Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

843 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért kerül a Pick szalámi kétszer annyiba itthon mint Németországban?

Az RTL külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy számukra mit jelent az élelmiszerek árának emelkedése. Infláció ugyanis mindenütt van, de Magyarország ezen a téren rekorder holott élelmiszereket exportáló ország.

A Pick szalámi Németországban is népszerű. Egy ott élő magyar, Mándity László masszőr, arról számolt be, hogy míg Németországban 2.254 forintért kapja meg a magyar Pick szalámit addig Magyarországon ugyanennek a mennyiségnek ára több mint a duplája, majdnem 5.000 forint. Tegyük hozzá, hogy Németországban a keresetek is jóval magasabbak, ez a masszőr nettó kétezer eurót keres egy hónapban.

Az USA-ban a tojás ára 49%-kal nőtt meg. Míg régebben a heti nagy bevásárlás 80-120 dollárba került addig ma ez 180 dollár – mondta egy magyar háziasszony, aki az Egyesült Államokban él.

Nálunk az élelmiszer infláció csaknem 50%-os, de miért?

Erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Ehelyett kijelölt bűnbakok vannak: a külföldi kereskedelmi láncok. De vajon ezek miért adják olcsóbban a Pick szalámit Németországban mint Magyarországon? Nyilván azért, mert Németországban nem lehetne drágábban eladni. Magyarországon szabályozott piac működik, amely negligálja a vásárlók érdekeit. A nagy magyar élelmiszer előállító cégek a kereskedelmi láncokkal együttműködve vígan felverik az árakat, és akadályozzák a konkurenciát amely az árak csökkenéséhez vezetne. Mindezt a kormány közreműködésével. Az áfabevételek képezik a költségvetés legbiztosabb bevételeit. Ráadásul a boltokban és a piacokon nem a NER-t szidják a vásárlók hanem a kereskedőket. Az infláció egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán kormány, mely állítólag elszántan küzd az áremelkedés ellen. Orbán Viktor egyszámjegyű inflációt ígért az év végére. Ez még viccnek is rossz, ha figyelembe vesszük a rezsiköltségeket és az egyre dráguló élelmiszereket.

Az orosz dizel elleni szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott, várhatólag újabb áremelkedéshez vezethetnek. Mindezt egy olyan országban , ahol az átlagbér nettó 360 ezer forint volt 2021- ben, a nyugdíj átlag pedig 146 ezer forint. 2022-es adatok még nincsenek, de a kérdés akkor is világos: ha az átlagos magyar havi kereset nem éri el az 1.000 eurót, a nyugdíj pedig a 400-at, akkor miről beszél a hatalom a NER 13-ik évében? Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt vagyis erről a “csúcsról” szánkázunk alá. Már csak Bulgária és Románia van mögöttünk az Európai Unióban.

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Orbán muzulmán barátja kiéhezteti a keresztény Karabah tartományt

120 ezer ember nem jut elegendő élelmiszerhez és gyógyszerhez. Gyakori az áramszünet, nincs megfelelő fűtés a Hegyi-Karabah tartományban, amelyet egyaránt magának követel a keresztény Örményország és a muzulmán Azerbajdzsán.

Kedden Pasinjan örmény miniszterelnök felhívta Putyint, hogy segítséget kérjen. Az oroszok garantálják a békét a két fél között, amely már kétszer is háborúzott egymással Hegyi-Karabah tartományért. A Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa, Joszif Visszarionovics Sztálin, aki grúz volt, és jól ismerte a régiót, a muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta az örmény többségű tartományt.

Sztálin törekvése az volt, hogy éppúgy mint Ukrajna esetében vegyes nemzetiségű tagköztársaságok alkossák a Szovjetuniót. Így ugyanis Moszkva akarata akadálytalanul érvényesülhetett, mert az egyes nemzetiségeket ki lehetett játszani egymás ellen. A Szovjetunió bukása után – 1991 – háború tört ki az immár független Azerbajdzsán és Örményország között a Hegyi Karabah tartományért. Több ezren meghaltak, de az oroszok támogatásával az örmények győztek, és a Hegyi-Karabah tartományból elűzték az azeri kisebbséget.

Emiatt ölte meg örmény tiszttársát Budapesten egy NATO tanfolyamon a baltás gyilkos, akit később Orbán Viktor kiadott Azerbajdzsánnak.

A keresztény Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Az azeri reváns 2020-ban következett amikor Azerbajdzsán Törökország támogatásával visszafoglalta a Hegyi-Karabah tartomány egy részét. A török drónok itt bizonyították fölényüket az orosz tankok fölött. Végül orosz közvetítéssel megszületett a béke. Csakhogy Putyin Ukrajna elleni agressziója után mind kevesebb orosz békefenntartó maradt erre a régióra. Ezt használta ki Aliyev elnök, aki szép csendben elvágta a Hegyi-Karabah tartományt Örményországtól.

Magyar-azeri stratégiai szövetség

Aliyev elnök a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral, majd több egyezményt is aláírtak – többi között a stratégiai együttműködésről. Ez elsősorban azt jelenti, hogy energiát importálunk Azerbajdzsántól. Kis szépséghibája az ügynek az, hogy ehhez méregdrága vezetékekre van szükség. Honnan várja ehhez a pénzt Orbán Viktor? A százszor elátkozott Európai Uniótól. Ennyit az elvek és a gyakorlat sziklaszilárd egységéről.

De hát miért ragaszkodna Orbán Viktor az elveihez? Ja, azok nincsenek neki!

Jó üzlet volt-e elengedni a baltás gyilkost?

Isten hozta Azerbajdzsán elnökét! – üdvözölte Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök Ilhan Alijev államfőt, akivel gázszállításról akar megállapodni. Kiderül, hogy Alijev elnök emlékszik-e még arra, hogy a keresztény civilizáció nagy védelmezője, Orbán Viktor szabadon engedte a baltás gyilkost, akit Azerbajdzsánban nemzeti hősként ünnepeltek?

Mit tett ez a nemzeti hős?

Álmában baltával meggyilkolta örmény tiszt társát egy NATO tanfolyamon Magyarországon. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, de nem kellett letöltenie, mert Orbán Viktor elengedte. Örményország, amely a világon elsőként vette fel a kereszténységet, megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. A muzulmán Azerbajdzsánt és a keresztény Örményországot évtizedek óta állítja szembe egymással Karabah tartomány, melyet mindkét állam magának követel. Ezért ölt a baltás gyilkos, és ezért permanens a feszültség Azerbajdzsán és Örményország között. Ideológiai alapon Orbán Viktornak Örményország mellett kellett volna döntenie, de a pragmatizmus vagyis

a pénz felülírta az eszméket, amelyeket ugyan gyakran váltogat a magyar miniszterelnök, de állítólag nagyon ragaszkodik hozzájuk.

Mit oldhat meg az azeri energia?

Azerbajdzsán olaj és földgáz készlete felértékelődött azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát tavaly februárban. Még Ursula von der Leyen asszony is elrepült Bakuba pedig a brüsszeli bizottság korábban gyakran bírálta a nemzeti együttműködés azeri rendszerét és az általános korrupciót, melynek leglátványosabb példája az volt amikor Azerbajdzsán megvásárolta az Eurovíziós dalfesztivált. Az Európai Parlament mostani Katargate botrányában is érintett állítólag Azerbajdzsán is, mert a kaviár diplomácia bevett szokása európai politikusok megvásárlása. Máltán egy oknyomozó újságírónőt meggyilkoltak, mert aziránt tudakozódott, hogy a sziget miniszterelnökét milyen baráti és főként pénzügyi kapcsolatok fűzik Azerbajdzsánhoz?

Ennek kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy mindmáig nem tudjuk:

mit kapott Orbán Viktor a baltás gyilkos szabadon engedéséért?

Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette, hogy Azerbajdzsánból áramot importálna Közép Európa, de ehhez méregdrága beruházásra lenne szükség. Ezért Magyarország Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával a brüsszeli bizottsághoz fordult, hogy adjanak pénzt!

Szijjártó azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán Magyarország stratégiai partnere lesz. Elég távoli barát ez, és enyhén szólva nem épp megbízható partner. A mostani azeri elnök papája Azerbajdzsán utolsó kommunista párttitkára volt, aki a helyi KGB éléről jutott ebbe a tisztségbe. A Szovjetunió bukása alkalmából váltott, és átállt az USA oldalára. A CIA első női igazgatója intézte ezt a pálfordulást. Az idősebb Alijev egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, a most Budapesten tárgyaló  Ilhan Alijev Moszkvában a híres diplomata főiskolát, az IMO-t végezte el. Jó barátságot táplált számos IMO-n végzett magyar diákkal.

Orbán most ismét benyújthatja a ” baltás gyilkos”-ért a számlát. Nem véletlenül mondta még magyarországi börtönében rabtársának Szafarov:

„ELADTAK, ARKADAS! ELADTAK, MINT EGY TEVÉT VAGY EGY BICIKLIT!”

Orbán gazdasági érdekből adta ki a hazájában nemzeti hősként ünnepelt gyilkost, most benyújthatja a számlát.

A félelem táplálja a populizmust

A populizmus a bizonytalanságból táplálkozik. A bizonytalanság félelmet okoz. A félelem pedig a primitív emberi reakcióknak kedvez: ingataggá, veszélyessé és robbanásveszélyessé teszi a marginalizált társadalmi csoportokat. Ezek a csoportok azok, amelyeknek nincs státuszuk, így alacsony szintű kommunikációval is befolyásolhatóvá válnak.

Az ipari társadalmakban a státuszt a munka köré kovácsolják. (Nálunk ezt a munka társadalmának aposztrofálják.) A munka identitást, gazdasági biztonságot, stabilitást, jólétet és társadalmi előrelépési lehetőséget biztosít az embereknek.

A globalizáció „sötét arca” véget vetett vagy feltartóztatta a stabil, jól fizetett munka világát, amely identitást, előléptetést és társadalmi státuszt épít. Így maradt a világon emberek millióinak tehetetlen sodródása, kiszorulva a társadalmi együttélésből.

Senki sem értette a zavart, és főként nem vállalta érte a felelősséget.

Ennek a tehetetlenségnek és a társadalmi együttélésből való kirekesztésnek sokféle megnyilvánulása lehet: bizonytalanság; bizalmatlanság; az elvárások hiánya, amelyek elítélik a prezenteizmust.  Megszűntek az értékek és referenciák; felváltotta a cinizmus, a normák és törvények iránti elkötelezettség hiánya (anómia). Ahogy Guy Standing is jelzi a Prekariátus*-ban:

„Sokakat vonzanak majd a populista politikusok és a neofasiszta üzenetek, ami már látható szerte Európában, az Egyesült Államokban és másutt. Ezért a prekariátus, a veszélyes osztály, és ezért van szükség egy „paradicsomi politikára”,

amely választ ad félelmeikre, bizonytalanságaikra és törekvéseikre.

*(szociológiai és közgazdasági kifejezés, mely az angol precarious [bizonytalan] és a proletariat [proletariátus] szóvegyítésével keletkezett) 

Az információs technológiai forradalom lehetővé tette azt, amit közösségi médiának ismerünk. A pillanatnyi információ és a virtuális társadalmi kapcsolatok ezen mechanizmusa, ha emberek millióinak bizonytalanságával párosul, egy ördögi, perverz kört erősít meg. Amikor az ember napról napra él, célja a túlélés. Nincs ideje az elmélkedésre, az együttélésre, a jövő tervezésére. Elszigetelve él, legjobb esetben önelégülten, egy végtelen jelenben, amely megfosztja értelmétől, céljától. A digitális világ megerősíti ezt az állapotot. Az információk, üzenetek és szlogenek felhalmozódása megakadályozza a reflexiót. Az egyirányú kommunikáció hatására a hasonló csoportokhoz kötődő emberek örökös érzelmi állapotban élnek.

A kirekesztés, ha az anyagi siker, az érdemek, a higgadt és mutatós hírességek kultuszával párosul, kirobbanó keveréket okoz. A neheztelés felületei. Az irigység átveszi a hatalmat. A bizonytalan, rosszul fizetett és demotiváló munkákra ítélt emberek megalázva érzik magukat.

A megaláztatás pedig a másik, a sokféleség elutasításában nyilvánul meg.

Jelzi a pluralitás végét. A társadalmi bizalmatlanság az eredmény. Ez annyira meggyengíti az etika iránti elkötelezettségüket, hogy elősegítsék a szabályoktól, társadalmi normáktól és törvényektől eltérő amorális viselkedést. A bizalmatlanság, a valódi kirekesztés vagy a társadalomhoz való nem tartozás érzése kedvez az antiszociális viselkedésnek. Ebben az összefüggésben ezek a lelkek fogékonyak a manicheus populista diskurzusra, amely megosztja a társadalmat jó és rossz között. A bizonytalanság veszélyt jelent a politikai társadalmi stabilitásra, a biztonságra és a közbékére. Lerombolja a liberális demokráciát.

A bizonytalanság felhígítja a társadalmi konszenzust. Amikor a szolidaritás megszűnik, megszűnik a társadalmi elkötelezettség és a kohézió. Mindenki saját magát menti meg, függetlenül attól, hogy kárt okoz-e harmadik félnek.

Veszélyesen közel kerülünk a legerősebbek birodalmához, a saját kezű igazságossághoz. Ez táptalaja a törvényen kívüliségnek és az erkölcsi romlásnak.

Önmagában ennek felismerése sajnos semmire sem elegendő.

Így aztán a hatalomban lévők visszaélve a kirekesztettek félelmével egyszerűen felválthatják a közjót szolgáló közpolitikákat maguk és feltétlen talpnyalóik érdekeinek kiszolgálásával. A hatalmi érdek megszabja a saját szabályait.

Ennek legsúlyosabb megnyilvánulási formája, amikor maga az állam éppen hatalmon lévő kormánya lesz „állam az államban”, amikor magára nézve nem tartja kötelezőnek a törvényeket, olyan módon, hogy azokat saját érdekei szerint formálja.

A nemzetközi színtér ugyanolyan veszélyes és tele van kockázatokkal (lehetőségekkel is). Globális recesszió; Oroszország Ukrajna elleni háborújának kiterjesztése. Ideális esetben a jogállamiság újjáépítésével és egy új társadalmi paktum kidolgozásával kellene elérnünk, hogy válaszoljunk a kihívásokra.

A viszály és politikai bizalmatlanság egy másik úthoz vezet.

Ahelyett, hogy jogi és intézményi reformon keresztül próbálnának pozitív irányba változni, a törvény kiskapuinak nyitva tartása megakadályozza egy új konszenzusos paktum létrehozását, amely az előttünk álló feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Sajnos a politikai spektrum mindkét oldala képtelen bármiféle párbeszédre. Mindkettőt csak egymás elpusztítása és a hatalom megszerzése érdekli. Egyik fél sem képes még magának sem bevallani a múltat, nemhogy egymásnak, de ami még szomorúbb a Dunának sem.

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott. 

Egy újság megírta: a hadsereg élelmezése körül nincsen minden rendben, mert kétszer – háromszor drágábban számlázták az élelmiszereket miközben a katonák panaszkodtak a gyenge ellátásra. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ezt követően vizsgálatot rendelt el.

Hamarosan távozott ez a három vezető, de többen is követhetik őket. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama volt Zelenszkij elnökké választása előtt. Fő támogatója a színészből lett elnöknek nem volt más mint Ihor Kolomijszkij, hazája egyik legkorruptabb oligarchája, aki ellen sok eljárás folyt hiszen ritkán szerezte meg legális úton vagyonát, mely dollár milliárdokban mérhető. Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése előtt ezért is süllyedt a mélypontra. Minthogy azonban Volodimir Zelenszkij megállta a helyét a háború első napjaiban, ezért népszerűsége a csúcsra jutott, és a korrupciós vádak elhalkultak. Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt is hatásos beszédet mondott, melyet a honatyák és honanyák felállva tapsoltak meg.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij elnök többször is közölte, hogy nem tárgyal Putyinnal hiszen az orosz elnök nemcsak agressziót követett el Ukrajna ellen, de háborús bűnös is, mert emberei lemészárolták a polgári lakosságot Bucsában és másutt. Putyin szóvivője most viszont új tárgyalási ajánlattal állt elő:

Oroszország hajlandó előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni az ukrán vezetőkkel

– közölte Peszkov.

Korábban az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Zelenszkij képviselje Ukrajnát illetve, hogy a Krímről és az úgynevezett “népköztársaságok” Oroszországhoz csatolásáról ne lehessen tárgyalni.

Az új orosz ajánlat feltehetően nem kerülte el Washington figyelmét sem. Az idén már 100 éves Kissinger ex külügyminiszter rendszeresen azt tanácsolja utódának, Tony Blinkennek, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna feje fölött Moszkvával. Kissinger főként azért sürgeti ezt, mert Oroszországnak van a világon legtöbb atomfegyvere: több mint 15 ezer. Ezért Oroszországot nem szabad sarokba szorítani – érvel Kissinger.

Washington hivatalos álláspontja az, hogy nem tárgyalunk Ukrajna feje fölött. Arra viszont rá lehet venni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal. A finom utalás  a kormányzati korrupcióra az elnök közvetlen közelében lehet akár finom figyelmeztetés is: az USA kijevi nagykövetsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb állama. Zelenszkij elnök nyugati támogatás nélkül egy napig sem tudná tartani magát. Kérdés, hogy mit akar az amerikai diplomácia? Blinken külügyminiszter egyelőre Pekingbe megy, hogy tisztázza a helyzetet az első számú stratégiai ellenféllel. Oroszország és Ukrajna háborúja még várhat, de lehet, hogy 11 hónap után már Washingtonban is azt gondolják: elég volt!

Facebookon az államtitkár, aki Orbán idejét beosztja

Nagy János államtitkár, aki 18 éve Orbán Viktor személyi titkára, videóval mutatkozott be a Facebookon. Orbán Viktor sajtófőnöke faggatta arról: milyen is a miniszterelnök legközelebbi munkatársának lenni?

 

“Ő osztja be Orbán Viktor idejét, sokszor tőle tudja meg, hogy mennyi ideje marad a magánéletre, a családjára” – írta korábban Nagy János államtitkárról a HVG. Bár 18 éve ő a miniszterelnök személyi titkára, de nem tegeződnek. Hogy került Orbán Viktor mellé? Még az ellenzéki időszakban kérdezte meg tőle Balog Zoltán a debreceni református kollégiumban végzett egyetemistát, hogy vállalná-e a személyi titkár szerepet Orbán Viktor mellett. 2005-ben Nagy János igent mondott, és azóta szinte mindenütt ott van Orbán kíséretében. Irodája szomszédos a miniszterelnökével a Karmelita kolostor első emeletén. Nagy János irodájának falán Nagy Magyarország térkép noha ő Hajdú Bihar megyében született, Bárándon, ahol már díszpolgárrá is választották.

“Navracsicsnak köszönhetem a feleségemet”

A 41 éves államtitkár erről is beszél a videóban. Navracsics Tibor mutatta be őt Balczó Laurának, az öttusázó olimpiai bajnok lányának. Azóta már két lányuk született. A lányok rajzai édesapjuk irodáját díszíti a Karmelita kolostorban.

“Mi magyarok egy különleges nemzet vagyunk” – mondja a videóban Nagy János államtitkár szinte visszhangozva Orbán Viktor szavait, aki a Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján hasonló húrokat pengetett. Napóleon császár aszerint rangsorolta a tábornokait, hogy mennyire tudnak feltétlen lojalitást teremteni maguk iránt a katonák között. Ebben a tekintetben Orbán Viktor jól vizsgázik, de kérdés, hogy a tábornoki karban meddig terjed ez a lojalitás? Napóleont a tábornokai fosztották meg a hatalomtól Fontaineblau-ban 1814-ben mondván, hogy a császár elveszítette a háborút.

Kérdés, hogy Orbánnak mikor nyújtják be a számlát a saját tábornokai?

Rogán a titokzatos keresztapa a végrehajtók korrupciós botrányában?

Hadházy Ákos ellenzéki képviselő felszólította a nyomozó hatóságot, hogy nézzen utána annak: ki volt a börtönben ülő Schadl György felső kapcsolata.

Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár már lebukott, de most egy furcsa trióról van szó: 2021 júniusában a nyomozók lehallgattak egy beszélgetést, melyben Schadl György Tónit, Barbarát és Ádámot említett. A nyomozók valamiért nem kíváncsiak a vezeték nevekre, nem véletlenül. Hadházy Ákos a figyelmükbe ajánlja, hogy Tóni Rogán lehet, a neje Barbara, a kabinetfőnöke pedig Ádám. Ez utóbbinak az egyetemi vizsgáit könnyítette meg a jogi karon Schadl György és Völner Pál.

Hadházy Ákos az ügyben feljelentést tett, és ezért a rendőrség kénytelen lesz rá válaszolni.

Rogán nélkülözhetetlen?

A legutóbbi választás megnyerésével a miniszteri rangú kabinet főnök bizonyította Orbán Viktornak, hogy a jelenlegi rendszerben rá mindenképp szükség van. Jutalmul meg is kapta a titkosszolgálatok felügyeletét – papíron. Valójában Kovács tábornok egyenesen Orbán Viktornak jelent, mert a miniszterelnök immár senkiben sem bízik. Rogánban sem. Pedig Tónihoz annyi korrupciós ügy kötődik, hogy belőle aligha lehet utódjelölt. Meg kell maradnia a homályban hiszen akinek vaj van a fején…

Rogán Tóni szembeáll Pintér Sándorral is. Nem elképzelhetetlen, hogy épp ez vezetett a Schadl-Völner páros lebukásához hiszen Orbán örökös belügyminisztere, Pintér Sándor sejthette, hogy a szálak Rogán Tónihoz vezetnek. Csakhogy amikor megélhetési válság van Magyarországon, ahogy ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is jelezte, mindennél nagyobb szükség van Rogánra: olyan időszakban kell eladni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét a közvéleménynek amikor a vak is látja: csökken az életszínvonal. Rogánnak, a média csaknem korlátlan urának erről kell elterelni a figyelmet.

Goebbelsnek könnyebb volt a dolga, mert a rendszer zárt volt nemigen lehetett alternatív hírforráshoz jutni.

Most viszont nyitott a világ, van alternatív hírforrás. Politikai alternatíva viszont nem nagyon. Ezért Rogán kénytelen erre koncentrálni:

“igaz, hogy mi is a fizetésképtelenség határára jutottunk, de az ellenzéktől sem várhattok jobbat”

– ez lenne a hatalom üzenete, ha őszintén beszélne…

Nagy Britannia tankokat küld Ukrajnába

Risi Sunak brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytattak telefonon. A megbeszélés után a brit miniszterelnöki szóvivő nyilatkozott.

A szóvivő arról számolt be, hogy a két kormányfő megbeszélésén megvitatták az orosz ukrajnai háború jelenlegi helyzetét ahol az egymást követő ukrán győzelmek visszaszorították az orosz csapatokat, és súlyosbították az oroszok katonai és morális problémáit. Egyetértettek abban, hogy ezt a pillanatot ki kell használni az Ukrajnának nyújtott globális katonai és diplomáciai támogatás felgyorsításával.

A miniszterelnök felvázolta az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy fokozza Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, többek között Challenger 2 harckocsik és további tüzérségi rendszerek biztosításával.

Zelenszkij elnök üdvözölte az ehhez kapcsolódó más nemzetközi kötelezettségvállalásokat is, beleértve Lengyelország felajánlását Leopard tankok biztosítására.

Az egész brit kormány intenzíven együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy gyorsan eljuttassák azt a fajta támogatást, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kihasználja előnyét, megnyerje ezt a háborút és biztosítsa a tartós békét.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK