Fontos

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Ezúttal nem robbant bomba Hirosimában

Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.

A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.

A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, “hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.

A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.

A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:

Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el   kellene szigetelni magukat Kínától.

„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál,  ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.

Ukrajna közös támogatása

Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”

Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország   felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell   vonnia csapatait.

A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, “amely felhatalmazást ad arra is, hogy  biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris    eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált. 

Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.

Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.

Zelenszkij  vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia “az [ukrajnai] háború ösztönzésével.

Zelenszkij jelenléte Hirosimában “nagyon fontos”, különösen azért, hogy “erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.

Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” tette hozzá a német kancellár.

“Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet

– figyelmeztetett.

Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a “történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.

„Árulás” miatt letartóztattak három orosz tudóst, akik hiperszonikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak

A három kutató letartóztatását – 2022 júniusa óta – a Khristianovics Intézet munkatársai hétfőn közzétett levelükben jeljelentették be. Az ellenük felhozott vádak részletei egyelőre ismeretlenek.

A rakéta orosz kutatói május 15-én, hétfőn, a Khristianovich Institute of Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet (ITAM) oldalán közzétett levelükben elítélték kollégáik, Anatolij Maszlov (76), Alekszandr Shipliuk (57) és Valerij Zvegincev letartóztatását.

Ez a három tudós az Orosz Tudományos Akadémia szibériai novoszibirszki ágához integrált ITAM-hoz tartozik. Anatolij Maszlovot 2022. június 28-án tartóztatták le Novoszibirszkben, és a moszkvai Lefortovo börtönbe helyezték – írja a Kommerszant. Alexander Shiplioukot egy hónappal később letartóztatták. Valerij Zvegincevet április végén tartóztatták le.

“Nagyon súlyos vádakat” hoztak fel ellenük, amelyek az orosz büntető törvénykönyv 275. cikkének hatálya alá tartoznak (“hazaárulás”, 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható) – közölte szerdán a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov. Megerősítette, hogy tudomása van a tudós kollégák által írt nyílt levélről, de emlékeztetett arra, hogy az ügy a biztonsági szolgálatok, az FSZB hatáskörébe tartozik.

Tudományos folyóiratokban jelent meg

A hétfőn megjelent levélben a kutatók a három tudós ártatlanságát hirdetik:

„Tudjuk, hogy mindegyikük hazafi és becsületes ember, aki nem képes megtenni azt, amivel a hatóságok gyanúsítják őket.

Ragaszkodnak ahhoz, hogy a Maszlov, Shipliuk és Zvegincev által nemzetközi szimpóziumokon és publikációkban bemutatott dokumentumokat többször is ellenőrizzék annak biztosítása érdekében, hogy ne tartalmaznak-e korlátozott információkat.

Így 2012-ben Maszlov és Shipliuk bemutatták a hiperszonikus rakéták tervezésével kapcsolatos kísérlet eredményeit egy Tours-i szemináriumon. 2016-ban mindhárman a laboratóriumukban végzett nagysebességű szélcsatorna-tesztekről szóló tanulmány szerzői közé tartoztak. A Reuters ügynökség szerint Anatoli Maszlov munkája elsősorban arra vonatkozott, ahogyan a gáz szuperszonikus sebességgel viselkedik fizikai tárgyak – például rakéták vagy repülőgépek – körül.

Levelükben kollégáik megemlítik Dmitrij Kolker esetét is, akit 2022. június 30-án „árulás” miatt tartóztattak le, miközben terminális rákban szenvedett. Moszkvába vitték, és ott halt meg két nappal érkezése után. Azzal vádolták, hogy államtitkot tartalmazó adatokat adott át a Kínai Népköztársaságnak.

Ezek a vádak azt mutatják, hogy „bármely cikk vagy jelentés hazaárulás vádjával járhat” – írják az ITAM kutatói. Így folytatják:

„Ebben a helyzetben nem csak kollégáink sorsát tartjuk. Egyszerűen nem értjük, hogyan végezzük tovább a munkánkat.”

A tudósok végül azt állítják, hogy az ilyen esetek hidegrázó hatással vannak a fiatal orosz tudósokra:

A legjobb diákok még ma sem hajlandók velünk dolgozni, és legjobb fiatal alkalmazottaink elhagyják a tudományt. Számos olyan kutatási terület, amelyek kritikus fontosságúak a jövő repülőgép-technológiái számára, bezárulnak egyszerűen azért, mert a fiatal kutatók félnek ilyen kutatásokban részt venni.

G7 – Hirosima 2023

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első  csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

A bejelentések célja, hogy

„megfosszák Oroszországot a G7-ek technológiáitól, ipari berendezésektől és szolgáltatásoktól, amelyek támogatják háborús vállalkozását”.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az „Oroszország számára a harctéren alapvető fontosságú” áruk exportjának korlátozását, valamint azon entitások célba vételét, akiket azzal vádolnak, hogy Moszkva megbízásából felszerelést szállítottak a frontra.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió korábban úgy döntött, hogy korlátozza orosz gyémántimportját, amely iparág évente több milliárd dolláros bevételt jelent Moszkvának.

„Az orosz gyémántok nem örökkévalóak ”

mondta tegnap este, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Ezek a szankciók azt mutatják, hogy

“a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

– jelentette ki a maga részéről Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Olaszország lelép az Új Selyemútról, de nem szakít Kínával

Giorgia Meloni miniszterelnök egyensúlyoz: Washington megnyugtatására elhagyja az Új Selyemút programot, de a kereskedelmi megállapodásokról nem mond le Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. A pénteken kezdődő G7 csúcs egyik legfőbb témája Kína lesz.

“Csak kis gazdasági hátránya lehet annak, hogy Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Kína esetleg bojkottálhatja válaszul az olasz luxus exportot, de ez nem valószínű. Nem hiszem, hogy kemény válaszra kell számítanunk Kínától” – nyilatkozta a Euronewsnak Francesca Ghiretti, a Merics ügynökség elemzője. Arra is rámutatott, hogy Biden elnök meghirdetett egy nagyszabású 6800 milliárd dolláros gazdaság fejlesztési tervet, melyből szeretnének profitálni az olasz cégek is. Csakhogy a részvételhez előfeltétel az, hogy a szóban forgó cég ne ápoljon kapcsolatokat az Egyesült Államok stratégiai ellenfeleivel: Oroszországgal és Kínával.

Giorgia Meloni pompásan időzített: május 19-én nyílt meg Hirosimában a G7 csúcsértekezlet, melynek egyik fő témája épp Kína.

Európa másképp látja Kínát mint az USA

Emmanuel Macron francia elnök épp Pekingben jelezte, hogy Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa, Kína politikája nem követi Washingtont, mert Tajvan távol esik a NATO-tól.

Olaf Scholz német kancellár az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogatott Pekingbe. Néhány napja pedig arról beszélt, hogy a Európai Uniónak egy multipoláris világban kell megtalálnia a maga helyét. Berlinben hamarosan közös német-kínai kormányülést terveznek.

A Biden kormányzat ennek ellenére egységes G7 álláspontot szeretne Kínával kapcsolatban. John Kirby, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács titkára kijelentette:

“arra számítunk, hogy a G7 csúcstalálkozó résztvevői egységes álláspontra jutnak a tanácskozás végén a kínai fenyegetéssel kapcsolatban.”

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég nyolc órán át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

“Általános az érzés, hogy szakadék van az USA és az európaiak Kína politikája között néhány kérdésben” – fogalmazta meg diplomatikusan az ellentmondást a brüsszeli Politiconak Zack Cooper, aki korábban tagja volt a nemzetbiztonsági tanácsnak Washingtonban, ma pedig az American Enterprise Institute vezető tanácsadója. Emlékeztet arra, hogy Tajvan jelenleg döntő fontosságú a legkorszerűbb chipek előállításában. Mindenfajta háborús feszültség tehát befolyásolhatja az egész globális gazdaság ellátását. Washingtonban egy kongresszusi képviselő azt javasolta, hogy konfliktus esetén az USA légiereje semmisítse meg a chip gyárakat Tajvanon nehogy azok a kínaiak kezére kerüljenek. Tajvan kormánya, amely különben számít az USA védelmére, erőteljesen tiltakozott.

“A múlthoz képest az Európai Unió most jobban vonalban van az Egyesült Államokkal mint korábban”

– mondta a Politico tudósítójának Rahm Emanuel, az USA tokiói nagykövete, aki nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen Obama elnök kabinetfőnöke volt Washingtonban.

Mit mond a brüsszeli bizottság főnökasszonya?

“Versenyhelyzetben vagyunk Kínával, ezért csökkentenünk kell a függőséget Pekingtől” – hangsúlyozta az utazás előtt Ursula von der Leyen, aki korábban arról beszélt, hogy nem megszakítani kell a kapcsolatot Kínával hanem csökkenteni annak kockázatait – derisking.

Mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó? – ezt kérdezték az újságírók Biden amerikai elnöktől mielőtt elindult volna Japánba.

“Előbb vagy utóbb, de mindenképp találkozni fogunk” – válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna a G7 csúcstalálkozóra, mely pénteken kezdődött meg Hirosimában.

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

A tisztviselők nem közölték, pontosan mikor érkezik Zelenszkij, remélve, hogy biztonsági okokból homályosak maradnak utazásai részletei.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd. 

Ez valószínűleg magában foglalja a megbeszéléseket a szankciók végrehajtásáról, arról, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak-e Kijevnek, valamint a fegyverszünetről vagy a békeszerződésről szóló tárgyalások lehetőségéről.

Zelenszkij terveiről egyelőre nem érkezett nyilvános bejelentés, és az ukrán sajtó azt javasolta, hogy virtuálisan csatlakozzon a csúcstalálkozóhoz. Az elmúlt héten azonban Nagy-Britanniában és más európai országokban járt, és hajlandósága Kijeven kívülre utazni részben annak bizonyítására szolgál, hogy bízik saját kormánya stabilitásában. Az oroszok semmiféle erőfeszítést nem tettek, hogy megzavarják utazásait.

Ha Zelensky Hirosimába érkezik, szinte biztos, hogy személyes találkozója lesz Bidennel. India, Brazília és más, Ukrajnát nem szívesen támogató nemzetek vezetői is megfigyelőként jelen vannak a találkozón, és Zelenszkij jelenléte megnehezítheti álláspontjuk folytatását – mondta több tisztviselő.

Az elnök kéréseit egy olyan város hátterében terjeszteni elő, amely a 78 évvel ezelőtti első nukleáris támadás elszenvedője, s ennek a párhuzamnak alapját az adja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen megfenyegette, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában.

„Feladatunk, hogy fenntartsuk Ukrajna nemzetközi támogatásának és kommunikációjának lendületét”

– mondta Zelenszkij csütörtöki éjszakai beszédében. “Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg fogjuk valósítani.”

p.s.: Zelenszkij az Egyesült Államok katonai repülőgépével repül Japánba, miután várhatóan Szaúd-Arábiában részt vesz az Arab Liga csúcstalálkozóján is – közölték a bizalmas információk megvitatása során a személyazonossága elhallgatását kérő emberek.

“Nem tartható fenn az USA hegemóniája”

Jeffrey Sachs professzornak, aki a rendszerváltás idején tanácsadóként működött több egykori szocialista országban Kelet és Közép Európában, és aki jelenleg a New York-i Columbia egyetem közgazdász professzora, az a véleménye, hogy nem tartható fenn az USA vezető szerepe a világon. 

“Washington az amerikai hegemónia fenntartásáért harcol annak ellenére, hogy már régen nincs esélye az Egyesült Államoknak a globális dominanciára. A BRICS országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika, ezen belül különösen Kína és India – felemelkedése alapvetően megváltoztatta a geopolitikai realitást. A nemzetközi berendezkedés már több pólusúvá alakult, de ezt az amerikai politikusok még nem értik meg. Ők megrekedtek egy olyan világszemléletben, mely már legkevesebb harminc éve idejétmúlt. Az Egyesült Államoknak el kellene fogadni a multipoláris világot” – javasolja Jeffrey Sachs professzor. Szerinte “Európának arra kell törekednie, hogy helyreállítsa a kapcsolatait Moszkvával. Az Egyesült Államok több háborút indított a világon mint bárki más, az Európai Unió mégiscsak szövetséges kapcsolatban áll vele. Európának ezért újra kell a kapcsolatait terveznie Oroszországgal.”

Orbán és Moszkva

“Orbán Viktor az egyetlen olyan európai vezető, aki reálisan látja az ukrajnai helyzetet”

– állítja Jeffrey Sachs, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.

“A magyar miniszterelnök érti, hogy az ukrajnai háború értelmetlen és szükségtelen, melyet a NATO tervezett keleti bővítése idézett elő. Ameddig tart ez a háború addig ez zsákutcát és tragédiát jelent Ukrajna számára.

Orbán Viktor – a többi európai vezetőtől eltérően – azt is felismeri, hogy

Oroszország nem fogadna el vereséget a csatatéren hanem nukleáris konfliktussá eszkalálná az ukrajnai háborút”

– nyilatkozta a Magyar Nemzetben Jeffrey Sachs professzor, a New York-i egyetem tanára.

Kissinger: még van 5-10 évünk a világháború elkerülésére

0

Így hangzik a 100 éves Kissinger optimista jóslata. Az USA egykori külügyminisztere szerint az ukrajnai háború nem fenyeget világháborúval, de az USA-Kína szembenállás igen.

Ukrajnát fel kellene venni a NATO-ba – javasolja Kissinger, aki korábban ellenezte ezt mondván: ne provokáljuk Moszkvát! Minthogy a háború kitört, és a NATO Ukrajnát támogatja, ezért már nincs akadálya a NATO tagságnak – véli Kissinger, aki szerint ma már ezt az oroszok is elfogadnák egy tűzszünet illetve békekötés reményében. Az USA egykori külügyminisztere szerint úgy jöhetne létre kompromisszum Ukrajna és Oroszország között, hogy Moszkva lemond a meghódított területek jórészéről, de megtarthatja a Krím félsziget egy részét hiszen Szevasztopol a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Kissinger szerint azért is fel kellene venni Ukrajnát a NATO-ba, mert így jobban kézben lehetne tartani az ukrán vezetést, amely immár Európa egyik legnagyobb és legjobban felszerelt hadseregével rendelkezik, és nem biztos, hogy mindig körültekintően használja azt fel.

Az USA-Kína viszony a fő probléma

A kínaiak át akarják venni az amerikaiak helyét a világban mint világhatalom – állítja Kissinger. Tajvan körül veszélyesen megnőtt a háborús feszültség. A szigetet a kínaiak saját területüknek tartják, ezért előbb vagy utóbb “vissza akarják szerezni.” Amikor Nixon elnök és Kissinger 1972-ben Pekingben lepaktált a kínaiakkal, akkor elismerték az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Emiatt Tajvan kikerült az ENSZ Biztonsági Tanácsából, a helyét a kommunista Kína foglalta el.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát, azóta a két nagyhatalom viszonya egyre rosszabb.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nemrég nyolc órán át tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

Pénteken G7 csúcstalálkozó kezdődik Hirosimában. Biden elnököt még elindulása előtt megkérdezték: mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó?

“Még nem tudom, de előbb vagy utóbb biztosan találkozunk “

– válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna Japánban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK