Hasznos

Tiborcz bankot vesz

A miniszterelnök veje, aki családjával a spanyol tengerpartra költözött, megvette a Gránit Bank 57%-át. A kis digitális bank már eddig is kötődött a nemzeti együttműködés rendszeréhez, de ez most jóval hangsúlyosabb lett – derül ki a pénzintézet most kiadott közleményéből.

A Gránit Bank tulajdonosi összetétele új befektetővel erősödik. A tranzakció keretében a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST megvásárolja a bank részvényeinek 57 százalékát. A  BDST akár további tőkeemeléssel is kész biztosítani a dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét.

Miből vásárol bankot Tiborcz István?

Bankot nem lehet hitelből vásárolni pedig Tiborcz általában épp ily módon szerez újabb és újabb ingatlanokat. Ki ne hitelezne szívesen a kormányfő vejének a nemzeti együttműködés rendszerében? A baj csak a határidővel lehet: mi történik akkor, ha Orbán Viktor elbukja a jövő tavaszi választásokat?

Az időzítés figyelemreméltó: nem sokkal a választások előtt, amelyek a nemzeti együttműködés rendszerének jövőjéről döntenek. Ki viszi a pénzét egy olyan bankba, amelynek fő tulajdonosa a jelenlegi miniszterelnök veje?

A piac megnyugtatására a Gránit Bank eddigi tulajdonosa és vezérigazgatója, Hegedűs Éva megerősítette, hogy kisebbségi tulajdonosként is ő marad az elnök-vezérigazgató.

„Meggyőződésem, hogy a Gránit Bank további növekedési kilátásai kiválóak, az ügyfelek nyitottsága folyamatosan nő a digitális megoldásokra, a bank pedig szolgáltatásainak bővülésével egyre nagyobb szeletet képes kihasítani a bankpiacon.  A  stratégiai célok továbbra is változatlanok: élen járni az innovációban, újabb és újabb banki termékeket bevezetni kiemelkedő ügyfélélmény biztosításával, folytatni a konzervatív hitelezési politikát, fenntartani a működéshatékonysági előnyt. Az ehhez szükséges tőkét az új befektető biztosítja. ” – emelte ki az elnök-vezérigazgató.

A tunéziai példa

Ben Ali, aki titkosszolgálati főnökbőlt lett az észak-afrikai ország ura, egész családjával rátelepedett Tunézia gazdaságára. Éppúgy mint Tiborcz István és Orbán Ráhel, Ben Ali családja is imádta az idegenforgalmat, amely Tunéziában az ország legfontosabb pénzthozó forrása. Ámde jött az arab tavasz, amely az USA támogatásával megingatta a sziklaszilárdnak hitt diktatúrákat. Ben Ali is telefont kapott az amerikai nagykövetségről: öreg, ennyi volt! Miután Obama Kairóban jelezte, hogy az arab országokban is megindul a demokratizálási folyamat, Ben Ali nem volt igazán meglepve. Gyorsan összegyűjtötte egész családját és több milliárd dolláros vagyonát, és elszelelt Szaúd Arábiába. nekik ugyanis nincs kiadatási egyezményük az Egyesült Államokkal. Több mint tízéves emigráció után nemrég halt meg. Vagyonát vissza-igényelte az állam Tunéziában, de csak egy töredékét találták meg a bankokban.

Vajon mi lesz az Orbán család vagyonával, ha bukik a rendszer?

Orbán Viktornak biztosan van menekülő útja – minden valószínűség szerint több is. Csakhogy olyan helyet kell találnia, ahonnan nem adják ki viszont szabadon hozzáférhet minden bizonnyal több milliárd dolláros vagyonához, nos olyan helyet nem olyan könnyű találni. Ben Ali megállapodott a CIA-val: ha lelép a színről, akkor megtarthatja pénzét.

Hasonló alkut Orbán Viktornak is felkínálhatnak hiszen az új kormánynak csakis úgy nyílhatna esélye a demokratikus újrakezdésre, ha az elmúlt három évtized meghatározó politikusa lelép a színről Magyarországon.

Tiborcz István és Orbán Ráhel elköltözése Marbellara, a megfáradt maffiózók kedvenc üdülő helyére, már felkészülés lehet az új korszakra. Csakhogy Marbella Spanyolországban van, az Európai Unióban. Az új magyar kormány egyik első lépése lesz, hogy belép az európai ügyészségbe. Amely Marbellán is érdeklődhet arról Tiborcz Istvánnál,  hogy ily megkapóan fiatalon honnan volt hirtelen néhány milliárdja a Gránit Bank megvásárlására?!

Persze ahogy ezt az Összefogást elnézzük, ők már tudhatnak valamit-

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Tizenhét százalékos hivatalosan az infláció  Törökországban, de a valóságban legkevesebb harminc százalék! Erdogan rendszere a pénzügyi és politikai csőd szélén. Oroszországban csak nyolc százalékosos inflációt mutat ki a statisztikai hivatal, de a piacon ennek jóval több mint a kétszeresét érzik. Emiatt keserűre sikeredik a karácsonyi bevásárlás. Iránban az áremelkedés hivatalosan is negyven százalék, Venezuelában pedig kétezerhétszáz százalék! A latin-amerikai államban 2019-ben érték el az inflációs csúcsot, akkor tizenkilenezer százalékot mértek! Hogy sikerült ezt csökkenteni? Úgy, hogy az üzletekben jóformán semmit sem lehet kapni!

Mi a megoldás?

Az egyik az árak maximálása – írja a párizsi Les Échos. Ez látszólag jó megoldás csakhogy hamar oda lehet eljutni mint Venezuelában: senki sem termel, ha ráfizetéssel kell eladnia! A másik megoldás az, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Ezt csinálta Ceausescu. Az eredmény ismert. Épp karácsony táján állt kivégző osztag elé nejével.

Mit tehet Orbán Viktor?

A miniszterelnök és a jegybank elnöke egymást hibáztatja az infláció elszabadulásáért egyaránt joggal. A kormány a választások előtt önti a pénzt a piacra, hogy megvásárolja a szavazópolgárok jóindulatát. A Nemzeti Bank a legutóbbi időkig alacsony kamatozású hitelekkel árasztotta el a piacot. Csak késve kezdett bele a kamatláb emelésébe.

Az infláció ráadásul kívülről is fenyeget: az energia árak emelkedését csak bizonyos határig vállalhatja fel a hatalom. A rezsi csökkentés szent, az Orbán rendszer népszerűségének szilárd alapja. Csakhogy megfizethetetlenül drága. Akárki nyeri meg a választást, ezzel valamit kezdeni kell. Sem a hatalom sem az ellenzék nem rendelkezik recepttel. Pedig a török lírához hasonlóan a magyar forint is mélyrepülésbe kezdhet. Ami tovább növelheti az inflációt hiszen a külföldről behozott áruk forintban egyre többe kerülnek.

Mindehhez járul az óriási lyuk a költségvetésben, melyet nem pótolnak az eurómilliárdok Brüsszelből. A jobboldali kormányok népszerűségét 1994-ben mérhetetlenül csökkentette az infláció és a munkanélküliség. Orbán autokratikus rendszere épp arra a logikára épül, hogy a piramis alján levők is kapnak valamit. Ha ezt elviszi az infláció, akkor miért szavaznának Orbán Viktorra?

Milyen hatásai voltak a járványnak az e-kereskedelemre?

Cikkünkben megmutatjuk, hogy az elmúlt időszak járványhullámainak hatásai hogyan érintették az elektronikus kereskedelmet.

Talán az egyértelműen kijelenthető, hogy egy jelentős paradigmaváltás zajlott le az utóbbi időszakban a fogyasztói magatartást és az élelmiszervásárlást tekintve, ami nem feltétlenül magától és önszerveződően jött létre. Kis irányítással és felsőbb körök vezényletével óriási értékesítési volumen volt tapasztalható a digitális térben, szinte minden területet figyelembe véve. Még a legjobb online nyerőgépek piacán is tetten érhető a kereslet növekedés, hiszen sokak az otthon töltött szabadidejüket efféle játékokkal ütötték el, ami eddig nem volt jellemző.

Szerkezeti átalakulások

Egyes források szerint sok fogyasztó először próbálkozott online élelmiszervásárlással a járvány idején. Az értékesítési trendek azt mutatják, hogy a fogyasztók kényelmesebben vásárolnak online élelmiszereket és bármilyen más terméket. Az online vásárlás fő oka a kényelem, ezt követi a biztonság és egészség, valamint egyéb tényezők. A fogyasztók díjakkal, a romlandó cikkek minőségével és választékával kapcsolatos aggodalmak, valamint az élelmiszerek azonnali igénye azonban a fő kihívások közé tartozik.

A COVID-19 az e-kereskedelmet a kiskereskedelem élvonalába helyezte. A világjárvány előtt az online vásárlások száma folyamatosan, évi 4,5 százalékkal nőtt világszerte. A kiskereskedelmi környezet azonban ebben az évben alaposan megváltozott, elsősorban a közegészség védelmét célzó mozgáskorlátozó intézkedéseknek és a fogyasztók növekvő preferenciájának köszönhetően a fizikai üzletek elkerülése érdekében. Azok a vállalkozások, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a digitális platformokhoz, általánosságban virágoztak, míg a gyenge online stratégiákkal rendelkező hagyományos kiskereskedők megfogyatkoztak, és több prominens is csődöt jelentett.

Fizetési formátumok fejlődése és kiterjesztése

Az e-kereskedelem növekedése hozzájárult a kisvállalkozások és fogyasztók számára nyújtott digitális pénzügyi szolgáltatások növekedéséhez is. Az olyan szolgáltatásokat, mint a digitális fizetés, a hitel és a biztosítás, egyre gyakrabban kínálnak az értékesítési pontokon a nem pénzügyi vállalatok – ezt a tendenciát beágyazott finanszírozásnak nevezik. A beágyazott finanszírozás felfutása jelentősen javíthatja a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, csökkentve a költségeket és növelve a hatékonyságot a digitális gazdaságban.

Az elmúlt években az olyan platformok, mint az Alibaba, a Jumia és az Amazon, hasonló ívet követve vágtak bele a finanszírozásba: fizetési könnyítéssel bővítették platformjukat, majd ezeket a képességeket rajtuk túlra is kiterjesztették. A fizetésekre és tranzakciókra vonatkozó gazdag adatok lehetővé tették ezeknek a vállalatoknak, hogy szilárd hitelbírálati modelleket építsenek fel, és megkezdjék a hitelek és számos egyéb pénzügyi szolgáltatás nyújtását a kereskedőknek és a fogyasztóknak.

A pénzügyek beágyazásának trendje mára túlterjeszkedik az e-kereskedelemen túl – derül ki egy nemrég közzétett jelentésből. A mezőgazdasági értékláncokban, utazási platformokon és e-logisztikában működő digitális cégek hasonló mintát követnek, és vagy pénzügyi szolgáltatásokat vezettek be, vagy érdeklődést mutattak új pénzügyi ajánlatok kipróbálása iránt.

Hirtelen váltás maradandó következményekkel

A COVID-19 világjárvány számos bizonytalanságot fokozott, de egy tendencia egyértelművé vált: nagymértékben felgyorsította a digitális átvételt. A legtöbb országban nőtt az egyedi digitális vásárlók száma, néhány kivételtől eltekintve, ahol a zárolási szabályok minden típusú gazdasági tevékenységet korlátoztak, beleértve az e-kereskedelmet is. Az adatok jelentős növekedési rátákat mutatnak a legtöbb régióban, az Egyesült Államoktól Afrikáig és a Közel-Keletig, ami átformálja a fogyasztói magatartást és a vállalati működést.

Az online értékesítés ma már nem lehetőség, hanem szükségszerűség a hagyományos vállalkozások számára.

Fogyasztói oldalon a COVID-19 válság a kereslet strukturális eltolódását idézte elő a digitális kereskedelem irányába, amely valószínűleg az elkövetkező években is folytatódni fog. Számos új platform vált jelentőssé Afrika, Ázsia és Latin-Amerika feltörekvő piacain, új üzleti modelleket fogadva el, és elősegítve az általános környezet versenyképesebbé válását. A válság pedig lehetőségeket nyithat meg a második generációs „niche” platformok előtt, amelyek olyan meghatározott piaci szegmensekben működnek, amelyek hagyományosan ki vannak zárva a nagy e-kereskedelmi platformokból. Például Kenyában a mezőgazdasági értéklánc-platform, a Twiga Foods együttműködött a Jumia Kenya e-kereskedelmi platformmal, hogy különféle gyümölcs- és zöldségkosarakat értékesítsen közvetlenül a fogyasztóknak. Brazíliában egy kezdeményezés lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egy egyszerűsített fizetési megoldással keressenek meg és vásároljanak termékeket a környékükön lévő kisvállalkozásoktól. Az még nem látható, hogy az ebben az időszakban megjelenő kezdeményezések közül mennyi konszolidálódik, hogy hosszú távon életképes piaci megoldássá váljon.

Emelkedő tendencia néhány kérdést előrevetítve

De az előttünk álló út nem mentes kihívásoktól. A digitális fizetési infrastruktúra – beleértve a mobil- és bankügynöki hálózatokat is – kritikus fontosságú az e-kereskedelemnek az alulszolgált szegmensek felé történő terjeszkedéséhez. A legtöbb platformon megnövekedett a digitális fizetés használata, különösen a digitális pénztárca – egy olyan fizetési rendszer, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy biztonságos, azonnali tranzakciókat hajtsanak végre készpénz használata nélkül. Afrikában a Jumia bevezette a digitális fizetés használatát olyan országokban, mint például Kenya, mivel ideiglenesen megszüntette az utánvétes fizetést. Az argentin Mercado Pago erőteljes növekedést ért el mind a digitális fizetések elterjedtsége, mind a tranzakciók mennyisége tekintetében.

A digitális fizetés előnyei nyilvánvalóvá váltak az alacsony mobilpénz-penetrációjú és/vagy nem jól kiépített ügynöki hálózatokkal rendelkező országokhoz képest. Például bizonyos helyeken néhány platformnak le kellett állítania a mobilfizetést, mert az ügynökhálózat zavarai megnehezítették a helyzetet.

Café Frei márka akar lenni

15 éves jövőre a sikeres rádiós és televíziós riporter cége, a Café Frei. A tulaj ebből az alkalomból a Forbes magazinban vázolta fel üzleti elképzeléseit.

Fordulatot hozott a pandémia a cég életében: sok helyen be kellett zárni a Frei kávéházat is. Ezért most arra törekednek, hogy otthon is lehessen Frei kávét inni. Maga Frei eszpresszó kávét iszik, nem azokat az ízesített kávékat, melyeket a kávéházakban árusít.

A kezdet Kolumbiában

A Magyar Rádió riportereként kereste fel Kolumbiát a fiatal riporter, aki a helyszínen ugyan elsősorban a kábítószer maffia működését kutatta ugyan, de kiváncsi lett a kávéra is, amely Kolumbiában a társasági élet egyik legfontosabb része.

2007-ben indította el a Café Frei üzletláncot Langár Tamással. Ma már 61 Frei kávézó működik Magyarországon, külföldön pedig tíznél is több. A kávézó lánc üzleti siker, a vírus járvány előtt 2019-ben elérte a forgalom a 2 milliárd forintot.

A kiskereskedelemmel élték túl a pandémiát

A Café Frei termékei már sok boltban is megtalálhatóak. 1,2 milliárd forintot költöttek arra, hogy létrehozzanak üzemeket a Frei kávé előállítására. Elindítottak egy webshopot is, hogy alkalmazkodjanak a nemzetközi trendekhez.

A pandémia súlyos veszteséget jelent a Frei kávézónak is: a terveiket egymilliárd forinttal teljesítették alul tavaly és az idén.

Nyugati terjeszkedés

A Café Frei Svájcban nyit kávézót méghozzá kettőt is a Genfi tó partján. A távolabbi cél Németország. A nyugati terjeszkedés nem mindenütt sikeres: Írországban és Svédországban be kellett zárni a Frei kávézókat, mert a helyi lakosság nem kedvelte meg azokat. Szaúd Arábiában viszont megkedvelték a pénzes vásárlók a Frei kávézót, mert ott jobban ráérnek az emberek. Több kávét is megisznak miközben tárgyalásokat folytatnak egymással.

Cukrászati és pékségi fejlesztéssel fokozzák a kínálatot. A terv az, hogy tőzsdére vigyék a Café Freit. Továbbra sem olcsó tömegeknek szánt kávét hanem a nyugati középosztálynak megfelelő kávét kínálnak, amely Magyarországon drágának számít. A Frei kávézókban 6-7 eurós kávét lehet inni, míg egy átlagos kávé 2 euróba kerül adagonként. Az áremelkedést könnyebben elviselik azok, akik a Frei kávéházakat látogatják akár Magyarországon vagy külföldön.

Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.

Választás kontra költségvetési szigor

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési  szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Jeszenszky: a magyar kormány nevetségessé tette magát

Az Európai Gazdasági Térség közös nyilatkozatának megvétózásával a magyar kormány nem nyert semmit, és semmilyen kárt sem okozott Norvégiának viszont a magyar diplomáciának sikerült magát nevetségessé tennie – hangsúlyozta Jeszenszky Géza, az első demokratikusan megválasztott magyar kormány külügyminisztere, aki épp a Norvégiával mesterségesen keltett feszültség miatt mondott le Oslói nagyköveti posztjáról.

Az Európai Gazdasági Térségben az Európai Unió tagállamain kívül Norvégia, Izland és Liechtenstein van jelen. 30 éves története során most vétóztak először. A magyar vétónak az égvilágon kivül semmilyen jelentősége sincs. Nem más ez mint amit Orbán Viktor úgy fogalmazott meg, hogy “tüske legyünk a köröm alatt”.

A magyar miniszterelnök rossz vesztes. Norvégia nem fogadta el a magyar álláspontot a civil szervezetek támogatásának ügyében, mert úgy vélte, hogy annak ad pénzt, akinek akar.

Orbán emiatt ráuszította a rendőrséget is az érintett civil szervezetekre. Az Európai Bíróság időközben kimondta: a civil szervezetekkel kapcsolatos magyar törvény ellentétes az uniós jogelvekkel.

Orbán ugyanazt az utat követi mint Putyin: Oroszországban külföldi ügynöknek bélyegzik a nemkívánatos civil szervezeteket, sőt az ellenzéki újságírókat is.

A magyar miniszterelnök nemcsak ebben követi orosz barátját hanem abban is, hogy a titkos szolgálatokat is felhasználja az ellenzék elleni háborúban. Ez szigorúan tilos az Európai Unióban és bármilyen jogállamban.

Kövér László: az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot

A magyar parlament elnöke, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte, a titkosszolgálatok vezetői előtt nyíltan kifejtette, hogy számukra a fő ellenfél az ellenzék, amely külföldi érdekeket képvisel Magyarországon. Ez pontosan ugyanaz, amit Putyin gondol az ellenzékről. A beszédet Kövér László még tavaly februárban mondta el az Alkotmányvédelmi Hivatal új központjában, de a Direkt36 csak most tette közzé. Miután a leleplezés megtörtént Kövér László hivatalos oldalán is megjelent a beszéd vagyis a hatalom is elismerte annak autentikus voltát.

Jogállamban hogy tarthat ilyen beszédet a parlament elnöke? Erre a kérdésre egyelőre nem siet válaszolni a hatalom, amelynek be kellene vallania, hogy egyáltalán nem új jelenségről van szó.

Andropov árvái

A magyar állambiztonság fontos szerepet játszott a Fidesz létrehozásában és méginkább helyzetbe hozásában. Ezért is akadályoz meg Orbán Viktor mindig minden olyan kísérletet, amely az állambiztonsági listák nyilvánosságra hozását célozza.

A nemzeti együttműködés rendszerének kialakításában is kísért az állambiztonsági múlt. A hasonlóság egyáltalán nem véletlen Putyin és Orbán rendszere között. A kiváló kapcsolat sem.

A baj csak az, hogy a totális kontroll elve, amelyet Sztálin nyomán Andropov alkalmazott, csődbe vitte a Szovjetuniót. A putyini-orbáni javított kiadás sem sokkal sikeresebb.

A demokratikus Norvégia százszor eredményesebb mint a magyar nemzeti együttműködési rendszer, amely a kontroll elvére épül anélkül, hogy valamiféle fejlődési perspektívát nyújtana. Ezért is hárul óriási szerep a titkosszolgálatokra, amelyeknek olyan rendszert kell fenntartaniuk, amelyikben az emberek többsége nem találja meg a számítását.

Ceausescut Romániában olyan bíróság ítélte halálra nejével együtt, amelynek élén Stanculescu tábornok, a katonai titkosszolgálat vezetője állt. Őt maga Nicolae Ceausescu nevezte ki.

Ezek a legfőbb szempontok a megfelelő hitel kiválasztásakor

1

Az életünk során számtalan váratlan esemény történhet, ilyenkor azonnal pénzre van szükségünk, mert a krízis megoldása enélkül ritkán szokott sikerülni. A pénzt kétféle módon biztosíthatjuk: vagy vannak megtakarításaink vagy hitelt veszünk fel.

Melyek a hitelfelvétel legfontosabb szempontjai?

A lakossági hitellehetőségek bővülésével olyan sokféle és szinte áttekinthetetlen hitel jelent meg, hogy ember legyen a talpán, aki el tud igazodni közöttük. A hitelek ne csak arra használhatóak, amire a nevük vagy a banki ajánló alapján elsőre gondolnánk. Továbbá lényeges különbségek vannak a kondícióik között, ezért sem mindegy, hogy mely hitelt mire vesszük igénybe.

Fontos szempont a törlesztőrészlet vállalhatósága, az, hogy lehetőleg fix és tervezhető legyen a kamat, olyan futamidőt válaszunk, amely nem túl feszes és nem is túl laza – hiszen ez utóbbi esetben például feleslegesen magas a kamatteher.

A legfontosabb szabály, hogy ne vállaljuk túl magunkat, mert a hitel törlesztésének 90 napon túli elmaradása már komoly következményekkel jár.

A legtöbb fogyasztási hitel esetén a bankot elsősorban a jövedelmünk, életvitelünk, családi hátterünk, munkahelyünk érdekli. Szigorú minősítési eljáráson esünk át – még ha a felgyorsult ügyintézés miatt ezt nem is vesszük észre minden esetben.

Melyek a legnépszerűbb hiteltípusok?

A hiteleket két nagy csoportba soroljuk. Vannak a fogyasztási hitelek, amelyeket azért veszünk fel, mert valami örömhöz, élményhez előbb szeretnénk hozzá jutni, mint ahogy a pénzt megkeressük rá.
És vannak a jelzálog hitelek, amelyeket azért veszünk igénybe, mert az életünk során felmerülő igényeinket egyre magasabb szinten szeretnénk kielégíteni (pl.lakhatás), vagy a meglévő pénzünket jól szeretnénk kezelni és ennek érdekében – anyagi lehetőségeinknek megfelelően – „beruházásokat” hajtunk végre.

Lássuk felsorolás képpen a legfontosabb hitel típusokat:

  • gyorshitel
  • személyi kölcsön
  • Áruhitel
  • Autóhitel
  • folyószámlahitel
  • hitelkártya
  • Lakáshitel
  • Szabad felhasználású jelzáloghitel

A fenti lehetőségek közül most nézzük meg részletesebben a fogyasztási hiteleket.

Mire való a személyi kölcsön?

Induljunk ki abból a helyzetből, hogy hitelt kell felvennünk, mégpedig gyorsan és nem kell nagy összeg. Elromlott a hűtő, a kocsi, venni kell valamit a gyereknek, javítani kell valamit a ház körül, stb. Első ötletünk lehet, hogy a gyorshitel, hiszen házhoz jönnek, heti törlesztésre van lehetőség, jól tervezhető, valóban gyors és nem kérnek fedezetet. Azonban ha körülnézünk a lehetőségeket megvizsgálva, azt fogjuk látni, hogy ezek a legdrágább hitelek! Azok veszik igénybe a gyorshiteleket, akik csak a havi/heti fizetni valót nézik, hogy mibe kerül nekik ez az egész, azt nem.

A személyi kölcsönöket már kedvezőbb feltételek mellett adják. Pár százezer forinthoz viszonylag könnyen hozzá tud jutni bárki, akinek bejelentett munkahelye és normális életviszonyai vannak, nagyobb összeget pedig ebből a hitelből talán nem is szabad felvenni, akkor már olcsóbb egy szabad felhasználású jelzáloghitel.

A személyi kölcsönök nagy előnye a kötetlen felhasználás: valóban bármire igényelhetjük és a törlesztése is tervezhető a fix kamatozású hitelek esetében. A kölcsön ma már akár online ügyintézés mellett, adott bank ügyfelének akár 1 óra alatt is elérhető, de mindenképpen sokkal gyorsabb (maximum 1-2 nap) megoldás, mint amire a korábbi évek tapasztalatai alapján gondolnánk.  Azt azért tudnunk kell, hogy ez jövedelem alapú hitel, tehát a bank döntését alapvetően a tehermentes, megfelelő munkáltatótól származó jövedelmünk határozza meg. Legalább féléves munkaviszony és 100.000 forintos jövedelem szinte minden banknál alapvető elvárás, vizsgálják továbbá a KHR-t és az egyéb tartozásainkat, minősítik a munkáltatónkat és előny, ha régi ügyfelei vagyunk a banknak.

Minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön

 Ha már a Felügyelet megalkotott egy szigorú eljárásrendet, előírt a bankok számára határidőket, felszámítható költségeket, akkor inkább ezt a fogyasztóbarát személyi kölcsönt vegyük igénybe – olcsóbb, mint a normál személyi hitel.

Áruhitelek

Tekinthetjük az áruhiteleket olyan speciális személyi kölcsönöknek, amelyek felhasználása egy adott termék megvásárlásához kötődik, az ügyintézés pedig az azt forgalmazó üzletben is megtörténhet. A 0%-os áruhitelnél általában a termék magasabb árába van a kamat beépítve – ne gondoljuk, hogy ingyen kapunk hitelt.

Autóhitelek

Az autó ma már sokak számára munkaeszköz, napi használatú alapvető kelléke életünknek. Mások úgy gondolják, hogy státuszszimbólum – ez alapján ítélik meg az embert.

Sok esetben cégautó a megoldás, ami leginkább lízing konstrukció alkalmazásával történik. A bankok is szeretik a lízing megoldást, mert az autó a tulajdonukba kerül és az ügyfél csak használója, bérlője a járműnek.  Figyeljünk oda arra, hogy az autó fenntartása nem csak a havi díjat jelenti, hanem például a biztosítást, tankolást, javítási költségeket is!

Folyószámlahitel

Ezt a kölcsönt annál a banknál tudjuk igénybe venni, ahol a bankszámlánk is van. Kapunk egy hitelkeretet, amelynek erejéig a számlánk egyenlege lecsökkenhet. Előnye ennek a hitelnek, hogy rugalmasan lehet igénybe venni és törleszteni a hitelkereten belül szabadon „mozoghatunk”.

Ezt kell tudni a hitelkártyákról

A hitelkártya annyiban más, mint egy normál bankkártya, hogy itt egy hitelkeretet bocsát a bank a rendelkezésünkre, amelyet szabadon felhasználhatunk vásárlásaink során. Készpénzfelvételre is használható, de az általában drága.

A legjobb, ha a hitelképességünket jó előre felméretjük, így amikor váratlanul eljön a pillanat, hogy hitelt kell felvennünk, akkor már csak az ügyintézés van hátra. Minden esetben vizsgáljuk meg a kiválasztott hitel részletes kondícióit – erre legalkalmasabb a THM mutató összevetése. Használjuk az interneten elérhető hitelkalkulátorokat is.

Surányi: Orbán gazdaságpolitikája felelős az inflációért

Surányi György cikkét a Portfolióban című portál közölte, melyben egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé a magas inflációért.

Bár a Nemzeti Bank szigorít, de folytatja kötvény vásárlási programját, és ezzel maga is táplálja az inflációt, amelyet a forint állandó leértékelődése is erősít – hangsúlyozza Surányi György, a jegybank korábbi elnöke, aki a Portfolió portálnak nyilatkozott.

“A hazai infláció különbözik attól, amelyet az Óceán két partján lehet tapasztalni, mert itthon az infláció nem az idén kezdődött el hanem már ötödik éve tart”

– hangsúlyozza Surányi György. Vagyis tulajdonképp Orbán Viktor gazdaságpolitikának szerves részéről van szó, melyet egyaránt megvalósít Matolcsy György a Nemzeti Bank élén és Varga Mihály a pénzügyminisztériumban.

Surányi idézi egy korábbi írását az inflációról, mely a HVG-ben jelent meg még 2018-ban.

“Ha a jegybank tovább lazít… akkor egyszercsak arra ébredhet, hogy elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Arról nincs szó, hogy az infláció elszabadul, de … 5-7% közé felmehet.”

A legutóbbi inflációs adat 6,5% volt.

“A gazdaságpolitika valamennyi alrendszere összehangoltan egyirányban, az infláció emelkedése felé mutat” – hangsúlyozza Surányi. Aki a következő tényezőket sorolja fel:

1/ ultra laza fiskális politika
2/ idei fiskális túlfűtés – választások miatt
3/ uniós támogatások felhasználása
4/ jövedelempolitika
5/ monetáris politika
6/ a forint tudatos leértékelése
7/ a Nemzeti Bank a kamatláb emeléssel párhuzamosan továbbra is dönti a pénzt a gazdaságba

Antiinflációs politika

Ezt javasolja a Nemzeti Bank egykori elnöke Matolcsy Györgynek meg persze mindenkinek, akinek jövőre köze lehet a magyar pénzügyekhez.

“Az inflációt kézben tartani csakis a gazdaságpolitika valamennyi alrendszerének összehangolt, következetes antiinflációs elkötelezettséggel és cselekvésével lehet”

– állapitja meg Surányi, aki nem teszi fel a kérdést: vajon milyen következménye lenne egy következetes infláció ellenes politikának az életszínvonalra?

Márpedig Orbán Viktor épp emiatt követi az inflációs politikát, mert csak ily módon tudja megszilárdítani népszerűségét, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megőrizze a hatalmát a jövő évi választáson.

A gazdaságpolitika ancilla politicae (a politika szolgálólánya) Orbán Viktor felfogásában vagyis mindennek a hatalom megtartását kell szolgálnia. Ehhez pedig

meg kell teremteni az életszínvonal javulást vagy annak legalább az illúzióját a társadalom többsége számára.

Az inflációs politika pontosan erre alkalmas hiszen miközben a lakosság jövedelmei emelkednek az infláció elveszi ennek jórészét. A lakosság jövedelmeinek emelkedéséért a kormányt éltetik, az árak emelkedéséért pedig a piacot hibáztatják, melyet “a jóságos állam megrendszabályoz”. Lásd az üzemanyag árak befagyasztását.

A forint szisztematikus leértékelésével lehet azt elérni, hogy a reálbérek euróban vagy dollárban ne növekedjenek vagyis a külföldi befektetők számára még mindig előnyösek maradjanak.

Ezért minden politikai vezetésnek alaposan meg kell fontolnia egy antiinflációs politikát, mert az biztos népszerűség vesztéssel jár.

Orbán kockázata viszont az, amire Surányi utal: az infláció kicsúszik az ellenőrzés alól! Ezt sem a hazai közvélemény sem pedig a külföldi befektetők nem bocsátanák meg Orbán Viktornak. Ezért jár kötéltáncot Matolcsy György, akinek úgy kellene megfognia az inflációt, hogy közben ne sértse a nagy célt: Orbán újabb választási győzelmét 2022-ben.

REZSICSÖKKENTÉS A KUTAKNÁL

Hetek óta követelték az ellenzéki politikusok, hogy tegyen valamit a kormány az elszaladó üzemanyagárakkal. A Jobbik az árak befagyasztását követelte, mások csak arra célozgattak, hogy engednie kellene a kormánynak az üzemanyagárakban foglalt adókból. Még azt is felelevenítették, hogy hogyan támadta a Fidesz annak idején az MSZP–SZDSZ kormányt, amiért a benzinár elérte a 300 forintot. Most meg 500 forint fölé nőtt.

Bátor dolog volt az LMP-s Kanász Nagy Mátétól, hogy elmondta: zöld politikusként ő nem kifogásolja a magas benzinárat, hiszen az a fogyasztás és ezzel a környezetszennyezés csökkentésére ösztönöz. Holott tudhatja, hogy ezzel nem lesz népszerű. Azt mondja a benzinár ügyében, amit a német zöldek is mondanak, akik az üzemanyagárak további emelésével kampányoltak, és alighanem ennek is köszönhették, hogy a reméltnél jóval gyengébb, alig 15 százalékos eredményt értek el, nem nyerték meg a szeptemberi választást, csak harmadikak lettek (bár ez is történelmük legjobb eredménye). Hozzáteszem,

a zöldek az üzemanyagár további emelését egységesen kompenzálták volna a háztartások számára, ami a sokat és drágán autózó tehetőseknek nem, de a naponta ingázóknak kompenzálta volna a zöldek által szorgalmazott áremelkedést.

Azt az áremelkedést, ami az elmúlt hetekben következett be, Nyugat-Európában senki sem akarja árbefagyasztással megállítani, vagy adócsökkentéssel mérsékelni. Nem tudok olyanról Európa régi demokráciájában, ahol állami intézkedést hoztak az üzemanyagárak emelkedése miatt. Pedig ott már nem az 500, hanem – átszámítva – 600 forint fölött vannak az árak, sőt megközelítik a 2 eurót, vagyis 700 forintot. Lengyelországban vagy Csehországban sem született ilyen intézkedés. Európa nyugati részében az növekvő üzemanyagárat egyfajta természeti csapásnak tekintik, ami miatt aggódnak, akárcsak a háztartási energia áremelkedése miatt, ami ott az üzemanyagárakhoz hasonlóan követi az importár emelkedését. Ezért is

harsogja az orbáni propaganda, hogy Nyugat-Európa energiaválsággal küzd, míg nálunk az állam megvédi ettől az embereket, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, az állam által előírt áram- és gázárakhoz.

Ami engem illet, én kezdettől fogva helytelenítettem az Orbán-féle rezsicsökkentést. Liberális közgazdászként általában azt tartom helyesnek, ha a termékekért annyit kell a vállalatoknak is és a fogyasztóknak is fizetni, amennyibe az kerül. Ha drágul az energia a világpiacon, azt helyes a belföldi fogyasztói árakban is érvényesíteni, és a fogyasztóknak a maguk döntéseiben figyelembe kell venniük, hogy az üzemanyagért többet kell fizetniük, mint korábban, tehát fokozottan meg kell gondolniuk, hogy mennyit autóznak.

Azt a szokásos ellenvetést, hogy a nyugati jövedelmek mellett a magasabb benzinárak is megfizethetők, a magyarországi jövedelmek mellett azonban nem, vitatom, hiszen a magyarországi jövedelmek mellett a cipő is, a hús is és az építőanyag is sokkal drágább, mint Nyugat-Európában.

Ebből a megfontolásból kezdettől fogva helytelenítettem, hogy az ellenzéki pártok állami beavatkozást követelnek a benzinár-emelkedéssel szemben. Csütörtökön Gulyás Gergely bejelentette, hogy az Orbán-kormány is az áremelkedés megfékezése, a 95-ös benzin és a gázolaj árának 480 forinton történő befagyasztása mellett döntött. Más szóval, kiterjesztette a „rezsicsökkentést” az üzemanyagárakra. Nem úgy, ahogy az ellenzékiek szorgalmazták, vagyis az ÁFA vagy a jövedéki adó csökkentésével, hanem az üzemanyagot forgalmazó cégek nyereségének terhére. Ezért is nevezhetjük ezt is „rezsicsökkentésnek”: ahogy annak idején a háztartási energiatarifákat (és vízdíjakat) csökkentették a szolgáltatók nyereségének terhére (melyek akkor még többnyire külföldi tulajdonban voltak), most ezt teszik az üzemanyagárakkal is.

Ez az Orbán-kormány általános gyakorlata: ajándékot ad „az embereknek” mások terhére.

(Ugyanezt teszi, amikor az önkormányzatok terhére ad kedvezményt a vállalkozásoknak az iparűzési adó megfelezésével.)

El is érte annak idején, amit akart: a közszolgáltató cégek külföldi tulajdonosai többnyire eladták közműcégeiket az államnak, és „mellesleg” újabb kétharmados többséget szerzett a 2014-es választáson.

Most, nem egészen félévvel a következő választás előtt nem engedte át az üzemanyagárak emelkedése miatti háborgást az ellenzéknek, hanem maga javára használja ki azt.

Szerencsétlen egyetértés alakult ki az ellenzék és a kormány között, már megint, mint annyiszor. Én ezt – mint más esetekben is – sajnálatosnak tartom.

Szerintem az a helyes, ha – miként az európai piacgazdaságokban szokásos – adottságnak tekintjük, hogy az állam költségvetési kiadásainak fedezetére a dohányárukhoz és a szeszesitalokhoz hasonlóan az üzemanyagok forgalmazására is vet ki különadót, amit a fogyasztók az árban megfizetnek. Ezekről a költségvetési bevételekről nem mondhat le az állam akkor sem, ha az üzemanyagok importára és az ezt követő hazai ár hirtelen emelkedik. Hogy Orbán ezt is – mint a piacgazdaság és a demokrácia minden elvét – folyamatosan lábbal tiporja, az engem nem szomorít el, Orbán hatalomgyakorlása ilyen volt és ilyen lesz.

Azt, hogy a magát nyugatosnak, európainak, sőt legeurópaibbnak mondó ellenzékiek fordítanak hátat a piacgazdaság normáinak, az már nagyon zavar.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK