Hasznos

Újra nyílik a bérolló az állami cégek kárára

Idén megállhat a bérek valamelyesti felzárkózása az állami cégeknél a magánszektorhoz. A súlyos működési zavarok annak ellenére tapasztalhatók az állami körben működő cégeknél, hogy korábban százalékosan komoly béremelések voltak.

Az ország legnagyobb foglalkoztatója az állam, amely inkább csak szavakban emeli a fizetéseket nagy mértékben; az oktatásból és az egészségügyből érkező segélykiáltások mindennaposak. A költségvetés azonban egy másik körben, az állami vállalatoknál is nagy számú alkalmazott foglalkoztatója. A Policy Agenda (PA) csak a legnagyobb vállalatok mintegy 125 ezer dolgozójánál nézte meg az elmúlt kilenc évi béremeléseket.

Az állam kettős szerepben

A PA mindjárt meg is jegyzi, hogy az éves bértárgyalásoknak van egy különös elemük, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó és munkaadó. A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (körülbelül 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális vízi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer), erdészeteket (8 ezer) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Leállna a felzárkózással

Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések. Vagyis, vonható le a következtetés, még a részleteket elfedő átlagadatok tanúsága szerint is a jelentős béremelkedés ellenére az elmúlt években is nőtt némileg a különbség a versenyszféra és az állam között.

Külön megvizsgálták a minimálbér emelését követő változásokat is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24 százalék a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt meghaladta az általános béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt. A versenyszférában a 2016 és 2018 közötti béremelkedés 23 százalék volt (a minimálbérével szinte teljesen megegyező), azaz

az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.

Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér-emelés mértéke. Annak ellenére is állítható ez, hogy az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel.

A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű indexének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újra tárgyalták, és 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.

Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől.

Ha így marad a helyzet, akkor

ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala és a versenyszféra több része.

Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását.

Hozzá kell tenni, hogy a fenti értékek százalékokat mutatnak,

a nominális bérek mára teljes alkalmazotti csoportokban súlyosan elszakadtak a versenyszféráétól.

Erről tanúskodnak például a tanárok körében indított demonstratív „fizetésfelmutatás” adatai.

Ezek láttán nem meglepő, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetség

szeretné elérni a tavalyi két éves bérmegállapodás újratárgyalását.

A Népszava írt arról, hogy

a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál.

A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalék minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már idén is.

Ezért jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének.

Ennek sikere erősen kétséges. A kormány ugyanis árgus szemmel figyeli a költségvetés helyzetét, és ennek hiányát javarészt a szociális területekből kivont (a GDP-hez viszonyítva csökkentett arányú) kiadásokkal tudták mérsékelni. Általános nagy arányú béremelés az egész költségvetési szektorra kihatóan építene be olyan automatizmust, amelyet a kormány láthatóan szeretne elkerülni.

Új iskola Kiskunfélegyházán

0

Új iskola épült mintegy hétszázmillió forintból Kiskunfélegyházán a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek fenntartásában működő Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos diákjai részére – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.

Mindák József közölte: az új iskola építése már időszerű volt, hiszen a Constantinum Intézménybe – az óvodáskorúaktól a középiskolásokig – csaknem 760 gyermek jár. A folyamatosan emelkedő létszám miatt már az előző tanévben tanteremhiánnyal küzdöttek, amit átmenetileg megoldottak, de hosszú távon nem volt tartható a helyzet.

Továbbá a gyermekek korosztályi összetétele szempontjából is szerencsésebbnek tartották, ha

 az alsó tagozatosok külön épületben tanulhatnak és saját udvaron játszhatnak

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: az intézmény – uszodát is magába foglaló – sportcentrumával szemben nagyjából egy év alatt felépült, nyolc tantermes iskolában a legmodernebb technikai eszközök, köztük digitális táblák segítik a tanítást. A háromszintes épületben a tantermeken, foglalkoztató csoportszobákon, tanári szobán kívül tornatermet és étkezőt, a több mint hétszáz négyzetméteres udvaron pedig modern, gumiborítású sportpályát és árnyékoló napvitorlával ellátott játszóteret alakítottak ki.

A korszerű iskolában a legmodernebb fűtésrendszert építették ki, amely a nyári melegben hűtésre is képes, az épület energiaellátását pedig részben napelemek biztosítják.

Mindák József elmondta: az új iskola helyén eredetileg egy huszadik század elején épült, jellegzetes téglahomlokzata miatt védetté nyilvánított polgári lakóház állt. Az építkezés során ezért különös figyelmet fordítottak arra, hogy a homlokzat eredeti állapotában megmaradjon.

A kiskunfélegyházi iskolát Schuhster Constantin váci püspök emlékére nevezték el Constantinumnak. A leánynevelés és -oktatás elkötelezett híve ugyanis adománnyal segítette az intézmény felépülését. Az 1908-ban megnyitott iskolában a püspök hívására érkező Kalocsai Iskolanővérek kezdték meg a tanítást.

A fogyasztás megy előre, mintha mi se történne

Csaknem hat és fél százalékkal nőtt a bolti forgalom júliusban. Iparcikkből tíz százalékkal, élelmiszerből 4,5-tel bővült a kereslet. A hét havi növekmény 5,8 százalék volt. A lakosság egyelőre nem látja a gazdaság tempójának lassulását.

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, (a valóságot inkább tükröző) naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét a júniusi 5,2 százalékos növekedést követően – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az infláció is tolja a forgalmat

Az élénkülést leginkább az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 4,5 százalékos növekedése okozta az előző havi 2,1 százalékos emelkedés után. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy

éppen ebben a termékkörben az átlagot jócskán meghaladó áremelkedés volt,

a több árunál két számjegyű drágulás nem feltétlenül takar több vásárlást, sőt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés tempója 5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 9 százalékkal nőttek a változatlan áron számolt eladások a júniusi 8,8 százalék után. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 10,8 százalékkal, a bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben az előző két hónapban tapasztalt visszaesés után 6,6 százalékkal nőtt a forgalom.

Átlag alatt a gyógyszerek, száguld a netes vásárlás

Az átlagosnál alacsonyabb, 4,3 százalékos volt a gyógyszerek, a gyógyászati termékek és az illatszerek forgalmának növekedése és 3,9 százalékos bővülés volt a használtcikk üzletek eladásaiban. Még alacsonyabb, 3 százalék volt az értékesített mennyiség emelkedése a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletekben, és a tavaly júliusi szinten stagnált a forgalom a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,7 százalékkal részesedő

csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene az előző hónapokhoz hasonlóan 38,7 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,3 százalékkal emelkedett az értékesítés a júniusi 7,4 százalékos növekedés után.

Rekord havi forgalom

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes

kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt,

ami a legmagasabb havi összeg ebben az évben, és az ünnepi költekezést is magába foglaló tavaly decemberi érték után a második legnagyobb érték.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában teljesült.

Az év első hét hónapjában 5,8 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés tavaly január-júliushoz mérve.

Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedésének közelgő lassulását még egyáltalán nem érzékeli a lakosság. A még kitartó béremelkedések tolják a belső fogyasztást, ami egyre erőteljesebben (egy darabig) a gazdaság egyik hajtóereje. A fogyasztást növelik a bankokból kiáramló hitelek is, bár ezek egy része valószínűleg a ma legjobb megtakarításba megy.

Költekezünk, befektetünk: a szuperpapír a lakásokat is sújtja?

Jelentősen növekszik a háztartások hitelállománya, ezzel párhuzamosan százmilliárdok áramlanak ki betétekből, befektetési jegyekből, részben a MÁP Pluszba. Egy ingatlanos cég szerint megtorpanás tapasztalható az ingatlanpiacon, aminek oka a szuperállampapír.

A nyár közepe óta jelentős mozgások figyelhetők meg a lakossági pénzügyek terén. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy júliusban 142,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, ami igen sok a megelőző hónapok 60 milliárdjaihoz képest

Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?

Vagyis két hónap alatt 204 milliárddal több kölcsönt vettek fel az emberek. Az nem derül ki az adatokból, milyen célokra fordítják a pénzt. Érdekes párhuzamosság azonban, hogy ugyanezen időben 262 milliárddal esett a bankbetétekben lévő pénz (júliusban 37,2, júniusban 225,1 milliárd). Emellett a befektetési jegyekben lévő pénzből is kivontak 206 milliárdot (júniusban 138,6, júliusban 67 milliárdot). (A befektetési jegyekből folyamatos a pénzkiáramlás, aminek egyik oka az ingatlanalapokat érintő változás: májustól már nem lehet pár nap alatt kivenni az újonnan betett pénzből, hanem fél évet kell várni rá, ami önmagában óriási összeget vitt ki ezekből az alapokból.)

Lehetséges, sőt, valószínű magyarázat, hogy

nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.

Ekkor lépett színre az egyszerűen csak szuperállampapírnak nevezett 5 év futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek igen attraktív hozama (évente csaknem 5 százalék, 5 év alatt több, mint 27 százalék) lényegében költségmentes menet közbeni „feltöréssel” párosul. Ez minden más terméket megelőz a hozamban.

Arra már korábban rámutattunk, hogy a MÁP Plusz annyira „jó” konstrukció, hogy megéri a gyerekvállalást ösztönözni hivatott babakötvény (maximum 10 milliós) hitelt erre fordítani. Ha utóbb gyerek nélkül marad a pár (netán eleve így tervezi), az emiatt átárazódó, vagyis kamatossá váló kölcsön is kellemesen fial a kötvénnyel. (A múlt héten nagy port vert fel, hogy az eddigi családtámogatások ellenére se született több gyerek sokadik hónapja. Eközben a házasságkötések száma szignifikánsan nőtt. A későbbi statisztika fogja megmutatni, hogy lesz-e változás. Ha nem, lehetséges, hogy a babaváró kölcsön miatt köt házasságot sok pár, a pénzt pedig befektetésként kezeli.)

A most már 1800 milliárdhoz közelítő MÁP Plusz-állományba az első hetekben máshonnan – például egyéb államkötvényekből – áramlott át a pénz nagyjából fele. Azóta ez az arány csökkent, ahogyan a MÁP Plusz jegyzése is.

Ingatlan helyett szuperpapír?

Ezt a kapcsolatot véli felfedezni a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője is. Balla Frigyes arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évben – a fővárosban elszabadult árak miatt – felértékelődött az agglomeráció ingatlanpiaca. Ennek egyik nyertese Dunakeszi.

Ugyanakkor nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, és érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet MÁP Pluszhoz:

az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

(Ha így van, akkor ez minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanvevőket érinti.) A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.

Már fékeződik a gazdaság

Változatlanul magas, 4,3 százalék lesz az éves növekedés, ez azonban lassuló második félévi teljesítmény eredménye a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Nem kedveznek a külső folyamatok, ahogyan az EU-támogatások is enyhébben serkentik a beruházásokat. A munkaerő-tartalék pedig lényegében kimerült.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9 százalékkal, a korábban vártnál is lendületesebben, az EU-ban a leggyorsabban bővült – írja a GKI (ehhez hozzá kell tenni, hogy a legfrissebb Eurostat-adatsorból hiányzik Írország értéke, amely minden bizonnyal magasabb a miénknél). A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött.

Rossz hírek külföldről

A GKI által most előrejelzett, éves átlagban 4,3 százalék körüli növekedés megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának (Brexit, amerikai-kínai kereskedelmi háború, német recesszió félelem), az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének.

Az első félévi adatok alapján is a magyar gazdaságot

a beruházási és a belső fogyasztói kereslet hajtja:

a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

Idén az első félévben magára talált a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás, mely három év stagnálás után közel 10 százalékkal, az átlag csaknem kétszeresével bővült. A júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés azonban a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre.

A fogyasztás is tetőpontra érhet

A belső fogyasztásban jelentős szerepet játszó építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29-cel bővült. A túlpörgést jelzi, hogy az első félévben a sok folyamatban levő építkezés ellenére kissé kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Lassulásra utal az is, hogy az építőipar félév végi szerződésállománya már 11 százalékkal volt kisebb a tavalyinál.

Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben (6,8-ről 5 százalékra), éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 százalékkal emelkedett.

A második félévben a bérdinamika átlagosan kissé lassulhat.

Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál (valójában szándékosan alultervezett) gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is.

Május–július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy ez az érték az első negyedévben még 1,5 százalék volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is folytatódott. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma, vagyis nem enyhül a kifelé vándorlás. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3-es átlagánál.

Az inflációs is eszi a jövedelmeket

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3- re csökkent, a maginfláció (nem tartalmazza az energia és az idényjellegű termékek árát) azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban – a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására – a forint új történelmi mélypontra való gyengüléséhez vezetett.

Akkor most mi lesz a forinttal?

A tegnapi történelmi eurócsúcs után némileg erősödött a forint árfolyama, de változatlanul 331 körül található. Mivel most kizárólag külső hatások okozzák az izgalmat, ezek fogják alakítani a kurzust.

Soha olyan gyenge nem volt a forint az euróval szemben, mint csütörtökön, amikor 331,9-ig lendült a görbe. Ezután némi visszaerősödés játszódott le, de pénteken nagyrészt a 331,5-ös értéknél rögzült; kora délután 331 forint volt egy euró.

Szemben a tavaly nyári viharral, amikor az árfolyam elérte a 330,8-as eddigi csúcsot, most egyértelműen külső hatások alakítják az úgynevezett feltörekvő országok devizáinak értékelését.

Bő egy éve komoly nyomás alatt állt az MNB, hogy emeljen kamatot

a felfelé indult infláció és a világgazdasági lassulás első jegyei láttán. Matolcsyék kitartottak, eddig őket igazolta az idő – a következő hónapok utólag megadják a választ arra, tényleg igazuk volt-e.

De most ennél sokkal viharosabb villámok csapkodnak a külvilágban. Két nagy feszültséggóc okoz fejfájást elsősorban. Az egyik

a most már alkotmányos válság veszélyével megspékelt kilátástalannak tetsző Brexit-végzet.

Ennek hatásai kiszámíthatatlanok, de kedvezőek aligha lesznek, és minden bizonnyal áthatják a kontinens egész gazdaságát.

A másik csomópont

az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Ebben még nehezebb jövendölni, mert Donald Trump akár naponta megváltoztatja véleményét, tolja ki utólag a kivetett pótvám bevezetését. Kínát érintően támadhat mihozzánk is elérő cunami, ha tovább tart Hongkongban az óriástüntetésekkel kísért feszültség. Ha Kína katonákkal „oldja meg” a válságot, azért, ha a demonstrálók, sztrájkolók teljesen és tartósan megbénítják a szigetállam gazdaságát azért. Már most mutatkoznak jelei annak, hogy drámaian eshet a hongkongi gazdaság, amely a nagyon fontos szerepet betöltő tőzsde és pénzügyi központ megingásához vezethet.

Ilyenkor semmilyen rossz hír se jöhet elég rosszkor. Az se, hogy Argentína de facto csődöt jelentett azzal, hogy a kormány egyoldalúan meghosszabbította a rövid lejáratú peso-hitelek futamidejét, vagyis nem fizeti vissza ezeket.

Komolyan befolyásolhatja a forint megítélését

a német gazdaság – úgy fest – recesszió felé botladozása.

Ez minden olyan gazdaságot érint Európában, amely nagy arányban függ a külpiactól, de Magyarország esetében a német kapcsolatok kimagaslóan fontosak.

Egy szó, mint száz, nem tudjuk, merre veszi az irányt a forint. Ha ezek a külső hatások a rossz irányba mennek tovább, az felerősítheti a forinttal szembeni spekulatív manővereket; most úgy fest, leálltak az árfolyamesésre játszó úgynevezett shortolással, de ha újabb lehetőséget fedeznek fel ebben, ismét nekiindulhatnak. Ebben az esetben a 335-ös, akár a 340-es euróárfolyamig is elszaladhat a kurzus.  Ellenkező esetben maradhat a jelenlegi szinten. Arra most viszonylag kevés az esély, hogy visszatérjen a 325 körüli sávba.

Semmiképp se javítja az esélyeket az MNB

– többedszer megismételt – hivatalos közlése, hogy a jegybanknak „nincs árfolyamcélja”. Ami azt vetíti előre, hogy nem terveznek semmilyen beavatkozást, sőt, akár még tetszik is neki. Mégpedig azért, mert – a kormánnyal összhangban – eleve nincs ellenére az exportot segítő folyamatosan gyengülő forint, másrészt ez egyfajta árfolyamon keresztüli lazításnak tekinthető.

Merthogy – és ezzel visszatérünk a tavaly nyári córeszhez – az MNB-nek változatlanul nincs mozgástere a 0,9 százalékos alapkamat, valójában ennél is sokkal alacsonyabb, jelenleg inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) miatt. Pedig lehet, hogy szükség lesz rá, mert a lassuló európai és amerikai növekedés láttán már a közeljövőben bekövetkezhet a kamatok csökkentése, akár újabb kötvényvásárlási program.

Ki csapja be a nyugdíjasokat?

A Facebookon olvasom:
„A Fidesz 2011-ben eltörölte a nyugdíjak reálbérekhez kötését, amit még a Gyurcsány-kormány vezetett be. Ezzel évente 90 ezer forinttal károsít meg minden egyes nyugdíjast. OSZD MEG, hogy mindenki megtudja: a Fidesz becsapja azokat, akik végig dolgozták az életüket egy tisztességes nyugdíjért!”

Igaz ez?

Legfeljebb félig-meddig. Senkinek sem javaslom, hogy megossza.
A nyugdíjak reálbérekhez kötését nem a Gyurcsány-kormány, hanem még az Antall-kormány vezette be, és a kilencvenes években a nyugdíjemelés mindig az előző évi béremeléshez igazodott. Amikor a reálbérek csökkentek, akkor a nyugdíjak reálértéke is csökkent, amikor a reálbérek nőttek, akkor a nyugdíjak reálértéke is nőtt.
Az 1997-es nyugdíjreformmal, a Horn-kormány döntésével vezették be a svájci indexálást. Miért is? Mert szembe kellett nézni azzal, hogy amikor a reálbérek immár folyamatosan nőnek, a nyugdíjak nem növekedhetnek ugyanolyan mértékben, amikor az aktívak részaránya csökken és az időseké nő. A nyugdíjak emelkedését ezért fékezni kell, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzetben is finanszírozhatók legyenek a nyugdíjak. Először a nyugdíjemelés 80 százalékban a béremelkedéshez, 20 százalékban az inflációhoz igazodott, majd 2001-től 50-50 százalékban a két tényezőhöz. Ehhez képest

a Medgyessy-kormány fokozatosan bevezette a tizenharmadik havi nyugdíjat, amire nem volt se jogalap (hiszen nem fizettek tizenharmadik havi járulékot), se forrás.

Ezt az első Gyurcsány-kormány is folytatta. Ennek jelenős szerepe volt abban, hogy 2006-ra pénzügyi válsághelyzet alakult ki. A második Gyurcsány-kormány még valamit tett: 2008-ban 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét. Két lépésben vették vissza a tizenharmadik havi nyugdíjat: az elsőt még a Gyurcsány-kormány tette meg, amikor korlátozták a tizenharmadik havi nyugdíj mértékét, és a másodikat, a teljes megszüntetést a Bajnai-kormány, a szocialista és szabad demokrata képviselők szavazatával. Helyesen, hiszen szükség volt erre a gazdaság stabilitásának helyreállításához.
Mit változtatott a rendszeren az Orbán-kormány? Először is megszüntette a magán-nyugdíjpénztári pillért, ami azt jelenti, hogy először hatalmas egyszeri és folyamatos többletforrást szerzett a költségvetés számára. Az valóban indokoltan nevezhető lopásnak. Ennek későbbi következménye viszont az, hogy az egész növekvő nyugdíjteher az állami nyugdíjrendszerre hárul. Hogy ezt a nyugdíjterhet mérsékelje, a svájci indexálásról – ahogy ezt előre meg is mondta, úgy fogalmazva, hogy „garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését” – áttért az inflációhoz igazított nyugdíjemelésre.
Mindezek alapján vált a felosztó–kirovó nyugdíjrendszer a jelen helyzetben egy időre finanszírozhatóvá. Ebben benne vannak a Horn-kormány, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány és az Orbán-kormány intézkedései is. Nem azért, mert ezek a kormányok gonoszak, hanem mert minden kormánynak szembe kellett néznie azzal, hogy az aktívak részaránya csökken, az időskorúaké, a nyugdíjra jogosultaké pedig nő. (Ez az aktívak százezreinek elvándorlása nélkül is így lenne, de az elvándorlás tovább súlyosbítja a helyzetet.)
Állítható-e, hogy az Orbán-kormány „meglopja” a nyugdíjasokat, akik ennyivel meg ennyivel többet kapnának, ha a korábbi rendszer lenne érvényben? Az utóbbi annyiban igaz, hogy

ha például a kilencvenes évek szabálya, a béremelkedéshez igazodó nyugdíjemelés lenne érvényben, akkor jelenlegi gyors béremelkedés idején jóval gyorsabban emelkednének a kifizetendő nyugdíjak is. Csak éppen nem volna azokat miből kifizetni.

Hogy a svájci indexáláshoz való visszatéréshez elegendőek-e források, és milyen arány (az infláció illetve a bérnövekedés szerinti emelés milyen aránya) mellett, ez alapos számítást igényelne. Én nem hiszem, hogy az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos arányával működő svájci indexálás szerinti nyugdíjemelésre (ez volt a szabály a Gyurcsány-kormány idején) tartósan meglennének a források. Ezért

megalapozatlan azt állítani, hogy az inflációhoz igazított nyugdíjemeléssel az Orbán-kormány meglopná a nyugdíjasokat.

Én tíz éve, 2009-ben mentem nyugdíjba, közvetlenül azután, hogy a második Gyurcsány-kormány csökkentette az induló nyugdíjakat. Mondjam azt, hogy engem meglopott a Gyurcsány-kormány? Adjam össze, hogy az elmúlt tíz év alatt mennyit veszítettem emiatt? Nem teszem, mert tudom, hogy ez szükséges, helyes intézkedés volt.
Az idézett közlemény bizonyosan félrevezeti az olvasót, amikor azt sugallja, hogy csak politikai elhatározás kérdése lenne az 50-50 százalékos arány szerinti svájci indexáláshoz való visszatérés, és lenne forrás arra, hogy minden nyugdíjasnak a jelenleginél lényegesen gyorsabban emelkedjen a nyugdíja. A nyugdíjrendszer komoly szakértői nem is ezt javasolják, hanem például összegszerű nyugdíjemelést, a plafon visszaállítását és az alacsony nyugdíjak illetve a nyugdíjminimum nagyobb arányú emelését.

Mérsékelni kellene az élelmiszer-pazarlást

Nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik Magyarországon, amelyet jelentősen csökkenteni kellene. Ennek érdekében négy területen dolgozott ki segédleteket az illetékes hatóság a lakosságnak is.

Útmutató segédanyagokat állított elő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a hazánkban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségének csökkentésére – derül ki a hatóság közleményéből. Csak Magyarországon 1,8 millió tonnára becsülik a kidobott élelmiszert.

A legtöbbet – ahogyan az EU egészében – a lakosság pazarol. Az ábra az uniós adatokat mutatja.

Forrás: Nébih

A Nébih négy munkacsoportja a Maradék nélkül program keretében a vendéglátás-közétkeztetés, a kereskedelem, az élelmiszeripar és a lakosság-civil ágazat számára dolgozott ki útmutatókat. A lakosság-civil szervezetek például tanácsokat és gyakorlati segédletet találnak a kertekben, földeken keletkező, gazdaságosan nem hasznosítható, nagyobb részt szemétbe kerülő termények összegyűjtéséhez és felhasználásához.

Bár a hazánkban keletkező élelmiszer-hulladékok jelentős hányada a háztartásokban termelődik, fontos, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője részt vegyen a pazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben, hiszen a felelősség közös. Az élelmiszeripar és a kereskedelem képviselői mellett a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállaltak a munkában.

Az útmutatókban olyan jó gyakorlatok is olvashatók, amelyeket hazánkban vagy világszerte már kipróbáltak vagy jelenleg is alkalmaznak. Ilyen például az élelmiszer-hulladékok nyomon követési, mérési rendszerének kialakítása, a minőségmegőrzési idővel kapcsolatos ismeretek kommunikálása vagy az adományozás kérdésköre.

Fából vaskarika

Már Lázár János tündöklésekor hangzatos, sokszor irreálisan magas számokat puffogtatva jelentettek be leépítéseket a kisebb államapparátus, kisebb bürokrácia vágyálmának jegyében. Lázár gyorsan el is rendelte a “végtelenített” munkaidőt mert maga is érezte, hogy az alacsonyabb létszám nem jelent egyben bürokrácia leépítést is csupán a munkavégzőkre ró több feladatot.

Már a 2010-es kormány felállásakor a kisebb államot a korábbinál kevesebb minisztérium felállításával, feladatok összevonásával akarták elérni. Néhány háttérintézményt megszüntettek, de ez is csak abból állt, hogy becsatolták a minisztérium közvetlen vérkeringésébe. Magyarul megkezdődött a központosítás, amely gyakorlatilag ma is tart.  A sokszor tíz-húszezres nagyságrendben belengetett leépítésből nemigen lett semmi, ahol meg igen az államigazgatásból kikerülők hamar magukra találhattak, hiszen  a magasan képzetteket örömmel és lényegesen nagyobb fizetéssel felszívta a magánszektor, míg a maradókra maradt a megnövekedett feladatok ellátása.

A minap a kormány-kedvencnek nevezhető Domokos László, ÁSZ elnök jegyezte meg, hogy ideje lenne megvalósítani a mostaninál hatékonyabb létszámgazdálkodást. A vezetése alatt álló intézmény jó példával járt elől, hiszen az ÁSZ-nál 15%-os létszámcsökkentést hajtottak végre, mégpedig példásan gondoskodva az elbocsátottak sikeres ismételt munkába állásáról immár a magánszférában.

Csakhogy a közszféránál nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen bizonyos ágazatokban – kormányhivatalok, oktatás, egészségügy, rendőrség – jelentős és krónikus munkaerőhiánnyal küszködnek.

Az ágazati szakszervezetek többezer fős létszámhiányról beszélnek, egyesek szerint ez a szám csak a hivatalokban a négyezret is meghaladja!

Még Lázár János idején elrendelték a “végtelenített” munkaidőt, de bármilyen fájdalmas is ezt belátni a felsővezetésnek a munkaidő nem nőhet az égig, de ha időszakosan növekedhetne is rövid idő elteltével a dolgozók teljesítménye ezzel fordított arányban csökkenne még annak ellenére is, hogy esetleg a munkabér növekedne. Ezen még a rabszolgatörvénynek becézett rendelet sem tud lényegesen változtatni pedig sok helyről hallani az országban élnek is vele a munkáltatók szorgosan.

Demokratikus országokban a szakszervezet rövid időn belül hatékonyan közbeléphetne. Demokratikus országokban.

Csakhogy nálunk még a legvehemensebb szakszervezet sem tud annál többet elérni, mint hogy elmondja véleményét a megmaradt ellenzéki sajtóorgánumok némelyikében.

Ha hinni lehet a KSH adatainak az eltel nyolc és fél évben nem lett kisebb az állam, azzal együtt sem, hogy az informatikai fejlődés tagadhatatlan, átvehette sok korábban élő-munkaigényes feladat elvégzését, de hát az állam felügyeleti hatósugarának kiterjesztése, az intézményesített bekebelezés bizony nem csak azzal járt, hogy a költségek az állam büdzséjét terhelik, hanem a létszám felduzzasztásával is.

Így aztán hiába bocsátottak el x számú embert az elmúlt években és vettek fel y számút, a matematika szabályai szerint ha az y nagyobb mint az x akkor a legritkább esetben sem csökken az összlétszám.

Ha a cél az volt, hogy az elküldöttek lojalitása hagyott maga után kívánnivalót a regnáló kormánnyal szemben és az újonnan érkezettek mind lojálisak (ha másért nem hát állásuk megőrzése érdekében), akkor és csakis akkor megérte a statisztikailag eredménytelen, kommunikációs szinten szintén kudarcos próbálkozás.

Jelenleg folyik a sokadik félidő a szakszervezetek reményei szerint ismét eredménytelenül.

A 9000 forint minek az ára?

0
Gulyás Gergely kormányinfón tett bejelentésének folyományaként megjelent a nyugdíjasoknak szóló rezsiutalvánnyal kapcsolatos kormányrendelet. A rezsiutalványra a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jogosultak.
A három 3.000 forintos utalványt postai úton juttatják el a jogosultaknak.9 ezer forint, amit három darab 3 ezer forintos címletben kapnak meg a jogosultak. A juttatás adómentes és készpénzre nem lehet beváltani. Az utalványra jogosult minden
    • öregségi nyugdíjas,
    • özvegyi nyugdíjas,
    • rokkantsági ellátásra, rehabilitációs ellátásra, baleseti járadékra, szülői nyugdíjra, rokkantsági járadékra, fogyatékos támogatásra, stb… jogosult személy.
Az utalványokat földgáz- és villamosenergia számla kifizetéséhez lehet felhasználni.

FRISS HÍREK

Az oroszok m...

BKV-finanszí...

Elhatárolódo...

Magányvélemé...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK