyezték el a robbanó szerkezeteket a norvégok segítségével az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekre.

Hogy történt a robbantás?

Szonár bójával, melyet a norvég haditengerészet egyik vadászgépe dobott a Balti tengerbe szeptember 26-án. A hang hatására fokozatosan felrobbantak az előre elhelyezett robbanószerkezetek, és a gázvezetékek üzemképtelenné váltak.

“Biden megmondta, hogy megteszi, és meg is tette. Tökös csávó”

– mondta az újságíró forrása az egész akcióról.

A cikk megjelenése után az oroszok nemzetközi vizsgálatot kezdeményeztek, Washington pedig mindent cáfol. Cui prodest? Kinek állt az érdekében? A Pulitzer díjas veterán újságíró szerint a kivitelezés pompás volt. A hibás maga a döntés lehetett, melyet a “tökös csávó” Joe Biden hozhatott meg, hogy felrobbantsa az együttműködés lehetőségét is Németország és Oroszország között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK