Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

587 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

0

A magyar miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában pénteken így fogalmazott: ”Soros György is az első sorban bukkan fel a háborút pártolók között. A magyar baloldalt kilóra megvették a háborúpárti erők. Aki adja a pénzt, az rendeli a zenét” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke.

 

Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így 660 milliárdról 990 milliárdra nőtt.

“Ilyen nincs még az Egyesült Államokban sem” – háborgott Gyarmati István nagykövet, aki az első Orbán kormány idején még adott tanácsokat a fiatal miniszterelnöknek.

Most viszont rámutatott arra, hogy

“ Mészáros Lőrinc villámgyors vagyongyarapodását elsősorban az okozta, hogy a földgáz rendszerhasználati díj java neki hajt hasznot.”

Vagyis a rendszert megkenték az oroszok. Paks 2 esetében is ugyanez a helyzet – utalt rá a nagykövet, aki jól ismeri az oroszokat hiszen az első csecsen háború idején ő közvetített a lázadó csecsenek és Moszkva között. Egykori tárgyalópartnere ma Putyin diplomáciai tanácsadója.

Az orosz és a kínai szerződések szigorúan titkosak, ezért senki nem tud meggyőződni arról, hogy mit is kap Orbán Viktor cserébe azért, hogy aláírta a Moszkvának és Pekingnek kedvező különböző egyezményeket. A magyar állam például óriási adókedvezményeket ad a kínai cégeknek, melyek akkumulátorokat és elektromos autókat állítanak majd elő Magyarországon. A kínaiaknak ez azért nagyon előnyös, mert Magyarország az Európai Unió tagja vagyis az itt előállított árukat nem sújtják a kínai export szankciók.

Mit kap cserében Orbán Viktor?

Feltevések szerint a kínaiak néhány magánszámlára utalt összeggel fejezik ki őszinte nagyrabecsülésüket a magyar miniszterelnöknek. Hol lehetnek ezek a számlák? Egyre nehezebb olyan bankot találni, amelyet nem köteleznek együttműködésre az amerikai bűnüldöző hatóságok. Márpedig tőlük óvakodik a magyar miniszterelnök, aki visszaemlékezhet malajziai “kollégája” kínos ügyére: 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyet lepleztek le az amerikai hatóságok, és Abdul Razak jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti egy fegyházban.

Kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik. Pedig ez is benne van David Pressman nagykövet mosolyában. Ezért is imádkozik Donald Trump választási győzelméért a magyar miniszterelnök. Annak idején Trumpról is voltak olyan hírek, hogy megvették őt az oroszok, akik lehet, hogy zsarolják is, mert Lenin ágyában orosz prostituáltakkal szórakozott Moszkvában még a nyolcvanas években.

Ha Biden nyer a novemberi választáson, akkor Pressman nagykövet megkaphatja a kilövési engedélyt Orbán Viktorra.

Kell-e erre jobb ürügy mint olyan korrupciós ügyek, amelyekben Oroszország és Kína kente meg a magyar miniszterelnököt?!

Orbán rasszista kijelentései miatt zárták ki az RMDSZ-t a kormánykoalícióból

0

A magyar miniszterelnök 2022-ben Tusnádfürdőn kevertfajú népekről elmélkedett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, most elismerte, hogy emiatt kellett távozniuk a román kormányból.

Klaus Johannis, Románia szász elnöke és más román politikusok felszólították az RMDSZ vezetőjét, hogy határolja el magát Orbán Viktor rasszista kijelentéseitől, de Kelemen Hunor erre nem volt hajlandó. Ezért a koalíciós pártok kizárták az RMDSZ-t, amely mindeddig azt a politikát folytatta, hogy mindenképp benne maradjon a kabinetben, mert csak ott lehet elintézni valamit a magyar kisebbség érdekében. Eddig az RMDSZ tagadta, hogy Orbán Viktor kijelentései miatt kerültek ki a kormányból Bukarestben.

Orbán Viktor kezdetben megpróbálta meggyengíteni az RMDSZ-t, és a helyére állítani egy Tőkés László püspök által vezetett mozgalmat, de ez az elképzelés meghiúsult. Ezután Orbán taktikája az RMDSZ meghódítására irányult, és ezt teljes mértékben el is érte miután jelentős anyagi támogatással maga mögé állította az erdélyi magyar közvéleményt.

Az RMDSZ könnyen két szék közt a pad alá eshet ahogy ez Szlovákiában megtörtént, ahol a magyar érdekképviselet már hosszabb idő óta képtelen bekerülni a parlamentbe.

Romániában egyre fogy a magyar kisebbség

Már csak épphogy átlépi az egymilliót, de miután gyorsan öregszik a lakosság, ezért az RMDSZ támogatottsága vészesen fogyatkozhat. Orbán Viktor támogatottsága viszont töretlenül magas Erdélyben, ahol a magyar kisebbség hálás azért a támogatásért, melyet a magyar kormány nyújt. Míg Orbán előtt a magyar kormányok inkább csak ígérgettek, 2010 óta milliárdok érkeztek Budapestről Erdélybe. A magyar nyelvű médiában is nagy befolyást szerzett Orbán Viktor Romániában , aki Demeter Szilárdot bízta meg azzal, hogy az erdélyi sajtót is alárendelje Rogán Antal propagandagépezetének. Demeter Szilárd karrierje innen indult felfelé, az erdélyi média pedig lefelé. Közben Orbán Viktornak elfogyott a pénze: egyre kevesebb jut Erdélynek is, a hatalomhoz hűséges magyar nyelvű médiát is leépítették pénzhiányra hivatkozva.

Persze az ilyen típusú propaganda sajtónak nincs is szüksége sok helyi újságíróra hiszen minden fontosabb cikket Pesten írnak, a helyi vélemények nem érdekelnek senkit sem a centralizált rendszerben, amely mindjobban emlékeztet Ceausescu propaganda médiájára. Az RMDSZ ebben a lehetetlen helyzetben küzd az életben maradásért.

Ha a függetlenségét hangoztatja Orbán Viktortól, akkor elveszítheti a választóit, ellenkező esetben viszont teljesen függő helyzetbe kerülhet a magyar miniszterelnöktől, ezt azonban a román politikai elit nem fogadja el. Ráadásul

Románia egy főre jutó GDP-je az utóbbi időben meghaladta a magyart, és az uniós szegényházi vetélkedőnek ez az alakulása nem növeli sem Magyarország sem az RMDSZ presztízsét.

Míg Ceausescu idejében – 1965-1989 az európai és viszonylag sikeres Magyarország állt szemben a nacionalista és kudarcot kudarcra halmozó nemzeti kommunista Romániával, ma pontosan fordított a helyzet:

A NATO-ban és az Európai Unióban kedvelt Románia húz el a nacionalista Magyarország mellett.

Ez is a nemzeti együttműködés rendszerének 14 éves mérlegéhez tartozik, de Orbán Viktor – érthetően – nemigen dicsekszik vele.

Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

0

Hogy megkezdődnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával elsősorban Orbán Viktortól függ – állítják azok a magasrangú uniós tisztviselők, akik a brüsszeli Politiconak nyilatkoztak.

Mind Brüsszel mind Kijev nyomást gyakorol a magyar miniszterelnökre annak érdekében, hogy június 25-én megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Unió tavaly decemberben fogadta el Ukrajna és Moldova jelentkezését, de a magyar diplomácia ellenzi ezt a bővítést részben a háborús helyzetre részben pedig a két egykori szovjet tagállam állapotára hivatkozva hiszen mind Ukrajnában mind Moldovában alacsonyabb ma az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben pedig akkor sem volt lenyűgözően magas. Ukrajna és Moldova 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió felbomlása után, de ellentétben a balti államokkal vagy Kazahsztánnal nem lelte meg a gazdasági fejlődés útját. Mindkét államból tömegesen távoznak a polgárok, ezt a tendenciát azután az ukrajnai háború felerősítette. Jelen pillanatban nincsenek hiteles információk Ukrajna és Moldova népességéről.

Mindezzel persze Brüsszelben is tisztában vannak, de úgy vélik:

a függetlenségét védelmező Ukrajnában jelentős mértékben javulhatna a morál, amely a több mint két éve tartó háborús erőfeszítések miatt jelentősen romlott.

Szijjártó Péter külügyminiszter áprilisban találkozott Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök kabinetfőnökével. A magyar fél 11 pontos listát terjesztett elő a követelésekről, és Ukrajna erre válaszolt – írja a brüsszeli Politico.

Orbán Viktor az európai választásokra vár, addig nem lép – vélik magukat megnevezni nemkívánó uniós tisztviselők. Akik viszont arra is rámutattak, hogy július elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és nem valószínű, hogy a magyar küldöttség ebben az időszakban szeretne ezzel foglalkozni.

Március óta nyüglődnek a tagállamok az ukrán csatlakozás problémájával

A brüsszeli bizottság ugyanis ekkor elküldte javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de ehhez mind a 27 tagállamnak hozzá kellene járulnia.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviseletének szóvivője csak annyit mondott a Politiconak, hogy “előbb konszenzusra van szükség, csak azután kezdhetünk beszélgetni a csatlakozási tárgyalások dátumáról.”

Mindenki Orbánra vár, aki taktikusan hallgat.

Pénz beszél?

Ma sem tudjuk pontosan, hogy mivel vették rá Orbán Viktort arra, hogy ne vétózzon Ukrajna ügyében a rendkívüli csúcstalálkozón február elsején. A pénz, a visszatartott eurómilliárdok minden bizonnyal nagy szerepet játszhattak ebben. Bár a magyar kormány igyekszik úgy tenni mintha nem hiányozna ez a hatalmas összeg, de a költségvetés siralmas állapota mutatja: enélkül hosszú távon nem megy! Orbánnak pénz kell, és ezt Brüsszelben mindenki tudja is. Csakhogy Brüsszel sincs könnyű helyzetben: az ukrajnai segélykassza kimerülőben van. A tagállamok nem tudják emelni a hozzájárulást, közös hitelfelvételre lenne szükség. Ezt viszont nemcsak Orbán Viktor ellenzi az Európai Unióban hanem sokan mások is. Vagyis a pénzhiány általános, és emiatt róka fogta csuka helyzet alakulhat ki a magyar elnökség idején, a következő félévben.

A magyar diplomácia szeretne sikert felmutatni ebben a félévben, de annyira elszigetelődött, hogy ez nem ígérkezik könnyű szerepnek.

Orbán Viktor ugyanakkor számíthat olyan szövetségeseire mint Giorgia Meloni, aki egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban azt követően, hogy Németország gazdaságilag összecsuklott, és a megosztott kormányzat képtelen kezelni a problémákat. Mindeközben támogatni kellene Ukrajnát, amely alig tartja magát az orosz offenzívával szemben. Orbán és Brüsszel Washingtonra szegezi szemét: ha Trump jön, akkor sok minden megváltozik. Ha marad Biden, akkor Orbágkaphatja a kilövési engedélyt.

Miért váltotta le Putyin szélsőséges nacionalista barátját, Patrusevet?

0

Mindenki a hadügyminiszter váltásra figyelt fel Moszkvában hiszen Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt. Valójában az orosz elnök előléptette Sojgu hadseregtábornokot, aki a majd mindenható Nemzetvédelmi  Tanács titkára lett. Ennek a Nemzetvédelmi Tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, és ez döntött az Ukrajna elleni agresszióról is.

Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és  Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés főnöke nem értettek egyet Ukrajna megtámadásával. Ez abból a videóból is kiderült, melyen Putyin nyíltan megalázta Nariskin tábornokot, aki viszont ennek ellenére mindmáig a helyén maradt, és olykor Törökországban összefut William Burns-szel, a CIA főnökével, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt tehát jól ismeri Oroszországot. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki az Ukrajna elleni agresszió előtt Moszkvába látogatott, és beszélt Putyinnal – máig sem tudjuk, hogy miről.

Patrusev, a héja

A szentpétervári Putyin, a KGB egykori alezredese azzal keltette fel a Kreml figyelmét, hogy ő szervezte újjá az orosz titkosszolgálatot, mely a KGB helyett az FSZB nevet viseli, de ugyanazt a mentalitást képviseli, melyet még Jurij Andropov honosított meg, aki 1965 és 1982 között állt a szervezet élén, és csak azért vált meg annak irányításától, hogy a Szovjetunió elnöke legyen 1982-1984.

Andropov álma egy hibrid rendszer volt, melyet a titkosszolgálat irányít a megfáradt kommunista párt helyett, ahol véget nem érő viták folytak a reformokról, de a valóságban nem történt semmi. Putyin utóda az FSZB élén, Nyikolaj Patrusev lett, aki szintén Andropov árvái közé tartozott: megvalósította a titkosszolgálat teljhatalmát.

Ennek arca Putyin lett, de mögötte ott állt a sziloviki csoport, amely mindmáig irányítja Oroszországot.

A csapat ideológiája a nagyorosz nacionalizmus, amelytől Putyin kezdetben tartózkodott. Szentpétervárt, Putyin szülővárosát, épp azért építette fel Nagy Péter cár, hogy a nyugati nyitást erősítse, mert rájött arra, hogy Oroszország elmaradottságát csakis így lehet megszüntetni. Nagy Péter Oroszország zászlaját is Hollandiáról másolta. Vele szemben a nagyorosz nacionalizmus Oroszországot a harmadik Rómának tekinti vagyis a világ közepének. Ezt az ideológiát vallja Nyikolaj Patrusev tábornok. Akit Putyin így mutatott be az FSZB-ben amikor átadta neki a hatalmat 1999-ben:

Patrusev régi jó elvtársam és barátom.

”Putyin kezdetben még a nyugati együttműködés vonalát követte: híres volt szoros kapcsolata Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellárral és Angela Merkel kereszténydemokrata kancellárral, akivel felváltva beszélgettek oroszul és németül. Az USA igencsak gyanakodva szemlélte ezt az együttműködést, ezért is hallgatta le a CIA Merkel kancellárt. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ezzel feljött Nyikolaj Patrusev napja hiszen ő sosem kedvelte a nyugati nyitást: erős Oroszországot akart, amely Kínával együtt kérdésessé teszi az Egyesült Államok világuralmát.

Hírek szerint Nyikolaj Patrusev javasolta Putyinnak Ukrajna megtámadását, és az orosz elnök hosszas habozás után meghozta élete legrosszabb döntését: villámháborút indított a nyugatbarát ukrán vezetés megbuktatására.

Az eredmény csúfos kudarc, a három napra tervezett villámháború immár több mint két éve tart, és senki sem látja a végét. Putyin Trumpban bízik, mert szeretne végetvetni a háborúnak, amely destabilizálja a hatalmát, és teljesen Kína függvényévé változtatja Oroszországot. Putyin ezért búcsút vett régi barátjától, Patrusev tábornoktól, aki tanácsadó lett, de milyen területen? Hajózási kérdésekben ad majd tanácsokat Putyinnak, aki az ukrajnai háború kellős közepén nemigen érdeklődhet eziránt. Patrusev repült a Nemzetvédelmi Tanácsból vagyis hatalma megszűnt.

Miért vált meg tőle Putyin? Mert őt tekinti a fő felelősnek az ukrajnai háború kudarcáért és a Prigozsin lázadásért. Az FSZB tervezte meg a háromnapos villámháborút, amely totálisan csődöt mondott. Az FSZB szervezte meg a Wagner hadsereget, amely fellázadt az ukrán fronton, és elindult Moszkva felé méghozzá a nagyorosz nacionalizmus jelszavait hangoztatva. Prigozsint leszerelték és meggyilkolták, de ország világ előtt kiderült, hogy a majd mindenható titkosszolgálat nem ura a helyzetnek.

Patrusev kontra Soros

Az FSZB korábbi fura ura meg volt győződve arról vagy legalábbis azt hirdette, hogy “a New York-i Wall Street és a londoni City összeesküdött Oroszország lerombolására. ”Ez Jurij Vlagyimirovics Andropov gondolatát visszahangozza:

“a zsidók már leromboltak két Rómát, a harmadikat, a Szovjetuniót nem fogják!”

– hirdette meg a KGB-ben a lengyelországi válság kapcsán.

Andropov, aki maga is zsidó volt, több “anticionista” tisztogatást rendelt el a Szovjetunióban és “a baráti államokban” az 1967-es közel-keleti háború után amikor Moszkva megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és erre utasította “szövetségeseit” is. Nyikolaj Patrusev tábornok szerint a Covid pandémia is a bűnös Nyugat terméke volt:”

a Clinton, a Rockefeller, a Soros és a Biden alapítvány nyakig benne van ebben”

– nyilatkozta az argumentü i fakti című moszkvai lapnak.

Albright asszony USA külügyminiszter kelet-európai zsidó származását szívesen emlegette Patrusev tábornok mondván:

”az USA le akarja radirozni Oroszországot a térképről. Albright akkori amerikai külügyminiszter többször is elmondta: Szibéria nem illeti meg Oroszországot!”

Hivatalosan az amerikai külügyminiszter asszony sohasem mondott ilyesmit, de feldühítette Moszkvát, mert közölte velük: immár nem játszhatnak világhatalmi szerepet!

A Soros alapítványt is szívesen bírálta Patrusev tábornok, aki szerint “a Nyugat ily módon akarja elcsábítani a fiatalokat, de a valódi célja Oroszország megsemmisítése.”

Az Ukrajna elleni agresszió idején Patrusev arról értekezett, hogy

“Washington egy lengyel-ukrán államszövetséget akar létrehozni, amely fenyegeti  Oroszországot.”

Putyin azzal, hogy leváltotta a héja Patrusev tábornokot, és helyére az engedelmes Sojgut ültette, levonta a tanulságot az ukrajnai háború kudarcaiból. Elnöki beiktatása alkalmából párbeszédet javasolt a Nyugatnak Ukrajna feje fölött. Biden elnök erre egyelőre nem hajlandó, Trump azt állítja, hogy ő igen. Az elnökválasztás novemberben lesz az Egyesült Államokban.

Miért támogatják oly sokan Donald Trumpot?

0

Az amerikai gazdaság jól teljesít: a GDP jobban nő mint Európában, a munkanélküliség alacsony, az infláció stagnál bár még messze jár a tervezett évi 2%-tól. Miért elégedetlenek mégis oly sokan?

A munkavállalók részesedése a jövedelmekből 2001-ben még 64,1% volt, idén az első negyedévben ez már 55,8%-ra csökkent – derül ki az USA statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. A menedzsment jövedelme jóval gyorsabban nő mint a munkavállalóké: a vezérigazgatók éves jövedelme 1209%-kal nőtt 1978 óta. Ekkoriban kezdődött meg a neoliberális globalizáció, melynek olyan élharcosai voltak Margaret Thatcher Nagy Britanniában és Ronald Reagan az Egyesült Államokban. A rendszert 1973- tól Chilében próbálták ki, ahol Pinochet tábornok katonai diktatúrája szolgáltatta a hátteret Milton Friedman chicagói tanítványainak a nagy kísérlethez. Megindult az outsourcing, amely azt jelentette, hogy az USA-ból és más fejlett államokból Kínába és más gyengén fejlett szegény országba szervezték ki a termelést, mert ott a munkabérek egy töredékét tették ki az amerikainak vagy az európainak. Az eredmény:

1978 óta a munkabérek mindössze 15,2%-kal nőttek az Egyesült Államokban!

Biden pácban

Már Donald Trump kereskedelmi háborút indított a kínaiak ellen, Joe Biden ezt folytatta. Az eredmény? Megugrott az infláció, melynek megfékezésére a Federal Reserve Board megemelte a kamatlábat. Drágábbak lettek a jelzálog és diákhitelek. A szegények pedig kiszolgáltatottabbak lettek. A londoni Guardian így illusztrálta ezt egy Starbucks dolgozó sorsán:

”Jesse Motte boldog volt, mert az órabére 15 dollárra emelkedett. Mostanában fél elmenni vásárolni, mert könnyen otthagyhat 100 dollárt a szupermarketben még akkor is ha nem vesz túlságosan sok mindent.”

Ez a Starbucks egy Target üzlet központban van, a Target vezérigazgatója 17,6 millió dollárt keres egy évben. Ez a 680 szoros az  átlagos Target dolgozó bérének. Sokan mindezért Bident hibáztatják hiszen egy átlagos munkavállaló sokkal nehezebben jut önálló lakáshoz vagy házhoz mint korábban. Miközben a felső 1% tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy olykor csökken is, mert az egészségügyi vagy az oktatási kiadások sokkal gyorsabban nőnek mint az ő jövedelmük. Biden tisztában van a helyzettel, ezért is ment el a sztrájkoló autós szakszervezethez, ahol támogatást ígért. A Fehér Ház közvetített, és végül meg is született a megegyezés a munkaadókkal. A probléma viszont nem szűnt meg: ha védővámokkal kizárják az olcsó kínai árukat az USA piacáról, akkor az infláció tartós maradhat.

Az infláció pedig a legszegényebb 40% adója az Egyesült Államokban.

Trump blöfföl a siker érdekében

Donald Trump maga is dollármilliárdos, és a neoliberális elvek híve: csökkenjen az állam szerepe a gazdaságban! Amikor elnökké választották 2016-ban, akkor Donald Trump első intézkedése az volt, hogy csökkentette a gazdagok adóját miközben az USA államadóssága szárnyal. Jelenleg ez már túl van az éves GDP 100%-án! Korábban a szakértők úgy vélték, hogy 60% fölött már kezdődik a veszély zóna, ezért ott húzta meg a határt az Európai Unió. A Covid pandémia miatt ezt szinte mindenütt túllépték.

A magas államadósság és a magas kamatláb miatt az USA kormánya is egyre drágábban jut pénzhez, a költségvetés egyre nagyobb része megy el az adósság törlesztésére.

Trump profi üzletember, és pontosan tudja, hogy mit jelent. Csak épp nem siet tudatni a választópolgárokkal. Akiknek nem is kellene mást tenniük mint egy pillantást vetni Argentínára, ahol az argentin Trump, Milei elnök brutális megszorítást alkalmaz. Az életszínvonal visszafogásával próbálja meg helyreállítani az ország fizetőképességét. Az USA persze nem Argentína, de a neoliberális gazdaságpolitika ott is ugyanazzal a következménnyel jár – mutatott rá a Nobel díjas Stiglitz. A gazdagok tovább gazdagodnak miközben a szegények továbbra is szegények maradnak. Akárhogy is hívják az elnököt a Fehér Házban. De hát ezt már évtizedekkel ezelőtt megénekelte Leonard Cohen az Everybody Knows – mindenki tudja című számában.

Mészáros Lőrinc 330 milliárd forinttal növelte vagyonát

0

A leggazdagabb magyar még “csak” 660 milliárd forintot mondhatott magáénak a megelőző évben, de idén ez már 990 milliárdra nőtt. 50%-os növekedés egy olyan évben amikor Magyarország lakosságának a döntő többsége azzal nézett szembe, hogy az életszínvonala stagnált vagy csökkent.

Csányi Sándor sem panaszkodhat: 610 milliárdról nála 700 milliárdra nőtt a vagyon. Mindketten elsősorban egy banknak köszönhetik a gazdagodásukat: Mészáros Lőrinc az MBH-nak míg Csányi Sándor az OTP-nek.

Magyar Péter mozgalmának támogatása kapcsán elterjedt a hír, hogy Csányi Sándor pénze is erősíti az Orbán kormányt bíráló villámgyorsan népszerűvé váló politikust. Csányi Sándor, a rendszerváltás nagy túlélője azt gyanítja, hogy Orbán Viktor épp vele szemben hozta létre az MBH bankot, hogy meggyengítse az OTP piacvezető pozícióját. Csányi Sándor egy trió tagja, amely rajta kívül a MOL elnök vezérigazgatójából, Hernádi Zsoltból és Pintér Sándor belügyminiszterből áll. Ők eddig támogatták Orbán Viktort, de tisztában vannak vele, hogy a kormányfő elszigetelődése a nyugati világban és főként az Európai Unióban árt az üzletnek és a nemzeti együttműködési rendszer stabilitásának. Nem kerülte el a figyelmüket, hogy David Pressman amerikai nagykövet mindent megtesz azért, hogy gyengítse Orbán Viktor hatalmát. Az amerikai kormány kezében hatékony fegyver a Magnyitszkij törvény, amely lehetővé teszi külföldi politikusok illetve intézmények vagyoni vizsgálatát. Ilyenbe bukott bele Malajzia miniszterelnöke, aki 12 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel Orbán Viktor nem siet dicsekedni. Épp ezért a választási kampány politikai – ideológiai kérdésekre koncentrál, amelyek népszerűek a választók körében: béke, bevándorlás ellenesség, családvédelem. A baloldali-liberális ellenzék álláspontja e három kérdésben népszerűtlen Magyarországon, ezért nem véletlen, hogy Magyar Péter nem ebben hanem a korrupcióban próbálja megtalálni Orbán Viktor gyenge pontját. Mindeddig a magyar közvélemény elnéző volt a kormányfő és családtagjai valamint hűséges oligarchái gyors meggazdagodásával szemben, de elsősorban azért, mert a miniszterelnök a választások előtt igyekezett mindenkinek juttatni valamit. Most azonban elfogyott a pénze, mert az uniós euró milliárdok jórésze be van fagyasztva épp a korrupció miatt, a magyar gazdaság teljesítménye pedig nem teszi lehetővé az osztogatást, sőt valószínű, hogy a kormány megszorításokra kényszerül az év második felében, mert annyira elszaladt a költségvetési deficit. Orbán Viktor a 2022-es fölényesen megnyert választás tudatában hét szűk esztendőt jósolt majdnem úgy mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban az őszödi beszéd idején. A szűk esztendők végzetesnek bizonyultak a baloldali-liberális tábor számára. Orbán Viktornak minden politikai tehetségére szüksége lesz, hogy a Fidesz ne így végezze. A miniszterelnök csakis úgy távozhat, hogy kialkudja utódától: nem lesz vagyonosodási vizsgálat, korrupció miatt börtön!

Ben Ali tunéziai diktátor így távozott hazájából – tele bőrönddel. Nemrég halt meg Szaúd Arábiában, amelynek nincsen kiadatási egyezménye a nyugati világgal. Ilyen lehetőséget Orbán Viktornak is felkínálhat az amerikai nagykövetség. Mi lesz alteregójával Mészáros Lőrinccel? That’s an other story – ez már egy másik történet…

Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

0

Jurij Kuznyecov altábornagy a vád szerint pénzért osztogatta a magas katonai tisztségeket. Lakásán több mint 100 millió rubel értékben foglaltak le aranyat, készpénzt, értékes órákat stb.

Korrupció miatt került előzetesbe Timur Ivanov tábornok, akihez a hadfelszerelések tartoztak a hadügyben. A korrupció királyának tartották őt régóta, de minisztere, Sojgu elszántan védelmezte. Aztán Putyin elnök lépett, és leváltotta hűséges miniszterét, Sojgut, aki puhára esett hiszen a nagyon fontos Nemzetvédelmi Tanács titkára lett. Ebben a minőségben ő lett Nyikolaj Patrusev tábornok utóda. Patrusev volt korábban az FSZB vezére, a posztot még magától Putyintól örökölte. Belőle stratégiai főtanácsadó lett. Vagyis Putyin fontos embereivel csak körbe forog a ringlispil, de valódi tisztogatás nincsen. Megmaradt posztján Geraszimov vezérkari főnök, aki pedig ellenezte az Ukrajna elleni támadást 2022-ben, majd miután Putyin kinevezte őt az ukrajnai hadművelet parancsnokának is, titkos tárgyalásokat folytatott ukrán partnerével, Viktor Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Állítólag már a tűzszünetről egyezkedtek amikor Zelenszkij ukrán elnök közbelépett, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Miről tárgyalt Blinken külügyminiszter Kijevben?

Az USA diplomáciájának vezetője megerősítette azt az elképzelést, hogy a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból lehetne támogatni Ukrajna katonai erőfeszítéseit illetve újjáépítését. Blinken külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok hosszú háborúra készül Ukrajnában, mert tízéves stratégiai együttműködési egyezményt kötött a háborúban álló országgal. Az Egyesült Államok jelenleg egy 61 milliárdos dolláros támogatási csomagból küld fegyvereket Ukrajnába, de a további finanszírozásról egyelőre senki sem tud semmit. Donald Trump fogadkozik, hogy megszüntetné Ukrajna támogatását, és így kényszerítené béketárgyalásokra a kijevi vezetést. Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában kihasználva fölényüket, melyet a NATO segítsége csak ellensúlyozni képes, de arra nem alkalmas, hogy az ukrán erők ellentámadását elképzelhetővé tegye.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Az orosz elnök pekingi látogatása előtt dicsérte a kínai béketervet, és hangsúlyozta: kész a párbeszédre a Nyugattal. Ahol az a hivatalos NATO álláspont: támogatjuk Ukrajnát, ahol Zelenszkij elnök kijelentette, hogy mindaddig nem lehet a fegyverszünetről tárgyalásokat kezdeni amíg orosz csapatok állomásoznak az ország területén. Minthogy a reális erőviszonyok lehetetlenné teszik, hogy az ukrán erők kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, így a háború végtelenítve van, az amerikai és az európai fegyvergyárak legnagyobb örömére. Júniusban ukrajnai békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint 130 állam részvételével. Az oroszokat nem hívták meg, és ez önmagában jól mutatja a NATO békevágyát. Biden elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása. Később visszavonta ezt a kijelentést belátva, hogy talán túlságosan is őszinte volt.

A demokrata adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Washingtonban Kínát és Oroszországot. A washingtoni diplomácia új hidegháborút akar, hogy megerősítse az USA vezető szerepét a világban. Ezt sokkal inkább Kína mint Oroszország fenyegeti, de Pekingben mindig hangsúlyozzák: Moszkvával ellentétben Kína gazdasági eszközökkel akar változtatni a világrenden nem pedig katonailag mint az oroszok. Pekingben levonták a tanulságot az USA és Oroszország külföldi katonai kudarcaiból: Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az USA Kína ellen kereskedelmi háborút folytat: Biden elnök kedden jelentette be, hogy 100%-os vámot vet ki a kínai elektromos autókra. Ez nyílt megsértése a Világkereskedelmi Szervezet – WTO előírásainak -, de Biden kényszerhelyzetben van, mert Donald Trump 60%-os vámot helyezettet kilátásba a kínai árukkal szemben. Biden rosszul áll a választási kampányban, és ezért igyekszik keménynek mutatkozni Kínával szemben.

A kínaiak viszont hosszú távra játszanak: Mexikón keresztül kerülik ki az USA vámokat, Európában pedig Magyarországon építenek elektromos autógyárat az Európai Unión belül, mert tudják, hogy globalizált rendszerben viszonylag könnyen kijátszhatók a nemzeti védővámok.

Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak

0

“Ha nem lennénk 25 éve NATO tagok, akkor nekünk kellene védekeznünk egy orosz támadással szemben.” Így vázolta fel a helyzetet Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján.

A fideszes politikus régóta közismert atlantista meggyőződéséről. Korábban Orbán Viktor felajánlotta neki a washingtoni nagyköveti posztot, de Németh Zsolt nem fogadta el, mert nem kívánta képviselni a miniszterelnök szuverenista politikáját, mely csak az USA-val és az Európai Unióval szemben védekezik miközben intenzíven együttműködik Oroszországgal és Kínával. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta – 2022 február 24 – egyedül Orbán Viktor volt az az uniós tagállamok vezetői közül, aki kezet rázott az orosz elnökkel méghozzá szimbolikus helyen Pekingben.

Németh Zsolt keményen bírálta Putyin propagandistáit, és azt hangsúlyozta:

”A NATO nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni a tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert a NATO tagjai vagyunk”

– hangsúlyozta a parlament külügyi bizottságának elnöke.

Magyarország 1999-ben vált a NATO tagjává, az első Orbán kormány idején. Akkor ebben konszenzus állt fenn a magyar elitben. Orbán Viktor oroszbarát fordulata 2009-ben kezdődött amikor találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Orbán Moszkvát és Pekinget ellensúlynak használja Washingtonnal és Brüsszellel szemben. Így jutott el oda, hogy Oroszország és Kína trójai falónak használja Magyarországot az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak

Németh Zsolt így vázolta fel Putyin törekvéseit:

”Az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket hanem, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon.”

Ez az úgynevezett finlandizáció: Sztálin a második világháború után nem foglalta el Finnországot hanem olyan semlegességet kényszerített rá, amely korlátozta cselekvési szabadságát. Putyin Ukrajna elleni agressziójával elérte, hogy Finnország szakított a semlegességgel, és belépett a NATO-ba. Ugyanígy cselekedett Svédország is, amelynek NATO tagságát a magyar diplomácia szánalmas manőverekkel próbálta késleltetni. Németh Zsoltra várt a kínos feladat, hogy ezt elmagyarázza a svédeknek. Orbán valószínűleg nem diplomáciai okból késleltette a svéd NATO tagságot hanem azért, mert az újabb Gripen üzletből neki jutó “járulékot” kevesellte.

A magyar miniszterelnök már első alkalommal is csinos összeget kaphatott azért, hogy a svéd Grippen vadászgépeket válassza az amerikaiak helyett.

A világon szinte mindenütt a nagy fegyverüzletek csinos “járulékot” jelentenek a döntéshozóknak: Benjamin Netanjahu miniszterelnök  ellen is folyik ilyen korrupciós eljárás Izraelben.

Németh Zsolt beszédében hangsúlyozta a NATO tagság stratégiai jelentőségét, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió rendkívüli mértékben felértékelt hiszen az Magyarország szuverenitását is fenyegeti:

”Magyarország NATO tagságának most van a legnagyobb jelentősége. A közvélemény bármiféle megvezetése a NATO ügyében jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását!”

Kemény szavak, melyek pártunk és kormányunk médiájának szólnak, személy szerint Rogán Antalnak, aki Orbán Viktor megbízásából azt teljhatalommal irányítja.

Németh Zsolt szerint: ”A NATO tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja magát kormánypártiként hangszerelni.”

Csakhogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol Németh Zsolt mellett ült, egészen más álláspontot fogalmazott meg 2022 nyarán nem sokkal azután, hogy megszakadtak a tárgyalások az oroszok és az ukránok között a megegyezésről:

“Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg: Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak! A NATO soha nem helyez el olyan fegyvereket Ukrajna  területén, ahonnan el lehetne érni Oroszországot! A nyugatiak ezt az orosz ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak hajlandók róla. Ezért ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeknek, melyek teljesítését korábban diplomáciai úton akarták elérni.”

A nyugati bankok több mint 800 millió eurót fizettek be Putyin kasszájába

Bár a nyugati világ folyamatosan szankciókkal sújtja Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 -, de néhány nyugati bank – köztük az OTP – továbbra is működik orosz földön, ahol szép profitot csinál, és abból adót fizet – írja a londoni Financial Times.

Több mint 3 milliárd eurós profittal zárta a tavalyi évet a hét legnagyobb nyugati bank Oroszországban: Raiffeisen Bank International, Unicredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa San Paolo és az OTP. A 2023-as profit a háromszorosa az utolsó háború előtti év, 2021 nyereségének. Akkor még csak 200 millió euró adót fizettek be Putyin kasszájába ezek a nyugati bankok, most viszont már 800 millió eurót, és ezzel  hozzájárultak Oroszország pénzügyi stabilitásához, melyet mind Washington, mind Brüsszel mind pedig London igyekszik gyengíteni.

Persze nem ezen múlik igazán Oroszország pénzügyi stabilitása hanem a kőolaj és földgáz exporton. A 800 millió eurós bevétel csak a 0,4%-a Oroszország nem energia bevételből származó költségvetésének.

Miből profitáltak ilyen szépen a nyugati bankok a szankciók sújtotta Oroszországban?

Jelentős részben abból, hogy sokan kivonultak a nagy piacról – az angolszász bankok és pénzintézetek jórésze  -, másrészt pedig abból, hogy az orosz bankokat kizárták a globális pénzpiacokról, ezért az orosz cégek csak rajtuk keresztül juthatnak nyugati forrásokhoz.

Az orosz piacon most az osztrák Raiffeisen a legfontosabb tényező: a 800 millió eurós adóbefizetések csaknem felét ez a pénzintézet produkálta. Ausztria nem tagja a NATO- nak, és elitje korábban szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Az egykori külügyminiszter asszony esküvőjén még Putyin elnök is táncolt, ma pedig az osztrák politikus asszony Oroszország vendége.

A Raiffeisen bank profitja megháromszorozódott 2021 és 2023 között, elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez a Raiffeisen csoport nyereségének a felét jelentette.

A washingtoni pénzügyminisztérium folyamatosan ösztönzi a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy hagyja ott a jövedelmező piacot, de ennek egyelőre csak kevés jele van. Tény, hogy az osztrák bank kevesebb hitelt nyújt Oroszországban mint korábban: 56%-os csökkenés Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta, de nem kívánja elhagyni az orosz piacot. A Financial Times megszerzett egy Raiffeisen belső dokumentumot, amely “új posztokat kíván létrehozni annak érdekében, hogy sokféle ügyfél körünket kielégíthessük Oroszországban.”

Mi van az OTP-vel?

“Ennek a banknak az oroszországi szerepe jelentősen kisebb mint a Raiffeisené, és  a Deutsche Bankhoz és a Commerzbankhoz hasonlóan nagymértékben csökkentette jelenlétét Oroszországban” – írta a Financial Times, mely táblázatot közölt az elmúlt évről. Eszerint az OTP profitja 128 millió dollár volt 2021-ben Oroszországban, és ez nőtt meg két év alatt 338 millió dollárra vagyis a háborús idők szép nyereséget hoztak. Az OTP adója ennek megfelelően 26 millióról 90 millió euróra nőtt Oroszországban. A Financial Times kérdésére az OTP úgy nyilatkozott, hogy az adó 20%-át jelentette az osztalék adó Oroszországban, ahol a pénz jelentős része be van fagyasztva a számlákon vagyis nem juthat ki az országból.

USA jelenlét?

Az amerikai Citigroup is megőrizte orosz érdekeltségeinek egy részét: ebből 149 millió dolláros csinos profitra tett szert 2023-ban, és ebből 53 millió dollárt fizetett be Putyin kasszájába. Ezzel a Citigroup a negyedik legnagyobb nyugati bankos adófizetője volt az orosz államnak – kalkulálta ki az összeget a Kyiv School of Economics. Egy másik amerikai óriás is részben megőrizte oroszországi érdekeltségeit: a JP Morgan 35 millió dolláros profitra tett szert tavaly, és ebből 6,8 millió dolláros adót fizetett az orosz államnak. Ezek egyáltalán nem jelentős összegek, de azt mutatják, hogy Washington szankcióit is megéri  kijátszani illetve, hogy Putyin igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozást. A JP Morgan, amely a legjelentősebb amerikai pénzintézet volt az orosz piacon, már 2022-ben jelezte távozási szándékát, de Moszkva ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és minden jogi eszközt bevetett, hogy ezt megakadályozza: az orosz VTB bank sok millió dolláros pert indított korábbi amerikai partnere ellen.

Az orosz bankokat kizárták a Swift rendszerből, ezért a megmaradt nyugati bankok nagyon felértékelődtek az orosz cégek számára.

“Nemcsak a Raiffeisen Banknak, de az orosz nemzeti banknak is létfontosságú, hogy az osztrák bank megmaradjon az orosz piacon, mert Oroszország ezen a bankon keresztül intézheti a Swift utalásokat” – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz bankár a Financial Timesnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK