Fontos

Kínai szakértők: a NATO csak akkor nyerhet Ukrajnában, ha csapatokat küld oda

0

A NATO csapatok Ukrajnába küldése  felidézné egy nukleáris háború kockázatát, melyet remélhetően a NATO el kíván kerülni – ezt a véleményt fogalmazta meg a kínai vezérkari akadémia professzora, aki jelenleg Szecsuáni Egyetemen vendégprofesszor.

Fan Kaojüe szerint a Nyugat számára egyre nagyobb gondot okoz az , hogy fegyverekkel és lőszerrel ellássa Ukrajnát. A NATO és szövetségesei az elmúlt két év során több mint 80 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, de ezzel sem tudtak azon az alaphelyzeten változtatni, hogy Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge. Nem következett be az a stratégiai ukrán ellentámadás, amelyben a NATO reménykedett.

A NATO nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút Ukrajnában, de nem tudja megnyerni azt – hangsúlyozza a kínai professzor aki szerint NATO csapatok nélkül elképzelhetetlen Ukrajna győzelme.

“A NATO fel is készült erre: hatalmas hadgyakorlatot tart Európában, ahova megérkezett a harmadik gépesített hadosztály és a 101- es légi desszanthadosztály, és ezzel az amerikai csapatok létszáma immár meghaladja a százezer főt Európában.

Ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, akkor ez kettős következménnyel járna: hagyományos háborúból nukleáris konfliktus lehetne, és helyi háborúból világháború. Csak reménykedhetünk abban, hogy a NATO alaposan megfontolja csapatok küldését Ukrajnába” – hangoztatja a kínai professzor.

Fegyverszünet?

Kína már régóta előállt egy béketervvel, melyet a NATO lesöpört az asztalról azzal, hogy Peking Moszkva szövetségese. Ameddig Nyugaton így gondolkodnak addig nem lesz fegyverszünet Ukrajnában – állítja a sanghaji együttműködési szervezet tanulmányi központjának  helyettes főtitkára. Hsziao Bin arra mutat rá, hogy Oroszország meggyengült a háború következtében, de nem omlott össze, mert az olajár magasan maradt, és az együttműködés Kínával megerősödött. Az előrejelzések szerint a Brent olaj ára 80 dollár fölött marad 2024-ben.

Az orosz olaj ennél olcsóbb, és a szankciók miatt Oroszországnak árengedményt kell adnia, de ennek ellenére elég pénzhez jut a háború folytatásához, és nem kell rontania az életszínvonalat, ezért a lakosság többsége továbbra is támogatja a háborút.

Ukrajnát viszont teljesen tönkretette a háború az elmúlt két évben. Hosszú távon persze Oroszországnak gondot okozhat a háború finanszírozása, de egyelőre ez nem jelent túlságosan nagy gondot Moszkvának – hangsúlyozza a kínai szakértő. Aki rámutat arra, hogy a Nyugat fölfedezte: Kínának fontos szerep juthat a közvetítésben. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Nyugat és főként az USA stratégiai fenyegetésnek tekinti Kínát, és annak együttműködését Oroszországgal. A kínai szakértő itt Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásaira utal, melyeken fontos szerepet kap az ukrajnai háború is. A kínai külügyminiszter újra megígérte Jake Sullivannek: Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. Jake Sullivan tudatta kínai partanerével: amennyiben ezt megteszik, akkor Kína is újabb szankciókra számíthat. Janet Yellen USA pénzügyminisztere Pekingbe készül, hogy tisztázza az ellentéteket, és valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködésére.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ameddig ez fennáll, addig nehéz lesz egyezkedni Ukrajnáról.

“Ezért 2024-ben aligha várható tűzszünet Ukrajnában”

– vonja le a következtetést a háború második évfordulóján a kínai szakértő.

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Putyin luxusautót ajándékozott Kim Dzsong Un-nak

Múlt szeptemberben találkoztak az orosz Távol Keleten, akkor tetszett meg a duci diktátornak az orosz jármű. Sztálin hozta létre az észak-koreai kommunista rendszert, melyet 1945 óta a Kim dinasztia irányít. Putyin agressziója Ukrajna ellen felértékelte az észak-koreai nemzeti kommunista rendszert Moszkva szemében hiszen mindkét államot nyugati szankciók sújtják.

Hosszas stagnálás után növekedésnek indulhat Észak Korea szankciók sújtotta gazdasága, mert a duci diktátor előnyös fegyver üzleteket kötött Putyin orosz elnökkel. Kim Dzsong Un-t Oroszország távol-keleti vidékén vendégelte meg 2023 szeptemberében  az orosz diktátor, akinek az ukrajnai háborúhoz rengeteg fegyverre és lőszerre van szüksége.

Egymillió tüzérségi lövedéket szállított Észak Korea augusztus óta Oroszországnak – állapította meg a hírszerzés Dél Koreában. Az amerikai műholdak megfigyelései szerint észak-koreai rakétákat is használ az orosz hadsereg Ukrajnában. Moszkvában és Phenjanban hallgatnak illetve tagadnak mindent, hogyha a fegyverszállítások szóba kerülnek, de a dél-koreai hírszerzés szerint augusztus óta tíz nagyobb fegyver szállítmány érkezett Észak Koreából Oroszországba.

Azt nem lehet tudni, hogy Moszkva mennyit fizet mindezért, de minden pénz jól jön Észak Koreának, amely tökéletesen elszigetelődött miután újrakezdte nukleáris és rakéta kísérleteit, és emiatt az ENSZ szankciókkal sújtja a világ utolsó szovjet típusú gazdaságát, melynek 2022 es GDP-jét a dél-koreai hírszerzés 24,5 milliárd dollárra becsülte, amely szánalmasan kevés Dél Korea teljesítményéhez képest – 1900 milliárd dollár.

A lakosság 60%-a nyomorog Észak Koreában

A 24 milliós állam hadigazdaságára borzalmas csapást mért a Covid pandémia, mert az ország határait lezárták, és csak 2023 nyarán  nyitották meg újra. Kezdetben Kim Dzsong Un kijelentette: Észak Koreában nincs járvány! Aztán a duci diktátor majdnem belehalt a vírusfertőzésbe, és ezért hermetikusan lezárták a határokat. A lakosság éhezni kezdett, mert a hazai mezőgazdaság képtelen volt ellátni a piacot. A pandémia után Kim Dzsong Un könnyezve kérte népe bocsánatát: ilyen még sohasem fordult elő a nemzeti kommunista rendszer történetében.

A Kim dinasztia 1945 óta uralkodik Észak Koreában, Kim Dzsong Un a harmadik a sorban. Abban mindhárom diktátor egyetértett, hogy a hadiipar abszolút prioritást élvez. Észak Korea hadiiparát még a japánok teremtették meg 1910 és 1945 között, majd pedig a Szovjetunió vette át az irányítást. Észak Korea fegyverzete szinte teljes mértékben szovjet típusú, így az orosz hadsereg könnyen felhasználhatja a lőszert. Putyin a szankciók miatt kényszerhelyzetben van, ezért Moszkva számára Észak Korea felértékelődött. Sojgu orosz hadügyminiszter személyesen is elment Észak Koreába, hogy tető alá hozza a nagy észak-koreai – orosz fegyver üzletet.

“Észak Korea gazdasága az elmúlt öt évben mínuszban volt, idén egy százalékos növekedés várható”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Fitch szakértője. Anwita Basu csakis becslésekre támaszkodhat hiszen Észak Korea nem közöl statisztikai adatokat. Phenjan szerint permanens háborús helyzet áll fenn azóta, hogy a koreai háborúban fegyverszünetet kötöttek 1953-ban. Sztálin halála tette lehetővé a fegyverszünetet, amelyet azóta sem követett békeszerződés.

Hogy lehet információkhoz jutni a világtól elzárkózó Észak Korea gazdaságáról? Egyrészt hírszerzői jelentésekből másrészt pedig a partner országok információinak elemzéséből.

Kína a legfontosabb gazdasági partnere Észak Koreának: a kereskedelem elérte a pandémia előtti szintet vagyis a 2,3 milliárd dollárt. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország sem közöl statisztikai adatokat, de fegyver üzlet Észak Koreával számukra is fontos hiszen máshonnan nemigen tudnának ilyen nagy mennyiségű kompatibilis lőszert beszerezni.

“Tekintve Észak Korea gazdaságának helyzetét és méreteit az orosz fegyverüzlet számukra óriási lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

“Ennek az észak-koreai – orosz fegyver üzletnek nemcsak az ukrajnai háborúra lesz nagy hatása hanem az egész biztonsági helyzetre Kelet Ázsiában” – írta a világ egyik legrégebbi stratégiai kutató intézete. A Royal United Services Institute – Rusi – szerint “ez a nagy fegyverüzlet Oroszországgal is megmutatja, hogy Észak Korea milyen komoly fenyegetést jelent az egész világra.”

Kim Dzsong Un a szuverenitását védi

Észak Korea diktátora attól retteg, hogy éppúgy leveszik a sakktábláról mint Szaddám Huszeint Irakban vagy Kadhafi elnököt Líbiában. Ezért fejleszti minden erővel a nukleáris elrettentő kapacitást, mellyel sikerült elérnie, hogy Donald Trump szóba állt vele. Az USA akkori elnöke többször is tárgyalt Kim Dzsong Un-nal – eredménytelenül. Putyinhoz hasonlóan Kim Dzsong Un is visszavárja a Fehér Házba Donald Trumpot, aki nem zár ki egy újabb találkozót Észak Korea fura urával.

“Észak Korea két célt akar elérni: egyrészt azt, hogy ismerjék el a világban, másrészt pedig, hogy a hadiipar ne csak vigye a pénzt, de a lehetőség szerint mindinkább önfenntartó legyen. Ez a nagy orosz fegyver üzlet mindkét szempontból ideális”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

Mindebből mi haszna lehet a nyomorgó észak-koreai millióknak? “Jóformán semmi. Észak Korea éppoly autokrata állam marad, ahol óriási a korrupció. Megnőhet viszont az élelmiszer és gyógyszer behozatal hiszen hála a nagy orosz fegyver üzletnek Észak Korea nemzetközi fizetőképessége javul. Kérdés, hogy mi jut az élelmiszer és gyógyszer behozatalból a népnek, és mennyit nyúl le az elit Észak Koreában?” – nyilatkozta a Fitch szakértője.

Nem áll le a Katargate vizsgálat Brüsszelben

Újabb gyanúsított a Katargate botrányban: Maria Arena belga képviselőnő. Már több mint egy éve nyomoz a belga rendőrség, de most először hallgatták ki gyanúsítottként Maria Arena belga képviselőnőt annak ellenére, hogy kiváló kapcsolatban állt a korrupciós hálózat fő szervezőjével. Pier Antonio Panzeri korábban maga is az Európai Parlamentben képviselője volt.

“Ne szállj ki a játékból, mert veled együtt nagy pénzt csinálhatok”

– mondta 2022 augusztusában egy pizzériában Brüsszelben Panzeri Maria Arenanak.

Panzeri vádalkut kötött a hatóságokkal: mindent elmond, ha enyhébb büntetésre számíthat. Panzeri vallomása alapján a rendőrség tavaly nyáron házkutatást tartott Maria Arena brüsszeli lakásában. Jelen volt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya is. Sokan arra számítottak ezután, hogy meggyanúsítják Maria Arena képviselőnőt is, de ez csak most következett be. A szocialista képviselőnőt kihallgatták, de az Európai Parlamenthez egyelőre nem érkezett meg olyan kérés, hogy függesszék fel a mentelmi jogát – írja a Politico.

Az Európai Parlament egy tagját csakis úgy vehetik őrizetbe a belga hatóságok, ha képviselő társai felfüggesztik a mentelmi jogát. Három képviselő járt eddig így: Eva Kaili, Andrea Cozzolino és Marc Tarabella.

Mi is az a Katargate botrány?

2022 decemberében a belga rendőrség razziát indított egy olyan korrupciós ügyben, melyben részt vállaltak az Európai Parlament egyes képviselői is. A rendőrök a többi között 16 pénzzel megrakott bőröndöt foglaltak le a razzia folyamán.

Miért fizetett Katar emírje? Az volt számára a fontos, hogy a szintén pénzért vásárolt futball világbajnokság körülményeit ne kifogásolják az Európai Parlament képviselői. A 200 ezer lakosú emírségben vendégmunkások építették a stadionokat rémes munkakörülmények között. A katari emír úgy szerezte meg a futball világbajnokságot, hogy megvásárolta Nicolas Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futballcsapatát a Paris Saint Germaint. Katar emírje nem szerette volna, ha ez a téma felmerül az Európai Parlamentben hiszen Franciaországban is vizsgálódtak Sarkozy elnök korrupciós ügyeiben.

Később a belga rendőrök kiderítették, hogy nemcsak Katar emírje hanem Marokkó és Mauritánia is vesztegetett meg képviselőket az Európai Parlamentben.

Panzeri mellett egy furcsa pár állt a Katargate botrány középpontjában: Eva Kaili, görög szocialista képviselőnő és Francesco Giorgi, Panzeri egykori titkára Brüsszel arany párosává váltak a megvesztegetési pénzekből. Cserében Eva Kaili aktívan lobbizott Katar mellett.

Amikor 2022 végén Katar munkaügyi minisztere Brüsszelbe jött, hogy személyesen védelmezze hazája ügyét, akkor Panzeri írta meg a beszédét olaszul, majd  Francesco Giorgira bízta az angol fordítást.

Eva Kaili közös gyerekükkel a karján meg akart jelenni az Európai Parlamentben amikor Katar munkaügyi minisztere elmondta beszédét, de párja lebeszélte erről mondván: kilógna a lóláb. Eva Kaili otthon is maradt, de a belga rendőrség ekkor már nyomon volt, és hamarosan lecsapott.

A csapat csekély 4 millió eurót várt szolgálataiért a katari emírtől – emlékeztet a brüsszeli Politico.

Panzeri és Giorgi le is bukott hiszen nem tagadhatták részvételüket a korrupciós botrányban, de Eva Kaili mindent tagad. Ellene kevés a bizonyíték hiszen mindent Giorgi intézett, aki akkor már ötödik éve az élettársa volt.

A pénzzel teli bőröndöket általában Giorgi vette át a megbízóktól: gyakran többszázezer euró lapult egy ilyen bőröndben, melyet a pár, ahol az olasz fiatalember nyolc évvel fiatalabb volt, gyakran a saját lakásán őrzött. Mihez kezdtek a pénzzel? Eva Kailinak, aki korábban televíziós műsorvezető volt, már a nevén szerepelt két lakás Athénben összesen 400 ezer euró értékben. Egy lakása volt Brüsszelben is – Eva Kaili szerint ennek értéke 160 ezer euró. Egy 145 ezer eurós lakás Giorgi nevén szerepelt, és a rendőrségi razzia előtt újabb ingatlanok vásárlását fontolgatták.

A Katargate miatt az Európai parlament megnövelte a transzparenciát, és megszigorította az etikai normákat. Nem utolsósorban azért, mert európai választások lesznek júniusban, és a választópolgárok általában negatívan ítélik meg a korrupciós ügyeket, melyekből a Katargate volt a legnagyobb az Európai Parlement történetében.

Irán is pénzeli a Hamászt

Arra talált bizonyítékokat az izraeli hadsereg, mely folyamatosan tárja fel a barlangrendszert a gázai övezetben, ahol a Hamász terrorista alakulatai rejtőzködnek, hogy Irán is pénzeli a terrorszervezetet. Már nyomára akadtak Szinvarnak, a Hamász katonai vezetőjének is, aki elindította az október hetediki terrortámadást Izrael ellen.

Biden elnök kívánságával szemben az izraeli hadsereg nem áll le, tovább folytatja a harcot a Hamász ellen, ráadásul tárgyaló küldöttsége kivonult a kairói fegyverszüneti tárgyalásról. Biden elnök magánbeszélgetésben seggfejnek titulálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Izrael mindinkább Iránt tekinti fő ellenségnek, amely folyamatosan uszítja ellene a Hezbollahot Libanonban és a huszikat Jemenben miközben továbbra is elszántan támogatja a Hamászt.

Irán külföldi terrorista szervezeteit egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte

Így jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, mely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni huszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.

A hamburgi Varengold bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a hírszerzőszervezetek értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a bankot. A hírszerzőügynökségek szerint Irán előszeretettel használ európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés mint az Egyesült Államokban. A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban, hogy Irán terrorista szervezetek finanszírozására illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt:

”A mi üzleti partnereink globális élelmiszer és gyógyszer nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicoval.

Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni Al Kudsz, amely nem más mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a huszi terrorista szervezeteket.

Az Al Kudsz korábbi parancsnokát, Szulejmani tábornokot az amerikaiak lőtték ki Irakban, ahol helyi terrorista vezetőkkel tárgyalt.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a terrorista szervezeteket külföldön hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának -, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerzőszervezetek elveszítsék a nyomot. A vevő is jól jár hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon mintha a piacon vásárolna.

A Varengold bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantom cégekkel, melyeket USA szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

“Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold”

Ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, aki csodálkozott azon, hogy “senki sem kötötte össze a pontokat.”

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantom cégekkel. A Közel Kelet és Kelet Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna: a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

“A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”

– írta a Varengold igazgató tanácsának jelentése.

2018-ban Trump elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az Al Kudsz terrorista tevékenysége. Az iráni fantom cégekből a Varengold banknak jelentős bevételei származtak.

2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a banknak, de 2021- ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett hogy bocsássa  a munkaerő mintegy egyötödét körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politiconak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról!

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantom cégek, iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, melyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

“Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek  fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók“

– hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése”

Az a véleménye Németország egyik legkiválóbb Oroszország szakértőjének, aki még Putyin agresszióját követően is járt Moszkvában, ahol kezdetben megdöbbentek az Ukrajna elleni támadáson, de mára már sokan úgy vélik: Putyinnak igaza volt és van, amikor egész Ukrajnát akarja.

Sabine Fischer beszélt erről Kölnben, ahol bemutatta új Oroszország könyvét. Szerinte Oroszország belpolitikája, a modernizáció hiánya a fő oka annak, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen nem pedig az, hogy az orosz elnök meg akarta akadályozni a szomszédos állam NATO tagságát. 2017-ben Sabine Fischer részt vett a Valdaj konferencián, ahol Putyinnal találkozhatnak a megválogatott külföldi szakértők és újságírók. A német szakértő kérdésére válaszolva Putyin elnök kifejtette:

“Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban!”

Putyin arra utalt, hogy a NATO mind közelebb került Oroszország határaihoz, Moszkva viszont egyenjogúságot követelt. Ez utalás arra, hogy Obama elnök nyíltan megmondta Putyinnak, hogy Oroszország immár nem világhatalom, nem szólhat bele globális ügyekbe hanem Washingtonban kizárólag a regionális politikában tartják számon az egykori világbirodalmat. Obama realista megközelítése nyilvánvalóan sértette Putyin és az orosz elit önérzetét noha csak azt fogalmazta meg, ami nyilvánvaló: a modernizációra képtelen Oroszország gazdaságilag oly gyenge, hogy teljesen versenyképtelen nemcsak az Egyesült Államokkal, de a feltörekvő Kínával és Indiával szemben is.

“Putyin el akarja foglalni Ukrajnát“

Ezt mondta egy orosz szakértő Sabine Fischernek Moszkvában egy kávéházban négy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Sabine Fischer érthető módon nem említette az orosz szakértő nevét nehogy a kolléga az orosz Windows program áldozata legyen: kiessen az ablakon. Mit mesélt el az orosz szakértő 2022 nyarán német kollégájának?

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése. Azt még nem tudja, hogy miképp lehet ezt elérni, de el van szánva erre. Egy fegyverszünet csak időleges akadály lenne ezen a téren.”

Sabine Fischer elmondta Kölnben, hogy Putyin emberei már 2021-ben tehát jóval az agresszió kezdete előtt 600 ezer orosz útlevelet osztottak ki a Donbaszban, melyet azután Oroszországhoz csatoltak.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha akkor még Putyin csak tervezgette az agressziót Ukrajna ellen. A NATO azt állítja, hogy Putyin hadserege Európát fenyegeti, de a német szakértő csakis arra utalt, hogy az orosz elnök vissza akarja szerezni azokat az oroszok által lakott területeket, amelyek a Szovjetunió bukása után függetlenné váltak.

“Putyinról azt hittük, hogy megőrült amikor megtámadta Ukrajnát, de aztán rájöttünk, hogy csak türelmes, hosszú távra játszik”

– mondta az orosz kolléga Sabine Fischer német szakértőnek.

Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának kiváló összeállításából nem derül ki, hogy mi a véleménye a német szakértőnek a kibontakozásról Ukrajnában? Megnyerheti-e valaki a megnyerhetetlen háborút?

Köthet-e az USA fegyverszünetet Zelenszkij elnök feje fölött? Ezekre a kérdésekre egyelőre az Oroszország szakértők sem tudják a választ…

“Putyinnak nincs meg az ereje a világhatalmi célok elérésére, de azokért mindvégig küzdeni fog”

Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere, akinek családja Magyarországról vándorolt ki a Német Szövetségi Köztársaságba arra a paradoxonra mutatott rá, hogy “Putyinnak nincs meg az ereje a világhatalmi célok elérésére, de azokért mindvégig küzdeni fog”

Joschka Fischer, aki a Social Europe balodali portálon fejtette ki a véleményét, rámutatott arra, hogy az orosz elitek a lelkük mélyén nem fogadták el a birodalom bukását, és készülődnek a revansra. Maga Putyin a Szovjetunió bukását a huszadik század legnagyobb tragédiájának nevezte, és az orosz elit jórésze minden bizonnyal egyetért vele. A cárok birodalmának szétesése sokkolta az orosz elitet, amely a Szovjetunió bukását meggazdagodásra használta fel, de közben várt a nagy pillanatra amikor a területi revízió megvalósíthatónak tűnt. Putyinnak ez 2022 február 24-én jött el.

“Az Ukrajna elleni agresszió csak az egyike Putyin területszerző háborúinak, amelyekből még több másik is lehet főként akkor, hogyha Donald Trump visszajutna a Fehér Házba Washingtonban” – írja Joschka Fischer, aki azt is kijelentette: Putyin pontosan tudja: az orosz gazdaság nem elég erős a világhatalmi tervekhez.”

“Ha lenne fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között, az nem változtatna azon, hogy Putyin le akarja nyelni Ukrajnát, és Kijev vissza akarja szerezni az elfoglalt területeket”

– hangsúlyozza Joschka Fischer.

Azt nem indokolja meg, hogy a kompromisszum miért nem jelentene megoldást: Putyin beláthatja a háborús kudarc után, hogy eddig és ne tovább! Ukrajna pedig elfogadhatja a területért békét elvet hiszen a megszállt területek nagyrészt orosz többségűek.

“A háború mint a problémák megoldásának eszköze kiment a divatból”

– figyelmeztette Putyint Narendra Modi indiai miniszterelnök. Talán rájön erre az orosz elit is hiszen a NATO csak megerősödött Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, Finnország és Svédország csatlakozása csak növeli a nyugati fenyegetést Moszkva számára. Ukrajna előbb vagy utóbb valamilyen formában kapcsolódhat a NATO-hoz, ez is komoly katonai kihívás az orosz katonai tervezőknek.

Putyin nem agresszív hanem impotens

Ezt bizonyítja az ukrajnai háború, és ez minden bizonnyal feltűnik az orosz elitnek is. Amely kénytelen elfogadni a gyengébb partner státuszt Kína oldalán, de ettől egyáltalán nem boldog. Putyin nem is titkolja, hogy szívesen befejezné a háborút Ukrajnában, de ezt csak oly módon teheti meg, hogy megőrzi az arcát. Ezért nem fogadhatja el Zelenszkij ukrán elnök előfeltételeit a tárgyalások megkezdésére  minden orosz katona hagyja el Ukrajna területét!

Ukrajna is nyugodtan elfogadhat egy fegyverszünetet, mert az oroszok által megszállt területek nem fontosak az ukrán identitás szempontjából. Az orosz területeket annak idején Sztálin nemzetiségi népbiztos csapta Ukrajnához 1922-ben annak érdekében, hogy legyen jelentős orosz kisebbség a szovjet tagállamban, és legyenek ott munkások is szemben a paraszti többséggel, amely szemben állt a kommunista párttal.

John Walt amerikai szakértő szerint akár Biden akár Trump nyeri az elnökválasztást az USA-ban, mindketten arra törekszenek majd, hogy az ukrán elnök feje fölött lepaktáljanak Putyinnal. Zelenszkij pedig távozhat hiszen megtette, amit az USA elvárt tőle: tönkretette Oroszország és Németország együttműködését, amelyet oly kevéssé kedveltek Washingtonban.

Minimális az esély arra, hogy Oroszország megtámadja Európát

Lengyelországban, Németországban sőt Nagy Britanniában is orosz katonai fenyegetésről beszélnek a hadügyminiszterek, a NATO nagy hadgyakorlatot rendez 90 ezer katonával, de valójában az orosz fenyegetés igen csekély. Erről írt a brit Telegraphban Andrew Lilico brit közgazdász.

“Oroszország GDP-je Olaszországénak csak a 85%-át éri el” – hangsúlyozza a brit közgazdász hozzátéve, hogy Olaszország csak a harmadik legnagyobb gazdasága az Európai Uniónak, Németország és Franciaország GDP-je ennél is sokkal nagyobb.

“Ha egy ország gazdasága hatékonyabb, akkor jobb haderőt tud kiépíteni”

– mutat rá a brit közgazdász, aki azt is megemlíti, hogy Oroszország lélekszáma 140 millió és folyamatosan fogyatkozik miközben az Európai Unióban 450 millióan élnek. Az orosz gazdaság GDP-je az Európai Unió 10%-át jelenti. Az uniós államok átlagosan a GDP 1,3%- át költik katonai célokra, de ez folyamatosan növekszik. Oroszország GDP-jének a 6%-a a katonai költségvetés. Egyszerű a számtan példa: az uniós tagállamok katonai költségvetése kétszer akkora mint az orosz. Az európai haderő 1,4 millió katonából áll. A támadó haderőnek háromszoros fölényt kellene mutatnia legalább a védekezővel szemben: ez több mint három milliós orosz hadsereget feltételezne. Ekkora hadseregről Putyin nem is álmodhat csakis akkor, ha a NATO megtámadná Oroszországot. Az orosz hadsereg jelenleg Ukrajnával sem bír, hogy lenne képes európai invázióra?

Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot

Putyin agressziója Ukrajna ellen Biden elnök szerint megerősítette az amerikai hidegháborús diplomáciát, de az orosz elnök valójában azért támadhatta meg Ukrajnát, hogy elkerülje annak NATO tagságát. Moszkvában egyetlenegy vezető sem kockáztatott világháborút a NATO-val szemben a szovjet időkben sem pedig akkor sokkal erősebb volt a hadsereg mint Putyin Oroszországában.

“Az orosz hadsereg ma csak arra képes, hogy határai mentén hajtson végre hadműveleteket, de minthogy Ukrajnában van lekötve minden komoly katonai erő, ezért Litvániában nincs orosz fenyegetés”

– közölte a hadsereg főparancsnoka. Balujevszkij tábornok, az orosz fegyveres erők egykori vezérkari főnöke hosszabb tanulmányban foglalta össze az ukrajnai háború tanulságait, és ebben megállapította: a hagyományos orosz hadviselés, amely nagy gyalogos alakulatok és harckocsi hadosztályok együttes támadására alapozta stratégiáját, melyet a légierő támogat, mára elavult.

“A drónok és a műholdak mindent látnak”

– hangsúlyozta az orosz tábornok, aki megállapította, hogy az orosz hadsereg fegyverzete elavult, az informatika csak lassan zárkózik fel a nyugati szintre miközben az ukrán hadsereget ezzel támogatja az Egyesült Államok.

Az orosz tábornok tanulmányából kiderül: Oroszország, hogyha akarna se tudna átfogó hadműveletet indítani Európa elfoglalására.

Akar-e Putyin világháborút?

Egy NATO elleni támadás mindenképp ezt váltaná ki, és az eredmény nem lenne kétséges: a nyugati fél mindenképp nyer. Putyin világháborús döntése öngyilkos misszió lenne. Miért vállalkozna erre Oroszország diktátora, aki egyáltalán nem Európa elfoglalásáról álmodik hanem Oroszország nagyhatalmi pozíciójának elvesztésébe nem tud beletörődni. Csakhogy ehhez nem háborúzni kellene – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök Szamarkandban:

”a háború kiment a divatból, nem így lehet megoldani a problémákat.”

India a gazdasági reformok útját választotta, és az 1,4 milliárd lakosú ország immár messze megelőzi Oroszországot, mert Kínához hasonlóan nem a katonai erőben hanem a sikeres gazdaságban keresi a nagyhatalmi jövő alapjait.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!