Kezdőlap Itthon Érdekes

Érdekes

A Pesti Srácok kártérítést fizet Gréczy Zsoltnak

A Fővárosi Törvényszék jogerős határozatában kártérítésre kötelezte a Pesti Srácok kiadóját. A fideszes sajtótermék azzal, hogy hamis állításával zaklatónak nevezte, megsértette a DK politikusának személyiségi jogait.

Korábban a Bíróság helyreigazításra kötelezte a Pesti Srácokat, most fizetniük is kell a hazugságért. Gréczy Zsolt számos pert indított az őt rágalmazó fideszes kiadványok ellen, valamennyit megnyerte. Összesen 19, az ő igazát bizonyító ítélet született.

A mostani az első határozat, amikor a rágalmazó fizetni is kényszerül.

A döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Megindult a tömeges jelentkezés a nyári táborokba

0

Eddig arról szóltak a hírek, hogy óvatosak a szülők és kivárnak a nyári táborozás kiválasztásával. Ez a trend megfordulni látszik. Minden családban körvonalazódik a vakációs hónapok menetrendje: a belföldi nyaralás, a látogatás a nagyszülőknél, a háromnapos pizsamapartik a barátoknál és az elmaradhatatlan táborozás is. A legnépszerűbb táborok férőhelyei napok alatt betelhetnek.

Angol nyelv mindenekelőtt

A legtöbben még mindig az angol nyelvet részesítik előnyben. Ezért is a nyelvi táborokból a legnagyobb a kínálat. Egy igazán profi táborban a gyerekek egy komplett nyelviskolai intenzív tanfolyamot végezhetnek el úgy, hogy közben nyaralnak is. A PEOPLE TEAM nyári táborában naponta 210 perc a tanulásra fordított idő. Nem magyar anyanyelvű tanárok oktatnak, akik a tábort megelőzően speciális képzésen vesznek részt. A fókuszban a nyelv megszerettetése és a beszédkészség fejlesztése áll. Mindez játékos és kreatív formában zajlik. A turnusok végén az angolt tanulók bemutatóval készülnek, amelyen az egész tábor és a szülők is részt vehetnek.

Minden, ami számítógép

Slágertéma az összes számítástechnikával összefüggő kurzus. Alap a programozás, a 3D grafika, de ma már robotikát és drónépítést és tanulhatnak a gyerekek. Kimondottan divatosak a youtuber- és gamer-, a vlogger– és a Minecraft-táborok. A komputerek nem hiányozhatnak a fotóstáborokból sem. A digitális képszerkesztés elengedhetetlen a modern fotózásban. A médiatáborokban a legkülönbözőbb műfajú filmek forognak le. A táborozók megtanulhatják a vágás és a vizuális effektek fortélyait.

Művészek és erőművészek

Az igazán jó táborokban többféle művészeti ágnak hódolhatnak egyszerre a résztvevők. A legkedveltebbek a festés és rajzolás, színészet és irodalom. A mozgást is össze lehet kötni a művészettel. A tánctáborokban modern és klasszikus táncokat tanulhatnak a gyerekek. A cirkusztáborok résztvevői zsonglőrködnek és akrobatikában csillogtatják meg ügyességüket.

Nem csak tanulás

Egy igazán jó táborban a szórakozás is ugyanolyan fontos, mint az ismeretterjesztés. A bentlakásos táborok délután és este nyári gyerekfesztivállá változnak, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják a kedvükre való programot. Nagy melegben a strand vagy a vízi csata ad felüdülést. A játékok, versenyek és vetélkedők próbára teszik a táborozók kreativitását, és azt, hogy tudnak-e csapatban és a csapatért dolgozni. A koncerteken, bemutató előadásokon mindenki önfeledten kikapcsolódhat.

Aki lemarad, kimarad

Nem érdemes az utolsó pillanatig várni a foglalással. Legkésőbb június közepére a legnépszerűbb táborokhoz már várólistát vezetnek. Lemondás esetén a legtöbb táborszervező visszatéríti a befizetett előleget. Az „early bird” kedvezmények sem elhanyagolhatóak. Tájékozódjunk a testvérkedvezményekről is. Sok tábor a beszervezésért is jelenetős árengedményt ajánl, saját gyermekünk akár ingyen is nyaralhat.

Hogyan segít egy napelemes rendszer telepítése?

0

A napelemes rendszer telepítése bár kétségkívül nagy beruházás egy átlagos anyagi körülmények között élő család életében, hosszútávon megkérdőjelezhetetlen nemcsak a megtérülése, hanem gazdasági haszna is. Számos előny szól a napelem-telepítés mellett, ezek közül ismertetünk párat cikkünkben.

Környezetvédelmi szempontok

Földünk lakosságának növekedésével és a globális felmelegedés súlyosbodásával egyre inkább belátható, hogy a fenntartható energiaforrások felé kell fordulnunk. A napenergia az egyik legtisztább energiaforrás, hazánkban pedig alkalmas a klíma és a napsütéses órák száma ahhoz, hogy kiválóan hasznosítani is tudjuk. A napenergia felhasználásával nem bocsátunk ki a környezetünk számára káros égéstermékeket, ezzel pedig hatalmas lépést teszünk bolygónk védelmében.

Rezsi csökkentése okosan

A környezettudatosság nemes indok a napelem-telepítés mellett, a rezsi csökkentése viszont sokkal kézzelfoghatóbb a hétköznapi életben. Egy megfelelő teljesítményű napelemrendszer által termelt villamos energia kiválthatja a teljes villanyszámlánkat, de ha a fűtés is villamos energiából megoldható, akkor a gázszámla elfelejtésére is alkalmas lehet egy ilyen rendszer telepítése. A gázüzemű háztartási berendezések elektromosra való cseréjével egy tisztán napenergiával működő háztartást érhetünk el, ahol nemcsak a rezsi alacsonyabb, hanem a károsanyag-kibocsátás is.

Egyszerűség és kényelem

Napelemrendszert telepíteni bonyolultnak tűnhet, a sok-sok engedély megszerzése, maga a telepítés és beüzemelés, azonban ezeket a kivitelező szolgáltató a legtöbb esetben mind elintézi helyettünk.

Spóroljon okosan és védje a környezetét Ön is, kérjen ajánlatot napelem-telepítésre az E.ON-tól!

Smart casual: mit is jelent pontosan ez az öltözék?

0

A dress code-okkal sokan vannak bajban: hacsak nem mozog valaki rendszeresen olyan körökben, ahol gyakori az öltözködési megkötés, általában legfeljebb 1-2 alapfogalommal lehet tisztában. Éppen ezért, ha egy új munkahelyen például a smart casual utasítást kapod az öltözködésre vonatkozóan, kissé bajban lehetsz hirtelen, hogy mit is jelenthet ez.

Nos, jó hírünk van: semmiféle komoly megkötésre és unalmas, fekete-fehér szettre nem kell gondolnod. A smart casual valójában az egyik legsokoldalúbb öltözködési mód, hiszen nagyon sokféleképpen kombinálható, rengeteg lehetőséget ad. Két alapvető eleme van: ing és zakó, amiket beszerezhetsz például a Bolf.hu kínálatában is.

Hogyan felelj meg a smart casual dress code-nak?

Az első és legfontosabb, amit tudnod kell, hogy mindenki kedvence, a farmer sajnos tiltólistás, a kék legalábbis mindenképp. Ezeket tartsd meg a baráti összejövetelekre, kötetlen programokra, a munkába pedig válassz inkább pamut- vagy vászonnadrágokat. A harsány, világos színeket a nadrágok terén kerüld, a sötét, semleges színek jelentenek jó választást.

Ahogy említettük, elengedhetetlen elem az ing és a zakó. Ing tekintetében nem kell szigorú protokollt követned, nyugodtan vehetsz fel például a nyári melegben rövidujjút, sőt, ha a munkahelyed lazább, akár galléros pólóval is lehet helyettesíteni olykor. Zakóból sem a csúcskategóriás, extraelegáns fajtát kell elképzelni, de azért ne is a foltozott könyökrésszel rendelkező „tanárzakót” válaszd.

A nyakkendő kérdés

Nos, igen, a férfiak zöme nem szívesen hord nyakkendőt, de olykor muszáj. Ha Te is azok közé tartozol, akik nem szívesen viselik, valószínűleg örülni fogsz annak az információnak, hogy nem is kell, ugyanis a smart casual nem követeli meg. Hordhatod, ha esetleg szereted, de nem kötelező.

Sőt, ami azt illeti, egy-két gombot még ki is gombolhatsz az inged nyakánál, ennyi lazaság bőven belefér ebbe a stílusba. A lényeg, hogy egyszerre legyél laza és elegáns.

Figyelj a harmóniára!

Amire érdemes ügyelni, az a harmónia. Bár a smart casual laza hatású, fontos, hogy az egyes darabok összepasszoljanak, ne össze-vissza vedd fel, ami fölül van a szekrényben. Ilyen értelemben ez az öltözék nagyobb odafigyelést igényel, mint a klasszikus, üzleties megjelenés, ahol kötötten öltönyt kell hordanod. Hiszen itt minden egyes darabot külön-külön kell összeválogatnod.

Természetesen alap, hogy színben jók legyenek együtt a választott elemek, de ennyi még nem elég. Stílusban és anyagban sem árt hasonló kaliberű ruhadarabokat felvenni, mert enélkül kissé szedett-vedett hatása lesz a megjelenésednek.

És mi legyen a lábadon?

Ebben is meglehetősen nagy szabadságot kapsz, de a sportcipőket, tornacipőket felejtsd el! Ennél azért elegánsabb vonalat igyekszünk képviselni: bokacsizma, félcipő, de a mostanság oly népszerű vitorláscipő is szóba jöhet, főleg a nyári, melegebb hónapokban.

A színek és minta tekintetében a cipő kapcsán is kövesd a nadrágokra vonatkozó ajánlást: kerüld a harsány, nagyon feltűnő, színes-mintás darabokat. Jó választás lehet ugyanakkor a fehér, bézs, barna, fekete, szürke, sötétkék lábbeli.

Az utolsó magyar király és a Habsburgok

A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, IV. Károly utolsó magyar király unokája, Habsburg György, interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Furcsa módon az interjú sehol sem jelent meg magyarul, viszont az online média felkapta, különösen a sokat szidott közösségi média (social media), ami a „nép hangja” vagy éppen a trollok világa.

Ez volt a magyar nyelvű euronews címe: „Pikánsnak érzik Habsburg György nagykövetté kinevezését a francia kommentelők”. A cikkben közölt néhány kommentelő szerint „a Habsburgok a franciák legnagyobb ellensége”. Hogy ennek mi a valóság tartalma, nem tudni. Egy biztos, a francia forradalom idején (1789) az arisztokraták észak felé próbáltak menekülni, az akkor Ausztriához tartozott, Párizshoz közeli, Belgiumba. A spanyol örökösödési háború idején Belgium (spanyol Németalföld) a Habsburg Birodalom része volt.

Az euronews adta az ötletet a Habsburg-ház elmúlt 150-200 éves történetének rövid ismertetésére, amit a hazai történelemtanítás meglehetősen sajátosan mutat be, olyannyira, hogy sokan keverik az osztrákokat az uralkodó házzal.

A Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság

A Habsburgok egy svájci katolikus család. Az („igazi”) osztrákok nem kedvelik őket (ma sem). Nem hiába nevezik „alpesi köztársaság”-nak magukat. Az „ősosztrákok” fővárosa Salzburg (és Innsbruck). Ausztria keleti szélén fekvő Bécset a Habsburgok tették meg a birodalom fővárosának, ahol kb. egyforma közelségben vannak a „keleti népségek” (csehek, magyarok, stb. – Pozsonyba villamossal lehetett Bécsből eljutni.) A múlt század elején (1900) a bécsiek 30 %-a cseh volt (Jelinek, Slezak, Sedlacek, Tichy, stb.). Közép-Európában, a Habsburg Birodalomtól északra, a 19. század közepétől a sok kis német nyelvű hercegség, fejedelemség egyesült (Bund), és megalakult a Német Császárság (1871). A francia-porosz háború idején (1870–1871) a kiéheztetésre ítélt Párizs mellett, Versailles-ban, XIV. Lajos tükörtermében, császárrá koronázták I. Vilmos porosz királyt, ettől kezdve a francia-porosz háború, „francia-német” háború néven vonult be a történelembe. Közben a kiéheztetett párizsiak fellázadtak és megideologizált tettük a „párizsi kommün” (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) nevet kapta.

A porosz vaskancellár (Bismarck) szerette volna a németnyelvű Ausztriát (Deutsch-Österreich) is az 1871-ben alakult Német Birodalom (Császárság) részévé tenni, ami a Habsburgok végét jelentette volna, hiszen ezzel felbomlott volna a sok nemzetiségű (és nyelvű) Duna-menti birodalom (Donaumonarchie).

Bismarck még egy háborút is kiprovokált, ami a Habsburgok csúfos vereségével végződött (königgrätzi csata -1866 Hradec Králové (magyarul Királyvárad vagy Királygréce, németül Königgrätz)

Történt ugyanis, hogy a bismarcki Poroszország hatalmas technikai, gazdasági és szociális fejlődésnek indult. Például az első állami nyugdíjrendszer megalkotása Bismarck nevéhez fűződik. A königgrätzi csatában négyszer annyi osztrák (20.000) esett el, mint porosz (5.000), mivel a poroszoknak akkor már „oldal- vagy hátultöltős, felhúzható, golyós, gyújtószeges” puskájuk volt, az osztrákoknak, pedig a hagyományos „elöltöltős”.

Egy évvel később a Habsburgok részéről ezt követte a kényszer Kiegyezés a magyarokkal (1867), mely egyúttal átalakította az egész birodalmat (dualizmus, k.u.k.), mivel ekkor tájt vált ki a birodalomból a szabadságharcát vívó Olaszország, amihez hozzájárult a porosz győzelem, Velence elszakadása a Habsburg-háztól. Szóba került, hogy a magyarok mellé a szlávokat (csehek, horvátok) is a monarchia külön országrészének tekintsék. Egyes források szerint a trializmust (osztrák-magyar-szláv) I. Ferenc József ellenezte. Más források szerint a csehek semmiképpen nem akarták, hogy Habsburg legyen a cseh király. Így elmaradt a cseh Kiegyezés.

A magyar Kiegyezésre jellemző, hogy végül is a „haza bölcse” olyan megállapodást kötött, írt alá, mely magyar királynak ismerte el azt a I. Ferenc József császárt, aki 18 évvel korábban (1849) kivégeztette az első felelős magyar miniszterelnököt (Batthyány Lajos gróf) és a 48-as magyar katonai vezérkart. Igaz, cserében a Lajta lett az új természetes határ (Cisz-Laithania és Trans-Laithania = Lajtán innen, és Lajtán túl), ezzel Erdély is Magyarországhoz került.

Ja, és többé nem kellett adót fizetni Bécsnek.

Az ezt követő 50 év látványos gazdasági fejlődésének, az Aranykornak (1867-1918), a I. világháború vetett véget, amikor lehetővé vált a dualista Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének önállóvá válása. Ezt nem értik ma sem a magyarok. Az osztrákoknál rögtön felerősödött a „bismarcki gondolat”, a német nyelvterületek egyesülése.

Salzburgban például népszavazást tartottak a hovatartozásról, és a lakosság 99,3 %-a a Németországhoz, a Német Császársághoz (Deutsches Reich) való csatlakozás mellett döntött. (29. Mai 1921: 99,3 % für Deutsches Reich)

A népszavazást engedélyező Népszövetség, élükön a franciák, ezt később visszavonták, mert féltek, hogy a németek ismét túl sokan lesznek. Clemenceau híres, hírhedt mondása: „20 millió némettel több van Európában”. („Es gibt zwanzig Millionen Deutsche in Europa zu viel.“)

1918 őszén (november eleje) Habsburg Károly (császár és király) látva, hogy Európa szerte forradalmak törtek ki, lemondott, pontosabban levelében azt írta, hogy „elfogadja a népek akaratát”, bármilyen államformát is választanak. Ez viszont nem jelentette a hatalomról való lemondását. Az osztrákok rögtön észbe kaptak, és törvénybe iktatták, hogy a Habsburg családot minden vagyonától meg kell fosztani, állami tisztséget többé nem tölthetnek be. Magyarországon ilyen törvény nem született, ott megelégedtek a köztársaság kikiáltásával.

IV. Károly és családja az ősi földre, Svájcba, menekült mikor látták, hogy esetleg az a sors vár rájuk, mint félévvel korában, 1918 nyarán, Oroszországban kivégzett cári (császári) családra.

Ausztria 1918 ősze óta köztársaság. Magyarországon viszont árulás történt a köztársaság idején, és a hatalmat átjátszották a börtönben fogva tartott kommunistáknak (Kun Béla), akik kikiáltották a szovjet-köztársaságot. Ez megriasztotta a győzteseket (Entente = Antant), kiknek táborába a francia megszállás alatt lévő Szeged környékén gyülekeztek a „Nagy Háború” (I.vh.) kezdetén a császárra és királyra felesküdött katonatisztek, köztük Horthy is. A svájci száműzetésben élő Habsburg Károly úgy érezte, mint Magyarország (1916-ban) megkoronázott (törvényes) királya, visszatérhet a magyar trónra. A királyság párti Horthy élvezte a bolsevista ellenes franciák bizalmát. Az államformát a környező országok, az utódállamok, nem ellenezték, viszont egy Habsburg trónra lépése könnyen újabb háborúba sodorhatta volna az amúgy is (részben) megszállt országot.

Horthy számolva ezzel a reális veszéllyel, erőszakkal megállítatta a Sopronból a budai Vár felé tartó királyi vonatot (budaörsi csata), majd letartóztatta IV. Károlyt és feleségét, Zitát. IV. Károlyt és kíséretét a tihanyi apátságban tartották fogva, majd vonaton vitték Bajára, ahol a HMS Glowworm brit monitor vette a fedélzetére, majd a Cardiff könnyűcirkáló a Fekete-tengerről a Portugáliához tartozó atlanti-óceáni Madeira szigetére vitte száműzetésbe. IV. Károly a következő év április elsején (1922) spanyolnáthában halt meg.

Az utolsó osztrák császár (I. Károly) földi maradványait az osztrákok nem engedték, hogy Bécsben, a Habsburgok családi temetkezési helyén, a Kapucinosok-nál, helyezzék örök nyugalomra.

Pár szót a franciákról. Történelmi felelőtlenség, hogy büntetlenül hagyták a francia forradalom vérengzését, a nemzet vezető rétegének, az arisztokráciának, azaz az értelmiség lefejezését. Ez a társadalmi katasztrófa ismétlődött meg Lenin, majd Rákosi ideje alatt is. A sors iróniája, hogy a francia forradalom vívmányait Napóleon császár szentesítette, amikor megalkotta a Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyvét, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil).

Utójáték

Vissza a mába!

Az EU tervezett alkotmányában, amit máig nem fogadtak el, nincs utalás Istenre. Ezzel akarták a jogalkotók a vallásosságot egyetemessé tenni, és jelezni valamennyi EU polgár számára a szabad vallásgyakorlást.

Istenre való utalás, illetve nevének mellőzése az európai alkotmányban a Vatikánban is nemtetszést váltott ki. Válaszlépésként 2004-ben II. János Pál pápa IV. Károlyt (gyorsított eljárásban) boldoggá avatta, és ezzel megnyílt az út az utolsó magyar király (és osztrák császár) szentté avatáshoz.

A katolikus egyház felhívta Európa (EU) figyelmét IV. Károly háborúellenes politikájára, ugyanis királlyá koronázása után (1916) kísérletet tett Franciaországgal egy különbéke megkötésére („Sixtus-ügy”). Háborúellenességét bizonyítja az 1918 novemberi lemondó nyilatkozata első mondata is:

„…Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt….”

Talán az sem véletlen, hogy a következő pápa, a német (bajor) Ratzinger bíboros Európa védőszentjének (Benedek) nevét vette fel.

A jelenlegi párizsi magyar nagykövet, Habsburg György, nagyapját, IV. Károlyt, 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren, II. János Pál pápa avatta boldoggá. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki.

Befejezésül, a királyválasztásig az uralkodót helyettesítő, képviselő, kormányzók közül hármat tart számon a történelmi emlékezet: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. A liberális Kossuth által kezdeményezett 1849-es trónfosztás kizárólag a Habsburgokra, a Habsburg-házra vonatkozott, mivel a debreceni országgyűlés képviselőinek többsége a független Magyar Királyságban gondolkodott.

A király nélküli királyságot képviselő és vezető Horthy (fő)kormányzó súlyos hibát követett el, amikor nem tartotta be a nyugat-európai alkotmányos monarchiák alapját, és nem védte meg valamennyi alattvalóját, köztük az izraelita vallásúakat. Engedte, hogy kiközösítsék, majd deportálják, azaz állampolgárságuktól megfosztva kiutasítsák őket az országból, és ezzel a királyság hű alattvalóit kiszakítsák a nemzettestből. Ennél is súlyosabb, hogy maguk a királyság polgárai sem érezték át a befogadásról szóló szentistváni intelmet, hogy védjék meg honfitársaikat, szomszédjaikat vagy legalább segítsék meg őket, mint azt például a dánok tették.

IV. Károly, utolsó magyar király, nagyon jól látta népe hibáját, amit uralkodói intelemként, 1921-ben számkivetésbe indulásakor emígy fogalmazott meg:

„Magyarok, tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek.”

Mai kérdés – Egyetért-e azzal, hogy a köznevelésben dolgozók akik nem veszik fel a védőoltást kényszerszabadságra küldhetők legyenek?

Gulyás Gergely, Kormányinfo: 66 685 pedagógus kapott oltást, több mint 70 ezren regisztráltak, de a kormány folytatja a pedagógusok oltását, és arra kéri a tanárokat, hogy vegyék fel a vakcinát. A kabinet szerint elegendő az idő a pedagógusok védettségének kialakulására április 19-ig.

Egyetért-e azzal, hogy akik munkavégzésük okán fokozottan veszélyeztetettek és nem veszik fel a védőoltást kényszerszabadságra küldhetők legyenek?

97 éves holokauszt túlélő doktor még mindíg gyógyít

“Apám is orvos volt, 1920 óta praktizált. Én 1950-ben kezdtem. 1989-ben ugyan nyugdíjba mentem, de tovább folytatom a gyógyítást” – mondta az AFP tudósítójának Körmendi István doktor, aki Budapesten a Vár közelében él és dolgozik.

“Amikor apám dolgozni kezdett, akkor nem voltak még nagy rendelők. Minden orvos a lakásán rendelt.” A papa katonaorvos volt az első világháborúban. Katonai egyenruhás portréja most a fia lakását díszíti.

Egyetemre nem járhatott volna zsidó származása miatt, de miután titkolta azt, orvosi tanulmányokat folytatott. Aztán 1944-ben behívták munkaszolgálatra. A hátizsákjában ott voltak az orvosi tankönyvek.

Budapest ostroma idején még egy sebesült SS tiszten is segített. Eszébe sem jutott, hogy az SS tiszt esetleg lelőheti őt, ha megtudja, hogy egy zsidó segített rajta.

Körmendi doktornak a lánya is orvos.

A 97 éves háziorvosnak még mindig 300 páciens van a listáján. Köztük egy nagymama is, akit még kislány korában kezdett el kezelni.

A Covid-19 járvány miatt kénytelen a betegeivel telefonon vagy e-mail segítségével tartani a kapcsolatot.

“Nem nagyon szeretem ezt. Nagyon fontos a betegek arckifejezése, amely sokat elárul az állapotukról” – mondta a 97 éves doktor. Aki nem akarja abbahagyni:

“A gyógyítás a szenvedélyem. Amíg tudom , csinálom.”

– nyilatkozta a csaknem 100 éves holokauszt túlélő doktor Budapesten az AFP tudósítójának.

Safarov cellaszomszédja voltam – Egy döntés margójára

„Megyek haza, Arkadas! Most mondta a követségről az ember, aki itt volt nálam, hogy megegyeztek a magyar kormánnyal, és egy-két éven belül hazamegyek!”

Robert Yugovich (írói álnév) egy kalandos életutat megjárt, a vajdasági Topolyáról származó férfi, akinek élete még fiatal korában kezdett bonyolódni. Húszéves sem volt, amikor katonakötelesként részt kellett vennie a délszláv háborúkban, ahonnan lelépett, és Magyarországon próbált munkát, megélhetést találni. Nem nagy sikerrel. Viszont megismerkedett a bulik környéki drogfogyasztással, -terjesztéssel. Innen ívelt fel alvilági karrierje, úgyhogy az ezredforduló tájékán már egy nemzetközi kábítószeres (ecstasy) maffia második embere lett Amszterdamban.
Yugovich, immár négy könyv szerzője, főleg Topolyán él, ahol a stílszerű Jail nevű szórakozóhely tulajdonosa.

A Safarov történet

„Ramilt – vagy, ahogy egymást hívtuk kölcsönösen, „Arkadast” (ami törökül barátot jelent) – 2009-ben hozták a Gyűjtő B épületének alagsorába, a 7-es cellába. Egy tucat fekete kutya kíséretében, kéz-, lábbilinccsel megvasalva. Egy fejjel magasabb volt valamennyi kísérőjénél.”

A Roncsgyár oldalain Yugovich részletesen beszámol arról, hogy egészen 2010-ig, az örmény kollégáját Budapesten álmában baltával feldaraboló Safarovot nem kímélték a börtönben.

„A cellájának kamerájából jól látták, hogy mikor imádkozik, és ekkor zavarták, hogy ne tudja a napi ötszöri imáját végigcsinálni. Hetente többször végeztek zárkaellenőrzést nála, és ezek alkalmával arra próbálták kényszeríteni, hogy vetkőzzön le meztelenre.

Idegen férfiak előtt meztelenre vetkőzni egy muszlim férfi számára a legmegalázóbb dolog. Homoszexuális tartalmú képeket és cikkeket dugdostak be a cellájába, vagy éppen örmény napi- és hetilapokat.”

„2010-ben Ramilnak meghalt az édesanyja. Kért plusz fél órát, hogy hazatelefonálhasson. Nem kapott. Eljött a barátnője, Sebnem, meglátogatni. Hat év után az első látogatója. Kérte, hogy kapjon az egy óra beszélő helyett két órát, mégiscsak messziről jött, és nagyon ritkán van beszélője. Nem kapott. Kapott viszont plexis beszélőt.”

Yugovics szerint a „fülkeforradalom” után pár hónappal, szinte egyik napról a másikra változott meg Ramil sorsa. Olyan kiváltságokat kapott, amelyekkel nem sok magyarországi fogvatartott büszkélkedhetett.

„Ramil értetlenkedve állt az új osztályvezető előtt – aki egyáltalán nem illett ebbe a közegbe, mert túl rendes fickó volt, főleg elődjével összehasonlítva – amikor az tudatta vele, hogy mostantól mindennap zuhanyozhat, hétfőtől-péntekig mehet az edzőterembe, naponta 30 percet telefonálhat, korlátlan mennyiségű csomagot kaphat, kérhet be nagyképernyőjű lapos tévét stb., ami hétköznapi fogvatartottnak nem jár.”

A Roncsgyár szerzője leírja, hogy ezt követően egyre sűrűbben járt be hozzá, és egyre hosszabb ideig beszélgettek az Azerbajdzsán Nagykövetség egyik emberével.

Nemsokára ki is derült mi lett ennek az eredménye.

„Megyek haza, Arkadas! Most mondta a követségről az ember, aki itt volt nálam, hogy megegyeztek a magyar kormánnyal, és egy-két éven belül hazamegyek!”

Pár órával később, valószínűleg, amikor átgondolta azokat, amiket a követség embere mondott neki, nem volt olyan vidám – állapítja meg Yugovich a Roncsgyár című most megjelenő könyvében.

„Eladtak, Arkadas! Eladtak, mint egy tevét vagy egy biciklit!”

Yugovich magyarázata:

„Nem értettem, miről beszél, de aztán elkezdte részletezni, hogy ez nem egy szokványos, jogszabályok alapján történő kiadatás, hanem a háttérben igen magas érdekek húzódnak meg. Ekkor értettem meg, miért van szükség még egy-két évre, ha a kormány jóváhagyta a kiadatását. Normális esetben egy-két hónap a lefutási idő, legfeljebb fél év. A magyar kormánynak feltételei voltak. Ha nem lettek volna, akkor az egész eljárás egy-két hét alatt lezajlik, és nem lenne szükség egy-két évre.

A magyar félnek gazdasági érdekei voltak Ramil kiadatását illetően, míg a másik oldalon, azeri részen, politikai.

Ramil a második legkedveltebb személy volt az országában, és az ellenzék az év emberének is megválasztotta.  Ahogy közeledtek az azeri választások, egyre szaporodtak a tüntetések, és az elnöki trón megingott, főleg, hogy azt a regnáló elnök az apjától örökölte. Alighanem tisztában volt az elnök azzal a ténnyel, hogy ha meg akarja őrizni elnöki posztját, valami nagyot kell dobnia. Ez a nagy valami csak egyetlen dolog lehet: Ramilt haza kell hozni, ha törik, ha szakad. Az ellenzék aduját kell kijátszani kormányoldalon!”

Yugovich szerint a magyar kormány sem tétlenkedett, gyorsan telepakolta az általa uralt médiát és sajtót, hogy Ramil Safarov magyar könyveket fordít azeri nyelvre. A magyar sajtó – írja Yugovich – úgy tálalta, hogy Ramil már olyan jól megtanult magyarul, hogy kiválóan fordít.

Az igazság az volt, hogy Ramil úgy beszélt magyarul, mint egy apacs indián angolul: „Én lenni rézbőrű főnök, te lenni sápadtarcú halott.”

Ramil olyan magyar szerzők alkotásait fordította azerire, amelyek már megjelentek törökül, és törökből fordította azerira. Ami olyan, mintha szlovákról fordítanának csehre, vagy szerbről horvátra, ukránról oroszra. Majdnem, hogy ugyanaz a nyelv, csak keveset kellett változtatnia a szövegen.

A laptop

„Idővel Ramil újabb kiváltságban részesült. A magyar történelemben elsőként kapott a börtönben saját laptopot!”

Yugovich a már említett meg nem jelent, de a Facebookra feltett interjújában erről a következőket mondta:

„Ő nem internetezhetett, de én egy magyar hatósági szervtől kaptam egy laptopot, mobilinternet-kapcsolattal. Ők nem akartak közvetlen kapcsolatba lépni Ramillal, ezért azt akarták, hogy segítsem Ramil kiadatását és külső kapcsolattartását.

Az egykor Nagy-Britanniában tanult Sebnem (Safarov mennyasszonya, majd felesége) akkoriban az azerbajdzsáni ellenzék egyik vezéralakja volt, ő szerkesztette a kiadatását követelő weboldalt. Amit Ramil angolul leírt egy papírra, én beírtam a gépbe, és elküldtem Sebnem e-mailjére és visszafelé is így működött. Amikor 2011-ben már biztossá vált a kiadatás, kölcsön is adtam Ramilnak a laptopot. Az őröknek valószínűleg fentről szóltak, hogy ne szóljanak bele abba, ami köztem, a “Szerb” és a “Baltás” között zajlott.

„Amikor a kiadatás már célegyenesbe került, el akarták venni tőlem a laptopot. Ez ellen én fellázadtam. Nem akarták, hogy kommunikáljak a külvilággal, nehogy bármit mondjak a kiadatás körülményeiről. A Tanúvédelmi Szolgálat azt állította, hogy fogalmuk sem volt róla, hogyan volt nálam másfél éven keresztül egy internetkapcsolattal rendelkező laptop. Erre hivatkozva a családomat kitették a tanúvédelmi programból, el kellett hagyniuk a védett lakást is. Emiatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert nyertem a magyar állam ellen, később még kettőt a fogva tartásom körülményei miatt is. Nyolc és fél évet töltöttem 6 négyzetméteren, napi 1 óra sétával, heti egyszer öt perces, hidegvizes fürdéssel. Ezzel és a családom sorsával azt akarták elérni, hogy idegileg tönkre menjek és valami olyat kövessek el a rácsok mögött, ami miatt tovább bent tarthatnak. De 2016-ban szabadultam.”

Yugovich a FüHü-vel is közölte, hogy vannak bizonyítékai azokról a dolgokról, amelyeket a most megjelent, Roncsgyár című könyvében kitálal.

„Az igazam bizonyításához nem kell más, csak egy független igazságszolgáltatás. Szándékosan nem vettem fel a magyar állampolgárságot, mert ha Magyarországon bárki bármikor beperel, jogomban áll egy független európai bíróságnál kérni az ügyem elbírálását. Nem ismerem el a magyar igazságszolgáltatást függetlennek, mert egyértelműen párt érdek alapon üzemel. De ezen kívül is bebiztosítottam magam az évek során dokumentumokkal. A Szafarov kapcsán folytatott elektronikus levelezésem például teljes egészében nálam van merevlemezen, mert szabadulásom után – ki tudja miért, talán gondatlanok voltak – visszaadták a laptopom…

Ramil Szafarov, azeri katonatiszt a NATO Partnerség a Békéért program keretében részt vett egy, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2004 elején tartott angol nyelvtanfolyamon, amin Gurgen Margarjan örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Szafarov éjszaka baltával lefejezte az alvó Margariant.
2004-ben Azerbajdzsán diplomáciai képviseletet hozott létre Budapesten, kizárólag Szafarov védelme érdekében.
2006 tavaszán a bíróság előre kitervelt módon, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettéért legkorábban 30 év múlva felülvizsgálható életfogytiglanra és Magyarországról 10 évre való kiutasításra ítélte a baltás gyilkost.
Hazájában Szafarovot hősként ünnepelték, többször kérték a hazaszállítását, amit a magyar állam rendre elutasított, majd 2012 augusztusában váratlanul változtatott az álláspontján és (örmény civil szervezetek tiltakozása ellenére) augusztus 31-én átadta az azerbajdzsáni hatóságoknak.
Szafarovot hazaérkezése után Ilham Alijev elnök azonnal kegyelemben részesítette. Szerzs Szargszjan örmény elnök ezután bejelentette, hogy hazája minden diplomáciai és hivatalos kapcsolatot megszakít Magyarországgal.
A büntetés-végrehajtás átadása nem sokkal azután történt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, majd Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár is Azerbajdzsánba utazott egy lehetséges gazdasági együttműködésről tárgyalni, napokkal a döntés előtt pedig olyan sajtóértesülések jelentek meg, amik szerint az azeri állam 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar államkötvényt.
Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal osztályvezetője szerint a döntés Orbán Viktor azerbajdzsáni tárgyalásai során született meg.
Egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost – derült ki 2017-ben.

Mit találtam?

2011.10.22. A volt miniszterelnök szombaton az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform rendezvényén bejelentette, hogy kiválnak az MSZP-ből, és a korábban megalapított Demokrata Párt részeként új pártot hoznak létre.

Gyurcsány szerint az új párt azért fog küzdeni, hogy “Orbán hatalmát megbuktassa”. (Origo)

… arra a kérdésre, hogy elhagynák-e az MSZP-t, ha az nem engedné a kettős tagságot, igennel feleltek… “szívfájdalom nélkül kilépek a mostani MSZP-ből.”

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Gyurcsányék bejelentése után közölte, hogy a DK távozása csak erősíteni fogja az MSZP-t.

A skót misszionárius, akit Budapestről vittek Auschwiztba

Jane Haining 47 éves volt amikor a Gestapo letartóztatta Budapesten. A skót misszionáriusnak elsősorban azt rótták fel, hogy védelmezi azokat a zsidó lányokat, akik a misszió iskolájában tanultak.

Jane Hainig 1931-ben csatlakozott a skót Zsidó misszióhoz, amely azután Budapestre küldte őt.

A Vörösmarty utcai iskolában nem tettek különbséget a diákok között vallásuk szerint noha a korabeli Magyarországon ez elfogadottnak számított.

1939-ben Jane Hainig hazalátogatott Skóciába, ahol a rokonság teljes erővel marasztalta mondván küszöbön a háború.

A skót misszionárius nő mégiscsak visszatért Budapestre, mert úgy érezte “a lányoknak szüksége van rám”.

Magyarország náci megszállása után Jane Hainiget a Gestapo letartóztatta.

“Gyerekek ne sírjátok, ebédre itthon leszek “

– mondta a bátor skót nő amikor a Gestapo elhurcolta.

Sosem térhetett vissza Budapestre. A nácik feltették egy Auschwiztba induló vonatra. A haláltáborban meghalt. Hivatalosan betegség áldozata lett, de brit történészek szerint éppúgy gázkamrába küldték mint azokat a zsidókat, akiket bátran védelmezett Budapesten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK