Ukrajna drónipara a háború egyik legsikeresebb területe, ám van egy kellemetlen titka: a gyártás jelentős mértékben kínai alkatrészekre épül. Egyes modellekben a komponensek akár 40 százaléka is Kínából érkezik – miközben Peking Oroszország stratégiai partnere, és a feszültség bármikor ellátási válságot idézhet elő. Kijev ezért lázasan próbálja csökkenteni a függést, de az alternatívák drágák, és Európa sem tudja pótolni a kínai kapacitásokat.
Volodimir Zelenszkij elnök világszerte igyekszik bemutatni és értékesíteni az ukrán dróntechnológiát, ám arról ritkán esik szó, hogy a gyártás jelentős része kínai alkatrészekre támaszkodik. Egyes drónok esetében a komponensek aránya eléri a negyven százalékot, és a Blue Bird Tech elemzése szerint ez nem ukrán sajátosság: a világ számos országában használnak kínai chipeket és elektronikai elemeket, mert ezek olcsók, megbízhatók és folyamatosan elérhetők. Ukrajna ugyanakkor azzal vádolja Kínát, hogy az orosz hadsereg által bevetett drónok is kínai alkatrészekkel működnek. Putyin legutóbbi pekingi látogatásán Peking ismét megerősítette, hogy Oroszország számíthat támogatására az ukrajnai háborúban.
Az ukrán hadügyminiszter – aki korábban az ország digitális fejlesztési minisztere volt – ezért igyekszik csökkenteni az egyoldalú függést Kínától. A diverzifikáció célpontjai Európa, Dél-Korea és Tajvan, ám ezek a források jóval drágábbak, és nem rendelkeznek olyan gyártókapacitással, mint Kína.
Európai együttműködések: technológia Ukrajnából, tőke Nyugatról
Az ukrán drónfejlesztési program sikere lehetővé tette, hogy Kijev több európai országban közös vállalkozásokat hozzon létre. A modell lényege, hogy Ukrajna biztosítja a technológiát és a harctéri tapasztalatot, míg a fogadó országok – Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Norvégia vagy Románia – a tőkét és az infrastruktúrát adják. Ezek az üzemek nemcsak a gyártási kapacitást növelik, hanem biztonsági előnyt is jelentenek, hiszen az Európában működő létesítményeket nem fenyegetik az orosz rakétatámadások.
A fronton elesettek döntő többsége dróncsapások áldozata
A drónhadviselés alapjaiban változtatta meg a háború menetét. Katonai szakértők szerint az ukrajnai frontokon az áldozatok kilencvenöt százaléka dróncsapások következménye. Ukrajna ezzel tudja ellensúlyozni az orosz hadsereg mennyiségi fölényét, ám éppen emiatt válik stratégiai kérdéssé, hogy honnan szerzik be a drónokhoz szükséges alkatrészeket. A lítium akkumulátorok szinte kizárólag Kínából érkeznek, ugyanígy az optikai kábelek és a legtöbb chip is. Mikola Szavickij drónzászlóalj-parancsnok szerint Ukrajna szívesen vásárolna Európából, de ott egyszerűen nincs megfelelő kapacitás. Makszim Vaszilcsenko, az egyik legnagyobb ukrán dróngyártó vezetője arra figyelmeztetett, hogy Kína bármikor leállíthatja a szállításokat, ha kiéleződik a feszültség Tajvan körül.
Mit tehet Ukrajna?
Az ukrán dróngyártók új beszállítókat keresnek, hogy csökkentsék a kínai függést, ám ez lassú és költséges folyamat. Az alternatív alkatrészek jóval drágábbak, és Európa jelenleg nem képes pótolni a kínai gyártókapacitást. Ukrajna ezért csak azokból az uniós támogatásokból tud gazdálkodni, amelyek az Orbán Viktor által korábban blokkolt csomag felszabadulása után érkezhetnek meg.
