Kezdőlap Címkék Chip

Címke: chip

Itt az új számítógépes forradalom

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn  elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges  intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone  okosteiefonok?

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezett minden 300 dollárnál drágább okostelefont, az orosz piac mégiscsak tele van IPhone-okkal. Miért? Ennek nézett utána az orosz Verszka portál, mely árgus szemekkel figyeli Putyin birodalmát amióta az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen, a nyugati világ pedig erre szankciókkal válaszolt.

Másutt, ahol nem sújtják szankciók Oroszországot, fütyülnek az amerikai tilalomra. Már a háború előtt is tömegesen importáltak IPhone-okat az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, mert ott alacsony a vám. A reexportot nem ellenőrzi senki. Így előfordulhat, hogy az IPhone olcsóbb Moszkvában mint Washingtonban!

Az Egyesült Államok elsősorban a chip export tilalmával akar csapást mérni Oroszországra hiszen a hadiipar fejlesztése is jelentős részben ettől függ.

Mennyire sikeres ez a tilalom? Semennyire sem! Oroszország ma több chipet importál Nyugatról, mindenekelőtt az Egyesült Államokból mint a háború előtt. Moszkva a háború kezdete óta nem közöl statisztikákat, és ezek korábban is sokkal inkább a hatalom érdekeit tükrözték mint a valóságot. A szakértők szerint Oroszország tavaly 2,5 milliárd dollár értékben  importált chipeket. A háborút megelőző évben ez csak 1,8 milliárd dollár volt.

Hogy importálnak chipeket az oroszok? Közvetítőkön keresztül. Itt elsősorban az egykori szovjet köztársaságok jönnek szóba és Törökország, amely nyakig benne van a szankciós bizniszben hiszen a közvetítők markát csinos összeg üti a semmiért.

Örményország chip importja az Egyesült Államokból egyetlen év alatt 515%-al nőtt! A CIA szerint ennek a 97%-a tovább ment Oroszországba.

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

Az Egyesült Államok rekord mennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól az első félév során. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 416 tonna uránról van szó, ez 2,2-szerese az előző év hasonló időszakának. Ez csaknem az amerikai urán import egyharmada. Emiatt az USA nem is tette szankciós listára a Roszatomot noha bírálja, hogy Magyarország ezzel az orosz céggel akarja felépíttetni Paks 2-őt.

A nagy amerikai vásárlások oda vezettek, hogy megnőtt az urán ára a világpiacon. Ebből az oroszok is jócskán profitáltak: az első félévben 695 millió dollárt kaptak az USA-tól az uránért.

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Oroszország legfőbb export cikke a kőolaj és a földgáz. Az ukrajnai háború és a gázai válság magasan tartja az energia hordozók árát márpedig Oroszország elsősorban ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az USA el tudja adni a drága palagázt Európában, ahol korábban az olcsóbb orosz földgázt használták. Az energia importőr államok a nagy vesztesek: mindenekelőtt Európa és Kína és Japán. Németország Európa beteg emberévé vált, mert ipara az olcsó orosz energiára alapult. Most a magas rezsiköltség miatt egyre több cég dönt úgy, hogy áttelepül az Egyesült Államokba. Nemcsak, hogy olcsóbb az energia hanem a Biden kormányzat nagyszabású támogatási programmal ösztönzi is a külföldi cégeket arra, hogy válasszák az Egyesült Államokat.

A szankciók tehát elsősorban nem Oroszországot destabilizálták hanem az Európai Uniót, melynek gazdasága elveszítette a dinamikáját. Az USA viszont megerősíthette vezető szerepét a nyugati világban.

Az egy főre jutó GDP az USA-ban az idén várhatóan 80 ezer dollár lesz míg Németországban csak 51 ezer, a szintén energia importőr Japánban pedig 35 ezer dollár.

Üzemanyaghiány Oroszországban

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

USA: Szankciós chipek a Huawei okostelefonokban

Az amerikai kormány hivatalos vizsgálatot indított a Huawei Technologies Co új okostelefonjával kapcsolatban, amely olyan chipet talált, amelynek nem kellett volna ott lennie, tekintettel a kínai félvezetőiparra és magára a cégre kiszabott szankciók miatt – olvasható a Bloomberg Hírügynökség oldalán.

A Mate 60 Pro mobiltelefon olyan technológiát tartalmaz, amelyet az Egyesült Államok igyekezett távol tartani Peking kezéből. Ez vitát váltott ki Washingtonban a kínai félvezetőiparral szemben korábban bevezetett szankciók hatékonyságáról.

A chipet a kínai Semiconductor Manufacturing International Corp. készítette, amely a Huaweihez hasonlóan az Egyesült Államok feketelistáján szerepel, és korlátozott hozzáféréssel rendelkezik az amerikai technológiához. 

Hozzáértők szerint úgy tűnik a  5G-s komponensekhez szükséges 7 nanométeres processzor összetételéről van szó.

A Kereskedelmi Minisztérium, amely az elmúlt két évben egy sor korlátozást vezetett be a Huawei és a kínai félvezetőipar ellen, közölte, hogy további információk megszerzésén dolgozik.

„Dolgozunk azon, hogy további információkat szerezzünk a 7 nanométeres processzor jellegéről és összetételéről”

– mondta a Kereskedelmi Minisztérium képviselője.

Ugyanakkor az amerikai SK Hynix Inc. már kijelentette, hogy a Huawei Technologies Co. legújabb telefonjában cégük chipjeit is használták. Ezzel kapcsolatban a cég vizsgálatot is indított. A cég szerint ez az okostelefon memóriája és flash memóriája.

USA-Kína chip háború 

Az elsők között került feketelistára az Egyesült Államokban a Huawei, amely leleményesen próbálja meg kijátszani a szankciókat, melyek lehetetlenné teszik számára chipek vásárlását nemcsak az USA-ban, de a szövetséges országokban is hiszen Washington erre is figyel. Hamarosan Pekingbe érkezik az USA kereskedelmi minisztere.

Hogy játssza ki a Huawei az amerikai szankciókat? Közvetítőkön keresztül már két chipgyártó céget is felvásárolt a kínai óriás – írta meg külön külön a Bloomberg New Yorkban és a Nikkei Tokióban.

A kínai állam jüan milliárdokkal támogatja a Huaweit, amely titkos chip gyárak hálózatát hozza létre, hogy legyőzze az amerikai konkurenciát. A Bloomberg értesülései szerint 30 milliárd dolláros támogatást kap a Huawei, amely még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. A Huawei, amely kezdetben a kínai hadsereg kutató laboratóriuma volt, már korábban jelezte: az USA szankciók 30 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a cégnek. A 30 milliárd dollár még csak a kezdet, Pekingben állítólag 100 sőt egyes értesülések szerint 200 milliárdot irányoztak elő egy chip fejlesztési programra, amelynek zászlós hajója a Huawei.

A cél: utolérni majd megelőzni az Egyesült Államokat.

Számítások szerint az évtized végére Kína állítja majd elő a hagyományos chipek több mint ötven százalékát. Amerikai szakértők szerint a hagyományos chipek gyártásának fokozása során a kínaiak olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, hogy önállóan is ki tudnak majd fejleszteni olyan korszerű chipeket, melyeket ma jórészt Tajvanon és az USA-ban gyártanak, és amelyek szerepelnek a szankciós listán. A Huawei az okostelefonok piacán minden estre javította pozícióját: 76%-kal növelte eladásait a második negyedévben. Richard Yu, az eladási igazgató büszkén kiemelte, hogy különösen jól teljesítettek a magas kategóriában, amely a legkorszerűbb chipeket használja fel. Az 5G okostelefon piacon kőkemény verseny folyik, és a Huawei itt is piacvezető pozícióra törekedhet. A kínai cég egyelőre a hazai piacon nyomul, de egyáltalán nem mondott le a globális terjeszkedésről.

Biden elnök egy éve 50 milliárd dolláros chip programot hirdetett

a hazai gyártás fejlesztésére, és egyidejűleg korlátozta a kínaiak beszerzési lehetőségeit külföldön. Az USA a világ chip gyártásának alig a 10%-át adja, és egyáltalán nem gyártja a legkorszerűbb félvezetőket, melyeket jórészt egy tajvani cég állít elő. A TMSC gyárakat épít az Egyesült Államokban és Németországban is. A berlini kormány jelentős összeggel támogatja a 10 milliárd eurós beruházást Németországban.

Hank Paulson, az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere, aki jelenleg Kína fő lobbistája Washingtonban, azt írta a Washington Postban, hogy

“fel kellene hagyni az állami iparpolitikával, mert ezt a kínaiak jobban csinálják. Az Egyesült Államoknak a magán szektorra kellene támaszkodnia.”

Lakmusz teszt az USA kereskedelmi miniszterének pekingi útja

Hamarosan a kínai fővárosba érkezik Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki Yellen pénzügyminiszter után tesz látogatást Pekingben. Ebből az alkalomból a hatalom véleményét kifejező Global Times lakmusz tesztről ír. Az angol nyelvű kínai lap emlékeztet arra, hogy Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csendben búcsút vett a decoupling szétválás elképzeléstől. A CIA igazgatója átvette az Európai Uniótól a derisking kifejezést, amely a kockázat csökkentését jelenti Kínával kapcsolatban.

Raimondo asszony indulása előtt megvitatta a két nagyhatalom gazdasági kapcsolatait Kína új washingtoni nagykövetével. Hszie Feng nagykövet “produktívnak és konstruktívnak” nevezte a tanácskozást, ahol

“mélyrehatóan elemezték a két állam gazdasági kapcsolatait.”

Raimondo az amerikai üzleti körök érdekeit képviseli – állapítja meg a pekingi lap, amely abban bízik, hogy az érdekek háttérbe szorítják a nemzetbiztonsági szempontokat, melyekre hivatkozva már Trump elnök megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden elnök még erre is rátett egy lapáttal.

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből,  részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

22%-al csökkentek az autóeladások az Európai Unióban

December már a hatodik rossz hónapja volt az autókereskedőknek, akik csakis a chip hiány enyhülésétől remélhetnek javulást – írja a Bloomberg.

1,5%-al kevesebb autót adtak el az Európai Unióban tavaly mint a megelőző évben. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy a European Automobile Manufecturers’ Association mérni kezdte az eladásokat a kilencvenes években.

Tavaly az autógyártók abban bíztak, hogy fokozatosan enyhül majd a chip hiány, de ehelyett romlott a helyzet. A második félév eladásai katasztrofálisak voltak.

A Renault, amely 500 ezer autóval kevesebbet gyártott a chip hiány miatt, azt közölte, hogy idén az első félévben marad a hiány, amely csak lassan kezd el enyhülni a második félévben. Nemcsak a chip hiány, de az Omicron vírus is komoly csapást jelent az autókereskedőknek.

„Az autó eladások éppoly nagy kihívást jelentenek az idén mint tavaly” – hangsúlyozta az EY autós részlegének partnere. Peter Fuss a Bloombergnek elmondta, hogy „még mindig globális fenyegetést jelent a pandémia, Európában különösen az Omicron vírusmutáns korlátozza a keresletet.”

Mindez azért jelent különösen nagy problémát, mert már a viszonyítási év, 2020 is katasztrófát jelentett az autó kereskedelemben.

Németország bajban

Az Európai Unió legnagyobb autós piaca 27%-os csökkenést produkált decemberben. A kormány ugyanis újabb szigorításokat volt kénytelen bevezetni az Omicron gyors terjedése miatt. Emiatt a negyedik negyedév a GDP egy százalékos csökkenését produkálta.

Hogy próbálták meg átvészelni a nagy autógyárak a nehéz időket ? Úgy, hogy a termelést átirányították a drágább autók piacára, ahol magasabb a profit.

A nagy uniós autógyárak így teljesítettek decemberben illetve az egész évben:

Volkswagen           -30%    -3,7%
Stellantis               -24%    -1,6%
Renault                  -11%   -10,9%
BMW                     -22%       1,3%
Mercedes              -15%    -11,0%

Az autógyárak nem tudják kielégíteni a keresletet a chip hiány miatt: „Az autóipar ellátási gondjai, mindenekelőtt a chip hiány miatt a kereslet és az eladások közötti kapcsolat továbbra is szakadozott marad 2022-ben is noha ez lassan javulni fog ahogy előrehaladunk az évben” – foglalták össze a helyzetet a Bloomberg számára az LMC Automotive elemzői.

30 napos karantén a téli olimpia személyzetének

Hszi Csinping elnök megszemlélte a téli olimpia előkészületeit, ahol érvényesül a zéró Covid tolerancia elve. A februári téli olimpiára ezért szigorú karanténban tartják azokat a kínaiakat, akik részt vesznek a szervező munkában Peking közelében.

Február 4-én kezdődik a téli olimpia, de már most mindenki karanténban van Kínában nehogy megfertőzzenek másokat. Tokióban, a nyári olimpia idején is szigorúak voltak a vírus szabályok, de nem ennyire. Kínában viszont máig érvényes elv a zéró tolerancia vagyis a legkisebb járvány góc esetében is bekövetkezik a részleges vagy teljes zárás.

Hszian után újabb milliós város jutott erre a sorsra – számolt be a Global Times. Mindössze három vírusfertőzést regisztráltak, de lezárták az 1,1 milliós Juzsou városát Pekingtől délnyugatra. A 13 milliós Hszianban legalább egy napot hagytak a lakosságnak, hogy bevásároljanak, de Juzsou-ban azonnal lezárták az egész várost. Csakis az élelmiszer boltok maradtak nyitva, de ezekben egy család csakis egyetlenegy tagja vásárolhat két naponként egyszer! Hszianban pánik tört ki amikor megrohamozták a boltokat, itt arra sem volt idő, mert reggel a lakosság már nem hagyhatta el lakását vagy házát. Hszianban december 23 óta tart a teljes lezárás, és a lakosság egyre elégedetlenebb. Pekingben a vezetés hajthatatlan: ragaszkodik a zéró toleranciához. Hszianban megbüntettek 26 helyi vezetőt, mert nem zárták le azonnal a 13 milliós nagyvárost.

Chip hiány várható

A CNN gazdasági rovata jelezte, hogy a világméretű chip hiányt tovább növelheti az, hogy Hszianban leállt a Samsung és a Micron gyára. A Samsung azt közölte, hogy globális hálózata segítségével próbálja orvosolni a problémát, melyet a gyár bezárása okozott Hszianban. Nagyon jelentős chip gyárról van szó, melyet a Samsung 10 milliárd dollárért épített fel Kína ősi fővárosában. A Korea Economic Daily szerint a Samsung Hszianban állította elő az NAND memória chipek 40%-át. Ezek a chipek nélkülözhetetlenek az okos telefonokban, tabletekben.
A Micron amerikai chip gyártó közölte, hogy Hszianban elsősorban DRAM memória chipeket gyártottak.
A zéró toleranciát a Covid vírussal szemben nemcsak a közelgő téli olimpia indokolja hanem a Holdújév is. Ez a kínaiak legnagyobb ünnepe, és több százmillióan kelnek útra, hogy felkeressék szülőföldjüket. A szigorú elzárás politikáját ezért is alkalmazza a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!