Lengyelország és Ukrajna közösen pályázná meg a 2038‑as vagy 2042‑es labdarúgó‑világbajnokság rendezését – abban a reményben, hogy addigra Ukrajna újjáépül, és ismét képes lesz nagy nemzetközi sportesemények lebonyolítására. A terv egyszerre politikai üzenet Oroszországnak és gazdasági lehetőség a háború utáni regenerációra, miközben a két ország történelmi feszültségei és Magyarország blokkoló diplomáciája tovább bonyolítja a helyzetet.
2012-ben sikeres volt a közös Európa‑bajnokság, és erre alapozva Lengyelország és Ukrajna megpályázná a 2038‑as vagy inkább a 2042‑es labdarúgó‑világbajnokság rendezését. Addigra talán a háború utáni újjáépítés lehetővé teszi, hogy Ukrajna ismét olyan jó házigazda legyen, mint 2012-ben.
2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezi a futball‑világbajnokságot, 2034-ben pedig egyedül Szaúd‑Arábia.
„A negyvenes években sikeresen megismételhetjük a 2012-es közös EB‑t. Ez vonzaná a befektetőket is”
– mondta Ukrajna sportminisztere a brüsszeli Politicónak.
Jelenleg azonban Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, amely szisztematikusan rombolja az ország infrastruktúráját. Nehéz télre számítanak, az új miniszterelnök – aki az energiaszektorból érkezett – feladata lesz fenntartani az energiaellátást, miközben az orosz légierő folyamatosan támadja az erőműveket. Putyin így próbálja megtörni az ukrán lakosság morálját.
Annalena Baerbock, az ENSZ Közgyűlés elnöke és volt német külügyminiszter figyelmeztetett:
„Nem maradt biztonságos hely Ukrajna területén. A polgári áldozatok száma 114%-kal magasabb idén, mint 2024-ben.”
A Sahtyor Donyeck nem játszhat a saját stadionjában
Donyeck – az egykori Sztálino – a Donbasz központja, és Putyin éppen ezt a területet akarja Oroszországhoz csatolni. 2012-ben még EB‑mérkőzést rendeztek a Sahtyor Donyeck stadionjában, de az ukrán sztárcsapatnak azóta el kellett hagynia a várost: a háború miatt lehetetlenné vált a futball a kelet‑ukrajnai, orosz többségű településen.
Putyin 2014-ben foglalta el a Krímet, és Oroszország 2018-ban világbajnokságot rendezett. A Krím 1954-től tartozott Ukrajnához, bár a lakosság többsége régóta orosz. Korábban tatár többség jellemezte a félszigetet, de Sztálin kitelepítette őket, mondván: együttműködtek a náci Németországgal. Később visszatérhettek, de ma már kisebbségben vannak – akárcsak az ukránok.
Ukrajna soha nem mondott le a Krímről, Putyin viszont Oroszország részének tekinti.
„A sport az ukrán kultúra része, és a legnagyobb sporteseményt célozzuk meg – közösen a lengyelekkel”
– mondta Bidnyij ukrán sportminiszter.
Lengyel–ukrán ellentétek
Nyugat‑Ukrajna 1918‑ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd Lengyelországhoz került. 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió kettéosztotta Lengyelországot: a keleti rész Moszkva fennhatósága alá került. Emiatt sok ukrán nacionalista a nácikkal szövetkezett. Bandera és társai ma is nemzeti hősök sok ukrán szemében, noha szörnyű pogromokat hajtottak végre a zsidó és lengyel kisebbség ellen.
A zsidó származású Volodimir Zelenszkijt a nyáron megfosztotta a legmagasabb lengyel állami kitüntetéstől Nawrocki lengyel elnök, mert az ukrán hadsereg egyik osztagát nacionalista elődökről nevezték el. Oroszország mindent megtesz, hogy erősítse a történelmi feszültségeket és gyengítse Ukrajnát.
Magyarország blokkolja Ukrajna uniós tagságát
Orbán Viktor februárban Magyarország ellenségének nevezte Ukrajnát, és megszervezte az „aranykonvoj” akciót, amely kudarcba fulladt. Orbán Anita külügyminiszter később jelezte: a magyar külpolitika Oroszországot tekinti fenyegetésnek, nem Ukrajnát.
A Kyiv Post szerint a magyar diplomácia blokkolta az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokat arra hivatkozva, hogy a magyar kisebbség jogait védő törvények még nem születtek meg teljes mértékben – holott a két ország külügyminiszterei erről már megállapodtak.
Érdemes megjegyezni: Ukrajnában a lengyel kisebbség jóval népesebb, mint a magyar, Varsó mégsem akadályozza Ukrajna uniós tagságát.
Magyarország egyedüli blokkoló fellépése nem javítja a két állam kapcsolatát abban az időszakban, amikor a Tettrekész Államok és az USA egyértelműen kiáll Ukrajna mellett. A Tettrekész Államok vezetői nemrég Kijevben ünnepelték az ukrán függetlenség napját, hangsúlyozva: Európa támogatja Ukrajnát, amely immár négy és fél éve önvédelmi háborút folytat a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.
