Fontos

A nemzet szégyene

0

Az Alkotmány megtámadása és minden, amit az képvisel nemzetünk lelkének szégyenfoltja – hangzott el a Fehér Ház válaszában Trump botrányos kijelentésére.

Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie az alkotmányt – jelentette be Donald Trump volt elnök, mivel az állítólagos tömeges és széles körben elterjedt választási csalás, amely állítólag megváltoztatta a 2020-as elnökválasztás eredményét.

A Fehér Ház válasza Trump felhívására az alkotmány megszüntetésére

Andrew Bates, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára az Axios amerikai sajtóorgánumnak küldött levelében lecsapott Trump szavaira, amiért az alkotmányellenes.

“Az amerikai alkotmány egy szent dokumentum, amely több mint 200 éven keresztül garantálja, hogy a szabadság és a jogállamiság érvényesül nagy országunkban” – írta Bates az Axiosnak. 

Hozzátette: “Az Alkotmány megtámadása és minden, amit ez képvisel, a nemzetünk lelkének szégyenfoltja, és általánosan el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyersz.”

“Az Alkotmány megtámadása, és minden, amit ez képvisel, szégyenfoltja nemzetünk lelkének, és egyetemesen el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyer.”

Masha nem halt meg hiába – Az iráni vallási vezetők meghátráltak!

0

Irán eltörölte az erkölcsrendőrséget a Mahsa Amini halála miatt kitört több hónapja tartó tiltakozóhullám hatására. A rendőri erőszakba torkolló tüntetésekennek legalább négyszáz halálos áldozata volt

Ez azután történt, hogy az országszerte zajló tiltakozások kirobbantak Mahsa Amini két hónappal ezelőtti halála miatt, akit az iráni erkölcsrendőrség letartóztatott, mert állítólag megsértette Irán szigorú öltözködési szabályzatát.

Irán erkölcsrendőrsége

Az erkölcsrendőrséget, más néven Útmutató járőrt 2005-ben alapították Mahmúd Ahmadinijad elnök irányítása alatt, és vallási rendőrségként szolgál, és közvetlenül Ali Khamennei legfelsőbb vezetőnek van alárendelve.

A BBC-nek adott névtelen interjúban az egyik tiszt nyíltan beszélt az erkölcsrendőrség tagjaként végzett munkájáról.

„Azt mondták nekünk, hogy azért dolgozunk az erkölcsrendészeti egységeknél, hogy megvédjük a nőket” – mondta.

“Mert ha nem öltözködnek megfelelően, akkor a férfiak provokálódhatnak és árthatnak nekik.”

„Olyan, mintha vadászni mennénk” – vallotta be.

“A legtöbben közönséges katonák vagyunk, akik kötelező katonai szolgálatot teljesítenek. Nagyon rosszul érzem magam.”

Menekülés a Krímből

2014-ben szerezte meg Oroszország a félszigetet, amely a Szovjetunió üdülő paradicsoma volt. A háború most közelít a Krímhez, ahol megjelentek az ukrán partizánok, akik véget akarnak vetni az orosz uralomnak.

Az orosz elit felvásárolta a luxus nyaralókat a Krímben, de ezektől most szeretne megszabadulni. Csakhogy nincsen vevő – számoltak be helyiek a brüsszeli Politico riporterének. A félszigeten terjed a pánik, mert a kórházak tele vannak sebesült orosz katonákkal, és emiatt nem fogadják a helyi lakosságot. A sorozás is rossz hangulatot teremtett a lakosságban, amely a hétköznapokban az élelmiszer inflációval küszködik. Amikor Putyin elnök megkezdte háborúját Ukrajna ellen, akkor kevesen hitték a Krímben, hogy kilenc hónappal később az ukrán csapatok megközelíthetik a félszigetet, és Zelenszkij elnök követeli a visszacsatolást. Az ukrán hadsereg sikerei Harkiv és Herszon körül azt mutatták, hogy az oroszok defenzívába szorultak.

“Teljes mértékben lehetséges, hogy visszaszerezzük a Krímet” – mondta a Politico tudósítójának Zelenszkij elnöknek a Krím ügyeivel megbízott tanácsadója. Tamila Taseva megerősítette, hogy“ célunk a teljes terület visszafoglalása, és ebbe beleszámít a Krím félsziget is.” A 37 éves Taseva nem ukrán és nem is orosz hanem krími tatár. Amikor az orosz cár csapatai elfoglalták a félszigetet, akkor ők alkották a többséget. A második világháború idején Sztálin parancsára kitelepítették őket, és csak később térhettek vissza szülőföldjükre, ahova oroszokat és ukránokat telepítettek be.

Zelenszkij tanácsadója szerint

“a katonai megoldás látszik célravezetőnek a Krím visszafoglalására.”

Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a Krímet 2014-ben, mert az ottani ukrán katonai vezetők elárulták a kijevi kormányt, és átálltak Putyin oldalára.

“Ma teljesen más már a helyzet mint 2014-ben. Napi kapcsolatban állunk a lakossággal, amelyet felháborít a sorozás és az élelmiszer infláció. Ráadásul hiány van sok gyógyszerből. Vannak már partizánok is” – mondta Zelenszkij tanácsadója.

Putyin szívügye a Krím

Az orosz elnök vezette az első teherautót, amely az új hídon összekötötte Oroszországot a Krím félszigettel. Október 8-án támadás érte a hidat, amely az orosz megszállás szimbóluma.

Dmitrij Medvegyev, Putyin egykori helyettese, azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy

“a végítélet napja jön el számukra, ha kezet emelnek a Krímre.”

Egy atomhatalom esetében az ilyen fenyegetést komolyan kell venni. Az USA elnöke fel is szólította Putyint, hogy fejezzék be a fenyegetést az atombombával. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó tárgyalt Nyikolaj Patrusevvel, a Védelmi tanács titkárával, és azóta az oroszok visszafogják magukat ezen a téren. A Krímben viszont az oroszok megijedtek.

“Pánik tört ki azt követően, hogy robbanás volt a kercsi hídon. Megkezdődött az orosz tisztek és katonák családjainak a vissza telepítése Oroszországba. Az orosz oligarchák elkezdték árulni a luxus ingatlanokat. Ezek korábban ötszázezer-egymillió dollárt értek, de a piac halott. Senki sem vásárol” – mondta egy informatikus a Politico riporterének. Akinek elmesélte, hogy drámai mértékben romlik az életszínvonal a Krímben:

”a háború előtt 1000 dollárból kijött egy család havonta, de most ugyanehhez 3000 dollár kell. Honnan lehet ennyit szerezni? Sokan elveszítették az állásukat a szankciók miatt. A turizmus fontos bevételi forrás volt a háború előtt, de most ez a piac is meghalt.”

Az állás nélkül maradt fiatalok egy része partizánnak áll a Krímben. Egy korábbi bankár arról beszélt a Politico riporterének, hogy héttagú partizán csapatot szervezett egykori osztálytársaiból. Robbantásokkal igyekeznek gyengíteni az orosz haderőt a Krímben.

Az oroszok végképp be akartak rendezkedni a Krímben: 2014 óta több mint 800 ezren költöztek ide Oroszországból. Az ukránok vissza akarják fordítani ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok kétkedik abban, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszafoglalására. Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke ehelyett inkább tűzszüneti tárgyalásokat sürgetett:

“Annak a valószínűsége, hogy az ukránok a teljes területet visszafoglalják – beleértve a Krímet is – katonailag nem túlságosan nagy.”

Az ukránok közben folytatják a támadásokat a Krím félszigeten. Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkára a londoni Guardiannek megerősítette a hírt: tíz iráni drón szakértőt megöltek a Krímben. Az ukránok drónokkal rendszeresen támadják az orosz flottát, amelynek Fekete-tengeri főhadiszállása a Krímben van Szevasztopolban.

Hodges tábornok, aki a NATO európai erőinek főparancsnoka volt, elképzelhetőnek tartja, hogy az ukránok visszaszerezzék a Krímet.

“Az offenzíva lehetséges, és januárban meg is kezdődhet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a nyugalmazott amerikai tábornok.

HIMARS – Ukrajna megmentője

Az USA Védelmi Minisztériuma 430 millió dolláros szerződést írt alá a Lockheed Martinnal további nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) gyártására.

“A texasi Grand Prairie-ből származó Lockheed Martin Corp. 430 930 711 dollár értékű, határozott áras szerződést kapott a Minisztériumtól rendkívül mobil tüzérségi rakétarendszerek és az azt támogató szolgáltatások teljes körű gyártására, hogy megfeleljen a hadsereg – és a különböző külföldi katonai partnerek – támogatásának sürgős szükségletének.” – áll az üzenetben.

Az nincs meghatározva, hogy mely külföldi partnerekről van szó.

A szerződés várhatóan 2025. december 31-én jár le. Az elmúlt hónapokban a Pentagon hozzávetőleg 20 HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszert szállított Ukrajnába, hogy hatékonyan védekezhessen Oroszország agressziója ellen.

Mind az ukrán, mind az amerikai fél egyetért abban, hogy a HIMARS a háború Kijev javára bekövetkezett fordulópontjának egyik fontos tényezője lett, mivel lehetővé tette az orosz csapatok hátsó állásainak hatékony támadását.

Szeptember végén az Egyesült Államok katonai segélycsomagot jelentett be, amely 18 légvédelmi rakétát tartalmazott, de a Pentagon  pontosította, hogy ezek szállítása több évig tart.

Az Egyesült Államok legújabb katonai segélycsomagja fontos harci felszerelések széles skáláját tartalmazza.

Legfontosabb köztük az új HIMARS melynek segítségével Ukrajna hosszú távú védelmi szükségleteit is támogatják

– jelentette ki a Pentagon egyik magas rangú képviselője jelentette ki szerdán tartott tájékoztatóján. 

A legújabb segélycsomag 18 nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszert tartalmaz a megfelelő lőszerekkel együtt. Az USAI program részeként az Egyesült Államok megvásárolja ezeket a rendszereket a gyártótól, hogy Ukrajnába szállítsák, ahelyett, hogy közvetlenül az amerikai katonai készletből vonnák ki őket, ahogy korábban az Ukrajnába küldött 16 HIMARS sugárhajtású rendszerrel történt.

“Ezeknek a HIMARS-rendszereknek és a kapcsolódó lőszereknek beszerzése és szállítása több évig tart. A mai bejelentés csak a beszerzési folyamat kezdete” – mondta az illetékes.

“Ha nem fektetünk be ma a HIMARS vásárlásába a jövő számára, akkor nem lesznek ott, amikor az ukrán fegyveres erőknek szüksége lesz rájuk a jövőben”  

“Ez egy igazán jelentős befektetés, és azt hivatott biztosítani, hogy a jövőben Ukrajna rendelkezzen azzal, amire hosszú távon szüksége lehet a jövőbeli fenyegetések elrettentéséhez – magyarázta.

Ukrajna jövőbeli védelmi szükségleteinek a háború befejezése utáni tervezése nem új koncepció. Áprilisban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter tartotta az első ülést az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülései közül. Az első találkozóra Németországban került sor. Majd a miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna sürgős, hanem jövőbeli védelmi szükségleteit is biztosítani kell. 

“Ukrajnának szüksége van a segítségünkre, hogy ma nyerjen. És továbbra is szükségük lesz a mi segítségünkre, ha a háború véget ér”

– mondta Austin.

legújabb amerikai segélycsomagban 150 Humvee, 150 taktikai jármű, robbanóanyag-elhárító felszerelés, testpáncél és számos taktikailag biztonságos kommunikációs, megfigyelő és optikai rendszer is szerepel.

A Pentagon illetékese azt is elmondta, hogy a csomag 20 többfunkciós radart is tartalmaz, amelyek képesek követni a légi tárgyakat és fenyegetéseket, beleértve az aknavetőt és a tüzérségi tüzet, valamint az ellenséges drónokat.

Tiltakozási hullám Kínában a Covid lezárások ellen

A zéró tolerancia politikáját egyre nehezebben viseli el a kínai lakosság, amely sok nagyvárosban tiltakozik a lezárások ellen. Peking a helyi vezetőket a lezárási politika szelektív alkalmazására szólította fel, és azt ígérte: felgyorsítják az idősebb nemzedékek oltását. A zéró tolerancia hivatalos indoka az, hogy egyelőre nem tudják megvédeni a 60 fölötti nemzedéket a Covid járványtól.

Az ideiglenes lezárás nem tarthat tovább 24 óránál – jelentette be a pekingi önkormányzat, hogy lecsillapítsa a kínai főváros lakóinak tiltakozását. Pekingben, Sanghajban és sok más nagyvárosban rendőröket vezényelt a hatalom az utcákra, hogy a tiltakozó városi polgárokat visszaszorítsák lakóhelyükre. Egy kínai városban tankokat is fényképeztek az utcákon, de azt nem lehet megállapítani, hogy a videó mennyire autentikus.

A tiltakozásban elsősorban a fiatal generáció vesz részt, amely nehezebben viseli el a korlátozásokat. Köztük magas a munkanélküliség – országosan 20% – mert a kínai gazdaság a pandémia után nem tudta dinamikusan újrakezdeni működését a
meg-megújuló Covid lezárások miatt.

Urumcsiban kezdődött a tiltakozási hullám, ahol a lezárás miatt többen bennégtek egy épületben. A Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosa amúgyis rebellis hírében áll, hiszen az ujgur nemzetiség nem könnyen viseli el, hogy kisebbség lett a saját földjén. A pekingi véleményt hűen tükröző Global Times úgy számolt be a lázongásról, hogy

“Urumcsi városában helyreállt a tömegközlekedés.”

Hírek szerint a rendőrség állította azt le nehogy a tiltakozó ujgurok eljuthassanak a város központjába.

Pekingben a tiltakozás elérte az ország leghíresebb egyetemét is: a Csinghua, melyet amerikai lelkészek alapítottak a kínai fővárosban, Kína leghíresebb elit képző intézménye. Itt végzett Hszi Csin-ping elnök is, akinek a távozását több helyen követelték a tiltakozók. Kína elnöke hirdette meg a zéró tolerancia politikáját a Covid vírussal szemben csaknem három éve, és ezért alkalmaznak ma is lezárásokat Kínában.

Német ajánlat: használjátok nyugati vakcinát!

A német kormányszóvivő javasolta ezt Kínának nem sokkal azután, hogy Scholz kancellár személyesen is előadta ezt az ötletet Hszi Csin-ping elnöknek Pekingben. A Németországban működő BioNTech vakcináját ajánlotta Hszi Csin-ping figyelmébe. A kínai elnök arra hivatkozva gyakorolja a zéró tolerancia szigorú politikáját, hogy a Sinopharm és a többi kínai vakcina nem hatékony a hatvan évesnél idősebb lakosság számára.

Scholz és Hszi Csin-ping abban állapodtak meg, hogy a Kínában élő külföldiek kaphatnak a nyugati vakcinákból, de a kínaiak nem. Kína maga is fejlesztett ki mRNS vakcinát – írja a brüsszeli Politico, de ezt még nem engedélyezték az 1,4 milliárd lakosú országban annak ellenére, hogy Indonéziában már megkapta az engedélyt.

Ki hallgatta le a miniszterelnököt, avagy a Pegasus botrány Spanyolországban is

Az Európai Parlament különleges vizsgáló bizottsága, a PEGA minden olyan uniós országban tájékozódik, ahol az izraeli Pegasus kémszoftvert felhasználták politikusok és újságírók megfigyelésére: Magyarország, Lengyelország, Görögország. Még Izraelben is jártak, de Spanyolországban még nem. Miért?

“A spanyol a legnagyobb Pegasus botrány, de az Európai Parlament ott valamiért nem vizsgálódik” – értetlenkedik Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság tagja. (A PEGA nem betű rövidítés hanem a Pegasus első négy betűje.)

A belga zöld képviselő persze sejti az okot: az Európai Parlament két befolyásos frakciója késlelteti a vizsgálatot. Az Európai Néppárt azt a képviselőjét küldte koordinátornak a PEGA bizottsághoz, aki Madridban belügyminiszter volt akkor amikor a katalán ellenzék 65 képviselőjét  lehallgatták a Pegasus segítségével. A szocialisták sem sürgetik a vizsgálatot noha Pedro Sanchez miniszterelnököt és a hadügyminisztert, Margarita Robles asszonyt is lehallgatták. Pedro Sanchez miniszterelnök kirúgta a titkosszolgálat főnökét, de ahhoz egyáltalán nem ragaszkodik, hogy az Európai Parlament vizsgálja ki a lehallgatási botrányt.

“A legnagyobb politikai erők az Európai Parlamentben aktívan dolgoznak a vizsgálat ellen“

– nyilatkozta a Politiconak Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság zöld tagja.

 Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Néppárt és a szocialisták olyan szakértőket hívtak meg, akik kérdésessé teszik a korábbi leleplezéseket.

John Scott-Railton szakértő, aki nagy szerepet játszott a Pegasus botrány kirobbantásában, összeesküvés elméletekkel vádolja azokat a szakértőket, akiket az Európai Néppárt és a szocialisták hoztak, hogy leállítsák vagy legalábbis késleltessék a vizsgálatot.

Az egyik kérdéses szakértőt lecserélték egy olyan ügyvédre, akit magát is megfigyeltek, de a másik ott lesz a PEGA vizsgáló bizottság meghallgatásán kedden. Őt ugyanis a liberálisok is támogatják.

A katalán parlament ügyvezető elnöke sietett levonni a következtetést:

”a két nagy pártcsalád az Európai Parlamentben védelmezi a politikai szövetségeseit Spanyolországban.”

USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

Kilenc hónappal Ukrajna orosz agressziója után a Biden-kormányzatnak van oka az elégedettségre. Az értékelésben tapasztalható időnkénti különbségek ellenére továbbra is erős a kohézió a szövetségesekkel.

Az áldozatokkal terhes ukrán ellenállás lehetővé tette a Kreml minden tervének meghiúsítását. Végül, a nyugati fegyverszállítások Kijev javára jelentős és nagyon jövedelmező befektetést jelentenek, tekintettel az orosz hadsereg leépültségére, amelyet reguláris szövetséges csapatok bevetése nélkül okozott.

Az előzetes értékelés ellenére kezdenek felmerülni az aggodalmak az amerikai stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban, miközben a tél közeledtével nem adódnak hiteles tárgyalási kilátások. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak az ukránok által elérhető reális célokra – különösen a krími kérdésre –, valamint a nyugati támogatás szilárdságára mivel kénytelenek figyelembe venni a közvélemény fásultságát. A Wall Street Journal november elején közzétett közvélemény-kutatásában nyilvánvaló volt az Ukrajna támogatottságának eróziója. A megkérdezettek közel 30%-a úgy vélte, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz az ország megsegítéséért, szemben a márciusi 6%-kal, az orosz inváziót követő hetekben. Ez az elmozdulás különösen jelentős a republikánusok körében (48%).

“Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára”

– magyarázta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó november 10-én, néhány nappal újabb kijevi látogatása után. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok azonban felvetette a “diplomáciai nyitás” lehetőségét, ha a harcok lelassulnak a következő hónapokban.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

Putyin még kétmillió katonát hívhat be

Azt állítja a General SVR Telegram orosz portál, amely általában jól értesült az orosz vezetés döntéseit illetően, hogy kétmillió katonát akarnak behívni.

Az orosz elnök 300 ezer katonát mozgósított, de így sem tudott eredményt kicsikarni Ukrajnában. A portál szerint Putyin szándékosan nem közölte: vége a mozgósításnak, mert azt tervezi, hogy január elsejével 2 millió katonával növeli a hadsereg létszámát – köztük 300 ezer nővel! Ukrajna hadserege körülbelül 1 millió katonát számlál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolja a portál állítását, de Putyin szavahihetősége abszolút mélypontra jutott Oroszországon kívül és belül egyaránt.

Putyin távozik?

A portál szerint az orosz elnök rákos megbetegedése olyan stádiumba jutott, hogy Putyin legfeljebb a jövő évet tudja még kihúzni. Már aktívan keresik az utódát. Két esélyest említenek, akik fiatalabbak az orosz elnöknél, de az ő emberei. Egyikük a kabinet főnökhelyettese, Szergej Kirijenko, a másik Dmitrij Patrusev mezőgazdasági miniszter. Az utóbbi papája volt az utóda Putyinnak a titkosszolgálat élén, és jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára.

Egy lehetséges puccs megakadályozására Putyin hadiállapotot rendelhet el Oroszország egyes részein, így például Moszkvában és Szentpéterváron.

Valerij Szolovej professzor, aki korábban a moszkvai diplomata főiskolán – IMO-n tanított mielőtt emigrációba ment volna, úgy gondolja, hogy Putyin törvénybe iktathatja a hadiállapotot január elsejével, mert így semmilyen formában nem lehetne tiltakozni az ellen, hogy újabb 2 millió katonát hív be – köztük 300 ezer nőt is Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK