Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

Kenderessy Milán
358 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ma Lengyelország választ

Ha a PiS megnyeri az elnökválasztást, az Lengyelországot és egész Európát fenyegeti – figyelmeztet Adam Michnik a “Die Zeit” hetilapban. Lengyelország feladata az Európát elárasztó liberálisellenes erők „barna hullámának” megállítása.

“Lengyelország körülbelül 220 éve megosztott. Az országnak mindig két víziója volt: az egyik nyitott, pluralista a másik zárt,  és etnocentrikus ” – mondta Adam Michnik  egy  interjúban a baloldali liberális hetilap a Die Zeit című lapnak.

“A nemzet felemelkedésével a két vízió között feszültség volt a felszín alatt. Ma ezek a repedések ismét láthatóvá váltak. Az etnocentrikus tábor összességében azonosítható az autoritárius rendszerekkel. Képviselői lépésről lépésre korlátozzák a demokráciát. Ezt Lengyelország putyinizációjának hívom. Hasonló a helyzet Magyarországon ” – folytatta érvelését Michnik. 

Barna hullám elárasztja Európát

Michnik szerint egy univerzális jelenséggel van szó, amely nem korlátozódik Lengyelországra és a posztkommunista társadalmakra. Rámutatott a francia , olasz és németországi antiliberális tendenciákra.

Ez egy “barna hullám”, amely számos másik országot  is eláraszt. „Ezért a mostani elnök választás Lengyelországban európai jelentőségű. Ezért fontos annyira a kormányzó PiS hatalomból való elmozdítása “- magyarázza a Gazeta Wyborcza főszerkesztője.

“Azt hiszem, a kommunizmus Lengyelországnak is köszönhetően összeomlott. És azt kell remélnem, hogy most is hasonló lesz ” – válaszolta Michnik Matthias Krupa, az interjúkészítő kérdésére, hogy a PiS kudarca megállítja-e a liberálisellenes erők további nyomulását. 

Tájkép csata előtt

Ha Orbán Viktor lennék elégedetten csettintenék  a közvélemény- kutatók mostanság publikált adatai láttán. Bevált minden előzetes számítás és még a vírus sem volt képes “beleköpni a levesbe”. A Fidesz megerősödve az ellenzék jelentősen meggyengülve néz az elkövetkezendő majdnem két év elé, mígnem újabb országgyűlési választásokat kell tartani.

A tavaly őszi önkormányzati választások részleges, de el nem hanyagolható mértékű győzelme ellenére az ellenzék egésze siralmas állapotban van. Milyen hatalom az, ahol pénz, paripa, fegyver nélkül úgy kell békét építeni, hogy közben készülni kell a következő háborúra? Pontosan lehetett tudni, hogy az önkormányzati választások után egyre szűkülő lehetőségek mellett kellene bizonyítani az ellenzéki választók számára, hogy érdemes volt az árral szemben szavazniuk, mert jobb és élhetőbb környezetben élhetik hétköznapjaikat. Sőt, mindez önmagában még kevés a boldogsághoz: meg kell győzni az addig nem ellenzékre szavazókat is, hogy megéri őket választani.

Nézzük csak

Az ellenzék legerősebb pártja a DK csak azon az áron volt képes ezt elérni, hogy  szavazatokat tudott átkonvertálni az MSZP-től, vagyis ezzel nem nőtt az ellenzéki szavazók száma csak pártot váltott. Naponta tíz tiltakozó közlemény és átok a NEResek fejére kevésnek tűnik ahhoz, hogy befolyásukat növelni, szavazótáborukat gyarapítani tudják. Ahogy mára már igencsak elkelne egy új program is a korábban készített 360 pont helyébe. A “Mi európai magyarok” unós-untalan ismételgetése elkoptatta az igazából soha nem tisztázott tartalmat. Ráadásul a nyugati demokráciákhoz és az Egyesült Európához való tartozás nem a párt hibájából némiképpen megfakult elsősorban az Unió problémamegoldó képességének hiánya miatt.

A párt növekedésének vörös vonala még mindig Gyurcsány személye.

Ellenzéke nem csak a kormánypártok soraiban kereshető, hanem a vele szövetségre lépőkében is. A politikus pártelnök, volt miniszterelnök minden ellenséges felhang nélkül maga a politikai paradoxon. Felesége, Dobrev Klára minden olyan képességgel rendelkezik amely a modern baloldali politika hazai vezetőjévé teheti, hátterében férjével a hazai baloldali palettán felülmúlhatatlan páros lehetnek. Brüsszelben az elvi politizálás mellett megtanulhatja  a politikai kompromisszumkészség tudományát is.

Az sem ártana, ha kevésbé doktriner, mondhatni liberálisabb attitűd felé orientálódna, mert csak így lesz lehetősége a nyugdíjas szavazók pártját kibővíteni a fiatalabb korosztályokkal. 

A Jobbik lassan a néppártosodás útján hal hősi halált. Hiába, rögös az út a szélsőjobbos, erősen rasszista, néhol antiszemita imidzset demokratikus és néppárti  köntösbe öltöztetni. Simicska visszavonulása nem csak a pénzt vitte el a konyháról, de a főszakács is lelépett, látva hogy nem lesz a továbbiakban pénz minőségi alapanyagok beszerzésére.

Vona, biztos apanázzsal a háta mögött elkezdte formálni magáról a nagy Gondolkodó szobrát, csak hát mint tudjuk Auguste Rodin nem születik minden nap, és számos komoly jövőbe látó megesküszik rá Vona személyében nem jött el hozzánk az új Mester.

Igazságtalan lenne, ha nem emelnénk ki Jakab Péter pártelnök szónoki képességét, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy tudhatjuk:

 eredményes egyszemélyi vezetéshez nem romboláson, hanem építkezésen keresztül vezet olyan út, amely egyre több szavazóban mutatkozik meg, nem pedig a közös csónakban evezők fogyatkozó számában.

A demokratikus építkezés valahogy nem a szélsőjobb világa, nehéz feladat a farkast báránybőrbe bújtatni méghozzá úgy, hogy azok a farkasokból lett bárányok balgán bólogassanak.

Lassan eldőlni látszik: nem igazán Lehet Más a Politika. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt a párt elképzeli. Nehezen veszik tudomásul, hogy még egy zöldre festett lobogó sem elég ehhez! A politika credoja helyett egyre kevesebben hajlandók komolyan venni csupán a jelszavakat belső tartalom nélkül.

Először kellene a tartalom, ahhoz a forma és utána jöhet csak az amfora.

*(Bocsánat a fiatalabbaktól, akik nem élvezhették már azt a szállóigévé nemesült reklámot miszerint: Tartalomhoz a forma: AMFORA. Az Amfora egy szépművészeti tárgyakat forgalmazó bolthálózat volt.) Ungár Péter nagy utat tett meg a 2018-as országgyűlési választások óta, vajon számára az LMP politikai tévútja követendő, avagy megtalálja helyét egy másik párt jövőt ígérő struktúrájában?

A pártélet benjáminja, a Momentum Mozgalom választási sikerei után lassan elsajátítja azt a politikai gondolkodást  amely a jelentős pártokká válás eléréséhez elengedhetetlen. Az ellenzék baloldala árulást és ezer halált szórt fejükre amiért a joggal kedvelt Donáth Anna helyett egy politikai kaméleonként, sőt korára való tekintettel politikai pedofilként aposztrofált Körömi Attilát választották az elnökségbe. Pedig ha a balos polgár megpróbálna nem csak a mételytől félő hívőként gondolkodni, akkor rájöhetne, hogy

a Momentum csak egészséges választ adott arra a helyzetre ami a Jobbiktól most leszakadó, de a baloldalt és a Fideszt csípőből elutasító választók, vagy éppen a jelenleg pártot nem találók nagy számát próbálja akoljába begyűjteni!

Nekik van erre a legnagyobb esélyük, mert politikájuk elsődleges célja nem más, mint a Fideszt leváltani akarók legnagyobb közösségévé válni. Továbbmenve, az egyetlen közösség amit a Fidesztől leszakadó értelmiség is fel tudhat vállalni. Jó úton haladnak. A fanyalgóknak csak annyit: ha Heller Ágnesnak nem volt büdös a Vona vezetésű Jobbikra – kényszerből ugyan – de partnerként tekinteni a Fidesz leváltása érdekében, akkor a Momentum sem lehet annyira finnyás, hogy ne éljen a lehetőséggel.

A Párbeszéd az a párt, amelynek a legrosszabb, de egyetlen fennmaradást kínáló lépése volt amikor szövetségre lépett az MSZP-vel, sőt ezáltal taglétszámát tekintve túlreprezentált lett az országgyűlésben.

Mára világcsúcsot döngethet politikai befolyásával, már ha a párt tagjainak és szimpatizánsainak létszámát veszem alapul. Lassan lepereg róluk az MSZP-ről rájuk fröccsenő sár, kevés közösséget vállalnak velük, sokkal inkább beolvadnak a közös ellenzék masszájába.

Az MSZP, az egykori kormánypárt, később legnagyobb ellenzéki párt ma haláltusáját vívja. Szavazóik számát valahol a bejutási küszöb fölött mérik, de nem sokkal.  Az utóbbi években szépen lassan elveszítette infrastruktúráját és hátországát. Választói ma már igazából csak a nagy öregek és a zavarosban halászók, akik még megélnek valahogy a párt nemlétező farvízén. Pontosabban ez a farvíz ma már leginkább a Fidesz farvize. Puch László kiválásával ugyan azt hihette volna a külső szemlélő, hogy a valaha szebb napokat látott együttműködés is elveszik, de nem. Botka kiválása világossá tette, hogy alig maradt legény ezen a vidéken. Már aki képes lehet ezt a pártot  bármiféle jövőbe vezetni. Persze azt Botka sem bizonyította, hogy alkalmas lenne  a vezetésre, sőt.. Szanyi kapitány távozásával csak egy színfolt tűnt el, érték aligha. Feltörekvő nemzedék a láthatáron sincsen  miként  markáns egyéniség sem. A jelenlegi elnökkel pusztán azt lehetett elérni, hogy csónakjuk  a víz felszínén maradt, evezőjük azonban egy sem. Eltűnt az infrastruktúra, csökkent a tagság és a választók száma, szétesőben nemcsak a párt, hanem lassan annak az illúziója is, hogy ebből még valaha szín lehet a pártok palettáján.

Ha minden így marad a pártot a nem távoli jövőben
“békévé oldja az emlékezés”.

Elnökválasztás előtt áll az MSZP. Tavaly óta húzzák-halasztják a kongresszust. Haladékot adott a vírus is, mostanra azonban elodázhatatlanná vált mivel, hogy – stílusos maradjak – rendezni végre közös dolgaikat lenne munkájuk nem is kevés. Hacsak nem a nulla felé konvergálás a cél. Feltétlenül lélegeztetőgépre van szükségük. Már csak az a kérdés melyik típusú lélegeztetőre csatlakoznak: amelyik közös csatornán keresztül juttat friss levegőt a fuldoklónak, vagy külön, önálló géptől remélik az életben maradást.

A májusra tervezett tisztújító kongresszus új időpontja valamikor őszre tehető.

Nagy választék nem lehet az elnökségre aspirálók között. Egy karizma ellen beoltott  pártelnök, nyakában a színtelen szagtalan frakcióval; talán Újhelyi István jöhetne számításba, habár mint választási kampányfőnök igencsak leszerepelt, az pedig nem túl jó ajánlólevél az elnöki aspiráció szempontjából. Végezetül a mostanság nem véletlenül aktivizálódó Mesterházy Attila is bejelentkezett az elnöki székre. Mesterházy kiváló szervező és erőskezű vezető volt, igaz belőle is hiányzik a politikai éleslátás, és többször bizonyította nehezen viselne el egy Gyurcsány vezette DK-t domináns erőnek.

Ez utóbbi tulajdonsága Orbán Viktor Fideszének kapóra jöhet, merthogy arrafelé jobban szeretik az erősen fragmentált ellenzéket, mint a töredezettségmentesítettet! 

Kimondatlan érdeke  nem csak életben tartani az MSZP-t, de felerősíteni is, megakadályozva az egységes baloldali alternatívát és jelen állás szerint ezzel biztosíthatják maguknak a következő országgyűlésben akár az újabb kétharmados többséget is. 

Mostanság a Fidesz média által nagydobra vert Kórozs féle videón csámcsog minden médium, és nem is olyan furcsa módon ennek élharcosa az egyre inkább NER kompatibilissé váló ATV napestig ismételgette az MSZP újabb baklövését, hogy minden szoci szavazó pártjának megmaradása zálogaként új messiásért kiáltson. Erre szokták mondani, hogy minek nekem ellenség, ha ilyen barátaim vannak. Pedig ellenségből sem szenvednek hiányt.

Az összehangolt Fidesz támadást és Mesterházy antrée-ját  a lelkes konteó-gyártók rögtön fideszes ármánynak vagy Mesterházy árulásának vélték. Egyelőre mindenki gondol amit akar.

E sorok írójának fülébe cseng, amit Puch László a Népszavával kapcsolatban Rangos Katalinnak mondott: választhattam, vagy elfogadom a kormányzat reklámját az újságban vagy nincsen újság. Így jár a Népszavával együtt maga a párt is. Mára ott tart az MSZP, hogy a baloldal elárulása fennmaradásának egyetlen útja.
Béke poraira.

Egy multivezér, akinek szíve is van

A kutatók és egy nyitott csekkfüzet elegendő e napjaink legnagyobb kihívásának megoldására. Közel sem kommersz válasszal kísérletezik egy multinacionális gyógyszergyártó, és annak állatorvos végzettségű vezére. 

Március közepén, a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla videohívást kezdeményezett az amerikai gyógyszeripari óriás vakcina kutató és gyártó csoportjainak vezetőivel. A két csapat késő esti órákban kidolgozta a Pfizer kísérleti Covid-19 oltóanyagának fejlesztési tervét, és elmondta Bourla-nak, hogy villámgyorsan elérhetővé teszik. 2021-ben valamikor kész lehet.

– Nem elég jó – mondta Bourla. Mondta annak ellenére, hogy tudatában volt a kutatók herkulesi erőfeszítésének, amit mindenképp megköszönt nekik. Megkérdezte a konferenciahívásban részt vevő emberek gondolják-e, hogy a vírus visszatér ősszel, és várhatóan mi fog akkor megtörténni, ha oltás nem áll rendelkezésre, amikor egyidejűleg új influenza-szezon kezdődne meg.

– Gondolkodjatok másképpen – mondta nekik Bourla. „Gondoljatok egy nyitott csekkfüzetre, így nem kell aggódni pénzügyi dolgok miatt. Gondoljatok arra, hogy párhuzamosan és nem sorrendben fogunk dolgozni. Gondolkodjatok vakcina gyártására, még azelőtt mielőtt megtudjuk, beválik e. Ha nem, akkor hadd aggódjak miatta én, mi leírjuk és kidobjuk.”

Mikael Dolsten, a Pfizer tudományos főigazgatója szerint: “Felszólította a csapatot, hogy törekedjen egy mars utazáshoz hasonló célon – azaz, év vége előtt több millió adag oltásra van szükség a veszélyeztetett népesség körében.”

Az eredetileg görög állatorvos, aki 25 éven át a Pfizer vállalat hagyományos ranglétráján haladt felfelé, mielőtt 2019-ben vezérigazgatóvá vált. Bourla szerint karrierje során semmi sem tudta volna őt felkészíteni erre a pillanatra. De hisz abban, hogy ez vezet az óriásvállalat (2019-es értékesítés: 51,8 milliárd dollár) további előrelépéséhez, olyan  szabadalmaztatott gyógyszerekhez melynek kifejlesztése magas kockázatú, és benne van a kudarc lehetősége is. Mindez távol áll a generikus gyógyszerektől és fogyasztási cikkektől, mint például az Advil és Chapstick – melyek szintén Pfizer készítmények.

Az 58 éves Bourla számára az elmúlt négy hónap hullámvasút volt, véget nem érő visszaesések és győzelmek sorozata. A Pfizer nem egyedül indult Covid-19 versenyen. A világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatainak többsége, köztük a Johnson & Johnson, a Sanofi, az AstraZeneca és a Roche, mindent bedob a Covid-19 vakcináért.

Egyes szakértők szerint Bourla ütemterve – néhány hónap alatt életképes oltás – egyszerűen irreális. Bourla kutatók százait bízta meg a Pfizer kísérleti és meglévő gyógyszereinek felhasználásával, hogy keressék a lehetséges terápiákat. Kezdetben nyíltan felhatalmazást adott arra, hogy megbeszéléseket folytassanak és védett információkat osszanak meg egymással és a konkurens cégekkel. Bourla

a Pfizer gyártási képességeit elérhetővé tette a kis biotechnológiai vállalkozások számára.

A Pfizer erőfeszítései a németországi Mainzban, a BioNTech-nél végzett munkájára összpontosulnak. Az innovatív, 120 millió dolláros (2019-es értékesítésű) céggel együttműködnek, amely leginkább rákos gyógyszerek kutatásáról ismert.

Uğur Şahin, a BioNTech alapítója és vezető immunológusa, elolvasott egy cikket a Covid-19-ről. Rájött, hogy cége a BioNTech olyan rákellenes kutatással kísérletezik amely működhet a koronavírus ellen is. Kutatási csapatának nagy részét a Covid-19 oltás előállítására állította át.

Februárban Şahin felhívta Kathrin Jansent, aki a Pfizer vakcinázási kutatásának és fejlesztésének vezetője. Megkérdezte Jansent, hogy a BioNTech  Covid-19 oltóanyagjelöltjei érdeklik-e őket és a Pfizer hajlandó e velük együtt dolgozni. – Természetesen érdekel bennünket – hangzott a válasz.

Két évvel ezelőtt a két vállalat 425 millió dolláros megállapodást kötött mRNS influenza oltás kifejlesztésére. A Pfizer-et érdekelte az mRNS-megközelítés lehetősége arra, hogy rövidre zárja az új influenza törzsre vonatkozó oltásainak kidolgozásának folyamatát. Ugyanez a rugalmasság és sebesség vonzza Bourlt a partnerhez, amikor a Covid-19 esetleges oltása mellé állt.

Bourla március 16-án összehívta a Pfizer vezetőit és tájékoztatta őket, hogy a befektetés megtérülése nem játszik szerepet a társaság Covid-19 munkájában. “Ez nem a szokásos ügy” – mondta nekik Bourla. “A pénzügyi megtérülés nem vezérelheti döntésünket.”

„Egy milliárd dollár nem fog megtörni minket. Bár nem tervezem elveszíteni. Azt tervezem, hogy ezt a terméket igenis gyártani fogjuk.”

Úgy döntött nyilvánosságra hozza a Pfizer azon tervét, hogy Covid-19 kutatásából származó adatokat megosztja a rivális gyógyszergyártókkal.

Az elmúlt néhány évben a tudósok érdeklődését vonta maga után a hírvivő RNS, a genetikai molekula, amely a sejtek számára protein-előállítási utasításokat ad, és így kifejleszti a rák, a szívbetegség és még a fertőző vírusok gyógyszereit is azáltal, hogy az emberi sejteket gyógyszergyárakká alakítja. Mivel a SARS-CoV-2, a koronavírus formálisan ismert RNS-vírus, a kutatók arra koncentráltak, hogy az mRNS a sejten belüli gépezetnek utasítást adjon olyan fehérjék előállítására, amelyek vírusvédő antitesteket hoznak létre.

Az mRNS oltásnak hatalmas előnyei vannak a hagyományos oltóanyagokkal szemben. Mivel közvetlenül a vírus genetikai kódjából elkészíthető, ezért gyorsan elkészíthető és a klinikai vizsgálatokra hetek alatt sor kerülhet, nem pedig hónapok vagy rosszabb esetben években múltán.

Egyetlen hátránya van: még soha senki nem hozott ilyet létre…

A Pfizer másnap aláírt szándéknyilatkozatot írt a BioNTech-rel. Az áprilisban megkötött szerződés nem említi a kereskedelmet. A Pfizer hatalmas gyártási, szabályozási és kutatási képességeit hozza az erőfeszítések közé. A BioNTech beleadja az alaptudományt.

A Pfizer megközelítését egyedivé teszi az, hogy négy különböző oltást tesztel egyidejűleg. Különféle mRNS platformokat, amelyek állítólag biztonságos immunválaszt indukálnak. A komplex vizsgálat azzal kezdődik, hogy a négy oltás különböző adagolási szintjeit tesztelik 360 amerikai önkéntes és 200 németországi önkéntes részvételével, végül mintegy 8000 résztvevővel.

Az amerikai vizsgálatot úgy fejlesztették ki, hogy a vállalat gyorsan leállíthassa az egyik oltás vizsgálatát, ha az immunogenitási adatok azt mutatják, hogy nem termel elég ellenanyagot a vírusvédelem biztosításához. A vállalatok menet közben is végeznek kiigazításokat. A BioNTech például a közelmúltban rájött, hogy az egyik oltás jelöltet alacsonyabb adagban kell adagolni, hogy biztonságos legyen.

A tőlük kapott kísérleti Covid-19 oltóanyag hírvivő RNS-sel működik. A Pfizer azt reméli, hogy októberig megkapja az Egyesült Államok kormányának sürgősségi felhasználási engedélyét a vakcinára. Egyedülálló stratégiája az, hogy négy különböző mRNS-oltás jelöltet fejleszt és közülük választja ki a nyertest, nyerteseket.

Az előkészítés során a vállalat négy gyártóüzem kapacitását állítja rá vakcina gyártására, hogy az év végére 20 millió oltási adagot készítsen, és 2021-ben több százmillió oltást készíthessen. Bourla szerint a Pfizer hajlandó 2020-ban egymilliárd dollárt költeni az oltás fejlesztésére és előállítására.

“A gyorsaság kiemelkedően fontos.”

A vakcina szent grálján túl a cég terápiás megoldásokkal is próbálkozik. Molekuláris adatbázisát átfésülve számos antivirális vegyület felkeltette a kutatók érdeklődését, amelyek megtámadhatják a vírust, esetleg megállítják a szaporodást. Az egyik proteázgátlóját, amelyet eredetileg a SARS leküzdésére fejlesztettek ki, és amely antivirális aktivitást mutatott a SARS-CoV-2 ellen. A Pfizer célja, hogy nyár végéig humán kísérletet indítson az antivirális gyógyszerről, amelyet intravénásan adnak be.

Egy másik Pfizer-gyógyszer, amelyre figyelmet fordítanak, a Xeljanz, egy rheumatoid arthritis tabletta, úgy gondolják a Covid-19-re adott hatalmas immunválasza legyengíti azt a szekvenciát, amely egyes fertőzött betegeket túlterheli. A Pfizer támogatja a Xeljanz-vizsgálatot az olasz Covid-19 betegeken, valamint egy másik amerikai vizsgálatot, amely egy másik, kísérleti artritisz  gyógyszert tesztel, amely az Irak-4 fehérjét célozza meg a vírus ellen.

„Nagyon nehéz olyan gyógyszeripari társaság vezérigazgatójának lenni, amely új változó szemlélettel kísérletezik egy ilyen válságban”

– mondja Bourla.

Albert Bourla 2019. januárban kezdte meg tevékenységét a Pfizer tetején, eltávolította a terjedelmes barna asztalt a vezérigazgató konferenciaterméből, és nem cserélte le, körbe rendezte a székeket, és betegek fényképeit tette a falra. A változtatás azt a célt szolgálta, hogy elősegítse a nyílt beszélgetést, és emlékeztesse az embereket egy gyógyszeripari vállalat valódi céljára. 

Az állatok és a tudomány szeretete Bourlát állatorvossá tette. 1993-ban csatlakozott a Pfizer görögországi irodájához, az állategészségügyi divízióban dolgozott.

2014-ig Bourla magas szintű ügyvezetõ volt a Pfizer Manhattan központjában, a 42. utcában, ahol többek között a Pfizer oltási és rákos osztályait vezette. Csoportos találkozói elevenek voltak, visszhangzottak az egyébként nagyrészt csendes folyosón.

Arra kényszerítette a vállalati egységeket, hogy kimutatásaikban ne csak dollár és cent szerepeljen hanem az is, hogy hány beteg emberen segítettek.

A szakértők között szkepticizmus érzékelhető, amiért a kitűzött cél az, hogy már ősszel több millió adag oltóanyagot biztosíthassanak a legrászorultabbak számára. Drew Weissmann, akinek a pennsylvaniai egyetemi laboratóriuma a BioNTech-rel dolgozott a fertőző betegségek mRNS-oltásának előállításán, a közelmúltban elmondta a Forbes-nak, hogy egyszerűen nem ismert, hogy egy mRNS-oltással megelőzhető-e a fertőző betegség.

Jansen, a Pfizer oltóanyag-kutatási vezetője arra számít, hogy a Pfizer és a BioNTech július elején tudni fogja, hogy a négy oltóanyag-jelölt közül melyik a legígéretesebb, és hogy hipergyorsított időkeretük megvalósítható-e. A vállalat valószínűleg csak egy vagy két  oltást helyez át a tesztelések utolsó fázisába.

Bourltól megkérdezték, mi történne, ha másik, nem Pfizer oltóanyag-készítő sikeres lenne.

Ez lenne a lehető legjobb eredmény – válaszolta -, mivel hatalmas mennyiségű oltást lehet gyorsan előállítani.

Készült a Forbes cikkei nyomán

Tri a non

Napok óta készültem a Trianon emléknapra írni valamit. Napok óta folyamatosan olvasom a jobbnál jobb írásokat újságokban, portálokon, blogokon. Némelyikből kiírtam magamnak néhány sort  gondoltam ezeket olvasva majd beindul az agyam és kisajtolok magamból néhány épkézláb mondatot.

Addig érlelgettem magamban a dolgot, mígnem itt ülök a gép előtt, nyakamon az este és sehol a “néhány épkézláb mondat”. Ha már így jártam magammal, legalább azokat a félretett mondatokat megmutatnám, amiken elgondolkodtam. Hátha lesz belőle valami.

Íme:

„Tudom, hogy Ön egy magyar hazafi — írta Freud 1918 őszén Ferenczinek —, és ezzel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatokra számíthat. Úgy tűnik, a magyarok azzal a gondolattal hitegetik magukat, hogy ők egyedül elkerülhetik az országuk megkisebbítését, mert a külső világ különösképpen szereti vagy tiszteli őket: egyszóval, hogy ők »kivételek«. […] Biztosan el kell jönnie a kiábrándulásnak és rossz idők jönnek majd vele. Mindazok a hiányosságok, amelyeket a magyarok mint politikusok mutatnak, önmagukon fognak visszaütni. Még jó időben vissza a haza iránti libidóval és azt a pszichoanalízisnek szentelni, különben visszavonhatatlanul nyomorultul fogja érezni magát[…] Nem tudja, hogy a lovagi kornak vége van Don Quijotéval együtt?!”

“Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el” és “… Magyarország hiába volt egy nagyhatalom „egyik fele”, önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót.”

“Gróf Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára.”

“Szinte soha nem Trianon okairól és mibenlétéről, csak Trianon következményeiről szól minden.”

És tessék. Így estére egy mondat jutott e gyászos napról eszembe.

Tessék mondani volt már olyan békeszerződés amelyik a vesztés fél teljes megelégedésére köttetett?

A vírus végez a mozival is?

Soha még nem voltak ilyen borúsak a filmszínházak tulajdonosai az Egyesült Államokban, mert lassan itt a nyári szezon, és még mindig nem látszanak azok a sikerfilmek, melyek milliókat vonzanának.

Még azt sem tudjuk, hogy lesznek-e ilyen sikerfilmek? – panaszkodik egy vezető elemző a Business Insider tudósítójának. A portál szimbolikus összeállítást közöl ezzel a baljós címmel:

A mozi felemelkedése és bukása

Az első filmszínház 1902-ben nyílt meg Los Angelesben, ahol az emberek ölték egymást a jegyekért. 1927-ben kezdődött meg a hangosfilm diadalútja az Egyesült Államokban. Ez újabb tömegeket vonzott a mozikba, akik esetleg nem tudták elolvasni a feliratokat – írja a Business Insider.

Az első autós mozi 1933-ban nyílt meg

New Jersey állam Camden városában kezdődött meg ennek a jellegzetesen amerikai mozi típusnak a fejlődése. Amely most is reményt adhat arra, hogy a közös film nézésnek nem fellegzett be végképp. Az autós mozikban ugyanis be lehet tartani azokat az egészségügyi szabályokat, melyeket a hagyományos film színházakban jóformán lehetetlen pontosan követni.

Már a korona vírus járvány előtt is csökkent a mozi népszerűsége az Egyesült Államokban: mind a nézőszám mind pedig a jegybevétel évről évre kisebb lett. 2018-ban valamelyest javultak a számok, de 2019 megint visszaesést hozott. A Netflix és a többi alternatív megoldás lenne a nyilvánvaló magyarázat, de a Business Insider szerint nemcsak erről van szó. Csökken az érdeklődés a nagy hollywoodi sikerfilmek (blockbusters) iránt! Mindennek ellenére a vírus járvány előtt a mozik tulajdonosai bizakodóak voltak.

“Mindenkinek van konyhája otthon, de mégiscsak eljárnak ebédelni az emberek”

hangsúlyozta a Motion Pictures Association of America vezérigazgatója éves beszámolójában 2019-ben.

A filmiparban is a pénz beszél

A nagy hollywoodi stúdiók jelenleg kivárnak, mert nekik az igazán nagy üzlet a mozikban bemutatott sikerfilm, melyet milliók látnak. Ezek közül jelenleg egyetlenegyet sem adtak át a vetélytársaknak: Netflix stb. Csakhogy a filmszínházak legalább június közepéig zárva maradnak az USA-ban vagyis nagy kérdés, hogy mi lesz a nyári szezonnal? Vajon visszatérnek – e a családok a korona vírus járvány után is a mozikba?

Három sikerfilm akarja learatni a nyári piacot az USA-ban: egy thriller, a Tenet, egy akciófilm, a Mulan (Disney) és a Wonder Woman 1984. A döntéshozók kínos dilemma előtt állnak: vagy megvárják míg a legnagyobb filmes piacokon is megkezdődik a nyitás vagy pedig vidéki road showt kezdenek olyan államokban, melyek hamarabb nyitnak, mert a koronavírus járvány hatása ott jóval gyengébb volt. A filmipar drámája az, hogy New York és Los Angeles együtt több mint 25%-os részesedést jelent a piacon. Csakhogy New York az epicentruma a járványnak az USA-ban, és Los Angelesben sem sokkal jobb a helyzet.

Óriási a kockázat – mondják az elemzők a Business Insidernek – hiszen rengeteg pénzt kell megmozgatni miközben senki sem tudja: visszajönnek – e a nézők tömegesen a mozikba, ha azok megnyitják a kapuikat az Egyesült Államokban?!

Az autós mozi a megoldás?

500 ilyen filmszínház működik még az USA-ban és a népszerűségük nőttön nő a koronavírus válság óta. A Warner Brothers kipróbálhatja nyáron a Wonder Womant az autós mozikban és az újranyíló film színházakban. Ha pedig nem válik be ez a megoldás, akkor jöhet a videó – nyilatkozták az elemzők a Business Insidernek.

Safarov cellaszomszédja voltam – Egy döntés margójára

„Megyek haza, Arkadas! Most mondta a követségről az ember, aki itt volt nálam, hogy megegyeztek a magyar kormánnyal, és egy-két éven belül hazamegyek!”

Robert Yugovich (írói álnév) egy kalandos életutat megjárt, a vajdasági Topolyáról származó férfi, akinek élete még fiatal korában kezdett bonyolódni. Húszéves sem volt, amikor katonakötelesként részt kellett vennie a délszláv háborúkban, ahonnan lelépett, és Magyarországon próbált munkát, megélhetést találni. Nem nagy sikerrel. Viszont megismerkedett a bulik környéki drogfogyasztással, -terjesztéssel. Innen ívelt fel alvilági karrierje, úgyhogy az ezredforduló tájékán már egy nemzetközi kábítószeres (ecstasy) maffia második embere lett Amszterdamban.
Yugovich, immár négy könyv szerzője, főleg Topolyán él, ahol a stílszerű Jail nevű szórakozóhely tulajdonosa.

A Safarov történet

„Ramilt – vagy, ahogy egymást hívtuk kölcsönösen, „Arkadast” (ami törökül barátot jelent) – 2009-ben hozták a Gyűjtő B épületének alagsorába, a 7-es cellába. Egy tucat fekete kutya kíséretében, kéz-, lábbilinccsel megvasalva. Egy fejjel magasabb volt valamennyi kísérőjénél.”

A Roncsgyár oldalain Yugovich részletesen beszámol arról, hogy egészen 2010-ig, az örmény kollégáját Budapesten álmában baltával feldaraboló Safarovot nem kímélték a börtönben.

„A cellájának kamerájából jól látták, hogy mikor imádkozik, és ekkor zavarták, hogy ne tudja a napi ötszöri imáját végigcsinálni. Hetente többször végeztek zárkaellenőrzést nála, és ezek alkalmával arra próbálták kényszeríteni, hogy vetkőzzön le meztelenre. Idegen férfiak előtt meztelenre vetkőzni egy muszlim férfi számára a legmegalázóbb dolog. Homoszexuális tartalmú képeket és cikkeket dugdostak be a cellájába, vagy éppen örmény napi- és hetilapokat.”

„2010-ben Ramilnak meghalt az édesanyja. Kért plusz fél órát, hogy hazatelefonálhasson. Nem kapott. Eljött a barátnője, Sebnem, meglátogatni. Hat év után az első látogatója. Kérte, hogy kapjon az egy óra beszélő helyett két órát, mégiscsak messziről jött, és nagyon ritkán van beszélője. Nem kapott. Kapott viszont plexis beszélőt.”

Yugovics szerint a „fülkeforradalom” után pár hónappal, szinte egyik napról a másikra változott meg Ramil sorsa. Olyan kiváltságokat kapott, amelyekkel nem sok magyarországi fogvatartott büszkélkedhetett.

„Ramil értetlenkedve állt az új osztályvezető előtt – aki egyáltalán nem illett ebbe a közegbe, mert túl rendes fickó volt, főleg elődjével összehasonlítva – amikor az tudatta vele, hogy mostantól mindennap zuhanyozhat, hétfőtől-péntekig mehet az edzőterembe, naponta 30 percet telefonálhat, korlátlan mennyiségű csomagot kaphat, kérhet be nagyképernyőjű lapos tévét stb., ami hétköznapi fogvatartottnak nem jár.”

A Roncsgyár szerzője leírja, hogy ezt követően egyre sűrűbben járt be hozzá, és egyre hosszabb ideig beszélgettek az Azerbajdzsán Nagykövetség egyik emberével.

Nemsokára ki is derült mi lett ennek az eredménye.

„Megyek haza, Arkadas! Most mondta a követségről az ember, aki itt volt nálam, hogy megegyeztek a magyar kormánnyal, és egy-két éven belül hazamegyek!”

Pár órával később, valószínűleg, amikor átgondolta azokat, amiket a követség embere mondott neki, nem volt olyan vidám – állapítja meg Yugovich a Roncsgyár című most megjelenő könyvében.

„Eladtak, Arkadas! Eladtak, mint egy tevét vagy egy biciklit!”

Yugovich magyarázata:

„Nem értettem, miről beszél, de aztán elkezdte részletezni, hogy ez nem egy szokványos, jogszabályok alapján történő kiadatás, hanem a háttérben igen magas érdekek húzódnak meg. Ekkor értettem meg, miért van szükség még egy-két évre, ha a kormány jóváhagyta a kiadatását. Normális esetben egy-két hónap a lefutási idő, legfeljebb fél év. A magyar kormánynak feltételei voltak. Ha nem lettek volna, akkor az egész eljárás egy-két hét alatt lezajlik, és nem lenne szükség egy-két évre. A magyar félnek gazdasági érdekei voltak Ramil kiadatását illetően, míg a másik oldalon, azeri részen, politikai. Ramil a második legkedveltebb személy volt az országában, és az ellenzék az év emberének is megválasztotta.  Ahogy közeledtek az azeri választások, egyre szaporodtak a tüntetések, és az elnöki trón megingott, főleg, hogy azt a regnáló elnök az apjától örökölte. Alighanem tisztában volt az elnök azzal a ténnyel, hogy ha meg akarja őrizni elnöki posztját, valami nagyot kell dobnia. Ez a nagy valami csak egyetlen dolog lehet: Ramilt haza kell hozni, ha törik, ha szakad. Az ellenzék aduját kell kijátszani kormányoldalon!”

Yugovich szerint a magyar kormány sem tétlenkedett, gyorsan telepakolta az általa uralt médiát és sajtót, hogy Ramil Safarov magyar könyveket fordít azeri nyelvre. A magyar sajtó – írja Yugovich – úgy tálalta, hogy Ramil már olyan jól megtanult magyarul, hogy kiválóan fordít.

Az igazság az volt, hogy Ramil úgy beszélt magyarul, mint egy apacs indián angolul: „Én lenni rézbőrű főnök, te lenni sápadtarcú halott.”

Ramil olyan magyar szerzők alkotásait fordította azerire, amelyek már megjelentek törökül, és törökből fordította azerira. Ami olyan, mintha szlovákról fordítanának csehre, vagy szerbről horvátra, ukránról oroszra. Majdnem, hogy ugyanaz a nyelv, csak keveset kellett változtatnia a szövegen.

A laptop

„Idővel Ramil újabb kiváltságban részesült. A magyar történelemben elsőként kapott a börtönben saját laptopot!”

Yugovich a már említett meg nem jelent, de a Facebookra feltett interjújában erről a következőket mondta:

„Ő nem internetezhetett, de én egy magyar hatósági szervtől kaptam egy laptopot, mobilinternet-kapcsolattal. Ők nem akartak közvetlen kapcsolatba lépni Ramillal, ezért azt akarták, hogy segítsem Ramil kiadatását és külső kapcsolattartását.

Az egykor Nagy-Britanniában tanult Sebnem (Safarov mennyasszonya, majd felesége) akkoriban az azerbajdzsáni ellenzék egyik vezéralakja volt, ő szerkesztette a kiadatását követelő weboldalt. Amit Ramil angolul leírt egy papírra, én beírtam a gépbe, és elküldtem Sebnem e-mailjére és visszafelé is így működött. Amikor 2011-ben már biztossá vált a kiadatás, kölcsön is adtam Ramilnak a laptopot. Az őröknek valószínűleg fentről szóltak, hogy ne szóljanak bele abba, ami köztem, a “Szerb” és a “Baltás” között zajlott.

„Amikor a kiadatás már célegyenesbe került, el akarták venni tőlem a laptopot. Ez ellen én fellázadtam. Nem akarták, hogy kommunikáljak a külvilággal, nehogy bármit mondjak a kiadatás körülményeiről. A Tanúvédelmi Szolgálat azt állította, hogy fogalmuk sem volt róla, hogyan volt nálam másfél éven keresztül egy internetkapcsolattal rendelkező laptop. Erre hivatkozva a családomat kitették a tanúvédelmi programból, el kellett hagyniuk a védett lakást is. Emiatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert nyertem a magyar állam ellen, később még kettőt a fogva tartásom körülményei miatt is. Nyolc és fél évet töltöttem 6 négyzetméteren, napi 1 óra sétával, heti egyszer öt perces, hidegvizes fürdéssel. Ezzel és a családom sorsával azt akarták elérni, hogy idegileg tönkre menjek és valami olyat kövessek el a rácsok mögött, ami miatt tovább bent tarthatnak. De 2016-ban szabadultam.”

Yugovich a FüHü-vel is közölte, hogy vannak bizonyítékai azokról a dolgokról, amelyeket a most megjelent, Roncsgyár című könyvében kitálal.

„Az igazam bizonyításához nem kell más, csak egy független igazságszolgáltatás. Szándékosan nem vettem fel a magyar állampolgárságot, mert ha Magyarországon bárki bármikor beperel, jogomban áll egy független európai bíróságnál kérni az ügyem elbírálását. Nem ismerem el a magyar igazságszolgáltatást függetlennek, mert egyértelműen párt érdek alapon üzemel. De ezen kívül is bebiztosítottam magam az évek során dokumentumokkal. A Szafarov kapcsán folytatott elektronikus levelezésem például teljes egészében nálam van merevlemezen, mert szabadulásom után – ki tudja miért, talán gondatlanok voltak – visszaadták a laptopom…

Ramil Szafarov, azeri katonatiszt a NATO Partnerség a Békéért program keretében részt vett egy, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2004 elején tartott angol nyelvtanfolyamon, amin Gurgen Margarjan örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Szafarov éjszaka baltával lefejezte az alvó Margariant.
2004-ben Azerbajdzsán diplomáciai képviseletet hozott létre Budapesten, kizárólag Szafarov védelme érdekében.
2006 tavaszán a bíróság előre kitervelt módon, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettéért legkorábban 30 év múlva felülvizsgálható életfogytiglanra és Magyarországról 10 évre való kiutasításra ítélte a baltás gyilkost.
Hazájában Szafarovot hősként ünnepelték, többször kérték a hazaszállítását, amit a magyar állam rendre elutasított, majd 2012 augusztusában váratlanul változtatott az álláspontján és (örmény civil szervezetek tiltakozása ellenére) augusztus 31-én átadta az azerbajdzsáni hatóságoknak.
Szafarovot hazaérkezése után Ilham Alijev elnök azonnal kegyelemben részesítette. Szerzs Szargszjan örmény elnök ezután bejelentette, hogy hazája minden diplomáciai és hivatalos kapcsolatot megszakít Magyarországgal.
A büntetés-végrehajtás átadása nem sokkal azután történt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, majd Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár is Azerbajdzsánba utazott egy lehetséges gazdasági együttműködésről tárgyalni, napokkal a döntés előtt pedig olyan sajtóértesülések jelentek meg, amik szerint az azeri állam 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar államkötvényt.
Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal osztályvezetője szerint a döntés Orbán Viktor azerbajdzsáni tárgyalásai során született meg.
Egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost – derült ki 2017-ben.

A kód neve: Simon, avagy a legolcsóbb ajánlat

Okos, nagyon okos. Ha valamit, hát azt nagyon megtanulták politikusaink hogyan kell  a saját maguk képére formált törvényeket úgy megszegni, hogy mégse jöjjön el az elszámoltatás, pláne nem az igazság órája, de még csak a jogi felelősségre vonás sem.

Végy egy kisebb magyar települést a 3200 közül. Tisztes, dolgos emberek lakják, munka is van helyben vagy a környéken. Nem véletlenül. Így van ez már igencsak régóta, ahol a kiskirály-polgármesteri trón családi hitbizománynak is elmenne. A férj volt az előző Kistrónfoglaló, aztán őt elhítta a Nagyfőnök szavazógépnek az Országgyűlésbe. Nem maradt más hátra, mint az asszonynak kellett feláldoznia magát és beülni a férje által előmelegített kistrónba. Sőt, hogy az Önkormányzatnál nagyobb legyen a családi nyomaték a tisztán kormánypárti képviselő-testületbe Kistrónfoglaló asszony egyik ambiciózus rokona is befészkelte magát.

Még a családfő kistrónfoglalásának idején – kormányunk áldásos jótéteményeként – pályázatot írhatott ki szennyvíz-gerincvezeték  lefektetésére. Ahogy az már igaz magyar családoknál lenni szokott  az úr tervez, az asszony végez. A projekt megvalósítását már az asszony vezényelte le, így mindkettőjük aláírása ott díszeleg a pályázat dokumentumainak sárguló pergamenjén. Kistrónfoglaló asszony addig ügyeskedett, míg a pályázathoz szükséges önerőt is mások állták. Okos, nagyon okos.

Minden szempontot figyelembe véve – ahogy azt tisztességes pályázatoknál lenni szokott – a legolcsóbb ajánlatot tevő cég nyerte meg a kivitelezés jogát, méghozzá átalánydíjas szerződéssel, hogy a kivitelező végelszámoláskor ne építhessen “előre nem látható munkavégzés” ellenértékeként további költségeket a kialkudott több mint kétmilliárdos munkadíjba. Nem volt emberfia aki beleköthetett volna a pályázat  elbírálásakor.

Emberfiának később sem volt… az Ember Lányának viszont igen!

Panaszkodott az Önkormányzatnál, mert a munkálatok során meggyfáit kivágták és – ki tudja miért – azt sem hallgatta el, hogy  lakóházának alapja  is megsüllyedt. Ám mindez nem érte el az Önkormányzat ingerküszöbét, úgy gondolták ez még mérlegelésre sem alkalmas panasz, nem kívántak foglalkozni Ember Lányának problémájával.

Csakhogy az Ember Lánya nem csak panaszos volt, hanem makacs is és perre kívánta vinni a dolgot. Nyomatékot adva szándékának egy per előtti szakértőt vont be kárának felmérése céljából.

Az igazságügyi szakértő véleményének összeállításához beszerezte a kivitelezés teljes dokumentációját. Szakvéleményének összefoglalójában tényként jelentette ki, hogy „… ingatlanok előtt megvalósult szennyvízvezeték az eredeti tervtől eltérő nyomvonalon épült meg. Az eltérésről engedély, megállapodás, vagy építési naplóban (Sz.5.) tett bejegyzés nem áll rendelkezésemre. Tény, hogy a módosítással a kivitelezés költsége csökkent,….”

Időközben kiderült….

A szerződés megkötése után a kivitelező az egyik aszfaltos utca elején kutató árkot ásott, ahol azt tapasztalták, hogy a tervezett gerincvezeték nyomvonalán fut a gázvezeték. Erről azon nyomban jegyzőkönyvet vettek fel és áttervezték a gerincvezetéket az aszfaltos út melletti részre. A szabály az szabály a gerincvezeték nyomvonalán gázvezeték  fut, amit az előírások tiltják. Márpedig ha szabály tiltja, akkor meg kellett változtatni a nyomvonalat ennek minden tisztességes ember előtt világosnak és egyértelműnek kellett lennie. A változtatásokhoz természetesen a jogszabályok szigorú betartása mellett adott engedélyt az Önkormányzat, ami ellen senkinek nem lehetett panasza. Okos, nagyon okos.

Az Országgyűlésben is akadt egy képviselő aki írásbeli kérdést intézett az illetékes miniszterhez a projekt kapcsán. A képviselő úrnak írt válaszban a szakminiszter és később a NAV is nyomozást megszüntető határozatában tényként jelentette ki, hogy

a kivitelező az utca elején kutató árkot ásott, ahol azt tapasztalta, hogy a tervezett gerincvezeték nyomvonalán fut a gázvezeték, ezért erről jegyzőkönyvet vettek fel a helyszínen és áttervezték a gerincvezetéket az aszfaltos út melletti részre.

Az Ember Lánya  az elutasító határozat kézhezvételét követően állítása szerint leásott az aszfaltos út mellett a homokos részen ott, ahol a gázvezetéknek kellene futnia a kerítésekre elhelyezett sárga tábla alapján.

Kiderítette, hogy a NAV határozattal ellentétben a gázvezeték nem az aszfaltos út alatt fut, hanem az aszfaltos út melletti homokos részen, éppen a szennyvíz-gerincvezetéktől körülbelül 30 cm távolságra.

Ha ez igaz akkor az Önkormányzat által felvett és a miniszterhez, illetve a NAV-hoz benyújtott jegyzőkönyvek hamisak, valótlan adatokat tartalmaznak mivel a gázvezeték nem a szennyvízvezeték tervezett nyomvonalán van a településen!

Az Ember Lánya azt is megtudta nem csak az ő utcájában, hanem a település 85%-át érintően tértek el a tervezett nyomvonaltól a kivitelezés során. Erről is hiába tett feljelentést, bejelentést, nem foglalkoztak vele sem az ügyészségen, sem a NAV illetékes igazgatóságán. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy az Ember Lánya által felkért szakértő erre vonatkozóan semmiféle iratot nem kapott, azok valószínűleg akkor még nem is léteztek, vagyis utólag készülhettek.

Más lakók elmondása alapján kiderült: vannak olyan utcák, ahol a szennyvíz-gerincvezeték az ivóvíz vezeték mellett van lefektetve. Ez egyáltalán nem mellékesen fertőzésveszély miatt közegészségügyileg erősen kifogásolható.

Ezzel sem foglalkozott a hivatal.

Hozzáértők szerint a kivitelezés során méterenként körülbelül 10-15.000,- Ft-ot spóroltak azzal, hogy nem bontották meg az aszfaltos utat és nem ott fektették a szennyvíz gerincvezetéket. Két településen is így jártak el és ez a gerincvezeték telepítésének során nyolcvanöt százalékban így történt, a távolságokat figyelembe véve 350-500 millió forintot spóroltak meg.

A kivitelező cég számára, pontosabban számlájára. Ne felejtsük el “csupán” a közvagyon megkímélése miatt átalánydíjas szerződést kötött a kivitelező az Önkormányzattal!

A község gazdagodott a gerincvezetékkel,  a kivitelező meg munka nélkül hozzájutott a fenti talán már láthatónak is nevezhető aprópénzhez.

Mivel rosszindulatú emberek mindenhol élnek hallottunk olyan feltételezésről is, hogy mert a pályázatnyertes cég olcsó kivitelezési költséggel pályázatot beadni, ha előre tudvalevő volt a nyomvonaltól való eltérés lehetősége.

Innen kezdve az Ember Lányának már csak egyetlen kérdése maradt:

mi lett ennek az alig látható összegnek a sorsa?

A vírus “mely ápol s eltakar”

Járvány, veszélyhelyzet, korlátlan egyszemélyi felhatalmazás, parlament tét nélkül, 133 hallgatag ember, katonai irányítás, Operatív felelősség áthárítás, kommunikációs hadviselés, hiányzó szakértelem és korlátlan felelőtlenség.

Gulyás Gergely a heti Kormányinfón: “Az eddigi magyar védekezés Európa egyik legsikeresebb védekezése volt.” Majd később továbbfűzte ezt a gondolatmenetet: „Azt jó szívvel tudom mondani, hogy egy sikeres járványügyi védekezésen vagyunk túl, az egészségügyért felelős miniszternek köszönetet szokás mondani, nem támadni őt.

A Miniszterelnök szokásos pénteki reggeli Kossuth rádióban elhangzó “saját magának feltett” kérdésére válaszolva azok a szemérmetlen öndicséret mázába mártott mondatok hangzottak el: “… a kulcs a fegyelem meg az összefogás volt. Tehát azt tudom mondani, hogy a baloldalt leszámítva, aki kihúzta magát ebből a közös védekezésből, mindenki összefogott Magyarországon.” 

Vagy:

“Egyébként biztos szerencse is kell az ilyesmihez, de talán az önmagában nem lett volna elég, ezért Kásler miniszter úr érdemei történelmiek.”

Na, nézzük azokat a történelmi érdemeket: Érdem a közvetlen fertőzésveszélyben munkájukat végző orvosok és ápolók is védőfelszerelések nélküli vagy éppen nem megfelelő védelmet nyújtó felszerelésben dolgoztatása. Érdemként értékelhető, amikor szó nélkül hallgatta, hogy a politikusok “megfelelő mennyiségű és minőségű” védőfelszerelésekről regélnek, miközben az orvosok és ápolók  folyamatosan jelezték nem kaptak megfelelő felszerelést!

Nemzetmentő érdem, hogy az orvosok tiltakozása ellenére 36 ezer kórházi ágyat üríttetett ki akkor, amikor a kórházi kezelésre szoruló vírusbetegek száma a tizedét sem igényelte volna. Érdem és magasfokú vezetői alkalmasságát bizonyítja, hogy fokozatos bővítés helyett pár nap alatt képes volt kórházon kívülre parancsolni a kezelésre, ápolásra szoruló betegeket, s ha véletlen akadt néhány orvosi esküjére emlékező intézményigazgató, akkor rövid úton kirúgta őket. Nem figyelmen kívül hagyható érdem és nemes jellemre vall, hogy amikor kiderült súlyos betegeket is kénytelenek voltak kitenni a kijelölt osztályokról, ráadásul közülük néhány nem átallott elhalálozni, előbb az Országgyűlésben “szórakoztató történeteknek” nevezve tagadta a tényeket, majd álláspontját akként változtatta, hogy ilyen utasítást ő nem adott, csak kezelőorvosok és kórházi vezetők felelőssége, pontosabban felelőtlensége, ha ilyen megtörtént, míg végül simán letagadta azt a szétküldött levelét, melyben elrendeli a kiürítést. Mindezt csak fokozza, hogy mint orvos, mint egészségügyi irányító pontosan tudhatta utasításai milyen következményekkel járnak.

Történelmi érdem ide, történelmi érdem oda a tények makacs dolgok!

Nem célom felsorolni minden történelmi érdemét felsorolni az egészségügyért is felelős miniszternek, megtették azt sokan mások, de igenis felhívnám figyelmét a Miniszterelnöknek arra:

amiért ilyen emberek dönthetnek az ország létfontosságú ügyeiben azért egyedül Ő a felelős!

Nem kellene csodálkozni ezen, hiszen mesteri fondorlattal gebinbe adta a felelősséget az Operatív Törzs magas rangú cseppet sem virológusnak tekinthető egyenruhásainak, megspékelve mindenki Müller Cecíliájával, aki miatt a fél ország tizenegykor tévé elé ül, hogy láthassa, hallhassa őt, mert annál  szórakoztatóbb Dumaszínházba illő produkciót nem láthattunk hómoffisz idején! Nálam mindent vitt “teszteléstől még senki nem gyógyult meg” örökbecsű mondata, de belátom nem ok nélkül szavaztak sokan a védőmaszk viselése ellen elhangzott tirádáira! Ehhez a társasághoz csatlakozott a korábban köztiszteletben álló kórházigazgató is.

Egyetlen egyszer sem hallottam, hogy a Legfelsőbb Vezető felemelte hangját Müller Cecília naponta elhangzó felelőtlen és főleg szakmaiatlan hülyeségei ellen? Hány élet szárad ezért a lelkükön, pontosabban lelketlenségükön?  Ki vette rá a négy szakvizsgával megspékelt főtisztiorvos asszonyt, hogy amíg nem volt készleten teszt, addig minden nap kijelenthesse: fölösleges tesztelni; vagy mert nem volt maszk addig naponta hallhattuk óvó szavait annak fölöslegességéről? Ha a hibás döntésekkel egyetértett azért bűnös, ha nem a hallgatása miatt!

Elsősorban a mindenkori miniszterelnök személyes felelőssége minden olyan vezető tette akinek döntési jogot adott, vagy aki az ő hibás utasításait szolgaian végrehajtotta! A kormányfőnek tisztában kellett lennie döntése következményeivel és pontosan tudnia kellett, hogy emberi életeket vett el az átgondolatlan, szakmaiatlan és botrányos döntéseivel. 

Ez valóban történelminek nevezhető, történelmi bűnnek!

A felhatalmazási törvénnyel a miniszterelnök magára  vette minden megtett lépés felelősségét. Kásler seggnyaló felelőtlenségét éppúgy, mint Müller Cecília szakmai hozzá nem értését.

Egyetlen dolgot tudnék ha nem is  pozitívumként, de hatékonynak  megemlíteni és a kormány számlájára írni: sikerült megfelelően fortélyos félelmet ébreszteni a lakosságban ahhoz, hogy viszonylag fegyelmezetten féljen és higgye el: a kormány felkészültség, felszerelés, és szakmai hozzáértés nélkül is védőpajzsával megóv minket még a minden ellen is.

Tömeges halálhörgést vizionált amiből ugyan “csak” néhány száz halott lett, igaz lényegesen több annál, mintsem azt kellő felkészültség és felszerelés esetén – ilyen fertőzöttségi arány és betegszám mellett – el kellett volna szenvednünk.

Nem lehet túl optimista az az ország ahol a kormány első embere minden lépése saját abbeli félelméből ered, hogy elveszíti korlátlan hatalmát pártja és azzal párhuzamosan az ország fölött is amit jóideje hűbérbirtokának tekint.

Talán pont ezért jófajta paranoiája jelezte: az egészségügy nem képes ellenállást kifejteni eszközök és háttérintézmények nélkül (felszámolták a járványügyet) ezért éltek a kommunikációjuk szokásos fegyverével, a félelemkeltéssel. Kell annál  terápia mint jobb  mint pánikot kelteni?

Mondjuk ebben a kormány igazán profi, tíz éve sokkolja és félelemben tartja a polgárait, hol az IMF-fel, hol Sorossal, hol a migránsokkal, hol az Unióval, ráadásul legalább kétmilliós  “funtábort” sikerült állandósítani, azaz meggyőzni őket arról, hogy minden hétfejű ellenséggel csak Nagyvezírünk és élcsapata képes elbánni.

Szerencsés ember a Miniszterelnök. Mérvadó gazdasági szakemberek előre jeleztek néhány hibás gazdasági lépés következményeként már idei évre, de főként 2021-re a GDP  jelentős visszaesését, amit most a járvány okozta gazdasági sokk láthatatlanná tesz: elfed és magába szippantja, így aztán nem kell különféle piros pöttyökkel megmagyarázni a választások előtt választóknak. Simán elfér ez is abba a forgatókönyvbe amit ma a közgazdászok (7-10% visszaesés) tanulmányai jeleznek.

A baloldali ellenzék viselkedésére tett megjegyzésre nem kell reagálni. Egyszerűen gusztustalan politikai előnyszerzésre használni ezt a mindenkit egyaránt sújtó vészhelyzetet.

Sokkal inkább azon gondolkodnék el, miként kellene a kormánynak többrendbeli  bocsánatot kérnie polgáraitól amiért ennyire felkészületlen volt az egészségügy egy járványhelyzet megoldására, vagy mondjuk a bóvli kategóriájába tartozó felszerelések és lélegeztetők  beszerzése miatt. Bár

a fölöslegesen kiüríttetett 36 ezer kórházi ágy  erőltetése számtalan halálesetre már nem elég a bocsánatkérés azért büntetőjogilag is felelni kell!, és ugyanígy felelni kell az állami fenntartású kórházakból hazaengedett teszteletlen emberekre akik, az szociális intézményekbe, öregotthonokba visszakerülve tömeges fertőzést okoztak!

Ha összeadjuk az idősotthonokban és a kórházi ágyak kényszerített felszabadítása során ellátatlanság következményeként elhunytak számát sajnos háromjegyű számot kapunk, amivel sokkal nehezebb elszámolni, mint a szociális otthonokban talált, időnként csak      mondvacsinált hiányosságokkal.

Orbán tudja, ezzel nem csak isten előtt kell elszámolni, hanem amennyiben nem nyernek a 2022-es választásokon, akkor nagyon is röghöz kötött elszámoltatás következne.

Ahogy azt is tudja vészhelyzetben nem a kormány, hanem az ország polgárai vizsgáztak  jelesre.

Hej vírus, távozz mellőlem

Nem jár fertőzéssel a koronavírussal fertőzött személyekkel való mindenfajta érintkezés. Egy kutató összeállította azokat a helyzeteket, amelyekben különös óvatosság szükséges.

Az új koronavírussal fertőzöttek védőintézkedések nélkül átlagosan két-három másik embert fertőznek meg. Sok ember emlékezett erre a számra a világjárvány kezdeti szakaszában. Ez azonban könnyen félreértésekhez vezethet, mivel ez egy átlagos érték. A mindennapi életben az érték sokkal alacsonyabb vagy magasabb lehet egyes esetekben.

Az új vírus átterjedésének vagy magának a fertőzésnek a kockázata különböző helyzetekben változik. A döntő tényező a vírusdózis, azaz a vírusok mennyisége, amellyel az ember érintkezésbe kerül.

Fertőzés kockázata a saját háztartásában

A kutatók csak most kezdik meg részletesen megérteni, hogy milyen körülmények között és milyen helyzetekben szükséges különös óvatosság. Az úgynevezett kapcsolatkövetési tanulmányok segítik őket a tisztánlátásban. Megvizsgálták, hogy hány emberrel volt kapcsolatban a fertőzött személy, és hányan fertőződtek meg.

a zárt helyiségekben való találkozás, A hosszú távú, szoros kapcsolat a fertőzött emberekkel magas fertőzési kockázatot jelentenek.

Május elején Muge Cevik, az Egyesült Királyság St. Andrews Egyetem virológusa, a  május 4-ig publikált e témáról szóló tanulmányokat összegezte. A kutató hangsúlyozottan rámutat arra, hogy az értékelés új adatokkal részleteiben is megváltozhat. Voltak új tendenciák is, amelyek megjelentek – idézi a “Bloomberg.com” a szakértőt.

Például egy kínai tanulmányban a tudósok 2297 szoros kapcsolatot vizsgáltak meg közülük 157 koronavírussal fertőzött ember volt. Összesen a kapcsolattartók hat százaléka volt fertőzött. Mindazonáltal bárki, aki egy fertőzött emberrel közeli baráti kapcsolatot ápolt vagy ugyanabban a háztartásban élt, szignifikánsan magasabb kockázatot vállalt, átlagosan 18 vagy 22 százalékot.

A leggyakoribb fertőződési helyek vizsgálatakor a kutatók 13 és 11 százalékkal találták legveszélyesebbnek a háztartásokat és a szállítóeszközöket. Egy másik kínai tanulmányban, amelyben több száz fertőzöttet követtek ugyanezeken a helyeken a fertőzések még gyakoribbak voltak. Mindkét helyen a fertőzés zárt térben zajlott le. Közös étkezéskor a kockázat hét százalék volt.

A házastárs valószínűleg megfertőződik

Két másik ázsiai tanulmány alapvetően hasonló eredményre jut. Ennek alapján a fertőzött személy azonos háztartásban élők megfertőzésének átlagosan 16 vagy 17 százalék (itt található tanulmány és korábban közzétett PDF).

Ugyanakkor vannak különbségek a családokon belül is – attól függően, hogy milyen közel állnak egymáshoz az egyes tagok. Az egyik vizsgálatban tíz házastárs közül körülbelül három (28%) fertőződött meg, ha a másik vírust hordott. A partner tehát szignifikánsan magasabb fertőzési kockázattal rendelkezik, mint a család egésze.

Ha az emberek sok időt töltenek együtt, vagy ugyanazon a tömegközlekedési eszközön vannak, ez nyilvánvalóan megkönnyíti a vírus terjedését – magyarázza Cevik. Másrészről, rövid piaclátogatás vagy átmeneti találkozás, például ha egy fertőzött személy sétál vagy kocog, alacsony kockázatot jelent.

Maszk viselése minden esetben csökkentheti a fertőzés kockázatát még hosszú beltéri tartózkodás esetén is, például tömegközlekedési eszközön.

A legtöbb fertőzött átlagosan két-három embernek adja tovább a vírust, de egy kisebbség szignifikánsan többet fertőz az úgynevezett szuperspreading események során. Ezt a társadalomnak meg kell akadályoznia, elkerülve a fertőzés magas kockázatával járó helyzeteket.

Nagy kockázat a zárt térben eltöltött hosszabb együttlét

Számos ilyen esemény történt a németországi járvány miatt. Például egy osztrák ischgl-i bár alkalmazottja tudattalanul több tucat nyaralót fertőzött meg az esti parti kavalkádjában, akik aztán a vírust a továbbvitték saját országukba.

Vagy például az antitest tesztek azt mutatták, hogy a heinsbergi Észak-Rajna – Vesztfália kerületben, Gangelt településen a lakosság körülbelül 15% -a fertőzött meg.

A labdarúgókról is feltételezik, hogy hozzájárultak a vírus Európában való széles körű elterjedéséhez. A vírus jelenleg a vágóhídi alkalmazottak szálláshelyein terjed leginkább (erről bővebben itt olvashat).

Az Egyesült Államokban a kutatók beszámoltak Chicagóban fertőzött személyről, aki valószínűleg tizenöt embert fertőzött meg a három órás temetés és két órás közös ebéden.

A bostoni hajléktalan szállón élő 408 ember 36%-a fertőződött meg egy személytől, aki két napot tartózkodott a menedékhelyen.

Mindezeknek az eseményeknek egy közös vonása van: mindig sok ember találkozott zárt térben. Ez egybeesik minden jelenlegi tanulmánnyal, amelyek szerint a levegőben lebegő apró részecskék, úgynevezett aeroszolok fontos szerepet játszhatnak a vírus terjedésében.

Szuper szórók az edzőteremben

Vírusok nem csak tüsszentés és köhögés, hanem légzés és beszéd során is kerülhetnek a levegőbe. Ha egy fertőzött személy levegőkeringtetés és levegőcsere nélküli zárt helyiségben van, a vírusokat tartalmazó cseppek felhalmozódhatnak és idővel a koncentráció elegendő a fertőzéshez. Ebben az esetben a távolság megtartása csak korlátozott védelmet kínál.

A száj-orr maszkok csökkentik a levegőbe kerülő részecskék számát!

Ezt a dél-koreai fitnesz stúdiók tapasztalatai is jelzik. Tizenkét intézmény egyenlően tartott fitnesz-oktatást több fertőzött oktatóval. A 200 hallgató körülbelül 26%-a fertőzött meg. Ugyanakkor a szobában tartózkodó egyének száma és a szoba mérete is szerepet játszott a fertőzés terjedésében.

Sőt, az edzés intenzitása is mérvadónak bizonyult. Az ötnél kevesebb résztvevővel rendelkező kurzusok során nem voltak fertőzések. A kutatók összehasonlították két fertőzött edző tanfolyamát is, akik ugyanabban a helyiségben voltak ugyanabban az időben – az egyik oktató izzadt solo táncot tanított a latin-amerikai zenére (valószínűleg valami hasonlót a Zumba-hoz), a másik jóga- és Pilates-órákat tartott. A táncfolyamokkal kapcsolatban a kapcsolattartók 60 százaléka megfertőződött, jóga oktatásban és Pilatesban senki sem.

“Feltételezzük, hogy a Pilates és a jóga alacsonyabb intenzitása nem volt ugyanaz az átviteli hatásfokú, mint az intenzívebb fitnesz táncóráké” – írják a kutatók. A részleteket azonban alaposabban meg kell vizsgálni.

A fertőzés kockázata legnagyobb tünetek első napjaiban

Az érintkezéskövetési tanulmányok azt is kimutatták, hogy a fertőzés kockázata nyilvánvalóan legmagasabb a Covid 19 vírus tüneteinek első megjelenésekor. Sajnos dokumentáltak olyan eseteket is, amelyekben az emberek néhány nappal azelőtt elkapták a vírust, mielőtt a fertőzöttnek tünetei jelentkeztek.

Bárki, aki egy nagyobb csoporttal találkozik a tünetek megjelenése körüli időben egy vagy több embert megfertőz. A kockázat ezután gyorsan csökken. Egyik száz esettel foglalkozó tajvani vizsgálatban öt nap után már nem fertőztek meg senkit. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen szerepet játszottak a fertőzött viselkedésbeli változásai.

Másrészről továbbra sem tisztázott azoknak a fertőzött embereknek a szerepe, akik a fertőzés egyik pontján sem mutatnak tüneteket a vírus terjedésében – mondja Cevik. Elvileg az egyértelmű tünetekkel rendelkező emberek valószínűleg fertőzőbbek, mint azok, akiknek enyhe tünetei vannak vagy egyáltalán nincsenek tünetei.

Ezenkívül új és hatékonyabb szellőzési koncepciókat kell kidolgozni a zárt térben élő vagy dolgozó emberek számára.

“Kerülje el a szoros, hosszabb idejű tartózkodást zárt térben és a tömegközlekedési eszközökön” – írta Cevik következtetéseként a Twitter-en.

(a Spiegel nyomán)

Ezekkel a statisztikákkal csak baj van!

Oroszországban több koronavírusos beteg van, mint szinte bármely más országban, de meglepően kevés haláleset. A nyugati média megkérdőjelezi a statisztikákat. Ezzel foglalkozik a német Spiegel című lap is.

Aki a hivatalos orosz korona-statisztikák jelentőségét megkérdőjelezi, a jövőben fel kell készülnie arra, hogy levelet kap az orosz külügyminisztériumtól. Így történt a “New York Times” és a “Financial Times” című nagyhírű lapokkal is. Mindkét újság ezen a héten feltételezte, hogy a Covid 19-ben bejelentett haláleseteknek csak kis részét rögzítették.

A Kreml visszavág

Az orosz külügyminisztérium szóvivője kritizálta a “dezinformációs kampányt” és a helyzet destabilizálására tett kísérletnek minősítette azokat, mert  – szerintük – furcsa volt, hogy két külföldi újság egyidőben hasonló következtetésekre jutott. Ezért felvették a kapcsolatot a szerkesztőkkel, és felveszik a kapcsolatot az EBESZ-szel, az UNESCO-val és az ENSZ Titkárságával.

Az oroszok ellenállóbbak?

Ez a kemény reakció, amelyek a nemrégiben közzétett moszkvai általános halálozási adatok kapcsán születtek, nagyrészt megegyeznek az orosz központi média véleményével. De van egy fontosabb kérdés  is,  melyet a Kreml nyilvánvalóan politikailag robbanás- veszélyesnek tart: az a kérdés, hogy Oroszországban miért volt eddig ilyen feltűnően alacsony halálozási arány?!

A Covid-19-ben hivatalosan 2418 ember halt meg Oroszországban – háromszor kevesebb mint Németországban, tízszer  mint Franciaországban, tizennégyszer Nagy-Britanniában közzétett adatoknál. Ugyanakkor

Oroszország rekordszámú fertőzést jelentett: 262 842 fertőzést, több, mint bármely más országban, az Egyesült Államok kivételével.

Hogyan illeszkedik ez egymáshoz? Oroszországban másképp számolják? Jobbak a gyógyulás feltételei? Vagy az oroszok ellenállóbbak a vírussal szemben?

Az új moszkvai statisztikák az általános halálozás jelentős növekedését mutatják tavasszal. Ennek alapján az irodák 11 846 halálesetet jelentettek áprilisban – 1.720-kal több, mint az előző öt év áprilisi átlaga.

Indokolt feltételezni, hogy a szokatlan növekedés mögött a koronavírus járvány áll. De az áprilisi koronavírus okozta halálozások hivatalos száma mindössze 640 volt. “Számításaim szerint 1700-2000 lehet az összes haláleset száma amivel meghaladtuk az átlagot” – mondja a demográfus, aki nem akarja, hogy megnevezzék. “Ez háromszor annyi lenne, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat. Ugyanakkor ez a szám tartalmazza a járvány közvetett áldozatait is – például teljesen más betegségben szenvedő embereket, akiket a járvány miatt nem tudtak kezelni.”

A moszkvai egészségügyi igazgatás patológusának nyilatkozata “rendkívül pontos”.

“A halálesetek több mint 60 százalékában nyilvánvaló alternatív halálokok vannak.” – jelentette ki a kijelölt nyilatkozó.

Valójában a “New York Times” és a “Financial Times” cikkeinek megcáfolásaként nyilatkoztak.

“Ez egy felülről irányított rendszer: Egészségügyi Minisztérium – Régiók – Főorvos – Patológus. És azt írja, amit tőle kérnek.”

Ez már a  moszkvai Meduza hírportál véleménye, szerintük  a felsőbb hatóságok erőteljes nyomást gyakorolnak patológusokra, hogy a Covid 19  vírust minél ritkábban jelöljék meg a halálozások közvetlen okaként.

Nyilvánvalóan pontatlan adatok érkeznek az egyes régiókból is

“Például váratlanul 18 napon keresztül nem történt egyetlen Covid 19-es haláleset Baskíriában” – mondja egy  szintén névtelenséget kérő másik demográfus.

De még ha a koronavírusos halálesetek statisztikáit háromszorosára is kellene korrigálni – a nyugat-európai statisztikákhoz képest azok továbbra is jelentősen jobbak lesznek, mint a legtöbb országban. Oroszországban arányaiban még ebben az esetben sem lenne annyi haláleset mint Németországban,  holott lényegesen több fertőzés és nagyobb népesség!

Moszkva, ahol az esetek fele koncentrálódik, szintén jól működik.

A machinált statisztikák mellett az alacsony halálozási aránynak más okokkal is kell rendelkeznie. Az a tény, hogy hosszabb idő állt rendelkezésükre felkészülni a járványra, az országba való ki- és belépés szigorú korlátozásai, az egyébként is alacsonyabb élettartam, tehát eleve kevesebben élik meg a veszélyeztetett 65 éves életkort,  valamint az idősotthonok viszonylag csekély száma mind, mind közrejátszik az alacsony halálozási statisztika számaiban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK