A magyar külügy tíz orosz diplomatát utasított ki hírszerzési tevékenység miatt – ez a lépés egyértelmű jele annak, hogy a Magyar Péter‑kormány szakít az Orbán‑éra oroszbarát külpolitikájával. A háttérben évek óta tartó titkosszolgálati beavatkozások, Paks II homályos alkujai és olyan kapcsolati hálók húzódnak, amelyekben Lázár János, Klaus Mangold és maga Putyin is kulcsszereplő volt. A kérdés már nem az, hogy Oroszország beavatkozott‑e, hanem az: mekkora kárt okozott Magyarországnak az Orbán‑kormány orosz függése?
„Ezek a diplomaták olyan tevékenységet folytattak, amely a Bécsi egyezmény szerint nem egyeztethető össze a diplomata státusszal” – indokolta a kiutasítást Orbán Anita külügyminiszter, aki egyben miniszterelnök‑helyettes Magyar Péter kormányában. A megfogalmazás hírszerzésre és a magyar belügyekbe való beavatkozásra utal.
A választási kampány idején Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró titkosszolgálati forrásokra hivatkozva közölte: az orosz nagykövetségen külön csapat dolgozott azon, hogy Orbán Viktor megnyerje a választást, és fennmaradjanak „a különlegesen jó kapcsolatok Magyarországgal”.
Putyin korábban az SZVR titkosszolgálaton keresztül tudatta: Magyarországon az ő jelöltje Orbán Viktor. Válaszul nyugati titkosszolgálatok Panyi Szabolcs közvetítésével nyilvánosságra hozták Orbán és Putyin, illetve Szijjártó Péter és Lavrov beszélgetéseit. Lavrov korábban a mellére tűzte a Barátság Érdemrendet, Szijjártó pedig 2022 után is rendszeresen járt Moszkvába, még az ukrajnai invázió után is.
Idén februárban, a kampány közepén Orbán Viktor Ukrajnát „ellenségnek” nevezte, és elindította az aranykonvoj műveletet – amely csúfos kudarcba fulladt.
Miért tárgyalt Lázár János az oroszok német bizalmi emberével Svájcban?
2013 márciusában Zürichben Lázár János Klaus Mangold német „üzletemberrel” tárgyalt Paks II‑ről – és ki tudja, még miről. Ez csak most derült ki, mert az Orbán‑kormány minden fontos ügyet titkosított.
Az Origo megpróbálta feltárni a történetet, mire a kormány átvette a portált, amely azóta is hűen szolgálja a NER érdekeit.
Mangold kiváló kapcsolatot épített ki Lázárral: 2018 után is felhívta, amikor az amerikai nagykövetség állítólag érdeklődött, átvenné‑e Orbán Viktor helyét. A puccs elmaradt, Lázár pedig visszaküzdötte magát a Fidesz élvonalába, és 2022 után építési és közlekedési miniszter lett.
Lázár 100 milliós tanácsadói állással honorálta Mangoldot, a magyar kormány pedig 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött a cégével. 2022-ben titokban kitüntették: megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.
Mangold egyszerre egyengette a német és az orosz kapcsolatokat az Orbán‑kormánynak. Kiváló viszonyt ápolt a Rothschild bankházzal – amelyet a jobboldali sajtó rendszeresen a „globális nagytőke központjának” nevezett, miközben a „szuverenista” Orbán‑kormány vele dolgozott együtt.
Mangold 2009 óta részt vett Paks II előkészítésében.
Putyin–Orbán, Szentpétervár, 2009
Rövid megbeszélést folytatott Orbán Viktorral Vlagyimir Putyin 2009-ben Szentpéterváron. Állítólag azt kérte tőle: ha kormányra kerül, hagyja jóvá Paks II megépítését, amely az orosz atomipar számára kulcsfontosságú referencia lenne az EU-ban.
Putyin – meg nem erősített hírek szerint – egy dossziét is elővett Orbán múltjáról. A leendő miniszterelnök ezután „égett a vágytól”, hogy jóváhagyja Paks II‑t. Az aláírás 2014-ben meg is történt.
„2014 után leállt a magyar kibervédelem”
Frész Ferenc, aki 2010 és 2014 között irányította a magyar kibervédelmet, így fogalmazott:
„2014 után a kibervédelem fölöslegessé vált, miután az orosz titkosszolgálatok szabadon jártak‑keltek a kulcsfontosságú magyar minisztériumokban: külügy, hadügy stb.”
Az oroszok nem a magyar állam információi után érdeklődtek elsősorban, hanem az EU és a NATO után. Ez súlyosan meggyengítette a bizalmat Magyarország iránt mindkét szervezetben.
Frész szerint ez volt a NER egyik legsúlyosabb, máig ható következménye.
