A hamarosan elérhető fehérjevakcinák nagy változást fognak hozni a globális oltási kampányban. Az eddig széles körben alkalmazott és bevált oltási technológia valódi alternatívát jelent az oltásokat eddig szkeptikusan fogadók vagy az emlékeztető oltások számára is.
Néhányan eddig azért nem oltatták be magukat mert nem bíztak a gyorsan kifejlesztett új technológiával gyártott oltóanyagokban. Ehelyett fehérje alapú koronavakcinákra várnak, mivel ezt a technológiát évtizedek óta nagyon megbízhatóan alkalmazzák az influenza, a tetanusz vagy a szamárköhögés elleni védekezésre.
Az első koronafehérje-vakcinákat valószínűleg néhány héten belül jóváhagyják az EU-ban. Az előzetes információk szerint védelmet nyújtanak a koronavírus ellen is, de még kevesebb mellékhatást okoznak, mint a már engedélyezett oltások.
Sürgősen szükséges a globális oltási kampányhoz
A gazdag országok jelenleg annyira el vannak foglalva az emlékeztető oltásokkal és az oltási hiányosságok megszüntetésével, hogy gyakran elfelejtik az alacsony jövedelmű országokban csak a lakosság töredéke kapott oltást. Márpedig a napokban azonosított új Delta variáns is bizonyítja, hogy a WHO által Omikronnak elnevezett új variáció szinte napok alatt képes behálózni a világot, lehetetlen helyileg lokalizálva tartani.
A fehérje alapú vakcinák rendkívül fontos szerepet játszhatnak, mivel viszonylag olcsón előállíthatók, és 2-8 °C-on sokkal könnyebben szállíthatók és tárolhatók, mint a fagyasztott mRNS vakcinák. Emellett a közeljövőben a fehérje alapú vakcinákat a globális déli országokban is előállíthatják. Mindez nagyon hasznosnak bizonyulhat az oltási kampányokban a szerkezetileg gyenge régiókban.
Ígéretes jelöltek
Egy ilyen fehérje alapú koronavakcina kifejlesztése tovább tartott. November közepén azonban az amerikai Novavax gyógyszergyár engedélyt kért az EU-ban a felelős európai gyógyszerügynökségtől (EMA). Az Egyesült Államok jóváhagyási kérelmét az év végére tervezik. Az EMA pozitív értékelése esetén a következő hetekben sor kerülhet az EU-ban a piaci jóváhagyásra.
A Novavax november eleje óta sürgősségi engedélyt kapott Indonéziában, Nagy-Britanniában, Kanadában és Ausztráliában pedig még vizsgálják a kérelmeket.
Jelenleg a Novavax áll az élen a jóváhagyási folyamatban, de más vakcinagyártók, például az indiai Biological E gyógyszergyár és a kínai versenytárs, a Clover Biopharmaceuticals a közeljövőben benyújtják a megfelelő kérelmeket, amelyeket szorosan követ a brit-francia gyógyszeripari óriás, a Sanofi-GlaxoSmithKline, a kanadai Medicago és a dél-koreai sk bioscience gyógyszergyártó cég.
Számos országban fejlesztenek fehérjealapú vakcinákat, és néhány országban, például Kubában, Oroszországban és Tajvanon, a fehérjealapú vakcinák régóta a nemzeti oltási kampányok központi pillérei.
Miben különböznek a fehérje alapú vakcinák?
A fehérjealapú koronavakcinák a jellegzetes tüskeprotein egy apró részecskéjét tartalmazzák. Az immunrendszer reagál a vakcinában lévő fehérjékre, és ez sokkal gyorsabban megy végbe, mert – más vakcinákkal ellentétben – a szervezetnek nem kell először előállítania ezeket a tüskés fehérjéket.
Más vakcinákhoz hasonlóan a Nuvaxovid is felkészíti a szervezetet a fertőzések elleni védekezésre. A vakcina apró részecskéket tartalmaz, amelyek a SARS-CoV-2 (a tüske (S) fehérje) felszínén található fehérje egyik változatából készültek, amelyet laboratóriumban állítottak elő. Tartalmaz továbbá egy „adjuvánst”, egy olyan anyagot, amely segít erősíteni a vakcinára adott immunválaszt.
Amikor egy személy megkapja a vakcinát, az immunrendszere idegenként azonosítja a fehérjerészecskéket, és természetes védekezést – antitesteket és T-sejteket – termel ellenük. Ha később a beoltott személy érintkezésbe kerül a SARS-CoV-2-vel, az immunrendszer felismeri a víruson lévő tüskefehérjét, és készen áll a megtámadására. Az antitestek és az immunsejtek úgy védekezhetnek a COVID-19 ellen, hogy közösen elpusztítják a vírust, megakadályozzák annak bejutását a szervezet sejtjeibe, és elpusztítják a fertőzött sejteket.
Mivel a keletkező nanorészecskék az mRNS vakcinákkal ellentétben nem tartalmaznak genetikai anyagot, a fehérje alapú vakcinák is ritkábban okoznak mellékhatásokat. Ugyanakkor sajnos az oltási reakció is gyengébb.
Fokozott hatás az adjuvánsok révén
Az oltási válasz erősítése érdekében ezért aktív fokozókat, úgynevezett adjuvánsokat adnak a vakcinákhoz. (Adjuváns – védőoltásokban használt adalékanyag, ami segíti a szervezetbe juttatott vírusra irányítani az immunrendszer figyelmét, ezáltal növeli a szervezet által termelt ellenanyag mennyiségét, és meghosszabbítja a védettség időszakát.) A Novavaxnál az adjuváns szaponinokból (szappanfa-kivonat) és foszfolipidekből (membránkomponensekből) álló nanorészecskékből áll.
Az oltást ellenzők véleménye szerint bizonyos adjuvánsok, mint például az alumíniumsók, károsak az egészségre. A megfelelő meta-tanulmányok azonban nem találtak összefüggést súlyos mellékhatásokkal vagy allergiákkal.
Hosszantartó fejlődés
Mielőtt az mRNS-vakcinák a korona-járvány miatti áttörést ünnepelték volna, a fehérjealapú vakcinákat különösen úttörő, kiforrott technológiának tekintették – mondja Prof. Dr. Carlos Alberto Guzman, a braunschweigi Helmholtz Fertőzéskutató Központ Vakcinológiai és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztályának vezetője:
“A fehérjealapú védőoltások egyszerűen nagyon jól ismertek, általában jobban tolerálhatók, és nincsenek nagy kérdőjelek. Az egyik hátránya hogy a fehérjealapú (vakcinák) kifejlesztése tovább tart, mint a vektor- vagy mRNS-vakcináké.”
Valójában már a világjárvány kezdetén világos volt, hogy az új koronavírus elleni fehérjealapú vakcinák kidolgozása időt vesz igénybe. Egyszerűen időbe telik, amíg a tüskeprotein összeállítási utasításait mikrobákból, emlősökből, rovarokból vagy növényekből nyert sejtekbe integrálják. Az elmúlt hónapok megmutatták, milyen nehéz a tisztított fehérjéket úgy adaptálni, hogy azok valóban nagy mennyiségben, hiba nélkül előállíthatók legyenek.
Sajnos a nagy gyógyszergyárak is elkövettek egy elkerülhető hibát a fejlesztés és a tesztelés során, amelyek egy része hónapokat visszavetett. De amint a fejlesztés és a szükséges klinikai tesztek befejeződnek, ezek a fehérje alapú vakcinák komoly versenytársak lesznek a már kialakult vektor- és mRNS-oltóanyagokkal szemben.
Mennyire hatékonyak a koronafehérje vakcinák?
A fehérje alapú vakcinák nemcsak olcsóbbak és könnyebben szállíthatók, hanem hatékonyak is. A vállalat szerint 90,4%-os általános hatékonysággal a Novavax vakcinája nagyjából megegyezik a BioNTech/Pfizer és a Moderna mRNS-oltóanyagaival.
Egy brit tanulmányban, amelyben az alfa-változat ellen vizsgálták, a Novavax 83 százalékos hatékonyságot ért el. Ezzel egyidejűleg Dél-Afrikában végzett vizsgálatban a béta-változat elleni hatékonysága csak 50 százalék körül volt. A Delta vagy a My változatnál a helyzet valószínűleg még sötétebbnek tűnik. De ha a változatok továbbra is ilyen agresszívan terjednek, az összes létező vakcina hatékonysága is tovább csökken. Ezért van szükség az erősítőre.
Kettős védelem a SARS-CoV-2 és az influenza ellen
Okosan, a Novavax vakcina kombinált oltóanyagként is beadható, amely állítólag egyszerre véd a koronavírus és a szezonális influenza ellen. Ez okos stratégiának bizonyulhat, mert akkor már nem kell várni az oltások között, és mindkettő ellen be lehet oltani.
(Szakfolyóiratok és újságok alapján)
