Fontos

Bajban Babis, titkosszolgálati múlttal gyanusítják

Pozsonyban találtak egy titkosszolgálati dokumentumot, amely a kormány hivatal szerint egyertelműen igazolja: Andrej Babis az StB munkatársa volt éveken keresztül Csehszlovákiában. Andrej Babis szlovák, ezért találhattak róla ilyen dokumentumot Pozsonyban.

A cseh kormányfőről, aki egyáltalán nem mellesleg Csehország egyik leggazdagabb embere, már régóta állítja az ellenzéki sajtó, hogy aktív tisztje volt a titkosszolgálatnak, amely 1968 után vaskézzel irányította Csehszlovákiát nem is annyira a prágai hanem inkább a moszkvai vezetés utasításait követve.

Az orosz kapcsolat

Babis tanulmányainak egy részét a Szovjetunióban végezte, kiválóan beszél oroszul. Egyes információk szerint beszervezésére még a Szovjetunióban került sor. Hazatérve az egyik összekötő tiszt szerepét játszotta a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között.

A külkereskedelemben csinált karriert. Vagyonát azzal alapozta meg, hogy csehszlovák – marokkói vegyes vállalatot hozott létre a szocialista rendszer végnapjaiban. Ilyen vegyes vállalat létrehozásához igen megbízhatónak kellett lenni a szocialista Csehszlovákiában.

Andrej Babis mindent tagad, és alaptalan vádaskodásról beszél. Dossziéja nem került elő, dehát a titkosszolgálati tisztikar jórésze átmentette magát Csehszlovákiában.

Csehország csehül áll

Babis nemrég kirúgta szociáldemokrata külügyminiszterét, aki nem értett egyet azzal, hogy Csehországnak ragaszkodnia kellene az EU által engedélyezett vakcinákhoz vagyis semmi szükség az orosz Szputnyik megvásárlására.

Babis miniszterelnök viszont azon a véleményen van, hogy minden vakcinát fel kell használni a koronavírus járvány megállítására. A cseh kormányfőnek ehhez erős érve van: Csehország a halálozási mutatók szomorú versenyében még Magyarországot is megelőzi. A cseh halálozási mutató 25 míg a magyar 22, és még nincs vége a koronavírus járvány harmadik hullámának.

A nehéz járvány helyzet és a felújított titkosszolgálati vádak miatt kormányválság is kialakulhat Prágában – ahhoz hasonlóan ahogy Pozsonyban történt. Egy ilyen kormányválság aligha könnyíti meg a koronavírus járvány elleni védekezést Csehországban.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Politikai botrány, amely Kurz kancellárt is elérheti

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában. A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ilyen fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

“Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart “olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég “mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit. Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

“Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: “annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!” Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy “a családhoz tartozik”. Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

“Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt: “nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

“Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője. “Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha “őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy “minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy “lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Schmid a találkozó után így írt után Kurz-nak:

“a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

“Szuper, nagyon köszönöm “

– válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot “a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Sebastian Kurz kancellár népszerűség ugyan csökkent a leleplezések következtében, de az ellenzék gyengesége miatt aligha fenyegeti ez kancellári posztját – állapítja meg a Politico.

A második védőoltás után is sokan fertőzödtek meg

Romániában több mint ezren kapták meg a koronavírus fertőzést azután, hogy már mindkét védőoltással rendelkeztek. Valeriu Gheorghita orvos ezredes közölte ezt a sajtóval – rámutatva arra, hogy ez mindössze 0,19%.

Romániában csakis az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat használják tehát sem az orosz sem pedig a kínai vakcina nem része a oltó programnak.

Romániában a Pfizer, a Moderna és az Astra Zeneca vakcinával oltják az embereket. Ezek közül mindegyik 90%-os vagy magasabb védettséget ígér. Romániában általában a második oltást követő 10-14-ik napon kapták meg a koronavírus valamelyik mutációját, de a betegség lefolyása enyhe volt, és senkinek az életét nem veszélyeztette.

Pfizer oltás diákoknak

Az amerikai gyógyszergyár már benyújtotta engedélyezésre azt a vakcinát, melyet a 12-15 éves korosztálynak ajánlanak a Covid-19 vírus ellen. A román orvos ezredes célzott rá, hogy az engedély hamarosan megszülethet. Ily módon megkezdődhet a diákok oltása is. A pedagógusok Romániában kiemelt kategóriában szerepelnek: az oltó programban előnyt élveztek. Így mindazok, akik regisztráltak, jó eséllyel már legalább egy védőoltást megkaptak.

Így jó esély van arra, hogy a következő tanév elején már mind a diákok, mind a tanárok beoltva kezdjék meg a munkát. Elég sok a pótolnivaló, mert míg az egyetemek szintjén sikerült jól megszervezni a távoktatást, addíg az általános és középiskolákban sok helyen gondok mutatkoztak Romániában is.

Izraeli kibertámadás Irán nukleáris létesítménye ellen?

Izrael hallgatásával erősíti, hogy kibertámadást hajtott végre Irán nukleáris létesítménye ellen. A leállítás órákkal azután történt, hogy a natanzi reaktor új centrifugáit elindították.

Izrael nem cáfolja azt az állítást, hogy Irán fő nukleáris létesítménye elleni kibertámadást intéztek, amelyet Teherán atomenergia-főnöke terrorcselekménynek minősített. Szerinte ez indokolttá teszi Irán kemény válaszát az elkövetőkkel szemben.

A külső támadásra néhány órával azután került sor, hogy a natanzi reaktor tisztviselői újraindították a fejlett centrifugákat, amelyek felgyorsíthatják a dúsított urán termelését, az ország nukleáris programjának sarkalatos pontjaként.

Mivel az iráni hatóságok megküzdöttek egy nagyszabású áramszünettel Natanznál, amelyről az ország Atomenergia Ügynöksége elismerte, hogy a helyszínen megrongálódott az elektromos hálózat. Aviv Kochavi izraeli védelmi főnök szerint az ország „műveletei a Közel-Keleten nem rejtett cselekmények az ellenség szeme előtt”.

Izrael nem szabott cenzúra-korlátozásokat az eset nyilvánosságra kerülésével szemben, mint korábbi hasonló események után, és a támadást az izraeli média széles körben ismertette. A közrádió megtette azt a szokatlan lépést is, hogy a Moszad hírszerző ügynökség központi szerepét nyíltan elismerte.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök később, vasárnap kijelentette, hogy „az Irán elleni küzdelem és az iráni fegyverkezési erőfeszítések megakadályozása fontos eseménynek számítanak”.

“A ma létező helyzet nem feltétlenül az a helyzet, amely holnap lesz”

– tette hozzá részletezés nélkül.

A megmagyarázhatatlan leállásról azt gondolják, hogy ez a legújabb színtere a két főellenség közötti háborúnak, akik több mint egy évtizeden át kiterjedt és kiéleződött árnyékháborút vívtak a Közel-Keleten, amelynek középpontjában Irán nukleáris programja áll. 

Összecsapásokat újabban a nyíltan vívtak, elzárásokkal a hajózás ellen, Irán nukleáris tudósának kivégzésével, Szíriában az iráni támogatással harcoló milíciákkal szemben több száz légicsapással, sőt Izrael északi részén rejtélyes olajszivárgással, amely az ottani tisztviselők szerint környezeti szabotázs volt.

A Natanz továbbra is az izraeli félelmek középpontjában állt: tavaly júliusban a centrifuga-összeszerelő üzemet rongálta egy robbanás, 2010-ben pedig a CIA és a Moszad együttes számítógépes támadása a Stuxnet nevű számítógépes vírus segítségével, amely széleskörű zavart okozott, és Irán nukleáris programját többször is késleltette.

Az iráni atomfőnök, Ali Akbar Salehi sürgette a nemzetközi közösséget és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy tegyen lépéseket a támadás elkövetői ellen. Megerősítette, hogy egy „terrortámadás” megrongálta a natanzi telep elektromos hálózatát. A NAÜ közölte, hogy tisztában van a jelentésekkel, de további kommentárokat nem hajlandó megtenni.

A támadást „az ország ipari és politikai fejlődésének ellenzői hajtották végre, akiknek célja egy virágzó nukleáris ipar fejlődésének megakadályozása”

– mondta Salehi.

Malek Chariati, az iráni parlament energetikai bizottságának szóvivője azt állította, hogy ez szabotázs volt.

A fejlemények akkor következtek be, amikor Joe Biden amerikai elnök felkészült egy vitatott megállapodás újbóli aktiválására, hogy szankciómentességet kínáljon cserébe Teherán számára, ha az korlátozza nukleáris programját, és nem folytatja az atomfegyver fejlesztését. A 2015-ös paktum Barack Obama adminisztrációjának külpolitikai központi eredménye volt, de utódja, Donald Trump gyorsan felmondta és inkább agresszív magatartásra váltott. mindent megtett azért, hogy megfojtsa Irán gazdaságát, közben pedig megerősítette annak regionális ellenségeit.

Az amerikai védelmi államtitkártitkár, Lloyd Austin vasárnap érkezett Tel-Avivba, részben azért, hogy elfogadtassa Washington új pozícióját a szkeptikus izraeli tisztviselőkkel, akik attól tartanak, hogy még egy kicsinyített iráni program is lehetőséget kínál a Földközi-tenger keleti részére eljutni képes atomfegyver építésére.

Miután találkozott Austinnal, Izrael védelmi minisztere, Benny Gantz elmondta:

„Szorosan együtt fogunk működni amerikai szövetségeseinkkel annak biztosítására, hogy az Iránnal kötött bármilyen új megállapodás biztosítsa a világ, az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a veszélyes fegyverkezési versenyt és védjük Izrael államát.”

A Natanz elleni támadás öt nappal azután következett be, hogy a Vörös-tengeren nyilvánvalóan izraeli aknatámadás történt egy iráni teherhajó ellen, amelyről a nyugati hírszerző tisztviselők régóta azt állították, hogy parancsnoki és ellenőrző hajó volt, amelyet a teheráni támogatású hutik támogatására használtak a jemeni háborúban.

Ezt egy sor szíriai izraeli légicsapás követte, amely megrongálta a Damaszkusz melletti katonai támaszpontot, amelyet állítólag Iránhoz hű milíciák használtak. A Hezbollah, melyet Izrael egyértelműen terrorszervezetnek minősít továbbra is az iráni külpolitika térségbeli legfőbb szövetségese.

Izrael tavaly megtörte a nyolcéves csendet és elismerte a szíriai légicsapásokban mintegy 1000 támadásért volt felelős. Állításuk szerint a légicsapások elsősorban annak megakadályozására irányultak, hogy a Hezbollah fejlett irányítási rendszerekkel szerelje fel a libanonban lévő kezdetleges rakétáit.

Szíriaban izraeli légicsapások jelentős károkat okoztak az ország katonai infrastruktúrájában, amelyet már amúgy is évtizedes felkelés és háború pusztított. Az Egyesült Arab Emírségek vezetésével diplomáciai erőfeszítéseket tettek anak az érdekében, hogy  Bashar al-Assad szíriai elnök szakítson Iránnal, amely segítette hatalmon maradásában. Aszad elutasította a szakítást.

Az Irán nevében katonai erőt biztosító Hezbollah vezetői továbbra is hevesen ellenzik, hogy egy iráni újrapozícionálás során Irán nem, vagy csak kevésbé nyújtson támogatást a terrorszervezetnek.

Elkobozzák a polgármester kétes eredetű vagyonát

Nem nálunk, hanem Romániában született olyen ítélet, ami egy vezető beosztású személy kétes eredű vagyonát elkobozzák. Catalin Chereches vagyonnyilatkozatai és a valóság közötti fényévnyi a különbség, ezért Nagybánya polgármesterének vagyonát elkobozzák.

Így döntött a kolozsvári bíróság. A polgármesternek joga van fellebbeznie, így egyelőre kérdéses a szóbanforgó 2,7 millió lejes vagyon sorsa (ez csaknem 200 millió forint).

A polgármestert már 2016-ban letartóztatták, mert megvesztegetési pénzeket fogadott el – emlékeztet a Transindex hírügynökség.

A korrupciós ügy ellenére újraválasztották Catalin Cherechest Nagybánya polgármesterének Romániában.

Ebben az országban komolyabban veszik a korrupció ellenes harcot mint Magyarországon.

Az egykori román korrupció ellenes főügyésznő ezért is került az európai korrupcióellenes ügyészség élére.

Magyarország nem lépett be az európai korrupcióellenes ügyészségbe, mert annak joga van vizsgálatot folytatni a tagállamok területén is.

Polt Péter magyar főügyész és Laura Codruta Kövesi európai főügyésznő szerződést írt alá az együttműködésről. A gyakorlatban derül majd ki, hogy ez mit jelent: a nemzeti együttműködés rendszerében a főügyész szerepe épp azért kulcsfontosságú, mert csakis ő indíthat vizsgálatot fontos korrupciós ügyekben. 2010 óta ilyesmire nemigen került sor- már ami a hatalom embereit illeti. Közben viszont Magyarország egyre lejjebb csúszik a korrupciós listán. A Transparency International szerint az EU három legkorruptabb állama: Bulgária, Magyarország és Románia.

Orbán a kínai vakcina reklám arca

A magyar miniszterelnök beoltását a SinoPharm vakcinájával a pekingi Global Times közölte. Ez a portál igen közel áll a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párthoz. Amely azzal büszkélkedik, hogy leküzdötte a koronavírus válságot miközben vetélytársai – mindenekelőtt az USA – még korántsem jutott túl ezen.

A kínaiak három vakcinát exportálnak, de az Európai Unióban csakis Magyarország vásárolt tőlük. Pekingi adatok szerint több mint 100 millió kínai vakcinát exportáltak eddig.

Kínai-orosz együttműködés Indiában

A Szputnyik V vakcina tömeg gyártása körül gondok vannak Oroszországban. Ezért Indiában Haiderabadban megkezdi a Szputnyik előállítását egy ott működő kínai gyógyszergyár. Ez a negyedik negyedévben lesz képes a vakcina exportjára.

A Szputnyik V vakcina Szijjártó Péter külügyminiszter fotójával reklámozza magát Európában, mert Magyarország volt az első uniós állam, mely nagymennyiségű orosz vakcinát importált.

USA-Kína oltási vetélkedő

Mindkét nagyhatalom területén gőzerővel halad a kampány. Az amerikaiak már túl vannak a 100 millió beoltotton pedig Biden elnök csak az első száz nap után akarta ezt elérni. Bident január 20-án iktatták be.

Míg Amerikában az idős generációk állnak a prioritási lista elején, Kínában épp ellenkezőleg a szakmai szempontok dominálnak: az egészségügy, az oktatás és a fegyveres erők állnak a prioritási lista élén mondván: az országnak működnie kell!

A nyugdíjas generációkat a Global Times azzal nyugtatja, hogy a kínai vakcinák hatását a 60 feletti nemzedék esetében nem lehet igazán megítélni.

Csak egy nemrég felfedezett új kínai vakcina alkalmas az idősek oltására. Ezt egy katonai laboratóriumban állítják elő, de egyelőre nem exportálják.

Peking addig is BioNtech/Pfizer vakcinát vásárolt az idősebb generáció “fontos tagjainak” vagyis a vezetőknek. Igaz, ezt nemigen reklámozzák a kínai sajtóban…

A kormányokat és ne a polgárokat sújtsák az uniós szankciók

Magyarország és Lengyelország kormányai ellen az év második felétől már megszülethetnek az első uniós szankciók, ha az Európai Bíróság elfogadja a jogállami mechanizmussal kapcsolatos brüsszeli döntést – hangsúlyozta az EU jogügyi biztosa, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

Vera Jourova, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is cáfolta, hogy magyarellenes lenne – ahogy azt az Orbán kormány állitja. A magyar miniszterelnök kérte Ursula von der Leyen asszonyt, hogy váltsa le Vera Jourovat, de a brüsszeli bizottság elnöke elutasította Orbán Viktor kérését, és bizalmáról biztosította a cseh biztos asszonyt. Vera Jourova emlékeztetett arra, hogy a kommunista Csehszlovákiában nőtt fel, ahol csodálták a magyar reformokat és a viszonylagos szabadságot.” Jó lenne, ha Magyarország újra hasonló példát mutatna” – jelentette ki Vera Jourova.

Nagyon sok pénzről van szó

Az EU 750 milliárd eurós válság kezelő programjából jelentős összegeket kaphat a budapesti és a varsói kormány.

“Ha az Európai bíróság elutasítja a magyar és lengyel beadványt, akkor nehéztüzérséggel támadhatjuk a demokráciát leépítő rendszereket. Nemcsak Magyarországról és Lengyelországról van szó”

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Bulgária, ahol most vasárnap választásokat tartanak könnyen a brüsszeli bizottság célkeresztjébe kerülhet. Bojko Boriszov miniszterelnök rendszere a legkorruptabbak közé tartozik az Európai Unióban. Ez ellen az ellenzék tiltakozott és tüntetett is, de Brüsszelben behunyták a félszemüket, mert az Európai Néppárt kiállt Bojko Boriszov mellett. A bolgár miniszterelnök ugyanis – a magyar kormányfőtől eltérően – tartózkodott Brüsszel bírálatától.

Veszélyben a sajtószabadság

Vera Jourova ezúttal különösen a sajtószabadság korlátozását kifogásolta a Der Spiegelnek adott interjúban. A brüsszeli biztos asszony annak idején felemelte a szavát az Index portál mellett amikor annak újságírói felmondtak, mert tűrhetetlennek érezték a kormányzati nyomást. Vera Jourova hasonlóképp bírálta a magyar kormányzat szerepét a Klubrádió ügyében.

Eddig a brüsszeli bizottság csak erkölcsi tiltakozással tudta kifejezni nemtetszését, mert a tagállamok kormányai arra hivatkozhattak: belügyről van szó! A jogállami mechanizmus viszont az uniós normák betartását minden tagállam számára kötelezővé teszi. Ha pedig a tagállamok kormányai nem változtatnak magatartásukon, akkor komoly szankciók következhetnek, mindenekelőtt az uniós pénzek leállítása!

A szankciókat azonban úgy kell alkalmazni, hogy annak kínos hatásait a kormányok érezzék meg, ne pedig a polgárok

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az ellenzéki önkormányzatok kaphatnak olyan uniós pénzeket, amelyek eddig automatikusan a kormányhoz kerültek.

Mind Magyarországon mind Lengyelországban sok fontos önkormányzat van az ellenzéki pártok kezén. Ezek a városok meg is próbálnak lobbizni Brüsszelben, de eddig erre nemigen volt lehetőség, mert az uniós támogatást a kormányok kapták. Most viszont ez is megváltozhat. Ráadásul még az idén – ha igaza lesz Vera Jourova uniós biztosnak – nem sokkal a magyar választások előtt…

Moszkvai figyelmeztetés a NATO-nak Ukrajna ügyében

Ha az észak-atlanti szerződés tagállamai csapatok küldenek Ukrajnába, akkor ezzel növelik a feszültséget. Oroszország ebben az esetben megteszi a szükséges ellenlépéseket – közölte Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője az Interfax hírügynökséggel.

Biden elnök nagyonis érdeklődik aziránt, hogy Oroszország miért vont össze csapatokat Ukrajna határán. Erről nem beszélt az orosz elnök szóvivője, amikor fenyegetéssel felérő figyelmeztetést küldött a NATO-nak.

Hadgyakorlatot tartanak az orosz csapatok az ukrán határ közelében – mondta Peszkov. Az orosz sajtó megírta: több mint 15 ezer elit katona gyakorlatozik Ukrajna közelében, akik kipróbálják “a legkorszerűbb elektronikai hadviselést is”.

Az USA Ukrajna mögött áll

Erről beszélt Lloyd Austin hadügyminiszter ukrán kollégájával csütörtökön.

Pénteken Joe Biden is felvette a telefont, hogy megnyugtassa Zelenszkij ukrán elnököt: számíthatnak az Egyesült Államok és a NATO támogatására.

A német külügyminiszter, Heiko Maas ukrán kollégáját nyugtatta meg: az EU mögöttük áll.

Kedden Merkel kancellár és Macron elnök telefonon tárgyalt Putyinnal. A fő téma az orosz vakcina volt, de természetesen szóba került Ukrajna is. Mind Németország mind Franciaország aláírója a minszki egyezménynek, mely békét teremtett Kijev és Moszkva között.

A magyar kormány álláspontja kétértelmű

A magyar diplomácia évek óta blokkolja Ukrajna és a NATO közeledését arra hivatkozva, hogy az ukrán nyelvtörvény sérti a Kárpátalján élő magyar kisebbség érdekeit. Az ukrán nacionalisták összjátékot gyanítanak Putyin és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. A magyar kormány kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik egyik reklámarca lett.

Washingtonban teljes NATO szolidaritást várnak el az ügyben vagyis Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia könnyen két szék között a pad alá kerülhet.

Biden elnök az USA stratégiai partnerének nevezte Ukrajnát amikor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij államfővel. Ukrajna elnökének helyettes kabinetfőnöke a tárgyalások után elmondta a sajtónak, hogy a két államfő között szóba került az is, hogy közös hadgyakorlatokat rendezzenek Ukrajna területén a helyi és a NATO csapatok.

Dmitrij Peszkov szóvivő emlékeztetett rá: Oroszország számára elfogadhatlan Ukrajna esetleges NATO tagsága.

Lavrov, a veterán orosz külügyminiszter így foglalta össze a helyzetet: nem utasítjuk vissza a párbeszédet a NATO-val, de nem ülünk ölbetett kézzel és várjuk, hogy mi történik Ukrajnában.

Szputnyik V oltás után vírusfertőzés

Alberto Fernandez államfő, arról tudósította a világot Twitteren, hogy januárban kapta meg az orosz védőoltást sok ezer honfitársához hasonlóan, most viszont arról kellett beszámolnia, hogy több mint két hónappal az oltás után ő is elkapta a Covid-19 vírust.

Ez nem növeli a bizalmat az orosz vakcinában, melyet egyelőre vizsgál az uniós gyógyszer felügyelet. Az uniós szakértők április végén tesznek látogatást Oroszországban, hogy a helyszínen győződjenek meg arról: a beadott dokumentumoknak megfelelően zajlik az oltóanyag gyártása. Ezzel kapcsolatban az oroszok több problémát is jeleztek. A Szputnyik V program tudományos igazgatója a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy problémáik vannak a tömeggyártással. Emiatt Oroszország arra kényszerül, hogy Indiából vásárolja vissza a saját vakcináját, hogy teljesíteni tudja az export kötelezettségeket.

Orosz-kínai-indiai együttműködés

Haiderabadban hamarosan megkezdi a Szputnyik vakcina termelését egy olyan indiai gyógyszergyár, mely kínai tulajdonban van. Innen akarják kielégíteni a világméretű keresletet az orosz vakcinára.

60 ország vásárolt Szputnyik V vakcinát. Az Európai Unióban még mindig Magyarország az egyetlen, ahol azt oltásra is használják. Szlovákiában a miniszterelnök belebukott az orosz vakcina ügybe, de Pozsony nem mondott le a Szputnyikról. A nemzeti gyógyszer ügynökség főnökasszonya igen aktív e téren: Zuzana Batova mindent elkövet annak érdekében, hogy mielőbb oltsanak az orosz oltóanyaggal is Szlovákiában – ahol Magyarországhoz hasonlóan igen súlyos a járvány helyzet. Igor Matovic ex miniszterelnök 2 millió vakcinát rendelt Oroszországból. Ennek csak egy része érkezett meg, és a raktárakban várja az engedélyezést.

Sok más uniós tagállam is fontolgatja a Szputnyik V vakcina megvásárlását. Ebből szerződés csak azt követően lehet, ha az EU már engedélyezi az orosz vakcinát. Erre várhatóan csak júniusban kerül sor. Az indiai gyár Haiderabadban a negyedik negyedévre vállal szállításokat.

Macron francia elnök is tárgyalt Putyinnal az orosz vakcinákról, de azokat nem Franciaországban kívánja felhasználni hanem az egykori francia gyarmatokon Afrikában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK