Kezdőlap Itthon

Itthon

Az EU segít a válság miatt kieső bérek pótlásában

Az Európai Unió eddig 2000 milliárd forintos támogatást nyújtott hazánknak a járvány és a válság kezeléséhez, most azonban egy újabb, ennél is nagyobb európai segítség körvonalazódik. – Jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője Dobrev Klára, az EP alelnöke.

Az EU foglalkoztatásért felelős biztosa az Európai Munkahelyvédelmi Alap létrehozására tett javaslatot. Erre az EU 100 milliárd eurót szán, ebből lehetne megvédeni a magyarok munkahelyeit és pótolni a kieső fizetésüket.

A Demokratikus Koalíció támogatja az európai polgárok, köztük a magyarok fizetésének pótlására javasolt európai intézkedéseket. Nekünk, magyaroknak is jár, hogy járvány idején ne bocsássanak el senkit, hogy ne maradjon senki fizetés nélkül. A DK szerint ha Orbán Viktornak egy kicsit is fontos Magyarország és a magyarok élete, akkor támogatnia kell az uniós javaslatot, hogy a bajba került magyar dolgozók európai segítséggel jussanak fizetéshez. Ez lenne a minimum azok után, hogy ma az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely egyáltalán nem pótolta az emberek kiesett fizetéseit. Ha már Orbán és a kormánya nem segített, legalább hagyja, hogy az EU segítsen!

Pieta üzenete

Pápa-Erzsébet ligetben található Pieta’56  című szobor Covid-19 járvány idején maszkot fog és egy plakátot tart kezében.

Maradj Otthon! – Felhívás olvasható rajta illetve Boldogasszony Anyánk régi himnuszból vett kérő sorok olvashatók plakáton így koronavírus járvány idején.

 

 

 

 

Ujhelyi támogatja a kormányt

Levélben fordult az MSZP európai parlamenti képviselője Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztoshoz annak érdekében, hogy Brüsszel támogassa a magyar kormány jelentkezését a rescEU-programba és járuljanak hozzá, hogy Magyarországon legyen az Európai Unió egyik stratégiai egészségügyi készlete.

Ujhelyi István a közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón elmondta: az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, a tavaly életre hívott rescEU-n keresztül az Unió stratégiai készletet halmoz fel a koronavírus elleni védekezéshez szükséges életmentő eszközökből, így lélegeztető-gépekből, védőfelszerelésekből, vagy épp laboratóriumi kellékekből. Ezek az eszközök a betegek ellátására, az egészségügyi dolgozók védelmére és a vírus terjedésének lassítására szolgálnak.

A készletet egy vagy több tagállamban helyezik majd el, az eszközök beszerzésének költségét pedig teljes egészében az Unió állja, vagyis a tagállamoknak nem kell saját forrással hozzájárulniuk.

Ujhelyi ismertette, hogy a program költségvetését épp a napokban emelték meg, amely így már megközelíti a 100 millió eurót.

Az MSZP EP-képviselője üdvözölte, hogy korábbi, többszöri felszólítására a magyar kormány végül úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a programhoz és jelezték Brüsszel felé: Magyarország raktárt alakít ki és az uniós eszközökből egészségügyi készletet halmoz fel. Ujhelyi hangsúlyozta: magyar EP-képviselőként fontosnak tartotta, hogy megtámogassa a kormány jelentkezését és ezzel is segítse a védekezést. „A Fidesz vezetői és képviselői iránti bizalom – különösen most a felhatalmazási törvény abszurditása miatt – komolyan meggyengült az európai intézményekben, ezért különösen fontos, hogy minden eszközzel segítenünk kell a magyar érdekek védelmét és érvényesítését. Orbánék az EU-ellenes kirohanásaik miatt jelentősen vesztettek érdekérvényesítő képességükből, ezért már az is nagy eredmény, ha részt veszünk ebben a programban.

Bízom benne, hogy a Fidesz félreteszi az Unió elleni háborúskodást és végre partnerként tekint az Unióra. Ez ugyanis mindannyiunk, minden magyar ember közös érdeke” – tette hozzá Ujhelyi István.

Ha a gazdaság köhögni kezd… III. rész

Számos elemzés, prognózis készült már arról, mi várható a gazdaságban a járvány elmúltával. Minden prognózis tele van bizonytalansággal, hisz ismeretlen méretű, idejű és hatású paramétereket kellene modellezni, sőt kvantifikálni ahhoz, hogy valószínűsíthető forgatókönyveket lehessen felvázolni.

A gazdasági visszaesés és kilábalás lehetséges változatai között már olvashattunk minden olyan modellről, ami az eddigi gazdasági válságokat követte.

Az optimista forgatókönyvek “V” alakú pályát, azaz gyors felépülést, visszapattanást preferálnak. (Igaz, hogy ezek a járvány 3-4 hónapos, gyors lefutásával kalkulálnak.)
Az óvatosabbak – és talán realisták – “U”, vagy “L” alakú pályát jósolnak, míg a legpesszimistábbak – pl. Rubini – nem látnak esélyt a rövid távú fellendülésre, gazdasági “szabadesést”, amolyan “I” alakú modellt vizionálnak. (Rubininak kétségkívül igaza van abban, hogy a járvány elmúltával a ma is jelenlévő kockázatok – pl. USA vs. Kína, USA vs. EU, Kína vs. a világ többi része közötti gazdasági, kereskedelmi háború, a fegyveres konfliktusok Szíriában és másutt, a Brexit hatásai, az EU strukturális gondjai, a klíma katasztrófa veszélye, stb. – velünk maradnak, nem enyhülnek, legfeljebb módosulnak.)

A folyamatokat vizsgálva magam arra a következtetésre jutottam, hogy a legoptimistább és legpesszimistább forgatókönyv megvalósulásának esélye csekély, mert egyrészt

a járvány átfutási ideje vélhetően hosszabb lesz 3-4 hónapnál, így gyors fellendülés nem várható, másrészt a válság olyan mélyreható változásokkal jár majd együtt, amelyek számos gazdasági terület növekedését dinamizálják, így lesz alapja a fellendülésnek.

A legvalószínűbb kilábalási modell az “U” és “L” kombinációja lehet, ahol a visszaesés gyors, a kibontakozás lassú lehet.

Minden bizonnyal felgyorsul a gazdaság szerkezetének átalakulása. A termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok lerövidülnek, átláthatóbbá válnak, a Kínától való függést a multinacionális cégek megkísérlik csökkenteni, új beszállítókat keresnek, saját kapacitásokat fejlesztenek, tartalékokat építenek a láncokba.

Minden bizonnyal felgyorsul az élőmunkát csökkentő fejlesztések – automatizálás, robottechnika, digitalizáció – megvalósítása, hogy mérsékeljék az egészségügyi kockázatokat és pótolják a kieső munkaerőt. Ez a folyamat újabb strukturális munkanélküliséggel fenyeget.

A járvány nyomán valószínűleg robbanásszerűen megnő a tágan értelmezett egészségipar szerepe és részaránya a gazdaság kibocsátási és felhasználási oldalán egyaránt. (Hasonlóan ahhoz, ahogy a 2001 szept. 11.-ei terrortámadás után “felrobbant” a biztonságtechnika fejlődése.)

Gigantikus fejlesztések várhatók az egészségügyi infrastruktúra, a gyógyszer kutatás és gyártás, a diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztése, a szakemberképzés területén egyaránt. Az egészségipar részesedése rövid idő alatt megduplázódhat a GDP-ben, az államháztartásban és a családi költségvetésekben egyaránt. Régóta halogatott reformok várhatók az egészségbiztosítás és finanszírozás területén is. Ebben a konjunktúrában a vállalkozások és állami szervek egyaránt részt fognak venni.

Növekedni fog a környezetvédelem, az energetikai korszerűsítések és a számítástechnika szerepe is.

Más ágazatok jelentős veszteségeket szenvednek majd el, megsínylik az átalakuló igényeket. Nehéz időszak vár a turizmusra, a közlekedésre, a szállításra, a hagyományos energetikai ágazatokra, minden bizonnyal a gépgyártás számos területére.

Egyre többször idézem fel gondolatban Schumpeter “teremtő rombolás, vagy kreatív rombolás” koncepcióját, amely az új vívmányok, fejlesztések természetes velejárójának, “árának” tekintette más tevékenységek pusztulását. Nagy kérdés, hogy az új térhódításának és a megszűnő réginek a szaldója milyen előjelű lesz?

Különleges kihívással kell szembenéznie a világnak, az egyes nemzetgazdaságoknak, amikor a válság üzemmódról vissza kell térni a normál üzemmódra. A közgazdaság tudomány alapvető törvényeit nem lehet hosszú távon “felfüggeszteni”.

A válságkezelés a makro mérlegekben hatalmas egyensúly romlást fog okozni. Növekvő deficitek, adósságállomány, emelkedő költségek, gyorsuló infláció, szigorodó hitel és finanszírozási feltételek, elkerülhetetlen egyensúly javító és takarékossági programok jellemzik majd ezt az időszakot.

Az egyszeri támogatások, jövedelem kiegészítések megszűnnek, az olcsó, vagy ingyen pénz korszaka véget ér.

Visszatérnek a teljesítmény követelménnyel együtt járó konzekvenciák a bérezés és foglalkoztatás terén egyaránt.

Gyökeresen átalakulnak a munkaerőpiac működésének feltételei. A táv- és részmunka, a speciális foglalkoztatási formák gyorsan elterjednek, a vele járó bizonytalansággal és terhekkel együtt.

A válság kezelése rendkívüli intézkedésekkel jár együtt. A kormányok, erőszak szervezetek különleges felhatalmazást kapnak, a demokratikus vívmányok és jogok háttérbe szorulnak.

A diktatórikus és autokratikus rezsimek akár hatékonyabbak is lehetnek a krízis kezelésében, mint a demokratikus eszközökkel működő rezsimek. Nagy lesz a csábítás a hatalmi eszközök tartós kiterjesztésére, fenntartására és a velük való visszaélésre.

A válság hatalmas politikai mozgásokat válthat ki: rezsimeket, kormányokat sodorhat el, buktathat meg és diktatórikus rezsimek hatalmát tartósíthatja.

A nacionalista bezárkózás tovább erősödhet, a gyanakvás, bizalmatlanság, gyűlölködés szelleme és mérgező hatása tovább terjedhet. A válság sajnos nem kedvez a demokratikus vívmányoknak.

Mire számíthatunk tehát:

csak egy dologban lehetünk biztosak: semmi sem lesz olyan, mint 2019-ben volt.

Békesi László

Nézze élőben az Országgyűlés ülésnapját

Március 30. Hétfő NAPIREND

üléskezdés:11:00 óra
határozat hozatalok: legkorábban: 12:15 órától
(napirend elfogadása)

Mégiscsak kér segítséget a kormány Brüsszeltől

Vannak még csodák, a kormány reagált az elérhető uniós támogatásokat felsoroló javaslatomra és korábbi kijelentéseivel ellentétben mégiscsak élni kíván a brüsszeli segítséggel. – közli Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament közegészségügyi területért felelős szakbizottságának tagjaként csak támogatja a kormány bejelentését, miszerint aktívan részt kívánnak venni az Európai Bizottság stratégiai készlet-felhalmozási programjában, a RescEU-ban.

“Mint ahogyan arra az elmúlt napokban többször is felhívtam már a figyelmet: az EU a koronavírus elleni védekezésben többek között azzal kíván segíteni a tagállamoknak, hogy lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai készletet alakít ki, a költségek kilencven százalékát pedig magára vállalja.” – folytatja az MSZP-s politikus.

Ebben a programban fog aktívan részt venni Magyarország is a belügyi tárca bejelentése szerint. Megnyugtató, hogy a kormány ezzel végre beismerte: nem igaz, hogy semmilyen segítséget nem kapunk az Európai Uniótól. Várom, hogy a kormányzat a további, rendelkezésre álló európai lehetőséggel is hasonló módon élni fog a magyar emberek egészségének és munkahelyeinek védelmében.

Újabb húszmilliárddal nőtt a kórházak adóssága!

Csak az elmúlt hónapokban közel húszmilliárd forintnyi újabb adósságot halmoztak fel az állami finanszírozású kórházak az orvostechnikai eszközök beszállítói felé, ez pedig veszélyezteti az ellátás- és betegbiztonságot – jelentette be európai, szakmai forrásokra hivatkozva vasárnapi online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István.

Az MSZP európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évben már súlyos problémát jelentett, hogy ez az összeg elérte a 70 milliárdos kintlévőséget, amelyet a kormány elsőként „maffiaszerű ajánlattal” próbált megoldani: az érintett magyar cégeknek azt ajánlotta, hogy ha elengedik a követelésük húsz százalékát, akkor azonnal megkapják a fennmaradó összeget. Ujhelyi szerint a koronavírus-járvány idején megengedhetetlen, hogy a kórházak további adósságspirálba szoruljanak, ezért

felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul biztosítsa a megfelelő forrást és jogi hátteret ahhoz, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézmények a következő hónapokban ki tudják egyenlíteni a beszállítók felé a számláikat.

Ez ugyanis a politikus szerint elengedhetetlen a biztonságos ellátás garantálása érdekében.
Az MSZP EP-képviselője a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy az Európai Unió az elmúlt napokban sikerrel zárta azt az európai, központi közbeszerzési eljárást, amely során védőfelszerelésekre írtak ki pályázatot a rászoruló tagállamok gyors és érdemi ellátása érdekében.

A 25 uniós tagállam részvételével végrehajtott központosított eljárás elősegítette, hogy lenyomják az eszközök beszerzési árát, így az érintett országok jelentős kedvezménnyel juthatnak hozzá az szükséges védőfelszerelésekhez.

Ujhelyi reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány is részt vett ebben a programban és a napokban megköti az ezzel kapcsolatos szerződéseket a beszállítókkal, hozzátéve: a Fidesz egyelőre hallgat erről a programról is.

A szocialista politikus bejelentette azt is, hogy az európai intézmények egy jelentős méretű, stratégiai készletet halmoznak fel lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből.

Az úgynevezett „rescEU-készlet” költségeit kilencven százalékban az Európai Bizottság állja, vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a kormány hazudik, amikor azt állítja: semmilyen segítséget nem kap Brüsszeltől.

„Felszólítom a magyar kormányt, hogy számoljon el azzal: mikor és mekkora készletet igényel ebből az alapból a magyarországi ellátásbiztonság garantálására!”

– fogalmazott az EP-képviselő.

Ujhelyi István az online tájékoztatón beszámolt arról is, hogy az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagjaként kezdeményezni fogja az orvostechnikai és diagnosztikai eszközökre vonatkozó európai rendelet – most májusban esedékes – hatályba lépésének elhalasztását annak érdekében, hogy a cégek most minden erővel a koronavírus elleni védekezést tudják segíteni. A politikus hozzátette: Európában közel harmincezer cég működik ebben az ágazatban és közel hétszázezer embert foglalkoztatnak.

Tucatnyi uniós eszköz van, amit használhatnánk

Újabb uniós forrásokról és támogatási eszközökről számolt be Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán tartott rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyeket Magyarország a koronavírus elleni védekezésben használhat, de a kormány letagadja őket.

Ezzel az MSZP politikusa ismét cáfolta azokat a kormányzati állításokat, miszerint az Európai Uniótól hazánk semmilyen segítséget nem kap. „Jól érzékelhetően az ország jelentős része kételkedik Orbán Viktor és kormánya szavahihetőségében, erre az uniós támogatások kapcsán elhangzó súlyos hazugságok alapot is adnak – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a kormány hivatalos közlései szerint hazánk egyedül Kínától és a Türk Tanácstól kapott segítséget a koronavírus elleni felkészüléshez. Ujhelyi szerint ehhez képest tényszerűen bizonyítható, hogy az európai közösség közel kétezer-milliárd forintnyi forrás felhasználást teszi lehetővé Magyarország esetében. Ez egyébként, mutatott rá a szocialista EP-képviselő, annak a 37 milliárd eurós európai mentőcsomagnak a része, amelyről a fideszes EP-képviselők is szavaztak az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli ülésén.

Ujhelyi korábban már bemutatta azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Nicolas Schmit munkahelyteremtésért felelős uniós biztos küldött még március elején Kásler Miklós és Palkovics László minisztereknek.

Ebben a levélben értesítették ki az Orbán-kormányt arról, hogy az első mentőcsomag részeként a magyar kormánynak nem kell visszafizetnie az európai strukturális és beruházási alapokból származó előfinanszírozások összegét, ami Magyarország esetében 861 millió euró. Sőt, a Bizottság döntése értelmében ez az összeg kiegészül a 2020-ra vonatkozó előfinanszírozási kerettel is, amely további 607 millió euró; vagyis nagyjából 520 milliárd forintnyi uniós forrás máris az Orbán-kormány rendelkezésére áll.

Ujhelyi István rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország közel kétezer-milliárd forintnyi támogatásra (5,6 milliárd euró) számíthat a koronavírus kapcsán megnyitott európai mentőcsomagból, addig más tagországok ennél szerényebben kerettel számolhatnak. Csehország és Horvátország például „csak” 1,1 milliárd eurót kap, de nálunk kevesebb forrásra számíthat Románia (3 milliárd euró) és a súlyos krízisben lévő Olaszország (4,1 milliárd euró) is, egyedül Lengyelországnak jut a miénknél nagyobb uniós támogatási keret.

Az MSZP EP-képviselője szerint hazugság a kormány azon érvelése is, miszerint ezeket a pénzeket már előre lekötötték, ezért nem lehet átcsoportosítani. Ujhelyi az Európai Bizottság levelére hivatkozva cáfolta a Fidesz érveit, mondván egyértelmű, hogy a felszabadított összegről Magyarország még nem küldte el Brüsszelnek a számláit, vagyis ezeket a forrásokat igenis át lehet csoportosítani most a koronavírus elleni védekezésre, az Unió erre a lehetőséget megadta. „Felszólítom a kormányt, hogy számoljon el tételesen a nyilvánosság számára, hogy mire akarta elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt!

Melyek azok a halaszthatatlan projektek, amelyek miatt a kormány nem akarja ezt az összeget a koronavírus elleni védekezésre fordítani!

Csak nem olyan pályázatokról van szó, amelyeket már a haveri körnek ígértek oda? Ha csak egy ilyen is van, akkor világossá válik, hogy a Fidesznek megint fontosabb volt Mészáros Lőrinc valamelyik cégét kitömni, mint kezelni a magyar családok helyzetét a járvány idején!” – fogalmazott közösségi oldalán Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa a szombati sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy tizenkét különböző uniós eszköz és program áll rendelkezésre, amelyet a kormány használhatna a védekezésben, például az egészségügyi intézmények fejlesztésére vagy a munkahelyek védelmére. Ujhelyi megemlítette, hogy

a Miniszterelnökségnél például van egy olyan 13 milliárd forintos uniós keret, amelyet lakossági kommunikációra kötöttünk le, de most az EU döntése értelmében a koronavírus elleni védekezéshez is felhasználhatnánk.

Ujhelyi szerint hasonlóképp mozgósítható uniós összegek vannak például a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (10 milliárd forint) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (64 milliárd forint) kasszájában is. A szocialista EP-képviselő hozzátette, hogy a Széchenyi2020-programban jelenleg 47 nyitott pályázat van, amelyeknek szinte mindegyikét a védekezésre is fel lehetne használni, ha erről a kormány meghozná a szükséges döntést. Ujhelyi István szerint a kormányzat ehelyett hazudik a magyar társadalomnak, hazudik az Európai Uniónak és hazudik az európai parlamenti képviselőknek is, pedig inkább a bizalmat kellene építenie az európai partnerek és a magyar emberek felé is ebben a súlyos válsághelyzetben.

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl”

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a honlapján a szászországi közszolgálati műsorszóró. Megállapította: Magyarországot diktatúra fenyegeti, a magyar miniszterelnök ugyanis még több hatalmat akar, mint amennyit kétharmados parlamenti többsége biztosít neki.

Egy beterjesztett felhatalmazási törvény értelmében a miniszterelnök rendeleti úton, vagyis a parlamenti jóváhagyás nélkül kormányozhat, a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállás értelmében a hamisnak minősített hírek terjesztését akár 5 évig terjedő börtönnel büntethetik, és a rendkívüli helyzet fennállása idején nem lehet választásokat tartani.

Orbán tehát biankó csekket kér a parlamenttől, és a jövő héten meg is kapja. A cikk Arató Gergelyt (DK) idézte, aki azt mondta: a törvény „korlátlan időre korlátlan hatalmat biztosít Orbánnak”.

Ellen Bos, az Andrássy egyetem politológusa szerint a lényeg az, hogy a vészhelyzetre az alkotmányban már előirányzott felhatalmazásokat ezzel korlátlan időre meghosszabbítják, és ez, akármeddig tartson is, hosszú távon a parlamentet gyengíti, és a végrehajtó hatalmat erősíti.

A szerző idézte a Momentum pártot is, amely a Facebookon egy németül is kitett posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett felhatalmazási törvény a halálos döfést jelentheti az egyébként is kritikus állapotban lévő magyar demokráciának.

A szerző abból, hogy a poszt németül is olvasható, azt vonja le, hogy a magyar ellenzék külföldről, mindenekelőtt az EU-tól vár segítséget.

Szól a cikk arról is, hogy számos civil szervezet és jogász szerint a tervezett törvényre nincs jogi ok, mert már jelenleg is az a helyzet, hogy a kormány nagy felhatalmazásokkal rendelkezik, döntéseit azonban a parlamentnek 15 naponként jóvá kell hagyni.

Bárándy Péter jogász szerint ehelyett a jogrenden kívül eső megoldást választottak.

”A kormány, ami a mi rendszerünkben egyetlen személyt jelent, fel akarja számolni az összes korlátozást, hogy ne maradjon egyetlen ellensúly sem”

– idézte a cikk Bárándyt a Hírklikk portálról.

Részletesen szólt az írás a törvény elleni petícióról, amelyet eddig több mint 90 ezer ember írt alá, valamint a TASSZ és mások figyelmeztetéséről, hogy a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállást a kormány a véleménynyilvánítási és sajtószabadság korlátozására, újságírók bebörtönzésére használhatja ki.

Bukovics Márton, az Azonnali.hu munkatársa azt mondta, nem lát ilyen veszélyt, mert ehhez először is a szándékot kellene bizonyítani bíróság előtt, és a jelen helyzetben igen nehéz meghatározni, hogy mi a fake news. Bukovics szerint a felhatalmazási törvény mindenekelőtt politikai kommunikációs manőver, amennyiben az önkormányzati választások eredménye után Orbán meg akarja mutatni, hogy az ellenzék „Magyarország ellen van”, és Ő az ország egyetlen igazi védelmezője.

Részletezte a cikk az Európából érkező bírálatokat, valamint az Európa Tanács főtitkárának figyelmeztetését, és Orbán Viktor arra adott „lapidáris és arrogáns” válaszát.

A szerző rámutatott: a felhatalmazási törvény nem változtat az egészségügy nyomorúságos helyzetén, amely alulfinanszírozott, és amely semmit nem változott Orbán hatalomra jutása óta.

Végül idézte Kim Lane Scheppele megállapítását, amely szerint Orbán azon van, hogy már most biztosítsa magának az eszközöket ahhoz, hogy hatalmon tudjon maradni, ha a közvélemény az egészségügy helyzete és az elkerülhető áldozatok miatt ellene fordul.

Ara-Kovács Attila

Koronavírus: újabb fertőzöttek és egy elhunyt vírusfertőzött

343-ra nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Egy újabb idős beteg is elhunyt.

Újabb fertőzötteken mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 343-ra nőtt az itthon beazonosított fertőzöttek száma – olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon.  A fertőzöttek közül 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 329 magyar állampolgár. Elhunyt egy újabb idős – krónikus alapbetegségekkel küzdő – beteg is ezzel 11-re emelkedett az elhunytak száma.

A közlemény ismét hangsúlyozza, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus.

A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek.

A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat, az ajánlásokat és a mától életbe lépett kijárási korlátozásokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK