Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Németország nem érti a magyar külügyet

A Petry ügy diplomáciai botránnyá válik miután a magyar külügy ezt az alkalmat is arra használja fel, hogy támadást intézzen az uniós normák ellen. Németország budapesti nagykövetsége megerősítette, hogy a Petry ügy miatt a magyar külügy bekérette a német ügyvivőt.

” A magyar kormánynak azok a megnyilatkozásai, melyek azzal kapcsolatosak, hogy Petry Zsoltot elbocsátotta a Hertha BSC, számunkra érthetetlenek. Ezt ügyvivőnk is világossá tette a magyar kormány számára a találkozás alkalmával. A nemzeti szocializmusra történő utalást a leghatározottabban visszautasítjuk!”

Így reagált a budapesti német nagykövetség Magyar Levente államtitkár és a német ügyvivő találkozójára.

Nyilvánvaló, hogy Magyar Levente és Szijjártó Péter Orbán Viktor miniszterelnök utasítására cselekszik. Vajon miért fújja fel ezt a tragikomikus ügyet a magyar miniszterelnök?

Orbán fél, ezért előre menekül

Trump veresége után két út kínálkozott az USA ex elnök európai barátainak. Boris Johnson az elsőt választotta: mondvacsinált ürüggyel kirúgta főtanácsadóját, Dominic Cummingsot, aki Trump politikáját hirdette Nagy Britanniában. Azonnal jelezte Washingtonban: az atlanti szövetség a fontos, nem pedig az, hogy ki ül a Fehér Házban.

Orbán Viktor a másik utat választotta: ellenáll a változásnak. Elhagyta az Európai Néppártot és új radikális jobboldali csoportot próbál szervezni Matteo Salvinivel és Mateusz Morawieckivel.

Tovább erősíti a kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal pontosan akkor amikor az USA új külügyminisztere egyértelművé tette Brüsszelben: mindkét keleti nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégia ellenfélnek tekinti.

Orbán Viktor felvállalja a trójai faló szerepet az Európai Unióban illetve a NATO-ban.

Arra számít, hogyha Washingtonból elküldik neki a selyemzsinórt, akkor Peking és Moszkva segít.

Legkésőbb a 2022-es választás alkalmából kiderül, hogy Orbán Viktor ezúttal jól számolt-e?!

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

EU-USA forum Kínáról

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője – miután Brüsszelben találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel -, közölte hogy hamarosan újabb EU-USA fórum lesz Kínáról.

Ezen megbeszélnek minden diplomácia, gazdasági és kulturális problémát. Megpróbálják egyeztetni Washington és Brüsszel álláspontját Kína világhatalmi terveivel kapcsolatban. Ezeket az egyeztető fórumokat még Trump elnöksége idején találták ki amikor az amerikai diplomáciai cikkcakkban haladt. Trump elnöksége elején jó kapcsolatot ápolt Hszi Csinping elnökkel, akit vendégül látott Floridában. Válaszként Trumpot Pekingben a Tiltott városban vendégelték meg. Ez kivételes diplomáciai kegy Kínában. Később, a választási kampány közeledtével, Trump Kína ellen fordult, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene. Ezeket Biden – a kínaiak kérése ellenére – nem vonta vissza.

Európai párbeszéd Bidennel

Az EU tagállamainak vezetői kétnapos virtuális csúcstalálkozót tartanak, melybe csütörtökön bekapcsolódik Biden elnök is Washingtonból.  A fő téma a Covid járvány, de szóba kerülhet Kína is.

Joe Biden kapcsolata Hszi Csinping elnökkel különben kiváló. Még alelnök korukban találkoztak Washingtonban, ahol Joe Biden figyelmeztetette Hszi Csinpinget: ne vegye biztosra, hogy ő lesz az elnök! A CIA és a brit hírszerzés ugyanis arról értesült, hogy Csungking kommunista vezére, a Politbüro tagja, Po Hszilaj szeretne az első számú vezető lenni Pekingben. Hszi Csinping köszönte szépen az információt. Hazatérve az első dolga volt, hogy vetélytársát eltegye az útból. Korrupciós vizsgálat indult. Ennek kapcsán kiderült, hogy Po Hszilaj neje megmérgezte a brit hírszerzés tisztjét. Az asszonyt ezért halálra ítélték, de végül letöltendő életfogytiglanra enyhítették a büntetését. Magát Po Hszilajt életfogytiglanra ítélték, de idén állítólag már kiszabadult, és szerényen éldegél Pekingben.

A korona vírus populista politikusokat buktathat meg

Csehország áll a világranglista élén az egymillió lakosra számított Covid-19 vírus halálozásban a Johns Hopkins egyetem szerint.

A New York-i Bloomberg ennek kapcsán azt írja, hogy Babis miniszterelnök pártjának, az Anonak a népszerűsége a mélypontra süllyedt, mert a csehek többsége őket is felelőssé teszi a sikertelen járvány kezelésért.

Csehországban októberben tartják a választásokat, de jelenleg az Ano párt népszerűsége mindössze húsz százalék! A Kalózpárt nevű proteszt mozgalom csaknem ugyanennyire számíthat.

A Bloomberg emlékeztet rá: Trump bukását jelentős részben az okozta az amerikai választásokon, hogy kezdetben igyekezett elviccelni a koronavírus járványt, amely azután napjainkra több mint félmillió amerikait ölt meg. Biden elnök viszont azt ígérte az amerikaiaknak, hogy az első száz napban 100 millió embert oltanak be az USA-ban! Ez az oltási program jól halad és Biden 1900 milliárd dolláros támogatási csomagjával együtt reményt ébreszt az amerikaiakban a vírusválságból való kilábalásra.

És Orbán?

Kezdetben

a magyar miniszterelnök sem vette igazán komolyan a korona vírus járványt, később pedig elsősorban nagy üzletet látott benne.

A koronavírus járvány első hullámának kezelése – éppúgy mint Csehországban – sikeres volt. A második és a harmadik hullám viszont súlyos következményekkel jár Magyarországon is, ahol a halottak száma immár meghaladja a 17 ezret.

Választásokat jövő tavasszal tartanak Magyarországon, ahol a halálozási adatok már rosszabbak az USA-nál, és a gazdaság támogatása is messze elmarad a Biden csomagtól.

Az uniós válságkezelő pénzek érkezését pedig a magyar kormány késlelteti azzal, hogy az európai bírósághoz fordult az ügyben.

Trump után Babis és Orbán egyaránt megihatja a vírusválság levét annak ellenére, hogy az ellenzék nemigen képes alternatívát nyújtani sem Csehországban sem pedig Magyarországon.

Assange dosszié

Egy volt republikánus kongresszusi képviselő tagadta, hogy az amerikai elnök, Donald Trump nevében kegyelmet ajánlott fel a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nek. Assange ügyvédje szerint azt állította, hogy Dana Rohrabacher Trump akkori elnök utasításai alapján járt el.

Állítólag akkoriban az elnök azt akarta, hogy Assange vallja az, hogy Oroszország nem vett részt e-mailek kiszivárogtatásában a 2016. évi amerikai választások során.

Rohrabacher, a kaliforniai volt képviselő azonban elutasította az állításokat.

“Soha nem beszéltem Trump elnökkel Julian Assange-ról. Hasonlóképpen, sem Trump, sem más vele kapcsolatban álló személy nem utasított arra, hogy találkozzam Julian Assange-val” – mondta egy nyilatkozatában.

Rohrabacher elmondta, hogy saját „tényfeltáró küldetésén” járt Assange-nál.

Azt mondta, hogy elmondta a Wikileaks alapítójának, hogy ha bizonyítékot tud szolgáltatni arról, hogy ki továbbította a DNC e-maileket, akkor felszólítja az elnököt, hogy bocsásson meg.

A Fehér Ház azt állította, hogy “teljes rágalom és hazugság”.

A Wikileaks által a 2016. évi szavazás előtt közzétett kiszivárgott e-mailek kompromittáló üzeneteket tartalmaztak a Demokrata Pártról, és úgy tűnt, hogy azok ártottak a párt elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak.

Assange korábban tagadta hogy az anyagot a Kremltől kapta volna, bár az Egyesült Államokban orosz hírszerző tisztviselőket vádolták a szivárogtatásért. Ha bűnösnek találják Assange 175 év börtönt kaphat.

Honnan származik az állítás?

A keresetet egy londoni bírósági tárgyaláson nyújtották be az Assange hivatalos kiadatási kérelme megkezdése elõtt. Az Egyesült Államokban kémkedéssel vádolják.

Az Assange ügyvédje, Edward Fitzgerald QC elmondta a Westminster Magistrates Court-nak, hogy vannak bizonyítékok arra, hogy Rohrabacher volt kongresszusi képviselő kegyelmet ígért ügyfelének.

Rohrabacher, aki ismert Vladimir Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nyújtott támogatásáról, 2017. augusztusában ellátogatott az ecuadori nagykövetségbe, ahol Assange tartózkodott.

Abban az időben Oroszországot széles körben gyanúsították a kínos Demokratikus Nemzeti Bizottság (DNC) e-mailek ellopásával, amelyeket a Wikileaks tett közzé – bár Assange tagadta Oroszország részvételét.

Fitzgerald, Assange ügyvédje, Jennifer Robinson nyilatkozata szerint “Rohrabacher látogatást tett Assangenál, és azt állította, az elnök utasításai alapján kegyelmet kaphat, ha Assange … azt vallja, hogy Oroszországnak nincs semmi a DNC szivárgásokkal foglalkozik. ”

Vanessa Baraitser kerületi bíró a bizonyítékokat elfogadhatónak nyilvánította a bíróságon.

Mi volt a válasz?

A Fehér Ház akkori sajtótitkára, Stephanie Grisham azt mondta: “Az elnök alig ismeri Dana Rohrabacher-et, csak annyit tud róla, hogy volt kongresszusi képviselő. Soha nem beszélt vele sem ebben a témában, sem pedig semmilyen más témában sem.

“Ez teljes hazugság.”

Trump korábban “nagy kongresszusi képviselőként” dicsérte őt, aki “keményen dolgozik és mindenki tiszteletben tartja”.

A Wall Street Journal 2017-ben arról számolt be, hogy kapcsolatba lépett a Fehér Házával Assange kegyelme érdekében.

A cikk szerint Rohrabacher úrnak Assangenak bizonyítékot kellett szolgáltatnia arra, hogy Oroszország nem a Wikileaks által a 2016. évi amerikai választások során közzétett feltört e-mailek forrása.

2018-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 12 orosz hírszerzési tisztviselőt vádolt a DNC és a Hillary Clinton elnöki kampány e-maileinek nyilvánosságra hozatalával, a választások eredményének befolyásolására szolgáló terv részeként.

Kiadatás

Ugyan az Assange ellen felvetett 18 vádpont közé tartozott a számítógépes behatolás elkövetése is, de egyik sem kapcsolódik a DNC hackeléséhez, sokkal inkább a WikiLeaks levelek százezernyi diplomáciai leveleinek és fájljainak közzétételére, az Egyesült Államok Afganisztánban és Irakban folytatott kampányairól, amelyeket az USA hadseregének volt hírszerző elemzője, Chelsea Manning kiszivárogtatott.

Orbán fél

A magyar miniszterelnök Trump bukása után tart Amerikától – írta a Financial Times-ban Ivan Krasztyev bolgár politológus. Míg Trump idejében az európai populista vezetők Washingtonra vetették vigyázó szemüket, most kifejezetten tartanak a Biden adminisztrációtól. Nem alaptalanul.

Antony Blinken, az új amerikai külügyminiszter, aki magyar felmenőkkel is rendelkezik
(édesanyja holokauszt túlélő), szenátusi meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az USA legfontosabb feladata a világban a demokrácia védelme. Ezért létre kívánják hozni a demokráciák nemzetközi szövetségét, amely elsősorban Észak Amerikából, Európából és Ausztráliából, Japánból és Dél Koreából állna.

Harc a populizmus ellen

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek megbuktatása a legkönnyebben úgy érhető el, ha leleplezik az általános korrupciót, és mindenekelőtt a csúcs vezetés mértéktelen gazdagodását. Ebbe a programba illik bele az, hogy Alekszej Navalnij hazaérkezése után, rögtön közzétette azt a videót, mely bemutatja Putyin palotáját a Fekete tenger partján. Ezt a videót eddig már több mint 87 millióan látták, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az orosz elnök népszerűsége a mélypontra csökkenjen.

Orbán Keletre tájékozódik

Ivan Krasztyev a Financial Timesban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök Trump bukását követően mindinkább keleti szövetségeseket keres. Erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel noha azok eddigis igen szívélyesek voltak. A sanghaji Fudan egyetem beengedése a CEU kipaterolása után szimbolikus- hangsúlyozza a bolgár politológus a Financial Timesban.

Blinken az USA ellenfeleiről

Az új amerikai külügyminiszter nemcsak barátait, de ellenfeleinek körét is kijelölte: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea. Ebből a szempontból Orbán diplomáciája szemet szúrhat Washingtonban, ahol már eddigis kifogásolták, hogy Matolcsy György, aki nem vesz részt az IMF közgyűlésen Washingtonban, évente többször is Pekingbe látogat – gyakran úgy, hogy ezt be sem jelentik. Az eredmény: kínai tanácsadók ügyködnek a nemzeti bankban Budapesten.

Ennek alapján deklarálta Simonyi András, egykori washingtoni nagykövet, hogy Magyarország kínai tartománnyá válhat. Ez nyilvánvalóan túlzás, de az ex nagykövet egy zenekarban játszik Antony Blinken külügyminiszterrel vagyis lehetnek belső információi arról, hogy a Bideb adminisztráció miképp ítéli meg az igen szoros magyar-kínai kapcsolatokat.

Megrendszabályozzák a Facebookot?

Amikor a Twitter letiltotta Donald Trumpot, sokan tiltakoztak a szólásszabadság nevében. Olyanok is, akik nemigen kedvelték az USA ex elnökét mint például Angela Merkel kancellár. A Twitter a Capitolium ostroma után döntött így mondván: az elnök tüzelte fel, uszította a lázadókat, hogy megrohamozzák a törvényhozás épületét.

A Facebook a Capitolium ostroma után letiltotta a szélsőjobboldali szervezeteket arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik a demokráciát.

A populista mozgalmak Európában is megszimatolták a veszélyt: ahol hatalmon vannak, ott törvénnyel akarják megakadályozni a nekik szimpatikus tartalmak tilalmát.

A lengyel Facebook törvény

Ez lehet a minta Magyarország számára is, ahol Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte, hogy hamarosan törvénnyel szabályozzák a nagy társas oldalak működését.

Mire irányul a lengyel törvény? Arra, hogy olyan tartalmakat ne lehessen letiltani, melyeket a hazai törvény nem tilt, de a nemzetközi megítélésnek esetleg nem felelnek meg.

A törvénytervezet Varsóban szigorú büntetéseket irányoz elő arra az esetre, ha a Facebook letiltana olyan tartalmakat, melyeket a hazai törvénykezés engedélyez. A maximális bírság akár 50 millió zloty is lehet! Ez több mint 13 millió dollár.

A szólásszabadságról szóló törvényt még nem szavazta meg a varsói parlament.

Lengyelországban a politikai erőviszonyok egyre inkább azt mutatják, hogy az ellenzék mind jobban szorongatja a radikálisan jobboldali kormányt, melyet Brüsszel is bírál sok kérdésben. Elsősorban amiatt, mert a Kaczynski rendszer alá kívánja rendelni a bíróságokat a parlamentnek vagyis korlátozni akarja a függetlenségüket, amely alapelv az Európai Unióban. A jobboldali kormánypártok attól tartanak, hogy a választási kampányok során a Facebook letilthat néhány szélsőséges megszólalást, melyet az európai közvélemény elfogadhatatlannak ítél, de Lengyelországban a választási demagógia részét képezhetik.

Hasonló meggondolások vannak a Fideszben is, ahol minden bizonnyal követni kívánják a lengyel utat, mert jelentős részben a Facebook megrendszabályozásával akarják megnyerni a választásokat 2022-ben.

Andy Landy mosolyalbuma – Segítség migránsok!

BREAKING! A Fühü megtudta, hogy Trump hova menekülne Amerikából! A FüHü tudósítása a Gyékényesröl!

AL

Az új CIA főnök szerint Orbán autokrata

Veterán diplomata veszi át az amerikai titkosszolgálat irányítását amennyiben a szenátus is jóváhagyja Biden megválasztott elnök javaslatát. William J. Burns 64 éves, és a legnehezebb diplomáciai posztokon bizonyított korábban.

William J. Burns vezette azokat a titkos tárgyalásokat, melyek végülis elvezettek ahhoz, hogy Irán lemondott az atomfegyverről. Ezt az egyezményt Trump felrúgta mire Washingtonban a diplomáciai karban többen megkérdezték: ki köt velünk ezután egyezményt?!

Burnsnek nemcsak Trump, de a távozó elnök barátai is a begyében vannak. Tavaly a Foreign Affairs című lapban azt fejtegette, hogy Orbán Viktor autokrata vezető, aki ráadásul rávette az amerikai nagykövetet arra, hogy elfogadja ezt.

Burns gúnyosan fejtegette: előfordul az elnök által kinevezett nagykövetekkel, hogy annyira a fogadó állam vezetőjének a hatása alá kerülnek, hogy sokkal inkább azt képviselik mint Amerikát.

Cornstein nagykövet közismerten sokat tett azért, hogy Trump fogadja Orbán Viktort. Amikor Cornstein búcsú látogatást tett Trumpnál, akkor az elnök felhívta Orbán Viktort, aki épp a konyhában foglalatoskodott a Cinege utcában. Ezt követően a magyar miniszterelnök nyíltan állást foglalt Trump mellett az USA elnökválasztáson.

Egy kis segítség barátaimtól

Cornstein nagykövet búcsúzóul elárulta a magyar miniszterelnöknek, hogy a nemzetbiztonság főnöke igen jó kapcsolatot ápol a CIA-val. Ezt követően Orbán Viktor villámgyorsan leváltotta a nemzetbiztonság vezetőjét – minden indoklás nélkül. Minden bizonnyal már arra számítva, hogy az új CIA távolról sem lesz oly jó barátja mint Trump idejében.

Orbán tanácsadója Bernben

Czukor Józsefet, aki még a Dzerzsinszkij akadémián szerezte meg diplomáját a magyar titkosszolgálatok eminens vezetőjének tartják. Diplomata is volt: legutóbb nagykövet Berlinben. Ahonnan hazatérve Orbán Viktor külpolitikai tanácsadója lett, majd pedig az Információs Hivatal főnöke. Innen került ki Svájcba, amely köztudomásúan a kémek paradicsoma.

Itt működik az úgynevezett Berni Unió, amely az USA barátainak hírszerző főnökeit egyesíti a CIA égisze alatt.

Néhány évvel ezelőtt ebben a körben  Ausztriát kizárással fenyegette meg Washington, mert a kormányban résztvevő Szabadságpárt túlságosan is jó kapcsolatban állt Putyinnal. Kurz kancellár értette a finom célzást: az Ibiza videóra hivatkozva felmondta a koaliciót a Szabadságpárttal. Jelenleg pedig a Zöldekkel alkot koaliciót, és továbbra is részese annak az információ cserének, melyet a Berni Unió tesz lehetővé.

Trump puccs kísérlete?

Paul Krugman Nobel díjas közgazdász szerint a Capitolium elleni támadása nem volt más mint egy fasiszta puccskísérlet, mellyel Donald Trump megpróbálta megsemmisíteni a választások eredményét, és bebiztosítani uralmát a Fehér Házban.

“Rettenetes belegondolni abba, hogy mi vár még ránk a következő 12 napban” – írta a New York Timesban- arra utalva, hogy a hatalom átadása hagyományosan január 20-án történik meg az Egyesült Államokban. Trump elnök ugyanakkor közölte: szabályosan átadja a hatalmat január 20-án Joe Biden-nek. A demokrata elnökjelölt hétmillió szavazattal szerzett többet mint Donald Trump, de az USA elnöke csak most ismerte el azt, hogy veszített. Ez számára azért sem volt könnyű, mert ő is több mint 70 millió szavazatot kapott vagyis minden republikánus rekordot megdöntött.

Búcsú a republikánusoktól

A Capitolium ostroma végképp szakadást idézett elő a republikánusok és Trump között. Annál is inkább, mert Georgia államban mindkét szenátori helyet elbukták a republikánusok, akik ezért Trumpot hibáztatták. A vereség ugyanis azt jelenti, hogy a demokraták – ha minimális mértékben is – de többségbe kerültek a szenátusban is. Mindkét pártnak 50-50 szenátora van, és ilyenkor az alkotmány értelmében az alelnök dönt. Ő pedig a demokrata Kamala Harris, aki máris jelezte, hogy maximálisan élni kíván ezzel a jogával. Ez azt jelenti, hogy Biden döntéseit nem vétózhatja  meg a szenátus vagyis az új adminisztráció zöld utat kap elképzeléseinek megvalósítására.

Közben Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnökasszonya jelezte: javasolja az impeachment eljárást Trump ellen nehogy az elnök az utolsó 12 napban még valami rendkívüli akcióval vétesse észre magát – lerombolva az amerikai demokrácia presztízsét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK