Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

FüHü
7614 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Nem duplázták meg Wintermantel pénzét

Leszavazta az újpesti képviselő-testület, hogy a törvényes végkielégítés kétszeresét kapja az előző polgármester, Wintermantel Zsolt. Ezen a városházán mondtak fel tömegesen a Fidesz bukása után.

Wintermantel Zsolt és alpolgármestereinek végkielégítését duplázta volna meg a Fidesz az újpesti képviselő-testület tegnapi ülésén, de az öszellenzéki többség elutasította ezt – derül ki Déri Tibor (Momentum) polgármester Facebook-írásából. A javaslat az előző, fideszes polgármester és helyettesei javára a jogszabályok alapján a törvényesen kötelezően járó összeget megfejelve még további három hónapnyi bér kifizetését tette volna lehetővé.

Nagyságrendileg ez további 10+ millió forint kiadást jelentett volna a város költségvetésének. Annak a költségvetésnek, ahol

több, mint 230 millió forintot kellett átcsoportosítani, hogy a hivatali munkatársak, bölcsődei és óvodai dolgozók meg tudják kapni a jutalmat év végén

– írja Déri. A sor azonban nem áll meg itt, további változtatásokra lesz szükség, melyre a soron következő testületi ülésre Trippon Norbert frakciószövetség-vezető fog előterjesztést benyújtani. (Trippon az MSZP budapesti elnökségi tagja volt, a párt színeiben indult és nyert képviselői posztot Újpesten, aztán október végén átült a DK-ba.)

Az előterjesztésről Déri úgy véli, hogy nem aktuális a kérdés, az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat cégeinek átvilágítása után lehetett volna objektíven megítélni ezt a járandóságot, ha ezek a vizsgálatok valóban makulátlan képet mutatnak. Tripponnak ennél sokkal sarkosabb véleménye volt, hamarosan a jegyzőkönyvben elolvasható lesz a teljes leirat – tette hozzá a polgármester. A szavazáson végül 14 nem és 3 igen szavazat mellett elutasította a képviselő-testület a határozati javaslatot.

Újpest a választás után azzal került be a hírekbe, hogy először a polgármester és két képviselő eredményét támadták meg, majd a teljes fideszes vesztést követően tömeges felmondás volt a városházán. Mintegy negyven ember távozott, Déri és csapata szinte üres épületet örökölt meg.

Dízeltilalom és dugódíjféle jön Budapesten

Öt éven belül korlátozzák a dízelautók forgalmát a főváros belvárosában. Emellett szigorítják a járművek behajtását – mondta Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes, aki a dugódíj kifejezést elütötte.

Jobb legyen a levegő minősége Budapest belvárosában, ez öt évre szóló terv, amelynek idején „felmerülhetnek olyan lépések”, amelyek a dízelautók korlátozásával járnak – mondta az RTL Klub híradójában Dorosz Dávid. Az új főpolgármester-helyettes az állandó dugókról és közlekedési káoszról beszélt, ami nem maradhat így.

A dugódíj kifejezést elütötte. Úgy fogalmazott, hogy a várható intézkedésnek

„lesz olyan formája, amivel a mostani szabályozást szigorúbbá tesszük”.

A behajtási díjról még a Demszky Gábor vezette főváros kötött szerződést az EU-val a 4-es metró támogatása fejében. Tarlós István elmúlt kilenc évi városvezetése idején semmilyen előrelépés se történt ebben. Sok szakértő szerint a dugódíjhoz a metró vonalát mindkét végén meg kellene hosszabbítani.

Nagyon rossz hír a németektől

Hat év után recesszióban a német feldolgozóipar. A német szakmai szervezet bejelentése nagyon rossz hír a termelésének csaknem háromnegyedét exportáló magyar ágazatnak.

Hat év növekedés után recesszióba jutott a német feldolgozóipar a szektor szakmai képviselete, a BDI honlapján publikált közlemény szerint. A német feldolgozóipari termelés négy százalékos csökkenésére számítanak idén, ezzel

hat év növekedés után a német ipar 2018 harmadik negyedéve óta recesszióban van

– idézi vezérigazgatóját, Joachim Langot a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie e.V.).

A BDI az idén a német export alig fél százalékos növekedését várja a tavalyi 2,1 százalék után. Az ideinél kisebb mértében csak 2009-ben bővült a német export. A globális áruexport az idén a BDI számításai szerint fél százalékkal csökken. Az iparosodott régiók áruexportja csekély mértékben emelkedik, a fejlődő térségeké pedig egy százalékkal csökken.

A BDI úgy számol, hogy a globális ipari termelés két évnyi, három százalékot meghaladó növekedés után 2019-ben alig egy százalékkal növekedett. Az iparosodott országokban az ipari termelés stagnálására,

a fejlődő térségekben pedig két százalékos növekedésére lehet számítani.

Ez tíz éve a leglassúbb növekedés.

A fejlődő térségekre vonatkozó prognózis az igazán aggasztó ránk nézve – amellett persze, hogy a magyar gazdaság a nyugat-európai, ezen belül a német keresletre van „felfűzve”.

A pár napja nyilvánosságra került KSH-jelentés még nagyon szép számokat jegyez fel. A feldolgozóipar termelése szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 11,7 százalékkal nőtt, január-szeptemberben 6,2-del. Az export aránya az értékesítésben jellemzően 72-73 százalék. A feldolgozóipar legnagyobb szelete az autógyártás csaknem 30 százalék részaránnyal. Ennek növekedése szeptemberben év per év alapon 22 százalék volt. A gépjármű-összeszerelés a hazai GDP nagyjából öt százalékát állítja elő. Az idézett BDI-jelentésben foglalt négy százalékos feldolgozóipari termelés-zuhanás erősen aggodalomra adhat okot.

Putyin is részt vesz az Ukrajna konferencián Párizsban

Macron elnök ötlete volt, hogy az úgynevezett Normandia formula alkalmazásával kezdődjön meg az orosz-ukrán békülés. A Normandia formula azt jelenti, hogy a két érintett félen kívül a tárgyalásokon részt vesz Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök.

Ezt a formulát akkor találták ki amikor Oroszország és Ukrajna a háború szélére került a Krím annektálása miatt. Illetve amiatt, hogy a keleti orosz többségű tartományok nyíltan Moszkva utasításait követték Kijevvel szemben. A háborút sikerült elkerülni – hála a németek és a franciák közvetítésének. Most a béke megteremtése lenne soron.

Az oroszok jóindulat jeléül elengedték azt a három ukrán hajót, melyet a Krím környékén fogtak el. Szevasztopolban, a Krímben van az orosz flotta főhadiszállása a Fekete tengeren – már a cári idők óta. Putyin elnök ezért sem akar lemondani a félszigetről. A másik érve az, hogy a lakosság többsége oroszul beszél a Krím félszigeten. Volodomir Zelenszkij elnök azzal az ígérettel került hatalomra, hogy békét köt Moszkvával. Telefonon tárgyalt már Putyinnal, de jelenleg is kötél táncot jár Kelet és Nyugat között. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy fő támogatója, Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha nemrég úgy nyilatkozott a New York Timesban, hogy csalódtak a Nyugatban, és ezért inkább Moszkvával szeretnének lepaktálni.

Tovább romlott a lakásszegénység

Nem csökkent a lakásszegénységben élő 2-3 millió ember száma az elmúlt időben, a kormány alig tesz ennek csökkentésére. Sőt, jövőre 11-szer annyit költ a jómódúak lakhatására, mint a szegényekére.

Bár 2018-ban és 2019 első felében számos lakáspolitikát érintő kérdésben jelentős változásokat és fordulatokat láthattunk, a lakásszegénység szempontjából az alapvető tendenciák inkább a helyzet romlásának irányába mutatnak továbbra is – olvasható a Habitat for Humanity idei lakhatási jelentésében. A Habitat azokat tekinti lakhatási szegénységgel érintett háztartásoknak, amelyek megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek.

Rengeteg a pocsék minőségű lakás

Érdemben nem csökkent annak a 2-3 millió embernek a száma, akiket valamilyen formában érint a lakásszegénység. Bár a 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak. Ebben nem csak önmagában borzasztó a helyzet, hanem régiós összehasonlításban is azt láthatjuk, hogy messze a többi ország mögött kullogunk a rossz minőségű lakásban élők arányát összehasonlítva.

Forrás: Habitat for Humanity

Továbbra sem láthatunk olyan jelentős kormányzati programot, amely kifejezetten ezt a problémát célozná fogalmaz a jelentés. (Olyannyira igaz ez, hogy pár éve a középületekre irányította át a kormány az eredetileg lakások energetikai korszerűsítésére szánt tetemes uniós pénzt.)

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban nagyjából minden nyolcadik magyar háztartásnak volt valamilyen adóssága, ezen belül pedig

minden harmadik szegénységi küszöb alatt élő háztartásnak valamilyen közműhátraléka.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2018-as adatai szerint nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozásai miatt kikapcsolják az áramszolgáltatást otthonában. Többek között ennek is betudható, hogy a téli kilakoltatási moratórium ellenére 2018-ban átlagosan naponta 8,8 ingatlankiürítés történt.

Elszállt lakásárak

Mindeközben a kiadó és eladó lakások kínálati árai folyamatosan emelkednek, sőt, 2018-ban nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak.

Forrás: Habitat for Humanity

Így bár ingatlanpiaci szempontból Budapest és Magyarország egyre vonzóbb befektetési célpont, a lakhatás területén

alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné.

A kormány a gazdagokat támogatja

Ezen a helyzeten az állami lakáspolitika nem javít, hanem a legtöbb esetben tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. Továbbra is alapvető probléma, hogy a lakáspolitikai beavatkozások közül egyre kevesebb olyat találunk, amely a lakhatási szegénységben élők helyzetén próbálna javítani. Sőt, a lakáspolitika mind inkább alárendelődik a tágabb gazdaságpolitikai céloknak, illetve a családpolitikának.

Olyannyira, hogy bár 2020-ig a kormányzati tervek szerint egyre inkább nőni fognak a lakhatással kapcsolatos költségvetési kiadások, ezek egyre kevésbé fogják elérni azokat a lakásszegénységben élő háztartásokat, akiknek pont a legnagyobb szükségük lenne rá. 2020-ra a tervek szerint

tizenegyszer annyi pénzt fog költeni a kormány az elsősorban a (felső-) középosztályt támogató konstrukciókra,

mint a kifejezetten a lakásszegénységben élőkre.

Forrás: Habitat for Humanity

Sőt, hogy még egyértelműbb legyen a kormány szelektív gyakorlata, azt szemlélteti a következő ábra.

Forrás: Habitat for Humanity

A Habitat szerint mind az albérletárak növekedése, mind a közműhátralékkal rendelkezők tartósan magas száma és aránya, mind a lakossági hitelek terjedése, mind pedig a kilakoltatások magas száma azt jelzi, hogy

a lakhatás megfizethetőségével kapcsolatban egyre több háztartásnak lesznek problémái.

Már hosszú évek óta nem csak egy szűk, mélyszegénységben élő réteget érint a lakásszegénység, hanem számos (alsó-) középosztálybeli családot is. Ha ők is belekerülnek a lakásszegénységet gyakran jellemző szegénységi csapdába, úgy a magyar társadalom kettészakadása a közeljövőben rohamos mértékben növekedhet. Bármennyire is úgy tűnhet, hogy a mostani ingatlanboom össztársadalmilag vagy gazdaságilag kedvező folyamat, a szegényebb társadalmi rétegeket inkább negatívan érinti az ingatlanszektor felfutása.

Fiatalok csapdában

Különösen súlyos megállapítás az, hogy a pályakezdő, családalapításra készülő korosztály jelentős része lakhatási problémákkal küzd, amely valószínűsíthetően kihat a tartósan alacsony szinten lévő termékenységi rátára is. A szülői házból való elköltözés, vagy a felsőoktatási tanulmányok alatti lakhatási kérdések kevésbé érintik a tehetősebb családokat, ahol az idősebb generációk korábban felhalmozott vagyonukból ki tudják segíteni a fiatalokat. De egyre szélesebb az a kevésbé tehetős réteg, ahol az ilyen intergenerációs transzferek helyett eladósodásra, vagy egyéb informális megoldásokra szorulnak a fiatalok.

Forrás: Habitat for Humatity

Az össztársadalmilag is kimutatható társadalmi polarizáció talán még élesebben jelentkezik a fiatalabb generációk esetében, ami rendkívül aggasztó a magyar társadalom jövője szempontjából. Az egyik legszembeötlőbb adat, hogy

a 18 év alatti gyermekek majdnem kétharmada túlzsúfolt lakásban él,

ami az EU-átlag háromszorosa, és messze kiemelkedik a V4-ek hasonló mutatói közül is.

 A sor végén kullogunk

A Habitat a lakásszegénységgel és a megfizethetőséggel kapcsolatos főbb hazai tendenciákat is összehasonlította a környező országok és az EU hasonló folyamataival. Legfőbb megállapítása az, hogy

alig található olyan statisztikai mutató, amelyben ne sereghajtók lennénk a V4-ek között.

Magyarországon például a térség országai közül sokkal nagyobb arányban kitettek a szegénység veszélyeinek a vidéken élők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 18 év alattiak, vagy a többgyermekes családok.

Különösen rossz a lakásszegénység szempontjából a 18 év alattiak helyzete. A súlyos lakhatási deprivációban élők között az országban sokkal nagyobb a hitelllel rendelkező lakástulajdonosok és a szociális alapon bérlők aránya, mint a többi V4-es országban. Azaz a szociális bérlakásszektor és a hitelválságban érintettek helyzete egyaránt jelentősen rosszabb, mint a hozzánk leghasonlóbb kelet-európai országokban.

Megfizethetetlen lakbérek

A bérlakásban élők helyzete szintén kiemelkedően nehezebb: a megfizethetőségi problémák sokkal nagyobb arányban érintik őket, mint a visegrádi országok magánbérletekben élő lakóit.

Forrás: Habitat for Humanity

Látható, hogy míg kilenc éve is a jövedelmi létra második felében lévők számára volt megfizethető egy garzon, addig mostanra már csak a nyolcadik tizedben lévők képesek kigazdálkodni ezt.

Élő adás Hongkongból

A diákok és a rendőrség is elhagyja a Polytechnic Universityt

CNN élő adásban van.
We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?

Police and protesters standoff near a university in Hong Kong

We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?

Közzétette: CNN – 2019. november 18., hétfő

4 milliárd euróból épül a Tesla gyára Berlin mellett

Már 2020-ban elektromos autókat akar az európai piacra dobni az amerikai cég, amely le akarja tarolni ezt a kontinenst is. Kaliforniában kezdődött, Kínában folytatódott és most Európában folytatódik a történet, mely átírhatja az autóipar történelmét.

  • Elon Musk harmadik támadása – Németország
  • Brandenburg felzárkózási lehetőséget remél a Teslától
  • 2020-tól két legyet egycsapásra
  • Magyarország gazdaságára kedvezőtlen hatást gyakorolhat a belső égésű motorok térvesztése

A német autó óriások a szívükhöz kaptak a Tesla berlini terve miatt

Sanghaj után Berlin mellett építi fel második külföldi autógyárat a Tesla – jelentette be Elon Musk Németországban, ahol ezzel bombát robbantott a piaci versenyben: még soha nem fordult elő, hogy egy külföldi autógyár a maga modern technológiájával a konkurrencia fellegvárában próbált volna előrenyomulni- hívta fel a figyelmet a Business Insiderben az egyik legjobb autó szakértő. Jürgen Pieper szerint a németeknek van okuk az aggodalomra, mert Elon Musk pontosan tudja, hogy a legtöbben jövőre akarnak kijönni elektromos kínálatukkal a hazai piacon, melyet eddig teljesen védettnek tekintettek. A hamburgi Der Spiegel nemrég nagy összeállításban hívta fel a németek figyelmét arra, hogy a Tesla és a Google lenyomhatja a méltán világhírű német autógyárakat a globális piacon. A Der Spiegel tudósítója Kaliforniában a helyszínen győződött meg arról ,hogy működik a Tesla. Megjegyezte: a Volkswagen, a Mercedes és a BMW főnökei csak mosolyogtak amikor Elon Musk megvette a Toyota óriási gyártelepét Kaliforniában , de aztán lefagyott az arcukról a mosoly. Pedig akkor még nem gondoltak arra, hogy a veszélyes ellenfél Németországba készül.

Brandenburg tartomány hónapok óta lobbizott a Tesla gyárért

A Deutsche Welle már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy Németország keleti tartományaiban nagyon is szeretnék, ha a Tesla náluk építene gyárat. Most Brandenburg miniszterelnöke nyíltan örvendezett azon, hogy a Tesla legkevesebb 10 ezer munkahelyet hoz a tartományba, melynek életszínvonala elmarad Bajorországtól (BMW) vagy Baden Württemberg tartománytól (Mercedes). Az IG Metall szakszervezet is üdvözölte a döntést. Németország gazdasági minisztere sokkal visszafogottabban nyilatkozott a Tesla terveiről. Peter Altmaier közölte, hogy semmiféle tárgyalás nem volt a német kormány és az amerikai cég között. Ha a Tesla befektet Németországban és új munkahelyeket teremt, akkor ugyanúgy fogjuk kezelni mint minden más autóipari céget. Nem lesz semmiféle diszkrimináció – ígérte Németország gazdasági minisztere, aki igen befolyásos személyiség hiszen nem is oly rég még Angela Merkel kancellária minisztere volt.

Ilyen húzásra csakis Elon Musk képes

Így értékelte a helyzetet Jürgen Pieper, aki a Metzler Bankház autóipari szakértője. Az amerikai milliárdos azzal indokolta a döntését, hogy Németország műszaki kultúrájának színvonala különösen magas. Brandenburg tartomány miniszterelnöke azt is kiemelte, hogy a tárgyalások során fontos szempont volt a környezetvédelem. Brandenburg tartomány biztosítja, hogy megújuló energia forrásokból lássák el a Tesla gyárat.

Mikor indul a termelés?

2020-at említ a legtöbb német lap utalva a sanghaji példára, amely már évente 150 ezer elektromos autót termel. Elon Musk épp a két leginkább veszélyes konkurens országot szemelte ki magának, és ezzel két legyet is akar ütni egy csapással. Egyrészt olyan piacokon nyomul előre, melyek a legfontosabbak közé tartoznak: Kína már ma is a világ legnagyobb autós piaca, ahol az áttérést a környezet kímélő járművekre a hatalom is támogatja, mert nemigen lehet levegőt venni a Mennyei Birodalom nagyvárosaiban. Németország pedig az Európai Unió legnépesebb állama, melynek autós piaca referencia az egész kontinens számára. Másrészt a Tesla ezekben az országokban félig meddig hazai vállalkozásnak minősül majd. Ezeket pedig mindenütt támogatja a helyi kormányzat.

Gyorsabb lesz az áttérés a belső égésű motorokról a környezet kímélő járművekre

Németország késésben van – erre a Der Spiegel nagy összeállítása hívta fel a figyelmet. Elon Musk berlini terve ezt a gyakorlatban is bizonyítja: a Tesla Európában is meg akarja szorongatni a németeket! Peter Altmaier gazdasági miniszter Musk bejelentése után ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: mindez a németek elektromos autó iparának a megbecsülését jelenti. Az életveszélyes konkurenciát így is meg lehet fogalmazni.

A német autós óriásoknak ezután újra kell gondolniuk a maguk a stratégiáját – hangsúlyozza Jürgen Pieper a Business Insider portálon. Arról , hogy ez mit jelenthet a német autógyárak külföldi elképzeléseit illetően egyelőre senki sem tud semmit. De hogyha az eddiginél jóval kevesebb autót lehet eladni belső égésű motorokkal, akkor ez komoly következményekkel járhat a magyarországi autó gyárakra is.

Európai egészségügyi minimumszolgáltatás kell

Európai egészségügyi minimumszolgáltatás kell, hogy garantálja a magyar betegbiztonságot! – állítja Ujhelyi István heti szokásos brüsszeli levelében.

EP-képviselőként fontos és egyedi vállalása, hogy ebben a parlamenti ciklusban leteszi az uniós döntéshozók asztalára az európai egészségügyi minimumszolgáltatás kereteiről szóló javaslatát.

“Az általam kezdeményezett konzultáció során is egyértelművé vált, hogy az egészségügy fejlesztése, a betegbiztonság megerősítése az emberek egyik elsődleges elvárása felém, ennek érdekében lettem tagja az Európai Parlament ezzel a területtel foglalkozó szakbizottságának (ENVI) és tűztem ki elvégzendő feladatként az európai minimumprogram megalkotását.” – írja, majd az eddig megtett lépések eredményeként beszámol róla, hogy számos egyetértő támogatásra számíthat javaslata: “Nemcsak hazai, de nemzetközi egészségügyi civil- és szakmai szervezetek jelezték megkeresésemre, hogy készek megosztani tapasztalataikat és javaslataikat a közös munkában, de ugyanígy partnerre találtam már több uniós tagország egészségügyi miniszterében is, akik szintén nyitottnak mutatkoztak a javaslat iránt.”

Sokak határozott álláspontja, hogy tarthatatlan az egészségügyi ellátórendszerek egyensúlytalansága az Unióban.

Általános vélemény, hogy európai polgárok egészségi állapota és életminősége konkrétan azon múlik, hogy az Unió melyik tagországában élnek.

“Tarthatatlan, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása miatt súlyos szakemberhiány veszélyezteti az ellátást a keleti régiókban. És tarthatatlan, hogy az egészségügy szervezését tagállami hatáskörben hagyva az Unió csak megvonni tudja a vállát az egyes tagországokban uralkodó siralmas állapotok miatt.”

Az egyetlen megoldásnak a minimumszolgáltatási keretrendszert teremtését tartja Ujhelyi – “ha már a magyar kormány számára az egészségügy csak másodlagos terület.”

Meg fogjuk csinálni!

Kemény szavakkal illeti a kormány egészségügyi tevékenységét. “Persze az illiberális kormánytól csak a kamu propagandára futja az ügyben, szerintük „soha nem látott mértékben újult meg” a magyar egészségügy.

Nos, ehhez kapcsolódóan legyen elég csak az elmúlt napokban nyilvánosságra került információkból néhányat felidézni: a hivatalos adatok szerint tavaly többen haltak meg kórházi fertőzés miatt, mint autóbalesetben. Az OECD jelentése alapján kimondható: százezrek nem férnek hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz hazánkban. Ugyancsak nemzetközi jelentések alapján tudjuk, hogy magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot. És, ha még ez sem lenne elég: az elmúlt napokban bukott ki, hogy van olyan szakrendelő, ahol már az időpontfoglaláshoz is csak időpontot lehet kapni.”

Ujhelyi nagy fába vágta fejszéjét. Világosan látja, hogy messze a cél, de, ha közösen és kitartóan teszünk érte megvalósulhat.

“Hosszú menetelés lesz, de az első lépéseket már megtettük.”

Alapnyugdíj Németországban

Hosszas viták után megszületett a döntés az alapnyugdíjról Berlinben, ahol a szociáldemokrata párt minden jogosultnak meg akarta adni a lehetőséget míg Angela Merkel pártja a CDU előzetes vizsgálatot követelt mondván: sok lehet visszaélés.

Arra gondoltak, hogy a szegény nyugdíjas élettársa lehet gazdag vagy pedig maga a szegény nyugdíjas nem a nyugdíjából él hanem vannak megtakarításai. Jelenleg a nyugdíjasok 17%-a számít szegénynek Németországban. A közszolgálati Deutsche Welle ellátogatott egy nyugdíjas házaspárhoz, akik immár jogosultak az alapnyugdíjra.

Otthon üldögélnek, mert kimozdulni luxus

“Sosem hittem volna, hogy egy kávéházi beszélgetést sem engedhetek meg magamnak. De ez a helyzet. Csak a legszükségesebbre telik: rezsi, élelmiszerek. Feleségemnek agyműtétje volt, és azóta kevesebbet eszik. Szerencsére én sem eszem sokat. Így kijövünk a kettőnk nyugdíjából. Ha pedig valamit vásárolni akarunk, mondjuk matracokat, akkor az önkormányzathoz fordulunk segélyért vagy a jótékonysági szervezetekhez. Nem akarjuk családot terhelni ezzel” – magyarázta el a helyzetét a 77 éves nyugdíjas Berlinben.

1,4-1,5 millió nyugdíjas lesz jogosult az alap nyugdíjra

Ezt nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke, aki különösen szívén viseli ezt az új törvényt, mert elesett embereken segít. “Elsősorban a nőknek jelent ez nagy segítséget” – mondja Malu Dreyer, a szociáldemokrata párt ügyvezető elnöke. Azért van oly sok nő az alap nyugdíj jogosultak között, mert 35 éves munkaviszony kell Németországban a nyugdíjhoz. Ezt a gyerek szülés miatt vagy más okból sok nő nem teljesíti. A másik ok az, hogy az alacsony fizetésű állásokban is nagyon nagy a nők túlsúlya.

A 77 éves Hans Rudolf W. mindenképp örül az alapnyugdíjnak, mert így nem kell szociális segélyért folyamodnia. Ezt ugyanis megalázónak tartja. Így, ha most nyugdíj kiegészítést kap, akkor első dolga lesz az, hogy a feleségével kimozdul otthonról. “Végre beülhetünk egy kávéházba! Ez már nem lesz többe luxus a számunkra!” – értékeli helyzetét a szegény nyugdíjas, akit az alapnyugdíj törvény kihúzhat a pácból Németországban.

Soros nyitotta meg a CEU-t Bécsben

Megnyílt a CEU új bécsi központja. Soros György Orbán korrupt kormánya és elnyomó rezsimje támadásáról beszélt.

Pénteken felavatták a Közép-európai Egyetem (CEU) új bécsi kampuszát. Az ünnepségen beszédet mondott az egyetem alapítója és tiszteletbeli elnöke, Soros György is. Arról is beszélt, hogy az egyetem kiáll az akadémiai szabadságot mellett, ami ellen „Orbán Viktor korrupt kormánya és elnyomó rezsimje” indított támadást.

A CEU ellen 2017-ben kezdett támadásba a kormány, amivel lehetetlenné tették a CEU amerikai diplomakiadását. Ezek oktatása költözött Bécsbe.

FRISS HÍREK

Nem dupláztá...

Elkapták a m...

Orbánabb Orb...

Dízeltilalom...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK