Fontos

Brüsszel várja a magyar Pegasus vizsgálat eredményét

Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint elfogadhatatlan, hogy egy tagállam nemzetbiztonsági szolgálatai kémszoftverrel követik ellenzéki politikusok, jogászok vagy újságírók tevékenységét.

“Minden gyanús ügyet ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni!” – hangsúlyozta Reynders uniós biztos.

Tudja, hogy ez a tagállamok felelőssége, de bízik benne, hogy azok komolyan veszik a jog állammal kapcsolatos kötelezettségeiket.

Az Európai Parlamentben nem fogalmaztak ilyen diplomatikusan az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságban. Miután a magyar kormány a füle botját sem mozdította a Pegasus üggyel kapcsolatban, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kezdenek vizsgálatba! A francia Delbos-Corfield, aki az egyik jelentéstevő a magyar jogállamiság ügyében, nehezményezte, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot sem kaptak a magyar kormánytól noha a leleplezés már hónapokkal ezelőtt megtörtént.

A jogállam rémálma avagy a Nagy Testvér figyel

A magyar kormány hallgatása egyáltalán nem véletlen hiszen a leleplezett Pegasus ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Az izraeli kémszoftvert Czukor József vásárolta meg Orbán Viktor megbízásából Izraelben, ahol fogadta őt Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök is. Czukor József a magyar hírszerzés veteránja, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij Akadémián szerezte diplomáját. Majd sokáig diplomataként teljesített szolgálatot. A kulcsfontosságú berlini poszton is volt nagykövet, majd ezt követően Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója lett. Később az Információs Hivatal igazgatójává nevezte ki őt a miniszterelnök. Hamarosan svájci nagykövet lett. Svájc közismerten a kémek paradicsoma. Itt működik a többi között a Berni Unió, amely az USA szövetséges európai hírszerző szolgálatok  szervezete.

A Pegasus kémszoftvert sok más uniós állam is megvette. Németországban a szövetségi rendőrség is használta annak “lebutított” változatát. A Bundestagban egy ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a Pegasus a jogállam rémálma!

Nem csoda, ha a sajtó leleplezései után a hivatalos vizsgálatok nem folynak rohamtempóban, és aligha valószínű, hogy hosszú listát közölne Orbán Viktor kormánya azokról, akiket a Pegasus kém szoftverrel megfigyeltek.

“Magyarország már nem demokrácia”

Régóta folyik polémia arról vajon Magyarország még demokratikus berendezkedésű tagja az Európai Uniónak avagy sem. Az utóbbi időben egyre több és egyre egybehangzóbb ítélet születik, amelyek mind hangosabban ismétlik Orbán Viktor és kormánya sokkal inkább autokrácia mintsem demokrata elkotelezettségű kormány. Ezzel egyidőben felélénkültek azok a hangok is, melyek azt is megkérdőjelezik helye van e még az Európai Unióban.

Erről beszélt az Európai Parlament egyik alelnöke, aki a Deutschlandfunknak nyilatkozott. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő bírálta a brüsszeli bizottságot, mert eddig nem lépett fel elég határozottan a demokrácia védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

A szociáldemokrata képviselő asszony szerint a demokrácia az Európai Unió alapvető értéke, és ha ezt megsértik, akkor az egész közösséget fenyegetik.

Ráadásul Orbán példája ragadós: Szlovénia kormányfője, aki a magyar miniszterelnök politikai szövetségese, követi a nemzeti együttműködés rendszerének  útját. Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke.

Orbán és a német szociáldemokraták

Pocsék a viszony a magyar miniszterelnök és a nagy hagyományokkal rendelkező német párt között, amelyet már réges-régen leírt Orbán Viktor mint valamilyen őskövületet.

Csakhogy a jelenlegi választási kampány bebizonyította: van még erő a szociáldemokratákban Németországban, ahol ők adhatják valószínűleg a kancellárt az új német kormányban. Bár Olaf Scholz sohasem foglalkozott igazában Magyarországgal vagy a régióval, de mások a szociáldemokraták közül igen.

Különösen aktív a német szociáldemokraták csapata az Európai Parlementben. A zöldekkel együtt ők számítanak Orbán Viktor leghangosabb kritikusai közé.

Olaf Scholz úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nyer, akkor a zöldekkel alakítana közös kormányt Berlinben.

Nem csoda, ha Navracsics Tibor, akit egykor Orbán küldött Brüsszelbe uniós biztosnak, úgy nyilatkozott a német választásokról, hogy a Fidesz számára nemigen mutatkozik esély kedvező megoldásra.

Berlin pedig meghatározó az Európai Unióban, ahol eddig Merkel kancellár védelmezte Orbán Viktort az erőteljes baloldali és liberális bírálatokkal szemben.

A jövőben ellenszélben kell hajóznia a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban. Ráadásul Washingtonban a Biden adminisztráció sem tartozik a rajongói közé…

Államkötvény több mint 4 milliárd dollárért

Négyszeresen túljegyezték a magyar államkötvényeket – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Az államkötvények 10 és 30 éves lejáratúak és alacsony a kamat – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy miért is volt szükség erre az 1200 milliárd forintos államkötvény kibocsátásra, ráadásul úgy, hogy szerdán óriási euró kötvény kibocsátás következik?

Az EU nem ad pénzt

Orbán Viktor kekeckedése ezúttal a nemvárt eredménnyel járt: Brüsszel megmakacsolta magát, és nemcsak fenyegetőzik a támogatás megvonásával, de effektíve nem is utal át pénzt! Ez máris nagy csapás a magyar gazdaságnak, perspektivikusan pedig igen komoly negatív következményekkel járhat.

Ha Scholz lesz a német kancellár, amire egyre nagyobb az esély, akkor mind Berlinben mind pedig Brüsszelben megerősödnek Orbán Viktor ellenefelei, akik példát akarnak statuálni. Méghozzá akkor amikor a magyar miniszterelnök sorsdöntő választás előtt áll.

Arra a kérdésre, hogy érdeke-e Berlinnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak, hogy Magyarország miniszterelnökét továbbra is Orbán Viktornak hívják a választások után is, egyértelműen nemleges a válasz.

Ha tehát a nemzeti együttműködés rendszere fennmarad a választások után is, akkor Orbán Viktornak ellenszélben kell hajóznia, és ezt a nemzetközi pénzpiacok is pontosan felmérik.

Orbán Viktor már a választások előtt csapdába került: ha meg akarja nyerni a választásokat, akkor növelnie kell az államadósságot, hogy megvásárolhassa a választópolgárok jóindulatát. Csakhogy a magas államadósság kiszolgáltatja őt a nemzetközi pénzpiacoknak, az IMF-nek. Vagyis növekvő mértékben rá lesz utalva Washington, Brüsszel és Berlin jóindulatára. Innen szép nyerni…

Ferenc pápa az antiszemtizmus ellen

A keresztényeket és a zsidókat híd köti össze éppúgy ahogy a Lánchíd Budát és Pestet – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki különböző keresztény és zsidó egyházak vezetőivel találkozott röviddel megérkezése után.

Az antiszemtizmus gyújtózsinórját kell megsemmisíteni – utalt a pápa arra, hogy korábban a keresztény egyházakban is jelen volt az antiszemitizmus. Egyáltalán nem véletlen, hogy Ferenc pápa ezt Magyarországon külön is hangsúlyozza, mert jól tudja, hogy a populista nacionalizmusnak ez is része. Ferenc pápa jobbkeze, Pietro Parolin bíboros Bledben egy konferencián, melyen a magyar miniszterelnök is jelen volt, nyíltan meg is fogalmazta, hogy a Vatikán elveti a populista nacionalizmust. A kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta. Különösen élesen derült ki a nézeteltérés Orbán Viktorral Bledben amikor a migráns problémáról esett szó. A Vatikán államtitkára egyertelműen az Európai Uniót támogatja ebben az ügyben míg Orbán Viktor a nemzetállami szerep fokozását kívánja. Ferenc pápa többször utalt arra, hogy a nemzetállamok két világháborút is kiváltottak a XX-ik században. Ferenc pápa nemrég Rómában felkereste lakásán azt a Magyarországon született költőnőt, akit 1944-ben innen hurcoltak el haláltáborba a magyar csendőrök segítségével a nácik.

Az eucharisztikus kongresszus keretében zsidó-keresztény közös koncert volt a budapesti zsinagógában, melyen sok külföldi bíboros is részt vett Erdő Péter mellett.

Az antiszemtizmus itt lappang

Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az antiszemita veszély nem szűnt meg.

“Ez még itt lappang Európában és másutt is”

– mondta a katolikus egyházfő, aki még jól emlékszik arra, hogy Buenos Aires mellett felrobbantották Latin Amerika legnagyobb zsidó közösségének központját, megölve több mint 180 embert. A merényletet Iránból rendelték meg, de az argentin hatóságok sem nagyon siettek megakadályozni.

Ferenc pápa most kijelentette, hogy

“a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk.”

A pápa csak hat órát tölt Budapesten miközben Szlovákiában három napot. Ez azzal is magyarázható, hogy egyáltalán nem szimpatizál a populista nacionalizmussal. Szlovákia államfője, a liberális Caputova asszony viszont jó benyomást tett rá amikor fogadta őt a Vatikánban.

Mai kérdés – Támogatná a kötelező védőoltás bevezetését a COVID 19 járvány mielőbbi leküzdése érdekében?

A koronavírus újabb variánsainak felbukkanása és terjedése miatt egyre több országban szigorítanak az oltási programon egyre több országban kiterjesztik azok körét, akiket köteleznek az oltások felvételére.

Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, és legújabban az Egyesült Államokban is további szigorítások vezetnek be. Magyarországon a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozók számára kötelező a védőoltás felvétele.

This poll is no longer accepting votes

Támogatná a kötelező védőoltás bevezetését CIVID 19 járvány mielőbbi leküzdéséért?

Orbán, a küldetéses ember

A politikai vezetők feladata, hogy felkészítsék a népüket a rá váró kihívásokra – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium 25., jubileumi évnyitóján Budapesten.

Európa gyengül, Ázsia erősödik
A muszlim dagály és a magyarok küldetése
A fő ellenség a nyílt társadalom
A magyar nyelv, a kultúra és a küldetéstudat a legfőbb feladat
Az elit egyetlen dolga, hogy kövesse őt

Európa elveszítette a küldetéstudatát, ezért gyengül pozíciója a világban miközben Ázsia feljövőben van – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök amikor beszédet mondott a Mathias Corvinus Collegium évnyitóján.

A nemzeti együttműködés rendszerének elit képzője előtt Orbán Viktor kifejtette, hogy a XXI. században a világgazdaság központja keletre tolódik, a centrum Ázsia lesz. Közben pedig a Nyugat fokozatosan elveszítette a küldetés tudatát.

Olyan nagy baj ez? Orbán szerint igen bár nem árt emlékeztetni arra, hogy a XX-ik század két legbefolyásosabb küldetéses mozgalma a nácizmus és a bolsevizmus volt.

Miért következett be a küldetés tudat elvesztése a nyugati világban? Niall Ferguson brit történész szerint azért, mert ott “neomarxista áramlatok vették át az irányítást a gondolat formáló intézményekben.”

Orbán szerint a Nyugatnak nincs más javaslata a világ számára mint a nyílt társadalom. Csak óvatosan jegyezzük meg, hogy

a nyílt társadalom elméletét Karl Popper osztrák-brit liberális filozófus fogalmazta meg a küldetés tudatos Hitlerrel és Sztálinnal szemben.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában van ezzel, de szüksége van a nyílt társadalom bírálatára, mert Soros György mindmáig része a politikai kampánynak. Soros annak idején tanítványa volt Karl Poppernek, és tőle vette át a nyílt társadalom ötletét.

Mit üzen Orbán a saját elitjének?

A magyar nyelv és kultúra egyedülálló  – küldetésnek ez nem is kevés – mondta a miniszterelnök.

Aki szerint a közép-európai emberek mások mint a nyugat európaiak.

A magyar szellemi elit onnan ismerszik meg, hogy tudatában van a küldetésének.

Ez régebben a keresztény hit és a Kárpát medence védelme volt – idézte fel a történelmet Orbán Viktor. Akinek ezek után meg kellett volna mondania, hogy ma mit is jelent ez a küldetés tudat? A magyar ember számára a munka hozzájárulás az évszázados küldetéshez, minden gyerek egy őrhely – jelentette ki Orbán Viktor, aki nincs könnyű helyzetben hiszen a magyar népesség továbbra is fogyatkozik, a magyar lakosság pedig a legrosszabbul fizetettek között van az Európai Unióban.

Milyen viszonyban legyünk az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Oroszországgal vagy Kínával? Erről semmit sem mondott a miniszterelnök hiszen erről ő dönt egyszemélyben.

A magyar elitnek mi a teendője?

Kövesse a küldetéstudatos Orbánt! De hova? Erre az apróságra elmulasztotta a választ a magyar miniszterelnök – talán nem véletlenül: ő sem tudja, hogy merre tart! A küldetéstudat pedig csak annyit jelent, hogy Orbán Viktor vezér akar maradni mindhalálig. Programnak ez picit kevés még a rendszerhű elitnek is…

Az EU-nak meg kell szüntetnie Magyarország tagságát

A Nyugat afganisztáni összeomlása azt mutatja, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erőszakkal és külföldi segélyekkel létrehozni. A tanulság az Európai Unió számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha nem jár elöl jó példával, és nem zárja ki a határain belül létező autokratákat, akkor a demokrácia melletti kinyilvánított elkötelezettsége semmit sem fog jelenteni.

Miután Magyarország tavaly júniusban elfogadta az iskolákban az “LMBTQ-tartalmakat” tiltó törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök megállapította, hogy az országnak “nincs helye többé az EU-ban”. Igaza van. Az Európai Uniónak el kellene kezdenie Magyarország kizárását, majd meg kellene fontolnia, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – írja Daron Acemoglu a Project Syndicate portálon.

Az elmúlt évtizedben Magyarország és Lengyelország következetesen aláásta a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket, amelyek elvileg az európai projekt középpontjában állnak.

  Orbán Viktor magyar miniszterelnök önjelölt “illiberális demokráciája” téves elnevezés: már nem beszélhetünk demokráciáról.

A bíróságok egyre inkább Orbán Fideszének ellenőrzése alatt állnak, a médiának alig maradt szabadsága, a civil társadalmi szervezetek folyamatos fenyegetés alatt működnek, az egyetemeket pedig már megfosztották attól a kevés autonómiától is, amivel rendelkeztek.

Lengyelországban eközben a hasonlóan autoriter kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyíltan Orbán nyomdokaiba lépett. Bár a civil társadalmat és az ellenzéket még nem félemlítette meg ugyanilyen mértékben, folyamatosan aláássa az ország demokratikus intézményeit.

Az EU szemszögéből nézve a két ország elutasítja az az új vezetésű Európai Ügyészségbe történő belépést, ez az utolsó csepp a pohárban.

A júniusban indított EPPO feladata a csalás, a sikkasztás és az uniós pénzekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények kivizsgálása és üldözése. Nem meglepő, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, amely mind a Fideszt, mind a PiS-t ilyen visszaélésekbe keveri.

Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország megtagadja az EPPO hatáskörének elismerését, miközben továbbra is kapnak uniós forrásokat, az az európai projektet és mindent, amit az képvisel, nevetségessé teszik.

Ráadásul most egy újabb érv szól az EU mellett, hogy fellépjen Magyarország és Lengyelország ellen. A tálibok afganisztáni győzelme után már nem kétséges, hogy a demokrácia és a jogállamiság erőszakkal és külföldi segélyekkel történő megteremtésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallottak. Mostantól kezdve a nyugati országoknak példát kell mutatniuk. Ahogy Jimmy Carter amerikai elnök mondta beiktatási beszédében:

“A legjobb módja annak, hogy más országokban növeljük a szabadságot, ha itthon is megmutatjuk, hogy a mi demokratikus rendszerünk követésre méltó”.

Nicolás Ajzenman, Cevat Giray Aksoy, Martin Fiszbein, Carlos Molina és én több mint 110 ország adatait vizsgáló új kutatásunkban kimutattuk, hogy a demokratikus intézmények nagyobb bizalmat keltenek, ha megbízhatóan biztosítják a gazdasági növekedést, a békét, a stabilitást és a közszolgáltatásokat. Az elmúlt négy évtized bizonyítékai arra utalnak, hogy a demokratizálódás regionális hullámokban zajlik, részben azért, mert a demokrácia iránti igény egyik országról a másikra terjed.

A demokrácia visszaesése hasonló mintát követett. Amikor a meglévő demokráciák kevésbé tűnnek utánzásra érdemesnek, a demokratikus intézmények kevésbé valószínű, hogy elterjednek.

Ezek a megfontolások kétszeresen érvényesek az EU-ra, mivel az EU küldetése a demokratikus intézmények létrehozása nemzetek feletti szinten.

Egy olyan időszakban, amikor a globális együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha, az EU eredendő történelmi kísérletét sikerként kell értékelni.

A második világháború végén a kontinens lepusztult és gazdaságilag kiüresedett, miután minden erőforrását a fegyverkezésre fordította. Míg az Egyesült Államokban a modern technológiák, például a hűtőszekrények, a központi fűtés, a belső vízvezetékrendszerek és a polgári közlekedési rendszerek elárasztották a világot, addig Európában ezek sehol sem voltak.

Nagy-Britanniában, amely jobban járt, mint a kontinens többi része, 1947-ben csak a házak felében volt meleg víz vagy beltéri vízvezeték. Németországban számos nagyváros – köztük Hamburg, Köln, Düsseldorf, Drezda és Berlin – romokban hevert a szövetségesek bombázásai után. Mintegy 20 millió német hajléktalanná vált, és az ország háború előtti lakosságának 10%-a meghalt. Európa többi része alig volt sokkal jobb helyzetben. A megszállt Franciaország, Belgium és Hollandia hosszú felépülés elé nézett, miután a nácik kegyetlenül kifosztották őket.

Mindennek tetejébe a történelmi ellenségeskedés – különösen Németországgal szemben – minden idők legmagasabb szintjén állt. Sokan azt feltételezték, hogy a kommunizmus vagy a konzervatív diktatúrák nagyobb valószínűséggel fognak teret nyerni, mint a demokrácia. A békét a legjobb esetben is bizonytalannak tartották.

De mint ma már tudjuk, a béke győzött, és a demokrácia gyökeret vert és kivirágzott egész Nyugat-Európában, kivéve Spanyolországot és Portugáliát (amelyek a későbbi évtizedekig saját kvázi-fasiszta diktatúrájuk alatt maradtak).

Gazdasági szempontból a helyzet hihetetlen ütemben javult; a háborút követő három évtizedet „les trente glorieuses” – a dicsőséges 30 év – néven emlegették.

A közelmúltban az EU közép- és kelet-európai terjeszkedése kezdetben szintén sikeres volt. Nehéz elképzelni, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a balti országok ilyen gyors demokratikus átalakuláson mentek volna keresztül az uniós csatlakozás és finanszírozás lehetősége nélkül. És ugyanilyen valószínűtlen, hogy Lengyelország az EU nélkül a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált volna.

A keleti terjeszkedés azonban most úgy tűnik, hogy Európa Achilles-sarkává vált.

Magyarország és Lengyelország az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbólumai lettek.

Magyarország kizárása és Lengyelország hiteltérdemlő megrendszabályozása komoly döntés, amelyet nem szabad elhamarkodottan meghozni. Bármelyik tagállam választhat olyan kormányt, amely megpróbálhatja gyengíteni a demokratikus intézményeket (ahogyan Olaszország tette Silvio Berlusconival, és ahogyan Nagy-Britannia tette Boris Johnsonnal). Általában a legjobb módja a leendő tekintélyelvűekkel szemben az, ha hagyjuk, hogy a demokratikus intézmények végezzék a munkájukat, és bízunk abban, hogy a választók eltávolítják a veszélyes politikusokat.

Magyarország azonban a szabályt erősítő kivétel lett. Miután több mint egy évtizede Orbán Fidesz pártja irányítja Magyarországot, úgy tűnik, hogy a demokrácia halálos sebet kapott, ami kétségessé teszi, hogy a választók valaha is el tudják távolítani a jelenlegi rendszert.

Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál nagyobb kárt okoz saját magának. El kellene kezdenie a szabályok megváltoztatását, hogy felléphessen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, még akkor is, ha ezek az országok megpróbálnak vétójogukkal visszaélni.

Első lépésként az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére hivatkoznia fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát, majd leállítani az uniós pénzek folyósítását az országnak, s közben a tagság megszüntetésének jogi kereteit megteremteni.

Hacsak nem történik valami csoda, hogy az utolsó pillanatban visszatér a demokrácia, Magyarországnak távoznia kell, hogy az európai projekt fennmaradhasson.

ford.: Ara-Kovács Attila

ELLENZÉKI EGYSÉG

Az ATV műsorvezetője: „Dobrev Klára tegnap egy sajtótájékoztatón bejelentett egy törvényjavaslat-csomagot, és tulajdonképpen, amit az előbb mondott az elsétálási jogról meg az újraszámolásról, nagyjából ugyanezt tartalmazza, ha én jól vettem ki. Ez hasonló, ez a törvénycsomag? A Jobbik ezt tudja támogatni, vagy az ellenzék ezt tudja en bloc közösen támogatni?”

Z. Kárpát Dániel: „Nagyon örülök annak, hogy ami elhangzott, az abszolút szinkronban van a mi 2013-ban megtett javaslatunkkal. … Nagyon sokáig egyedül éreztük magunkat a csatatéren ezzel, de az ellenzéki összefogás egyik pozitív hozadéka, hogy nem is tudnék olyan ellenzéki pártot mondani a hat közül, amely ne szeretné ezt a kérdést megnyugtató módon rendezni…”

Valóban. A Jobbik kezdettől fogva azt képviseli, hogy a bankok a devizaalapú hitelek nyújtásakor nem tájékoztatták, sőt becsapták a hitelfelvevőket. A hiteladósok ennek áldozatai. Az igazságos megoldás, hogy a hiteleket a felvételkori árfolyamon kelljen visszafizetni, tehát minden adósságot e szerint újra kell számolni. Biztosítani kell az „elsétálási jogot” és le kell állítani a kilakoltatásokat.

Mit hirdetett meg Dobrev Klára? Az „elsétálási jogot”, minden egyes devizahitel-adósság újraszámolását, a devizaadósok esetében a kilakoltatások leállítását és az eszközkezelő újbóli felállítását a fizetni nem tudók ingatlanjainak megvásárlására bentlakásuk biztosításával.

Mi is történt a valóságban? A történet valóban ott indul, hogy az első Orbán-kormány rendkívül kedvezményes lakáshitelezést indított be, ahol a törlesztés jelentős részét átvállalja az állam, vagyis nem az fizet, aki új lakásba költözik a hitelfelvétellel, hanem a költségvetés, vagyis a többi adófizető.

Medgyessy Péter ugyan azt ígérte, hogy fenntartják ezt a lakásvásárlási támogatást, de kiderült: a költségvetés nem bírja, és a Medgyessy-kormány második évében megszüntették, ami miatt azóta is szidalmazza a Fidesz az MSZP–SZDSZ-t. Miután a forintban történő lakáshitelezés megdrágult, a bankok elkezdtek devizában – többnyire svájci frankban – nyújtani lakáshiteleket, pontosabban: a pénzt forintba adták, de svájci frank alapon, vagyis svájci kamatokkal, de azzal, hogy ha a svájci frank árfolyama változik, a törlesztés is ahhoz igazodik.

Ezt a hitelfelvevők természetesen tudták, csak éppen sem a hitelfelvevők, sem a banki alkalmazottak nem számoltak azzal, hogy a 2009-es pénzügyi válságban a svájci frank menedékvalutává válik, és az árfolyama az egekbe ugrik.

Emiatt a devizahitel-adósok törlesztési terhe is ugrásszerűen megemelkedett. Nem volt ebben sem csalás, sem ámítás, ugyanez történt azokkal a vállalatokkal, önkormányzatokkal is, amelyek – az utóbbiak Orbán Viktor kifejezett ösztönzésére – szintén devizaalapú hiteleket vettek fel.

A magyar bankok a nyújtott hiteleket részben nyugatról refinanszírozták, tehát semmi tisztességtelenség nem volt abban, hogy amiért nekik hirtelen többet kellett fizetniük, azért ők is többet követeltek a maguk adósaitól. A törlesztések radikális emelkedése nem csalás, hanem egy, az országot, annak vállalkozásait és háztartásait érő váratlan külső behatás, csapás, amely súlyos többletterhet jelent az érintetteknek, és amivel valamit kezdeni kell. Természeti csapás vagy ipari katasztrófa estén az effajta terheket az érintett, a biztosító és a közösség egésze között osztják meg, ahol a közösség egészét az állam képviseli.

A devizaadósságok megsokszorozódása esetén is meg kell osztani a váratlan többletterhet, mégpedig az érintett adós, a hitelező bank és a közösség egésze, vagyis az állam (a költségvetés) között.

Milyen megoldást talált a helyzetre az Orbán-kormány? Minden megoldása (az árfolyamgát, az ócsai kormányegyezséget, lakópark, az egyszeri visszafizetés kedvezményes árfolyamon) arra irányult, hogy a terheken az adósok (a háztartások) és a bankok osztozzanak, de az állam, vagyis a költségvetés kimaradjon a dologból.

Az adósok különféle szerveződései azt követelték, hogy rájuk ne háruljon semmi az árfolyamváltozás miatti többletteherből, minden többletterhet a hitelező bankok viseljenek, és ezt támasztotta alá az a retorika, hogy a bankok becsapták az embereket, mindenért ők a felelősek.

E követelés mellé állt oda kezdettől fogva a Jobbik, majd valamivel később az MSZP is. (Ott ezt a felfogást éveken át az a Szakács László képviselte, aki a jelöltállítási konfliktus nyomán átment a DK-ba. A Jobbikos Z. Kárpáthoz hasonlóan éveken át ő támadta azt az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött kormányegyezséget, hogy nem fogják úgy korlátozni a kilakoltatásokat, hogy a már kormánydöntések nyomán elszenvedett veszteségek után további terheket okozzon a bankrendszernek.)

Most Dobrev Klára javaslataival a DK is csatlakozott ehhez az állásponthoz: megígérte a devizaadósságtól sújtott háztartások törvényi úton történő kisegítését újra a hitelnyújtó bankok terhére. Minden egyes devizaadósság újraszámolása, elsétálási jog, kilakoltatási tilalom.

A Fidesznél kezdettől fogva az az alapelv: mástól venni el a pénzt arra, hogy a megnyerni kívánt társadalmi csoportoknak segítsen. Ez a más lehet a multinacionális cég (például a rezsicsökkentésnél), lehetnek az önkormányzatok (az iparűzési adó csökkentésénél) és lehetnek a bankok (a hitelmoratóriumnál, a devizaadósoknak ajánlott kedvezményes megoldásoknál).

Csak állami pénzt ne kelljen áldozni a dologra. Dobrev javaslata ugyanezt az elvet követi. Joggal állapítja meg Z. Kárpát, hogy az egész ellenzék egységes abban, amit a Jobbik kezdettől fogva képvisel.

Íme, az ellenzéki egység.

Ne legyen félreértés: a rászoruló devizaadósoknak, akik számára egzisztenciális ellehetetlenülést okoz a törlesztési teher megsokszorozódása, valamilyen segítséget kell kapniuk.

Ennek alapelve azonban csak a többlettehernek az adós, a bank és a költségvetés közötti méltányos elosztása lehet,

nem pedig a terheknek egyoldalúan a bankokra hárítása.

Azt kellene figyelembe venni, hogy sem az államnak, sem a banknak nincs saját pénze: az állami költségvetés az adófizetőktől elvett, a bank a betétesek által elhelyezett pénzekkel gazdálkodik. Amit a költségvetésből fordítanak a devizaadósok megsegítésére, azt az adófizetők adják, amit pedig a hitelnyújtó bankokra hárítanak, azt a betétesek és a többi hitelfelvevő. Erről hallgatnak a Jobbik, az MSZP és most már a DK politikusai.

Pegasus-ügy: az Európai Adatvédelmi Testület is foglalkozik a botránnyal!

„Tudomásul veszem az Ön kérését, hogy az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szintjén vitassuk meg. Rendkívül fontosnak tartom az ügyet, ezért azt javaslom az EDPB elnökének, hogy a testület következő plenáris ülésének egyikén foglalkozzon a kémprogramok kérdésével” – ezt Wojciech Rafal Wiewiórowski, európai adatvédelmi biztos válaszolta Ujhelyi István írásos megkeresésére.

Valami tehát ezen az európai „fronton” is megindul az ügyben. Fontos tudni, hogy az EDPB nem nyomozószerv és nem feladata a konkrét botrány kivizsgálása (nem is ezt kérte tőlük): az azonban elengedhetetlen, hogy a Pegasus-ügyből levonható tanulságok mentén a testületben fogalmazzanak meg a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.

Közel ötven napja, hogy nem ismerjük a Pegasus-botrány magyarországi részleteit – ennyi ideje titkolózik a Fidesz-kormány és tesz meg mindent annak érdekében, hogy a részletek soha ne derüljenek ki. A kormánypártiak és fizetett megmondó-embereik azt harsogják, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem történt semmi, de eközben más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak. A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.

A Fidesz-kormány hallgatása és akadékoskodása felér egy beismeréssel.

Azt már most a tévedés minimális kockázatával ki lehet jelenteni, hogy a Pegasus-kémszoftvert a magyar kormány megvásárolta és használta, vagy talán még mindig használja.

Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt az elmúlt időszakban. A Pegasus-ügy kétségkívül rendkívüli nemzetközi botrány, a magyar érintettség pedig átfogó és mélyreható vizsgálatot követel. A Fidesz csak ideig-óráig tudja még feltartani az igazságot ebben a kérdésben: idővel minden részlet ki fog derülni és minden érintett felelni fog.

Az európai adatvédelmi szakemberek pedig remélhetőleg hamarosan olyan iránymutatásokat tesznek majd a döntéshozók asztalára, amely segít megakadályozni, hogy tényfeltáró munkát végző újságírókat bármely hatalom törvényellenesen, vagy a hatályos törvényeket kijátszva lehallgasson.

Eucharisztikus koncert a zsinagógában

Zsoltárok hangzottak el zsidó és keresztény feldolgozásban a Dohány utcai zsinagógában, amely épp most ünnepli fennállásának évfordulóját valamint a zsidó újévet.

Az Eucharisztikus Kongresszus keretében rendezték meg a hangversenyt, amely előtt beszédet mondott Fröhlich Róbert főrabbi. Aki idézte Salamon király templom szentelő imáját: ha idegen jön a házadba, akkor hallgasd meg őt, és add meg neki, amit kér! A próféta pedig azt mondja: házam az imádság háza legyen minden nép előtt!

A főrabbi hangsúlyozta: a zsidók és a keresztények a villongások ellenére együtt tudnak imádkozni.

“Összeköt bennünket a Szentírás, valamennyiünk hitének közös alapja.”

Soha ilyen magasrangú keresztény küldöttség nem járt még a zsinagógában

Csak néhányan a jelenlevők közül: Erdő Péter bíboros – prímás, Angelo Bagnasco bíboros, az európai püspöki konferenciák tanácsának elnöke, négy másik bíboros Nagy Britanniából, Venezuelából, a kanadai Québec-ből és Nigériából.

Rövid beszédet mondott Erdő Péter esztergomi-budapesti érsek.

Jézus hálát adott, megtörte a kenyeret és a tanítványainak adta – idézte a Bibliát, az utolsó vacsorát.

Ez a hálaadás, amelyről az Eucharisztia a nevét kapta – hangsúlyozta a bíboros, aki hozzátette: Jézus a pászka vacsora ősi szokása szerint mondja el az áldást.

A hangverseny az Eucharisztikus Kongresszus keretében zajlott. Az utolsó napon Ferenc pápa pontifikál majd misét jövő vasárnap. A katolikus egyházfő nemrégiben Rómában felkeresett egy magyar holokauszt túlélő költőnőt, hogy személyesen fejezze ki együttérzését.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK