Hasznos

Orbán ugat, de a pénz beszél

Így értékelik az uniós döntést a jogállamiságról a lapok Európa nyugati részén. A svájci Neue Zürcher Zeitung, a német Handelsblatt és a bécsi Die Presse arra mutat rá, hogy amikor a magyar miniszterelnök vétóval kezdett fenyegetőzni, akkor még Közép Európa sokkal jobban állt.

Míg a koronavírus padlóra vitte Dél Európát az első hullám idején addig Közép Európát eléggé megkímélte. Nem így a második hullám, amely elmosni látszik Csehország, Lengyelország vagy Magyarország egészségügyi rendszerét.

Orbánnak nagyon hiányoznak az eurómilliárdok

A gazdasági előrejelzések kedvezőek Magyarország számára, de csakis akkor, ha az uniós pénzek időben megérkeznek és erősítik a konjunktúrát. Ha Magyarország vétózna, akkor a pénzek csak nagy késéssel érkeznének meg. Márpedig ebben az esetben az idő valóban pénzt jelent. Konkrétan Orbán a 2022-es választások elvesztését kockáztathatja, ha nem képes gazdasági konjunktúrát produkálni 2021-ben.

10 ezer magyar életet kockáztat Orbán

Washingtoni járványbecslés szerint az év végéig 12500 halottja lehet a Covid-19 járványnak, ha a kormányzat nem alkalmaz szigorú intézkedéseket a lakosság védelmében.

Zsiday Viktor, a Hold portfolió menedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor tudatosan kockáztat a gazdasági konjunktúra érdekében.

Szerinte a miniszterelnök célja az, hogy a lakosság mintegy egyharmada átessen a korona vírus fertőzésen tehát kialakuljon valamiféle nyáj immunitás. Közben pedig ne omoljon össze az egészségügyi rendszer mint tavasszal Lombardiában.

“Ha a lakosság 30%-a kapja meg a vírus fertőzést, és közülük a halálozási mutató 0,5% alatt marad, akkor 10-15 ezer ember halála várható.”

Mi Orbán mesterterve?

A koronavírus járvány november végén és december elején tetőzik, majd januárra lecseng. Akkor indulhat a gazdasági konjunktúra, amely kihúzza a bajból az országot. Jó esetben gazdasági fellendülés 2021 második felében és 2022 elején lesz érezhető, pontosan akkor amikor a választóknak dönteniük kell a következő négy évről – írja Zsiday Viktor, a Hold elemzője.

Új magyar alkalmazás segít az élőzőknek világszerte

Az élő közvetítések a COVID előtt is közkedveltek voltak, de az utóbbi időszak az egekbe lőtte ki ezt a tevékenységet. Vajon mindenkinek, aki élő közvetítésen keresztül szeretné a tartalmát terjeszteni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia? A válasz NEM. Mutatjuk a megoldást.

A RECnGO névre keresztelt startup 2017 óta foglalkozik élő közvetítésekkel, és 2019 óta dolgozik okoskészülékeken használható élő közvetítéseket segítő alkalmazásán, amely megkönnyítheti az életét számos szereplőnek a piacon. Az alkalmazásban játszi könnyedséggel tud bárki megvalósítani egy sokkamerás élő közvetítést profi minőségben.

RECnGO_3

Az alapgondolat Schwarz Gábor (ex Ustream) és Szél Gergely fejéből pattant ki, a csapathoz pedig külső marketing és kommunikációs tanácsadóként később Fazekas László is csatlakozott.

A RECnGO csapata az elmúlt évek során több komolyabb élő közvetítést is bonyolított már (pl. a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központnak vagy a Central European Startup Awardsnak is), de a fókusz mindvégig az ötletes saját app fejlesztésén volt. A csapatban és a termékben 2019-ben meglátta a fantáziát a Hiventures, akik befektetőként megadták azt az anyagi hátteret a cégnek, ami ahhoz volt szükséges, hogy a most októberben elérhetővé vált alkalmazást a csapat életre tudja hívni.

„2019 második fele óta dolgoztunk a most útnak indított appon, és az első visszajelzések alapján nagyon jó úton indultunk el. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a világ minden tájáról már most.”

– meséli Szél Gergely, a cég ügyvezetője.

De mi is ez az alkalmazás pontosan, és kiknek képes segíteni?

Az alkalmazás 2 fő célcsoportot céloz. Egyrészt azokat segíti, akiknek üzleti tevékenységét erősen korlátozta az elmúlt időben kialakult helyzet. Számos eseményt (koncertek, webináriumok, konferenciák, workshopok, interjúk, oktatás stb.) online formában tudtak csak megoldani, ahol ezeknek a történéseknek az élő közvetítése jelentős költségeket jelenthet. Másrészt azok számára adhat egy kiugrási lehetőséget az app használata, akik különleges módon szeretnének témájukról, gondolataikról vagy termékükről kommunikálni az online térben (legyen az nagy márka vagy akár influenszer).

Az app képessé tesz 1 személyt arra, hogy egymagában levezényeljen egy akár 6 kamerás élő közvetítést is, úgy, hogy okoskészülékeit, melyek ugyanazon a hálózaton üzemelnek, egy élő kameralánccá köti össze.

RECnGO_2

A közvetítés lebonyolítójának elég a fő készülék előtt ülnie, és távolról képes lesz a többi készülék kameráinak nézeteit kiválasztani, és bevágni az élő streambe. Mindemellett akár előre bekészített vágóképeket vagy videó betéteket is használhat (akár Google Drive-ról is beemelve). Az élő közvetítések Facebookra vagy YouTube-ra (nyílt és zárt formában egyaránt) is streamelhetők, de az alkalmazás arra is lehetőséget ad, hogy a videós tartalom, a készüléken tárolva, egy későbbi időpontban kerüljön felhasználásra.

Az alkalmazás segítségével könnyedén megoldható oktatók (pl. hangszeres, jóga stb.) számára egy online közvetítésen keresztül a digitális képzés. Akár több szereplővel és izgalmas képi megjelenéssel is lehetőség van interjút készíteni vagy webinariumot tartani, egy szakmai konferenciát több nézőpontból játszva lehet streamelni, podcastokat, vlog bejegyzéseket vagy akár termékbemutatókat is pillanatok alatt lehet professzionális módon élőben közvetíteni. De ne felejtsük el azt sem, ha csak egyszerűen szeretnénk egy vagy több kameranézetből élőben közvetíteni valamit személyes ismerőseink számára. A lehetőségek szinte határtalanok, kizárólag a kreativitás szabhat határt.

„A koronavírus okozta helyzet miatt az élő közvetítések piaca szárnyal, és az elkövetkező években a technológiai fejlesztések jelentősen érintik és növelik is majd a benne rejlő lehetőségeket. Ezek közül számos olyan trend és várható piaci igény már most szépen körvonalazódik, amire a termékfejlesztésünk során természetesen építeni fogunk.

A célunk az, hogy egy olyan, kizárólag okoskészülékek használatát igénylő, élő közvetítéseket kezelő rendszert alakítsunk ki, ami a nagystábos, stúdió minőségű közvetítéseknek megfelelő élő tartalomgyártást teszi lehetővé, kiegészítve újgenerációs funkcionalitással.

– nyilatkozott a RECnGO jövőbeli terveiről Schwarz Gábor, a cég egyik alapítója.

Versenyképesség és fenntarthatóság

Előnyben a versenyképességet és fenntarthatóságot szem előtt tartó pályázók! Ezzel az üzenettel zárult az Agrisol Beruházás és Pályázat Menedzsment Kft. és a Portfolio közös, Új agrárpályázatok a vírusválságban elnevezésű online konferenciája.

Az Agrisol Kft. pályázatíró tanácsadói az előadásukban kiemelték, hogy a pályázat elkészítése és benyújtása során ma már azért elengedhetetlen felkészült pályázatírók alkalmazása, mert alapfeltétel, hogy a beérkezett pályázatok jó költségvetéssel rendelkezzenek, megvalósíthatóak és a későbbiekben számon kérhetőek legyenek az illetékes ellenőrző szervek által.

A lassan egy éves múltra visszatekintő koronavírus pandémia, ami, ha nem is egyforma intenzitással, de jelentős mértékben érintette a hazai mezőgazdasági ágazat szereplőit. Ma már tisztán látható, hogy a vírus nem csak visszavetette a belföldi fogyasztást (és azzal a hazai termékek vásárlását), de kimondottan hátrányosan érintette a piac olyan szereplőit, amelyek elsősorban a HORECA szektor beszállítóiként működtek.

Agrisol

 

 

A hazai termelők és gazdák azonban nem maradtak magukra a kialakult helyzetben, hiszen a kormány egy egyszeri három lépésben megvalósuló 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdasági és élelmiszeripari résztvevők számára, amellyel a vírus okozta károkat kívánják enyhíteni. A kárenyhítés mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai gazdaságok megerősítése is ugyan olyan fontos része ennek az időszaknak – amihez régóta nem látott mértékű forrást nyújtanak az októberben megjelenő Vidékfejlesztési Program keretén belüli Állattartó telepek korszerűsítése, valamint a kertészeti ágazatra vonatkozó lehetőségek.

A pályázat kapcsán Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a mostani, az állattartókat és kertészeti ágazat szereplőit célzó pályázati kiírás iránt, így az állattartási pályázatokra akár 200 milliárd forintnyi támogatási igény is várható. A pályázat első szakasza a hetekben (október elsejével) kezdődött és egészen november 2-áig tart majd. A szakpolitikus szerint szinte egészen biztos, egyik felhívásban sem lesz felfüggesztve az első szakasz, ezért arra biztat mindenkit, hogy lehetőleg minél korábban nyújtsa be a pályázatát. Valamint azt is hozzátette, hogy

a Vidékfejlesztési Program eredeti célkitűzéseiben 80%-20%-os volt az arány az ágazat kis és nagy szereplői támogatása kapcsán, ez a mostani, nagyobb szereplőket érintő pályázati kiírást nem fenyegeti, és szinte egészen biztosan lesznek jövőre kisüzemek számára kiírásra kerülő források is.

Az elmúlt időszakban nem csak a pályázható összegek nagysága, de az ügyintézés, válaszadás, és az értékelési folyamat is felgyorsult – tette ehhez hozzá előadásában Szabó Adrienn az Agrisol Kft. pályázatíró-szaktanácsadója, aki kiemelte, hogy tapasztalatai szerint elsősorban az olyan jó költségvetésű pályázatok indulnak sikerrel az elbírálási folyamatban, amelyek figyelembe veszik az elszámolhatósági korlátokat és reálisan és számon kérhetően terveznek a megvalósítás során. A pályázati tanácsadó beszélt arról is, hogy az októberben megnyílt pályázatban viszonylag nagy projekteket kell számításba venni, hiszen a minimális igényelhető támogatási összegek a tenyésztett állatfajtól függően 5, 50 és 100 millió forint lehetnek, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisüzemek fejlesztésének támogatása jogcím nem összekeverendő a kis állattartó telepek korszerűsítésének támogatásával.

A pályázatok banki finanszírozását illetően Szabó Adrienn elmondta, hogy a bankoknak vannak már olyan termékei amelyek szintén segíthetik a gazdákat, és ennek kapcsán a pályázóknak érdemes lehet felkeresniük a pénzintézeteket, amennyiben további kedvező finanszírozási lehetőség iránt érdeklődnek.

Agrisol

 

 

 

A beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy amikor egy ilyen pályázati lehetőség megnyílik, az mindig megbolygatja a teljes agrártársadalmat, és ez így van rendjén.

Egyúttal hozzátette, hogy a gazdáknak elsősorban olyan fejlesztések kapcsán tanácsolja a pályázást, amelyek modern technológiák bevezetését, a robotizációt, és a gépesítés fejlesztését tűzik ki célul, mert csak így tudják majd hosszú távon is biztosítani a versenyelőnyt maguk számára a versenytársaikkal szemben. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, egészen kis megoldások is sikeresek lehetnek és már egészen kicsi, 3-4 százalékos költségmegtakarítás is sokat jelenthet a piaci versenyben– fogalmazott előadásában. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ezek a források minél hamarabb „forinttá” és tényleges fejlesztésekké váljanak.

„Önmagában az, hogy lesz egy szép állattartó telepem, vagy még szebb, mint ami eddig volt, az lehet esztétikailag érték, de gazdaságilag nem az.”

– fogalmazott Győrffy Balázs.

A tervezett beruházások banki előfinanszírozási, finanszírozási megoldásai kapcsán Győrffy Balázs az Agrár Széchenyi Kártya átalakítását emelte ki, mint nagyon fontos lehetőséget és eszközt a gazdák számára. A szakember szerint az elkövetkező pályázatok során a feldolgozottság irányában kellene előrelépni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a szereplők a piacokon, valamint szükséges lenne a kisebb vállalkozások stabilitásának erősítésére kiegészítő tevékenységekkel, hogy diverzifikálják a működésüket.

Tablet történelem: honnan indult, hol tart?

A táblagépeket időről időre temetni kezdi a szakma és a közvélemény, ahogy a mobilok kijelzője egyre nagyobb és nagyobb lesz. A tabletek azonban köszönik szépen, jól vannak, és töretlen népszerűségnek örvendenek. Egyszerűen azért, mert még egy hatalmasnak számító 6,5”-os telefon sem nyújtja azt az élményt játék vagy munka esetében, mint egy lényegesen nagyobb kijelzővel szerelt tablet. A cikkünkből megtudhatod, honnan indultak a táblagépek és hova tartanak a fejlesztések.

A tabletek előnyei

A táblagépek tulajdonképpen se nem mobiltelefonok, se nem teljes értékű számítógépek. Ezt sokan hátrányként kezelik, azonban az előnyök is ebből származnak. A filmnézés vagy a játék sokkal teljesebb élmény egy 10-14 colos kijelzőn, mint mobilon, és ha munkáról van szó, a tableteken összehasonlíthatatlanul kényelmesebb gépelni vagy Excel-táblákat böngészni és szerkeszteni.

Kétségtelen, hogy laptopon még kényelmesebb, a tabletek előnye itt a kisebb méretben mutatkozik meg. Még egy könnyebb notebook is legalább egy kilót nyom, a tabletek ennek a felét sem. Mobilitás szempontjából tehát a tábalgépeknél az előny, ahogy a kompakt kialakítás is mellettük szól. A laptopot le kell tenni valahova, hogy használhassuk, a tablet viszont kézben is jól elvan.

A tabletek történelme

A táblagépek ötlete egyáltalán nem új gondolat. Olyannyira nem, hogy már Stanley Kubrick 1968-as mesterművében, a 2001: Űrodüsszeiában is megjelenik egy tabletre hasonlító eszköz. Később a Star Trek sorozatban rendszeresen felbukkantak tabletszerű kütyük, a technika pedig Douglas Adams ikonikus Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében is felbukkant. Arra azonban még sokat kellett várni, hogy a tudományos fantasztikumból valóság legyen.

Egészen pontosan 1989-ig, ekkor dobta ugyanis piacra a Grid Systems nevű vállalat a GRiDPAD-et. A robosztus, 10 hüvelykes gép persze igen távol áll a ma ismert tabletektől: a kijelzője monokróm volt, MS-DOS futott rajta, a működtetéséhez pedig egy érintőtollra volt szükség. Aligha lehet azt állítani, hogy a GRiDPAD forradalmasította volna az IT-szektort, amiben vélhetően borsos, mintegy 2400 dolláros ára is közrejátszott.

Ugyanez mondható el a Microsoft 2002-ben bemutatott készülékéről, ami szintén rövid életűnek bizonyult. Mégis mérföldkőnek számít, hiszen az első mai értelemben vett táblagépnek tekinthető, ráadásul ekkor használták először hivatalosan is a Tablet PC elnevezést. Bár a termék bukás volt, megalapozta a fejlesztések jövőjét, ami a 2010-ben bemutatott Apple iPadben csúcsosodott ki. A táblagépek népszerűsége és fejlődése innentől rohamléptekben haladt.

Mivel az iPadből egy év alatt több mint 100 millió darab talált gazdára, a többi gyártó is igyekezett piacra dobni a saját táblagépét. A hatalmas felhasználói igény érhető, hiszen akkoriban a mobilok kijelzője alig 3-4” volt. Ezen aligha lehetett filmeket, videókat nézegetni. Nem csoda tehát, hogy a Samsung sem akart lemaradni: 2011-ben megjelent az első Androidot futtató tablet, a Samsung Galaxy Tab.

Bár mind az iPad, mind a Galaxy Tab kiemelkedő siker lett, a piacról 10 évvel ezelőtt még hiányoztak a megfizethető árkategóriába tartozó tabletek. Ezt a rést használta ki a 2012-ben debütált Google Nexus 7, ami megalapozta az Androidos tabletek forradalmát. Az Amazon Kindle Fire-re talán már kevesen emlékeznek, pedig a maga idejében igazán kelendő volt 50 dolláros árcédulájának köszönhetően.

Ahogy a tabletek szinte minden háztartásban megjelentek, egyetlen gyártó sem engedhette meg magának a luxust, hogy ne rukkoljon elő saját termékkel. Így tett egyebek mellett a Sony, az LG, a Huawei és persze a Microsoft is. Az operációs rendszerek is igazodni kezdtek a tabletek igényeihez, és az alkalmazásfejlesztők is kezdték felfedezni a platform előnyeit.

A táblagépek elképesztő fejlődésen mentek keresztül alig egy évtized alatt. Az első gépeknél még elképzelhetetlen volt a HD-felbontás, a HDMI-bemenet vagy az, hogy egeret, billentyűzetet csatlakoztassunk hozzájuk. Ma már ezek alapnak számítanak minden árkategóriában. Ami pedig a csúcstermékeket illet, itt ma már egyáltalán nem ritka a hátsó duál kamera, az OLED-képernyő, a multifunkciós érintőtoll és a több száz GB-os tárhely.

Mit hoz a jövő a tabletek számára?

A határok lassan elmosódnak telefon, tablet és laptop között. Mindez összhangban van az életünkkel is, hiszen az otthoni vagy rugalmas munkavégzéssel egyre vékonyabb a vonal magánélet és munka között. A felhasználók ezért olyan okoseszközt keresnek, amit egyszerre használhatnak játékra, böngészésre és persze a legkülönfélébb munkára. Számos olyan termék kapható a piacon, ami egy mozdulattal laptoppá vagy tabletté alakítható, és persze SIM-kártyát is képes kezelni. Zsebre tenni ezeket persze nem lehet, de a Bluetooth-headsetek terjedésével a telefonálás sem jelenthet problémát.

A koronavírus hatása a hitelpiacon

Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.

Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés következtében – főként a fogyasztók védelme érdekében – a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot. Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből  befolyó nyereségét.

Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes hitelek esetében a THM mértékét.

Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt került bevezetésre, mivel a gazdaság –  elsősorban a szolgáltatóipar és a turizmus – területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az ezzel együtt  bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban hitelkártyák)  forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az igénylő ügyfeleket.

A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre is.

A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre

A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan változott. Többen – akár ideiglenesen – elvesztették munkahelyüket, mások részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt igényelhessünk.

Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést.

Mit mutatnak a számok?

Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.

Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A lakáshitelek 28 %-kal 61,92 milliárd forintra, a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal 18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.

Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.

A használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.

Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.

Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.

Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár – előreláthatólag – 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.

Ha példaként veszünk egy  5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve  5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal,  15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.

Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például  a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer Ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.

Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő rendszerint rövidebb.

Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet  jó másfél éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent.

Mindkét esetben azonban vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.

Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…

De mi történik, ha…

Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium 2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus 28.-i Kormányinfóban.

Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen.

Mint ahogy arra is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.

Néhol már csökkennek az albérletárak

Sohasem voltak könnyű helyzetben azok, akik nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal és albérletbe kényszerültek. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb volt asztalra tenni az albérlet összegét. Talán idén eljött az idő, amikor végre érezhetjük az árcsökkenés szelét. Főleg most, amikor megkezdődik az egyetemi oktatás.

A főváros máris sokkal olcsóbb lett

Budapest kivételével nem sokat mozgolódtak az átlagos albérleti árak hazánk régióközpontjaiban. Még az olyan egyetemi városokban, mint Pécs vagy Szeged sem sikerült a koronavírusnak felbolygatni a piacot. Bár az elmúlt egy évben Szegeden némileg csökkenés következett be, Pécsen még mindig drágulás volt tapasztalható. A napfény városában így a lakások egy négyzetméterét idén júliusban átlagosan 2000 forintért, míg a pécsiekét 2200 forintért lehetett kibérelni.

Szeged és Pécs átlagos albérletárai között Győr helyezkedik el, ahol egy négyzetméter bérleti díja átlag 2100 forint volt. Győrben egyébként olcsóbbá váltak az albérletek, Miskolchoz hasonlóan, ahol éves 11 százalékos áreséssel júliusban átlag 1800 Ft/m² volt a bérleti díj.

2019 júliusa és 2020 júliusa között viszont drágultak az albérletek Székesfehérváron és Debrecenben is, igaz négyzetméterenként csak száz forinttal. Így egy székesfehérvári albérletért négyzetméterenként átlagosan 2300 forintot, egy debreceniért pedig 2400 forintot kellett fizetni.

Ahogy az általában lenni szokott, a jelen elemzés főszereplője is kis hazánk fővárosa. Azonban a budapesti albérletpiac most nem a dráguló tendenciájával emelkedik ki a sorból, hanem éppenhogy az árzuhanásával. Az összes régióközpont közül Budapesten estek vissza a legnagyobb mértékben az albérletek átlagárai, méghozzá 4600 Ft/m²-ről 3700 Ft/m²-re. Ez a változás mintegy 24 százalékos csökkenést jelent.

Mi éri meg? Albérlet vagy saját lakás?

Amikor az albérletek kerülnek szóba, mindig felmerül a kérdés: az albérleti díj összegét miért nem fektetjük inkább be és veszünk lakást hitelre? Az ablakon kidobott pénz persze senkinek sem esik jól, de a hitelfelvétel sem mindig a legjobb választás.

A Bank360.hu elemzésében egy 35 m² alapterületű budapesti lakást vett alapul a vásárlás és bérlés közötti különbségek szemléltetésére. Ha a példában adott lakást megvásárolnánk, egy 20-30 millió forint körüli összegért kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Bérlés esetén pedig körülbelül 110-160 ezer forintot kellene letennünk az asztalra. Az egyszerűség kedvéért azonban egy 25 millió forintos vételárral és 130 ezer/hó bérleti díjjal történt a kalkulálás. Amennyiben 10 millió forintos önrész mellé vennénk fel 15 millió forint hitelt 20 éves futamidő mellett, akkor 30%-kal kedvezőbb havi fizetési kötelezettséget jelentene a hitel felvétele, mint egy albérlet díja.

Egy saját tulajdonú ingatlannak természetesen vannak további költségei és mindemellett előnyei is. Plusz azt sem árt ilyen kérdés esetén megvizsgálni, hogy befektetési céllal milyen hosszú időtávval térülne meg a lakásvásárlásunk, és hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnának a rendelkezésünkre. Összességében tehát minden esetben egyedileg kell mérlegelni azokat a tényezőket, melyek sokat dobnak a latba.

A Felhő számítástechnika alapjai

A Felhő, vagy hosszabb kifejezéssel „felhőalapú számítástechnika” az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment át. Ma már ott tartunk, hogy nem csak a szakmabeliek beszélnek Felhőről, de azok az átlagos felhasználók is, akiknek az IT tudása kimerül abban, hogyan telepítsenek egy alkalmazást az app-boltból.

A Felhő számítástechnika fejlődése számokban

Nagyon úgy néz ki, hogy a Felhő eddigi fejlődése szinte még semmi: 2019-re a globális ipari cloud computing a becslések szerint körülbelül 320,14 milliárd dollárt tett ki, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 1992 milliárd dollárt.

Emellett a kis- és középvállalatok világszerte integrálni kezdte a felhőalapú számítástechnikát az informatikai stratégiájába, követve a legnagyobb cégek példáját, mint amilyen az Instagram, az Etsy, a Netflix, a Xerox, az Apple és az Amazon.

Ráadásul a Felhő a civil szférában is hódít, hiszen egyre több kutatóintézmény, egyetem kezdi használni. A következőkben ezért bemutatjuk, miért is annyira jelentős a felhőalapú számítástechnika és miért érdemes a magyar cégeknek is minél hamarabb integrálniuk a saját rendszerükbe.

Mi az a felhő alapú számítástechnika?

A felhőalapú számítástechnika, vagy röviden Felhő az angol Cloud Computing tükörfordítása. Emellett találó a név, mert nem fogható meg kézzel úgy, mint a hagyományos szerverek vagy számítógépek.

Az igény szerint alakított számítástechnikai szolgáltatások – beleértve a tárolást, a szervereket, a hálózatépítést, az elemzést, az intelligenciát, az adatbázisokat és a kiszolgálókat – interneten (azaz a „Felhőn”) keresztül történő elérését és használatát jelenti.

Másként megfogalmazva, a Felhő olyan szolgáltatáscsomag, ami egy egységes felületen keresztül, a ténylegesen kiszolgáló számítógépektől távolról érhető el. Aki például egy alkalmazást telepít az okostelefonjára, máris Felhőt használ.

Miért gazdaságos megoldás a Felhő?

Egyszerűen mondva, a felhőalapú számítástechnika megtakarítja a vállalatok számára a saját adatközpontok és a szükséges számítástechnikai infrastruktúra beszerzését, üzemeltetését, beleértve a szakemberek bérköltségét is, mivel a Felhő szolgáltatók hozzáférést biztosítanak minden szükséges rendszerhez és szoftverhez, méghozzá sokkal kedvezőbb áron.

A felhő számítástechnika összehasonlítható a házbérléssel. Tény, hogy egy megvásárolt ház saját ingatlannak minősül, ám nem mindenki tudja teljesen kihasználni, ráadásul még kevesebbeknek áll rendelkezésre a szükséges összeg.

Ezért ahelyett, hogy előre hatalmas összeget fektetne egy cég a saját IT rendszerbe, a Servergardennél is bérelhető Felhő lehetővé teszi a vállalatok, intézmények, alapítványok, stb. számára, hogy csak az általuk felhasznált szolgáltatásokért fizessenek, és ezzel jelentős erőforrásokat takarítanak meg.

A felhő alapú számítástechnika típusai

Akár a természetben, az IT világában is különböző típusú Felhők vannak, amelyek az egyes felhasználók igényeihez igazodnak. Egyszerűen fogalmazva: nem minden felhőalapú számítástechnika válik be mindenki számára.

A felhőalapú számítástechnikát elsősorban a felhő elérésének módja alapján osztályozzák, és három fő típus ismert:

  1. nyilvános felhő,
  2. magán felhő és
  3. hibrid felhő.

A nyilvános felhőt egy harmadik fél felhő-szolgáltatója irányítja, amely szolgáltatásait az interneten keresztül nyújtja.

A privát felhőket kizárólag üzleti vállalkozások vagy szervezetek használják és különleges hozzáférési engedély szükséges hozzájuk, míg a hibrid felhő hídként szolgál a közösségi szféra és a céges világ között. Itt az adatok és az alkalmazások szabadon mozognak mindkét felhő között.

A felhőalapú számítástechnika előnyei

Röviden szólva három fő előnnyel bír a felhő:

  1. költséghatékonyság,
  2. biztonság,
  3. fokozott termelékenység.

A felhőalapú számítástechnika jelentős elmozdulás a hagyományos informatikai módszertől. Segít kiküszöbölni az üzleti vállalkozások esetében az egyéni adatközpontok felállításának szükségességét, valamint a speciális informatikai szakemberek, a jelentősen megnövekedett áramfogyasztás és a fizikai szerverek beszerzésének költségei sem lépnek fel – mindezt ráadásul úgy, hogy a legszélesebb körű szolgáltatások válnak elérhetővé.

A Felhő biztonságos és hatékony

A vállalkozások adatainak, infrastruktúrájának és alkalmazásainak a potenciális fenyegetésektől való védelme érdekében a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások robusztusabb szabályozást, technológiákat és vezérlőelemeket kínálnak, amelyek elősegítik az adatbiztonságot.

Másként megfogalmazva, a Felhő szolgáltatók világszínvonalú védelmet kínálnak a legjobb szakemberekkel, úgy, hogy ez általában már benne van a szolgáltatás árában.

Ahogy az üzleti vállalkozások megszabadulnak mindattól a költségektől, amik a saját, hasonló kaliberű számítástechnikai infrastruktúra fenntartásával járnak, az erőforrásaikat a saját termelékenységük növelésére tudják fordítani.

Még a koronavírus sem csökkenti drasztikusan az ingatlanpiaci árakat

Az ingatlanpiaci árak hosszú évek óta tartó dráguló tendenciájának ugyan egy időre vége, de a feltornázott árak továbbra is toronymagasan állnak. Már a tavalyi évben elkezdett mérséklődni az áremelkedés, mely idővel stagnálásba vagy éppen kis mértékű csökkenésbe csapott át, de árzuhanásról a mai napig nem beszélhetünk.

Eddig úgy tűnik, hogy még a koronavírus sem tudja olcsóbbá tenni a hazai ingatlanpiacot.

A családi házak piaca lelassult

Valamennyi településen országszerte idén csak stagnálást figyelhettünk meg. Így van ez a debreceni, kecskeméti és nyíregyházi házak esetében is.

Debrecenben és Kecskeméten 2020-ban végig 360 ezer Ft/m² körül, Nyíregyházán pedig 230 ezer Ft/m² körül mozogtak a családi házak átlagárai.

Az Ingatlannet.hu által vizsgált megyeszékhelyek közül Szeged, Eger és Miskolc eladói házai ugyan drágultak még az idén, de csak kis lépésekkel – átlagosan 5-10 százalékkal – haladtak előre. Ennek eredményeképpen májusban a szegedi házakat 360 ezer Ft/m²-es, az egrieket 300 ezer Ft/m²-es, a miskolciakat pedig 230 ezer Ft/m²-es átlagáron kínálták eladásra.

Hazánk megyeszékhelyeinek családi házai közül voltak olyanok is, melyek januárról májusra olcsóbbá váltak. Ilyen például Budapest és Pécs.

A fővárosban 550 ezer Ft/m²-ről 540 ezer Ft/m²-re, Pécsen pedig 280 ezer Ft/m²-ről 270 ezer Ft/m²-re csökkent a házak átlagos négyzetméter ára az elmúlt öt hónapban.

ingatlannet.hu

 

 

A lakáspiaci árak is csak stagnálnak

A családi házakhoz képest a téglalakások még jobban behúzták a kéziféket árváltozás szempontjából. A vizsgált megyeszékhelyek között nem volt olyan, melynek téglalakásai májusban alacsonyabb átlagáron kerültek volna eladásra mint januárban. Tehát úgy tűnik, hogy a lakáspiacra sem  volt eddig nagy hatással a koronavírus.

Az elemzés alapján drágulók között is csak ketten voltak. Budapesten négyzetméterenként átlagosan 20 ezer forinttal többet, tehát 840 ezer forintot kellett fizetni a téglalakások egyetlen négyzetméteréért. A fővároshoz hasonlóan Eger eladó lakásainak téglaépítéses típusai is dráguló fázisban voltak még, négyzetméterenként 30 ezer forinttal, 530 ezer Ft/m²-re emelkedett az átlagáruk.

Azonban a legtöbb helyen idén már csak stagnáltak az lakáspiaci árak. Debrecen, Kecskemét és Nyíregyháza mellett Szeged, Pécs és Miskolc lakáspiaci árai is megragadtak egy szinten. Pontosabban: Debrecenben a téglalakások 2020-as átlagára 540 ezer Ft/m², Kecskeméten és Szegeden 480 ezer Ft/m², Pécsen 410 ezer Ft/m², Nyíregyházán és Miskolcon pedig 330-340 ezer Ft/m² körül alakult.

ingatlannet.hu

Ahol biztosan nem fognak csökkenni az árak

Van az ingatlanpiacnak egy szegmense, ahol idén nyáron nagy valószínűséggel nem lesznek olcsóbbak az ingatlanok. Ezek pedig nem mások, mint a nyaralók, illetve az üdülőhelyek.

A korábban nagy népszerűségnek örvendő nyaralók, hétvégi házak most újra felkapottak lettek. A koronavírus lecsengése után, a karanténból kiszabadulva az emberek számára vonzónak tűnik a zöld övezet. Ennek köszönhetően meg is nőtt a kereslet a ritkán lakott területeken, szemben a főváros belső kerületeivel. Így a vidéki településeken és az olyan nyaraló övezetekben, mint a Balaton partja vagy a Velencei-tó, nem várható drasztikus áresés a közeljövőben.

Brutális visszaesés az autókereskedelemben

Március elején, a koronavírus magyarországi megjelenését követően gyakorlatilag teljesen leállt az autókereskedelem, és bár a helyzet azóta valamelyest stabilizálódott, az ágazat még most is csak alig 50 százalékon teljesít. A problémát súlyosbítja, hogy részben az euróárfolyam drasztikus emelkedése miatt 10-15 százalékkal nőttek az új autók árai, a piac visszaesését látva pedig a gyártók már vissza is vették a termelést.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa szerint a visszapattanás elmaradt a szektorban, és bár a cégeket ideig-óráig megmenthetik a kamatmentes hitelek, sokan elvérezhetnek a következő időszakban.

A 2008-as nagy gazdasági világválsághoz képest a mostani sokkal hirtelenebb érkezett, de szerencsére kevésbé súlyos közvetlen hatásai vannak Magyarországon, mert az emberek nincsenek úgy eladósodva devizahitelekkel, mint bő tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt a koronavírus-járványnak több szektor is nagy vesztese, a turizmus mellett ilyen a jóval ritkábban emlegetett autóipar is.

A forint sebezhetősége miatt az elmúlt negyedévben kilőtt az euróárfolyam, ami nemcsak az élelmiszerárakban, hanem minden import termék, így a járművek esetében is érzékelhető drágulást okozott.

A még alacsonyabb árfolyamon behozott autókat már felvásárolták, az újakat pedig 10-15 százalékkal drágábban kínálják.

Erre nincs kereslet, mert az emberek kivárnak, és értelemszerűen inkább az alapvető szükségleteikre költenek a kiszámíthatatlan helyzetben.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa arról beszélt, az autóipar jelenleg alig 50 százalékon teljesít, és mivel a gyárak azt tapasztalják, hogy nincs elég megrendelés, visszavettek a termelésből is.

„A legtöbb gazdasági szakértő gyors visszapattanást jósolt a járvány végére, de attól tartok, hogy ez nem így lesz. Egyelőre elhúzódó, de stabil folyamatokat látok, az idei év pedig biztosan rámegy a járványra. Leghamarabb tavaszra várható egy kisebb fellendülés, ugyanakkor a teljes visszarendeződés akár két-három évig is eltarthat a szektorunkban” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette,

az uniós szabályozás miatt a gyártók tavaly év végén kisöpörték a korábbi modelleket a kereskedőknek, akik ezt december 31-ig kénytelenek voltak üzembe helyezni, így abban a pillanatban használtautóvá váltak.

Európában ilyen nullkilométeres járművek tízezrei állnak a kereskedésekben.

Barta József felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarországon a használtautó-kereskedelem háromszorosa az új autóénak, és itthon leginkább az 1-2 millió forintos, Nyugatról behozott régi kocsiknak nagy a kereslete, amik a magyar piacon nem nagyon elérhetőek.

„Jelenleg a legolcsóbb új autó hárommillió forint, de a középkategóriás járművek már a 6-8 millió forintot súrolják, amire egy átlagembernek hazánkban sok-sok évig kell spórolnia. A krízishelyzet miatt ráadásul mindenkiben van egyfajta félelem azzal kapcsolatban, mit hoz a holnap, lesz-e második hullám, és inkább kivárnak” – mondta a szakember.

A leginkább a turizmusra építő autókölcsönzéssel kapcsolatban arról beszélt, a terület gyakorlatilag a 2010-es szintre zuhant vissza, és újra a nulláról kell építkeznie a vállalkozóknak. Ma már közel tízezer ember fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, de még ez is csak töredéke a tavaly nyári számoknak.

Barta József végül, de nem utolsó sorban arról is szót ejtett, az autókereskedelemben elkerülhetetlen lesz majd, hogy cégek dőljenek be.

„Ideig-óráig megmentheti majd az ágazati szereplőket a kormány által kínált kamatmentes hitel, de azt idővel vissza kell majd fizetni. Így elhúzódhat a lemorzsolódás, látható eredménye akár csak évek múlva lehet majd, de a keresletcsökkenés miatt szinte biztosan megtörténik” – zárta szavait.

Orbán megint csatába indul

Gulyás miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány megint az országgyűléstől kér mandátumot a jövő héten az Európai Tanácsban folytatandó tárgyalásokra.

Az Európai Tanácsnak – az állam- és kormányfők tanácskozásának – az Unió közös, 750 milliárd eurós válságkezelő programjáról kell megegyezésre jutnia. Gulyás kifejtette, hogy az

Orbán-kormány a programmal, amelynek lényege az Unió közös hitelfelvétele a tagországok válságot követő kilábalásának megsegítésére, alapjaiban nem ért ugyan egyet, de bizonyos feltételek mellett kész azt elfogadni.

Mivel is nem ért egyet?

Azzal, hogy hitelfelvétellel, tehát eladósodással kezeljék a válságot. Merthogy szerintük válságot kezelni nem eladósodással kell, ők sem ezt tették 2010-ben.
Ez persze két értelemben sem igaz. Egyrészt azért nem, mert Orbán ugyan szerette volna növelni a hiányt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, csak éppen ehhez nem kapta meg Brüsszelben a jóváhagyást, és ezért tette sajátos doktrínává az eladósodás elleni harcot.
De azért sem, mert

a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elorozásával valójában növelte az állam implicit nyugdíjadósságát. De mindegy is, ez régen volt, az Orbán-kormányok azóta is rendre vesznek fel hiteleket a szabad piacon, és így görgetik tovább az államadósságot.

Az azonban igaz, hogy Európában ma mindenki más vállalja az átmeneti eladósodást (még az Egyesült Államok is adósságot növel), és ebből biztosítja a munkavállalók, vállalkozók, fogyasztók millióinak túlélését. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, nem finanszírozza adósságnövelésből a háztartások millióinak talpon maradását. De tudomásul veszi, hogy mások ezt teszik, és nem akadályozza meg, hogy ehhez, illetve a gazdasági kilábalás hitelezéséhez vesz fel a piacról hitelt közösen az Unió. Csak éppen megkéri az árát a hozzájárulásnak.

Miben is? Gulyás világosan beszélt.

Azt reméljük, hogy az Európai Unió képes a különbségeket félretéve olyan döntést hozni, ami, még ha a védekezés irányát tekintve nem is élvezi a mi támogatásunkat, mégis alkalmas lehet arra, hogy a nehezebb helyzetben levő költségvetésű déli államok számára segítséget nyújtson, de megadja a lehetőséget a közép-európaiak számára is, hogy a gazdaság fejlesztéséhez, újraindításához azokat a forrásokat, amelyeket ma az Európai Unió közösen hitelből teremt elő, jól tudják felhasználni.”
De mi is a feltétele annak, hogy a Magyarországot képviselő Orbán elfogadja ezt a neki egyébként nem tetsző csomagot? „Olyan uniós programra van szükség, amely igazságos, ahol a gazdagabbak nem kaphatnak több pénzt, mint a szegényebbek, amely a gazdasági növekedésre és a gazdaság újraindítására koncentrál, és ami politikamentes, tehát azokat az élményeinket, amelyekből szép számmal gyűjthettünk az elmúlt években, akár a bevándorlás kapcsán elfoglalt kormányzati álláspontot, akár más politikai kérdésekben elfoglalt, a magyar választópolgárok többségének támogatását élvező kormányzati álláspontot politikai kérdésekben jogállami kérdésként tüntették fel, ezt nem tudjuk elfogadni, ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy ilyen feltételeket nem lehet a csomaghoz szabni.
Tudjuk, hogy a „brüsszeli bürokraták”, vagyis az Unió és a legfontosabb tagországok vezetői, köztük a most kezdődött fél évben az Uniót elnöklő Németország vezetői is minduntalan arról beszélnek, hogy

az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kell kötni.

Orbán azzal készül Brüsszelbe utazni, hogy csak akkor adja hozzájárulását az uniós válságkezelő csomaghoz, ha erről a többiek lemondanak. Az Országgyűlésben pedig olyan határozatot fogadtatnak el, amely ennek megfelelő mandátumot ad a kormánynak, hogy Orbán azután erre hivatkozhasson az Európai Tanács ülésén.
Korábban is akkor fogadtatott el ehhez hasonló határozatot az Országgyűléssel, leginkább a migráció kérdésében, amikor erre volt szüksége a brüsszeli csatában. A mostani szöveget még nem ismerjük, alighanem még csak most szövegezik, de a tartalma valami ilyesmi lesz.
Az iránt nem lehet kétségünk, hogy a „százharminchárom bátor ember” megszavazza majd az elé terjesztett szöveget. A kérdés szokás szerint csak az, hogy mennyire viselkedik majd bátran az ellenzék, kik lesznek készek nemmel szavazni, és hogyan fogják ezt az Országgyűlésben megindokolni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK