Mindez feleleveníti azokat a vádakat Trump ellen, hogy ő tulajdonképp az oroszok támogatásával szerezte volna meg az elnöki tisztséget az Egyesült Államokban. Az FBI is vizsgálta, hogy az orosz hírszerzés beavatkozott-e a választási kampányba, de végül nem jutottak egyértelmű eredményre.
Egy Moszkvában évekig dolgozó brit újságíró könyvet írt arról, hogy a hírszerzés már a szovjet időkben kivetette a hálóját az ambiciózus amerikai vállalkozóra, aki Trump tornyot akart épiteni az orosz fővárosban is. Ebből ugyan nem lett semmi, de közben Trumpot összehozták Moszkvában vállalkozó szellemű ifjú nőkkel, akik változatos formában elegitették ki a későbbi amerikai elnök igényeit. Ez a videó az, amivel zsarolni kezdték Donald Trumpot, akinek később az oroszok felvásárolták az adósságait a Deutsche Bankban. Ily módon Trump Putyin markában volt amikor az USA elnökévé választották.
Könyvében a szóvivőnő felidézi Trump botrányait különböző luxus prostituáltakkal, akik az elnököt kínos leleplezésekkel fenyegették meg. Trump fizetett is, mert el akarta kerülni a botrányt, de ez nem teljesen sikerült. Stormy Daniels, az egyik luxus prostituált ugyan alkut kötött Trump ügyvédjével, de azután nem tudott ellenállni egy televíziós társaság ajánlatának és kipakolt a nyilvánosság előtt. Elmondta, hogy a macsó szerepet játszó elnök, a valóságban mini pénisszel rendelkezik, és a szex terén siralmas teljesítményre képes csak.
A szóvivőnő megírja, hogy Melania Trump ezután kezdett eltávolodni férjétől, mert Stormy Daniels leleplezéseit nem tudta megemészteni.
Melania Trump nem állt ott férje mellett mint Jill Biden Joe mellett. A szóvivőnő megkérdezte, hogy miért nem? A válasz: nekem nem kell úgy támogatnom a férjemet mint Jill Bidennek!
Ezen nevetnem kellett – írja könyvében Trump egykori szóvivőnője, Stephanie Grisham.
Első kormányzásának idején Orbán Viktor sokáig hitegette a Lockheed gyárat, de végülis a svéd Gripen mellett döntött. Még ma sem lehet tudni, hogy miért. Az viszont tény , hogy Washingtonban sokan megorroltak rá ezért.
A Trump látogatás előkészítésében az amerikai vadászgépek megvásárlásának lehetősége komoly adunak számított hiszen az USA előző elnöke nyíltan dicsekedett azzal, hogy ő Amerika első fegyver kereskedője.
Bár néhány szakértő az ellenkezőjét állitja , de Maróth Gáspár kormánybiztos szerint egy felújítással a Gripenek még sokáig elláthatják a feladatukat.
A növekedés.hu portálnak a kormánybiztos úgy nyilatkozott , hogy “hadműveleti szempontból sincs szükség új vadászgépre.”
Ebben lehet, hogy igaza van, de ezen a téren a politika és a pénz felülmúlja a katonai szempontokat. Jelen pillanatban Orbán Viktornak nincs pénze arra, hogy lényegesen növelje a katonai kiadásokat , és nem reménykedhet abban sem, hogy amerikaia vadászgépek megvásárlásával megveheti a Biden adminisztráció jóindulatát. Orbán Viktor olyannyira elkötelezte magát Trump mellett, hogy Biden környezetében kevesen adnának hitelt egy gyors változásnak. Pedig megvan erre a lehetőség : Boris Johnson brit miniszterelnök is Trump elszánt hívének mutatta magát , de a bukás után pillanatok alatt váltott. Kirúgta főtanácsadóját , aki Trump politikáját forszírozta Londonban , és lepaktált Biden elnökkel. Az új angol- amerikai- ausztrál katonai szövetség megmutatta , hogy a Biden diplomácia igencsak rugalmas, ha az érdekei úgy kívánják.
Orbán Viktor tüntetően Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a magyar nagykövetek éves találkozójára, hogy ország – világ előtt felmutassa különállását. A probléma csak az, hogy a nagyhatalmak között elég könnyű a pad alá esni…
Mike Milley tábornok, aki januárban erősen aggódott Trump beszámíthatóságát illetően felhívta Li generálist, a kínai vörös hadsereg vezérkari főnökét, és figyelmeztette, hogy Donald Trump háborút fontolgat Peking megrendszabályozására.
A figyelmzetetés miatt Trump hazaárulással vádolta meg az USA fegyveres erőinek vezérkari főnökét. Joe Biden nyomban közölte: ő teljes mértékben megbízik Mike Milley tábornokban. Mindez egy hamarosan megjelenő könyvből derült ki, melynek előzetese a CNN portálon jelent meg. A „Peril” megjelenését szeptember 21 -én tervezik, és alaposan megvizsgálja a 2020 novemberi választásokat, a január 6 -i felkelést és Biden elnök beiktatását övező viharos időt. A kizárólag a CNN által megszerzett részletek szerint a könyvből kiderül, hogy az átmeneti időszak „sokkal több volt, mint egy belpolitikai válság” és „az egyik legveszélyesebb időszak az amerikai történelemben”. Woodward és Costa „soha nem látott anyagokat szerzett titkos parancsokból, bizalmas hívások átiratait, naplókat, e-maileket, megbeszélések jegyzőkönyveit és egyéb személyes és kormányzati nyilvántartásokat.”
Woodward bombázó tudósításáról ismert, 2020-ban megjelent „Rage” című könyvében robbanásveszélyes részletekből kiderült, hogy Trump megértette, mennyire fertőző és halálos volt a Covid-19 vírus már jóval azelőtt, hogy az amerikai emberekben ezt tudatosították volna.
Az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke szigorúan titkos művelettel akadályozta meg, hogy a választási vereség után leírhatatlan idegállapotba kerülő Trump esetleg végzetes katonai akciót indítson – írja Peril – Veszély – című frissen megjelent könyvében Bob Woodward és szerzőtársa, Robert Costa.
Két nappal a washingtoni Capitolium ostroma után Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke úgy érezte, hogy eljött a cselekvés órája. Trump híveinek viselkedése, és az elnök reakciói arról győzték meg a tábornokot, hogy mindenképp meg kell akadályoznia egy esetleges katonai akció megindítását.
Az elnök megőrült? Mike Milley tábornok ettől tartott, mert Donald Trump vég nélkül a választási csalásról adott elő összesküvés elméleteket miközben üvöltözött legközelebbi tanácsadóival is, akik figyelmeztették rá: fantázia világban él!
“Soha nem lehet tudni, hogy az elnöknél mikor szakad el a cérna”
– mondogatta munkatársainak 2020 januárjában amikor Donald Trumpon kívül már mindenki tisztában volt azzal, hogy hamarosan Joe Biden költözik be a Fehér Házba.
Mit tett a vezérkari főnök két nappal azután, hogy Trump feldühödött hívei megrohamozták a Capitoliumot Washingtonban?
A központi katonai parancsnokság tisztjeit arra utasította Mike Milley vezérkari főnök, hogy csakis akkor teljesítsenek felsőbb parancsot katonai akció indítására, ha ő is jelen van. Miután kiadta a parancsot minden jelenlevő magasrangú tiszthez odalépett, és mélyen a szemébe nézve megkérdezte tőle: megértette-e a parancsot? A vezérkari főnök csak akkor nyugodott meg amikor minden jelenlevő tiszt igennel válaszolt. Milley tábornok ezt olyannak tekintette mintha a tisztek esküt tettek volna – írja Bob Woodward és Robert Costa a Peril című könyvben.
200 beszélgetést folytatott a veterán újságíró páros Trump környezetével, és a kép elég vérfagyasztó ami az elnök utolsó napjait illeti a Fehér Házban. Bob Woodward a Watergate ügy leleplezésével szerzett világhírt hiszen ebbe bukott bele Nixon elnök. Ez a harmadik könyve Donald Trumpról, de a leglesújtóbb. Kiderül belőle, hogy Milley vezérkari főnök nem alaptalanul gyanakodott az Egyesült Államok elnökére. Röviddel azután, hogy kiderült: Trump elveszítette a választásokat, a vezérkari főnök hírt kapott egy feljegyzésről, amely elrendelte az összes amerikai csapatok kivonását Afganisztánból január 15-ig! Ezt a feljegyzést Trump két hűséges híve készítette el anélkül, hogy megkérdezte volna a katonákat!
Milley tábornok és más katonai vezetők elsősorban attól tartottak, hogy Trump megpróbálja elterelni a közvélemény figyelmét egy katonai akcióval. Ily módon akart a Fehér Házban maradni a rendkívüli nemzetbiztonsági helyzetre hivatkozva.
A CIA akkori főnöke szerint felmerült egy Irán elleni katonai támadás terve is.
A vezérkari főnök úgy érezte, hogy a Capitolium ostroma után a hadsereg nem bízhat Trumpban, és ezért neki mint a legfontosabb döntéshozó pozícióban levő tisztnek kell megtennie azt, ami korábban elképzelhetetlen volt: elővigyázatossági intézkedéseket kellett hozni az Egyesült Államok elnöke ellen!
A demokraták nevében Pelosi asszony, a képviselőház elnöke figyelmeztette a közelségére Milley tábornokot: “tudja, hogy Trump őrült, már régen az?!” A könyv tanúsága szerint erre a vezérkari főnök katonásan így válaszolt: “Asszonyom mindebben teljesen egyetértek Önnel!”
Ez a telefon adta meg a végső lökést a vezérkari főnöknek, aki ezután elzárta Trumpot az atomfegyvertől, és lehetetlenné tette katonai akció indítását Trump fehérházi végnapjaiban.
Mike Milley tábornoknak egyetlen célja volt: biztosítani a hatalom szabályos átadását a választásokon győztes Joe Bidennek. Ezt mondta Mike Pompeo akkori külügyminiszternek a könyv tanúsága szerint:
Sikerült.
Jerome Powell várhatóan marad az amerikai jegybank élén annak ellenére, hogy őt még Trump nevezte ki.
A Bloomberg értesülései szerint Janet Yellen pénzügyminiszter jelezte Joe Biden elnöknek, hogy támogatja Jerome Powell jegybank elnök mandátumának meghosszabbítását. Ez folyamatosságot ígér a washingtoni gazdaságpolitikában, amely laza pénzpolitikát jelent, hogy így tüntessék el a pandémia nyomait a gazdaságban az USA-ban és nemcsak ott.
Februárban jár csak le Jerome Powell négyéves mandátuma (az elődje épp Janet Yellen volt, a Federal Reserve Board első női vezetője), de a Fehér Házban a tanácsadók már hosszú listát készítettek a jelöltekről. Biden elnöknek különösen az a fontos, hogy a munkaerő piacon hogy alakulnak a dolgok. Ennek alapján ítélik meg elsősorban a jegybank elnököt – írja a Bloomberg.
Az USA gazdasága jól teljesített az első félévben, a munkaerő piacon már sok helyen hiány mutatkozik. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság, mert a gyorsan terjedő delta vírus újra visszahozhat bizonyos szabályokat, amelyek lassítják a gazdaságot és növelik a bizalmatlanságot. Ebben a helyzetben a folyamatosság ígérete nagy súllyal eshet latba akkor amikor Biden végül is dönt a Federal Reserve Board vezetőjéről.
Yellen asszony támogatása óriási előnyt jelenthet Jerome Powellnek hiszen ők ketten dolgoztak már együtt a Federal Reserve Boardban.
Powellt Donald Trump állította a jegybank élére, és a republikánusok most is támogatják. A Wall Street befolyásos szereplői is értékelik őt mint kipróbált bankárt.
Most mindenki izgatottan várja a pénzpiacokon Powell beszédét, melyet az éves közgyűlésen mond el. A Federal Reserve Board elnöke már többször is jelezte, hogy a laza pénzpolitika nem tartható fenn a végtelenségig. Ezért most a szakértők jórésze arra számít, hogy Jerome Powell bejelent valamiféle menetrendet, hogy mikor és hogyan kezdi meg a szigorítást.
Miért lenne politikailag előnyös Biden elnöknek, ha Powellt megtartaná a FED élén? Mert akkor a galoppozó inflációt a republikánusok nem használhatnák fegyverként a Fehér Ház ellen. Jelenleg ugyanis sok republikánus honatya és néhányan a demokraták közül is azzal vádolják a jegybankot, hogy a laza pénzpolitika következtében elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Ilyesmi pedig több mint harminc éve nem történt meg az Egyesült Államokban.
Yellen pénzügyminiszter és Jerome Powell álláspontja jelenleg az, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, és nem fenyeget az a veszély, hogy két számjegyűvé válhat.
A kamatláb még sokáig nulla közelében marad – írja belső forrásokra hivatkozva a Bloomberg, de a kötvény vásárlási program csökkenő pályára állhat. A jegybank folyamatosan csökkenhetné a kötvény vásárlásokat. Ezzel nem akadályozná a gazdaság újraindulását viszont korlátozhatná az inflációt.
A fogyasztói árindex júliusban 5,4%-al volt magasabb mint egy évvel korábban. Joe Biden elnököt az a veszély fenyegeti, hogy az infláció negyven év után először újra politikai kérdéssé válhat méghozzá a legrosszabbkor, a 2022-es választások idején. A fogyasztók bizalmi indexe tízéves mélypontra süllyedt az Egyesült Államokban, ahol a kiskereskedelmi forgalom is csökkent miközben a delta vírus veszélye folyamatosan növekszik.
Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?
Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.
Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.
Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.
A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.
Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.
A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.
Miért döntött Putyin Donald Trump mellett és Hillary Clinton ellen? Az orosz elnök azzal indokolta meg választását a védelmi tanács ülésén, hogy Donald Trump pszichológiai szempontból instabil, ezért könnyen befolyásolható. Ezenkívül az orosz titkosszolgálat megfelelő kompromittáló dokumentumokkal is rendelkezik, hogy rávegye az együttműködésre. Hillary Clinton győzelmét elsősorban azért nem szerették volna Moszkvában, mert az amerikai demokraták Ukrajnából teljesen ki akarták szorítani az orosz befolyást. Hillary Clinton külügyminiszterként mindent megtett az oroszok visszaszorítására valamennyi egykori szocialista országban – így Magyarországon is.
Mind Peszkov, Putyin elnök szóvivője mind az USA ex elnöke kitalációnak nevezte a Guardian exkluzív sztoriját. A londoni lap viszont orosz nyelvű dokumentumokat mutatott be állításai alátámasztására.
Fényképet is közöl a Védelmi Tanács üléséről. Ez a testület Oroszország legfontosabb döntéshozó szerve. A képen látható maga Putyin, Medvegyev akkori miniszterelnök, Lavrov külügy és Sojgu hadügyminiszter. Ezenkívül a katonai és a polgári titkosszolgálat akkori vezetője: Fradkov és Bortnyikov. Rajtuk kivül a Védelmi Tanács titkára Nyikolaj Patrusev, aki korábban a polgári titkosszolgálat főnöke volt. Vagyis ott volt mindenki a Kremlben, aki számít Moszkvában.
A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint elsősorban úgy, hogy “média vírusokat” akartak elhelyezni a sajtóban, melyek azután önmaguktól hullámokat gerjesztve befolyásolhatták a közvéleményt Trump javára. Ahogy az egyik dokumentum fogalmaz: felszínre törhet az elégedetlenség a választópolgárok között az USA-ban, és ez erősítheti Donald Trumpot.
Putyin ukázt adott ki, és ezt egy háromtagú csapatnak kellett végrehajtania: Sojgu hadügyminiszternek és a két titkosszolgálati főnöknek.
Nem sokkal az ukáz kibocsátása után az orosz katonai hírszerzés hekkerei feltörték az amerikai demokraták nemzeti bizottságának, a washingtoni külügynek az adatbázisát, és rengeteg olyan e-mailt tettek közzé, melyek hátrányosak voltak Hillary Clinton számára. Erről Putyin elnök személyesen döntött – nyilatkozta a Guardian-nek egy orosz szakértő, aki szerint az államfő közvetlenül irányítja a hírszerzést Moszkvában.
Az amerikai kémelhárítás régóta meg van győződve arról, hogy az oroszok beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban az Egyesült Államokban.
Moszkva évtizedek óta igyekszik befolyásolni más államok belső életét aktívan támogatva a neki megfelelő politikusokat. 2017-ben Franciaországban hasonlóan aktív szerepet játszott az orosz hírszerzés, amely igyekezett megbuktatni a fiatal Emmanuel Macront, hogy az Élysée palotába segítse Putyin jelöltjét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A francia szélsőjobboldali vezért Putyin fogadta a Kremlben a francia választási kampány előtt. Az orosz hírszerzés hekkereinek ügyködésére Macron választási kampányának főnöke hívta fel a figyelmet. Minthogy azonban Macron nyert, ezért az egész ügy elveszítette a jelentőségét.
Hillary Clinton viszont veszített, és a vereség okát jórészt abban látta, hogy az oroszok támogatták Trumpot.
Moszkva válaszul azzal vádolta meg az USA-t, hogy a kilencvenes években az alkoholista Jelcin elnököt CIA tanácsadók irányították a Kremlben.
Bizonyíték ezekre az állításokra nemigen van, mert a titkosszolgálatok igyekeznek minden nyomot eltüntetni. A viszály azonban jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között.
Ön aljas és rossz könyveket írt rólam, de nem hibáztatom ezért. Az embereim a hibásak amiért szóbaálltak Önnel – így fogadta Donald Trump a szerzőt Mar a Lagoban melyet elnöksége idején nyári Fehér Háznak neveztek. Miért állt vele szóba ezek után a bukott elnök, aki még mindig nem fogadja el a választások eredményét? Trumpnak az a fontos, hogy beszéljenek róla, mindegy, hogy mit, de ő legyen a középpontban. Ha egy szerző népszerű, akkor fogadja őt akkor is, ha rosszat ír róla – magyarázza az ex elnök magatartását Michael Wolff.
Csak a politikai riporterek próbálnak meg valamilyen logikát belevinni a dolgok menetébe. Nincs benne logika! Nem volt semmilyen terv. Trump egyszerűen megőrült. Ez az ember nem tud eljutni a mondat elejétől a végéig. Mindenki tudta, hogy nem volt választási csalás – kivéve Trumpot és az ügyvédjét, Rudy Giulianit. Olyan ez minthogyha ők valamilyen másik planétán élnének.
Dehát Trump azt mondta a csőcseléknek, hogy veletek együtt megyek a Capitolium ellen január hatodikán. Tényleg nem tudta, hogy miről van szó?
Trump ezt nem gondolta komolyan. A kabinetfőnökének, a megdöbbent Mark Meadowsnak mondta, hogy nem gondolta ezt komolyan. A környezetében mindenki azt kérdezte: mi az, hogy felvonul a Capitolium elé? Nem megy innen sehova! Trump még ma sem tisztázta magában sem, hogy mi is történt január 6-án. Nagy mosdatlan tömegnek nevezi a felvonulókat, akik az ő nevében ostromolták meg a Capitoliumot. Ő nem ezt akarta hanem azt, hogy Mike Pence alelnök hivatalosan deklarálja: nem ismerik el a választások eredményét, és így Trump maradhat az elnök.
Teljes mértékben. Trump azt hitte, hogy rá tudja beszélni Mike Pence alelnököt, hogy tegye meg a bejelentést. Trump nem veszi tudomásul a külső realitást, és épp ezért nem fogad el semmilyen információt, amely ellentmond az ő realitásának. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte kik csalták el a választást? Mit válaszolt? Semmit! Majd később megadom Önnek a neveket…
Egész sor olyan szereplő volt a Fehér Házban, aki megpróbálta összetartani a dolgokat. Az elnök veje, Jared Kushner volt a második legfontosabb ember. Ő a nagy túlélője a négy évnek.
Hát persze, ha Trumpnak más lenne a személyisége. Lehetett volna komoly hatása? Azt hiszem, hogy igen. De ez nem igazán érdekli magát Donald Trumpot. Mint ahogy azok az emberek sem érdeklik, akik elmennek a nagygyűléseire. Őt egy dolog foglalkoztatja igazán: rá irányuljon a maximális figyelem! Trump nem politikus hanem színész (performer). A Fehér Ház volt az ő színpada és a rajongói a közönség. Ő pedig kiszolgálta ezt a közönséget – mondta a der Spiegel tudósítójának Michael Wolff, aki harmadik könyvét adta ki Donald Trumpról, de szentül megígérte, hogy ez az utolsó.
Washingtonban már nagyon is odafigyelnek Orbán Viktorra pedig ott Európa szegényebb keleti fele ritkán vált ki különösebb érdeklődést.
Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de “nagy győzelem lenne”.
Trump előtti Trumpnak nevezte Orbánt Steve Bannon, aki a sikeres választási kampányt szervezte a demokraták ellen 2016-ban. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból, és akkor az európai szélsőjobboldali pártok és mozgalmak egyesítésére tett kísérletet, de kudarcot vallott.
Orbán, miután kilépett az Európai Néppártból mielőtt kitették volna, most hasonló európai mozgalom kialakításán töri a fejét.
Netanjahu bukása azt mutatja, hogy a Biden adminisztráció nem felejtette el azt a támogatást, melyet Izrael miniszterelnöke Trumpnak nyújtott. Washingtonban óriási feltűnést keltett, hogy Biden beiktatása után egyáltalán nem sietett felhívni Izrael kormányfőjét. Korábban az amerikai elnökök listáján a legelsők között szerepelt Izrael miniszterelnöke, ezúttal azonban hátrébb szorult. Jeruzsálemben rögtön értettek a szóból: összeállt egy széles koalició, melynek csak egyetlen összetartó ereje van: mielőbb megszabadulni Benjamin Netanjahutól, aki minden rekordot megdöntött a kormányfői székben.
Ennyiben tehát áll az izraeli párhuzam, mert a magyar ellenzéki pártokat sem köti össze semmi más azonkívül, hogy szeretnének véget vetni Orbán Viktor uralmának.
Az Egyesült Államok számára Magyarország százszor kevésbé fontos partner mint Izrael. Ha viszont a Biden adminisztráció komolyan veszi Trump híveinek a levadászását, akkor Orbán Viktor skalpjának szimbolikus jelentősége lehet. Ebben bizakodhat a magyar ellenzék, amely saját erejéből talán győzhet a választásokon, de semmiképp sem reménykedhet abban, hogy az USA és az EU támogatása nélkül elkerülheti a káoszt, mert Orbán Viktor – Trumphoz hasonlóan aligha távozik harc nélkül a hatalomból.
A New York Times Orbán Viktoron kivül a lengyel Kaczynskit és a szlovén Janzat említi, de nyugodtan ide sorolhatná a cseh és a bolgár vezetőket is, akiket korrupciós ügyek miatt vizsgálnak az EU-ban és az USA-ban.
Az Egyesült Államok úgy próbálja gyengíteni az autokrata vezetést Moszkvában és Minszkben, hogy fekete listára helyezett sok olyan oligarchát, aki kulcspozícióban van Oroszországban és Fehéroroszországban.
Ez mindenképp nagy csapást mérne Orbán Viktorra. Egyrészt, mert csökkentené pénzügyi mozgásterét, másrészt pedig ország-világ előtt kiderülne, hogy benne van Washington célkeresztjében.
Orbán ennek elhárítására több lépést is tett a közelmúltban. Mindegyik azt célozza, hogy megnyerje a Biden adminisztráció jóindulatát vagy legalábbis is csökkentse a nyomást a nemzeti együttműködés rendszerére a döntő fontosságú jövő évi választások előtt.
Újra előkerült az F18-as amerikai vadászgépek vásárlása, amely egyszer már válóokot jelentett Orbán és Washington kapcsolatában.
Korom tábornok, a honvédség parancsnoka nem látta indokoltnak a beszerzést, és ebben minden bizonnyal igaza volt. Mégiscsak mennie kellett, mert politikai szempontból nagyon fontos Orbán Viktornak, hogy amerikai fegyver vásárlással bizonyítsa lojalitását Washington irányában.
A magyar miniszterelnök ezenkívül vállalta azt is, hogy magyar katonák visszamennek Kabulba, hogy török és pakisztáni katonákkal együtt megkíséreljék a rendfenntartást az afgán főváros repülőterén az amerikai katonák távozása után. Ez is jó pont Washingtonban.
Ha elvesztené a választást, akkor a magyar miniszterelnök nagy valószínűség szerint úgy reagálna mint Donald Trump. Aki a hadsereget is be akarta vetni hatalmának megőrzésére. Szerencsére valamennyi haderőnem parancsnoka közölte közös nyilatkozatban, hogy az alkotmány alapján cselekszik vagyis a megválasztott elnök oldalán áll. Az alkotmány egyébként kizárja a hadsereg alkalmazását belföldi célra.
Orbán Viktor állítólag azt fontolgatja, hogy a magyar hadsereg egyes alakulatait kiképzi rendfenntartó célokra.
Lehet-e puccs egy EU és NATO tagállamban? Régen Görögországban volt ilyen, de ennek valószínűsége a huszonegyedik században kisebb. Ennek ellenére Washingtonban végig kell gondolni ezt az alternatívát is, mert Orbán Viktor foggal körömmel ragaszkodik a hatalomhoz.
A nép szavazata önmagában kevés ahhoz, hogy Orbán szó nélkül távozzon.
Ehhez nagy valószínűség szerint szükség lesz a nagyhatalmak diszkrét, de határozott figyelmeztetésére is.
Napóleon császár Elba szigetéről rövidesen visszatért …
