Kezdőlap Címkék Drón

Címke: drón

Kercsi hidat és logisztikai bázist ért dróntámadás

Az éjszaka folyamán számos ukrán drón támadta meg az orosz csapatok logisztikai bázisát Jevpatorija közelében az oroszok által 2014-ben megszállt Krímben. 

A krími orosz logisztikai bázist 17 ukrán drón támadta meg, és több tucat ember meghalt vagy megsérült a támadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán biztonsági szolgálatokra hivatkozva írja. Az ukrán média első jelentése szerint Jevpatorija környékén lakóépületeket, parkolókat és benzinkutakat sújtottak.

A megszállt Krím félszigetet orosz területtel összekötő Kercsi híd volt a rakéták célpontja. A helyi oroszbarát hatóságok szerint 3 rakétát indítottak el a híd környékén, amelyeket a légvédelmi rendszerekkel lelőttek. A hírnek csak egyetlen szépséghibája van, hogy legalább 8 robbanás hallatszott. A hidat a nap folyamán többször lezárták, majd újra kinyitották, aminek eredményeként több mint 700 autó torlódott fel, órákig várakozva, mielőtt át tudtak volna kelni a hídon. Moszkva azonnal Ukrajnára mutatott, és a támadásokat “szabotázsként” határozta meg, amely nem marad válasz nélkül.

“Nem lehet igazolni az ilyen barbár cselekedeteket”

Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, de nem is tagadta azt. Ám az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko ironikus tweetbe bocsátkozott, amelyben ezt írta:

Van értelme az oroszoknak megjavítani a Kercsi hidat? Nem úgy tűnik!

Moszkva továbbra is ukrán drónok támadásairól számol be a területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint szombaton legalább 20 ukrán repülőgépet lőttek le a Krím felett, egy másikat pedig Belgorod térségében semmisítettek meg. Kijevi jelentések szerint az oroszok által Ukrajna ellen indított bombázások sokkal halálosabbak. Egy 73 éves nő meghalt egy moszkvai támadásban a Kupianszk kerületben, míg egy ügynök vesztette életét orosz rakétákkal Zaporizzsja régióban.

Kik használják jobban a mesterséges intelligenciát a fronton: ukránok vagy oroszok?

A Deutsche Welle tudósítója a helyszínen győződött meg arról, hogy a drónok és robotok milyen fontos szerepet játszanak a hírszerzésben az ukrán haderőnél.

Az ukrán felderítők gyakran előbb tudják, hogy mire készülnek velük szemben az orosz katonák mint maguk a harcosok, mert hála a mesterséges intelligencia által vezérelt technikának le tudják hallgatni a parancsnoki harcálláspontokat. Ugyancsak mesterséges intelligencia irányítja célba a drónokat és rakétákat, majd pedig a gép maga értékeli a csapás sikerességét és korrigálja az esetleges hibákat. Machine learning – mondja a szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

A gép képes tanulásra és fejleszti képességeit menetközben.

Amerikai magáncégek mint a Palantir itt próbálják ki az új eszközöket.

Az ukránok maguk is létrehozták  “a varázslók műhelyét.” Ebben a katonai alakulatban  olyanok szolgálnak, akik a civil életben foglalkoztak a mesterséges intelligenciával. A csapat parancsnoka elmesélte a Deutsche Welle tudósítójának, hogy elsősorban drónokat irányítanak az orosz állások felé vagy hírszerzés vagy robbantás céljából. Ez még csak a jövő, mert a tudósító azt tapasztalta az ukrajnai fronton, hogy az első világháború eseményei elevenednek meg 2023-ban, a mesterséges intelligencia még távolról sem játszik meghatározó szerepet a fronton.

Fölényben vannak-e a mesterséges intelligencia használatában az ukránok?

“Nagyon nehéz ezt megmondani, mert az oroszok is alkalmazzák már a mesterséges intelligenciát a fronton például a légvédelemben”

– mondja Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Érdemes megemlíteni, hogy magát az utasítást a célpont kilövésére mindig ember adja ki mind a két oldalon. A mesterséges intelligencia ugyanis arra kiválóan alkalmas, hogy lerövidíti a folyamatot: villámgyorsan azonosítja a célpontot és beállítja a kilövést, de azt nem tudja felbecsülni, hogy milyen károkat okozhat azzal, ha eltalálja a célpontot. A collateral damage felmérése megmaradt emberi feladatnak, mert a mesterséges intelligencia ebben még nem eléggé megbízható.

Igazában a mesterséges intelligencia a legjobban a hírszerzésben és az ellenséges információs rendszerek megbénításában illetve félrevezető hírek terjesztésében alkalmazható.

Ez utóbbiban az oroszok rendkívül aktívak. Az orosz hírszerzés troll farmokat működtet, ahol szisztematikusan gyártják a dezinformációra alkalmas híreket. Az oroszok a Nyugat ellen dezinformációs háborút folytatnak, és ahogy fokozódik maga a háború, úgy lesznek egyre aktívabbak ezen a téren – nyilatkozta Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

0

A pandémiat okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el – állapította meg az energia minisztérium Washingtonban. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést most kapták meg a honanyák és honatyák Washingtonban – írta meg a Wall Street Journal, amely azért óvatosságból hozzáteszi, hogy az energia minisztérium maga is úgy tálalta az információt mint, amelynek alacsony a megbízhatósági szintje.

Korábban Washington és Peking éveken át polémiát folytatott arról, hogy miképp indult be a Covid járvány. Vuhanban működik egy kutatóközpont, amelyben a biológiai hadviseléssel is foglalkoznak, és állítólag innen indulhatott világhódító útjára a Covid vírus.

Mit mondanak a kínaiak?

A hivatalos álláspont az, hogy természetes úton indult meg a vírus szaporodása. A másik, a külföld számára előadott verzió már kissé kacifántosabb: az USA kísérletezett a Covid vírussal Fort Detrickben, nem messze Washingtontól. Ez éppen olyan kutató laboratórium mint a vuhani vagyis a biológiai hadviselés központi intézménye. Az amerikaiak Afganisztán számára állítottak elő biológia fegyvert, és így keletkezett a Covid vírus. Amely azonban megfertőzte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák egy részét is. Ezek közül néhányan résztvettek a katona válogatottak olimpiáján Vuhanban, ahol megfertőzték a helyi lakosságot. Így indult el a járvány 2019 őszén a 11 milliós Vuhanban Kína kellős közepén.

Gyorsan említsük meg, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a biológia hadviselést és az ezzel kapcsolatos kutatást. Ennek ellenére Kínában és az USA-ban folynak ilyen kutatások éppúgy mint Oroszországban. Putyin birodalmában az emberek azért óvakodnak a Covid védőoltástól, mert a Szputnyik vakcinát éppen a biológiai hadviselés kutató központjában kísérletezték ki.

USA – Kína szembenállás

A mélyponton levő amerikai-kínai kapcsolatok további gyengítését szolgálja a vírus kampány újrakezdése az Egyesült Államokban, ahol ezt az ügyet már egyszer lezárták: Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő hivatal vezetője elmondta a sajtónak még 2021-ben, hogy nincs egyértelmű eredmény. A titkosszolgálatok véleménye is eltér egymástól. Így aztán a járvánnyal együtt szép lassan mindenki megfeledkezett az ügyről.

Most viszont heves vita alakult ki Blinken amerikai külügyminiszter és Vang Ji államtanácsos között Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Az USA külügyminisztere azzal vádolta Kínát, hogy kamikaze drónokat akar szállítani Oroszországba, ahonnan azok az ukrajnai frontra kerülhetnének. Ezek a kínai drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajnának ígértek.

Vang Ji, Kína elsőszámú diplomatája közölte: nem szállítottak ilyen drónokat Oroszországnak. Erre a CIA igazgatója is megszólalt: elismerte, hogy nem volt kínai fegyverszállítás, de egyúttal óvta Pekinget attól, hogy ezt mégiscsak megtegye.

Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – jelentette be maga Putyin elnök.

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az ukrajnai háború első évfordulóján.

A kínaiak béketervet terjesztettek elő, mely Peking szerint “megnövelné Ukrajna mozgásterét és visszaadná Kijev szuverenitását, melyet az USA elrabolt.”

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Ukrajna repülőtéri merényletekben semmisített meg két orosz atombombázót

Az egyik megtámadott repülőtéren katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt. A második repülőtéren két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón.

Az Ukrajna által végrehajtott két robbanás érte az ország két katonai repülőterét. Állítólag két orosz atombombázó megsemmisült, három ember meghalt és hat megsebesült – állították sajtóértesülések szerint. Becslések szerint a robbanásokat benzinnel megtöltött üzemanyagszállító okozta.

A másik megtámadott repülőtéren ahol katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón. 

Ezenkívül a kelet-ukrajnai Luhanszk régió katonai tisztviselői azt mondták, hogy kilenc ember vesztette életét, miután az ukrán hadsereg ágyúzta Alcsevszk városát.

A hír azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy Oroszország a következő évben nukleáris arzenálja infrastruktúrájának fejlesztésére fog összpontosítani. Shoigu bejelentésére attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vethet be az ukrajnai háborúban.

Benjamin Netanjahu, a hivatalba lépő izraeli miniszterelnök vasárnap az NBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy ennek esélye nem nulla.

Brit hírszerzési becslések szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg nem ér el sikereket a csatatéren, ezért az ukrajnai háborúval kapcsolatban a nyilvánosság elhallgattatása várhatóan nehezebb lesz a Kreml számára.

A közvélemény-kutatások állítólag azt mutatják, hogy Oroszországban jelentősen csökkent a „különleges katonai művelet” lakossági támogatottsága. A közvélemény-kutatásokat független orosz média idézte, amely azt állította, hogy az adatokat a Szövetségi Védelmi Szolgálat gyűjtötte belső használatra. A jelentések szerint mindössze 25 százalékuk állította, hogy a harcok folytatása mellett áll.

Iráni beismerés

Irán szombaton először ismerte el, hogy drónokat szállít Moszkvának, de azt mondta, hogy azokat az ukrajnai invázió előtt küldték, és nem azért, hogy Oroszország ezeket a drónokat használja ukrajnai erőművek és polgári infrastruktúra elpusztítására.

Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy „kis számú” drónt szállítottak Oroszországba még hónapokkal azelőtt, hogy az orosz erők február 24-én megszállták volna Ukrajnát.

Irán eddigi legrészletesebb válaszában a drónokkal kapcsolatban Amir-Abdollahian cáfolta, hogy Teherán továbbra is szállít drónokat Moszkvának.

“Egyes nyugati országok pletykája szerint Irán rakétákkal és drónokkal látta el Oroszországot, hogy segítse az ukrajna elleni háborúban – a rakéta rész teljesen téves” – mondta.

“Ez igaz a drónokra, és néhány hónappal az ukrajnai háború előtt biztosítottuk Oroszországot néhány drónnal” – mondta.

A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán megígérte, hogy további drónok mellett föld-föld rakétákat is szállít Oroszországnak.

A hivatalos IRNA hírügynökség idézte Amir-Abdollahiant, aki azt mondta, hogy

Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy megvitassák az iráni drónhasználattal kapcsolatos vádakat Ukrajnában, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

“Megállapodtunk Ukrajna külügyminiszterével, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amir-Abdollakhian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban kihátrált a tervezett találkozóról.

Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy Teherán “nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.

Mint ismeretes, Oroszország a közelmúltban tömegesen használ kamikaze drónokat Ukrajna elleni támadásokhoz, amelyeket a szakértők az iráni Shahed-136-ként azonosítanak, az orosz erők pedig Geran néven használják őket. Teherán többször is tagadta drónok Oroszországnak való átadását. A Fehér Ház  valótlannak tartja Irán tagadását.

Az ukrán külügyminisztérium  kijelentette, hogy Irán fegyverekkel látja el Oroszországot egy teljes körű háború megvívásához, az Ukrajna területén elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkossá teszi Iránt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztériumának vezetője  javaslatot nyújtott be az elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Iránnal amiatt,  hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Iránt meg kell büntetni azért, amit „az orosz terrorban való bűnrészességnek” nevezett, és azzal vádolta a teheráni rezsimet, hogy hozzájárult a háború elhúzódásához és annak élelmiszer- és energiaellátásra gyakorolt ​​hatásának fokozásához.

„Ha nem az irán nem látná el fegyverrel az agresszort, most közelebb lennénk a békéhez”

– mondta Zelenszkij vasárnap este.

Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon elmondta Zelenszkijnek, hogy ezen a héten 18 milliárd eurós (17,9 milliárd dolláros) pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajna jövő évi szükségleteinek fedezésére.

A drónozás hamarosan felkapott sportággá válhat

0

Habár ma még a többség előtt ismeretlen, a drónozók már profi versenyeken csapnak össze egymással. Ezek közé tartozik a Drone Champions League is, amely többek közt a svájci Laax Nemzeti Parkban kap helyet – tudhatjuk meg az E-sport magazinból.

Néhány apróság azért még hiányzik, hogy valóban élvezhető legyen.

A versenyzők egyike a 26 éves, zürichi Timothy Trowbridge, aki dán és német kollégával együtt az Apex Racing csapatában indult. Előre leszögezte: “Azért vagyok itt, hogy nyerjek.”

Az informatikus végzettségű Trowbridge négy éve foglalkozik drónokkal, a sajátjait maga rakta össze. “Nagyszerű érzés, mintha az ember egy vadmadár lenne a levegőben” – mondja.

Szavaiból az is kiderül, költéges hobbiról beszélhetünk: egy drón 500 frankba (azaz mintegy 168 ezer forintba) is kerülhet. Ehhez járul hozzá a havi 100-200 frank (30-70 ezer forint) fenntartási költség.

Ha ez nem lenne elég, a drón mellé ráadásul szükség van videószemüvegre és távirányítóra is. A drónokat a férfi kamerával vezérli, így az ember szinte az ő szemeiken keresztül lát.

Trowbridge elárulta, ez már a harmadik éves versenye.

“Általában elsétálok egy mezőre egy parasztudvar mellett, és ott gyakorolok”

– tette hozzá.

A drónozásnak azonban egyelőre még vannak kihívásai, mivel a mostaninál jóval több izgalmat kellene kínálnia a nézőknek. Jelenleg még nehéz nyomon követni a gyors helyzetváltoztatásokat.

A röptetés jóval élvezhetőbb lenne, ha a nézők is videószemüveget kapnának, amivel szintén a madarak perspektívájából figyelhetnék a futamot.

Cikkünk a Családi magazin, Caramella.hu, Sensation.hu, Férfinet és Férfi magazin együttműködéséből jött létre.

A török drónok lenyomják Putyin katonáit

Haftar tábornok, aki manapság a legnagyobb Wagner rajongónak számít Líbiában, igaz ez a Wagner kevéssé a Nibelungokhoz fűződő különös viszonyáról ismert, sokkal inkább Putyinnal ápol speciális kapcsolatot. Mivel az utóbbi időben események nem Haftar tábornok kedve szerint alakulnak, ezért most Putyin égi erejéhez fordult.

Előre nyomulnak a kormánycsapatok Líbiában, ahol a fő ellenség, Haftar tábornok már a fővárost, Tripolit fenyegette. A líbiai tábornokot orosz katonák segítették, akik Wagner seregéből jöttek. Wagner hadseregnek hívják azt a 8000-es katonai erőt, amelyik Putyin céljaiért küzd a Közel Keleten és Afrikában. Azért hívják Wagnernek a hadsereget, mert a tisztikar bevallottan náci szimpatizáns. Hitler kedvenc zeneszerzője pedig Richard Wagner volt. Ezek a veteránok majdnem a győzelemhez segítették Haftar tábornokot, de volt egy komoly hátrányuk: nem rendelkeztek légierővel.

Erdogan drónjai kiiktatták az orosz légvédelmet

Törökország elnöke szövetséget kötött Líbia kormányával, és ennek megfelelően katonákkal és fegyverekkel segíti a rendszert, melynek csekély a támogatottsága Líbiában. Különösen hatékonynak mutatkoztak a törökök saját fejlesztésű drónjai. Egyrészt kiiktatták az orosz légvédelmet, másrészt pedig több ellenséges parancsnokot sikerült meggyilkolniuk.

Jön az orosz légierő?

A vereséget nem nézik tétlenül az oroszok sem. Nyolc harci repülőt irányítottak át Szíriából Líbiába. Legalábbis ezt közölte Líbia belügyminisztere. Független forrásból senki nem erősített meg semmit sem. Líbiában 2011 óta anarchia tombol amióta elűzték a diktátort. Kadhafi 42 éven keresztül uralkodott. Most elit egységei egymás ellen harcolnak a polgárháborúban – ki orosz ki pedig török támogatással. Oroszország és Törökország a legutóbbi időkig szövetségesek voltak, de azután szembekerültek Szíriában. Most pedig már Líbiában is az ellenkező oldalon állnak miközben elszántan védelmezik a “szuverén Líbiát”.

Az amerikaiak kilőtték Irán egyik legfőbb katonai vezetőjét

Amerikai rakéta támadás ért egy konvojt Bagdad repülőterének közelében. A támadás következtében meghalt két fontos katonai vezető: az egyikük az iráni forradalmi gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, a másik pedig a shia milícia parancsnok helyettese Irakban. Két másik iraki síita katonai vezetőt az amerikaiak elfogtak Irakban.

 

Ki volt Kászím Szoleimani?

Az Al Kudsz erők parancsnokaként ő hangolta össze Irán külföldi hadműveleteit a Közel Keleten. Teheránban ezért siettek az USA-t és Izraelt megvádolni Szoleimani meggyilkolásával. Irán nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Teherán aktívan támogatja Libanon Hezbollah milíciáját az Izrael elleni “csendes háborúban “, és ezenkívül mind nagyobb szerepet játszik a palesztin szélsőségesek fegyver ellátásában a gázai övezetben.

Szoleimani tábornok irányította ezeket az akciókat éppúgy mint a háborút Jemenben, ahol Szaúd Arábia és szövetségesei a helyi huthi milíciával küzdenek a hatalomért. Több rakéta támadás is érte Szaúd Arábiát, mely ezért egyértelműen Iránt tette felelőssé.

Mit keresett Kászím Szoleimani tábornok Irakban?

Bagdadban a síita milíciák, melyek egy része beolvadt a hadseregbe, szabályosan ostromolták az Egyesült Államok követségét. Irakban az USA a saját csapdájába esett: miután megbuktatta Szaddám Huszein diktatúráját, a demokratikus választások a síita többséget hozták helyzetbe. A síiták Irakban évszázados kapcsolatot ápolnak Iránnal, legfontosabb vallási vezetőjüket is onnan importálták. Amíg tartott az atomalku Irán és a nagyhatalmak között addig ez csak belpolitikai problémát okozott Irakban, de miután Trump felrúgta a megállapodást kiéleződött a helyzet. Irán egyrészt iraki zászló alatt kezdte eladni kőolaját, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak, másrészt pedig megkísérelte az USA kiszorítását Irakból. Felbátorította erre az iráni iszlamista vezetést az, hogy Trump – Törökország sürgetésére – csapatainak egy részét kivonta Szíriából. Ebből azt a következtetést vonták le Teheránban, hogy az USA távozik a Közel Keletről, és helyébe az orosz-török-iráni szövetség lép. Szoleimani tábornok halála azt mutatja, hogy ez némiképp elsietett következtetés volt …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK