Hasznos

Az egészségügyi Tinder újrarajzolja a munkaerő piacot

Forr az egészségügy, recseg-ropog az ágazat a koronavírus pandémia idején. Naponta olvasunk cikkeket, nyilatkozatokat az orvosok és egészségügyi dolgozók bérezéséről, munkakörülményeik és karrier kilátásaik kapcsán. Ráadásul a téma még forróbb az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény óta: egyre több orvos és ápoló kerül választás elé, hogy a magán vagy az állami rendszerben folytassa-e munkáját. Ezen a téren hozhatja meg az áttörést az a 100 százalékban hazai fejlesztésű egészségügyi állásportál, amelyik annyira bízik a sikerében, hogy csak sikerdíjért dolgozik.

Idegesítő böngészés helyett célzott, tematikus munkaerő-toborzás

Nem csak az álláskeresők, de kórházak, egészségügyi központok, laboratóriumok és gyógyszeripari vállalatok HR vezetőinek is visszatérő rémálma, ha egy óriásira duzzadt munkakereső gyűjtőportálon kell állást vagy jelöltet találniuk. Könnyű a rengeteg ömlesztett hirdetés között elveszni, vagy feleslegesen sok időt elpazarolni. Ennek azonban egyszer és mindenkorra vége lehet – legalábbis az egészségügy és a klinikai vizsgálatok területén. Úgy tűnik, mostanra érett meg a piac és a technológia arra, hogy célzott, tematikus HR toborzó platformok szolgálják az álláskereső intézményeket és szakembereket. A hiper.jobs-on mindenki – az orvosoktól az egészségügyi szakjogászokon és közgazdászokon át a szakápolókig vagy gyógyszerészekig – könnyen és egyszerűen megtalálhatja a számára legmegfelelőbb állást vagy munkatársat.

Mi fontosabb: az önéletrajz vagy az önismeret?

Kevesen tudják, de már működik egy speciális, kimondottan az egészségügyi dolgozók igényeire szabott hazai fejlesztésű állásportál. Ez a platform nem oldja meg maradéktalanul a szektor munkaerő toborzással kapcsolatos minden problémáját. Azonban a HIPER biztosan lehetőséget ad arra, hogy az orvosok, gyógyszerészek és eü szakdolgozók, illetve a kórházak és a gyógyszeripari vállalatok is gyorsabban és hatékonyabban találják meg a legmegfelelőbb állást vagy szakembert. Miben más ez az oldal az összes ismert és piacvezető állásportáltól? A legfontosabb, hogy az HIPER mögött egy olyan kifinomult algoritmus dolgozik, amely az előre beállított paraméterek figyelembevételével automatikusan összekapcsolja az állás hirdetőjét a számára legalkalmasabb jelöltekkel. Így egyszerre nyer értelmet a korábban megszerzett szakmai tapasztalat és az olyan nehezebben mérhető és skálázható tulajdonságok is, mint például az empátia, türelem vagy éppen csapatjátékra való hajlandóság.

Az oldal segítségével az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszeripari vállalatok 29 szempont szerint kategorizálhatják és elemezhetik az adott álláskereső készségeit és képességeit, ugyanis ennyi ’soft skill’-t monitoroz és párosít intelligensen az algoritmus. Az oldalba integrált készségtesztek és kérdőívek a konkrét szaktudáson, munkatapasztalatokon, gyakorlati jártasságon túl a ‘soft skill’-ekre, azaz olyan személyes készségekre is kitérnek, mint például a kapcsolatteremtő képesség, időgazdálkodás, vagy céltudatosság. Ezekkel minden korábbinál alaposabb képet alkothatnak magukról a munkakeresők is, ami számukra is kiemelten hasznos és használható visszacsatolást jelent.

Egészségügyi „Tinder”: felértékelő „match” találatok

A hazai orvosok és HR-szakemberek által fejlesztett hiper.jobs mögött működő speciális „okos” toborzási stratégia egyszerre veszi figyelembe az iskolai végzettségeket, a munkatapasztalatot, valamint a személyes tulajdonságokat, amelyek „szentháromsága” alkalmassá tehet egy jelöltet a meghirdetett pozíció sikeres betöltésére. A „trükk” egyszerű: az oldal mögött dolgozó algoritmus végzi el azt az előválogatást, ami segít a HR-osztályoknak és a jelölteknek megspórolni a sokszor fárasztó és időigényes levelezést és többkörös interjút.

„A hagyományos álláskereső oldalak alapvetően csak az önéletrajzra támaszkodnak – ha tetszik, kétdimenziós profilt alkotnak a jelöltekről végzettség és gyakorlat mentén. A mi platformunk azonban nem is csak három, hanem „multidimenziós”, azaz teljes képet ad, képes jól körülhatároltan megrajzolni a jelöltek személyes jellemzőit”

– mondja dr. Törőcsik Kálmán, a cég alapítója.

A személyes tulajdonságok és az egyéb „hard skill” paraméterek egyidejű figyelembevételével garantálni lehet, hogy a meghirdetett pozícióra a legalkalmasabb jelölt kerüljön kiválasztásra – ami nem csak forintban mérhető haszonnal jár, de jelentősen le is rövidíti a teljes kiválasztási procedúrát is.

Ingyenes! Csak sikerdíj van

A hazai és nemzetközi egészségügyi rendszerekben és versenyszférában tapasztalatot szerzett alapító csapat annyira bízik szolgáltatása sikerében, hogy az iparágban megszokott előfizetéses rendszer helyett másik modellt kínálnak a partnereiknek: a munkaadóknak kizárólag a megtalált és alkalmazott munkatársak után kell fizetniük, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy nincsenek a platform használata során rejtett költségek, illetve csak fizetés után elérhető extra funkciók beépítve. Kizárólag az eredmény számít!

Ugyanazt, csak drágábban

Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közfeladati helyzettel visszaélés gyanújával tett feljelentést az újbudai Szent Kristóf Rendelőintézet korábbi főigazgatója, az EMMI frissen kinevezett helyettes államtitkára ügyében – dr. László Imre, Újbuda polgármestere. A feljelentés egyelőre ismeretlen tettes ellen szól.

Újbuda Önkormányzata nem sokkal a 2019. októberi önkormányzati választások után döntött úgy, hogy el kell végezni az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok gazdasági átvilágítását. Így Újbuda egyik komoly és fontos intézménye a szakorvosi járóbeteg-ellátást, és egészségügyi szolgáltatás nyújtó Szent Kristóf Szakrendelő is vizsgálat alá került.

Az intézményt 2019. november 29-ét megelőzően 10 éven át dr. Kóti Tamás ügyvezető igazgató – főigazgató vezette. Dr. Kóti Tamás 2021. január elseje óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára.

A feljelentést megalapozó átvilágítás az alábbi tényeket állapította meg.

Dr. Kóti Tamás 5 évre magát bízta meg egy uniós pályázati projekt szakmai vezetőjének, melynek ellátásáért főigazgatói fizetése mellé további 370.000,- Ft/hó megbízási díjban részesítette magát.

A megbízási szerződést mind a megbízói, mind a megbízotti oldalon dr. Kóti Tamás írta alá.

A dokumentumon a gazdasági igazgató aláírása is szerepelt, akinek nem volt aláírási jogosultsága.

A pályázati kiírás szerint a támogatást igénylőnek vállalnia kellett, hogy a projekt teljes megvalósítási ideje alatt, a projekt szakmai feladatainak megfelelő színvonalú ellátása érdekében 1 fő szakmai vezetőt alkalmaz „munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében.” Ennek ellenére dr. Kóti Tamás saját magával kötött megbízási szerződést.

A szerződés ráadásul azért is szabálytalan volt, mert a szakmai vezető megbízására a fenntartási időszakban nem is volt szükség. Ezen túlmenően a 2 év + 36 hónap (5 év) megbízási díj jelentősen meghaladja a 15 millió forintos közbeszerzési értékhatárt, tehát eleve semmisnek minősíthető a szerződés, mivel azt a közbeszerzési törvény megkerülésével kötötték meg. A korábbi főigazgató költségvetési forrásigényét az Önkormányzat felé nem jelezte, tulajdonosi engedélyt nem kért, így nem is kapott.
Az Önkormányzat a megbízást szerződést tavaly felmondta, addigra viszont már több mint 6 millió forintot vett fel ebből a korábbi főigazgató.

Az átvilágítás azonban egy másik szabálytalanságot is feltárt.

2018 márciusában digitális tüdőszűrő rendszer beszerzésére írt ki pályázatot a szakrendelő.

Már az eljárást megindító felhívás tartalma is jogszabályba ütköző volt, tekintve, hogy az ajánlatkérő olyan nyilatkozat benyújtását írta elő, amit nem követelhetett volna meg. Így jogszerűtlen tartalmú előírás alapján kötelezte hiánypótlási felhívásra a kedvezőbb paraméterekkel pályázó tüdőszűrő rendszert gyártó céget. A pályázó a hiánypótlást nem teljesítette így az eljárásból kizárták, ajánlatát pedig érvénytelenítették.

Tekintettel arra, hogy a pályázatra két ajánlat érkezett ugyanazon gyártó, ugyanazon gépére és az egyik szereplőt kizárták, így egyetlen érvényes ajánlat maradt.

A nyertesnek hirdetett 32 millió plusz áfa összeggel pályázó cég ajánlata 9 millióval volt drágább, mint a másik gyártási tudással, kapacitással rendelkező pályázóé,

azonban a jegyzőkönyv szerint a nyertes pályázati munka esetében is szükség lett volna hiánypótlási felhívás kibocsátására vagy felvilágosítás kérésére, de ez nem történt meg.

Rejtély, hogy mindezek ismeretében miért nem érvénytelenítették az egész eljárást.

Így a Szakrendelő 9.000.000,- Ft + áfa összeggel drágábban, fele annyi időre szóló jótállás mellett vásárolta meg a digitális tüdőszűrő berendezést, amely mindkét paraméterében felveti a „kár” és ezen keresztül a „károkozás” lehetőségét.

Dr. László Imre emiatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen – jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja, valamint egy rendbeli közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegésével elkövetett közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt tett feljelentést dr. Kóti Tamás főigazgatóságának idejére esett két ügy kapcsán.

Koncentrációzavar? Van megoldás!

0

Kijelenthetjük, hogy a 21. század második évtizedében, a „figyelem gazdaság”-ban egyre nagyobb fontosságot kell(ene), hogy tulajdonítsunk a koncentrációnak. Hiszen valamelyik közösségi médiát órákon át pörgethetjük anélkül, hogy bármilyen érdemi információ tárolódna el a hosszú távú memóriánkban. Semmi olyasmit nem fogadunk be, amit később is felhasználnánk.

Az internet az emberiség tudásának legnagyobb tárháza, de megfelelő összpontosítás nélkül könnyebb benne elveszni, mint a múlt bármelyik médiumában…

A tünetek kezelése: segíthet-e a CBD az összpontosításban? Több egészen különböző módszer létezik koncentrációzavar esetére. Az egyik a CBD olaj, amelyet hazánkban bár kevesen ismernek, sokan összekevernek más kannabiodol termékkel. Ez az egyik legnépszerűbb és 100%-ban legális termék, kannabiodol fajta, hiszen nem pszichotróp, és kiváló biztonsági profillal rendelkezik.

Többek között hasznos lehet szorongás- vagy fájdalom csillapítására és gyulladáscsökkentő hatása van, így segítségünkre lehet. Fogyasztás után általában háromnegyed – egy órával kezd érződni a hatása, amely több órán keresztül tart.

A koncentráció vagy összpontosítás problémái rengeteg különböző forrásból származhatnak. Ezeknek lehetnek betegségek, szervi okai, a teljesség igénye nélkül: vitaminhiány, cukorbetegség, egyes máj- és vesebetegségek, magas vérnyomás, vérszegénység és szívműködés elégtelensége. Természetesen itt szakorvos segítségére van szükségünk, hogy megkapjuk a pontos diagnózist és kezelési útmutatást.

Azonban az esetek legnagyobb részében lelki, pszichés okokból eredeztethető ez a tünet:

  • – a depresszió vagy más hangulati zavaroknak (akár a felhangoltságnak!) is lehet legfőbb tünete a nehezített koncentrációs képesség,
  • – olyan paranoid kórképekben, mint a skizoaffektív zavar vagy a skizofrénia, szintén jelentkezhetnek problémák az összpontosítás területén,
  • – a PTSD (poszt-traumás stressz szindróma) okozhatja a figyelem jelentős romlását, ahogy
  • – a túlterheltség (ezt valószínűleg már mi is megtapasztaltuk a saját bőrünkön valamilyen mértékben), csakúgy, mint
  • az elhúzódó stressz (itt nem egy vizsgaidőszakra kell gondolni, hanem hosszú hónapok, akár évek folyamatos vagy ismétlődő megrázkódtatásaira,
  • – a burn-out, vagyis kiégés szindróma több tünete közül gyakran az egyik lényeges a koncentrációzavar,
  • – a szorongásos betegségek is hozzájárulhatnak a figyelem, koncentráció hanyatlásához, mint a szociális fóbia, a pánikbetegség, általános szorongás, kényszerbetegség és más fóbiák.

A koncentrációzavar, ahogy láthatjuk, rengeteg okból fakadhat. Ha a felsorolt szervi vagy pszichés betegségek között saját magunkra ismerünk, vagy más orvosi diagnózisunk van, mindenképpen kérdezzünk rá, hogy ez okozhatja-e a koncentrációzavart.

Ha pedig nem ez lehet az oka, vagy egy másik módszert is kipróbálnánk, érdemes lehet gyógyszerek nélkül is belevágni a magasabb összpontosítás elérésének útjába. Érdemes megpróbálni abbahagyni a multitasking-ot (hiába hangzik jól egyszerre több dologgal foglalkozni, ez általában rontja a koncentráció képességét), próbáljuk meg objektíven mérni a teljesítményünket, így jutva azonnali visszajelzéshez, iktassuk ki a zavaró tényezőket, állítsunk fel prioritásokat és írjuk le ezeket, miközben a legfontosabbra fókuszálunk, vegyük figyelembe energiaszintünket (akkor végezzük el a nehéz feladatokat, amikor tele vagyunk energiával).

Hamarosan a fővárosban is annyiért veszünk lakást, mint vidéken?

A főváros ingatlanpiacát az elmúlt hónapokban igen sok csapás érte. A koronavírus-járvány mellett az Airbnb-törvény is odavágott Budapest lakáspiacának. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a családi házak, a téglalakások és a panellakások piaca az agglomerációban, összehasonlítva a vidéki nagyvárosokkal. 

Országosan nőtt a kereslet a családi házak iránt

Idén márciusban a koronavírus-járvány következményeként bevezetett kijárási korlátozások nem minden esetben ingatták meg a hazai használt lakás-piacot. A kertes házak iránt országos szinten nőtt meg a kereslet a kijárási korlátozások feloldását követően, a májusi időszakban. A fővárosban csupán két hónap alatt – május és július között – több, mint 3%-ot drágultak a családi házak. Míg májusban 553 ezer forint volt a családi házak négyzetmétere, addig júliusban már 557 ezer forintot kértek a tulajdonosok négyzetméterenként. A családi házak esetén a négyzetméterenkénti árak a júliusi árakhoz képest szinte nem változtak, októberben átlagosan 554 ezer forintba került egy négyzetméter.

A vidéki városok közül a családi házak négyzetméter árai tekintetében Debrecen vezeti a rangsort. Az októberi statisztikák alapján 385 ezer forint volt a négyzetméterenkénti eladási ár a legnagyobb vidéki városban. Ezt követi Szeged 365 ezer forinttal, majd Pécs 288 ezer forinttal, és végül Miskolc áll az ötödik helyen 232 ezer forintos négyzetméter árral.

Az egekben a téglalakások négyzetméter árai

A januári adatokhoz képest a fővárosi téglalakások októberben csupán 1,1%-kal kerülnek többe, jelenleg egy négyzetméter 832 ezer forintot ér. Az agglomerációban vizsgált téglalakás típusú ingatlanok egy négyzetméterre jutó eladási árai esetén az év folyamán hullámzó tendenciát figyelhettünk meg. Míg januártól márciusig 2%-os drágulást tapasztalhattunk, addig a járványügyi intézkedések ideje alatt csupán 1%-os csökkenés következett be. Az idei év legmagasabb négyzetméter ára a téglalakások esetén júliusban volt: 842 ezer forint. Jelenleg a fővárosban például egy 50 nm-es, 3 szobás téglalakás esetén csaknem 50-60 millió forintot kérnek a tulajdonosok.

A téglalakások esetén vidéken sem fényesebb a helyzet: a négyzetméter árak még vidéken is az egekben vannak. Ez esetben is a listát Debrecen vezeti 536 ezer forintos négyzetméter árral, majd ezt követi szintén Szeged a maga 480 ezer forintos egy négyzetméterre jutó árával. A téglalakások esetén a negyedik legdrágább város Pécs, ahol a téglalakások négyzetmétere 450 ezer forint, végül a sort szintén Miskolc zárja, 374 ezer forinttal.

Stagnálnak a panellakások árai

Míg a téglalakások négyzetméter árai az év során hullámzó tendenciát mutattak, addig a panellakások árai országos szinten stagnáltak. Budapesten csupán januárról februárra érzékelhettünk egy kisebb mértékű emelkedést: ez mindössze 1,5%-ot jelentett. Az agglomerációban idén májusban volt a legalacsonyabb a panellakások egy négyzetméterre jutó eladási ára, ez 568 ezer forint volt. Az ingatlannet.hu statisztikái alapján októberben még alacsonyabb volt a panellakások egy négyzetméterre jutó ára, igaz nem sokkal. Ez az agglomerációban átlagosan 567 ezer forintot jelent. Ennek alapján a főváros területén átlagosan 25-30 millió forint között juthatunk panellakáshoz.

A vidéki árak sem sokkal maradnak el a főváros áraitól. A panellakások négyzetmétere Debrecenben 446 ezer forintba, Szegeden 362 ezer forintba kerülnek. Pécsen valamivel olcsóbb, jelenleg átlagosan 320 ezer forintot ér a panelek négyzetmétere. A panellakások esetén szintén Miskolc minősült a legolcsóbbnak, itt októberben átlagosan 256 ezer forintba került egy panellakás négyzetmétere.

További stagnálás várható a hazai ingatlanpiacon

Azt már sejteni lehetett márciusban, hogy az idei ingatlanpiacot nagy átalakulás fogja jellemezni. Azonban az idei ingatlanpiaci visszaesés még nem mondható drasztikusnak, csupán 2020-ban a korábbinál jóval lassabb ütemben folytatódott a lakásárak reálértelemben vett növekedése a MNB előrejelzése szerint. A 2021-es előrejelzések szerint a következő években a magyar ingatlanpiacon stagnálás várható.

A magyar kormány nem küzd a korrupció ellen

Lényegében azt állapítja meg az a jelentés melyet Európa Tanács irányításával a Greco jelentés /Group of States against Corruption /, hogy a magyar kormány nem küzd a korrupció ellen. Két éve is szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a korrupció elleni harc hiányosságait, most pedig azt írja: kedvező változás lényegében nem történt.

Mit kifogásolnak elsősorban?

1./ a jogalkotás folyamata nem átlátható
2./ nincs lobbi törvény
3./ a vagyon nyilatkozat rendszer változásra szorul
4./ az összeférhetetlenség nincs megfelelően szabályozva
5./ a mentelmi jog túlságosan is széleskörű

Ez utóbbi különösen nagy probléma az ügyészek esetében – állapítja meg a Greco jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása nem teszi lehetővé a felelősségre vonást.

A magyar kormányzatnak jövő év szeptember 30-ig kell válaszolnia a Greco jelentés kifogásaira.

Az Európa Tanácsnak nincs szankciós joga, legfeljebb felfüggeszthet tagállamokat.

Csak az európai ügyészség lehet hatékony a korrupciós ügyekben

Épp ezért nem lépett be ide a magyar kormány, amely olyannyira nem siet az uniós pénzek körüli homály eloszlatásával, hogy inkább megvétózza az uniós költségvetést nehogy számot kelljen adnia az euró milliárdok elköltéséről.

Az Európa Tanácsnak 49 tagja van míg az Európai Uniónak csak 27. A különbséget jórészt az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia tagállamai teszik ki. Azerbajdzsánban, Oroszországban vagy Szerbiában egyáltalán nem ritka, ha a kormányzathoz közelálló oligarchák olyan vagyonhoz jutnak mint Mészáros Lőrinc. Putyin elnök vagyonáról sincsen semmiféle megbízható adat. A különbség az, hogy ezek nem uniós pénzek! Épp ezért ragaszkodik az Európai Unió az átláthatatlan rendszerek felszámolásához, mert megelégelte, hogy euró milliárdok tűnjenek el a fekete lyukban egyes uniós tagállamokban.

Az Orbán féle einstand

„Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű konzervatív német lap. A szerző rámutat: a magyar kormány meg akarja vásárolni a repülőteret, és kevéssé érdekli, hogy a külföldi tulajdonosok nem akarják azt eladni.
Jellinek Dániel a repülőtér tulajdonosainak írt levelében nemigen pazarol idő és helyet az udvariassági formulákra, hanem mindjárt az első mondatban közli, hogy érdekelt a repülőtér megvásárlásában egy „kompetens és tapasztalt konzorcium keretében”, amelyben a magyar állam, a MOL, és a saját Indotek ingatlancsoportja részes, és amerikai résztulajdon is van.

Jellineket nem zavarja, hogy a tulajdonosok a Palkovics László miniszterrel folytatott első beszélgetésen visszautasították az ajánlatot.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány már régen vissza akarja szerezni a budapesti Liszt Ferenc Repülőteret. A magyar sajtóban erről sok minden olvasható azokról a politikusokról, akik vissza akarják csinálni a 2005-ben bekövetkezett privatizálást. Orbán Viktortól például azt idézik, hogy „ha csak egyetlen százalékos esély van, élni fogunk vele”.
A három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret, legjobb esetben 2080-ig, ameddig a két lépésben, 2007-ben és 2011-ben átvett üzemeltetési licenc érvényes. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként, és amely a szerkesztőség rendelkezésére áll. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. Az üzemeltető társaságnak tulajdonrészei vannak repülőterekben: Athénban, Budapesten, Düsseldorfban, Hamburgban és Saint Juanban.
A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő, tapasztalt befektetőt. Hozzátette:

az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek.

Az Avi-Alliance semmiképpen nem akar ilyen példákat követni, mert hosszú távú stratégiát követ – mondta el a cég szóvivője. Hozzátette: 2008 óta 500 millió eurót fektettek a repülőtér korszerűsítésbe, kiépítésébe és fejlesztésébe, és a Liszt Ferenc Repülőteret 2020-ban sorban hetedik alkalommal választották Kelet-Európa legjobb repülőterévé.

A szerző feltette a kérdést: vajon meddig lehet egy országban gazdaságilag sikeresen működni, ha a vállalatnak a kormány az ellenfele? Az Avi-Alliance és a magyar kormány közötti kapcsolat már korábban megromlott.

Orbán pártjának emberei rendszeresen vádolták az üzemeltető vállalatot azzal, hogy nem elég gyors a fejlesztés, a szerviz gyatra, a vezetést le kellene cserélni. Ugyanakkor a magyar hatóságok kevés együttműködési készséget mutattak: például

már az építkezés megkezdése után visszavontak egy parkolóház építésére vonatkozó engedélyt.

Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban közölte az üzemeltetővel, hogy elutasítja az EBRD koronavírus-alapjából 500 millió euró likviditási injekcióra vonatkozó kérelmet. Októberben hivatalosan bejelentették az egymilliárd eurós új, harmadik terminál építését. A pandémia kirobbanásáig a budapesti Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő, közepes méretű repülőterei között volt – írta a szerző, és ismertette a repülőtér gazdasági adatait. Korábban is voltak már kísérletek a repülőtér átvételére, de ezek kudarcba fulladtak. Idén azonban a helyzet egészen megváltozott: Budapesten is sok repülőgép áll, az üzemeltetők az utasok számának 90 százalékos csökkenésére számítanak. Befektetők ebben lehetőséget láthatnak a repülőtér olcsón történő megszerzésére, amire Jellinek utalt is levelében. Emellett sürgető hangot ütött meg: két hetet adott a tulajdonosoknak, hogy az érdeklődőkkel megvitassák a felkínált árat. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viseli – áll a levélben. Korábban a kormány hárommilliárd euróban jelölte meg a repülőtér árát, és ez persze a koronavírus miatt ma már kevesebb lenne.
Az üzemeltetők köreiben azonban a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárdra teszik az árat, de ebben nem szerepelnek az esetleges adósságok. Charbonneau kitartóan hangoztatja, hogy a jelenlegi tulajdonosok továbbra is érdekeltek az üzemeltetésben, és

„amennyiben egyáltalán tárgyalások kezdődnek, akkor csakis gondos, nyitott és átlátható formában”, és ez esetben a konzorcium először tárja fel pénzügyi lehetőségeit, és a repülőterek, vagy más infrastruktúra-projektekben szerzett tapasztalatait és sikerességét.

Jellinek – aki a javasolt árról nem kíván nyilatkozni –, az elutasítást nem veszi egészen komolyan, és a lapnak elmondta, hogy a jelen részvényesek már meg is bíztak egy tanácsadó céget az eladási folyamattal, „ami világosan jelzi, hogy szándékukban áll lépni”.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó Orbán Viktorhoz való közelségéről ír, Jellinek kifejtette: „a konzorcium kizárólag profi szereplőkből áll, pártok nélkül, és az egyiknek van tapasztalata a repülőterek üzemeltetése terén”.

A szerző megállapította: köztudott, hogy az abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök bátorítja ismerőseit részt venni az állami megrendelésekben, és nem csak az útépítésben, valamint a médiában. A kormány – céljainak elérése érdekében – csatasorba állított más tanácsadókat is, köztük az orosz kapcsolatairól elhíresült és zavaros ügyleteiről ismert Klaus Mangoldot, a Daimler igazgatósági tanácsi tagját, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának volt elnökét.

Ford.: Ara-Kovács Attila

Orbán ugat, de a pénz beszél

Így értékelik az uniós döntést a jogállamiságról a lapok Európa nyugati részén. A svájci Neue Zürcher Zeitung, a német Handelsblatt és a bécsi Die Presse arra mutat rá, hogy amikor a magyar miniszterelnök vétóval kezdett fenyegetőzni, akkor még Közép Európa sokkal jobban állt.

Míg a koronavírus padlóra vitte Dél Európát az első hullám idején addig Közép Európát eléggé megkímélte. Nem így a második hullám, amely elmosni látszik Csehország, Lengyelország vagy Magyarország egészségügyi rendszerét.

Orbánnak nagyon hiányoznak az eurómilliárdok

A gazdasági előrejelzések kedvezőek Magyarország számára, de csakis akkor, ha az uniós pénzek időben megérkeznek és erősítik a konjunktúrát. Ha Magyarország vétózna, akkor a pénzek csak nagy késéssel érkeznének meg. Márpedig ebben az esetben az idő valóban pénzt jelent. Konkrétan Orbán a 2022-es választások elvesztését kockáztathatja, ha nem képes gazdasági konjunktúrát produkálni 2021-ben.

10 ezer magyar életet kockáztat Orbán

Washingtoni járványbecslés szerint az év végéig 12500 halottja lehet a Covid-19 járványnak, ha a kormányzat nem alkalmaz szigorú intézkedéseket a lakosság védelmében.

Zsiday Viktor, a Hold portfolió menedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor tudatosan kockáztat a gazdasági konjunktúra érdekében.

Szerinte a miniszterelnök célja az, hogy a lakosság mintegy egyharmada átessen a korona vírus fertőzésen tehát kialakuljon valamiféle nyáj immunitás. Közben pedig ne omoljon össze az egészségügyi rendszer mint tavasszal Lombardiában.

“Ha a lakosság 30%-a kapja meg a vírus fertőzést, és közülük a halálozási mutató 0,5% alatt marad, akkor 10-15 ezer ember halála várható.”

Mi Orbán mesterterve?

A koronavírus járvány november végén és december elején tetőzik, majd januárra lecseng. Akkor indulhat a gazdasági konjunktúra, amely kihúzza a bajból az országot. Jó esetben gazdasági fellendülés 2021 második felében és 2022 elején lesz érezhető, pontosan akkor amikor a választóknak dönteniük kell a következő négy évről – írja Zsiday Viktor, a Hold elemzője.

Új magyar alkalmazás segít az élőzőknek világszerte

Az élő közvetítések a COVID előtt is közkedveltek voltak, de az utóbbi időszak az egekbe lőtte ki ezt a tevékenységet. Vajon mindenkinek, aki élő közvetítésen keresztül szeretné a tartalmát terjeszteni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia? A válasz NEM. Mutatjuk a megoldást.

A RECnGO névre keresztelt startup 2017 óta foglalkozik élő közvetítésekkel, és 2019 óta dolgozik okoskészülékeken használható élő közvetítéseket segítő alkalmazásán, amely megkönnyítheti az életét számos szereplőnek a piacon. Az alkalmazásban játszi könnyedséggel tud bárki megvalósítani egy sokkamerás élő közvetítést profi minőségben.

RECnGO_3

Az alapgondolat Schwarz Gábor (ex Ustream) és Szél Gergely fejéből pattant ki, a csapathoz pedig külső marketing és kommunikációs tanácsadóként később Fazekas László is csatlakozott.

A RECnGO csapata az elmúlt évek során több komolyabb élő közvetítést is bonyolított már (pl. a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központnak vagy a Central European Startup Awardsnak is), de a fókusz mindvégig az ötletes saját app fejlesztésén volt. A csapatban és a termékben 2019-ben meglátta a fantáziát a Hiventures, akik befektetőként megadták azt az anyagi hátteret a cégnek, ami ahhoz volt szükséges, hogy a most októberben elérhetővé vált alkalmazást a csapat életre tudja hívni.

„2019 második fele óta dolgoztunk a most útnak indított appon, és az első visszajelzések alapján nagyon jó úton indultunk el. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a világ minden tájáról már most.”

– meséli Szél Gergely, a cég ügyvezetője.

De mi is ez az alkalmazás pontosan, és kiknek képes segíteni?

Az alkalmazás 2 fő célcsoportot céloz. Egyrészt azokat segíti, akiknek üzleti tevékenységét erősen korlátozta az elmúlt időben kialakult helyzet. Számos eseményt (koncertek, webináriumok, konferenciák, workshopok, interjúk, oktatás stb.) online formában tudtak csak megoldani, ahol ezeknek a történéseknek az élő közvetítése jelentős költségeket jelenthet. Másrészt azok számára adhat egy kiugrási lehetőséget az app használata, akik különleges módon szeretnének témájukról, gondolataikról vagy termékükről kommunikálni az online térben (legyen az nagy márka vagy akár influenszer).

Az app képessé tesz 1 személyt arra, hogy egymagában levezényeljen egy akár 6 kamerás élő közvetítést is, úgy, hogy okoskészülékeit, melyek ugyanazon a hálózaton üzemelnek, egy élő kameralánccá köti össze.

RECnGO_2

A közvetítés lebonyolítójának elég a fő készülék előtt ülnie, és távolról képes lesz a többi készülék kameráinak nézeteit kiválasztani, és bevágni az élő streambe. Mindemellett akár előre bekészített vágóképeket vagy videó betéteket is használhat (akár Google Drive-ról is beemelve). Az élő közvetítések Facebookra vagy YouTube-ra (nyílt és zárt formában egyaránt) is streamelhetők, de az alkalmazás arra is lehetőséget ad, hogy a videós tartalom, a készüléken tárolva, egy későbbi időpontban kerüljön felhasználásra.

Az alkalmazás segítségével könnyedén megoldható oktatók (pl. hangszeres, jóga stb.) számára egy online közvetítésen keresztül a digitális képzés. Akár több szereplővel és izgalmas képi megjelenéssel is lehetőség van interjút készíteni vagy webinariumot tartani, egy szakmai konferenciát több nézőpontból játszva lehet streamelni, podcastokat, vlog bejegyzéseket vagy akár termékbemutatókat is pillanatok alatt lehet professzionális módon élőben közvetíteni. De ne felejtsük el azt sem, ha csak egyszerűen szeretnénk egy vagy több kameranézetből élőben közvetíteni valamit személyes ismerőseink számára. A lehetőségek szinte határtalanok, kizárólag a kreativitás szabhat határt.

„A koronavírus okozta helyzet miatt az élő közvetítések piaca szárnyal, és az elkövetkező években a technológiai fejlesztések jelentősen érintik és növelik is majd a benne rejlő lehetőségeket. Ezek közül számos olyan trend és várható piaci igény már most szépen körvonalazódik, amire a termékfejlesztésünk során természetesen építeni fogunk.

A célunk az, hogy egy olyan, kizárólag okoskészülékek használatát igénylő, élő közvetítéseket kezelő rendszert alakítsunk ki, ami a nagystábos, stúdió minőségű közvetítéseknek megfelelő élő tartalomgyártást teszi lehetővé, kiegészítve újgenerációs funkcionalitással.

– nyilatkozott a RECnGO jövőbeli terveiről Schwarz Gábor, a cég egyik alapítója.

Versenyképesség és fenntarthatóság

Előnyben a versenyképességet és fenntarthatóságot szem előtt tartó pályázók! Ezzel az üzenettel zárult az Agrisol Beruházás és Pályázat Menedzsment Kft. és a Portfolio közös, Új agrárpályázatok a vírusválságban elnevezésű online konferenciája.

Az Agrisol Kft. pályázatíró tanácsadói az előadásukban kiemelték, hogy a pályázat elkészítése és benyújtása során ma már azért elengedhetetlen felkészült pályázatírók alkalmazása, mert alapfeltétel, hogy a beérkezett pályázatok jó költségvetéssel rendelkezzenek, megvalósíthatóak és a későbbiekben számon kérhetőek legyenek az illetékes ellenőrző szervek által.

A lassan egy éves múltra visszatekintő koronavírus pandémia, ami, ha nem is egyforma intenzitással, de jelentős mértékben érintette a hazai mezőgazdasági ágazat szereplőit. Ma már tisztán látható, hogy a vírus nem csak visszavetette a belföldi fogyasztást (és azzal a hazai termékek vásárlását), de kimondottan hátrányosan érintette a piac olyan szereplőit, amelyek elsősorban a HORECA szektor beszállítóiként működtek.

Agrisol

 

 

A hazai termelők és gazdák azonban nem maradtak magukra a kialakult helyzetben, hiszen a kormány egy egyszeri három lépésben megvalósuló 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdasági és élelmiszeripari résztvevők számára, amellyel a vírus okozta károkat kívánják enyhíteni. A kárenyhítés mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai gazdaságok megerősítése is ugyan olyan fontos része ennek az időszaknak – amihez régóta nem látott mértékű forrást nyújtanak az októberben megjelenő Vidékfejlesztési Program keretén belüli Állattartó telepek korszerűsítése, valamint a kertészeti ágazatra vonatkozó lehetőségek.

A pályázat kapcsán Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a mostani, az állattartókat és kertészeti ágazat szereplőit célzó pályázati kiírás iránt, így az állattartási pályázatokra akár 200 milliárd forintnyi támogatási igény is várható. A pályázat első szakasza a hetekben (október elsejével) kezdődött és egészen november 2-áig tart majd. A szakpolitikus szerint szinte egészen biztos, egyik felhívásban sem lesz felfüggesztve az első szakasz, ezért arra biztat mindenkit, hogy lehetőleg minél korábban nyújtsa be a pályázatát. Valamint azt is hozzátette, hogy

a Vidékfejlesztési Program eredeti célkitűzéseiben 80%-20%-os volt az arány az ágazat kis és nagy szereplői támogatása kapcsán, ez a mostani, nagyobb szereplőket érintő pályázati kiírást nem fenyegeti, és szinte egészen biztosan lesznek jövőre kisüzemek számára kiírásra kerülő források is.

Az elmúlt időszakban nem csak a pályázható összegek nagysága, de az ügyintézés, válaszadás, és az értékelési folyamat is felgyorsult – tette ehhez hozzá előadásában Szabó Adrienn az Agrisol Kft. pályázatíró-szaktanácsadója, aki kiemelte, hogy tapasztalatai szerint elsősorban az olyan jó költségvetésű pályázatok indulnak sikerrel az elbírálási folyamatban, amelyek figyelembe veszik az elszámolhatósági korlátokat és reálisan és számon kérhetően terveznek a megvalósítás során. A pályázati tanácsadó beszélt arról is, hogy az októberben megnyílt pályázatban viszonylag nagy projekteket kell számításba venni, hiszen a minimális igényelhető támogatási összegek a tenyésztett állatfajtól függően 5, 50 és 100 millió forint lehetnek, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisüzemek fejlesztésének támogatása jogcím nem összekeverendő a kis állattartó telepek korszerűsítésének támogatásával.

A pályázatok banki finanszírozását illetően Szabó Adrienn elmondta, hogy a bankoknak vannak már olyan termékei amelyek szintén segíthetik a gazdákat, és ennek kapcsán a pályázóknak érdemes lehet felkeresniük a pénzintézeteket, amennyiben további kedvező finanszírozási lehetőség iránt érdeklődnek.

Agrisol

 

 

 

A beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy amikor egy ilyen pályázati lehetőség megnyílik, az mindig megbolygatja a teljes agrártársadalmat, és ez így van rendjén.

Egyúttal hozzátette, hogy a gazdáknak elsősorban olyan fejlesztések kapcsán tanácsolja a pályázást, amelyek modern technológiák bevezetését, a robotizációt, és a gépesítés fejlesztését tűzik ki célul, mert csak így tudják majd hosszú távon is biztosítani a versenyelőnyt maguk számára a versenytársaikkal szemben. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, egészen kis megoldások is sikeresek lehetnek és már egészen kicsi, 3-4 százalékos költségmegtakarítás is sokat jelenthet a piaci versenyben– fogalmazott előadásában. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ezek a források minél hamarabb „forinttá” és tényleges fejlesztésekké váljanak.

„Önmagában az, hogy lesz egy szép állattartó telepem, vagy még szebb, mint ami eddig volt, az lehet esztétikailag érték, de gazdaságilag nem az.”

– fogalmazott Győrffy Balázs.

A tervezett beruházások banki előfinanszírozási, finanszírozási megoldásai kapcsán Győrffy Balázs az Agrár Széchenyi Kártya átalakítását emelte ki, mint nagyon fontos lehetőséget és eszközt a gazdák számára. A szakember szerint az elkövetkező pályázatok során a feldolgozottság irányában kellene előrelépni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a szereplők a piacokon, valamint szükséges lenne a kisebb vállalkozások stabilitásának erősítésére kiegészítő tevékenységekkel, hogy diverzifikálják a működésüket.

Tablet történelem: honnan indult, hol tart?

A táblagépeket időről időre temetni kezdi a szakma és a közvélemény, ahogy a mobilok kijelzője egyre nagyobb és nagyobb lesz. A tabletek azonban köszönik szépen, jól vannak, és töretlen népszerűségnek örvendenek. Egyszerűen azért, mert még egy hatalmasnak számító 6,5”-os telefon sem nyújtja azt az élményt játék vagy munka esetében, mint egy lényegesen nagyobb kijelzővel szerelt tablet. A cikkünkből megtudhatod, honnan indultak a táblagépek és hova tartanak a fejlesztések.

A tabletek előnyei

A táblagépek tulajdonképpen se nem mobiltelefonok, se nem teljes értékű számítógépek. Ezt sokan hátrányként kezelik, azonban az előnyök is ebből származnak. A filmnézés vagy a játék sokkal teljesebb élmény egy 10-14 colos kijelzőn, mint mobilon, és ha munkáról van szó, a tableteken összehasonlíthatatlanul kényelmesebb gépelni vagy Excel-táblákat böngészni és szerkeszteni.

Kétségtelen, hogy laptopon még kényelmesebb, a tabletek előnye itt a kisebb méretben mutatkozik meg. Még egy könnyebb notebook is legalább egy kilót nyom, a tabletek ennek a felét sem. Mobilitás szempontjából tehát a tábalgépeknél az előny, ahogy a kompakt kialakítás is mellettük szól. A laptopot le kell tenni valahova, hogy használhassuk, a tablet viszont kézben is jól elvan.

A tabletek történelme

A táblagépek ötlete egyáltalán nem új gondolat. Olyannyira nem, hogy már Stanley Kubrick 1968-as mesterművében, a 2001: Űrodüsszeiában is megjelenik egy tabletre hasonlító eszköz. Később a Star Trek sorozatban rendszeresen felbukkantak tabletszerű kütyük, a technika pedig Douglas Adams ikonikus Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében is felbukkant. Arra azonban még sokat kellett várni, hogy a tudományos fantasztikumból valóság legyen.

Egészen pontosan 1989-ig, ekkor dobta ugyanis piacra a Grid Systems nevű vállalat a GRiDPAD-et. A robosztus, 10 hüvelykes gép persze igen távol áll a ma ismert tabletektől: a kijelzője monokróm volt, MS-DOS futott rajta, a működtetéséhez pedig egy érintőtollra volt szükség. Aligha lehet azt állítani, hogy a GRiDPAD forradalmasította volna az IT-szektort, amiben vélhetően borsos, mintegy 2400 dolláros ára is közrejátszott.

Ugyanez mondható el a Microsoft 2002-ben bemutatott készülékéről, ami szintén rövid életűnek bizonyult. Mégis mérföldkőnek számít, hiszen az első mai értelemben vett táblagépnek tekinthető, ráadásul ekkor használták először hivatalosan is a Tablet PC elnevezést. Bár a termék bukás volt, megalapozta a fejlesztések jövőjét, ami a 2010-ben bemutatott Apple iPadben csúcsosodott ki. A táblagépek népszerűsége és fejlődése innentől rohamléptekben haladt.

Mivel az iPadből egy év alatt több mint 100 millió darab talált gazdára, a többi gyártó is igyekezett piacra dobni a saját táblagépét. A hatalmas felhasználói igény érhető, hiszen akkoriban a mobilok kijelzője alig 3-4” volt. Ezen aligha lehetett filmeket, videókat nézegetni. Nem csoda tehát, hogy a Samsung sem akart lemaradni: 2011-ben megjelent az első Androidot futtató tablet, a Samsung Galaxy Tab.

Bár mind az iPad, mind a Galaxy Tab kiemelkedő siker lett, a piacról 10 évvel ezelőtt még hiányoztak a megfizethető árkategóriába tartozó tabletek. Ezt a rést használta ki a 2012-ben debütált Google Nexus 7, ami megalapozta az Androidos tabletek forradalmát. Az Amazon Kindle Fire-re talán már kevesen emlékeznek, pedig a maga idejében igazán kelendő volt 50 dolláros árcédulájának köszönhetően.

Ahogy a tabletek szinte minden háztartásban megjelentek, egyetlen gyártó sem engedhette meg magának a luxust, hogy ne rukkoljon elő saját termékkel. Így tett egyebek mellett a Sony, az LG, a Huawei és persze a Microsoft is. Az operációs rendszerek is igazodni kezdtek a tabletek igényeihez, és az alkalmazásfejlesztők is kezdték felfedezni a platform előnyeit.

A táblagépek elképesztő fejlődésen mentek keresztül alig egy évtized alatt. Az első gépeknél még elképzelhetetlen volt a HD-felbontás, a HDMI-bemenet vagy az, hogy egeret, billentyűzetet csatlakoztassunk hozzájuk. Ma már ezek alapnak számítanak minden árkategóriában. Ami pedig a csúcstermékeket illet, itt ma már egyáltalán nem ritka a hátsó duál kamera, az OLED-képernyő, a multifunkciós érintőtoll és a több száz GB-os tárhely.

Mit hoz a jövő a tabletek számára?

A határok lassan elmosódnak telefon, tablet és laptop között. Mindez összhangban van az életünkkel is, hiszen az otthoni vagy rugalmas munkavégzéssel egyre vékonyabb a vonal magánélet és munka között. A felhasználók ezért olyan okoseszközt keresnek, amit egyszerre használhatnak játékra, böngészésre és persze a legkülönfélébb munkára. Számos olyan termék kapható a piacon, ami egy mozdulattal laptoppá vagy tabletté alakítható, és persze SIM-kártyát is képes kezelni. Zsebre tenni ezeket persze nem lehet, de a Bluetooth-headsetek terjedésével a telefonálás sem jelenthet problémát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK