Fontos

Orbán a kínai – német – magyar háromszögben

A magyar és a német diplomácia együtt bukott meg amikor az Európai Unió tagállamainak többsége megszavazta a szankciókat a kínai elektromos autókkal szemben.

Orbán Viktor rögtön sietett is bírálni az Európai Uniót hiszen a magyar gazdaságpolitika épp a kínai villamos autók és akkumulátorok gyártásán alapszik: Debrecenben a BMW és a CATL mutatja ennek az együttműködésnek a lehetőségét. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unióban szinte senki sem akar elektromos autót venni. Miért nem? Németországban azért, mert megszűnt az állami támogatás: 6 ezer euró. A magyar kormány azt javasolja: támogassa az Európai Unió az elektromos autók vásárlását. Ilyenkor Orbán Viktor, aki szívesen teszi felelőssé minden problémáért az Európai Uniót, siet Brüsszelhez fordulni.

Keleti nyitás kérdőjelekkel

Magyarország exportjának 80%-át a multik adják, és ezek fele német vagyis Németország továbbra is meghatározó tényező a magyar gazdaság számára. Jönnek föl a dél-koreai és kínai beruházók, de az első helyen toronymagasan továbbra is a németek vannak. Miért beszél akkor gazdasági semlegességről Orbán Viktor? Mert nem tudja feladni a keleti nyitás nagy német álmát, melyhez maga is csatlakozott. Min alapult a Merkel – Orbán paktum? Azon a feltételezésen, hogy a kontinentális birodalom, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart vagyis együttműködik az Európai Unió Oroszországgal és Kínával, olyan erőssé válik, hogy kihívhatja az Egyesült Államokat, amely leértékelte Európát és Oroszországot, Kínát pedig veszélyes vetélytársnak tartja. Az USA számára Európa csak annyiban fontos, hogy ne működjön együtt szorosan Oroszországgal és Kínával, ne jelentsen alternatívát a világgazdaságban. Az ukrajnai háború és a szankciók ezt elérték: Európa letargiába süllyedt. Orbán az utolsó mohikán, aki kitart a nagy kontinentális mesterterv mellett, melyet az USA eredményesen megkontrázott.

Egy kis segítség barátainktól

Franciaország és Németország budapesti nagykövete szóban tiltakozott az ellen, amit Orbán Balázs mondott 1956 kapcsán Ukrajnáról. A miniszterelnök megvédte politikai igazgatóját, Szijjártó külügyminiszter viszont bekérette a nagyköveteket. Németország nagykövete a magyar kormány szerint amúgyis elvetette a súlykot amikor nyíltan bírálta az Orbán kormány Európa és USA ellenes fellépéseit, barátkozását Moszkvával és Pekinggel. A jelenlevők – köztük Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Orbán valamikori washingtoni és oslói nagykövete, aki lemondott utolsó posztjáról, mert vállalhatatlannak tartotta annak Norvégiával szembeni diplomáciáját, megtapsolták a német nagykövet asszonyt. A magyar kormány oldaláról senki sem volt jelen a német nemzeti ünnepen. A német nagykövet asszony panaszkodott, hogy igen nehéz kapcsolatba lépni a magyar külüggyel, Orbán pedig nem siet fogadni a nyugati országok nagyköveteit miközben a Karmelita kolostort elárasztják a keleti vendégek.

David Pressman amerikai nagykövetet sem fogadta még sem Orbán Viktor sem pedig Szijjártó Péter. Közben a magyar kormánypárti média szünet nélkül támadja az USA és Németország kormányát miközben ez a két állam garantálja Magyarország biztonságát és gazdasági stabilitását.

Mire játszik a magyar miniszterelnök? Egyrészt arra, hogy Trump visszafoglalja a Fehér Házat, akkor pedig Brüsszel nehéz helyzetbe kerülhet hiszen az USA nyíltan euroszkeptikus diplomáciát folytathat. Másrészt Trump lepaktálhat Putyinnal Ukrajna kárára, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni közös amerikai – izraeli támadáshoz. Orbán imád a zavarosban halászni, mert bízik a szerencsecsillagában. A nagy Napóleon is így volt ezzel sokáig amíg azután kedvenc marsalljai lemondásra nem szólították fel a kastélyban Fontainebleau-ban. Talleyrand külügyminiszter és Fouché belügyminiszter a háttérből irányította a császár elleni puccsot. Jutalmul a Napóleont eláruló miniszterek és marsallok egy időre megtarthatták tisztségüket. Talleyrand mint Franciaország külügyminisztere részt vehetett a bécsi kongresszuson, ahol meghatározták Európa jövőjét. Akkor Európa a világ közepét jelentette, ma már egyre inkább a globális gazdaság második vonalába csúszik vissza, de olyan rosszul még nem áll, hogy a harmadosztályú vagonban kucorgó Orbán Viktor kioktatásait hallgassa. Lehet, hogy az USA gyengélkedik, az Európai Unió haldoklik, de nem Orbánnak halnak meg. Ezért a magyar miniszterelnök kénytelen állandóan meghosszabbítani a vészhelyzetet, mert ő valóban abban van a nemzeti együttműködés egész rendszerével együtt.

Újabb magyar bíboros

A 68 éves Német László, belgrádi érseket is a bíborosi kollégium tagjának jelölte Ferenc pápa, így egyidőben két magyar főpap is a pápaválasztó közösség tagja lehet.

Szerbiában a katolikus egyház kisebbségben van, elsősorban a magyarok között vannak hívei. A vatikáni szabályok szerint 120 80 év alatti bíboros lehet a pápaválasztó testület tagja. Korábban szinte kizárólag olasz főpapok lehettek pápák, de II. János Pál 1978-as megválasztása óta már nem Olaszország adja Krisztus földi helytartóját. Ferenc pápa előszeretettel nevezi ki a kis katolikus közösségek vezetőit bíborossá míg a nagy egyházak a korábbinál csekélyebb lehetőséget kapnak. A 44 éves Mykola Bichok, az Ausztráliában élő ukrán görögkatolikusok püspöke lesz a legfiatalabb bíboros. Ferenc pápa ezzel is állást foglal az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ukrajna vatikáni nagykövete üdvözölte a döntést annak ellenére, hogy Kijevben az ottani görögkatolikus érsek  kinevezésre gondoltak.

A latin-amerikai kinevezések ezúttal is dominálnak, Észak Amerikának csak egyetlenegy új bíboros jutott: Toronto érseke. Az egyháztörténet első latin-amerikai pápája igyekszik minél több új bíborost kreálni Latin Amerikából abban a reményben, hogy utóda is ebből a közösségből jöhet.

A jezsuita pápa négy új ferencrendi szerzetest nevezett ki bíborossá

Közülük különösen érdekes Teherán érseke hiszen Irán jelen pillanatban háborúban áll Izraellel, a katolikus közösség nem igazán jelentős. Ferenc pápa a mostani 21-el együtt összesen 92 új bíborost nevezett ki, aki pápaválasztó korban van vagyis még nem érték el a nyolcvan éves korhatárt. Elődje, XVI-ik Benedek pápa 24 új bíborost kreált, a lengyel pápa, II. János Pál hatot a pápaválasztó kollégium tagjai közül.

Ferenc pápa nagyon is tisztában van a migráció fontosságával hiszen maga is olasz bevándorlók gyermekeként született Argentínában. A Vatikán migrációért felelős “minisztere” ezért is kapta meg a bíborosi  kalapot.

Putyin “békevágya”: öljük meg Zelenszkijt!

Az orosz diktátor média sztárjai nyíltan az ukrán elnök meggyilkolására uszítanak – figyelt fel erre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója.

“Zelenszkij nyugodtan sétálgat Ukrajna utcáin, szelfizik. Mindenféle Ursulákat fogad. Egyszerű lenne kilőni. Megvannak erre az eszközeink” – fejtegette a közszolgálati televízióban egy katonai szakértő. Szkobejeva, a sztár műsorvezető, leütötte a magas labdát:

”remélem, hogy már folyik is a megfelelő művelet előkészítése.”

Mindez valószínűleg csak a háború miatt mind kevésbé lelkes orosz közvéleménynek szól, mert Putyin korábban már úgy döntött: nem próbálkozik még egyszer Zelenszkij meggyilkolásával. Először 2022 februárjában még ez lehetett a cél a háromnaposra tervezett villámháborúval, ám Moszkvában nem vették észre, hogy a digitális korban messze előttük járó USA átlát a terveken, és meg is védte Zelenszkijt miközben az orosz kommandósokat legyilkolták. Most Zelenszkij meggyilkolásának túlságosan is nagy lenne az ára Putyin számára, aki Trump megválasztására vár. Abban bízik, hogy megalkudhat az ex elnökkel, ha az újra a Fehér Házba kerülne. Trump fontolgat is egy ilyen alkut annak érdekében, hogy Putyin hagyja magára Iránt, melyet Izraellel együtt kíván megrendszabályozni vagyis megfosztani az atomfegyverektől.

Vagyis az alku lényege az lenne: az USA elárulná Zelenszkijt, Putyin pedig iráni szövetségesét.

Ebből a szempontból érdekes lenne tudni, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten Ahmadinezsád ex elnök, aki az iráni elit zsidó származású tagja. Egykor jelentős zsidó közösség élt Iránban, sokan közülük áttértek az iszlámra, de kérdés, hogy mennyire őszintén. Nemrég kiderült, épp Ahmadinezsád mesélte el, hogy az iráni titkosszolgálatnak az az elit egysége, amely a kémelhárításban Izraelre szakosodott, a Moszad ügynökeiből állt. Ezért tudott Izrael meggyilkolni sok iráni atomtudóst, és pontosan megadni a pontos adatokat a Forradalmi Gárda külső erőinek  főparancsnoki látogatásáról Irakban, ahol az amerikaiak ki is lőtték a tábornokot, aki az egész Közel Keleten összehangolta a síita erőket sőt a szunnita Hamászt is.

Orbán gesztenyéje

A magyar miniszterelnök immár világpolitikai játékosnak is képzeli magát, és belekontárkodik a végtelenül komplex közel-keleti problémákba.

Erre az ad neki alapot, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, akinek ő maradt az egyetlen szövetségese az Európai Unióban. 10 millió dollárért megvásárolta Trump barátságát, amelyet Orbán Netanjahu ajánlására nyert el. Ha Trump győz, akkor lepaktálhat Putyinnal, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Ebben a pókerjátszmában Orbán nem oszt és nem szoroz, de PR-nak megteszi. Ráadásul van egy pozitív hozadéka is:

az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező magyar jobboldal immár Izrael hívévé változott.

Igaz, hogy Netanjahu nacionalista kampánya éppúgy öngyilkos jellegű mint Orbán szembenállása a nyugati világgal, de népszerűséget hozhat mindkét miniszterelnöknek miközben feláldozzák érte országaik jövőjét.

Trump kemény válaszra buzdítja Izraelt Irán ellen

0

Biden elnök arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris létesítményeit sem pedig olajiparát, mert mindkettő óriási háborús veszélyt jelentene, mely újabb eszkalációt válthat ki, olyat, melyet a felek már nem tudnak kontrollálni.

Izrael stratégiája általában az, hogy a válaszcsapásnak erősebbnek kell lennie mint a zsidó államot ért kihívásnak, hogy ily módon megmutathassa a világnak: minden fenyegetés visszahull a támadó fejére! Csakhogy ez magára Izraelre is igaz lehet. Benjamin Netanjahu már régóta arra próbálja meg rávenni az Egyesült Államokat, hogy együtt támadják meg Iránt, és ily módon akadályozzák meg, hogy az Izraelt létében fenyegető síita állam atomfegyverhez jusson. Az amerikai demokraták Obama elnök idejében tárgyaltak Iránnal, amely atomalkut kötött hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Ezt az atomalkut Trump felrúgta – Benjamin Netanjahu biztatására. Most az USA ex elnöke felhívta Izraelt:

“elsőként a nukleáris iparra mérjen csapást Iránban!”

Biden elnök a G7 államok vezetőivel tárgyalt a közel-keleti helyzetről. Újabb közös szankciókat határoztak el Irán ellen, de óva intették Izraelt attól, hogy nukleáris létesítményeket támadjon meg Iránban.

Biden hangsúlyozta: ”Az USA továbbra is a diplomáciai megoldást kívánja a közel-keleti háborúskodás befejezésére.”

Izrael győzhet a csatamezőn, de mégis elveszítheti a háborút

Erre hívja fel a figyelmet Richard Haass, az amerikai diplomácia nagy öregje, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a nézeteit annak kapcsán, hogy egy éve kezdődött meg a háború a gázai övezetben. Netanjahu miniszterelnök a Hamász terrortámadása után két célt jelölt ki: a terrorista szervezet teljes megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyiket sem sikerült elérni viszont a háború egyre inkább kiterjed.

“A Hamász győz azzal, hogy nem veszít, Izrael veszít azzal, hogy nem nyer.”

Ráadásul Izrael presztízse csökkent az USA-ban és másutt a világban: ”a fiatalabb nemzedék sokkal inkább Góliátnak látja Izraelt és nem Dávidnak. Sokkal inkább elnyomónak  mint elnyomottnak.”

A palesztin állam ötlete halott, Izrael viszont döntés elé kerül: zsidó állam lesz-e vagy demokrácia?

“Az USA is komoly árat fizet az október hetedikén elkezdődött közel-keleti háborúért, mert csökken a befolyása az arab államokra, melyek azt látják, hogy nem képes befolyásolni a zsidó államot.”

Az USA-nak Európára és a Távol Keletre kellene koncentrálnia – hangsúlyozza Richard Haass, aki szerint “a négyek bandája: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea nagyon is elégedett lehet ezzel a helyzettel.”

Richard Haass, aki korábban a washingtoni külügy tervezési csapatát irányította, úgy véli, hogy erre a négyes csoportra kellene koncentrálnia az amerikai diplomáciának: Kína, Irán, Oroszország és Észak Korea.

Trump és Netanjahu másképp látja

Trump meg akar állapodni Putyinnal annak érdekében, hogy hagyja magára Iránt, amely így összeroppanna az amerikai-izraeli közös nyomás alatt. A probléma ezzel az, hogy az esetleges katonai győzelem után semmiféle elképzelés sincsen a jövőről. Már Irak esetében is kiderült , hogy ez végzetes hiba. Bagdad immár nyíltan Irán szövetségese miután a síiták átvették a hatalmat Irakban, ahol az amerikaiak hiába győzték le Szaddám Huszeint, mert cseberből vederbe jutottak.

Izrael problémája már eddig is az volt, hogy minden háborúját megnyerte, de elveszítette a békét. Eddig viszont a háborúk villámgyorsan véget értek. A mostani viszont már egy éve tart, és egyre inkább kiterjed.

Lev Davidovics Trockij annak idején meghirdette a permanens forradalmat, a 75 éves Benjamin Netanjahu pedig a permanens háborút. Mennyit bír elviselni Izrael? Trockij a permanens forradalom hirdetésével megbukott a Szovjetunióban, Netanjahu esélyei sem sokkal jobbak, de figyelemreméltó, hogy az izraeli miniszterelnök egyre népszerűbb ahogy a háború megy előre. Trump mint Netanjahu szövetségese aligha állítaná meg a háborút a Közel Keleten. Kamala Harris viszont megmondta Benjamin Netanjahunak:

“ennek a háborúnak véget kell vetni!”

Szijjártó a piromániás tűzoltó

0

“Magyarország a Boszniai Szerb Köztársaság barátja. Ma a veszélyek korában különösen nagy szükség van olyan erős patrióta vezetőkre mint Milorad Dodik!” – rikoltotta szerbül a helyi elnök kampányzáró nagygyűlésén Orbán Viktor első janicsárja. Aki megfeledkezett a szrebrenicai népirtásról, és a szerb hadsereg más rémes tetteiről Boszniában.

A szerb neonáci közönség felállva tapsolt a magyar külügyminiszternek, aki különben jelenleg béke szólamokkal házal az egész világon. Valahogy a balkáni lőporos hordó kellős közepén nem jutott eszébe a béke pedig az első világháború Szarajevóban kezdődött el méghozzá azzal, hogy egy szerb terrorista meggyilkolta a Habsburg birodalom trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Teleki Pál magyar miniszterelnök azután lett öngyilkos , hogy Magyarország megtámadta Jugoszláviát. Mindez feledve, Orbán Viktor, Putyin és Vidics szerb elnök nagy barátja elszántan támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságot, a Nyugat ellenfelét. Miért?

Nincs B terv Trumppal kapcsolatban

Orbán Viktor abban bízik, hogy Trump győz, és ezzel a diplomáciai problémáinak jelentős része megoldódik. Egyrészt Washington nem próbálja meg őt levenni a sakktábláról, másrészt pedig Trump mindenki feje fölött megállapodhat Putyinnal. Az orosz diktátor, a balkáni neonáci mozgalmak nagy patrónusa, megkérheti a megállapodás árát Trumptól és nemcsak Ukrajnában. Trump békét akar kötni Európában Oroszországgal, mert cserébe azt kívánja tőle: hagyja magára Iránt! Netanjahu izraeli miniszterelnök azért nyomul előre elszántan, mert Orbánhoz hasonlóan szintén Trump győzelmében bízik. Miért? Mert arra akarja rávenni az Egyesült Államokat: támadják meg együtt Iránt! A vallási vezetők által irányított Irán igencsak tart ettől, de bízik szövetségeseiben: Oroszországban és Kínában. Ha Trump győz a választásokon, akkor alkut köthet Moszkvával és Pekinggel: hagyják magára Iránt! Kamala Harris nyíltan megmondta Netanjahunak: fejezze be a háborút! Az iráni rakétatámadás idején a demokraták elnökjelöltje felolvasott egy nyilatkozatot, mely szerint

“az USA garantálja Izrael biztonságát és támogatja védekezését!”

Sem a Libanon elleni háborút sem pedig a nyílt szembenállást Iránnal nem támogatja a demokrata adminisztráció. Orbán mint Trump, Putyin és Netanjahu szövetségese a háború pártján áll , de közben elszántan szónokol a békéről. Csakhogy épp a miniszterelnök figyelmeztette a világot korábban:

”ne arra figyeljenek, amit mondok hanem arra, amit csinálok.”

Az energetikai infrastruktúrát rongálta az éjszakai hatalmas orosz dróntámadás

Az orosz erők nagyszabású dróntámadást indítottak az éjjel 15 ukrán régió ellen, károkat okozva az energetikai infrastruktúrában és a lakóépületekben – közölték a hatóságok csütörtökön.

Az ukrán légierő közölte, hogy a támadás során 105 orosz drónból 78-at lelőttek, és 23-at nagyobb valószínűséggel érintett az aktív elektronikus zavarás.

A drónok az elmúlt 24 órában megrongálták az elektromos vezetékeket és az alállomások berendezéseit Kijev, Odessza és Ivano-Frankivszk régiókban – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A támadások átmeneti fennakadásokat okoztak a vasúti szolgáltatásokban a dél-odesszai régióban, valamint áramkimaradást okoztak számos háztartásokban.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői csapást mértek Ukrajna fegyveres erőinek hadműveleteit biztosító ukrán energetikai létesítményekre – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Arab harcosok az orosz seregben

Putyin másfél milliós hadsereget akar, és ehhez minden toborzási lehetőséget kihasznál: a muzulmán világban keres és talál harcosokat, akik jó pénzért kockára teszik az életüket Ukrajnában, ahol több mint két és fél éve zajlik a megnyerhetetlen háború, melyben az oroszok mennyiségi fölényét az ukránok technikai tudással ellensúlyozzák, mely a nyugati támogatás eredménye.

Megalakult az orosz hadsereg első arab zászlóalja – vette észre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Mennyiért teszi kockára az életét Putyinért egy átlagos arab harcos? Havi 2000 dollárért – mondja Alekszej Remizov, az Insider tényfeltáró újságírója, aki hozzáteszi: féléves frontszolgálat után az arab katonák megkaphatják az orosz állampolgárságot is. Manapság persze ez nem mindenkinek vonzó ajánlat hiszen a nyugati világban gyanakodva fogadják az orosz útlevelet, majdnem úgy, mint ahogy azt Majakovszkij híres versében megírta – Vers a szovjet útlevélről.

Mit keresett Teheránban az orosz miniszterelnök?

Hétfőn Misusztyin orosz miniszterelnök Pezeskian elnökkel és más iráni vezetőkkel elsősorban a gazdasági együttműködésről tárgyalt. Nyugaton azzal vádolják Iránt, hogy drónokat szállít Oroszországnak, melyet a hadsereg felhasznál Ukrajnában. Erről Sojgu, egykori hadügyminiszter tanácskozott pár héttel ezelőtt Iránban – jelenleg ő a majd mindenható Honvédelmi Tanács titkára. Ez a testület döntött az ukrajnai háborúról, melyet ellenzett Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a katonai hírszerzés parancsnoka. Jellemző a moszkvai állapotokra, hogy mindketten továbbra is megőrizték tisztségüket: Geraszimov nem csak hogy megmaradt vezérkari főnöknek, de ő irányítja az ukrajnai “különleges hadműveletet.” Nariskin tábornok kapcsolatban áll a CIA főnökével, Bill Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Oroszország elítélte Naszrallah sejk meggyilkolását, a Hezbollah vezérét az izraeli hadsereg pontos csapással likvidálta. Ez a precíz digitális technológia rendkívüli mértékben irritálja Oroszországot, mert Ukrajnában sok tábornokot és főtisztet veszített el a hadsereg hasonló módon. Az orosz digitális technológia lemaradt az amerikai és az izraeli mögött.

Misusztyin orosz miniszterelnök Örményországban egy eurázsiai fórumon vett részt teheráni látogatása után, ezen a fő téma a poszt szovjet államok digitális együttműködése volt. Moszkva befolyása jelentősen gyengült az egykori szovjet tagállamokban azt követően, hogy Putyin parancsára az orosz hadsereg megindult Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Irán több száz rakétát lőtt ki Izraelre az esti légitámadásban

Irán 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre. Az IDF ígéretet tett, hogy még ma este csapást mér a támadókra.

A The Jerusalem Post értesülései szerint Irán kedd este mintegy 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre.

A támadást követően az izraeli médiának adott nyilatkozatában az izraeli  hadsereg – IDF – megfogadta, hogy erőteljes válaszcsapást mér a támadókra.

Izraeli média szerint egy gázai palesztin munkás életét vesztette a ciszjordániai Jerikó városában lezuhant rakétatöredékek következtében. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a kormány nyomon követi a palesztin civil ciszjordániai halálát.

A Magen David Adom vezérigazgatója, Eli Bin bejelentette, hogy közvetlen találat érte egy épületét Tel-Aviv északi részén. Az MDA azt is megerősítette, hogy három ember megsebesült Tel-Avivban támadás következtében.

Ezenkívül egy gederai chabadi iskolát közvetlenül találták el, ami egy hatalmas krátert és jelentős károkat okozott az infrastruktúrában. A 400 tanulót számláló iskola vezetőjét idézték:

„Csak arra gondolok, hogy néhány órával ezelőtt több száz diák tanult ott Ros Hásánáról.”

Az izraeli légvédelem több tucat rakétát lőtt le, amelyek Szíria felett repültek – közölték szíriai hadsereg forrásai a Reuters hírügynökséggel.

A Ben Gurion repülőtér bejelentette, hogy minden le- és felszállást leállítottak, leállították a vonatok forgalmát. Jordánia és Irak is lezárta légterét.

Károkat okozott a villamosenergia-infrastruktúra Dél-Izrael egyes részein a beersebai rakétacsapást követően – közölte kedd este a The Israel Electric Company.

A nemzetbiztonsági miniszter közölte, hogy 13 000 készenléti osztagot mozgósított, amelyeket azonnal bevetnek Izrael egész területén.

Amerikai republikánus bírálat Orbán oroszbarát diplomáciájának

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Lavrovval, aki korábban kitüntette őt a Barátság renddel. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt általában elkerülik Lavrovot.

Ukrajna új külügyminisztere a jövő héten Budapestre látogat, hogy a magyar diplomácia megpróbálja kiegyensúlyozni kapcsolatait a harcoló felek között. Orbán Viktor csak idén látogatott el Kijevbe – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül, és utána rögtön Moszkvába sietett. Putyinnal egyetlen uniós tagállam vezetője sem találkozott  azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – kivéve Orbán Viktort.

Éles republikánus bírálat Washingtonból

“Magyarország nyíltan és hangosan támogatja Oroszországot, Kínát és Iránt, ez nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek és stratégiájának”

– hangsúlyozta Mitch McConell szenátor, aki a republikánus frakció vezetője a kongresszus felsőházában.

“Magyarország vezetői nem titkolják meggyőződésüket, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlani fog, az amerikai gyengeségre készülnek, a mi kudarcunkra fogadnak”

– hangsúlyozta a republikánus frakcióvezető Washingtonban.

“A revansista hatalmaknak való alárendelődés nem amerikai érték, és nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit”

– összegezte álláspontját a republikánus szenátor.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Trump ex elnök megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet orosz és Kína barát külpolitikájával.

Orbán Balázs: nem álltunk volna ellen

A miniszterelnök politikai igazgatója az 1956-os tapasztalatokra hivatkozva szemére vetette Zelenszkij ukrán elnöknek az ellenállást az orosz agresszióval szemben. Tette ezt épp akkor amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokban tárgyal arról: miképp kerülhetne be Ukrajna mielőbb a NATO-ba.

Washingtonban szkeptikusan fogadják Zelenszkij győzelmi terveit, és mindenképp szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal, amely már nem világhatalom, de sok atomfegyverrel rendelkezik. Több mint két és féléve tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és senki sem látja a megoldást. Trump ex elnök fogadkozik: amennyiben újraválasztják, akkor villámgyorsan véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy az ukránok feje fölött tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Ezt az opciót a demokrata adminisztráció elveti Washingtonban éppúgy mint az Európai Unió Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság nemrég újraválasztott elnökasszonya nemrég újra Kijevben járt, ahol jelentős pénzügyi támogatást ígért azokból az orosz javakból, melyeket Nyugaton befagyasztottak Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Az izraeli titkosszolgálatok kiköszörülték a csorbát

0

Október hetedikén a Hamász terrortámadása meglepte Izraelt, és ez a súlyos hírszerzési hiba alaposan csökkentette az izraeli titkosszolgálatok presztízsét, amely addig a világ élvonalában volt.

Az elmúlt hetekben viszont a Moszad és társintézményei bizonyítottak: megölték Teheránban a Hamász politikai vezetőjét. Libanonban a Hezbollah vezére, Naszrallah sejk vált egy pontos támadás áldozatává. A két Irán barát terrorszervezet lefejezését a kiváló hírszerzői munka tette lehetővé. A Moszad hírszerzői mélyen beépültek Iránban – panaszkodott erről Ahmadinezsád egykori államfő, aki nemrég Budapesten járt, ahol titkos tárgyalásokat folytatott nem tudjuk, hogy kikkel. Mahmud Ahmadinezsád most elmondta: a Moszad irányította az iráni hírszerzés különleges kommandóját, melynek fő célja épp a Moszad ügynökök megsemmisítése volt Iránban.

Netanjahu Libanonba küld csapatokat, de az igazi célpont Irán

“A nemes perzsa nép megszabadulhat zsarnokaitól, ennek napja előbb eljöhet mint ahogy azt sokan várják” – mondta angol nyelvű beszédében Izrael miniszterelnöke, aki a leghosszabb ideje tölti be ezt a posztot. A 75 éves miniszterelnök úgy gondolja, hogy egyedülálló alkalma kínálkozik arra, hogy átformálja a Közel Keletet, és ezzel hosszú távra garantálja Izrael biztonságát. Washingtonban másképp gondolják: attól tartanak, hogy Izrael “korlátozott hadművelete” éppúgy elhúzódhat mint Putyin katonai akciója Ukrajnában. Biden kifejzetten lebeszélte Netanjahut a Libanon elleni támadásról. Az amerikai hadügyminiszter csapatokat helyezett készültségbe, hogy a Közel Keletre küldje őket.

x.com

Mit akar elérni Netanjahu Libanonban?

“Döntő csapást kíván bevinni a Hezbollah síita milíciának Dél Libanonban”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú izraeli tiszt a brüsszeli Politiconak.

Netanjahu azt akarja elérni, hogy “a korlátozott hadművelet” elűzze a Hezbollah milicistáit a Litani folyón túlra, ez 29 kilométeres hátrálást jelentene a határon túl. A 2006-os fegyverszünet ezt írta elő, de a Hezbollah ezt megszegte, és közvetlenül a határ közeléből lőtt ki rakétákat Izrael északi területeire, melyek egy részét emiatt ki kellett üríteni.”

Netanjahu végső célja az, hogy

“a Hezbollah sohase legyen olyan erős mint eddig vagyis ne legyen képes komolyan fenyegetni Izraelt”

– hangsúlyozta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú izraeli tiszt.

Naszrallah sejk megölése jelentősen növelte Netanjahu presztízsét, a miniszterelnök ezért is mondott nemet amikor Biden elnök megpróbálta lebeszélni a Libanon elleni hadműveletről. A Moszad arra ösztönzi a miniszterelnököt, hogy folytassa a hadműveletet a Hezbollah ellen Libanon területén. A Moszad egyik ex vezetője, Tamir Pardo kijelentette:

”nem szabad kihagyni ezt az egyedülálló alkalmat amikor a Hezbollah vezérkarát sikerült megsemmisíteni, és ezért a terrorista szervezet nem képes a kezdeményezésre.”

Az izraeli hadsereg azt akarja elérni, hogy a Hezbollah ne jelentsen olyan fenyegetést mint korábban:

”Szerény véleményem szerint a Hezbollah már sohasem lesz olyan mint a hadjárat előtt volt”

– hangsúlyozta a Moszad egykori vezetője.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK