Fontos

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

“Az ukrán drónok igen hatékonyak“ – nyilatkozta Kirillo Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke Washingtonban, aki azt is elmondta, hogy az USA-tól olyan rakétákat kértek és kaptak, melyek hatótávolsága nagyobb mint 85 kilométer. Az oroszok ugyanis tudva, hogy nincsenek nagyobb hatótávolságú rakétái az ukránoknak, ezért ennél valamivel messzebb telepítik a parancsnoki harcálláspontokat.

Mi azonban ezeket kívánjuk támadni – hangsúlyozta Budanov tábornok, aki a Warzone című szakportálnak nyilatkozott Washingtonban, ahol Zelenszkij elnök küldöttségének tagjaként tárgyalt az amerikai titkosszolgálatok vezetőivel. Kiderült, hogy Budanov tábornok épp ebből írta PhD dolgozatát: miképp működnek együtt a titkosszolgálatok háborús időkben?

Az ukrán katonai hírszerzés feje Putyin Ukrajna elleni agressziója óta bent él a feleségével a parancsnokságon, mert csak ott tudják garantálni a biztonságát. Az FSZB, az orosz titkosszolgálat vadászik rá hiszen a katonai hírszerzésnek kulcsszerep jut abban, hogy Ukrajna ellen tudjon állni az orosz nyomásnak.

Mi az új stratégia?

“Mélységben támadni Oroszországot, ahol a háború eddig nem érte el az embereket. Azt csak a televízióban látták.

Most, hogy Moszkva központját is elértük, az egyszerű orosz polgár felteheti a kérdést Putyin elnöknek: hol van a mi légvédelmünk?

A világ legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Oroszország fővárosát?!

Arról van szó, hogy a légvédelem igencsak drága eszközöket igényel, és az oroszoknak kevés van ezekből. Ezért csakis Moszkva védelmére koncentrálnak illetve a Krím félszigetre. Ha rendszerbe állítjuk az új amerikai rakétákat, akkor támadhatjuk szinte az összes orosz célpontot hiszen mindent az ukrán frontra illetve Moszkva védelmére vontak össze, és még azt sem tudják hatékonyan megvédeni. Ezt mutatja a legutóbbi támadás a Krímben, ahol Szevasztopolban a Fekete tengeri orosz flotta parancsnoki központját érte súlyos csapás” – mondta Kirillo Budanov tábornok.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

Ebben állapodott meg Washingtonban Biden elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Mark Milley tábornok, vezérkari főnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ukrán tárgyaló partnerei meggyőzték arról: eredményesen használják az amerikai fegyvereket az offenzíva során, amely tovább halad előre.

Milley tábornok, aki a héten távozik posztjáról és nyugdíjba vonul, múlt novemberben úgy nyilatkozott, hogy patthelyzet alakult ki az orosz-ukrán háborúban, ezért immár diplomáciára van szükség, és nem katonai műveletekre. Kijevben a nyilatkozat felháborodást keltett, Milley tábornok visszakozott is:

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

Budanov tábornok azonban tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államokban és másutt Nyugaton csökken a népszerűsége  Ukrajna támogatásának. Épp ezért “egy elhúzódó konfliktus nagy veszély Ukrajna számára.”

Ugyanakkor mind az ukrán hírszerzés főnöke mind az amerikai katonai vezetők hosszú konfliktusra számítanak: ”télen is folytatjuk az offenzívát, minden eszközünk megvan ehhez” – hangsúlyozta Kirillo Budanov tábornok, aki a Warzone portálnak nyilatkozott Washingtonban.

Kissinger módosított

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

“A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

Putyin titkosszolgálata megmérgezett egy orosz ellenzéki újságírónőt Németországban

Jelena Kosztyucsenko fiatal ellenzéki riporter majdnem úgy járt mint lapjának, a Novaja Gazetanak kritikus újságírója Anna Politkovszkaja, akit a titkosszolgálat csecsen bérgyilkosokkal öletett meg 2006-ban Moszkvában.

Anna Politkovszkaja Putyin hadseregének csecsenföldi vérfürdőjét leplezte le, és arról is írt, hogy azokat a terrorakciókat Oroszországban, melyekre hivatkozva Putyin elrendelte a vérfürdőt, maga az orosz titkosszolgálat szervezte meg, hogy ezzel indokolja meg a példátlan brutalitást.

Jelena Kosztyucsenko Putyin ukrajnai háborúját leplezte le, járt Mariupolban, melyet hosszas ostrom után foglalt el az orosz hadsereg.

A leleplezések nyomán a titkosszolgálat azt javasolta Putyinnak, hogy tegyék el láb alól a kritikus újságírónőt. Minthogy külföldön élt, ezért a gyilkosságot méreggel tervezték, mert abban bíztak, hogy akkor nehezebb beazonosítani a tettest. Csakhogy az orosz titkosszolgálat külföldi mérgezési akciói már nagyon is jól ismertek: poloniummal végeztek egy orosz titkosszolgálati tiszttel Londonban, aki átállt a britek oldalára. Az orosz katonai titkosszolgálat megpróbálta Novicsok méreggel eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját, aki százezer dollárért eladta az oroszok külföldi ügynöklistáját a brit hírszerzésnek. A gyilkossági kísérlet az ezredes és lánya ellen nem sikerült, és a brit kémelhárítás leleplezte Putyin titkosszolgálatának módszereit. Sok orosz diplomatát kiutasítottak Nagy Britanniából. Távoznia kellett Putyin kedvenc oligarchájának, a dollár milliárdos Roman Abramovicsnak, akinek kulcsszerepe volt a brit-orosz kapcsolatokban, mert ő volt a Chelsea tulajdonosa, és a futballklub stadionjának VIP  részén szinte az egész brit elit megfordult – beleértve a királyi család és a kormány tagjait is.

“Az agyam elfelejtette hogy kell aludni”

A megmérgezett orosz újságírónő hiába fordult orvosokhoz Németországban, mert nem ismerték fel az idegmérget. A máját is fertőzés érte és vért találtak a vizeletében.

A német rendőrök elmondták az orosz újságírónőnek, hogy Putyin titkosszolgálata különösen aktív Németországban.

Az orosz elnök jól ismeri ezt a területet, mert a szovjet időkben az NDK-ban szolgált mint a KGB főtisztje.

Az Insider és a Bellingcat nyomozó portál vizsgálatot folytat az orosz titkosszolgálat nyugati gyilkosságai ügyében. Feltűnt nekik, hogy amióta megindult a háború Ukrajnában, a sajtó elsőszámú célponttá vált.

A két portál megkérdezte az orvosokat, hogy mivel mérgezhették meg Jelena Kosztyucsenkot? Valamilyen klór mérgezésre gyanakodtak az orvosok. Ennek alapján a német főügyészség újra megkezdte a vizsgálatot az orosz újságírónő mérgezése ügyében.

Jelena Kosztyucsenko túlélte a mérgezést, de még mindig nagyon gyenge. A londoni Guardian-ben megírta, hogy az ellenzéki Novaja Gazeta négy újságíróját gyilkolta meg Putyin titkosszolgálata. Egyikük a barátja volt. Neki kellett megszerveznie a temetését.

Két tűz között

Európa nyugati részén óriási a gyanakvás az oroszokkal szemben, és ez az ellenzéki sajtót sem kíméli. Lettországból kiutasították azt az orosz ellenzéki portált, amelynek Jelena Kosztyucsenko dolgozott. Végül Hollandia befogadta őket, de a gyanakvás megmaradt hiszen az orosz titkosszolgálat minden bizonnyal megpróbál beépülni az ellenzéki sajtóba is. Jelena Kosztyucsenko most könyvet ír “a fasizmusba süllyedt Oroszországról.”

Putyin orosz elnök nemrégiben már arról beszélt, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére”.

A fasiszta tendenciák már akkor is érezhetőek voltak a KGB-ben amikor ott szolgált Putyin elnök alezredesi rangban.

“Élni akarok. Tudom, hogy nem vagyunk és nem leszünk biztonságban ameddig Putyin rendszere fennáll. Épp ezért próbálunk abban segíteni, hogy ez a rendszer minél előbb megbukjon”

– írja cikkében a megmérgezett orosz újságírónő a londoni Guardianben.

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

0

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

Az egyik oligarchát orosz/zsidó állampolgárnak nevezték a szankciós listán, és ezt Vjacseszlav Mose Kantor, az orosz műtrágyakirály  ügyvédei kifogásolták mondván: ez antiszemitizmus hiszen a cári Oroszországban jelölték így az orosz zsidókat. A 70 éves oligarchától az Európai Unió kénytelen volt bocsánatot kérni.

“Polgári halált jelent, ha valaki rákerül a szankciós listára, mert ezzel az illetőt teljesen elvágják a gazdasági élettől. A szankciós kard igen éles, de ahogy az Európai Unió azt mostanában használja, az nem elfogadható” – nyilatkozta a Politiconak Victor Winkler, akinek nincsenek orosz ügyfelei. Mire célzott a német ügyvéd? Arra, hogy a brüsszeli dossziék jogilag igen kétes alapokon állnak.

Nyugaton ugyan kevesen kételkednek benne, hogy jogos volt annak az 1600 orosznak a szankcionálása, akik támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen, de a dossziék nem mindig tartalmaztak meggyőző bizonyítékokat. Rohamtempóban folyt a vizsgálat Kantor esetében is 2022-ben amikor a 64 oldalas dosszié jelentős része nem állt másból mint az internetről lemásolt orosz anyagokból. Végül Brüsszel megfogalmazta a vádat Kantor ellen:

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

A 70 éves dollár milliárdos Kantor a szankció miatt lemondott az Európai Zsidó Kongresszus elnöki tisztéről, de ügyvédei megtámadták az uniós döntést a luxemburgi Európai Bíróságon. Ügyvédek azt állították a bíróság előtt, hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak az, hogy Kantor barátja vagy közeli ismerőse lenne Putyinnak, mert az orosz műtrágyakirály csak fogadásokon találkozott az orosz elnökkel.

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Michael O’Kane londoni ügyvéd elmondta a Politiconak, hogy az Egyesült Királyságban csakis megbízható információkra építik a szankciós vádat nem pedig társas oldalak bizonytalan “tényeire.”

Brüsszelben a sietséggel magyarázzák azt, hogy a dossziék tartalma sok kétes értékű bizonyítékot is magában foglal. Napi 12 órát dolgoznak az uniós jogi szakértők a szankciós listákon, ezért a hibázás lehetősége elég nagy.

Márciusban orosz oligarchák ügyvédeinek egy csoportja nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, és ebben felróják azt, hogy

“sok dossziét egyszerű Google kereséssel töltenek fel.”

Hozzátették: minthogy az előkészítő munka ilyen gyenge, ezért a szankciós lista célszemélyeinek dossziéja téves interpretációkra nyújt lehetőséget, hamis tényeket tartalmazhat és önellentmondó állításokat fogalmazhat meg.

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

A szokás az, hogy egy uniós tagállam állítja össze a dossziét, melyet benyújt Brüsszelben, ahol a külügyi hivatal foglalkozik az üggyel.

A végső szót az Európai Tanács mondja ki. Azután pedig a 27 tagállam nagykövetei egy évben kétszer átnézik a listát, és korszerűsítik azt. Csak Magyarország vétóz néha, különben teljes a konszenzus – írja a Politico.

Emlékezetes Kirill orosz pátriárka esete, akinek nevét a magyar diplomácia szedte le a szankciós listáról. A hálás orosz főpap, aki korábban a KGB tisztje volt és vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, kitüntette a magyar miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyettest, és nemrégiben Soltész Miklós államtitkárt is.

Fellebbezhet-e egy oligarcha az uniós döntés ellen? Elvben igen, de ez igen ritkán sikeres, mert Lengyelország és a három balti tagállam minden ilyen fellebbezést elutasít.

A szankciós listára került orosz oligarcha fordulhat az Európai Bírósághoz Luxemburgban, de ez igen időigényes folyamat, az ügyvédek pedig drágák.

Ha az Európai bíróság Luxemburgban az oligarcha javára döntene, akkor sem változik semmi, mert Brüsszelnek joga van arra, hogy új dossziét állítson össze. Addig pedig az oligarcha neve marad a szankciós listán, melyről szinte csak a halottakat húzzák le, de azért vannak kivételek:

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Még kínosabb, hogy az uniós dossziéban voltak információk az “orosz bűnök” portálról, melyet nemlétező újságírók látnak el anyagokkal. Mivel védekezett az uniós ügyvéd:

”Nehéz Oroszországról megbízható információkat találni. Sajnos a forrásainkról nem tudok információval szolgálni.”

Szeptember elején aztán döntött az Európai Unió: Grigorij Berezkint és két másik oligarchát levettek a szankciós listáról.

Luxemburgban az Európai Bíróság 95 fellebbezést vizsgált illetve vizsgál. Márciusban Prigozsin neje megnyerte a pert Luxemburgban: a bíróság kimondta, hogy attól még, hogy valaki Putyin barátjának rokona, nem kell automatikusan szankciós listára kerülnie. Időközben persze kiderült, hogy a Putyin-Prigozsin barátság nem épp töretlen, és a Wagner sereg parancsnoka olyan repülőgép balesetben veszítette életét, melyet valószínűleg az orosz elnök utasítására a titkosszolgálat szervezett meg Oroszországban. Nyikita Mazepin autóversenyző is elérte: felfüggesztették a szankciós döntést annak érdekében, hogy részt vehessen a Forma 1 versenyen.

A luxemburgi Európai Bíróság minden harmadik szankciós perben az orosz oligarchák javára dönt.

“Ilyenkor persze ünnepelnek Oroszországban, ezt nagyon is kihasználja az orosz propaganda. Éppen ezért komoly probléma az, hogy egy ilyen súlyos jogi döntést ilyen dilettáns módon készítenek elő az Európai Unióban“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Winkler német ügyvéd.

Az Európai Tanács legutóbbi júniusban foglalkozott a szankciókkal, és kiterjesztette a célszemélyek körét: most már lehet családtagokat is a listára helyezni. A merítés is mélyebb lehet: már nemcsak oligarchák kerülhetnek a szankciós listára, de olyan üzletemberek is, akik kulcs szektorban dolgoznak Oroszországban, amely háborút folytat Ukrajnában.

“Ez az új megközelítés példátlan az Európai Unió történetében, ilyen még nem volt a szankciós döntések esetében” – nyilatkozta a Politiconak Sven De Knop ügyvéd.

Tarnavszkij tábornok: Az ukrán fegyveres erők áttörték az orosz védelmet

Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka a nyugati médiának elmondta, hogy az ukrán katonák áttörték a védelmet a Zaporizzsja régióbeli Verbovoban.

 Az ukrán erők ellentámadását a déli fronton vezető tábornok azt mondta, hogy a csapatok áttörték a verbovoi védelmet és tovább haladnak előre, a mostaninál is nagyobb áttörést jósolt. 

Haladunk, ha nem is olyan gyorsan, mint várták, nem úgy, mint a második világháborús filmekben…

Hozzáteszi, a lényeg, hogy ne veszítsék el azt a kezdeményezést, amelyben most az ukrán hadseregben van.

Tarnavszkij szerint az oroszok jelenleg a védelmi vonaluk mélységére hagyatkoznak. Az ukrán hadsereg akadályát a kereszteződések, a fasávok és a köztük lévő aknamezők jelentik.

Azt is elmondja, hogy létezik olyan kis orosz védelmi csoportok kombinációja, amelyek jelenleg pontosan és hozzáértően vannak elhelyezve. De az ukrán hadsereg akciói lassan visszavonulásra kényszerítik őket, amikor támadóegységekkel találkoznak. A sikeres ellentámadáshoz az ukrán csapatoknak legalább Tokmak városát el kell érniük. Ez a minimális cél

A média jelentése szerint az oroszok a helyzetről másként számolnak be.

A nyílt forrásokból származó videók újságírói elemzése azonban azt mutatja, hogy néhány ukrán egység valóban “átlépte az orosz védelmi vonal fontos vonalát” Verbove falu közelében.

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában – ezzel a váddal állt elő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón. 

„Hívhatod, ahogy akarod, de harcolnak velük, egyenesen ellenünk. „Hibrid háborúnak” hívjuk, de ez nem változtat a valóságon ” – jelentette ki Lavrov, utalva a nyugati országok pénzügyi segélyeire, fegyverkezésére és „zsoldosaira”.

Az orosz diplomácia vezetőjét az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott hosszú sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok részvételéről kérdezték az ukrajnai konfliktusban.

„Az a tény, hogy de facto ellenünk harcolnak az ukrán hadtest felhasználásával, szerintem itt mindenki, akit érdekel az ukrajnai helyzet, nagyon jól tudja, hogy az amerikaiak, a britek és mások azért harcolnak, hogy „minél több fegyvert szállíthassanak

– állította Lavrov.

Az Egyesült Államok és az európai országok, amelyek a 2022. februári orosz invázió óta fegyverrendszereket szállítottak Kijevnek, ragaszkodnak ahhoz, hogy nem háborúznak Moszkvával, hanem segítik Ukrajnát megvédeni magát. Az orosz miniszter az ENSZ Közgyűléséről összegzéseként  beszélt, amelyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen érkezett és további támogatást kért a nemzetközi közösségtől valaqmint békecsúcs összehívását javasolta a háború befejezését célzó béketerv megvitatására.

Lavrov szerint a javasolt egyezség “teljesen kivitelezhetetlen, megvalósíthatatlan, nem reális“.

Zöld átmenet – zöld finanszírozással

Jelenleg szinte kizárólag államok finanszírozzák a zéró karbon cél elérését a világon, de be kell vonni a magántőkét is, ha eredményt akarunk elérni ezen a téren – írja Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy a Project Syndicate oldalon.

Hogy lehet jövedelmezővé tenni a klímaváltozás elleni harcot? Mindenki számára elérhetővé kell tenni a klímaváltozás elleni harc finanszírozását, mert jelenleg ez a nagy részvény alapok kezében van, melyek a többség számára elérhetetlenek. Épp ezért olyan megoldásokat kell találni, melyek likvidek és mindenki számára elérhetőek. ETF alapokat javasolnak a szerzők, mert ezekkel a papírokkal folyamatosan lehet kereskedni a tőzsdéken.

Exchange traded funds – ennek a rövidítése az ETF. Ugyanúgy lehet ezeket a papírokat vásárolni mint a részvényeket, de ezek valamilyen indexhez vannak kötve. A feltörekvő és fejlődő piacokon nagy a szerepe az ETF-nek, néhány ilyen nagy társasága meghatározó szerepet játszik a piacon mint például a Vanguard vagy a Blackrock.

Nouriel Roubini és szerzőtársa azt ajánlja, hogy olyan ETF-eket kellene létrehozni, melyek célja a klímaváltozás elleni harc finanszírozása. Három értékpapír típus kerülhetne be ebbe a portfolióba.

Az első az, amely a klímaváltozásnak ellenálló ingatlan illetve infrastruktúra piacot érinti. Észak Amerika és Eurázsia viszonylag védett a klímaváltozással szemben, ezért az ottani ingatlan és infrastruktúra piac felértékelődik a globális Déllel szemben, melyet meghatározó mértékben sújthat a klímaváltozás.

Jól menedzselt ingatlan alapok és zöldmezős ETF befektetések kellő finanszírozási lehetőséget teremtenének a zöld átalakulásra.

Minthogy a migráció a globális Délről Északra tart – részben a klímaváltozás miatt – ez előnyösen befolyásolná a társadalmi feszültség enyhítését, és új munkahelyeket teremtene.

A második zöld finanszírozási lehetőség azokhoz az árukhoz kapcsolódik, melyek döntő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben:

nemcsak olyan ágazatokról van szó mint az energia,  a vízgazdálkodás illetve az élelmiszer ipar hanem a fémek bányászatáról is. Ez nagyon sokféle árut jelent: szója, búza, réz, ritka földfémek stb. Minthogy ezekre az árukra egyre nagyobb szükség lesz, ezért felmerül a zöld infláció veszélye. Éppen ezért növelni kell a termelékenységet ezeken a területeken, hogy csökkenjen ezeknek a létfontosságú áruknak a termelési költsége.

Végül a harmadik finanszírozási lehetőség a kockázati alapok – hedge fund – létrehozása,

melyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat kezelnék: például földrengés, árvizek, tűzvészek stb. Ezek a kockázati alapok védelmet jelenthetnének az infláció ellen, ezért például kiterjedhetnének az aranyra is. A kisbefektetők így biztonságban érezhetnék magukat, ezért a kormányoknak kevesebb pénzt kellene költeniük a nyugdíjasok és más kisbefektetők támogatására. Több maradna így a költségvetésükben a zöld átmenet finanszírozására.

1,4 milliárd embernek bankszámlája sincs

Ezt állapította meg nemrégiben a Világbank, amely szerint elsősorban a globális Dél országaiban az emberek jórészének semmiféle befektetési szándékuk sincs, mert örülnek, ha megélnek. Rájuk tehát nemigen lehet számítani a zöld átmenet finanszírozásában viszont őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ezekben az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokban olyan digitalizált megoldásokat kellene találni, melyet a helyi lakosság megért és elfogad. Ezeknek a digitalizált rendszereknek viszont csakis akkor lehet reális szerepe a zöld átmenetben, ha mögöttük reális befektetések állnak. Különben fennáll a veszély, hogy zöld kripto pénz keletkezik annak minden kockázatával. Épp ezért fontos, hogy globális vagyis legalábbis regionális megoldások szülessenek, melyek határokon át gyűjtik össze a befektetéseket. A döntéshozóknak az állami szférában éppúgy mint a magánszektorban sürgősen el kell gondolkodniuk a nagyarányú tőke mozgatáson a zöld átmenet érdekében.

A klímaváltozás ára egyre magasabb, ezzel szemben eredményesen  csakis a technológiai és pénzügyi hatékonyság növelésével tudunk.

Hamarosan jön a COP 28 konferencia Dubajban, ott már konkrét elképzelések kellenek, nincs már idő a zöld álmodozásra- hangsúlyozza Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy, az Atlas Capital Team alapító elnök vezérigazgatója.

Hol van a kínai hadügyminiszter?

Régóta senki sem látta Li Sangfu tábornokot. Korábban a kínai külügyminiszter tűnt el nyomtalanul. A rakéta haderőnem parancsnokairól pedig kiderült, hogy korrupció miatt előzetesben csücsülnek.

“Valami nem igazán működik Hszi Csin ping rendszerében” – mondta Biden elnök Vietnamban, ahol stratégiai egyezményt kötött Kína ellen. Az USA tokiói nagykövete szerint villámgyorsan tűnnek el Hszi Csin ping káderei. Politikai tisztogatás zajlik? Kínában manapság minden nagy lebukást korrupcióval indokolnak. Ez annál is könnyebben megy, mert az elit minden tagja dollármilliomos, a legfelső vezetők és a nagy cégek főnökei pedig milliárdosok dollárban is.

Összefügg-e a hadügyminiszter tartós távolléte azzal, hogy a rakétacsapatok lebukott parancsnokait korrupcióval gyanúsítják. Hszi Csin ping elnök katonai vezetők előtt azt állította, hogy

“a korrupció nemzetbiztonsági kérdés, mert akadályozza Kína katonai erejének növelését.”

Közben az országban tovább zajlik a korrupció ellenes kampány, melyet Hszi Csin ping elnök indított el tíz évvel ezelőtt.

 Korrupcióért halálra ítélték a legnagyobb biztosító társaság ex elnökét Kínában

Kőkemény kampány folyik Kínában a korrupció ellen függetlenül attól, hogy megroppant az ingatlan piac és ez megingatja az egész pénzügyi rendszert az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a politikai és pénzügyi elit tagjai milliárdosok – dollárban is.

325 millió jüan értékben fogadott el megvesztegetést a China Life Insurance ex elnöke, ezért a bíróság őt halálra ítélte – tudatta az Új Kína hírügynökség. Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban született meg az ítélet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a halálraítéltet nem végzik ki hanem két évre próbaidőre bocsátják. Ha ezalatt az idő alatt megbánást tanúsít – vagyis beszolgáltatja a korrupcióval megszerzett milliókat, akkor életfogytiglanra változtatják az ítéletet, de ez letöltendőnek számít vagyis sohasem kerülhet szabadlábra. Miért kapott ilyen súlyos büntetést Vang Bin? A megvesztegetés összege “mindössze” 44 millió dollárt ér, ez a kínai elit körében nem számít komoly pénznek. Vang Bin minden bizonnyal azért kapta a súlyos ítéletet, mert a pénz nagy részét nem vallotta be, az valahol továbbra is családi számlákon pihen – lehet, hogy külföldön. Vang Bint azért külön egyéves börtönbüntetéssel sújtották, mert 54 millió jüant külföldi számlákon tartott. Ez szigorúan tilos Kínában.

Igazán súlyos bűn  azonban Peking számára az, hogy a korrupt halálraítélt a kommunista párt helyi vezetője volt! A több mint 90 milliós kommunista párt mint valamilyen új mandarin kaszt irányítja vaskézzel Kínát, és a korrupció elleni harcot a nagyfőnök, Hszi Csin ping személyesen rendelte el amint hatalomra került 2012-ben. A pártfőtitkár – elnök így szabadult meg legfőbb vetélytársától, Po Hszilájtól, akinek nejét is halálra ítélték, mert mérges gombát főzött egy brit kém levesébe.

A nagy korrupciós ügyeket Kínában nem az állam hanem a kommunista párt ellenőrző bizottsága vizsgálja ki, az ítéletet is a kommunista párt vezetői hozzák meg – a bíró csak a legfelső határozatot olvassa föl.

2021-ben a Kínai Fejlesztési Bank elnökét ítélték életfogytig tartó börtönre korrupció miatt.

Ugyanabban az évben ki is végezték korrupció miatt Kína legnagyobb állami vagyonkezelőjének főnökét, ő bigámia miatt kapta a legsúlyosabb büntetést: több feleségnek és gyereknek sokkal több titkos számla jutott.

Amikor Hszi Csin ping elődje Sanghaj városának élén korrupció miatt lebukott, akkor 17 szeretőt számolt össze a kommunista párt ellenőrző bizottsága.

A China Renaissance Holding milliárdos bankár vezérigazgatója februárban eltűnt, és a BBC tudósítójának értesülései szerint együttműködik a hatóságokkal a korrupciós vizsgálatban.

Jack Ma a leggazdagabb kínaiból szerencsés túlélő lett

Az Alibaba alapító atyja, a dollár milliárdos Jack Ma tőzsdére akarta vinni az Ant csoportot, a nagy digitális pénzügyi vállalkozást amikor Peking közbelépett. Jack Ma, aki Hszi Csin ping elnök pártfogoltja volt korábban eltűnt. Az egykori angol tanár, aki a helyi kommunista vezető, Hszi Csin ping támogatásával gründolt internetes kereskedő cégét, az Alibabát, mely a New York-i tőzsde legnagyobb dobása volt abban az évben amikor odakerült, előbb találkozott az újonnan megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin ping.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– fogadkozott New Yorkban az USA új elnöke 2016-ban.

Ekkor volt a csúcson Jack Ma, aki azután beleesett a nagy korrupció ellenes kampányba, amely az egész pénzügyi rendszert kívánta megrendszabályozni Kínában. Három hónapig azt sem tudta senki, hogy hol van Kína leggazdagabb embere, aki villámgyorsan el is veszítette ezt a rangját. Jack Ma kínos perceket tölthetett a kommunista párt ellenőrző bizottságának kihallgató központjában. Amikor kikerült onnan, akkor feltűnően kerülte a nyilvánosságot pedig korábban jellemezte őt a first page disease – szeretett minél gyakrabban az újságok címlapjára kerülni méghozzá nem is Kínában hanem az Egyesült Államokban. Ennek vége: Jack Ma feladta az Ant programot, csendes és visszahúzódó ember lett, mert legfelső helyről figyelmeztethették: eddig és ne tovább!

36 ezer korrupciós vizsgálat – 52 ezer letartóztatás

Ezek a rekord számok, melyek 2023 első félévét  mutatják, azt jelzik, hogy nem enyhül a kampány a korrupció ellen – büszkélkedik a pekingi Global Times.

Azzal már nem dicsekedtek el, hogy a korrupcióellenes kampány egykori vezetőjét is halálra ítélték – korrupció miatt.

Fu Csenghua igazságügyi miniszter volt Pekingben, és ebben a minőségében irányított több kampányt is a korrupció ellen. Aztán őt is elítélték 117 millió jüan megvesztegetés elfogadásáért. Ez 14 millió dollárnak felel meg. Ő is halálbüntetést kapott kétéves felfüggesztéssel. Mindez nem sokkal a kommunista párt kongresszusa előtt történt múlt ősszel amikor újra fogadkoztak Pekingben: folytatjuk a korrupció ellenes harcot!

Két napja Hszi Csin ping elnök katonák előtt megerősítette: a rakétacsapatok parancsnokait korrupció miatt váltották le!

Júniusban vették őrizetbe a stratégiai rakéta haderőnem parancsnokát, a helyettesét és a korábbi helyettesét. Augusztusban jelentették be a három tábornok leváltását, és Hszi Csin ping elnök, aki a hadsereg főparancsnoka is, most megerősítette: korrupció a leváltás oka!

A kínai kormány hatalmas pénzekkel erősítette meg a stratégiai rakéta erőket, és a tábornokok “igen jó személyes kapcsolatot építettek ki a hadiipar vezetőivel” – írja a hongkongi South China Morning Post. Amely szerint az ellenőrzés során kiderült, hogy sok rakéta nem működik, mert a hadiipar vezérei némi megvesztegetés árán bóvlit sóztak rá a hadseregre.

Tavaly az állami chipfejlesztési alap vezetőit csukták le, mert a nagy állami támogatás jelentős része magánzsebekben landolt miközben nem teljesítették azt az elvárást, hogy az USA-val egyenrangú chip kutatást hozzanak létre – írja a foreignpolicy.com portál.

“Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkás import nélkül”

Abban a vitában, mely az új bevándorlási törvényről folyik Franciaországban azt hangsúlyozta a francia kormány családügyi minisztere, hogy Franciaország gazdasága nem működhet vendégmunkások importja nélkül. A bevándorlók csaknem egyharmada Európából érkezik.

Kaphatnak-e tartózkodási engedélyt Franciaországban azok a bevándorlók, akik illegálisan érkeztek az országba, de olyan területeken dolgoznak, ahol nincs hazai munkaerő, és ezért nagy szükség van rájuk. Erről vitáztak a hétvégén a Les Echos című gazdasági lap kerekasztal beszélgetésén, ahol Aurore Bergé asszony, családügyi miniszter kifejtette, hogy szükség van vendégmunkásokra a francia gazdaság normális működéséhez, épp ezért legalizálni lehet azokat a migránsokat, akik fontos munkaterületeken dolgoznak.

“Nem hiszem, hogy nem tudnánk kompromisszumot találni“

– hangsúlyozta a miniszterasszony, aki tudja, hogy szüksége van a kormánynak a jobboldali republikánus párt támogatására a parlamentben az új bevándorlási törvény elfogadásához. Csakhogy a republikánusok vezére közölte: ez vörös vonalat jelent!

“Ha ezt átlépjük, akkor megkezdődhet több százezer migráns tartózkodásának legalizálása”

– hangoztatta Eric Ciotti, aki szerint ez új felhívás lenne egy következő migráns hullámra.

A miniszterasszony, aki korábban a liberális kormánypárt parlamenti frakcióvezetője volt, rámutatott arra, hogy

“a nagyipar vezetői, a szakmai szervezetek mind mind a vendégmunkás import mellett foglalnak állást.”

A francia miniszterasszony azt javasolta, hogy

“tegyünk határozott különbséget a migráció és a vendégmunkások közé. Az illegális migrációt drasztikusan csökkenteni kell míg a vendégmunkások importját növelni.”

Holtponton az új bevándorlási törvény vitája

Macron elnök februárban terjesztette elő az új törvény tervezetét, ebben megkönnyítené a vendégmunkások alkalmazását a francia gazdaságban, mely munkaerő hiánnyal küszködik olyan fontos ágazatokban mint például az építőipar, a turizmus, a vendéglátás vagy a házhozszállitás. Franciaország a világ elsőszámú turista célpontja: a kormány 34-36 milliárd eurós bevételre számít az idén.

Ősszel lesz a törvényjavaslat vitája a parlamentben – erősítette meg Elisabeth Borne miniszterelnök. Az új bevándorlási törvény jelenleg a szenátus előtt van, de tekintettel a téma érzékenységére gyors eredményre senki sem számít. A liberális kormánypártnak nincs többsége, ezért a republikánusok nélkül nem reménykedhet a törvényjavaslat elfogadásában. A republikánusok viszont szigorítani akarják a törvényjavaslatot, mert attól tartanak, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen mozgalma megszerzi az ő szavazóik egy részét. Marine Le Pen politikájának egyik alappillére a migráció elutasítása. A bevándorlók csaknem egyharmada európai Franciaországban.

Mit mutatnak a számok?

Franciaország területén 67,6 millió ember él, ebből 5,2 millió a külföldi állampolgár. A viszonyok furcsaságát mutatja, hogy az 5,2 millió külföldi közül 800 ezer már Franciaország területén született. A bevándorlók száma hivatalosan 7,7 millió, köztük van már 2,5 millió olyan migráns, aki megkapta az állampolgárságot.

A bevándorlók száma és aránya egyre nő: jelenleg már meghaladja a francia lakosság 10%-át. A második világháború után 1946-ban ez még csak 4,6% volt.

Honnan jönnek a bevándorlók? A legtöbben Afrikából 41%, 32% Európából és Ázsiából 16%.

Közben egyre több francia születik külföldön: már 1,7 millió ilyen francia állampolgár van.

A gazdaságban nemigen vizsgálják a bevándorló munkaerő részesedését, mert “ez politikailag gyúlékony terület” – fogalmazott a gyáriparosok szövetségének elnöke, aki a La Croix című katolikus lapnak nyilatkozott. A legutolsó hivatalos kimutatás  2017-ből datálódik. A Radio France riportja ezért csak becsléseket tartalmaz, de kiderül belőle, hogy például az építőiparban Franciaország legnépesebb régiójában – Ile de France –  Párizs környékén a munkavállalók 60%-a külföldi. Egész Franciaországban a szociális gondozók 40%-a migráns, a vendéglátó iparban ez az arány mintegy 20%.

Jövőre Párizsban rendezik meg az olimpiát, a különböző ellenőrzések során kiderült: nagyon sok bevándorló szorgoskodik az építkezéseken.

Tavaly a francia állam 52570 tartózkodási engedélyt adott ki azzal az indokkal, hogy az illető munkájára Franciaországnak szüksége van. Ez 45%-os növekedés az előző évhez képest. Egy évtizede folyamatosan növekszik a vendégmunkások száma Franciaországban, és ez a tendencia egyre gyorsul – állapítja meg a közszolgálati rádió riportja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK