Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1120 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miről tárgyalt a magyar vezérkari főnök helyettese az orosz katonai attaséval?

A NATO tagállamok diplomatáinak körében feltűnést és megütközést keltett, hogy a kínai nagykövetség ünnepi fogadásán Kajári Ferenc altábornagy hosszasan beszélgetett Szmirnov ezredessel, a távozó orosz katonai attaséval.

“Általában furcsának és nemkívánatosnak tartjuk az ilyen viselkedést, ráadásul azzal az orosz katonai attaséval, aki 100%-os valószínűséggel a katonai hírszerzés – GRU –  tisztje”

– mondta a Vsquare portálnak egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú NATO tisztviselő Brüsszelben.

Jelenleg már csak Magyarországon van orosz katonai attasé, mert Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően kiutasították őket a visegrádi országok. Magyarországon jelenleg öt orosz katonai attasé is akkreditálva van, ha a helyetteseket is beszámítjuk. A NATO központban úgy tartják számon a katonai attasékat mint akik a hírszerzés – a GRU – tisztjei. Magyarországon több orosz diplomata tartózkodik – a számuk 45 – mint a három másik visegrádi államban összesen! A visegrádi együttműködés lényegében összeomlott azt követően, hogy Orbán Viktor nyíltan oroszbarát politikát folytat még Putyin Ukrajna elleni agressziója után is.

Kajári tábornok a magyar katonai titkosszolgálat főnöke volt

2016-ban nevezték ki erre a fontos posztra az idén 57 éves főtisztet, aki szolgált Afganisztánban is, és Koszovóban az első magyar parancsnok volt a KFOR élén, amely a NATO nevében próbálja meg fenntartani a rendet az albán többség és a szerb kisebbség között. Szerbia és Oroszország rendkívüli mértékben érdeklődik Koszovó iránt.

Moszkva balkáni érdeklődése fokozódott az ukrajnai agressziót követően, a magyar diplomácia erőteljesen támogatja az oroszbarát erőket a térségben.

Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjének kampányzáró nagygyűlésén mondott beszédet – ékes szerb nyelven! Koszovói szolgálata után Kajári Ferenc visszatért a katonai titkosszolgálat élére. Innen léptették elő a vezérkari főnök helyettesévé, ahol a munkaköréhez tartozik a katonai titkosszolgálat felügyelete is. Nariskin tábornok családjának birtoka volt Magyarországon, valószínűleg menekülőútnak szánta. Nariskin tábornok az orosz titkosszolgálat főnöke, aki a hírek szerint nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Ezért az orosz elnök nyilvánosan megalázta a Védelmi Tanács ülésén, de nem váltotta le Nariskin tábornokot, aki kiszivárgott hírek szerint rendszeresen tárgyal a CIA igazgatójával William Burns-szel. A CIA igazgatója korábban moszkvai nagykövet volt tehát jó ismerőse Nariskin tábornoknak.

Orbán mindent Trump győzelmére tesz fel

A magyar miniszterelnök eddig ügyelt arra, hogy míg élesen konfrontálódik az Európai Unió vezetésével addig a NATO-val szemben jóval óvatosabb politikát folytat, mert tudja: az amerikaiak nem viccelnek! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a NATO tagállamok tömegesen utasítják ki az orosz diplomatákat, különösen azokat, akiket a titkosszolgálat tisztjeinek tartanak.

Ebben a helyzetben a kínai nagykövetség ünnepi fogadásán nyíltan beszélgetni az orosz katonai attaséval a magyar katonai titkosszolgálatot felügyelő vezérkari főnökhelyettesnek, nyílt kihívást jelent a NATO-val szemben.

Kajári Ferenc altábornagy tüntető gesztusa nyilvánvalóan Orbán Viktor utasítására történt vagyis a miniszterelnök ország – világ előtt igyekszik megerősíteni: számára a szoros kapcsolat Oroszországgal és Kínával stratégiai döntés akármit is gondol erről az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Trump, ha nyer megdorgálhatja ezért Orbán Viktort hiszen megüzente neki: nem ért egyet azzal, hogy a magyar miniszterelnök Putyin és Hszi Csin-ping kezét rázogatja. Dehát Trump maga is erre készül. Ezért lehet, hogy elnézi Orbán Viktornak az orosz és Kína-barát politikát hiszen Európában igen kevés szövetségese van. Orbán viszont Strasbourgban is jelezte: pezsgőt bont, ha Trump győz.

Kamala Harris viszont Trump szemére hányta, hogy olyan diktátorokkal és autokratákkal paktál mint Kim Dzson-gun, Hszi Csin-ping, Putyin és Orbán Viktor! Illusztris társaság …

Meloni mesterterve: a szélsőjobbal egyesült Néppárt

Az olasz kormányfő konferenciát rendez Dubrovnikban a családról: erre meghívták az Európai Néppártot éppúgy mint a Meloni féle szélsőjobb csoportosulást – ECR – és mint a Patriótákat. A Fideszt Gál Kinga és Koncz Zsófia államtitkár képviseli.

Meloni mesterterve nem más mint az olasz modell kiterjesztése Európára. Ezt még Berlusconi találta ki, az ő pártja, a Forza Italia adja jelenleg a külügyminisztert az olasz kormányban. Antonio Tajanit jól ismerik Brüsszelben is hiszen egy ideig az Európai Parlament elnöke volt.

Meloni mestertervét Orbán Viktor már előterjesztette Angela Merkel kancellárnak, de ez lett az egyik fő oka a szakításnak. Németországban ugyanis tűzfal választja el az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali pártot a politikai élettől. Nemcsak a náci múlt miatt…

USA vétó

A hidegháború idején az Egyesült Államok tűzfallal választotta el a kommunista pártot a hatalomtól annak ellenére, hogy az elismerte a demokratikus normákat, és nem törekedett diktatúrára mint a testvérpártok Európa keleti felén. A fattore K, a kommunista tényező az olasz belpolitika legfontosabb szempontja volt a hidegháborús időkben. Olaszország akkor második legerősebb pártja nem kerülhetett hatalomra csak a fordulat után amikor a Szovjetunió megbukott, és a korrupciós botrányok elsöpörték a kereszténydemokratákat és a szocialistákat Itáliában.

Németországban most a náci tényező az, mely távol tartja a hatalomtól az Alternative für Deutschland pártot, amelynek egyre növekszik a támogatottsága. Miért vétózza meg ezt az USA? Nem a náci múlt hanem az oroszbarát jelen miatt.

Ez a problémája Orbán Viktornak is, akit ezért nem engedett be Meloni az ECR szövetségbe. Meloni és Orbán közös álma: a szélsőjobb és a jobboldal együttműködése emiatt valószínűleg vágyálom marad. Az USA ugyanis nem azért állította vissza vezető szerepét a nyugati világban, hogy megengedje egy oroszbarát irányzat vezető szerepét Európában. Oroszbarát szervezeteknek az Egyesült Államok nem oszt lapot Európában. Meloni ezt már észrevette, Orbán Viktor még nem…

Nem jó üzlet az X Elon Musknak

A világ leggazdagabb embere két évvel ezelőtt 44 milliárd dollárért vette meg a Twittert, amelyet átkeresztelt X-nek és ahonnan kirúgta a munkatársak nagy részét. A Fidelity jelentős részvény pakettet szerzett a Twitter – X- ben, melyet Elon Musk elsősorban politikai okból vásárolt meg.

A Fidelity szerint részvény pakettjének értéke két év alatt 79%-kal csökkent! Ha a Fidelity becslése megfelel a valóságnak, akkor Elon Musk jól ráfázott az üzletre, mert a 44 milliárd dollárja immár csak 9,4 milliárd dollárt ér. Más befektetők persze értékelhetik másképp az X-et – írja a CNN gazdasági rovata, amely rámutat arra, hogy Elon Musk cége nem tesz közzé ellenőrzött adatokat önmagáról, ezért biztosat jóformán senki sem tudhat.

A politikai befektetés nem mindig jó üzlet

Elon Musk Trump támogatására vásárolta meg a Twittert, mely hamarosan X lett. Amíg Trump elnök volt, a Twitter profitált ebből, de azután letiltották a szélsőséges nyilatkozatok miatt a dollár milliárdos elnökjelöltet. Sok hirdetést lemondtak Elon Musk politikája miatt, mert a dél-afrikai milliárdos teret enged a szélsőséges nézeteknek. Ugyanakkor Elon Musk interjúját Donald Trumppal sokan figyelemmel követték. Az ex elnök megígérte Elon Musknak, hogy amennyiben megválasztják, akkor szerepet ad Washingtonban a világ leggazdagabb emberének. Aki legnagyobb Tesla gyárát Sanghajban működteti, ezért arra ösztönzi Trumpot, hogy fogja vissza Kína ellenes szankcióit, ha hatalomra kerül.

A hirdetők elfordulnak az X-től: 26%-os csökkenés várható jövőre – állapította meg a Kantar ügynökség felmérése. A hirdetőket az nyugtalanítja, hogy szélsőséges tartalmak mellett jelenhetnek meg az X-en, és ez károsan befolyásolhatja a reklám hatását. Maga Elon Musk is sok hirdetőt elriaszt, mert olykor összeesküvés elméleteket terjeszt, melyek közül van antiszemita tartalmú is. Elon Musk azután elnézést kért az antiszemita összeesküvés elmélet terjesztése miatt, de magánemberként úgy nyilatkozott, hogy “az emiatt távozó hirdetők elmehetnek a p… ba!”

Az X azt állítja, hogy 570 millió aktív felhasználója van, de ezt független források nem erősítették meg. A CNN szerint 20%-kal csökkent az X aktív használóinak száma a két évvel ezelőttihez képest amikor Elon Musk megvásárolta a Twittert.

Az X mindenesetre hasznos Elon Musk mesterséges intelligencia fejlesztése számára: a Grok ugyanis ezekre a véleményekre alapozza szoftver fejlesztését.

Mennyit ér most az X?

“Elon Musk nyilvánvalóan túlfizette a Twittert: 44 milliárd dollárt adott érte amikor valójában 30 milliárdot érhetett. Ma körülbelül 15 milliárd dollárt érhet“

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Dan Ives, a Wedbush Securities vezetője.

Újabb magyar bíboros

A 68 éves Német László, belgrádi érseket is a bíborosi kollégium tagjának jelölte Ferenc pápa, így egyidőben két magyar főpap is a pápaválasztó közösség tagja lehet.

Szerbiában a katolikus egyház kisebbségben van, elsősorban a magyarok között vannak hívei. A vatikáni szabályok szerint 120 80 év alatti bíboros lehet a pápaválasztó testület tagja. Korábban szinte kizárólag olasz főpapok lehettek pápák, de II. János Pál 1978-as megválasztása óta már nem Olaszország adja Krisztus földi helytartóját. Ferenc pápa előszeretettel nevezi ki a kis katolikus közösségek vezetőit bíborossá míg a nagy egyházak a korábbinál csekélyebb lehetőséget kapnak. A 44 éves Mykola Bichok, az Ausztráliában élő ukrán görögkatolikusok püspöke lesz a legfiatalabb bíboros. Ferenc pápa ezzel is állást foglal az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ukrajna vatikáni nagykövete üdvözölte a döntést annak ellenére, hogy Kijevben az ottani görögkatolikus érsek  kinevezésre gondoltak.

A latin-amerikai kinevezések ezúttal is dominálnak, Észak Amerikának csak egyetlenegy új bíboros jutott: Toronto érseke. Az egyháztörténet első latin-amerikai pápája igyekszik minél több új bíborost kreálni Latin Amerikából abban a reményben, hogy utóda is ebből a közösségből jöhet.

A jezsuita pápa négy új ferencrendi szerzetest nevezett ki bíborossá

Közülük különösen érdekes Teherán érseke hiszen Irán jelen pillanatban háborúban áll Izraellel, a katolikus közösség nem igazán jelentős. Ferenc pápa a mostani 21-el együtt összesen 92 új bíborost nevezett ki, aki pápaválasztó korban van vagyis még nem érték el a nyolcvan éves korhatárt. Elődje, XVI-ik Benedek pápa 24 új bíborost kreált, a lengyel pápa, II. János Pál hatot a pápaválasztó kollégium tagjai közül.

Ferenc pápa nagyon is tisztában van a migráció fontosságával hiszen maga is olasz bevándorlók gyermekeként született Argentínában. A Vatikán migrációért felelős “minisztere” ezért is kapta meg a bíborosi  kalapot.

“Orbán nem lehet a jobboldal vezére, mert III/2-es ügynök volt”

Für Lajos egykori hadügyminiszter, az MDF akkori elnöke Herényi Károly frakcióvezetőnek harminc évvel ezelőtt  amikor felmerült a kérdés az 1994-es választási vereség után, hogy ki vezesse a jobboldalt az állította Orbán Viktorról, hogy III/2-es ügynökként szerepelt a listákon ezért nem veheti át a jobboldal vezető szerepét. 

A Fidesz nem véletlenül nem hajlandó feltárni az egykori ügynöklistákat. Herényi Károly erről Havas Henriknek nyilatkozott harminc év után, hangsúlyozva, hogy ezt a sztorit felkínálta a magyar sajtónak, de senki sem volt vevő rá mind a mai napig. Vajon miért nem?

Havas Henrik felidézett egy jogász futball mérkőzést, melynek szünetében az ifjú Orbán Viktor bevallotta: aláírt a titkosszolgálatnak, mert csakis így remélhette, hogy Budapesten tanulhat a jogi egyetemen. Putyin talán ezzel zsarolhatja a magyar miniszterelnököt, aki 2009-ig elszántan bírálta Moszkvát, azután viszont Oroszország trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban.

Kiképzés a Szovjetunióban

Hogy képezték ki a III/2-es ügynököket? Cséfalvay Tamás altábornagy, aki hírszerző feladatát a Vatikánban teljesítette, így számolt be erről: “a katonai kiképzés első három hónapját Magyarországon töltöttük, majd pedig irány a Szovjetunió, ahol nyolc hónapos intenzív kiképzés folyt. Olykor vért köptünk a hóra, annyira meghajtottak minket a szovjet kiképző tisztek az Uralban. Hazatérés után egyetlen szó sem utalt arra az életrajzunkban, hogy valaha jártunk volna a Szovjetunióban. Ugyanígy nem javallott volt a kommunista párttagság. A rendszerváltáskor csak két főtiszt volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt a kommunista párt tagja, ezért a jobboldal imádott engem.”

Cséfalvay Tamás altábornagy utolsó megbízatása Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadói posztja volt. 2020-ban tisztázatlan körülmények között meghalt miután az akkor titokban megalakuló Dobrev kormány felkérte, hogy legyen a katonai hírszerzés vezetője.

Orbán a KGB kedvencéből a CIA üdvöskéje lett

Gorbacsov és Reagan megállapodtak arról, hogy Magyarország – néhány más akkori szocialista államhoz hasonlóan – átkerül a nyugati táborba. Erről az apróságról a magyar közvéleményt elmulasztották értesíteni, de mind Moszkvában mind Washingtonban fontosnak tartották a káosz elkerülését. Ezért az USA akkori nagykövete érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja irányítani a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyen rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek személyes biztonságára a magyar belügy szorgosan ügyelt már a szocialista rendszer utolsó éveiben is. Ki vezette azt a belügyi alakulatot, mely Orbán Viktort és a rendszerváltás hőseit védelmezte 1990 előtt? Pintér Sándor vezérezredes, Orbán Viktor örökös belügyminisztere. 1988-ban amikor Orbán Viktor megalakította első kormányát, akkor nem Pintér Sándor volt a belügyi tárca elsőszámú várományosa, ám egy olyan dossziét prezentált Orbán Viktornak, amely meggyőzte az ifjú miniszterelnököt arról: ő a leginkább megfelelő jelölt a belügyminiszteri posztra. Orbán többször is megkísérelte Pintér Sándor leváltását, de minden egyes alkalommal figyelmeztették Washingtonból: mi nagyon meg vagyunk elégedve a belügyminiszterrel! Orbán retirált, és Pintér Sándor maradt. Már elmúlt 75 éves, de rendületlenül tovább szolgál. Védelmezi csapatát: Csányi Sándort, az OTP elnök vezérigazgatóját és Hernádi Zsoltot, a MOL főnökét, akit korrupció miatt le akarnak csukni Horvátországban. A dúsgazdag trió biztonságban akarja tudni hatalmas vagyonát, ezért mindinkább Magyar Pétert támogatja, aki nem nélkülözi Brüsszel és Washington megértő támogatását. Magyar Péter – éppúgy mint Orbán Viktor – minden bizonnyal szolid titkosszolgálati kiképzéssel és támogatással rendelkezik, a forgatókönyvet pedig Washingtonban írják.

David Pressman nagykövet nyíltan kétségbe vonta a nemzeti együttműködés rendszerének demokratikus jellegét. Ez kódolt hadüzenet: ha a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor Orbán Viktor talpára útilaput kötnek. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Trump sikeréért…

Orbán király meztelen

Miniszterelnök úr, milyen háttéralkut kötött Vlagyimir Putyinnal? – érdeklődött a Facebookon Magyar Péter annak kapcsán, hogy Orbán Viktor politikai igazgatója úgy fogalmazott épp a magyar 56 tanulságaira hivatkozva, hogy Ukrajnának nem kellett volna ellenállnia az orosz agressziónak.

Orbán Viktor azzal alapozta meg politikai karrierjét, hogy Nagy Imre temetésén először mondta ki nyilvánosan 56 jelszavát: ruszkik haza! Emellett ki is tartott egészen 2009-ig amikoris a hatalomra készülődő ellenzék vezéreként találkozott Putyin orosz elnökkel Szentpéterváron. Azóta megtörtént a pálfordulás: teljes az összhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. Vajon miért? Lehetne magyarázat a titkosszolgálati múlt, de Orbán Viktor esetében ennél lényegesen többről volt szó: egy történelmi trendről, melyet a magyar miniszterelnök szolgált.

Merkel, Orbán és a kontinentális együttműködés

A keleti nyitás valójában német elképzelés, amely mögött az a stratégiai terv állt, hogy Európa Oroszországgal és Kínával együttműködve megteremti a világgazdaság új centrumát az Egyesült Államokkal szemben. Angela Merkel kancellár 17-szer járt Pekingben amíg a német kormány élén állt, Putyinnal pedig hol németül hol oroszul társalgott hiszen tanulmányai egy részét Szentpéterváron végezte, melyet akkor még Leningrádnak hívtak. A nagy terv megbukott, mert Németország elitje késve vette észre a digitális globalizációt, a német ipar elkényelmesedett, mert a hagyományos analóg ágazatai sikeresek voltak a világpiacon. Aztán beütött a krach: Putyin agressziója Ukrajna ellen. Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin agresszióját kihasználva új hidegháborút indított el, melyben Európa csak másodhegedűs lehet az Egyesült Államok mögött.

Az európai – orosz – kínai együttműködés ábrándja szertefoszlott, Orbán Viktor olyan trendhez csatlakozott, mely elbukott.

A semlegesség mint fügefalevél

Merkel kancellár taktikusan nyugdíjba ment látván a koncepció bukását ám Orbán Viktor ezt nem tehette meg hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének léte rajta áll vagy bukik. Meghirdette a szuverén és semleges gazdaságpolitikát, amely tragikomikus egy globalizált világban. Két semleges ország sokkal jobban felismerte a helyzetet: Finnország és Svédország belépett a NATO-ba. Svájc ugyan nem lépett ki a semleges státuszból, de vizsgálta az orosz pénzeket, és perben ítéltek el négy bankárt Putyin pénzeinek kezelése miatt. A svájciak tudják: a világban a dollár az úr, Washington szava meghatározó.

Orbán Viktor úgy tesz mint aki ezt nem veszi észre: Amerika hanyatlásáról és Kína feltörekvéséről tart kiselőadást hűséges híveinek.

Csakhogy Pekingben sokkal reálisabban látják a helyzetet, és ezért mindenáron modus vivendit akarnak találni az Egyesült Államokkal, mellyel Orbán Viktor viszonya a mélypontra jutott. Ha maradnak a demokraták Washingtonban, akkor megkísérlik Orbán megbuktatását. Trump ettől minden bizonnyal eltekintene, de semmiképp sem tolerálná a baráti viszonyt Moszkvával és Pekinggel. Orbán Viktor diplomáciája zsákutcába jutott, és minthogy erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, hatalma is elveszítette az alapját. Ettől még megkísérelheti a következő választás szavazóinak megvásárlását mint 2022-ben, de tudomásul kell vennie:

“oly világ fia vagy, melynek napja letűnt.”

Orbán füstbement terve

A gazdasági semlegességről beszélt a miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen amikor felvázolta a jövőt, amely egyáltalán nem a múlt folytatásának ígérkezik.

Orbán azt szeretné ha a nagy német terv, melyet Merkel kancellár képviselt, és amely Európa, Oroszország és Kína együttműködésére alapult továbbra is érvényben maradna. Ez a vaskancellár, Bismarck tervének továbbgondolása volt, aki az angolszász világgal szemben német – orosz szövetséget javasolt a komplementaritás jegyében. A brit diplomácia mégiscsak szembefordította Németországot és Oroszországot mindkét világháborúban. Most pedig az amerikai diplomácia fordítja szembe egész Európát Oroszországgal és Kínával. Ebben a helyzetben akar semleges maradni Orbán Viktor. Akinek az USA nagykövete megüzente: ha mi maradunk Washingtonban, akkor te nem maradsz Budapesten!

Miben bízhat Orbán Viktor?

Abban, hogy az USA lepaktál Kínával  valamiféle modus vivendit talál egymással a világ két legnagyobb hatalma. Csakhogy Trump, Orbán védőszentje egyáltalán nem erre készül, a demokraták talán igen: Yellen pénzügyminiszter nem véletlenül töltött el egy hetet Pekingben, és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szorgosan parolázott Hszi Csin-ping mellett a kínai tábornokokkal is. Orbánnak az a peche, hogy tízmillió dollárért megvásárolt barátja, Trump szakítana Kínával miközben a demokraták, akik le akarják venni a sakktábláról a magyar miniszterelnököt, megpróbálnak valamiféle új együttműködést találni Pekinggel. Orbán és vele Magyarország két szék közt a pad alá kerülhet. Főként azért, mert sem Washington sem Peking nem akarja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét, mely politikailag épp azért sikeres, mert a gazdaságilag sikertelen: fenntart egy egy négymilliós kiszolgáltatott tábort, amely a hatalomra szavaz, ha életben kíván maradni.

Külső támogatás nélkül bedőlhet a nemzeti együttműködés rendszere

Erről írt a Facebookon Raskó György, aki rámutatott:

“a magyar mezőgazdaság jövedelmének a 80%-a a támogatásból származik.”

Az egykori államtitkár és jelenlegi agrárvállalkozó Magyar Péter tanácsadójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben Brüsszel hozzányúl az agrártámogatáshoz, ahogy azt a finnek és a svédek javasolják, akkor “egy éven belül bedől az agrár szektor.

Évi 650-700 milliárd forintos agrártámogatás érkezik az Európai Unióból, ezt a magyar kormány nem tudja pótolni, mert nincsen rá pénze. A mezőgazdaság idei nettó jövedelme nemigen lesz több ennél, mert a gabona és az olajos magvak termése az aszály és az alacsony világpiaci árak miatt nulla körül várható. Ha a gazdák nem kapnának földalapú támogatást, akkor bedőlne az egész magyar agrárium.”

“Izrael állam 30 év múlva nem létezik majd!”

A cikk címében lévő sokkoló kijelentést nem egy Hamász terrorista tette, hanem Slomo doktor, aki a Le Monde Diplomatique munkatársának nyilatkozott.

Jellemző az izraeli közhangulatra, hogy a derék doktor vezetéknevének elhallgatását kérte, mert a jobboldali – szélsőjobboldali többség szemében ő árulónak számít. Az izraeli zsidók csak alig 1%- a ítéli el a palesztin területek gyarmatosítását – írja a párizsi lap, amely beszámol arról, hogy csakis a bibliai alapon álló szélsőjobb bízik a jövőben:

”a politikai elitünk félbolondokból áll: Ben Gvir vagy Szmotrics még Észak Koreában sem lehetnének miniszterek! Az emberek még sohasem érezték ilyen közelinek az összeomlást”

– mondta Erez Pery filmrendező.

A Moody’s leminősítette az izraeli gazdaságot hiszen a háború a Hamász ellen már csaknem egy éve tart, és a Hezbollah ellen is küzd az izraeli hadsereg. Több mint százezer elit értelmiségi menekült már el a háború elől Izraelből.

David Shulman professzor így összegezte a helyzetet: ”vannak reggelek amikor azzal a gondolattal ébredek, hogy formálódik Izraelben egy gyarmatosítás elleni mozgalom. Az emberek látszólag csak a túszok kiszabadításáért tüntetnek, de egyben a katasztrofális helyzet ellen is tiltakoznak. De olyan reggelek is vannak amikor az izraeli nép kollektív öngyilkosságának képével ébredek.”

Orbán az utolsó barát?

Amikor Kamala Harris az elnökjelöltek vitájában Trumpot külföldi híveiről kérdezte, akkor az ex elnök sietett Orbán Viktor magyar miniszterelnököt megnevezni.

Benjamin Netanjahu is hasonló helyzetben van: Trumpon és Orbán Viktoron kívül nemigen mutatkozik külső támogatás pedig Izrael állam a megalakulását is ennek köszönhette. Igaz, hogy Hannah Arendt, a jeles filozófus figyelmeztette Izraelt, hogy a messianisztikus vallásos tradíció politikai felvállalása a zsidó állam létét veszélyeztetheti. Ma Európában Orbán Viktor kormánya szinte az egyetlen, amely feltétel nélkül támogatja Benjamin Netanjahu háborús politikáját. Az Egyesült Államokban Kamala Harris nyíltan megmondta az izraeli miniszterelnöknek: be kell fejezni a háborút! Benjamin Netanjahu nemcsak, hogy folytatja a háborút, de az eszkaláció irányában halad. A Hezbollah ellen azért folyik “csak” légiháború, mert a hadsereg óvakodik egy földi akciótól a várható nagy veszteségek miatt. Mára, hosszas előkészület után – Hezbollah vezetőinek likvidálása és a rakétakilövő állások szétbombázását követően – az izraeli hadsereg betört Dél Libanonba.

A hadsereg szóvivői hangsúlyozzák: kizárólag a Hezbollah ellen folytatnak támadást ennek ellenére Izrael még sohasem volt ennyire magányos a világban.

A messianisztikus irányzat ugyanakkor ünnepel: ness Elohimnak – isteni csodának tekintik a Hamász október hetediki terrortámadását. A messianisztikus irányzat úgy gondolja, hogy “elérkeztünk Józsué korába, aki annak idején erővel hódította meg a Kánaán földjét.”

Ők teljes mértékben támogatják a palesztinok elleni háborút, mert alsóbbrendű lényeknek tekintik az arabokat, magukat pedig isten kiválasztott népének:

”néha segíteni kell istennek, hogy cselekedjen”

– most ez a jelszavuk.

A hadsereg elit zászlóalját, amely a Netzah Jehuda-Judea Örökkévalósága nevet viseli, háborús bűnössé nyilvánították, mert válogatás nélkül gyilkoltak palesztinokat. Ők teljesen a messianisztikus irányzat hatása alatt állnak, olyan iskolákból kerültek ki, ahol erre tanítják a diákokat. Mire törekszenek? A Nagy Izrael létrehozására, amelyből elüldöznék a palesztinokat, akik jelenleg többségben élnek ott. Elijahu Mali rabbi, a Sirat Mosé jesiva – Talmud iskola – elnöke szerint “a gázai háború vallásos parancsolat.” Mit jelent ez a rabbi értelmezésében? “A gázai övezetben senki sem maradhat életben: sem férfi sem nő sem gyermek!”  Több mint kétmillió palesztin él a gázai övezetben. (Elmebaj, szerkesztőségi megjegyzés)

Benjamin Netanjahu két célt tűzött ki a hadsereg elé amikor megindította az offenzívát a Hamász ellen a Gázai övezetben: a palesztin terrorista szervezet felszámolását és a túszok kiszabadítását. Csaknem egy éve folyik a háború a Gázai övezetben, és egyik célt sem sikerült elérnie az izraeli hadseregnek, melynek szóvivője rezignáltan levonta a tanulságot:

“a Hamász nemcsak szervezet, de egy ideológia is. Ideológia ellen pedig nem lehet fegyverrel harcolni!”

Japán új miniszterelnöke egyenrangú kapcsolatot akar az USA-val

A 67 éves Sigeru Isiba veszi át a japán kormány irányítását, és ez újtípusú kapcsolatot eredményezhet a legfőbb szövetségessel, az Egyesült Államokkal. Japán 1945-ös kapitulációját követően az Egyesült Államok vállalta magára a szigetország védelmét, és ehhez a japánok támaszpontokat biztosítanak az amerikaiaknak.

Egyértelmű amerikai dominanciát jelent a két állam kapcsolatában, de ezen változtatni kíván az új japán miniszterelnök. Isiba hangsúlyozza , hogy “a stratégiai szövetség az Egyesült Államokkal Japán védelmének a kulcsa, de ez a viszony jelenleg asszimetrikus.” Isiba miniszterelnök, aki katonai szakértőnek számít a Japánt irányító Liberális Demokrata Pártban, arra a nyilvánvaló tényre mutat rá, hogy az Egyesült Államok a meghatározó a két állam kapcsolatában.

“Az idők változnak, egyenrangú kapcsolatra van szükség”

– hangsúlyozza az új japán miniszterelnök.

Mit javasol Isiba kormányfő? Azt, hogy tárgyalják újra a két állam katonai kapcsolatáról szóló egyezményt. Ezen belül azt javasolja, hogy az Egyesült Államokhoz tartozó Guam szigeten létesüljön japán támaszpont is. Itt kiképzési gyakorlatokat tarthatna a japán hadsereg, másrészt pedig nemcsak az USA-nak lenne támaszpontja Japánban hanem fordítva is: japán katonák állomásoznának amerikai földön.

“Olyan kapcsolatot akarok mint amilyen az USA-T Nagy Britanniához fűzi”

Katonai szembenállás és gazdasági együttműködés

Ez az új japán miniszterelnök receptje Kínával kapcsolatban, és nem kizárt, hogy ezt már egyeztette is Pekinggel. Isiba miniszterelnök elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen mondván ugyanez megtörténhet Tajvan körül is. Ez az amerikai álláspont is, melyet Kína cáfol mondván: Tajvan Kína része, de nem kívánják elfoglalni, azt viszont meg akarják akadályozni, hogy a sziget kikiáltsa a függetlenségét.

Pekingi kérésre Biden elnök megerősítette: tartják magukat ehhez a megállapodáshoz, melyet még Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter kötött meg Mao elnökkel és Csu En- laj miniszterelnökkel 1972-ben. Tajvan 1945 előtt Japán ellenőrzése alatt állt.

Peking azt hangsúlyozza, hogy a népessége több mint a tízszerese Japánnak vagyis a szigetországnak tudomásul kell vennie, hogy a két ország nem egyenrangú nagyhatalom. Ugyanakkor mind Peking mind Tokió érdekelt a gazdasági együttműködésben hiszen a hatalmas kínai piac aranybánya a japán cégeknek.

“Legyen NATO Ázsiában is!”

Ezt kívánja Japán új miniszterelnöke, aki szerint az ukrajnai háborút épp az váltotta ki, hogy Ukrajna nem élvezte az USA által vezetett katonai szövetség védelmét.

Isiba miniszterelnök nemrég meglátogatta Tajvan szigetét, ahol helyi vezetőkkel tárgyalt, majd sietett kijelenteni:

”egy vészhelyzet Tajvanon vészhelyzetet jelent Japán számára is!”

Isiba miniszterelnök javítani akarja a kapcsolatokat Dél Koreával is, mely nem akar NATO-t Ázsiában. Miért nem? Mert nem kívánja elrontani kapcsolatait Kínával, másrészt pedig nem tudja elfelejteni a brutális gyarmatosítást, melyet Japán folytatott a koreai félszigeten 1945 előtt. A japánok a koreai identitást is tagadták, a helyi lakosságot alsóbbrendűnek tekintették.

Isiba miniszterelnök el akar látogatni a délkelet-ázsiai államok – ASEAN – csúcsértekezletére, hogy rábeszélje ezeket az országokat is egy ázsiai NATO-ra. Ez nem lesz éppen könnyű hiszen az ASEAN tagállamok közül néhányan jó kapcsolatokat ápolnak Kínával: Kambodzsa, Laosz, Vietnam. Peking elszántan küzd az ázsiai NATO ellen. Vang Ji külügyminiszter nemrég találkozott New Yorkban Blinkennel, az amerikai diplomácia vezetőjével. Peking G2-es rendszert akar vagyis azt, hogy az Egyesült Államok és Kína együtt kormányozza a világot. Erről Washingtonban egyelőre hallani sem akarnak, de a háborút is szeretnék elkerülni. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég Pekingben járt, ahol állítólag megígérte a kínai vezetőknek: amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor igyekeznek modus vivendit találni Kínával, amely az Egyesült Államokkal egyenrangú szerepre tör egyelőre csak a gazdaságban az egész világon.

Egyelőre nincs EU – Kína megegyezés az elektromos autókról

Brüsszelben tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszter, aki nem ért el eredményt, de új ajánlatra kapott lehetőséget. A különadó mértéke elsősorban a óriási kínai piac további nyitottságától függ az európai gyártók előtt.

Az Európai Unió Kína prémium piaca, ezért az elektromos autókra kivetett külön vámok megnehezítik az értékesítést annál is inkább, mert ezek az autók különben is drágák a benzines vagy dízel járművekhez képest. Vang Ventao kínai kereskedelmi miniszter hosszasan tárgyalt az uniós kereskedelmi biztossal, Valdis Dombrovskis-szal. Az Európai Unió azzal vádolja Kínát, hogy kormánya jelentős összegekkel támogatja az elektromos járművek exportját, és ezért olcsóbbak a kínai elektromos autók Európában mint amelyeket a hazai ipar állít elő. A kínaiak arra hivatkoznak, hogy náluk jobb a technológia és alacsonyabb a munkabér, ezért olcsóbbak az autók. Az Európai Unió autós piaca fontos Kínának, de Pekingben azt hangsúlyozzák, hogy a kínai autós piac már nagyobb mint az európai. Ráadásul sok európai autógyár kedvező feltételek mellett működhet Kínában, ahol például a Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat. Ezért mindkét fél kompromisszumra törekszik:

”Mindkét fél fokozza erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon a problémára, méghozzá olyat, amely megfelel a világkereskedelmi szervezet előírásainak is”

– írja a közös közlemény.

Németország ellenzi a leginkább a különadót a kínai elektromos járművekre, mert érdekeltsége túlságosan is nagy a kínai kereskedelemben. Az uniós döntéshez többség kell: 15 tagállam szavazata, méghozzá olyan tagállamoké, melyek összlakossága meghaladja az uniós népesség 65%-át.

Az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni a kereskedelmi háborút Kínával. Teresa Ribera asszony, aki az új brüsszeli bizottság második legfontosabb személyisége lesz Ursula von der Leyen után erről így beszélt a londoni Financial Times tudósítójának:

”fontos, hogy elkerüljük az összecsapást Kínával, és hogy ebből ne alakuljon ki kereskedelmi háború.”

China Daily: Európa Kínára támaszkodva őrizhetné meg autonómiáját az USA-val szemben

A pekingi lap arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok olyan gazdasági együttműködést akar Európával, melyben a gyengébb partner csak alárendelt szerepet játszhat. Jelenleg Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, és Pekingben azt szeretnék, ha ez így is maradna. Közben azonban az Egyesült Államok arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy lazítson kapcsolatain Kínával, amely Oroszországot támogatja az ukrajnai háborúban. Pekingben hangsúlyozzák, hogy csakis a polgári kereskedelmet növelik Oroszországba, a fegyverszállításokat nem, de ebben Washingtonban kételkednek. Az mindenesetre tény, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyét jórészt a kínaiak foglalják el. A jüan mind nagyobb szerepet játszik a két állam kereskedelmében. Pekingben elsősorban Washingtonra figyelnek, mert az Egyesült Államokkal együtt szeretnék irányítani a világgazdaságot. Ezt Washingtonban mind a demokraták mind a republikánusok elutasítják, ezért Pekingben most arra törekszenek, hogy megakadályozzák a két világhatalom gazdaságának szétválasztását – decoupling, amely pedig mind Trump mind Kamala Harris programjában szerepel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK