Kezdőlap Világ Érdekes

Érdekes

Elengedik az orosz újságírónőt, akit Moszad ügynöknek tartanak

A 38 éves Julia Juzikot forradalmi gárdisták tartóztatták le Teheránban, ahova azért érkezett, hogy felkeresse régi iráni ismerőseit. A neves újságírónő korábban a Komszomolszkaja Pravdának és a Newsweek orosz kiadásának dolgozott.

Az iszlamista terrorizmus szakértőjének számít, mert könyvet írt azokról az öngyilkos női terroristákról, akik Csecsenföldön küzdöttek az orosz hadsereg ellen. A könyvet kilenc országban kiadták. Ezt követően Julia Juzik tudósító volt Iránban, ahova most rövid látogatásra visszatért.

Letartóztatása után az újságírónő felhívta rokonait, és közölte velük: azzal vádolják Iránban, hogy a Moszad ügynöke. Emiatt tízéves fegyház büntetést is kaphat. Julia Juzik tíz évvel ezelőtt riportot készített az izraeli hadseregről, de ezt Iránban korábban senki sem kifogásolta. Az orosz külügyminisztériumot az újságírónő rokonai értesítették. Ezt követően Moszkvában berendelték Irán nagykövetét. Közölték vele: orosz állampolgárt csakis úgy vehetnek őrizetbe, ha Oroszország konzulja is jelen van! Irán nagykövete közölte: hamarosan szabadon engedik Julia Juzikot.

Irán és Oroszország jó kapcsolatot ápol egymással, de Putyin elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya is kiváló. Nemrég Izraelben a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója vendégül látta amerikai és orosz kollégáját. Az orosz tanácsadót fogadta Netanjahu miniszterelnök is, és megköszönte neki, hogy Oroszország nem szállít Sz400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni támaszpontokat Szíriában. Ezekről a támadásokról az oroszokat előre értesítik, de Iránt természetesen nem. Irán nem ismeri el Izrael állam létjogosultságát sem! Nemrég a Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette: Irán immár képes arra, hogy “eltörölje a föld színéről a cionista képződményt”.

Melyik politikus a legszennyezőbb?

A japán miniszterelnök repülőútjai során eregette a legtöbb széndioxidot a levegőbe tavaly, megelőzte Donald Trumpot is. A legkímélőbbek a spanyol kormányfők voltak. Orbán nincs a listán, de nehéz is lenne, mert nem tudni pontosan, hány géppel repül és kiével.

A világ húsz legfejlettebb országa (G-20) kormányainak vezetői által tavaly teljesített repülőútjait vette górcső alá a német FromAtoB online utazási iroda, a hivatali repülőgépek alapján kiszámolva, mennyi karbonnal szennyezték a környezetet.

Japán, amerikai élboly

Meglepő módon a japán miniszterelnök, Abe Sindzso nemzetközi útjai produkálták a legtöbb CO2-kibocsátást, több, mint 14 ezer tonnát. Őt követi Donald Trump amerikai elnök 11 ezer tonnával. Noha Trump csak 131 ezer kilométert repült, míg a japán politikus 206 ezret, az ő Boeing 747-ese korszerűbb, kevesebb károsanyagot ereget ki – derül ki a német cég adatsorából, amely az első hét politikus repülési adatait és értékeit részletezi. A G-20-ak közül Ausztrália, Mexikó, Indonézia és Svájc megtagadta az utazási információk kiadását, Szaúd-Arábia királya és miniszterelnöke pedig 2017. október és 2019. február között nem vállalt állami külföldi utazást, ezért szintén kívül került a rangsorból, olvasható a részletes ismertetőben. Az így megmaradó teljes 15-ös lista a statista.com oldalán található.

Forrás: statista.com

A vezető országok vezető politikusainak élmezőnye Boeinget vagy Airbust használ, az első hétben egyedül a briteknek van saját gyártmányú gépük, BAe 146-os.

Vannak, akik beérik kisebb géppel

A rangsor érdekessége, hogy a listát záró spanyol miniszterelnökök (Mariano Rajoy és az őt 2018 közepén váltó Pedro Sánchez) 40 ezer kilométerrel többet repültek Trumpnál, környezetterhelésük töredéke (8,5 százaléka) annak. Ennek magyarázata, hogy a spanyolok e célra Falcon 9000-est használnak, ami egy kicsi, elsősorban üzleti célú repülőgép. Ugyanígy kisebb gépet használ a holland miniszterelnök és brazil elnök, valamint a brit miniszterelnök. Az ő gépeik fajlagos károsanyag-kibocsátása töredéke a nagy masinákénak.

Orbánét nehéz lenne összesíteni

A listán nincs rajta Orbán Viktor, mert Magyarország nem tagja a G-20-as klubnak. De ha bővebb rangsort akartak volna készíteni a németek, jó nagy munkára kényszerülnének. Orbán ugyanis a legváltozatosabb módokon repül. Tavalyelőtt vásároltak két használt Airbus A-319-est, majd vettek egy Falcon 7X-et, amiről később kiderült, hogy szintén kettő van belőle. Mindegyiket katonai szállítógépként jelölték meg, folyamatosan tagadva, hogy kormánygépek lennének, noha Orbán sokszor ezeket vette igénybe. De gyakran használta az OTP Falcon 900-asát, amelyet kormánygép-jelöléssel is ellátták a nemzetközi forgalomban, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Bombardier Global 6000-est. És akkor a fapados repülőgépek igénybevételéről ne is beszéljünk.

Utazz lassabban – több szabadságot kapsz!

Minimum két nappal többet ad a környezettudatos cég akkor, ha a szabadság idején nem utazol sem repülővel sem pedig személyautóval. A Climate Perks (Klíma prémium) program csak novemberben indul, de máris több vállalat jelezte az Egyesült Királyságban, hogy belép a szervezetbe, mert így akarja megkímélni bolygónk környezetét.

A BBC összeállításában már több fiatal pár is úgy nyilatkozott, hogy ennek alapján állítja össze a programját a következő turista szezonra. Egy pár például a francia Alpokba indul síelni a jövő év elején. Elmondták a BBC-nek, hogy jóval macerásabb a szervezés hiszen mindenki ahhoz szokott, hogy megy a repülőtérre és onnan egyből a célhoz jut. Most nem így lesz: a fiatal pár háromszor át kell, hogy szálljon a francia vasúton amíg eljuthat álmai sí paradicsomába, az Alpokban.

Flygskam – a repülés szégyen

Ezt a nemzetközi kampányt indította Greta Thunberg. A svéd tinédzser jó példával járt elől: yachton kelt át az Atlanti óceánon! Egy repülőút ugyanis Európából Amerikába ugyanakkora szén-dioxid kibocsátást produkál mint amennyit egy átlag indiai egész évben! A felismerés nem igazán új, de a svéd tinédzser világ kampánya tette közismertté a problémát mindenki számára. A brit környezettudatos biztosító már 2009 óta előnyben részesíti azokat, akik nem repülnek. A UK Naturesave eddig csak a biznisz utak alkalmából ajánlotta ezt, de most a kedvezményeket kiterjesztette a vakációs utakra is.

A lassú utazás kellemesebb

Az egész úgy kezdődött – mesélte a Naturesave jogi igazgatója, hogy a cégnél beszélgettünk a vonatos utazás előnyeiről. Elsősorban arról volt szó, hogy kellemesebb vonaton utazni még hogyha lassúbb is, mert lehet nézni a tájat és beszélgetni a helyi utasokkal. Csak mellesleg valaki megjegyezte, hogy a vasút sokkal inkább kíméli a környezetet mint a repülés. Így aztán kezdtünk plusz napokat adni azoknak a dolgozóknak, akik vállalják: nem utaznak repülővel vagy gépkocsival hanem inkább az olyan társas formákat részesítik előnyben mint a vasút vagy az autóbusz. Ma már a dolgozóink egynegyede él ezzel a kedvezménnyel – mondta a környezettudatos cég jogi igazgatója. “Ráadásul az ügyfeleink is látják: mi nemcsak beszélünk a környezet védelméről, de tudatosan teszünk is érte!”

A repülő benzin olcsó, mert nem adóztatják

A Climate Perks kezdeményezés egy környezettudatos jótékonysági alap szellemi gyermeke. A kampány menedzser, Emma Kemp a BBC-nek elmondta, hogy a nemzetközi légiforgalom jogtalan előnyt élvez, és ezért tudja olyan olcsón adni a jegyeket. A nemzetközi légiforgalmat ugyanis nem terheli az a magas jövedéki adó, amely a legtöbb országban a benzinnél megszokott. Ily módon a repülőjáratok utasai nem fizetik meg annak árát, hogy milyen nagy károkat okoz a környezetben már egyetlen repülőút is. Emma Kemp maga is jó példát akar mutatni: legközelebb Horvátországba utazik – vonattal! Ez jó hosszú út az Egyesült Királyságból, de a kampány menedzser megkedvelte a vonatozást. Másoknak is ezt ajánlja. Arra is felhívta a figyelmet: sokan érzik a lelkük mélyén, hogy kárt okoznak a környezetben azzal, hogy gyakran szállnak repülőre. Ha most a cégek jutalom szabadsággal díjazzák a környezettudatos magatartást, akkor könnyebb lesz megszabadulni a lelkiismeret-furdalástól, melyet a repülés kiválthat a környezettudatos polgárokból.

Snowden nem kap menedéket Franciaországban

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter kijelentette: Edward Snowden 2013 óta többször is kért menedéket Franciaországban, de eddig mindig elutasítottuk ezt. Most sincs ok, hogy változtassunk a magatartásunkon.

Az amerikai kém, aki jelenleg Oroszországban él, könyvet adott ki, és ebből az alkalomból több újságnak is úgy nyilatkozott, hogy szívesebben töltené az idejét Franciaországban. Az Egyesült Államok nyilván nagyon rossz néven venné, ha egy szövetséges állam menedéket nyújtana egy egykori amerikai kémnek. Washingtonban az igazságügyi minisztérium közölte: igényt tartanak Snowden könyvének a honoráriumára, mert az olyan információk alapján íródott, melyek szigorúan titkosak az USA-ban.

Snowden: ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság!

Erről nyilatkozott a neves amerikai kém, aki jelenleg Moszkvában él – amerikai feleségével. Permanent Record most megjelent könyvének a címe, melyben beszámol arról, hogy miért is hagyta ott az amerikai hírszerzést és miért leplezte le annak a titkait?

Bónusz! – kiáltott a főnök amikor megpillantotta a képernyőn a megfigyelt személy feleségét- meztelenül! Mégiscsak mivel foglalkozunk mi? – tette fel a kérdést a fiatal informatikus az NSA – ben. Edward Snowden katona családból származott: nagyapja ellentengernagy volt, édesapja pedig a parti őrség megbecsült veteránja. Édesanyja az NSA-nek dolgozott. A szeptember 11-i merénylet után Edward Snowden jelentkezett a hadseregbe. Itt kommandós elit alakulatban vett részt kiképzésen, de megsérült. Ezért átirányítottak a CIA-hez. Minthogy kiválóan értett az informatikához onnan átkerült az NSA-hez, mely a tömeges megfigyelést végezte és végzi a világon. “Még a CIA sem tudja, hogy mire képes az informatikai megfigyelési rendszer” – nyilatkozta a Der Spiegelnek a moszkvai Metropol szállodában Edward Snowden. Rámutatott okos telefonjára: tudja, hogy ez a telefon hány ezer adatot továbbít percenként, ha ki van kapcsolva akkor is? – kérdezte az újságírótól. Az NSA képes ezeknek az adatoknak a megszerzésére és a tárolására! Ebben áll a veszélyessége – hangsúlyozta Edward Snowden. Aki tisztában van vele, hogy halálra van ítélve, ezért csakis szigorúan konspiratív szabályok szerint találkozott a német újságíróval Moszkvában.

Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz a véletlen műve, nem lesz öngyilkosság

Azért esem ki, mert valaki kilökött – mondta a komputeres kém, akit az amerikai katonai bíróság halálra ítélt. Nem véletlenül: Snowden ugyanis rengeteg titkot kicsempészett utolsó állomáshelyéről Hawaii szigetéről. Hongkongban majd Oroszországban leplezte le azt, hogy az USA tömeges megfigyelést alkalmaz a világ minden pontján – beleértve a szövetséges államok vezetőit is! Obama akkori amerikai elnök személyesen kért bocsánatot Merkel kancellártól és más vezetőktől. Szentül megígérte: a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő! Kevesen adnak hitelt ennek az ígéretnek. Annál is inkább, mert Obamát Trump követte az elnöki székben.

Trump nem a probléma hanem annak következménye

Ezt állítja könyvében Edward Snowden, aki szerint az informatikai forradalom darabokra szabdalta a társadalmakat. Ezt a helyzetet használja ki Donald Trump vagy Boris Johnson.

És az oroszok?

“Nem kétséges, hogy rengeteg hacker akciót hajtottak és hajtanak végre a nyugati államok ellen. Minden valószínűség szerint megpróbálták manipulálni a választásokat az USA-ban Donald Trump érdekében. Minden titkosszolgálat ezt csinálja. Az USA is legkevesebb 50 éve!” – állítja Edward Snowden.

Az internet reformját javasolja a Moszkvában élő amerikai kém

“Jelenleg a Google segítségével tájékozódunk a világban. Ezért a Google szinte mindent tud rólunk. Rajtuk keresztül pedig az amerikai titkosszolgálat is. Az internet túlságosan is jól működik. Ezért meg kellene fontolni, hogy regionális internet rendszerek létrehozásával csökkenteni lehet-e a tömeges megfigyelést?

Ami miatt most Kínát bírálják, azt Amerika már réges-régen csinálja

A kínaiak elsősorban az iszlamista terror által fenyegetett Hszincsiang-Ujgur tartományban olyan tömeges megfigyelési rendszert alkalmaznak, amely gyakorlatilag tökéletes kontrollt eredményez. Edward Snowden arról is beszámol könyvében, hogy az NSA már az arab kávéházakban működő wi-fi rendszereken keresztül szinte minden beszélgetést rögzít. Majd pedig kulcs szavak elemzésével kiválasztják a problematikus beszélgetéseket, és elraktározzák. Ezért a könyv címe a Permanent Record (örök emlékezet).

Hogy él Oroszországban a hazájában halálraítélt amerikai kém?

“Nem nagyon érintkezem az oroszokkal. Az angol nyelvű kolónia tagjaival tartjuk a kapcsolatokat feleségemmel”. Edward Snowden azt állítja , hogy nem működik együtt az FSZB -vel, az orosz hírszerzéssel. “Nem kínoztak meg amikor megtagadtam az együttműködést. A kivárásra játszanak. Majd meglátjuk mi lesz – ez az álláspontjuk!” Washingtonban nem hisznek ebben, sőt van aki azt állítja: Edward Snowden eleve orosz ügynök volt! Azért lépett le 2013-ban mert a lebukás fenyegette. Edward Snowden természetesen cáfolja ezt a verziót. Azt állítja: az erkölcsi felháborodás volt az oka annak, hogy szakított az amerikai titkosszolgálattal. Amelyik nem feledkezik meg arról, hogy Snowden Rubik kockában csempészte ki az NSA titkait, hogy aztán abból könyvet írjon…

Német nemzeti díjat kapott az Auchswitz túlélő csellista

A 94 éves Anita Wallfisch-Lasker hangszerének köszönheti az életét. Amikor 18 éves korában a haláltáborba került, akkor minden bizonnyal rá is halál várt volna mint a szüleire, akiket korábban deportáltak Auschwitzba. Ám kiderült , hogy a fiatal lány jó csellista.

Erre volt szüksége a rabokból álló zenekarnak melyet Alma Rose, Gustav Mahler unokahúga vezetett. A zenekar a hétköznapokon indulókat játszott a munkába induló illetve az onnan visszatérő raboknak. Vasárnap pedig a tábort irányító SS ünnepségeken zenéltek. “Sosem lehettünk biztosak a sorsunkban. Mindennap eltűnt valaki. Én biztos voltam benne – miképp a többiek is a zenekarban -, hogy csak a kéményen át távozunk Auschwitzból!”

De azután nem így történt: az előrenyomuló orosz csapatok miatt a haláltábort kiürítették. A zenekart átszállították Bergen-Belsenbe. Ez nem haláltábor volt. “Itt az embereket nem ölték meg, egyszerűen csak éhenhaltak!”

A zenekar tagjai kiemelt fejadagot kaptak. Így túlélték ezt is. A tábort brit csapatok szabadították fel. Így nem csoda, ha Anita Wallfisch-Lasker Nagy Britanniában csinált zenész karriert. Ott ismerkedett meg zsidó férjével, akivel egy városban, Breslauban születtek  (ez ma Wroclaw Lengyelországban). “50 évig nem akartam emlékezni ” – idézi fel a múltat a csellista, aki aztán mégiscsak megírta az emlékiratait: Örökölni az igazságot címmel. Tavaly a Bundestagban ő beszélt Auschwitz felszabadulásának az évfordulóján. Most pedig megkapta a Német Nemzeti Díjat, mely az erkölcsi elismerésen túl 30 ezer eurót jelent. Rendszeresen előadást tart  a német iskolákban a személyes emlékeiről. “Tudom, hogy világszerte újra fokozódik az antiszemitizmus. Ellene harcolni olyan mint hogyha egy hangya akarna felmászni a Mount Everestre. De én mégiscsak megpróbálom” – mondta a 94 éves csellista, aki Auschwitzban játszott a halálra hajszolt zsidó raboknak…

Kivándorló országokból nevez ki új bíborosokat Ferenc pápa

13 új kardinálist jelent be a katolikus egyház feje október elején a konzisztórium alkalmából. Erről Ferenc pápa némiképp váratlan  módon a vasárnapi Orbi et urbi üzenetben tájékoztatta a világot.  

A Vatikán tájékoztatása szerint a 13 bíborosból tíz nyolcvan év alatti lesz vagyis választó és választható lesz a következő pápaválasztó gyűlésen. A 82 éves Ferenc pápa beteg, és ily módon is előkészíti az utódlását.

A katolikus egyházat is mélységesen megosztja a migráns ügy a bevándorló országokban. Sőt azokban is, ahol migránsok egyáltalán nincsenek is mint Magyarország vagy Lengyelország. Ferenc pápa a menekült kérdés humánus rendezését szívügyének tekinti. Ezért igyekszik olyan főpapokat kinevezni a bíborosi kollégiumba, akik osztják a nézeteit. Így most olyan országokból érkeznek az új kardinálisok, ahol a migráns kérdés napi probléma: Marokkó, Kongó, Indonézia és Kuba.

A bíborosi kollégiumának 120 olyan tagja lehet, aki nyolcvan év alatt van. Tehát pápa választás esetén közülük kerülne ki az új pápa. Ferenc pápa előszeretettel nevez ki új kardinálisokat Latin Amerikából, Ázsiából és Afrikából, ahol egyre növekszik a katolikus hívők száma, mert az első Európán kívüli pápának az a véleménye, hogy kontinensünk túlreprezentált a vatikáni vezetésben, ahol a szegényebb kivándorló országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.

Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra II.rész

A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta. 

II. rész

A guantánamói fogolytáborban 2002 óta napjainkig összesen 779-en raboskodtak, volt olyan időszak, amikor egyszerre több mint 700-an. Többségüket Afganisztánban, vagy azzal szomszédos országokban fogták el. Nemzetiségüket tekintve túlnyomórészt afgánok, jemeniek, pakisztániak és szaúdiak. Közülük 2010 végéig körülbelül 570-en hagyhatták el a tábort. Ők más országokba kerültek, ahol egy részük bekerült az ottani büntetés-végrehajtási rendszerbe, többségük azonban „szabad” emberként távozott. Sokukról bebizonyosodott, hogy soha semmilyen kapcsolatban nem álltak terrorszervezetekkel, egyszerűen csak rossz időben voltak rossz helyen, mégis éveket kellett, illetve többeknek a mai napig kell, fogolyként leélnie.

Elfogásuk gyakran teljesen megalapozatlan volt, és a helyi hatóságok (afgánok és pakisztániak) fejpénz ellenében adták át őket az amerikaiaknak. A raboknak 86%-a ilyen módon került Guantánamóba.

A legfiatalabb fogvatartott 13 évesen került a táborba, míg a legidősebb 89. életévét is betöltötte raboskodása alatt. Összesen 9-en vesztették életüket a fogolytáborban, többségük öngyilkos lett.

2011 óta csak kevesek ügyében történt előrehaladás. A továbbra is a táborban raboskodók ügyének Egyesült Államokban történő tárgyalását a Szenátus a 2014-re vonatkozó védelmi kiadások elfogadásával sem könnyítette meg, igaz nem is gördített elé újabb akadályokat, melyre szintén megvolt az esély. Nem véletlen, hogy a kilátástalan helyzetük és a velük szemben folytatott embertelen bánásmód ellen tiltakozva 2013 júliusában több mint 100 rab kezdett éhségsztrájkba, mely gyakorlatilag az egyetlen módja tiltakozásuk kinyilvánításának. A közvetlen kiváltó ok az lehetett, hogy az őrök meggyalázták a muszlimok szent könyvének, a Koránnak több példányát a táborban. Az elégséges egészségi állapotuk fenntartása végett fogvatartóik kényszertáplálást alkalmaztak a sztrájkolóknál. Későbbi beszámolók alapján az eljárás hatalmas fájdalmakat okozó kínzással ér fel. Az éhségsztrájkban résztvevők száma szeptemberre 19-re csökkent, majd a Védelmi Minisztérium a későbbiekben már nem tájékoztatta a tiltakozásról a közvéleményt. Emiatt nincs további információ arról folytatta- illetve folytatja-e valaki, esetleg a mai napig is, az éhségsztrájkot.

Ezzel kapcsolatban az egyik rabnak azóta sikerült bíróság elé vinnie a kényszertáplálással kapcsolatos visszásságokat. A tárgyalás 2014 október elején kezdődött. A meghallgatások és az ott prezentált bizonyítékok egy része nyilvános, így az eljárásról készült videófelvételek is napvilágot fognak látni, ami ellen a kormány hevesen tiltakozott.

Jónéhány éve már a Védelmi Minisztérium egy bizonyos szintig engedélyezi a média képviselőinek, hogy forgassanak magának a tábornak a területén is és megosszák a nyilvánossággal tapasztalataikat, de a most kikerülő felvételek eddig nem látott történésekbe engednek  bepillantást hozzájárulva, hogy jobban megértsük mi is zajlott Gitmóban.

Közülük az eljárások során megállapították, hogy 78-an szabadon bocsáthatók lennének. Az ő raboskodásuk éles kontrasztban áll annak az öt magas rangú tálib vezetőnek a szabadon engedésével, akiket az Egyesült Államok egyetlen afganisztáni hadifoglyára, Bowe Bergdahl őrmesterre cseréltek ki. Az Obama kormányzat lépése több szempontból ellentmondásos volt, például azért mert a Kongresszus megkerülésével, és annak tájékoztatása nélkül hajtották végre. Erre Barack Obamának minden felhatalmazása megvan, viszont ugyanezt az elnöki jogkört a tábor bezárása érdekében már vonakodott használni. Pedig csak az említett bűntelennek ítélt rabok fogvatartása 168,1 millió dollárba került évente. Clifford Sloan, a Külügyminisztériumnak a tábor bezárásáért felelős aktuális különmegbízottja éppen a magas költségeket nevezte meg okként, amiért

előbb vagy utóbb muszáj lesz őket bíróság elé állítani, erre pedig csak az Egyesült Államok területén lesz lehetőség.

Ez annak ellenére elkerülhetetlen, hogy a Kongresszus jelentős része foggal-körömmel próbálja megakadályozni mindezt. Ráadásul az Egyesült Államok harcoló alakulatainak kivonása Afganisztánból tovább csökkentette a tábor fenntartásának létjogosultságát.

Annak, hogy Barack Obama miért nem alkalmazta az elnökként őt megillető hatáskört, és hozott rendeletet a tábor bezárásáról tágabb értelemben vett politikai oka is volt. Mint minden politikus ő is politikai tőkéből gazdálkodott, melyet számos terület között kell szétosztania. Fokozni akarta a gazdasági növekedést, segíteni az autóipart, feltett szándéka volt keresztülvinni az egészségügyi reformot és még lehetne sorolni tovább. Ezt a magyarázatot adja Daniel Klaidman is, aki az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújáról írt könyvet Kill or Capture címmel. Emellett az elnök politikai tőkéje több előre nem látható botrány miatt is jócskán megcsappant abban az időben.

A guantánamói fogolytábor létrehozásával kapcsolatos várakozások soha nem igazolódtak be, kihátrálni a „programból” viszont politikailag eddig lehetetlennek bizonyult. Tekintettel a jelenlegi helyzetére, és hogy megnyitása óta mit sikerült vele elérni a terrorizmus elleni háborúban elmondható, hogy már régen megérett a bezárásra. Ide kapcsolódnak a már említett Michael Lehnert – 2009 óta már nyugalmazott tábornok – szavai, aki 2002-ben a tábor építését felügyelte, majd egy ideig vezette is azt: „Mi amerikaiak azért hoztuk létre Guantánamót, mert – teljesen jogosan – dühösek és rémültek voltunk egy provokáció nélküli támadás miatt melyet saját földünkön követtek el ellenünk 2001. szeptember 11-én.

Akkor úgy gondoltuk, hogy a bebörtönzötteken keresztül az információk kincsesbányájához fogunk hozzájutni.”

Abban, hogy ez teljesül „…már az első napokban elkezdtem kételkedni és egyre jobban meggyőződtem róla, hogy ezeket az embereket eleve nem kellett volna idehozni. Hírszerzési értékük nagyon kevés volt, és a bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy háborús bűnökhöz kössük őket. Ez sok fogvatartottra, talán a fogvatartottak többségére ma is igaz.”

Az Obama-adminisztráció törekvésével ellentétben, s figyelembe véve, hogy a katonai perek a lassan haladnak, Donald Trump amerikai elnök és a kongresszus még 2043-ig fenn akarja tartani a létesítményt. Jelenleg még mindig 40 fogvatartott lehet a táborban.

Az I. rész itt található

Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra I.rész

A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta. 

A bázis a Kuba dél-keleti részén található Guantánamói-öbölnél helyezkedik el, története pedig egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza. Az Egyesült Államok 1903-ban kezdte el bérelni a területet a kubai államtól, melynek státusza Fidel Castro hatalomra kerülésével változott meg gyökeresen. 1959-ben a karibi ország vezetője semmisnek tekintette az amerikaiakkal kötött bérleti szerződést, de a terület feladására a másik fél részéről nem került sor. Azóta gyakorlatilag minden lehetséges összeköttetés megszakadt az amerikaiak által felügyelt katonai létesítmény és környéke, valamint a sziget többi része között. Az Egyesült Államok a területet mindig is Kuba részének tekintette, de a bérleti megállapodás értelmében továbbra is igényt tartott rá, és az ebben szereplő bérleti összeget azóta is utalja, melyet Kuba a Castro-éra kezdete óta nem vesz fel.

Guantánamo a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vált világszerte hírhedtté.

A tragikus események után az Egyesült Államok George W. Bush vezette kormánya háborút indított a terrorizmus ellen, melynek eredménye több olyan intézkedés lett, melyet mind hazai, mind nemzetközi szinten sokan bíráltak. Ilyen volt a guantánamói bázison kialakított fogolytábor, melynek felállításával Michael Lehnert tengerészgyalogos tábornok lett megbízva. Lehnert elmondása szerint erre 2002 januárjában 96 órát kapott. Egy héttel később meg is érkezett a fogvatartottak első 20 fős csoportja. Az ideiglenesen felállított tábor, ahol őket elszállásolták a Camp X-Ray nevet kapta. Ezt később bezárták, és ma a Camp Delta és a Camp Iguana egységek működnek.

A Védelmi Minisztérium szerint a fogolytáborra azért volt szükség, hogy a különösen veszélyes, háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyeket, ahogy Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter fogalmazott a „legrosszabbak legrosszabbjait” a legalkalmasabb körülmények között tudják kihallgatni, és a megfelelő eljárást lefolytathassák ellenük. Erre az az ideális helyet mindenképpen az Egyesült Államok kontinentális területein kívül akarták megtalálni, és Guantánamo mellett szóba került Guam is, de végül a karibi térségben lévő támaszpontra esett a választás.

A helyszín jelentőségének jobb megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy az amerikai jogrendszernek két párhuzamosan létező ága van: az általános szövetségi igazságszolgáltatás, és az ettől némileg eltérő hadbíróság. A fogolytáborban bebörtönzöttekkel szembeni eljárás lefolytatására létrehozott törvényszék működése mind a két rendszertől eltér. Ennek elsődleges oka az, hogy Guantánamo nem része az Egyesült Államoknak, és így az Alkotmány sem számít kötelező érvényűnek.

Ezen felül a tábor megnyitásakor a Védelmi Minisztérium a Genfi egyezményeket sem tekintette betartandónak a fogvatartottakkal való bánásmódot tekintve, mivel nemzetközi jogi tekintetben nem számítanak hadifogolynak. A Legfelsőbb Bíróság 2006-os döntése alapján azonban ennek ellenére is vonatkoznak rájuk a III. genfi egyezményben megfogalmazott, az emberséges bánásmódot biztosító rendelkezések.

A tábort már a kezdetek óta rengeteg bírálat érte a fogvatartottakkal való bánásmód miatt, és ezek 2006 után egyre jobban felerősödtek. A külföldi kormányoktól sorban érkeztek a kritikák, és az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese, az Egyesült Királyság részéről is többen elítélték a guantánamói körülményeket. Az ENSZ emberi jogi biztosa pedig felszólította a Bush-kormányzatot, hogy zárja be a tábort. Az emberi jogokat védő szervezetek szintén hangot adtak tiltakozásuknak. Az Amnesty International „napjaink Gulagjának” nevezte Gitmót. A komoly visszaélésekről, kínzásokról (amire a kormányzat a „fokozott kihallgatási technikák” eufemizmust kezdte használni) és embertelen bánásmódról szóló kijelentéseket a kormányzat folyamatosan cáfolta, de az érintettek beszámolóiból már akkor tudni lehetett, hogy a megjelent hírek igazak. Végül először a táborban folytatott eljárások kivizsgálásával megbízott Susan Crawford jelentésében ismerték el hivatalosan, hogy történtek visszaélések. Erre 2009 januárjában került sor, közvetlenül a Bush-adminisztráció leköszönése előtt.

Bush W. Bush 2. elnöki ciklusát követően 2009. január 22-én Barack Obama kampányígéretének megfelelően már első teljes hivatali napján elrendelte a fogvatartottakkal szembeni eljárások 120 napos felfüggesztését, és egy ütemterv kidolgozását a tábor bezárására, aminek céldátumaként az év végét jelölte meg.

A foglyoknak a státusza azonban távolról se volt lezárva, így Gitmo felszámolása egyben azt is jelentette volna, hogy tárgyalás útján kell ítéletet hozni velük szemben, mégpedig amerikai földön. A Kongresszus ellenezte Obama tervét, és a Szenátus nagy többséggel meg is szavazta a források blokkolását, melyek a foglyok bármilyen jellegű áthelyezéséhez, szállításához szükségesek lettek volna. Ekkor az elnök mindezt csak a bezárást késleltető tényezőnek tekintette, és leszögezte, hogy továbbra is feltett szándéka, hogy a tábor üzemelését beszüntesse, és azon a véleményen volt, hogy ez a következő évben, 2010-ben meg is valósulhat.

A 2010-es esztendő elején elkészült jelentés, mely a fogvatartottak státuszát elemezte, nem ezt sugallta. A többségük esetében a szabadon engedést vagy külföldre való áthelyezést javasolta a dokumentum, továbbá egy részüket alkalmasnak találta rá, hogy szövetségi bíróság tárgyalja az ügyüket és hozzon róluk ítéletet.

Néhányuk esetében azonban az volt a megállapítás, hogy elengedésük (sőt szállításuk is) túl veszélyes lenne, a rendelkezésre álló bizonyítékok pedig nem alkalmasak rá, hogy elítéljék őket, ezért a határozatlan időre való fogvatartáson kívül más javaslatot nem tett a jelentés az esetükben. A Kongresszus által elfogadott védelmi kiadások értelmében a következő években továbbra se volt lehetséges, hogy a bebörtönzöttek ügye bíróság elé kerüljön, a bázison folyó katonai eljárás pedig újra zöld utat kapott 2011 márciusában. Világossá vált, hogy a kormányzatban nincs meg az elkötelezettség, hogy a tábort végleg bezárja, annak ellenére, hogy ez akár a Kongresszus megkerülésével is lehetséges lenne. Mivel a tálibok előszeretettel használták Gitmót, mint az amerikai igazságtalanság és elnyomás jelképét, az Egyesült Államok elleni harcra való toborzásnál a nyitva tartásának nemzetbiztonsági kockázata világos volt, az elhatározás a felszámolásra azonban továbbra is csak szavakban mutatkozott meg.

Havi 3 millió dollárt keres a YouTube-on egy hatéves csodagyerek

Két csatornája is van a YouTube-on Boramnak Dél Koreában, ahol az informatika immár teljesen áthatja a családok hétköznapjait is. A hatéves kislány nem tesz mást mint játszik!

A nagy cégek egyből észrevették a pompás lehetőséget: a kislány az ő játékszereiket mutatja be több mint 32 millió előfizetőnek. Akik nemcsak Dél Koreában követhetik a You Tube csatornákat hanem bárhol a világon bár a kislány csak az anyanyelvén beszél. De annyira látványos és plasztikus minden, hogy a képi kommunikáció alapján a gyerekek szinte mindent megértenek az egész világon.

Mindez arra ösztönöz sok szülőt, hogy gyerek sztárokat fabrikáljon – kesereg a sajtó Dél Koreában, ahol tisztában vannak a veszélyekkel is. Az egész sztorit akkor kapták fel Szöulban amikor a főváros legdrágább negyedében, a Gangnamban megvettek egy luxus lakást 8 millió dollárért! A lapok elkezdtek kutatni az ismeretlen dúsgazdag vásárló után. Kit találtak ? A    kislány szüleit, akik ingatlanba fektették a hatalmas bevételt, hogy ezzel csökkentsék az adót. Meg persze azért, hogy luxus lakásba költözhessenek.

A Save The Children tiltakozott

A nemkormányzati szervezet, mely a gyerekek jogaiért küzd az egész világon elítéli a gyerekek kihasználását az ilyen fajta pénz szerző kampányokra. Különösen egy videó csípte a szemét a Save The Children szöuli irodájának: Boram, a hatéves kislány egy játék autóval száguldozott az elképesztő tempóban hajtó járművek között Dél Korea fővárosában. A YouTube azonnal le is vette a videót. A szülőket pedig beutalták egy kötelező tanfolyamra, mely a helyes gyerek nevelésről szólt. Dél Koreában nagyon kevés a gyerek, ezért az ő védelmük nemzeti ügynek számít. Ugyanakkor viszont a gyerek piac óriási bizniszt jelent! A legtöbb gyerek egyke, így az egész nagy család őt dédelgeti. Mindent megvesznek neki, amit csak megkíván.

Itt jön a képbe Boram, aki hatéves korában kiváló reklám hordozó. Több mint 400 millióan látták azt a videót amikor a kislány a Kelet Ázsiában nagyon népszerű metélt tésztát készítette el egy gyerek konyhában. Utána a gyerek konyha eladásai az égbe szöktek …

Óriási társadalmi vita bontakozott ki az ügyben

A közvélemény igencsak megosztott, de a többség nem helyesli, hogy a gyerekeket ilyen fiatalon a pénz szolgálatába állítsák. Ezért aztán a YouTube úgy döntött: betiltja a kommentálást az ilyen típusú videóknál. A szenvedélyes viták ugyanis néha olyan hangnemben zajlottak, amelyek aligha szolgálhattak a gyerekek épülésére. Ezért aztán  a hatéves Boram folytathatja a játék programokat a YouTube-on, de kommentálni immár nem lehet azokat Dél Koreában.

Megemlékezés az ukrajnai holokauszt több mint egymillió áldozatáról

Az Emlékezet megőrzése címmel kiállítás nyílt Berlinben, ahol Heiko Maas külügyminiszter Ukrajna nagykövetének társaságában emlékezett meg arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót gyilkoltak meg a mai Ukrajna területén.

A kivégzéseket elsősorban az SS sonderkommandói hajtották végre, de részt vettek benne a Wehrmacht katonái is. Ukrán SS alakulatok is szerepet játszottak a zsidók kiirtásában. A leghíresebb vesztőhely Kijev közelében volt Babij Jarban. Erről Jevgenyij Jevtusenko költeményt is írt.

Ennek ellenére a világ szinte semmit sem tud erről a holokausztról. Míg a lengyelországi haláltáborok szörnyűségei a történelem tankönyvek részei lettek, az ukrajnai népirtásról alig tud ma már valaki. Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnyik megnyitó beszédében elmondta: fia német iskolába jár, ahol senki sem hallott arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót öltek meg a mai Ukrajna területén.

Ukrajnának most először zsidó elnöke van, aki szorgalmazza a megemlékezéseket. Emléktáblákat helyeznek el a tömeggyilkosságok helyszínein. Ezt a programot a német külügy 2 millió euróval támogatja. Az Emlékezet megőrzése kiállítást később bemutatják más német városokban, sőt a tervek szerint Ukrajnában is, ahol nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy honfitársaik egy része is részt vett a zsidók tömeges legyilkolásában 1941 és 1944 között.

FRISS HÍREK

Az oroszok m...

BKV-finanszí...

Elhatárolódo...

Magányvélemé...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK