Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

787 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A félelem anatómiája

Miért nem vonulnak az oroszok Moszkvába? A népszerűtlen tervezetnek való ellenálláshoz koordinációra van szükség – mondja Vladimir Gelman politológus a Meduzának nyilatkozva. Elolvasva szomorú képet kaptam a hazai ellenzék tehetségtelenségéről, tehetetlenségéről is.

Az orosz mozgósításról szóló múlt heti hivatalos bejelentést követően a háborúellenes tiltakozások ismét több ezer letartóztatást eredményeztek – a jelenlegi szám szerint
2400-at, amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismert. A leghevesebb tüntetések Dagesztánban zajlottak, ahol a rendőrség gépfegyverekkel lőtt a levegőbe, és ennek ellenére továbbra sem tudták eloszlatni a tömeget.

Az oroszországi régiók többségében azonban meg sem közelítette ezt az intenzitást a tiltakozó tömeg. Vladimir Gelman részletes elemzését az oroszországi tiltakozó magatartásról. Íme, amit elmondott nekünk arról, hogy mi fojtja el a tiltakozást Oroszországban – saját sűrített újramesélésünkben.

Albert Hirschman német-amerikai közgazdász „Exit, Voice, and Loyalty” című könyvében leírta, hogyan reagálnak az egyének, szervezetek és egész államok a válságokra. A könyv válaszadás két alapvető lehetőségre, amelyet először Hirschman vizsgált a fogyasztói magatartás kontextusában. A „hang” a szituációban való vokális részvételt jelenti, míg a „kilépés” durván szólva egy olyan stratégia, amellyel kommentár nélkül menekülünk a helyzetből. 1970-es első publikációja óta Hirschman kereteit különböző szférákra, így a politikai magatartásra is alkalmazták. Ez vonatkozik a jelenlegi oroszországi helyzetre is, és segíthet megérteni, hogy Oroszország jelenlegi, rendkívül népszerűtlen mozgósítása miért nem találkozik nagyobb ellenállással a potenciális hadkötelesek, családjaik és a szélesebb nyilvánosság részéről.

Azt mondhatjuk, bajok idején az oroszok általában a második stratégiát részesítik előnyben. Amikor veszélyben vannak, megpróbálják elkerülni a forrását, ahelyett, hogy szembeszállnának vele. Ezen a héten, a Novaya Gazeta Europe információi szerint 260 000 férfi hagyta el Oroszországot a mozgósítás múlt heti bejelentése óta. Ez minden bizonnyal megerősíti az észlelt fenyegetés nagyságát, és a közvélemény általános válságérzetét. De

továbbra is egyének, nem tömegek tiltakoznak az orosz tervezet ellen.

A politikai tiltakozás nehézsége az, hogy koordinációt igényel. A kivándorlás viszont nem – ez egy személyes döntés, amelyben a siker esélyei nem sok más embertől függenek. Ami a tervezet elleni tiltakozást illeti, azt a fajta alulról építkező tevékenységet látunk, ahol a helyi közösségek erősek, és ahol a közösség számára jelentős múltbeli események aktiválják a választ. Dagesztánban és másutt is ez volt a helyzet

A sérelem és a koordinációs képesség együttes érzése az, ami megkülönbözteti azokat a régiókat, ahol tömegtüntetésekkel találkozunk. Ezek azok a helyek, ahol a katonai közigazgatás különösen szívesen teljesítette a mobilizációs kvótákat – aztán kiderült, hogy ezekben a közösségekben már léteztek olyan koordinációs mechanizmusok, amelyek előre nem látható módon „mozgósították” őket.

Ezek az esetek nem jellemzőek Oroszországban. Mahacskala hős asszonyai, akik ott harcoltak a rendőrökkel, szeretteikért – férjeikért, gyermekeikért és rokonaikért – harcoltak. Ez legjobb esetben azt jelenti, hogy a szeretteik helyett valaki mást mozgósítanak, olyan helyeken, ahol kisebb az ellenállás.

Ez a fajta helyzet – abban az értelemben, hogy megtörténhet valami, amit nem szeretek, de jobb, ha „nem az én udvaromban” – nem csak Oroszországra jellemző. A kérdés az, hogy egy adott helyen milyen közösségi koordinációs eszközök állnak rendelkezésre.

A latin-amerikai tekintélyelvű rezsimek például rendszeresen szembesültek a szakszervezetek szervezett ellenállásával. Oroszországban Alekszej Navalnij csapata megpróbált ilyen koordináló erővé válni, de ez mára gyakorlatilag összeomlott. Egyes tagjai ellen eljárást indítottak, mások elhagyták az országot. Koordinációs potenciáljuk már 2022 februárja előtt is zuhant.

A kormánypárt megértette a Navalnij szervezet által jelentett valós fenyegetést; mindent megtettek, hogy megoldják, és működött. Persze, némi online koordinációt külföldről is meg lehet tenni – de csak a valós, helyszíni koordináció kiegészítéseként.

Emellett komoly az elnyomás veszélye, ami visszatartja az embereket a tömegtüntetésekben való részvételtől. Tudatosan vagy sem, az emberek mérlegelik a siker esélyeit a lehetséges kockázatokkal szemben. És ezek a kockázatok nagyon magasak – tekintve, hogy büntetőjogi felelősségről beszélünk. Eközben a siker esélye nagyon szerény. Természetes, hogy az orosz emberek csendesen meghozott egyéni döntésekhez folyamodnak, nem „hanggal” és nem kollektív, nyilvános cselekvéssel.

A tanulság, amit Oroszország-szerte levonnak Dagesztánból, nem annyira az, hogy lehetséges a tiltakozás, hanem az, hogy a tüntetők ki vannak téve a rendőri brutalitásnak, és ami még rosszabb, a kínzásnak.

Dagesztán példáját más régiók is követhetik, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elnyomó gépezet nem tud lépést tartani a tiltakozások tömeges jellegével.

Egy ilyen fejleményhez olyan aktivisták kritikus tömegére lenne szükség, akik képletesen szólva készen állnak arra, hogy viharba vigyék az államot. Ezt még nem látjuk – ehelyett azt látjuk, hogy egyének megpróbálják megvédeni szeretteiket.

Az elnyomó gépezet bármely észrevehető gyengülése tiltakozásra bátoríthat. Jelenleg azonban az MVD-erők és a Rosgvardiya (Nemzetőrség) erősen motiváltak a tiltakozások leverésére – hiszen hasznosságuk itthoni bizonyítása mindannyiukat távol tartja Ukrajnától.

Egy másik változó a nyilvános elégedetlenség szintje. Egy elhúzódó háború befolyásolhatja itt a dinamikát, de nehéz konkrét előrejelzéseket tenni, a puszta valószínűségeken kívül.

Még a mozgósítottak nagy számának „hazatérése” sem biztos, hogy szervezett kollektív cselekvéssé válik. A cselekvéshez nem csak heves érzelmek, hanem bizonyos koordinációs eszközök is szükségesek, amelyek kialakulásához idő kell. A koordinációt ösztönözheti a helyzet romlása – a csatatéren bekövetkezett halálesetek, valamint a gazdasági visszaesés –, de ismét nehéz megjósolni az ilyen fejleményeket.

Oroszország nagy mérete lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minimalizálják a regionális tiltakozás jelentőségét, és az „oszd meg és uralkodj” politikáját alkalmazzák. Ami Mahacskalában történik, valószínűleg nem terjed át Moszkvára vagy Pétervárra. Egy kisebb országban országos anyák felvonulásra lehetett számítani a fővárosban. De a dagesztáni anyák nem vonulnak egészen Moszkváig.

Egy másik tényező itt az uralkodó elit állapota és az, hogy valójában milyen tekintélyelvű rezsimmel van dolgunk. Egyes rezsimet kollektíven, különböző, eltérő potenciállal rendelkező szereplők irányítanak. Ilyen körülmények között az uralkodó osztályon belüli konfliktusok néha rendszerváltáshoz vezethetnek. 1957-ben a Georgij Malenkov, Vjacseszlav Molotov és Lazar Kaganovics vezette pártellenes csoport megpróbálta leváltani Nyikita Hruscsovot. Nem sikerült nekik, és Hruscsov kirúgta ellenfeleit. De 1964-ben Hruscsovot eltávolították. Ez azért vált lehetségessé, mert a Legfelsőbb Tanács Elnöksége olyan szerv volt, amely kollektíven rendezte a kérdéseket, és képes volt megszabadulni a kényelmetlen alakoktól – ami fontos döntési színterévé tette.

Az egyetlen politikai szereplő által vezetett personalista rezsimeknek – beleértve Oroszország jelenlegi rezsimjét is – nincs ilyen kollektív döntéshozatali mechanizmusuk.

Ha megnézi a Szövetségi Biztonsági Tanács 2022. február 22-i ülésének felvételét, azt látja, hogy ez a szerv semmilyen módon nem volt képes egyensúlyozni az elnök pozíciója között. Ami még rosszabb, tagjainak bőven van vesztenivalójuk – és ismét, akárcsak a hétköznapi polgárok,

az uralkodó elit tagjairól is elmondható, hogy a kilépési stratégiákat részesítik előnyben a hangos ellenállás stratégiáival szemben.

Az úgynevezett „hangos” és „kilépésen” kívül Hirschman egy másik lehetséges stratégiát is azonosított a válságok kezelésére – nevezetesen a „hűséget”, vagy a kívülről meghatározott események menetével való megbékélést. Később Hirschman tanítványai egy másik különbséget tettek a „hűség” és az „elhanyagolás” között, a semmittevés és a semmiféle reagálás stratégiája között. Ha ezt a modellt az orosz társadalomra alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy amit itt látunk, az a hatalomvesztés érzéséből fakadó „hűség”. Ami az eliteket illeti, amit ők gyakorolnak, az „elhanyagolás”, amelynek célja saját kockázataik minimalizálása. Ebben az értelemben a hétköznapi polgárok és az elit egyaránt belátják, hogy egy közmondásos harc – vagy menekülés helyzetben egyik lehetőség sem menti meg őket. Úgy reagálnak, ahogy az adott körülmények között elvárható tőlük.

Ha ez a dinamika sajátosnak tűnhet Oroszország számára, az azért van, mert más országokban is létezhetnek bizonyos intézmények, amelyek más cselekvésre ösztönzik az embereket. Ha az állam valamilyen szörnyen népszerűtlen politikát fogadna el, a demokratikus intézmények ezt befolyásolhatják. Az Egyesült Államok kivonulása Irakból így valósult meg, a választók és a kormányzó elit részvételével.

A tekintélyelvű rendszereknek nincs ilyen változási mechanizmusa.

Az orosz tiltakozók nem befolyásolhatják úgy a külpolitikát, ahogy az egy demokráciában elvárható. Ez nem teszi a viselkedésüket irracionálissá – inkább az ellenkezője lehet sajnos igaz.

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

Szlovákia az összeomlás szélén

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

Putyin hamarosan úgy végzi ahogy ellenfelei, csak nem az ablakon fog kiesni

Azt jósolja egy kiváló brit titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szerző, aki a The Sun bulvárlapban fejtette ki a véleményét, hogy Putyint sajátjai fogják elintézni. Rod Little szerint az orosz elnök elveszítette az arcát Ukrajnában.

Először Kijev majd most Harkov körül szenvedett el súlyos vereséget. Emiatt hívott be 300 ezer katonát, akiket azonnal még csak bevetni sem lehet mert kiképzésre nekik is szükségük van.

Atomfegyverrel is fenyegetőzik az orosz elnök, még azzal is nyomatékosította, hogy: ez nem blöff! Putyin ezért is rendeztet a népszavazást négy ukrajnai kormányzóságban arról, hogy azok csatlakozzanak Oroszországhoz. Az orosz alkotmány ugyanis csakis abban az esetben teszi lehetővé a nukleáris fegyverek bevetését, ha Oroszország területét éri külföldi fenyegetés.

A brit szerző szerint Putyin blöfföl hiszen a Krím félszigetet, melyet 2014-ben csatoltak Oroszországhoz, már több támadás is érte, mégsem következett nukleáris válasz. Márcsak azért sem, mert az USA megüzente Putyinnak, hogy válaszcsapást mérnek az orosz erőkre, ha azok bevetnék az atomfegyvert. Például elpusztíthatnák az egész orosz flottát a Fekete tengeren, és ehhez még nukleáris fegyverekre sem lenne szükség. A zászlóshajót már az ukrajnai háború elején kilőtték az ukránok az USA segítségével.

Kínai figyelmeztetés: Vologya fejezd be!

A CIA értesülései szerint Hszi Csinping kínai államfő kerek-perec megmondta Putyin elnöknek: Kína igencsak méltányolná, ha véget érnének a csaták Ukrajnában. Hszi Csinping elnöknek a jövő hónapban a kínai kommunista párt kongresszusán értékelnie kellene a nemzetközi helyzetet. Egyáltalán nem akar úgy feltűnni mint Oroszország szövetségese az USA ellen. Épp ellenkezőleg: szeretne lepaktálni az Egyesült Államokkal Kína gazdasági fejlődésének érdekében. Ezért szentül megígérte az USA-nak: a kínaiak nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket az oroszok a hadiiparban fel tudnának használni.

A CIA szerint Putyin Szamarkandból visszajövet gyorsította fel az eseményeket: rendelte el a részleges mozgósítást és a népszavazást négy ukrajnai kormányzóságban. Putyin előre menekül, de hiába. Legalábbis így véli a brit szerző, aki szerint hamarosan holtan találják majd minden oroszok elnökét a fürdőkádban.

“Titokzatos betegség végzett vele villámgyorsan”

– ez lesz a hivatalos közlés. A valóságban Putyint éppúgy teszik majd el láb alól mint ahogy ő végzett ellenfeleivel – írja a brit szerző a londoni The Sunban. Az amerikai és a brit hírszerzés régi álma, hogy kollégái megpuccsolják Putyint látva kudarcát Ukrajnában. Ugyanezt a véleményt fejtette ki a TASZSZ hírügynökség egykori budapesti tudósítója is.

Putyin biztonság mániás, már minden számottevő ellenfelét eltette láb alól. Eddigi KGB -s barátai és a hadsereg vezérkara viszont gondolhatja úgy, hogy

“a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…”

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

Az orosz elit búcsút vesz Putyintól?

Azt jósolja az orosz újságírás egyik veteránja, aki a TASZSZ hírügynökséget tudósította Budapestről még a szovjet időkben, hogy az orosz elit megelégelte Putyin háborúját.

Borisz Sesztakovot az a Mihail Szuszlov nevezte ki, aki 1956-ban Budapesten járt, hogy visszaállítsa a megbukott rendszert Magyarországon. Borisz Sesztakov a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, hogy a háborút Ukrajnában Putyin elnök erkölcsileg már elveszítette. Most pedig katonailag is vesztésre áll. Ez arra ösztönözheti az orosz elitet, hogy megpuccsolja Putyint. Ily módon kikiálthatják őt bűnbaknak, és kezet nyújthatnak a Nyugatnak, mely jelenleg számos szankcióval sújtja Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Szijjártó – Lavrov

A magyar külügyminiszter büszkén közölte, hogy az uniós külügyi vezetők közül egyedül ő tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban. Az orosz diplomácia vezetője állítólag nem támogatta az Ukrajna elleni agressziót, de miután Putyin így döntött, ezért elszántan védelmezi azt.

Oroszország az agresszió miatt elszigetelődött.

A nyugati világ szankciókat alkalmaz ellene míg “szövetségesei” egyre inkább a békére buzdítják. Szamarkandban Üzbegisztánban találkozott velük Putyin elnök, aki lógó orral tért vissza, mert segítséget nem kapott, de figyelmeztetést bőven. Erdogan török elnök arra figyelmeztette, hogy minden hódítást vissza kell adni Ukrajnának. Még a Krímet is, melyet az oroszok 2014-ben foglaltak el. A kínaiak is békét sürgetnek. India miniszterelnöke hangsúlyozta: elmúlt a háborúskodás ideje.

Népszavazás nép nélkül

Négy ukrán tartományban is népszavazást rendeznek az oroszok. Megfigyelők szerint elképzelhetetlen, hogy háborús körülmények között ezen a lakosság többsége valóban részt vegyen. Az eredmények már valószínűleg régen megvannak Putyin páncélszekrényében. Csakhogy azokat senki sem fogadja el külföldön.

Ki akar hősi halált halni Putyinért?

Egy orosz YouTube csatorna megviccelte a Kreml szóvivőjének fiát. A műsorvezető egy toborzó iroda tisztjének adta ki magát, és felszólította Nyikolaj Peszkovot: teljesítse hazafias kötelességét, és vonuljon be katonának. A meglepett ifjonc közölte, hogy kizárólag Putyin elnök parancsára vonulna be, de nem hiszi, hogy erre sor kerülne. Az orosz elnök 300 ezer katonát akar behívni, hogy kiköszörülje a csorbát Ukrajnában. Ahol a katonai kudarc annál is kínosabb, hogy az utóbbi hetekben Putyin közvetlenül irányította a hadműveleteket Ukrajnában – félreállítva hadügyminiszterét és a vezérkart. Fél évvel  az Ukrajna elleni “korlátozott hadművelet” kezdete után az orosz eredmények siralmasak. Putyin azért rendez népszavazást, hogy Oroszországhoz csatolja a négy ukrán tartományt. Erre azért van szüksége, mert az orosz alkotmány kimondja: a haza védelmére bármilyen eszköz bevethető. Ez vonatkozik az atomfegyverre is, mellyel Putyin újra megfenyegette a világot. Amely azonban nem ijedt meg. Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Kijevben járt, ahol újabb katonai segítséget ígért.

Az oroszok csúfos katonai veresége után az USA úgy ítéli meg, hogy Putyin bukása reális opció. A CIA meg is fenyegette Putyint: amennyiben atomfegyvert alkalmaz Ukrajnában, akkor levadásszák ahogy korábban Ceausescut, Kadhafit vagy Szaddám Huszeint.

Orbán olasz barátja elfordul Putyintól?

A Liga minden szankciót megszavazott Oroszországgal szemben. Olaszország egykori belügyminisztere elmondta, hogy immár nem lát lehetőséget arra, hogy Olaszország új földgáz szerződést kössön Oroszországgal. Németország után Olaszország vásárolta a legtöbb földgázt az uniós tagállamok közül.

Olaszországban szeptember 25-én rendezik meg az országos választásokat, ahol a jobboldali-szélsőjobboldali koalíciónak jó esélye van a győzelemre. Giorgia Meloni lehet a miniszterelnök Rómában míg Matteo Salvini a belügyminiszteri posztra pályázik. Egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Akkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök Genova városában. Mindkét politikus zéró migránst akar látni Európában. Korábban egyetértettek abban is, hogy ellentétben a brüsszeli irányvonallal szorgalmazták az együttműködést Putyin orosz elnökkel, akit a Krím megszállása után a nyugati világ fokozatosan kiközösített. Matteo Salvini sokat köszönhet Putyinnak hiszen az ő támogatásával lett a Liga elnöke és később Olaszország belügyminisztere.

2018-ban Matteo Salvini még azt jelentette ki, hogy “orosz földön inkább otthon érzem magam mint Európa sok más országában.”

Salvini váltott, mert be akar kerülni az új kormányba, melynek vezetője, Giorgia Meloni kiállt Ukrajna mellett.

“A háború miatt megváltozott a véleményem Putyinról:

amikor valaki elkezd egy másik országot bombázni és megszállni, akkor minden megváltozik”

– jelentette ki Matteo Salvini.

Mi várható az új olasz kormánytól?

Nem olyan Európai Uniót akarunk mint Orbán Viktor – hangsúlyozta Silvio Berlusconi, aki az Il Giornale című lapnak nyilatkozott. Az olasz politika veteránja elmondta, hogy ők továbbra is az Európai Néppárt tagjai. Innen lépett ki a Fidesz mielőtt kidobták volna. Berlusconi, aki éveken át volt Olaszország miniszterelnöke, most nem kormányzati tisztségre pályázik hiszen életkora – 86 év – ezt már nemigen teszi lehetővé, hanem a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

Közben az olasz nagytőke szép csendben lepaktált Giorgia Meloni asszonnyal. Cernobbioban a rendszeres találkozó alkalmából kiderült, hogy szépen megegyeztek a szélsőjobboldali politikussal arról, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor harcol az olasz érdekekért Brüsszelben. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Meloni asszony felrúgja azokat a reformokat, melyeket a jelenlegi Draghi kormány azért vállalt el, hogy megkapja a rekord összegű támogatást az uniós helyreállítási alapból. Draghi miniszterelnök vállalta, hogy nem nyújt állami támogatást az uniós pénzekből a versenyképtelen vállalatoknak. Meloni asszony viszont támogatná a gyengélkedő olasz cégeket. Ily módon az egekbe szökne a költségvetési hiány és az államadósság. Ez utóbbi már ma is meghaladja az éves GDP 150%-át holott 60% lenne az engedélyezett felső határ.

“Olaszország mindig is az euróövezet gyenge láncszeme volt, ezért kissé tartunk az új Meloni kormánytól”

– mondta egy magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak, ahol neve elhallgatását kérte.

Clinton: nem a NATO bővítés okozta az orosz agressziót Ukrajna ellen

Putyin orosz elnök egyik érve a háborűra, hogy a NATO fokozatosan bekeríti Oroszországot, és azért kellett megtámadnia Ukrajnát, hogy ezt megakadályozza Clinton, volt USA elnök szerint hamis: “már korábban megtörtént volna az orosz agresszió Ukrajnában, ha nem bővítettük volna a NATO-t.”

“Én nemcsak különleges partneri viszonyt javasoltam Oroszországnak, de azt is, hogy végső soron bekerülhetnek a NATO-ba”

– emlékezett vissza a kilencvenes évekre Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott.

“Az oroszoknak azt mondtam, hogy a legnagyobb fenyegetést korunkban az jelentheti, hogy terrorista csoportok kezére kerülhetnek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek. Ezellen pedig közösen kell fellépnünk.”

Clinton elnökségének az idején három egykori Varsói Szerződés tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország lépett be a NATO-ba. Majd őket követte sok más ex szocialista ország – köztük a Szovjetunió három egykori tagállama: Észtország, Lettország és Litvánia.

“Akartak a balti államok valaha is a Szovjetunió részei lenni?”

– kérdezte Clinton, aki arra utalt, hogy 1940- ben a szovjet csapatok azt követően szállták meg Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Hitler – Sztálin paktumot kötött, amely felosztotta a régiót a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Finnországot is megtámadták a szovjet csapatok, amelyek elfoglalták  Karéliát, és a Szovjetunióhoz csatolták.

Putyin orosz elnök mindig is azt állította, hogy

“a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió felbomlása volt”

– emlékeztetett most Clinton az USA ex elnöke (1992-2000).

“Mondhattuk volna azt a lengyeleknek, hogy örökké orosz fenyegetésben kell élnetek? Biztos, hogy az oroszok nem kezdik újra? Mondhattuk volna ezt a magyaroknak és a többieknek?” – tette fel a költői kérdést Bill Clinton. Hozzátette: “ az Egyesült Államok és a NATO sohasem fenyegette Oroszország biztonságát. A kisebb egykori szocialista országoknak pedig joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek Oroszország közelében.”

Háború Ukrajnában

“Az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak. Kitől kapják a fegyvereket? Az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Miért akar belépni Finnország a NATO-ba? Mert tart Oroszországtól. Ha nem bővítettük volna a NATO-t, akkor az agresszió Ukrajna ellen hamarabb következett volna be” – érvelt Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy az ukrán csapatok első jelentős győzelmüket érték el az orosz agresszióval szemben a háború kezdete óta (február 24).

Putyin nem iszik, a környezete fél és vedel

Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.

A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.

A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.

Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.

Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.

És Orbán?

Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:

a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.

A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.

A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.

Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.

Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy

“diplomatát várunk, nem helytartót”.

Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK