Fontos

Igazságügyi reform befagyasztva?

Yariv Levin igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy tiszteletben tartja Benjámin Netanjahu miniszterelnök azon döntését, amely szerint befagyasztja az izraeli bírói kinevezési bizottság felépítését módosító törvényjavaslatot – olvasható a Jerusalem Post mai cikkében.

A Likud tagjaként tiszteletben tartok Netanjahu miniszterelnök minden döntését, amelyet az igazságügyi reform jogi folyamataival kapcsolatban hoz. Ez egy olyan helyzet, amelyben  a kormány megbukhat és a Likud összeomlásához vezethet. – mondta Levin közleményében.

A miniszterelnök számára ha most előre tekintve elrendeli a jogalkotási folyamat leállítását és az ellenzékkel tárgyalásokat kezdeményez.

Netanjahu várhatóan ma jelentetti be, hogy befagyasztja az igazságszolgáltatási reformról szóló jogszabályt, de az eredetileg délelőtt 10 órára kiírt nyilatkozatát háromszor is elhalasztották, és a pontos időpont egyelőre ismeretlen.

A Vallási Cionista Párt azonban vasárnap este közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy ellenzi a jogszabály befagyasztását, és a nemzetbiztonsági miniszter és az Otmza Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az igazságügyi reformtörvény befagy. Ha Ben-Gvir kilép a kormányból és kilép a koalícióból, a koalíciónak többé nem lesz többsége, és a kormány bukhat. Ben-Gvir azt is fontolgatja, hogy elhagyja a kormányt, de nem támogatja a Kneszet feloszlatását, így Netanjahu kisebbségi kormányként tovább működhetne.

A Munkáspárt törvényjavaslatot javasol a Knesszet feloszlatására

A Munkáspárt hétfőn terjesztett elő törvényjavaslatot a Kneszet feloszlatására.

“A kormány néhány hónap alatt túszul ejtette a 25. Knesszetet szélsőséges tervei miatt; meg kell állítani az őrületet, fel kell oszlatni a Knesszetet.”

– mondta a Munkáspárt elnöke, Merav Michaeli mondta a törvényjavaslatot ismertető közleményében.

Netanjahu hétfőn délelőtt találkozott a koalíciós pártok vezetőivel, hogy eldöntse a Knesszet plénuma elé kerüljön e a második és harmadik olvasatban.

Herzog elnök a jogszabályok befagyasztását szorgalmazza

Isaac Herzog elnök felszólította a koalíciót, hogy állítsa le az igazságügyi reform további tárgyalását törvényhozásban. 

“A miniszterelnökhöz, a kormányhoz és a koalíció tagjaihoz fordulok: Szorongás keríti hatalmába az embereket  – minden veszélyben van, mindenki félti a a biztonságot, a gazdaságot, és az egész társadalmat. Izrael népének egysége érdekében arra kérem Önt, hogy haladéktalanul állítsa le a törvényhozási folyamatot. A Knesszet összes pártvezetőjéhez, a koalícióhoz és az ellenzékhez egyként fordulok, a nemzet mindenek felett áll, és minden további késedelem nélkül viselkedjenek felelősségteljesen és bátran.”

“Sok vita után az az álláspontunk, hogy semmiképpen sem állíthatjuk meg a törvényhozást”

– áll a Vallásos Cionista Párt közleményében. 

Yair Lapid ellenzéki vezető felszólította Netanjahut, hogy vonja vissza Yoav Gallant védelmi miniszter elbocsátására vonatkozó döntését, azzal érvelve, hogy nem ez a megfelelő idő a védelmi miniszter leváltására.

“Vannak megoldások. Felhívom a koalíciót, menjünk el az elnöki rezidenciára, és

indítsunk el egy nemzeti párbeszédet, amelynek a végén lesz egy függetlenségi nyilatkozaton alapuló alkotmányunk, és egy olyan állam, amelyben mindannyian kölcsönös tisztelettel együtt élünk.”

– mondta Lapid. Az ellenzéki vezető újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem bízik Netanjahuban nem hiszi, hogy képes tisztességes tárgyalásokra, ezért volt szükség olyan objektív közvetítőre, mint Herzog elnök.

A koalíció tagjai, különösen az Otmza Yehudit és a Vallási Cionista Párt nyomást gyakorolnak a törvény végrehajtása érdekében.

Tel-Avivban egész vasárnap este folytatódtak a jelentős tüntetések, miután Netanjahu menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, amiért a koalíciót a törvény befagyasztására szólította fel. 

Emiatt Izrael legnagyobb munkavállalói szakszervezete, a Histadrut, valamint az üzleti és a csúcstechnológiai szektor ernyőszervezetei általános sztrájkot hirdettek hétfőn.

Délben kezdődött az igazságügyi reform ellenzőinek nagy tüntetése a Knesszeten kívül. A jobboldali szervezetek 18 órakor ellengyűlést szerveztek, szintén a Kneszeten kívül. 

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Amerikai vizsgálat az UBS és a Crédit Suisse ellen az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése miatt

0

Az ág is húzza Svájc két legnagyobb bankját, amelyek a Crédit Suisse súlyos pénzügyi válsága miatt kerültek a címoldalra, mert a Bloomberg értesülései szerint a washingtoni igazságügyi minisztérium azt vizsgálja: nem támogattak-e orosz oligarchákat abban, hogy kimentsék a pénzüket az Oroszországot sújtó szankciók alól? Az FBI az orosz oligarchák szeretői és strómanjai után is nyomoz.

Az amerikai igazságügyi minisztériumnak feketelistája van azokról a bankokról, ahol olyan orosz oligarchák tartották a pénzüket, akik aktívan támogatják Putyin háborúját Ukrajna ellen. Ezen a listán szerepel az UBS és a Crédit Suisse, mert sok orosz oligarcha tartotta náluk a pénzét. Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, de arra már nem vállalkozott, hogy a zárolt vagyonokat el is kobozza.

A Reuters hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy amerikai pénzintézeteket is vizsgál a washingtoni pénzügyminisztérium ugyanilyen ügyekben. Tavaly például Oleg Gyeripaska orosz oligarcha ellen indult vizsgálat az Egyesült Államokban, ahol három méregdrága vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok, amelyek azzal gyanúsítanak amerikai bankokat, hogy együttműködtek az orosz oligarchával a szankciók kijátszásában.

Az orosz oligarchák imádták a svájci bankokat, mert ott biztonságban tudták a pénzüket – írja a Bloomberg, amely megállapítja, hogy a bajbakerült Crédit Suisse legkevesebb 33 milliárd dolláros orosz oligarcha vagyont kezelt, és ebből hatalmas haszna volt. 600 millió dollárra becsüli a Bloomberg azt a bevételt, melyre az orosz oligarchák vagyonának kezeléséből tett szert a Crédit Suisse. Az UBS hasonló adatai valamivel szerényebbek, a Crédit Suisse ezen a téren lekörözte mintegy 50%-kal svájci vetélytársát.

Az amerikai igazságügyi minisztérium nemcsak a két óriás bankot vizsgálja hanem azoknak az alkalmazottait is, akik személyes kapcsolatban álltak a szóbanforgó orosz oligarchákkal, és tanácsokkal segítettek abban: miképp lehet elkerülni az Oroszország szemben érvényben levő nyugati szankciókat.

A Bloomberg hangsúlyozza, hogy a washingtoni vizsgálat korábban megkezdődött minthogy a UBS 3,2 milliárd dollárért megvásárolta volna a bajba jutott Crédits Suisse bankot – a svájci jegybank támogatásával.

A UBS vezetői tisztában voltak ezzel a problémával, de a svájci hatóságok megnyugtatták őket, hogy ezt is leírhatják a Crédit Suisse veszteségeiből, melyek értékét 9,8 milliárd dollárban maximalizálták.

58 milliárd dollár

Az amerikai pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint ilyen nagy orosz oligarcha vagyont zároltak Nyugaton. Ez természetesen nemcsak pénzt jelent hanem ingatlanokat vagy épp luxusjachtokat. Két 300 millió dollár értékű luxusjacht szerepel a washingtoni pénzügyminisztérium listáján, az egyiket a kaliforniai San Diego kikötőjében foglalták le, a másikat a Fidzsi szigeteken. Egyedül Viktor Vekszelberg orosz oligarcha 75 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az Egyesült Államokban, ahol hat értékes ingatlanát illetve hajóját foglalták le az amerikai hatóságok.

Az FBI nemcsak az oligarchákat üldözi, de a strómanokat is: Vlagyimir Voroncsenko ellen vádat emeltek New Yorkban, mert ő menedzselte Vekszelberg orosz oligarcha vagyonát az Egyesült Államokban. Az FBI külföldön is utánamegy a strómanoknak: a spanyol hatóságok januárban letartóztattak egy brit állampolgárt Spanyolországban az USA kérésére, mert Richard Masters segített abban Vekszelberg orosz oligarchának, hogy elrejtse a hatóságok elől a 90 millió dollár értékű luxusjachtját, a Tangot. Mit csinált a brit úriember Vekszelberg kérésére? Átkeresztelte a Tangot Fanta-ra, és abban bízott, hogy az FBI nem veszi észre a turpisságot. Tévedett. A luxusjachtot lefoglalták Palma de Mallorca kikötőjében, a csalást elkövető brit polgár pedig előzetesben várja, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Oleg Gyeripaska, orosz oligarcha 33 éves szeretőjét a határon kapták el amikor be akart lépni az Egyesült Államok területére, hogy ott szülje meg az orosz oligarcha gyermekét. Azon a címen akadályozták meg belépését az USA területére, hogy hazudott amikor a határőr rákérdezett kapcsolatára Oleg Gyeripaska orosz oligarchával. Aki a megszokott módon próbál védekezni: Oleg Gyeripaska megpróbálta lefizetni az FBI egyik emberét, aki az ő ügyében nyomozott. A belső elhárítás lebuktatta a megvesztegetett FBI ügynököt, aki jelenleg a tárgyalására vár az Egyesült Államokban.

Zelenszkij: Ukrajna nem indíthat ellentámadást, mert nincs elég fegyvere

Volodimír Zelenszkij, ukrán elnök a Yomiuri  nevű japán lapnak adott interjújában elmondta, hogy több fegyvertámogatásra, például lőszerre és vadászrepülőgépekre lenne szükség ahhoz, hogy a sokat emlegetett tavaszi ellentámadásra sor kerülhessen.

Zelenszkij kifejtette, hogy további fegyvertámogatásra – lőszerre és vadászrepülőgépekre – van szükség, ezért a katonaság várja az ukrán partnerek érkezését. Az elnök azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor több lövedéket használ, mint az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok vágya a frontvonal stabilizálására azt jelzi, hogy az Orosz Föderáció visszatér a védelmi hadműveleti tervhez, miután a támadókísérletek a brit hírszerzés szerint nem hoztak meggyőző eredményeket.

A súlyos fegyverhiány miatt az ellentámadást még nem tudjuk kezdeni.

A katonai támogatást illetően az Egyesült Államok és az európai országok úgy döntöttek, hogy biztosítják az Egyesült Államok fő harckocsiját, az “M1 Abrams” és a német gyártmányú “Leopard 2” harckocsit. Másrészt nem haladt előre az Oroszországot túlzottan provokáló vadászrepülőgépek biztosítása.

“Ha megvan a politikai akarat, megtalálhatják a módját, hogy segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és alig várjuk a segítség megérkezését”

– mondta Zelenszkij.

Bloomberg: Oroszország lemondott a további offenzívákról

A Bloomberg információja szerint a Kreml idén tavasszal felhagyott egy újabb ukrajnai offenzíva tervével, és erőit az esetleges ukrán ellentámadás elrettentésére fogja összpontosítani.

A Bloomberg meg nem nevezett, de kompetens forrásokra hivatkozva azt írja, hogy hosszú küzdelemre készülve a Kreml célja, hogy idén akár  négyszázezer önkéntest toborozzon, hogy kiegészítse sorait. Oroszország azután döntött így, hogy nem tudott jelentős teret nyerni. És úgy döntött, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan kezdődik.

A nagyszabású toborzási kampány lehetővé teszi a Kreml számára, hogy elkerülje a sorkatonák újabb kényszermozgósítását a Vlagyimir Putyin elnök újraválasztására irányuló választási kampány előtt.

A tavaly őszi tervezet megrendítette a közbizalmat, és mintegy egymillió orosz menekülését provokálta ki az országból.

A politikai problémák ellenére Putyin világossá tette kitart a háború mellett akkor is, ha be kell látnia elhúzódó harcokra számíthat.

Azt reméli, hogy ha csapatai meg tudják akadályozni az ukrán fegyveres erők újabb áttörését és akkor Kijev nyugati támogatása gyengülni fog.

Hiába az ősszel mozgósított és a fronton harcoló 300 ezer katona, az elmúlt hónapokban egyetlen jelentős várost sem sikerült elfoglalnia az orosz csapatoknak. Oroszok döntéséhez az is hozzájárult, hogy nem tudott jelentős előrelépést elérni. Ezért is döntött úgy, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan megkezdődhet.

Ha az értesülések helyesnek bizonyulnak akkor Ukrajna valóban ellentámadásba lendülhet az Európában és az Egyesült Államokban kiképzett katonai személyzettel, az újonnan leszállított harckocsikkal, és páncélozott járművekkel valamint egyéb  korszerű fegyverekkel.

Kijev megpróbálhatja áttörni az orosz vonalakat, és megsemmisíteni a megszállt terület szárazföldi hídját, amely jelenleg összeköti a Krímet az orosz szárazfölddel.

A Bloomberg megjegyzi, hogy sorainak feltöltése és bővítése érdekében Oroszország már megkezdte a szerződéses katonák akár több éves időtartamra történő toborzását célzó kampányt. A helyi tisztviselők felvételi kvótákat kaptak, és felszólítják a potenciális önkénteseket, hogy jelenjenek meg a sorkatonai bizottságokon. A hatóságok elsősorban a “veteránokra és a vidéki lakosokra” koncentrálnak.

“Mérvadó információk szerint négyszázezer önkéntes jelentkezése valószínűleg irreális elképzelés. Ez nagyjából megegyezik az oroszországi hivatásos csapatok 2022. február 24-i háború előtti teljes létszámával.”

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

Japán – német csúcstalálkozó

Először tartottak olyan csúcstalálkozót Tokióban, amelyen a német kancelláron és a japán miniszterelnökön kívül sok miniszter is részt vett. Mind Japán mind Németország csökkenteni akarja a függést Kínától, és fokozni az együttműködést egymással nemcsak gazdasági, de védelmi téren is.

“Korunk kihívásai kristálytisztán megmutatják, hogy fokozni kell az együttműködést a baráti országokkal, csökkenteni akarjuk a függést másoktól, és növelni a két ország gazdaságának ellenállóképessét” – írta Twitteren Scholz kancellár, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta már járt Pekingben noha Biden amerikai elnök megpróbált őt lebeszélni erről. Kína ugyanis Németország és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. Scholz kancellár ezt a függést szeretné csökkenteni miközben növeli az együttműködést Japánnal, amely Ázsiában a második legfontosabb partnere Németországnak. A két ország kereskedelme tavaly elérte a 45,7 milliárd eurót.

Kishida japán kormányfő nyíltan bírálta Kínát mondván:

“Japán és Németország fejlett ipari államok, melyek meg akarják akadályozni, hogy egyes külföldi cégek állami támogatással tőlük technológiai eljárásokat megszerezzenek.”

Scholz kancellár a közös sajtóértekezleten azt hangsúlyozta , hogy az ukrajnai háború megmutatta “milyen fájdalmas következményei lehetnek annak, ha egy szállítótól függünk egy fontos téren.” Ez nyilvánvaló utalás volt az orosz energia zsarolásra.

Mind Scholz kancellár mind Kishida miniszterelnök újra elítélte Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben.

A német kormány 17 miniszteréből 6 vett részt a tokiói tanácskozáson, melyen a védelmi kérdések különösen nagy hangsúlyt kaptak – számolt be az AP hírügynökség Tokióból.

A japán és a német védelmi miniszter azt hangsúlyozta a tanácskozás után, hogy fokozni fogják az együttműködést, Németország továbbra is szerepet vállal a kelet-ázsiai régióban. Japán és Németország közös hadgyakorlatot is tervez – erősítette meg Hamada japán és Pistorius német védelmi miniszter. Tavaly Japán új védelmi stratégiát határozott meg, és tervbe vette a haderő jelentős fejlesztését míg korábban az USA védőernyőjére számított.

Védelmi együttműködés

“Meg akarjuk teremteni a védelmi és biztonságpolitikai együttműködés jogi kereteit” – áll a japán – német közös közleményben, mely kitér arra, hogy Scholz kancellár és Kishida japán miniszterelnök megvitatta az ukrajnai háború globális következményeit. Mind Japán mind Németország jelentős mértékben fokozza erőfeszítéseit a hadiipar fejlesztésére azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Mind Japánt mind Németországot zavarja az egyre szorosabbá való kínai-orosz együttműködés: Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásokat folytatott Putyinnal Moszkvában. Scholz kancellár felszólította Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak, mert “ha ezt megteszi, akkor annak komoly következményei lesznek.“ A Politico nemrég arról írt, hogy már folynak a kínai fegyverszállítások Kínából Oroszországba, de Pekingben cáfolták ezt.

A német kancellár és a japán miniszterelnök hamarosan újra találkozik egymással Japánban hiszen az idei G7 csúcstalálkozót májusban szimbolikus helyen, Hirosimában rendezik meg.

USA hírszerzés : Kína nem akarja növelni a feszültséget

Néhány nappal Hszi Csin-ping elnök moszkvai útja előtt a különböző amerikai hírszerző szervezetek a szenátus előtt számoltak be arról, hogy mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az USA stratégiai érdekeire.

April Haines az amerikai hírszerzést koordináló főnök hangsúlyozta, hogy “Kína a legfőbb fenyegetés, de jelenleg nem törekszik a feszültség fokozására és nem akar háborút kezdeni Tajvan miatt. Hszi Csin-ping elnök nyugalmat akar, hogy megoldja a belső problémákat.”

Hosszú távon viszont az amerikai hírszerzés értékelése szerint Kína arra törekszik, hogy növelje befolyását a világon az Egyesült Államok rovására.

Szállít-e fegyvereket Kína Oroszországnak?

“Egyre szorosabb az együttműködés Kína és Oroszország között, de egyértelmű bizonyítékunk nincsen arra, hogy a kínaiak fegyvert szállítanának Moszkvának”

– mondta az USA hírszerzés főnökasszonya.

Putyin hosszú távra játszik

Ez az amerikai hírszerzők véleménye. Szerintük az orosz elnök belátta, hogy egyelőre nem érheti el a céljait, ezért a közeljövőben csak kis területi változások várhatóak Ukrajnában. Putyin berendezkedett arra, hogy “a különleges hadművelet” elhúzódik.

A szenátusi meghallgatás nyílt ülés volt, ezért sok újdonság nem derült ki. Az amerikai hírszerzés főnökei gyakran válaszolták azt az őket faggató szenátoroknak, hogy ezzel kapcsolatban csak zárt ülésen tudnak felvilágosítást nyújtani. A CIA igazgatója korábban Moszkvában volt nagykövet, jól ismeri Putyint, és Bill Burnsnek állítólag nagy szerep jut abban, hogy meghatározza az USA orosz politikáját, de a nyilvánosság előtt ebből semmit sem árult el. Burns Törökországban tárgyalt az orosz Védelmi Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusevvel, aki Putyin után az FSZB vezetője volt. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi sem. A külügyminiszterek G20-as találkozásán Lavrov orosz külügyminiszter negyedórát tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszterrel. Állítólag az atomfegyverek ellenőrzéséről egyeztettek.

Minden szem Moszkvára szegeződik

Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásaitól nem várnak áttörést Washingtonban, de árgus szemekkel figyelik a kínai-orosz szövetség alakulását. Hszi Csin-ping elnöknek ez az első külföldi útja azóta, hogy  harmadszor is újraválasztották Pekingben. A második újraválasztása után is először Moszkvába látogatott el persze akkor még Oroszország nem állt háborúban Ukrajnával.

A kínaiak szívesen közvetítenének Moszkva és Kijev között Annál is inkább, mert mind Putyin, mind Zelenszkij készséget mutatott erre. A kínai diplomácia nagyon felbátorodott azon, hogy sikerült kibékítenie egymással a Közel Kelet két ősi ellenségét: a síita Iránt a szunnita muzulmán Szaúd Arábiával. Az USA diplomáciája, ha nem is nagyon lelkesen, de gratulált ehhez Pekingnek.

Globális probléma a vízhiány 

0

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet,  és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel  igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Izrael hazafiai is kritikát remélnek Németországtól

Netanjahu németországi látogatását beárnyékolja tervezett igazságügyi reformja. Sok izraeli is tiltakozik Berlinben. A látogatás során több egyéb téma is szerepel a miniszterelnöki programban. Azokban nagyobb egyetértésre számíthat tárgyaló partnereivel. –  olvasható a Die Welt oldalán.

A tiltakozást az 1976-os Entebbe hadműveletet vezető elit katonák vezették. Akkoriban palesztin és német terroristák eltérítettek egy Air France gépet, és túszul ejtették az izraeli utasokat. Izraelben ma is hősként tisztelik azokat a katonákat, akik kiszabadították a túszokat az ugandai repülőtéren. Különösen a parancsnok, Jonathan Netanjahu, Benjamin Netanjahu bátyja, aki annak idején a túszejtőkkel vívott fegyveres csatákban halt meg.

Testvére halála volt az oka annak, hogy Netanjahu politikus lett. Ezt gyakran mondta. Szimbolikájában aligha felülmúlható, amikor bátyja egykori társai most nyilvánosan szembehelyezkednek vele – és a repülőtér blokádját „Jonathan hadműveletnek” nevezik.

„Joni feláldozta magát az országért – Bibi* feláldozza magáért az országot”

– magyarázták.

*(Netanyahu beceneve)

Az a tény, hogy a megkeményedett hazafiak is szembehelyezkednek saját kormányukkal, jól mutatja, milyen széles a társadalmi ellenállás. Polgárok százezrei indulnak ellenük hetek óta utcára a tervezett igazságügyi reform ellen, amellyel a kormány meg akarja fosztani jogaitól a legfelsőbb bíróságot, és mentelmi jogot adni a korrupt minisztereknek – magát Netanjahut is jelenleg korrupció vádjával vádolják. Hírességek, értelmiségiek és politikusok a demokrácia összeomlására figyelmeztetnek.

Hivatalosan Irán nukleáris programjáról van szó

Tiltakozásuk beárnyékolta Izrael miniszterelnökének és Olaf Scholz kancellár csütörtöki találkozóját. Több mint 1000 prominens izraeli, köztük David Grossman író írt alá egy levelet a német nagykövetnek, amelyben felszólítják a német kormányt Netanjahu látogatásának lemondására. Ultrajobboldali és vallási kormánya – állítja – megpróbálja Izraelt „virágzó demokráciából teokratikus diktatúrává” alakítani.

Hivatalosan Irán és atomprogramja van napirenden Berlinben. Scholz azonban aligha fogja elkerülni, hogy figyelmeztető szavakat mondjon az igazságszolgáltatási reformról. Izrael kritikája köztudottan trükkös üzlet a német politikusok számára. A történelem különleges érzékenységet diktál a zsidó állam iránt. Ugyanakkor az értékalapú külpolitika iránt elkötelezett kormányt az alapján kell megítélni, hogy hogyan tartja fenn ezeket az értékeket.

Néhány héttel ezelőtt Eli Cohen izraeli külügyminiszter berlini látogatása ízelítőt adott arról, milyen gyorsan felzaklatható az új izraeli kormány. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy aggodalmak merülnek fel néhány izraeli jogalkotási projekttel kapcsolatban.

“A németek az utolsók, akiknek meg kell tanítaniuk minket” – kontrázott Itamar Ben-Gvir izraeli közbiztonsági miniszter Netanjahu radikális koalíciós partnerétől, a “Zsidó Erőtől”.

Berlinben Benjamin Netanjahu Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozni szeretne, aki hosszú évek óta Izrael barátja. De Steinmeier előre azt is elmondta, hogy az izraeli állami szerkezetátalakítás aggodalomra ad okot.

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu mindig is nehéz partnere volt Németországnak. Német diplomaták fellélegeztek, amikor 2021-ben nagykoalíció váltotta Netanjahut. A bal- és jobboldali pártok szerkezete azonban már egy év után felbomlott. És most Netanjahu visszatért, koalíciós partnerei nyíltan arabellenesek, és a palesztin Ciszjordániát Izrael részének tekintik. Az első intézkedések egyikeként a települések bővítéséről döntöttek. Egyetlen izraeli kormány sem volt ellenségesebb az izraeli-palesztin konfliktus Németország által preferált kétállami megoldásával szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK