Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Miért nem nyerhet Trump az elnökválasztáson?

0

A Lincoln Project, a kiábrándult republikánusok fóruma szerint a demográfia temetheti el Donald Trump álmát a visszatérésre a Fehér Házba.

2016-ban Donald Trump 2,8 millióval kevesebb szavazatot szerzett mint demokrata ellenfele, Hillary Clinton, de mégiscsak ő nyert az amerikai elektori választási rendszer miatt. 2018-ban az időközi választások során a demokraták legyőzték a kormányzó republikánusokat, majd Biden diadalmaskodott Trump fölött 2020-ban.

2022-ben furcsa eredmény született, mert a republikánusok elhódították a képviselőházat, de megtartották a szenátust. Olyan fontos swing államokban, melyek eldönthetik a végeredményt is az országos választáson, a demokraták fontos helyeket vettek el a republikánusoktól Arizonában, Michiganben, Pennsylvániában és Wisconsinban.

A demográfia küldheti nyugdíjba Trumpot

“A politikában végső soron a demográfia mondja ki a végső szót” – írta Auguste Conte francia szociológus. Aki az elsők között elemezte a demokrácia politikai rendszerének alakulását a nagy francia forradalom után.

2016 és 2024 között Trump hátrányára alakult az Egyesült Államok társadalma: körülbelül 20 millió jórészt idős szavazópolgár halt meg, és 32 millió fiatal amerikai érte el a választási korhatárt.

Milyenek a fiatalok politikai nézetei az Egyesült Államokban? A Z generáció jelentős része elutasítja a politikát, egy kisebbség, amely jórészt fehér fiatalokból áll, támogatja Trumpot, de a döntő többség számára fontosak azok a témák, melyekben az ex elnök állásfoglalásai pontosan ellentétesek az övékkel. Melyek ezek a témák? A környezetvédelem, a nők joga az abortuszra, a beleszólás joga a demokráciában vagyis a szólásszabadság. Ezért ők többségükben a demokratákra szavaznak majd, ha elmennek szavazni.

Biden nem pontosan az a jelölt, aki mágnesként vonzaná a fiatal szavazókat.

Az abortusz törvény döntő fontosságú lehet

Lengyelországban is fontos szerepet játszott a szigorú abortusztörvény a kormányzó PiS vereségében. 2022-ben a republikánus többség a Legfelső Bíróságon Washingtonban megsemmisítette a liberális abortusz törvényt. Minden állam immár maga dönthet erről, és ezért sok déli államban megszűnt a nők joga az abortuszra. A szebbik nem tiltakozó szavazatai sokat segítettek a liberális baloldalnak Lengyelországban, és minden bizonnyal így lesz az USA-ban is.

Trump aduja lehet viszont a munkásosztály, mely 2016-ban is jelentős részben mellé állt. Ezért sietett Biden elnök a sztrájkoló autógyári munkások közé, és ezért közvetített a Fehér Ház a munkaadók és a szakszervezetek között.

Trump tárgyalási készségét Putyinnal az amerikai társadalom nem fogadja jól, mert a többség Ukrajna oldalán áll.

Nikki Haley visszalépéséig a republikánusoknak volt esélye arra, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a mérsékeltek és a szélsőségesek között, de ez elveszett azzal, hogy

Trump egykori ENSZ nagykövete nem szólította föl híveit arra, hogy szavazzanak az ex elnökre.

Ezért nagyon valószínű, hogy a republikánus pártnak egészen egyszerűen nem lesz elég szavazója novemberben ahhoz, hogy Trump visszatérhessen a Fehér Házba – írja a Social Europe portálon Reed Galen, a Lincoln Project alapító elnöke. A Lincoln Project olyan republikánusok csapata, akik nemcsak, hogy kiábrándultak Donald Trumpból, de aktívan szervezkednek ellene, hogy megakadályozzák visszatérését a Fehér Házba.

Trump és Orbán Flóra Gucci táskája

A 19 éves Orbán Flóra kísérte el Orbán Viktort Floridába Trump ex elnökhöz, mert Lévai Anikó nem ért rá. A miniszterelnök fizette legkisebb lányának utazási költségeit – mondta Havasi Bertalan szóvivő.

A Gucci táska 600 ezer forintba kerül, és kevés ötgyermekes apa engedheti ezt meg magának, de Orbán Viktor szemmel láthatóan igen. A magyar miniszterelnök az MTVA interjúban nyíltan utalt rá, hogy azért támogatja Trumpot, mert a Biden adminisztráció meg akarja őt buktatni.

“Nagyon nehéz időszakát éljük a magyar-amerikai kapcsolatoknak, mert az amerikai kormányzat olyasmiket vár el Magyarországtól, amiket mi nem tudunk, nem akarunk teljesíteni…. Ők azt akarják, hogy lépjünk be a háborúba, de mi nem akarunk beszállni.”

Orbán szerint a Biden adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy nem tudnak megegyezni ezzel a magyar kormánnyal, és

“ezért egyetlen megoldás van, ha leváltanak bennünket.”

Hogy akar Trump véget vetni a háborúnak Ukrajnában?

“Először is az orosz-ukrán háborúba ő nem ad egyetlen fillért sem. Ezért vége is lesz a háborúnak, mert nyilvánvaló, hogy Ukrajna önmagában nem áll meg a lábán. Ha az amerikaiak nem adnak pénzt és fegyvert az európaiak mellett, akkor a háborúnak vége van. Ha az amerikaiak nem adnak pénzt, akkor az európaiak képtelenek ezt a háborút önmaguk finanszírozni, és akkor vége van a háborúnak”

– mondta Orbán Viktor, aki az Európai Unió csúcstalálkozóin maga is mindent megtett, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Ám február elsején villámgyorsan kapitulált. Olyan mélyütést kaphatott, melyet szemmel láthatóan mindmáig nem hevert ki. Az európai nagyhatalmak vezetői figyelmeztették, hogy eddig és ne tovább!

Ezért tesz fel mindent Trump elnökségére a magyar miniszterelnök.

Trump megegyezne Kínával

Legalábbis ezt állítja a magyar miniszterelnök. John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanezen a véleményen van: szerinte is Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Putyin orosz elnökkel, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral és az iráni vezetőkkel is.

Magyarországon egyenlő arányban van jelen az amerikai és a kínai tőke: 9-9 milliárd euró értékben, ennél több csak a németek beruházása. Orbán abban bízik, hogy Trumpot nem zavarja a jelentős kínai vagy orosz jelenlét Magyarországon. Elnöksége idején Pompeo külügyminiszter igenis kifogásolta a magyar gázfüggést Moszkvától, és nem helyeselte, hogy Magyarország használja a Huawei 5G rendszerét. Ehhez képest a Huawei legnagyobb európai központja épp Magyarországon működik.

Mi lesz, hogyha Trump mégsem lesz elnök? Erre szemmel láthatóan nincsen receptje Orbán Viktornak, aki mindent egy lapra tett föl, és ezzel nagy kockázatot vállalt fel, de nem először fordulatos politikai pályafutása során.

Miért oly fontos Orbánnak Donald Trump?

“Egyórás baráti találkozó” – így jellemezték Trump tanácsadói az összejövetelt Orbán Viktorral Mar-a-Lagoban- az ex amerikai elnök birtokán Floridában.

Biden elnök sietett reagálni: ”Tudják, hogy kivel találkozott Donald Trump? Orbán Viktorral, aki kerek-perec kijelentette, hogy a demokrácia nem működik, és ezért ő diktatúrára törekszik” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke első kampány gyűlésén Pennsylvániában. Biden hozzátette:

”én fokozni akarom a demokráciát nem pedig csökkenteni!”

Aggasztja az, hogy miről is tárgyalt Orbán Viktor Donald Trumppal Mar-a-Lagoban? – tudakolták újságírók az USA elnökétől. A válasz:

”ha én nem aggódnék a Trump – Orbán találkozó miatt, akkor Önöknek kellene”

– válaszolta az Egyesült Államok elnöke.

Aki viszont Orbán Viktort aggasztja. A magyar miniszterelnök ugyanis meg van győződve arról, hogy az amerikai demokraták – részben Soros György biztatására – meg akarják buktatni őt. Ennek érdekében ténykedett már Goodfriend ügyvivő is az Obama kormányzat idején is, majd pedig most Pressman nagykövet.

Trump “barátját” nehezebb megbuktatni

A CIA könnyen levehet a sakktábláról olyan politikusokat, akik nem felelnek meg az USA érdekeinek. Jól mutatja ezt Sebastian Kurz osztrák kancellár bukása vagy a Szabadságpárt egykori vezérének Ibiza gate botránya. Victoria Nuland épp mostanában lemondott külügyi vezető egy gyenge pillanatában bevallotta, hogy 5 milliárd dollárt költöttek Janukovics oroszbarát elnök megbuktatására Ukrajnában. Az amerikai nagykövetségnek jelentős szerepe volt abban, hogy Babis cseh miniszterelnök elbukott a választáson noha pártja a legtöbb szavazatot szerezte meg.

Romániában az amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi főügyész valóságos nagytakarítást végzett a Moszkva barát elit soraiban. Ő most az Európai Unió főügyésze, ezért sem lép be Magyarország, mert így Orbán Viktor könnyen Malajzia ex miniszterelnök sorsára juthatna. A New York-i korrupcióellenes ügyészség csekély 4,5 milliárd dolláros korrupciót tárt fel a kormányfő környezetében. Mindezt megírta a helyi sajtó nem kormányellenőrzés alatt álló része. Razak miniszterelnök megbukott a következő választáson, és az új főügyész első dolga volt a vizsgálat megindítása. A kormányfő nejével a repülőtérre száguldott, de elkapták bőröndjeiben arannyal és ékszerekkel. Jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti Malajziában korrupcióért.

Mindezt Orbánnal is meg lehetne tenni, de Trump “barátjával” ez sokkal nehezebb mint Malajzia miniszterelnökével, akinek a nevét sem ismeri senki az Egyesült Államokban hacsak onnan nem, hogy ő finanszírozta a Wall Street farkasa című filmet Leonardo di Caprioval a főszerepben.

A valódi védőernyőt Orbán Viktornak persze nem Trump hanem az impotens magyar ellenzék jelenti.

Sem az USA sem az Európai Unió nem tud senkit sem a helyére állítani. Márpedig a politikában érvényes a horror vacui elv – mindenki retteg a káosztól, melyet Magyarországon Orbán kontrollál. Igaz, hogy közben Magyarország egy főre eső fogyasztásban az utolsó helyre esett vissza az Európai Unióban, de ez aztán végképp senkit sem érdekel Washingtonban.

Biden nem bakizott az évértékelő beszédben, de mégiscsak vesztésre áll

Miért népszerűbb Trump mint Biden? Nem azért elsősorban, mert jobb formában van mint ellenfele hanem, mert a választókat érdeklő alapkérdésekben az amerikaiak többsége neki ad igazat.

Mit kérdez Donald Trump az átlag amerikaitól? Jobban éltek mint négy évvel ezelőtt amikor még én voltam az elnök? A többség erre azt válaszolja, hogy nem. És igaza van, mert a Biden kormányzat hiába adott jelentős támogatást a középosztálynak és a szegényeknek a Covid krízis idején és utána is, ezt megette az infláció és a kamatláb emelés. Az átlag hiába emelkedett szerény mértékben, az elmúlt négy évben is az elit gazdagodott igazán, ők profitáltak a válságból. A legfelső egy százalék, melyhez Donald Trump is tartozik, jóval gazdagabb lett míg a többség életszínvonala csökkent vagy stagnált. Ezt nem bocsátja meg a választók többsége a demokrata kormányzatnak, mely érzi a veszélyt: Yellen pénzügyminiszter bejelentette a szupergazdagok megadóztatását, ezt már meg is tárgyalták a G20 miniszterei, de ebből nem lesz valóságos adó csak hosszú évek után, és akkor sem biztos. Sőt, ha Trump lesz az elnök, akkor biztos, hogy nem.

Biztonságosabb lett a világ?

Erre is nemmel válaszol az amerikaiak többsége, és nem alaptalanul: a Biden kormányzat két megnyerhetetlen háborúval néz szembe Ukrajnában és a Közel Keleten. Biden 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel veszélyesebbé vált a világ ahogy azt Putyin Ukrajna elleni agressziója bizonyította. A demokrata adminisztráció folytatta Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, ezzel sikerült meggyengítenie ellenfelét anélkül, hogy az USA ebből profitált volna. Ukrajna immár világháborús veszélyforrássá vált, és ezt az amerikai közvélemény egyáltalán nem díjazza. Így Trump eljátszhatja a békegalamb szerepét, ami kicsit furcsa harcias retorikájához de hát dollármilliárdosként az átlag amerikaiak szószólójaként is szerepel, ami pedig még nagyobb ellentmondás.

Mi a megoldás?

Sem Biden sem Trump nem rendelkezik elképzelésekkel az USA és a világ problémáinak megoldására, és az amerikai választópolgárok érzékelik ezt. Ronald Reagan nem volt nagy formátumú politikus, de megállapodott Gorbacsovval, véget vetett a hidegháborúnak. Így jelentős örökséget hagyott utódjára Bushra, akinek idején megbukott a nagy vetélytárs, a Szovjetunió.

Ma viszont Kína és Oroszország mind szorosabb szövetségben az USA ellenfele. Kissinger egykori külügyminiszter álma romokban. Ezért is utazott a veterán diplomata még százéves korában is Pekingbe, hogy mentse ami menthető. Az USA vezető szerepe a világban meggyengült pedig az amerikaiak jóléte jelentős részben ezen alapul. A választópolgárok mindebből a növekvő káoszt érzékelik, és az elit tehetetlenségét a problémák megoldására. Kiváló alkalom ez olyan demagóg politikusok számára mint Donald Trump és Orbán Viktor, akik Floridában találkoznak.

Ők a proteszt szavazatok bajnokai, a bírálatban erősek, produkciójuk enyhén szólva gyenge.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországot az utolsó helyre vitte az Európai Unióban a jóléti vetélkedésben. Ha jön Trump, akkor semmivel sem lesz jobb Magyarország helyzete. Sőt megkérdezheti Orbán Viktortól: miért is barátkozol te azzal a Kínával, amely az USA legfőbb ellenfele?

Mit keresnek kínai rendőrök Magyarországon?

Aziránt érdeklődött a brüsszeli Bizottságnál az Európai Parlament egy liberális képviselője Sophia in ‘t Veld, hogy jelenthet e a kínai rendőrök magyarországi jelenléte az egész Európai Unió számára biztonsági kockázatot.

Az ügy előzménye az, hogy februárban Budapesten tárgyalt Kína belügyminisztere, aki több együttműködési szerződést is aláírt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Vang Hsziohong belügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki nemrég Pekingben járt, hogy megünnepelje a kínai Új Selyemút program tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozott Putyin orosz elnökkel is, akivel egyetlen uniós tagállam vezetője sem rázott kezet azóta, hogy az orosz csapatok agressziót hajtottak végre Ukrajna ellen.

Mi van az aláírt magyar-kínai belügyi egyezményekben? A Die Welt szerint valószínű, hogy éppúgy mint Szerbiában a Magyarországra telepített kínai rendőrök elsősorban saját honfitársaikat ellenőrzik majd. Magyarországon népes kínai kolónia él, és a számuk minden bizonnyal növekedni fog hiszen olyan hatalmas gyárakat épít Kína mint a CATL Debrecenben – 7,7 milliárd dolláros beruházás  – illetve a BYD autógyár Szegeden. Ezeket a nagy kínai beruházásokat jelentős összegekkel támogatja a magyar kormány, amely elsőként lépett be az Új Selyemút programba az uniós tagállamok közül, de a többiek kihátráltak míg Magyarország maradt. Nemrég Giorgia Meloni – Orbán Viktor politikai szövetségese – döntött úgy Rómában, hogy elhagyja az Új Selyemutat miután washingtoni látogatása során ezt melegen ajánlották neki.

“Orbán Kína hasznos idiótája”

Erről ír a konzervatív The Spectator, amely szerint a magyar diplomácia Kína trójai falovának szerepét vállalja fel az Európai Unióban illetve a NATO-ban. 2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és intenzív kereskedelmi háborút folytat ellene. Trump elnöksége idején először barátkozott Kínával, majd megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden még intenzívebbé tett. Most Donald Trump arról beszél, hogy 60%-os vámmal sújtana minden kínai árut, ezzel nyilvánvalóan lehetetlenné tenné a két nagyhatalom közötti kereskedelmet. Kína az elmúlt húsz évben az USA legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de tavaly már Mexikó megelőzte. Kína továbbra is az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy mérsékeljék kapcsolataikat Pekinggel. Ennek ellenére Scholz német kancellár hamarosan Pekingbe utazik, Macron francia elnök pedig Kínából hazatérve nyilatkozott úgy, hogy

“az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa.”

Orbán Viktor március 8-án találkozik Donald Trumppal, aki újra vissza akar kerülni a Fehér Házba. Milyen Kína politikát folytatna Donald Trump, ha újra elnök lenne? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja, de a kínaiak hosszú távra játszanak, és ebben fontos európai partner számukra Orbán Viktor miniszterelnök.

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Orbán: Make Europe Great Again!

0

Magyarországot nem sikerült naggyá varázsolnia, ezért most Európával kacérkodik a magyar miniszterelnök, akinek ez nem a jövőképe hanem a menekülő útja.

Donald Trump adta ki a jelszót még 2015-ben: Make America Great Again! Ez a nagyhatalmi nacionalista jelszó jól öregedett, Trump mostanában is használja. Orbán Viktor szótárában viszont vadonatúj az európai nacionalizmus mindeddig Brüsszel kontra Magyarország narratíva uralta pártunk és kormányunk hivatalos propagandáját, melyet oly sikeresen irányít Rogán Antal. Akinek most lehetetlen feladattal kell megbirkóznia: sikernek kell feltüntetni a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves kudarc sorozatát.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb tagállama lett

Nincs olyan propaganda, amely feledtetni tudná e kínos igazságot. Ezért áldozta be Novák Katalint és Varga Juditot Orbán Viktor, hogy elterelje a figyelmet a kínos igazságról: már az is nagy sikernek számítana, ha fenn tudná tartani az Európai Unió legalacsonyabb életszínvonalát a választói számára!

Erről nem beszélhetett évértékelőjében Orbán Viktor, aki egyszer csak felfedezte az oly gyakran bírált Európát, melyet naggyá kíván tenni. Látva a nemzeti együttműködés rendszerének hazai eredményeit Európa polgárai aligha tőle várják a megoldást.

Orbán és szélsőjobboldali barátai a bírálatban erősek: a liberális demokrácia és a globális piacgazdaság lúzerei ezért is szavaznak rájuk. De hogy lesz ebből európai nagyság? Erről Orbán Viktornak az ég világán kívül halvány fogalma sincsen, de pontosan tudja: az európai elitben ezzel mindenki tisztában is van. Nem is nekik beszélt hanem a magyar választóknak, akiknek valamiféle perspektívát kellene mutatni a hét szűk esztendőre, melyet a miniszterelnök egy gyenge pillanatában megjósolt a megnyert 2022-es választások után.

A hét szűk esztendőből még kettő sem telt el, de mindenki előtt tökéletesen világossá vált  hogy mire számíthat:

az életszínvonal csökkenésére vagy stagnálására  miközben Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei vígan tovább gyarapodnak.

Ezt a kínos realitást vannak hivatva elfedni az olyan botrányok mint Novák Katalin lemondása, amelyek lényegében a kutyát sem érdeklik igazán. Orbán rendszerében Novák Katalin és Varga Judit csak a dekoráció része volt, azért állították őket reflektorfénybe, hogy a hatalom mindenre elszánt igazi birtokosai mint Rogán Tóni megmaradhassanak a jótékony homályban. És a markukba nevessenek – ahogy ezt Varga Judit elvált férje megfogalmazta.

Meddig lehet fenntartani egy sikeres politikai konstrukciót, ahol az emberek többsége pórul jár?

Ez Orbán Viktor igazi dilemmája annál is inkább, mert ekkora lopott vagyonnal nem szelelhet el nyom nélkül. Annál is kevésbé, mert az USA és az EU vezérkara alig várja a bukását.

Mi lesz, ha a Magnyitszkij-törvény alapján befagyasztják Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István nyugati bankokban tartott vagyonát miközben kitiltják őket az Egyesült Államokból?

Scholz német kancellár már február elsején előadta a magyar miniszterelnöknek, hogy mi vár rá, ha szembemegy az Európai Unió és az USA irányvonalával Ukrajna ügyében.

Orbánnak még igaza is lehet abban, hogy nem érdemes eurómilliárdokat beleölni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúba, de hogyha ebben a kérdésben jelenleg konszenzus van az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyhatalmai között, akkor Magyarország számára kötelező az alkalmazkodás.

Ha ugyanis Orbán annyira összeveszne Washingtonnal és Brüsszellel, hogy a NATO-n és az Európai Unión kívül találná magát, akkor Moszkva és Peking is elveszítené iránta az érdeklődését, és a magyar miniszterelnök a pad alá zuhanna.

Nicolae Ceausescu úgy veszítette el az oroszok bizalmát, hogy nem nyerte el a Nyugatét: 1989 karácsonyán kivégző osztag előtt végezte a nemzeti együttműködés rendszerének huszonnegyedik évében Romániában.

Trump egykori tanácsadója: ”Nemzetbiztonsági rémálom lenne az újabb elnökség”

John Bolton kiadta az emlékiratait, és ennek kapcsán nyilatkozott az amerikai sajtónak egykori főnöke várható diplomáciájáról a Fehér Házban. Hol lenne a legnagyobb fordulat?

  • “Trump a busz alá lökné Zelenszkij elnököt, és a feje fölött lepaktálna Vlagyimir Putyinnal.”
  • “Kockára tenné Tajvan függetlenségét, és ezzel bátorítaná Kínát.”
  • “Újra találkozna Észak Korea diktátorával Kim Dzsong-unnal.”
  • “lepaktálna Iránnal, hogy azt bizonyítsa  milyen nagyszerű tárgyaló is ő a diplomáciában.”

John Bolton levonja a tanulságot:

“A kérdés csak az, hogy ki lenne boldogabb: Putyin Moszkvában vagy Hszi Csin-ping Pekingben, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba?”

Ez lenne a katasztrófa?

Biden elnök 2021-ben hirdette meg az USA új hidegháborús külpolitikáját Kínát és Oroszországot mint stratégiai ellenfelet nevezve meg. Olyan jeles külpolitikai szakértők mint Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter rögtön elvetették ezt az új doktrínát, és a hidegháború helyett az együttműködést javasolták. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a Biden kormányzat igazolva látta diplomáciáját, és folytatta a szembenállást Kínával is, amelyet elsőszámú vetélytársnak tekint. Kissinger egykori külügyminiszter, aki annak idején 1972-ben létrehozta az USA – Kína szövetséget a Szovjetunió ellen, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a hidegháborút a világ két legnagyobb hatalma között. Közben Biden elnök nemcsak, hogy folytatta a kereskedelmi háborút Kína ellen, de még rá is tett egy lapáttal mondván Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Donald Trump a választási kampány során arról beszél, hogy 60%-os büntető vámot vetne ki Kínára, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Ez nemcsak a két nagyhatalom kereskedelmét tenné tönkre, de az egész globális gazdaságot is – hívta fel a figyelmet a New York-i Bloomberg. Senki sem tudja, valószínűleg maga Trump sem, hogy milyen diplomáciát folytatna a Fehér Házban, de a John Bolton által felvázolt forgatókönyv egyáltalán nem veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát: a békülés Oroszországgal, Kínával, Észak Koreával vagy Iránnal az egész világ hasznára válna, és véget vethetne a fegyverkezési versenynek, amely dollár százmilliárdokat szív el a gazdaságtól. Ferenc pápa joggal hangsúlyozta: ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne. Valószínűleg így gondolják a választópolgárok is az Egyesült Államokban és másutt is.

Jövő januárban az USA megegyezik Putyinnal Ukrajnáról

Akár Biden akár Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, a választások után első dolga lesz az ukrajnai háború lezárása méghozzá úgy, hogy végső soron az orosz érdekek inkább érvényesülnek mint az ukránok – írta a Financial Timesban az Egyesült Államok egyik vezető stratégiai szakértője.

Stephen Walt professzor a Harvard egyetemen tanít, és a realista iskola hívének számít. Mindez most azért érdekes, mert a Biden adminisztráció fő ukrán szakértője, Victoria Nuland államtitkár helyettes Kijevben járt, hogy felmérje a helyzetet. Ő volt az, aki a sajtónak elmondta, hogy az USA 5 milliárd dollárt költött a nyugati fordulatra Ukrajnában, ahol vezető szerepet akar játszani. És az Európai Unió? Fuck the EU! – válaszolta finom női tapintattal az USA államtitkár helyettese. Aki most azt akarta megállapítani, hogy milyen az ukrán vezetés stabilitása hiszen Zelenszkij elnök arról értesítette Biden elnököt, hogy leváltja a népszerű vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnij tábornokot. A leváltás ürügyeként Zelenszkij azt hozta fel, hogy a vezérkar főnöke újabb 500 ezer katona behívását kérte tőle, és ő ezt megtagadta. A valóságos ok az, hogy a nacionalista körökben igencsak kedvelt Zaluzsnij tábornok titokban tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával Geraszimov tábornokkal. Két Valerij állítólag tűzszünetről is megállapodott, melyet Zelenszkij és az USA elutasít.

A háború megnyerhetetlen

Az oroszok egyre nagyobb fölénybe kerülnek a fronton, ahol ukrán oldalon szinte mindenből hiány van: emberből, fegyverből és lőszerből egyaránt. Budanov tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, akit Zelenszkij szeretne a hadsereg élén látni, múlt ősszel még azt ígérte Washingtonban, hogy télen is folytatják a nyáron megkezdett sikertelen offenzívát, de ebből semmi sem lett. Most Victoria Nuland USA államtitkár-helyettessel együtt “tavaszi  offenzívát” hirdettek meg Kijevben, de a katonai szakértők többsége – az erőviszonyok ismeretében – ebben ugyancsak kételkedik.

Budanov új stratégiát javasol: nem frontális támadást hanem az orosz infrastruktúra gyengítését jól irányzott csapásokkal és kommandós akciókkal.

Budanov a katonai hírszerzést jól megszervezte, és az sok ilyen akciót hajt végre, de komoly katonai tapasztalata nincs. Washingtonban azonban támogatják elképzeléseit, mert lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a közel-keleti válsággal foglalkozzon. Blinken külügyminiszter személyesen közvetít Izrael és Hamász támogatói között, mert az Egyesült Államok mindenekelőtt  a Közel Keleten szeretne tűzszünetet nehogy az egész térség szembeforduljon a Nyugattal és Izrael teljesen elszigetelődjön. Ukrajna ügye várhat.

Az elhúzódó háború komoly anyagi haszonnal jár az USA számára

Az amerikai fegyvergyárak profitja az egekben, képtelenek kielégíteni az új rendeléseket. Az olaj és a földgáz ára a világpiacon jóval magasabb mint az Egyesült Államokban, ezért az amerikai cégek jelentős verseny előnnyel indulnak a globális gazdasági versenyben Kínával, Japánnal vagy az Európai Unióval szemben. Ezek az ágazatok Trump fő szponzorai közé tartoznak miközben Biden a high tech támogatására számíthat. Az USA elnöke ezért korlátozta a cseppfolyósított földgáz exportját környezetvédelmi okokra hivatkozva. Trump külügyminisztere, Pompeo még hiába házalt Európában “a szabadság földgázával”
2019-ben, de az energia válság ugyancsak felértékelte az amerikai cseppfolyósított földgázt hiszen Európa államainak többsége levált az orosz földgázról.

Biden egyelőre az ukrajnai háború folytatása mellett döntött, Victoria Nuland kijelentette Kijevben:

”az oroszok sok mindenen meglepődnek majd a fronton 2024-ben!”

Putyin orosz elnök ugyanezt jósolja Ukrajnának. Az Európai Unió, melyet oly nagyvonalúan küldött el Nuland USA államtitkár helyettes a p…ba, áll mint Bálám szamara: a vesztesége óriási hiszen energiahálózata az olcsó orosz földgázra épült. Most ehelyett itt a véget nem érő háború, melyet jórészt Brüsszel finanszíroz csak épp maga sem tudja, hogy miből és miért? Macron francia elnök euró kötvények kibocsátását javasolja. Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd dollárba kerülne: kinek lesz erre ennyi pénze? Egyáltalán ki akarja újjáépíteni Ukrajnát ? Egy stratégiai NATO határállamban csakis a hadsereg a fontos. A csődtömeg finanszírozása jórészt az Európai Unióra marad, de ott sehol nincsen nagy hajlandóság erre. Marad a közös hitelfelvétel, mely közelebb viszi az Európai Uniót az Európai Egyesült Államokhoz. Félő, hogy ez lesz az egyetlen előnye a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában, melyet az Európai Unió stagnáló tagállamai képtelenek hosszútávon finanszírozni.

 Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!