Kezdőlap Világ Érdekes

Érdekes

USA-Kína vírus vita

Már 2019 novemberében kórházban ápoltak három kínai vírus kutatót, akik a katonai laboratóriumban dolgoztak Vuhan városában – állítja az amerikai hírszerzés. A Wall Street Journal cikke szerint a víruskutatók tünetei hasonlóak voltak a COVID-19 betegekéhez. Ugyanakkor a kínai hatóságok csak decemberben jelezték az első COVID-19 pácienst a WHO-nak.

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői jártak Vuhanban. Jelentésükből az derült ki, hogy továbbra sem lehet biztosan tudni: hogy kezdődött a járvány? Nagy valószínűséggel állatokról terjedt át az emberekre. A WTO szakértői nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a vírus egy laboratóriumból szökött meg. Vuhanban működik Kína egyik legnagyobb víruskutató intézete, mely a hadsereg ellenőrzése alatt áll.

Már Trump elnök is azzal vádolta meg Pekinget, hogy a COVID-19 vírus a laboratóriumból került ki az utcára, és így okozott járványt előbb Kínában majd az egész világon. Bizonyítékkal Trump nem szolgált, és az amerikai hírszerzés most sem állt elő ilyenekkel.

Kínai ellencsapás

Pekingben kezdettől fogva elvetették az amerikai verziót, sőt viszont váddal éltek. Egy kínai diplomata, aki korábban Washingtonban szolgált, most pedig Pekingben a külügy sajtó osztályán dolgozik, azt állította egy társas oldalon, hogy egy amerikai biológiai laboratóriumból szökött meg a vírus, mely azután járványt okozott Vuhanban. Hogy került az amerikai vírus Vuhanba?

A kínai diplomata szerint úgy, hogy az amerikai laboratóriumban Maryland államban olyan vírussal kísérleteztek, melyeket a tálibok ellen akartak felhasználni Afganisztánban. A vírus ott szabadulhatott el – a kínai diplomata szerint. Vuhanban rendezték meg a katona sportolók világbajnokságát. Ezen nagy küldöttséggel az amerikaiak is részt vettek. A kínai diplomata szerint azért nem találják az első vírusfertőzöttet, mert az az amerikai küldöttség egyik tagja volt, aki a verseny után távozott Vuhanból.

Washington természetesen cáfolt, így továbbra sem tudja senki: hogy kezdődött a
COVID- 19 világjárvány.

A GRU áll az USA diplomaták elleni egészségügyi támadások mögött?

A gyanú egyre erősödik: az oroszok próbálják meg különböző módszerekkel befolyásolni az amerikai diplomaták és más kormánytisztviselők agyműködését. A CIA új igazgatója mindennap friss tájékoztatót vár ezzel kapcsolatban – írja exkluzív cikkében a Politico. Bizonyíték egyelőre nincs.

Havanna szindróma

2016-ban a Kubában ügyködő amerikai diplomaták és hírszerzők jelentős része arról számolt be, hogy furcsa fejfájást érez, és elveszíti a biztonság érzetét. Mozgása labilissá vált. Zúgott a fülük, és a problémáik sokáig nem múltak el amíg Kubában voltak. Akik sok időt töltöttek ott, azok olykor tartós agykárosodást szenvedtek el.

Az új Biden-adminisztráció bejelentette Oroszország az oroszok agresszív cselekedeteinek felülvizsgálatát, Antony Blinken külügyminiszter elkötelezte magát a “havannai szindrómáról ” szóló további információk nyilvánosságra hozatala mellett. Azt is megígérte, hogy “felelősségre vonható” lesz, ha egy állami szereplő felelőssége bebizonyosodik. Burns, a CIA igazgatója kinevezett egy főtisztet, akinek az a feladata, hogy koordinálja a különböző hírszerző intézmények munkáját e téren, és az eredményeket azonnal jelentse. Az USA kémelhárítása már bizonyítottnak tekinti, hogy a GRU vagyis az orosz katonai hírszerzés 2016 óta aktívan beavatkozik az amerikai választásokba. 2016-ban választották meg Donald Trumpot az USA elnökének. Vele kapcsolatban sokáig fennállt a gyanú: az oroszok valamivel zsarolhatják.

Az amerikai kémelhárítók meg vannak győződve arról, hogy ezúttal is a GRU-val állnak szembe.

“Másoknak nincs meg ehhez a technológiájuk” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú amerikai kormánytisztviselő a Politico tudósítójának.

Irreguláris háború

Így nevezték még a szovjet időkben azokat a módszereket, melyeket a GRU ma rendszeresen alkalmaz. A Havannában tapasztalt jelenségeket másutt is észlelték: Európában éppúgy mint az Egyesült Államokban. Még a washingtoni Fehér Ház közelében is próbálkoztak ezzel a módszerrel. A szakértők jelentős része úgy véli, hogy az idegrendszeri hatást egy olyan “fegyver” idézi elő, melyet valószínűleg egy autóból irányítanak rá a célszemélyre. Van a kémelhárítók közül aki úgy véli, hogy a GRU speciális szerkezete egy hátizsákban is elfér. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy hatást gyakoroljon egy 500-1000 yardra levő személyre is – írja a brüsszeli Politico.

’68, vagy a sípoló macskakő?

Tegnap mérvadó elemző alapvetésként  beszélt arról a jövő évi választásokon Mary Le Penn kapja a legtöbb szavazatot s Macron csak akkor maradhat elnök, ha a második fordulóban felzárkóznak mögé a szélsőjobbot elutasító pártok. Hová lett ’68 szelleme, hol van annyi év után a friss szellem, tényleg csak “sípoló macskakő” emlékeztet rá?

Az 1960-as évekre Franciaországban beköszöntött a stabilitás: Charles de Gaulle elnöksége alatt a gazdaság töretlenül fejlődött, a lakosság élvezte a jóléti állam áldásait. A felszín alatt azonban ott lapult az elégedetlenség, különösen a baloldali érzelmű diákok között, akiket

nyomasztott a tekintélyuralmi rendszer, elégedetlenek voltak az elavult egyetemi oktatással és elhelyezkedési lehetőségeikkel.

1968 forrongó tavasza a párizsi egyetem nanterre-i fakultásán kezdődött, ahol a szexuális szabadság nevében a fiúk könnyebb bejárást követeltek a lányok szobáiba. A radikális diákok, akikre hatással voltak a vietnami háború elleni amerikai tüntetések, hamarosan az egyetemi bürokrácia ellen is tiltakozni kezdtek, támadták a fogyasztói társadalmat, és a helyzet odáig fajult, hogy május 2-án bezárták a fakultást. A Sorbonne diákjai szolidaritást vállaltak a nanterre-iekkel, de másnapi nagygyűlésüket a hatóságok feloszlatták, több száz diákot őrizetbe vettek, az egyetemet bezárták.

Május 6-án már húszezer diák és oktató vonult a Latin negyed utcáira tiltakozva a „rendőrállam” ellen, a Sorbonne közelében összecsaptak a rendőrséggel és barikádokat emeltek. A kedélyek nem csillapodtak, május 10-én egy még nagyobb tüntetésen már kövek és Molotov-koktélok repültek a rendőrsorfal felé, s ezeknek a rádió és tévé által is közvetített zavargásoknak több száz sérültjük volt. A város hadszíntérré vált, barikádokkal és felszedett utcakövekkel, betört kirakatokkal és kiégett autókkal. A diákság hamarosan támogatást kapott, a rendőrség kemény fellépése miatt a szakszervezetek május 13-ra sztrájkot és szolidaritási tüntetést szerveztek, utóbbin 800 ezer ember vett részt.

A sztrájkmozgalom egyre szélesedett, az állami hivatalok beszüntették a munkát, a rádió és a televízió, a munkások gyárakat foglaltak el, béremelést, rövidebb munkaidőt, több szociális juttatást követeltek.

Május 20-án már ötmillióan sztrájkoltak, Franciaország két hétre megbénult.

A radikális diákok május 24-én vörös zászlót tűztek ki a tőzsdére, a kapitalizmus „templomára”, és megpróbálták felgyújtani az épületet. A politikai szervezetek, az 1967-es választásokon megerősödött baloldal, nem voltak képesek uralni az eseményeket, sőt attól kellett tartaniuk, hogy a lázadás szele őket is elsodorja. A kormány csak a hadseregre támaszkodhatott, de Gaulle megingathatatlannak hitt hatalma mégiscsak megrendülni látszott.

Az elnök május 30-án szólalt meg, rádió- és tévébeszédében átfogó szociális reformokat és az egyetemi viszonyok rendezését ígérte. A lemondását szorgalmazó követeléseket ugyanakkor visszautasította, feloszlatta a parlamentet, és júniusra új választásokat írt ki. A forradalommal fenyegető, elhúzódó lázadás kezdett kifulladni. A sztrájkok elhaltak,

a rendőrség június közepén visszafoglalta a Sorbonne-t, a június 23-án és 30-án megrendezett választáson pedig de Gaulle pártja elsöprő, kétharmados győzelmet aratott.

Ez még a tábornokot is váratlanul érte, aki állítólag már lemondó levelét is megírta. A nagyarányú győzelem azonban nem személyének szólt, a franciák többsége ekkor már túl öregnek, túl merevnek és túl tekintélyelvűnek találta, „de Gaulle nélküli gaulle-izmust” akart.

A társadalmi feszültségek persze nem szűntek meg. A kormány számos engedményre kényszerült, a munkásoknak béremelést biztosított, modernizálta és demokratizálta az oktatási rendszert. De Gaulle 1969-ben lemondott, az V. Köztársaság rendje igazán csak a helyére lépő Georges Pompidou elnöksége alatt állt helyre.

Az ötvenhárom év előtti események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, egy diákvezér később így fogalmazott:

„Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett.”

Ha a lázadásban részt vevők jól belegondolnak és jövőre Le Pen nyerné a francia választásokat, ha az olasz Salvini is nyerni tudna, ha Orbán is megőrizné ’22-ben hatalmát az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, és az akkori lázadók keserűen állapíthatnák nem is olyan nagy baj, hogy ők már mind hetven év fölött vannak.

Las Vegas – miért szeret ilyen sok pókerjátékos odamenni?

Nem tagadható, hogy sokan azért mennek Las Vegasba, hogy feltűnősködjönek. Azonban nem titkolható el, hogy ez a hely egyfajta “Mekka” is a pókerjátékosok számára. Mi lehet ennek az oka? Miért olyan híres ez a hely a pókerről vagy a rulettről? Mind ezt az alábbi cikkben elmagyarázzuk!

A szerencsejátékok legalizálása

Nos, a szerencsejáték legalizálása Las Vegasban hatalmas mérföldkő volt az illegális szerencsejáték helyzetében. 1931-ben törvényessé tették ezt a tevékenységet Las Vegasban és ennek köszönhetően a vasúti város hatalmas fejlődésen ment át. A szerencsejátékosoknak sok divatos szállodát, éttermet és más érdekes épületet építettek. De ez nem minden.

A bűn városa

Nem tagadható, hogy Las Vegasban a szokásos szerencsejátékok mellett pókerezni is lehet szinte az egész városban. Bárki, aki Las Vegasba jön, egy vagy több pókerasztalnál ülhet. Ha azonban nem fogsz megfelelően kezelni a pénzedet, akkor elveszíthetsz mindent. Minden pókerjátékos tudja, hogy pénzeszközeinek kezelése befolyásolhatja a jövőjét, de sok vasárnapi játékost általában ez nem érdekel. Ez nagyon rossz tulajdonság, hiszen egy bizonyos ponton ezek a játékosok elveszíthetik az összes pénzüket. Ez nem egy jó ötlet, főleg hogy pénz nélkül nincs mit keresnünk Las Vegasban.

Szerencsére, mivel valószínűleg nem hatalmas tétekkel fogsz játszani, nem kell attól tartanod, hogy a póker mestere átmegy az asztalodhoz és akár minden megtakarításaidat is elveheti. Az ilyen játékosok nem akarnak időt pazarolni ilyen dolgokra. Az első osztályú szakemberek a magas tétet részesítik előnyben, míg a rendes játékosok egyszerűen ezt nem engedhetik meg maguknak. Ha egy Las Vegasi utat terveztél, de a koronavírus miatt nem tudod teljesíteni, akkor ne feledd, hogy a bwin Casinoban is játszhatod!

Fontos!

A legtöbb Las Vegas-i csaló számára egy ember könnyű célpont. Azért hívják ezt a helyet a Bünős Városának, hiszen mindig toleráns volt a felnőtt szórakoztatási formák iránt. Számos éjszakai klubok-, bárok- és szerencsejáték kínáló helyet meg lehet látogatni. Ne feledd azt is, hogy Las Vegasban a bűncselekmények aránya magas, ezért ha már főutcára tervezed menni, maradj is ott. Fontos, hogy ne használd a hitelkártyádat, hiszen ez a hely az ATM-kártya csalásáról is híres.

Mit érdemes ellátogatni Las Vegasba?

Először is a Strip az egyik legnépszerűbb turista látványosság és nem is csoda, hiszen nagy vonzó erővel bír segítve a Las Vegas-i turizmust. Az egyik leghosszabb utcán találhatók neon fényben úszva a város legjobb és leghíresebb kaszinói, szállodái és éttermei.

60 éve kezdődött meg az Eichmann per Jeruzsálemben

Az Endlösung fő náci szervezőjét, Adolf Eichmannt a Moszad emberei rabolták el Buenos Airesből. Sok más nácival együtt ott rejtőzött az az SS főtiszt is, aki a zsidók tömeges meggyilkolását irányította – a többi között Magyarországon is.

A Moszad emberei úgy jutottak Eichmann nyomára, hogy Németország náci bűnöket kivizsgáló ügyésze hiába hívta fel a hatóságok figyelmét arra, hogy Adolf Eichmann Argentínában rejtőzködik, a kormányzat, melyben sok egykori náci ült, semmit sem tett. Ezért a német ügyész Izraelbe repült, ahol tájékoztatta a miniszterelnököt Eichmann elfogásának lehetőségéről. A Moszad emberei ezt követően fogták el a holokauszt fő szervezőjét Argentínában.

Per Jeruzsálemben

Világszerte élénk figyelem kísérte a pert hiszen a nürnbergi per óta nem volt ilyen alkalom a holokauszt méreteinek bemutatására: az európai zsidóság szinte teljes kiírtására alig néhány év alatt.

Hannah Arendt német filozófus könyvet írt Eichmann pere kapcsán. Ily módon alkotta meg a totalitárius rendszer fogalmát. Az ilyen rendszer bárkit elpusztíthat.

Adolf Eichmannt egy magyar pszichiáter vizsgálta meg: idősebb Kulcsár István. A neves pszichiáter a holokauszt túlélői közé tartozott, és a második világháborút követően emigrált Izraelbe. Később ő is könyvet adott ki az Eichmann perről.

Adolf Eichmannt a bíróság halálra ítélte a tömeggyilkosságok megszervezéséért. Kivégezték. Hamvait a tengerbe szórták, hogy ne maradjon semmilyen nyoma annak a nácinak, aki megszervezte a zsidók kiírtását.

Koronavírus: Észak Korea kihagyja az olimpiát

Az első állam, mely hivatalosan jelezte, hogy nem vesz részt a tokiói olimpián a Covid-19 világjárvány miatt – írja az AP hírügynökség. Phenjanban állítólag már március végén meghozta az erről szóló döntést Kim Dzsong un elnök.

A mindenható diktátor állítólag maga is átesett a vírus megbetegedésen, de hivatalosan erről soha semmit sem közöltek. Észak Koreában hivatalosan nincs járvány, de szigorú intézkedések vannak ellene.

Tokió 2021

Az olimpiát tavalyról halasztotta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely fogadkozik: idén mindenképp megrendezik azt. A japán szervezők ugyanakkor közölték: külföldi nézők nem vehetnek részt az olimpián.

Észak Korea döntésével kapcsolatban Tokióban úgy reagáltak, hogy még nem kaptak hivatalos értesítést.

Koreai-japán kapcsolatok

Mindkét Koreában erős ellenszenv tapasztalható Japánnal szemben, mely 1910 és 1945 között gyarmatként kezelte a koreai félsziget népét. A férfiakat munkaszolgálatra vitték Japánba, a nőket pedig bordélyházba hurcolták, ahol japán katonák rendelkezésére kellett állniuk.

Emiatt Kim Dzsong un-nak nem eshetett nehezére a lemondás.

Amikor korábban Dél Koreában rendeztek téli olimpiát, akkor Kim Dzsong un megragadta az alkalmat. Húgát küldte Dél Koreába ebből az alkalomból. Ő volt az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim dinasztia első tagja, aki Dél Korea földjére lépett.

Az oroszok nem törik magukat a Szputnyikért

Putyin elnök szóvivője abban reménykedik, hogy az államfő példája nyomán honfitársai is megváltoztatják a véleményüket, és akár a Szputnyik V, akár a másik két elérhető oltásról és regisztráltatják magukat a hazai vakcinákra.

“Nálunk nemzeti tulajdonság a gyanakvás”

– nyilatkozta erről Dmitrij Peszkov az Argumentü i faktü című lapnak.

“Fontos, hogy megerősödjön az oltási folyamat!”

– hangsúlyozta a szóvivő. Oroszországban 100 ezerhez közelít a vírus halottainak száma miközben a fertőzötteké meghaladja a 4,5 milliót.

Kirill Dmitrijev, a Szputnyik előállító szuverén alap főnöke úgy nyilatkozott , hogy eddig 3,5 millió ember kapta meg mindkét Szputnyik oltást Oroszországban. Ez 2,4%-os oltási aránynak felel meg, és messze elmarad Nagy Britanniától vagy Németországtól – írja az Rt.com.

A szer, mely átalakíthatja a COVID elleni küzdelmet

A molnupiravir vírusellenes gyógyszer, még klinikai vizsgálatok alatt áll, de az már biztos: fontos új kezelést és fegyvert adna az orvosoknak a koronavírusok és a jövőbeni járványok ellen.

Hol volt, hol nem volt, de még a nagy COVID pandémia előtt egy tudós és egy cégvezető egy egészségügyi konferencián vett részt San Franciscóban, és tervezetet készítettek arról, hogy egy ígéretes gyógyszert a kutató laboratóriumból eljuttassák az engedélyeztetés stádiumáig. George Painter, az Emory Gyógyszer-fejlesztési Intézet elnöke és Wendy Holman, a Ridgeback Biotherapeutics vezérigazgatója  a Nemzeti Egészségügyi Intézet finanszírozásával közösen akart a fejlesztésbe kezdeni.

Amikor Painter és Holman egyértelművé tette egy olyan megállapodás feltételeit, amelyben Ridgeback megvásárolja a gyógyszert, és elkezdik tanulmányozni annak biztonságosságát és hatékonyságát az emberekben, Covid beszivárgott a köztudatba.

Mire bejelentették a molnupiravir megszerzését, a világ leállt, és egyértelmű volt, hogy milyen irányt kell szabni a további kutatásoknak.

A Merck & Co. fertőző betegséggekkel foglalkozó laboratóriumaiban gyors ütemben nagyszabású kísérletekbe kezdtek remélve, hogy mielőbb eljuttatják a gyógyszert forgalmazási engedély megszerezhetőségének stádiumáig.

A vakcinák világszerte történő bevezetése ellenére a koronavírus és annak mutációi továbbra is komoly egészségügyi veszélyt jelentenek. Több százezer embernek, akik továbbra is naponta megfertőződnek a Coviddal kevés a rendelkezésre álló kezelési lehetőség. Nincs olyan egyszerű, olcsó tabletta, amely megakadályozhatja, hogy a fertőzés legkorábbi szakaszában a fertőzöttek ne szorüljanak később kórházi kezelésre. Az orvosok által jelenleg rendelkezésre álló monoklonális antitest-terápiákat infúzióval kell beadni a speciális orvosi központokban.

AZOK SZÁMÁRA, AKIK KÓRHÁZBA KERÜLNEK, A VÍRUSELLENES REMDESIVIR GYORSÍTJA A GYÓGYULÁST, DE NEM CSÖKKENTI A HALÁLESETEKET.

A gyógyszergyártók lehetőséget látnak arra, hogy kiegészítsék a lehetséges terápiák arzenálját. A Biotechnológiai Innovációs Szervezet egy ipari kereskedelmi csoport szerint 246 vírusellenes gyógyszer fejlesztése folyik. Akkora vállalatok, mint a Pfizer Inc. és a kevésbé ismert, mint a Veru Inc., tabletták formájában tesztelik őket. A Merck fejlesztői azt remélik, hogy a molnupiravir tablettákat széles körben fel lehet írni bárkinek, aki megbetegszik.

Az antivirális szerek fejlesztői évtizedek óta foglalkoznak a problémával, eddig nem sikerült megoldást találni. Ha a Mercknek sikerül bebizonyítania, hogy a molnupiravir hatékony és súlyos mellékhatásoktól mentes, ez jótékony hatással lehet a társadalomra és a gazdaságra az elkövetkező évek során.

A vírusokat egyedülállóan nehéz gyógyszerrel támadni, kezelni. “Elrabolják” az emberi sejteket, és olyan mechanizmust állítanak fel, amelyek önmaguk szaporodását teszik lehetővé. A kihívást az jelenti, hogy a vírus elpusztítása az emberi sejtek károsítása nélkül alig lehetséges. A siker, ha el is jön, mulandó lehet, mert a vírusok a túlélés érdekében mutálódnak.

Sok tudós úgy gondolja, hogy molnupiravir széles spektrumú vírusellenes szer lehet, amely számos vírus fenyegetés ellen hatékony.

A molnupiravir alapjául szolgáló kémiai vegyület – C9H13N3O6 vagy N4-hidroxicitidin – évtizedek óta ismert. Mint az idoxuridin, a herpesz gyógyszer, ez is nukleozid analóg. Beavatkozik a replikációba, megakadályozva a súlyos fertőzés okozta fenyegetést. A molnupiravir azonban nem akadályozza meg a vírus szaporodását; ehelyett a gyógyszer hibákat vezet be a vírus RNS-ében, amelyek ezt követően addig replikálódnak, amíg az meg nem szűnik.

Az ilyen vírusellenes szerekkel „alapvetően egy darab homokot tesz a fogaskerekekbe, és   reméli, hogy ez megállítja a vírus hatását” – mondja Gomez, a Niaid volt tudósa. De hozzáteszi, hogy a vírus leállítása a genetikai kód hibáinak létrehozásával vagy más eszközökkel nem szándékos következményekkel is járhat. – Nem tudod, hová kerülhet a homok a test többi részén. A Pharmasset Inc. nevű cég (a Gilead hepatitis C gyógyszergyártó cég 2011-ben vásárolta meg) a századforduló környékén vizsgálta a molnupiravir fő összetevőjét, de felhagyott a kutatással azon aggodalmak miatt, hogy mutagén, vagyis születési rendellenességekhez vezethet.

Az aggodalom, miszerint az idoxuridin káros a szívműködésre, arra késztette a gyártókat, hogy csak helyi alkalmazásra ajánlják – ez az az akadály, amely régóta gátolta a vírusellenes gyógyszerek terjedését.

Az első vírusellenes gyógyszer, amelyet az USA-ban engedélyeztek, az idoxuridin volt. A herpesz kezelésének szabályozói 1963-ban, az antibiotikumok felfedezése után generációkon keresztül hatékonynak mutatkoztak. A nukleozid-analógoknak nevezett, széles körben használt gyógyszerek közé tartozik. A nukleozid-analógok megakadályozzák a vírusok replikációját vagy hatékony replikálódását (szaporodását) a sejtek belsejében.

A HIV megjelenéséig nagyon kevés antivirális szer volt. A növekvő halálozási arány arra késztette a gyógyszergyártó cégeket és a kormányokat is, hogy dollármilliókat öntsenek egy olyan területre, amely még nem látott ilyen jellegű befektetést.

A tudósok felfedezték, hogy néhány ember természetes ellenállással rendelkezik a HIV-fertőzéssel szemben – hiányzik belőlük a vírus sejtekbe jutását lehetővé tevő receptor – ami új gyógyszerosztályhoz vezetett.

Arra is rájöttek, hogy a vírusellenes szereknek elégségesen alkalmazkodóképeseknek kell lenniük a mutációk kezeléséhez, és hogy a hatékony, több gyógyszert magában foglaló kombinált terápiák megakadályozhatják a gyógyszerrezisztencia kialakulását és terjedését. Ugyanakkor az új kezelések némelyikének súlyos mellékhatásai voltak, beleértve a vérszegénységet és a májproblémákat, ami arra késztette a gyógyszergyártókat, hogy folyamatosan javítsák kezeléseiket.

Ebben a korszakban az amerikai kormány is fokozni kezdte pandémiás felkészültségét, különös hangsúlyt fektetve a bioterrorizmus elleni védekezésre.

Bill Clinton elnök, miután elolvasta Richard Preston A kobra esemény című regényét, amelyben egy terrorista kibontakoztatja az agyhimlőnek nevezett kitalált betegséget okozó vírust, 1998 áprilisában összehívta a kabinet tagjainak és tudósainak egy csoportját az ilyen fenyegetések felmérésére. 

Ez vezetett az úgynevezett stratégiai nemzeti készlet kialakulásához, amelynek célja az volt, hogy válság idején elegendő sürgősségi gyógyszer és anyag álljon rendelkezésre a hivatalos kéréstől számított 12 órán belül. Ezután 2006-ban a kongresszus engedélyezte a Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) megalakítását, hogy segítsen a közegészségügyi fenyegetésekkel járó kezelések és oltások kidolgozásában.

A következő jelentős előrelépése a vírusellenes szerek terén 2013-ban történt, a Gilead által gyártott, tablettánként 1000 dolláros hepatitis C kúra. A céget kritizálták, amiért ilyen magas árat szabott meg egy ilyen széles körben használt gyógyszerért. Ez a szokásos kockázat-megtérülési probléma volt: ha a gyógyszergyártó vállalatok nem tudják megszabni az árakat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy profitáljanak a gyógyszerekből, akkor valószínűleg nem fektetnek be ezekbe a kutatás-fejlesztésekbe.

Amikor befektetnek, sokkal nagyobb ösztönzést kaptak arra, hogy a krónikus betegségekre összpontosítsanak, mint az akut betegségekre, amelyek eredendően rövidebb kezelési és bevételi időszakokkal járnak.

„HA MEGNÉZZÜK, MILYEN GYÓGYSZEREKET FEJLESZTETTEK KI A VÍRUSOK ELLEN: A HIV-RE, A HEPATITIS C-RE, MEG A HERPESZRE VAN SZER, MERT EZEK MIND KRÓNIKUS FERTŐZÉSEK, ami HOSSZABB TÁVÚ TERÁPIÁT JELENT. ”

– mondja Ashley Brown, a floridai egyetem orvosi iskolájának terápiás innovációs intézetének docense.

A Barda segítette a vírusellenes gyógyszerkutatás hiányosságának pótlását, de szinte a kezdetektől fogva nem kapta meg a szükséges forrásokat a hatékony támogatáshoz. Hatékonysága azért is volt korlátozott, mert különösen nehéz kifejleszteni azokat a gyógyszereket, amelyek a pandémiára való felkészülésben lehetnek a leghasznosabbak – mint például a széles spektrumú vegyületek, amelyek több vírus ellen is bevethetők.

Az Egyesült Államok kormánya célzottabb megközelítést alkalmazott, és specifikus vírusokra szabott vírusellenes szereket finanszírozott, nem pedig a széles spektrumú vegyületek kutatását.

Anélkül, hogy a kormány dollármilliárdokat költött volna potenciális járványellenes gyógyszerekre, maroknyi akadémiai központ maradt a kutatási munka nagy részében, míg valami elég ígéretesnek bizonyult ahhoz, hogy egy biotechnológia vagy egy gyógyszeripari vállalat belépjen a nagyszabású kísérletek finanszírozására.

Holman, aki karrierjét arra tette fel, hogy áthidalja a szakadékot a tudományos felfedezések és a biotechnológia és a gyógyszeripar között.

Megvette azt a kémiai szerkezetet, amelyet a Pharmasset valaha tanulmányozott, és a vírusok széles skálája ellen vizsgálta, beleértve a SARS-t és a MERS-t is. 2016 végén megvalósította a tabletták formájában történő alkalmazását azzal, hogy a kémiai szerkezetet „prodruggá” módosította, ami azt jelentette, hogy a vegyület lebomlik a szervezetben, lehetővé téve a vírus replikációját zavaró rész megfelelő felszívódását a véráramba.

Ezután az influenzára összpontosította – mint a mindig ismétlődő fenyegetésre –  a molnupiravir kutatásokat és felkészült egy NIH által finanszírozott biztonsági vizsgálat megindítására 2020 elején. Emellett támogatást kért a Bardától is, de nem kapta meg, mert más nukleozid-analógok születési rendellenességeket okoztak az állatokban, és ezért további biztonsági adatokra akart, mielőtt aláírta volna.

A Ridgeback Bio, Holman cége leginkább egy jóváhagyott Ebola-kezelés, az Ebanga kifejlesztéséről ismert. A molnupiravir iránti érdeklődése abból adódott, hogy új ebolajegyszereket akart találni.

Amint Painterrel rájöttek a Covid-válság fontosságára a molnupiravir-kutatásukat a SARS-CoV-2 irányába terelték.

A Merck II / III fázisú kísérleteinek adatai március végére várhatók. A tudósok alig várják, hogy kiderüljön, hogy a milyen mértékben csökkenti a vírusterhelést, hogy a korábbi terápiákhoz képest jobb Covid-eredményeket eredményez-e. Az egyik ok, amiért a Merck a molnupiravirt tanulmányozza a korábbi stádiumú, valamint a későbbi stádiumú kórházi betegeknél, az az, hogy a vírusreplikációba való beavatkozás mekkora különbséget jelenthet azokban, akiben már egy ideje jelen volt a Covid.

A vállalat szorosan figyelemmel kíséri a mellékhatásokat, és figyelemmel kíséri a betegség progresszióinak széles körét, beleértve a nyomon követést, hogy megtudja, vajon a Covid különböző szakaszaiban lévő betegek kórházba kerülnek-e, szenvednek-e nemkívánatos tünetektől vagy meghalnak-e. Azt is megvizsgálja, hogy a molnupiravir csökkenti-e a vírusterhelést. Ezek a tanulmányok gerincét jelenthetik a sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyek benyújtásának a szabályozóknál.

“MINDIG VAN EGY KIS FESZÜLTSÉG EZEKEN A KÉRDÉSEKEN, NOS, VAJON MŰKÖDIK-E A GYÓGYSZER VAGY SEM?”

A Merck laboratóriumban, rágcsálókon és embereken végzett vizsgálatokat, és az adatok közzéteszi. Előzetesen a legnagyobb bizalmat az adja, hogy két különálló vizsgálati módszert alkalmaztak, amelyek azt vizsgálják, hogy a gyógyszer képes-e megváltoztatni az élő szervezetek DNS-ét. Itt a molnupiravirt nagyobb dózisokban és hosszabb ideig tanulmányozták, mint amit az embereknek adnának. Az adatok összessége azt jelzi, hogy ez nem mutagén, mondja Kartsonis: “De ezekre a hatékonysági adatokra szükség van, hogy megerősítsük, ez nem csak egy placebo.”

A Merck II / III fázisú kísérleteinek adatai március végén várhatók. A tudósok alig várják, hogy kiderüljön, hogy a vírusterhelés csökkenése jobb Covid-eredményeket eredményez-e.  Továbbá adatok arról, hogy a molnupiravir mennyire csökkenti a vírusterhelést, milyen hatással van ez a Covidra, és milyen mellékhatásai vannak. Ezek az adatok „mindenképpen befolyásolni fogják, hogy milyen széles körben alkalmazhatnak egy ilyen gyógyszert.”

A Merck számára ez milliárdos kérdés lehet.

“1 vagy 10 milliárd dolláros termék lehet”, attól függően, hogy az adatok hogyan alakulnak – mondja Mara Goldstein, a Mizuho Securities Co elemzője. A Merck fontolóra veszi a molnupiravir megelőző kezelésként való tanulmányozását, amelyet akkor kell alkalmazni, ha egy személy ki van téve a fertőzésnek, de még nem betegedett meg. Ez lehetővé tenné a gyógyszer még szélesebb körű bevetését a Covid elleni harcban.

Ha a gyógyszer biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, akkor a Merck szerint készen áll az indulásra, képes arra, hogy az év végéig akár 100 millió molnupiravir tablettát készítsen, amely 10 millió ember kezelésére elegendő.

A gyógyszer akár a Covid elleni harcon kívüli eszköz is lehet.  Painter szerint ígéretesnek bizonyult számos RNS vírus ellen, nemcsak a SARS-CoV-2 ellen, ami azt jelentené, hogy ez segíthet a kormányoknak a következő pandémiára való felkészülésben. “Soha nem lehet tudni, mi lesz a következő” – mondja Brown, a Floridai Egyetemről. „Akkor, amikor Zika történt, én is sok ilyen gyógyszert néztem Zika ellen. Minden Ebola volt, aztán Zika. Valahogy előbbre kell jutnunk, mint a felzárkózási próbálkozásokkal.

A tudósok határozottan azt állítják, hogy egy-két év múlva messze több vírusellenes szer lesz, mint manapság. A molnupiravir csak a kezdet lehet.

A cikk a BB nyomán készült.

Putyinnak fáj a karja a védőoltás után

A 69 éves államfőt kedden oltották be – állítása szerint egy orosz vakcinával. Még a legbizalmasabb embereinek sem árulta el, hogy melyikkel.

Az orosz sajtó arról faggatja Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, hogy vannak-e mellékhatások?

“Igen, vannak. Fáj az a karom, amelyikbe az oltást kaptam. Ezenkívül úgy éreztem, hogy lázas vagyok. Megmértem a hőmérsékletemet, de semmi!” – mondta az Rtv orosz televíziónak.

Putyin egyrészt azért vállalkozott a védőoltásra, mert az Európai Unióban folyamatban van a Szputnyik V vakcina jóváhagyása. Az európai Gyógyszerügynökség egyik fejese orosz rulettről beszélt mondván, hogy maga Putyin sem próbálta ki a saját szerét.

Az elnök döntésének másik oka az, hogy Oroszországban is egyre jobban pusztít a korona vírus járvány, a halottak száma hamarosan meghaladja a 100 ezret. Közben viszont az oroszoknak csak a kisebbsége – 38%-bízik a hazai oltóanyagban.

Vlagyimir Putyin szerint a nyájimmunitást Oroszországban a nyár végére érhetik el, így akkor kezdődhetnek el a lazítások.

Mivel oltották be Putyint?

Azt mondta az orosz elnök, hogy a nyilvános oltás megrendezett esemény. Putyin az egyes számú orosz televízió munkatársának elmondta: még legközelebbi emberei sem tudják, hogy mivel oltották be az elnököt! Annyit elárult, hogy orosz volt a vakcina, de azt nem mondta meg, hogy melyik a három közül? – írja a moszkvai hatalomhoz közelálló Rt.com portál.

Ezt csak az orvosom tudja, őt meg köti a titoktartás – válaszolta mosolyogva minden  oroszok 69 éves elnöke. Akitől azt is megkérdezték: miért nem a nyilvánosság előtt hajtották végre az oltást, melyet Putyin sokáig húzott-halasztott.

“Ha valaki át akarja verni az embereket, akkor a mi szintünkön ez gyerekjáték”

– mondta az orosz elnök , aki a Covid-19 járvány kezdete óta védő buborékban él.

Már csaknem 100 ezer halottja van a járványnak

Oroszországban a hivatalos adatok szerint a Covid-19 járvány eddig több mint 97 ezer ember életét követelte. A fertőzöttek száma meghaladta a 4,5 milliót a 140 milliós országban.

Oroszországban folyik az oltási kampány, de az emberek eléggé bizalmatlanok. A Levada közvélemény kutató intézet szerint a polgárok mindössze 38%-a bízik az orosz vakcinákban.

Oroszország a Szputnyik V oltóanyagot csaknem 60 országba exportálja – köztük Magyarországra is.

Az Európai Unió gyógyszerészeti ügynöksége jelenleg vizsgálja az oltóanyagot, mellyel Magyarországon már többezer embert beoltottak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK