Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Nyugaton egyre kevésbé bíznak a magyar titkosszolgálatokban

0

Az orosz és a kínai titkosszolgálatokkal fenntartott jó kapcsolat szemet szúr elsősorban Washingtonban, ahol ezt a két nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánították. Különösen azért vált negatívvá a magyar titkosszolgálatok megítélése, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója után sem csökkent az együttműködési szándék a magyar oldalon.

Az Intelligence Online szerint különösen rossz a polgári titkosszolgálatok megítélése Nyugaton, mert ezekben a szolgálatokban a kínaiak és az oroszok nyugodtan ki és be járkálnak. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem zavarja őket. A katonai titkosszolgálat eddig kivételt képezett, de most, hogy ott is személyi változások következnek be, félő, hogy ők is elveszíthetik a bizalmat, amelyet főként ilyen háborús időkben nehéz visszaszerezni.

Fejétől bűzlik…

Orbán Viktor immár közvetlenül  irányítja a titkosszolgálatokat.

Neki jelent Kovács tábornok és nem Rogán Antalnak. Az ok világos: Orbán nem bízik senkiben. Ami nem is csoda hiszen orosz és kínai barát politikájával magára maradt a visegrádi négyesben is. Pedig korábban Babis miniszterelnök és Zeman elnök Prágában ugyancsak jó viszonyt ápoltak Moszkvával. Babis ott végezte az egyetemet, és igen jó kapcsolatot épített ki a KGB-vel. Egy ideig összekötő tisztként szolgált a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Csakhogy Babis immár nem miniszterelnök, és az elnöki posztra is jóval több esélye van a NATO konform tábornok vetélytársnak mint neki. Szlovákiában is sokan pártolták Putyin politikáját, de az ukrajnai háború kitörése óta ennek vége.

Orbán magára maradt.

Mi lesz a Berni Unióval?

Ebben a szervezetben vitatják meg az USA európai barátai és szövetségesei az aktuális titkosszolgálati problémákat. Magyarország svájci nagykövete, Czukor József tábornok, aki nemrég az Információs Hivatalt vezette. Profizmusához nem férhet kétség, de a kapcsolataihoz igen, mert a diplomáját a Dzserzsinszkij akadémián szerezte meg Moszkvában.

Ausztria ex kancellárjának sorsa intő példa Orbán Viktor számára: Sebastian Kurz csodagyerekként indult, de villámgyorsan hullócsillaggá vált. A CIA először gyanús partnerét, a Szabadságpártot gyengítette meg. Az Ibiza videó lett a veszte az alkancellárnak, aki szép csendben el is tűnt a közéletből. Pedig nagyratörő álmai voltak: olyan sajtót szeretett volna Ausztriában mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Bár Sebastian Kurz villámgyorsan megvált gyanús koalíciós partnerétől, a Szabadságpárttól, ez sem segített rajta. Sokan emlékeznek még arra, hogy Putyinnal táncolt esküvőjén Ausztria külügyminisztere, akit a Szabadságpárt delegált a kormányba. Mára a hölgy Libanonba menekült a kínos hazai vizsgálatok elől. Ezt követően a CIA megfenyegette Kurzot: ha nem szakít az oroszbarát irányzattal, akkor Ausztriát kizárják a Berni Unióból. Kurz igyekezett elvágni a szálakat Moszkvához, de hiába. Korrupciós ügybe keveredett, mely rég köztudott volt Bécsben, de pompás alkalmat szolgáltatott az eltávolítására. A csodagyerek a semmibe tűnt…

Orbán abban bízhat, hogy jó kapcsolatai Trumppal és a republikánus szélsőjobbal megóvják őt ettől a sorstól. Kínai barátai pedig megmenthetik a pénzügyi csődtől. Ennyiben érthető a magyar miniszterelnök hintapolitikája, de Putyinra mi szüksége van? Az orosz elnök méregdrágán adja a földgázt Magyarországnak, amely így ráfizet az orosz kapcsolatra. Orbán Viktor ettől még jól járhat hiszen Putyin a külföldi barátait közismerten a Gazprombankon keresztül pénzeli. A nyugati titkosszolgálatok meg is szereztek egy ilyen listát. Orbán emberei siettek is érdeklődni Washingtonban: ki van rajta Putyin jólfizetett barátainak listáján?

Washingtonban mosolyogva közölték:

magyar nevet nem találtunk! Egyelőre…

A nemzet szégyene

0

Az Alkotmány megtámadása és minden, amit az képvisel nemzetünk lelkének szégyenfoltja – hangzott el a Fehér Ház válaszában Trump botrányos kijelentésére.

Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie az alkotmányt – jelentette be Donald Trump volt elnök, mivel az állítólagos tömeges és széles körben elterjedt választási csalás, amely állítólag megváltoztatta a 2020-as elnökválasztás eredményét.

A Fehér Ház válasza Trump felhívására az alkotmány megszüntetésére

Andrew Bates, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára az Axios amerikai sajtóorgánumnak küldött levelében lecsapott Trump szavaira, amiért az alkotmányellenes.

“Az amerikai alkotmány egy szent dokumentum, amely több mint 200 éven keresztül garantálja, hogy a szabadság és a jogállamiság érvényesül nagy országunkban” – írta Bates az Axiosnak. 

Hozzátette: “Az Alkotmány megtámadása és minden, amit ez képvisel, a nemzetünk lelkének szégyenfoltja, és általánosan el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyersz.”

“Az Alkotmány megtámadása, és minden, amit ez képvisel, szégyenfoltja nemzetünk lelkének, és egyetemesen el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyer.”

Független vizsgálat a nem minden gyanú felett álló ex elnök ellen

Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter november 18-án bejelentette, hogy független ügyészt, Jack Smith-et nevez ki a Donald Trump volt elnök elleni nyomozás felügyeletére. Az önmagát a 2024-es elnökválasztás jelöltjévé nyilvánító milliárdos ellen jelenleg két külön vizsgálat folyik a szövetségi igazságszolgáltatásban.

„Tekintettel a közelmúlt fejleményeire, különös tekintettel a volt elnök következő elnökválasztására való jelöltségének bejelentésére és a jelenlegi elnök jelöltségére, úgy döntöttem, hogy a közérdeket szolgálja egy különleges ügyész kinevezése. ” – mondta Merrick Garland egy sajtótájékoztatón. Jack Smith eközben egy sajtóközleményben megígérte, hogy „gyorsan” és „teljes függetlenségben” fog cselekedni.

Donald Trump a maga részéről kijelentette, hogy az ügyész „nem fog pártatlanul nyomozni” és természetesen továbbrais  boszorkányüldözésnek állítja be az eljárást.

“Ez a szörnyű hatalommal való visszaélés a legújabb a boszorkányüldözések hosszú sorozatában, amely nagyon régen kezdődött “

– mondta a volt elnök péntek esti beszédében. “Nem engedhetjük meg, hogy ez a szörnyű visszaélés folytatódjon ” – tette hozzá.

Tizenöt doboz

Az első vizsgálat Donald Trump hívei által a Capitolium ellen 2021. január 6-án, demokrata riválisa, Joe Biden győzelmének 2020-as elnökválasztáson való igazolásakor elkövetett támadással kapcsolatos. A nyomozás során közel 900 ember ellen emeltek vádat, akik közvetlenül részt vettek az erőszakban. Az ügyészek azonban soha nem zárták ki, hogy más szereplőkre is kiterjedhet a nyomozás.

„Mindenkinek, aki büntetőjogi felelősséggel tartozik a választások semmissé tételére tett erőfeszítésekért, felelnie kell tetteiért”

– mondta Merrick Garland többször is.

A második vizsgálat a Fehér Ház archívumához kapcsolódik. Az elnöki posztot elhagyva Donald Trump egész doboznyi iratot vitt el. Egy 1978-as törvény azonban kötelezi az összes amerikai elnököt, hogy minden e-mailjét, levelét és egyéb munkadokumentumát továbbítsa a nemzeti levéltárnak. Trump januárban tizenöt kartont adott vissza.

A vizsgálat után a szövetségi rendőrség úgy becsülte, hogy valószínűleg másokat is tartott házában a floridai Mar-a-Lago-ban. Az FBI ügynökei augusztus 8-án látványos házkutatást tartottak ott, „minősített dokumentumok visszatartására” és „szövetségi nyomozás akadályozására” hivatkozva, és mintegy harminc másik dobozt foglaltak le. Ezután heves jogi harc kezdődött a lefoglalt dokumentumok természetének meghatározásáról – minősített, személyes, feloldott? -, ami lelassította az eljárást, de ismét lehetséges a szövetségi vádemelés.

Az összes elem összegyűjtése után a különleges ügyész „függetlenül gyakorolja szakmai megítélését annak eldöntésére, hogy kell-e vádemelés” az egyik vagy a másik aktában – mondta Garland . Smith azonban csak az ajánlás kiadásáért lesz felelős, és erről a miniszter dönt. Ha végül ezen az alapon vádat emelne Donald Trump ellen, akkor döntését nehezebb lesz támadni. A jogi eljárások megindítása nem akadályozná meg az ingatlanmágnást a versenyben, de árnyékot vetne jelöltségére.

Veterán ügyész

Donald Trump a Foxnak adott interjújában kijelentette, hogy ez a kinevezés “tisztességtelen” és “politikai indíttatású” volt. Hozzátette, hogy nem vesz részt a vizsgálatokban.

“Szégyenletes, csak azért teszik ezt, mert én vezetem a közvélemény-kutatásokat”

– folytatta a volt elnök.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szerint Joe Bident nem tájékoztatták „előre” a független ügyész kinevezéséről, és nem „vonták be” a döntésbe.

Jack Smith veterán ügyész. A minisztériumban a nyilvánosság feddhetetlenségi osztályának vezetőjeként szolgált. 2018 óta a Koszovói Különleges Bíróság vezető ügyésze.

Donald Trump ellen már korábban is folyt egy másik különleges ügyész által felügyelt nyomozás: Robert Muellert 2017-ben vádolták meg azzal, hogy összejátszás történt-e kampánycsapata és Oroszország között. Két évnyi nyomozás után úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyítéka Moszkva és Donald Trump csapata közötti összeesküvésről, de felfigyelt arra, hogy a Fehér Ház bérlője nyomást gyakorolt ​​a nyomozásra.

Trump és Orbán

0

A kormánypárti sajtó zászlóshajója, az Origo lelkesen üdvözölte Trump bejelentését arról, hogy újra indul az elnökválasztáson.

A Rogán média birodalom iránymutató portálja szerint Trump nagy győzelmet aratott az időközi választásokon, ezért indulása logikus. Valószínűleg az elmúlt napok amerikai hírei nem jutottak el az Origo szerkesztőségébe, mert Trump az időközi választások legnagyobb vesztese lett az Egyesült Államokban.

A republikánusok kérték: ne induljon, mert ezzel csakis a demokraták malmára hajthatná a vizet. Trump azonban 76 éves, és nyilvánvalóan azt gondolta: most vagy soha.

Pedig egykori tanácsadója, John Bolton is megmondta: Trump soha nem tér vissza a Fehér Házba!

A szintén kormánypárti Mandiner – ellentétben az Origoval – elolvasta az elmúlt napok amerikai híreit, és meglepő gondolati konstrukcióval állt elő:

Trump az amerikai Gyurcsány?

Trump bejelentése nagyobb kihívást jelent a republikánusoknak mind a demokratáknak – írja Rajcsányi Gellért. Se kiköpni se lenyelni nem tudják az ex elnököt, aki nagyszámú támogatót vonz ugyan, de még többen utálják őt az Egyesült Államokban.

A számok:

a választók 40%-a kedveli Trumpot, de 54% abszolút mértékben elutasítja!

“Trump új karaktert adott a republikánus pártnak. Ebből nem lesz visszaút” – írja a szerző. Szerinte a kérdés az, hogy a trumpizmus vele vagy nélküle valósítható-e meg jobban? És itt jön a “rémálom forgatókönyv”: Trump miatt a republikánusok elbukják az elnökválasztást, és a demokraták röhögnek a markukba. “Pont mint egy amerikai Gyurcsány a jobboldalon” – írja a Mandiner Orbán Viktor barátjáról, aki oly mértékben megosztó személyiség, hogy vele ugyancsak nehéz lenne választást nyerni az Egyesült Államokban.

Mi az a trumpizmus? – kérdezhetnénk hiszen az ex elnök nézeteit a közvélemény kutatások határozták meg. Csakhogy ez a közvélemény most Trump ellen fordult. Mi lesz, ha a “rémálom forgatókönyv” Orbán esetében is bekövetkezik? A gazdasági válság megfordíthatja a közvéleményt Magyarországon is.

Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.

Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.

Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.

Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.

Orbán és Trump

A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!

Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?

Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Jake Sullivan a nyilvánosság előtt annyit elismert, hogy megbeszéléseket folytatott magasrangú orosz vezetőkkel elsősorban az ukrajnai háborúról.

“Megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és mérsékelni az atomfegyver bevetésének lehetőségét az Ukrajnában folyó harcokban” – jelentette ki Jake Sullivan. Scholz német kancellár pekingi tárgyalásai során kiderült, hogy Hszi Csin-ping elnök személyesen Putyin elnököt kérte meg arra: ne alkalmazzon atomfegyvert Ukrajnában!

Mind a kínaiak mind az amerikaiak közvetíteni akarnak Ukrajnában.

Vang Ji külügyminiszter ezt nyíltan fel is ajánlotta, az amerikai diplomácia szavakban továbbra is kiáll Zelenszkij mellett, de felkérték, hogy vegye fontolóra a béketárgyalásokat Putyinnal.

Kissinger kísértete

A 99 éves veterán diplomata nem sokkal a háború kitörése – február 24 – után felszólította a washingtoni diplomáciát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet illetve a béke érdekében. A demokraták más irányt választottak: maximálisan támogatták Zelenszkij elnököt abban a reményben, hogy ily módon meggyengíthetik sőt talán meg is buktathatják Putyint. Biden elnök ezt nyíltan ki is mondta. Később az elnök visszavonta ugyan kijelentését, de nyilvánvaló volt, hogy ez az amerikai diplomácia célja. Csakhogy a háború már nyolc hónapja tart, és semmilyen jel sem mutat arra, hogy Ukrajna megnyerné a háborút, és Putyin ebbe belebukna.

Az Egyesült Államokban viszont sorsdöntő választást tartanak, melyen veszíthetnek a demokraták.

Ha a republikánus párt visszaszerzi az ellenőrzést a washingtoni kongresszus két háza fölött, akkor béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből. Kijevben nagyonis tartanak ettől hiszen a republikánusok tárgyalni akarnak Putyinnal – akár Zelenszkij feje fölött is. Pontosan ezt javasolta Kissinger egykori külügyminiszter, aki még Trump tanácsadóinak  is adott tanácsokat a Fehér Házban.

Kissinger szerint mindenképp meg kellene akadályozni, hogy Kínával és Oroszországgal az élen egységes tömb jöjjön létre az USA-val szemben.

Márpedig a demokraták diplomáciája pontosan ebbe az irányba lökheti nemcsak Pekinget és Moszkvát, de az USA olyan szövetségeseit is mint például Szaúd Arábia.

Kissinger, aki az ötven évvel ezelőtti amerikai-kínai békülés fő kezdeményezője volt Washingtonban, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel olyan megállapodást kötött, amely hosszútávra garantálta a békét a nagyhatalmak között, és lehetővé tette a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az USA és Kína között.

Az amerikai demokraták hidegháborús vonalával szemben Kissinger valamiféle realista fordulatot akar.

A veterán amerikai diplomata mindig a Szent Szövetségre hivatkozik ilyenkor, amely a napóleoni háborúk után hosszú időre rendezte a nagyhatalmak viszonyát annak ellenére, hogy azoknak az érdekei egymással ellentétesek voltak. Végül csak Napóleon bukása után 99 évvel tört ki az első világháború – érvel a 99 éves Kissinger, aki szerint a diplomácia fő célja az kell, hogy legyen: mindenképp elkerülni a nagyhatalmak konfliktusát, amely atomháborúhoz vezethet.

Trump idézése drámai politikai színjátékot vetít előre

A volt elnök azt fontolgatja, hogy eleget tesz a Capitolium elleni  támadás kivizsgálására létrehozott bizottságának követelésének – de bölcs lépés lenne egy ilyen lépés?

A képviselőház január 6-i különbizottságának egyhangú indítványa Donald Trump beidézésére, amelyben azt követelte, hogy tanúskodjon arról, hogy tudott a Capitolium elleni támadásról, miközben a kongresszusi nyomozás robbanásveszélyes végkifejlet felé száguld.

A volt amerikai elnök dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az idézést, és úgy is dönthet, hogy nem működik együtt a nyomozásba résztvevőkkel. Ha azt gondolja, hogy tetteiért bármilyen fórum előtt felelősséget vállalhat akkor annak ellenére vállalja a tanúskodást, hogy beleszaladhat egy drámai leleplezésbe.

Ám bármilyen utat is  választ Trump, az alkotmányos következményekkel járó döntés bizonyosan egyben durva politikai színjátékká is válik – mindkét fél saját céljait akarja elérni, miközben a Capitolium elleni támadással kapcsolatos kongresszusi vizsgálat lassan befejezni munkáját.

Az ügyben jártas források szerint Trumpot a tanúskodásra késztető hajtóerő azon a reflexív meggyőződésen alapult, hogy meg tudja győzni a nyomozókat arról, hogy saját vizsgálatuk egy feltételezett boszorkányüldözés, és meggyőzheti őket arról, hogy január 6-án nem követett el bűncselekményt.

Trump korábban kifejezte, hogy készen áll a kiválasztási bizottság előtt megjelenni, és ezt a gondolatot ismételten megerősítette, amikor csütörtökön a testület megszavazta a beidézését.

Úgy tűnik, Trump egyre jobban tudatában van a nyomozások során a tanúskodás buktatóival. Ügyvédei figyelmeztethették őt a növekvő jogi problémákra az igazságügyi minisztérium által indított bűnügyi vizsgálatok és a New York-i államügyészség által indított polgári per során.

Trump megfogadta ügyvédei tanácsát a 2016-os kampánya és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyvédi vizsgálat során is, és csak írásos válaszokat nyújtott be a nyomozóknak, annak ellenére, hogy kezdetben azt mondta a tanácsadóknak, hogy személyesen akar tanúskodni, hogy tisztázza a nevét.

Trump számára továbbra is az a kérdés a kiválasztott bizottsággal kapcsolatban, hogy a testület elfogadja-e a követelést, hogy élőben tanúskodjanak. Ha Trump megjelenését olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a kiválasztott bizottság nem tud elfogadni, akkor nem világos, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre tanúvallomásának kikényszerítésére, tekintettel korábbi elnöki pozíciójára.

A kiválasztott bizottság elnöke, Bennie Thompson kongresszusi képviselő a szavazás előtt azt mondta, hogy Trump beidézését amiatt  kérte, mert a január 6-i események előmozdításában játszott egyedülálló szerepe teljes elszámoltathatóságot teszi szükségessé.

„Elszámoltathatónak kell lennie. Tettéért felelnie kell”

– mondta Thompson.

A kiválasztott bizottság azonban várhatóan nehézségekbe ütközik, ha bírósági úton próbálja érvényesíteni idézését, mivel Trump ügyvédei az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadói hivatalára összpontosítanak, és azt állítják, hogy a volt elnökök abszolút mentességet élveznek a kongresszus előtti tanúskodás alól.

A testület korábbi kísérletei arra, hogy a Trump Fehér Ház tisztviselőit az idézések teljesítésére kényszerítsék, elhúzódó jogi vitákat eredményezett a vezetői kiváltságokkal kapcsolatban, amelyeket többnyire valamilyen részleges együttműködéssel oldottak meg, például Trump korábbi kabinetfőnökével, Mark Meadows-szal.

A Trump elleni bírósági végrehajtásra irányuló kísérletek még időigényesebbek lennének, és tekintettel az igazságügyi minisztérium belső álláspontjára az abszolút mentelmi joggal kapcsolatban teljességgel sikertelen lehet

– mondták jogi szakértők.

A kiválasztott bizottság alternatívaként az igazságügyi minisztérium elé utalhatja a volt elnököt a Kongresszus megvetése miatt, ahogy azt Steve Bannon és Peter Navarro volt munkatársaival is tette, de az igazságügyi minisztérium valószínűleg elutasítja a mentelmi szabvány miatti vádemelést, mondták a szakértők.

A legvalószínűbb tehát, hogy a testület maximum annyit érhet el, hogy kijelentheti mindent megtett annak érdekében, hogy feltárja Trump kapcsolatát a Capitolium elleni támadás ügyében.

A magyar adófizetők pénzéből szerzett magának népszerűséget Orbán Amerikában

A magyar állam jelentős összegekkel támogatja a Hungarian Foundation lobbi szervezetet, amely a nemzeti együttműködés rendszerét és személyesen Orbán Viktort népszerűsíti az Egyesült Államokban.

A Hungarian Foundation nincs bejelentve mint lobbi szervezet noha ezt a törvények előírják az Egyesült Államokban – írja a New York Times. Az alapítvány azt állítja magáról, hogy kizárólag kulturális és oktatási tevékenységet folytat, de ez nyilvánvalóan nincsen így – hangsúlyozza a liberális lap. A Hungarian Foundation egyik aktív lobbistája Max Teleki, aki jelentkezett Biden elnök külpolitikai csapatába. Miután ott alaposan ellenőrzik a jelentkezők kapcsolati hálóját, és feketén fehéren kiderült, hogy Max Teleki az Orbán kormány fizetett lobbistája, nem fogadták el jelentkezését Biden diplomáciai csapatába. Az ügyről jelentés készült, és azt átadták az FBI-nak, amely a kémelhárítás fő felelőse az Egyesült Államokban.

A másik hírhedt Orbán lobbista az Egyesült Államokban Koszorús Ferenc. Ő a Hungarian Foundation alapítvány elnöke, aki jó kapcsolatokat épített ki Trump elnökhöz amikor még a Fehér Házban volt.

Arról tájékoztatta a Fehér Ház stábját, hogy Magyarországon teljes a sajtó szabadsága, és nincsen szükség az ellenzéki média amerikai támogatására. A Trump kormányzat eredetileg 200 millió dollárt szánt erre a célra, de Koszorús Ferenc és mások szívós lobbizása következtében ez a támogatás végülis elmaradt.

Egész hálózat ügyködik Orbán népszerűsítésén az USA-ban

Fellegi Tamás egykori miniszter az egyik karmestere lett ennek a hálózatnak miután kikerült az Orbán kormányból. Az egykori gazdasági miniszter jól ismeri Orbán Viktort még a Bibó kollégiumból, ahol nevelőtanára volt a törekvő diákvezérnek, aki akkoriban még liberális elveket hangoztatott, és kegyben állt az Egyesült Államok nagykövetségén is. Amikor az idősebb Bush elnök Budapesten járt 1989-ben, akkor Palmer nagykövet Orbán Viktort bízta meg azzal, hogy megmutassa az USA elnökének a magyar fővárost. 26 éves korban nem rossz kezdet egy politikai pályafutáshoz.

Ugyancsak a Bibó kollégiumban volt nevelőtanár Stumpf István, akinek apósa, Horváth István akkori belügyminiszter kulcsszerepet játszott a rendszerváltásban. Horváth István belügyminiszter távozása után bement az USA budapesti nagykövetségére, és “mindent elmondott” arról, hogy a szovjet-amerikai alku eredményeképp megvalósult magyarországi rendszerváltozás valójában hogy is ment végbe.

Stumpf István jelenleg az egyetemek privatizációjával foglalkozik, és feltöltheti kasszáját hiszen ez igen jó üzlet. Lánya az USA washingtoni nagykövetségén szolgált, ő tartotta a kapcsolatot a kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal – elsősorban a republikánusokkal. Anna Smith Lacey házassága után  is Orbán lobbistája az USA-ban.

A magyar miniszterelnököt természetesen nem szolgálják ingyen a lobbisták.

A New York Times szerint az elmúlt tíz évben 4,5 millió dollárt kaptak Orbán Viktortól. A Hungarian Foundation pedig – a lobbi hálózat fedőszerve – 21 millió dollárhoz jutott a magyar kormánytól. Ebből a Hungarian Foundation 5,2 millió dollárt adott olyan befolyásos amerikai személyiségeknek illetve szervezeteknek, akik és amelyek folyamatosan azon dolgoznak, hogy kedvező színben tüntessék fel a nemzeti együttműködés rendszerét és személyesen Orbán Viktort az Egyesült Államokban.

“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Az Antall kormány egykori külügyminisztere Orbán Viktor dallasi beszédét károsnak és kockázatosnak értékelte. Jeszenszky Géza Washingtonban volt nagykövet épp az első Orbán kormány idején, ezért jól ismeri az amerikai belpolitikát.

A HVG-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy káros és kockázatos egy kis országnak ennyire elköteleznie magát Donald Trump mellett. Jeszenszky Géza megítélése szerint az ex elnöknek egyre kevesebb az esélye arra, hogy vissza kerüljön a Fehér Házba. Jelenleg is vizsgálat folyik ellene, mert nem fogadta el választási vereségét, és nem ortodox módszerekkel próbálta meg elérni, hogy megváltoztassák a választás eredményét, és ő a Fehér Házban maradhasson. Nemrég az FBI házkutatást tartott Trump egyik birtokán, és rengeteg dokumentumot elvittek. Bizonyítékot keresnek arra, hogy Trump a törvény határait átlépve bíztatta híveit a Capitolium ostromára 2021-ben.

Orbán kontra demokraták

Miért játszik ennyire Trumpra a magyar miniszterelnök? Orbán Viktor azt gyanítja, hogy a jelenleg is hatalmon levő demokraták mindent megtesznek az ő megbuktatására. Szijjártó Péter azzal dicsekedett a Matthias Corvinus Collegium rendezvényén, hogy megfenyegette azokat a diplomatákat, akik megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az új amerikai nagykövetet a pokolba küldte Bayer Zsolt, pártunk és kormányunk hű publicistája.

Orbánnak azért volt fontos a dallasi beszéd, mert nevét megismerték az Egyesült Államokban is. Abban reménykedhet, hogy a republikánusok érdeklődnének utána, ha a CIA megpróbálna valamilyen módon megszabadulni tőle. A választások idején Márki-Zay Péterben bíztak, de ő nem váltotta be a reményeket.

Az USA budapesti nagykövetsége évekkel ezelőtt már megkereste Lázár Jánost, hogy vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét. Az akkori kancellária miniszter elrohant Orbánhoz az amerikai ajánlat után, de hiába. A miniszterelnök kirúgta őt a kormányból. Sem Orbán Viktor sem pedig az USA budapesti nagykövetsége nem mondott le Lázár Jánosról, aki tagja lett az új kormánynak, de nem kapott kulcspozíciót, amelyikre pályázott.

Ha viszont kiderül, hogy Brüsszel addíg nem utalja ki az eurómilliárdokat amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, akkor talán szükség lehet Lázár Jánosra.

Orbán abban bízik, hogy a Trump visszatéréséig hátralevő időt guggolva is kibírja. Kérdés, hogy erre időt ad-e neki a gazdasági válság? Arra pedig Orbán gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha nem Trump vagy valamelyik híve nyer 2024-ben az Egyesült Államokban ?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK