Kezdőlap Itthon Érdekes

Érdekes

Ezekkel a nyelvekkel találsz leghamarabb állást ma hazánkban

0

Ha nyelvekről, nyelvtanulásról van szó, rendkívül lényeges megfejteni a valódi motivációt, vagyis megválaszolni a kérdést, hogy miért is van szükségünk a kiválasztott nyelvre. Ez annál is inkább fontos kérdés, mert jó pár munkaórát, energiát és megannyi pénzt vehet igénybe a folyamat, ezért nem árt, ha tisztázzuk magunkban a motivációt.

Leggyakrabban a karrier, azaz a jó munkalehetőségek a mozgatórugói az idegennyelv elsajátításának, de akár az utazással vagy egyéb hobbitevékenységgel is összefügghet az, hogy miért szeretne valaki egy adott idegen nyelvet megtanulni. Ma Magyarországon már szépen javulnak a trendek, de kétségtelen, hogy Nyugat-Európához képest még mindig meglehetősen elmaradunk, ha magabiztos nyelvtudásról van szó.

Melyek a legnépszerűbb idegen nyelvek hazánkban?

Talán senki nem lepődik meg azon az információn, hogy leginkább az angol vezeti a nyelvek listáját, ha idegen nyelvek tanulásáról van szó. Népszerűsége nyilván nem légből kapott, hiszen a munkaerőpiac részéről egyértelműen a legkeresettebb nyelvnek az angol számít. Természetesen nem csupán munkahelyi helyzetekben, de szabadidő vonatkozásában is ez használható ki leginkább. Gondoljunk csak egy mozifilmre, vagy egy újonnan letöltött programra, amelynek szinte biztos, hogy angol lesz a működési nyelve! Egy angol szótár mindig jó, ha kéznél van.

A leggyakrabban tanult idegen nyelvek listáján biztosan előkelő helyezést kap még a német. Ez főként a német nyelvű munkaerőpiacok fizikai közelsége okán, valamint a németországi cégek magyarországi működésével magyarázható. Egyre divatosabb a spanyol és olasz is, sőt, az ázsiai nyelvek is rákerültek a nyelvtanulók radarjára.

Mennyire nehéz az idegen nyelveket elsajátítani?

Ami az egyes idegen nyelvek elsajátításának nehézségi fokát illeti, meglehetősen szubjektív a dolog, de általában az angol kerül ki győztesnek. Ez összességében nagyon jó hír annak tudatában, hogy egy roppant hasznos nyelvről van szó. A tanulás folyamatát nagyban könnyítheti a tény, hogy az angollal találkozhatunk a leggyakrabban, szinte már gyermekkortól kezdve, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy relatíve könnyűnek találhatjuk az elsajátítását.

Miért olyan fontos az idegennyelv-tanulás?

Az, hogy miért van szükség idegen nyelv tanulására, személyfüggő és helyzetfüggő, hiszen sokszor az élethelyzet alakítja a nyelvtanulási ambíciókat. A szerencsésebbek már gyermekkortól kezdve ismerkedhetnek az idegen nyelvekkel, ez pedig felnőttként rendkívül jól jöhet. Vitathatatlan azonban, hogy szinte bármilyen iparágról és szakmáról legyen szó, egy-egy jó munkalehetőség megragadása akkor lesz csak aktuális, ha folyékony, magabiztos nyelvtudással rendelkezik a jelentkező.

Nem kell feltétlenül karrierben gondolkodni, ha az idegennyelv hasznosságát vizsgáljuk. Elég csak venni egy elektrotechnikai cikket, amelyek kézikönyve nem ritkán csak angolul vagy más idegen nyelven olvasható. Sőt, vásárolni sem kell feltétlenül ahhoz, hogy hiányozzon a nyelvtudás. A világhálót böngészve számtalanszor belefut az ember olyan cikkekbe, tartalmakba és leírásokba, esetleg videókba, amelyek érdekesek lennének, ha nem állna előttünk a nyelvi korlát.

Sok szórakozási lehetőség is csupán angol vagy egyéb nyelv ismeretében élvezhető, például a filmek, számítógépes játékok vagy videós tartalmak. Vagy ha például kirándulsz, és új embereket ismernél meg, sokkal könnyebben megy a kommunikáció, ha nincsen nyelvi gát. Igazából számtalan motivációja lehet a nyelvtanulásnak, amely élethelyzettől, életkortól függően eltérhet.

Hogyan érdemes belevágni az angol vagy egyéb idegen nyelv megtanulásába?

Az idegen nyelvek elsajátítása ma már számtalan módon történhet. Mindenkinek más válik be, ezért nem lehet általánosítani. Sokan a magánórákra esküsznek, a legtöbben a csoportos órákat tartják eredményesnek, megint mások a személyes, esetleg kifejezetten az internetes tanulást preferálják. Régi, de még mindig roppant hatékony módszer egy angol szótár társaságában gyarapítani a szókincset, esetleg kiegészíteni egy kis filmnézéssel vagy olvasással. Csodákat lehet elérni szinte bármilyen tanulással, ha az ember megtalálja a számára ideális módszert.

Összességében elmondhatjuk, hogy a nyelvtanulás nem csupán remek kikapcsolódási lehetőség, de ilyen módon a kellemeset nagyszerűen összekapcsolhatjuk a hasznossal. Ha nem tudod, melyik nyelvvel kezd, az angol biztosan jó választás lesz, hiszen lépten-nyomon szükség lehet rá, ráadásul a könnyebbek közé tartozik. Ne halogasd a nyelvtanulást, kezdd el még ma!

Amit az EU-ról tudni illik

Az Európai Közösség ötlete a Nagy Háborút (1914-1918) követő, addig nem tapasztalt kemény versailles-i békeszerződések, pontosabban békediktátumok súlyos hibáiból eredt. A győztes Franciaország közel 50 éves sérelméért, az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett vereségéért, akart revánsot venni. Mondván Németország soha többet ne tudjon háborút indítani, és így Európában beköszönt az örökbéke. A francia elképzelés nem jött be. Sőt, 20 évvel később (1939) újabb világégésbe torkolt és sokkal több emberáldozatot követeltek az át nem gondolt, felelőtlen, elhibázott 1918-20-as versailles-i békediktátumok.

Már a 20-as években többeket foglakoztatott, hogy az európai háborúk elkerülhetők lennének, ha a két legnagyobb lélekszámú népcsoport, a francia és a német, megbékülne. E gondolat képviselője volt Köln polgármestere (1917-1933), Konrad Adenauer. Elképzelése szerint az embereket a „hasukon keresztül lehet megfogni”. Ha hasonló életszínvonalon    élnek, akkor nincs irigykedés, gyűlölködés. Béke van, méghozzá hosszú és tartós (amíg a gazdaság jól működik). Adenauer szűkebb hazájában, a Rajna vidékében, gondolkozott. Elképzelése szerint az iparilag fejlett német (Ruhr-vidék) és a mezőgazdaságilag fejlett francia (Elzász-Lotaringia) tájegység jól kiegészítené egymást. Európa nyugati felének egyesülése volt a cél, ami a Frank Birodalom idején, Nagy Károly uralkodása (768-814) alatt virágzott. A „keletnémetek” (poroszok, szászok, stb.) kiestek ebből a gondolatkörből, amit később, a háború utáni, szovjet megszállás alá is támasztott.

1945-ben a győztesek, az angolszász (amerikai, brit) szövetségesek, rátaláltak a „Rajna-vidéki” Adenauerre, aki az újonnan alakult Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) első kancellárja lett.

Francia részről, Charles de Gaulle elnök egy önálló (szárazföldi) Európa megteremtését szorgalmazta, amiben a tengerentúli nagyhatalmak, a felszabadító amerikaiak és britek, háttérbe szorulnának. Erre célzott híres mondásával:

„Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjed”.

Ennek érdekében szoros francia-német együttműködésre törekedett, mely az Európai Gazdasági Közösség alapja lett.

Ugyancsak említést érdemel a szintén „Rajna-vidéki”, luxemburgi születésű Robert Schuman, aki 1886-ban német Lotaringiában, „birodalmi német”-nek született és „moselfranki német” volt az anyanyelve. Amikor az első világháború után Elzász-Lotaringia visszakerült Franciaországhoz, Schuman felvette a francia állampolgárságot, majd 1948-ban a francia miniszterelnökségig vitte, miközben mindvégig a francia-német együttműködést szorgalmazta. Ellentétben de Gaulle-lal, Schuman az atlanti szövetség (NATO) elkötelezett híve volt, majd alapító tagja a Montánunió-nak, más néven Európai Szén- és Acélközösségnek, melyet az Európai Gazdasági Közösség elődjének tekintenek.

A hidegháború idején, az amerikai fegyverek védelme alatt szépen fejlődött ez a gazdasági közösség. Naná, katonai kiadásra nem kellett költeni, miközben egyre könnyebb lett a mindennapi élet: eltűntek a vámok, szinte teljesen szabad lett a közlekedés, pl. lejárt útlevéllel, vagy érvényes jogosítvánnyal is lehetett a tagállamokba utazni.

1957-ben hat nyugat-európai ország, három köztársaság és három monarchia (Belgium, NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) megalapította a gazdasági közösséget
1973-ban csatlakozott még két monarchia és egy köztársaság: Dánia, Írország és Nagy-Britannia
1981-ben egy köztársaság: Görögország
1986-ban egy monarchia és egy köztársaság: Spanyolország és Portugália

A „fordulat évében” (1989) összesen 12 ország (6 köztársaság és 6 monarchia) volt tagja az Európai Gazdasági Közösségnek. Ekkor kezdődött el a kapkodás, pardon az „átszervezés”, a verseny az idővel: Mi legyen az egykori szocialista országokkal, ha azok felvételüket kérik ebbe a gazdasági közösségbe?

15 év (1989-2004) „átmeneti időszak” következett, melyet már nem az összehangolt gazdaság, hanem a politika vezetett. Hiszen ennyi gazdaságilag elmaradott országot a jól prosperáló közösségbe felvenni, nem volt egyszerű dolog.

Ugyanakkor nem lehet magukra hagyni Közép-Európa keleti felén élőket, különösen, hogy akkoriban bizonytalan volt a Szovjetunió további sorsa. Európa szabad felének igyekezete viszont jól látható, és követhető volt. 1995-ben az EK (akkor már Európai Közösség) tagjai közé fogadta Ausztriát, Svédországot és Finnországot, amit már az európai politikai változás vezérelt. Hiszen mindhárom ország gazdasági szintje bőven meghaladta a felvételi kritériumokat. A nagy kérdés az volt: „el-nem-kötelezett”, semleges ország lehet-e tagja egy politikai egységgé szerveződő, átalakuló gazdasági közösségnek? Az EGK nevéből eltűnt a „G” (a gazdaság), és hirtelen Európai Közösség lett, majd 2004-re megszületett az EU (Európai Unió).

Ennek a 15 évnek (1989-2004) néhány emlékezetes pillanata.

A (berlini) Fal lebomlása, ill. a Vasfüggöny eltűnése 1989-ben feltette a nagy kérdést: mi lesz a Szovjetunóval? Ott is elindul a „enyhülés” (átalakulás), vagy jön egy új főtitkár és folytatódik a 70 éve fennálló egypártrendszer? Kohl kancellár azonnal cselekedett: egyesítette a két Németországot. Miközben az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyesítés pillanatától szovjet csapatok állomásoztak egy NATO ország (NSZK) területén! Bonn azonnal felajánlotta, hogy a Szovjet Hadsereg katonáinak, tisztjeinek szállást, laktanyákat építenek Oroszország területén.

Majd sorra jöttek az egyesülés mindennapos problémái, gondjai. Az NSZK alkotmánya szerint, minden német jogosult a (nyugat)német állampolgárságra. A két német állam egyesülésekor az NDK területén is a nyugatnémet márka lett az érvényes fizetőeszköz, azaz megszűnt az 1:10 átváltási árfolyam.

Át kellett gondolni és ki kellett dolgozni az egységes nyugdíjrendszert, a munkanélküli segélyt, valamint az egészségügyet, az adórendszert stb.

Mindezt igen rövid idő alatt. Nem volt könnyű és olcsó.

A németországi fejlemények kihatással voltak a Közös Piacra, mindenekelőtt a már húsz éve tervezett közös fizetőeszközre. 1979-ben alkották meg a közös elszámolási rendszert, és annak mértékegységét, az ECU-t (ekű), mely Nagy Károly idején volt a Frank Birodalom pénze. Az ECU nem került forgalomba, és nem lehetett vele fizetni, viszont a bankok, pénzintézmények mindent ezzel a képzeletbeli pénzzel számoltak. Aztán öt évvel a tömeges belépés (2004) előtt Kohl kancellár a német egység, valamint az európai egység jelképeként kierőltette az új közös fizetőeszközt, az eurót, amit 1999 január elsején vezettek be az akkori Közös Piacot alkotó valamennyi országban. Sokan (szakemberek, közgazdászok) ellenezték az euró, mint közös fizetőeszköz bevezetését, mivel a tagállamok gazdasága nem volt egy szinten. Ma sincs! Különösen a németek ellenezték, mivel nagyon tartottak a háború utáni (német) gazdasági csoda jelképe, az erős nyugatnémet márka, megszűnésétől.

Egy interjúban Kohl elismerte, hogy „(az euró bevezetésekor) olyan voltam, mint egy diktátor, mivel az euró Európa szinonimája lett, és egyúttal kivételes lehetőség Európa békés összenövésének.” Ebből a magyarázatból tisztán látszott, hogy Kohl számára a német (újra)egyesítés, Európa egyesítését jelentette. 

Azóta több válságot élt át az euró zóna (görög, olasz, spanyol). Bármely ország kilépése a pénz-unióból akkora sokkot jelentene az Uniónak, különösen Németországnak, hogy Berlin inkább euró milliárdokkal tömi a megroggyant, félremenedzselt gazdaságokat. Ebből is látszik, hogy az EU még mindig egy erős gazdasági közösség, nem pedig egy politikai egység, tömb.

Míg Nyugaton az országok gazdasági tömörülése jellemezte a Közös Piacot, addig a Vasfüggöny túloldalán a széthúzás, elszakadás volt jellemző. Lásd Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió. A legcsúnyább és legvéresebb Jugoszlávia szétesése volt, az un.  délszláv háború (1991-2001). A fegyveres konfliktus megakadályozását, elkerülését, magának Európának (Közös Piac) kellett volna megoldania. Ehelyett a hadsereggel nem rendelkező közösség a NATO védelme alatt az amerikaiakat hívta segítségül. Az amerikai légierő bombázta a jugoszláv (szerb) városokat.

  Orbán, akkori magyar miniszterelnök, jóváhagyta, hogy a magyarországi repterekről felszálló amerikai harci gépek magyarlakta településeket bombázzanak.

Budapest nem engedélyezte, hogy a határ magyar oldalán a szerbek által bérelt és fizetett földalatti (MOL) üzemanyag tárolókat a szerbek használhassák. Az orosz segélyszállítmányokat is feltartóztatták a magyarok. Ugyanakkor a NATO-tag Görögország nem járult hozzá, hogy területén keresztül amerikai hadiszállítmányok haladjanak és szerb ortodox testvéreik településeit bombázzák. Az Európai Közösség tehetetlenségére jellemző a Srebrenicai mészárlás, ahol a környéken állomásozó 400 holland „kéksisakos” nem tudta megakadályozni közel 9.000 muszlim legyilkolását.

Ezek csak kiragadott példák annak az EU-nak a múltjából, történetéből, amit az Orbán-ellenes ellenzék választási kampányában rendszeresen pozitívnak mutat be. A demokrácia és szabadság példaképének aposztrofált Európai Uniónak nincs központi hadserege, egységes határvédelme, közös útlevele, de még alkotmánya sincs! Itt álljunk meg egy pillanatra.

A nagy „keleti bővítést” (2004) megelőzően, Brüsszel szeretett volna egy EU-alkotmányt.

A tervezet nyilvánosságra hozatalakor a nem EU-tag Vatikán hiányolta, hogy a preambulumból kimaradt Isten neve, de még utalás sincs rá! Az alkotmánytervezetet minden tagállamnak külön el kellett (volna) fogadnia, mégpedig vagy a parlamentje által, vagy népszavazással. A többségében katolikus Franciaország és a többségében protestáns Hollandia népszavazáson utasította el ezt a tervezetet.

Ekkor jelentkezett be a Vatikán, és a bővítés évében, 2004-ben, II. János Pál pápa boldoggá avatta IV. Károly magyar királyt. Ez komoly figyelmeztetés volt az EU törvényhozóinak, hiszen a katolikus (és nagyon vallásos) Habsburg király arról volt híres, hogy már 1916-ban be akarta fejezni az első világháborút, ezért megbékélést keresett a franciákkal!

A 20. század mindkét totalitárius rendszerét (náci és szovjet) saját bőrén megtapasztaló lengyel pápát, a német (bajor) Joseph Ratzinger bíboros követte a pápai trónon, aki Európa védőszentjének nevét (Benedek) vette fel, majd 2006-ban elhagyta a Nyugat pátriárkája címet.

Az EU közel sem olyan egységes, pozitív és vonzó, mint az, az Orbán-  ellenes ellenzék választási kampányában szerepel.

Brüsszelben is látják, tudják, hogy valami „félrement”. Különösen az utóbbi években mutatkozott meg a „kelet-nyugat” ellentét, pontosabban a felfogás- és mentalitásbeli különbség.

1989-ben a „Vissza Európához” volt a jelszó, ami napjainkra egyre ellenségesebb lett. Valamikor a németek használták az „Ostblock” (keleti tömb) kifejezést, melynek célja a volt szocialista országok felzárkóztatása volt a Nyugathoz. Ebbe persze belefoglaltatott Németország egyesítésének gondolata, Willy Brandt „Ostpolitik”-ája, a keleti nyitás, is. Miközben magát az EU-t soha, senki sem kezelte és nevezte (egységes) „tömb”-nek. Habár a 2004-es EU tagfelvételig megvolt ennek a lehetőség. Ma már nincs.

Habony Árpád 160 milliós órája

Méregdrága órát viselt egy vitorlás versenyen a magyar miniszterelnök bizalmasa, aki egyesek szerint az alteregója is. Az Átlátszó szerint Patek Philippe Nautilus óra díszítette Habony Árpád csuklóját egy vitorlás versenyen Olaszországban.

Az óra ára 80-150 millió forint körül van a boltban. De lehet 160 millió is, amely különleges, és csak hosszú várólistán lehet megszerezni.

Ez a méregdrága óra 40-ik évfordulójára kiadott Patek Philippe Nautilus.

Habony ügyvédje cáfol

Orbán tanácsadójának jogi képviselője levélben kérte a helyreigazítást a 24.hu portáltól. Ebben közölte, hogy a Habony Árpád karján látható fémszíjas óra értéke egy töredéke annak mint amekkora összeget az Átlátszó alapján a 24.hu közölt. Az ügyvéd leveléből nem derülnek ki részletek Habony Árpád órájáról illetve annak valódi áráról.

A kérdés nem is igazán ez hanem az, hogy miből telik a luxus életmódra a miniszterelnök tanácsadójának?

Orbán Viktor nemrég álszerényen a bérből és fizetésből élők közé sorolta be magát. Miből futja akkor egy luxus életmódot folytató tanácsadóra?

A miniszterelnök állítólag kiadta az embereinek: luxus életformát folytathatnak, de lehetőség szerint ezt külföldön tegyék, távol a fotósoktól!

A választási kampány idején ugyanis nem jön jól egy olyan miniszterelnöki tanácsadó, aki 160 milliós órával virít egy vitorláson Olaszországban miközben a valóban bérből és fizetésből élő magyar átlagpolgárok az EU legszegényebb rétegéhez tartoznak a nemzeti együttműködés rendszerének  11-ik évében.

Végrehajtás a Pesti srácok ellen

A Pesti Srácok nem fizette ki a Gréczy Zsoltnak jogerősen megítélt kártérítést, ezért a DK politikusa úgy döntött, hogy végrehajtást kezdeményez a kormányközeli portál ellen.

A Pesti Srácok korábban zaklatónak nevezte Gréczyt, ezért először helyreigazításra, majd kártérítés megfizetésre is kötelezte a bíróság a portált. A DK szerint „nem elég, hogy valótlanságot híreszteltek, de a rájuk kiszabott ítéletet sem hajtották végre. Ezért indul a következő jogi eljárás.”

A Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely májusban jelentette be, hogy a közösségi finanszírozást előszeretettel tarhálásként aposztrofáló kormányközeli lap olvasói adományokból próbálja majd meg átvészelni az őket is nagyon hátrányosan érintő idei jelentős adóemelést. Nemsokkal ezután derült ki, hogy a hozzájuk tartozó Pesti TV-nél sincs minden rendben.

A Pesti Srácok kártérítést fizet Gréczy Zsoltnak

A Fővárosi Törvényszék jogerős határozatában kártérítésre kötelezte a Pesti Srácok kiadóját. A fideszes sajtótermék azzal, hogy hamis állításával zaklatónak nevezte, megsértette a DK politikusának személyiségi jogait.

Korábban a Bíróság helyreigazításra kötelezte a Pesti Srácokat, most fizetniük is kell a hazugságért. Gréczy Zsolt számos pert indított az őt rágalmazó fideszes kiadványok ellen, valamennyit megnyerte. Összesen 19, az ő igazát bizonyító ítélet született.

A mostani az első határozat, amikor a rágalmazó fizetni is kényszerül.

A döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Megindult a tömeges jelentkezés a nyári táborokba

0

Eddig arról szóltak a hírek, hogy óvatosak a szülők és kivárnak a nyári táborozás kiválasztásával. Ez a trend megfordulni látszik. Minden családban körvonalazódik a vakációs hónapok menetrendje: a belföldi nyaralás, a látogatás a nagyszülőknél, a háromnapos pizsamapartik a barátoknál és az elmaradhatatlan táborozás is. A legnépszerűbb táborok férőhelyei napok alatt betelhetnek.

Angol nyelv mindenekelőtt

A legtöbben még mindig az angol nyelvet részesítik előnyben. Ezért is a nyelvi táborokból a legnagyobb a kínálat. Egy igazán profi táborban a gyerekek egy komplett nyelviskolai intenzív tanfolyamot végezhetnek el úgy, hogy közben nyaralnak is. A PEOPLE TEAM nyári táborában naponta 210 perc a tanulásra fordított idő. Nem magyar anyanyelvű tanárok oktatnak, akik a tábort megelőzően speciális képzésen vesznek részt. A fókuszban a nyelv megszerettetése és a beszédkészség fejlesztése áll. Mindez játékos és kreatív formában zajlik. A turnusok végén az angolt tanulók bemutatóval készülnek, amelyen az egész tábor és a szülők is részt vehetnek.

Minden, ami számítógép

Slágertéma az összes számítástechnikával összefüggő kurzus. Alap a programozás, a 3D grafika, de ma már robotikát és drónépítést és tanulhatnak a gyerekek. Kimondottan divatosak a youtuber- és gamer-, a vlogger– és a Minecraft-táborok. A komputerek nem hiányozhatnak a fotóstáborokból sem. A digitális képszerkesztés elengedhetetlen a modern fotózásban. A médiatáborokban a legkülönbözőbb műfajú filmek forognak le. A táborozók megtanulhatják a vágás és a vizuális effektek fortélyait.

Művészek és erőművészek

Az igazán jó táborokban többféle művészeti ágnak hódolhatnak egyszerre a résztvevők. A legkedveltebbek a festés és rajzolás, színészet és irodalom. A mozgást is össze lehet kötni a művészettel. A tánctáborokban modern és klasszikus táncokat tanulhatnak a gyerekek. A cirkusztáborok résztvevői zsonglőrködnek és akrobatikában csillogtatják meg ügyességüket.

Nem csak tanulás

Egy igazán jó táborban a szórakozás is ugyanolyan fontos, mint az ismeretterjesztés. A bentlakásos táborok délután és este nyári gyerekfesztivállá változnak, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják a kedvükre való programot. Nagy melegben a strand vagy a vízi csata ad felüdülést. A játékok, versenyek és vetélkedők próbára teszik a táborozók kreativitását, és azt, hogy tudnak-e csapatban és a csapatért dolgozni. A koncerteken, bemutató előadásokon mindenki önfeledten kikapcsolódhat.

Aki lemarad, kimarad

Nem érdemes az utolsó pillanatig várni a foglalással. Legkésőbb június közepére a legnépszerűbb táborokhoz már várólistát vezetnek. Lemondás esetén a legtöbb táborszervező visszatéríti a befizetett előleget. Az „early bird” kedvezmények sem elhanyagolhatóak. Tájékozódjunk a testvérkedvezményekről is. Sok tábor a beszervezésért is jelenetős árengedményt ajánl, saját gyermekünk akár ingyen is nyaralhat.

Hogyan segít egy napelemes rendszer telepítése?

0

A napelemes rendszer telepítése bár kétségkívül nagy beruházás egy átlagos anyagi körülmények között élő család életében, hosszútávon megkérdőjelezhetetlen nemcsak a megtérülése, hanem gazdasági haszna is. Számos előny szól a napelem-telepítés mellett, ezek közül ismertetünk párat cikkünkben.

Környezetvédelmi szempontok

Földünk lakosságának növekedésével és a globális felmelegedés súlyosbodásával egyre inkább belátható, hogy a fenntartható energiaforrások felé kell fordulnunk. A napenergia az egyik legtisztább energiaforrás, hazánkban pedig alkalmas a klíma és a napsütéses órák száma ahhoz, hogy kiválóan hasznosítani is tudjuk. A napenergia felhasználásával nem bocsátunk ki a környezetünk számára káros égéstermékeket, ezzel pedig hatalmas lépést teszünk bolygónk védelmében.

Rezsi csökkentése okosan

A környezettudatosság nemes indok a napelem-telepítés mellett, a rezsi csökkentése viszont sokkal kézzelfoghatóbb a hétköznapi életben. Egy megfelelő teljesítményű napelemrendszer által termelt villamos energia kiválthatja a teljes villanyszámlánkat, de ha a fűtés is villamos energiából megoldható, akkor a gázszámla elfelejtésére is alkalmas lehet egy ilyen rendszer telepítése. A gázüzemű háztartási berendezések elektromosra való cseréjével egy tisztán napenergiával működő háztartást érhetünk el, ahol nemcsak a rezsi alacsonyabb, hanem a károsanyag-kibocsátás is.

Egyszerűség és kényelem

Napelemrendszert telepíteni bonyolultnak tűnhet, a sok-sok engedély megszerzése, maga a telepítés és beüzemelés, azonban ezeket a kivitelező szolgáltató a legtöbb esetben mind elintézi helyettünk.

Spóroljon okosan és védje a környezetét Ön is, kérjen ajánlatot napelem-telepítésre az E.ON-tól!

Smart casual: mit is jelent pontosan ez az öltözék?

0

A dress code-okkal sokan vannak bajban: hacsak nem mozog valaki rendszeresen olyan körökben, ahol gyakori az öltözködési megkötés, általában legfeljebb 1-2 alapfogalommal lehet tisztában. Éppen ezért, ha egy új munkahelyen például a smart casual utasítást kapod az öltözködésre vonatkozóan, kissé bajban lehetsz hirtelen, hogy mit is jelenthet ez.

Nos, jó hírünk van: semmiféle komoly megkötésre és unalmas, fekete-fehér szettre nem kell gondolnod. A smart casual valójában az egyik legsokoldalúbb öltözködési mód, hiszen nagyon sokféleképpen kombinálható, rengeteg lehetőséget ad. Két alapvető eleme van: ing és zakó, amiket beszerezhetsz például a Bolf.hu kínálatában is.

Hogyan felelj meg a smart casual dress code-nak?

Az első és legfontosabb, amit tudnod kell, hogy mindenki kedvence, a farmer sajnos tiltólistás, a kék legalábbis mindenképp. Ezeket tartsd meg a baráti összejövetelekre, kötetlen programokra, a munkába pedig válassz inkább pamut- vagy vászonnadrágokat. A harsány, világos színeket a nadrágok terén kerüld, a sötét, semleges színek jelentenek jó választást.

Ahogy említettük, elengedhetetlen elem az ing és a zakó. Ing tekintetében nem kell szigorú protokollt követned, nyugodtan vehetsz fel például a nyári melegben rövidujjút, sőt, ha a munkahelyed lazább, akár galléros pólóval is lehet helyettesíteni olykor. Zakóból sem a csúcskategóriás, extraelegáns fajtát kell elképzelni, de azért ne is a foltozott könyökrésszel rendelkező „tanárzakót” válaszd.

A nyakkendő kérdés

Nos, igen, a férfiak zöme nem szívesen hord nyakkendőt, de olykor muszáj. Ha Te is azok közé tartozol, akik nem szívesen viselik, valószínűleg örülni fogsz annak az információnak, hogy nem is kell, ugyanis a smart casual nem követeli meg. Hordhatod, ha esetleg szereted, de nem kötelező.

Sőt, ami azt illeti, egy-két gombot még ki is gombolhatsz az inged nyakánál, ennyi lazaság bőven belefér ebbe a stílusba. A lényeg, hogy egyszerre legyél laza és elegáns.

Figyelj a harmóniára!

Amire érdemes ügyelni, az a harmónia. Bár a smart casual laza hatású, fontos, hogy az egyes darabok összepasszoljanak, ne össze-vissza vedd fel, ami fölül van a szekrényben. Ilyen értelemben ez az öltözék nagyobb odafigyelést igényel, mint a klasszikus, üzleties megjelenés, ahol kötötten öltönyt kell hordanod. Hiszen itt minden egyes darabot külön-külön kell összeválogatnod.

Természetesen alap, hogy színben jók legyenek együtt a választott elemek, de ennyi még nem elég. Stílusban és anyagban sem árt hasonló kaliberű ruhadarabokat felvenni, mert enélkül kissé szedett-vedett hatása lesz a megjelenésednek.

És mi legyen a lábadon?

Ebben is meglehetősen nagy szabadságot kapsz, de a sportcipőket, tornacipőket felejtsd el! Ennél azért elegánsabb vonalat igyekszünk képviselni: bokacsizma, félcipő, de a mostanság oly népszerű vitorláscipő is szóba jöhet, főleg a nyári, melegebb hónapokban.

A színek és minta tekintetében a cipő kapcsán is kövesd a nadrágokra vonatkozó ajánlást: kerüld a harsány, nagyon feltűnő, színes-mintás darabokat. Jó választás lehet ugyanakkor a fehér, bézs, barna, fekete, szürke, sötétkék lábbeli.

Az utolsó magyar király és a Habsburgok

A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, IV. Károly utolsó magyar király unokája, Habsburg György, interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Furcsa módon az interjú sehol sem jelent meg magyarul, viszont az online média felkapta, különösen a sokat szidott közösségi média (social media), ami a „nép hangja” vagy éppen a trollok világa.

Ez volt a magyar nyelvű euronews címe: „Pikánsnak érzik Habsburg György nagykövetté kinevezését a francia kommentelők”. A cikkben közölt néhány kommentelő szerint „a Habsburgok a franciák legnagyobb ellensége”. Hogy ennek mi a valóság tartalma, nem tudni. Egy biztos, a francia forradalom idején (1789) az arisztokraták észak felé próbáltak menekülni, az akkor Ausztriához tartozott, Párizshoz közeli, Belgiumba. A spanyol örökösödési háború idején Belgium (spanyol Németalföld) a Habsburg Birodalom része volt.

Az euronews adta az ötletet a Habsburg-ház elmúlt 150-200 éves történetének rövid ismertetésére, amit a hazai történelemtanítás meglehetősen sajátosan mutat be, olyannyira, hogy sokan keverik az osztrákokat az uralkodó házzal.

A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság

A Habsburgok egy svájci katolikus család. Az („igazi”) osztrákok nem kedvelik őket (ma sem). Nem hiába nevezik „alpesi köztársaság”-nak magukat. Az „ősosztrákok” fővárosa Salzburg (és Innsbruck). Ausztria keleti szélén fekvő Bécset a Habsburgok tették meg a birodalom fővárosának, ahol kb. egyforma közelségben vannak a „keleti népségek” (csehek, magyarok, stb. – Pozsonyba villamossal lehetett Bécsből eljutni.) A múlt század elején (1900) a bécsiek 30 %-a cseh volt (Jelinek, Slezak, Sedlacek, Tichy, stb.). Közép-Európában, a Habsburg Birodalomtól északra, a 19. század közepétől a sok kis német nyelvű hercegség, fejedelemség egyesült (Bund), és megalakult a Német Császárság (1871). A francia-porosz háború idején (1870–1871) a kiéheztetésre ítélt Párizs mellett, Versailles-ban, XIV. Lajos tükörtermében, császárrá koronázták I. Vilmos porosz királyt, ettől kezdve a francia-porosz háború, „francia-német” háború néven vonult be a történelembe. Közben a kiéheztetett párizsiak fellázadtak és megideologizált tettük a „párizsi kommün” (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) nevet kapta.

A porosz vaskancellár (Bismarck) szerette volna a németnyelvű Ausztriát (Deutsch-Österreich) is az 1871-ben alakult Német Birodalom (Császárság) részévé tenni, ami a Habsburgok végét jelentette volna, hiszen ezzel felbomlott volna a sok nemzetiségű (és nyelvű) Duna-menti birodalom (Donaumonarchie).

Bismarck még egy háborút is kiprovokált, ami a Habsburgok csúfos vereségével végződött (königgrätzi csata -1866 Hradec Králové (magyarul Királyvárad vagy Királygréce, németül Königgrätz)

Történt ugyanis, hogy a bismarcki Poroszország hatalmas technikai, gazdasági és szociális fejlődésnek indult. Például az első állami nyugdíjrendszer megalkotása Bismarck nevéhez fűződik. A königgrätzi csatában négyszer annyi osztrák (20.000) esett el, mint porosz (5.000), mivel a poroszoknak akkor már „oldal- vagy hátultöltős, felhúzható, golyós, gyújtószeges” puskájuk volt, az osztrákoknak, pedig a hagyományos „elöltöltős”.

Egy évvel később a Habsburgok részéről ezt követte a kényszer Kiegyezés a magyarokkal (1867), mely egyúttal átalakította az egész birodalmat (dualizmus, k.u.k.), mivel ekkor tájt vált ki a birodalomból a szabadságharcát vívó Olaszország, amihez hozzájárult a porosz győzelem, Velence elszakadása a Habsburg-háztól. Szóba került, hogy a magyarok mellé a szlávokat (csehek, horvátok) is a monarchia külön országrészének tekintsék. Egyes források szerint a trializmust (osztrák-magyar-szláv) I. Ferenc József ellenezte. Más források szerint a csehek semmiképpen nem akarták, hogy Habsburg legyen a cseh király. Így elmaradt a cseh Kiegyezés.

A magyar Kiegyezésre jellemző, hogy végül is a „haza bölcse” olyan megállapodást kötött, írt alá, mely magyar királynak ismerte el azt a I. Ferenc József császárt, aki 18 évvel korábban (1849) kivégeztette az első felelős magyar miniszterelnököt (Batthyány Lajos gróf) és a 48-as magyar katonai vezérkart. Igaz, cserében a Lajta lett az új természetes határ (Cisz-Laithania és Trans-Laithania = Lajtán innen, és Lajtán túl), ezzel Erdély is Magyarországhoz került.

Ja, és többé nem kellett adót fizetni Bécsnek.

Az ezt követő 50 év látványos gazdasági fejlődésének, az Aranykornak (1867-1918), a I. világháború vetett véget, amikor lehetővé vált a dualista Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének önállóvá válása. Ezt nem értik ma sem a magyarok. Az osztrákoknál rögtön felerősödött a „bismarcki gondolat”, a német nyelvterületek egyesülése.

Salzburgban például népszavazást tartottak a hovatartozásról, és a lakosság 99,3 %-a a Németországhoz, a Német Császársághoz (Deutsches Reich) való csatlakozás mellett döntött. (29. Mai 1921: 99,3 % für Deutsches Reich)

A népszavazást engedélyező Népszövetség, élükön a franciák, ezt később visszavonták, mert féltek, hogy a németek ismét túl sokan lesznek. Clemenceau híres, hírhedt mondása: „20 millió némettel több van Európában”. („Es gibt zwanzig Millionen Deutsche in Europa zu viel.“)

1918 őszén (november eleje) Habsburg Károly (császár és király) látva, hogy Európa szerte forradalmak törtek ki, lemondott, pontosabban levelében azt írta, hogy „elfogadja a népek akaratát”, bármilyen államformát is választanak. Ez viszont nem jelentette a hatalomról való lemondását. Az osztrákok rögtön észbe kaptak, és törvénybe iktatták, hogy a Habsburg családot minden vagyonától meg kell fosztani, állami tisztséget többé nem tölthetnek be. Magyarországon ilyen törvény nem született, ott megelégedtek a köztársaság kikiáltásával.

IV. Károly és családja az ősi földre, Svájcba, menekült mikor látták, hogy esetleg az a sors vár rájuk, mint félévvel korában, 1918 nyarán, Oroszországban kivégzett cári (császári) családra.

Ausztria 1918 ősze óta köztársaság. Magyarországon viszont árulás történt a köztársaság idején, és a hatalmat átjátszották a börtönben fogva tartott kommunistáknak (Kun Béla), akik kikiáltották a szovjet-köztársaságot. Ez megriasztotta a győzteseket (Entente = Antant), kiknek táborába a francia megszállás alatt lévő Szeged környékén gyülekeztek a „Nagy Háború” (I.vh.) kezdetén a császárra és királyra felesküdött katonatisztek, köztük Horthy is. A svájci száműzetésben élő Habsburg Károly úgy érezte, mint Magyarország (1916-ban) megkoronázott (törvényes) királya, visszatérhet a magyar trónra. A királyság párti Horthy élvezte a bolsevista ellenes franciák bizalmát. Az államformát a környező országok, az utódállamok, nem ellenezték, viszont egy Habsburg trónra lépése könnyen újabb háborúba sodorhatta volna az amúgy is (részben) megszállt országot.

Horthy számolva ezzel a reális veszéllyel, erőszakkal megállítatta a Sopronból a budai Vár felé tartó királyi vonatot (budaörsi csata), majd letartóztatta IV. Károlyt és feleségét, Zitát. IV. Károlyt és kíséretét a tihanyi apátságban tartották fogva, majd vonaton vitték Bajára, ahol a HMS Glowworm brit monitor vette a fedélzetére, majd a Cardiff könnyűcirkáló a Fekete-tengerről a Portugáliához tartozó atlanti-óceáni Madeira szigetére vitte száműzetésbe. IV. Károly a következő év április elsején (1922) spanyolnáthában halt meg.

Az utolsó osztrák császár (I. Károly) földi maradványait az osztrákok nem engedték, hogy Bécsben, a Habsburgok családi temetkezési helyén, a Kapucinosok-nál, helyezzék örök nyugalomra.

Pár szót a franciákról. Történelmi felelőtlenség, hogy büntetlenül hagyták a francia forradalom vérengzését, a nemzet vezető rétegének, az arisztokráciának, azaz az értelmiség lefejezését. Ez a társadalmi katasztrófa ismétlődött meg Lenin, majd Rákosi ideje alatt is. A sors iróniája, hogy a francia forradalom vívmányait Napóleon császár szentesítette, amikor megalkotta a Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyvét, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil).

Utójáték

Vissza a mába!

Az EU tervezett alkotmányában, amit máig nem fogadtak el, nincs utalás Istenre. Ezzel akarták a jogalkotók a vallásosságot egyetemessé tenni, és jelezni valamennyi EU polgár számára a szabad vallásgyakorlást.

Istenre való utalás, illetve nevének mellőzése az európai alkotmányban a Vatikánban is nemtetszést váltott ki. Válaszlépésként 2004-ben II. János Pál pápa IV. Károlyt (gyorsított eljárásban) boldoggá avatta, és ezzel megnyílt az út az utolsó magyar király (és osztrák császár) szentté avatáshoz.

A katolikus egyház felhívta Európa (EU) figyelmét IV. Károly háborúellenes politikájára, ugyanis királlyá koronázása után (1916) kísérletet tett Franciaországgal egy különbéke megkötésére („Sixtus-ügy”). Háborúellenességét bizonyítja az 1918 novemberi lemondó nyilatkozata első mondata is:

„…Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt….”

Talán az sem véletlen, hogy a következő pápa, a német (bajor) Ratzinger bíboros Európa védőszentjének (Benedek) nevét vette fel.

A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, Habsburg György, nagyapját, IV. Károlyt, 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren, II. János Pál pápa avatta boldoggá. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki.

Befejezésül, a királyválasztásig az uralkodót helyettesítő, képviselő, kormányzók közül hármat tart számon a történelmi emlékezet: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. A liberális Kossuth által kezdeményezett 1849-es trónfosztás kizárólag a Habsburgokra, a Habsburg-házra vonatkozott, mivel a debreceni országgyűlés képviselőinek többsége a független Magyar Királyságban gondolkodott.

A király nélküli királyságot képviselő és vezető Horthy (fő)kormányzó súlyos hibát követett el, amikor nem tartotta be a nyugat-európai alkotmányos monarchiák alapját, és nem védte meg valamennyi alattvalóját, köztük az izraelita vallásúakat. Engedte, hogy kiközösítsék, majd deportálják, azaz állampolgárságuktól megfosztva kiutasítsák őket az országból, és ezzel a királyság hű alattvalóit kiszakítsák a nemzettestből. Ennél is súlyosabb, hogy maguk a királyság polgárai sem érezték át a befogadásról szóló szentistváni intelmet, hogy védjék meg honfitársaikat, szomszédjaikat vagy legalább segítsék meg őket, mint azt például a dánok tették.

IV. Károly, utolsó magyar király, nagyon jól látta népe hibáját, amit uralkodói intelemként, 1921-ben számkivetésbe indulásakor emígy fogalmazott meg:

„Magyarok, tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek.”

Mai kérdés – Egyetért-e azzal, hogy a köznevelésben dolgozók akik nem veszik fel a védőoltást kényszerszabadságra küldhetők legyenek?

Gulyás Gergely, Kormányinfo: 66 685 pedagógus kapott oltást, több mint 70 ezren regisztráltak, de a kormány folytatja a pedagógusok oltását, és arra kéri a tanárokat, hogy vegyék fel a vakcinát. A kabinet szerint elegendő az idő a pedagógusok védettségének kialakulására április 19-ig.

This poll is no longer accepting votes

Egyetért-e azzal, hogy akik munkavégzésük okán fokozottan veszélyeztetettek és nem veszik fel a védőoltást kényszerszabadságra küldhetők legyenek?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK