Fontos

Még mindig sunyít a kormány a vakcina-szerződésekről

Végtelenül vérlázító, ahogy a kormány kommunikál a járvány okozta vészhelyzetben: kérdésekre nem, vagy csak alig válaszolnak, a fontos információkat legtöbbször eltitkolják, konkrét tényekről pedig nem ritkán egyszerűen hazudnak – írja Ujhelyi István EP képviselő.

Fontos határt léptek át nemrég azzal, hogy immár az eddig egyébként szakmainak mutatott (vagy legalábbis próbált) operatív törzsi tájékoztatókon is időnként már nyílt pártpolitikai propagandát tolnak, ahogy az oltási regisztráció után szétküldött „tájékoztató levelek” között is akad olyan, amely érdemi információ átadás helyett leginkább hazugságra épülő kormányreklámot folytat.

Így tesznek például az Európai Unió keretmegállapodása alapján hazánkba és más tagállamokba érkező, az Európai Gyógyszerügynökség által biztonságosnak ítélt oltóanyagok leszállításával, annak esetleges lassúságával kapcsolatban is. A kormány folyamatosan Brüsszelre, az európai közösségre és az egységes magyar ellenzékre mutogat, ezzel hárítva azt a felelősséget, amelyet egyébként kizárólagosan neki kell viselnie.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy az Európai Bizottság a tagállamok bevonásával, részvételével és felügyeletével kötötte meg az oltóanyagokra vonatkozó keret-megállapodást a gyártókkal, ráadásul a kormányok által leadott mennyiségi és típusigény alapján.

Mint Ujhelyi elmondta a tagállamok egyénileg egyeztették a cégekkel azokat a részleteket, hogy pontosan mikor, hova és mennyi vakcinát szállítsanak a vállalatok, vagyis a kormány – miközben folyamatosan Brüsszelre mutogat – pontosan tisztában van a vonatkozó információkkal. Az átfogó, részletes (és a nyilvánosság elől egyébként érthetetlen módon mindmáig titkolt) oltási tervet is nyilván ezen egyéni megállapodások alapján dolgozták ki. A kormány mégsem hozza nyilvánosságra ezeket a szerződéseket, hiába kértük szépen és határozottan, hiába nyújtottunk be ezzel kapcsolatos, közérdekű adatigénylést, a minisztériumokban továbbra is csak sunyítanak.

Orbán Viktor és kormánya akkor járna el felelősen és tisztességesen, ha terítené a lapjait. Ha világosan bemutatná, hogy milyen szerződéseket kötött az oltóanyagokra. Jogunk van tudni, hogy mennyi pénzt és milyen feltételekkel költött el a vakcinákra; jogunk van tudni, hogy mi szerepel a vonatkozó dokumentumokban! Sőt, miután jelentős mennyiségű vakcina leszállításáról kötött megállapodást a napokban a külügyminiszter Moszkvában, jogunk van azt is megismerni, hogy milyen összegről van szó, milyen pontos szállítási ütemezéssel és milyen feltételekkel. Csak nyílt és őszinte tájékoztatás erősítheti a védekezés hitelességét, ami erősítené az emberek biztonságérzetét is, az pedig növelné az oltási hajlandóságot.

Ahhoz, hogy mielőbb visszatérjünk a normális és nyitott életünkhöz, tömeges és eredményes átoltottság szükséges.

Ennek részletei, feltételei és keretei azonban továbbra is homályba vesznek. Ez így nem felelős kormányzás.

Orbán tömeges “oltakozást” vízionál

Hiába beszél Orbán húsvétra többmillió beoltottról, az ellenőrizetlen vakcinák csak csökkentik az oltási kedvet – nyilatkozta Barkóczuy Balázs a DK szóvivője.

A miniszterelnök ma reggeli, szokásos Kossuth rádióban tartott szeánszán 3 és félmillió koronavírus ellen beoltott magyart vizionált húsvétra. Orbánnak nem kisebb szereplő mond ellent, mint maga a valóság, ugyanis eddig kevesebb mint 400 ezren kapták meg az első oltást, míg a másodikat alig 140 ezren. Vagyis teljesen világos, hogy a kormányfő a bizonytalan eredetű és hatékonyságú orosz és kínai vakcinától várja a csodát.

A Demokratikus Koalíció álláspontja továbbra is egyértelmű:

mindenki oltassa be magát, de csakis az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, megbízható és biztonságos vakcinával!

Szomorú, hogy a magyar kormányfő még mindig nem érzi át annak felelősségét, hogy a bizonytalan eredetű és hatékonyságú vakcinák erőltetésével pont ő csökkenti az oltási kedvet. Orbánnak ahelyett, hogy a harmadik hullám kapujában több tízmilliárd forintnyi közpénzt felemésztő álkonzultációk kitöltésére biztatja a magyarokat, inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy minél több adag biztonságos, az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyag érkezzen hazánkba.

A DK nemet mond a felhatalmazási törvény meghosszabbítására!

A kormány a mai parlamenti ülésnapon kezdeményezni fogja a felhatalmazási törvény meghosszabbítását, amihez az ellenzék támogatását kéri – áll a Demokratikus Koalíció fracióvezető helyettesének közleményében.

A Demokratikus Koalíció egészen elképesztőnek tartja az fideszes pánikkormány pofátlanságát, hiszen az elmúlt hónapokban pontosan láttuk, hogy Orbánék mire használták a teljhatalmat:

százmilliárdokat osztogattak szét saját oligarcháiknak és strómanjaiknak, miközben kivéreztették a magyar önkormányzatokat, és amíg az egészségügyért is felelős Kásler Miklós Dr. Csontot játszott, Szijjártó kezébe adták az itthon felhasználható vakcinák engedélyezését.

Most pedig utólag kérnek felhatalmazást mindezekre.

A Demokratikus Koalíció nemmel fog szavazni a felhatalmazási törvény meghosszabbítására.

Orbán tagjai hiába is szeretnének a felelős politikus pózában tetszelegni: amikor lehetőségük lett volna rá, nem jöttek el az ellenzék által kezdeményezett vitanapra, semmilyen, a védekezéssel kapcsolatos információt nem adtak ki, helyette módosították az Alaptörvényt, a választási törvényt, és kinyírták a Klubrádiót – sorolja fel a közlemény a DK által kifigásolt kormányzati intézkedéseket a közlemény.

Demokraták ezt az ámokfutást semmilyen formában nem támogathatják!

Ahol a kérdésben a válasz

A konzultáció, általános fogalma szerint, két vagy több, független és autonóm szereplő közötti önkéntes együttműködés, amelynek célja egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése, befolyásolása; adott esetben közös vélemény kialakítása.

A nemzeti konzultáció meglehetősen megosztó téma a választók között. Vannak olyanok, akik csupán a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét látják ezekben a kérdőívekben. Mások erőltetett és felesleges kampánytevékenységnek és egyszerű manipulációnak bélyegzik az Orbán kormány által 2010-ben életre hívott levelezősdit.

A nemzeti konzultáció egy politikai eszköz, egy kérdőív, melyet a kormány küld ki a legtöbb magyar választókorú állampolgárnak. A kérdőív kitöltése és visszaküldése megoldható hagyományosan postai úton és online platformon egyaránt. Ezek a kérdőívek a kormány által összeállított kérdéseket tartalmazzák.

A konzultációs kérdőívek funkciójukat tekintve sokrétűek. Finoman szólva a valóságtól távolabb álló értelmezés szerint a kormány egyszerűen csak kikéri az állampolgárok véleményét olyan kérdésekben, melyek sarokpontjait adják a politikai terveinek, törekvéseinek.

Egy másik, a realitással közelebbi kapcsolatot ápoló magyarázat szerint

a nemzeti konzultációk sokkal inkább a választások közötti időszak, politikai kampányának fontos elemeiként jelennek meg a kormányzati kommunikációban.

Ez a magyarázat nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kormány valóban kíváncsi lenne az emberek véleményére. Azonban az állampolgárok véleményének megismerése, ebben a felfogásban csupán a sokadik helyen áll, a politikai racionalitás által kialakított hierarchiában.

Az adott politikai erő, jelen esetben a Fidesz-KDNP elsősorban a nemzeti értékek kifejezésére, szavazói mobilizálására és politikai témák kijelölésére alkalmazza a nemzeti konzultáció intézményét.

A konzultációban szereplő kérdések többsége egyszerűen megválaszolható. A közérthetőség végett az összetettebb gondolkodásra okot adó tartalmat csupán nyomokban lehet felfedezni a kérdések leírásában.

Kormány oldalról a konzultáció melletti érvek általánosan a demokratikus elvekből vezethetők le, miszerint a konzultációs kérdőív kitöltésével a választók kifejezhetik véleményüket, álláspontjukat, fontos politikai kérdésekben. Hozzájárulhatnak a választók a kormány politikájának alakításához.

Ahogyan az lenni szokott a kormány és az ellenzéki oldal abszolút másként tekintenek a nemzeti konzultáció, most már az évek alatt megtűrt, megszokott intézményére.

A kérdőívekkel kapcsolatban fontos kiemelendő tény, hogy a nemzeti konzultációk erősítik az egyes jövőben érvényesíteni kívánt törvények és intézkedések legitimitását.

A kormány könnyedén előhúzhatja a népakarat kártyáját amikor szükségesnek érzi. A pártszövetség kétharmados felhatalmazása mellé, időről időre hozzászegődik a konzultációkat kitöltő és visszaküldő, korántsem elhanyagolható tömegek hangja és akarata.

Az ellenzékkel szimpatizálók és az ellenzéki pártok a legtöbbször éppen a demokratikusság hiányát róják fel a rendszer leginkább meghatározó elemeként. A kormány érvelése a konzultációk mellett meg pont a demokratikusságra épül.

Mindenesetre a konzultáció egy roppant hatékony eszköz a Fidesz-KDNP saját szavazótáborának mobilizálására. A milliós nagyságrendű válaszból is látható, hogy nagy számban, elsősorban a Fidesz-KDNP pártszövetséggel szimpatizálók, élnek a konzultáció adta lehetőséggel.

A kormány a felsoroltak mellett gyakran érvel azzal, hogy a konzultációs kérdőívek fegyvertényezőt nyújtanak Brüsszellel, vagyis az Európai Unióval szemben.

Az ország szuverenitásának megerősítését és a választók egyértelmű akaratát tükrözik a nemzeti konzultációk eredményei. Ugyanez a retorika köszön vissza a hazai politika játszóterén is. Amikor az ellenzéki pártok bírálják a kormányt tevékenysége miatt, akkor a kormány gyakorta használja hivatkozási alapként a konzultációk eredményét és eredményességét.

Az ellenzék számára a konzultációkkal kapcsolatban az egyik leginkább szemet szúró negatívum az a felmerülő költségek mértéke.
Az időről időre kiküldött konzultációk költségei változók, azonban általában 200 millió és 1 milliárd forintnyi anyagi ráfordítás volt eddig a jellemző a már kiküldött konzultációk esetében.

Az ellenzék feleslegesnek és drágának tarja a nemzeti konzultációkat.

Elmondásuk szerint másra költenék a fentebb leírt közvagyont.

A másik legfontosabb konzultációk ellen felhozott érv szerint a konzultációt a kormány kampányra és az állampolgárok manipulálására használja. Már a kérdések megfogalmazása is arra utalhat, hogy a leírt eldöntendő kérdések magukban hordozzák a logikus és egyszerű választ, ami jellemzően a kormány akaratához áll közelebb.

A kérdőívek szakmaiságát is sokan vitatják. Mivel az egyszerűen megfogalmazott, közérthető kérdések a legtöbb esetben kiölik az esetlegesen szükséges szakmai hátteret, mely a választók segítségére lehetne a felelős döntés meghozatalában.

A magukat a kormány ellen meghatározó politikai pártok és szimpatizánsaik mindezek mellett korrupciót sejtenek a konzultációk megvalósítása mögött.

A tematizálás

A nemzeti konzultáció, mint eszköz tulajdonképpen egy kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenységnek is megfeleltethető. Ezen okból kifolyólag fontos szerepet játszik a Fidesz-KDNP tematizáló tevékenységében. Amennyiben egy politikai erő képes tematizálni a közbeszédet, úgy elmondható róla, hogy különleges hatalom birtokosa.

A közvélemény tematizálása egy nagyon fontos, sőt elengedhetetlen tevékenység a politika világában.

Ami a különféle elterelő témák bedobálásában és témák aktualizálásában nyilvánul meg leginkább.

Amikor egy politikai erő egy megadott témát beemel a közbeszédbe és a politikai közösség fontos, közös ügyeként jelöli meg, akkor már tematizáló tevékenységet végez.

Nem is szükséges éveket visszautazni az időben, hogy találjunk egy olyan témát, melyet a kormány beemelt a közbeszédbe. A bevándorlás és Soros György elleni kampány, mely évek óta végig kísérte az emberek életét is ilyen. De ilyen volt a nyilatkozatok és intézkedések egész sorozata, mely az „állítsuk meg Brüsszelt” politikai szlogen alatt fut, még a mai napig is, változó intenzitással.

Az teljesen biztos, hogyha a kormány nemzeti konzultációt indít, a sajtó és a politikai elemzők éhes disznóként vetik rá magukat a kérdőívekre, hogy megfejtsék a kérdések mögötti szándékok kesze-kusza összefüggéseit.

Néhány kérdés, néhány értelmezés

A teljesség igénye nélkül, kiragadunk néhány kérdést a konzultációs kérdőívekből, hogy értelmezzük, milyen üzenetet közvetítenek a választók számára.
Egy kérdés a 2015-ben kiküldött nemzeti konzultációból, melynek címe: Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról

„Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontos kérdésnek a terrorizmus térnyerését (franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?”

Ezen kérdéssel kapcsolatban tudni, hogy a válaszadók 70,49%-a „nagyon fontos” választ jelölte meg, a „fontos” és „nem fontos” opciók ellenében. Ez a szám teljesen érthető a feltett kérdés tükrében.

Ennek oka egyszerű, maga a kérdés megfogalmazásának módja logikus választ rejt magában.

A világ sokféle kultúrát és népet tömörít, azonban egy fejlett, globalizálódott és civilizált társadalomban az állampolgárok alapvetőnek tartják biztonságuk fontosságát. Ebből következik, hogy az embereket igenis érdekli a terrorizmus témája. Önnön és szeretteik biztonságának féltéséből adódik, hogy követik a terrorizmussal kapcsolatos történéseket. A magyar politikai kultúra egyik legfőbb jellemzője is a biztonság utáni általános vágy. A magyar politikai kultúráról és jelentőségérő itt írtam bővebben.

Egy ehhez hasonló eszmefuttatás nélkül is evidens a válasz a legtöbb ember számára, illetve így már körvonalazódik a kérdés valódi célja, mely nem más, mint a politikai álláspont kifejezése és a választók fenyegetettség érzésének tudatos növelése.
A következő kérdés a 2011-ben kiküldött szociális konzultáció egyik kérdése.

„Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?”

A kérdés felvetése ebben az esetben releváns. A munkanélküliekkel való bánásmód megítélése egy igencsak megosztó téma. A kormány álláspontja azonban világos. A kormány jóléti politikája alapvetően konzervatívnak nevezhető. Mivel a legtöbb szociális támogatás és segély munkaviszonyhoz van kötve.

A munkanélküliek és a szociális hálón kívül rekedt társadalmi rétegeknek a kormány politikai víziója ellenséges lehet. Ezen konzultáció előre vetítette a politikai értelemben vett jövőt, mely később a közmunkaprogram képében vált valósággá.
Még két konzultációs kérdés a Nemzeti konzultációból, mely a családok védelméről címet viseli.

„Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek joguk van anyához és apához?”

Maga a kérdés egyszerű, azonban mélyebb tartalmat hordoz magában. A kérdés másként megfogalmazva úgy is hangozhatna, hogy: Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint gyermekeknek joguk van a Fidesz-KDNP által elismert, valódi családmodellhez, melyben egy anya és egy apa van, a gyermekek mellett. Mivel ismeretesek a kormány családpolitikai törekvései és álláspontja, meghatározható, hogy jelen esetben nem a nagyarányú válások számát kívánja csökkenteni a kormány, hanem sokkal inkább a tradicionális keresztény alapú családmodellt igyekszik elterjeszteni a köztudatban.

Ez természetesen nem foglalja magában a homoszexuális kapcsolatban élőket,

a gyermeküket egyedül nevelő, gondozó szülőket. A kívánatos családmodell az apa, anya és gyerekek köré épül.

Valószínűsíthető, hogy a jövőben a kívánatos családmodellt erősítő intézkedések nagyobb reflektorfényt kapnak. Ebbe persze a szegényebb rétegek nem férnek bele, hiszen akkor őket lélegeztetőgépre helyezné a kormány. A kormány egyik pillanatról a másikra, nem lenne képes megszüntetni a szegénységet Magyarországon. Ez egy túlontúl összetett és hosszútávú terv megvalósítását igénylő feladat, mely támadási felületet nyújt a többi politikai erőnek a Fidesz-KDNP kritizálására. A konzultáció sem foglalkozik a szegénység kérdésével. Ez nem is meglepő, hiszen a kormány nem akarja felszítani a kritikus érzelmeket a választók körében.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?”

Magyarország súlyos demográfiai problémákkal néz szembe. A népesség szapora fogyása és elöregedése, jelenleg is kihívásokat állít a teljes magyar társadalom és a kormány elé. Néhány évtizedes távlatban pedig a jelenlegi nyugdíjrendszer sem tartható fent.
Az aktív korú népesség fogyása és a teljes népesség körében tapasztalt alacsony születésszám korrigálására, a bevándorlás egy megoldás lehet, de a kormány szemében egy rossz megoldás.

A kormány élesen bevándorlásellenes szemléletmódja találkozik a magyar demográfiai valósággal. A bevándorlás és a család politika összefüggése ebben a kérdésben kerül kifejtésre.

A kérdés semmit nem vetít elő a jövőre nézve, amit eddig nem tudtunk volna. A kormány kommunikációjában ellenzi a bevándorlást és támogatja a hazai családokat.
Összességében elmondható, hogy a nemzeti konzultációk kérdései üzenet értékűek.
Mindegyik kérdés aszerint van kialakítva, hogy tükrözze a kormány álláspontját az egyes témákban. A legtöbb „helyes” válasz, mely egyenesen következik a kérdésből valójában az a válasz, amit a kormány tagjai is bejelölnek a konzultáció kitöltésekor.

Tiltakozunk az egyetemek elrablása ellen!

Az Orbán-rezsim az egyetemek elrablásának folyamatában fokozatot váltott az elmúlt napokban: statáriális eljárásban öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába.

Az eljárás során a kormány illegitim eszközök egész sorát vetette be: megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz.

Az egyetemi vezetők az ITM-ben tudták meg, hogy “önként” fogják alapítványi kézbe adni az egyetemeiket, különben nem részesülnek az 1500 milliárdos uniós fejlesztési forrásból.

A döntő szavazás napján maga a miniszterelnök is melegen ajánlotta az elköteleződést az egyetemeknek a “modellváltás” mellett.  Az MTVA a szenátusi szavazásokat napokkal megelőzően már kész tényként tálalta az egyetemek átalakítását.
A kormány kommunikációjára mindvégig jellemző volt az érintettek bizonytalanságban tartása, megtévesztése, a folyamatos dezinformáció, a hitegetés, a valós információk visszatartása, elhallgatása és a kettős beszéd. 2020 nyarán Palkovics László még azt állította, hogy “a legnagyobb intézmények ‒ köztük a három vidéki tudományegyetem, valamint a SOTE, az ELTE és a Műegyetem is ‒ állami fenntartásban maradnak, így fejlesztik őket tovább”.

2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. 

Csak január közepén szivárgott ki az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy február 9-én már a parlament elé terjesztik a jogszabály-módosítást.
Az érintett egyetemek vezetői végrehajtották a rájuk kiszignált feladatot, meg sem kísérelték elérni, hogy időt kapjanak alapos hatástanulmányok készítésére, érdemi viták lefolytatására. Az erőltetett ütemű folyamat nem tette lehetővé, hogy az egyetemi polgárok érdemben megvitassák az átalakítás kérdését. A rendkívüli helyzetben egyes érintett egyetemi karokon spontán plénumok szerveződtek, amelyeken a többség elutasította az erőszakos átalakítást. Voltak olyan hivatalos fórumok, ahol egyes hozzászólókat megfélemlítették, beléjük fojtották a szót, illetve ahol szabálytalanul bonyolították le a szavazást.

A magyar kormányzat szégyene, hogy az ötvenes éveket idéző módszerekkel hajtanak végre alapvető szerkezeti és tulajdoni változtatásokat a magyar felsőoktatásban.

Az alapítványosítás a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hiszen fideszes oligarchák kezébe kerülnek az óriási fejlesztési források és értékes ingatlanok, amelyek így “elveszítik közvagyon jellegüket”.
A tervezett átalakítások megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét.

Megszűnik az oktatók közalkalmazotti státusza, ezzel megkezdődhet a tömeges elbocsátás. Mindez az értelmiség elleni totális háború újabb állomása, ami egyben az egész magyar társadalom ellen irányul.

Magyarország elrablása több mint tíz éve zajlik, egyre erőszakosabb módon, egyre arcátlanabbul. A veszélyhelyzet miatti gyülekezési tilalmat a kormány a magyar nép, a magyar emberek elleni intézkedésekre használja fel. Az alapítványosítás nem a köz javát, a hazai felsőoktatás és kutatás minőségének javítását, hanem a hatalmon lévők érdekeit szolgálja.
Az erőszakos átalakítás lehetővé teszi, hogy nagymúltú egyetemek a Fidesz pártkatonái által irányított magánalapítványok kezébe kerüljenek, ezzel biztosítva a felsőoktatás feletti uralmukat a NER bukása utáni időkre, akár az örökkévalóságig

Az Oktatói Hálózat tiltakozik a kormány oktatás- és tudományellenes politikája, a magyar felsőoktatás elrablása, az egyetemi szabadság eltiprása ellen!

Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását!
Szolidárisak vagyunk a tiltakozó egyetemi polgárokkal, és felkérünk minden felelős állampolgárt és szervezetet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa harcukat és lépjen fel az alapítványosítás ellen.
Budapest, 2021. február 5. Oktatói Hálózat

A kormány újra pályázhat a SURE-pénzekre

Sikerült elérni, hogy az uniós munkahelyvédelmi program (SURE) több mint kilencmilliárd eurós maradvány összegére újra pályázhassanak a tagállamok, így Magyarország is. Vagyis van megfelelő forrás arra, hogy a szolgáltató- és szórakoztatóipar munkavállalóinak érdemi segítséget lehessen nyújtani – jelentette be szerdai online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista politikus.

Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának alelnöke emlékeztetett: a SURE-program egy olyan 100 milliárd eurós keret, amelyből a tagállamok a munkaerőpiaci válság hatásait tudják enyhíteni részmunkaidős vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatással, illetve önfoglalkoztatóknak nyújtott bértámogatással.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy még tavaly tavasszal épp az általa benyújtott módosításoknak köszönhetően ezt a keretösszeget a turisztikai, illetve a szolgálatói-, szórakoztatóipari szektor érintettjei számára is megnyitották. Bár a magyar kormány először nem akart pályázni erre a keretre, végül mégis benyújtottak egy – a hírek szerint elrontott – igénylést, amelynek eredményeképpen az eredetileg kért összegnél kevesebbet, mintegy 504 millió eurót ítéltek csak meg hazánknak; ennek egyik részletét épp tegnap utalta el az Európai Bizottság.

A szomszédos országok mind ennél jóval nagyobb szeletet tudtak kihasítani a büdzséből, míg a horvátok egymilliárd-, a csehek kétmilliárd-, addig a románok négymilliárd eurót kértek és kaptak Brüsszeltől. Az MSZP politikusa szerint a kormány az elmúlt időszakban ebből finanszírozta például a KATA átmeneti elengedését, valamint – az egyébként eredetileg épp a szocialisták által javasolt – egyszeri ötszázezer forintos juttatást az egészségügyi dolgozók számára.

A sajtótájékoztatón  a politikus bejelentette, hogy tavaly évvégén leegyeztette Nicolas Schmit foglalkoztatáspolitikáért és szociális jogokért felelős biztossal – aki ezt levélben is megerősítette a magyar képviselőnek -, hogy a SURE-program keretében megmaradt, mintegy 9,7 milliárd eurós maradványösszegre a tagállamok újra pályázhassanak a következő hónapokban.

„Felszólítom a kormányt, hogy mielőbb nyújtson be pályázatot az Európai Bizottsághoz és minimum egymilliárd eurós keretösszegre adjon be igénylést. Ebből a pénzből pedig – az uniós szabályokat betartva – visszamenőleg és előre is oldják meg a magyar szolgáltatói szektor öt-hatszázezer munkavállalójának immár tarthatatlanná vált helyzetét. Találtam tehát forrást, a kormány dolga, hogy megszerezze azt!”

– fogalmazott Ujhelyi István. Kiemelte, hogy

az Orbán-kormánynak nem csak hitegetnie kell, hanem kézzel fogható segítséget kell nyújtania az érintett ágazat dolgozóinak, erre pedig ez a forrás egyértelműen lehetőséget biztosít.

Ujhelyi egyúttal megismételte korábban tett javaslatait a jelenleg hatályos, indokolatlan korlátozások újragondolásával kapcsolatban.

Az MSZP álláspontja szerint, ha nem lehet enyhítésekkel életet lehelni az ágazatokba, akkor a kormány felelőssége tisztességes anyagi segítséget nyújtani nekik a talpon maradáshoz.

Kósa Lajos kimaradt

A csengeri örökösnő ügyében az ügyészség néhány hete elkészítette negyvenhét oldalas vádiratát. Negyvenhét gépelt oldalba elég sok bűncselekmény felsorolható, kitérve minden olyan részletre is, ami a vádlott bűnösségét alátámasztja. Az ügyet jól ismerők legnagyobb meglepetésre eddig annak egyetlen szereplőjéről mondható ki teljes bizonyossággal, hogy bűncselekményt követett el, csakhogy ez a személy még tanúként sincs megnevezve a vádiratban!

A tízezernyi oldal vizsgálati anyagból továbbra sem világos, hogy létezik-e az örökség, amihez a “Csengerért” címmel kitüntetett örökösnőnek ismerősei 770 millió forinttal járultak hozzá, hogy a mesés összeghez mihamarabb hozzájuthasson a fent említett kitüntető címmel jutalmazott örökösnő.

Per pillanat még az is eldöntendő kérdés, hogy az örökség mesés e, avagy csupán mese.

Valójában az sem világos, hogy ki hagyta örökösünkre a mesés vagyont, merthogy

az örökségről előbb kapott a német illetékes hatóságoktól értesítést, mint ahogyan az anyakönyvileg nyilvántartott édesapa méltóztatott elhalálozni.

De hát biztosan van ez így, ha az ember hirtelen néhány milliárd euró boldog kedvezményezettjévé válik! Mi ezt nem tudhatjuk, mert viszonylag ritkán hagy ránk valaki néhány milliárd eurót, rám például még senki nem hagyott. Egy autentikusnak nevezhető régi – talán kipcsák eredetű – mondás szerint “anya csak egy van”, apa meg bárki lehet, ha férfi.

A kétes vagyon örökösnője  jelenleg előzetes letartóztatásban várja egyrészt mesés örökségét, másrészt a mostanság elkészült vádirat bíróságon történő megmérettetését.

A vádirat szerint az ártatlanság vélelmének jogi kategóriáján kívül semmi nem utal ártatlanságára.

Idáig teljesen hétköznapi lenne a történet egy megrögzött csalóról és a sok balekról, akik közel egy évtizeden keresztül finanszírozták újabb és újabb, sokszor százmilliós összegekkel az örökösnő és családjának hirtelen jólétét.

Csakhogy rengeteg ellentmondás van ebben az egész sokszereplős és szerteágazó családi és emberi tragédiákkal is fűszerezett ügyben. Ha valójában nem létezik az örökség, az még nem bizonyítja, hogy a csalással vádolt gyanúsított szándékos bűncselekményt követett el. Ugyan számos körülmény szól e feltételezés ellen.  Ezt most nem kívánom kifejteni sem pro sem kontra.

A vádiratot olvasva viszont teljesen egyértelmű, hogy a vádat képviselő hatóság nem  törekedett a teljes igazság kibontására csupán arra összpontosított, hogy született Matkó Mária bűnösségét bizonyítsa, sokszor még a károsultak akarata ellenére is.

Mondhatnánk, hogy ez az ügyészség dolga, de mint laikus kijelenthetem ennél sokkal többet várnak el a polgárok a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől. Borzasztó cinikus álláspont lenne, ha elfogadnánk, hogy az igazságügyi szerveknek nem az igazság kiderítése a feladatuk, hanem a bűnösség bizonyítása. Ebben az esetben különösen nem!

A bűnösség megállapítása a bíróság dolga, de a vád sem hallgathat el olyan tényeket, melyek kétségessé teszik a vádlott bűnösségét.

Merthogy a bíróság csak a kétséget kizáróan bizonyított esetben nyilváníthat valakit bűnösnek. Nem kívánok jogászkodni, de számos ellenérvet tudnék felhozni arra vonatkozóan, hogy

a vádiratban nincsenek kétséget kizáró bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a gyanúsított szándékos bűncselekményt követett el!

Egyetlen olyan szereplőről tudhatunk, aki bizonyíthatóan és kétséget kizáróan bűncselekményt követett el, csakhogy ez a személy nemhogy vádlottként, de még tanúként sem szerepel a vádiratban!

Hogy még véletlenül se lehessen hiányos jogi ismereteimre vagy a gyanúsított ügyvédjének hivatalból elvárható elfogultságára hagyatkoznom egy kívülálló, az ügyben teljesen érdektelen jogásztól kérdeztem meg, aki megerősítette, hogy ha valaki – ráadásul közhivatalt betöltő személy -, ellenszolgáltatást vagy annak csak ígéretét elfogadja, az a Btk. 299. paragrafusa értelmében befolyással üzérkedés miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ennek fényében érthetetlen, hogy olyan személyek meghallgatásától tekint el az ügyészség, akik az eljárás során ki lettek hallgatva és tevőleges szerepük volt a vádiratban megjelölt tények és körülmények vonatkozásában.

Itt van például Kósa Lajos tanú, aki éveken át tartott kapcsolatot a gyanúsítottal. Többször is járt vele együtt külföldön, hogy a hagyatékról a vádlottal együtt banki vezetőkkel tárgyaljanak. A vádlott tájékoztatása szerint is kül- és belföldön igyekezett segíteni a vádlottat abban, hogy hozzájusson a külföldi örökséghez. Baráti és családi rendezvényeken rendszerint családjával együtt a vádlottal ünnepelt.

Ezen tevékenységre tekintettel egyébként a tanú, a tanú édesanyja, és a tanú felesége részére is közokiratban és teljes bizonyító erejű magánokiratban is milliárdos nagyságrendű ajándékot ígért a vádlott, melyet ők az okiratok szerint elfogadták.

Valójában azért nem ment teljesedésbe az ajándék, mert a hagyaték sorsa jelenleg is tisztázatlan.

Számos más történet is közszájon kering, de a fentieknek feltétlenül elégnek kellene lennie  ahhoz, hogy  a teljesen politikai nyomás mentes hazai ügyészségünk már csak a tisztánlátás kedvéért  is megidézze Kósát a bíróság elé.

Azt hiszem pontosan az előző mondatban kiemeltek az oka annak, hogy tisztánlátás helyett becsapott áldozatként kezelték rendőrségi meghallgatásán. Az valószínűleg csak merő véletlen és rosszindulatú rágalom, hogy Kósát még az amerikai követségen is csak Mr. 20%-ként említették debreceni polgármestersége idején.

Mindennek a csimborasszója, hogy a bírósági szakaszba lépő ügyben sem a gyanúsított, de még annak védőügyvédje sem láthatta a teljes iratanyagot. Az ügyvéd ugyan kapott több CD lemezt tele jegyzőkönyvekkel, csakhogy a dolognak az az apró szépséghibája, hogy megnyitásukhoz jelszót nem mellékeltek, anélkül meg nem megnyitható egyetlen fájl sem a lemezen. Kérelmezte ugyan az NNI nyomozóitól, hogy tegyék olvashatóvá a cd-t, akik meg is adták a jelszót, de az bizonyosan valamelyik fegyverszoba kulcsa lehet, mert a cd-ken lévő fájlok egy része még a jelszóval sem nyitható meg!

Azzal tisztában lehetünk, hogy a vádhatóságot mindez nem igazán bántja, de ilyen körülmények között sem a gyanúsított, sem ügyvédje nem tud a tárgylásra felkészülni.

Az ügyvéd kérelmezte az illetékes Járásbíróságot, hogy “mivel körülmények alapján ebben az ügyben az Alkotmánybíróság által is rögzített „fegyveregyenlőség elve” elég súlyosan sérül”, és nem ismeri a teljes nyomozati anyagot ezért vegyék figyelembe, hogy a vádirat és a rendelkezésére álló hiányos nyomozati anyag alapján terjesztheti csak elő indítványait.

További érdekességek is előkerülhetnek a Járásbírósághoz benyújtott indítványok elfogadásának teljesülésekor. 

Például, a védelem indítványozza, hogy végezzenek DNS vizsgálatot az anyakönyvben szereplő időközben elhalálozott apánál, mellyel  bizonyítani kívánják, hogy

apa ugyan csak egy van, de jelen esetben nem az a férfi az, aki az anyakönyvi adatok szerint a vádlott édesapja,

hanem Joseph Wenner a vérszerinti édesapja. A mesés hagyaték is tőle származik, nem a vagyontalanul elhunyt anyakönyvi apától, Matkó Lajostól.

Ezzel megdönthetnék azt a bűnösséget igazoló állítást, hogy az apai örökségről szóló történet korábban keletkezett, mint ahogyan az anyakönyvben szereplő apa meghalt.

De az az indítvány valóságtartalma sem maradna visszhang nélkül, hogy az ügyet kirobbantó Kiskun Tender Kft. sértettnek volt e 2014. január 22 napját megelőzően öt évre visszamenően bármilyen polgári, vagy gazdasági pere volt folyamatban. különös tekintettel olyan per ahol az ellenérdekű fél a Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzata, vagy a Megyei Jogú Város Önkormányzatának valamelyik társasága volt az ellenfél, akár alperesként akár felperesként.

A vádlott azt állítja, hogy ő soha nem járt a Kiskun Tender Kft. székhelyén, a Kiskun Tender Kft-vel kölcsönszerződést nem kötött, tőlük kölcsönt nem kért, hanem

ez olyan „alkotmányos” költség volt, amelyet a vádlotton keresztül kapott meg a címzett hiánytalanul.

Amennyiben a vádlott állítása bebizonyosodna valószínű, hogy jogállami keretek között működő független bíróság előtt Kósa Lajosnak nem csak a Btk. 299. paragrafusába ütköző bűncselekmény miatt kellene felelnie, hanem “alkotmányos” költség elfogadása okán is.

A fentiek tisztázatlansága miatt feltétlenül jogos a kérdés: miért nem szerepel Kósa Lajos a bíróság előtt tetteiről számot adók között akár vádlottként akár tanúként?

Változó víruskoncentráció a szennyvízekben

Két településen ismét emelkedik a szennyvízben a koronavírus koncentrációja – közölte a koronavirus.gov.hu.

A kormányzati honlapon azt írták: az előző hetek csökkenése után a 4. héten országos átlagban ismét emelkedést mutat a szennyvízmintákban az új koronavírus örökítőanyagának koncentrációja.

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy Debrecenben és Nyíregyházán növekvő, míg Győrben, Pécsett és Szombathelyen csökkenő tendenciát mértek a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának mennyiségében. Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Kaposváron, Kecskeméten Nyíregyházán és Szekszárdon mérsékelt, míg a többi vizsgált városban alacsony a szennyvízben mért koncentráció – közölték.

Hruscsov unokája: Orbán keményebb Putyinnál is

Navalnij, Putyin bebörtönzött ellenfele tüntetésre hívta fel polgártársait, akik szép számban tiltakoztak is. Köztük volt Nyina Hruscsova, aki jelenleg Amerikában politológus, de szülőhazájában akarta felemelni szavát az önkényuralom ellen. A Klubrádiónak elmondta, hogy Putyin uralma a végéhez közeledhet, mert a fokozódó gazdasági nehézségek aláássák a népszerűségét. Utána keményebb politikus is jöhet.

Orbán Putyin trójai falova lenne?

Orbán régebbről ismeri a hatalom természetét, és szerintem keményebb is mint Putyin – jelentette ki Nyina Hruscsova amerikai – orosz politológus, akinek a nagyapja Sztálin halála után a Szovjetunió vezetője volt egészen 1964-ig. Orbán hasznos Putyin számára az unióban, sőt kölcsönösen hasznosak egymásnak – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint eltúlozzák az orosz elnök külföldi befolyását.

Andropov árvái

Nyina Hruscsova a Klubrádiónak nem beszélt Putyin támogatóiról, de másutt kifejtette, hogy az orosz elnök egyensúlyoz a különböző frakciók között. Meghatározó szerep jut a szilovikoknak, akik az egykor a KGB tisztjei voltak mint maga Putyin is. Ők foglalták el a nyersanyag szektor vezető posztjait is mint például Szecsin, aki az olajipar meghatározó figurája Oroszországban.

Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban Budapesten volt nagykövet, a KGB élén állt csaknem 15 évig mielőtt a Szovjetunió vezetője lett. Olyan koncepciót dolgozott ki, mely szerint a politikai hatalomnak osztatlannak kell maradnia, de a piacgazdaságban több szereplő kell, hogy dinamikus növekedés alakuljon ki. Andropov nem tudta megvalósítani koncepcióját, mert korán meghalt. Utódai a poszt kommunista államokban az ő receptjével kísérleteznek – változó sikerrel. Ezért is hasonlít olyannyira Putyin és Orbán rendszere. Csakhogy Andropov nem számolt a globalizációval és az informatikai forradalommal, amelyek megváltoztatták a játékszabályokat. Míg a kínaiak fel tudtak ülni erre a hullámra, a Szovjetunió és egykori szövetségesei végzetesen lemaradtak. Ezért ez a térség Hegyeshalomtól Vlagyivosztokig stagnált az elmúlt negyven évben, és jó esélye van rá, hogy a következő korszak is ilyen legyen…

Populista Facebook

Magyarországon és Lengyelországban létrejöhet olyan Facebook, melyen gátlástalanul megnyilvánulhatnak az országok vezetőinek legszélsőségesebb követői is. Orbán Viktor az elsők között csatlakozott…

Korábban a Facebook Trump elnököt és sok populista politikust hozott kellemetlen helyzetbe azzal, hogy törölte közléseiket mondván azok sértik a konszenzust különösen azzal, hogy egyes nemi, vallási vagy nemzetiségi csoportot bírálnak. A Soros György elleni kampányokat folytató magyar kormányzat gyakran járt úgy, hogy propagandistáinak mondanivalóját törölték. Varga Judit igazságügyi miniszter ezért olyan törvényt készít elő, mely megrendszabályozza a Facebookot.

A lengyel példa

Lengyelországban a hatalom a kormánypárti lap főszerkesztőjét bízta meg a nemzeti érzelmű populista Facebook létrehozásával. A Gazeta Polska főszerkesztője hozzá is látott a feladathoz, mely nem ígérkezik könnyűnek hiszen Zuckerberg Facebookját több mint
2 milliárd ember látogatja. Ehhez képest igen nehéz nemzeti alternatívát teremteni …
Arra hivatkoznak, hogy ők nem alkalmaznak cenzúrát.

A magyar példa

A Hundubot egy Belizeben bejegyzett offshore cég hozta létre. Ez azért különös, mert különben a magyar kormányzat az offshore ellen gyakran indít kampányokat. Persze, ha ők maguk csinálják…

40 ezer követője van az oldalnak, a többi között Orbán Viktor is.

Ettől függetlenül a magyar miniszterelnök semmit sem bíz a véletlenre. Választási tanácsadói már régen mondják: manapság a társas média fontosabb a sajtónál. Már a legutóbbi választások idején is minden fideszes jelöltnek volt legalább egy embere arra, hogy a társas oldalakon továbbítsa üzeneteit: népszerűsítse a saját jelöltjét és befeketítse az ellenjelölteket. Mémeket is gyártottak a kormánypárt propaganda központjában, melyeket azután a társas oldalakon terjesztettek.

A Fidesz tehát máris teljes gőzzel készül a jövő évi választásokra, mert Orbán Viktor attól tart, hogy a vírus válság megtépázhatja a hatalom népszerűségét. Márpedig egy gyenge választási szereplés alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet a magyar miniszterelnök még hosszú évekig üzemeltetni akar.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK