Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

A magyar adófizetők pénzéből szerzett magának népszerűséget Orbán Amerikában

A magyar állam jelentős összegekkel támogatja a Hungarian Foundation lobbi szervezetet, amely a nemzeti együttműködés rendszerét és személyesen Orbán Viktort népszerűsíti az Egyesült Államokban.

A Hungarian Foundation nincs bejelentve mint lobbi szervezet noha ezt a törvények előírják az Egyesült Államokban – írja a New York Times. Az alapítvány azt állítja magáról, hogy kizárólag kulturális és oktatási tevékenységet folytat, de ez nyilvánvalóan nincsen így – hangsúlyozza a liberális lap. A Hungarian Foundation egyik aktív lobbistája Max Teleki, aki jelentkezett Biden elnök külpolitikai csapatába. Miután ott alaposan ellenőrzik a jelentkezők kapcsolati hálóját, és feketén fehéren kiderült, hogy Max Teleki az Orbán kormány fizetett lobbistája, nem fogadták el jelentkezését Biden diplomáciai csapatába. Az ügyről jelentés készült, és azt átadták az FBI-nak, amely a kémelhárítás fő felelőse az Egyesült Államokban.

A másik hírhedt Orbán lobbista az Egyesült Államokban Koszorús Ferenc. Ő a Hungarian Foundation alapítvány elnöke, aki jó kapcsolatokat épített ki Trump elnökhöz amikor még a Fehér Házban volt.

Arról tájékoztatta a Fehér Ház stábját, hogy Magyarországon teljes a sajtó szabadsága, és nincsen szükség az ellenzéki média amerikai támogatására. A Trump kormányzat eredetileg 200 millió dollárt szánt erre a célra, de Koszorús Ferenc és mások szívós lobbizása következtében ez a támogatás végülis elmaradt.

Egész hálózat ügyködik Orbán népszerűsítésén az USA-ban

Fellegi Tamás egykori miniszter az egyik karmestere lett ennek a hálózatnak miután kikerült az Orbán kormányból. Az egykori gazdasági miniszter jól ismeri Orbán Viktort még a Bibó kollégiumból, ahol nevelőtanára volt a törekvő diákvezérnek, aki akkoriban még liberális elveket hangoztatott, és kegyben állt az Egyesült Államok nagykövetségén is. Amikor az idősebb Bush elnök Budapesten járt 1989-ben, akkor Palmer nagykövet Orbán Viktort bízta meg azzal, hogy megmutassa az USA elnökének a magyar fővárost. 26 éves korban nem rossz kezdet egy politikai pályafutáshoz.

Ugyancsak a Bibó kollégiumban volt nevelőtanár Stumpf István, akinek apósa, Horváth István akkori belügyminiszter kulcsszerepet játszott a rendszerváltásban. Horváth István belügyminiszter távozása után bement az USA budapesti nagykövetségére, és “mindent elmondott” arról, hogy a szovjet-amerikai alku eredményeképp megvalósult magyarországi rendszerváltozás valójában hogy is ment végbe.

Stumpf István jelenleg az egyetemek privatizációjával foglalkozik, és feltöltheti kasszáját hiszen ez igen jó üzlet. Lánya az USA washingtoni nagykövetségén szolgált, ő tartotta a kapcsolatot a kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal – elsősorban a republikánusokkal. Anna Smith Lacey házassága után  is Orbán lobbistája az USA-ban.

A magyar miniszterelnököt természetesen nem szolgálják ingyen a lobbisták.

A New York Times szerint az elmúlt tíz évben 4,5 millió dollárt kaptak Orbán Viktortól. A Hungarian Foundation pedig – a lobbi hálózat fedőszerve – 21 millió dollárhoz jutott a magyar kormánytól. Ebből a Hungarian Foundation 5,2 millió dollárt adott olyan befolyásos amerikai személyiségeknek illetve szervezeteknek, akik és amelyek folyamatosan azon dolgoznak, hogy kedvező színben tüntessék fel a nemzeti együttműködés rendszerét és személyesen Orbán Viktort az Egyesült Államokban.

“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Az Antall kormány egykori külügyminisztere Orbán Viktor dallasi beszédét károsnak és kockázatosnak értékelte. Jeszenszky Géza Washingtonban volt nagykövet épp az első Orbán kormány idején, ezért jól ismeri az amerikai belpolitikát.

A HVG-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy káros és kockázatos egy kis országnak ennyire elköteleznie magát Donald Trump mellett. Jeszenszky Géza megítélése szerint az ex elnöknek egyre kevesebb az esélye arra, hogy vissza kerüljön a Fehér Házba. Jelenleg is vizsgálat folyik ellene, mert nem fogadta el választási vereségét, és nem ortodox módszerekkel próbálta meg elérni, hogy megváltoztassák a választás eredményét, és ő a Fehér Házban maradhasson. Nemrég az FBI házkutatást tartott Trump egyik birtokán, és rengeteg dokumentumot elvittek. Bizonyítékot keresnek arra, hogy Trump a törvény határait átlépve bíztatta híveit a Capitolium ostromára 2021-ben.

Orbán kontra demokraták

Miért játszik ennyire Trumpra a magyar miniszterelnök? Orbán Viktor azt gyanítja, hogy a jelenleg is hatalmon levő demokraták mindent megtesznek az ő megbuktatására. Szijjártó Péter azzal dicsekedett a Matthias Corvinus Collegium rendezvényén, hogy megfenyegette azokat a diplomatákat, akik megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az új amerikai nagykövetet a pokolba küldte Bayer Zsolt, pártunk és kormányunk hű publicistája.

Orbánnak azért volt fontos a dallasi beszéd, mert nevét megismerték az Egyesült Államokban is. Abban reménykedhet, hogy a republikánusok érdeklődnének utána, ha a CIA megpróbálna valamilyen módon megszabadulni tőle. A választások idején Márki-Zay Péterben bíztak, de ő nem váltotta be a reményeket.

Az USA budapesti nagykövetsége évekkel ezelőtt már megkereste Lázár Jánost, hogy vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét. Az akkori kancellária miniszter elrohant Orbánhoz az amerikai ajánlat után, de hiába. A miniszterelnök kirúgta őt a kormányból. Sem Orbán Viktor sem pedig az USA budapesti nagykövetsége nem mondott le Lázár Jánosról, aki tagja lett az új kormánynak, de nem kapott kulcspozíciót, amelyikre pályázott.

Ha viszont kiderül, hogy Brüsszel addíg nem utalja ki az eurómilliárdokat amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, akkor talán szükség lehet Lázár Jánosra.

Orbán abban bízik, hogy a Trump visszatéréséig hátralevő időt guggolva is kibírja. Kérdés, hogy erre időt ad-e neki a gazdasági válság? Arra pedig Orbán gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha nem Trump vagy valamelyik híve nyer 2024-ben az Egyesült Államokban ?!…

Orbán és az antiliberális internacionálé

0

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

Orbán: gazdaságaink a csőd szélén állnak

0

Furcsa vallomással lepte meg amerikai vendéglátóit a magyar miniszterelnök Dallasban, aki sietett a csődért felelőssé tenni a globalista liberális elitet és az ukrajnai háborút. Korábban Budapesten kijelentette, hogy Ukrajnában nem lenne háború, ha Trump maradt volna a Fehér Házban, Angela Merkel pedig a német kormány élén.

Mind Trump mind Merkel jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral. Ezt az időt sírja vissza a magyar miniszterelnök, aki abban bízik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Addig is a republikánusok nyernek novemberben, és átveszik a többséget a washingtoni kongresszusban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, aki a maga részéről szívesen megbuktatná Orbán Viktort. Ezért fogadja leplezetlen ellenszenvvel a kormánypárti sajtó az Egyesült Államok új budapesti nagykövetét.

Kiút az elszigeteltségből

Orbán első reménye az, hogy szeptemberben győz a jobboldali – szélsőjobboldali koalíció Rómában. Az új miniszterelnök, aki feltehetően a szélsőjobboldali Giorgia Meloni lesz kilobbizhatja neki az uniós eurómilliárdokat Brüsszelben.

Meloni is jó kapcsolatokat ápol az amerikai republikánusokkal éppúgy mint Orbán, és mint a CDU új vezetője, Friedrich Merz. Aki régóta kacérkodik azzal, hogy eljátsza a német Trump szerepét. Ez azért fontos Orbán Viktornak, mert Németország a meghatározó gazdasági partner Magyarország számára nem az Egyesült Államok. A német ipar számára a szakítás Oroszországgal valóságos katasztrófa. Orbán az ő nevükben is tiltakozik Brüsszelben az Oroszországot érintő szankciók ellen.

Az orosz energia és a német technológia egymásra talál Magyarországon, ahol továbbra is igyekeznek kiváló kapcsolatokat fenntartani Putyinnal. Orbán arra játszik, hogy a Biden diplomácia hidegháborús vonala Oroszországgal és Kínával szemben, Németországnak sem érdeke. A jelenlegi német kormány feláldozza a német érdekek egy részét az atlanti szolidaritás oltárán, de mindennek van határa.

Ha Berlinben Merck, Washingtonban Trump kerülne hatalomra, és az olasz jobboldal – szélsőjobboldal tartani tudja magát addig Rómában, akkor a jövőben a nemzetközi erőviszonyok újra Orbánnak kedvezhetnek. Csakhogy senkinek sincs receptje a gazdasági csőd ellen.

Mi lesz a gazdasági csőddel?

Ezzel kapcsolatban meglehetősen szűkszavú a magyar miniszterelnök, akinek dallasi beszéde bővelkedett poénokban, de konkrétumokban annál kevésbé. Márpedig a recesszió elhúzódhat. A Bank of England egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának. Orbán hét szűk esztendőről beszélt Magyarországon. Ezt nem lehet kidumálni. Az életszínvonal tartós csökkenését senkinek sem bocsátják meg a választópolgárok. Márpedig a gazdasági csőd költségeit ők fizetik meg. A rezsi csekk frász arra döbbentheti rá a választókat, hogy ezúttal is átverték őket. Akkor pedig nem segít Trump barátsága, mert a családok pénzt várnak a kormánytól a válság enyhítésére.

A magyar kormány viszont velük akarja megfizettetni a válság költségeit. Orbán Viktornak minden politikai tehetségére szüksége lesz, hogy ezt eladja választóinak.

Akik európai módon szeretnének élni a világháború befejezése után 77, a demokrácia kikiáltása után 32 évvel, és ennek illúziója ismét elillant.

Trump és Orbán

A magyar miniszterelnök Trump birtokán találkozott az Egyesült Államok ex elnökével, aki készül vissza a Fehér Házba.

Trump így nyilatkozott a találkozóról: ”remekül töltöttük az időt Orbán Viktor barátommal, Magyarország minisztereinökével. Sok érdekes témát megbeszéltünk. Kevés ember tud olyan sokat arról, hogy mi is történik jelenleg a világunkban. Megünnepeltük Orbán nagy áprilisi győzelmét is.”

Donald Trump ez utóbbit irigyli leginkább Orbán Viktortól hiszen neki nem sikerült megtartani a Fehér Házat annak ellenére, hogy az aktuális elnök előnnyel indul az Egyesült Államokban. Elődei közül Obama és az ifjabb George Bush is duplázott.

Mind Trump mind Orbán részt vesz a héten Dallasban megrendezett republikánus konferencián.

Orbán rendszere lenne az USA jövője?

Erről filozófál a New Yorkerben Andrew Marantz, akit Budapesten is járt amikor itt rendezték meg a radikális republikánus konferenciát.

A cikk illusztrációja: Make America Hungary again – Trump és Orbán képeivel (tegyük újra Magyarországgá Amerikát! Ez Trump jelszavának gúnyos eltorzítása – eredetileg: Make America Great Again – tegyük újra naggyá Amerikát!) Steve Bannon, aki megnyerte a 2016-os választást Trumpnak Budapesten járva – Orbán vendégeként – úgy fogalmazott, hogy Orbán már Trump előtt is Trump volt.

2008-ban Benjamin Netanjahu mutatta be Orbánnak Finkelsteint, az amerikai választási szakértőt, aki őt hatalomra juttatta Izraelben. Finkelstein bár ő maga homoszexuális volt és zsidó épp a kisebbségek elleni fellépésben látta a választási sikerek kulcsát. Finkelstein azt tanácsolta Orbán Viktornak, hogy az ellenség arca legyen Soros György.

Tucker Carlson, az amerikai republikánusok jobbszárnyának kedvenc televíziós arca Budapestről bejelentkezve közölte a nézőkkel: “Amerika kétszáz ötven éven keresztül a képviseleti demokrácia jegyében működött. Ennek most nyilvánvalóan vége van.” Carlson tizenöt perces interjút készített a magyar miniszterelnökkel – egyetlen kritikus kérdés nélkül.

Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója, aki elkísérte Orbán Viktort az USA- ba is, ezt mondta Andrew Marantznak Budapesten, ahol résztvett az amerikai republikánusok konferenciáján:

“sok minden van, amit az itt ülő amerikaiak meg akarnak tanulni a magyaroktól. Mi megőrizzük a keresztény örökségünket, a nemzeti örökségünket. Az amerikai republikánusok is ezt szeretnék kimondani, de nem mondhatják. Ezért mutatnak rá egy olyan emberre mint Orbán Viktor. Ha ezt a szerepet szánják nekünk, akkor ez megfelel számunkra”.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a fajok keveredése ellen emelt szót. Ez politikailag erősen problematikus Közép Európában is, de az USA-ban életveszélyes hiszen ott a rasszizmus politikailag kezelhetetlenné teheti a helyzetet. Meglátjuk, hogy mit mond Orbán és Trump a dallasi republikánus konferencián. A magyar miniszterelnök mindenestre reménykedik abban, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, ahol egyszer már fogadták őt. A Biden adminisztráció idején ez a veszély nem fenyegeti Orbán Viktort.

Orbán életbiztosítási kötvénye

Magyarország rasszista erős embere és az amerikaiak, akik imádják őt – ezzel a címmel ír a Washington Post arról, hogy a jövő héten Dallasban a republikánus radikálisok kongresszusán valószínűleg tapssal köszöntik majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Fajgyűlölő nézetei miatt Orbánt azonnal törölni kellene a szónokok sorából, de az Egyesült Államokban is sokan vannak, akik hasonlóképp gondolkodnak – hangsúlyozza a Biden adminisztrációt támogató liberális lap. A tervek szerint Donald Trump is résztvesz a dallasi kongresszuson valamilyen formában. Elnöksége idején Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, akivel jó személyes kapcsolatot épített ki. A közvetítő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt, aki visszatérhet a hatalomba Izraelben a következő választások után. Ugyanebben reménykedik Orbán Viktor Donald Trump esetében. Nemrég a karmelita kolostorban fogadta Trump nagykövetét Orbán Viktor épp akkor amikor Washingtonban a szenátus is jóváhagyta az új amerikai nagykövet kinevezését.

Szijjártó és az új amerikai nagykövet

A magyar külügyminiszter a Matthias Corvinus Collegium rendezvényen nem épp diplomatikusan nyilatkozott azokról a nagykövetekről, akiknek országa bírálta az Orbán kormányt: “megfenyegettem őket azzal, hogyha beavatkoznak a magyar választásokba, akkor osztályvezető szintjén felül senki sem fogadja őket a magyar külügyben.”

Az “ezeréves Magyarország” nevében óva intette az új amerikai nagykövetet, akit a Biden adminisztráció küld Magyarországra. Az új nagykövet bírálta a magyar kormányt a demokrácia leépítése és a szoros orosz kapcsolatok miatt. A CIA megerősített csapata nyomoz Budapesten azután, hogy milyen szorosak a kapcsolatok a magyar kormány illetve Moszkva és Peking között.

Orbán Viktor meg van győződve arról – valószínűleg nem is alaptalanul – hogy a Biden adminisztráció célja az ő megbuktatása.

Az új USA nagykövet egyik legfontosabb célja épp ez lenne. Nem a magyar demokrácia hiányosságai aggasztják az Egyesült Államokat elsősorban, hanem a szoros kapcsolatok Oroszországgal és Kínával.

Szijjártó Péter az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt Putyin Ukrajna elleni agressziója óta. Igaz, hogy nem kapott semmit pedig

a magyar kormány szorgos szolgálatiért 700 millió köbméter plusz földgázt kért.

Lavrov külügyminiszter azt válaszolta , hogy “tanulmányozzák a kérést”.

Orbán életbiztosítása

Az USA budapesti nagykövetsége korábban Lázár Jánost kérdezte arról, hogy szükség esetén átvenné-e Orbán szerepét? Akkor Orbán kirúgta Lázár Jánost a kormányból, de Hódmezővásárhely hőse visszatért. Jelenleg miniszter, igaz, hogy nem túlságosan fontos, de viszonylag fiatal és igen ambiciózus.

Csakhogy a Biden adminisztrációnak figyelnie kell a republikánus reakciókra. Ősszel választások lesznek, és a republikánus győzelem béna kacsát csinálhatna az elnökből. Tíz éve még a republikánus elit jórésze azt sem tudta: hol van Magyarország? Nemrég viszont a radikális republikánusok itt üléseztek. Orbán Viktor pedig fellép Dallasban. Elmozdítása ma már politikai kérdés az Egyesült Államokban is. Ebben bízhat Orbán Viktor, aki Trump visszatérésében reménykedik. Addig pedig “guggolva is kibírja”. Vagy nem, mert a gazdasági – társadalmi válság alaposan alááshatja politikailag sziklaszilárd hatalmát.

Ceausescut 1989-ben orosz-amerikai közös döntés alapján puccsolták meg Romániában. Most ehhez elég lehet egy amerikai-német közös döntés is hiszen Orbánt elsősorban a túlságosan jó orosz és kínai kapcsolatok miatt akarják leváltani Washingtonban és Berlinben.

A “legnagyobb” fehér nacionalista, kontra zsidók

A Roe kontra Wade ügy legfelsőbb bírósági döntése nyomán Nick Fuentes, a fehér nacionalista vezető és a Republikánus Párt jobb szélén álló befolyásos személyiség azt mondta követőinek, hogy „a zsidók útjában álltak” a katolikus legfelsőbb bíróság bíráinak, akik végül, hogy hatályon kívül helyezték az 1973-as döntést, amely garantálta az abortuszhoz való jogot az Egyesült Államokban.

Ki az a Nick Fuentes?

Fuentes, aki megalapította az Amerika Első Politikai Cselekvési Bizottságát és a „groyper hadsereget”, egy radikális peremcsoportot, a Right Wing Watch internetes oldala szerint pénteken élő közvetítésben így nyilatkozott.  

„keresztények kormányára van szükségünk”, és „a zsidók itt lehetnek, de nem hozhatják meg a törvényeinket”.

“Ha Ruth Bader Ginsburg, egy zsidó nő nem halt meg tavaly, hogy Amy Coney Barrettet, egy katolikus nőt kinevezhessenek a helyére, akkor is meglenne a Roe kontra Wade” – mondta Fuentes. “Most azt mondod nekem, hogy ez egy zsidó-keresztény ország… Azt mondod, hogy nem számít, hogy sok zsidó van a kormányban.”

Az olyan neves szervezetek, mint az Anti-Defamation League és a Southern Poverty Law Center, Fuentest régóta a gyűlölet-csoportok vezetőjének minősítették, aki a rasszista és nativista ideológiák mellett az antiszemitizmust és a holokauszt tagadását is támogatja. YouTube-csatornáját korábban gyűlöletbeszéd miatt kitiltották.

Ennek ellenére számos megválasztott republikánus tisztviselő felszólalt Fuentes AFPAC-konferenciáján februárban, akik közül  a kongresszusban ülő aktív tag is található. Például Marjorie Taylor Greene Georgiában és Paul Gosar Arizonában; Janice McGeachin idahói főkormányzó; és Wendy Rogers Arizona állam szenátora (akit még az állam republikánus pártja is bírált a konferencián való megjelenése miatt). Annak ellenére, hogy a konferencián szembesülhettek Fuentes nézeteivel egyikük sem volt hajlandó elítélni Fuentest vagy szervezetét. Gosar korábban közös adománygyűjtést is szervezett Fuentesszel.

Peremvidéki katolikus csoportok

Fuentes antiszemita megjegyzései a „hagyományos katolikus” csoportok hasonló kifejezéseit tükrözik, amelyek általában úgy vélik, hogy minden zsidó a kereszténység ellensége. A zsidó törvények legtöbb értelmezése megengedi valamilyen formában az abortuszt.

A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi konzervatív szupertöbbségének magvait akkor ültették el, amikor Mitch McConnell, a szenátus többségének vezetője 2016-ban nem volt hajlandó szavazni Obama akkori elnök jelöltjét. Obama utódja, Donald Trump jelöltje a konzervatív Christian Neil Gorsuch lett. 

A többség aztán megszilárdult 2020 őszén, amikor Ginsburg meghalt, és új helyet nyitott Trump akkori elnöknek, hogy kormányzása végső hónapjaiban betöltethesse a megüresedett széket a katolikus Barrett-tel. A jelenlegi liberális kisebbségének két tagja zsidó; az egyik, Stephen Breyer bíró a mandátum lejártával nyugdíjba vonul.

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje  a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A 45 éves David Pressman szerint  Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy

“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”

A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.

David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.

A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.

Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.

Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK