Hasznos

Német-kínai autós együttműködés Magyarországon

3 milliárd eurós összértékű új kínai beruházás várható Magyarországon – büszkélkedett Pekingben a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter elmondta, hogy olyan kínai óriások építenének akkumulátor gyárakat, melyek már egyeztettek német autógyárakkal.

Korábban Debrecenben kiderült, hogy a BMW használja majd fel azokat a kínai akkumulátorokat, melyeket egy új kínai cég készít majd a Hajdúság fővárosában.

A helyi lakosság már eddig is tiltakozott, mert az akkumulátor gyártás rendkívül vízigényes és környezetszennyező folyamat. Mind a kínai cégek mind a magyar kormány igyekszik megnyugtatni a kedélyeket: lesz elegendő víz a helyi lakosságnak. Ebből a célból a kormány nagyszabású vízszabályozási tervet fogadott el.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Unió tagállamainak többsége amellett van, hogy lazítani és nem erősíteni kellene a kapcsolatokat Kínával, amely máris nagy szerepet játszik Európában, ahol az unió első számú gazdasági partnere. Ugyanez a helyzet Németország esetében is. Ezért Olaf Scholz német kancellár – Biden amerikai elnök intésének ellenére – felkereste Pekinget Putyin ukrajnai agressziója után is. Hamarosan közös német-kínai kormányülést tartanak Berlinben. Macron francia elnök épp Pekingben közölte: Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa.

Az Európai Unióban vita folyik a Kína politikáról hiszen az Egyesült Államok sürgeti a kapcsolatok lazítását Pekinggel. Litvánia ezt már meg is kezdte: felértékelte a kapcsolatait Tajvannal, ez pedig vörös posztó Pekingben. Hálából a tajvaniak jelezték: európai chip gyárukat lehet, hogy Litvániába telepítik. Jelenleg Tajvan gyártja a legkorszerűbb chipeket a világon , ezért egy ilyen gyár befektetés a jövőbe.

A magyar kormány viszont a nagy német autógyárak útmutatásait követi: ők azért akarnak Magyarországon együttműködni inkább a kínaiakkal mint otthon, mert tartanak tőle, hogy a kormányon levő zöldek előbb vagy utóbb szankciókat hozhatnak a kínaiakkal szemben. Magyarországon ilyesmitől nem kell tartani hiszen Orbán Viktor számára egyre fontosabb Kína. Nem jön ugyanis a pénz Brüsszelből, és a magyar miniszterelnök gyakran beszél arról, hogy “akkor majd adnak a kínaiak.” Ez bizonyára így is van, de minden kölcsönön ott fityeg az árcédula is. Igaz viszont, hogy ezt egyáltalán nem siet elismerni egyik fél sem…

Mire jó a személyi kölcsön valójában: 3 helyzet, amikor érdemes lehet felvenni

0

Egy hitel felvétele minden esetben megfontolt döntést igényel, hiszen a kapott összeg fejében hosszú távra vállalunk pénzügyi kötelezettséget. A kölcsönök ugyanakkor sok esetben hasznos segítséget jelenthetnek szükséghelyzetben, egy hirtelen felmerült, nagyobb összegű kiadás esetén ugyanúgy, mint egy lakásfelújítás, esetleg egy gépkocsivásárlás alkalmával.

Mostani bejegyzésünkben 3 olyan élethelyzetet mutatunk be, amikor érdemes lehet megfontolni a személyi kölcsön igénylését. Előtte pedig nagy vonalakban megnézzük, hogy kik és milyen feltételek mellett lehetnek jogosultak ennek igénybevételére.

Kik igényelhetnek személyi kölcsönt? Milyen feltételek mellett?

A személyi kölcsön és a jelzáloghitel közötti alapvető különbség, hogy előbbi esetében nem biztosítunk fedezetet a kapott összegért cserébe, ezért a pénzintézetek is szigorúbb feltételeket támaszthatnak a hitelbírálat során. Ilyen az előírt minimális életkor – egyes pénzintézetek szabályai akár a 25. életév betöltését is megkövetelhetik, szemben a fedezettel rendelkező kölcsönökkel, ahol jellemző a 18 éves alsó korhatár.

A munkaviszony megléte szintén alapvető elvárás, hiszen a bank csak fizetőképes ügyféllel fog szerződni. A legtöbb esetben az elmúlt 3 hónapot vizsgálják, ugyanakkor előfordulhat, hogy fél vagy akár egy év folyamatos jogviszony igazolását is elvárja a bank.

A fedezet nélküli személyi kölcsön esetében kiemelt jelentőséggel bír a jövedelem mértéke, hiszen ehhez viszonyítva állapítják meg a legmagasabb felvehető összeget. A minimálisan elvárt összeg bankonként eltérő, a legalább nettó 65 ezer forintos jövedelemre ugyanúgy találhatunk példát, mint a minimum nettó 120 ezer forintosra. Ezen túl pedig úgymond negatív feltétel, hogy az igénylő ne szerepeljen a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nyilvántartásában.

Mikor lehet jó megoldás a személyi kölcsön?

A személyi kölcsön szabadon felhasználható, az igényléshez pedig nemcsak fedezetre, hanem akár kezes vagy adóstárs bevonására sincs szükség. Nézzünk is meg néhány élethelyzetet, amikor hasznos segítség lehet!

Sürgős orvosi beavatkozás finanszírozása

Ha gyorsan van szükségünk orvosi segítségre, sok esetben csak a magánegészségügy jelentheti a megoldást. Ugyanakkor a magánszektorban már egy konzultációnak is komoly ára lehet, nem is beszélve az egyes vizsgálatokról vagy műtétekről. Ha nincsen elegendő félretett pénzünk valamilyen halaszthatatlan beavatkozás finanszírozására, akkor egy személyi kölcsön a legtöbbször segítséget jelenthet ilyen helyzetekben.

Otthonfelújítás vagy korszerűsítés

Az elmúlt évek egyik slágertémája volt az otthonfelújítási támogatás, amelynek keretében az igénylő családok legfeljebb 3 millió forint összegig visszaigényelhették a lakásfelújításra fordított kiadásaikat. A támogatás megszűnésével a személyi kölcsön felvétele jó alternatívát, akár még megtérülő beruházást is jelenthet ilyen helyzetekben, például, ha egy komolyabb korszerűsítésre fordítjuk azt.

Adósságrendezés

A kölcsönök, az áruhitelek vagy a hitelkártyák számos helyzetben és különböző igényekre jelenthetnek hasznos segítséget, ugyanakkor minden felvett összeget egy idő után vissza is kell fizetni. Elképzelhető azonban, hogy ekkor sokkal rosszabb feltételekkel törlesztünk, mint a piacon aktuálisan elérhető konstrukciók keretében tehetnénk. A hitelkiváltó, vagy más elnevezéssel adósságrendező hitelek lényege, hogy meglévő egy, vagy több hitelünket válhatjuk fel egy kedvezőbb megoldással, jellemzően alacsonyabb kamatozású vagy hosszabb futamidejű kölcsönnel.

Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője az K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.

AZ ORBÁNI INFLÁCIÓ ÉS AZ ELLENZÉK

Nem kérdés, hogy ma az elszabadult infláció az ország legnagyobb gondja. Az, hogy az inflációt háborús meg szankciós inflációnak nevezi, az Orbán-kormány vitathatatlanul egyik legarcátlanabb propagandahúzása.

Igaz persze, a nagy háborúk rendszeresen torkollnak hiperinflációba, amikor a hatalmas hadikiadásokat fedezetlen pénzkibocsátással fedezik: ezt élték át az európaiak, köztük a magyarok mindkét világháború után. Nyilván ezért vette elő a Fidesz propagandaapparátusa ezt az állítást, hogy elhitesse az emberekkel: nem a kormány felelős az inflációért.

Pedig a közgazdászok régóta mondják: az infláció nem maga jön, az inflációt az állam csinálja, amikor sokkal többet költ, mint amit a bevételei lehetővé tesznek.

Magyarország esetében viszont a háború nem lehet az infláció okozója, hiszen a magyar állam nem költ Ukrajna támogatására, az ukrán menekültek átutazása nem jár jelentősebb költséggel, mint mondjuk egy Vodafone – vagy repülőtér – vásárlás.

Az egyik, az orbáni kormányzás – de úgy is mondhatnánk: Orbán-Matolcsy-féle kormányzás, hiszen a 2010-es induláskor még Matolcsy György rúgta be az unortodox gazdaságpolitika motorját, és az Orbán-kormányok mindmáig azt követik, amit ő akkor helyesnek tartott – növekedés-erőltető jellege, képszerű kifejezéssel a gazdaság túlfűtése. Ezt szolgálta a forint folyamatos gyengítése is. A másik, ami a már a 2010-es évek harmadik harmadában felgyorsult infláció hirtelen megugrását okozta 2022-től, az a fogyasztói kereslet egyszeri megnövekedése volt a költségvetésből bőkezűen nyújtott ajándékokkal a választási kampányban.

Az ellenzéki politikusok nem szeretnek erre emlékeztetni, hiszen annak idején egyáltalán nem figyelmeztettek ezeknek a lépéseknek a várható inflációs hatására, egyáltalán nem kifogásolták azokat.

Orbán az év elején feltehetően azért mondta, hogy „utasítja a pénzügyminisztert és felkéri a jegybankelnököt”, hogy érjék el, hogy az év végére egyszámjegyű legyen az infláció, mert azt mondták neki a szakértői, hogy az év végére az magától is leesik ennyire. Azt is megmondhatták neki, hogy

a hat-nyolc termékre előírt „ársapka” semmit nem jelent az infláció mérséklése szempontjából,

az ársapkákat azért találták ki, hogy olyan benyomást keltsenek, hogy a kormány mégis csak tesz valamit, segít az embereknek.

A dolog szemlátomást működik, még az MSZP is az ársapkák fenntartása, sőt kiszélesítése mellett foglal állást. Ugyanezt a célt szolgálja a kormány újabb vicce a kötelező akciózásról (egyes termékek árának átmeneti leszállításáról) a boltokban, aminek nyilván semmilyen hatása nem lesz az inflációra, a bolthálózatok ma is akcióznak annyit, amennyit a kormány most előír.

A többi ellenzéki párt nem helyesel hangosan az ársapkázáshoz, sőt a Momentum és a Jobbik az ársapkák megszüntetését szorgalmazza. Eddig ez rendben is volna. De mit javasolnak helyette? A legelterjedtebb javaslat az áfa csökkentése: elsősorban az „alapvető élelmiszerek” áfájának radikális, 5 százalékra vagy akár átmenetileg 0-ra való csökkentését szorgalmazzák (a Jobbik a gyermekápolási cikkekre is mondja ezt, a DK pedig az üzemanyagokra, hogy újra 500 forint alákerüljön az üzemanyagár).

Nem leszek vele népszerű – sosem voltam –, de ki kell mondanom: ezek helytelen követelések, nem alkalmasak az infláció letörésére.

Először is, rossz az „alapvető élelmiszer” fogalom, mert vannak élelmiszerek, és vannak nem élelmiszerek a fogyasztási cikkek között. Ezek nagyjából elhatárolhatók, de hogy mi „alapvető”, arra nincs objektív mérce. Mondjuk a párizsi és a tej alapvető, a pezsgő és a kaviár talán nem, de a kettő között rengeteg élelmiszerféle van. A tej alapvető, de a desszertjoghurt már nem? A párizsi és a disznósajt alapvető, de a gépsonka és a téliszalámi nem? A kenyér alapvető, de a kakaós csiga nem? A trappista sajt alapvető, de a Boursin és a Roquefort nem? És a kettő között az ementáli? A sertéscomb alapvető, de a bélszín nem? Ez megoldhatatlan, és ezért csak élelmiszerek és nem-élelmiszerek közötti különbségtételnek van értelme, az „alapvető” a populista demagógia kifejezése.

Másodszor, szerintem

nem helyes az áfacsökkentés követelése.

Áfát emelni könnyű, azt a kereskedelem igyekszik tovább hárítani a fogyasztóra, amennyire ezt a kereslet lehetővé teszi. Az áfacsökkentésnél azonban bizonytalan, hogy milyen részét engedi át a kereskedelem a fogyasztónak. Egyszerű, homogén termék esetében, mint az üzemanyag, ez nyomon követhető, elő is írható, de az élelmiszereknél, ami termékek ezreit jelenti sok-sok boltban, ez nem ellenőrizhető: a költségvetés minden bizonnyal többet veszít, mint amennyit a fogyasztók nyernek. Ez volt a magyar tapasztalat, amikor a 2006-os választás előtt a Gyurcsány-kormány 5 százalékkal csökkentette az általános áfa-kulcsot, amit én akkor is helytelenítettem, de ez volt a német tapasztalat is a koronavírus-válság elején, amikor átmenetileg csökkentették az általános áfa-kulcsot.

A magas áfa-kulcs ma nem nélkülözhető, mert az adórendszer ma sokat szed be az áfából és keveset a jövedelemadókból, és ha az áfát csökkentenék, a jövedelemadókat kellene emelni, amit a Fidesz nem akar.

Az ellenzékiek viszont, akik áfa-csökkentést követelnek, nem beszélnek arról, hogy akkor viszont jövedelemadókat kellene emelni. (Szerintem egyébként helyes lenne többet beszedni jövedelemadókból és kevesebbet áfából, de ezt senki nem mondja ki az ellenzékben.)

Arra szoktak hivatkozni, hogy a költségvetésben bőven van pénz, csak akarat kérdése az áfa csökkentése. Nem igaz, a költségvetésben sehol és soha nincs bőven pénz (kivéve az olaj- és gázexportőr közel-keleti stb. országokat). Ha az infláció miatt emelkednek az áfabevételek, akkor az infláció miatt a költségvetés terhei is növekednek, drágul az egészségügy, az oktatás, drágulnak az önkormányzatok szolgáltatásai és minden egyéb. Valamennyit nyer az infláción a kormány, de nem olyan sokat, mint azt az ellenzékiek sugallják.

Az egészen más kérdés, hogy az Orbán-kormány rengeteg olyasmire költ tíz- és százmilliárdokat, amire nem kellene, viszont rengeteg olyasmire nem költ (nem eleget), amire kellene (többet kellene).

Az, hogy van pénz bőven, felelőtlen állítás. Akkor is az lenne, ha jönne az EU-pénz, hiszen az – nagyon helyesen – fejlesztésekre jön, és nem a folyó költségvetés finanszírozására. (Pedagógusbérekre sem lenne szabad EU-pénzt adni, azokat a tagállam saját költségvetéséből kell fizetni.)

Az infláció csökkentésére nem is helyes az áfa csökkentését javasolni. Elvégre mi is az infláció?

Az infláció az összkereslet és összkínálat között kialakult megnövekedett különbség jelzése.

Ennek csökkentésére csak az összkereslet csökkentése alkalmas. Minden gazdasági stabilizáció így történik, erről szólt a Bokros-csomag is, a lengyelországi Balcerowicz-terv is, amelyek mára a sikeres stabilizáció klasszikus példái lettek, és erről szólt a Gyurcsány-kormány áfaemelése is 2006-ban, a megnyert választás után. Nemcsak az árstop és a kötelező akciók nem alkalmasak erre, de az áfacsökkentés sem, mert nem szűkíti, hanem bővíti az összkereslet és összkínálat közötti rést. Sajnálom, de ez áfacsökkentés követelését kifejezetten ártalmasnak, felelőtlennek tartom, nem az infláció csökkentéséhez, hanem tartóssá válásához vezetne.

Ráadásul ez nemcsak az áfacsökkentésre vonatkozik. Mondok még durvábbat is. Nem helyes azt követelni, hogy az inflációt ellensúlyozandó olyan mértékben emeljék a nyugdíjakat, hogy a nyugdíjasok ne veszítsenek semmit.

Ha az infláció visszaszorítását tekintjük első számú prioritásnak, akkor tudomásul kell venni, hogy átmenetileg a fogyasztói összkereslet minden szegmensének valamelyest csökkennie kell, így a nyugdíjak reálértékének is.

Kifejezetten ártalmasnak tartom az olyan ötleteket, hogy visszamenőleges kompenzációt adjanak a nyugdíjak tavalyi értékvesztése miatt, vagy hogy minden nyugdíjas, vagy akár minden, a medián alatti nyugdíjat élvező kapjon egyszeri, egyösszegű kiegészítést. Arra emlékeztetek, hogy

a sikeres lengyelországi stabilizáció idején, amikor még állami bérszabályozás volt, az volt az induló szabály, hogy a béreket csak az infláció 30 százalékával szabad emelni, és azután, amikor a helyzet javult, ezt a kulcsszámot fokozatosan emelték. Ilyen módon lehetett megszabadulni egy háromszámjegyű inflációtól. A mi helyzetünk nem ennyire súlyos, ezért a gyógyszernek sem kell ennyire keserűnek lennie, de

az infláció letöréséhez nem vezet más út, mint az összkereslet csökkentése.

Szomorú, hogy erről nemcsak a Fidesz nem beszél, de az ellenzék sem. Nemcsak a Fidesz nem tekinti felnőttnek a választókat, de az ellenzék is azzal áltatja őket, hogy minden csak akarat kérdése. Pedig nem az.

Surányi: a betétesek pénzét 100 ezer euró fölött is garantálni kellene

A bankbetét tulajdonosa bízik a bankban illetve a bankfelügyeletben, hogy ha a bank csődbe megy, akkor ezért ő semmiképp sem felelős.

A csőd esetében őt mindenképp kárpótolni kell a bankbetétek tulajdonosait – ellentétben a részvényesekkel és a kötvények tulajdonosaival, akik kockázatot vállaltak azzal, hogy a pénzüket oda hozták, és megvolt a lehetőségük arra, hogy megfelelően informálódjanak a bank állapotáról -mondta Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke  a bankválságról szóló előadásában  a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében.

Elsősorban az amerikai és a svájci  példákon mutatta ki, hogy a betét tulajdonosokat mindenütt 100%-ig kárpótolták függetlenül attól, hogy volt-e törvényes plafon vagy sem.

Surányi szerint az Európai Uniónak is követnie kellene az amerikai és a svájci példát. Annál is inkább, mert a jegybankok is felelősek a bankválságokért, hiszen abba az illúzióba ringatták a piacot, hogy mindörökké marad az alacsony kamat. Amikor megindult a kamatláb emelése, akkor bele volt a rendszerbe kódolva a bankcsődök lehetősége. Annál is inkább, mert az Egyesült Államokban Trump idejében felpuhult a bankfelügyelet ellenőrzési rendszere. Most ott is szigorítás várható.

A Crédit Suisse válság nem az amerikai bankválság sorozathoz kapcsolódik hiszen Svájc második legnagyobb bankja már hosszú évek óta küzdött problémákkal.

Azért is fordult közel-keleti támogatókhoz: Szaúd Arábia és Katar be is szállt, de 10% fölé nem emelhették részesedésüket a svájci törvények miatt. Így aztán a Crédit Suisse a csőd szélére került, melyet a svájci jegybank 50 milliárd frankos támogatása sem húzott ki a pácból. Ezért döntöttek egyetlen hétvégén arról, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS megveszi a Credit Suisse-t. Ezzel megsértették a svájci banktörvényt viszont megmentették a svájci bankrendszert, melynek hírnevét így is megtépázta a második legnagyobb bank mélyrepülése.

Miért nem inog a magyar bankrendszer?

2008-ban az amerikai bankválságot épp az robbantotta ki, hogy a Lehman Brothers pénzintézetet úgy hagyták csődbe menni, hogy nem kárpótolták a betétek tulajdonosait. Ez bankpánikot idézett elő. Ez a bankválság átjött az óceánon, és csaknem bedöntötte a görög gazdaságot.

A magyar gazdaság is csak hatalmas IMF támogatással úszta meg a válságot.

Fenyeget-e most hasonló helyzet? Surányi György szerint nem, mert Európában nem puhult fel az ellenőrzés. Magyarországon egyelőre olyan nagy a likviditás, hogy minden szereplő megtalálja a számítását kivéve a betétek tulajdonosait, akik minimális kamatot kapnak miközben az infláció 25% fölött van.

A Nemzeti Bank több mint 1000 milliárd forintos veszteséggel zárja majd az idei évet, de ezt nem biztos, hogy fel kell vállalnia a költségvetésnek, mert az uniós szabályozás jelentős mértékben enyhült ezen a téren.

Kínai pénz?

Ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, és ha nem fordulunk a Nemzetközi Valutaalaphoz, akkor majd jön pénz Kínából – szokta mondogatni Orbán Viktor, aki nemrégiben fogadta a Karmelita kolostorban az egyik legnagyobb kínai bank elnökét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a világ legnagyobb bankjai immár kínaiak míg nem is régen még amerikaiak, svájciak, japánok vagy németek voltak.

Kína érdekelt abban, hogy finanszírozzon egy NATO és EU tagállamot – hangsúlyozta Surányi György, de hangsúlyozta: közben a kínaiak nagyon is jól járnak hiszen a külföldi befektetők számára előnyös a magas kamatláb, az infláció viszont nem érinti őket. A kínaiak a JP Morgan közvetítésével finanszírozták a Vodafone megvásárlását, amely Orbán Viktor egyik kedvenc programja volt, mert a miniszterelnök ezen a kulcsfontosságú területen is növelni kívánta a befolyását.

Pekingnek jól jön egy olyan NATO és uniós tagállam, mely lobbizik az érdekében Brüsszelben illetve Washingtonban. Igaz persze, hogy manapság Orbán Viktor lobby ereje nem túlságosan nagy, mert

a magyar miniszterelnök kezd olyan kategóriába kerülni Brüsszelben és Washingtonban mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl.

Kamuzik a kormány az uniós agrárpályázatokról

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bajusz alatti félmosollyal a legutóbbi Kormányinfón cinikusan azt mondta, hogy bár az én szavahihetőségemre „márványpalotát építene”, de azért kételkedik abban, hogy léteznek-e olyan magyar gazdák, akik tőlem kérnek segítséget az uniós agrárpályázatok elmaradása miatt.

Hát, kedves fideszesek, néha ideje lenne kibújni a Karmelitát körülvevő kordonok mögül. Tudniillik múlt heti sajtótájékoztatómon a nyírségi Esély Körök – és a velük kapcsolatban lévő helyi gazdák – megkeresése alapján arra hívtam fel a figyelmet: bár zavartalanul rendelkezésre állnak az agrárfejlesztési pénzek, a kormány mégis sunnyog a pályázati kiírásokkal. Ennek oka feltehetően az, hogy a nyomasztó költségvetési hiány miatt nem akarnak egyelőre súlyos önrész-kifizetésekbe bocsátkozni.

A Kormányinfón elhangzott miniszteri kijelentés szerint ez nem igaz, hiszen minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló. Meg kell állapítanom, hogy Gulyás miniszter úr stand-up komikusnak még mindig egészen kiváló, sajnálom is, hogy azokat a blőd hazugságokat neki kell rendszeresen elmondania, amit a NER propaganda-gyárában összetákolnak. Sokkal többre hivatott ennél. Gulyás miniszter úr azonban hiába próbált “vicceskedni”, kanyargós szavaival ugyanis egyetlen korábbi állításomat sem cáfolta meg – hiszen nem is tudja -, ami tulajdonképpen felér egy beismeréssel is.

A kancelláriaminiszter a Kormányinfón megerősítette, hogy az agrárforrások akadálytalanul érkeznek Magyarországra, azokat valóban nem érinti a kohéziós források kapcsán fennálló jogállamisági vita.

(Legalább ennyivel beljebb vagyunk, korábban ebben sem voltak ennyire tényszerűek és egyenesek kormányzati oldalon)

Gulyás hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány „a nemzeti kiegészítés lehető legmagasabb szintjét határozta meg ebben a hét évben”, ezek a források a költségvetésben biztosítottak és ezt évről-évre ki is fizetik; ez összegszerűségben 600-700 milliárdos állami költségvetési hozzájárulást jelent, pontosabban jelentene évente. Gulyás úr azonban szükségtelenül terel:

senki nem vonta kétségbe, hogy a kormány vállalást tett az állami önrész kifizetésére és nagyon szép dolog, hogy a lehető legmagasabb szintet határozták meg ezzel kapcsolatban, a probléma kérem szépen ott van, hogy mindez egyelőre leginkább csak papíron létezik.

A területalapú támogatások természetesen érkeznek és el is jutnak az érintettekhez, viszont a tavaly november elején jóváhagyásra került stratégiai terv alapján elindítható pályázatok továbbra sincsenek kiírva, az elvétve található – még nyílt – agrárpályázatok mindegyike még az előző költségvetési ciklusra vonatkozik.

Teszem hozzá: van olyan gazda is (tényleg van, kedves Gergely), aki arról panaszkodott nekem, hogy még egy tavaly júniusban beadott, előző ciklusos pályázatát sem bírálta el a magyar állam, így pedig vészesen kezd kifutni a határidőből. A legszebb, hogy Gulyás miniszter úr kamu terelése ide vagy oda, de legutóbb épp a kormány egyik illetékese ismerte el egy kecskeméti konferencián, hogy idén már nem biztos, hogy lesznek új fejlesztési pályázatok. Paff.

A Fidesz tizenhárom éve kormányoz teljhatalmú felhatalmazással, ráadásul jóideje érdemi kontroll nélküli vészhelyzeti-rendeleti módszerekkel. Bármit megtehetnek.

Még az sem lenne luxus a számukra, hogy egyszer őszinték legyenek és ne az előre kitalált buta hazugságokat mantrázzák.

Lehet persze továbbra is brüsszelezni, dollározni, nemváltoztató óvodásokkal vagy piréz békaemberekkel ijesztgetni, de ez a kamu-világ egyszer kiürül. Előbb vagy utóbb, de végleg kiürül és rároskad az építészeire. Mert egy nagybevásárlás nem holmi messzi bürokraták miatt tesz anyagi rokkanttá magyar családokat, ahogyan a nyírségi gazdáknak sem elég kormányzati hitvallásról hadoválni, amikor hiába nyitják meg az uniós pályázatokat tartalmazó állami portált.

Lehet etetni a tömegeket, de hazugságokkal nem laknak jól az emberek.

Miben más egy bankfüggetlen POS terminál? 

0

Ki ne érzékelné vásárlásai során, hogy drasztikusan nőtt a bankkártyás fizetések aránya. Egy bankfüggetlen POS terminál ma már elengedhetetlen bármilyen vállalkozás működtetésénél.

A történet ott kezdődött (váltott komolyabban sebességet), amikor módosították a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt és minden online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak 2021-től már biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét.

MNB pénzforgalmi adatai

A változást jól mutatják az MNB adatai is, hiszen a bankkártyás forgalom 2020 vége óta dinamikusan növekszik, sőt megtörtént a komoly váltás is: többet költünk bankkártyával, mint amennyi készpénzt felveszünk az ATM berendezésekből.

Az MNB statisztikái szerint 2022 második negyedévében a fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma 147 ezer volt, az elfogadóhelyeken üzemelő POS-termináloké pedig 230 ezer felett alakult. Ha kimész a budapesti piacra, már a zöldségesnél is tudsz bankkártyával fizetni.

De impozáns fejlődést láthatsz a bankkártyás fizetésre lehetőséget biztosító weboldalak számánál is. Míg 2019. decemberében közel 13 ezer weboldalon lehetett bankkártyával fizetni, 2022 második negyedévére már közel 40 ezer internetes elfogadóhely volt.

Ha már statisztika, akkor nem maradhat ki a – főleg a fiatalok körében népszerű – mobilos fizetés sem. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma meghaladta az 1,7 milliót. Az ilyen módon lebonyolított vásárlási tranzakciók darabszáma 77, értéke pedig 101 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez a kör érezhetően többet is költ.

Miért jobb a bankfüggetlen POS terminál?

Ma már számtalan bank ajánlata közül választhatsz, ha bankkártya terminált állítanál munkába. Azonban a választásnál tudnod kell, hogy azt csak ugyan annál a banknál vezetett számláddal együtt tudod majd használni. Emellett a bankok gyakran azt is megszabják, hogy mekkora minimum forgalommal kell rendelkezned, különben nem is kötnek veled szerződést. Azért persze a választás során a költségekkel is érdemes foglalkoznod.

De léteznek bankfüggetlen POS terminálok is, így már a meglévő bankszámládat minden gond nélkül használhatod és megkeresheted a céged számára leginkább megfelelő ajánlatot. A bankfüggetlen POS terminálok is képesek kezelni az összes népszerű bankkártya típust (MasterCard, Maestro, Visa, Visa Electron) és ugyanúgy használhatók velük a SZÉP Kártyák és az Egészségpénztári kártyák is. Tehát nem kell kompromisszumokat kötnöd, teljes körű elektronikus fizetési megoldást tudsz biztosítani a vevőidnek. Ezért is elsődleges szempont sok vállalkozó számára a bankfüggetlen POS terminál.

Európa legnagyobb fizetési szolgáltatóival dolgoznak együtt, de nem gond olyan vevő kiszolgálása sem, aki ApplePay vagy GooglePay rendszert használ. A Novopayment kártyaelfogadó POS terminálok igénylésével és használatával az ügyfélelégedettségi mutatóidat is növelheted. Rendkívül könnyen beüzemelhetők, hiszen a készülék áram alá helyezését követően máris fogadhatod az ügyfeleid által használt kártyás fizetéseket.

Statisztika forrás:
https://statisztika.mnb.hu/sw/static/file/Penzforgalmi_tablakeszlet_tajekoztato_20230316.pdf
https://fintechzone.hu/5-elektronikus-fizetesi-javaslat-kereskedoknek-2023-ra/

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke  épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

Ujhelyi: az Unió adna pénzt agrárfejlesztésre, de a magyar kormány visszatartja a pályázatokat!

Rendelkezésre állnak a magyar agrárvállalkozások fejlesztésére szánt uniós források, azonban a magyar kormány jóideje mégsem írt ki a 2021-2027-es támogatási ciklusra vonatkozó pályázatot – jelentette ki strasbourgi online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István EP-képviselő.

A szociáldemokrata politikus szerint ennek oka, hogy a Fidesz-kormány politikája miatt elképesztő hiány van a magyar költségvetésben és ezért nem tudják, illetve nem akarják biztosítani a szükséges társfinanszírozást az uniós pályázatokhoz. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány hazudik, amikor ebben is Brüsszelre mutogat, hiszen valójában az uniós támogatás rendelkezésre áll, csak a magyar kormány egyelőre spórolásból visszatartja a fejlesztési programot.

A sajtótájékoztatón elmondta: a közös agrárpolitikai programból minden hétéves költségvetésben óriási pénzek érkeznek Magyarországra is, ebből fizetik az agrárberuházások és fejlesztések költségeit, valamint a területalapú támogatásokat. Ujhelyi szerint utóbbit ki is fizeti a magyar kormány, előbbiek pályázatait azonban hónapok óta nem írják ki, ami „fájdalmasan hiányzik” az agrár szektorból. Az EP-képviselő a nyírségi Esély Körökre hivatkozva elmondta, hogy számos gazdától kapott megkeresést és panaszt, amiért a pályázatok kiírásának hiánya miatt nem tudnak tervezni és fejleszteni. Ujhelyi azt is hangsúlyozta:

az Európai Bizottság illetékeseitől megerősítést kapott azzal kapcsolatban, hogy a hivatkozott agrárpolitikai pályázatok kiírásának, a programok elindításának és a számlák befogadásának nincs semmilyen egyéb brüsszeli feltétele, a pénzeket a jogállamisági vita miatti befagyasztások sem érintik.

„A kormány hazugságokkal nem tudja a magyar agrárium jövőjét biztosítani. Ha szükséges, magyar EP-képviselőként kész vagyok közvetíteni az ágazat munkaadói, a kormány és az Európai Bizottság között, hogy mielőbb forráshoz juthassanak az érintettek” – fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve, hogy a mai napon írásbeli kérdéssel fordult mind a magyar kormány, mind pedig az Európai Bizottság területért felelős vezetőjéhez annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön: 2023-ban miért nem indultak még el a 2021-2027-es időszakra vonatkozó pályázati kiírások. A politikus rámutatott, hogy az Európai Unió még tavaly novemberben fogadta el a fideszes szaktárca közel 3400 milliárd forint értékű stratégiai tervét, ennek lehívását azonban az Orbán-kormány jelenleg egyelőre láthatóan nem segíti, sőt, inkább blokkolja.

Surányi: a magas infláció miatt megszorítás kell

A Nemzeti Bank ex elnöke szerint az Orbán kormány is felismerte hogy megszorításra volt szükség és már a múlt nyáron nagy megszorítást hajtott végre. Ennek összege elérte a GDP 5%-át. 830 milliárd forint értékben emelte az adókat és a rezsiköltségeket, elhalasztottak 2200 milliárd forint értékű beruházást.

Tavaly ősszel megindult a reálkereset csökkenése vagyis az infláció elvitte a bérek és nyugdíjak növekedését. Az infláció továbbra sem csökken jelentősen: az elmúlt hónapban is 25% fölött volt. Ez messze meghaladja az uniós átlagot. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható gyors növekedéshez térjen vissza, helyre kellene állítani az egyensúlyt – hangsúlyozta Surányi György, aki a Momentum Holnap Magyarországa tervének vitáján vett részt. A Nemzeti Bank ex vezetője, akinek nagy szerepe volt a Bokros csomag kidolgozásában és végrehajtásában a kilencvenes években, most arról beszélt mivel Magyarországon kiugróan magas az infláció és kiugróan magas a folyó fizetési mérleg hiánya, ezért “nálunk kell a legkellemetlenebb kiigazító intézkedéseket bevezetni”.

Az egyensúly helyreállítása “komoly megszorítás nélkül nem megy.”

Észszerűség kontra népszerűség

Orbán Viktor a bírálatokkal szemben azzal védelmezte a rezsicsökkentést, hogy az “lehet, hogy közgazdaságilag nem racionális, de szociális szempontból szükséges a társadalom stabilitása szempontjából.”

A tavaly tavaszi választások Orbánt igazolták: nagy fölénnyel győztek.

Azután úgy hajtottak végre megszorító csomagot, hogy azt – lányos zavarukban – elfelejtették bejelenteni. Tanultak ugyanis a Bokros csomag fogadtatásából. A megszorító csomag sehol sem népszerű, de olyan országban, ahol a lakosság többségének a jövedelme nem éri el az európai szegénységi küszöböt, felér egy politikai katasztrófával. Ezért most Orbán kettős gazdaságpolitikát folytat: miközben a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, és ezzel fokozza az inflációt, a nemzeti bank magasan tartja a kamatlábat, hogy megvédje a forintot. A külföldi befektetők számára vonzó a 18%-os kamatláb, amely persze megdrágítja a külföldi hiteleket, és növeli a magyar állam kamatfizetési kötelezettségeit.

A nettó kamat teher a GDP 3,5%-a lehet jövőre – hangsúlyozta Surányi György.

Mindeközben az államnak csinos bevételei származnak az inflációból hiszen az áfa 27%-os. A lakosság életszínvonala csökken, de a választások még messze vannak. Orbán előre menekül miközben rámutathat arra: az ellenzék új Bokros csomagot készít elő. Amíg nincs reális alternatívája az ellenzéknek Orbán Viktor nem ortodox gazdaságpolitikájával szemben addig a magyar miniszterelnök nyugodtan üldögélhet a székében. Ha a liberális alternatíva egy megszorító csomag, akkor Orbán Viktornak aligha kell attól tartania, hogy a választói elfordulnak tőle hiszen ők épp azért szavaztak rá, hogy ettől megvédje őket.

Csillag: Orbán nem számít az uniós milliárdokra ebben a ciklusban

Az Orbán kormány maffia módszerekkel akar kiszorítani két német építőipari céget Magyarországról – írta meg nemrégiben a Der Spiegel.

A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement levelet kapott egy, az Orbán kormányhoz közelálló vállalkozótól, hogy szívesen beszállna a két német cég magyarországi vegyes vállalatába a Duna-Dráva Cement Kft-be. Minthogy a németek nemet mondtak, az Orbán kormány több rendelettel is megnehezítette a Duna-Dráva Cement Kft. életét olyannyira, hogy a cég veszteségessé vált. Egy kereszténydemokrata (CDU)/ képviselőhöz fordultak Németországban, aki a Der Spiegelnek beszélt az Orbán kormány maffia módszereiről.

Eddig német cégeket az Orbán kormány megkímélte, mert Merkel kancellárral volt egy megállapodása Orbán Viktornak, és ezt a magyar miniszterelnök be is tartotta, mert tudta, hogy hatalma jelentős részben a német kancellártól függ.

Olaf Scholz kancellárral is megpróbált megállapodni Orbán Viktor, de szemmel láthatóan sikertelenül. Elsősorban ugyanis Olaf Scholz kancellártól függ, hogy megjönnek-e az uniós euró milliárdok. Csillag István, a Medgyessy kormány gazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Klubrádióban, hogy Orbán Viktor lemondott arról, hogy ebben a ciklusban megjönnek az uniós pénzek, és ezért ment neki a viszonylag nem túl jelentős német cégeknek. A nagyok mint az Audi, a BMW vagy a Volkswagen továbbra is stratégiai partnerei az Orbán kormánynak, amely jelentős állami támogatást nyújt nekik.

Hogyan támogatják a német cégek Orbán maffia államát?

Nemrég erről is véleménycikket közölt a hamburgi Der Spiegel. Scholz kancellár is hamburgi, sokáig a kikötőváros főpolgármestere volt.

A Der Spiegel ebben a cikkben azt írja, hogy olyan óriások mint az Audi, a Bosch, a BMW, a Rheinmetall, a Thyssen Krupp euró milliárdokat fektet be Magyarországon, és ezzel támogatja Orbán maffia államát.

A német vélemény az időzítés miatt érdekes hiszen a német óriások évtizedek óta fektetnek be euró milliárdokat Magyarországon, és kapnak jelentős kormányzati támogatást ehhez. Míg Merkel kancellár idején szép csendben együttműködés folyt az Orbán kormány és Németország között, most épp ellenkezőleg: eljött a bírálat ideje. Egyszerre csak a Der Spiegel is felfedezi az Orbán kormány maffia módszereit, melyeket 2010 óta alkalmaz magyar vállalkozók ellen. Csillag István rámutat arra, hogy a német óriások olykor külföldi bírósághoz fordulnak, és ott nyernek is: például az RTL.

A médiaóriás és az Orbán kormány viszonya mint cseppben a tenger mutatja be a furcsán aszimmetrikus viszonyt Magyarország és Németország között.

Orbán Viktor elhatározta, hogy megszerzi az RTL Klubot, Magyarország legnézettebb televízióját. Meg is indult a szokásos offenzíva a célbavett intézmény megfélemlítésére, megadóztatására végső soron elüldözésére. Csakhogy az RTL Klub mégiscsak maradt Magyarországon, és továbbra is független, gyakran bírálja az Orbán kormányt. Mi történt? Az RTL csúcsvezetői Merkel kancellárhoz fordultak: állítsa már le a magyar maffiózó miniszterelnököt! Csodák csodájára Orbán Viktor, a nagy utcai harcos, meghátrált. Merkel mama egy két figyelmeztető mondata rádöbbentette:

eddig és ne tovább!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK