Fontos

Orbán, a kultúrharcos Magyarbasi

0

Nemhiába töltött hosszú órákat a türk népek diktátori hajlamú vezetői közt a magyar miniszterelnök, aki villámgyorsan kirúgatta a Nemzeti Múzeum főigazgatóját egy LMBTQ műbotrány eredményeképp. L. Simon László talán még most is hápog a meglepetéstől pedig régóta tudhatná, hogy Orbán Viktor számára mindent felülír a politikai haszonszerzés.

Duró Dóra, a Mi Hazánk alelnök asszonya megtámadta a nemzeti együttműködés rendszerét, mondván: az nem eléggé sziklaszilárd az LMBTQ elleni kultúrharcban. L. Simon László, aki mégiscsak költő és európai értelmiséginek tartja magát, érezte, hogy mennyire tragikomikus ez a támadás LMBTQ ügyben a Nemzeti Múzeum ellen, és megpróbált ellenállni.

Veszített, mert Orbán Viktor úgy érzi: a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának szavazótáborának apadását. Ungár Péter a Parlementben  40 ezer homofób szavazóról beszélt, de valójában sokkal több forog kockán Orbán Viktor számára. Ungár Péter, aki évente csaknem egymilliárd forintos osztalékot kap a családi cégtől, talán nem érzékeli, hogy Orbán szavazótáborát két komoly csapás is érte az elmúlt időszakban.

Az egyik a kultúrharc része: Orbán kiállt Izrael mellett, és ezzel a jobboldal hagyományosan antiszemita szavazóinak egy részét megdöbbentette. Tanácstalanokká váltak, és a Mi Hazánk máris kivetette rájuk hálóját. Duró Dóra férje, Novák Előd terrorista államnak nevezte Izraelt! Hol? Egy református templomban a Szabadság téren, ahol Hegedűs Lóránt hirdeti az igét, és ahol a palesztin nagykövet Horthy Miklós mellszobra előtt szidalmazza Izraelt.

Eközben Magyarország az ENSZ-ben azok közé az országok közé tartozott, melyek teljesen kiálltak Izrael mellett miközben a világ államainak többsége azonnali tűzszünetet követelt a gázai övezetben.

A Mi Hazánk le akarja nyúlni Orbán antiszemita szavazóit is.

“Hét szűk esztendő”

Ennyit jósolt Orbán Viktor a megnyert választások után egy őszinte pillanatában. Nem árult zsákbamacskát, az életszínvonal azóta süllyed is a magas infláció miatt. A Mi Hazánk a szociális demagógia fegyverével is él, és ez nem túlságosan nehéz hiszen az infláció a szegények adója. Orbán Viktor viszont jövőre 6%-os inflációt ígér, de aligha akad nyugdíjas, aki ezt el is hinné. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjai repedeznek hiszen a bázis, a legszegényebbek épp azért szavaztak Orbán Viktorra, mert a liberális elittel ellentétben számíthattak olyan szociális juttatásokra mint a rezsicsökkentés vagy a tizenharmadik havi nyugdíj. Ha ezzel együtt is csökken az életszínvonal, akkor a szavazó tábor lojalitása meginoghat. Ezért kell felerősíteni a migráns ellenes és LMBTQ ellenes propagandát, amelyek nem húsba vágók és nem kerülnek komoly pénzbe. A nemzeti együttműködés rendszerének ugyanis egyre jobban hiányoznak az uniós eurómilliárdok, amelyek valahogy annak ellenére nem akarnak jönni, hogy Navracsics miniszter mindig megjósolja, hogy már csak egy hajszál választ el a megegyezéstől Brüsszellel.

Kit érdekel az LMBTQ propaganda, ha nem tud kellőképp fűteni vagy nem elég a pénze a fontos gyógyszerek kiváltására?

A Türkménbasi és utódai a földgáz eladásból finanszírozta és finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét Türkmenisztánban. Orbán, a Magyarbasi LMBTQ propagandával próbálja elfedni a kínos valót: a király meztelen! Nincsen neki pénze.

Ki szeret egy koldus királyt, aki azért családszerető emberként  busásan gondoskodik övéiről? Ingyen Orbán Viktor szavazó tábora sem őrzi sokáig a vezér hatalmát.

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

Doktor Rétvári

Most már 2000 milliárd forinttal több az egészségügyi kassza, mint 2010-ben volt. Ebből jut fejlesztésekre és akár béremelésekre is – mondja a belügyminisztériumi államtitkár úr. Az ilyen furmányos csúsztatás után némileg az úr jelző erős túlzásnak tűnik.

Na, kérem, hát ez már igen! Mivel tudjuk, hogy 2010-ben a GDP 27485 milliárd volt (minden érték forintban), és az egészségügyre ebből 4,5 %-ot fordított a kormány, az éves egészségügyi kiadások 1237 milliárdos összegre rúgtak akkoron. Jelenleg tehát az államtitkár úr szerint a plusz 2000 milliárddal az egészségügyi kasszában 3237 millárdnak kell lennie, ami több mint a duplája a 2010-es összegnek. Abból meg aztán telhetne bőségesen.

Ez eddig rendben is lenne, ha pár másik szám nem tolakodna ide. Az egyik hogy idén

a GDP összege 79160 milliárd HUF, a 2010 óta összesített infláció meg 113 %, azaz a mostani GDP értéke 2010-es árakon csak 37194 milliárd. A GDP tehát a 2010-es 27485 milliárd óta 35 %-ot növekedett, aminek az átlaga 2,7 %/év.

Nem valami sok (Románia már előttünk), de még rosszabb lenne, ha figyelembe vettük volna azt is, hogy a viszonyításként használt évben, azaz 2010-ben a válság miatt a GDP közel 7 %-ot csökkent, ám miután az Orbán korszak sem válságmentes, ettől nagyvonalúan eltekintünk.

További kellemetlen szám, hogy 2010-ben az egészségügyre az állam a GDP 4,5 %-át költötte, idén meg csak a 3,6 %-át.

A 2010-es érték tehát 1237 milliárd, a 2023-as érték meg 2850 milliárd, azaz a különbség sajnos nem teszi ki a Rétvári úr által bemondott 2000 milliárdot, hanem csak 1613 milliárdot.

Az is szép, mondaná az egyszeri választó – ha nem lett volna infláció. De mivel volt (az államtitkár úr hiába tett úgy, mintha nem lett volna), ezért a 2010-es 1237 milliárdot nem az előbb számolt 2850 milliárddal, hanem

az inflációval módosított 1339 milliárddal kell összehasonlítani, azaz az egészségügyi kassza növekménye nem 2000, de még csak nem is 1613, hanem 102 milliárd. Azaz az emelkedés a GDP 0,27 %-a. Nem évente, hanem 2010. óta összesen.

Még mindig jól állunk, mondhatná az egyszeri választó, hiszen az összeg a 13 évnyi Orbán regnálás alatt ezzel a 102 milliárddal mégiscsak növekedett. Igaz, mondjuk ravaszul somolyogva, viszont, emeljük föl a mutatóujjunkat, ha megnézzük, hogy a GDP ezen időszak alatt 35 %-kal nőtt, akkor látható, hogy az egészségügy jócskán veszített a súlyából a többi ágazathoz képest. Kevesebb a fizetés, kevesebb a felújítás, kevesebb minden, mint amennyi az ágazatban lehetne, azaz

a 13 év során az egészségüggyel együtt két csoport járt rosszul: az ott dolgozók meg a betegek.

Lehet persze, hogy ha a Pázmány jogi karán több matekot tanítottak volna, az államtitkár úr nem megy bele ilyen zavaros ügyekbe, ahol csak veszíthet a FIDESZ, ez nem igaz! Ugyanis az a választótömeg, akiket Rétvári megcélzott ezzel, szintúgy nem értenek hozzá. Így inkább elhiszik. És miután más információjuk nincsen, mert honnan is lenne, hiába látják azt, hogy az egészségügy hogyan vegetál, és hogy a COVID járvány is inkább a haszonlesők vagyonát gyarapította, mintsem a polgárok egészségi állapotát javította volna, nem a szemüknek fognak hinni, hanem Rétvárinak.

Megjegyzendő, hogy az oktatás még rosszabb helyzetben van, mert a részesedése a GDP-ből 5,8 %-ról 3,6 %-ra esett, nem csoda, hogy mind az egészségügy, mind az oktatásügy rendőri felügyelet alatt áll, mert a fizetések mint a kutya vacsorája, a parancs viszont parancs!

Azt követni kell! Ezzel a Pintér féle parancsuralmi vezetéssel tán még elbotorkál a két nagy ágazat egy darabig.

Hogy aztán mi lesz, azt nem tudja senki

Az államtitkár úr persze szorgalmas ember, megfogalmazott még mást is, a szakmájába sokkal jobban illeszkedő dolgokat. Ezért is javasolnám, hagyjuk a számok zavaros világát, próbáljunk inkább a hozzá méltó kérdésekben elmerülni, melyeket nyilván uralni tud.

Legutóbb Bedő Dávid momentumos politikus egy hír alapján tett fel kérdést a miniszterelnöknek, mely rendőrségi hír szerint a minap Szentendréig üldöztek egy embercsempészt, aki Szlovákiába vitt volna migránsokat. A képviselő úr információi szerint mióta a kormány több száz embercsempészt szabadon engedett, ugrásszerűen megszaporodtak az ilyen esetek, ezért írásbeli kérdésében leginkább a miniszterelnök személyes felelősségét firtatta, valamint azt kérdezte tőle, tud-e Orbán Viktor arra garanciát adni, hogy nem fordul elő többé ilyen eset.

Mint látható, a kérdés nem Rétvárinak szólt, de a kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök helyett Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári úr válaszolt. A lényegi válasz három bekezdésből áll:

  • az első részben Fekete-Győrtől és Donáth Annától idéz, akik szerint a menekültek országok közötti elosztási rendszerében befogadóként nekünk is részt kell venni,
  • a második részben felsorolja, hogy kik azok a hazaáruló magyar képviselők, akik ezt Brüsszelben megszavazták,
  • a harmadik rész pedig ideidézve:

A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli, hiszen Magyarország a magyaroké. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!

Figyelmen kívül hagyva az ellenzékre vonatkozó szokvány hazaárulós passzusokat, valamint azt, hogy a kérdésre Rétvári nem válaszolt (uralja a témát, mi?), azaz csak a harmadik részt vizsgálva kijelenthető, hogy az első mondatának fura az eleje. Nem tudjuk ugyanis, hogy az államtitkár úr mire gondol, mikor azt írja, hogy:

„A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli.”  A kérdés ilyenkor az, honnan ismert neki, hogy mi a magyar emberek döntése?

Volt ugyan egy 12 kérdéses nemzeti konzultációs kérdőív még 2015-ben, melyet 1 058 227 ember küldött vissza a válaszokkal, de a magyar választópolgárok száma 8 millió fölötti, azaz ez a konzultáció semmiképpen sem nevezhető a magyar emberek döntésének, még akkor sem, ha a „Vissza kell fordítani az illegális bevándorlót?” kérdésre száz százalékos lett volna az „igen” válaszok aránya a 86,1 % helyett.

Esetleg azt nevezi Rétvári úr a magyar emberek döntésének, hogy 2022-ben a magyar emberek úgy döntöttek, ismét kétharmadot adnak a FIDESZ-nek, hogy döntsön helyettük, aztán a magyar emberek döntése majd mindig az lesz, ami a FIDESZ döntése? Ebben már van valami, ugyanis ezzel az érveléssel a Magyar Kormány tényleg a magyar emberek döntését képviseli, amely a saját döntésével, mit tesz isten, azonos. Tekintettel még arra, hogy a FIDESZ egyszemélyes párt, azaz a döntése mindig megegyezik Orbán Viktoréval, elég megkérdezni őt, aztán a magyar emberek döntése az lesz, amit majd ő mond.

Migránsügyben egyébként az EU a humanitást szem előtt tartva egyidejűleg bajba jutott tagállamainak is segíteni akar, és úgy tervezi, hogy onnan, ahová sok migráns érkezett, ezek egy részét átirányítja azokba az országokba, ahová kevés, hogy az eljárást ott folytassák le. Az eljárás befejeztéig természetesen egyben kell tartani őket (gettó), hiszen még nincs engedélyük belépni és szabadon mozogni az EU-ban, valamint az élelmezésüket is meg kell oldani az eljárás időtartama alatt. Miután az eljárás befejeződik, aki nem kap engedélyt, azt kiutasítjuk, aki meg igen, az, ha nálunk kapta is meg az engedélyét, úgy elmegy nyugatra, mintha sohasem lett volna itt. Ránk kb. úgy 6000 ember jutna, egy ekkora migránstelepet kellene nekünk építeni. Nem lenne mindig tele.

Sajnos van egy olyan speciális észjárású embercsoport, amely egy miattuk szerencsétlen ország kormányaként tetszeleg, de segíteni a szövetségeseinek a migránsok rá eső részének átvételével nem akar (sőt fizetni sem, amivel a fenti munka megspórolható), mert mintha azt hinné, hogy aki migránst valahova átirányítanak, annak élete végéig ott is kell maradnia, és erre a fogadó országnak kényszeríteni kell őket. Lásd:

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!”

Hogy ezt az emeletes ostobaságot honnan veszik, azt egyszer valakinek végre meg kéne kérdezni tőlük (ha tényleg így lenne, a schengeni határoknak annyi). Igaz, Pártunk és Kormányunk ugyanezt hitte már 2015-ben is, mikor 1296 darab migráns eljárását kellett volna lefolytatnunk, de kézzel-lábbal küzdöttünk ellene, nehogy má’ itt maradjanak, és mivel Orbán makacs ember, amit egyszer úgy hitt, annál nem az a kérdés, hogy tényleg úgy van-e, hanem hogy miért tér el a valóság még mindig attól, ahogy ő diktálta… vagy ők tisztában vannak vele, hogy amit mondanak az marhaság, és ez csak megint a jónép átverése?

Rétvári úr persze nem önállóan írja meg amit mond, mások tudják mit kell gondolnia. Lehet persze, hogy nem tetszik neki, de ezért kapja a fizetését. És a Rétvárik nincsenek ám kevesen!

Mészáros Lőrinc és az ATV

A Mészáros csoport átvette az Atmedia irányítását márpedig ez osztja el az állami reklámokat Orbán Viktor média birodalmában.

Innen kapja hirdetéseit az ATV is, melyet Németh Sándor, a Hit gyülekezetének vezetője saját tulajdonába vett. A lelkész izgalmas pályafutást tudhat maga mögött: pedofil botrányba keveredett, majd a kommunista állambiztonság megzsarolta, és így a hatalom emberévé vált még a rendszerváltás előtt. A kommunista hatalom hírszerzése küldte ki az Egyesült Államokba, ahol megfelelő kapcsolatokra tett szert ahhoz, hogy itthon döntő befolyást szerezhessen a Hit gyülekezetében. Az ATV-t egy cég közbeiktatásával szerezte meg Liechtensteinben – Alexandra lánya közreműködésével. Németh Sándor kezdetben az SZDSZ-szel működött együtt, Hack Péter ma is oszlopos tagja a Hit gyülekezetének, a liberális párt megszűnése után felfedezte a Fideszt, amelynek ugyancsak kommunista állambiztonsági múltja van.

A közös múlt is összeköti a két szervezetet, de még inkább az amerikai hatékonyság, mely a biznisz feltétlen elsőbbségét jelenti.

Orbán Viktor média birodalmát az a Rogán Antal irányítja, aki megkapta a titkosszolgálatok felügyeletét is. A média mindig is a titkosszolgálat vadászterülete volt Magyarországon, ezért az ATV hatalom által pénzelt ellenzékisége nem számít újdonságnak. A baloldali sajtó zászlóshajója, a Népszava ugyanezeken a vizeken hajózik. Az ellenzéki pártok sok politikusa nemkülönben.

Magyarország nem Lengyelország

Orbán Viktor jobban ismeri a hazáját mint Jaroslaw Kaczynski a magáét. Ez derült ki a legutóbbi választáson Lengyelországban. Kaczynski veszített, mert a nyugati orientációjú ellenzéket nem sikerült becsatornáznia a nemzeti együttműködés rendszerébe. Orbánnak ez sikerült, ezt jelképezi az ATV is, amely kulturáltan képviseli a nyugatbarát ellenzéket anélkül, hogy megzavarná Orbán Viktor nyugodt álmát.

Mégsem alhat nyugodtan a magyar miniszterelnök, mert Lengyelországban Kaczynski nemcsak azért veszített, mert gyengébben működtette a nemzeti együttműködés rendszerét mint Orbán Viktor hanem, mert az USA és az Európai Unió számára sokkal fontosabb Lengyelország mint Magyarország.

Washington és Brüsszel mindent megtett Tusk támogatásának érdekében, ezzel is magyarázható a győzelem. Ha Tusk lesz a miniszterelnök Varsóban, akkor megindulhatnak az eurómilliárdok Brüsszelből. Orbán viszont egyedül marad, immár nem működők a lengyel-magyar véd és dacszövetség. Ha kiderül, hogy Lengyelország megkapja az európai pénzeket Magyarország viszont nem, akkor ország – világ előtt világossá válik: Orbán miatt nem jön a pénz, amely nélkül a magyar gazdaság csak bukdácsol.

Orbán dilemmája: ha nem változtat a politikáján, akkor Magyarország nem kapja meg az uniós  eurómilliárdok jórészét, és enélkül lesántul a nemzeti együttműködés rendszere. Ha Orbán változtat, és békülni próbál Washingtonnal és Brüsszellel, akkor elveszíti a kényelmes bűnbakokat. Kit fog átkozni az Orbán Viktor által jósolt hét szűk esztendőben, amikor nem nő az életszínvonal csak a hatalom házatáján, a kormányzati propaganda?

Orbán személyesen irányítja az informatikai piac lenyúlását

0

A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint “nem foglalkozik üzleti ügyekkel“, de a Direkt36 portál hosszú oknyomozó írásban bizonyítja ennek ellenkezőjét: a magyar miniszterelnök döntő szerepet játszott abban, hogy a 4iG kulcspozícióba kerüljön a hazai informatikai piacon.

Maga Orbán Viktor köztudottan technofób, külön csapata van az okostelefonok és a Facebook, Tiktok kezelésére, de profi politikusként rájött arra, hogy a hatalom számára létfontosságú az informatika. Ezért rábízta azt Rogán Antalra, aki egyben a titkosszolgálatokat is felügyeli. Nem véletlen, hogy a Direkt36 egyik szerzőjének okostelefonját Pegazus programmal lehallgatta a nemzetbiztonsági szolgálat. A hatalmi harcnak persze vannak vesztesei is: Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics László korábbi technológiai fejlesztési miniszter, aki emiatt távozott is a kormányból. Pintér Sándor maradt, de

szépen csendben elindította a Schadl korrupciós ügyet, amelyiknek az igazi célpontja maga Rogán Antal lett volna.

Hiába szerepel “Tóni” mint felső kapcsolat a nyomozati anyagokban, aligha valószínű, hogy a magyar igazságszolgáltatás lenne oly bátor, hogy felelősségre vonná Orbán Viktor kabinetminiszterét, aki így vígan irányíthatja a digitális szektor átszervezését is a hatalom érdekeinek megfelelően.

Miért a miniszterelnök tárgyalt a 4iG nevében Londonban?

Az Európai Unióban példa nélküli, hogy a kormányfő egy magáncég nevében vegyen részt üzleti tárgyalásokon, de 2021-ben mégiscsak ez történt Londonban.

Orbán Viktor hivatalosan Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt , de “beugrott” arra az üzleti megbeszélésre, melyen a 4iG megpróbálta megszerezni az Invitech informatikai céget. A jelenlevők kissé csodálkoztak, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak öt percre ugrott be, de több mint egy órán keresztül győzködte a vonakodó partnert az eladásról. Orbán végülis sikerrel járt. Ezen felbátorodva ment aztán a nagy Vodafone üzlet. A cég vezérigazgatója maga jött el Budapestre, hogy a Karmelita kolostorban magával Orbán Viktorral tárgyalja meg a Vodafone eladását. A találkozón jelen volt Rogán Antal és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Maga Orbán terjesztette elő a vételi ajánlatot, melyet a Vodafone nagyfőnök elfogadott.

Aztán a Vodafone Magyarország főnökasszonya állomány gyűlést hívott össze – online, mert a pandémia még tartott. “Ez nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – hangsúlyozta Amanda Nelson. Aki a többi között olyan kérdést kapott online, hogy “Miképp lehetséges, hogy a Vodafone eladja magyarországi cégét a magyar államnak és a 4iG-nek amikor

mindenki tudja, hogy ezt az országot Orbán Viktor korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób bandája irányítja?!”

A kérdező természetesen nem kapott választ a kérdésére. A Vodafone dolgozók között ekkor kezdett terjedni az a mondás, hogy

“Andi csak egy új okostelefont kért Lőrinctől, aki félreértette a csodálatos nejét, és megvette neki a Vodafone-t.”

Mészáros Lőrincnek akkor már nem volt köze a 4iG-hez, de annak főnökét, Jászai Gellértet ő futtatta fel. Jászai ugyanis profi pénzügyes, így a nemzet gázszerelője nagy hasznát vette a dörzsölt üzletembernek gyorsan bővülő birodalmában, melyet szemmel láthatóan képtelen áttekinteni, de nem is ez az ő küldetése.

A Financial Times a diktátorok piramisáról

A Türkménbasi és Putyin kapcsán írt a londoni üzleti lap a poszt szovjet modellről, melyben minden fontos ügyben az első számú vezető dönt. A piramis pedig a KGB utódszervezeteinek izmos vállain nyugszik. A brit lap azt tanácsolja az üzletembereknek, hogy csakis az elsőszámú vezetővel tárgyaljanak ugyanis minden döntés legfelül születik. Orbán Viktor sokat tanult a Türkménbasi és Putyin rendszeréből. Nemrég Pekingben újra találkoztak egymással méghozzá Putyin elnök pekingi rezidenciáján.

A hely szellemének megfelelően Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Nem veszélytelen ez a nagy orosz barátság, Pressman amerikai nagykövet rögtön tiltakozott is emiatt.

A 4iG is megszívhatja Orbán nagy  orosz barátságát  ugyanis a magyar miniszterelnök még Merkel német kancellárral állapodott meg arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvenc informatikai cége részt vegyen a magyar-német közös hadiipari fejlesztésekben. 2019-ben még nem folyt háború Ukrajnában, de 2022 február 24 óta emiatt Oroszország pária lett Nyugaton. Orbán ettől még nyugodtan parolázhat Putyinnal, de kérdés: ezek után ki parolázik vele a NATO-ban, mely teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben.

Lengyel választások: Orbán magára maradhat Brüsszelben

Bár Oroszország Ukrajna elleni agresszióját illetően igen eltérőek a magyar és a lengyel kormány nézetei, de Brüsszelben kölcsönösen védelmezték egymást. Nemcsak a barátság indokolta ezt a véd és dac szövetséget, de az is, hogy az Európai Unió mindkét államtól visszatart jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy mind a magyar mind pedig a lengyel kormányzat megsérti a jogállami normákat.

Orbán így beszélt a lengyel választások tétjéről a Kossuth rádióban: ”Brüsszelben abban reménykednek hogyha Lengyelországban baloldali kormány jön a választások után, akkor Magyarország magára marad, és könnyebben elbánhatnak velünk. De hogyha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor Brüsszelnek kell engednie. Ha tehát Varsóban maradna a konzervatív kormány, akkor az felgyorsíthatja a magyarországi uniós pénzek kifizetését is.”

A PiS megnyerte a választást, de nem szerzett elég szavazatot stabil kormány megalakításához, ezért minden bizonnyal a három ellenzéki párt alakíthat majd kormányt Varsóban, élén azzal a Donald Tuskkal, aki Magyarországra is eljött, hogy kampányoljon Orbán Viktor ellen 2022-ben. Tusk egyik legfontosabb ígérete az volt a választási kampányban, hogy “ha én leszek a miniszterelnök, akkor megindulnak az uniós euró milliárdok Lengyelország irányában.”

Orbán Viktor számára tehát a lengyel szövetséges valószínűleg elveszett, sőt Brüsszel nyert egy határozott támogatót. Orbán Viktor Fico szlovák miniszterelnökben reménykedhet, de újdonsült barátja, a baloldali nacionalista politikus igen pragmatikus, és aligha akarja vásárra vinni a bőrét az ő “Viktor barátjért”.

Változtat – e Orbán?

Egyelőre aligha: brüsszeli és washingtoni figyelmeztetés ellenére elutazott Pekingbe az Új Selyemút csúcstalálkozóra. Ez önmagában még nem csapja ki a biztosítékot az Egyesült Államokban és az Európai Unió központjában, de az már igen, hogy a miniszterelnök Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Akit Nyugaton páriaként és körözött háborús bűnösként kezelnek azóta, hogy tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Orbán kitart oroszbarát politikája mellett akkor is, ha annak nyilvánvalóan nagy a kockázata. Közben viszont nem utazik el Kijevbe, ahol már minden uniós tagállam vezetője járt. Orbán és Putyin közös titka nagyon is érdekli a CIA-t hiszen Magyarország a NATO tagja.

Ki oszt meg információkat egy olyan tagállammal, amely nyíltan az ellenfél vezetőjével diskurál?!

Orbán a demokrata adminisztráció bukására számít Washingtonban, és arra, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba. Trump egy választási beszédében viszonozta is Orbán Viktor lelkes támogatását: ”Magyarország vezetője, amikor arról kérdezték, hogy mit ajánlana Joe Bidennek, hogy rendbe tegye a világot, akkor azt válaszolta: elég egyetlen dolgot tennie, visszahozni Donald Trumpot! Ő Orbán Viktor, a legerősebb vezető. Nagyon erős ember.”

Csakhogy a lengyelországi választás eredménye mutatja, hogy távolról sem mindig azok győznek, akiknek Orbán Viktor drukkol. Akkor pedig jöhet a magány, amely lírai költőknek lehet termékeny időszak, de egy politikusnak maga a halál.

Miért fűtünk orosz földgázzal?

Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy “magyar barátainak” olcsóbban adja a földgázt mintha azt a világpiacon szerezné be Magyarország. Erre hivatkozva kötött hosszútávú gázszállítási egyezményt a Gazprommal Magyarország mondván: az alternatív nyugati megoldások drágábbak.

A tények nem ezt bizonyítják: az orosz földgázért többet kell fizetni mintha azt a világpiacon vásárolnánk meg a holland gáz tőzsde árai alapján. A Népszava számításai szerint júliusban 5 milliárd forinttal többet költöttünk így földgázra. Eddig a plusz kiadás 341 milliárd forintot tett ki. Ez hatalmas összeg, a nyugdíj korrekcióra például 190 milliárd forintot költ a kormány. Nemcsak Magyarország, de a fogyasztók jelentős része is többet fizet a rezsiért. Ez pedig jelentős életszínvonal csökkentő tényező. Még a statisztikai hivatal számai szerint is csökken az életszínvonal Magyarországon méghozzá elsősorban a szegényebb néprétegek körében.

Orbán Viktor politikai pozíciója nem gyengül

Csökkenő életszínvonal és borús perspektíva a világon mindenütt az ellenzéket erősíti, de nem Magyarországon, ahol Orbán Viktor politikai pozíciója szilárd noha gazdaságpolitikája megbukott. Miért? Egyrészt, mert a szegény néprétegek még mindig védelmezőjüket látják a miniszterelnökben a rezsicsökkentés miatt. Másrészt Putyin valóban támogatja “magyar barátait”, de ez Orbán Viktort és körét jelenti. Már a szovjet időkben is Moszkva a földgáz és kőolaj szállításokon  keresztül támogatta “magyar barátait”, akik az olcsó orosz energiát részben Nyugaton adták el, és a felár egy része az ő zsebükben landolt.

Putyin idejében ez annyiban változott, hogy a Gazprombank foglalkozik “Oroszország külföldi barátainak” pénzelésével.

Jan Marsalek osztrák üzletember, aki a brit hírszerzés szerint orosz kém volt a bukott német Wirecard vezérkarában, és jelenleg valahol Oroszországban a katonai hírszerzés vendége, szintén a Gazprombankon keresztül kapta “moszkvai költségtérítését.” A brit kémelhárítás úgy leplezte le, hogy lebukott egy öttagú bolgár kémhálózat Nagy Britanniában, mely Moszkvának dolgozott. A felső kapcsolatuk Jan Marsalek volt. A brit hírszerzés kiderítette, hogy az osztrák üzletembernek már a nagypapája is a moszkvai titkosszolgálatnak dolgozott azokban az időkben amikor Ausztria egy része szovjet megszállás alatt állt – 1945-1955.

A brit hírszerzés megszerzett egy listát, mely a Gazprombank által támogatott nyugati politikusok és prominens személyek névsorát tartalmazta. A listát átadták az Egyesült Államoknak, ezért

Magyarország washingtoni nagykövetsége érdeklődött: találtak-e magyar nevet a listán? Mosolyogva azt válaszolták az amerikai hatóságok, hogy egyelőre nem…

Részvényes – e Orbán Viktor a MET-ben, a földgáz kereskedésből igencsak jól profitáló, Svájcban bejegyzett cégben? Lantos Csaba, aki sokáig az igazgatótanács elnöke volt a MET-ben, többször is cáfolni kényszerült ezt az információt. Svájcban bejegyzett cég nem köteles kiadni a részvényesek adatait, Lantos Csabát viszont Orbán Viktor bevette a kormányába. Jelenleg ő az energia ügyekkel foglalkozó miniszter. A MET egykori biztonsági főnöke jelenleg Orbán Viktor elsőszámú titkosszolgálati tanácsadója.

Az átlagos magyar háztartás rezsi költsége a család jövedelmének 20-30%-át teszi ki míg Európa nyugati felén ez 8-15%.

Európai szegényházban a magyar tanárok

Pedagógus napon az Európai Unió közzétette a számokat a tanárok éves fizetéséről, és egyáltalán nem meglepő módon Magyarország a legszegényebb kategóriába került.

A pedagógusok fizetéséből nem lehet tisztességesen megélni Magyarországon: az átlagfizetés nem éri el az évi 10 ezer eurót a pályakezdők esetében. Dániában viszont ez 50 ezer euró fölött van. Bulgária,  Lengyelország, Lettország és Románia tanárai szűkölködnek az európai szegényházban. Mindez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP az Európai Unióban.

Miért nem stratégiai ágazat az oktatás a nemzeti együttműködés rendszerében?

Mert itt keveset lehet lopni! A kleptokrácia rendszerében ez döntő fontosságú szempont. A hatalom úgy gondol az országra, ahogy a gyarmatosítók szoktak: az elit számára ott a magánoktatás, a nép pedig azt kapja, amit az alulfinanszírozott közoktatási rendszer nyújtani tud.

Orbán Viktor számára az oktatás rendészeti probléma, nem véletlenül kapta azt meg Pintér Sándor belügyminiszter. A világon sehol sincs olyan kormány, melyben a belügyminiszer felügyelné az oktatást. Orbán Viktor államvédelmi logikája szerint viszont rendészeti kérdést jelent az oktatási rendszer, mert a tehetséges fiataloknak, ha nem a pénzes elithez tartoznak, akkor nem jut lehetőség olyan tudás megszerzésére, mellyel kiemelkedhetnének a szegénységből.

Évekkel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök egy őszinte pillanatában elismerte: a Kádár rendszerben neki módja volt a kitörésre míg a demokrácia idején erre aligha kínálkozna lehetősége! Az eredmény: a magyar társadalom megfagyott, három részre szakadt az ország – ahogy ezt Bogár László, a miniszterelnök lelkes ideológusa elismerte: a pénzes elit 5%, amely birtokolja a javak 80%-át, a nép amely a lakosság 80%-át alkotja mindössze 5% tulajdont mondhat magáénak. Kettőjük között a középosztály, amely működteti a társadalmat. Ide tartoznának elvben a pedagógusok is, a jóléti államokban ez a helyzet, de Magyarországon nem!

A tanárok a szegény többséget gyarapítják, amelyet ráadásul arra kell nevelniük, hogy “állapotuk örök”, mert még a feljutás a lecsúszó középosztályba is álom a többség számára. Az elitbe csak az kerül be, akit a hatalom kiválasztott.

Illetve aki időben emigrált mint a két magyar Nobel díjas: Karikó Katalin és Krausz Ferenc.

Orbán és az uniós pénzek

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

Jöhet Brüsszelből az uniós milliárdok egy része, ha…

Jöhet pénz az uniótól. Ha “innen” nézem bevált Orbán obstrukciós zsarolása, ha “onnan” nem számítunk annyit, hogy ne adjanak valami számukra jelentéktelen engedményt ahhoz, hogy egy fontos célt elérhessenek, ha már selejtet engedtek a fogaskerek közé.

13 milliárd euró érkezhet amennyiben a magyar diplomácia támogatja a közös uniós költségvetés megemelését, amely elsősorban Ukrajna megsegítésére vált szükségessé. Brüsszel összesen 22 milliárd eurót blokkol arra hivatkozva, hogy a nemzeti együttműködés rendszere leépíti a jogállamot és korlátozza a sajtószabadságot. A Financial Times értesülései szerint a pénz, amelyre nagyon is szüksége lenne a magyar költségvetésnek, még az idén megérkezhetne. Épp most jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy magasabb lesz a költségvetése hiánya a tervezettnél. Az Európai Unió költségvetésébe nem tervezték bele az ukrajnai háborút, ezért annak finanszírozása gondot jelenthet. Különösen azután, hogy a jövő évi amerikai költségvetésből kivettek egy 6 milliárd dolláros tételt, amely Ukrajna támogatását szolgálta volna. A döntés az ellenzéki republikánusok kérésére történt, és Biden elnök elfogadta a kompromisszumot. Az Egyesült Államokban egyre kevésbé népszerű az ukrajnai háború támogatása, és ezt Biden elnöknek is figyelembe kell vennie, mert már zajlik a választási kampány, és a 80 éves államfő még négy évet szeretne a Fehér Házban.

66 milliárd euróval magasabb uniós költségvetés

Ez a brüsszeli bizottság javaslata, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia hiszen az ő befizetésükről van szó. Felmerülhet persze a közös hitel felvétel is, de ehhez is egységes állásfoglalás szükséges. Ukrajna a 66 milliárd euróból 50 milliárdot kapna – legalábbis ennyit jelentett be Ursula von der Leyen asszony.

Lindner német pénzügyminiszter erre reagálva kijelentette: nincsen több pénz a német költségvetésben Ukrajna támogatására. Magyarország eddig ellenezte a közös uniós költségvetés megnövelését.

Ukrajna is tisztában van a téttel: ezért vette le az OTP bankot a szankciós listáról.

A magyar diplomáciának ez fontos követelése volt.

Orbán Viktornak most döntenie kell: elfogadja-e a Brüsszel által felkínált kompromisszumot. Ha békejobbot nyújtana Brüsszelnek, akkor sokat javítana a magyar gazdaság eléggé kétségbeejtő helyzetén nemcsak azért, mert a beérkező eurómilliárdok jót tesznek Magyarország pénzügyi helyzetének hanem, mert a pénzpiacokat figyelő óriás bankok azt látják, hogy az Európai Unió megenyhül Magyarország iránt, és ezért nem oly méregdrága kölcsönöket kínálnak mint eddig.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK