Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

FüHü
8027 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

otthonolvasok

A Líra Könyv online beszélgetése. Nyáry Krisztián a New Yorkban élő költőt, Röhrig Gézát kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.

Röhrig Gézával beszélget élőben Nyáry Krisztián. #otthonolvasok Röhrig Géza könyvei a Líra.hu webáruházban: https://www.lira.hu/hu/szerzo/rohrig-geza

Közzétette: Líra Könyv – 2020. április 6., hétfő

Ujhelyi: a kormány sajátjának fogja hazudni az uniós segítséget

Elmenekült a hivatalos válaszadás elől Müller Cecília országos tisztifőorvos – ezt állította Ujhelyi István a közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón.

Az MSZP EP-képviselője elmondta, hogy több nappal ezelőtt hivatalos kérdéseket intézett az Operatív Törzshöz, illetve a kormányzati kommunikátorokhoz azzal kapcsolatban: Magyarország mely, a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó uniós programokban kíván részt venni és melyekhez csatlakozott már.

Ujhelyi arról is tájékoztatást kért, hogy Magyarország mikor, milyen típusú és mekkora mennyiségű egészségügyi eszközre köt vagy kötött szerződést az Európai Bizottság által lefolytatott európai közbeszerzés kapcsán, de arra is választ várt:

milyen eszközöket igényeltünk az Unió „rescEU” készlet-programjából, amelyhez a belügyi tárca tájékoztatása szerint csatlakozni kívánunk.

Az MSZP politikusának tájékoztatása szerint a kérdésekre eddig egyedül Müller Cecília tisztifőorvos reagált, azonban ő is azzal ütötte el a válaszadást, hogy a felvetett kérdéscsomagról az Emberi Erőforrás Minisztériumnál kell érdeklődni, mert az túl „komplex”. Ujhelyi szerint a kormány igenis részt vesz az európai uniós programokban és amit lehet, igyekeznek fel is használni a védekezés során, azonban mindezt egyszerűen eltagadják és elhazudják az EU-ellenes propaganda kedvéért.

Az MSZP európai politikusa az online tájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban sorozatban hozta azokat a döntéseket, amelyekkel a tagállamokat támogatja a koronavírus elleni védekezésben. Rámutatott, hogy az EU intézményei elsősorban az egészségügyi védekezést, valamint a gazdasági ágazatok és a munkahelyek védelmét segíti, de – amire eddig nem volt példa – most egy olyan csomagot is megnyitott, amelynek köszönhetően, uniós finanszírozással fizetés-kiegészítést is lehet biztosítani a rászoruló európai polgároknak.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a most bemutatott 100 milliárd eurós keretből rendkívül kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozhatóak azoknak a munkavállalóinak a terhei és bérei, akiket a válság miatt egyébként elbocsátanának.

„Félő, hogy a kormány azért hallgat az uniós támogatásokról és az ehhez hasonló programokról, mert Orbán Viktor ezeket a forrásokat akarja majd felhasználni a saját, hazai mentőcsomagjához, a támogatások forrását azonban el kell hazudnia, hogy tartani tudja az EU-ellenes propagandáját”

– fogalmazott Ujhelyi István.

A Demokratikus Koalíció javaslatcsomagja

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke online sajtótájékoztatóján jelentette be a Demokratikus Koalíció 3000 milliárd forintos javaslatcsomagját a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére. 

 

A Demokratikus Koalíció 3000 milliárdos javaslatcsomagja a koronavírus-járvány szociális, gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére

Nemzetközi tapasztalatok alapján, tanulmányozva a nemzetközi és hazai szakértők javaslatait, valamint egyes szakszervezetekkel tartott konzultációt követően a Demokratikus Koalíció az alábbi javaslatokat teszi a koronavírus járvány szociális, gazdasági következményeinek kormányzati kezelésére:

A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása.

Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.

A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják.

Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt a munkát fel venni nem tudó alkalmazottak számára.

Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik.

A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.

Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.

Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak.

A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.

Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.

Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből.

Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.

A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe.

A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.

Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak.

Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.

A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.

A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”).

Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.

A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.

A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.

A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.

Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbevett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel.

Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.

A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.

A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.

Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre.

A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.

Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis-és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel.

Adomány?

Olvasom az MNB “hirdetését” – nem is közleményt tesznek közzé! – , hogy “az MNB 250 Md forintot ad a magyar költségvetésbe.” (?!) Ez a pénz szerintük osztalék. Továbbá: “2013 óta harmadszor adott osztalékot a költségvetésbe – az első két esetben 50-50 Md forintot.”

Nehéz higgadtan, elemi felháborodás nélkül olvasni ezeket az arcátlan mondatokat.

1./ Az MNB az állam egyszemélyes tulajdonában lévő zártkörű részvénytársaság.

Vagyona az államtól származik, jövedelme – nyeresége – az államot, mint tulajdonost illeti meg, miként esetleges veszteségeit is az állam fedezi.

2./ Az MNB nem kereskedelmi bank, feladata és célja nem profit elérése, hanem a monetáris politika irányítója, szabályozója és ellenőre. Ha e tevékenysége keretében nyereséget ér el – kamat többletek, nyílt piaci műveletek, vagy árfolyam nyereség révén –

minden nyereséget a tulajdonos államnak kell befizetnie, nem pedig annak egy részét “nagylelkűen” osztalékként , kvázi segítségként “felajánlani” a költségvetésnek.

Ha pedig monetáris funkcióinak teljesítése az MNB mérlegében veszteséget okoz, azt az állam a költségvetésen keresztül hiánytalanul pótolja.

3./ Ebben a krízis helyzetben, amikor az államnak inclusive költségvetésnek valóban minden erőforrásra szüksége van, hogy a járvány gazdasági kárait mérsékelni tudja,

az MNB kötelessége az lenne, hogy valamennyi, az elmúlt évek nyereségéből eddig felhalmozott vagyonát és likvid eszközeit – a jegybanki tartalék és a működéséhez szükséges eszközökön kívül – azonnal az állam rendelkezésére bocsássa.

Alapítványait, azok hozamát és vagyonát éppúgy, mint alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanait.


Az állam tulajdonosi jogait gyakoroló és képviselő pénzügyminiszter feladat is az lenne, hogy ezt a tranzakciót kikényszerítse.

Minden más megoldás bűn, gyalázatos szemforgatás!

Békesi László

A Netflix profitál a karanténba zárt világból

Egyelőre nincs gond a Netflix kínálatával, de az év második felében már lehetnek problémák.

Nyilatkozott a CNN-nek a Netflix program igazgatója. Ted Sarandos elmondta: minthogy a karantén bevezetése miatt szinte minden film forgatás leállt, ezért gondot jelenthet a piac ellátása az év második felében.

Három hónapig nem lesz gond a sorozatokkal sem

Legalábbis ezt ígérte a program igazgató, aki ezért a Netflix előrelátó politikáját dicsérte. Aki kérdésre válaszolva elismerte: minden produkciójuk áll! Ebből előbb-utóbb baj lesz. De egyelőre semmi gond hiszen az érdeklődés óriási. Ted Sarandos számokat nem említett, de mindenütt a világon az tapasztalható, hogy a karanténba zárt emberek a képernyőn keresztül próbálnak meg kikapcsolódni. “Büszkék vagyunk rá, hogy kellemesebbé tudjuk tenni az embereknek az elzárkózást” – mondta a program igazgató. Aki azt is közölte, hogy a Netflix nem feledkezik meg azokról a munkatársairól sem, akik a produkciók leállása miatt veszítették el az állásukat. A Netflix ebből a célból 100 millió dolláros segély alapot hozott létre – nyilatkozta a cég a hírtelevíziónak.

Karanténban király a házhozszállítás

Az Amazon alapító atyja gyarapítani tudta vagyonát a válság kellős közepén is. Miközben a szupergazdagok  milliárdokat veszítettek, a világ leggazdagabb embere növelni tudta vagyonát.

Jeff Bezos-nak 6 milliárd dollárral van többje mint az év elején. A miértre könnyű a válasz: az Amazon az internetes kereskedés királya. Ez pedig óriási üzletet jelent akkor amikor az emberiség fele valamiféle karanténba zárva él a korona vírus járvány miatt.

A Business Insider karantén gazdaságnak nevezi a mostani helyzetet , amely hónapokig elhúzódhat – ha a kínai előzményeket vesszük figyelembe. Egyébként Jack Ma, az Alibaba alapító atyja Ázsia leggazdagabb embere lett ugyanebben az időszakban, mert az internetes kereskedés mindenütt fellendült a világon.

117 milliárd dollár

A Bloomberg dollár milliárdos listáját ezzel vezeti Jeff Bezos, aki nejével együtt alapította meg az Amazont. A válóper során 35 milliárd dollárt kapott az asszony, de Jeff Bezos így is a világ leggazdagabb embere maradt. Sőt az egyetlen, akinek a vagyona a nagy tőzsdei összeomlás után is meghaladja a 100 milliárd dollárt. Pedig nemrég sokan ünnepelték Európa leggazdagabb emberét, Bernard Arnault-t, aki szintén átlépte a bűvös 100 milliárdos határt. Hol tart most a francia luxus koronázatlan királya? Továbbra is bronzérmes, de a vagyonát “mindössze” 74 milliárd dollárra becsüli a Bloomberg. Az ezüstérmes Bill Gates, a Microsoft végleg nyugdíjba vonult alapító atyja, aki 97,98 milliárd dolláros vagyon tulajdonosa.

Jeff Bezos egy garázsból startolt

A Business Insider felidézi, hogy az Amazont 1994-ben egy garázsban alapították meg. Most pedig 100 ezer új munkatársat vesz fel olyan időkben amikor mindenütt elbocsátások vannak az Egyesült Államokban.

Jeff Bezos igen kemény munkaadó: amikor az Amazon alkalmazottak egy csoportja sztrájkba lépett, mert egészségügyi védőfelszerelést követelt a koronavírus ellen, akkor a munkabeszüntetés vezérét kirúgták a cégtől!

Jeff Bezos nem az egyetlen cégvezér, aki profitált a karantén gazdaságból – jegyzi meg a Business Insider. Eric Yuan, a Zoom főnöke 4 milliárd dollárral növelte vagyonát, de így se került be a szupergazdagok közé. Mivel foglalkozik a Zoom? Videó konferenciákat szervez mind cégeknek mind pedig családoknak hiszen a karantén gazdaságban ez lett a kapcsolattartás egyik legfőbb formája mindenütt a világon.

A sánta kutyát utolérték

Tegnap az euró forint árfolyama megközelítette a 370, a dolláré a 340, a svájci franké a 350 forintot. A forint árfolyama egy év alatt az euróhoz képest 13, a dollárhoz képest 16, a svájci frankhoz képest 20 %-kal romlott – miközben a kormány propaganda szerint száguld, a régióban, sőt az EU-ban éllovas és éltanuló a magyar gazdaság na és annak irányítói. – írja Békesi László bejegyzésében.

Fél évvel ezelőtt a magyar kormány 2020 évi gazdasági programját, államháztartását és valamennyi makro mutatóját 320 forintos euró, 280 Ft-os dollár és 290 Ft-os frank árfolyamon tervezte – többek között az inflációs pályát is.

A forint árfolyam vesztesége 6 hónap alatt az euróhoz képest 50, a dollárhoz és a frankhoz képest 60 Ft!

Mi történt?

A drasztikus árfolyamromlás mögött három markáns tényező húzódik meg:
1./ A gyorsan terjedő, súlyos és bizonytalan átfutási idejű világjárvány gazdasági következményei miatt a pénzpiacok szereplői a biztonságot és likviditást jelentő kulcs valutákba – euróba, dollárba és svájci frankba menekülnek.

A növekvő kockázatok miatt eszközeiket kivonják a sérülékeny piacokról, vállalva az esetenként jelentős hozam veszteségeket is. Ezzel növelik a sérülékeny valuták kínálatát, így rontják árfolyamukat. Ennyiben a magyar tendencia a nemzetközi trendbe illeszkedik.

Azonos előjelű változás mellett azonban az árfolyamromlás mértéke egy nagyságrenddel nagyobb a forint, mint más régiós valuták esetében. (Egy év alatt a forint 5-7%-kal nagyobb mértékben romlott mint a lengyel zloty, vagy a cseh korona. Az árfolyamromlás mértéke megközelíti az összeomlás határán táncoló török líráét!)

2./ Az elmúlt évek elhibázott magyar gazdaságpolitikája – a jelenlegi és részben a jövőbeni erőforrások maximális és alacsony hatékonyságú, sokszor pazarló felhasználása, a növekedést erőltető, szélsőségesen prociklikus gazdaságpolitika, a rekord alacsonyságú reálkamathoz vezető monetáris politika, az általános korrupció, a piac hatásainak kikapcsolása ill. eltorzítása, a protekcionista állami beavatkozás elterjedése, stb. – a magyar gazdaságot az átlagosnál sokkal sérülékenyebbé tették egy külső sokkal szemben – amilyen a koronavírus járvány is -, mint a régió többi gazdaságát.

Lényegében tartalékok nélkül, szerény eszköztár birtokában kell felvenni a küzdelmet a világjárvány gazdasági következményeivel, ráadásul a késlekedés és az eddigi elégtelen, vagy hibás döntések is fokozzák a bizalmatlanságot.

A felelőtlen hazardírozást, a közgazdaság tudomány törvényeit, a piacok értékítéletét nem lehet hosszú távon büntetlenül negligálni, a speciális viszonyok között alkalmazható nem konvencionális eszközök nem azonosak a szélhámossággal, a szabad rablással, vagy a nagyképű, fellengzős propagandával!

3./ A magyar kormány a járvány miatti válságot hatalmának korlátlan mértékű és idejű kiterjesztésére, az ellenvélemények elhallgattatására, nyílt erőszak bevezetésére akarja felhasználni.

Az u.n. koronavírus törvény a piacok számára is elrettentő példa, ami hatalmas gazdasági veszteségeket okoz az országnak!

Hazug és hamis tehát minden olyan állítás, amely a forint drámai árfolyamromlását kizárólag a járvány miatti gazdasági válság következményének próbálja beállítani, vagy pláne valamelyen ellenséges, spekulációs összeesküvésnek tekinti.

Durva hazugság az is, hogy az árfolyam összeomlását az átlagemberek meg sem érzik, hisz a kereslet csökkenése miatt az infláció nem gyorsul, külföldre utazni mostanában meg úgysem lehet.

Az import drágulásán keresztül a romló árfolyam beépül az árakba, leértékeli a forint jövedelmeket, megtakarításokat, vagyonokat – s a járvány elmúltával normalizálódó piaci viszonyok között romboló inflációhoz vezet!

Mindezt sokan és sokszor elmondtuk már – hasztalanul.

A járványon túl is hatalmas árat fogunk fizetni mindannyian az Orbán rezsim bűneiért.

Az EU segít a válság miatt kieső bérek pótlásában

Az Európai Unió eddig 2000 milliárd forintos támogatást nyújtott hazánknak a járvány és a válság kezeléséhez, most azonban egy újabb, ennél is nagyobb európai segítség körvonalazódik. – Jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője Dobrev Klára, az EP alelnöke.

Az EU foglalkoztatásért felelős biztosa az Európai Munkahelyvédelmi Alap létrehozására tett javaslatot. Erre az EU 100 milliárd eurót szán, ebből lehetne megvédeni a magyarok munkahelyeit és pótolni a kieső fizetésüket.

A Demokratikus Koalíció támogatja az európai polgárok, köztük a magyarok fizetésének pótlására javasolt európai intézkedéseket. Nekünk, magyaroknak is jár, hogy járvány idején ne bocsássanak el senkit, hogy ne maradjon senki fizetés nélkül. A DK szerint ha Orbán Viktornak egy kicsit is fontos Magyarország és a magyarok élete, akkor támogatnia kell az uniós javaslatot, hogy a bajba került magyar dolgozók európai segítséggel jussanak fizetéshez. Ez lenne a minimum azok után, hogy ma az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely egyáltalán nem pótolta az emberek kiesett fizetéseit. Ha már Orbán és a kormánya nem segített, legalább hagyja, hogy az EU segítsen!

Karantén – nemek szerint

Panamában bizonyos napokon csak nők illetve csak férfiak léphetnek ki az utcára. Vasárnap mindenkinek otthon kell maradnia – számol be a CNN hírtelevízió.

Hétfő, szerda, péntek a nők napja. Kedd, csütörtök és szombat a férfiaké. A panamai hatóságok így akarják a minimálisra csökkenteni az emberek közötti kapcsolatokat, hogy fékezzék a koronavírus hatását. A kis latin-amerikai országban eddig 27-en haltak bele a korona vírus járványba.

Az elnök a polgárok engedetlenségével indokolta a szigorítást

A korábbi kijárási korlátozás arra vonatkozott, hogy az emberek csakis létfontosságú okból léphettek ki a házukból vagy a lakásukból. Ennek ellenére tele voltak az utcák, mert a panamai polgárok nem vették komolyan sem a korona vírust sem pedig a kormány intézkedéseit. Erre jött a nem ortodox ötlet a nemek szétválasztására. Így a rendőrök azonnal meg tudják különböztetni azokat, akik megszegik a karantén szigorú szabályait Panamában.

Akár férfiak akár nők végzik a bevásárlást, de mindenkinek csak egyetlen kétórás periódus áll a rendelkezésére. A kijárási tilalmat meghosszabbították: délután 5 és hajnali 5 között senki sem léphet ki az utcára Panamában, ahol ezek a szigorú intézkedések egyelőre április közepéig vannak érvényben.

Pieta üzenete

Pápa-Erzsébet ligetben található Pieta’56  című szobor Covid-19 járvány idején maszkot fog és egy plakátot tart kezében.

Maradj Otthon! – Felhívás olvasható rajta illetve Boldogasszony Anyánk régi himnuszból vett kérő sorok olvashatók plakáton így koronavírus járvány idején.

 

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK