Hasznos

Koncentrációzavar? Van megoldás!

0

Kijelenthetjük, hogy a 21. század második évtizedében, a „figyelem gazdaság”-ban egyre nagyobb fontosságot kell(ene), hogy tulajdonítsunk a koncentrációnak. Hiszen valamelyik közösségi médiát órákon át pörgethetjük anélkül, hogy bármilyen érdemi információ tárolódna el a hosszú távú memóriánkban. Semmi olyasmit nem fogadunk be, amit később is felhasználnánk.

Az internet az emberiség tudásának legnagyobb tárháza, de megfelelő összpontosítás nélkül könnyebb benne elveszni, mint a múlt bármelyik médiumában…

A tünetek kezelése: segíthet-e a CBD az összpontosításban? Több egészen különböző módszer létezik koncentrációzavar esetére. Az egyik a CBD olaj, amelyet hazánkban bár kevesen ismernek, sokan összekevernek más kannabiodol termékkel. Ez az egyik legnépszerűbb és 100%-ban legális termék, kannabiodol fajta, hiszen nem pszichotróp, és kiváló biztonsági profillal rendelkezik.

Többek között hasznos lehet szorongás- vagy fájdalom csillapítására és gyulladáscsökkentő hatása van, így segítségünkre lehet. Fogyasztás után általában háromnegyed – egy órával kezd érződni a hatása, amely több órán keresztül tart.

A koncentráció vagy összpontosítás problémái rengeteg különböző forrásból származhatnak. Ezeknek lehetnek betegségek, szervi okai, a teljesség igénye nélkül: vitaminhiány, cukorbetegség, egyes máj- és vesebetegségek, magas vérnyomás, vérszegénység és szívműködés elégtelensége. Természetesen itt szakorvos segítségére van szükségünk, hogy megkapjuk a pontos diagnózist és kezelési útmutatást.

Azonban az esetek legnagyobb részében lelki, pszichés okokból eredeztethető ez a tünet:

  • – a depresszió vagy más hangulati zavaroknak (akár a felhangoltságnak!) is lehet legfőbb tünete a nehezített koncentrációs képesség,
  • – olyan paranoid kórképekben, mint a skizoaffektív zavar vagy a skizofrénia, szintén jelentkezhetnek problémák az összpontosítás területén,
  • – a PTSD (poszt-traumás stressz szindróma) okozhatja a figyelem jelentős romlását, ahogy
  • – a túlterheltség (ezt valószínűleg már mi is megtapasztaltuk a saját bőrünkön valamilyen mértékben), csakúgy, mint
  • az elhúzódó stressz (itt nem egy vizsgaidőszakra kell gondolni, hanem hosszú hónapok, akár évek folyamatos vagy ismétlődő megrázkódtatásaira,
  • – a burn-out, vagyis kiégés szindróma több tünete közül gyakran az egyik lényeges a koncentrációzavar,
  • – a szorongásos betegségek is hozzájárulhatnak a figyelem, koncentráció hanyatlásához, mint a szociális fóbia, a pánikbetegség, általános szorongás, kényszerbetegség és más fóbiák.

A koncentrációzavar, ahogy láthatjuk, rengeteg okból fakadhat. Ha a felsorolt szervi vagy pszichés betegségek között saját magunkra ismerünk, vagy más orvosi diagnózisunk van, mindenképpen kérdezzünk rá, hogy ez okozhatja-e a koncentrációzavart.

Ha pedig nem ez lehet az oka, vagy egy másik módszert is kipróbálnánk, érdemes lehet gyógyszerek nélkül is belevágni a magasabb összpontosítás elérésének útjába. Érdemes megpróbálni abbahagyni a multitasking-ot (hiába hangzik jól egyszerre több dologgal foglalkozni, ez általában rontja a koncentráció képességét), próbáljuk meg objektíven mérni a teljesítményünket, így jutva azonnali visszajelzéshez, iktassuk ki a zavaró tényezőket, állítsunk fel prioritásokat és írjuk le ezeket, miközben a legfontosabbra fókuszálunk, vegyük figyelembe energiaszintünket (akkor végezzük el a nehéz feladatokat, amikor tele vagyunk energiával).

Hamarosan a fővárosban is annyiért veszünk lakást, mint vidéken?

A főváros ingatlanpiacát az elmúlt hónapokban igen sok csapás érte. A koronavírus-járvány mellett az Airbnb-törvény is odavágott Budapest lakáspiacának. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a családi házak, a téglalakások és a panellakások piaca az agglomerációban, összehasonlítva a vidéki nagyvárosokkal. 

Országosan nőtt a kereslet a családi házak iránt

Idén márciusban a koronavírus-járvány következményeként bevezetett kijárási korlátozások nem minden esetben ingatták meg a hazai használt lakás-piacot. A kertes házak iránt országos szinten nőtt meg a kereslet a kijárási korlátozások feloldását követően, a májusi időszakban. A fővárosban csupán két hónap alatt – május és július között – több, mint 3%-ot drágultak a családi házak. Míg májusban 553 ezer forint volt a családi házak négyzetmétere, addig júliusban már 557 ezer forintot kértek a tulajdonosok négyzetméterenként. A családi házak esetén a négyzetméterenkénti árak a júliusi árakhoz képest szinte nem változtak, októberben átlagosan 554 ezer forintba került egy négyzetméter.

A vidéki városok közül a családi házak négyzetméter árai tekintetében Debrecen vezeti a rangsort. Az októberi statisztikák alapján 385 ezer forint volt a négyzetméterenkénti eladási ár a legnagyobb vidéki városban. Ezt követi Szeged 365 ezer forinttal, majd Pécs 288 ezer forinttal, és végül Miskolc áll az ötödik helyen 232 ezer forintos négyzetméter árral.

Az egekben a téglalakások négyzetméter árai

A januári adatokhoz képest a fővárosi téglalakások októberben csupán 1,1%-kal kerülnek többe, jelenleg egy négyzetméter 832 ezer forintot ér. Az agglomerációban vizsgált téglalakás típusú ingatlanok egy négyzetméterre jutó eladási árai esetén az év folyamán hullámzó tendenciát figyelhettünk meg. Míg januártól márciusig 2%-os drágulást tapasztalhattunk, addig a járványügyi intézkedések ideje alatt csupán 1%-os csökkenés következett be. Az idei év legmagasabb négyzetméter ára a téglalakások esetén júliusban volt: 842 ezer forint. Jelenleg a fővárosban például egy 50 nm-es, 3 szobás téglalakás esetén csaknem 50-60 millió forintot kérnek a tulajdonosok.

A téglalakások esetén vidéken sem fényesebb a helyzet: a négyzetméter árak még vidéken is az egekben vannak. Ez esetben is a listát Debrecen vezeti 536 ezer forintos négyzetméter árral, majd ezt követi szintén Szeged a maga 480 ezer forintos egy négyzetméterre jutó árával. A téglalakások esetén a negyedik legdrágább város Pécs, ahol a téglalakások négyzetmétere 450 ezer forint, végül a sort szintén Miskolc zárja, 374 ezer forinttal.

Stagnálnak a panellakások árai

Míg a téglalakások négyzetméter árai az év során hullámzó tendenciát mutattak, addig a panellakások árai országos szinten stagnáltak. Budapesten csupán januárról februárra érzékelhettünk egy kisebb mértékű emelkedést: ez mindössze 1,5%-ot jelentett. Az agglomerációban idén májusban volt a legalacsonyabb a panellakások egy négyzetméterre jutó eladási ára, ez 568 ezer forint volt. Az ingatlannet.hu statisztikái alapján októberben még alacsonyabb volt a panellakások egy négyzetméterre jutó ára, igaz nem sokkal. Ez az agglomerációban átlagosan 567 ezer forintot jelent. Ennek alapján a főváros területén átlagosan 25-30 millió forint között juthatunk panellakáshoz.

A vidéki árak sem sokkal maradnak el a főváros áraitól. A panellakások négyzetmétere Debrecenben 446 ezer forintba, Szegeden 362 ezer forintba kerülnek. Pécsen valamivel olcsóbb, jelenleg átlagosan 320 ezer forintot ér a panelek négyzetmétere. A panellakások esetén szintén Miskolc minősült a legolcsóbbnak, itt októberben átlagosan 256 ezer forintba került egy panellakás négyzetmétere.

További stagnálás várható a hazai ingatlanpiacon

Azt már sejteni lehetett márciusban, hogy az idei ingatlanpiacot nagy átalakulás fogja jellemezni. Azonban az idei ingatlanpiaci visszaesés még nem mondható drasztikusnak, csupán 2020-ban a korábbinál jóval lassabb ütemben folytatódott a lakásárak reálértelemben vett növekedése a MNB előrejelzése szerint. A 2021-es előrejelzések szerint a következő években a magyar ingatlanpiacon stagnálás várható.

A magyar kormány nem küzd a korrupció ellen

Lényegében azt állapítja meg az a jelentés melyet Európa Tanács irányításával a Greco jelentés /Group of States against Corruption /, hogy a magyar kormány nem küzd a korrupció ellen. Két éve is szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a korrupció elleni harc hiányosságait, most pedig azt írja: kedvező változás lényegében nem történt.

Mit kifogásolnak elsősorban?

1./ a jogalkotás folyamata nem átlátható
2./ nincs lobbi törvény
3./ a vagyon nyilatkozat rendszer változásra szorul
4./ az összeférhetetlenség nincs megfelelően szabályozva
5./ a mentelmi jog túlságosan is széleskörű

Ez utóbbi különösen nagy probléma az ügyészek esetében – állapítja meg a Greco jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása nem teszi lehetővé a felelősségre vonást.

A magyar kormányzatnak jövő év szeptember 30-ig kell válaszolnia a Greco jelentés kifogásaira.

Az Európa Tanácsnak nincs szankciós joga, legfeljebb felfüggeszthet tagállamokat.

Csak az európai ügyészség lehet hatékony a korrupciós ügyekben

Épp ezért nem lépett be ide a magyar kormány, amely olyannyira nem siet az uniós pénzek körüli homály eloszlatásával, hogy inkább megvétózza az uniós költségvetést nehogy számot kelljen adnia az euró milliárdok elköltéséről.

Az Európa Tanácsnak 49 tagja van míg az Európai Uniónak csak 27. A különbséget jórészt az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia tagállamai teszik ki. Azerbajdzsánban, Oroszországban vagy Szerbiában egyáltalán nem ritka, ha a kormányzathoz közelálló oligarchák olyan vagyonhoz jutnak mint Mészáros Lőrinc. Putyin elnök vagyonáról sincsen semmiféle megbízható adat. A különbség az, hogy ezek nem uniós pénzek! Épp ezért ragaszkodik az Európai Unió az átláthatatlan rendszerek felszámolásához, mert megelégelte, hogy euró milliárdok tűnjenek el a fekete lyukban egyes uniós tagállamokban.

Az Orbán féle einstand

„Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű konzervatív német lap. A szerző rámutat: a magyar kormány meg akarja vásárolni a repülőteret, és kevéssé érdekli, hogy a külföldi tulajdonosok nem akarják azt eladni.
Jellinek Dániel a repülőtér tulajdonosainak írt levelében nemigen pazarol idő és helyet az udvariassági formulákra, hanem mindjárt az első mondatban közli, hogy érdekelt a repülőtér megvásárlásában egy „kompetens és tapasztalt konzorcium keretében”, amelyben a magyar állam, a MOL, és a saját Indotek ingatlancsoportja részes, és amerikai résztulajdon is van.

Jellineket nem zavarja, hogy a tulajdonosok a Palkovics László miniszterrel folytatott első beszélgetésen visszautasították az ajánlatot.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány már régen vissza akarja szerezni a budapesti Liszt Ferenc Repülőteret. A magyar sajtóban erről sok minden olvasható azokról a politikusokról, akik vissza akarják csinálni a 2005-ben bekövetkezett privatizálást. Orbán Viktortól például azt idézik, hogy „ha csak egyetlen százalékos esély van, élni fogunk vele”.
A három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret, legjobb esetben 2080-ig, ameddig a két lépésben, 2007-ben és 2011-ben átvett üzemeltetési licenc érvényes. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként, és amely a szerkesztőség rendelkezésére áll. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. Az üzemeltető társaságnak tulajdonrészei vannak repülőterekben: Athénban, Budapesten, Düsseldorfban, Hamburgban és Saint Juanban.
A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő, tapasztalt befektetőt. Hozzátette:

az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek.

Az Avi-Alliance semmiképpen nem akar ilyen példákat követni, mert hosszú távú stratégiát követ – mondta el a cég szóvivője. Hozzátette: 2008 óta 500 millió eurót fektettek a repülőtér korszerűsítésbe, kiépítésébe és fejlesztésébe, és a Liszt Ferenc Repülőteret 2020-ban sorban hetedik alkalommal választották Kelet-Európa legjobb repülőterévé.

A szerző feltette a kérdést: vajon meddig lehet egy országban gazdaságilag sikeresen működni, ha a vállalatnak a kormány az ellenfele? Az Avi-Alliance és a magyar kormány közötti kapcsolat már korábban megromlott.

Orbán pártjának emberei rendszeresen vádolták az üzemeltető vállalatot azzal, hogy nem elég gyors a fejlesztés, a szerviz gyatra, a vezetést le kellene cserélni. Ugyanakkor a magyar hatóságok kevés együttműködési készséget mutattak: például

már az építkezés megkezdése után visszavontak egy parkolóház építésére vonatkozó engedélyt.

Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban közölte az üzemeltetővel, hogy elutasítja az EBRD koronavírus-alapjából 500 millió euró likviditási injekcióra vonatkozó kérelmet. Októberben hivatalosan bejelentették az egymilliárd eurós új, harmadik terminál építését. A pandémia kirobbanásáig a budapesti Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő, közepes méretű repülőterei között volt – írta a szerző, és ismertette a repülőtér gazdasági adatait. Korábban is voltak már kísérletek a repülőtér átvételére, de ezek kudarcba fulladtak. Idén azonban a helyzet egészen megváltozott: Budapesten is sok repülőgép áll, az üzemeltetők az utasok számának 90 százalékos csökkenésére számítanak. Befektetők ebben lehetőséget láthatnak a repülőtér olcsón történő megszerzésére, amire Jellinek utalt is levelében. Emellett sürgető hangot ütött meg: két hetet adott a tulajdonosoknak, hogy az érdeklődőkkel megvitassák a felkínált árat. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viseli – áll a levélben. Korábban a kormány hárommilliárd euróban jelölte meg a repülőtér árát, és ez persze a koronavírus miatt ma már kevesebb lenne.
Az üzemeltetők köreiben azonban a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárdra teszik az árat, de ebben nem szerepelnek az esetleges adósságok. Charbonneau kitartóan hangoztatja, hogy a jelenlegi tulajdonosok továbbra is érdekeltek az üzemeltetésben, és

„amennyiben egyáltalán tárgyalások kezdődnek, akkor csakis gondos, nyitott és átlátható formában”, és ez esetben a konzorcium először tárja fel pénzügyi lehetőségeit, és a repülőterek, vagy más infrastruktúra-projektekben szerzett tapasztalatait és sikerességét.

Jellinek – aki a javasolt árról nem kíván nyilatkozni –, az elutasítást nem veszi egészen komolyan, és a lapnak elmondta, hogy a jelen részvényesek már meg is bíztak egy tanácsadó céget az eladási folyamattal, „ami világosan jelzi, hogy szándékukban áll lépni”.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó Orbán Viktorhoz való közelségéről ír, Jellinek kifejtette: „a konzorcium kizárólag profi szereplőkből áll, pártok nélkül, és az egyiknek van tapasztalata a repülőterek üzemeltetése terén”.

A szerző megállapította: köztudott, hogy az abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök bátorítja ismerőseit részt venni az állami megrendelésekben, és nem csak az útépítésben, valamint a médiában. A kormány – céljainak elérése érdekében – csatasorba állított más tanácsadókat is, köztük az orosz kapcsolatairól elhíresült és zavaros ügyleteiről ismert Klaus Mangoldot, a Daimler igazgatósági tanácsi tagját, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának volt elnökét.

Ford.: Ara-Kovács Attila

Orbán ugat, de a pénz beszél

Így értékelik az uniós döntést a jogállamiságról a lapok Európa nyugati részén. A svájci Neue Zürcher Zeitung, a német Handelsblatt és a bécsi Die Presse arra mutat rá, hogy amikor a magyar miniszterelnök vétóval kezdett fenyegetőzni, akkor még Közép Európa sokkal jobban állt.

Míg a koronavírus padlóra vitte Dél Európát az első hullám idején addig Közép Európát eléggé megkímélte. Nem így a második hullám, amely elmosni látszik Csehország, Lengyelország vagy Magyarország egészségügyi rendszerét.

Orbánnak nagyon hiányoznak az eurómilliárdok

A gazdasági előrejelzések kedvezőek Magyarország számára, de csakis akkor, ha az uniós pénzek időben megérkeznek és erősítik a konjunktúrát. Ha Magyarország vétózna, akkor a pénzek csak nagy késéssel érkeznének meg. Márpedig ebben az esetben az idő valóban pénzt jelent. Konkrétan Orbán a 2022-es választások elvesztését kockáztathatja, ha nem képes gazdasági konjunktúrát produkálni 2021-ben.

10 ezer magyar életet kockáztat Orbán

Washingtoni járványbecslés szerint az év végéig 12500 halottja lehet a Covid-19 járványnak, ha a kormányzat nem alkalmaz szigorú intézkedéseket a lakosság védelmében.

Zsiday Viktor, a Hold portfolió menedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor tudatosan kockáztat a gazdasági konjunktúra érdekében.

Szerinte a miniszterelnök célja az, hogy a lakosság mintegy egyharmada átessen a korona vírus fertőzésen tehát kialakuljon valamiféle nyáj immunitás. Közben pedig ne omoljon össze az egészségügyi rendszer mint tavasszal Lombardiában.

“Ha a lakosság 30%-a kapja meg a vírus fertőzést, és közülük a halálozási mutató 0,5% alatt marad, akkor 10-15 ezer ember halála várható.”

Mi Orbán mesterterve?

A koronavírus járvány november végén és december elején tetőzik, majd januárra lecseng. Akkor indulhat a gazdasági konjunktúra, amely kihúzza a bajból az országot. Jó esetben gazdasági fellendülés 2021 második felében és 2022 elején lesz érezhető, pontosan akkor amikor a választóknak dönteniük kell a következő négy évről – írja Zsiday Viktor, a Hold elemzője.

Új magyar alkalmazás segít az élőzőknek világszerte

Az élő közvetítések a COVID előtt is közkedveltek voltak, de az utóbbi időszak az egekbe lőtte ki ezt a tevékenységet. Vajon mindenkinek, aki élő közvetítésen keresztül szeretné a tartalmát terjeszteni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia? A válasz NEM. Mutatjuk a megoldást.

A RECnGO névre keresztelt startup 2017 óta foglalkozik élő közvetítésekkel, és 2019 óta dolgozik okoskészülékeken használható élő közvetítéseket segítő alkalmazásán, amely megkönnyítheti az életét számos szereplőnek a piacon. Az alkalmazásban játszi könnyedséggel tud bárki megvalósítani egy sokkamerás élő közvetítést profi minőségben.

RECnGO_3

Az alapgondolat Schwarz Gábor (ex Ustream) és Szél Gergely fejéből pattant ki, a csapathoz pedig külső marketing és kommunikációs tanácsadóként később Fazekas László is csatlakozott.

A RECnGO csapata az elmúlt évek során több komolyabb élő közvetítést is bonyolított már (pl. a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központnak vagy a Central European Startup Awardsnak is), de a fókusz mindvégig az ötletes saját app fejlesztésén volt. A csapatban és a termékben 2019-ben meglátta a fantáziát a Hiventures, akik befektetőként megadták azt az anyagi hátteret a cégnek, ami ahhoz volt szükséges, hogy a most októberben elérhetővé vált alkalmazást a csapat életre tudja hívni.

„2019 második fele óta dolgoztunk a most útnak indított appon, és az első visszajelzések alapján nagyon jó úton indultunk el. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a világ minden tájáról már most.”

– meséli Szél Gergely, a cég ügyvezetője.

De mi is ez az alkalmazás pontosan, és kiknek képes segíteni?

Az alkalmazás 2 fő célcsoportot céloz. Egyrészt azokat segíti, akiknek üzleti tevékenységét erősen korlátozta az elmúlt időben kialakult helyzet. Számos eseményt (koncertek, webináriumok, konferenciák, workshopok, interjúk, oktatás stb.) online formában tudtak csak megoldani, ahol ezeknek a történéseknek az élő közvetítése jelentős költségeket jelenthet. Másrészt azok számára adhat egy kiugrási lehetőséget az app használata, akik különleges módon szeretnének témájukról, gondolataikról vagy termékükről kommunikálni az online térben (legyen az nagy márka vagy akár influenszer).

Az app képessé tesz 1 személyt arra, hogy egymagában levezényeljen egy akár 6 kamerás élő közvetítést is, úgy, hogy okoskészülékeit, melyek ugyanazon a hálózaton üzemelnek, egy élő kameralánccá köti össze.

RECnGO_2

A közvetítés lebonyolítójának elég a fő készülék előtt ülnie, és távolról képes lesz a többi készülék kameráinak nézeteit kiválasztani, és bevágni az élő streambe. Mindemellett akár előre bekészített vágóképeket vagy videó betéteket is használhat (akár Google Drive-ról is beemelve). Az élő közvetítések Facebookra vagy YouTube-ra (nyílt és zárt formában egyaránt) is streamelhetők, de az alkalmazás arra is lehetőséget ad, hogy a videós tartalom, a készüléken tárolva, egy későbbi időpontban kerüljön felhasználásra.

Az alkalmazás segítségével könnyedén megoldható oktatók (pl. hangszeres, jóga stb.) számára egy online közvetítésen keresztül a digitális képzés. Akár több szereplővel és izgalmas képi megjelenéssel is lehetőség van interjút készíteni vagy webinariumot tartani, egy szakmai konferenciát több nézőpontból játszva lehet streamelni, podcastokat, vlog bejegyzéseket vagy akár termékbemutatókat is pillanatok alatt lehet professzionális módon élőben közvetíteni. De ne felejtsük el azt sem, ha csak egyszerűen szeretnénk egy vagy több kameranézetből élőben közvetíteni valamit személyes ismerőseink számára. A lehetőségek szinte határtalanok, kizárólag a kreativitás szabhat határt.

„A koronavírus okozta helyzet miatt az élő közvetítések piaca szárnyal, és az elkövetkező években a technológiai fejlesztések jelentősen érintik és növelik is majd a benne rejlő lehetőségeket. Ezek közül számos olyan trend és várható piaci igény már most szépen körvonalazódik, amire a termékfejlesztésünk során természetesen építeni fogunk.

A célunk az, hogy egy olyan, kizárólag okoskészülékek használatát igénylő, élő közvetítéseket kezelő rendszert alakítsunk ki, ami a nagystábos, stúdió minőségű közvetítéseknek megfelelő élő tartalomgyártást teszi lehetővé, kiegészítve újgenerációs funkcionalitással.

– nyilatkozott a RECnGO jövőbeli terveiről Schwarz Gábor, a cég egyik alapítója.

Versenyképesség és fenntarthatóság

Előnyben a versenyképességet és fenntarthatóságot szem előtt tartó pályázók! Ezzel az üzenettel zárult az Agrisol Beruházás és Pályázat Menedzsment Kft. és a Portfolio közös, Új agrárpályázatok a vírusválságban elnevezésű online konferenciája.

Az Agrisol Kft. pályázatíró tanácsadói az előadásukban kiemelték, hogy a pályázat elkészítése és benyújtása során ma már azért elengedhetetlen felkészült pályázatírók alkalmazása, mert alapfeltétel, hogy a beérkezett pályázatok jó költségvetéssel rendelkezzenek, megvalósíthatóak és a későbbiekben számon kérhetőek legyenek az illetékes ellenőrző szervek által.

A lassan egy éves múltra visszatekintő koronavírus pandémia, ami, ha nem is egyforma intenzitással, de jelentős mértékben érintette a hazai mezőgazdasági ágazat szereplőit. Ma már tisztán látható, hogy a vírus nem csak visszavetette a belföldi fogyasztást (és azzal a hazai termékek vásárlását), de kimondottan hátrányosan érintette a piac olyan szereplőit, amelyek elsősorban a HORECA szektor beszállítóiként működtek.

Agrisol

 

 

A hazai termelők és gazdák azonban nem maradtak magukra a kialakult helyzetben, hiszen a kormány egy egyszeri három lépésben megvalósuló 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdasági és élelmiszeripari résztvevők számára, amellyel a vírus okozta károkat kívánják enyhíteni. A kárenyhítés mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai gazdaságok megerősítése is ugyan olyan fontos része ennek az időszaknak – amihez régóta nem látott mértékű forrást nyújtanak az októberben megjelenő Vidékfejlesztési Program keretén belüli Állattartó telepek korszerűsítése, valamint a kertészeti ágazatra vonatkozó lehetőségek.

A pályázat kapcsán Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a mostani, az állattartókat és kertészeti ágazat szereplőit célzó pályázati kiírás iránt, így az állattartási pályázatokra akár 200 milliárd forintnyi támogatási igény is várható. A pályázat első szakasza a hetekben (október elsejével) kezdődött és egészen november 2-áig tart majd. A szakpolitikus szerint szinte egészen biztos, egyik felhívásban sem lesz felfüggesztve az első szakasz, ezért arra biztat mindenkit, hogy lehetőleg minél korábban nyújtsa be a pályázatát. Valamint azt is hozzátette, hogy

a Vidékfejlesztési Program eredeti célkitűzéseiben 80%-20%-os volt az arány az ágazat kis és nagy szereplői támogatása kapcsán, ez a mostani, nagyobb szereplőket érintő pályázati kiírást nem fenyegeti, és szinte egészen biztosan lesznek jövőre kisüzemek számára kiírásra kerülő források is.

Az elmúlt időszakban nem csak a pályázható összegek nagysága, de az ügyintézés, válaszadás, és az értékelési folyamat is felgyorsult – tette ehhez hozzá előadásában Szabó Adrienn az Agrisol Kft. pályázatíró-szaktanácsadója, aki kiemelte, hogy tapasztalatai szerint elsősorban az olyan jó költségvetésű pályázatok indulnak sikerrel az elbírálási folyamatban, amelyek figyelembe veszik az elszámolhatósági korlátokat és reálisan és számon kérhetően terveznek a megvalósítás során. A pályázati tanácsadó beszélt arról is, hogy az októberben megnyílt pályázatban viszonylag nagy projekteket kell számításba venni, hiszen a minimális igényelhető támogatási összegek a tenyésztett állatfajtól függően 5, 50 és 100 millió forint lehetnek, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisüzemek fejlesztésének támogatása jogcím nem összekeverendő a kis állattartó telepek korszerűsítésének támogatásával.

A pályázatok banki finanszírozását illetően Szabó Adrienn elmondta, hogy a bankoknak vannak már olyan termékei amelyek szintén segíthetik a gazdákat, és ennek kapcsán a pályázóknak érdemes lehet felkeresniük a pénzintézeteket, amennyiben további kedvező finanszírozási lehetőség iránt érdeklődnek.

Agrisol

 

 

 

A beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy amikor egy ilyen pályázati lehetőség megnyílik, az mindig megbolygatja a teljes agrártársadalmat, és ez így van rendjén.

Egyúttal hozzátette, hogy a gazdáknak elsősorban olyan fejlesztések kapcsán tanácsolja a pályázást, amelyek modern technológiák bevezetését, a robotizációt, és a gépesítés fejlesztését tűzik ki célul, mert csak így tudják majd hosszú távon is biztosítani a versenyelőnyt maguk számára a versenytársaikkal szemben. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, egészen kis megoldások is sikeresek lehetnek és már egészen kicsi, 3-4 százalékos költségmegtakarítás is sokat jelenthet a piaci versenyben– fogalmazott előadásában. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ezek a források minél hamarabb „forinttá” és tényleges fejlesztésekké váljanak.

„Önmagában az, hogy lesz egy szép állattartó telepem, vagy még szebb, mint ami eddig volt, az lehet esztétikailag érték, de gazdaságilag nem az.”

– fogalmazott Győrffy Balázs.

A tervezett beruházások banki előfinanszírozási, finanszírozási megoldásai kapcsán Győrffy Balázs az Agrár Széchenyi Kártya átalakítását emelte ki, mint nagyon fontos lehetőséget és eszközt a gazdák számára. A szakember szerint az elkövetkező pályázatok során a feldolgozottság irányában kellene előrelépni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a szereplők a piacokon, valamint szükséges lenne a kisebb vállalkozások stabilitásának erősítésére kiegészítő tevékenységekkel, hogy diverzifikálják a működésüket.

Tablet történelem: honnan indult, hol tart?

A táblagépeket időről időre temetni kezdi a szakma és a közvélemény, ahogy a mobilok kijelzője egyre nagyobb és nagyobb lesz. A tabletek azonban köszönik szépen, jól vannak, és töretlen népszerűségnek örvendenek. Egyszerűen azért, mert még egy hatalmasnak számító 6,5”-os telefon sem nyújtja azt az élményt játék vagy munka esetében, mint egy lényegesen nagyobb kijelzővel szerelt tablet. A cikkünkből megtudhatod, honnan indultak a táblagépek és hova tartanak a fejlesztések.

A tabletek előnyei

A táblagépek tulajdonképpen se nem mobiltelefonok, se nem teljes értékű számítógépek. Ezt sokan hátrányként kezelik, azonban az előnyök is ebből származnak. A filmnézés vagy a játék sokkal teljesebb élmény egy 10-14 colos kijelzőn, mint mobilon, és ha munkáról van szó, a tableteken összehasonlíthatatlanul kényelmesebb gépelni vagy Excel-táblákat böngészni és szerkeszteni.

Kétségtelen, hogy laptopon még kényelmesebb, a tabletek előnye itt a kisebb méretben mutatkozik meg. Még egy könnyebb notebook is legalább egy kilót nyom, a tabletek ennek a felét sem. Mobilitás szempontjából tehát a tábalgépeknél az előny, ahogy a kompakt kialakítás is mellettük szól. A laptopot le kell tenni valahova, hogy használhassuk, a tablet viszont kézben is jól elvan.

A tabletek történelme

A táblagépek ötlete egyáltalán nem új gondolat. Olyannyira nem, hogy már Stanley Kubrick 1968-as mesterművében, a 2001: Űrodüsszeiában is megjelenik egy tabletre hasonlító eszköz. Később a Star Trek sorozatban rendszeresen felbukkantak tabletszerű kütyük, a technika pedig Douglas Adams ikonikus Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében is felbukkant. Arra azonban még sokat kellett várni, hogy a tudományos fantasztikumból valóság legyen.

Egészen pontosan 1989-ig, ekkor dobta ugyanis piacra a Grid Systems nevű vállalat a GRiDPAD-et. A robosztus, 10 hüvelykes gép persze igen távol áll a ma ismert tabletektől: a kijelzője monokróm volt, MS-DOS futott rajta, a működtetéséhez pedig egy érintőtollra volt szükség. Aligha lehet azt állítani, hogy a GRiDPAD forradalmasította volna az IT-szektort, amiben vélhetően borsos, mintegy 2400 dolláros ára is közrejátszott.

Ugyanez mondható el a Microsoft 2002-ben bemutatott készülékéről, ami szintén rövid életűnek bizonyult. Mégis mérföldkőnek számít, hiszen az első mai értelemben vett táblagépnek tekinthető, ráadásul ekkor használták először hivatalosan is a Tablet PC elnevezést. Bár a termék bukás volt, megalapozta a fejlesztések jövőjét, ami a 2010-ben bemutatott Apple iPadben csúcsosodott ki. A táblagépek népszerűsége és fejlődése innentől rohamléptekben haladt.

Mivel az iPadből egy év alatt több mint 100 millió darab talált gazdára, a többi gyártó is igyekezett piacra dobni a saját táblagépét. A hatalmas felhasználói igény érhető, hiszen akkoriban a mobilok kijelzője alig 3-4” volt. Ezen aligha lehetett filmeket, videókat nézegetni. Nem csoda tehát, hogy a Samsung sem akart lemaradni: 2011-ben megjelent az első Androidot futtató tablet, a Samsung Galaxy Tab.

Bár mind az iPad, mind a Galaxy Tab kiemelkedő siker lett, a piacról 10 évvel ezelőtt még hiányoztak a megfizethető árkategóriába tartozó tabletek. Ezt a rést használta ki a 2012-ben debütált Google Nexus 7, ami megalapozta az Androidos tabletek forradalmát. Az Amazon Kindle Fire-re talán már kevesen emlékeznek, pedig a maga idejében igazán kelendő volt 50 dolláros árcédulájának köszönhetően.

Ahogy a tabletek szinte minden háztartásban megjelentek, egyetlen gyártó sem engedhette meg magának a luxust, hogy ne rukkoljon elő saját termékkel. Így tett egyebek mellett a Sony, az LG, a Huawei és persze a Microsoft is. Az operációs rendszerek is igazodni kezdtek a tabletek igényeihez, és az alkalmazásfejlesztők is kezdték felfedezni a platform előnyeit.

A táblagépek elképesztő fejlődésen mentek keresztül alig egy évtized alatt. Az első gépeknél még elképzelhetetlen volt a HD-felbontás, a HDMI-bemenet vagy az, hogy egeret, billentyűzetet csatlakoztassunk hozzájuk. Ma már ezek alapnak számítanak minden árkategóriában. Ami pedig a csúcstermékeket illet, itt ma már egyáltalán nem ritka a hátsó duál kamera, az OLED-képernyő, a multifunkciós érintőtoll és a több száz GB-os tárhely.

Mit hoz a jövő a tabletek számára?

A határok lassan elmosódnak telefon, tablet és laptop között. Mindez összhangban van az életünkkel is, hiszen az otthoni vagy rugalmas munkavégzéssel egyre vékonyabb a vonal magánélet és munka között. A felhasználók ezért olyan okoseszközt keresnek, amit egyszerre használhatnak játékra, böngészésre és persze a legkülönfélébb munkára. Számos olyan termék kapható a piacon, ami egy mozdulattal laptoppá vagy tabletté alakítható, és persze SIM-kártyát is képes kezelni. Zsebre tenni ezeket persze nem lehet, de a Bluetooth-headsetek terjedésével a telefonálás sem jelenthet problémát.

A koronavírus hatása a hitelpiacon

Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.

Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés következtében – főként a fogyasztók védelme érdekében – a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot. Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből  befolyó nyereségét.

Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes hitelek esetében a THM mértékét.

Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt került bevezetésre, mivel a gazdaság –  elsősorban a szolgáltatóipar és a turizmus – területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az ezzel együtt  bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban hitelkártyák)  forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az igénylő ügyfeleket.

A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre is.

A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre

A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan változott. Többen – akár ideiglenesen – elvesztették munkahelyüket, mások részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt igényelhessünk.

Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést.

Mit mutatnak a számok?

Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.

Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A lakáshitelek 28 %-kal 61,92 milliárd forintra, a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal 18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.

Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.

A használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.

Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.

Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.

Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár – előreláthatólag – 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.

Ha példaként veszünk egy  5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve  5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal,  15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.

Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például  a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer Ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.

Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő rendszerint rövidebb.

Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet  jó másfél éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent.

Mindkét esetben azonban vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.

Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…

De mi történik, ha…

Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium 2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus 28.-i Kormányinfóban.

Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen.

Mint ahogy arra is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.

Néhol már csökkennek az albérletárak

Sohasem voltak könnyű helyzetben azok, akik nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal és albérletbe kényszerültek. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb volt asztalra tenni az albérlet összegét. Talán idén eljött az idő, amikor végre érezhetjük az árcsökkenés szelét. Főleg most, amikor megkezdődik az egyetemi oktatás.

A főváros máris sokkal olcsóbb lett

Budapest kivételével nem sokat mozgolódtak az átlagos albérleti árak hazánk régióközpontjaiban. Még az olyan egyetemi városokban, mint Pécs vagy Szeged sem sikerült a koronavírusnak felbolygatni a piacot. Bár az elmúlt egy évben Szegeden némileg csökkenés következett be, Pécsen még mindig drágulás volt tapasztalható. A napfény városában így a lakások egy négyzetméterét idén júliusban átlagosan 2000 forintért, míg a pécsiekét 2200 forintért lehetett kibérelni.

Szeged és Pécs átlagos albérletárai között Győr helyezkedik el, ahol egy négyzetméter bérleti díja átlag 2100 forint volt. Győrben egyébként olcsóbbá váltak az albérletek, Miskolchoz hasonlóan, ahol éves 11 százalékos áreséssel júliusban átlag 1800 Ft/m² volt a bérleti díj.

2019 júliusa és 2020 júliusa között viszont drágultak az albérletek Székesfehérváron és Debrecenben is, igaz négyzetméterenként csak száz forinttal. Így egy székesfehérvári albérletért négyzetméterenként átlagosan 2300 forintot, egy debreceniért pedig 2400 forintot kellett fizetni.

Ahogy az általában lenni szokott, a jelen elemzés főszereplője is kis hazánk fővárosa. Azonban a budapesti albérletpiac most nem a dráguló tendenciájával emelkedik ki a sorból, hanem éppenhogy az árzuhanásával. Az összes régióközpont közül Budapesten estek vissza a legnagyobb mértékben az albérletek átlagárai, méghozzá 4600 Ft/m²-ről 3700 Ft/m²-re. Ez a változás mintegy 24 százalékos csökkenést jelent.

Mi éri meg? Albérlet vagy saját lakás?

Amikor az albérletek kerülnek szóba, mindig felmerül a kérdés: az albérleti díj összegét miért nem fektetjük inkább be és veszünk lakást hitelre? Az ablakon kidobott pénz persze senkinek sem esik jól, de a hitelfelvétel sem mindig a legjobb választás.

A Bank360.hu elemzésében egy 35 m² alapterületű budapesti lakást vett alapul a vásárlás és bérlés közötti különbségek szemléltetésére. Ha a példában adott lakást megvásárolnánk, egy 20-30 millió forint körüli összegért kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Bérlés esetén pedig körülbelül 110-160 ezer forintot kellene letennünk az asztalra. Az egyszerűség kedvéért azonban egy 25 millió forintos vételárral és 130 ezer/hó bérleti díjjal történt a kalkulálás. Amennyiben 10 millió forintos önrész mellé vennénk fel 15 millió forint hitelt 20 éves futamidő mellett, akkor 30%-kal kedvezőbb havi fizetési kötelezettséget jelentene a hitel felvétele, mint egy albérlet díja.

Egy saját tulajdonú ingatlannak természetesen vannak további költségei és mindemellett előnyei is. Plusz azt sem árt ilyen kérdés esetén megvizsgálni, hogy befektetési céllal milyen hosszú időtávval térülne meg a lakásvásárlásunk, és hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnának a rendelkezésünkre. Összességében tehát minden esetben egyedileg kell mérlegelni azokat a tényezőket, melyek sokat dobnak a latba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK