Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Az USA ex elnöke egyre inkább elveti a sulykot, de ez egyáltalán nem zavarja a dollármilliárdosokat, akik közül mind többen biztosítják támogatásukról a Trump kampányt.

14 milliárd dollárt költöttek a legutóbbi elnökválasztási kampányra, kétszer annyit mint 2016-ban amikor Trump nyert. Már biztosan látszik, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány minden rekordot túlszárnyal majd. Nem a kispénzű Trump rajongók adják össze a nagy pénzt a kampányra hanem a dollármilliárdosok: Phil Ruffin, a 88 esztendős kaszinókirály már sok egymillió dolláros hozzájárulással vétette magát észre az idén, de a nagy pénz befizetése még hátravan hiszen nem biztos, hogy Trump indulni fog. Phil Ruffin vagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a Bloomberg.

Charles Kushner, aki szépen gazdagodott hála rokoni kapcsolatának: fia, Jared Ivanka Trump férje. Kushner papa vagyona 1,8 milliárd dollár. Ő családi alapon is érdekelt Trump újrakezdésében hiszen a kijelölt trónörökös Ivanka Trump a családban. A dinasztia alapítására kész Donald Trump lányában látja méltó örökösét.

Donald Trump számára Joe Biden személyes ellenség: legutóbb már azt közölte, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor különleges ügyészt nevez ki a Biden család ügyeinek vizsgálatára.

A harmadik dollármilliárdos Robert “Woody” Johnson, aki Trump nagykövete volt Londonban. Az ő nettó vagyona 3,7 milliárd dollár.

Közben Trumpnak nem árt figyelnie mérsékelt vetélytársára, Nikki Haleyre, akit még ő nevezett ki ENSZ nagykövetnek. Most egyre több dollármilliárdos benne látja a jövőt, mert úgy gondolják, hogy az ex elnök már lejárt lemez. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke már jelezte, hogy ő a maga részéről Nikki Haleyt támogatná a legszívesebben az elnökválasztási kampány során.

Összeegyeztethető-e a demokrácia és a kapitalizmus?

Ezt a kérdést feszegeti a londoni Guardianben Robert Reich. Az Egyesült Államok egykori munkaügyi minisztere szerint csakis akkor működik jól a rendszer, ha a demokrácia ül a vezető ülésen és nem a kapitalizmus. Trump és követői az ellenkezőképp gondolkodnak. Miután egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egyre kevesebb család kezében, ezért a szupergazdagok attól tartanak, hogy a demokratikus többség el akarja azt tőlük venni, és ennek érdekében olyan elnököt és kongresszust választ, amely emeli az adókat. Ezzel szemben Trump első elnöki intézkedése az volt, hogy csökkentette az adókat. A választási kampány során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót.

Mi ennek a Trump politikának az alternatívája?

Egy hangos és határozott demokrácia kampány, amely az ellen küzd, hogy nagy vagyonok koncentrálódjanak kevés kézben.

Harcol az ellen, hogy a nagytőke politikai képviseletet kapjon, épp ezért adó emelést javasol. Ugyanakkor csökkenteni kívánja a csillagászati vezérigazgatói jövedelmeket.

Megadóztatná a nagy vagyonokat, és ezekből a pénzekből finanszírozná azt az egészségügyi rendszert, amely mindenkinek nyújtana ellátást. A Biden kampánynak ezt nyíltan fel kell vállalnia – hangsúlyozza Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere a londoni Guardianben.

Orbán, Soros és az izraeli Black Cube magán hírszerző ügynökség

A Reuters szerint Izrael egyik vezető magán hírszerző szervezete, a Black Cube Magyarországon is igen aktív szerepet játszott a választások befolyásolására – az Orbán kormány javára.

Az érintettek természetesen nem sietnek nyilatkozni hiszen már a Pegazus botrány során is kiderült, hogy az Orbán kormány igen szorosan együttműködik Benjamin Netanjahuval a hírszerző szolgálatok terén is. A Pegazus okostelefon megfigyelő rendszert annak idején Czukor József, a magyar titkosszolgálat nagy öregje szerezte meg Izraelben. A moszkvai Dzerzsinszkij hírszerző akadémián diplomát szerzett magyar ász akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, jelenleg pedig Magyarország svájci nagykövete. Svájcban működik a Berni Unió, melynek keretében az USA európai szövetségesei egyeztetik titkosszolgálati információikat. Czukor Józsefet akkor fogadta Netanjahu miniszterelnök is, ezzel is hangsúlyozva a két kormányfő politikai barátságát. Netanjahu intézte el Orbán Viktornak, hogy fogadja őt Donald Trump a Fehér Házban. Így

nem csoda, hogy a Black Cube – fekete kocka – amely tele van a Moszad egykori tisztjeivel aktívan támogatta Orbán Viktor kormányát a választások idején.

A magán hírszerző cég nemzetközi tanácsadó testületében benne van például Meir Dagan, a Moszad egykori parancsnoka is. A Forbes Israel már évekkel ezelőtt azt írta, hogy ez a zsidó állam legmenőbb új exportcikke: hírszerzés a politikában és a gazdasági életben.

A célpont Soros György

A 2018-as választások előtt a magyar dollármilliárdos vált Orbán Viktor célpontjává mint a globalista tőke szimbóluma, aki a szuverén magyar kormány megbuktatására törekszik. Korábban a CEU kényszerült jórészt elhagyni Budapestet, később pedig a nemkormányzati szervezetek kerültek nehéz helyzetbe – és ebben része volt a Black Cube-nak is. Hogyan? Londonban létrehoztak egy fedő céget Smart Innotech néven a magyar választások előtt – az izraeli hírszerző cégnek három irodája van a világban: Tel Aviv, London és Madrid. A londoni fedőcég felvette a kapcsolatot a Migration Aid Hungary szervezettel, és találkozót hoztak össze vele Bécsben. Csakhogy a Migration Aid Hungary résen volt, és felvette a beszélgetést, melyet azután át is adott a magyar Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

A Black Cube nem állt le: egyre másra szállította az információkat a “Soros hálózatról” a magyar kormánynak, de hamarosan kiderült, hogy hamis állításokról volt szó, de a választási kampányban így is jól fel lehetett ezeket használni.

Soros György Nyílt társadalom alapítványa, a magyar Helsinki bizottság és az Amnesty International magyarországi szervezete is a Black Cube célpontjává vált. Az információkat folyamatosan szállították az Orbán kormánynak.

A 2022-es választások előtt is igen aktív szerepet játszott a Black Cube a magyar ellenzék és a média megfigyelésében és manipulálásában a LinkedIn hálózaton keresztül. A Black Cube titokban beszélgetéseket készített ellenzéki személyekkel, és ezeket az interjúkat azután leadták a kormányzati médiában. Az egyik célpont Jeney Orsolya, az Amnesty International Hungary egykori igazgatója volt. Minderről Mona Damien kutató számolt be egy virginai konferencián.

A Black Cube módszereit több országban is éles kritika érte, mert az izraeli hírszerző cég szisztematikusan besározott politikusokat, üzletembereket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat.

A New York Times egykori tényfeltáró riportere, Barry Meier könyvet adott ki 2021-ben a Black Cube szerepéről Észak Amerikában: Spooked: the Trump dossier, Black Cube and the Rise of Private Spies címmel.

Black Cube megbízók az Orbán kormány előtt

A leghíresebb kétségkívül Harvey Weinstein, Hollywood bukott sztárja, akinek botránya megindította a világméretű metoo kampányt. Az izraeli film producert Hollywood híres színésznői vádolták meg szexuális zaklatással. Weinstein azért fizette a Black Cube privát kémeit, hogy lejárassa az őt vádoló színésznőket és újságírókat. A New Yorker hosszú cikket szentelt az ügynek 2017-ben: Harvey Weinstein and his army of Spies címmel.

Világpolitikai szempontból ennél sokkal fontosabb az a nem nagyon publikált tény, hogy Trump elnök megbízta a Black Cube-ot, hogy gyűjtsön információkat az Iránnal kötött atomalku megfúrására. Obama elnök idején az USA és öt másik nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, csak békés atomkutatást folytat, és nem törekszik atombomba előállítására. Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden eszközzel meg akarta buktatni ezt az egyezményt, és meggyőzte erről Trumpot is, aki végül fel is rúgta az iráni atomalkut – felhasználva ehhez a Black Cube információit és akcióit is. A Black Cube azt állította, hogy Irán megvesztegette az Obama adminisztráció egyes fontos embereit és vezető amerikai újságírókat az atomalku érdekében. Ezt az állítást ugyan nem sikerült igazolni, de kellő érvet adtak Trumpnak ahhoz, hogy felrúgja az atomalkut Iránnal.

Trump Lenin ágyában prostikkal szexelt

Régi ügy a brit bíróság előtt: az angol hírszerzés leleplező dossziéja az Egyesült Államok ex elnökéről, aki Trump tornyot akart Moszkvában is még Mihail Gorbacsov elnöksége idején. Trumpot lelkesen fogadták Moszkvában, ahol abban a lakosztályban is töltött néhány napot, melyben Lenin, a bolsevik forradalom vezetője lakott ameddig be nem rendezték lakását a Kremlben.

Korábban az orosz birodalom fővárosa Szentpéterváron volt, de Lenin a polgárháború idején áthelyezte Moszkvába, mert az sokkal jobban védhető külső intervencióval szemben. Az első külső intervenciót még Churchill tervezte a bolsevik forradalom elfojtására. A Szovjetunióban nagy megtiszteltetésnek számított, ha a külföldi vendég Lenin ágyában alhatott, de Trumptól, a vállalkozó szellemű amerikai milliomostól sokat vártak a pénzügyi problémákkal küszködő Moszkvában. A KGB szakképzett kém prostituáltakat szállított Trumpnak. Szentpéterváron aztán az USA későbbi elnöke valóságos szex orgiákat szervezett – a KGB mindent gondosan filmezett. Állítólag ez képezi Putyin zsaroló dossziéjának alapját. Mindezt szorgosan jelentette Londonba annak idején a brit hírszerzés moszkvai rezidense. Hillary Clinton a választási kampányban 2016-ban ennél a nyugalmazott brit hírszerzőnél rendelte meg az ellenfelét lejárató dossziét. Az el is készült, de Trump ügyvédei sikeresen megakadályozták a közzétételt az Egyesült Államokban. Hillary Clinton el is veszítette a választást, Donald Trump pedig diadalmasan bevonult a Fehér Házba. 2020-ban azonban veszített bár ebbe ma sem tud beletörődni. Készülődik is vissza a Fehér Házba – nem is esélytelenül.

Szex és pénz

Ezzel fogta meg a KGB Donald Trumpot – állítja Christopher Steele. A brit hírszerzés veteránja részletesen dokumentálta Trump szex orgiáit és pénzügyeit is. A nyolcvanas években a vállalkozó szellemű amerikai milliomos sok szovjet vezetőt vesztegetett meg, mert Trump tornyot akart a Vörös tér közelébe. Pechére olyan szovjet funkcionáriusok kapták a megvesztegetési pénz jórészét, akiket Mihail Gorbacsov kiseprűzött a hatalomból. Így aztán a Trump toronyból a Szovjetunióban nem lett semmi. Az orosz titkosszolgálat nem felejtette el Trumpot. A folyamatosan pénzügyi problémákkal küszködő vállalkozót nagyvonalú ajánlattal keresték meg: megoldjuk pénzügyi gondjait, sőt támogatjuk abban, hogy az USA elnöke legyen! Trump majdnem leesett a székről, de belement az alkuba- állítja Christopher Steele. Maga Trump természetesen mindent tagad. A nyugdíjas brit hírszerző viszont kikutatta, hogy Trumpnak csinos bankszámlái voltak a Deutsche Banknál, melyekre folyamatosan érkeztek pénzek Moszkvából pontosabban a balti országokból hiszen a KGB utóda rajtuk keresztül finanszírozta nyugati barátait ebben az időben.

Most, hogy Trump újra elnök akar lenni, ismét előkerült a Steele dosszié, melynek hitelességéről senki sem tud meggyőződni igazán. Putyin persze sok mindent mondhatna, ha akarna, de természetesen hallgat. Az tény, hogy sokkal jobb viszonyt ápolt Donald Trumppal mint demokrata utódával, Joe Bidennel.

Az ukrajnai háború megindulása után Trump többször is hencegett azzal, hogy ő napokon belül megoldaná a problémát úgy, hogy mindent megtárgyalna Vlagyimir Putyinnal Ukrajna feje fölött. Joe Biden álláspontja az, hogy nem tárgyal az orosz elnökkel Zelenszkij ukrán államfő feje fölött.

Kérdés, hogy a Steele dosszié ronthatná-e Trump elnökválasztási esélyeit hiszen a proteszt szavazók épp azért szavaztak eddig is rá, mert nem ortodox politikát folytatott, melyhez kevéssé ortodox magánélet is járult.

Trump európai kedvence, Orbán Viktor Moszkva érdekében ügyködik

A Washington Post arra hívja fel a figyelmet, hogy Washingtonban a republikánusok egy csoportja sokallja Ukrajna támogatását. Zelenszkij ukrán elnök nemrég járt az Egyesült Államokban, ahol Biden elnök teljes támogatásáról biztosította Ukrajna Oroszországgal ellen folytatott önvédelmi háborúját.

Donald Trump viszont újra előállt azzal az ötletével, hogy ő “napokon belül képes lenne rendezni a konfliktust Oroszország és Ukrajna között.” Putyin orosz elnök üdvözölte ezt.

Orbán Viktor hűséges társa Donald Trumpnak: nem szállít fegyvert Ukrajnának, és oroszbarát politikát folytat – egyedül az Európai Unióban.

A magyar miniszterelnök hétfőn a parlamentben gyors tűzszünetet sürgetett, amely nyilvánvalóan csakis akkor lenne lehetséges, ha Ukrajna területi engedményeket tenne. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével, majd kijelentette: ”Oroszország kész a béketárgyalásokra.” Szijjártó Péter októberben újra Oroszországba látogat. Ahol a Duma elnöke kijelentette: “Ukrajna vagy elfogadja az orosz békét vagy megszűnik mint állam!” Sojgu orosz hadügyminiszter már arról beszél, hogy a háború Ukrajnában még 2025-ben is tarthat.

Kirillo Budanov, az ukrán katonai titkosszolgálat főnöke úgy nyilatkozott, hogy az elhúzódó konfliktus veszélyes Ukrajna számára, mert gyengülhet  a Nyugat támogatása márpedig Kijev enélkül nem folytathatja a háborút a túlerőben levő Oroszország ellen.

Miért akarja Orbán Trump visszatérését a Fehér Házba?

Jelentős részben azért, mert így homályban maradhatnak a magyar miniszterelnök valódi kapcsolatai Putyin orosz elnökkel – írja a Washington Post. Jelenleg az USA és az Európai Unió épp eziránt érdeklődik igazán.

“Orbán nem igazán akarja, hogy választói és külföldi partnerei tudjanak azokról a kapcsolatokról, melyek diktatúrákhoz fűződnek, ezért kulturális háborúnak álcázza mindezt”

– írta Anne Appelbaum az Atlantic Reviewban.

Putyin külföldi barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és átadta Washingtonnak. Magyar érdeklődésre válaszolva az USA csak annyit közölt: “magyar nevet egyelőre nem találtunk a listán. ”Nyilvánvalóan több lista is lehet. A Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag lehetővé tette a lista megszerzését a brit titkosszolgálatnak, Moszkva egyik kórházának hatodik emeleti ablakából kidobták az utcára.

Az orosz Windows program tehát működik hiszen Putyinnak egyáltalán nem áll érdekében, hogy kiderüljön: miért folytat ilyen oroszbarát politikát Orbán Viktor?

Mini Trumpok az Európai Unióban?

Erről a londoni Guardian ír annak kapcsán, hogy Szlovákiában hamarosan választásokat tartanak, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy az oroszbarát Robert Fico visszatér a hatalomba. A nemzeti együttműködés baloldali nacionalista rendszere Szlovákiában azt követően bukott meg, hogy megöltek egy oknyomozó újságírót, aki a Fico kormányzat korrupcióját és gyanús külföldi kapcsolatait vizsgálta. Robert Fico jó kapcsolatot épített ki Orbán Viktorral – mindketten Trump stílusában kormányoztak illetve kormányoznak: nemzeti szempontokra hivatkozva korlátozzák a demokráciát, a sajtószabadságot, és előszeretettel építenek ki jó kapcsolatokat hozzájuk hasonló rendszerekkel.

Az Egyesült Államokban csak 2024 novemberében választanak, Orbán Viktornak tehát még sokáig ki kell húznia egy gazdasági-társadalmi válság kellős közepén.

A Biden kormányzat nyíltan ellenséges vele szemben, az Európai Unió nem ad pénzt. Putyin nem tartotta be ígéretét, mely szerint olcsón ad energiát Magyarországnak – cserében az oroszbarát politikáért. Peking közölte Orbán Viktorral, hogy kormányokat nem támogat. A 2010 óta sikerrel kormányzó Orbán Viktor tehát most pácba került  pedig az amerikai republikánusok egy része épp azért támogatja őt, mert imponál nekik, hogy ilyen régóta hatalmon van.

Ha Trump megnyerné a választást és visszakerülne a Fehér Házba, akkor is fennállna a kérdés: adna-e pénzt “jóbarátja”, Orbán Viktor megsegítésére?

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Orbán: Ukrajna nem lehet a NATO tagja!

A magyar miniszterelnök Tucker Carlsonnak arról beszélt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. A kétes hírű Carlson Magyarországon készített interjút Orbánnal.

“Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hosszú határ NATO határrá váljon. Ez azonnali háborút, veszélyt jelentene mindannyiunkra még Washingtonra nézve is” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mi lenne a megoldás?

A magyar miniszterelnök Kissinger egykori amerikai külügyminiszterhez hasonlóan új biztonsági architektúra kidolgozását sürgette, amely figyelembe veszi Oroszország érdekeit is. Egyidejűleg pedig garantálja Ukrajna biztonságát és szuverenitását, de NATO tagságát nem!

“A megoldás az amerikai elnök kezében van” – mondta Orbán Viktor, aki ezzel megismételte azt, amit Zelenszkij ukrán államfő közölt az amerikai televízió nézőkkel:
”Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk felett Putyin elnökkel, ha elfogadná a területért békét elvet. Mi viszont ezt nem fogadnánk el.”

Sokan azt állítják az Egyesült Államokban, hogy Orbán Viktor Putyin embere – kérdezte Tucker Carlson.

”Ha nem vonjuk be az oroszokat az európai biztonsági architektúrába, akkor nem tudunk biztonságos életet biztosítani az európai polgároknak, de most sajnos minden ezzel szembemegy.”

válaszolt Orbán. Biden elnök politikáját bírálta a magyar miniszterelnök mondván, hogy az szét akarja zúzni az oroszokat.

“Mi magyarok az első perctől fogva azt mondtuk, hogy ez nem fog működni, ez egy rossz stratégia” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte a megoldás az lenne, ha Trump visszatérne a Fehér Házba: ”Az elmúlt évtizedek legjobb külpolitikája az övé volt, mert nem kezdeményezett újabb háborút. Jól kezelte Észak Koreát, Oroszországot sőt még Kínát is. Olyan politikát folytatott, amely a legjobb volt a Közel Kelet számára.”

Orbán megismételte Trump állítását: ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor Putyin nem indította volna meg a háborúját Ukrajnában.

Arról most megfeledkezik a magyar miniszterelnök, hogy Trump meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy a NATO nem védi meg az egykori kelet-európai szocialista országokat egy esetleges orosz támadással szemben!

Perspektíva zéró

Ha Trump megnyerné a választást, akkor 2025 januárjában költözhetne vissza a Fehér Házba. És addig mi lesz? Milyen elképzelése van a magyar miniszterelnöknek a közeljövőről, amelyre egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt?

Az egész Európai Unió megérzi az ukrajnai háború hatását: Németország is recesszióba süllyedt, és lehet, hogy az idén csökkenni fog a GDP Európa legerősebb gazdaságában – legalábbis az IMF ezt jósolja. Magyarországon csökken az életszínvonal, és senki se látja a válság végét.

Ehhez képest viszont az Európai Uniónak finanszíroznia kell az ukrajnai háború költségeinek jelentős részét: Ursula von der Leyen asszony 50 milliárd euróról beszélt. Ez csak a háború ára az unió szemszögéből, de a helyreállítás több mint 400 milliárd dollárba kerülne az IMF és a Világbank szerint. Ki fogja ezt megfizetni?

A stagflációval küszködő európai gazdaságok? Jelenleg mindenki igyekszik úgy tenni a döntéshozók közül mintha ezek a húsbavágó problémák nem léteznének.

Csakhogy pénz híján sem a háborút sem pedig a békét nem lehet finanszírozni.

Az pedig nyilvánvaló, hogy az Európai Unió polgárai nem kívánják meghúzni a nadrágszíjat Ukrajna miatt. A magyar polgárok pedig már most is a legkarcsúbbak az Európai Unióban: nálunk már csak a bolgárok szegényebbek. (Orbán diszkréten nem forszírozza saját politikai és gazdasági zsákutcáját.)

Az USA nemcsak a biztonsági architektúra miatt meghatározó tényező Európában hanem mint a globális gazdaság centruma is. Az Egyesült Államok pedig a Szovjetunió bukása után bizonyította: csakis stratégiai szempontból érdekli a térség, gazdaságilag nem. Ez a demokratákra éppúgy igaz mint a republikánusokra. Miben reménykedik Orbán Viktor? Mit remélhetnek a térség népei, akikre Európa mint munkaerő tartalékra tekint, de vajon az USA mit akar megvalósítani? A Blinken terv egy cordon sanitaire-t jelentene, mely térségünkben egy lengyel-ukrán szövetséget és egy román-moldáv katonai együttműködést irányoz elő. Magyarországnak nincs komoly szerepe e tervekben.

Azért mondhat Orbán Viktor sok mindent Ukrajnáról, mert véleménye nem oszt és nem szoroz még akkor sem, ha meglátásai olykor egybeesnek a százéves Kissingerével, aki nemrég még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja javítani az USA és Kína kapcsolatát. Washingtonnak ugyanis ez az igazán fontos és nem Oroszország vagy Ukrajna.

Orbán diplomáciai magánya

0

Ukrajnát támogató nyilatkozatot írt alá 11 kelet-európai és balkáni állam Athénben – Zelenszkij elnök jelenlétében. Szerbia is aláírta az okmányt pedig Vucsics elnök Orbán Viktor hűséges tettestársa, és nem alkalmaz szankciókat Oroszország ellen. De hát Szerbia  be akar kerülni az Európai Unióba. 

Athénban ott volt Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Zelenszkij elnök Svédországban, Hollandiában és Dániában járt Görögország előtt. Görögország miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz abban a programban, amely F 16-os amerikai vadászgépek ukrán pilótáit képzi ki külföldön.

Csak Orbán Viktor hiányzott.

Maga helyett Novák Katalint küldte Kijevbe, de ezzel aligha tudta feledtetni, hogy ő az egyetlen olyan tagállam vezetője az Európai Unióban, aki nem biztosította nyíltan támogatásáról a függetlenségét védelmező Ukrajnát, mely másfél éve sikeresen száll szembe a nála jóval erősebb orosz hadsereggel.

Trump: az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell érnie

Az USA ex elnöke, aki szeretne újra bemasírozni a Fehér Házba, Tucker Carlsonnak nyilatkozott, aki nemrég Magyarországon is járt. Trump szerint az ukrajnai háborúnak azonnal véget kellene érnie, mert “már eddig is többszázezer ember halálát okozta.” Az USA ex elnöke szerint, ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor “ki sem tört volna a háború Ukrajnában.”

Orbán Viktor nyilvánvalóan Trump visszatérésére alapozza diplomáciáját, de lehet, hogy ebben csalódnia kell. Egyrészt, mert Trump visszatérése a Fehér Házba korántsem biztos, másrészt pedig az ex elnök egykori magyar tanácsadója egészen másképp értékelte az ukrajnai helyzetet mint Orbán Viktor.

Gorka Sebestyén egyértelműen kiállt Ukrajna és Zelenszkij elnök mellett, Putyint vérengző KGB tisztnek nevezte. Eközben Orbán Viktor továbbra is Putyin trójai falova az Európai Unióban és a NATO-ban. Vajh miért? A magyar miniszterelnök Putyin barátjaként szorult a perifériára mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban.

Putyin barátsága azonban olyan mint piszkos Fredé: öl!…

A vádak szaporodnak, a választás meg közeleg

Trumpot azzal vádolják, hogy felkérte munkatársait, hogy töröljék le a kamerák felvételeit a floridai titkosított dokumentumok ügyében.

Egy frissített vádirat szerint Trump segítséget kért a Mar-a-Lago-i birtokán lévő felvételek törléséhez, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A július 27-én, csütörtökön lepecsételt frissített vádirat szerint Donald Trump arra kérte egy munkatársát, hogy törölje le a floridai birtokán lévő kamerafelvételeket, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A vádemelés új akadályokat és a honvédelmi információk szándékos megőrzését is magában foglalja, ami tovább súlyosbítja Trump jogi ügyét, még akkor is, amikor újabb vádemelésre készül Washingtonban a 2020-as elnökválasztás eredményének megdöntésére tett erőfeszítései miatt. A további vádpontok alátámasztják a Trump elleni egy évig tartó nyomozás mértékét, amely a múlt hónapban emelt vádat először Trump és inasa, Walt Nauta elleni 38 rendbeli vádemelés formájában.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint “nem más, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérlete” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Trumpot azzal vádolják, hogy szándékosan megőrizte a honvédelmi információkat azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök egy 2021 júliusában, Bedminsterben, New Jersey államban található golfklubjában egy interjú során egy másik ország megtámadására irányuló amerikai katonai tervekről tárgyalt. Az interjú egy emlékirathoz készült, amelyet egykori vezérkari főnöke, Mark Meadows írt, aki későbbi könyvében Iránnak nevezte az országot.

A vád szerint Trump 2022. január 17-én visszaküldte a szövetségi kormánynak azt a szigorúan titkosként megjelölt dokumentumot.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint “nem mást, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérletét” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Jelentős változást jelez az ügyészség Trump ügyéhez való hozzáállásában, mert megvádolják egy olyan dokumentum megtartásával is, amelyről azt állítják, hogy a volt elnökre nézve rendkívül kényes tartalmú volt, miután távozott hivatalából – és nem csak azért, mert nem küldte vissza azt a kormánynak, amikor arra kérték. Trump és Nauta is ártatlannak vallotta magát.

‘Nevetséges’

Csütörtökön este Trump a Fox News Digitalnak adott interjújában “nevetségesnek” minősítette az új vádakat. “Ez a legmagasabb szintű választási beavatkozás” – mondta, és potenciális kampányellenfelét, Biden elnököt és az igazságügyi minisztériumot okolta az “ügyészi kötelességszegésért”.

Egy szűkszavú nyilatkozatában pedig kampánya “megzavarásának” nevezte az ügyben kinevezett különleges jogtanácsost, Jack Smith-t, és azt mondta, “aki pontosan tudja, hogy nincs ügyük”. Korábban az amerikai média arról számolt be, hogy Trump ügyvédei találkoztak Smith-szel, és arról tájékoztatták őket, hogy vádemelés várható a január 6-i különálló ügyben is.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK