Fontos

Koronavírus: újabb fertőzöttek és egy elhunyt vírusfertőzött

343-ra nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Egy újabb idős beteg is elhunyt.

Újabb fertőzötteken mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 343-ra nőtt az itthon beazonosított fertőzöttek száma – olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon.  A fertőzöttek közül 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 329 magyar állampolgár. Elhunyt egy újabb idős – krónikus alapbetegségekkel küzdő – beteg is ezzel 11-re emelkedett az elhunytak száma.

A közlemény ismét hangsúlyozza, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus.

A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek.

A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat, az ajánlásokat és a mától életbe lépett kijárási korlátozásokat.

Ha a gazdaság köhögni kezd… I. rész.

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

A következő napokban megkísérelem összegezni saját véleményemet, dilemmáimat – egy közgazdász és egykori gyakorló gazdaságpolitikus szemével.

1./ A koronavírus járvány hatása a világgazdaság működésére, a napi gazdasági folyamatokra.
A járvány rohamos, világméretű terjedése három egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő hatást fejt ki a világgazdaságra és a napi gazdasági folyamatokra:

– a szerteágazó és bonyolult, többnyire globális termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok felbomlásával, megszakadásával erős kínálati sokk éri a gazdaságot;
– a fogyasztás, termelés, beruházások csökkenésével, halasztásával gyorsan terjedő és növekvő kereslet hiány lép fel a gazdaságban;
– a járvány egészségügyi, társadalmi, veszélyei és romboló hatása humanitárius katasztrófával fenyeget a világ számos országában.

A kínálati sokk a termelés, szolgáltatás és beruházások gyors, helyenként drámai csökkenésével jár. A hatékony, tartalékokat is felhasználó és mozgósító globális lánc nehezen állítható helyre. A kieső alkatrészek, részegységek, anyagok pótlása időigényes, többnyire drága, kezdetben megbízhatósága és minősége is kérdéses. Azzal, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként úgyszólván valamennyi korszerű termék és szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett beszállítója és felhasználója, az onnan származó eszközök hiánya rövid távon pótolhatatlan.

(Ha a kínai gazdaság köhögni kezd, az megfertőzi az egész világgazdaságot.)

De hasonló a helyzet a mélyen integrált gazdaságok esetében is, mint amilyen pl. az EU.
Ez a kínálati sokk ma még kiszámíthatatlan mértékű visszaesést okoz a világgazdaságban és az egyes országok gazdaságában. A recesszió elkerülhetetlen, csak mértéke és tartóssága kérdéses.

A csökkenő kibocsátás egyfelől valószínűleg drasztikus munkanélküliséget, életszínvonal csökkenést, fokozódó szociális és társadalmi feszültségeket okoz, másfelől vállalatok, vállalkozások tömeges csődjével, megszűnésével, de legalább is kezelhetetlen eladósodásával jár együtt.

A kínálati sokk következményei tovagyűrűznek és csökkentik az aggregált keresletet. A munkanélküliség, ill. a csökkenő bérek mérséklik a vásárlóerőt, az emberek többsége elhalasztja nélkülözhető kiadásait, takarékoskodik, a halasztható beruházások leállnak, a fejlesztések lelassulnak – néhány, járvánnyal kapcsolatos kutatás kivételével – , az időszerű pótlás, karbantartás sok helyen elmarad, de legalább is késik.

Mindez keresleti sokkot idéz elő a gazdaságban és mélyíti a recessziót.

A bizonytalan jövő és a fenyegető jelen hatására terjed a pánik a tőkepiacokon, gyors és brutális vagyonvesztés megy végbe.

A pusztító járvány a legfontosabbat, az emberi életet fenyegeti, rettegést szül, pánikot kelt, kétségbeesést okoz. Tömegek érzik reménytelennek helyzetüket, kilátástalannak jövőjüket. Ez a tömegpszichózis bénítja a racionális cselekvést, dühödt haragot vált ki, erőszakos megmozdulások forrása lehet , veszélyezteti a krízis hatékony kezelését és a kibontakozást, talpra állást.

A reménytelen helyzetbe kerülő tömegek – betegek, szegények, munkanélküliek – mozgása és az azokra adott erőszakos válaszok – akár hatósági intézkedések is! – humanitárius katasztrófával fenyegetnek.

A három, egymásra épülő sokk miatt a jelenlegi gazdasági helyzet nem hasonlítható – főleg nem azonosítható – egyik nagy világgazdasági válsággal sem. A világháborúk az emberéletek mellett termelőkapacitások és infrastruktúra fizikai megsemmisülését is okozták, így azok pótlása a háborúk befejezése után viszonylag gyors kilábalást tett lehetővé.

A 29-33-as válság a kereslet gigantikus növelésével (Keynes!) kezelhető volt. A 2008-as hitelválság következményeit enyhítették a monetáris intézkedés csomagok és az állami beavatkozások.

Momentán ezek egyike sem elég a gazdasági krízis kezelésére. Ez nem azt jelenti, hogy a már egyszer kipróbált és hatékony eszközöket ne lehetne ismét alkalmazni – ellenkezőleg: azokat is fel kell használni a válság enyhítésére. Csupán arról van szó, hogy mindez jelenleg kevés, többre és másra van szükség!
Békesi László

(Folyt.köv.)

Szombattól kijárási korlátozás

Magyarország egész területére kijárási korlátozást léptetnek életbe március 28. és április 11. között. Munkavégzés és az alapvető szükségletek céljából lehet elhagyni a lakóhelyeket – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában.

Az élelmiszerboltok, patikák, piacok és drogériák látogathatók lesznek. De a kormány Fb-oldalán lévő tájékoztatás szerint “65 év felettiek csak 9 és 12 óra között” látogathatják ezeket a helyeket – mások viszont ebben az időszakban nem.

Orbán szerint az eddigi korlátozások eredményesek voltak.

„A magyarok fegyelmezetten a társadalmi érintkezések méretét tizedére csökkentették”. A csökkenés most megállt, ezért a további előmozdítására lépett életbe a kijárási korlátozás. Ez hangsúlyozottan nem kijárási tilalom, amikor “egy légy sem repülhet ki”.

A kijárást engedélyező alapos okok között van, hogy a gyerekeket be lehet vinni az iskolák ügyeleteire, ahol ötfős csoportokban vigyáznak rájuk. Ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között a távolságot. – sorolta Orbán, megjegyezve, hogy szabálysértés, ha nem tartják ezt a szabályozást, de “nem az a feladat, hogy büntessék az embereket. Azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés. A rendőröknek segíteniük kell az embereket, hogy betartsák a szabályokat, cél nem a kikényszerítés”.

Szükség esetén azonban akár 5 és 500 ezer forint közötti büntetés is kiszabható.

Kár volt hazudozni

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke  közleményben reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatójára.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány maga bizonyította be, hogy hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról.

A kormány két napja azt hazudja az országnak, hogy az ellenzék veszélybe sodorta a járvány elleni védekezést és a magyarokat azzal, hogy nem szavazta meg a teljhatalom-törvény sürgős parlamenti tárgyalását. – mondja Molnár Facebookon is közzétett nyilatkozatában.

Mi két napja mondjuk, hogy a teljhatalom-törvény elutasításának semmi köze a veszélyhelyzethez, hiszen az ettől függetlenül nem jár le, ehhez nem kell egyetlen ellenzéki képviselő szavazata sem!

A “felelőtlen ellenzék miatt bekövetkezett nemzethalál” helyett Gulyás Gergely miniszter az imént bejelentette, hogy a helyzet fenntartását megoldják miniszteri rendeletekkel, valamint a fenntartók bevonásával.

“Na ugye, ezért kár volt az ellenzékről hazudozni.”

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány az imént maga bizonyította be, hogy a magyarok szemébe hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról. Reméljük, hogy legalább ezek után már fontosabb lesz a kormánynak a járvány kezelése és a válság elleni védekezés, mint az ellenzék bemocskolása. Itt lenne az ideje.

Bizalmat követelve

“Haditervek készítése hétfő reggelre.” – mondja a miniszterelnök. Tessék mondani háború van vagy vírusjárvány? Látja-e, érzi-e  Orbán annak felelősségét, hogy most mi, mind a tízmilliónyian isszuk meg annak a levét, hogy az utóbbi tíz évben haditerveket készített, háborút vívott a civilizált világ ellen ahelyett, hogy a gazdasági konjunktúra hátán – no meg az EU-s pénzek segítségével – az ország jólétének érdekében az egészségügy feneketlen kútjába is tölteni kellett volna legalább annyit, hogy a körülöttünk lévő országokhoz képest ne maradjunk le még inkább?

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. március 21., szombat

Kevéssé hihetjük.

Egy felelős államférfi péntek reggelről ugyanaznap estig nem tesz egymásnak teljesen ellentmondó kijelentéseket, vagy ha mégis, akkor odaáll és elnézést kér tízmilliónktól. Talán elvárható lenne, hogy  ismerje Illyés Gyula örökbecsűjét: „Mert növeli, ki elfödi a bajt

Visszamutogatni sincsen erkölcsi alapja – igaz ez sosem hozza zavarba – hiszen az eltelt harminc év egyetlen átfogó egészségügyi reformját pusztán hatalom megszerzésének eszközeként ő akadályozta meg!  Igen, határozottan állítható, ha csak a fele megvalósul a Molnár Lajos féle egészségügyi reformoknak, akkor most nem kellene a miniszterelnöknek pánikolni és hazudozni mert tudja a mi egészségügyünk még a hétköznapi problémák megoldására sem alkalmas nemhogy egy katasztrófahelyzet elfogadható menedzselésére. Mindannyian jobban jártunk volna, ha csak a kerítést bontja le a Kossuth téren és nem “300 forintos” őrületbe viszi az országot!

Nem az a jó főnök, még vezérlőtábornok sem, aki “mindent” tud, hanem az, ki képes maga köré gyűjteni olyanokat, akik saját szakmájukat a legmagasabb szinten gyakorolják.

Nálunk az egészségügyben illetékes minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat vezetője is akkor teszi a köz számára a leghasznosabbat, ha csupán imádkozik és semmi egyebet nem tesz. Azzal ha nem is használ, de legalább nem árt.

Az Operatív Törzset sem belügyérekkel és katonákkal kell feltölteni hanem  szakemberekkel!

Ha így lenne, az országban nem a hadsereg masírozna fel s alá és nem azzal etetné a  jónépet, hogy a nyugalom biztosítása miatt van szükség a Hősök terén a harckocsikra és városszerte a járőröző géppisztolyosokra akik minden jóérzésű embert inkább felizgatnak és elbizonytalanítanak, mint megnyugtatnak.

Vagy a 140 állami cég katonai felügyeletére mi szükség? Inkább fenyegetés mintsem segítség, főleg, mert sem alkotmányos, sem jogi felhatalmazásuk nincsen – szakértelemről nem is beszélve.

Hetek óta számos hozzáértő szakember minden létező fórumon elmondta mit kellene tenni, de csak ellenzéki károgásnak minősíttette félszáz központilag irányított orgánumában ahelyett, hogy aztán kapkodva, jelentős fáziskéséssel  a háttérben titokban tűzoltást végeztessen nacsalnyíkjaival!

Ugye közhely, ha azt írom nincsen kormánypárti vagy ellenzéki vírus!

Haditerv gyártás és tűzoltás folyik még most is ahelyett, hogy a máshol hatékonynak bizonyult nagy számú teszteléssel vennék elejét a tömeges járvány kialakulásának.

Ezek után előjönni a vészhelyzet idejének meghosszabbítása mellett annak teljhatalommal való megszavazással, a pofátlanságnak is a csimborasszója!

Nem a korlátlan hatalom az orvosság hanem a hatékony intézkedések sorozata

Az ellenzéktől a kialakult helyzetben jogosan önmérsékletet kért, de azt nem várhatja, hogy Bólogató Jánosként befogják a szájukat, azt igen, hogy csak építő jellegű kritikával illessék. (Megjegyzem ebben a helyzetben talán el lehetett volna igazítani Gulyás miniszter urat, vagy a Jobbik jobbszárnyától (aki ma inkább a Mi Hazánk rasszistáival értékazonos) igazolt Kocsis Máté kicsit sem urat.)

Ha az ellenzék megszavazná a T/9790 törvényjavaslatot az a Fidesz számára olyan helyzetet teremtene amikor kénye-kedve szerint visszaélhetne a vészhelyzet  meghosszabbításának és kiterjesztésének felhatalmazásával.

Vajon létezik olyan indok amely alá tudja támasztani akár – vészhelyzet idején is – miért kell törvények fölé helyezni egy végrehajtó hatalmat, amely tíz éve nap mint nap visszaél kétharmados többségével?

Vagy miért kell a médiumok egyébként is fenyegetett, nyomás alatt tartott véleménynyilvánítási jogát korlátozni? A rémhírterjesztőket, a fake news-t gyártókat eddig is felelősségre lehetett volna vonni, igaz akkor a Fidesz, alias kormány által pénzelt médiumoknál dolgozó tollnokokkal lenne tele a börtönök színjátszó csoportja! Különben sem csak a megmaradt nem kormánypárti médiáról van szó, hanem a hatalmat buzgón kiszolgálókról is. Ott az önálló gondolatot pozíciójukat féltő, megfelelési kényszertől dús javakban “vergődő” káderek egymást felülmúló gyilkos cenzúrája fojtja meg!

Végezetül visszatérnék az erőszakszervezetek a mostaninál is nagyobb mértékű felhatalmazásának igényére. Ez semmi mást nem mutat, mint annak a beismerését, hogy az egészségügy összeomlásától joggal félő kormány hatalma biztosítása érdekében előre legalizálni akarja haditervekben már megfogalmazott lépéseit.

Az már csak bónusz, hogy mindezt egy előre aláírt, de kitöltetlen csekken szeretnék az ellenzékkel szentesíttetni. Demokráciában nincs és nem is lehet olyan hatalom amely erre igényt tarthat! Nem kellene az Alkotmánybíróságra ellensúlyként hivatkozni, mert ott is csak a Fideszhez hűségesküvel kötődő alattvalók szolgálnak.

Idézem a pénteken este benyújtott törvénytervezet néhány mondatát:

“Figyelemmel a helyzet rendkívüliségére és a szükséges intézkedések előre nem látható voltára, a javaslat nem határozza meg taxatívan azon intézkedéstétel és normaalkotás körét, amelyet a Kormány gyakorolhat.

A felhatalmazás tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a Kormány intézkedéseit, illetve vonatkozó normáit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatály-meghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét a szabályozási tárgykörük szerint is és nem kizárólag merev hivatkozás útján állapítja meg. Lényeges, hogy ez a felhatalmazás a Kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik.”

A fenti idézeteket akkor sem szavazhatja meg egy demokrata, ha a Kormány iránt teljes bizalommal van, ha tudja, hogy egy konszenzussal született Alkotmány mindenki számára szent és sérthetetlen! Csakhogy nálunk egy vonaton megfogant Alaptörvény van nem Alkotmány! Konszenzusról meg ez a kormánypárt még nem is hallott. Ráadásként, a tíz év alatt a maguk által megfogalmazott Alaptörvényt sem vésték kőbe, ha szükségesnek ítélték egyszerűen módosították, átírták anélkül, hogy bárki véleményét meghallgatták volna.

Felelős vezetőként bizalmunkat elnyerni kellene nem pedig megkövetelni! Főleg annak nem aki azt állítja magáról még sosem hazudott, viszont tíz éve bizonyítja, hogy igazat mondani meg nem szokott.

Parlament járványban

A hétfői parlamenti ülés természetesen a koronavírus-járványról szólt. Meg persze a mai Magyarországról.

Három dolgot emelek ki a hétfőn elhangzottakból. Az első: voltak azonnali kérdések, de látványosan nem voltak rájuk válaszok. A miniszterelnöknek címzett, a járvány kormányzati kezelésére irányuló azonnali kérdések megválaszolásával Nagy István agrárminisztert bízta meg az addigra már távol levő miniszterelnök. Ő pedig szép általánosságokat mondott, de érdemben semmire nem tudott válaszolni. Arra, hogy miért nem tesztelték azokat, akik fertőzöttekkel érintkeztek, persze nem is lehetett válaszolni. De mégis:

ha van az országnak egészségügyért felelős minisztere, miért nem ő válaszol a miniszterelnök helyett, miért az agrárminiszter?

Tekintettel arra, hogy a járvány miatti korlátozások miatt egyes területen tömegesen kerülhetnek veszélybe munkahelyek, Szabó Tímea felvetette: itt az ideje, hogy háromról újra kilenc hónapra emeljék az álláskeresési támogatást. Orbán ezt azonnal elutasította: „… a munkahelyvédelmi akciótervünknek a logikája pont az ellenkezője annak, amit Önök itt elmondtak. A mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni. Azt kell támogatni, hogy a munkavállaló meg tudja tartani, bocsánat, a munkaadó meg tudja tartani a munkavállalóját. Tehát abban kell segítséget nyújtani, hogy ne essenek ki a munkából.

Tehát nem az a cél, hogy pótoljuk a kieső jövedelmüket – ilyenre is lehet majd szükség –, hanem olyan intézkedéseket kell hozni, hogy bent tudjanak maradni.

Szeretném jelezni, hogy Magyarországon a 12 százalékos munkanélküliséget így szorítottuk le 3 százalékra. Mert olyan munkavédelmi akciótervet hirdettünk meg 2010-ben, talán van, aki még emlékszik erre, amely kifejezetten járulékcsökkentéssel és más eszközökkel ahhoz segítette hozzá a munkaadókat, hogy meg tudjanak egyezni a munkavállalókkal, és munkában tudják tartani az embereket (….) Tehát ne azon gondolkodjunk, hogy hogyan kárpótoljuk azokat, akik kiesnek a munkából, hanem első helyen azon gondolkodjunk, hogy senki se essen ki a munkából.
Azért idézem ilyen hosszasan, hogy világos legyen:

Orbán nem érti, hogy ami működhet konjunktúrában, az aligha működhet válságban, egyes iparágak súlyos visszaesése idején, és mint vallási dogmához ragaszkodik a „munkaalapú gazdaság” szent eszméjéhez. Rögeszméjéhez.

Fura önvallomást tett hozzászólásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Annak kapcsán, hogy az emberekkel el kell fogadtatni a korlátozásokat, a következőt jegyezte meg:

„… az Önök szimpatizánsait leginkább Önök tudják arra rávenni, hogy tartsák be a szabályokat, mi a saját szimpatizánsait tudjuk erre legjobban rávenni.

Hogyan? Normális országban a megválasztott, hivatalban levő kormányban az egész lakosság megbízik, ha az ellenzék támogatói nem is értenek egyet a politikájával. Kocsis ezzel a megjegyzésével elismerte – és ez nagyon fontos –, hogy velük kapcsolatban a társadalom fele tekintetében az elemi bizalom is hiányzik.
Végül valami, ami nem került szóba, holott szóba kellett volna kerülnie. A kormány, mint tudjuk, az alaptörvényre hivatkozva veszélyhelyzetet hirdetett. Először az Eötvös Károly Intézet, majd egy bejegyzésben Lattmann Tamás, majd Fleck Zoltán egyetemi tanár, a hvg.hu-n Schiffer András, az ATV Civil a pályán műsorában pedig Zamecsnik Péter ügyvéd mutatott rá:

a veszélyhelyzet kihirdetésére még a Fidesz alaptörvénye sem adott alkotmányos alapot.

Amit járvány esetében csinálni kell, annak jogi alapját megadja az egészségügyi törvény, a veszélyhelyzet viszont az alapjogok olyan korlátozását is lehetővé teszi, amire a járvány kezeléséhez nincs szükség. Az Országgyűlésben ezt a kérdést a parlamenti ellenzéknek kell felvetnie, de sem a napirend előtt, sem az azonnali kérdések során nem tette, holott ez lett volna a dolga.

Járvány-jelentés

A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma 218 815-re nőtt csütörtökre. A halálesetek száma 8810, és 84 114 ember meggyógyult.

A diagnosztizált esetek száma azonban nem tükrözi pontosan a valóságot, az egyes országokban korlátozott az elvégzendő tesztek száma, illetve a számontartás kritériumai is különböznek egymástól. Az összesítés szerint a fertőzést 158 országban mutatták ki.

Kínában, ahol a járvány december végén elkezdődött, összesen 81 138 esetet tartottak nyilván, ebből 3249-en haltak meg és 70 526-an gyógyultak meg.
A legjobban érintett országok Olaszország 2978 halottal és 35 713 megbetegedéssel, Irán 1135 halottal (17 361 eset), Spanyolország 638 halottal (14 769 eset) és Franciaország 148 halottal (9054 eset), Egyesült Államok 150 halottal (9415 eset), Dél-Korea 91 halottal (8565 eset), Nagy-Britannia 72 halottal (2644 eset), Hollandia 58 halottal (2056 eset), Svájc 33 halottal (3067 eset) és Németország 28 halottal (12 327 eset).

Magyarországon jelenleg 73 beteget tartanak nyilván, de ez valószínűleg csak abból eredően viszonylag kevés emberen végeznek tesztet! 

Jogellenes kiutasítás?

Bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kért 13 iráni egyetemista, akiket a napokban utasítottak ki Magyarországról. Mindannyiuk ellen a járványügyi szabályok megsértése miatt indított eljárást a rendőrség. Közbiztonsági veszélyre hivatkozva még ma délelőtt fel akarták őket tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki.- áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Az egyetemisták egyikét, aki semmi törvénybe ütközőt nem követett el, a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az idegenrendészeti eljárásban.

„A veszélyhelyzetben sem korlátozható az ártatlanság vélelme, és senki sem küldhető vissza olyan helyre, amely számára életveszélyes lehet. Ezek az alapjogok mindenkit megilletnek, jóban-rosszban, egészségben és betegségben egyaránt. A Magyar Helsinki Bizottság számára különösen fontos, hogy azok csoportok és emberek, akik egyébként is a kormányzati propaganda célkeresztjében állnak, most is számíthassanak arra, hogy a civil szervezetek megvédik őket a hatalom önkényétől” – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Az iráni egyetemisták a Szent László Kórházban voltak elkülönítve. A hatóságok szerint ott azonban egyesek megszegték a járványügyi előírásokat és nem engedelmeskedtek az egészségügyi személyzetnek. Ezért rendőri intézkedésre került sor, majd az összes karanténba zárt, később tünetmentesnek bizonyuló diák ellen büntetőeljárást indítottak. Az eddigi eljárások egyáltalán nem tisztázták, hogy valójában mi történt, és személy szerint kinek milyen szerepe volt az eseményekben.

A hatósági dokumentumok ellentmondásosak és hiányosak.

Ennek ellenére a rendőrség az összes külföldi egyetemistának a kitoloncolással végrehajtott kiutasítását kezdeményezte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál (OIF). Az OIF kiutasította a fiatalokat, és három évre beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el velük szemben.

Egyikük, egy fiatal nő segítséget kért a Magyar Helsinki Bizottságtól. Ő maga semmilyen rendbontásban nem vett részt, és eleget tett az utasításoknak. Mégis a hatóságtól szokatlan gyorsasággal már ma reggel az ország elhagyására akarták kényszeríteni őt is. Kataron keresztül Iránba akarták visszaküldeni őket. Hazájuk ma valószínűleg a koronavírus által legfertőzöttebb ország, megbízható becslések mintegy kétmillióra teszik a fertőzöttek számát. A hároméves beutazási tilalom pedig az eddigi tanulmányaikat teszi tönkre, és azt is megakadályozza, hogy bármely más schengeni országba beutazhassanak, ott tanuljanak, kettétörve ezzel a diákok életét.

Tegnap ügyfelünk a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének segítségével a bíróságnál kezdeményezte az OIF kiutasító határozatának felülvizsgálatát. Úgy tudjuk, így tett a másik 12 diák is.

Valójában semmi járványügyi indoka nem lehet a büntetőeljárásuk lezárta előtti kiutasításuknak, hiszen azon kevés magyarországi ember közé tartoznak, akiknek papírjuk van arról, hogy nem fertőznek, és azóta is rendőri kontroll alatt az otthonukban tartózkodnak.

Ráadásul a hatóságok nem tisztázták, ki milyen személyes szerepet játszott a szabályok esetleges megsértésében, A jelek arra mutatnak, hogy kollektív büntetésről van szó, ami sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A tettével arányos következményeket annak kell viselnie, aki valamit elkövetett, a többi csoportjához tartozó embernek pedig nem.

A hatóságok számos tartalmi és formai hibát is elkövettek, és azt sem vizsgálták érdemben, hogy Iránban mi várna a kitoloncolt fiatalokra. Ez a súlyos hiányosság felveti a visszaküldés tilalmának sérelmét is, hiszen a kitoloncolással akár a halálba is küldhetik a fiatalokat.

Ezért mindannyian azonnali jogvédelmet is kértek a bíróságtól. Erre azért van szükség, hogy ne történhessen visszafordíthatatlan károsodás, ha ugyanis a kitoloncolás megtörténne, és távollétükben a bíróság mégis úgy határozna, hogy a kiutasítás törvénysértő volt, akkor azt már nem lehetne jóvá tenni. A diákoknak ugyanis alig lenne esélyük visszatérni Magyarországra egy olyan államból, ahol jelenleg tömegsírokba temetik a koronavírus áldozatait.

Még nem tudni, a bíróság megadja-e az azonnali jogvédelmet, és ha igen, akkor hány diáknak, de a kitoloncolás a döntésig biztosan elmarad (a kérelem felfüggesztő hatályú).
Ma reggel tehát a 13 iráni diák nem szállt fel a katari gépre.

A kormány helyett

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP képviselője speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak. Nem kerülhet még több kórházi dolgozó karanténba.

Meg kell védenünk azokat, akik a frontvonalban küzdenek a koronavírus ellen – mondja felháborodottan az EP képviselő asszony -, mivel a kormány képtelen volt legalább az egészségügyi dolgozók számára beszerezni a védelmet biztosító FFP3 maszkokat.

Speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak

Speciális maszkokat és védőfelszerelést viszünk a Szent László kórház dolgozóinak. Nem kerülhet még több kórházi dolgozó karanténba.Meg kell védenünk azokat, akik a frontvonalban küzdenek a koronavírus ellen! 🇭🇺🇪🇺

Közzétette: Dobrev Klára – 2020. március 18., szerda

Használhatatlan maszkokat kaptak a háziorvosok és az ápolók

Felháborodás és értetlenség lett úrrá a háziorvosokon és ápolókon, miután a beígért FFP2 és FFP3 részecskeszűrő félálarcok helyett a vírusfertőzéssel szemben semmilyen védelmet nem jelentő FFP1 maszkokat kaptak. Abból is csak hármat.Ki vásárolt FFP1 maszkokat, ki ezért a felelős? – ezt kérdezi a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa.

Tőlünk, háziorvosoktól is azt várják el, hogy ilyen maszkban vizsgáljunk meg a nálunk jelentkező potenciálisan koronavírus-gyanús betegeket. Ez az a maszk, ami egy lakásfelújításkor talán jó lehet a por ellen, de járványhelyzetben használhatatlan, a vírus ugyanis úgy hatol át rajta, mint azokon a sebészi maszkokon, amiket a múlt héten kaptunk.

A Demokratikus Koalíció tudni akarja, hogy ki a felelős a háziorvosoknak, ápolóknak vásárolt használhatatlan maszkokért? A DK szerint azonnal véget kell vetni az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszereléséről szóló hazudozásnak, meg kell fontolni a Magyar Orvosi Kamara elnökségének szakmai javaslatait, és minden egészségügyi dolgozónak biztosítani kell a szükséges számú FFP2 és FFP3 típusú maszkokat! A kórházi dolgozóknak és a háziorvosoknak is! Ha minden orvos és ápoló megbetegszik, vagy karanténba kerül, akkor ki fogja ellátni a betegeket? Ha a megfelelő maszk nélkül dolgozó háziorvosok fognak megbetegedni és tovább terjeszteni a betegséget, azért ki lesz a felelős?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK