Hasznos

Matolcsy a kijelölt bűnbak?

A Magyar Nemzeti Bank ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és felelősségi körén kívüleső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól! – szólítja fel az MNB a magyar  kereskedelmi kamara elnökét. Mind Matolcsy mind Parragh a nemzeti együttműködési rendszer talpkövei. Akkor mégis miről vitatkoznak?

A rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik – állítja Parragh, aki szerint tartós marad a magas infláció és gyors ütemben nő a munkanélküliség. Egész Európa recesszió előtt áll, és abból Magyarország sem tudja kivonni magát – mondta a Portfolio portálnak.

A Nemzeti Bank szerint a világgazdaságban már megkezdődött az infláció csökkenése, és ez előbb vagy utóbb Magyarországra is átterjed. A baj az, hogy a tartósan magas inflációért nemcsak Parragh tartja felelősnek a Magyar Nemzeti Bankot hanem annak régebbi elnöke, Surányi György is. Ezt még elviselné Matolcsy György, de mi van akkor, ha Orbán Viktor is csatlakozik a bíráló kórushoz? Jelenleg a magyar miniszterelnök számára az Európai Unió az első számú felelős a magas inflációért. Ez üres blöff, de a propagandában eladható hiszen az uniós szankciók valóban felfelé vitték az energiaárakat. Más kérdés, hogy azok már az ukrajnai háború előtt is magasak voltak, mert a világban hiány van olcsó olajból és földgázból. A palaolaj és a palagáz pedig méregdrága.

Az élelmiszerárak gyors növekedését Magyarországon nehéz az uniós szankciókkal indokolni, ezért erről hallgat a hatalom propagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kerek-perec kimondta: megélhetési válság fenyeget Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkét éve után ez kissé kínos konklúzió.

Matolcsy mint bűnbak

Matolcsy György a jobbkezem – mondta a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán Orbán Viktor, akinek egész elképzelése azon alapult, hogy a világgazdaságban folyamatosan jó idő lesz: olcsó pénz, olcsó munkaerő, olcsó energia, olcsó nyersanyagok stb. Bár már a pandémia idején kiderült, hogy ennek vége, de Matolcsy György – minden bizonnyal Orbán utasítására – teljes erővel nyomta a gázpedált. Áradt a pénzeső szinte mindenkinek a választások előtt. A siker nem is maradt el. Orbán utána kijelentette: hét szűk esztendő jön. Az Európai Unió egyelőre nem fizet, az onnan érkező eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere nem működik. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar költségvetésből hiányoznak ezek az eurómilliárdok hanem arról is, hogy a nemzetközi pénzpiacok Brüsszel véleményét nagyon is figyelembe veszik.

Vagyis Magyarország csak drágán kap hitelt a nemzetközi piacon.

Ennek következtében a magyar költségvetésnek mind többet kell fordítania az adósság törlesztésére. Emiatt pedig újabb hitelekre lehet szükség.

Parragh László nagy támogató csomagot kért a kormánytól. Miből? – kérdezheti Orbán Viktor, akitől most mindenki pénzt kér. Matolcsy viszont – a forint védelmében – az egekbe emelte a kamatlábat. A forintot megvédenie nem teljesen sikerült viszont agyoncsapta a konjunktúrát.

Ezért Orbán számára kínálhat átmeneti megoldást, ha Matolcsy “önként és dalolva” távozik. Egyrészt azért, mert a CIA Matolcsy Györgyöt kínai ügynöknek tartja, aki kínai tanácsadókat alkalmaz a Nemzeti Bankban. Az IMF nem áll szóba Matolcsyval hiszen ő volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán. Matolcsy távozásának tehát jó volna a nemzetközi visszhangja.

Az utód kéznél van: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki nemrég még Matolcsy jobbkeze volt a Nemzeti Bankban.

Amikor a deviza hitelesek problémáit Nagy Márton jól rosszul megoldotta, akkor Orbán azt mondta neki: egyszer majd kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szívbeteg: Matolcsy székét kérte, és egyelőre nem kapta meg. Közben Nagy Márton Orbán tanácsadója majd minisztere lett. Őt küldte a miniszterelnök Putyinhoz olyan megbízással, amelyről nem szivárgott ki semmi. Orbán bizalma Matolcsyban megrendült, de Nagy Mártonban egyelőre teljes. Csakhogy Nagy Márton most mint gazdasági csúcsminiszter az első számú válságmenedzser a kormányban. Politikailag ebbe is belehaltak már páran.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Karácsony: Orbánt a német nagytőke tartja hatalmon

Budapest főpolgármestere arról beszélt a 168 óra című lapnak, hogy Orbánt a német nagytőke tartja hatalomban. A lapban Schiffer Andrással együtt próbálták meg kideríteni, hogy miért ilyen erős Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A jelenlegi energiaválságért Orbán Viktor Brüsszelt hibáztatja, mert szerinte az Oroszország elleni szankciók okozzák a kezelhetetlen helyzetet az energiapiacon.

Karácsony Gergely egyetérteni látszik ezzel amikor kijelenti, hogy “jövőre az eddigi 4 helyett 55 milliárdot fizetünk a villanyszámlára, mert valakik Európában a gazdaság bedöntésére spekulálnak az áramár manipulációkkal. Én inkább megvárom míg az Európai Unió összeszedi a bátorságát, és legalább olyan merész szankciókat alkalmaz az áramtőzsdéző energia szolgáltatókkal szemben mint Putyinnal szemben.”

Karácsony Gergely is – Orbánhoz hasonlóan – bűnbakot keres megoldás helyett.

A magas energia árakat ugyanis nem kizárólag az Oroszország elleni szankciók okozzák hanem az is, hogy földgázból hiány van a világpiacon. A magas energia árak maradnak a jövőben is, ezt próbálja Brüsszel kompenzálni abból a pénzből, melyet a nagy energia szolgáltatók extra profitjából venne be.

Jelen pillanatban valószínűleg sem Orbán Viktornak sem pedig Karácsony Gergelynek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp oldják meg az energia válságot és a nyomában járó általános recessziót. Ehelyett bírálatban jeleskednek.

“Az Orbán kormányt a német nagytőke tartja hatalmon”

Ez Karácsony Gergely főpolgármester véleménye, mellyel Schiffer András tökéletesen egyetért. Mi következik ebből?

“Orbán Viktor mindig a béke ellenpólusa az Európai Unióban, csakhát gyakran tudható: a németek kérték meg, hogy ezt az álláspontot képviselje”

– mondta Budapest főpolgármestere.

Mire Schiffer András ellenvetése: “ egy amerikai zsoldban álló Európába nem lehet integrálódni! A te német zöld barátaid is amerikai érdekeket szolgálnak” – hangsúlyozza az LMP ex vezetője. Akár egyetértünk ezzel akár nem, de szembetűnő, hogy Magyarországon mind a hatalom mind pedig az ellenzék a bírálatában erős miközben képtelen pragmatikus megoldást találni. Csakhogy a válság itt van, és valószínűleg nem is múlik el hamar. Orbán Viktor hét szűk esztendőről beszélt, és lehet, hogy ebben egyáltalán nem tévedett.

Orbán bevásárol Horvátországban

A magyar miniszterelnök nem csak szívesen nyaral Horvátországban, de szívesen vásárol is ott – különösen hogyha ezzel szívességet tehet nagy barátjának, Vlagyimir Putyinnak.

Az európai szankciók miatt az orosz Sberbank kénytelen eladni részesedését Horvátország legnagyobb agrárvállalkozásában, melynek több mint 50 ezer dolgozója van. A Fortenova agráróriásban 43%-os részesedése van a Sberbanknak, amely a nyugati szankciós listán előkelő helyen szerepel.

Ki lenne a vevő?

Az Indotek, Jellinek Dániel cége. Jellinek Dániel az egyik leggazdagabb magyar oligarcha. Vagyonát a Forbes 189 milliárd forintra becsülte. Igen jó a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel. A miniszterelnök tárgyalt is a tervezett nagy bevásárlásról Plenkovic horvát kormányfővel. Orbán pechére mások is megkeresték a horvát miniszterelnököt: sem Brüsszelben, sem Berlinben sem pedig Washingtonban nem örülnének, ha Putyin magyar barátja kaparintaná meg a horvát agráróriás jelentős részét. A Nacional című horvát lap úgy tudja, hogy Plenkovic miniszterelnök személyesen ígérte meg Brüsszelnek: megakadályozza a magyar vásárlást!

Orbán és Szijjártó Moszkvában is tárgyalt erről

A Nacional című horvát lap úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök ötórás moszkvai tárgyalásain február elején ez a téma is felmerült. Putyin állítólag rábólintott a magyar tervre. A Sberbankban az orosz állam a többségi tulajdonos.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki idén többször is járt Moszkvában, tisztázta a részleteket. A G7 portál megkereste a magyar külügyet ezzel kapcsolatban, de egyáltalán nem meglepő módon választ nem kapott.

500 millió eurós üzletről van szó, ez forintban 200 milliárdot jelent. A Vodafone után a másik nagy vásárlás, de kérdés, hogy miből? Mindkét esetben valószínűleg hitelből. A hitelt pedig Orbán házi bankjai adhatják.

Érdekes, hogy amikor pénzügyi csőd fenyeget, akkor Orbán Viktor ilyen nagy bevásárló akciókat hajt végre.

Minthogy az euró milliárdokegyelőre nem érkeznek Brüsszelből, ezért kellenek pénzügyi garanciák valahonnan máshonnan: Moszkvából vagy Pekingből. Természetesen ez sincs ingyen…

Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

Ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra – jelentette ki Ursula von der Leyen asszony. A brüsszeli bizottság elnöke ezzel komoly hatást gyakorolt a piacra: múlt pénteken még 310 euró fölött volt a földgáz ára a holland gáz tőzsdén, amely irányadó Európában, most viszont már csak 210 euró körül van.

Jövő pénteken tanácskoznak az uniós energia miniszterek, akkor születhet döntés az ársapkáról, amely brüsszeli pletykák szerint akár 150 euró is lehet. Miután az Európai Unió nagyon jelentős vásárló, ezért szava van a piacon annál is inkább, mert az orosz földgáz vezetékek Európába hozzák a földgázt, és nincs alternatíva. Ezért is égetik el azt az oroszok a finn határ közelében. Kérdés ezekután, hogy Magyarország mennyiért kapja a földgázt?

Szijjártó titkolózik

A külügyminiszter Moszkvában szerződést írt alá a többlet szállításról: naponta 5,8 millió köbméter érkezik a déli vezetéken Szerbia felől. A magyar diplomácia vezetője az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában tárgyalt azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Emiatt sok uniós tagállam bírálta a magyar kormányt. Csehország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott, hogy megszűnt a visegrádi együttműködés Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki az Atv-nek nyilatkozott, arról beszélt, hogy mindenképp földgázt kellett szereznie a téli fűtési szezonra. Kérdés, hogy mennyiért?

“Ez két vállalat közötti szerződés, az árformulát ezért nem tudom elmondani. Ez olyan üzleti információ, amelynek a kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.”

Nem vesszük mi drágábban a gázt mint mások az Európai Unióban? A kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mások mennyiért veszik a földgázt az oroszoktól, de azt politikai lufinak tartja, hogy mi vennénk a legdrágábban Oroszországtól.

300 ezer forint

Ennyit kap minden magyar család rezsi támogatás címen havonta – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter világossá tette, hogy ennél több pénze nincsen erre a kormánynak. Ha tehát nőnek az árak, akkor ez áremelkedést jelent a magyar piacon is. De mi van akkor, hogyha csökkennek? A magyar kormány azért is titkolózik ebben az ügyben, hogy ki ne derüljön: valójában mennyi is a rezsitámogatás? Ha csakugyan minden család 300 ezer forintos rezsi támogatást kap havonta a jelenlegi árak mellett, akkor ez meghatározó tényező minden családi költségvetésben egy olyan országban, ahol a nettó átlag jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot havonta.

Orbán politikai dilemmája tehát világos: valamennyire fenn kell tartania a rezsicsökkentés illúzióját hiszen a rászavazó milliók enélkül nyomorba süllyednének. Miből? Ez a kínos kérdés merül fel hiszen a Nemzeti Bank 11.45%-ra emelte az alapkamatot, hogy megállítsa a forint értékvesztését. A pénz nyomtatás nem megoldás, az eurómilliárdok nem jönnek Brüsszelből. Vajon Putyin figyelembe veszi-e mindezt, és kicsit olcsóbban adja a földgázt magyar barátainak? Ez aligha valószínű. Úgyhogy az Orbán kormány imádkozhat az enyhe télért. Akkor talán megmarad egy kis plusz orosz földgáz, és ezt eladhatja másoknak, hogy betömje a költségvetés hiányát. Nem irigylésreméltó perspektíva.

Az Európai Központi Bank oldja meg az energia válságot?

Nem jó ötlet az Európai Uniónak az az elképzelése, hogy ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra, mert ez elvezethet ahhoz, hogy Moszkva elzárja a földgázt – írja Nagy Márton fejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben.

Orbán Viktor gazdasági csodadoktora szerint a jegybankokra, és mindenekelőtt az Európai Központi Bankra vár az a feladat, hogy megoldják az energiakrízist, amely egész Európát fenyegeti. Nagy Márton, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, úgy véli, hogy energiaválság idején a monetáris és kamatpolitika hatékonysága alacsony. Az energiaárak csökkentésével viszont mérséklődhet az infláció és növekedhet a gazdaság. Emiatt a jegybankokat fel kell hatalmazni arra, hogy beavatkozzanak az energiapiacokon.

“Az Európai Központi Bank így beléphetne az energiapiacra azzal a szándékkal, hogy javítsa a likviditást és interveniáljon. Az energiapiaci beavatkozást egy olyan pénzügyi alap is végezhetné, amelyet a jegybankok finanszíroznának”

– javasolja Nagy Márton, akinek Orbán Viktor kulcsszerepet szán a válság megoldásában.

A háborús gazdaság európai szinten alakult ki, de nekünk lokális szinten kell megoldani

– írja a gazdaság fejlesztési miniszter, aki mintha megfeledkezne arról, hogy az energiaválság jóval az Ukrajna elleni háború előtt megkezdődött!

Kiderült, hogy Európának versengenie kell a fizetőképesebb ázsiai gazdaságokkal az energiaimportért. Vagyis a magyar rezsicsökkentés felett már tavaly ilyenkor megkondult a vészharang, de a választások miatt az Orbán kormány úgy tett mintha nem hallaná meg azt.

Orbán Viktor a Nemzeti Bankkal finanszírozta meg választási kampányát, ezért kellett azután az alapkamatot 11,75%-ra, rekord magasra emelnie a Nemzeti Banknak.

Amely egyáltalán nem lenne képes interveniálni az energiapiacon. Ezért javasolja Nagy Márton, aki közben lelkesen hirdeti a magyar utat, hogy az Európai Központi Bank lépjen a színre. Vagyis Frankfurt segítsen az energiaárak leszorításában. Ezzel az akcióval a magyar kormány semmit sem kockáztatna viszont a nyereségből ő is részesülne miközben tovább hirdeti “a magyar utat”. Félő, hogy az Európai Központi Bank nem csap le Nagy Márton javaslatára, akkor viszont hamarosan kiderül, hogy hova is vezet a magyar út az energia válság idején?!…

Télen hideg, nyáron meleg? Mire figyeljünk, ha új irodába költözik a cég?

A tökéletes munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat az irodában: ne érezzenek az átlagosnál nagyobb fáradtságot a hétköznapokban, motiváltak és fókuszáltak legyenek. Ezek megvalósulása több tényezőtől függhet, de ami talán mégis a legfontosabb, az a megfelelő hőmérséklet – ez ugyanis jelentősen befolyásolja a fent említetteket.

Éppen ezért, ha új irodát keresünk, több szempontból is meg kell vizsgálnunk a potenciális helyszíneket. Az alábbiakban segítünk, hogy mi mindent kell latba vetnünk, amikor új irodába költöztetnénk a céget.

Szempontok a kereséshez

Amikor új irodát keresünk a cégnek, elsősorban az erőforrásainkat kell felmérnünk: mennyi pénz áll rendelkezésünkre a tervünkhöz? Vásárolni vagy bérelni szeretnénk? Hány alkalmazott dolgozik a cégnél? Milyen eszközökre van szükség? Kellenek-e nyomtatók, számítógépek, szkennelő, tárolószekrények és ezeknek mekkora hely kell? Fontos-e a hangszigetelés? Egy térre van szükségünk vagy több szobára? Mekkora mértékű rezsivel bírunk el havonta?

Ha ezeket egytől egyig megválaszoljuk, már szépen leszűkíthetjük a kört egy sor olyan irodahelyiségre, amelyek közül bármelyik megfelelhet nekünk. Ha azonban hosszú távra tervezünk, egyáltalán nem mindegy, hogy végül melyik mellett döntünk, hiszen nagy különbségek lehetnek például a fenntartási költségek és a kényelmi szempontok szerint. Nézzük, melyik lesz tökéletes!

Milyen legyen az új iroda?

Ha kompromisszumot is kell kötnünk a vágyainkkal, vannak olyan szempontok, amikből ha nem engedünk, hosszú távon sokat spórolhatunk. Itt említhetjük a rezsi összegét és az iroda szigetelését, amelyek egyébként szorosan összefüggnek egymással.

Mivel a rezsi olyasvalami, amit minden egyes hónapban ki kell tudnunk fizetni, nem árt, ha spórolunk rajta. Ez különösen a jelenlegi helyzetben fontos, hiszen az irodáknak nem jár semmiféle rezsikedvezmény, így az új árszabás szerint a profit igen nagy része elmehet ilyen célokra. Igyekezzünk hát olyan irodát találni, amelynek falai megfelelő szigeteléssel vannak ellátva! Ha nincs megfelelően leszigetelve az iroda, akkor érdemes ebbe akár egy nagyobb összeget is fektetnünk, ez később visszahozza az árát. A legjobban szigetelt lakások, illetve irodák kőzetgyapot-szigeteléssel vannak ellátva. A kőzetgyapot-szigetelés jó megoldás arra, hogy télen ne legyen túl hideg, nyáron pedig ne legyen túl meleg az irodánk.

Miért jó választás még ez a típusú szigetelés? A kőzetgyapot jó hangszigetelő, átengedi a párát, tehát nem kell majd aggódnunk a penész miatt, illetve hosszú távon bent tartja a helyiségben a megfelelő hőmérsékletet – ezzel pedig biztosítja a kellemes hőmérsékletet, legyen izzasztó nyár vagy farkasordító hideg. A szigetelésen túl fontos, hogy az iroda elég világos legyen a megfelelő munkavégzéshez, hogy ne kelljen napközben is lámpafénynél dolgozni – ez szintén megjelenhet a havi rezsiszámlákon.

Formáljuk tökéletessé!

Miután megtaláltuk az új irodánkat, ami minden, vagy a legtöbb szempontnak megfelel, a falait leszigeteltük, akkor már csak az apróbb simítások maradnak ahhoz, hogy tökéletes legyen a légkör.

A színeket mindenki szereti, tehát ha vidám hangulatú faliképekkel, dísztárgyakkal feldobjuk a helyiséget, azzal semmiképp sem lőhetünk mellé. Egyedül arra ügyeljünk, hogy 2-3 uralkodó színnél ne vigyünk be többet, mert az már csicsás, zsúfolt hatást keltene, és kicsit sem hasonlítana a látvány egy irodáéra. Ha van hozzá hely, vásároljunk néhány növényt is, az odaillő kaspóval. Ezek jól mutatnak és még a levegőt is frissebbé teszik. A kisebb szobanövények jól mutatnak a polcon vagy az asztalon, a nagyobbak pedig a földön is, akár egy sarokban, ami üresen állna.

A fenti sorokból láthatjuk, hogy nem olyan egyszerű megteremteni a tökéletes irodát, de nem is lehetetlen költséghatékonyan olyanná varázsolni, amilyenre mi szeretnénk. Csak szemmel kell tartanunk a fenti kritériumokat, emellett pedig jó ötlet priorizálni, hogy ha anyagilag nem fér bele minden.

Orbán haveri államkapitalizmusa

Arról ír a londoni Financial Times annak kapcsán, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone-t méghozzá oly módon, hogy az állam által feltőkésített 4iG a többségi partnerével közösen, de természetesen ahogy szokásos az orbáni kapitalizmuban.

1,8 milliárd euró a Vodafone üzlet értéke, és ez hatalmas pénz egy kis országban, amely gazdasági válság előtt áll amennyiben nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ennek egyelőre semmilyen jele sincsen. A magyar gazdaság megítélése, a forint árfolyama elsősorban ettől függ. Orbán Viktor viszont mindettől függetlenül tovább építi haveri államkapitalizmusát, amely jobban emlékeztet a poszt szovjet rendszer országaira mint az Európai Unióra – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap utal arra, hogy a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan törekszik arra, hogy visszaszerezze az irányítást a stratégiai szektorokban. Ily módon sikerült 50% fölé emelnie a részesedését a bank, az energia és a média szektorban.

Orbán olyan rendszert akar kiépíteni a gazdaságban, amely túlélheti azt is, hogy a Fidesz elveszíti a politikai hatalmat.

Az oligarchák olyan haverok, akik elnyerik az európai tendereket, és ebből gazdagodnak.

Az előnyei ennek a rendszernek nyilvánvalóak: a lojális bankok szívesen hiteleznek a hűséges oligarcháknak. A média a kormány propaganda része.

Csakhogy a rendszernek vannak komoly hátrányai is – figyelmeztet a lap.

Miért dolgozzak hatékonyan, ha az eredmény nem ettől függ hanem attól, hogy milyen a kapcsolatom Orbán Viktorral?

A korrupció itt a rendszer lényege, ezért is tart vissza az Európai Unió 15 milliárd eurót. Orbán Viktor lehet, hogy taktikai engedményeket tesz Brüsszelnek, hogy megszerezze ezt a hatalmas összeget, de a Vodafone üzlet azt mutatja, hogy tovább épül az Orbán birodalom.

Putyin lenne a minta?

Erre céloz a Financial Times, de ez korántsem biztos. Politikai szempontból lehet vonzó Putyin példája hiszen az orosz diktátor korlátlan úr otthon, de Oroszország látványos gazdasági kudarca azt mutatja, hogy ez bizony zsákutca. Ezért Orbán Viktor számára a kínai modell gazdaságilag sokkal vonzóbb, mert az sikeres. A kínaiak épp most hoztak Debrecenbe egy óriási beruházást, amely a legnagyobb lesz Magyarországon. A kínai modell mintája Szingapúr, amely ragyogó gazdasági felzárkózást produkált azóta, hogy Li Kuanjü miniszterelnök kitalálta a kis tigris modellt. Teng Hsziao-ping elsősorban tőle vette át az ázsiai modellt, amely az autokrata politikai vezetést kombinálja a piac gazdasággal. Bár Kína jelenleg gondokkal küzd, de az elmúlt negyven évben villámgyorsan zárkózott fel a világszínvonalhoz, és vált az USA vetélytársává a világpiacon. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy új szerződést kell kötni a Magyarország jövőjét meghatározó négy nagyhatalommal: az Európai Unióval, az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Ezek közül Oroszország belezuhant a háborús szakadékba, ahonnan nemigen van kiút. Az Európai Unió a recesszió határán, az USA éppúgy. Kína sem áll igazán jól, de még mindig gyorsabban növekszik mint vetélytársai. Peking az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amikor megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor lezserül így válaszolt: majd adnak a kínaiak! Persze Peking ennek megkéri az árát hiszen ingyen ebéd nincsen a globális gazdasági versenyben.

Nyomorúságosak a magyar munkabérek

A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkettedik évében siralmasak a munkabérek Magyarországon, ha euróban számoljuk azokat. Márpedig ez a reális számítás a forint permanens leértékelődése miatt.

A központi statisztikai hivatal közzétette a legfrissebb adatokat, melyek azt mutatják, hogy a demokrácia harminckettedik évében, a második világháború befejezése óta 77 évvel nemigen lehet kijönni az átlagbérből Magyarországon, ha figyelembe vesszük a gyorsan galoppozó inflációt, amely a nemzeti bank jóslata szerint sem áll le egyhamar.

A nettó átlag kereset 340 ezer forint volt vagyis nem érte el a 900 eurót miközben ezer euró a szegénységi küszöb az Európai Unió nyugati felén. Még kínosabb,

ha a medián értéket nézzük: ez azt mutatja, hogy mennyit keres az átlagos dolgozó, aki pontosan középen áll a kereseti listán. Ez ma Magyarországon 280 ezer forint vagyis nem egészen 700 euró. Hogy lehet ebből megélni, családot eltartani?

Ami még szomorúbb: ezek az “aranykor” számai! Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Gazdasági csodadoktora, Nagy Márton megélhetési válságot jövendöl. Egyáltalán nem alaptalanul hiszen a gyorsan emelkedő rezsiköltségek és az élelmiszer árak elszabadulása a kimutatott reálbér növekedést hamarosan lenullázza. És még nem beszéltünk a nyugdíjasokról, akiknek olyan ütemben csökkenti a nyugdíját az infláció, hogy a kormány kompenzációja meg sem közelíti a szükséges mértéket. Az életszínvonal csökkenés a nyugdíjasok körében már ma is látványos. A jövő pedig egyértelmű: ha valaki nem tudja kiegészíteni a nyugdíját, akkor irány a tisztes szegénység még akkor is, ha eddig a magyar középosztály tagjának tartotta magát.

2000 euró alatt nem kereshet egyetlen pályakezdő pedagógus sem!

Ezt deklarálta Emmanuel Macron elnök Franciaországban, amely távolról sem az Európai Unió leggazdagabb országa, és amely komoly gazdasági gondokkal küszködik. Elég arra rámutatni, hogy az államadóság mutatója a GDP-hez viszonyítva meghaladja a 100%-ot miközben az eurozóna kötelező szintje maximum 60% lehetne. Az eurozóna máris recesszióba süllyedt – állítja a svájci UBS bank.

A “hanyatló Nyugat” sokkal különb életszínvonalat produkál mint a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsók között kullog az Európai Unióban  olyan államok között mint Bulgária és Románia. Valamiért ez a három tagállam vezeti a korrupciós listát is az Európai Unióban.

Vajon miért ?

Bokros: Orbán és a huxit

Kiléphet-e Magyarország az Európai Unióból? Erről faggatta a Klubrádió Balázs Pétert és Bokros Lajost, akik korábbi baloldali kormányokban töltötték be a külügy illetve a pénzügyminiszteri tisztséget.

“Képzeljük el Magyarországot, ahol már nincsen jogállami demokrácia, és a maga végtelen bölcsességében az önkényúr, a vezérállam feje úgy dönt, hogy már annyira meg van haragudva az Európai Unióra, hogy na most akkor borsot akar törni az orra alá, és akkor kilép. Ez lehetetlen?” – tette fel a kérdést Bokros Lajos.

“Ez a forgatókönyv is elképzelhető” –  csapta le a magas labdát Balázs Péter egykori külügyminiszter.

Bokros tévedése

“A jogállam a gazdasági siker szükséges, de nem elégséges alapfeltétele” – jelentette ki ugyanebben a beszélgetésben Bokros Lajos, akinek nyilvánvalóan elkerülte a figyelmét Kína, ahol a gazdasági reform 1978 óta óriási sikereket hozott miközben az országot politikailag továbbra is kommunista diktatúra jellemzi. Tegyük hozzá, hogy a példa távolról sem egyedülálló: a chicagói iskola liberális ifjú közgazdászai a Pinochet rendszer idején próbálták ki Milton Friedman elméleteit a gyakorlatban. Az USA támogatásával katonai puccsal hatalomra került rendszer egyáltalán nem teremtett jogállamot viszont gazdaságilag gyors fejlődésnek indította Chilét. Ebből is nyilvánvaló, hogy nincs direkt korreláció a politikai demokrácia és a sikeres piacgazdaság között.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon nem azért került válságba, mert az ország nem jogállam hanem, mert nem mérte fel reálisan a globális trendeket. Amint a brexit is megmutatta egy demokratikus rendszer is hozhat gazdaságilag irracionális döntést, ha a polgárok többsége úgy érzi: számára hátrányos az Európai Unió.Orbán számára nem ez a valós kérdés hanem az, hogy

fenntartható-e a nemzeti együttműködés rendszere az uniós pénzek nélkül?

Bokros is utalt rá, hogy jelenleg borzasztóan hiányoznak az uniós eurómilliárdok a magyar költségvetésből. A piacok is árgus szemekkel figyelik, hogy Magyarország megkapja-e az uniós pénzeket. Ettől függ a forint árfolyama és az államkötvények hozama.

A Magyarországra érkező külföldi befektetők egy uniós államba hozzák a pénzüket. Kína és Oroszország számára is csak addig érdekes Magyarország amíg eljátszhatja a trójai faló szerepet Brüsszelben. Az Európai Unió nélkül Orbán Viktor csak kivénhedt csataló, aki mind nehezebben tájékozódik a gyorsan változó világban. Nem a magyar polgárok állíthatják meg a huxitot hanem a gazdasági érdekek, amelyeket Orbán Viktor sem vehet semmibe vagy különben őt taszítják a semmibe azok az erők, melyek már keresik az utódát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK