Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

595 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mi lesz Lengyelországgal az uniós pénzek nélkül?

Morawiecki miniszterelnök hosszan értekezett a lengyel gazdaságról, de arra nem tért ki mi lesz a gazdasággal az uniós pénzek nélkül. Azt viszont közölte: az állam nem vonulhat ki a gazdaságból!

A lengyel miniszterelnök a neoliberális elveket bírálta miközben állást foglalt amellett, hogy a gazdaság jelenti a XXI-ik században egy ország erejének alapját. A lengyel miniszterelnök a Magyar Hírlapban jelentette meg cikkét arról, hogy miképp képzeli el az ország jövőjét. Rámutat arra, hogy a XXI-ik században a technológia az, amely eldönti egy ország  versenyképességét.

Az állam nem vonulhat ki a piacról hanem valamiféle szinergiának kell létrejönnnie – fejtegeti a lengyel kormányfő, aki szeretne az országot valójában kormányzó Jaroslaw Kaczynski utóda lenni.

A miniszterelnök büszkélkedik a lengyel gazdaság teljesítményével főként azzal, hogy miközben csökkentették az adókat és a költségvetési hiányt jelentős béremelést hajtottak végre és családtámogatási programot finanszíroztak.

Mindezt miből?

Morawiecki miniszterelnök egy kukkot sem szól arról, hogy Lengyelország kapta a legnagyobb uniós támogatást valamennyi tagállam közül. Nem véletlenül nem tesz említést erről, mert mostanában épp arról van szó, hogy Brüsszel le akarja állítani a támogatást miután az alkotmánybíróság Varsóban úgy döntött: a nemzeti jog felülírja az Európai bíróság döntéseit! Az alkotmánybíróság kizárólag a hatalom biráiból áll vagyis aligha valószínűtlen, hogy ne a Kaczynski rendszer tudatos lépését lássuk benne.

Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy a Polexit csak az ellenzék propagandája. Ezek után viszont ez reális perspektívának tűnik. Ennek pedig legalábbis kettős következménye van: az uniós pénzek hiánya felboríthatja Lengyelország pénzügyi egyensúlyát, és a külső értékelések leronthatják Varsó minősítését mondván a Brüsszel elleni háború nem kedvez az erős zlotynak.

Ilyen körülmények között mi lesz az erős gazdasággal, amely Morawiecki miniszterelnök szerint az ország hatalmának alapja?

Erről az apróságról nem ír semmit Lengyelország miniszterelnöke, akinek cikkét Magyarországon a Magyar Hírlap közölte.

A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Megtörhet a világgazdaság lendülete a pandémiát követő infláció miatt. Az emelkedő nyersanyag árak mindenütt áremelkedést idéznek elő, és ez fékezheti a helyreállítás lendületét az egész világon. Ezért 6%-ról 5,9%-ra mérsékelték az idei globális GDP előrejelzést.

Akár a 6%, akár az 5,9% szép szám lenne így, de a viszonyítási alap csalóka hiszen tavaly a pandémia miatt nagyon rossz évet zárt a világgazdaság. Csak néhányan tudtak pozitív eredményt elérni, de európai államok nem voltak köztük.

Magyar előrejelzés 7,6%

Idén ekkora GDP növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap. Jövőre 5,1%-osat. Ez komoly növekedés lenne, mert korábban az IMF csak 4,3%-ot tartott valószínűnek. Csakhogy a számítások azon nyugszanak, hogy Magyarország megkapja az uniós euró milliárdokat. Ez a mai körülmények között egyáltalán nem vehető biztosra. Magyarország óriási deviza kölcsönt vett fel, hogy pótolja az uniós pénzeket, de hosszú távon ez az út aligha járható. Ráadásul, ha tartóssá válik az ellenségeskedés a magyar kormány és Brüsszel között, az előbb vagy utóbb kihathat az ország fizetőképességének a megítélésére is.

Orbán vábankot játszik

A magyar miniszterelnök meg akarja venni a választókat, ezért minden társadalmi rétegnek ad vagy legalábbis ígér valamit. Hitelbe. Ebből bukta is lehet. Valószínűleg ezzel számol Gyurcsány Ferenc, aki azt szeretné, hogy a balhét az Orbán kormány vigye el. Ha nem tudja kezelni a válságot akkor azért, ha mégiscsak sikerül, akkor oly sok népszerűtlen döntést kellene hoznia az Orbán kormánynak, hogy ezzel komolyan sérülne a politikai támogatottsága. Vagyis Gyurcsánynak nem oly fontos a választások megnyerése, mert hosszú távon számol a nagy visszatéréssel. Persze már Keynes megmondta, hogy hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk…

Magyarországon a legrosszabb nyugdíjasnak lenni

Hazánk mindössze 58 pontot ért el a globális nyugdíjas indexben, és ez Közép Európában a legrosszabb helyezés. A globális nyugdíjas index nemcsak a nyugdíjat veszi figyelembe hanem azt is, hogy ez a korosztály milyen egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra számíthat.

Az életminőség index tekintetében különösen nagy a magyar nyugdíjasok leszakadása.

Közép Európa is lemarad Nyugat és Észak Európa mögött. A világon a legjobb ezekben az államokban nyugdíjasnak lenni. Ez nem újdonság, de az igen, hogy Magyarország mind jobban lemarad nemcsak Ausztria, de Csehország és Szlovénia mögött is.

Ami még szomorúbb: a pandémia idején tovább fokozódott a magyar nyugdíjasok helyzetének relatív rosszabbodása. Különösen az infláció az, amely aláássa a magyar nyugdíjasok létbiztonságát.

Kire szavaznak a magyar nyugdíjasok?

Ez a több mint kétmilliós politikai szempontból meglehetősen aktív korosztály létfontosságú minden politikai párt számára. Velük szemben nem lehet választásokat nyerni. Gyurcsány Ferenc is azt követően mondott le amikor belátta: vissza kell vonni a tizenharmadik havi nyugdíjat! Most Orbán Viktor épp ennek részleges visszaállításával próbál meg választást nyerni.

Nem lesz ez kevés?

Tekintettel az egészségügy katasztrófális helyzetére nem lesz könnyű a nyugdíjas közvélemény megnyerése. A pandémia ugyanis elsősorban ezt a réteget sújtja. A több mint 30 ezer halott java része közülük kerül ki.

Babis cseh miniszterelnöknek is felrótták ezt a választók noha korábban őt győztesnek tekintették a közvélemény-kutató intézetek. A cseh kormányfő a magyar miniszterelnökkel együtt kampányolt a migránsok ellen. Akik nincsenek. Az infláció viszont itt van, és meghaladhatja a 6%-ot is- a hivatalos adatok szerint is. Csakhogy a nyugdíjasok pontosan érzékelik a boltokban és a piacokon, hogy nekik az áremelkedés jóval magasabb. A kompenzáció pedig jóval kisebb.

Orbán Viktornak valószínűleg több mézet kell tennie a madzagra ahhoz, hogy a nyugdíjasok többsége rá szavazzon, és bebetonozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Sorban buknak Orbán barátai

Babis cseh miniszterelnök elbukott a választásokon. Két szövetségese kiesett a parlamentből, más pedig nem akar koalícióra lépni vele.

Babis Orbánnal kampányolt: együtt nézték meg a határkerítést Magyarország és Szerbia határán, és együtt szerepeltek Csehországban, ahol kitiltották az ellenzéki újságírókat “helyhiány miatt” a sajtóértekezletükről. A sajtószabadság e populista értelmezése is jól mutatta, hogy Babis milyen irányban kívánta volna folytatni. Persze ő pragmatikus politikus: a Szovjetunióban végezte a tanulmányait és a szocialista Csehszlovákiában alapította meg vállalkozását, mely azután dollár milliárdossá tette.

Korrupciós ügyeit nemrég a Pandora papírok leplezték le.

Mégsem emiatt bukott meg hanem a szakértők szerint a vírusválság kezelése volt az, amely a közvélemény előtt lejáratta őt. Babis kénytelen volt bocsánatot kérni, mert Csehországban a lakossághoz képest a legtöbben haltak bele a koronavírus-járványba. Magyarországgal vetélkedtek e szomorú elsőségért. Csakhogy Magyarországon Orbán Viktor uralja a média nagyrészét, Babis Csehországban nem, pedig neki is van média birodalma.

Orbán barátsága öl

Éppúgy mint piszkos Fred a magyar miniszterelnök sem hoz sok jót barátainak. Először Donald Trump bukott meg azután jött Benjamin Netanjahu Izraelben. Követte őt Salvini Itáliában, Babis Csehországban. Ne feledkezzünk meg Sebastian Kurzról sem. A fiatal osztrák kancellár többször védelmébe vette Orbán Viktort az Európai Néppártban és más európai fórumokon. Most lemondani kényszerült kínos igazságügyi vizsgálat miatt. Lemondása “átmeneti”, de tudjuk, hogy sok hasonló eset bizonyult már véglegesnek.

Ezek után nagy kérdés, hogy Orbán melyik külföldi barátját hívja meg kampányolni tavasszal?

Piszkos Freddel együtt mutatkozni nem épp életbiztosítás …

Polexit?

Lengyelország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az uniós jog nem írja felül a lengyel parlament döntéseit, és ezzel megkérdőjelezte az Európai Unió egyik legfontosabb szabályát.

Az alkotmánybíróság, melynek kizárólag kormánypárti tagjai vannak, a miniszterelnök kérésére vizsgálta meg az Európai Bíróságnak azt a döntését, mely elítéli a fegyelmi kamarák működését Lengyelországban. Az Európai Bíróság szerint ezzel sérül az Európai Unió egyik alapértéke: az igazságszolgáltatás elválasztása a politikai hatalomtól.

Az Európai parlament képviselői közül sokan úgy értelmezik a varsói döntést, mely nyilvánvalóan a kormányzó PiS vezetőinek gondosan mérlegelt elhatározását tükrözi, hogy Lengyelország ki akar lépni az Európai Unióból.

Polexit?

Nemrég Jaroslaw Kaczynski, a PiS erős embere ellenzéki kitalációnak minősítette a Polexitet, és úgy foglalt állást, hogy Lengyelország tagsága az Európai Unióban nem lehet kérdéses. Domány András, a HVG lengyel szakértője akkor arra mutatott rá, hogy Ziobro igazságügyi miniszter, aki az EU ellenességben felülmúlja a PiS-t abban lehet érdekelt, hogy kiélezze a feszültséget és ezzel felértékelje pártját, amely nélkül nem működik a jobboldali koalició Varsóban. Lehet, hogy ez következett be, de most a következő lépést Brüsszelnek kell megtennie. Ha nem lép fel határozottan az uniós értékek védelmében, akkor lavinát indíthat el, mert Varsó példáját követheti Budapest és néhány más renitens tagállam.

A lengyel vezetők döntésében nyilvánvalóan szerepet játszhatott az is, hogy Berlinben interregnum van. Korábban Merkel kancellár elsimította az ilyen vitákat, de most ő távozóban van. Új kormány még nem alakult meg vagyis a legfontosabb uniós tagállam jóval kevésbé tudja befolyásolni az eseményeket mint korábban.

Lengyelország ugyanis gazdaságilag éppúgy Németországtól függ mint Magyarország. A kilépés enyhén szólva kockázatos játszma lenne, mert egy unión kívüli Lengyelország jóval kevesebb külföldi befektetőt vonzana mint a jelenlegi.

Kaczynski valószínűleg egyáltalán nem gondol a kilépésre csak nehéz helyzetbe kívánja hozni Brüsszelt, amely már gazdasági szankcióval is sújtja Lengyelországot. Napi félmillió eurót kellene fizetnie Varsónak, mert nem állított le egy komolyan környezetszennyező lignit bányát a cseh határ közelében. Jellemző módon az a Csehország volt a feljelentő, amely különben a visegrádi csoport tagja.

Brüsszel reakcióját árgus szemekkel figyelik Budapesten is, ahol szintén “hadban áll “a kormány az Európai Unióval.

Annyi biztos, hogy Nagy Britannia sem járt túlságosan jól a Brexittel, de Lengyelország alaposan ráfázna erre. Ha vezetői nem is mindig tudják ezt, de a közvélemény igen: a többség kitart az uniós tagság mellett, mert a magára maradt Lengyelország nem sokra menne a szuverenitásával, akkor sem, ha számíthatna Orbán Viktor támogatására.

Magyar-szerb két jó barát

A brüsszeli Politico azzal vádolja az Európai Unió magyar biztosát, hogy részrehajló Szerbiával szemben. Várhelyi Olivér nem Brüsszel hanem Budapest álláspontját képviseli ebben az ügyben noha egy uniós biztosnak a közösség érdekeit kellene előtérbe állítania.

Orbán Viktor is lobbizik Szerbia mielőbbi uniós felvétele mellett, és Várhelyi Olivér kiszolgálja a magyar kormányfőt. Ezt annál is könnyebben megteheti hiszen az ő munkaköre épp ez: az Európai Unióba jelentkező balkáni államok minősítése és a velük való kapcsolat tartása.

Miért oly fontos Orbánnak Szerbia?

Régebben a Fidesz a szerb nacionalizmus bírálója volt, és gyakran emlékeztetett arra, hogy a második világháború után több tízezer magyar gyilkoltak le szerb fegyveresek a Vajdaságban.

2010 óta változott a helyzet: Orbán Viktornak szüksége volt és van egy menekülő útra! Olyan szomszédra, akire számíthat, ha Brüsszellel szembekerülve megingana a hatalma Magyarországon. Ebben eszményi partnerre talált Aleksandar Vucic elnökben, akit szélsőséges nacionalista múltja nem tett épp vonzó politikussá az Európai Unió szemében. Vucicnak – Milosevics egykori szóvivőjének – szüksége volt valakire, aki érte lobbizik Brüsszelben. Orbánnak pedig egy menekülő útra arra az esetre, ha …

Ezért aztán Várhelyi Olivér magyar uniós biztos nagyonis fontos szerepet játszhat, mert Szerbia tekintélyelvű rendszerét neki kellene elfogadtatnia Brüsszellel.

A nemzeti együttműködés rendszerét Vucic tökélyre fejlesztette: már ellenzék sincsen! Az ellenzéki pártok vezetőiről folyamatosan derült ki néhány korrupciós ügy, és ennek következtében jobbnak látják, ha Őfelsége ellenzéke szerepében tündökölnek. A hatalom ily módon mindent és mindenkit ellenőrizhet vagyis alig különbözik a Tito rendszertől amikor a titkosszolgálat szinte tökéletes kontrollt gyakorolt a soknemzetiségű Jugoszláviában.

A probléma az, hogy ezt a legtöbb uniós állam vezetői is világosan látják, és egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az Európai Unió tagjai közé felvegyék Szerbiát. A legfejlettebb egykori jugoszláv tagköztársaság, Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. A miniszterelnök – Orbán nagy barátja – politikájában követi a magyar kormányfőt.

Brüsszelben Orbán barátsága olyan mint piszkos Fredé: garantáltan szalonképtelen lehet valaki. Szerbia tehát épp amiatt kerülhet távolabb Európától, hogy az államfő legjobb barátja, Orbán Viktor és az ő brüsszeli embere, Várhelyi Olivér mellette lobbizik.

Kína az Új Selyemúttal adósságfüggővé teszi a világot

Legkevesebb 385 milliárd dollárral tartozik máris Pekingnek 165 állam. Sokan közülük már akkora adósságot halmoztak föl, amely meghaladja a GDP 10%-át!

Oly sok pénzzel tartoznak egyes államok Kínának, hogy Peking adósság diplomáciát folytathat: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy értékes gazdasági területek kerülnek kínai ellenőrzés alá az adósságtörlesztés fejében. Az amerikai AidData kutató csoport kiemeli Laosz példáját. A kis ázsiai állam 5,9 milliárd dolláros szerződést írt alá a vasúti hálózat fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget eltitkolták a külvilág előtt nagyon is érthető okból: ez Laosz éves GDP-jének az egyharmada! Ez akkora összeg, amely minden bizonnyal meghaladja Laosz visszafizetési lehetőségeit.

Az Új Selyemút program 2013-ban indult el azzal a céllal, hogy növelje Kína befolyását a világban. Szegény és közepesen fejlett országoknak nyújtanak hitelt a kínaiak elsősorban infrastruktúra fejlesztésre. 13 ezer ilyen hitel szerződést vizsgált meg az AidData összesen 843 milliárd dollár értékben 165 országban.

Már nem a kormányok közti szerződések dominálnak

Az Új Selyemút program meghirdetése előtt szinte kizárólag kormányok közötti szerződéseket kötöttek a kínaiak, és ezekről lehetett is valamiféle információt kapni. Az Új Selyemút filozófiája más: immár állami cégek kötnek szerződéseket a szóbanforgó ország intézményeivel és vállalkozásaival. Ezekről jóval nehezebb információt szerezni, mert mindenki az üzleti titokra hivatkozik. Pekingnek ez ezért is előnyös, no meg azért is, mert a kínai cégek mögött ott áll a kínai állam vagyis az erőviszonyok igencsak egyenlőtlenek.

Mindez odavezetett, hogy az adósságot nem jelzik, mert a magáncégeknek nincs olyan szigorú szabályozásuk mint az államoknak. Az AidData szerint így következhetett be az, hogy 385 milliárd dollárral alábecsülték az eladósodott országok adósságállományát.

Korrupció

Peking azért is hagyta homályban az adósságot, mert ezzel tág teret nyitott a korrupciónak. Ez kétoldalú: egyrészt lefizetik a szóbanforgó államok vagy cégek döntéshozóit másrészt pedig a kínai fél képviselői is dolgozhatnak magán kasszára. Hszi Csinping elnök megkongatta a vészharangot 2019-ben mondván a jövőben zéró toleranciát tanúsítanak a korrupciós ügyekben az Új Selyemút programban.

Lelassult a terjeszkedés az Új Selyemúton, mert egyre több országban jöttek rá arra, hogy a kínai kölcsönök komoly függést jelentenek. A függést pedig Peking bármikor kihasználhatja.

“Sok szegény ország már nem jut kölcsönhöz. A kínaiak pedig ezt kreatívan kihasználják”

– mondta az AidData főnöke az AFP hírügynökségnek.

Azt is kihasználják, hogy a helyi elitek gyakran igen korruptak. Különösen így van ez a nyersanyag kitermelő országokban. A korrupt elitek lefizetése a kínaiak kedvelt módszere.

A másik kedvelt módszer az árukapcsolás: a kölcsönhöz olyan kötelezettség is társul, amely kiköt bizonyos mennyiségű nyersanyag szállítást.

Így például Oroszország 125 milliárd dollárral tartozik Kínának, és ezeket a hiteleket olaj és földgáz szállítások garantálásával biztosítja. Venezuela ugyanígy 86 milliárd dollár értékű hitelt szerzett jórészt úgy, hogy jövőbeni olaj szállításokra vállalt garanciát.

Peking nem habozik kihasználni az adós államok nehéz helyzetét.

A kínaiak magasabb kamatot és rövidebb visszafizetési periódust követelnek

Minthogy Peking szívesen választ nehéz helyzetben levő államokat, ezért kamat felárat kér, és a szokásosnál rövidebb időt ad a visszafizetésre. Pakisztán például 3,76%-os kamatot fizet Kínának míg az OECD átlag 1,1%!

Mit mond minderre a pekingi külügy?

“Nem minden adósság fenntarthatlan. Az Új Selyemút mindig azon az elven alapult, hogy kölcsönösen konzultálunk, osztozunk a befektetésen és osztozunk a hasznon.”

Milyen arányban osztoznak a hasznon? Az erőviszonyok ismeretében ez aligha lehet kérdéses…

A londoni Guardian cikke nem foglalkozik Montenegróval vagy Magyarországgal, de nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem véletlenül ragaszkodnak mindenütt a teljes titoktartáshoz.

Előleg és korrupció

Akkor kaphatna előleget az uniós helyreállítási alapból az Orbán kormány, ha hozzájárul ahhoz, hogy Brüsszel ellenőrizhesse: végülis kik kapják meg az uniós pénzeket – írja az általában jólértesült brüsszeli Politico.

A 7,2 milliárd eurós keret első 13%-áról van szó vagyis csinos összegről. Csakhogy ehhez Orbán Viktornak be kellene ismernie: az uniós pénzek javát a rokonok, barátok és üzletfelek kapják.

A Fidesz propaganda ezért is kapaszkodik kétségbeesetten a pedofil törvénybe, hogy elfedje a kínos igazságot: az igazi vita Brüsszel és az Orbán kormány között a korrupció miatt van!

A pedofil törvény fügefa levél

Emögé kívánja elrejteni Orbán Viktor azt a kínos tényt, hogy Magyarország azért nem kaphatja meg egyelőre a helyreállítási alapból neki járó pénzt, mert Brüsszelben úgy gondolják: a hatalom azt lenyúlja!

A nemzeti együttműködés rendszerének elmúlt időszaka aligha cáfolja az Európai Unió feltételezését. Brüsszelben az is feltűnt, hogy a Transparency International Magyarországot az EU három legkorruptabb országa közé sorolta Bulgáriával és Romániával együtt.

A Fidesz válasza erre az, hogy a Transparency International Soros György által támogatott intézmény. Csakhogy a korrupció akkoris korrupció marad, ha arra a politikai ellenfelek mutatnak rá.

Ezért van pácban Orbán Viktor ugyanis a pénzek kiutalására minden tagállamnak rá kell bólintania.

Hollandia vezetésével egy kis csoport fogadkozik, hogy csak akkor engedi a pénz kiutalását, ha ellenőrizni lehet annak útját Magyarországon.

Orbán Viktor viszont épp azért nem lépett be az Európai ügyészségbe, hogy ez ne történhessen meg.

Az Európai ügyészségbe Románia is belépett, sőt ők adják a főügyészt. Laura Codruta Kövesi Bukarestben minisztereket is rács mögé juttatott amíg az ottani korrupció ellenes ügyészség élén állt. Vele semmiképp sem kíván találkozni Orbán Viktor. Ki tudja miért ?

Merkel után eszkalálódhat Brüsszel és az illiberális tagállamok harca

Így vélekedik Ivan Krasztyev neves politológus, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálon fejtette ki a véleményét. Szerinte Merkel remek érzéke volt a kompromisszumokhoz. Akkor is megállapodást tudott kicsikarni amikor az lehetetlennek tűnt. Kérdés, hogy a következő német kancellár rendelkezik-e hasonló képességekkel?

Ivan Krasztyev három szempontot ajánl az új német kancellár figyelemébe az illiberális autokrata rendszerekkel kapcsolatban:

  • Nem homogének a kelet-európai társadalmak. A nagyvárosok mint Budapest vagy Varsó közel állnak Berlinhez vagy Hamburghoz. A vidék az egészen más …

Ott van a bázisa Orbán Viktornak és Jaroslaw Kaczynskinek.

  • Ha a kereszténydemokraták kikerülnek a hatalomból Németországban , akkor olyan kelet-nyugat szembenállás alakulhat ki az Európai Unióban , hogy a liberális balodal van hatalmon nyugaton míg az autokrata populista jobboldal keleten.
  • Orbán és Kaczynski szereti a kulturális háborúskodást Brüsszellel , mert emögé el lehet rejteni a valós problémákat. Például a nyilvánvaló korrupciót a nemzeti együttműködés rendszerében Magyarországon.

A baloldal viszont azt gondolja, hogy épp a korrupció leleplezése a legjobb eszköz az autokrata populistákkal szemben.

Az új berlini kormánynak konfrontálódnia kell az autokrata populista rendszerekkel és segítenie a baloldalt ezek megbuktatásában – tanácsolja Ivan Krasztyev politológus a Deutsche Welle közszolgálati portálon.

Adóalku: Orbán meghátrál az USA előtt?

17%-os globális társasági adót szeretne az Egyesült Államok és az Európai Unió , de az utóbbiban három állam ellenáll: Magyarország, Írország és Észtország.

“Nagyon optimista vagyok, hogy ennek a három országnak a csatlakozását is elérjük, mert igen keményen dolgozunk ennek érdekében” – jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy októberben a G20 csúcstalálkozón már alá is írhatják a globális társasági adóról szóló nemzetközi egyezményt.

Minden a háttér alkukon múlik, mert hivatalosan mind Magyarország mind pedig Írország és Észtország kitart az alacsony társasági adó mellett.

A kelta tigris

Írország épp annak köszönheti gyors GDP növekedését, hogy a helyi kormány rájött: alacsony társasági adóval magához csalogathat világcégeket is. Így is történt: az Apple és a Google európai főhadiszállása Írországban van. Ott számolják el uniós forgalmuk jórészét. Ezzel érte el azt Írország , hogy az egy főre jutó GDP dinamikusan nőtt, és a második helyre került az Európai Unióban. Az első helyen Luxemburg áll, amely szintén kedvező adózási rendszerével vonzza magához a nagy cégeket elsősorban Franciaországból és Németországból, ahol magas a társasági adó.

Franciaország és Németország ezért is támogatja lelkesen az USA kezdeményezését.

Miért kell nagyon az adóbevétel?

A pandémia miatt mindenütt óriási támogást nyújtottak és nyújtanak az államok a gyengélkedő gazdaságnak. Ez óriási költségvetési hiányt és növekvő államadósságot jelent. Ennek csökkentésére használnák fel a megnövekedett adóbevételeket hiszen a hazai cégeket vissza lehetne csábítani: adózzanak otthon!

Mivel zsarolhatják az ellenállókat? Yellen pénzügyminiszternek az az elképzelése, hogy

amennyiben Magyarország kitart a 9%-os társasági adó mellett, akkor a különbözetet mégiscsak be kellene fizetnie a szóbanforgó cégnek, de azt nem Magyarország hanem a multi hazája kapná meg. Így a cég több adót fizetne, de azt nem Magyarország kapná meg.

Ezzel ösztönöznék Orbán Viktor kormányát arra, hogy elfogadja a globális társasági adót, melyet már a világ 130 állama elfogadott.

Orbán pókert játszik a Biden adminisztrációval, és ez az egyik lap.  A magyar miniszterelnök attól tart, hogy az amerikai adminisztráció – az EU jóváhagyásával – meg akarja buktatni őt. Az ellenállás adó ügyben ennek a párharcnak része, amelynek az árát lehet, hogy Magyarország fizeti meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK