Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

665 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az izraeli külügyminiszter és a magyar holokauszt

A holokauszt emléknapon a Yerusalem Postban Jair Lapid izraeli külügyminiszter emlékezett. Az emléknapon Mauthasenben az osztrák vezetőkkel együtt helyez el koszorút az áldozatok emlékére.

“Sokan látták apámat 1944 telén Budapest fagyos utcáin menetelni. A könyökénél lyukas kabátot viselő 13 éves fiú a halál üzenetével ment a Dunapart felé. Sokan tudták, hogy mi lesz ennek a vége, tudták, hogy valaki a folyóparthoz állítja, majd hátbalövi. Végül vele ez nem történt meg. Egy csoda mentette meg. De nem a sok ember közül mentette őt meg valaki, nem, ők végignézték és nem avatkoztak közbe” 

A német megszállást követően ide Mauthasenbe szállították a Horthy kormányzat náciellenes tagjait. Többi között Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert. Akinek azt kellett hallgatnia az SS őrök fogságában a Keleti pályaudvaron, hogy

“mocskos zsidók, a németek most elviszik őket, mert ők tudják, hogy kell velük elbánni!”

Nő az antiszemita cselekmények száma

A cionista világszövetség szerint 10 éve nem követtek el ilyen sok antiszemita bűncselekményt a világon. Ezek felét Európában, ahol a holokauszt lezajlott.

Benjamin Netanjahu Izrael ex miniszterelnöke korábban erre hivatkozva hívta az európai zsidókat Izraelbe. Az európai kormányok viszont azon az állásponton vannak, hogy meg tudják védeni zsidó polgáraikat. Ezért vesz részt a holokauszt megemlékezésen Hitler hazájában az osztrák kancellár is Mauthasenben.

Magyarország az EU második legkorruptabb állama

Azt mutatta ki az elmúlt évről a Transparency International, hogy csak Bulgária marad el mögöttünk ebben a kínos kategóriában. A pandémia mindenütt megnövelte a korrupció lehetőségét.

43 pontot ért el Magyarország a korrupciós listán, Bulgária 42-őt, Románia 45-öt. Dánia és Finnország áll az élen az Európai Unióban 88-88 ponttal. Az elmúlt tíz évben Magyarország korrupciós pont száma csökkent a leginkább: -12 pont! Ez furcsa fényben mutatja Orbán Viktor jelszavát, mely szerint Magyarország előre megy, nem hátra!

Európai ügyészség

Ezt az Európai Unió épp azért hozta létre, hogy csökkentse a korrupció lehetőségét. Világosan felismerte ezt a magyar kormány, amely nem lépett be az európai ügyészségbe, melynek élén az a Laura Codreanu-Kövesi áll, aki a román elit jelentős részét juttatta börtönbe Romániában. Emiatt elüldözték őt Romániából, amely tavaly még holtversenyben állt a korrupciós lista legalján az utolsó előtti helyen Magyarországgal.

Orbán Viktor előrelátását bizonyítja, hogy a magyar alkotmányba is beleíratta Szájer Józseffel: Magyarország nem léphet be az európai ügyészségbe! Szájer időközben lebukott, de az alkotmány még megvan, és csakis kétharmados többséggel módosítható.

Az USA a Magnyitszkij törvénnyel fenyegetőzik

A nemzeti együttműködés korrupción alapuló rendszerét nemcsak európai vizsgálat fenyegetheti hanem a New York-i ügyészség is, melynek felhatalmazása van olyan korrupciós ügyek vizsgálatára, melyek az Egyesült Államokat is érintik. Így buktatták meg Malajzia korrupt kormányfőjét, akit 12 éves fegyház büntetésre ítéltek.

Orbán Viktort valószínűleg kevéssé lelkesíti ez a perspektíva, ezért is tesz meg mindent a választási győzelem érdekében. Amíg Malajzia korrupt kormányfője hatalmon volt, a főügyész csak mosolygott azon, hogy az USA 4,5 milliárd dollárt keres rajta. Az elveszített választás után azonban megindult a jogi gőzhenger: Malajzia miniszterelnöke csaknem 1 milliárd dollárt fizetett vissza, de a perek nem álltak le. Még nejét is kikezdték korrupciós ügyekben.

Orbán Rachel családjával talán nem véletlenül  költözött Marbellara, bár Spanyolországgal van kiadatási egyezmény.

Tunézia diktátor elnöke, lopott vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült, ahol nem is zaklathatták noha hazája dollár milliárdokat követelt rajta.

Ki fizeti a rezsit?

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését  – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

“Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Kiszivárogott? OK. De ki szivárogtat?

A Völner botrány miatt követelik az ellenzéki pártok Orbán Viktor egyik legbizalmasabb hívének távozását követeli az ellenzék. Rogán irányítja a Fidesz választási kampányait és a kormánypárti sajtónak ő a “láthatatlan karmestere”. Ezért nagyon kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor beáldozná őt hiszen áprilisban választások lesznek.

Miképp érintett a Völner ügyben Rogán? Egyelőre csak úgy, hogy kabinetfőnöke és barátja, Nagy Ádám úgy vizsgázott Pécsett a jogi karon, hogy ott sem volt. A Völner botrány kulcs figurája, Schadl György intézte el neki ezt. Mit kapott érte cserébe az előzetesben kuksoló kétes figura, aki a nemzeti együttműködés rendszerében pénzért osztogatta a végrehajtói állásokat? Felettesének, Völner Pál ex államtitkárnak több mint 80 milliós vesztegetési pénzt juttatott el. Orbán problémája az, hogy azért működhetett ilyen magabiztosan ez a korrupciós maffia, mert legfelső körök védelme alatt állt.

Ki lehet a “gazdi”?

Kabinet főnökének lebukása után a gyanú egyre inkább Rogán Antalra terelődik. A rendőrségi lehallgatás szerint volt egy “gazdi” a Völner botrányban, aki messze az államtitkár fölött állt. Ez lehetett akár Rogán Antal is, aki naponta találkozhat a miniszterelnökkel miközben Völner Pálnak erre korábban is ritkán lehetett esélye, mert a nemzeti együttműködés rendszerében jóval alacsonyabb ranggal büszkélkedhetett – függetlenül attól, hogy évfolyamtársa volt Orbán Viktornak a pesti jogi karon.

Az ellenzék közleménye szerint “okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtó maffia működésének.”

Kiszivárogtatás?

A nemzeti együttműködés rendszere számára ugyancsak kínos Völner botrány decemberben kezdődött. Az államtitkár lemondott, de képviselői mandátumát megtartotta. Nyilván Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy szükség lehet még rá, mert csak vele van meg a kétharmad.

1734 oldalon foglalta össze a rendőrség a Völner ügyet, melyből az ellenzéki 444.hu portál tett közzé bőséges idézeteket. Hogy juthatott a nemzeti együttműködés jól záró gépezetében ilyen kínos terhelő dokumentumhoz egy ellenzéki portál? Ez mindenképp érdekes kérdés a választási időszakban amikor a lojalitás különösen felértékelődik.

A titkosszolgálatok nemrég kiszivárogtatták Kövér László beszédét, melyet csaknem két éve mondott el, és amelyben ráuszította a szolgálatokat az ellenzékre. Mindkét kiszivárogtatás azt mutatja, hogy a választások közeledtével Orbán Viktor már nem számíthat 100%-ig a rendőrség és a titkosszolgálatok lojalitására. Ez azért különösen kellemetlen, mert ott a vezérkarokban igen jól értesült emberek ülnek.

Kína nem akar konfrontációt

Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét azt hangsúlyozta, hogy országa nem akar konfrontációt. A pandémia miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét  a svájci városban.

“A konfrontáció nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg: katasztrófához vezethet” – jelentette ki Kína elnöke, aki nem is titkolta, hogy otthon is komoly problémákkal kell szembenéznie a Covid járvány és a gazdaság lassulása miatt. Hszi Csinping jelezte, hogy a pandémiát csakis együttesen győzhetik le a világ országai. Kína lezárta határait, hogy így akadályozza meg a járvány terjedését. Az Omicron vírusmutáns ennek ellenére megjelent Pekingben is, ahol februárban rendezik meg a téli olimpiát. A kínaiak annyira tartanak a járványtól, hogy nem árusítanak jegyeket a téli olimpiára, azon kizárólag meghívottak vehetnek részt. A davosi virtuális konferencián felszólal dr. Fauci is, aki a járvány elleni küzdelem első számú szakértőjének számít az Egyesült Államokban.

“Egy hajóban ülünk”

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping, aki szerint, ha a világ országai egyenként akarják megoldani a problémáikat, akkor a kis hajók közül több elsüllyedhet. Ha viszont tudomásuk vesszük azt, hogy egyetlen nagy hajóban ülünk, akkor az megbirkózhat a viharokkal – mondta Hszi Csinping elnök a davosi virtuális konferencia első napján.

Globális kockázatok

A davosi világgazdasági konferecia előtt a szervezők kiadtak egy előrejelzést, mely felvázolja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembe kell nézniük a világ államainak. Ebben a dokumentumban kiemelt szerep jut a klímaváltozás elleni harcnak, amelyet a pandémia és az energia válság jelentős mértékben hátráltat. Hszi Csinping elnök például nem említette, de tavaly a szén kitermelés rekordot döntött Kínában miután a gyakori áramszünetek miatt erre fel is szólították a bányák üzemeltetőit, akiket még nem is oly rég azzal fenyegettek, hogy bezárják az erősen környezetszennyező szénbányákat Kínában.

A kínai elnök után egymásután mondják el davosi üzenetüket a világ vezetői. A szervezők abban reménykednek, hogy ezek iránt is érdeklődés mutatkozik majd bár pontosan tudják: a világot elsősorban az érdekelte, hogy a vezetők miről beszélgettek zárt ajtók mögött Davosban.

Az ember, aki ott sem volt

A pécsi egyetem jogi kara felfüggesztette egy tanársegéd vizsgáztatási jogát, mert anélkül írta alá az indexeket, hogy akár látta volna a vizsgázókat.  Mészáros Pál Emil a többi között Nagy Ádámot vizsgáltatta így, aki nem más mint Rogán Antal kabinetfőnöke.

A Népszava tudósítója szerint Pécsett már régóta köztudott volt, hogy el lehet intézni vizsgákat sőt diplomákat is a jogi karon. Ahol a vizsgálat most folytatódik. Ki intézte ezeket az ügyeket? Schadl György, aki a Völner ügyben leginkább érintett, mert ő osztogatta a végrehajtói állásokat is némi pénzért. Ebből juttatott azután több mint 80 millió forintot az igazságügyi minisztérium egykori államtitkárának. Völner Pál, aki maga is jogi végzettségű – együtt járt a budapesti egyetemre Orbán Viktorral – állítólag maga is kért szívességeket Schadl Györgytől bizonyos diákok számára.

A felső kapcsolat

A rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetések egyértelműen arra utalnak, hogy nem Völner Pál irányította a megvesztegetési rendszert hanem a nemzeti együttműködés rendszerének egy magasabb rangú tagja. Ki lehet a titokzatos gazdi, aki gondosan külföldre utazott, hogy onnan intézze azokat a telefonokat, amelyek nem kívánkoznak a nyilvánosság elé? Korábban Varga Juditot is gyanúba fogták az ellenzéki lapok, de később kiderült, hogy nem róla van szó. Az viszont mind a mai napig nem vált világossá: ki lehet a titokzatos gazdi, akinek a védelmében Völner Pál vígan folytathatta megvesztegetési bizniszét? Rogán Antal kabinetfőnökének szereplése az ügyben kiválthat bizonyos gyanút hiszen a választási kampányokat és a kormánypárti propagandát irányító miniszter valóban kulcs figura a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor aligha nélkülözhetné most amikor a választási harcnak minden korábbinál nagyobb a tétje: végetér-e az Orbán korszak, ahogy azt Washingtonban, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Rómában remélik vagy kap újabb négy évet Orbán Viktor?

Mit keresnek a magyar katonák Maliban?

A magyar honvédség külföldi missziói gyakran életveszélyesek ugyanakkor az eredményességük ugyancsak kérdéses. Afganisztánból például 20 év után vonultak ki a külföldi békefenntartó erők, hogy utánuk visszajöjjenek a tálibok.

A magyar honvédség Maliban vállalt szerepet: a katonák a harcokban nem vesznek részt, a kiképzésben viszont igen. Benkő Tibor honvédelmi miniszter erről így nyilatkozott a minisztérium portálján:

“Akárcsak Afganisztánban vagy a Balkánon, a kulturális és vallási különbségek ebben a térségben is sok feszültséget eredményeznek. Minden problémát a keletkezési helyén kell orvosolni, hogy aztán később ne Európában kelljen kezelni ezeket a nehézségeket.”

Maliban az Európai Unió fegyveres erőinek keretében vesznek részt a helyi csapatok kiképzésében a magyar honvédség tisztjei és katonái. Korábban francia csapatok tartották fenn a rendet, akik az iszlamista rendszert megdöntötték.

Líbiai hatás

2011-ben Kadhafit, Líbia diktátorát 42 éves uralom után, saját népe darabokra tépte – nyugati világ lelkes támogatásától kísérve. Kadhafi tuareg segéd csapatai kivonultak Líbiából Maliba, ahol az ország északi részén szintén tuaregek élnek. Ők az úgynevezett kék emberek. Algériából megérkezett az Al Kaida helyi fegyveres ereje, amely a tuaregekkel együtt megteremtette az iszlám államot Mali északi részén. Őket győzték le a francia csapatok, akiket Mali kormánya hívott be.

Wagner hadsereg

Mali új vezetése összetűzésbe keveredett a franciákkal, és ezért az oroszokhoz fordult. Putyin kapva kapott az alkalmon, és Maliba küldte a Wagner hadsereg katonáit. Ez a magán hadsereg az orosz fegyveres erők elit alakulatainak kiszolgált veteránjaiból áll. Putyin parancsait követik, de ezért kiemelt zsoldot kapnak. Jelen pillanatban ők a Maliban működő hadsereg hivatalos kiképzői. Párizs emiatt többszöris tiltakozott, de az orosz diplomácia erről nemigen vett tudomást mondván, hogy magánhadseregről van szó.

A Wagner hadsereg nemcsak Maliban, de Libiában és a Közép Afrikai Köztársaságban is igen aktív. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ez az afrikai kivándorlók egyik legfőbb útvonala Európa irányában.

Kadhafi diktatúrája a migráció elleni küzdelem védőbástyája volt. Az embercsempészeket Kadhafi idejében elevenen megnyúzták az oázis közepén.

Putyin azért akarja kontrollálni a migráció útvonalait, hogy ezzel is zsarolni tudja az Európai Uniót. Belarusz és Lengyelország határán próbálták ki ezt a módszert.

Kérdés, hogy az Európai Unió fegyveres ereje – benne 80 magyar katona – mit tehet ez ellen Maliban?

Orbán csehül áll

Reméljük, hogy ahogy mi elzavartuk Babist, a magyarok ugyanígy tesznek Orbán Viktorral is – mondta a cseh képviselőház elnökasszonya. Markéta Pekarova Adamova nemcsak Orbán belpolitikáját bírálta hanem azt is, hogy a magyar miniszterelnök felajánlotta segítségét annak a kazahsztáni rendszernek, amely belelövetett a tüntetőkbe.

Ez a nyugatbarát vonal, melyet az új kormány képvisel Prágában. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, aki már korábban is bírálta a magyar miniszterelnököt, most szintén a kazahsztáni események kapcsán fejezte ki nemtetszését Orbán szolidaritási nyilatkozata miatt.

“Olyan vezetésnek nincs szüksége szolidaritásra, mely felszólítás nélkül tüzet nyit a tüntetőkre!”

Zeman elnök, aki az utolsó percig megpróbálta megakadályozni a külügyminiszter kinevezését, sietett elnézést kérni a magyar kormányfőtől. Zeman elnök hírhedt támogatója Moszkvának és Pekingnek Prágában.

Visegrádi egység?

A prágai bírálatok azt mutatják, hogy vége annak a baráti viszonynak, amely Orbánt a Moszkvában végzett Babis miniszterelnökkel összekötötték. Annak idején Orbán Viktor lelkesen kampányolt Babis mellett. Az akkori cseh kormányfővel együtt keresték fel a magyar határ kerítést, később pedig Usti Nad Labemben együtt tartottak sajtóértekezletet a cseh választási kampány idején. Babis mégiscsak megbukott, mert a nyugati nagykövetségek tanácsára egyetlen parlamenti párt sem akart vele koaliciót kötni.

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap, hogy nem zavarja-e mindez, de ő vállát megvonva csak annyit közölt: a baloldali és liberális újságírók a vágyaikat veszik valóságnak.

Dobrev lenne az utód?

Ha az ellenzék nyerne az áprilisi választásokon, akkor nagy valószínűség szerint Dobrev Klára lenne a a külügyi tárca vezetője. Ő jelenleg parlamenti képviselő Brüsszelben, de bejelentette: nem indul újra az alelnöki posztért, mert teljes erővel a magyar választásokra koncentrál. Hozzátette: küzdeni akar az Európai Egyesült Államokért. Ez egybevág az Európai Unió nagyhatalmainak vonalával: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország jelenlegi kormánya ugyancsak elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak.

Amelynek deklarált ellenfele Orbán Viktor miniszterelnök. Akit ebben támogat Trump, az USA ex elnöke. Rajta kivül pedig Moszkva és Peking. A front vonalak elég világosak, de Macron francia elnök nem véletlenül jelentette ki, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Ha újra nyer a választásokon, akkor vele fognak tárgyalni noha a bukását szeretnék Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában.

Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban 

A kazahstáni lázongások során egyre-másra döntik le Nazarbajev ex elnök szobrát Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagyrésze a megélhetésért küzd a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 41 éves lánya Nagy Britanniában.

300 millió dollárt vitt külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

8,75 millió fontért vásárolt kastélyt Londonban Alija Nazarbajeva és mellé 18 millió fontért egy luxus repülőgépet – írja a londoni Sunday Telegraph. A jelenleg 41 éves Alija Kazahsztán diktátorának a legfiatalabb lánya, aki brit állampolgárságot akart szerezni még 2006-ban. Főként pedig ki akarta hozni a pénzét Kazahsztánból, ahol a papa már a szovjet időkben is fontos elvtárs volt, a rendszerváltás után pedig teljhatalmú úr a soknemzetiségű és sokvallású országban, amely dúskál ásványi kincsekben. Ezek eladásából a hatalmi piramis csúcsán álló Nazarbajev família dollármilliárdokat szerzett.

Az idén már 82 éves Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki tisztről 2019-ben, de a hatalmat nem adta át. Továbbra is a Védelmi Tanács vezére maradt, márpedig ez Kazahsztán igazi hatalmi központja. Csak a gázáremelés miatt kirobbant lázongások következtében váltotta le őt utóda, Tokajev elnök. Egyben hazaárulással vádolta meg a nemzetbiztonság főnökét – Nurszultan Nazarbajev  bizalmasát. Letartóztatták a nemzetbiztonsági szolgálat helyettes vezetőjét is, aki nem volt más mint Nazarbajev unokaöccse. Putyin portálja, az Rt.com arról számolt be, hogy őt szabadon engedték.

Menekülő út

A Sunday Telegraph értesülései szerint a bukott diktátor először lánya londoni kastélyában akarta kipihenni fáradalmait, hogy onnan tovább menjen Alija Nazarbajeva Dubajban megvásárolt palotájába – ha szorul a hurok. Ezt a palotát a diktátor lánya még 2006-ban vette meg 16 millió dollárért Dubajban, amelynek egyik fő előnye, hogy nincsen kiadatási egyezménye a világ országaival. Az Rt.com úgy tudja, hogy Nurszultan Nazarbajev még Kazahsztánban van.

A diktátor családja gondosan felkészült a menekülésre: nemcsak Alija Nazarbajeva, de a család több más tagja is bevásárolt a méregdrága londoni ingatlan piacon. A papa, Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán szerzett kastélyokat, de ezek után tudakozódni kezdett a francia rendőrség. A vizsgálatot az Élysée palotából leállították mondván Kazahsztán túlságosan fontos gazdasági partner. A brit rendőrség is érdeklődött miután Nazarbajev veje megvette András királyi herceg egykori kastélyát, amely olyan drága volt, hogy évekig nem kellett a kutyának sem. 15 millió fontot fizetett ezért Nazarbajev veje. A Scotland Yard nyomozni is kezdett a kazah diktátor családjának pénzügyei után, de ők emiatt beperelték a rendőrséget. Amelynek az ingatlan vásárlások mellett az is feltűnt, hogy Alija Nazarbajeva beperelte pénzügyi tanácsadóit Nagy Britanniában. Aztán ezt a pert közös megegyezéssel rendezték. A Scotland Yard pedig pórul járt: a brit bíróság elvetette az indítványt, hogy ellenőrizzék alaposabban a Nazarbajev família 80 millió fontos londoni ingatlan ügyeit.

Tony Blair méregdrága tanácsai

Kazahsztán diktátorát a külföldi sajtó gyakran bírálta az emberi jogok semmibevétele miatt. Ezért Nurszultan Nazarbajev felbérelte az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair irodáját, hogy adjon tanácsot: miképp lehetne kedvezőbb képet kialakítani Kazahsztán rendőr államáról. A Tony Blair Associates 2011-től tevékenykedett a kazah diktátor tanácsadójaként. Állítólag maga Blair írta Nurszultan Nazarbajev elnök beszédének egy részét, melyet Cambridge egyetemén mondott el 2012-ben.

Amikor a kazah biztonsági erők belelőttek a tömegbe 2011-ben, és megöltek legkevesebb 14 embert, akkor Tony Blair segített abban, hogy elsikálják az ügyet a külföldi sajtóban. Amikor emiatt kérdőre vonták Őfelsége egykori miniszterelnökét, akkor levélben így válaszolt: “ezek a tragikus események nem homályosíthatják el Kazahsztán óriási fejlődését.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK