Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

693 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Megrendszabályozhatja-e a médiát Trump Orbán módra?

0

Anne Applebaum amerikai történész, a lengyel külügyminiszter neje szerint ez nagyon is elképzelhető hiszen Trumpnak is vannak milliárdos támogatói, akik felvásárolhatják a kritikus média egy részét, és átváltoztathatják azt a megválasztott elnök támogatóivá, vagyis létrejöhet a média Orbán módra történő áthangolása, kérdés valójában megéri e.

“A magyar kormány kihasználja a média rossz anyagi helyzetét, és kicsinálja a vele szemben kritikus szerkesztőségeket” – emlékeztet Anne Applebaum Orbán Viktor módszerére, aki a közmédia bedarálása után a privát média jórészét is uralma alá hajtotta.

A liberális sajtó az USA-ban is érzi a veszélyt: Jeff Bezos, a Washington Post tulajdonosa megtiltotta, hogy a lap Kamala Harris mellett tegye le a voksát. Emiatt sok jeles újságíró otthagyta a lapot, és sokan lemondták az előfizetést. A New York Times szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék Orbán médiapolitikáját és annak alkalmazhatóságát az amerikai viszonyokra.
Anne Applebaum hangsúlyozza:

“az amerikai médiapiac sokkal nagyobb és sokszínűbb mint a magyar, ezért Orbán módszerei ott egy az egyben nem alkalmazhatók.”

Elon Musk mindenesetre már megvásárolta 44 milliárd dollárért az X-et vagyis példát mutat arra, hogy miképp veheti át a média egy fontos területét Trump szövetségese, aki ki is rúgott mindenkit a régi vezetésből, akik viszont kitiltották korábban Donald Trumpot a Twitterről, melyet Elon Musk X-re keresztelt át.

A propaganda nem csodafegyver

Erre kénytelen rádöbbeni Rogán Antal, aki Orbán Viktor megbízásából egyszerre irányítja a kormánypárti médiát és a titkosszolgálatokat. Ez a kommunista párt megszokott párosítása volt, de a hatása meglehetősen kétséges eredményeket mutatott hiszen a Rákosi rendszer pillanatok alatt megbukott 1956-ban noha a médiakontroll 100%-os volt. Ceausescu ugyanígy uralta a médiát, mégiscsak megbukott 1989-ben. Romániában is kiderült, hogy

a nagy semmit sokáig nem lehet eladni:

hiába hirdette Ceausescu médiája, hogy az ország egy földi paradicsom, az emberek milliói vándoroltak ki mihelyt kinyílt a kapu a diktátor halála után.

Orbánnak is azt kell tapasztalnia, hogy hiába a média kontroll, ha az életszínvonal évek óta stagnál, illetve sokak számára csökken. A korábban ismeretlen Magyar Péter mozgalma a proteszt szavazatokkal komoly politikai erővé vált, és fenyegetheti a hatalmat, amely a pénzhiány miatt egyre ingatagabb Magyarországon.

Trump is a proteszt szavazatokkal győzött az Egyesült Államokban. Ha nem tud eredményt felmutatni a gazdaságban, akkor a növekvő médiatámogatás sem segít. Az amerikai választókat – éppúgy, mint a magyarokat – elsősorban a megélhetés érdekli. Hic Rhodus – hic salta! – itt kellene eredményt produkálnia Donald Trumpnak és Orbán Viktornak, akik a bírálatban nagyok, de teljesítményben törpék. Ezen nem segít a média: a választópolgárok nem vakok…

Trump, Putyin, Orbán – ez a béketábor?

0

A szovjet időket idézte a magyar miniszterelnök amikor kijelentette: ”Trump megválasztása után hatalmasra nőtt a béketábor!”

Orbán Viktor, aki meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Budapestre, arra kívánt utalni, hogy Trump megvonhatja az USA támogatását Ukrajnától, hogy rákényszerítse Kijevet a területért békét elv elfogadására.

Budapesten Zelenszkij elnök megismételte: számukra nem elfogadható a fegyverszünet!

Mark Rutte, a NATO új főtitkára, elővette a koreai kártyát, mondván: az észak-koreai csapatok jelenléte az ukrajnai háborúban olyan eszkalációt jelent, melyet Trump elnök sem hagyhat figyelmen kívül. A választási kampányban Donald Trump megismételte: 48 órán belül békét teremt Ukrajnában méghozzá úgy, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről.

Trump kapcsolata az orosz elnökkel éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Ez a szovjet béketáborban egyáltalán nem volt szokatlan hiszen Kádár Jánost 1956-ban erőszakkal vitték Moszkvába, ahol “rábeszélték” arra, hogy Magyarország maradjon a Varsói Szerződés vagyis a béketábor tagja. 1981-ben a Szovjetunió a béketábor egy másik renitens tagját  Lengyelországot próbálta megrendszabályozni: Jaruzelski tábornok vállalta honfitársai alávetését Moszkva akaratának.

Orbán Trump és Putyin közép-európai gauleitere?

A magyar miniszterelnök már hozzákezdett a béketábor szervezéséhez Trump győzelme előtt: létrehozta a Patrióta frakciót az Európai Parlamentben, melyben Putyin európai barátai domborítanak. Közép Európában két szövetséget is tető alá hozott gyors egymásutánban: az egyik az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano összekapcsolódását jelezte a Fidesz-szel. A Szabadságpárt Ausztriában közismerten Putyin nagy barátjának számít: az orosz diktátor táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén, akit a Szabadságpárt delegált az akkori osztrák kormányba. Mindez már a múlté: a miniszterasszony Oroszországban tölti száműzetését. Andrej Babis ex cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és lépett kapcsolatba a KGB-vel.

A másik szövetség, melyet Orbán Viktor összehozott: Magyarország, Szlovákia és Szerbia együttműködése, melyre Komáromban ütöttek pecsétet. Mindhárom állam Putyin kegyében áll.

Mindezeket a lépéseket bírálta David Pressman amerikai nagykövet, akinek az is feltűnt, hogy Minszkben Szijjártó Péter külügyminiszter oroszul beszél egy eurázsiai konferencián, melynek díszvendége Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság Érdemrendet adta át a magyar diplomácia vezetőjének. Pressman nagykövet nyilvánvalóan távozik az elnökváltással, de a kérdés megmarad:

mekkora orosz befolyást tolerál az USA térségünkben?

Orbán Viktor arra számít, hogy Trump és Putyin paktuma őt hozza helyzetbe, és háttérbe szorulhat Lengyelország és Románia, melyekre a Biden diplomácia épített. Csakhogy korántsem biztos, hogy Trump szakítani akar ezzel az évtizedes amerikai stratégiával, mely fel akarja tartóztatni Oroszországot, és ebben kulcsszerepet szán Lengyelországnak valamint Romániának. Trump le se szarja Európát, de ebből még nem következik, hogy rajongana Putyinért és Orbán Viktor oroszbarát politikájáért.

Trump hetekkel ezelőtt megüzente a magyar miniszterelnöknek: nem ért egyet orosz és Kínabarát külpolitikájával!

Magyarország kis ország, ezért Trump elnéző is lehet Orbán diplomáciája iránt a nyugat- keleti határvidéken hiszen senkinek sincsen varázspálcája egy olyan megoldásra, amely mindenkinek megfelel. Ha Trump véget vetne a háborúnak Ukrajnában, akkor ennek a lelke mélyén mindenki örülne, mert több mint két és félév után mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ez a háború megnyerhetetlen!

Stiglitz: Mekkora veszélyt jelenthet egy Trump – Musk féle gazdaság?

“Az amerikaiak többsége szegényebbé válna, rosszabbul és rövidebb ideig élne, ha megvalósulna Donald Trump víziója, mely járadékos kapitalizmust jelent, ahol a haverok járnak jól, mert csökkentenék az adókat és a piac szabályozását” – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

“Trump egyre többet ígér a kampányban, de képtelen lesz betartani ígéreteit hiszen lehetetlen a cégek és a szupergazdagok adóját csökkenteni miközben finanszírozzuk  a katonai kiadásokat és a társadalombiztosítást, és ráadásul a költségvetés hiányát is csökkentjük”- mutat rá Stiglitz, aki külön kitér arra, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, milyen abszurd ötletekkel hozakodik elő a választási kampány finisében.

Mit állít a Tesla, a SpaceX és az X ura? Azt, hogy 2000 milliárd dollárral csökkentené az USA költségvetését! A legszebb ebben az ígéretben az, hogy Elon Musk cégei óriási mértékben függenek az állami megrendelésektől és támogatásoktól: a Tesla befuccsolt volna, ha nem jutott volna 465 millió dolláros hitelhez az Obama adminisztráció idején.

“Trump arra beszélné rá a Kongresszust, hogy önkényesen csökkentse a katonai, egészségügyi és oktatási kiadásokat, vágja meg a pénzügy és a kereskedelmi minisztérium költségvetését éppúgy mint a társadalombiztosításét és a Medicare kiadásait.”

Trumpnak már volt rá négy éve, hogy felszámolja “az adminisztratív államot”, és nem teljesítette az ígéretét. Ha most beváltaná a populista ígéreteit, akkor nem csökkenne a központi költségvetés deficitje hanem lényegesen növekedne: 7500 milliárd dollárt érne el a következő évtizedben.”

Trump alatt elszabadulhat az infláció

“Trump vámjai mindent megdrágítanának a piacon, és főként a közepes jövedelmű és szegény rétegek járnának pórul.”

Stiglitz elsősorban a Kína ellen tervezett vámokra utal, de Trump az Európai Uniót sem kímélné.

Az infláció a szegények adója: az USA polgárai egyre rövidebb ideig élnek: ez már így volt a Covid pandémia előtt is Trump elnöksége idején, és ugyanez a tendencia folytatódna ezúttal  is pedig a fejlett országok közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az élettartam.

“Az USA-ban a legnagyobbak a társadalmi különbségek a fejlett világban, Trump tervezett adócsökkentései csak tovább fokoznák ezt”

– hangsúlyozza Stiglitz, aki emlékeztet arra, hogy 23 Nobel díjas amerikai közgazdász biztosította támogatásáról Kamala Harrist egy felhívásban a választási kampány idején elvetve Trump elképzeléseit.

Trump csökkentené a tudomány támogatását

Az Egyesült Államok ereje elsősorban a tudományos és technológiai kutatásban és fejlesztésben van, de Donald Trump csökkentené a kiadásokat ezen a téren. Elhanyagolná a környezetvédelmet, mert a nagy olajtársaságok finanszírozzák a kampányát.

“Elon Musk sem érti, hogy a rövid távú haszon érdekében áldozza fel a jövőt amikor adócsökkentést kíván és egyidejűleg visszafogná a tudomány támogatását, noha az ő cégei is elsősorban ettől függenek.”

Végül a Nobel díjas Joseph Stiglitz levonja a tanulságot:

”Trump olyan járadékos kapitalizmust akar, amely előnyös Elon Musknak és a hozzá hasonló dollármilliárdosoknak, de az amerikaiak többsége számára nem”

– írja a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

Miből finanszírozza Putyin az ukrajnai háborút?

0

Az óriási katonai költségvetés felborítja Oroszország gazdasági egyensúlyát, mert csillagászati összeget: 13500 milliárd rubelt – 145 milliárd dollárt akar Putyin katonai célokra költeni a jövő évben – legalábbis ennyi szerepel a költségvetésben.

Ez a GDP 6,3%-át jelenti, és 25%-os növekedést az idei évhez képest. Az ok nyilvánvalóan az ukrajnai háború, mely már csaknem három éve tart, és mind nagyobb emberi és anyagi áldozatot követel meg Oroszországtól, amely elveszítheti a jövőjét azzal, hogy erőforrásait az ukrajnai háborúra koncentrálja. A központi költségvetés 40%-át Oroszország katonai és nemzetbiztonságra fordítja, és ez hihetetlenül magas arány.

“Oroszország 2027-ig fenn kívánja tartani a katonai kiadások magas részesedését, és ez világos politikai üzenet a világnak:

Moszkvának megvan a pénze és az elszántsága az ukrajnai háború folytatására. Ez kontrasztban áll a nyugati országok lankadó lelkesedésével”

– nyilatkozta a CNBC amerikai gazdasági portálnak Andrius Tursa, a Teneo tanácsadó intézet közép-kelet-európai szakértője. A szakértő sietett ehhez hozzátenni, hogy “közép és hosszú távon nehezen lesz fenntartható az orosz katonai kiadások magas szintje.”

Milyen veszélyek fenyegetik elsősorban az orosz gazdaságot? Az infláció és a munkaerő hiány. Az árak emelkedése egyre inkább érinti a lakosságot is, mert drágul az energia szolgáltatás és a lakáshoz jutás.

Az infláció hivatalosan 9,1%

Az orosz nemzeti bank legutóbbi értékelése azt hangsúlyozza, hogy “az inflációs nyomás tartósan magas marad.” Ezért nemrég 100 bázis ponttal emelték a kamatlábat, mely így elérte a nagyon magas 19%-ot! A központi költségvetés egyensúlyát nagyon nehéz megtartani ilyen feszített katonai kiadások mellett:

“A magán személyek és a cégek adójának növelése ideiglenesen enyhítheti a nyomást a költségvetésen, de az infláció nem enyhül, az államkötvények kamatai évtizedek óta nem voltak ilyen magasak” – írta elemzésében Liam Peach, a Capital Markets vezető elemzője.
Moszkvában mindenki arra számít, hogy a nemzeti bank tovább növeli a kamatlábat.

“Mindaddig magas marad a kamatláb amíg Oroszország folytatja a háborút Ukrajnában”

– hangsúlyozza Liam Peach.

Mi lesz az életszínvonallal?

Putyin választott diktátor vagyis nagyon figyelnie kell arra, hogy a gyengülő életszínvonal ne ássa alá a népszerűségét hiszen az ukrajnai háború az ő döntése volt. A fogyasztás és a beruházások mértéke nem csökkent egyelőre Oroszországban, ahol a szankciók hatása mindeddig nem nagyon érezhető.

Ebben persze a csempészetnek is óriási szerepe van: Georgiában Putyin helytartója, Bidzina Ivanisvili ebből lett dollármilliárdos már évtizedekkel ezelőtt, és most csúcsra járatják a szankciók által sújtott áruk eljuttatását Oroszországba. A Deutsche Welle szerint a legtöbb német autó Georgián keresztül érkezik Oroszországba, ahol még nem is oly rég maga Putyin is páncélozott Mercedes-szel közlekedett.

Miből finanszírozza Putyin az életszínvonalat az ukrajnai háború harmadik évében?

Mindenekelőtt az olajexportból, de ennek a kilátásai nem túlságosan rózsásak: 115 milliárd dollárral  számol jövőre az orosz költségvetés, de ez kevesebb mint az idei tervezett bevétel! Idén 370 milliárd rubellel magasabb bevételre számítanak az olajexportjából mint jövőre. Közben viszont szeretnék a költségvetés hiányát a GDP 1%-a alatt tartani.
Hogy akarják ezt Moszkvában elérni? Például úgy, hogy

Putyin uralma alatt először lesz kisebb a szociális kiadások összege a katonai költségvetésnél.

Mindezzel együtt Moszkvában nagyon figyelnek az életszínvonalra és előre menekülnek: emelik a béreket. Ehhez hozzájárul az is, hogy egyre nagyobb a munkaerő hiánya Oroszországban vagyis a munkavállalók alku pozíciója javul. Jövőre így 7%-os reálbér emelést tervez az orosz költségvetés. Ez jól néz ki, de csökkenést jelent az ideihez képest: 9,25%-ot várnak 2024 végére.

Putyin végveszélyben bevetheti a Nemzeti Jóléti Alapot is, melyet az olaj és földgáz exportból töltöttek fel még jóval az ukrajnai háború előtt.
Az igazi kockázat most is az, hogy tartósan alacsonnyá válik  az olaj világpiaci ára, amely annak idején hozzájárult a Szovjetunió bukásához is. A közel-keleti háború ebből a szempontból előnyös Oroszország számára hiszen megakadályozza az árcsökkenést.
A másik kockázat Putyin számára az, hogy el kell rendelnie a mozgósítást, mert ez igen népszerűtlen intézkedés lenne. Ezért is importál Oroszország lőszer mellett katonákat is Észak Koreából.

“Ha lényegesen romlana a helyzet, akkor Putyinnak ugyanazzal kellene szembenéznie mint a szovjet vezetőnek negyven évvel ezelőtt: választani kellene a katonai kiadások és a társadalmi béke valamint a gazdasági stabilitás között”

– állapítja meg a Center for European Policy Analysis – CEPA – tanulmánya.

Milyen békét kötne Ukrajnáról Trump Putyinnal?

0

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azt állítja a választási kampányban, hogy 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy közvetlenül tárgyalna Putyin orosz elnökkel.

Mit ajánlana fel Trump Putyinnak? Lényegében a megszállt területek megtartását, és azt, hogy Ukrajna nem kap NATO tagságot. Ezt a béketervet Vance alelnökjelölt szivárogtatta ki. Zelenszkij ukrán elnök szerint ez hasonlítana a jaltai megállapodásra hiszen ott a Nyugat vezetői – Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök – átadták Sztálinnak Közép és Kelet Európa jórészét, mert nem akartak óriási véráldozattal győzni a náci Németország ellen. Az érintett országokat Közép és Kelet Európában senki sem kérdezte meg a második világháború végén mint ahogy 1989-990-ben is a fejük fölött ment végbe a rendszerváltás.

Kamala Harris minden bizonnyal Biden elnök politikáját folytatná vagyis Ukrajna nélkül nem bocsátkozna tárgyalásokba Putyinnal.

Ukrajna viszont nem hajlandó tárgyalni addig amíg az orosz hadsereg megszállva tart jelentős ukrán területeket. Ráadásul Biden elnök sem kívánja beengedni Ukrajnát a NATO-ba.

Mi lehet Orbán szerepe Trump győzelme esetén?

Amikor Európa készült először USA elnökként, akkor Donald Trump arra kérte külügyminiszterét: olyan országba menjünk, ahol népszerű leszek! Minthogy Nyugat Európában a mainstream sajtó a pokolba kívánta Trumpot, ezért Varsóba szállt le az elnöki repülőgép először Európában. A konzervatív lengyel kormányzatot akkor Trump arról győzködte: megvédjük Lengyelországot az esetleges orosz agresszióval szemben! Legalább ennyire lényeges volt az, amit Trump az Északi Áramlat gázvezetékről mondott: éppúgy elítélte azt mint a konzervatív lengyel kormány. Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezeték vörös posztó volt Lengyelország és az USA szemében. Nem véletlenül írta azt Sikorski régi-új lengyel külügyminiszter Twitteren a gázvezeték felrobbantásakor, hogy “köszönjük Amerika!” Aztán gyorsan törölte is bejegyzését Sikorski hiszen az USA sohasem vállalta fel nyíltan a német – orosz együttműködést szimbolizáló földgáz vezeték felrobbantását.

Ha Trump nyer, és Európába látogat, akkor nem kizárt, hogy látogatását Magyarországon kezdi hiszen a választási kampány során többször is pozitívan említette Orbán Viktort, aki nemrég újra beszélt vele telefonon. Milyen játéktere lehet a magyar diplomáciának, ha jön Trump? Szijjártó Péter Minszkben nyíltan megmondta: a magyar kormány az európai – orosz- kínai együttműködés folytatását akarja. Az USA viszont stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben, és ezen aligha változtat Donald Trump. Aki viszont szabadulni akar az európai problémáktól, mert figyelmét a Közel Keletre és Kínára kívánja koncentrálni. Ebben a kaotikus  helyzetben Orbán Viktor halászhat a zavarosban.

Csakhogy közben a magyar gazdaság mínuszban van, a fellendülés vágyálom csupán. Trump gyenge Európát akar, és ehhez felhasználhatja szövetségesként Orbán Viktort, aki azt az európai hajót fúrhatja meg, amelyen maga is utazik. Ha az Európai Unió szerencsés, akkor Trump brutális önzése elindítja az Európai Egyesült Államok felé – a közös hitelfelvétellel, ahogy azt Mario Draghi javasolja. Ezért is fúrja a közös hitelfelvételt Orbán Viktor, aki az európai káoszban érdekelt hatalom technikailag. A baj csak az, hogyha süllyed az európai hajó, akkor a harmadik osztályon, a hajófenékben utazó magyar utasok kezdenek el először fuldokolni. Ezért reménykedik Orbán Viktor a kínai kártyában, mert jól tudja: a gazdasági mélyrepülés számára politikai csődöt jelenthet. Felrémlik előtte Ceausescu végzete: arról is Washingtonban és Moszkvában döntöttek.

Kipukkad-e a Magyar lufi, ha Trump nyer?

0

Washingtonban a demokrata adminisztráció személy szerint is utálja Orbán Viktort a CEU kipaterolása miatt. Soros György kedvenc egyetemének kiutálása Budapestről valószínűleg nemcsak Orbán Viktor személyes bosszúja volt hanem Putyin elnök “baráti” kérése is, melyet a magyar miniszterelnöknek nem szokása megtagadni.

A CEU elsősorban a volt szovjet tagállamok számára képez szakértőket, és ez módfelett zavarja Putyint, aki legszívesebben még mindig a saját vadászterületének tekintené ezeket az államokat, amelyek viszont többnyire nem kérnek Moszkva gyámkodásából. Nem úgy mint Lukasenka belorusz elnök Minszkben, akinek nemzetközi konferenciáját épp a napokban keresi fel egyidejűleg Lavrov orosz és Szijjártó magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője ezt megelőzően Tbiliszibe kísérte el Orbán Viktort, ahol a magyar miniszterelnök sietett gratulálni Putyin barátainak a kétes körülmények között megszerzett választási győzelemhez.

Orbán és Putyin egy egész koncepciót sirat együtt

Németország újraegyesítése után a kancellárok átvették az irányítást az Európai Unióban, és új irányt jelöltek ki: a keleti nyitást.

Kohl, Schröder és Merkel egyaránt azon munkálkodott, hogy Európa, Oroszország között olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, mely ellensúlyt jelenthet az USA világhatalmának. Ehhez csatlakozott Orbán Viktor, aki már a kilencvenes években megértette: az USA leírta Magyarországot, a térségben csakis Lengyelországra és Romániára koncentrál.

Washingtonban felfigyeltek a veszélyre, nem véletlen, hogy a lehallgatási botrány során kiderült: Merkel kancellár volt a célpont. Az USA Ukrajnában kontrázta meg az európai – orosz – kínai együttműködést: Victoria Nuland külügyi államtitkár helyettes elárulta, hogy 5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Mit szólt mindehhez Brüsszel? Fuck the EU! – válaszolta erre finoman és nőiesen Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki nemcsak Ukrajnára gondolt hanem az egész Európa – Oroszország – Kína együttműködésre. Washington ezenkívül aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon is gyengítse az Európai Uniót.

Putyin Ukrajna elleni agressziója végképp betett az európai – orosz – kínai együttműködésnek.

Orbán ennek a keleti álomnak az utolsó mohikánja. Ezért támogatja az USA és az Európai Unió Magyar Pétert.

Mi lesz, ha jön Trump?

Ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor mindent megtesznek majd azért, hogy Orbán ne maradhasson a helyén. Ebben számíthatnak Brüsszel aktív támogatására. Ha viszont Trump jön, akkor Orbán fellélegezhet: Washington már nem akarja buktatni őt. Igaz, hogy támogatni sem fogja hiszen Trump sem kívánja viszontlátni az európai – orosz – kínai együttműködést.

Németországnak jövőre minden valószínűség szerint új kancellárja lesz: Merz az atlanti kapcsolatok híve, korábban a világ legnagyobb befektető cégének, a Blackrocknak az igazgatója volt Németországban.

Elvben létrejöhetne egy Trump – Merz – Orbán trió csakhogy a magyar miniszterelnök korábban ellépte magát amikor a CDU-CSU-nak koalíciót javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalommal. Orbán azt gondolhatta: ha ez működik Berlusconi irányításával Itáliában, akkor mi akadálya lehet Németországban? Két apróságot felejtett el a magyar miniszterelnök: a német nemzeti szocializmus  milliós hullahegyeket produkált szerte Európában, az olasz fasizmusnak nincs ilyen kínos öröksége. Másrészt: az USA-ban nem feledkeztek meg arról, hogy a második világháború idején a 60 milliós Németország a világ legjobb hadseregét szervezte meg,  melyet a Nyugat Sztálin seregével együtt tudott csak legyőzni. Cserébe pedig oda kellett adni Közép és Kelet Európát a Szovjetuniónak. Németországban tehát a tűzfal a neonáci mozgalom ellen nemcsak az országon belül létezik hanem az USA-ban is.

Orbán koncepciója tehát mindkét fronton vereséget szenvedett: nincs esély az európai – orosz – kínai együttműködés újrakezdésére, és nincs realitása annak sem, hogy az Alternative für Deutschland – amellyel Orbán Viktor immár nyíltan szimpatizál – hatalomra juthasson Berlinben. Mindehhez járul a gazdasági válság Németországban és Magyarországon. Orbán Viktor a 2022-es választások után – egy gyenge pillanatában – kivételesen őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt. Ez repíti a magasba Magyar Pétert, akit a proteszt szavazatok éltetnek éppúgy mint Donald Trumpot.

Orbán ezért fél, és azt hiszi, hogy előre menekül pedig hátrafelé vágtat  Putyin ölelő karjaiba, de ez a barátság olyan mint Piszkos Fredé  – öl!

Orbán – Sztálin nevében munkára készen, avagy a szuverén hazaárulás

0

Orbán Viktor és Szijjártó Péter Georgiába – Grúziába sietett, ahol a hatalmon levő oroszbarát párt nyerte meg a választást – kétes körülmények között. Georgia elnökasszonya, aki korábban francia diplomata volt, a tiltakozó ellenzék élére állt mondván: Putyin barátai elcsalták a választást.

Sikorski lengyel külügyminiszter támogatásáról biztosította az ellenzéket Georgiában, és ugyanígy tett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Szijjártó Péter reakciója szimptomatikus: ”Georgiában szombaton nem azok nyerték a választást, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt hanem a szuverenitás, béke és családpárti kormányzó párt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe.”

A magyar külügyminiszter siet gratulálni a Grúz álom nevű kormánypártnak: ”Mi gratulálunk a Georgian Dream kormánypártnak a georgiai emberek bizalmának az elnyeréséért illetve megőrzéséért, készen állunk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés fejlesztésére és az európai integrációs folyamat támogatására.”

Orbán Viktor ugyancsak a Facebookon:

“Gratulálok a miniszterelnöknek, Kobakidzének és a Georgian Dream pártnak nagyarányú győzelméhez. Georgia népe tudja, hogy mi a legjobb az országának, és a választás napján hallatták is a hangjukat.”

Sztálin nevében munkára készen

Grúziában az orosz birodalom  felbomlása után polgári kormány alakult, amelyet a Vörös Hadsereg megbuktatott, és ily módon Grúzia a Szovjetunió tagállama lett vagyis újra orosz ellenőrzés alá került. Ki irányította ezt? Joszif Visszárionovics Sztálin a grúz bolsevik vezér, aki akkoriban a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára és a kormány nemzetiségi népbiztosa volt. A vörös terror hihetetlenül brutális volt Grúziában, ahol a Cseka, a politikai rendőrség a Szovjetunió bukásáig kiemelt szerepet játszott. Elég arra emlékeztetni, hogy Lavrentyij Pavlovics Berija, a szovjet titkosszolgálat rettegett főnöke Sztálin alatt, szintén grúz volt.

Eduard Sevardnadze a KGB helyi vezetőjéből emelkedett a helyi kommunista párt vezérévé, majd pedig a Szovjetunió külügyminisztere lett. Az Egyesült Államok egy New York-i ügyvédet, Mihail Szakasvilit támogatta Grúziában, aki szembe is szállt Putyinnal 2008-ban, de veszített, és két tartományt el is foglaltak az oroszok. Akkor még a magyar pártok egyértelműen Putyint bírálták: Göncz Kinga külügyminiszter vezette a küldöttséget Tbiliszibe, melyben a Fideszt Semjén Zsolt képviselte.

Most viszont Orbán Viktor népes delegáció élén azért tárgyal Tbilisziben, hogy támogatásáról biztosítsa Putyin helyi barátait. A delegáció tagja Szijjártó külügyminiszteren kívül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hogy vette meg Putyin Georgiát?

Orbán Viktor kismiska Putyin georgiai helytartójához képest: Bidzina Ivanisvili vagyonát a Bloomberg 7,6 milliárd dollárra becsüli. Ez Grúzia GDP-jének az egynegyede. A 68 éves grúz oligarcha, aki Oroszországban szedte meg magát igazán, volt miniszterelnök is egy rövid ideig Tbilisziben 2012-ben, de gyorsan visszatért az árnyékba, hogy távirányítsa az oroszbarát grúz politikát egy kastélyból Tbiliszi fölött. A kis kaukázusi államban mindenki a keresztnevén emlegeti: Bidzina és Putyin évtizedes kapcsolata közismert mindenütt. Bidzina Ivanisvili éppúgy mélyről jött mint Sztálin, Putyin vagy Orbán Viktor: apja bányász volt. Ám a fiatal Ivanisvili felismerte, hogy a jövő a digitális világ: a KGB megbízásából ő azok közé tartozott, akik számítógépeket hoztak be a Szovjetunióba, ahova a Cocom lista alapján a Nyugat tiltotta a modern technológia eladását. Így vált dollár milliárdossá Bidzina Ivanisvili, aki mindvégig élvezte a KGB támogatását: fivérét elrabolták, hogy váltságdíjat csikarjanak ki tőle. A KGB utódszervezete segített, és kiszabadította a másik Ivanisvilit a gengszterek fogságából. Bidzina Ivanisvili valószínűleg ebből az időszakból ismeri Vlagyimir Putyint, aki a KGB utód szervezetének, az FSZB-nek átszervezésével hívta fel magára a Kreml figyelmét. Onnan került a miniszterelnöki, majd az elnöki székbe.

Ivanisvili Roman Abramovicshoz hasonlóan Putyin kedvenc oligarchái közé tartozik, azzal a különbséggel, hogy a grúz barát Franciaországban épített ki jó kapcsolatokat, míg a zsidó Abramovics Nagy Britanniában és Izraelben.

Ivanisvili kezdetben támogatta az amerikaiak emberét, Szakasvilit, de később szépen átvette a vezető szerepet:

”olyan demokráciát teremtek Georgiában, amelytől eláll a világ szeme-szája”

– deklarálta 2011-ben.

Grúziában az egy főre jutó GDP mindössze 6674 dollár. A valós érték minden bizonnyal magasabb hiszen Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően Georgia szépen profitál az Oroszország elleni nyugati szankciókból. Ivanisvili ugyanazt csinálhatja mint fiatal korában: a nyugati szankciók kijátszásával szerez be fontos árukat Oroszországnak.

Közben Ivanisvili kialakította a nemzeti együttműködés rendszerét Georgiában: uralma alá hajtotta az igazságügyi minisztériumot. Az ügyészség és a bíróság teljesen a kezében van, és fel is használja őket gazdasági és politikai céljai érdekében. Georgia átvette Putyin inoagent törvényét hiába tiltakozott ellene a köztársasági elnök és az ellenzék.

“A Nyugat Ukrajna után második frontot akar nyitni Georgiában Oroszország ellen”

– állítja Putyin barátja, aki szerint “az ellenzék a Nyugat ügynöke.”

Orbán Viktor ugyanilyen húrokat pengetett október 23-án, ezért is utazott népes küldöttséggel Tbiliszibe. Arra az egyszerű kérdésre persze sem Bidzina Ivanisvili sem Orbán Viktor nem tudja a választ: miért nemzeti érdek Putyin támogatása?!…

“Trump demenciával küzd, ezért alkalmatlan az elnöki posztra”

0

Donald Trump éppúgy mint egykor Julius Cézár  átlépheti a Rubicont, ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökévé – állapítja meg a The Globalist, amely hozzáfűzi, hogy már korábban is mindenki tudta, hogy “Trump végtelenül hiú hazudozó, de most ez kiegészült a demenciával is. Ezért sok republikánus – köztük sokan olyanok, akik Trump bizalmi emberei voltak elnöksége idején, úgy vélik, hogy alkalmatlanná vált az elnöki posztra.

“Joe Biden épp egészségi állapota miatt lépett vissza a jelöltségtől, mert az elnökjelöltek vitájában kiderült: immár nincsen teljes mértékben szellemi képességei birtokában. Donald Trump valamivel fiatalabb Bidennél, de ő is 78 éves, és a hozzá közelállók felhívták arra a figyelmet, hogy a demencia egyes jelei mutatkoznak nála.

A The Globalist hosszú listát mellékel azokról a republikánusokról, akik nem támogatják Donald Trumpot, sőt közülük sokan egyenesen Kamala Harris támogatására szólítanak fel.

  • Mike Pence – Trump egykori alelnöke, aki akkor került végképp szembe az elnökkel amikor az támogatta a 2020 januári támadást a washingtoni Kongresszus ellen.
  • John Bolton – Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója /2018-19/ – a kampányra időzített könyvében azt írta, hogy “Trump újabb elnöksége veszélyeztetné az USA nemzetbiztonsági érdekeit.”
  • Dan Coates – hírszerző főnök – 2017- 2019 – Mike Pence egykori alelnököt támogatta a republikánus előválasztáson Trumppal szemben.
  • Mark Milley tábornok, aki az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke Trump idején és azután Biden alatt is Milley tábornok amikor hírt kapott arról, hogy Trump nem ismeri el választási vereségét, és háborút fontolgat Irán ellen, hogy ne kelljen átadnia a hatalmat a győztes Joe Bidennek, kiadta a parancsot: az elnök utasításai a hadseregnek csakis abban az esetben érvényesek, ha a vezérkari főnök aláírása is szerepel rajta! Erre a parancsra hivatkozva hosszabbította meg Joe Biden Milley tábornokot a vezérkari főnök posztján.
  • George W. Bush, aki nyolc évig volt az USA republikánus elnöke – nem állt be Trump támogatói mögé.
  • Dick Cheney – George W. Bush alelnöke – nyíltan támogatja Kamala Harrist.
  • William Cohen – Trump hadügyminisztere – támogatja Kamala Harrist.

Trumpot ettől még nyugodtan megválaszthatják

“Észszerű Orbán Viktor magyar miniszterelnök döntése, hogy mindent Trump győzelmére tett fel, de figyelembe kell venni a politikai realitásokat és Trump nyilvánvaló szellemi hanyatlását” – jelentette ki Budapesten a magyar kormány által szervezett Danube Institute és a Heritage Foundation konferencián Budapesten John Fund konzervatív újságíró, aki Trump belső köréhez tartozik.

Szerinte 50% az esélye Trumpnak a győzelemre.

Kamala Harris is mindent egy lapra tett fel: állítsuk meg Trumpot! Kérdés, hogy ez elég lesz-e, mert az emberek többségét az Egyesült Államokban is az érdekli: mi hasznom van abból, ha a demokrata vagy a republikánus jelöltre szavazok? Trump a proteszt szavazatokkal nyert 2016-ban, és ugyancsak ezekkel veszített 2020-ban. A proteszt szavazatok most újra őt támogathatják. Az idei Európai Parlamenti választások éppúgy a proteszt szavazatok sikerét mutatták a különböző választásokon az Európai Unió tagállamaiban.

Ha Trump nyer, akkor nagy kérdés, hogy kiket választ a kulcspozíciókra. Vance alelnök jelölt korábban az “amerikai Hitlernek” titulálta Trumpot, de most karrierizmusból mögé állt hiszen tudja: az alelnököt csak egy szívdobbanás választja el a hatalomtól Washingtonban. Reagan elnök második elnöki periódusában Alzheimer kórral küszködött, de a First Lady, Nancy Reagan és az elnök csapata ügyesen titkolta ezt. Reagan az USA egyik legsikeresebb elnöke volt, mert ő vetett véget a hidegháborúnak elérve azt, hogy az USA az egyetlen világhatalom maradt a glóbuszon. Trump most kevésbé szerencsés helyzetben kerülhet be a Fehér Házba hiszen az USA világhatalmi vezető szerepe megingott, de lehetséges, hogy ebben a kritikus helyzetben ügyesen lavírozzon hiszen első elnöki periódusa idején sem indított el egyetlenegy háborút sem, és döntött Afganisztán elhagyásáról. Ennek ódiuma azután a Biden kormányra maradt jól mutatva a külföldi beavatkozások kockázatát az Egyesült Államok számára.

Orbán: a király meztelen!

0

Tükörbe nézett volna a magyar miniszterelnök október 23-án? Szó sincs róla: Brüsszelről beszélt. Orbán szorosan követi azt a kifordított technikákáját, mely szerint „a tükröt átkozd, ha a képed ferde”! 

“A király meztelen, ezt ideje kimondani: az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot, a győzelem reményétől megszépült fejükben ez a háború a Nyugat háborúja Oroszország ellen, amit meg kell nyerniük” – mondta a miniszterelnök a Millenárison. Ezekután teljesen furcsa kijelentést tett: ”a tervnek az is része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja. Vagyis mi magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznának Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mire célzott a magyar miniszterelnök? Minden bizonnyal a Blinken tervre, amely az amerikai külügyminiszter elképzelései szerint egy keleti NATO erődre bízná Európa védelmét Oroszországgal szemben. Ebben az erődrendszerben szerepet kapna Finnország, a három balti állam, a főszerepet pedig valamiféle lengyel-ukrán szövetség játszaná. Délen kiegészítené ezt Románia és Moldávia, amely épp most döntött Európa mellett.

Magyarországnak nem osztottak lapot, de miért zavarja ez Orbán Viktort, aki amúgyis ki akar maradni a háborúból? Netán Moszkva miatt, melynek érdekeit védelmezi a NATO-ban?

A Tisza Párt megelőzte a Fideszt

Először fordult elő egy közvéleménykutatás során, hogy a biztos pártválasztók körében 42-40 arányban felülkerekedett a Tisza a Fideszen. Az eredmény ráadásul október 23-án jött ki, melynek lyukas zászlaját a Tisza jelképnek választotta, hogy így válaszoljon Orbán Balázs politikai igazgató kétértelmű 56-os kijelentésére. Orbán Viktor szerint politikai igazgatója a szuverenitást védelmezte míg az ellenzéket Brüsszel támogatja:

“a brüsszeli gazda  megvakarta a kutyus fejét”

– mondta Magyar Péterre utalva, aki a nyilvánosság előtt cserélt eszmét Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökével és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével Strasbourgban az Európai Parlament ülésén.

Orbán Viktor ezután előadta Dávid és Góliát párharcát: ”ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége: Góliát veszít és Dávid nyer.” Majd a konklúzió:

“nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot! Nem fog sikerülni, itt nem törnek át”

– ismételte meg Orbán Viktor a kommunista Dolores Ibarruri híres jelszavát megfeledkezve arról, hogy Franco tábornok csapatai áttörtek, és Dolores Ibarruri évtizedekig élt Moszkvában mint emigráns. Majd a demokratikus Spanyolországba tért haza, amely éppúgy az Európai Unió tagállama mint Magyarország csakhogy Madridban senki sem beszél arról, hogy az ország Brüsszel vazallusa lenne.

Orbán Trump és Putyin megbízásból fel akarja bomlasztani az Európai Uniót?

Mind Trump mind pedig Putyin úgy véli, hogy vissza kellene állítani a “régi szép időket” amikor Európa sorsát Washingtonban és Moszkvában intézték. Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és nyíltan jelezte: szét akarja verni a nagy kontinentális együttműködést Európa – Oroszország – Kína között. Az ukrajnai háború ezt a célt szolgálja, és Washington szempontjából teljesen eredményes is. Macron francia elnök hiába hangsúlyozta Kínából hazatérve: ”nem leszünk az USA vazallusa”, de az Európai Unió Orbán szerint azzá vált. Trump teljes mértékben támogatta a brexitet, hogy gyengítse az Európai Uniót, de amint a britek kiléptek, rögtön kiderült: az USA kedvező szabadkereskedelmi egyezményéből nem lett semmi! Mindmáig nincs ilyen egyezmény. Magyarország számára katasztrófa lenne az Európai Unió felbomlása – ezt Orbán Viktor is pontosan tudja csak épp ragaszkodik a hatalmához. Strasbourgban megpróbált előre menekülni, és a versenyképességről beszélt amely valóban az Európai Unió legnagyobb gondja.

Csakhogy az unió igencsak megosztott abban, hogy miképp lehetne visszaszerezni a versenyképességet, abban viszont meglepően egységes, hogy le kell számolni a belső bomlasztókkal mint Orbán Viktor.

Ezért vált Waterloová a magyar miniszterelnök számára a strasbourgi szereplés, amelyet ő diadalmenetnek szánt, de Magyar Péter látványos koreográfiája érvényesült a brüsszeli vezetők támogatásával. A magyar közvélemény pedig veszi a lapot… és úgy néz ki:

Orbán meztelen!

Folytatódik Putyin Windows programja

0

Úgy néz ki folytatódik az orosz titkosszolgálat sajátos Windows programja: újabb most éppen a tizedik emeletről “kiesett” üzletember hulláját fedezte fel a titkosszolgálat.

Mihail Rogacsov egykor nagy ember volt Oroszország üzleti életében: a Jukosz alelnökeként szolgált a másik Mihail, Hodorkovszkij alatt. Mindketten úgy kerültek az akkor legnagyobb orosz olajtársaság vezérkarába, hogy a titkosszolgálat privatizálta az orosz ipart. Ekkor vált dollármilliárdossá a titkosszolgálat tisztikarának egy része. Ők választották ki Putyint Jelcin elnök örökösének. A KGB egykori alezredese ujjászervezte a titkosszolgálatot, amely a háttérből irányította a rendszerváltást. Amint megerősödött, Putyin megkezdte a leszámolást azokkal, akik hatalomra segítették: Mihail Hodorkovszkijt letartóztatták, és hosszas börtönbüntetésre ítélték. Csak Angela Merkel kancellárnak köszönhette, hogy élve szabadult: 2013 óta Nyugaton szervezi az ellenzéket. Berezovszkijt, a másik dollármilliárdost Nagy Britanniában meggyilkolta az orosz titkosszolgálat.

Most Mihail Rogacsovot tette el látványosan láb alól: az orosz Windows program üzenet az elitnek, hogy eddig és ne tovább! Az orosz rendőrség sietett öngyilkosságnak minősíteni az üzletember halálát noha a hullát “véletlenül” épp a titkosszolgálat egyik munkatársa fedezte fel, aki a főnöke kutyáját sétáltatta az ablak alatt. Nyilván neki kellett jelentenie, hogy az akció teljes sikerrel zárult Moszkvában. Miért kellett meghalnia Mihail Rogacsovnak? Kiknek üzent a látványos gyilkossággal Vlagyimir Putyin?

Kémhisztéria Moszkvában

Bár a sztálini időket nem éri el, de Putyin üldözési mániája már lassacskán olyan helyzetet teremt Oroszországban, hogy mindenkinek félnie kell: inoagentnek a külföld ügynökének nyilvánítják, és akkor vele szemben a katonai törvénykezés alkalmazható, mely szerint az árulónak halál jár! Szmerty spionam! Halál a kémekre! A Szmers ezerszám gyilkolta az oroszokat a második világháború idején. A Szmers vezetője, Abakumov – Sztálin kedvence – később rövid időre a KGB elődjének főnöke lett. Sztálin kémhisztériája nem volt teljesen alaptalan, és a Putyiné sem az.

A CIA nem véletlenül tudta hónapokkal előre megjósolni az Ukrajna elleni agressziót: az orosz elit belső köreiből jöhetett az információ.

Putyin Windows programjának korábbi áldozata is azt mutatta, hogy az orosz elit sok tagja állhat kapcsolatban a külföldi hírszerzéssel: Ravil Maganov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke egy kórház ötödik emeletéről zuhant ki Moszkvában. Miért? A Wall Street Journal információi szerint ő volt az, aki eljuttatta Putyin külföldi barátainak egyik névsorát a brit hírszerzésnek, amely azt továbbadta a CIA-nek. A listán olyan külföldi politikusok, üzletemberek szerepeltek, akik a Gazprombankon keresztül rendszeres fizetést kaptak Putyintól. Nagy volt az idegesség emiatt a magyar kormányzati elitben is. A magyar diplomaták izgatottan érdeklődtek is Washingtonban, de ott csak azt a választ kapták: magyar nevet nem találtunk a listán.

Az Orbán kormány idegessége nem kerülte el a CIA figyelmét, amely kisebb csapatot menesztett Budapestre, hogy a helyszínen vizsgálja meg az orosz befolyást. A jelentés természetesen titkos, de David Pressman nagykövet ezt követően nyíltan bírálja a magyar kormány oroszbarát politikáját.

Az amerikai Népszava már múlt októberben is azzal vádolta meg Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy orosz ügynök. Ami tény: Lavrov orosz külügyminiszter a legmagasabb kitüntetéssel ismerte el Szijjártó Péter érdemeit, aki megkapta a Barátság rendet. Putyin eredetileg Orbánt akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök attól tartott, hogy kilógna a lóláb, ezért taktikusan átadta a lehetőséget hűséges külügyminiszterének, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának.

“Orbán egy Magyarországon működő orosz hálózat élén áll”

Ezt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a hálózat már évtizedek óta működik méghozzá a nyugati világ tudtával. Miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kína mellett Oroszországot is, az amerikai álláspont megváltozott. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig egyértelműen ellenségessé vált. Azóta mind élesebb a bírálat Washingtonból, melyet az Európai Unió brüsszeli központja is átvesz.

Orbán Viktor idejében felismerte, hogy Oroszország agyaglábú óriás, ezért terveit már nem Moszkvára hanem Pekingre alapozza. Csakhogy Washington és Brüsszel szemében ez éppúgy problematikusnak számít. Donald Trump is megüzente Orbán Viktornak: nem helyesli Kína és oroszbarát politikáját. Mindennek ellenére Orbán Viktor kitart Moszkva és Peking mellett, mert úgy érzi: ha Washingtonban marad a demokrata kormányzat, akkor az USA és az Európai Unió megkísérli őt levenni a sakktábláról. Ezt pedig csakis az orosz titkosszolgálat segítségével,  és a kínai pénzügyi támogatás révén kerülheti el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK