Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Az orosz diktátor amikor fogadta magyar barátját, Orbán Viktort nem sokkal azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, azt ígérte: olcsó és bőséges orosz földgáz érkezik Magyarországra. A szerződés természetesen titkos mint minden ami igazán fontos a nemzeti együttműködés rendszerében, amely pontosan úgy működik e tekintetben mint a Kádár rendszer: csak nagyon kevesen tudhatják, hogy valójában milyen a helyzet.

A hatalomnak információs monopóliuma van, és ennek tudatában azt hazudhat amit akar. Csakhogy a Kádár korban nem volt internet, melynek alapján a sánta kutyát immár le lehet fülelni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elszántan védelmezi a mundér becsületét, és folyvást erősítgeti: az orosz földgáz olcsóbb, ezért ragaszkodunk hozzá, de a valóság sajnos rácáfolt: Putyin az európai árnál csaknem az egy tizedével többet kér és kap – számolta ki a Népszava.

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Hülyének is megéri. Talán Orbán Viktor mint a MET részvényese jól jár a magas földgáz árral. A magyar állam is drágábban számolhatja el a gáz fogyasztást az import költségekre hivatkozva. Közben pedig Orbán Viktor dicsekedhet azzal, hogy levitte az inflációt 10% alá. Surányi György, a nemzeti bank ex elnöke mutatott rá Telex podcastjében, hogy a dezinfláció jelentős mértékben épp annak az eredménye, hogy Európában a korábbi töredékére csökkentek a földgáz és villamos energia árak.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Akinek családi háza van az különösen rosszul járhat. Mindezzel együtt az Orbán kormány a rezsicsökkentés rendszerének védelmezőjeként adja el magát noha igazán jól az elit jár vele, amely sokat fogyaszt, de a jövedelméhez képest ez elenyésző jelentőségű. Ennek a rendszernek a megváltoztatását kéri az Európai Unió, amellyel szemben

elszántan védelmezi a nemzeti együttműködés rendszerének elit érdekeit Orbán Viktor.

Végül is gondos családapa és klán főnök. A lényeg, hogy a “mieink” jól járjanak. Na de ez csak elenyésző kisebbség, hogy lesz ebből kétharmados választási siker? Erről gondoskodik az információs monopólium: a valós árakat, a valós helyzetet csak kevesen ismerik. Pártunk és kormányunk szépen megfizetett propagandája gondoskodik arról, hogy a rezsi szegénység kárvallottjai ne Orbán Viktort hanem Brüsszelt szidalmazzák.

Közben a rezsiszegénység remek fegyver a választópolgárok kézben tartásában: olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagjövedelem a rezsi meghatározó lehet a családi költségvetésben. Minél kiszolgáltatottabb egy magyar család a hatalomnak, annál jobb. Ennél hatékonyabb a lakosság kézbentartására csakis a lepukkant egészségügy. Amely mindinkább ketté válik: aki életben akar maradni, az fizet. Akinek nincs pénze, az imádkozhat. A választópolgárra csakis a választás pillanatában van szüksége a nemzeti együttműködés rendszerének, utána a következő választásig a jelenléte csak teher. Persze valakinek azért meg kell fizetnie Putyin drága földgázát és a 27%-os áfát.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag egyre gyarapodik

– énekelte Everybody knows című számában Leonard Cohen, aki nem tudta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének jelszavát fogalmazta meg évtizedekkel ezelőtt.

“A globális antiszemitizmus egyik legfőbb oka a fanatikus cionizmus “

Slavoj Zizek a Project Syndicate oldalon megjelent cikkében a globálisan erősödő antiszemitizmus fő okaként a fanatikus cionizmust jelölte meg. A jeles szlovén filozófus idézi Reinhard Heydrichet: a holokauszt legfőbb irányítója, elismeréssel írt a cionista zsidókról 1935-ben, két évvel azután, hogy Hitler átvette a hatalmat Berlinben.

”Ketté kell osztanunk a zsidókat: cionistákra és az asszimiláció híveire. A cionisták tisztán faji alapon állnak, és egy zsidó államot akarnak létrehozni Palesztinában ezen az alapon. Ehhez csak minden jót kívánhatunk nekik, és hivatalosan is jóindulattal kezelhetjük őket.”

Heydrich tehát úgy gondolta, hogy Izrael állam megalakulása a cionisták győzelme a beolvadás hívei fölött. Csakhogy a náci propaganda úgy állította be a zsidókat mint akik “gyökértelenek, és épp ezért világméretekben hajtanak végre “bűncselekményeket”.

Hogy látta ezt Martin Heidegger, aki egy időben a náci párt tagja is volt, és filozófiai alapon bírálta a zsidókat?

“A zsidók faji alapon élnek és cselekszenek különösen kalkuláló természetük miatt. Épp ezért ők maguk ellenállnak a kalkulációnak. A zsidóknál a faji nevelés nem az életből fakad hanem abból, hogy manipulálják azt. Ily módon akarják gyökereiktől teljesen megfosztani az összes többi népet. Így aztán a népek elveszítik a gyökereiket, elidegenednek a saját történelmüktől vagyis már nem ők döntenek a saját létükről.”

Alain Finkelraut francia filozófus szerint

“a zsidók gyökeret eresztettek Izraelben, és ezzel döntöttek a sorsuk felől.”

Ezek után nem csoda, ha oly sok régi antiszemita lelkesen támogatja Izraelt sőt annak kiterjesztését is – hangsúlyozza Zizek, aki rámutat arra, hogy a cionista telepesek a Jordán nyugati partján a Netanjahu kormány támogatásával szerzik meg a földeket a palesztinoktól.

A szélsőséges muzulmánok – éppúgy ahogy Reinhard Heydrich szimpatizálnak a cionista zsidókkal. Mahmud Ahmadinezsád egykori iráni elnök  – aki maga is részben zsidó származású – konferenciát hívott össze Izrael eltörléséről. Ezen a konferencián jelen voltak zsidó ortodox rabbik is, akik szintén elutasítják az izraeli államot. Eszerint a felfogás szerint nincsen semmilyen probléma magával a zsidó néppel és vallással, amely évezredek óta létezik, a gondot pusztán Izrael állam jelenti. Ez Heydrich felfogásának az ellentéte, de a szélsőségek furcsa mód találkoznak.

A holokauszt cinikus kihasználása

A nácik több mint 6 millió zsidót gyilkoltak meg Európában megdöbbentően rövid idő alatt. A nürnbergi perben leleplezett tömeggyilkosságok jelentős szerepet kaptak abban, hogy Izrael állam 1948-ban megalakulhatott. Csakhogy kezdetben a baloldali, világi Munkapárt irányította Izraelt, és csak az utóbbi időben vette át a vezetést a vallásos szélsőjobboldallal szövetkező jobboldal, amely cinikusan kihasználja a holokauszt emlékezetét arra, hogy ily módon igazolja a palesztinok elüldözését földjükről Ciszjordániában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szándékosan nézhette el a Hamász terrorakcióját, hogy azt bizonyítsa ország és világ előtt: a palesztinokkal nem lehet tárgyalni! Irány Nagy Izrael vagyis az arab földek meghódítása az 1967-es határokon belül.

Miért szimpatizálnak Nyugaton oly sokan a palesztin üggyel a Hamász szörnyű terrorakciója ellenére?

Nemcsak a betelepedett muzulmán kisebbségről van szó hanem sok baloldali fiatalról is – hangsúlyozza a szlovén filozófus.

“Sokan a nyugati balodali mozgalmakban úgy gondolkodnak, hogy a nagytőke irányítja az USA-t és általában a Nyugatot beleértve Izraelt is. Ezért szimpatizálnak az elnyomott palesztinokkal. Csakhogy miképp lehet úgy szimpatizálni a palesztinokkal, hogy bele ne csússzanak az antiszemitizmusba?

– erre a kérdésre csak zavart csend a válasz a baloldalon Nyugaton” – írja a Project Syndicate oldalon Szlavoj Zizek szlovén filozófus.

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére

Jelenleg Spanyolország az Európai Unió soros elnöke erről Pedro Sanchez miniszterelnök arról beszélt, hogy Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére. 

“Azt hiszem, hogy eljött a pillanat a nemzetközi közösség számára, különösen az Európai Uniónak és a tagállamainak, hogy elismerjék a Palesztin Államot.”

Pedro Sanchez, aki nemrég Izraelben és a palesztin területeken járt, a rafahi átkelő egyiptomi oldalán tartott sajtóértekezletet.

“Abban reménykedem, hogy több uniós tagállam elismeri majd a háború után a Palesztin Államot,

de hogyha nem így történik, akkor Spanyolország kész arra is, hogy egyedül cselekedjen.”

Alexander de Croo belga miniszterelnök elkísérte közel-keleti útjára a spanyol miniszterelnököt. Ő kijelentette a közös sajtóértekezleten, hogy “először ki kell szabadítani a túszokat a Hamász fogságából. Utána pedig le kell ülniük az uniós tagállamok vezetőinek, hogy megvitassák a Palesztin Állam elismerésének kérdését.”

A középkor végén a szent inkvizíció megkezdte a zsidók üldözését, a menekültek jelentős részben Németalföldre, a mai Belgiumba és Hollandiába távoztak. Spanyolországban a szent inkvizíciót csak Napóleon szüntette meg a tizenkilencedik század elején. A sok évszázados üldözés miatt Spanyolországban nem maradtak zsidók viszont a muzulmánok száma gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a közhangulat palesztinbarát Spanyolországban.

Mit szól ehhez Netanjahu?

Biden amerikai elnök nem ment el addig mint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, de ő is azt hangsúlyozta, hogy a palesztin hatóságnak fontos szerepet kell játszania a háború utáni rendezésben. Oslóban Izrael és a palesztin hatóság már aláírt erről egy megállapodást, de Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali diák emiatt meggyilkolta, és a jobboldal azóta sem fogadta el a palesztinok jogát egy önálló államra.

Benjamin Netanjahu épp arra alapozta egész politikáját, hogy megakadályozza a Palesztin Állam létrejöttét és nemzetközi elismerését.

Ezért kötött szövetséget a szélsőjobboldallal, amely nagy Izraelt akar vagyis a palesztin területek beolvasztását. Szépséghibája ennek az elképzelésnek, hogy máris több az arab nagy Izraelben mint a zsidó, és a demográfia a palesztinok oldalán áll hiszen ők jóval fiatalabbak, sokkal több közöttük a szülőképes nő.

Benjamin Netanjahu azért nézhette el a Hamász terrorakcióját október hetedikén, mert azt akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy a palesztinok terroristák, akikkel nem lehet tárgyalni. Erről a világot nem sikerült meggyőznie, de az izraeli közvélemény jórészét igen. Épp ezért patthelyzet alakult ki Izrael és legfőbb szövetségeseinek, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a kapcsolatában. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentése azt mutatja, hogy

egyes uniós tagállamok Izraellel szemben is készek elfogadni a Palesztin Államot.

Kérdés ezekután, hogy miképp dönt Orbán Viktor, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de a mérsékelt arab államokkal is. A katari emír Orbán Viktor egyik díszvendége volt augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén. Katarban éldegél a Hamász vezérkara, és a háborúig ez az emírség volt a terrorszervezet legfőbb szponzora. A túszdráma megoldásában fontos szerep jut Katarnak mint közvetítőnek. A kaotikus közel-keleti helyzetben minden állam diplomáciájának fel van adva ezek után a lecke: elismerik-e a Palesztin Államot?

Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Az az ígéret hangzott el az Egyesült Államok és Kína vezetőinek csúcstalálkozóján, melyet San Francisco mellett rendeztek meg, hogy Kínának nincsen szándékában megtámadni Tajvant. Ez a mondat zene volt az Egyesült Államok elnöke füleinek.

Mindkét fél lassan csöpögteti az információkat azzal kapcsolatban, hogy valójában miről is beszélt egymással két órán keresztül a világ két leghatalmasabb államának vezetője. A Nikkei japán hírügynökség Pekingben és Washingtonban egyaránt tudakozódott, és így jutott ahhoz a fontos információhoz, hogy egyelőre nem fenyeget a két nagyhatalom katonai szembekerülése Tajvan miatt. Furcsa módon közölte Hszi Csin ping elnök Joe Bidennel, hogy nem szándékozik megtámadni Tajvant:

“Kína nem intéz támadást Tajvan ellen sem 2027-ben sem pedig
2032-ben”

– mondta Kína elnöke.

Az amerikaiakat ebből csak az érdekelte, hogy Hszi Csin ping megígérte: nem támadja meg Tajvant. Kínában viszont a dátumokra is figyeltek. Ezek ugyanis a kínai kommunista párt kongresszusok következő időpontjai – ha minden szabályos működik Kínában. Hszi Csin ping ezzel azt üzente a kínaiaknak, hogy jelölt lesz 2027-ben és 2032-ben a saját posztjára vagyis egyáltalán nem akar lemondani, és nyugdíjba vonulni mint elődei. Mao elnök volt az utolsó vezér a kínai kommunista pártban, aki haláláig irányította Kínát – a végén már nem is a kommunista párton hanem a titkosszolgálaton keresztül. A kulturális forradalom 1966-1976 idején Mao Ce tung azért verte szét a pártot, mert az elit nem követte politikáját, mely a kommunizmus gyors megvalósítását tűzte ki célul. Maot leváltották államfői posztjáról, bosszúból a kommunista vezér megölette utódát, Liu Sao-csit, aki korábban egyik leghűségesebb fegyverhordozója volt. Túlélte azonban a tisztogatást Teng Hsziao ping, aki 1978-ban megindította a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát éppúgy mint a nagy császárok korában. Teng Hsziao ping hatalma éppoly nagy volt mint Mao elnöké, de ő a háttérből irányított. Meghatározta, hogy csak 10 évig lehet valaki pártfőtitkár és elnök. Ezt rúgta fel Hszi Csin ping, aki haláláig akar Kína “nagy kormányosa” lenni.

Merre kormányozza Kínát Hszi Csin ping?

Miután harmadszor is vezérré választtatta magát, Hszi Csin ping agresszív irányt vett a külpolitikában. Ezt farkas diplomáciának nevezték Pekingben: ezt képviselte az új külügy és hadügyminiszter, akiket az elnök bizalmasainak köréből állított ezekbe a tisztségekbe.

Mindez reakció volt arra, hogy az USA első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát még 2021-ben.

A kereskedelmi háború mind keményebb lett, és mind több gondot okozott Kínának.

Nyáron amikor a kínai kommunista párt vezetői nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Pejtaho üdülőhelyen, meglepetés fogadta Hszi Csin ping elnököt: a teljhatalmú vezér fejmosást kapott. A kommunista párt veteránjai a fejére olvasták, hogy kemény konfrontatív külpolitikája az USA-val szemben komoly hátrányokkal jár Kínára nézve miközben az előnyök nem szembeötlők. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzást, és villámgyorsan kirúgta nemrég kinevezett külügy és hadügy miniszterét. Bűnbaknak kiválóan megfelelnek bár mindenki tudta Pekingben, hogy az elnök utasításait hajtották végre.

Hszi Csin ping már az új békülékeny vonalat képviselte San Franciscóban. Ez távolról sincsen ellenére Joe Bidennek, aki szeretne a saját maga utóda lenni a Fehér Házban.

Az ukrajnai és a gázai konfliktus után egyáltalán nem hiányzik neki egy tajvani erőpróba. Ezért mindketten megállapodtak a lassú enyhülésben. Olyan jó együttműködés valószínűleg már sohasem lesz mint Teng Hsziao ping idejében amikor az elmaradott Kína felfuttatása érdekében állt  az Egyesült Államoknak, hogy sarokba szoríthassa a Szovjetuniót. Ma már Oroszország nem világhatalom, és Kína túlságosan erős ahhoz, hogy alárendelt szerepet fogadjon el. Hszi Csin ping elnök G2 megoldást akar: az USA és Kína kormányozza együtt a világot! Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de Hszi Csin ping nemhiába emlegette a 2032-es dátumot finoman érzékeltetve azt, hogy “mi ráérünk”…

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

Az Orbán család és a ferihegyi repülőtér

A New York-i Bloomberg médiaügynökségének is feltűnt, hogy Tiborcz István egyik cége is ott sürgölődik a Budapest Airoport megvásárlása körül. Orbánnak ez régi álma, de hogy kerül bele a veje? Eziránt tudakozódott a Bloomberg az Equilornál, amely tanácsokat ad a kormánynak a ferihegyi repülőtér megvásárlása ügyében.

Választ természetesen a Bloomberg nem kapott pedig az Equilor igen szorgos tanácsadó: korábban a Vodafone 4ig kormányzati üzletben is részt vett.

Orbán vásárol, de miből?

Tiéd az ország, magadnak építed – nyilvánvalóan az ötvenes évek jelszavát valósítja meg a magyar miniszterelnök, aki gondos családfőként elsősorban szeretteire gondol. De hát ők kapják a pénzt, de ki adja?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 800 milliárd forintos összeget említett a Ferihegyi repülőtér kapcsán. Ez igencsak csinos összeg főként úgy, hogy továbbra sem érkeznek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ez csak a tanárok fizetésének emelését akadályozza, Orbán Viktor nagy bevásárlásait semmiképp sem. A magyar kormány állítólag már ezért adta el részesedését az Erste Bankban, de ez persze távolról sem elég.

A Bloomberg azt is megírja, hogy a magyar kormány a franciákkal közösen akarja megvenni a ferihegyi repülőteret vagyis 51%-os részesedésről van szó.

Hol van mindeközben az állami korrupciót ellenőrző új hatóság, melyet a magyar állam az Európai Unió kívánságára hozott létre? Sehol! Mélán hallgat, ez a dolga Orbán Viktor szereposztása szerint.

Mennyit ér meg Magyarországnak Orbán Viktor?

Brüsszelben világossá tették a magyar diplomaták előtt, hogy a jelenlegi bizottság nemigen kíván pénzt juttatni Orbán Viktornak. A brüsszeli bizottság mandátuma a jövő évben jár le amikor új Európai Parlamentet választanak. A választás után kezdődik meg a hosszas procedúra az új biztosok jelölésére. Múltkor a magyar biztos jelölt elbukott, de egyáltalán nem azért, mert alkalmatlan volt, hanem, mert Brüsszelben Orbán Viktort rá akarták venni: támogassa Ursula von der Leyen asszony jelölését a bizottság elnöki posztjára. Miután ez megtörtént, a következő magyar biztos jelöltet meg is választották. Most hasonló kínos porcedurára lehet számítani, és ez jókora időt vesz igénybe. Az új brüsszeli bizottság ha végre összeül majd, egyáltalán nem a magyar pénzek kiutalását tekinti majd abszolút prioritásnak. Így hát az uniós eurómilliárdok nagy részének megérkezése még jó messze van. Nem tudná ezt Orbán Viktor? Dehogynem. Ezért nem költ sokat az Európa Parlamenti választásokra. Miben reménykedik? Egyrészt abban, hogy a stagnáló vagy egyenesen csökkenő életszínvonal felhozza a proteszt pártokat szerte Európában. Ezek közül sokan Orbán Viktor ideológiai szövetségesei. Csakhogy Giorgia Meloni példája mutatta meg: az ideológia szövetség háttérbe szorul a politikai és gazdasági érdekekhez képest.

Orbán másik reménye Donald Trump visszatérése a Fehér Házba. Erre legkorábban 2025 januárjában kerülhet sor. Az még messze van. Orbán Viktor azt is biztosra veheti, hogy Trump első dolga a Fehér Házban nem barátjának megsegítése lesz.  Az ideológiát mind Orbán mind Trump “a helyén kezeli” vagyis egészen egyszerűen hasznos népámításnak tekinti a választási időszakban. Trump nem híres arról, hogy pénzt ad bárkinek is, de profi üzletemberként ideológiai alapon nem költ el egy centet sem. Orbán Viktor barátsága így is ingyen megvan, az amerikai magyarok pedig nem jelentenek olyan választási erőt mint például a lengyelek.

Hét szűk esztendőt jósolt Orbán Viktor egy őszinte pillanatában nem sokkal a 2022-es választások után.

Minden politikai ügyességére szükség lehet ahhoz, hogy hatalmon maradjon ebben a hét szűk esztendőben különösen úgy, hogy

családja, barátai és üzletfelei közben is szépen gyarapodnak
“a haza javára.”

Gondolkodj és cselekedj globálisan – így uralja a kokainkereskedelmet az olasz maffia

A ndrangheta úgy terjeszkedik a világban mint a McDonald’s, de ahhoz, hogy valaki fontos szerepet töltsön be a hálózatban létfontosságú a calabriai származás.

“A calabriai kapcsolat a brand. Ha ez nincs, akkor csak olyan vagy ezen a piacon mint roncs az óceánon” – magyarázza a maffia szakértő a brüsszeli Politiconak. Az újság elsősorban a belga kapcsolatnak nézett utána hiszen az itteni Keresztapát nemrég letartóztatták. Lucio Aquino ugyan calabriai származású volt, de már egy flamand kisvárosban nőtt fel Belgiumban: Maasmechelen meg is maradt a főhadiszállásának. Innen egy kis palotából vitték el a rendőrök egy európai razzia során.

“Európában ez volt a legnagyobb razzia a ndrangheta ellen” – büszkélkedett Belgium főügyésze. 130 maffiózót tartóztattak le Európában: a rendőrök lecsaptak Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Romániában és Szlovéniában.

A Keresztapa gyerekkora

Lucio Aquino családja szegény volt, a szülőknek nyolc gyereket kellett eltartaniuk Belgium gazdaságilag visszaeső  részén.

“A gyerekek nem kaptak zsebpénzt, ezért aztán beléptek a maffiába” – emlékszik vissza egy szomszéd lány a flamand kisvárosban. Egyiküket, Silviot lelőtték amikor tárgyalásra várt egy kábítószer ügyben. A mostani kokain perben három Aquino fivér szerepel, köztük maga a Keresztapa, Lucio. Már fiatalon is elég ravasz volt ahhoz, hogy nem Belgiumban hanem a szomszédos Hollandiában rabolt. Jól tudta ugyanis, hogy a rendőrség a nemzeti határok között keresi a tettest. Ő fütyült a határokra.

“Életemben mindössze kétszer jártam Calabriában. Nincs ott más mint szegénység”

– nyilatkozta a ndrangheta szülőföldjéről. Amint a fiatal Aquino megalapította a maga maffia családját, szinte azonnal a lepukkant környék legsikeresebb gazdasági vállalkozásává vált. Megépítette a maga Fehér Házát, ahonnan az egész szervezetet irányította. Minthogy ez csakugyan családi vállalkozás volt, ezért eredményesebben működtek mint a többi kábítószer kereskedő, mert jobban összetartottak. A kigyúrt kopasz fiúk, akik állandóan napszemüvegben jártak, hamarosan helyi hírességek lettek. “Mindenki félt tőlük Belgiumban, mert már a megjelenésük is tipikus maffia jellegű volt”- mesélte egy ügyvéd a Politiconak.

Az Aquino család felemelkedésében döntő dátum 2015-ös év. Akkor egy konkurens banda megtámadta az egyik Aquino lány házát, és négy napig kínozták a szerencsétlen nőt, mert azt hitték, hogy a család nála tartja a pénzt.

“Nem vagyok olyan hülye, hogy a nővérem házában rejtsem el a pénzt” – nyilatkozta utána a Keresztapa. Egy másik banda megpróbálta elrabolni még ugyanebben az évben Silvio Aquinot és nejét. “Fuss, Silvia fuss!” – kiáltotta a maffiózó, majd elővette a géppisztolyt. A lövöldözésben azután ő is belehalt. Így lett Lucio Aquino a Keresztapa.

Kokain Latin Amerikából, terjesztés Európában, Ázsiában és Ausztráliában

A vádirat szerint a kokain Latin Amerikából érkezett egy kis calabriai kikötőbe, és innen osztotta el a ndrangheta Európában, a Közel Keleten és Ausztráliában. A dús profitból a Keresztapa azután éttermeket és bárokat vásárolt Franciaországban és Németországban.

“40 országban működik a ndrangheta” – mondja az Interpol főtitkára. Jürgen Stock szerint ez a leginkább globalizált bűnszervezet.

“A ndrangheta pénzt akar. Igyekszik kerülni a gyilkosságot, mert az feltűnik” – magyarázza Nápoly főügyésze. Nicola Gratteri elmesélte a Politico tudósítójának, hogy a ndrangheta általában éttermek vásárlásába fekteti a kokain kereskedelemből származó profitot.

“Az egész már olyan jól meg van szervezve, hogy nem is kell gyilkolni!”

A ndrangheta franchise rendszerben működik éppúgy mint a McDonald’s.

“Éppen emiatt a decentralizált rendszer miatt nem könnyű a rendőrség munkája” hangsúlyozza Stephen Kavanagh, az Interpol rendőri igazgatója.

A franchise nagy pénzt fizet a ndranghetanak, több tízezer eurót Calabriában, ahol “a hét bölcs öreg” irányítja a bűnszervezetet. San Lucaról van elnevezve a ndrangheta vezérkara, mely virágnak – fiore- nevezi a profitot.

Milyen szerepet játszik Aquino, a Belgiumban letartóztatott Keresztapa?

“Ő afféle üzleti tanácsadó, bróker, aki jól ismeri mind a latin-amerikai kokain szállítókat mind pedig a piaci értékesítőket Európában, a Közel Keleten és Ausztráliában.”

Belgiumban szinte siratják az olasz maffiát, az utódok ugyanis rosszabbak. A fiatalabb olasz generációk nem vállalják a piszkos munkát, az új maffiák a Balkánról és Észak Afrikából jönnek.

Aquino letartóztatása egy korszak végét jelzi: az olasz maffiák ideje lejárt. Utánuk erőszakosabb és kegyetlenebb bűnszervezetek jönnek, amelyek nem is próbálnak meg alkalmazkodni a helyi körülményekhez, és habozás nélkül ölnek. Amszterdamban a nyílt utcán lőttek le egy újságírót, aki kábítószer ügyekben kutakodott. A ndrangheta tudta, hogy nem tesz jót az üzletnek a gyilkosság, ezért csak végveszélyben fordult ehhez.

Mi lesz a Keresztapával? Jelenleg az olasz és a belga ügyészség küzd azért, hogy hol álljon bíróság elé. Akárhol is kerül bíróság elé Lucio Aquino, az ítélet valószínűleg hátralevő életére börtönben marasztalja őt. A ndrangheta rendszere, a kokain franchise viszont továbbra is jól működhet szinte az egész világon – igaz, hogy már olasz maffiózók nélkül.

Egekben a hadiipar profitja az egész világon

Óriási fegyverkezési verseny alakult ki a világban azt követően, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Putyin elnök agressziója Ukrajna ellen rendkívüli mértékben megnövelte a katonai kiadásokat nemcsak a két háborúskodó országban, de a NATO tagállamokban is. Németország, amely eddig csak visszafogottan fegyverkezett, 100 milliárd eurós programot jelentett be a hadiipar fejlesztésére. Ki profitál mindebből? Mindenekelőtt a nagyhatalmak, melyek a legnagyobb fegyvergyártók is. Messze a legelső az Egyesült Államok, utána Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy Britannia következik. Az oroszok a háború miatt nem szolgáltatnak adatokat, ezért ők nem szerepelnek a Defense News listáján.

Profit rekordok

Világelső a Lockheed Martin 63,3 milliárd dolláros eredménnyel. Méregdrága harci repülőgépei hozzák a nagy profitot. Ők gyártják az F 35-ös harci gépeket, melyeket az ukránok mindenképp meg akartak szerezni, hogy ellensúlyozzák az orosz légifölényt. Érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején épp a Lockheed Martin ajánlatát utasította el, és helyette Gripen vadászgépeket vásárolt Svédországtól. Miért? Ma sem tudja senki a biztos választ, de felmerült a korrupció gyanúja is hiszen hatalmas üzletről volt szó egy kis ország esetében.

A második helyen is amerikai cég végzett, a Raytheon, amely 7000 páncéltörő rakétát szállított az ukrán hadseregnek. Az ő profitjuk 39,6 milliárd dollár volt tavaly.

A harmadik legeredményesebb hadiipari cég is amerikai: a Northrop Grumman, az ő profitjuk 32,4 milliárd dollár volt tavaly. Az ő sztártermékük a B 52-es lopakodó. A negyedik helyre futott be a legnagyobb kínai hadiipari cég, az AVIC. Elsősorban ez a cég látja el vadászgépekkel a kínai katonai légi flottát. Profitjuk 31 milliárd dollárt tett ki az előző évben.

A legjobb európai a brit BAE Systems lett. Ők az Aukus tengeralattjáró programnak köszönhetik főként a nagy profitot. Ez a katonai szövetség Kína ellen jött létre, és elsősorban amerikai érdekeket szolgál amint ez kiderült a tengeralattjáró programból is: Ausztrália felmondta milliárd dolláros vásárlási szándékát Franciaországban, és helyette amerikai atomtengeralattjárókat vásárol. Párizs óriási kártérítési pert indított.

Macron elnök európai hadiipart akar, de az USA leghűbb szövetségesei mint például Lengyelország, az amerikai fegyvereket preferálják. A német Rheinmetall, mely Magyarországon is gyárt harckocsikat, 5,1 milliárd dollárt zsebelt be 2022-ben.

Leghíresebb terméke a Leopard tank, mely az ukrajnai hadszíntéren is bizonyított bár a beígért nagy offenzívából egyelőre semmi sem lett.

Az Európai Unió hadügyminiszterei kedden vitatják meg az európai hadiipar fejlesztési problémáit, és mindenekelőtt azt, hogy miképp tudják lőszerrel ellátni Ukrajnát. Az Európai Unió újabb 500 millió eurót akar átutalni Ukrajnának fegyvervásárlásokra.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

“ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az uniós államok, melyek szuverén módon úgy döntöttek, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, ebből a pénzből kapják vissza a fegyverek árának egy részét.”

Orbán, Soros és az izraeli Black Cube magán hírszerző ügynökség

A Reuters szerint Izrael egyik vezető magán hírszerző szervezete, a Black Cube Magyarországon is igen aktív szerepet játszott a választások befolyásolására – az Orbán kormány javára.

Az érintettek természetesen nem sietnek nyilatkozni hiszen már a Pegazus botrány során is kiderült, hogy az Orbán kormány igen szorosan együttműködik Benjamin Netanjahuval a hírszerző szolgálatok terén is. A Pegazus okostelefon megfigyelő rendszert annak idején Czukor József, a magyar titkosszolgálat nagy öregje szerezte meg Izraelben. A moszkvai Dzerzsinszkij hírszerző akadémián diplomát szerzett magyar ász akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, jelenleg pedig Magyarország svájci nagykövete. Svájcban működik a Berni Unió, melynek keretében az USA európai szövetségesei egyeztetik titkosszolgálati információikat. Czukor Józsefet akkor fogadta Netanjahu miniszterelnök is, ezzel is hangsúlyozva a két kormányfő politikai barátságát. Netanjahu intézte el Orbán Viktornak, hogy fogadja őt Donald Trump a Fehér Házban. Így

nem csoda, hogy a Black Cube – fekete kocka – amely tele van a Moszad egykori tisztjeivel aktívan támogatta Orbán Viktor kormányát a választások idején.

A magán hírszerző cég nemzetközi tanácsadó testületében benne van például Meir Dagan, a Moszad egykori parancsnoka is. A Forbes Israel már évekkel ezelőtt azt írta, hogy ez a zsidó állam legmenőbb új exportcikke: hírszerzés a politikában és a gazdasági életben.

A célpont Soros György

A 2018-as választások előtt a magyar dollármilliárdos vált Orbán Viktor célpontjává mint a globalista tőke szimbóluma, aki a szuverén magyar kormány megbuktatására törekszik. Korábban a CEU kényszerült jórészt elhagyni Budapestet, később pedig a nemkormányzati szervezetek kerültek nehéz helyzetbe – és ebben része volt a Black Cube-nak is. Hogyan? Londonban létrehoztak egy fedő céget Smart Innotech néven a magyar választások előtt – az izraeli hírszerző cégnek három irodája van a világban: Tel Aviv, London és Madrid. A londoni fedőcég felvette a kapcsolatot a Migration Aid Hungary szervezettel, és találkozót hoztak össze vele Bécsben. Csakhogy a Migration Aid Hungary résen volt, és felvette a beszélgetést, melyet azután át is adott a magyar Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

A Black Cube nem állt le: egyre másra szállította az információkat a “Soros hálózatról” a magyar kormánynak, de hamarosan kiderült, hogy hamis állításokról volt szó, de a választási kampányban így is jól fel lehetett ezeket használni.

Soros György Nyílt társadalom alapítványa, a magyar Helsinki bizottság és az Amnesty International magyarországi szervezete is a Black Cube célpontjává vált. Az információkat folyamatosan szállították az Orbán kormánynak.

A 2022-es választások előtt is igen aktív szerepet játszott a Black Cube a magyar ellenzék és a média megfigyelésében és manipulálásában a LinkedIn hálózaton keresztül. A Black Cube titokban beszélgetéseket készített ellenzéki személyekkel, és ezeket az interjúkat azután leadták a kormányzati médiában. Az egyik célpont Jeney Orsolya, az Amnesty International Hungary egykori igazgatója volt. Minderről Mona Damien kutató számolt be egy virginai konferencián.

A Black Cube módszereit több országban is éles kritika érte, mert az izraeli hírszerző cég szisztematikusan besározott politikusokat, üzletembereket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat.

A New York Times egykori tényfeltáró riportere, Barry Meier könyvet adott ki 2021-ben a Black Cube szerepéről Észak Amerikában: Spooked: the Trump dossier, Black Cube and the Rise of Private Spies címmel.

Black Cube megbízók az Orbán kormány előtt

A leghíresebb kétségkívül Harvey Weinstein, Hollywood bukott sztárja, akinek botránya megindította a világméretű metoo kampányt. Az izraeli film producert Hollywood híres színésznői vádolták meg szexuális zaklatással. Weinstein azért fizette a Black Cube privát kémeit, hogy lejárassa az őt vádoló színésznőket és újságírókat. A New Yorker hosszú cikket szentelt az ügynek 2017-ben: Harvey Weinstein and his army of Spies címmel.

Világpolitikai szempontból ennél sokkal fontosabb az a nem nagyon publikált tény, hogy Trump elnök megbízta a Black Cube-ot, hogy gyűjtsön információkat az Iránnal kötött atomalku megfúrására. Obama elnök idején az USA és öt másik nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, csak békés atomkutatást folytat, és nem törekszik atombomba előállítására. Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden eszközzel meg akarta buktatni ezt az egyezményt, és meggyőzte erről Trumpot is, aki végül fel is rúgta az iráni atomalkut – felhasználva ehhez a Black Cube információit és akcióit is. A Black Cube azt állította, hogy Irán megvesztegette az Obama adminisztráció egyes fontos embereit és vezető amerikai újságírókat az atomalku érdekében. Ezt az állítást ugyan nem sikerült igazolni, de kellő érvet adtak Trumpnak ahhoz, hogy felrúgja az atomalkut Iránnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK