Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk  az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak “közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

“Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

“a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

“Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

“Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

“Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja “lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné “egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: “Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

“Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Veszíteni tudni kell: Nurszultan Nazarbajev ex elnök emberei a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjeit vádolták meg a lázongások megszervezésével Kazahsztánban.

A földgáz árának duplájára emelése váltotta ki a zavargásokat abban az országban, ahol sok autót gázzal üzemeltetnek. Kazahsztán földgáz kitermelő ország, de a világpiaci áremelés miatt azt inkább külföldön adták el. Az ásványi kincsek exportja dollár milliárdokat hozott Nurszultan Nazarbajev ex elnöknek, aki a legutóbbi időkig a háttérből irányította  az országot. Csak a lázongások kirobbanása után menesztették a Védelmi Tanács éléről. Ez a legfontosabb irányító testület Kazahsztánban – éppúgy mint Oroszországban.

Nurszultan Nazarbajev egyik leglojálisabb híve Karim Maszimov, aki kétszer volt Kazahsztán kormányfője is. 2016 óta ő vezette a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely kulcsszerepet játszik a soknemzetiségű állam stabilitásának fenntartásában.

Tokajev elnök kirúgta, majd azonnal le is tartóztatták. Őrizetbe vették a helyettesét, Szamat Abis altábornagyot is. Őt azután elengedték. A tábornok nem más mint Nurszultan Nazarbajev elnök unokaöccse, aki az ex elnök szeme volt a nemzetbiztonsági szolgálatnál. Nazarbajev ex elnök  szobrait mindenütt ledöntik Kazahsztánban. A fővárost még Nurszultannak hívják, de valószínűleg már nem sokáig. Putyin portálja az Rt.com úgy tudja, hogy a 81 éves ex államfő nem menekült el Kazahsztánból. Pedig lenne hova: méregdrága paloták várják a francia Riviérán.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Putyin elit alakulatokat küldött Kazahsztánba “Tokajev elnök kérésére”. A moszkvai kormányhű sajtó közben azt pedzegeti, hogy nem véletlen a kazahsztáni válság időzítése. Pontosan akkor tört ki a válság Oroszországtól keletre amikor nyugaton, Ukrajna körül feszült a helyzet. A NATO külügyminiszterei pénteken virtuális konferencián vitatták meg Ukrajna ügyét. Teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben. Jövő szerdán Genfben NATO-Oroszország tanácskozást tartanak. A NATO egyértelművé tette, hogy Putyin követelései “Oroszország jogos biztonsági igényei ” tekintetében elfogadhatatlanok. Az orosz államfő szerint az USA-nak csökkenteni kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés államokban – így Magyarországon is. Ezenkívül le kellene mondania arról, hogy garantálja határaikat. Ezt a követelést Blinken amerikai külügyminiszter visszautasította. Éppúgy mint azt, hogy Ukrajna vagy Georgia nem lehet a NATO tagja.

Orbán Putyinnal paktál?

A magyar kormányfő február elején tárgyal az orosz elnökkel – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki a virtuális NATO tanácskozáson bírálta Ukrajnát amiatt, hogy diszkriminálja a kisebbségeket így a kárpátaljai magyarokat is. Putyin a többmilliós orosz kisebbségre hivatkozva élezi a feszültséget Ukrajna körül. Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna NATO csatlakozását a kisebbségi jogsérelmekre hivatkozva. Putyin ezért minden bizonnyal hálás.

De mit gondolnak erről Washingtonban és Varsóban?

Orbán első számú politikai szövetségese, a lengyel vezetés  maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben.

A magyar diplomácia különútja ebben a tekintetben is egyre kacskaringósabb.

NATO egység Moszkvával szemben

“Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

“Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy “egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni “Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: “a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy “nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával “még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: “elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: “el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak “a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja “felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a “magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

Kaczynski: van Pegasusunk, de nem használtuk az ellenzékkel szemben

Magyarország és Lengyelország titkosszolgálata egyaránt megszerezte az izraeli szoftvert, és azt a többi között ellenzéki személyek ellen is felhasználta. Ezt az ellenzéki sajtó mindkét államban dokumentálta, de sokáig a hatalom még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy megvette a kém szoftvert, melyet elvben csakis a terrorizmus elleni harcban lehet bevetni.

“Rossz lenne, ha a lengyel titkosszolgálatoknak nem lenne meg ez az eszköze ” – nyilatkozta a Sieci című jobboldali hetilapnak Lengyelország erős embere. A múlt hónapban Kaczynski még tagadta, hogy bármit is tudna a Pegasusról. Holott az NSO izraeli cég, mely a Pegasust gyártja és exportálja már le is vette az engedélyezési listáról Magyarországot és Lengyelországot. Az NSO pedig az USA-ban került fekete listára.

Magyarországnak évekkel ezelőtt vásárolta meg Czukor József tábornok, aki akkoriban Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt. Aztán az Információs Hivatal vezetője lett, ma pedig nagykövet Svájcban. Ott, ahol a Berni Unióban az USA európai barátai egyeztetik titkosszolgálati terveiket.

Lengyel Watergate

Így minősíti az ellenzék Varsóban a Pegasus ügyet hiszen a belpolitikai ellenfelek titkosszolgálati megfigyelése először az USA-ban lepleződött le. Nixon elnök bele is bukott az ügyben. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor vagy Kaczynski pozícióját akárcsak megingatná ilyen leleplezés hiszen Európának ezen a felén a titkosszolgálat bevetése a politikai ellenfelek ellen régi hagyomány.

“A PiS politikusok hazugságai után most sikerült kihúzni az igazságot Kaczynskiból” – írta Twitteren Krzysztof Brejza, a Polgári Platform egyik vezetője. Akinek a mobil telefonját lehallgatták Pegasus szoftver segítségével méghozzá a 2019-es választási kampány idején. Ezt nem tagadta egyértelműen Kaczynski sem, de azt állította, hogy Brejza telefonját “más bűnügyek miatt” hallgathatták le. Az érintett természetesen tagad.

Mit mond Ziobro igazságügyi miniszter?

“A Pegasus szoftvert törvényesen használták”.

Pontosan ugyanígy szokott nyilatkozni Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is, aki ráadásul kikotyogta, hogy Völner Pált bízta meg a Pegasus lehallgatások engedélyezésével. Korrupciós gyanú miatt Völner Pál időközben lemondott tisztségéről.

A brüsszeli Politico emlékeztet rá, hogy a Pegasust több mint 50 országban használták fel. A leghíresebb áldozat Emmanuel Macron, Franciaország köztársasági elnöke volt. A dühös francia államfő egyenesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfőnél reklamált, aki azzal mentegetőzött, hogy ők csak eladják a szoftvert.

Tündérmese az ellenzék megfigyelése Pegasus-szal?

Ezt állította a lengyel Watergate kapcsán Ziobro igazságügyi miniszter, és ez a magyar kormány álláspontja is. Az indoklást Kövér László adta meg, aki a titkosszolgálati vezetők előtt kifejtette: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti! A magyar parlament elnöke ezt csaknem két éve mondta, de csak alig pár hónapja szivárogtatta ki valaki, aki részt vehetett a titkosszolgálatok vezetőinek értekezletén.

Nem véletlen, hogy Horváth József tábornok, aki Czukor Józsefhez hasonlóan még a diktatúra idejében szerezte meg titkosszolgálati képzettségét, a Magyar Nemzetben nemrég arról értekezett, hogy a titkosszolgálatoknak nincsen szövetségese! Izraelnek lehetnek barátai, de a Moszadnak nem! – idézte az izraeli hírszerzés egyik legendás vezetőjének mondását. Majd emlékeztetett a Pollard ügyre: az USA-ban életfogytiglanra ítélték az izraeli hírszerzésnek dolgozó amerikai titkosszolgálati tisztet, aki azután csak hosszas börtönbüntetés után szabadult – Benjamin Netanjahu személyes közbenjárására. Figyelmeztetés: az a magyar titkosszolgálati tiszt, aki valamelyik szövetséges állam szolgálatával működik együtt, hasonló sorsra juthat. Csakhogy Magyarország a NATO tagja: a tisztikar jórészét ezekben az országokban képezték ki. Kihez lojálisak ezek a tisztek? Ez foglalkoztatja Orbán Viktort, aki pontosan tudja: a szövetséges államok nagykövetségei – élükön az USA-val – ellenfelét, Márki-Zay Pétert támogatják. Akiről a kormánypárti sajtó azt terjeszti: a CIA ügynöke! Vajon őt megfigyeli-e a magyar titkosszolgálat?!…

“A Nyugat félreérti Oroszországot”

Nyina Hruscsovának, akinek legendás őse mint a Szovjetunió vezére több mint hatvan éve azt igérte az Egyesült Államoknak: eltemetünk titeket! A történelem picit másképp alakult.

A Szovjetunió bukása után harminc évvel az USA és Oroszország arról tárgyal, hogy mik is

“Moszkva jogos biztonsági érdekei”?

Sztálin erre hivatkozva foglalta el Európa keleti felét, melyet utódai megszállva tartottak szinte a Szovjetunió bukásáig. Oroszország ma is nagyhatalomnak tekinti magát, amelynek kivételes szerep jutott a világtörténelemben – állapítja meg Nyina Hruscsova a Project Syndicate portálon. Arra céloz ezzel, hogy Napóleont az oroszok állították meg világhódító tervei végrehajtása során éppúgy, mint Hitlert a huszadik században.

George Kennan, az USA egykori moszkvai nagykövete, aki a hidegháború stratégiáját kidolgozta 1945 után, előre látta, hogy milyen következményekkel jár a NATO keleti kiterjesztése. Nyina Hruscsova, aki tanítványa volt a legendás amerikai diplomatának felidézi, hogy Kennan már akkor jelezte, hogy az oroszok ellenségesen reagálnak majd amikor a NATO felveszi Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot. Azóta a NATO összesen 11 volt kommunista államot vett fel, köztük a három balti köztársaságot, melyek egykor a Szovjetunió tagállamai voltak.

Mit követel most Putyin?

Azt, hogy a NATO zárja ki a három balti köztársaságot és csökkentse katonai jelenlétét Közép és Délkelet Európában. Ezt az USA értelemszerűen visszautasítja.

Valójában persze Ukrajnáról van szó – állapítja meg Nyina Hruscsova, arra utalva, hogy Putyin szerint a szomszédos állam NATO tagsága a vörös vonal átlépését jelentené.

Ez nem Putyin személyes véleménye hanem az orosz közvélemény is így látja a stratégiai helyzetet – hangsúlyozza Nyina Hruscsova, aki szerint jó lenne, ha Washington végiggondolná: megér-e neki egy katonai konfliktust Oroszországgal Ukrajna?

Befejezésül idézi mentorát George Kennant, aki felhívta a figyelmet arra, hogy két nagyhatalom konfliktusa beláthatatlan következményekkel járna az egész civilizációra nézve.

Ennyit Ukrajna nyilvánvalóan nem érne meg – sugallja Nyina Hruscsova, aki arra is utal, hogy

Putyin hanyatló népszerűségét egy konflikutus szituáció csak fokozza. Vagyis Oroszország ura nemigen léphet vissza.

Persze mindez lehet látszat is: Putyin máris kivonta csapatainak nagyrészét az ukrán határról. Számára a haza védelmezőjének szerepe a fontos. Egyáltalán nem akar háborút ahogy Bidennek sincs erre egyáltalán szüksége. Viszont egyikük sem engedheti meg, hogy gyengének mutatkozzon a saját közvéleménye előtt. Biden, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem engedhet meg magának egy újabb diplomáciai kudarcot a látványos afganisztáni csőd után. Ezért a tárgyalásoknak komoly tétje van mindkettőjük számára, de nem valószínű , hogy az amerikai csapatokat kivonnák Magyarországról, ahogy azt Putyin követeli. Végső soron mindenki abban érdekelt, hogy fennmaradjon a kaotikus helyzet Ukrajna körül. Legfeljebb az Ukrajnában élőknek nem jó a status quo, de ők tudják, hogy a véleményük a kutyát sem érdekli, ezért tömegesen hagyják el a szülőföldjüket.

A nemzetközi helyzet fokozódik, avagy Orbán és a CIA

“Simor András (a Magyar Nemzeti Bank ex elnöke) az EBRD alelnöke volt (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a puszihaverja Gordonnak (Bajnai Gordon ex miniszterelnök), és ugye a főnöke volt a CIA-nél” – Gansperger Gyula, egykori fideszes politikus, később Bajnai Gordon üzlettársa a Wallisban, mondta ezt a hangfelvételen, melyet Anonymus juttatott el a rendőrséghez.

Egyáltalán nem meglepő módon a rendőrségtől eljutott a kormánypárti sajtóhoz is, amely a Városháza üggyel akar borsot törni az ellenzék orra alá. Eközben viszont olyan célzásokat tesz Gansperger Gyula, hogy “azok a pénzügyi körök mint az EBRD és a nagy nyugati bankok szeretnék megbuktatni Orbán Viktort.”

Szabó Timea országgyűlési képviselőt effektíve CIA ügynöknek nevezi. Az ellenzéki képviselőnő rágalmazás címen feljelentést tett.

Mindezzel együtt a hangfelvétel azt kívánja bizonyítani, hogy Magyarország ex miniszterelnöke, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és egy ellenzéki képviselő a CIA- nak dolgozik, és meg akarják buktatni Orbán Viktor rendszerét.

Az USA szövetséges?

Magyarország a NATO tagja. A magyar tisztikar jelentős részét az óceánon túl képezték ki. A CIA a mindenkori amerikai kormány érdek képviselője. Senki nem tudhatja ezt jobban mint maga Orbán Viktor, aki Bush elnököt kísérhette budapesti látogatása során. Annak a Palmer nagykövetnek a jóvoltából, aki a rendszerváltást levezényelte a washingtoni kormányzat megbízásából.

Orbán Viktort idén nem hivták meg a virtuális demokrácia csúcsra, ahol Biden elnök az USA szövetségeseit próbálta meg összefogni a demokrácia zászlaja alatt. Az USA budapesti nagykövetsége nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki miniszterelnök jelöltet a kormánypárti sajtó szintén CIA ügynöknek nevezi. Lassacskán az ötvenes évek sajtója kísért amikor a hatalom összes ellenfelét CIA ügynöknek nevezték.

Washingtonban sem akkor sem most nem estek kétségbe emiatt, de azt megállapíthatták: a hatalom fél Budapesten. Orbán Viktor úgy érzi – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt. Kereshetne modus vivendit is a rá vadászókkal. Ez kiderült Macron elnök budapesti látogatásán is. Ám Orbán úgy gondolja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Napóleon is csak Szent Ilona szigetén döbbenhetett rá, hogy ez nem univerzális recept.

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

Az orosz elnök új Jaltát akar – ez derül ki az amerikai-orosz tárgyalásokról kiszivárgó információkból. Putyin szerint az amerikaiak átverték Gorbacsovot, aki először feladta a szovjet birodalmat majd magát a Szovjetuniót is. Az orosz elnök szerint eljött a Reconquista ideje vagyis újra meg kellene húzni a kelet-nyugati határokat Európában.

Először Hitler és Sztálin nevében Ribbentrop és Molotov alkudozott erről. Meg is született a paktum, amely a többi között Lengyelország felosztásához vezetett a náci Németország és a Szovjetunió között. Ezért hivatkoznak még ma is gyakran erre a paktumra Varsóban. A második világháború idején Churchill és Sztálin többször is tárgyalt erről. Jaltában azután az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió vezetői szentesítették Európa kettéosztását. A nyugati nagyhatalmak nem naivitásból adták fel Közép Európa nagyrészét hanem, mert ezeket a területeket a szovjet hadsereg hódította meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak szüksége volt Sztálin hadseregére a japánok ellen, akik jelentős haderőt állomásoztattak az ázsiai szárazföldön.

Szovjet szamárbőr

Villámgyorsan bomlott fel a szovjet birodalom, és szinte minden távozó állam vagy épp szovjet tagállam csatlakozott a NATO-hoz, köztük Magyarország is. A balti államok csatlakozása azt jelentette például, hogy a NATO Oroszország második legnagyobb városának, Szentpétervárnak illetve a hadikikötőknek a közvetlen szomszédságába került. Jelenleg Ukrajna és Grúzia csatlakozni kíván az észak-atlanti szervezethez, és ezt Putyin már nem tudja és nem is akarja elfogadni. Az orosz vezérkar szerint Ukrajna NATO tagsága lehetetlen helyzetbe hozná Oroszországot hiszen Moszkva túlságosan is közel van a határhoz.

Az oroszok mind Napóleon mind pedig Hitler ellen úgy győzedelmeskedtek, hogy volt hova visszavonulniuk miközben az ellenség utánpótlási vonalai túlságosan is hosszúra nyúltak. Putyin azért követeli az amerikai katonák kivonását Magyarországról , hogy legyen mit feladnia a tárgyalások során. Magyarországnak ugyanis nincs stratégiai jelentősége sem Moszkva sem pedig Washington szempontjából. Stratégiai szempontból az USA két államra számít ebben a térségben : Lengyelországra és Romániában. Ebben a két országban senki sem kérdőjelezi meg a NATO tagságot.

Mire számít Putyin?

Arra, hogy Európa leértékelődik az amerikai stratégák szemében. Ázsia válik az amerikai érdeklődés középpontjává. Kína pedig komoly ellenfél nem olyan mint a Szovjetunió, amely agyaglábakon állt hiszen katonai erejét nem támogatta komoly gazdaság. A Financial Times nemrég felhívta arra a figyelmet, hogy a belső problémákkal küzdő USA nem vállalhat fel konfliktusokat három hadszíntéren egyszerre. Ázsiában Kína az első számú ellenfél. Ez a legfontosabb játszma, és az Egyesült Államok nem áll nyerésre. Az európai hadszíntéren Oroszország az ellenfél, amely katonailag még mindíg erős. A harmadik hadszíntér pedig a Közel és Közép Kelet, ahol az iráni kérdés rendezetlen. Trump felrúgta az atomalkut. Irán fejleszti az atomfegyvereket, sem az USA sem Izrael nem fogadja el, hogy az iszlamista állam atombombához jusson. Három hadszíntér viszont túl sok az USA-nak. Már Trump is felvetette az amerikai csapatok kivonását Európából – Putyin nem kis örömére. Biden ugyan kiáll az atlanti szolidaritás mellett, de az erőforrásai végesek.

A vörös vonal

Ukrajna NATO tagsága elfogadhatatlan Moszkva számára – ezt maga Putyin is megerősítette. A magyar diplomácia itt besegít hiszen a kárpátaljai kisebbség jogaira hivatkozva blokkolja a folyamatot. Tegyük hozzá, hogy emiatt Washingtonban sincsenek különösebben kétségbe esve hiszen az ukrán csőd tömeg felvállalása igazán nem ér meg egy komoly konfliktust Moszkvával.

Washingtonból nézve a világot Ukrajna arra jó, hogy sakkba lehet vele tartani az oroszokat.

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

Benkő Tibor tábornok elmondta a sajtónak, hogy a katonai kapcsolatok jobbak a két állam között mind a diplomáciaiak. A magyar tisztikar idősebb része a Szovjetunióban végezte tanulmányait éppúgy mint Ukrajna tisztikarának jórésze.

A NATO jelenleg olyan hadműveletre készül fel, melynek célja Ukrajna megvédelmezése egy esetleges orosz támadással szemben. A magyar hadsereg ebben a szereposztásban egyertelműen a NATO tagjaként lépne fel mint az ukrán hadsereg szövetségese. Ezzel Putyin is tisztában van hiszen a második Jalta, melyet Gorbacsov kötött meg az amerikai vezetőkkel Magyarországot egyertelműen a nyugati táborba sorolta. Ukrajnát viszont a keletibe. Erre kívánja Putyin emlékeztetni Biden elnököt. Érdekes módon ezt Putyin francia szövetségese, Marine Le Pen asszony, a szélsőjobb vezére mondta ki nyíltan Varsóban:

“Ukrajna Oroszország érdekszférájának része.”

Lengyel kormányfő: mindenért Moszkva a felelős!

Mateusz Morawiecki szerint minden Keletről érkező fenyegetés az Európai Unióval szemben lényegében Oroszországból jön: a migránsválság a lengyel-fehérorosz határon, Ukrajna és Moldova állandó fenyegetése, a földgáz zsarolás stb.

Morawiecki közölte a lengyel sajtóval, hogy a balti vezetők, akikkel a hétvégén tárgyalt ugyanígy értékelik a helyzetet.

Nemcsak nekik ez a véleményük: a NATO korábbi főtitkára ugyanezt nyilatkozta a Euronewsnak. Rasmussen elmondta, hogy “Oroszország azért cselekszik így, mert a végső célja a NATO és az Európai Unió megosztása, hosszú távon pedig a felszámolása”.

Közben Varsóba érkezett az USA hírszerzés főnökasszonya, aki a helyszínen kívánt tájékozódni arról, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult feszültség mekkora nyomást jelent a NATO-ra, melynek fő katonai ereje az Egyesült Államok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a CIA igazgatója nemrég erről tárgyalt Moszkvában magával Putyinnal.

Visegrádi csúcs

Orbán Viktor fogadja a V4 másik három vezetőjét, hogy megvitassák a válsághelyzetet. Valószínűleg a többi visegrádi vezető figyelmét nem kerülte el, hogy Szijjártó Pétert épp most tüntette ki a Barátság érdemrenddel Putyin elnök. A magyar miniszterelnök nemrég Törökországban Erdogan elnököt támogatta meg mondván: több pénz járna neki a migránsokért az Európai Uniótól. Lavrov orosz külügyminiszter ugyanilyen migráns szerződést követelt Lukasenka elnöknek.

Ehhez képest Brüsszel újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszország elnökét. Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország is újabb szankciókra készül.

A visegrádi csúcs témája a migráció. Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, de kissé nehéz lehet megfeledkezni arról, hogy a migránsokat a török és az orosz titkosszolgálat segíti Fehéroroszországba!

Ha tehát Putyin trójai falovának szerepében tűnik fel a magyar miniszterelnök, akkor ez nemcsak Brüsszelben és Washingtonban növeli az ellenszenvet, de Varsóban is kérdéseket vet fel “a megbonthatatlan magyar-lengyel barátság” iránt.

Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – mindkét világháborút előnyös béketárgyalásokkal zárta. Számára a nyugati elkötelezettség minden pártot érintő kötelező minimum.

Orbán pragmatikusan az érdek közösséget hangsúlyozza

Mind Magyarország mind Lengyelország megválaszolta Brüsszel levelét, és mindkét miniszterelnök arra hivatkozott, hogy ilyen nehéz időkben nem kellene kötelességszegési eljárásra pazarolni a drága időt. A lóláb kissé kilóg: mind a magyar mind a lengyel kormány minél előbb meg szeretné kapni az uniós euró milliárdokat a nehéz helyzetre hivatkozva. A baj csak az, hogy Brüsszel azt kérdi Orbán Viktortól : lopni lehet vészhelyzetben?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK