Kezdőlap Címkék Drón

Címke: drón

Az informatika dönthet az ukrajnai háborúban

0

David Ignatius szerint már az oroszok számára is kiderült az, amit az ukránok egy évvel korábban észrevettek: ez a háború más mint a korábbiak, mert az informatikának döntő szerep jut. Ez derül ki abból a cikkből, melyet a Washington Post szakértője írt arról, hogy katonai szempontból mi a csaknem két éve tartó háború fő tanulsága: az informatika a háború legnagyobb fegyvere.

“Ez az algoritmusok háborúja, miközben a katonák és a harckocsik a fronton béna kacsák addig a drónok meghatározó szerepet játszhatnak. Korábban a hadvezérek évszázadokon  keresztül arra panaszkodtak, hogy “ködben” harcolnak – ezen azt értették, hogy mindenki információk hiányában kell, hogy döntéseket hozzon- ma már ez a köd eloszlott, minden világosan látható.”

Mindezt megerősíti az, amit egy-egy orosz és ukrán generális írt a közelmúltban a modern hadviselésről.

Kevin Ryan nyugalmazott tábornok, aki korábban katonai attasé volt Moszkvában, így összegezte Zaluzsnij ukrán  vezérkari főnök és Balujevszkij orosz ex vezérkari főnök elemzéseinek tanulságát:

”Mindkét tábornok megállapítja, hogy egyetlenegy csapatmozgás sem marad észrevétlen. A drónok és a műholdak mindent látnak.”

Az oroszok erre késve jöttek rá, de mára már felzárkóztak. Ezért sürgeti Kijev annyira az újabb amerikai katonai segélyt, melyet az ellenzéki republikánusok egyelőre akadályoznak Washingtonban.

Balujevszkij tábornok szerint az ukrajnai háború egyik legfőbb tanulsága az, hogy “a légvédelem legyőzi a támadókat, mert megszünteti azt a lehetőséget, hogy tömegesen bevessék a légierőt.”

A másik nagy tanulság az ex orosz vezérkari főnök szerint:

”a tank a legfőbb áldozata az ukrajnai harcoknak, mert könnyen felismerhető és megsemmisíthető.”

Ehhez képest kissé nehezen érthető, hogy miért büszkélkedik Orbán Viktor azzal, hogy a Rheinmetall harckocsikat gyárt Magyarországon.

“A tankok könnyen aknára is futhatnak”- folytatja Balujevszkij tábornok, ezért a nagyszámú gyalogság és tankok kombinációja helyett előtérbe kerültek a kis csapatrészek által végrehajtott akciók, melyeket csak egy-két páncélozott jármű támogat.

A tüzérség terén is eltűnt az oroszok régi fölénye pedig ez még a második világháborúban is az erősségük volt.

“A NATO tüzérség minőségi fölénye a mienk fölött egyértelmű, ezért sürgős és teljes átszervezésre lesz szükség a következő négy vagy öt évben” – írja az orosz fegyveres erők ex vezérkari főnöke. Aki hangsúlyozza:

”a nyertes a változásokban a drón, amely gyorsan és egyértelműen meghódította az egész légteret.”

Ugyanez a véleménye Valerij Zaluzsnij tábornoknak, aki szerint

“csakis a drónok segítségével tudunk felülkerekedni a jelenlegi patthelyzeten, amely a fronton kialakult.”

Ezekután nem egészen világos, hogy miért kérte 500 ezer ember behívását az ukrán vezérkari főnök.

Mit tehet az USA?

A high tech fegyverek szállítása Ukrajnának a legfontosabb a kivéreztetett ukrán hadseregnek – hangsúlyozza a Washington Post szakértője. Siet hozzátenni, hogy a hagyományos fegyverek mint az F 16-os vadászgép vagy a tankok sokkal kevésbé fontosak mint a drónok, a légvédelmi rendszerek – Patriot – vagy azok az informatikai zavaró szoftverek, melyek megbénítják az ellenséges rendszereket.

Mind az orosz mind az ukrán tábornok egyetért abban, hogy a jövő a kicsi és olcsó, egyszemélyes csendes gyilkos fegyvereké. Ezeket minden katona könnyen megtanulhatja kezelni, és hatékonyan célba találnak, mert éppoly nehéz őket megállítani mint az öngyilkos merénylőket. Mind Balujevszkij orosz tábornok mind pedig Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök egyetért azzal, hogy új korszak kezdődött a háborúk történetében, és ebben az informatika a meghatározó nem pedig a hagyományos fegyverek.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

Kercsi hidat és logisztikai bázist ért dróntámadás

Az éjszaka folyamán számos ukrán drón támadta meg az orosz csapatok logisztikai bázisát Jevpatorija közelében az oroszok által 2014-ben megszállt Krímben. 

A krími orosz logisztikai bázist 17 ukrán drón támadta meg, és több tucat ember meghalt vagy megsérült a támadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán biztonsági szolgálatokra hivatkozva írja. Az ukrán média első jelentése szerint Jevpatorija környékén lakóépületeket, parkolókat és benzinkutakat sújtottak.

A megszállt Krím félszigetet orosz területtel összekötő Kercsi híd volt a rakéták célpontja. A helyi oroszbarát hatóságok szerint 3 rakétát indítottak el a híd környékén, amelyeket a légvédelmi rendszerekkel lelőttek. A hírnek csak egyetlen szépséghibája van, hogy legalább 8 robbanás hallatszott. A hidat a nap folyamán többször lezárták, majd újra kinyitották, aminek eredményeként több mint 700 autó torlódott fel, órákig várakozva, mielőtt át tudtak volna kelni a hídon. Moszkva azonnal Ukrajnára mutatott, és a támadásokat „szabotázsként” határozta meg, amely nem marad válasz nélkül.

„Nem lehet igazolni az ilyen barbár cselekedeteket”

Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, de nem is tagadta azt. Ám az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko ironikus tweetbe bocsátkozott, amelyben ezt írta:

Van értelme az oroszoknak megjavítani a Kercsi hidat? Nem úgy tűnik!

Moszkva továbbra is ukrán drónok támadásairól számol be a területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint szombaton legalább 20 ukrán repülőgépet lőttek le a Krím felett, egy másikat pedig Belgorod térségében semmisítettek meg. Kijevi jelentések szerint az oroszok által Ukrajna ellen indított bombázások sokkal halálosabbak. Egy 73 éves nő meghalt egy moszkvai támadásban a Kupianszk kerületben, míg egy ügynök vesztette életét orosz rakétákkal Zaporizzsja régióban.

Kik használják jobban a mesterséges intelligenciát a fronton: ukránok vagy oroszok?

A Deutsche Welle tudósítója a helyszínen győződött meg arról, hogy a drónok és robotok milyen fontos szerepet játszanak a hírszerzésben az ukrán haderőnél.

Az ukrán felderítők gyakran előbb tudják, hogy mire készülnek velük szemben az orosz katonák mint maguk a harcosok, mert hála a mesterséges intelligencia által vezérelt technikának le tudják hallgatni a parancsnoki harcálláspontokat. Ugyancsak mesterséges intelligencia irányítja célba a drónokat és rakétákat, majd pedig a gép maga értékeli a csapás sikerességét és korrigálja az esetleges hibákat. Machine learning – mondja a szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

A gép képes tanulásra és fejleszti képességeit menetközben.

Amerikai magáncégek mint a Palantir itt próbálják ki az új eszközöket.

Az ukránok maguk is létrehozták  “a varázslók műhelyét.” Ebben a katonai alakulatban  olyanok szolgálnak, akik a civil életben foglalkoztak a mesterséges intelligenciával. A csapat parancsnoka elmesélte a Deutsche Welle tudósítójának, hogy elsősorban drónokat irányítanak az orosz állások felé vagy hírszerzés vagy robbantás céljából. Ez még csak a jövő, mert a tudósító azt tapasztalta az ukrajnai fronton, hogy az első világháború eseményei elevenednek meg 2023-ban, a mesterséges intelligencia még távolról sem játszik meghatározó szerepet a fronton.

Fölényben vannak-e a mesterséges intelligencia használatában az ukránok?

“Nagyon nehéz ezt megmondani, mert az oroszok is alkalmazzák már a mesterséges intelligenciát a fronton például a légvédelemben”

– mondja Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Érdemes megemlíteni, hogy magát az utasítást a célpont kilövésére mindig ember adja ki mind a két oldalon. A mesterséges intelligencia ugyanis arra kiválóan alkalmas, hogy lerövidíti a folyamatot: villámgyorsan azonosítja a célpontot és beállítja a kilövést, de azt nem tudja felbecsülni, hogy milyen károkat okozhat azzal, ha eltalálja a célpontot. A collateral damage felmérése megmaradt emberi feladatnak, mert a mesterséges intelligencia ebben még nem eléggé megbízható.

Igazában a mesterséges intelligencia a legjobban a hírszerzésben és az ellenséges információs rendszerek megbénításában illetve félrevezető hírek terjesztésében alkalmazható.

Ez utóbbiban az oroszok rendkívül aktívak. Az orosz hírszerzés troll farmokat működtet, ahol szisztematikusan gyártják a dezinformációra alkalmas híreket. Az oroszok a Nyugat ellen dezinformációs háborút folytatnak, és ahogy fokozódik maga a háború, úgy lesznek egyre aktívabbak ezen a téren – nyilatkozta Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

0

A pandémiat okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el – állapította meg az energia minisztérium Washingtonban. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést most kapták meg a honanyák és honatyák Washingtonban – írta meg a Wall Street Journal, amely azért óvatosságból hozzáteszi, hogy az energia minisztérium maga is úgy tálalta az információt mint, amelynek alacsony a megbízhatósági szintje.

Korábban Washington és Peking éveken át polémiát folytatott arról, hogy miképp indult be a Covid járvány. Vuhanban működik egy kutatóközpont, amelyben a biológiai hadviseléssel is foglalkoznak, és állítólag innen indulhatott világhódító útjára a Covid vírus.

Mit mondanak a kínaiak?

A hivatalos álláspont az, hogy természetes úton indult meg a vírus szaporodása. A másik, a külföld számára előadott verzió már kissé kacifántosabb: az USA kísérletezett a Covid vírussal Fort Detrickben, nem messze Washingtontól. Ez éppen olyan kutató laboratórium mint a vuhani vagyis a biológiai hadviselés központi intézménye. Az amerikaiak Afganisztán számára állítottak elő biológia fegyvert, és így keletkezett a Covid vírus. Amely azonban megfertőzte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák egy részét is. Ezek közül néhányan résztvettek a katona válogatottak olimpiáján Vuhanban, ahol megfertőzték a helyi lakosságot. Így indult el a járvány 2019 őszén a 11 milliós Vuhanban Kína kellős közepén.

Gyorsan említsük meg, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a biológia hadviselést és az ezzel kapcsolatos kutatást. Ennek ellenére Kínában és az USA-ban folynak ilyen kutatások éppúgy mint Oroszországban. Putyin birodalmában az emberek azért óvakodnak a Covid védőoltástól, mert a Szputnyik vakcinát éppen a biológiai hadviselés kutató központjában kísérletezték ki.

USA – Kína szembenállás

A mélyponton levő amerikai-kínai kapcsolatok további gyengítését szolgálja a vírus kampány újrakezdése az Egyesült Államokban, ahol ezt az ügyet már egyszer lezárták: Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő hivatal vezetője elmondta a sajtónak még 2021-ben, hogy nincs egyértelmű eredmény. A titkosszolgálatok véleménye is eltér egymástól. Így aztán a járvánnyal együtt szép lassan mindenki megfeledkezett az ügyről.

Most viszont heves vita alakult ki Blinken amerikai külügyminiszter és Vang Ji államtanácsos között Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Az USA külügyminisztere azzal vádolta Kínát, hogy kamikaze drónokat akar szállítani Oroszországba, ahonnan azok az ukrajnai frontra kerülhetnének. Ezek a kínai drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajnának ígértek.

Vang Ji, Kína elsőszámú diplomatája közölte: nem szállítottak ilyen drónokat Oroszországnak. Erre a CIA igazgatója is megszólalt: elismerte, hogy nem volt kínai fegyverszállítás, de egyúttal óvta Pekinget attól, hogy ezt mégiscsak megtegye.

Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – jelentette be maga Putyin elnök.

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az ukrajnai háború első évfordulóján.

A kínaiak béketervet terjesztettek elő, mely Peking szerint “megnövelné Ukrajna mozgásterét és visszaadná Kijev szuverenitását, melyet az USA elrabolt.”

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Ukrajna repülőtéri merényletekben semmisített meg két orosz atombombázót

Az egyik megtámadott repülőtéren katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt. A második repülőtéren két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón.

Az Ukrajna által végrehajtott két robbanás érte az ország két katonai repülőterét. Állítólag két orosz atombombázó megsemmisült, három ember meghalt és hat megsebesült – állították sajtóértesülések szerint. Becslések szerint a robbanásokat benzinnel megtöltött üzemanyagszállító okozta.

A másik megtámadott repülőtéren ahol katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón. 

Ezenkívül a kelet-ukrajnai Luhanszk régió katonai tisztviselői azt mondták, hogy kilenc ember vesztette életét, miután az ukrán hadsereg ágyúzta Alcsevszk városát.

A hír azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy Oroszország a következő évben nukleáris arzenálja infrastruktúrájának fejlesztésére fog összpontosítani. Shoigu bejelentésére attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vethet be az ukrajnai háborúban.

Benjamin Netanjahu, a hivatalba lépő izraeli miniszterelnök vasárnap az NBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy ennek esélye nem nulla.

Brit hírszerzési becslések szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg nem ér el sikereket a csatatéren, ezért az ukrajnai háborúval kapcsolatban a nyilvánosság elhallgattatása várhatóan nehezebb lesz a Kreml számára.

A közvélemény-kutatások állítólag azt mutatják, hogy Oroszországban jelentősen csökkent a „különleges katonai művelet” lakossági támogatottsága. A közvélemény-kutatásokat független orosz média idézte, amely azt állította, hogy az adatokat a Szövetségi Védelmi Szolgálat gyűjtötte belső használatra. A jelentések szerint mindössze 25 százalékuk állította, hogy a harcok folytatása mellett áll.

Iráni beismerés

Irán szombaton először ismerte el, hogy drónokat szállít Moszkvának, de azt mondta, hogy azokat az ukrajnai invázió előtt küldték, és nem azért, hogy Oroszország ezeket a drónokat használja ukrajnai erőművek és polgári infrastruktúra elpusztítására.

Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy „kis számú” drónt szállítottak Oroszországba még hónapokkal azelőtt, hogy az orosz erők február 24-én megszállták volna Ukrajnát.

Irán eddigi legrészletesebb válaszában a drónokkal kapcsolatban Amir-Abdollahian cáfolta, hogy Teherán továbbra is szállít drónokat Moszkvának.

„Egyes nyugati országok pletykája szerint Irán rakétákkal és drónokkal látta el Oroszországot, hogy segítse az ukrajna elleni háborúban – a rakéta rész teljesen téves” – mondta.

„Ez igaz a drónokra, és néhány hónappal az ukrajnai háború előtt biztosítottuk Oroszországot néhány drónnal” – mondta.

A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán megígérte, hogy további drónok mellett föld-föld rakétákat is szállít Oroszországnak.

A hivatalos IRNA hírügynökség idézte Amir-Abdollahiant, aki azt mondta, hogy

Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy megvitassák az iráni drónhasználattal kapcsolatos vádakat Ukrajnában, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

„Megállapodtunk Ukrajna külügyminiszterével, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amir-Abdollakhian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban kihátrált a tervezett találkozóról.

Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy Teherán „nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.

Mint ismeretes, Oroszország a közelmúltban tömegesen használ kamikaze drónokat Ukrajna elleni támadásokhoz, amelyeket a szakértők az iráni Shahed-136-ként azonosítanak, az orosz erők pedig Geran néven használják őket. Teherán többször is tagadta drónok Oroszországnak való átadását. A Fehér Ház  valótlannak tartja Irán tagadását.

Az ukrán külügyminisztérium  kijelentette, hogy Irán fegyverekkel látja el Oroszországot egy teljes körű háború megvívásához, az Ukrajna területén elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkossá teszi Iránt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztériumának vezetője  javaslatot nyújtott be az elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Iránnal amiatt,  hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Iránt meg kell büntetni azért, amit „az orosz terrorban való bűnrészességnek” nevezett, és azzal vádolta a teheráni rezsimet, hogy hozzájárult a háború elhúzódásához és annak élelmiszer- és energiaellátásra gyakorolt ​​hatásának fokozásához.

„Ha nem az irán nem látná el fegyverrel az agresszort, most közelebb lennénk a békéhez”

– mondta Zelenszkij vasárnap este.

Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon elmondta Zelenszkijnek, hogy ezen a héten 18 milliárd eurós (17,9 milliárd dolláros) pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajna jövő évi szükségleteinek fedezésére.

A drónozás hamarosan felkapott sportággá válhat

0

Habár ma még a többség előtt ismeretlen, a drónozók már profi versenyeken csapnak össze egymással. Ezek közé tartozik a Drone Champions League is, amely többek közt a svájci Laax Nemzeti Parkban kap helyet – tudhatjuk meg az E-sport magazinból.

Néhány apróság azért még hiányzik, hogy valóban élvezhető legyen.

A versenyzők egyike a 26 éves, zürichi Timothy Trowbridge, aki dán és német kollégával együtt az Apex Racing csapatában indult. Előre leszögezte: “Azért vagyok itt, hogy nyerjek.”

Az informatikus végzettségű Trowbridge négy éve foglalkozik drónokkal, a sajátjait maga rakta össze. “Nagyszerű érzés, mintha az ember egy vadmadár lenne a levegőben” – mondja.

Szavaiból az is kiderül, költéges hobbiról beszélhetünk: egy drón 500 frankba (azaz mintegy 168 ezer forintba) is kerülhet. Ehhez járul hozzá a havi 100-200 frank (30-70 ezer forint) fenntartási költség.

Ha ez nem lenne elég, a drón mellé ráadásul szükség van videószemüvegre és távirányítóra is. A drónokat a férfi kamerával vezérli, így az ember szinte az ő szemeiken keresztül lát.

Trowbridge elárulta, ez már a harmadik éves versenye.

“Általában elsétálok egy mezőre egy parasztudvar mellett, és ott gyakorolok”

– tette hozzá.

A drónozásnak azonban egyelőre még vannak kihívásai, mivel a mostaninál jóval több izgalmat kellene kínálnia a nézőknek. Jelenleg még nehéz nyomon követni a gyors helyzetváltoztatásokat.

A röptetés jóval élvezhetőbb lenne, ha a nézők is videószemüveget kapnának, amivel szintén a madarak perspektívájából figyelhetnék a futamot.

Cikkünk a Családi magazin, Caramella.hu, Sensation.hu, Férfinet és Férfi magazin együttműködéséből jött létre.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!