Hasznos

Gázár a mélyben, miért fizetünk akkor érte oly sokat?

A holland gáztőzsdén az ár elérte a mélypontot, az ukrajnai háború előtti árat. 2021 májusa óta nem volt ilyen alacsony a földgáz ára Európában: egy megawatt óra 22,7 euró. Csak emlékeztetőül: a földgáz pánik csúcsán, 2002 augusztusában az ár 300 euró fölé emelkedett. Ekkor volt az, hogy Medvegyev-Putyin egykori alteregója  azzal fenyegette meg Európát, hogy “meg fogtok fagyni!”

Most akkor jól állunk? Relatíve mindenképp, de az energia válság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az európai ipar 20 euró alatti földgáz árra állt be, és ezt még nem értük el. Sok európai cég ezért építi új üzemeit az Egyesült Államokban, ahol sokkal olcsóbb az energia.

Orbán és a rezsicsökkentés csodafegyvere

A magyar miniszterelnök nyert már választást a rezsi csökkentéssel, melyet lelkes rajongói politikai atombombának neveztek el. Most újra megpróbálkozhat ezzel hiszen a júniusi választásoknak is van tétje a számára bár sokkal kisebb mint az országos választásoknak. A miniszterelnök persze szorgosan tanulmányozza a közvélemény kutatásokat is, és ezek alapján gondolhatja úgy is: minek pénzt költeni arra, ami ingyen is megvan. A közvélemény kutatások a hatalom töretlen népszerűségét mutatják. Újabb rezsi csökkentésre tehát nincs szükség. Érdemes azt az országgyűlési választásokra tartalékolni 2026-ban. Orbán Viktor egy gyenge pillanatában a megnyert 2022-es választások után hét szűk esztendőt jósolt Magyarországnak. Ilyen helyzetben nagy pénz kell a választópolgárok megvásárlására hiszen a tartósan alacsony életszínvonal a legelszántabb kormánypárti szavazókat is megrendítheti, különösen, ha közben azt olvassák, hogy Mészáros Lőrinc egyetlen évben 150 milliárd forinttal növelte vagyonát.

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

2,9%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon

A KSH közlése szerint a magas infláció nemcsak elvitte a bérnövekedést, de csökkentette a reálbéreket méghozzá jelentős mértékben.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a KSH az inflációs adatait mindig is a hatalom szándékaihoz igazította, akkor ez azt jelenti, hogy a szánalmasan alacsony magyar életszínvonal az Európai Unió legmélyére süllyedt. Ezt igazolja különben az Eurostat jelentése is, mely szerint egy főre jutó fogyasztás tekintetében immár Bulgária is megelőz bennünket. Ez a nemzeti együttműködés tizennégyéves mérlege. Ami annál is drámaibb hiszen átlagról van szó, melyet a hatalomhű elit magas keresetei felfelé húznak. Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és dagadhat a nemzeti kebel: immár újra ő a leggazdagabb magyar!

Orbán: ezt a választást is megnyerjük!

A miniszterelnök a frakció ülésén jelentette ki, hogy júniusban is a Fidesz lesz messze az első, és a közvélemény-kutatási adatok megerősítik Orbán optimizmusát. Hogy lehet úgy választást nyerni, ha az életszínvonal a döntő többség számára csökken miközben a hatalom emberei vígan tovább gazdagodnak? Úgy, hogy nem erről beszélünk hanem az LMBTQ ügyekről és arról, hogy ki lesz a köztársasági elnök. Az agyhalott ellenzék is erre koncentrál mintha nem lenne mindegy a nemzeti együttműködés rendszerében, hogy ki az államfő? Orbán Viktor csakis lojális embert választ, akinek dekorációs szerepet szán. Novák Katalin ezt sokáig jól betöltötte, de a pedofil botrányba belebukott. Ki helyezte el lába alatt a banánhéjat? Ez sohasem fog kiderülni. Orbán mindenesetre beáldozta, és ezzel szépen elvonta a figyelmet a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge gazdaságpolitikájáról, mely az Európai Unió legszegényebb államává tette Magyarországot. És egyben a legkorruptabbá. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól elvannak: a legutóbbi uniós periódus 30 milliárd eurójából ők nyúltak le 10 milliárdot. A nemzeti együttműködés rendszere politikai siker és gazdasági kudarc. A kettő összefügg : Orbán Viktor rendszere a szegény és kiszolgáltatott rétegek szavazatain alapul. Az ő szegénységük hosszútávra stabilizálja Orbán rendszerét, mely ellen csak egy kisebbség tiltakozik: a városi középosztály, amely nincs teljesen kiszolgáltatva az állam jóindulatának. Nekik Orbán ajtót mutat megismételve Gyurcsány Ferencet:” el is lehet menni…”

Korrupciós pácban az Orbán kormány ex minisztere

Az Integritás Hatóság feljelentést tett Süli János ex miniszter félmilliárdos korrupciós ügye miatt: 468 millió  forintot kapott a család egy tehenészetre, amely sohasem működött. Európai pénzekről van szó, ezért lépett az Integritási Hatóság, melyet Orbán Viktor épp azért hozott létre, hogy megmutassa Brüsszelnek: Magyarországon nem lehet büntetlenül lenyúlni az uniós pénzeket.

A Transparency International szerint az elmúlt hétéves uniós költségvetési periódusban Magyarország 30 milliárd eurót kapott, és ebből 10 milliárdot vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Kicsoda Süli János? Ő volt Paks polgármestere, majd az Orbán kormányban a Paks II. atomerőmű építéséért felelős tárca nélküli miniszter. Ebben a minőségében kapta a csaknem 500 milliót a Süli család egy tehenészetre, amely azóta sem működik. Az időközben leváltott miniszternek semmiféle agrár gazdálkodó tapasztalata nem volt, ennek ellenére megkapta a mega támogatást. Vajon miért? És főként: hol a pénz?

Szarvasmarha telep marhák nélkül

Az Integritási Hatóság emberei nem találtak marhákat a Heves vármegyei tehenészetben, amelyre Süli János 468 millió forintos támogatást kapott, és ezt kétmillió híján fel is vette.

A “tehenészetet” üzemeltető cégnek 2018 óta nem volt árbevétele. A cégnek egyik tulajdonosa Süli János volt, de amikor miniszter lett, akkor átadta a céget fiának, Süli Balázsnak.

Süli Jánosnak a Schadl ügyben is tanúskodnia kell majd, mert neki egy “találmányt” ajánlottak. Ebből nem lett semmi – mondta Süli János, akit lehet, hogy Orbán Viktor most beáldoz, hogy elterelje a figyelmet a sokkal komolyabb korrupciós ügyekről, melyek iránt élénken érdeklődnek Brüsszelben és Washingtonban. Miből gyarapodott Mészáros Lőrinc vagyona tavaly 150 milliárd forinttal miközben a GDP csökkent és a lakosság életszínvonala visszaesett? Miből vásárol szállodákat egymás után Tiborcz István, a miniszterelnök veje?

Washingtonban a hírek szerint a Magnyitszkij törvény alapján azt fontolgatják, hogy fekete listára teszik Mészáros Lőrincet és a miniszterelnök vejét mint olyan oligarchákat, akik az USA nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes politikát támogatnak. Orbán Viktor ettől tarthat igazán különösen azután, hogy nem fogadta azt a kétpárti amerikai szenátusi küldöttséget, amely aziránt érdeklődött Budapesten, hogy miért is akadályozza a magyar diplomácia Svédország NATO tagságát?!…

Orbán az épülő kínai gyárak exportjával hatalmát bebetonozhatja be

A gazdaság, a pénz, és a politika alárendelése folyik Magyarországon mindazért a szent célért, hogy Orbán és tettestársai hosszú távra bebetonozhassák hatalmukat. Kerüljön ez bármennyibe is az országból el nem menekülőknek.

“Az akkumulátorgyárak építése és működése évtizedekig tartó környezetvédelmi problémákat okozhat Magyarországnak, ahol lakosságcsere is zajlik hiszen az új gyárakban egyre több vendégmunkás dolgozik majd” – hangsúlyozta Győrffy Dóra, a Corvinus egyetem professzora, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

“A magyar állam elképesztő mennyiségű pénzt tesz bele ezekbe a kínai beruházásokba, amelyekről már ma is pontosan tudni lehet, hogy soha nem fognak megtérülni”

– fűzte hozzá. Győrffy Dóra professzor elmondta, hogy a kínai gyárakban “elsősorban alacsonyan képzett és igen elkötelezett munkavállalókra van szükség, akik elsősorban

Ázsiából érkeznek majd miközben a jólképzett magyar fiatalok ezerszámra hagyják el az országot – javarészük végképp.

“A magyar államnak rengeteg pénzébe kerül majd a környezetvédelem a kínai gyárak környezetszennyező tevékenysége miatt, vizet és energiát kell biztosítani nagy mennyiségben. Orbán Viktor már jelezte, hogy két földgáz erőmű épül elsősorban azért, hogy energiával lássa el az új kínai gyárakat. Miért támogatja ily elszántan Orbán Viktor az új kínai és nemcsak kínai gyárak építését, ha ily sok problémát okoznak?

Orbán hosszútávra bebetonozhatja hatalmát

Sokan azzal magyarázzák Orbán Kínabarát politikáját, hogy Peking lefizeti a magyar miniszterelnököt, aki szívesen játssza el a trójai faló szerepét az Európai Unióban vagy a NATO-ban. A kínaiak előszeretettel alkalmazzák a korrupciót az üzleti kapcsolatokban otthon éppúgy mint külföldön.

Orbán Viktor sohasem vetette meg a gazdagodásnak ezt a módját, de politikai oka is van annak, hogy maximálisan támogatja az új kínai gyárak építését noha a helyi lakosság ellenállása népszerűségvesztést okozhat.

Ha megindul a kínai gyárak exportoffenzívája Magyarországról, akkor ez tartós kiviteli többletet eredményezhet. A nagy hitelminősítő intézetek számára ez igencsak fontos mutató. A pozitív külkereskedelmi mérleg a nemzetközi fizetéseket is kedvezően befolyásolhatja: a Magyar Nemzeti Bank előnyösebb feltételekkel juthat kölcsönhöz. Jelenleg a magyar államadósság a GDP 80%-a körül ingadozik, ez messze meghaladja a 60%-os limitetet, de az Európai Unióban az átlag hasonló eltérést mutat miközben Franciaország már meghaladja a 100%-ot, Olaszország pedig a 140%-ot. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg 2,5%-kal drágábban jut külföldi hitelhez mint az uniós átlag.

“Magyarországon nincs pénzügyi válság, az Orbán rendszer 3-4 évig  még jó eséllyel elkerülheti ezt”

– hangsúlyozta Surányi György. A Nemzeti Bank ex elnöke arra mutatott rá a Pénzügykutató Intézetben megtartott előadásában, hogy a lassú növekedés, a magas infláció csak a hazai lakosság számára nagy probléma.

Magyarország immár az Európai Unió legszegényebb állama lett

– mutatott rá Győrffy Dóra professzor.

A külföldi hitelminősítőket mindez hidegen hagyja amíg a magyar fizetőképesség megfelelő, és az évekig fennmaradhat. Orbán Viktor tehát bebetonozhatja hatalmát megakadályozva az ellenzék bármifajta alternatív kezdeményezését, amelytől nem is nagyon kell tartania hiszen az alkatilag szellemi impotenciában szenvedő ellenzéki pártok nemigen tudhatnak ésszerű programot összeállítani, amely mind a szavazópolgárok mind pedig a nagy hitelminősítő intézetek tetszését elnyerhetik.

Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

Az élelmiszerek ára – a rekord magas magyar infláció következtében – elérte az uniós átlag 98%-át. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat számaiból. 20 év után a magyar élelmiszer árak utolérték az Európai Unió átlagát holott korábban az alacsony jövedelmekkel szemben mindig azt állították szembe a hatalom emberei: az árak viszont alacsonyak.

Magyarország jelenleg egy nyolcas csoportban van, ahol az uniós átlag körül helyezkednek el az élelmiszerek árai. Ebben a csoportban egyetlen igazán fejlett állam van: Hollandia, ahol a mezőgazdaság is igen fejlett, sokkal jobb eredményeket produkál mint a magyar noha a körülményei mostohábbak. A másik hat ország: Portugália és Spanyolország az Európai Unió déli kevésbé fejlett részéről illetve az egykori szocialista államok közül: Csehország, Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

A legmagasabb élelmiszerárakat – 120% – az Eurostat Luxemburgban mérte, ahol az egy főre jutó GDP messze a legmagasabb az Európai Unióban miután ott adózik sok nagy cég az előnyös adó körülmények miatt.

A legalacsonyabb élelmiszer árakat a szomszédos Romániában mérték, ahol az uniós átlag 72%-át jelenti az árszínvonal.

Tíz éve még nagyobb volt a különbség: Románia 60%, Dánia 136%. Magyarország csak 79%-on állt. A nemzeti együttműködés rendszerének furcsa eredménye az élelmiszer árak gyors növekedése, amellyel elértük az uniós átlagot. Bérek tekintetében viszont…

Az életszínvonal siralmasan alakult

Bár nem kizárólag az élelmiszerek ára méri az életszínvonalat, de Európa szegényebb felén ennek óriási jelentősége van hiszen a családi kiadások meghatározó részéről van szó. 2013-ban a 79%-os magyar árszinthez 34%-os bérszínvonal tartozott. Ennél rosszabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A tavalyi magyar bérekről még nem jelent meg átfogó statisztika, de a 2022-es évben az élelmiszerek árszintje már 90% volt míg a béreké csak 39%!

Míg az élelmiszerárak szintje 90-ről 98%-ra nőtt, a bérek aligha nőttek ilyen dinamikusan, ezért minden bizonnyal szélesebb lett az olló az árak és a bérek között.

Ez egyébként a nemzeti együttműködés rendszerének be nem vallott titka: ez a kombináció hat csábítóan a külföldi befektetőkre, és ettől olyan erős a magyar export. Az olcsó munkaerő jelenti Magyarország aduját a világkereskedelemben továbbra is miközben az Európai Unió államainak döntő többsége rég túljutott ezen. A nemzeti együttműködés rendszere fokozta a lemaradást Európától és a világszínvonaltól, az életszínvonal relatíve gyengült a többi uniós tagállamhoz képest. A gazdasági teljesítmény tehát gyenge miközben a politikai kiváló: Orbán Viktor folyamatosan nyeri a választásokat. Miért? A félfeudális rendszer  az anyagi függésre épít: ha a lakosság háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt él, akkor a döntő többség a megélhetését nem a piaci bérektől hanem az állami juttatásoktól várhatja. Ennek ragyogó példája a rezsi csökkentés, amely hosszú távra Orbán Viktor mögé állítja a szavazópolgárok többségét, akik a templom egerével futnak versenyt a jóléti vetélkedőn Magyarországon.

A dán sárkány Magyarországon: euró milliókat kaszálnak az energiakereskedő robotok Európában

Tavaly ősszel Dániában több millió eurót kerestek az energiakereskedő robotok, mert felfigyeltek arra a hírre, hogy Magyarország fölött ködös idő várható.

A New York-i Bloomberg írta meg ezt az egyszerű példát, hogy bemutassa: ma már a mesterséges intelligencia igazgatja az európai áram piacot!

“Milliárdokat lehet most keresni az árampiacon Európában”

– nyilatkozta a Bloombergnek egy szakértő, aki elmondta, hogy Dániában több kis cég is alakult az áramkereskedésre, és ezek a kis és közepes vállalkozások a mesterséges intelligencia felhasználásával kaszálnak az európai árampiacon. Azért Dánia vált a központjává az energiakereskedésnek az Európai Unióban, mert a kis skandináv államban elsőként liberalizálták az árampiacot. Magyarországon két dán cég szerzett engedélyt az energiakereskedésre, mindkettőt régi viking szimbólumokról nevezték el: egyikük a Sárkány, a másik pedig a Világfa nevet viseli.

Hogy működnek?

A mesterséges intelligencia segítségével hatalmas adatmennyiséget vizsgálhatnak villámgyorsan. Pénzt ebből úgy lehet csinálni, hogy megjósolható az áramfogyasztás az időjárás változás következtében. Már 15 perces előrejelzés is készül, és ebből is pénzt lehet csinálni. A zöld átállás ugyanis azt jelenti Európában, hogy a hagyományos energia helyett mindinkább a szél és a nap a fő forrás. Csakhogy ezek a fenntartható energiahordozók rendkívüli mértékben időjárás függőek. Ezt használják ki a mesterséges intelligencia segítségével a dán cégek. Amelyek persze abból is pénzt tudnak csinálni, hogy az energiarendszerek nemzeti keretek között működnek, ők viszont globálisan gondolkodnak.

Az árak ingadozása mindig is nagy volt a földgázpiacon, de az ukrajnai háború erre rátett egy lapáttal: hihetetlenül magasra emelkedtek az árak, amelyek azután mára már visszatértek a földre, de még mindig magasabbak mint az energiaválság előtt.

A magyar árampiac aranybánya

Miért? Mert nem nagyon vannak szélerőművek. Állítólag azért nincsenek, mert Orbán Viktor miniszterelnök egyszer kijelentette, hogy

“nem szeretne szélerőműveket látni a magyar földeken.”

A legutóbbi válságig naperőmű is kevés volt, mert a rezsicsökkentés miatt nemigen volt érdeklődés az energiafogyasztás visszafogására. A magyar kormány késlekedett a fenntartható energiaforrások telepítésével valószínűleg azért, hogy fennmaradjon az igény az orosz földgázra. Az energiaválságon a MET földgázkereskedő cég is degeszre tömte a pénztárcáját. Ennek a Svájcban bejegyzett földgázkereskedő cégnek az igazgatótanácsi elnöke volt Lantos Csaba, a magyar kormány jelenlegi energiaügyi minisztere, aki korábban gyakran kényszerült arra, hogy cáfolja:

Orbán Viktor miniszterelnök a MET főrészvényese.

Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója, Kovács tábornok, korábban a MET biztonsági főnöke volt.

Otthon Felújítási program 2024: minden, amit tudni kell róla

0

Az otthon felújítási támogatás egy lehetőség azoknak a családoknak, akik nem képesek arra, hogy önerőből felújítsák az otthonukat.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint, 10 magyar emberből 8 végeztetne energiahatékonysági felújítást, ha ehhez támogatást kapna. A szövetség javaslata szerint nem visszatérítendő támogatást, hanem kamattámogatott hitelt kellene kidolgozni azért, hogy minél többen hozzá juthassanak a lehetőségekhez.

Az építő szövetség szerint a meglévő ingatlanok hatékonyságát célzó korszerűsítések egyenlő támogatást kellene, hogy kapjanak az újonnan épült épületekkel, ami azért is lenne érthető, mert az építési anyagok, purhabok, ragasztók építkezéshez, felújításhoz egyaránt ugyanannyiba kerülnek.

Milyen támogatásokra számíthatunk a lakásfelújításban 2024-ben?

A CSOK új és használt ingatlan megvásárlására és a meglévő otthon bővítésére vagy tetőtér beépítésére is felhasználható. Ha a lakásvásárlásra fordítható összeget ki kell egészíteni, akkor a fix 3 százalékos kamatozású CSOK hitel segíthet.

A CSOK hitel 10-15 millió forintot jelenthet a legalább 2 gyereket nevelő vagy vállaló családoknak. De ez a hitel csak a CSOK-kal vagy a Falusi CSOK-kal együtt igényelhető.

A Falusi CSOK támogatás vissza nem térítendő állami segítséget jelent 2024-től a családoknak.

Az igényelt támogatás igénybe vehető:

  • új építésű lakás megvásárlására, egylakásos épületben
  • használt ingatlan megvásárlására és korszerűsítésére, bővítésére
  • meglévő lakás vagy ház korszerűsítésére, bővítésére

A tervek szerint az új épületekre és a használtakra is azonos összeget szánnának. A Falusi CSOK csak azok számára elérhető, akik meghatározott településeken élnek azokon kívül nem.

A Falusi CSOK mellett a régebbi CSOK hitel is elérhető, de maximális összege elmarad az új CSOK  Pluszhoz képest. Előnye viszont, hogy élettársak és egyedülállók is igénybe tudják venni, ha legalább két gyereket nevelnek, sőt már egy gyermek vállalásával is igénybe vehető.

Mit tud a CSOK Plusz?

Ahol a Falusi CSOK nem elérhető ott a CSOK Plusz konstrukciót választhatják az otthonteremtők. Ez a támogatási forma nem egy vissza nem térítendő támogatás hanem egy támogatott lakáscélú hitel, amely fix 3 százalékos kamattal bír.

A Babaváró hitel

A Babaváró hitel is folytatódik ugyan, de megváltozott feltételekkel 2024-ben. Felhasználható lakásfelújításra, korszerűsítésre és bővítésre is, de akár használati tárgyak is megvásárolhatók belőle. Összege 11 millió forintra emelkedik 2024-től, de az életkorhoz kötött feltételek szigorodnak, a feleség nem lehet több 30 évesnél.

Összegezve 

Az otthon felújítási támogatások közül a  régi CSOK helyett a Falusi CSOK és a CSOK Plusz igényelhető lakás vagy ház vásárlására, felújításra, korszerűsítésre, bővítésre. Aki esetleg a feltételek hiánya miatt nem igényelheti ezeket a támogatásokat, annak a CSOK hitel igénybevétele ajánlható, mint megoldás a lakásfelújításra.

Az infláció csökkent, de…

5,5%-os inflációt mért a statisztikai hivatal decemberben novemberhez képest, és ez igen jó eredménynek számít, ha igaz. Csakhogy a maginfláció még mindig magas, és a 2023-as infláció összességében 17,6%-os volt tavaly. 

Leginkább a cukor ára emelkedett – 42,1%, a csokoládé és a kakaó 17,2%-kal lett drágább. Az élelmiszerek összességükben 25%-kal drágultak 2023-ban egy olyan országban, amely évszázadok óta exportál agrár termékeket! A háztartási energia 22%-kal drágult annak ellenére, hogy Putyin megígérte Orbán Viktornak nem sokkal az ukrajnai agresszió előtt, hogy “a baráti államok olcsóbban kapják a földgázt Oroszországból. ”Magyarország nem számít baráti államnak Moszkvában, mert szinte minden szankciót megszavaz Oroszország ellen miközben Orbán Viktort Putyin bábjának tartják Washingtonban és Brüsszelben.

A fogyasztói árak 2023-ban a nyugdíjas háztartásokban 18%-kal nőttek.

Mire elég a 6%-os nyugdíj emelés?

Orbán Viktor ezt büszkén jelentette be újra, de nagy kérdés, hogy a nyugdíjas társadalom kijut-e ezzel abból a gödörből ahova a tavalyi infláció taszította.

Az élelmiszerárak csökkenésnek indultak a statisztikai hivatal számításai szerint, de ez az állítás aligha felel meg a nyugdíjas társadalom tapasztalatainak.

Az energiaköltségek továbbra is magasak különösen, ha valaki átlépi az elég alacsonyan megszabott rezsivédelmi határt. Hírek szerint az Orbán kormány azt fontolgatja, hogy az önkormányzati és európai választások előtt jelenti be a rezsiköltségek csökkentését, hogy ellensúlyozza az életszínvonal visszaesést, melyet az egész magyar társadalom megérzett az infláció következtében. Kivéve persze Orbán Viktor rokonait, barátait és üzletfeleit, akik az inflációt ki tudták használni vagyonuk gyarapítására. Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett csekély 150 milliárd forinttal növelve vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje is bekerült a leggazdagabb ötven magyar közé csekély 75 milliárd forintos vagyonnal.

A kínos kontraszt a lojális elit és a lakosság többsége között persze nem nagyon derülhet ki hiszen a Rogán Tóni által vezényelt kormánypárti sajtó gondoskodik arról, hogy csak a hatalomnak kedves információk jussanak el a szavazók millióihoz.

Akik siralmas helyzetükben újra leszavazhatnak Orbán Viktorra, aki

“megmentette őket attól az inflációtól”,

melyet jórészt ő maga okozott.

A 2022-es választások 1500 milliárd forintos extra kiadását így szedte vissza Orbán Viktor, aki úgy gazdagodik, hogy közben fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsó előtti helyre került az Európai Unióban. Korrupció tekintetében ugyanígy állunk – ez az immár tizennegyedik éve tartó nemzeti együttműködési rendszer szánalmas mérlege.

Botka: kínai munkások jönnek Szegedre

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter harsány diadalként bejelentette: Szegeden épít elektromos autókat készítő gyárat a BYD. Botka László Szeged polgármestere már lényegesen halkabb hangon közölte először csongrádi, majd békési munkavállalókra számítanak, de a Fülöp-szigetek munkásainak is jut munka, ráadásként mára kiderült kínai munkásokra is számíthatunk.

Szeged baloldali polgármestere megerősítette, hogy a BYD – Build Your Dreams – építsd meg az álmaidat – kínai elektromos autógyárban dolgoznak majd kínai munkások is, elsősorban kiképzés lesz a feladatuk. Botka polgármester hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködik az Orbán kormánnyal a kínai autógyár támogatásában. Botka még szocialista politikusként korábban az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, de jelöltségét a baloldalon megfúrták. Azóta pártonkívüli, de szívósan ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse Szeged városát. Orbán Viktor épp emiatt más várost javasolt a kínaiaknak, de a BYD Szeged mellett döntött, mert a város földrajzi helyzete jól megfelel a kínaiak üzleti céljainak. Botka hangsúlyozta, hogy Debrecennel ellentétben Szegeden nem épül akkumulátorgyár. Ez ugyanis zavarná a település lakóit, mert veszélyeztetheti a környezetet.

A kínai elektromos autók meg akarják hódítani Európát és az egész világot

Míg Európa autógyárai sokáig kitartottak a benzin és dízel autók mellett, addig az USA-ban a Tesla és Kínában a BYD és még sok más gyár hozzálátott az elektromos autók fejlesztéséhez, és ebben ma már  lekörözik az európaiakat. A Tesla Berlin mellett épít autógyárat, a BYD Szegeden és másutt is Európában. A Tesla a drágább kategóriákban nyomul, a BYD teljes skálán készül rohamra az európai piacon. A legutóbbi vásáron Münchenben 6 új elektromos modellt mutattak be. A viszonylag olcsó elektromos autók terén a kínaiak verhetetlennek látszanak, ezért sok európai autógyár védővámokat sürget. A Tesla és a BYD ezért is épít gyárakat az Európai Unión belül. Peking ezenkívül arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy amennyiben korlátozzák a kínai elektromos autók eladását az Európai Unióban, akkor számíthatnak hasonló diszkriminációra Kínában is márpedig évek óta a kínai a világ legnagyobb autós piaca. A Volkswagen évek óta több autót ad el Kínában mint otthon. A Volkswagen főnöke nemrég elismerte, hogy a neves cég versenyképtelenné vált a globális piacon.

Az európai autóipar végzetesen lemaradhat az amerikai és a kínai vetélytársak mögött az elektromos autók világpiacán. Ennek egyik fő oka az, hogy a digitális fejlesztésben Európa elmarad Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött márpedig az elektromos autók esetében különösen fontos a digitális technológia, amely a BYD révén megérkezik Szegedre is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!