Fontos Archives » Független Hírügynökség

Vatikáni államtitkár békemissziója Kijevben

Polonius

-

2024-07-19

Vatikáni államtitkár békemissziója Kijevben

A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.

Ferenc pápa többször is felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háború lezárására. A katolikus egyház feje Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét tavaly bízta meg egy békemisszióval: Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is járt Ferenc pápa képviselője, de csak kisebb eredményt ért el:

az oroszok által elhurcolt ukrajnai gyerekek egy része visszatérhetett a családjához.

Ferenc pápa az ukrán vezetőket arra kérte, hogy mutassák fel a fehér zászlót: tárgyaljanak Putyinnal! Ezt Zelenszkij elnök elutasította. Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy Putyinnal csak azt követően lehet tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, hogy az orosz csapatok elhagyták az ukrán területet. Putyin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt terület Oroszországhoz tartozzon. A párbeszéd esélye így meglehetősen csekély noha a 29 hónapja tartó háború teljesen kimeríti Ukrajnát, amely csakis a NATO és az Európai Unió támogatásával képes tartani magát.

Trump: a harmadik világháború szélén állunk

Az Egyesült Államok ex elnökét hivatalosan is elnök jelölté választotta a republikánus konvenció. A merénylet utáni első beszédében Trump természetesen elsősorban a hazai helyzettel foglalkozott mondván:

”az infláció tönkreteszi az amerikaiakat”,

de kitért a külpolitikára is:

“Most háború dúl Európában és a Közel Keleten, a konfliktusok egyre inkább kísértenek Tajvanon, Koreában, a Fülöp szigeteken és egész Ázsiában. A Föld harmadik világháború szélén billeg” – fogalmazta meg nézeteit a világpolitikáról Donald Trump, akinek jó esély van rá, hogy novemberben újra az Egyesült Államok elnöke legyen.

Ellenfele, a jelenlegi elnök, Joe Biden nincs már teljesen birtokában szellemi erejének. Többen lemondásra szólították fel demokrata támogatói közül is. Korábban Joe Biden a külpolitika specialistájának számított: sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának a vezetője Washingtonban. Elnöksége kezdetén deklarálta az új hidegháborút: Kína és Oroszország immár az USA stratégiai ellenfelének számít. Ezt követte Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely egy megnyerhetetlen háborúhoz vezetett el. A Közel Keleten a Hamász terrorakcióját követő konfliktus a gázai övezetben egyre jobban elhúzódik, sőt azzal fenyeget, hogy kiszélesedhet, ha háború robban ki Izrael és a libanoni Hezbollah között.

Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.

Trump azért akarja gyorsan megoldani az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, mert Kínát tekinti az első számú ellenfélnek, amelynek a gazdasági ereje is megvan ahhoz, hogy kérdésessé tegye az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.

A hősi halál egyre kevésbé népszerű Oroszországban

Polonius

-

2024-07-19

0

A hősi halál egyre kevésbé népszerű Oroszországban

Másfél millió rubelt kap az a fiatalember, aki a moszkvai kormányzóságban “önként jelentkezik a frontra”, amely mind több áldozatot követel Ukrajnában.

Egy rubel értéke nagyjából 4 forint vagyis hatmillió forintnak felel meg a toborzási pénz az orosz főváros környékén. Másutt is drasztikus emelést észlelnek miután a kutya sem kíván hősi halált halni egy háborúban, melynek senki sem látja a végét.

Jelenleg az orosz hadsereg csigalassúsággal nyomul előre annak érdekében, hogy kivéreztesse ukrán ellenfelét, amely ugyan sokkal motiváltabb hiszen az ország függetlenségét védelmezi, de Oroszország népessége 140 millió, Ukrajnáé 30 millió körül van, mert igen sokan emigráltak a háború kitörése óta – 2022 február 24. Amikor Ukrajna függetlenné vált egy népszavazás eredményeképp amikor a lakosság több mint 90%-a amellett döntött, hogy nem kíván Moszkva uralma alatt élni, Ukrajna lakossága még 52 millió volt. Az emigrálás 1991 után azonnal megkezdődött, különösen nagy számban hagyta el az országot az addig jelentős zsidó közösség. Benjamin Netanjahu ősei is innen vándoroltak Izraelbe, ahol a több mint egymillió “orosz zsidó” jelentős része Ukrajnából érkezett.

Volodimir Zelenszkij elnök is ennek a közösségnek a tagja, de ő Ukrajnában maradt, ahol a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

A legutóbbi NATO csúcson Biden elnök úgy mutatta őt be mint Putyin elnököt, de Zelenszkij, a népszerű színész nem jött zavarba, és vígan közölte a publikummal:

”én egy kicsit jobb vagyok Putyinnál.”

A nyugati fegyverek sem teszik lehetővé az ukrán győzelmet

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt a reményét fejezte ki, hogy jövőre megindulhat az ukrán offenzíva, amely kiszoríthatja az oroszokat a megszállt területekről. A NATO csúcstalálkozón a tagállamok támogatásukról biztosították Zelenszkij elnököt, aki szerint csak akkor lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait Ukrajna területéről. Mi ennek a realitása? Szirszkij tábornok, Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy az ukrán hadsereg a folyamatosan érkező nyugati fegyverekkel meg tudja védelmezni a jelenlegi frontvonalat, de komoly offenzívára nem képes. Miért nem? Erre az Eastern Frontier Iniative mutat rá:

”Legkevesebb féléves intenzív kiképzésre van szükség ahhoz, hogy az ukrán hadsereg összfegyvernemi alkalmazására képes legyen az új nyugati fegyverekkel.”

Csakhogy ehhez ki kellene vonni a csapatokat a frontról, de erre nincsen lehetőség hiszen nincsen kivel felváltani őket. Észtország már javasolta, hogy csapatokat küldene Ukrajna nyugati felére, ahol kisebb a háborús veszély, és ily módon tehermentesítené az ukrán erőket, melyeket át lehetne csoportosítani a keleti frontra, ahol az oroszok nyomulnak előre. Csakhogy Moszkvában fontolgatnak egy katonai akciót Fehéroroszországon keresztül is Ukrajna ellen, és akkor Észtország, egy NATO tagállam csapatai szembekerülhetnének Oroszországgal. Ezt mind Washington mind pedig Moszkva el akarja kerülni.

Húsdaráló a fronton

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyeli az orosz médiát, és ott bukkant rá egy szélsőséges nacionalista őszinte véleményére. A Zászlós, Jevgenyij Szkripnyik, aki már 2014 óta harcol az ukránok ellen a Don mentén vérfagyasztó realizmussal vázolta fel a helyzetet:

”Apokalioszis, érik a katasztrófa.

Fejjel megyünk neki mindenütt az ellenséges állásoknak. Nem akarok a veszteségekről beszélni. Az ukránok a számukra megfelelő taktikát választják: védekeznek. Mi pedig rohamozunk mint Napóleon ellen a borogyinoi harcmezőn 1812-ben. Mintha senki sem végezte volna el a katonai akadémiát. Így aztán tömegesen ölik a fiainkat. Az ukránok rakétái mindenhova eljutnak, ezért tábornokok is meghalnak miközben a közkatonák tömegesen vesznek oda. Ez egészen borzasztó. A vezetés alacsony színvonalú és teljes mértékben méltatlan az orosz hadsereghez” – háborog az orosz szuperhazafi. Aki megfeledkezik arról, hogy Zsukov marsall is ezt a módszert használta a második világháborúban: tömegesen áldozta fel katonáit az előrenyomulás érdekében. Amikor Eisenhower tábornok, az amerikai erők európai főparancsnoka megkérdezte tőle: miképp jutottak át oly gyorsan a Berlint védő aknazáron 1945 tavaszán, akkor Zsukov marsall vérfagyasztó nyugalommal így válaszolt:

“ráhajtottuk a büntető századokat az aknamezőre! Volt veszteség, de megnyílt az út Berlin felé.”

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Polonius

-

2024-07-17

0

Vance szenátort – akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Biden megnevezte azt a feltételt, amely esetén visszaléphet a választástól

FüHü

-

2024-07-17

0

Biden megnevezte azt a feltételt, amely esetén visszaléphet a választástól

Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy egészségügyi problémák miatt visszaléphet az elnökválasztástól. Bidennek a BET csatornának adott interjújára hivatkozva részleteket mutatott be a CBS News.

Arra a kérdésre, hogy mi késztetheti arra, hogy visszalépjen a választástól, az amerikai elnök azt válaszolta:

„Ha bármilyen egészségügyi problémám lenne, ha az orvosok hozzám fordultak volna, és azt mondták volna, hogy van ilyen vagy olyan problémája.”

Biden azt is mondta, hogy „súlyos hibát követett el a vita során”, ugyanakkor hozzátette, hogy amikor 2020-ban eredetileg indult, azt mondta, hogy „átmeneti jelölt” lesz.

„Azt hittem, elhagyhatom, átadhatom (a jelöltséget, a szerk.) valaki másnak. De nem számítottam arra, hogy minden ennyire, ennyire megosztott lesz” – mondta Biden.

Megjegyezte, hogy

„az egyetlen dolog, amit a kor hoz, az egy kis bölcsesség”.

„És úgy gondolom, hogy bebizonyítottam, hogy tudok valamit tenni az országért, annak ellenére, hogy azt mondták nekünk, hogy nem tudjuk megtenni. De még többet kell tenni, és ettől nem akarok meghátrálni.” – zárta válaszát Joe Biden.

A korrupciót vizsgáló orosz tábornok rejtélyes halála

ki

-

2024-07-16

0

A korrupciót vizsgáló orosz tábornok rejtélyes halála

A 61 éves Magomed Handajev tábornok rejtélyes körülmények között villámgyorsan távozott az élők sorából noha nem a fronton szolgált: ő volt a hadügyminisztérium ellenőrző bizottságának a feje, aki felelős volt a korrupciós ügyek kivizsgálásáért is.

Csakhogy a legfontosabb korrupciós ügy jelenleg Timur Ivanov tábornoké, aki a hadügyminiszter egyik helyettese volt. Ő felelt a hadfelszerelésért, ahol Oroszországban hagyományosan óriási a korrupció. A probléma az volt, hogy Handajev tábornok Timur Ivanov beosztottjaként szolgált vagyis a saját főnökének kétes ügyeit kellett volna kivizsgálnia. Öngyilkos lett vagy meggyilkolták? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. A hadügyminisztérium Moszkvában csak annyit közölt, hogy Magomed Handajev tábornok váratlanul elhunyt, temetésére szülőföldjén, Dagesztánban kerül sor.

Timur Ivanov hadügyminiszterhelyettest április 23-án tartóztatták le korrupció gyanújával. Már a Prigozsin lázadás egyik oka is az volt, hogy

az ukrajnai fronton harcoló katonák azt tapasztalták, hogy nem kapják meg a hadfelszerelést, mert a raktárakban számontartott fegyverkészlet egyáltalán nem egyezik meg a valóságos helyzettel.

Fejétől bűzlik a hal – mondogatták a lázadó katonák, akik Sojgu hadügyminiszter leváltását sürgették elsősorban.

Putyin miután megölette a lázadó Prigozsint, hozzá is látott a rendcsináláshoz a hadügyben: Sojgu helyett új minisztert nevezett ki, aki nem katona hanem a hadiipar vezetője, Andrej Belouszov. A hadügyminisztériumban pedig hullani kezdtek a fejek: májusban letartóztatták Jurij Kuznyecov tábornokot, a személyzeti főnököt, aki állítólag pénzért osztogatta a szolgálati helyeket és az előléptetéseket. Egymillió dollárt találtak a törekvő Kuznyecov tábornoknál. Két üzletembert is letartóztattak, akik nagy szállítói voltak a hadseregnek. Állítólag messze túlszámlázták az árukat.

Putyin kinevezte Alekszej Djumint hadiipari tanácsadójának, aki ezentúl felügyeli a hadigazdaságot, melyre Oroszország mindinkább átáll.

Putyin békülni akar?

A korrupciós tisztogatás alkalmat adott Putyinnak, hogy megszabaduljon a héják vezérétől, Nyikolaj Patrusev tábornoktól. Ő régi KGB-s bajtársa Putyinnak, aki átvette tőle az FSZB vezetését amikor az egykori KGB alezredes megindult felfelé, hogy minden oroszok ura legyen. Nyikolaj Patrusev a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanács titkára volt vagyis a második ember Putyin után abban a testületben, amely eldöntötte az ukrajnai elleni “korlátozott hadműveletet”, amely tökéletes kudarcot hozott Oroszországnak.

Bár Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője ellenezte az Ukrajna elleni átfogó támadást, Nyikolaj Patrusev tábornok, a héják vezéreként rábeszélte Putyint “a villámháborúra”, amely már csaknem két és fél éve tart, és senki sem látja a végét. Az árát viszont nagyon is megérzi Oroszország, amely gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenképp el akarta kerülni.

Patrusev repült, a jövőben a hajózásért felel majd. Ki lett az utóda? Az engedelmes Sojgu, aki a hadügyminisztériumban Putyin szeme volt, most pedig a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanácsban az elnök engedelmes szolgája, akinek véletlenül sincsen egyetlen önálló gondolata sem.

Putyin valószínűleg békülni szeretne a Nyugattal, és az amerikai sajtó szerint el is juttatott egy béketervet Washingtonba. Ez a területért békét javaslat kicsapta a biztosítékot Kijevben. Zelenszkij elnök, akit Biden tévedésből mint Putyin elnököt mutatott be a NATO csúcsértekezleten, Washingtonban ünnepélyesen újra elvetette a területet békéért elvet, és a mentális problémákkal küzdő Biden irányításával az egész NATO kiállt mellette.

A NATO éppúgy zsákutcába jutott Ukrajnában mint Putyin: semmifajta elképzelése sincs a kibontakozásra. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne kockáztatná hatalmát sőt talán az életét is. Biden egy gyenge pillanatában elárulta, hogy Ukrajna támogatásának valóságos célja Putyin megbuktatása. Az amerikai elnök azután visszavonta ezt a kijelentést, de a CIA azóta is keresi azt az orosz puccsistát, aki a Nyugattal való együttműködés reményében leváltaná Putyint.

Végül is az ukrajnai háború arról szól, hogy ki szerzi meg Ukrajna ásványi kincseit

– vallotta be Lindsey Graham republikánus szenátor. Aki hozzátehette volna: tulajdonképp Oroszország és Ukrajna hatalmas ásványi kincse a tét: ki szerzi ezt meg?
Az USA vagy Kína?

Ezekután már csak egyetlenegy kérdés marad: Európának mi köze mindehhez?

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Polonius

-

2024-07-16

0

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

Miért van neoliberális konszenzus Romániában, amely megelőzte Magyarországot?

Polonius

-

2024-07-15

0

Miért van neoliberális konszenzus Romániában, amely megelőzte Magyarországot?

Az európai választás azt igazolta, hogy a neoliberális konszenzus tovább tart Romániában: a két nagy párt, a szociáldemokraták (egykori kommunisták) és a liberálisok megőrizték vezető szerepüket, és az RMDSZ is jól szerepelt, mert bőven megugrotta a mércét: 7%-ot ért el.

Miért? A szociáldemokraták megpróbáltak kilépni a neoliberális konszenzusból amikor Liviu Dragnea vezette őket, de a korrupcióellenes ügyészség véget vetett ennek. A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság börtönbe is juttatta Liviu Dragneat.

A korrupcióellenes harc hősnője Laura Codruta Kövesi az amerikai nagykövetség támogatásával tisztította meg a román elitet a neoliberális konszenzus ellenzőitől és az oroszbarát politikusoktól. Laura Codruta Kövesi jelenleg az európai ügyészség vezetője. Orbán Viktor úgy tart tőle mint a tűztől, ezért Magyarország nem is lépett be a szervezetbe.

“A demokratikusan megválasztott vezetők és a törvényhozás felett a korrupcióellenes ügyészségnek ellenőrzést kell gyakorolnia! Ez a felfogás igen népszerű Romániában”

– nyilatkozta a Mércének Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kissebségkutató intézet vezető elemzője.

Románia miért igen, Magyarország miért nem?

A rendszerváltás előtt a reformkommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia voltak a Nyugat kedvencei. Ezekben az országokban sokkal magasabb volt az életszínvonal mint amit a gazdasági teljesítményük lehetővé tett volna, de a Nyugat ily módon akarta ösztönözni a konzervatív kommunista államokat (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Románia stb.) a nyitásra mind a kül- mind a belpolitikában, és elsősorban a gazdaságban. A kommunizmus kelet-európai bukása után változott a koncepció Washingtonban, ahol megállapították:

a térség Németország és Oroszország között számukra gazdaságilag nem fontos
stratégiai szempontból viszont két állam jelentős: Lengyelország és Románia.

Mi történt az elmúlt 34 évben? Magyarország lefelé szánkázott a régiós listán éppúgy mint a szétesett Jugoszlávia tagállamai.

Kik váltak bajnokká a régióban? A rendszerváltáskor gazdasági mélyponton levő Lengyelország és Románia. Míg Ceausescu Romániája és Jaruzelski Lengyelországa elmaradt életszínvonalban Kádár Magyarországa mögött, ma már Orbán Viktor megérkezett az Európai Unió szegényházába miközben Lengyelország és Románia tör előre. Mind Varsó mind Bukarest 100%-ban Amerika barát, eszük ágában sincsen Putyinnal paktálni mint Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rádöbbenhetett arra, hogy Magyarországot az USA le se szarja, ezért vágott bele kontra politikájába, amely a Nyugat ellenfeleinek táborában keres szövetségest. Nem feltétlenül sikerre ítélt vállalkozás ez hiszen a nemzeti együttműködés rendszere 14 év alatt azt érte el, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett.

Ezt a legjobb propagandával sem lehet eladni.

Orbán látvány diplomáciája épp ezt a kudarcot van hivatva elfedni éppúgy mint Ceausescu külföldi útjai a hazai nyomort próbálták feledtetni – nem sok sikerrel. Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezték életüket, a román elit átállt az USA oldalára, és ezzel egész Románia sokat nyert. Magyarország miniszterelnökének maradt a lázadó lúzer hálátlan szerepe, amelyet kevés történelmi előadásban követett zajos siker.

Merre tovább Sinwar?

FüHü

-

2024-07-15

0

Még mindig nincs hivatalos megerősítés vagy nyilatkozat Mohammad Dief célzott likvidálásának sikeréről. A fő bizonyítékok, amelyekre Izrael támaszkodik, többek között a csapás helyszínéről készült légifelvételek, valamint az a tény, hogy a Khan Yunis Brigád parancsnoka, aki jelen volt, meghalt a támadásban – olvasható a Jerusalem Post cikkében.

Ha a célzott támadás sikerességének fontosságát izraeli szemmel nézzük Dief kiiktatása komoly következményeket vonhat maga után a Hamász eltörlésének immár kilenc hónapja tartó útján.

Először is Sinwar után kettes számot viselő vezetőt eltávolíthatták. Nincs utánpótlásra remény a Hamász vezető tisztségviselőinek, mivel maga Sinwar is kölcsönből él. Ráadásul az öt merényletet túlélő férfit végül megölték. Izrael nincs kétségbeesve vagy elriasztva a további támadástól,

a szerencse pedig korlátozott számú alkalommal segíthet a túlélésben.

Azok, akik a „száműzetést” javasolják opcióként – egy izraeli üzenet titkos csatornákon keresztül, amely szerint megegyezés hiányában Izrael hajlandó megengedni, hogy a túlélő harcosok csendben hagyják el a Gázai övezetet azokba az országokba, amelyek befogadják őket.

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Amennyiben az izraelieknek sikerült Deif kiiktatása ez „egy csodálatos partnerség vége” – a Hamászt Sinwar és Deif irányította és tartotta össze, vagyis az volt a mérvadó, amit maguk között egyeztettek. Mint minden partnerkapcsolatban, amikor az egyik fél eltűnik a színről, a megmaradt partnernek időre van szüksége, hogy felépítse, mondhatni újjáépítse magát, megtanuljon teljesen önállóan navigálni, anélkül, hogy fontos döntéseket egyeztetne, vagyis megduplázva saját felelőssége súlyát.

Feltételezhető, hogy az egyiptomi, katari és nemzetközi nyomás közepette könnyebb volt kettejük számára az együttállás, és most az egyedül állás sokkal nagyobb kihívást jelent majd Sinwar számára.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Az ideiglenes taktikai tűzszüneti nyilatkozaton és a tárgyalások rövid időtartamán kívül úgy értékelhető, hogy az IDF közelmúltbeli eredményei és most Deif kiiktatása felgyorsíthatja az aggodalomra okot adó alkut, bár alaptalanul, a másik oldalon.

Az IDF kihasználja a tárgyalásokat arra, hogy a Hamász elleni harcok közvetlen sikerét stratégiai eredményekké alakítsa. Egyelőre és a következő napokban a becslések szerint nem lesz jelentős változás a tárgyalások helyszínén.

Idővel azonban a Hamász ráébredhet, hogy az idő a terrorszervezet ellen fordul, és úgy tűnik, megbukott a maga kitartásával büszkélkedő erő, többek között azért, mert a második számú vezető eltűnt. A Hamász – amelynek vezetői között már most is vita folyik arról, hogy képes-e fenntartani és elviselni a konfliktust a Philadelphiai tengely bezárásával – arra a következtetésre juthat, hogy

az idő már nem az ő oldalán áll, és törekednie kell a harcok bezárására, ezáltal kompromisszumot kötve követeléseiben.

Továbbá ismét bebizonyosodott, hogy a Hamász és vezetői kihasználják a nemzetközi jog jóakaratú rendelkezéseit, felhasználva azokat az IDF kijátszására („állhatatosság”) és a polgári lakosság feletti ellenőrzés gyakorlására. Más szóval, egyszerre törekednek katonai erejük és adminisztratív képességük megőrzésére.

Ezúttal egy olyan megállapodás konkrétumainak megvitatásakor, amelynek jelentősége a jövőre is kiterjed, különös jelentőségű, hogy az IDF és Izrael Állam összehangoltan kezeli a kérdést.

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Az IDF hadműveletei – amelyeket a Hamász és az izraeli média gyakran a végéhez közeledőnek mutattak be – a legveszélyesebb és legkritikusabb állapotukban vannak az intenzív harci szakasz végéhez közeledve (A fázis). Ez a modell a következő szakaszra is alkalmazható. (B fázis), ahol a széles földi manővereket felválthatják a precíz, mély és nagy hatású műveletek, amelyek nagy hatással lehetnek a Hamászra.

Annak ellenére, hogy a Hamász kizsákmányolja a humanitárius és polgári területeket rejtőzködés és műveletek céljára, ez nem tartja vissza Izraelt a koncentrált és határozott terrorellenes tevékenységtől. Ezért ez a stratégia már nem szolgál további védelemként a Hamász vezetői számára.

Ez minden bizonnyal meggyengíti a Hamász azon képességét, hogy szervezett rendszerként működjön a katonai szárny és a kormányon egyedül maradó Sinwar közötti kapcsolatba.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

A célzott merényletek hatással lehetnek arra az új gerillaháborús mintára is, amelyet a Hamász az elmúlt hónapokban az IDF elsöprő ereje ellen alkalmazott – működő szervezet és iránytű nélkül, megtalálni az utat, mégpedig olyat, amely egy gerillaharcos számára is hosszú távon iránymutató.

Korábban voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a Hamász terroristái és vezetői szabadon tevékenykedhetnek azokon a területeken ahonnan az IDF már kivonult, különösen a humanitárius menedékhelyek közelében, ma már világos, hogy ez nem így van. Most a föld alá kell vonulniuk, ami súlyosan befolyásolja képességüket, hogy túléljenek egy intenzív IDF-műveletet.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

Ettől függetlenül potenciális hatásokat sugallnak, beleértve azt is, hogy a jövőben újra meg kell próbálni semlegesíteni.

Az EU bojkottálja a külügyminiszteri csúcstalálkozót Magyarországon?

FüHü

-

2024-07-15

0

Az EU bojkottálja a külügyminiszteri csúcstalálkozót Magyarországon?

Az EU külügyminiszterei megbüntethetik Magyarországot koordinálatlan külpolitikai tevékenysége miatt, figyelmen kívül hagyva a magyarországi külügyminiszteri csúcstalálkozót, ehelyett ugyanazon az időpontokon szervezik meg a sajátjukat.

Az újság szerint az EU Tanácsában rotációs alapon elnöklő Magyarország augusztus 28-29-én külügyminiszteri csúcstalálkozót tervez Budapesten. Ezt nagyszerű lehetőségnek tartják Orbán Viktor miniszterelnök számára, hogy megpróbálja alakítani a blokk külpolitikai napirendjét, és hogy külügyminisztere, Szijjártó Péter is reflektorfénybe kerüljön.

Ám miután Orbán blokkolta az Ukrajnának nyújtott segélyeket, és úgynevezett „béke látogatásokat” tett Vlagyimir Putyinnál és Hszi Csin-pingnél, amelyeket nem egyeztetett 26 másik uniós vezetővel, sok külügyminiszter kereste a módját, hogy elkerülje a „kellékjátékot” amiből Orbán egy újabb „Orbán-propagandaműsort” csinálna.

Három uniós diplomata szerint az orbáni csúcstalálkozóval egy időben „hivatalos” külügyminiszteri tanácsra hívja össze a minisztereket Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő.

„Ha a főképviselő (Borrell – a szerk.) által szervezett hivatalos külügyminiszteri tanács ugyanazon a napon lesz, akkor a miniszterek nem mehetnek Budapestre.”

A kiadvány másik nyilatkozója hozzátette: a budapesti találkozó bojkottálásával a külügyminiszterek

„egyértelmű jelzést akarnak küldeni, hogy Magyarország nem az EU nevében beszél”.

Egy másik diplomata viccelődött, hogy „sajnos” országuk nem tudna részt venni Orbán rendezvényén, ha Borrell ugyanakkorra szervezi a találkozót.

A jelentések szerint ezt a tervet már több uniós országgal, különösen Franciaországgal és Németországgal informálisan megvitatták. Borrell csapata a tervek szerint szerdán mutatja be az EU 27 állandó képviselőjének.

Az államügyész arabok elleni rasszizmusra való felbujtás miatt vádat emelt

FüHü

-

2024-07-14

0

Az államügyész arabok elleni rasszizmusra való felbujtás miatt vádat emelt

Az ultranacionalista politikust, Michael Ben Arit rasszizmusra való felbujtás vádjával vádolják, mert 2017 és 2023 között több tucatnyi nyilvános kijelentést tett, amelyekben arab izraeliek ellen uszított – jelentette be az Állami Ügyészség.

Az Otzma Yehudit alapítója és a Nemzeti Unió párt egykori MK-pártja, a jelenlegi Vallási Cionizmus Párt elődje nyilvános beszédekben, médiainterjúkban és több tízezer követőt számláló közösségi oldalain tette meg észrevételeit, amelyeken felszólította követőit, hogy osszák meg és népszerűsítsék rasszista kirohanásait.

A vád szerint Ben Ari, a néhai rasszista szélsőjobboldali vezető Kahane rabbi tanítványa és követője többször is „ellenségként”, „ötödik oszlopként”, „megszállóként” és „a gyilkosok nemzetként” emlegette Izrael arab állampolgárait.”

Ben Ari általánosságban az arab izraelieknek tulajdonította a „felelősséget és bűnrészességet” az arab bűnözők vagy támadók által elkövetett terrortámadásokért, és negatív sztereotípiákat is tulajdonít az arab izraelieknek, azzal vádolva őket, hogy „erőszakosak, kegyetlenek és gyilkosok”.

A szélsőjobboldali vezető azt is állította, hogy az arab izraeliek összességében minden zsidót „le akarnak számolni”, „lemészárolni” és „elpusztítani”, kijelentette, hogy nem Izraelhez, hanem „származási országukhoz” tartoznak, és felszólított

„Zárják ki őket a normális élet alapvető aspektusaiból.”

2019 márciusában a Legfelsőbb Bíróság eltiltotta Ben Arit így nem indulhatott, a knesszeti választásokon, mivel uszító volt, végül a szélsőjobboldali aktivista és Itamar Ben Gvir jelenlegi nemzetbiztonsági miniszter vette át a párt irányítását.

Ben Ari és az Otzma Yehudit többi alapítója elhagyta a pártot, miután azt állították, hogy Ben Gvir mérsékeltebb irányba vitte a pártot, és elhagyta Kahane útját.

Fontos

A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.

Trump: a harmadik világháború szélén állunk

Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.

Másfél millió rubelt kap az a fiatalember, aki a moszkvai kormányzóságban “önként jelentkezik a frontra”, amely mind több áldozatot követel Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij elnök is ennek a közösségnek a tagja, de ő Ukrajnában maradt, ahol a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

A nyugati fegyverek sem teszik lehetővé az ukrán győzelmet

”Legkevesebb féléves intenzív kiképzésre van szükség ahhoz, hogy az ukrán hadsereg összfegyvernemi alkalmazására képes legyen az új nyugati fegyverekkel.”

Húsdaráló a fronton

Vance szenátort – akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy egészségügyi problémák miatt visszaléphet az elnökválasztástól. Bidennek a BET csatornának adott interjújára hivatkozva részleteket mutatott be a CBS News.

A 61 éves Magomed Handajev tábornok rejtélyes körülmények között villámgyorsan távozott az élők sorából noha nem a fronton szolgált: ő volt a hadügyminisztérium ellenőrző bizottságának a feje, aki felelős volt a korrupciós ügyek kivizsgálásáért is.

az ukrajnai fronton harcoló katonák azt tapasztalták, hogy nem kapják meg a hadfelszerelést, mert a raktárakban számontartott fegyverkészlet egyáltalán nem egyezik meg a valóságos helyzettel.

Putyin békülni akar?

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Célkeresztben az OTP és a MOL

Az európai választás azt igazolta, hogy a neoliberális konszenzus tovább tart Romániában: a két nagy párt, a szociáldemokraták (egykori kommunisták) és a liberálisok megőrizték vezető szerepüket, és az RMDSZ is jól szerepelt, mert bőven megugrotta a mércét: 7%-ot ért el.

Románia miért igen, Magyarország miért nem?

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

Az EU külügyminiszterei megbüntethetik Magyarországot koordinálatlan külpolitikai tevékenysége miatt, figyelmen kívül hagyva a magyarországi külügyminiszteri csúcstalálkozót, ehelyett ugyanazon az időpontokon szervezik meg a sajátjukat.

„Ha a főképviselő (Borrell – a szerk.) által szervezett hivatalos külügyminiszteri tanács ugyanazon a napon lesz, akkor a miniszterek nem mehetnek Budapestre.”

Az ultranacionalista politikust, Michael Ben Arit rasszizmusra való felbujtás vádjával vádolják, mert 2017 és 2023 között több tucatnyi nyilvános kijelentést tett, amelyekben arab izraeliek ellen uszított – jelentette be az Állami Ügyészség.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA