Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

630 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

A NATO le akarja állítani a kínai infrastruktúra fejlesztéseket Európában

0

Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de immár azzá vált amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. A NATO is lépett.

“Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki a véleményét egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú NATO tisztviselő a CNN tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor jött pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csiapao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem tapsoltak Athénben amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja törleszteni a kínai hitelt, és cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút innen indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád – Budapest vasúton.

A NATO nemrég véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát azért, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyag kincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Putyinnal. Így a nagy kínai – orosz földgáz üzlet egyelőre nem jött létre.

Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO partnereket

A három magasrangú NATO tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azokkal a tagállamokkal, melyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak illetve épülnek.

Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasút vonalakról, melyek Kelet Európát kötik össze az Északi és a Balti tengerrel.

“Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképp államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni“ – mondta az egyik magasrangú NATO tisztviselő, aki rámutatott arra, hogy hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben mint az oroszokkal Putyin 2022-és Ukrajna elleni agresszióját követően.

Antony Blinken külügyminiszter kijelentette:

”az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással.”

Jens Stoltenberg a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború “akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.

Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette:

”a NATO agyhalott!”

Mára, Putyin agresszióját követően megváltozott a véleménye, de úgy véli a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye hanem az Európai Unióé.

A NATO tagállamok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Trump lenne az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette:

”engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

0

A kérdés Ursula von der Leyen újraválasztását követően hiszen Brüsszel döntése egyértelmű: a bizottság a következő öt évben csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak, amennyit muszáj, viszont igyekszik megvonni Orbán Viktor vétójogát.

Programnyilatkozatában Ursula von der Leyen, aki személy szerint is bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök az unió soros elnökségét a saját céljaira használja fel. Orbán Viktor szokásos pénteki rádió nyilatkozatában ugyan arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen a mi alkalmazottunk”, de ez koránt sincsen így, mert a Tanács – az állam és kormányfők testülete – jelentős mértékben meggyengült annak következtében, hogy a francia és a német vezetés súlyos vereséget szenvedett az európai választáson, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig végülis nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, aki ennek ellenére megkapta a bizalmat további öt évre. Merkel kancellár idején a brüsszeli bizottság elnöke valóban másodhegedűs volt az Európai Unióban, de Olaf Scholz pozíciója távolról sem ilyen meghatározó. Macron elnök szeretett volna Merkel kancellár örökébe lépni, de belpolitikai problémái ezt nem teszik lehetővé.

Merre halad az Európai Unió?

Ursula von der Leyen programnyilatkozatában az első helyen az új helyreállítási alapot említette, melyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke javasolt annak érdekében, hogy Brüsszelnek legyen elég pénze a nagy célok elérésére: digitális felzárkózás az USA-hoz és Kínához, zöld átmenet, az ukrajnai háború finanszírozása stb.

Hogy jönne létre ez az új helyreállítási alap? Úgy mint a régi 750 milliárdos alap: közös hitelfelvételből! Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, de az Európai Unió másképp nem tud pénzt csinálni hiszen a tagállamok nem adnak több pénzt a közös kasszába. Orbán Viktor egyből közölte, hogy ezt nem helyesli, és bele is íratta ezt a magyar alkotmányba. Mario Draghi azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el többségi határozattal az új helyreállítási alapot, és az a tagállam, amely nem kér belőle, az nem is kap egy centet sem! Nem véletlenül Olaszország ex miniszterelnöke találta ezt ki hiszen Olaszország kapta a legtöbbet a régi helyreállítási alapból: 200 milliárd eurót.

Orbán zsebe üres

A nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem tud működni az uniós eurómilliárdok nélkül – jól tudja ezt Orbán Viktor is. Ezért Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy a Nemzeti Bank elnöke érdeklődjön: hajlandó-e Kína pénzügyileg támogatni a magyar kormányt? A válasz lehangoló volt: Peking kormányokat nem támogat, de beruházásokra természetesen hajlandó Magyarországon.

És ha jön Trump?

Az esélyes elnökjelölt barátságát Orbán Viktor tízmillió dollárért vásárolta meg miközben teljesen tisztában volt vele: Trump üzletember, csak annak ad pénzt, akitől azután még többet várhat cserébe. Orbán nem tud üzletet ajánlani Trumpnak. Akkor mégis miért fontos Trump “barátsága”? Mert Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort: ha a demokraták maradnak a Fehér Házban, akkor erre még marad négy évük. Magyar Péter az USA nagykövetség támogatásával fenyegeti Orbán politikai pozícióját miközben Brüsszel pénzügyileg gyengíti azt.

Mi lesz így 2026-ban, ha Orbán Viktornak nem lesz 1500 milliárd forintja a választók megvásárlására?

Ez izzasztja a magyar miniszterelnököt, aki nem bukhat meg, mert akkor az új főügyész kínos kérdéseket tehetne fel neki,  családjának és hűséges oligarcháinak. A többi között Mészáros Lőrincnek, aki egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így majdnem eléri az 1000 milliárd forintot! Mégis miért? Ezt egyelőre senki sem kérdezi Magyarország leggazdagabb emberétől, aki az ő Andreájával luxus jachton nyaral Monte Carloban miközben a lakosság kétharmadának nem telik nyaralásra. Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett a nemzeti együttműködés rendszere alatt – hangsúlyozza Magyar Péter, és ezzel szemben Orbán Viktor nemigen tud semmit sem felhozni. Pénz hiányában a nemzeti együttműködés rendszerének hanyatlása megkezdődött, de Orbán profi politikus, sokáig elhúzhatja az agóniát miközben Magyarország az utolsó helyről már nem csúszhat lejjebb az Európai Unióban.

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

8 milliárd euró helyett csak 4 milliárdot kap Ukrajna a német költségvetésből, melyről szerdán dönthetnek Berlinben. A korábbi költségvetést elmeszelte az alkotmánybíróság, mert nem felelt meg annak a törvénynek, mely az államadósság szisztematikus csökkentését írja elő.

A német ipar már a pandémia előtt elérte a csúcsteljesítményét, azóta csak keresi a helyét a globális gazdaságban. Mario Draghi jelentése az Európai Unió versenyképességéről arra mutatott rá, hogy a német autóipar lemaradt az elektromos autók fejlesztésében: ezért jelenhettek meg a Tesla és a kínai konkurencia járművei Európában.

“Németország Európa beteg embere”

Ezt a kifejezést még az ezredfordulón használta először egy Holger Schmieding nevű német közgazdász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy struktúra váltásra lenne szükség Németországban, ha a globális versenyben meg akarja állni a helyét Európa legerősebb gazdasága. Jelenleg a német ipar kapacitásának 81%-át használja ki, ez pedig a legrosszabb eredmény az elmúlt harminc évben leszámítva a válság időszakokat. Persze minden relatív: Magyarországon az ipar kapacitás kihasználása mindössze 70%! A magyar gazdaság ezer szálon függ Németországtól, amellyel a külkereskedelem egynegyedét bonyolítjuk le. Magyarország – éppúgy mint Németország export orientált gazdaság márpedig a világkereskedelem gyengélkedik, és mindinkább kereskedelmi háborúk lassítják annak növekedését. A magyar gazdaság export kitettsége ugyanakkor állandóan nő: 2005- ben a GDP-hez viszonyítva ez 128% volt, tavaly már 157%.

Ennyit a magyar szuverenitásról, amelyről Orbán Viktor állandóan szaval, de a globális gazdaságban semmi értelme sincsen.

Ezért nevezték egy francia gazdasági fórumon a patriótákat idiótának, mert képtelenek olyan gazdasági tervet letenni az asztalra, amely megfelelne a globalizált gazdaság reális feltételeinek.

A korrupciót vizsgáló orosz tábornok rejtélyes halála

0

A 61 éves Magomed Handajev tábornok rejtélyes körülmények között villámgyorsan távozott az élők sorából noha nem a fronton szolgált: ő volt a hadügyminisztérium ellenőrző bizottságának a feje, aki felelős volt a korrupciós ügyek kivizsgálásáért is.

Csakhogy a legfontosabb korrupciós ügy jelenleg Timur Ivanov tábornoké, aki a hadügyminiszter egyik helyettese volt. Ő felelt a hadfelszerelésért, ahol Oroszországban hagyományosan óriási a korrupció. A probléma az volt, hogy Handajev tábornok Timur Ivanov beosztottjaként szolgált vagyis a saját főnökének kétes ügyeit kellett volna kivizsgálnia. Öngyilkos lett vagy meggyilkolták? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. A hadügyminisztérium Moszkvában csak annyit közölt, hogy Magomed Handajev tábornok váratlanul elhunyt, temetésére szülőföldjén, Dagesztánban kerül sor.

Timur Ivanov hadügyminiszterhelyettest április 23-án tartóztatták le korrupció gyanújával. Már a Prigozsin lázadás egyik oka is az volt, hogy

az ukrajnai fronton harcoló katonák azt tapasztalták, hogy nem kapják meg a hadfelszerelést, mert a raktárakban számontartott fegyverkészlet egyáltalán nem egyezik meg a valóságos helyzettel.

Fejétől bűzlik a hal – mondogatták a lázadó katonák, akik Sojgu hadügyminiszter leváltását sürgették elsősorban.

Putyin miután megölette a lázadó Prigozsint, hozzá is látott a rendcsináláshoz a hadügyben: Sojgu helyett új minisztert nevezett ki, aki nem katona hanem a hadiipar vezetője, Andrej Belouszov. A hadügyminisztériumban pedig hullani kezdtek a fejek: májusban letartóztatták Jurij Kuznyecov tábornokot, a személyzeti főnököt, aki állítólag pénzért osztogatta a szolgálati helyeket és az előléptetéseket. Egymillió dollárt találtak a törekvő Kuznyecov tábornoknál. Két üzletembert is letartóztattak, akik nagy szállítói voltak a hadseregnek. Állítólag messze túlszámlázták az árukat.

Putyin kinevezte Alekszej Djumint hadiipari tanácsadójának, aki ezentúl felügyeli a hadigazdaságot, melyre Oroszország mindinkább átáll.

Putyin békülni akar?

A korrupciós tisztogatás alkalmat adott Putyinnak, hogy megszabaduljon a héják vezérétől, Nyikolaj Patrusev tábornoktól. Ő régi KGB-s bajtársa Putyinnak, aki átvette tőle az FSZB vezetését amikor az egykori KGB alezredes megindult felfelé, hogy minden oroszok ura legyen. Nyikolaj Patrusev a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanács titkára volt vagyis a második ember Putyin után abban a testületben, amely eldöntötte az ukrajnai elleni “korlátozott hadműveletet”, amely tökéletes kudarcot hozott Oroszországnak.

Bár Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője ellenezte az Ukrajna elleni átfogó támadást, Nyikolaj Patrusev tábornok, a héják vezéreként rábeszélte Putyint “a villámháborúra”, amely már csaknem két és fél éve tart, és senki sem látja a végét. Az árát viszont nagyon is megérzi Oroszország, amely gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenképp el akarta kerülni.

Patrusev repült, a jövőben a hajózásért felel majd. Ki lett az utóda? Az engedelmes Sojgu, aki a hadügyminisztériumban Putyin szeme volt, most pedig a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanácsban az elnök engedelmes szolgája, akinek véletlenül sincsen egyetlen önálló gondolata sem.

Putyin valószínűleg békülni szeretne a Nyugattal, és az amerikai sajtó szerint el is juttatott egy béketervet Washingtonba. Ez a területért békét javaslat kicsapta a biztosítékot Kijevben. Zelenszkij elnök, akit Biden tévedésből mint Putyin elnököt mutatott be a NATO csúcsértekezleten, Washingtonban ünnepélyesen újra elvetette a területet békéért elvet, és a mentális problémákkal küzdő Biden irányításával az egész NATO kiállt mellette.

A NATO éppúgy zsákutcába jutott Ukrajnában mint Putyin: semmifajta elképzelése sincs a kibontakozásra. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne kockáztatná hatalmát sőt talán az életét is. Biden egy gyenge pillanatában elárulta, hogy Ukrajna támogatásának valóságos célja Putyin megbuktatása. Az amerikai elnök azután visszavonta ezt a kijelentést, de a CIA azóta is keresi azt az orosz puccsistát, aki a Nyugattal való együttműködés reményében leváltaná Putyint.

Végül is az ukrajnai háború arról szól, hogy ki szerzi meg Ukrajna ásványi kincseit

– vallotta be Lindsey Graham republikánus szenátor. Aki hozzátehette volna: tulajdonképp Oroszország és Ukrajna hatalmas ásványi kincse a tét: ki szerzi ezt meg?
Az USA vagy Kína?

Ezekután már csak egyetlenegy kérdés marad: Európának mi köze mindehhez?

Magyarország versenyképessége a mélyben

0

A magyar diplomácia a versenyképességet állítja a középpontba az uniós soros elnökségének idején, amelyet Orbán Viktor látványos diplomáciai körúttal nyitott meg.

A diplomáciai roadshow nem feledteti a nemzeti együttműködés rendszerének siralmas teljesítményét a versenyképesség terén: a 39-ik helyről az 54-re csúsztunk vissza azon a 67-es listán, melyet Lausanne városában állítottak össze az IMD Business School for Management and Leadership Courses főiskolán. 2022 óta tehát két éve alatt 15 hellyel lejjebb végeztünk a versenyképességben holott mindenki tudja: hosszú távon ez dönt egy ország megítéléséről. Ráadásul az élvonalban olyan kis államok végeztek, melyek méretei összehasonlíthatók a magyar gazdasággal: Szingapúr, Svájc, Dánia, Írország, Hongkong és Svédország. A szomszédos Ausztria viszont jelentősen visszaesett: 2020-ban még a 16-ik volt míg idén már tíz hellyel lejjebb, a 26-ik helyen végzett. Az eredmény: Ausztria recesszióval néz szembe a választások évében.

Orbán épp Bécsben jelentette be az új frakciót

A magyar miniszterelnök, az osztrák Szabadságpárt vezetőjével  és a cseh ANO mozgalom vezérével együtt indította meg új európai szélsőjobb mozgalmát, amely Marine Le Pen 30 képviselőjének csatlakozása után a harmadik legnagyobb frakció lett az Európai Parlamentben a Néppárt és a szocialisták után.

A Fidesz brüsszeli magánya megszűnt pontosabban társas vállalkozássá vált: olyan pártok koalíciója, melyeket Európában és a NATO-ban nem látnak szívesen.

Miért nem? Egyrészt, mert a frakció csaknem minden pártja nyíltan oroszbarát, melyet Orbán Viktor azzal is bebizonyított, hogy Moszkvában parolázott Putyin elnökkel, egyedül az uniós tagállamok vezetői közül hiszen Oroszország Ukrajna elleni agressziója óta senki sem vállalkozott ilyesmire. Az új frakció másik problémája még nagyobb: semmiféle ésszerű gazdaságpolitikával nem rendelkeznek olyan időszakban amikor a versenyképesség létkérdéssé vált, ahogy arra Mario Draghi ex olasz kormányfő jelentése felhívta a figyelmet. A jelentés, melyet a brüsszeli bizottság rendelt meg, egyértelműen megállapítja: az Európai Unió lemarad az USA és Kína mögött, ha nem hajt végre drasztikus változtatásokat mindenekelőtt abban, hogy közösen pénzelik a tagállamok a gazdaságfejlesztését.

A patrióták – így nevezi magát Orbán frakciója – teljes egyetértésben elutasítják a közös pénzalapokat, mert az Európai Egyesült Államok megteremtésének lehetőségét látják benne -nem alaptalanul.

Orbán Viktor még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: újabb közös hitelfelvételt Magyarország nem támogat az Európai Unióban.

A patrióták idióták

Ez a frappáns nézet fogalmazódott meg Aix en Provence-ban a francia Davos konferencián, ahol a francia üzleti és politikai elit vitatta meg az ország problémáit. Az üzleti világ Macron elnök mellett állt ki, liberális gazdaságpolitikájának legfőbb támogatója nem más mint Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault, akinek a vagyona immár meghaladja a 200 milliárd eurót is.

Kivesézték Marine Le Pen demagóg gazdasági programját is, és megállapították, hogy az rövid idő alatt a pénzügyi csőd szélére sodorná Franciaországot sőt az egész eurozónát tekintettel arra, hogy a franciák súlya igen jelentős az európai gazdaságban.

Marine Le Pen mozgalma egyelőre nem került kormányra, a szélsőjobb vezére 2027-re készülődik amikor a következő elnökválasztáson szeretné elérni az Élysée-palotát. A választások második fordulója megmutatta, hogy a franciák többsége elutasítja ezt, Marine Le Pen számára maradnak a proteszt szavazatok. A kijózanodás: ha hatalomra akarnak kerülni az Európai Unió második legerősebb országában, akkor szakítaniuk kell az oroszbarát politikával, melyet Washington nem fogad el, és olyan gazdaságpolitikát kell találniuk, melyet a hazai elit nem minősít idiótának. Nem könnyű feladat, de Giorgia Meloninak sikerült: Olaszország első női kormányfője teljes erővel támogatja Ukrajnát, a gazdaságpolitikát pedig rábízta elődjére, Mario Draghira. Aki megállapította:

ha minden így megy tovább, akkor Európa végképp lemaradt a globális gazdasági versenyben.

Trump pénzügyi forradalmat tervez

Donald Trump és a támogatói át akarják alakítani az USA pénzügyi rendszerét, és ezzel fordulatot hajtanának végre a világgazdaságban is, amely a dollár világhatalmára épül.

Az amerikai gazdasági sajtó szerint Trump abban reménykedik, hogy nemcsak a Fehér Házat szerzi meg novemberben, de a többséget is a washingtoni kongresszus mindkét házában is, és ez lehetővé tenné, hogy megváltoztassa a Federal Reserve Board szerepét az amerikai és a világgazdaságban.

Jelenleg a Federal Reserve Board, melynek kamatpolitikája meghatározó nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára független a washingtoni kormányzattól, de

amennyiben Trump meg tudja valósítani a terveit, akkor ennek  vége  szakad, mert a nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve Board is az elnök irányítása alá kerülne.

Ő határozna a kamatlábról, és nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná a költségvetési hiány elszállását és az államadósság további növekedését  abban a reményben, hogy a külvilág továbbra is finanszírozza az Egyesült Államokat – legfeljebb egy picit drágábban. Az USA államadóssága már ma is meghaladja az éves GDP 100%-át, törlesztésre a kormány hatalmas összeget, csaknem 900 milliárd dollárt fordít ebben a pénzügyi évben, jövőre pedig több mint 1000 milliárd lesz a törlesztés. Ez több mint a Pentagon éves költségvetése.

Stiglitz: Trump elnöksége magasabb inflációt hozna

Az USA ex elnöke drasztikus vámemelésre készül elsősorban Kínával szemben, csakhogy épp a kínai import biztosította az alacsony inflációt az elmúlt években – mutat rá a Nobel díjas közgazdász professzor. Trump ugyan feltételezi, hogy a kínaiak lenyelnék a magasabb vámokat, de ettől még továbbra is veszélyben lennének az amerikai munkahelyek hiszen a kínai mérnökök és munkások sokkal olcsóbban állítanak elő világszínvonalú termékeket mint az amerikaiak. Ráadásul

Trump korlátozná a bevándorlást, és ezzel bérinflációt indítana el az Egyesült Államokban – hangsúlyozza Stiglitz professzor.

A demokraták azért bénáznak, hogy Trump vigye el a balhét

A demokraták a lelkük mélyén már lemondtak a következő négy évről amikor a nagy gazdasági kihíváson túl szembe kell nézni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúval és a gázai konfliktussal is, amely mindinkább megosztja az amerikai közvéleményt is. Ilyen körülmények között Biden bénázása tálcán kínálja az elnökséget Donald Trumpnak, aki viszont nem lesz képes kielégíteni szavazó tábora igényeit. Emiatt azután a demokraták vígan visszatérhetnek a hatalomba 2028-ban amikor az Egyesült Államok jobb passzban lehet.

Stiglitz professzor joggal mutat rá, hogy az USA fő ütőkártyája Kínával szemben nem a katonai fölény hanem a technológiai tudás, melyet legutóbb a mesterséges intelligencia globális elterjedése igazolt.

Az USA-nak erre kellene koncentrálnia és nem a katonai szembenállásra Oroszországgal, Kínával vagy Iránnal szemben.

Pekingben jelenleg mosolyogva nézik, hogy az USA és Európa nyakig belemászik az ukrajnai mocsárba miközben ők a világpiac elfoglalásával vannak elfoglalva: a hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező Oroszország és Afrika már kínai ellenőrzés alá került. A Közel Keleten megrendült az USA vezető szerepe: Mohamed bin Szalman herceg kifogadta Bident amikor az amerikai elnök az olajcsapok megnyitását kérte az árcsökkenés érdekében. Szaúd Arábia inkább Oroszországgal paktál, és a nagy földgáz exportőr Katarral együtt belépett a BRICS-be. A kínaiak úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Trump a pénzügyi forradalommal épp ezt akarja megakadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerül e?

20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

Egy amerikai republikánus szenátor szerint nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványkincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön. Erre hívja fel a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

Óriási lehetőséget jelent Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, különösen  a zöld átmenet szempontjából hiszen itt olyan nyersanyagok vannak, melyek ahhoz elengedhetetlenek   – jelentette ki Maros Sefkovic, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki ezzel elsősorban a lítiumra célzott.

A lítium Ukrajna legfontosabb ásványi kincse, amely rendkívüli mértékben felértékelődött azt követően, hogy az akkumulátor gyártásban ez nélkülözhetetlen, és elsősorban Kína exportálja azt a világpiacra. Brüsszel már régóta törekszik arra, hogy mérsékelje a függést legnagyobb kereskedelmi partnerétől Kínától. Ezért már 2021-ben stratégiai együttműködési egyezményt kötött Ukrajnával a lítium és más ásványi kincsek kiaknázására Ukrajnában. 2022-ben azután közbeszólt a háború, amely e téren is óriási változásokat hozott hiszen az ásványi kincsek jelentős része olyan területen van, melyet megszálltak az oroszok.

Putyin agressziójának elsősorban katonai célja van, ezért is költ oly sokat a háborúra – az USA szerint már eddig több mint 1000 milliárd dollárnak megfelelő rubelt – de Moszkvában nagyon is számon tartják a lítiumot és más fontos ásványi kincseket Ukrajnában.

Amerikai republikánus szenátor: Ukrajna egy aranybánya

12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos ásványi anyag van Ukrajnában, és nem hagyhatjuk, hogy ez a kincs az oroszok és a kínaiak kezére jusson! – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor egy televíziós interjúban. Dél Karolina szenátora, aki korábban a légierő pilótája volt, hangsúlyozta:

”Ukrajna Európa leggazdagabb országa lehetne, ha ki tudná aknázni ásványi kincseit. A magam részéről egyáltalán nem szeretném ha ez az ásványi kincs az oroszok vagy a kínaiak kezére jutna.”

A szenátor azt javasolta a CBS televíziónak adott interjúban, hogy Ukrajna fizessen az amerikai fegyverekért ezekkel az ásványi kincsekkel.

“Ha mi most fegyverekkel és pénzzel segítjük Ukrajnát, akkor ebből olyan jó üzleti kapcsolat lehet, melyről csak álmodhatunk” – hangsúlyozta a szenátor, aki Trump elszánt híve Washingtonban.

“Nagyon fontos számunkra, hogy miképp ér véget ez a háború Ukrajnában. Segítsük az ukránokat ebben a háborúban, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszítsünk. Találjunk egy megoldást erre a háborúra, de sose felejtsük el: Ukrajna egy aranybánya! 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos nyersanyag van ott. Ezt nem engedhetjük át Putyinnak, aki tovább passzolná azt Kínának” – mondta a republikánus szenátor a Face the Nation programban a CBS televízióban.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A Washington Post már korábban is arról írt, hogy a háború Ukrajnában az ásványi kincsekért folyik:

”óriási ásványi kincs forrásról van szó Ukrajnában, mert a 120 elem közül 117 megtalálható itt.”

A probléma az, hogy az ásványi kincsek nagy része Ukrajna keleti felében találhatóak, melyek részben orosz megszállás alatt állnak részben pedig a háború legfontosabb helyszínei.

2021-ben az USA egyezményt kötött Ukrajnával a titán kiaknázására, hogy így csökkentse függését Kínától és Oroszországtól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK