Fontos

Márki-Zay és Tusk

Orbán Viktor szombati varsói látogatását megelőzve csütörtökön Varsóban találkozott Donald Tusk és Márki-Zay Péter.

A két ellenzéki vezér találkozójának az ad különös aktualitást, hogy az előzetes hírek arról szóltak: szombaton Varsóba érkezik Orbán Viktor miniszterelnök, aki bejelentené milyen európai parlamenti frakcióban folytatja politikai tevékenységét a Fidesz.

Mindkét liberális konzervatív elveket valló ellenzéki politikus kifejezett célja az olyan politikusok leváltása, mint Kaczynski és Orbán, akik hatalmukat az Európai Unió aláásására használják, miközben az unió pénzügyi támogatásának legnagyobb haszonélvezői.

Kezdetben az volt Orbán elképzelése, hogy egyesíti a két szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben, de ez kudarcba fulladt.

Putyin a háttérben

Erre mutat rá Márki-Zay Péter és Szymon Holownia lengyel politikus, aki az elnökválasztáson a harmadik helyen végzett mint független jelölt. Közös nyilatkozatukban arra hivták fel a figyelmet, hogy az európai szélsőjobb mögött Putyin vigyorog. Ez különösen kellemetlen vád Lengyelországban, ahol az évszázados orosz ellenesség miatt igen kevesen barátkoznak Oroszországgal. Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének is tekinti Vlagyimir Putyint, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski haláláért.

“Ne csatlakozzanak egy Putyin párti és Európa ellenes szövetséghez!”

– erre kérte Orbánt és Kaczynskit Márki-Zay Péter és Szygmunt Holownia lengyel politikus.

Mit szól mindehhez a NATO és különösen az USA?

Magyarországon ez a kérdés nem vetődik fel, de Lengyelországban igen. A lengyel közvélemény meg van győződve az orosz fenyegetés reális veszélyéről, ezért az elit számára a NATO elkötelezettség és az Amerika barátság kötelező!

Varsó és Budapest álláspontja Ukrajna ügyében is eltérő: míg Lengyelország támogatja Ukrajna szuverenitását Oroszországgal szemben, a magyar kormány cinikusan együttműködik Putyinnal  a kijevi kormánnyal szemben.

Ez egy újabb szempont ami miatt Orbán varsói útja nincs sikerre ítélve, amely ismét csak a magyar diplomácia zsákutcáját jelzi.

Orbán és a német hadiipar

A Rheinmetall, német hadiipari cég beszáll 120 millió euróval a 4iG-be, a nemzeti együttműködés rendszerének informatikai zászlóshajójába , közös céget is alakítanak. Vajon miért ?

A Merkel kancellárral megkötött paktum nemcsak a német autógyárak maximális támogatását írta elő Orbán Viktor számára hanem a hadiipari együttműködést is. Még a német közszolgálati Deutsche Welle is meglepődött azon, hogy Magyarország vált a német hadiipar első számú vásárlójává a világon! Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magyar hadsereget elsősorban a németek fegyverzik fel hanem például azt is, hogy a Rheinmetall Zalaegerszegen tankgyárat épít. Ezenkívül a Rheinmetall 120 milliárd forinttal beszáll a 4iG-be, amely a nemzeti együttműködés rendszerének zászlós hajója függetlenül attól, hogy már nem Mészáros Lőrinc hanem Jászai Gellért neve ékesíti a zászlót. Amely különben is Orbán Viktoré. Az így megerősödött cég megveszi a nála jóval nagyobb Digit csekély 232 milliárd forintért. Így működik a nemzeti együttműködés rendszere akkor, ha valamit Orbán Viktor valóban fontosnak tart.

Korrupciós szálak

5%-os részesedéssel bír a 4iG-ben egy gyanús portugál cég, a Bartolomeu Investment, melynek tulajdonosa egy jobboldali portugál politikus fia – írta meg a Telex. Mario David Merkel kancellár és Orbán Viktor régi kedves ismerőse és politikai szövetségese, akit többször meggyanúsítottak már korrupcióval. A gyanú szerint a németek lefizették, hogy hadiipari megrendelésekért lobbizzon Portugáliában.

A hadiipar a hatalmas összegek és a titkolózás miatt majdnem mindig korrupció gyanús. Magyarország a Rheinmetall-tól 300 millió euróért vásárolt tankokat és ágyukat 2019-ben, tavaly pedig 2 milliárd euróért! Egy kis ország esetében ez hatalmas összeg.

Magnyitszkij törvény?

Az USA ennek bevetését készíti elő Orbán Viktor megbuktatására – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Financial Timesnak. A londoni lap feltárcsázta az amerikai külügyet, ahol nem siettek ezt megcáfolni. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé az amerikai hatóságoknak, hogy külföldi korrupciós ügyekben is nyomozhassanak.

A Rheinemetall – 4iG üzlet nyilvánvalóan kompenzáció, de feltehető a kérdés: kinek volt haszna mindebből? A döntéshozók miért így döntöttek és nem másképp? Végül kicsoda Jászai Gellért, akinek a cégét ilyen óriási tőkeinjekcióval támogatják a Rheinmetalltól?

Mindez márcsak azért is érdekelheti az amerikaikat, mert a fegyver piacon is óriási a verseny: ezeket a hatalmas pénzeket kaphatta volna az amerikai hadiipar is.

Orbán Viktor – mindenki meglepetésére – a svéd Grippen vadászgépeket választotta az ezredfordulón az amerikai Lockheeddel szemben, és Washingtonban nagyon megorroltak rá ezért. Lehet, hogy 2002-ben részben emiatt veszítette el a választást.

Mit mond Scholz?

A Merkel korszak végetért, Orbánnal kötött paktuma immár a múlté. Az új szociáldemokrata kancellár számára Magyarország nyilvánvalóan nem prioritás, de előbb vagy utóbb döntést kell hoznia Orbán Viktorral kapcsolatban. A visegrádi országok együtt már nagyobb súlyt képviselnek a német gazdaság számára mint az USA.

Létrejön-e Scholz-Orbán paktum vagy pedig az új német kancellár csatlakozik Bidenhez, aki nem is nagyon titkolja, hogy egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz: Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét a jövő évi választások után is.

Búcsú S. Balogh Évától – Az oroszbarátság nem menő Washingtonban

Ezzel a 2018-ban készített interjúval búcsúzik a FüHü szerkesztősége a hétfőn elhunyt S. Balogh Évától, a Yale Egyetem nyugalmazott professzorától, neves történésztől, aki a távolból is krónikása volt mindennapi életünknek.

Azt nem tudja, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók; ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra; nem sokat vár az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól. Választás utáni interjú S. Balogh  Évával, a népszerű Hungarian Spectrum nevű blog szerzőjével.

Meglepték-e a magyarországi választások eredményei?

A választás előtti napon még csak azt gondoltam, hogy az ellenzéknek mindössze annyira lesz ereje, hogy egy kicsit megszorongassa a Fideszt. Ellenben másnap reggel, amikor már lehetett tudni a rekordmagasságú számokról, akkor már valóban azt hittem, hogy a Fidesz elveszítheti a többségét, és hogy talán az ellenzéki pártok koalíciós tárgyalásokat kezdhetnek. Így aztán a hosszú várakozás utáni bejelentés a kétharmadról óriási meglepetés volt.

Minek lehet tulajdonítani a Fidesz újbóli sikerét: a választási rendszernek? Ha egy nagy ellenzéki gyűjtőpárt lett volna, akkor nagyobb lett volna az esélyük?

Válasszuk két részre ezt a kérdését. A választási rendszer alapjában véve nem változott 2014 óta. A rendszer adott. Akkor is kétharmadot eredményezett és most is, mégpedig annak ellenére, hogy azóta óriási számú korrupciós ügyről lehetett hallani.

Azt is tudtuk, hogy a lakosság fele kormányváltást akar, de ez sem számított.

Természetesen, ha lehetséges lett volna egy nagy gyűjtőpártot létrehozni, akkor bizony nagyon is lehetséges lett volna egy Fidesz vereség. A baj az, hogy még a kis baloldali pártok sem tudnak megegyezni, míg az LMP kivételével senki nem akar közösködni a Jobbikkal a baloldalon. Lehet, hogy a jövőben más lesz a helyzet, például a Jobbik szétesik, de most még csak találgatni lehet.

A Fidesz vidéken tarolt. Méghozzá egyetlen szóval: migráns. A félelem és gyűlöletkampány ellen létezik-e orvosság?

Azt mindig tudtuk, hogy a vidéken nagyon erős a Fidesz, csak azt nem tudom, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók. Előző felmérések szerint a Jobbik nagyon erősnek mutatkozott egyes keleti, északkeleti megyékben. Ezért aztán nagyon meglepett, hogy milyen rosszul szerepeltek.

Ami a félelmet és a gyűlöletkampányt illeti, attól félek, hogy

addig, amíg a vidéki lakosság olyan keveset tud a világról, annyira nem érdekli őket, hogy mi történik az országban és az országon kívül addig nem várhatunk mást.

A vidéki média teljes bekebelezése azt jelenti, hogy azon kevesek, akik egyáltalán olvasnak újságot csak a kormánypropagandát hallják. Ezek az emberek egyszerűen nem képesek kiszűrni az álhíreket vagy a vastag hazugságokat azokból a hírekből, amik eljutnak hozzájuk.

Ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra. Nagyon rossz ötlet volt a „politikát” az iskolából kiűzni, hiszen ott kellett volna beszélni olyan dolgokról, mint a demokratikus intézmények, a politikai pártok szerepe és fontossága és megvitatni azt, hogy az állampolgárok joga és kötelessége akti van részt venni az ország fontos dolgainak megvitatásában. Mind e helyett azt tanulták, hogy a politika elutasítandó és piszkos valami, amitől jobb távol maradni és azok, akik politikai szerepet vállalnak mind gazemberek.

Orbán Viktor ezzel a győzelmével megerősítette nemzetközi legitimitását is. Mit tud vagy akar tenni ezzel az Európai Unió?

Nemrég jelent meg a hír, hogy Jean-Claude Juncker hamarosan Magyarországra jön. Hogy ez pontosan mit jelent egyelőre nem tudni, de nem sokat várok az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól, ahol megint beszélnek arról, hogy a Fidesznek nincs helye a frakciójukban, de aztán a végén rájön a többség, hogy szükségük van rájuk politikai okokból.

Hogyan alakulhat az Egyesült Államok hozzáállása az Orbán-kormányhoz a közeljövőben?

Nem hiszem, hogy lesz akármiféle változás. Az oroszbarátság nem menő a jelen pillanatban Washingtonban.

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

Ellenzék: Kövér László mondjon le!

Az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon – fejtegette a magyar parlament elnöke még múlt februárban a titkosszolgálatok vezetői előtt. A Direkt36 hozta nyilvánosságra a hangfelvételt, melyet ezután már közzétett a parlament elnökének hivatala is.

Richard Nixon korábbi amerikai elnök  megtanulhatta a Watergate botrány kapcsán, hogy

demokráciában szigorúan tilos a titkosszolgálatot felhasználni az ellenzékkel szemben!

Kövér Lászlót mindez nem zavarta amikor ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre. Abban bízhatott, hogy nem kerül ki a közvélemény elé a demokráciát súlyosan sértő gondolatsor. Sokáig nem is tudott róla senki, de most hirtelen napvilágra került.

Miért épp most szivárogtatta ki valaki a titkosszolgálatokból a leleplező beszédet?

A válasz meglehetősen egyszerű: december elejére Biden amerikai elnök több mint száz szövetséges állam vezetőit hívta meg demokrácia csúcstalálkozóra – virtuálisan. A listán olyan obskurus rendőr államok is szerepelnek mint Pakisztán, melynek titkosszolgálata képezte ki az Afganisztánban újra hatalomra jutott tálibokat. A mostani tálib vezetés listáját a pakisztáni titkosszolgálat vezetője állította össze Kabulban! Pakisztán mégiscsak szerepel a meghívottak között éppúgy mint India, melynek jelenlegi miniszterelnökét, Narendra Modit tíz évig nem fogadták Washingtonban, mert “véres a keze” – pártja olyan muzulmán ellenes pogromokat szervezett, melyek során több ezren haltak meg Indiában. Erre a két országra szüksége van az Egyesült Államoknak. Ezért néznek el sokmindent Lengyelországnak és Romániának Európa keleti régiójában. Az uniós államok vezetői közül egyedül Orbán Viktort nem hivták meg Washingtonba.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezután nyilatkozott úgy a Financial Timesban, hogy a jövő évi magyar választások “amerikai választások lesznek”!

Horváth József titkosszolgálati tábornok pedig a Magyar Nemzetben figyelmeztetett arra, hogy “brutális beavatkozásra lehet számítani ” a jövő évi választások során.

Mennyire lojálisak a titkosszolgálatok Orbánhoz?

Kövér László az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte tehát otthonosan mozgott ezen a területen tavaly februárban is.

Pontosan tudnia kellett, hogy a titkosszolgálatok tisztikarában igen sok a nyugati szövetséges államokban kiképzett tiszt. Míg 1990 előtt a Szovjetunióban képezték ki a titkosszolgálati tisztek jórészét – például Czukor József tábornokot – Orbán egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában – addig a rendszerváltás után az USA, Nagy Britannia, Németország és Franciaország “vállalta ezt a szerepet”. Ahogy a moszkvai kiképzés – a nyugati is kialakíthat valamiféle kettős lojalitást a magyar tisztekben. Milosevics egykori jugoszláv elnök nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát villantotta fel a meglepett hágai bírák előtt.

Ceausescu kivégzését az a különleges bíróság rendelte el, melynek elnöke, Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés vezetője volt. Még maga Ceausescu nevezte ki erre a posztra. Orbán emberei most minden bizonnyal kétségbeesetten keresik Kövér beszédének kiszivárogtatóját. Ha tehát valakit leváltanak a titkosszolgálatok vezérkarában, akkor az lehet, hogy emiatt következik majd be. De az is lehet, hogy soha nem találják meg a kiszivárogtatót éppúgy mint az őszödi beszéd esetében. A titkosszolgálatok ebben profik, de nem biztos, hogy ebben a helyzetben ez örömmel tölti el Orbán Viktort.

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

“Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: “senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

Orbán és a Pfizer védőoltás

Orbán Viktor, magyar miniszterelnök szokásos pénteki rádiós nyilatkozatában büszkén megemlítette, hogy szerzett 2 millió vakcinát vagyis bőven van lehetőség mindenki számára, hogy védőoltást kapjon. Érdekes módon a kormányfő azzal nem dicsekedett el, hogy a vakcinát az Európai Uniótól szerezte, melyet nagyképűen korábban elutasított mondván nekünk már nem kell az uniós gyógyszer alapból védőoltás!

A Euronews értesülései szerint a magyar diplomaták szószerint könyörögtek azért, hogy újabb Pfizer szállítmány érkezzen. Kiderült ugyanis, hogy az 5-11 éves gyerekek oltásához csakis a Pfizer vakcina alkalmas.

Az Európai Gyógyszerügynökség nemrég hagyta jóvá az 5-11 éves gyerekek oltását a Covid 19 vírussal szemben.

Gulyás Gergely kancellária miniszter még kedden is dicsérte azt a magyar döntést, hogy hazánk az EU tagjai közül egyedül nem kért több Pfizer oltást Brüsszeltől.

Az egyre rosszabb járvány adatok minden bizonnyal józanságra intették Orbán kormányát, amely most az oltási kampány meghosszabbításával próbálja meg kivédeni a negyedik hullámot, amely nemcsak az egészségügyet, de az egész magyar társadalmat megviseli hiszen arra készítették fel, hogy “nem lesz negyedik hullám”…

Brüsszel 250 millió eurós járvány támogatást ad

Orbán Viktor kormánya egyáltalán nem siet elismerni, hogy a brüsszeli bizottság járvány kezelő támogatásai igen fontosak minden tagállam számára. Most Brüsszel 250 millió eurós támogatással járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország a járványt leküzdje. Ebben benne van a Pfizer védőoltások költsége plusz az a juttatás, melyet a Covid osztályokon dolgozó orvosok és ápolók kapnak mintegy hétezren.

Végképp veszélyben a helyreállítási segély

A német kormánykoalíció közös programjában állást foglalt amellett, hogy Magyarország és Lengyelország csakis úgy kaphasson pénzt a pandémia utáni helyreállítási alapból, ha betartja a jogállami normákat. Merkel kancellár kompromisszumot keresett és gyakran talált is Brüsszel vitájában a magyar illetve a lengyel kormánnyal. Az új német kormány viszont, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet majd keményebb álláspontot vár el Brüsszeltől. A külügyminiszter a zöldeket képviselő Baerbock asszony lesz. Az Európai parlamentben a zöldek voltak Orbán Viktor rendszerének leghangosabb és legkövetkezetesebb bírálói úgyhogy nagy valószínűséggel a magyar diplomácia immár falba ütközik majd Berlinben is.

Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Egyértelmű fordulat a Merkel korszakhoz képest és új korszakot jelez az Európai Unióban. Macron francia elnök és Draghi olasz kormányfő épp mostanában ír alá olyan stratégiai együttműködési nyilatkozatot, melynek a célja egyezik az új német kormány akaratával: Európai Egyesült Államok.

A német diplomácia vezetője Baerbock asszony lesz, aki a zöldek vezetőjeként már többször bírálta Orbán Viktort és a nemzeti együttműködés rendszerét. Különösen amiatt, hogy bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de ennek ellenére a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek gyengíteni igyekeznek a Nyugatot.

Szorul a hurok Orbán körül

A magyar miniszterelnök szuverenitás koncepciója pontosan ellentétes az Európai Egyesült Államok gondolatával. Az új német kormány jelezte is, hogy arra kívánja sürgetni az Európai Uniót, hogy minél határozottabban lépjen fel az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik alapelveit.

Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra, és ez végképp jelezte: az USA a távozását szeretné elérni.

A budapesti amerikai nagykövetség ezért is szervezi Márki-Zay Péter támogatását külföldön és belföldön egyaránt.

Csányi-Márki-Zay találkozó

Az OTP főnöke, akinek jó orra van a változásokra hiszen ezért is maradhatott mindeddig a legnagyobb magyar bank élén, meghívta az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Korábban Csányi Sándor Karácsony Gergelyt támogatta az ellenzéki versengésben, de most váltott, és Márki-Zay Péterrel cserélt eszmét arról, hogy mire számíthat, ha fordulat következik be a választások után 2022-ben.

A korrupció ellenes kampány ugyanis sok mindenkit érinthet. Márki-Zay Péter például már jelezte: ő kiadná Hernádi Zsolt MOL vezért Horvátországnak, akit ott korrupció miatt már elítéltek. Csakhogy Hernádi Zsolt Csányi régi üzleti partnere, az OTP-t és a MOL-t sok szál fűzi össze.

Csányi Sándor ezenkívül a legnagyobb agrár vállalkozók közé tartozik, ebben a minőségében igen sok uniós pénzhez jut.

Ez szúrja a szemét az ellenzéknek. Ara Kovács Attila, a DK uniós parlamenti képviselője a Facebookon megírta: ő bizony nem szavazta meg az Európai Unió új agrár programját, mert nem szeretné, ha az uniós pénzek a jövőben is a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit gazdagítanák.

Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.

Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.

Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.

A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait

Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.

Irene Khan asszony nem kertelt:

Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.

Érdekli ez Orbánt?

Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.

Hacsak…

Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.

Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: “szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.

Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.

Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.

Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.

Így a célkeresztbe került.

A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?

Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában  nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.

Lengyel kormányfő: mindenért Moszkva a felelős!

Mateusz Morawiecki szerint minden Keletről érkező fenyegetés az Európai Unióval szemben lényegében Oroszországból jön: a migránsválság a lengyel-fehérorosz határon, Ukrajna és Moldova állandó fenyegetése, a földgáz zsarolás stb.

Morawiecki közölte a lengyel sajtóval, hogy a balti vezetők, akikkel a hétvégén tárgyalt ugyanígy értékelik a helyzetet.

Nemcsak nekik ez a véleményük: a NATO korábbi főtitkára ugyanezt nyilatkozta a Euronewsnak. Rasmussen elmondta, hogy “Oroszország azért cselekszik így, mert a végső célja a NATO és az Európai Unió megosztása, hosszú távon pedig a felszámolása”.

Közben Varsóba érkezett az USA hírszerzés főnökasszonya, aki a helyszínen kívánt tájékozódni arról, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult feszültség mekkora nyomást jelent a NATO-ra, melynek fő katonai ereje az Egyesült Államok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a CIA igazgatója nemrég erről tárgyalt Moszkvában magával Putyinnal.

Visegrádi csúcs

Orbán Viktor fogadja a V4 másik három vezetőjét, hogy megvitassák a válsághelyzetet. Valószínűleg a többi visegrádi vezető figyelmét nem kerülte el, hogy Szijjártó Pétert épp most tüntette ki a Barátság érdemrenddel Putyin elnök. A magyar miniszterelnök nemrég Törökországban Erdogan elnököt támogatta meg mondván: több pénz járna neki a migránsokért az Európai Uniótól. Lavrov orosz külügyminiszter ugyanilyen migráns szerződést követelt Lukasenka elnöknek.

Ehhez képest Brüsszel újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszország elnökét. Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország is újabb szankciókra készül.

A visegrádi csúcs témája a migráció. Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, de kissé nehéz lehet megfeledkezni arról, hogy a migránsokat a török és az orosz titkosszolgálat segíti Fehéroroszországba!

Ha tehát Putyin trójai falovának szerepében tűnik fel a magyar miniszterelnök, akkor ez nemcsak Brüsszelben és Washingtonban növeli az ellenszenvet, de Varsóban is kérdéseket vet fel “a megbonthatatlan magyar-lengyel barátság” iránt.

Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – mindkét világháborút előnyös béketárgyalásokkal zárta. Számára a nyugati elkötelezettség minden pártot érintő kötelező minimum.

Orbán pragmatikusan az érdek közösséget hangsúlyozza

Mind Magyarország mind Lengyelország megválaszolta Brüsszel levelét, és mindkét miniszterelnök arra hivatkozott, hogy ilyen nehéz időkben nem kellene kötelességszegési eljárásra pazarolni a drága időt. A lóláb kissé kilóg: mind a magyar mind a lengyel kormány minél előbb meg szeretné kapni az uniós euró milliárdokat a nehéz helyzetre hivatkozva. A baj csak az, hogy Brüsszel azt kérdi Orbán Viktortól : lopni lehet vészhelyzetben?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK