Kezdőlap Itthon

Itthon

Négyötödnyien szegénységben

Az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ilyen a magyar régiók többsége : Pest, Dél Dunántúl, Észak Magyarország , Észak Alföld és Dél Alföld. A magyar lakosság több mint 80%-a olyan szegény régióban él, amely jogosult az uniós támogatásra.

A a nagyvállalkozások maximum 50%-os támogatást kaphatnak. Két másik régió, amelyik alig gazdagabb: Közép Dunántúl és Nyugat Dunántúl nagyvállakozásai maximum 30%-os támogatást kaphatnak. A közepes vállakozások esetében ez 10%-al, a kisvállakozások  esetében 20%-al növelhető.

Ezekről a pénzekről most döntöttek Brüsszelben, de a magyar kormány oszthatja ki őket. Éppen ez a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legfőbb gazdasági alapja.

Orbán és Brüsszel

A magyar miniszterelnök nemigen dicsekszik azzal, hogy Magyarország lakosságának 82,5%-a olyan régiókban él, amelyek kifejezetten szegénynek számítanak az Európai Unióban. A demokrácia 31-ik és a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében ezek nem számítanak épp világraszóló eredménynek. Holott ezek GDP adatok, amelyek nem tükrözik az életszínvonalat.

A növekvő egyenlőtlenség miatt a szegény régiókban alig növekedett az életszínvonal az elmúlt harminc évben.

Mészáros Lőrinc és oligarcha társainak milliárdjai gyarapíthatják a GDP-t, de az aligha jelent könnyebbséget a létminimum határán vergődőknek. Az uniós statisztika szerint a magyar lakosság több mint 70%-a szegénynek számít!

Ez Orbán Viktor birodalma, amely minden tekintetben Brüsszeltől függ. Nemcsak a juttatott euró milliárdok miatt, melyek egyelőre nem érkeznek hanem azért is, mert a GDP-t elsősorban gyarapító nagy külföldi cégek kizárólag azért jönnek Magyarországra, mert ez az ország az Európai Unió tagja.

Ezért tragikomikus Orbán Viktor háborúja Brüsszellel hiszen a magyar miniszterelnök – ellentétben tudatlanságban tartott híveivel – pontosan tudja: az Európai Unión kivül nincsen élet!

Brüsszel várja a magyar Pegasus vizsgálat eredményét

Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint elfogadhatatlan, hogy egy tagállam nemzetbiztonsági szolgálatai kémszoftverrel követik ellenzéki politikusok, jogászok vagy újságírók tevékenységét.

“Minden gyanús ügyet ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni!” – hangsúlyozta Reynders uniós biztos.

Tudja, hogy ez a tagállamok felelőssége, de bízik benne, hogy azok komolyan veszik a jog állammal kapcsolatos kötelezettségeiket.

Az Európai Parlamentben nem fogalmaztak ilyen diplomatikusan az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságban. Miután a magyar kormány a füle botját sem mozdította a Pegasus üggyel kapcsolatban, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kezdenek vizsgálatba! A francia Delbos-Corfield, aki az egyik jelentéstevő a magyar jogállamiság ügyében, nehezményezte, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot sem kaptak a magyar kormánytól noha a leleplezés már hónapokkal ezelőtt megtörtént.

A jogállam rémálma avagy a Nagy Testvér figyel

A magyar kormány hallgatása egyáltalán nem véletlen hiszen a leleplezett Pegasus ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Az izraeli kémszoftvert Czukor József vásárolta meg Orbán Viktor megbízásából Izraelben, ahol fogadta őt Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök is. Czukor József a magyar hírszerzés veteránja, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij Akadémián szerezte diplomáját. Majd sokáig diplomataként teljesített szolgálatot. A kulcsfontosságú berlini poszton is volt nagykövet, majd ezt követően Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója lett. Később az Információs Hivatal igazgatójává nevezte ki őt a miniszterelnök. Hamarosan svájci nagykövet lett. Svájc közismerten a kémek paradicsoma. Itt működik a többi között a Berni Unió, amely az USA szövetséges európai hírszerző szolgálatok  szervezete.

A Pegasus kémszoftvert sok más uniós állam is megvette. Németországban a szövetségi rendőrség is használta annak “lebutított” változatát. A Bundestagban egy ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a Pegasus a jogállam rémálma!

Nem csoda, ha a sajtó leleplezései után a hivatalos vizsgálatok nem folynak rohamtempóban, és aligha valószínű, hogy hosszú listát közölne Orbán Viktor kormánya azokról, akiket a Pegasus kém szoftverrel megfigyeltek.

“Magyarország már nem demokrácia”

Régóta folyik polémia arról vajon Magyarország még demokratikus berendezkedésű tagja az Európai Uniónak avagy sem. Az utóbbi időben egyre több és egyre egybehangzóbb ítélet születik, amelyek mind hangosabban ismétlik Orbán Viktor és kormánya sokkal inkább autokrácia mintsem demokrata elkotelezettségű kormány. Ezzel egyidőben felélénkültek azok a hangok is, melyek azt is megkérdőjelezik helye van e még az Európai Unióban.

Erről beszélt az Európai Parlament egyik alelnöke, aki a Deutschlandfunknak nyilatkozott. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő bírálta a brüsszeli bizottságot, mert eddig nem lépett fel elég határozottan a demokrácia védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

A szociáldemokrata képviselő asszony szerint a demokrácia az Európai Unió alapvető értéke, és ha ezt megsértik, akkor az egész közösséget fenyegetik.

Ráadásul Orbán példája ragadós: Szlovénia kormányfője, aki a magyar miniszterelnök politikai szövetségese, követi a nemzeti együttműködés rendszerének  útját. Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke.

Orbán és a német szociáldemokraták

Pocsék a viszony a magyar miniszterelnök és a nagy hagyományokkal rendelkező német párt között, amelyet már réges-régen leírt Orbán Viktor mint valamilyen őskövületet.

Csakhogy a jelenlegi választási kampány bebizonyította: van még erő a szociáldemokratákban Németországban, ahol ők adhatják valószínűleg a kancellárt az új német kormányban. Bár Olaf Scholz sohasem foglalkozott igazában Magyarországgal vagy a régióval, de mások a szociáldemokraták közül igen.

Különösen aktív a német szociáldemokraták csapata az Európai Parlementben. A zöldekkel együtt ők számítanak Orbán Viktor leghangosabb kritikusai közé.

Olaf Scholz úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nyer, akkor a zöldekkel alakítana közös kormányt Berlinben.

Nem csoda, ha Navracsics Tibor, akit egykor Orbán küldött Brüsszelbe uniós biztosnak, úgy nyilatkozott a német választásokról, hogy a Fidesz számára nemigen mutatkozik esély kedvező megoldásra.

Berlin pedig meghatározó az Európai Unióban, ahol eddig Merkel kancellár védelmezte Orbán Viktort az erőteljes baloldali és liberális bírálatokkal szemben.

A jövőben ellenszélben kell hajóznia a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban. Ráadásul Washingtonban a Biden adminisztráció sem tartozik a rajongói közé…

Államkötvény több mint 4 milliárd dollárért

Négyszeresen túljegyezték a magyar államkötvényeket – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Az államkötvények 10 és 30 éves lejáratúak és alacsony a kamat – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy miért is volt szükség erre az 1200 milliárd forintos államkötvény kibocsátásra, ráadásul úgy, hogy szerdán óriási euró kötvény kibocsátás következik?

Az EU nem ad pénzt

Orbán Viktor kekeckedése ezúttal a nemvárt eredménnyel járt: Brüsszel megmakacsolta magát, és nemcsak fenyegetőzik a támogatás megvonásával, de effektíve nem is utal át pénzt! Ez máris nagy csapás a magyar gazdaságnak, perspektivikusan pedig igen komoly negatív következményekkel járhat.

Ha Scholz lesz a német kancellár, amire egyre nagyobb az esély, akkor mind Berlinben mind pedig Brüsszelben megerősödnek Orbán Viktor ellenefelei, akik példát akarnak statuálni. Méghozzá akkor amikor a magyar miniszterelnök sorsdöntő választás előtt áll.

Arra a kérdésre, hogy érdeke-e Berlinnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak, hogy Magyarország miniszterelnökét továbbra is Orbán Viktornak hívják a választások után is, egyértelműen nemleges a válasz.

Ha tehát a nemzeti együttműködés rendszere fennmarad a választások után is, akkor Orbán Viktornak ellenszélben kell hajóznia, és ezt a nemzetközi pénzpiacok is pontosan felmérik.

Orbán Viktor már a választások előtt csapdába került: ha meg akarja nyerni a választásokat, akkor növelnie kell az államadósságot, hogy megvásárolhassa a választópolgárok jóindulatát. Csakhogy a magas államadósság kiszolgáltatja őt a nemzetközi pénzpiacoknak, az IMF-nek. Vagyis növekvő mértékben rá lesz utalva Washington, Brüsszel és Berlin jóindulatára. Innen szép nyerni…

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Ferenc pápa az antiszemtizmus ellen

A keresztényeket és a zsidókat híd köti össze éppúgy ahogy a Lánchíd Budát és Pestet – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki különböző keresztény és zsidó egyházak vezetőivel találkozott röviddel megérkezése után.

Az antiszemtizmus gyújtózsinórját kell megsemmisíteni – utalt a pápa arra, hogy korábban a keresztény egyházakban is jelen volt az antiszemitizmus. Egyáltalán nem véletlen, hogy Ferenc pápa ezt Magyarországon külön is hangsúlyozza, mert jól tudja, hogy a populista nacionalizmusnak ez is része. Ferenc pápa jobbkeze, Pietro Parolin bíboros Bledben egy konferencián, melyen a magyar miniszterelnök is jelen volt, nyíltan meg is fogalmazta, hogy a Vatikán elveti a populista nacionalizmust. A kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta. Különösen élesen derült ki a nézeteltérés Orbán Viktorral Bledben amikor a migráns problémáról esett szó. A Vatikán államtitkára egyertelműen az Európai Uniót támogatja ebben az ügyben míg Orbán Viktor a nemzetállami szerep fokozását kívánja. Ferenc pápa többször utalt arra, hogy a nemzetállamok két világháborút is kiváltottak a XX-ik században. Ferenc pápa nemrég Rómában felkereste lakásán azt a Magyarországon született költőnőt, akit 1944-ben innen hurcoltak el haláltáborba a magyar csendőrök segítségével a nácik.

Az eucharisztikus kongresszus keretében zsidó-keresztény közös koncert volt a budapesti zsinagógában, melyen sok külföldi bíboros is részt vett Erdő Péter mellett.

Az antiszemtizmus itt lappang

Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az antiszemita veszély nem szűnt meg.

“Ez még itt lappang Európában és másutt is”

– mondta a katolikus egyházfő, aki még jól emlékszik arra, hogy Buenos Aires mellett felrobbantották Latin Amerika legnagyobb zsidó közösségének központját, megölve több mint 180 embert. A merényletet Iránból rendelték meg, de az argentin hatóságok sem nagyon siettek megakadályozni.

Ferenc pápa most kijelentette, hogy

“a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk.”

A pápa csak hat órát tölt Budapesten miközben Szlovákiában három napot. Ez azzal is magyarázható, hogy egyáltalán nem szimpatizál a populista nacionalizmussal. Szlovákia államfője, a liberális Caputova asszony viszont jó benyomást tett rá amikor fogadta őt a Vatikánban.

Erre jó valójában egy gyorsteszt

Néhány éve még el sem hittük volna, ha valaki azt mondja, hogy a koronavírus ilyen mértékben felborítja a mindennapjainkat. A munkára, oktatásra, szórakozásra és még jó néhány dologra rányomja bélyegét az utóbbi időben terjedő kór, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések és óvintézkedések sokasága. Ugyanakkor szerencsére léteznek olyan praktikus segítő tényezők, mint amilyen a teszt, amelyek hiánypótló szerepet töltenek be, hogy időben felismerjük, ha baj üti fel a fejét.

A tesztelés fontosságát nem szabad lebecsülni

Megelőzés szempontjából az egyik kulcstényező, hogy folyamatosan tesztelni kell magunkat és a környezetünket, hiszen csakis így tudjuk időben azonosítani és elszigetelni a vírust. Az intenzív kutatásoknak hála többféle teszt létezik, de közülük is ki kell emelni a gyorsteszt hasznosságát. Ahogy a nevéből is kitűnik, kimondott előnye a gyorsaság, ez pedig napjaink egyik fő szempontja az élet minden területén.

Mit érdemes tudni a koronavírus gyorstesztről?

A gyorsteszt azt mutatja ki, hogy van-e ellenanyag a páciens vérében, más szóval átesett-e már valaha az illető koronavíruson. Az ellenanyag a koronavírus fertőzés után kezd termelődni, tehát relatíve frissen, a fertőzés után már kimutathatja, ha valaki átesett a betegségen. A tesztelés vérvétellel történik. Az eredmény roppant gyorsan és hatékonyan, már akár a vérvételt követő 20. percben is ismeretes és kiértékelhető. A gyors eredmény tehát egyértelműen az egyik legnagyobb előnyének tekinthető.

A gyorsteszt főként akkor kedvező, ha tünetmentes illetőről van szó, de valamilyen oknál fogva tudni szeretné, hogy átesett-e már a betegségen. Általánosságban elmondható, hogy kétféle ellenanyag létezik: az IgG és az IgM. Az IgM már a fertőzést követő 7. napon elkezd termelődni, míg az IgG a 10-14-ik napon termelődik, tehát némileg később. Amennyiben beigazolódik az ellenanyag jelenléte, érdemes lehet PCR tesztet is végeztetni, amelyből a vírus esetleges valós idejű jelenléte is kiderülhet. A gyorsteszt és a PCR teszt nem helyettesítik egymást ilyen tekintetben, tehát kiegészítésként is használhatóak.

Kiknek ajánlott a gyorsteszt?

A gyorsteszt annak ajánlott elsősorban, aki meg szeretne bizonyosodni arról, hogy átesett-e már a közeli vagy a távolabbi múltban a koronavíruson. Fontos hangsúlyozni, hogy tünetmentes állapotban javasolt a gyorsteszt, tehát amennyiben az érintett érzi magán a vírus jeleit, a PCR teszt sokkal inkább tanácsos, hiszen a fertőzés veszélye ilyenkor kifejezetten magas. Ez esetben a háziorvossal kell felvenni a kapcsolatot első lépésként.

Amennyiben pozitív lett a gyorsteszt, még mindig van lehetőség PCR tesztet végezni.

Érdemes tudni, hogy a gyorsteszt relatíve nagy biztonsággal meg tudja erősíteni az ellenanyag jelenlétét a szervezetben, tehát egyértelműen a megbízhatóbb tesztek közé tartozik.

Összegzésként elmondható, hogy sajnos az elmúlt időszak megismertette velünk a járvány, a koronavírus és egyebek mellett a rendszeres tesztek fogalmát is. A különböző tesztek ismerete különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen kevés az a család vagy munkahely, amelyen belül ne ütötte volna fel a fejét a vírus. Ilyenkor hatalmas szolgálatot tud tenni a teszt, hiszen kiszűrhetjük, hogy van-e aktuálisan fertőzés a szervezetben, esetleg a múltban átestünk-e már a betegségen.

A gyorsteszt remek lehetőség, hiszen gyorsan, egy egyszerű vérvételből, roppant megbízható módon ki tudja mutatni az ellenanyag jelenlétét a szervezetben. A tesztek előnye még, hogy nem csupán fizikailag, de pszichésen is megnyugtatólag hatnak az emberre, hiszen ha nincs fertőzés, egy kicsit végre megkönnyebbülten térhet vissza mindenki a hétköznapok teendőibe.

SZAKÍTVA SZÉCHENYIVEL

Az első Orbán-kormány idején Széchenyi-tervnek nevezték el a fejlesztési pénzek állami osztogatását. Alighanem azért tették ezt, mert a gazdaság fejlesztésében példaképnek tekintették Széchenyi István felfogását.

Amikor 2010-ben újra kormányra kerültek, Új Széchenyi-tervként jelölték meg az állami fejlesztési pénzek osztogatásának keretét. Nem igazán gondolták végig a dolgot, hiszen köztudott: Széchenyi azok közé a nagy magyarok közé tartozik, akik követendő példát láttak a Nyugatban.

A magyar reformgondolkodás már Széchenyi előtt is, és Széchenyi óta is mindig példaként tekintett a Nyugatra, ellenségként a nacionalista és kommunista önkényuralmak tekintettek rá.

Orbán a Fidesz egyik káderképzőjének, mondhatni a Fidesz Lenin-intézetének tanévnyitóján minden korábbinál egyértelműbben, elvi síkon mondta ki: számára immár nem példakép a Nyugat, hanem lesajnált, elutasított idegen világ. Azt mondta, hogy a nyugatiak, akikkel ő állítólag beszélget, „[ú]gy hiszik, hogy miután évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből, mi egyszerűen csak hátrébb tartunk, de majd biztosan felfejlődünk hozzájuk. Nem értik, hogy valójában egy mély kulturális, geográfiai, geopolitikai és filozófiai különbségről van szó, amelynek semmi köze az általuk elképzelt történelmi fejlődéshez.

Itt, a latin és ortodox szellem határvonalán, a nyugati és orosz világ határmesgyéjén, a keresztény és a muzulmán civilizáció törésvonalán, itt az élet súlyosabb, a tétek mindig nagyobbak, az emberek, a népek és a nemzetek önképe mindig kontúrosabb. (…)

Itt úgy alakul az élet, hogy a közösség, a nemzet minden tagjának munkája és személyes életteljesítménye összeadódik a küldetésünk teljesítésének nagy közös erőfeszítésébe. Minden gyermek újabb őrhely, minden becsülettel elvégzett munka és produktív élet nagy hozzájárulás a közös magyar vállalkozáshoz, a sokszáz éves hivatásunk teljesítéséhez. Ezért vagyunk olyanok, amilyenek.

Orbán az egyén autonómiájára épülő nyugati polgári társadalommal állítja szembe a nemzeti kollektivizmus eszméjét, amelyben kitüntetett szerepet játszik az állam és a vele összefonódó egyház.

Nem is annyira távoli rokona ez a világkép a putyini orosz állam eurázsiaiság-ideológiájával (евразийство), amely szintén a nyugati világgal állítja szembe az orosz nemzeti kollektivizmust.

Nyílt szakítás ez a magyar progresszió Széchenyire is visszanyúló nyugatos tradíciójával

Rezsicsökkentés mindhalálig

Orbán Viktor választást nyert a rezsicsökkentéssel, és azóta ez szent tehénnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében, csakhogy most kilőttek az árak.

Mind villamos áram mind pedig a gáz drágább a piacon mint amennyit a lakosság fizet érte. Ez többszáz milliárd forintos problémát jelenthet, melyet a hatalomnak meg kell oldania hiszen a rezsi emelése politikai öngyilkosság lenne Orbán Viktornak.

A piaci ár háromszor magasabb mint a lakossági

A villamos áram esetében ez az anomália fokozatosan alakult ki, de idén nőtt meg igazán a különbség amikor az újrakezdés lendülete jelentős energia hiányt eredményezett az egész globális gazdaságban. Drágábbak lettek a fűtőanyagok: földgáz, szén stb., ennek következtében a villamos áram ma jóval többe kerül a szolgáltatóknak mint amennyit elkérhetnek a lakosságtól – írta meg a G7.

A gázszolgáltatás állami kézben van, ott a költségvetés lenyelheti a deficitet, de az árampiacon magánszolgáltatók is jelen vannak.

Hol juthatnak olcsón áramhoz?

Pakson. Az atomenergia ugyanis relatíve olcsóbbá vált, mert az alternatív források árai növekedtek. Kezdetben az atomenergia méregdrága volt, mert a beruházás sokba kerül, de az üzemeltetés során már viszonylag olcsón ad áramot. Ezért

Paks szállíthat plusz áramot a piacra, ezzel elkerülhető a rezsicsökkentés feladása.

Igaz, hogy Paks drágábban is adhatná az áramot, de csak a plusz nyereségtől esne el, melyet nem kell elszámolni.

Orbán Viktor tehát megmentheti a rezsicsökkentést a költségvetési deficit növelése révén. Csakhogy ennek is megvan a kockázata, melyre Matolcsy György is figyelmeztetett. A Nemzeti Bank szerint vissza kell fogni a költségvetési hiányt, mert a jövőben ennek Magyarország ihatja meg a levét. Ugyanerre hívta fel a figyelmet 8 uniós állam, amely javasolta, hogy állítsák vissza mielőbb a 3%-os deficit kritériumot, melyet a vírusválság idején mindenki túllépett.

Mai kérdés – Támogatná a kötelező védőoltás bevezetését a COVID 19 járvány mielőbbi leküzdése érdekében?

A koronavírus újabb variánsainak felbukkanása és terjedése miatt egyre több országban szigorítanak az oltási programon egyre több országban kiterjesztik azok körét, akiket köteleznek az oltások felvételére.

Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, és legújabban az Egyesült Államokban is további szigorítások vezetnek be. Magyarországon a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozók számára kötelező a védőoltás felvétele.

This poll is no longer accepting votes

Támogatná a kötelező védőoltás bevezetését CIVID 19 járvány mielőbbi leküzdéséért?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK