Mészáros Lőrinc együttműködést ajánlott Magyar Péter kormányának, mondván, vállalatcsoportja a mindenkori magyar kormánnyal együttműködésre törekszik. Hadházy Ákos szerint azonban nem az együttműködés feltételeiről, hanem Mészáros felelősségre vonásáról kellene beszélni. A független országgyűlési képviselő egy 18 milliárd forintos, Balmazújváros környéki vasúti beruházást hozott fel példaként arra, hogy szerinte az új hatalom sem mutat valódi szándékot a NER gazdasági hátországának elszámoltatására.
Hadházy Ákos a Facebookon reagált arra, hogy Mészáros Lőrinc együttműködést ajánlott Magyar Péter kormányának. A képviselő úgy fogalmazott: „Lőrinc már börtönben lehetne, ha valódi szándék lenne rá.”
A miniszterelnök korábban a parlamentben ezt mondta:
„Nem azt láttam Mészáros Lőrincen, hogy rettegne az önkénytől.”
Hadházy most egy általa 18 milliárd forintos csalásként jellemzett ügyet rótt fel Magyarország leggazdagabb emberének: a Balmazújváros környéki vasúti beruházást.
„A mindenkori magyar kormánnyal együtt kell működnünk”
Mészáros Lőrinc egy családi napon beszélt arról, mire számít Orbán Viktor bukása után.
„Nekünk együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal!”
Majd így folytatta:
„Nem dugjuk homokba a fejünket. Azt látjuk, hogy a választások után egy másik politikai párt tudott kormányt alakítani. Remélhetőleg nem az a tervük, hogy a magyar nagytőkét felszámolják, és a multinacionális nagytőke jöjjön be a helyére. Ez egy nagyon rossz terv szerintem.”
Mészáros több mint 1600 milliárd forintra becsült vagyona Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt, a magyar állammal szoros kapcsolatban jött létre. Ennek működéséről beszélt a Partizánnak Vályi-Nagy Vilmos egykori informatikai államtitkár is.
Mi történt Mészáros Lőrinc vadászházában?
Vályi-Nagy elmondása szerint Mészáros Lőrinc – akinek nem volt állami tisztsége, mégis Orbán Viktor egyik legbefolyásosabb bizalmasaként tartották számon – meghívta a NAV bűnüldözésért felelős alelnökét a vadászházába. Állítása szerint azt kérte tőle, hogy Jászai Gellért kapja vissza egy korábban, színlelt csőd miatt elveszített vállalkozói engedélyét.
Vályi-Nagy beszámolója alapján a NAV-nál úgy értelmezték, hogy Mészáros a miniszterelnök kérését közvetíti. Jászai ezt követően visszakapta az engedélyét, később pedig megkezdődött a 4iG látványos felemelkedése a NER gazdasági rendszerében.
Orbán Viktor egy jelentős magyar informatikai nagyvállalat létrehozását akarta, és ez meg is valósult. Kérdés azonban, hogy milyen áron.
Vályi-Nagy azt is állította, hogy a tárgyalásokon 48 milliárd forintos árat ért el az Antenna Hungária külföldi tulajdonostól történő visszavásárlására. Orbán Viktor azonban szerinte közbelépett, és az állam végül 53 milliárd forintot fizetett. Arra, hogy a miniszterelnök miért mondott le ötmilliárd forintról a külföldi tulajdonos javára, egyelőre nincs nyilvános, minden kétséget kizáró magyarázat.
„Ezer szálon kötődünk a magyar államhoz”
Mészáros Lőrinc maga is elismerte, hogy vállalatcsoportja szorosan kapcsolódik az államhoz:
„Ezer szálon kötődünk a magyar államhoz.”
Most együttműködést ajánlott Magyar Péter kormányának is:
„Nekünk együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal! Az elmúlt öt hónap alatt egyetlenegy embert sem kellett leépíteni, és azt remélem, hogy ez a következő tíz-húsz évben is így marad. Sőt, a terjeszkedésünk töretlen.”
Mészáros szerint vállalatcsoportjának eredményei sem romlottak:
„Az eddigi időszakot átvizsgálva nem maradunk el idén sem a tavalyi árbevételtől, és a tavalyi profitrátát is elérhetjük.”
A jelek szerint tehát a politikai fordulat egyelőre nem rendítette meg Mészáros gazdasági helyzetét. A róla készült videót felesége, Várkonyi Andrea tette közzé az interneten.
Háttéralku születhetett?
Lengyel László politológus „Fidesz Lightnak” nevezte Magyar Péter kormányát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Szigetek aktivistái aligha azért dolgoztak a választási kampányban, hogy a korábbi rendszer leggazdagabb szereplőinek pozíciói lényegében érintetlenek maradjanak.
Vályi-Nagy Vilmos – akit Orbán Viktor később elbocsátott – úgy fogalmazott a Partizánnak: a NER legnagyobb előnye, amelyet az Orbánhoz hű oligarcháknak biztosított, nem maga a pénz, hanem a büntetlenség volt.
Mészáros Lőrinc magabiztos nyilatkozata felvetheti a kérdést, hogy ugyanezt a védelmet sikerült-e megőriznie a politikai átmenet után is. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy bizonyítható háttéralku született volna Orbán Viktor és a Magyar Péter mögött álló politikai erők között. Egy ilyen megállapításhoz konkrét dokumentumokra, tanúvallomásokra vagy más ellenőrizhető bizonyítékokra lenne szükség.
Mi lesz az elszámoltatással?
A kételyeket erősítheti, hogy Magyar Péter Unger Annát állította a Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére, noha nincs büntetőjogi tapasztalata. Ezzel párhuzamosan Ligeti Miklós az Alkotmánybíróságra került, ahol nem foglalkozhat közvetlenül azokkal a korrupciós ügyekkel, amelyekből korábban, a Transparency International jogi igazgatójaként számosat feltárt.
A kormány politikai felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen korrupciógyanús ügyeket vizsgálnak ki, és milyen intézményi feltételeket teremtenek ehhez. Az egyedi büntetőeljárásokról azonban jogállami keretek között nem a miniszterelnöknek, hanem a nyomozó hatóságoknak és az ügyészségnek kell döntenie.
Egyelőre nem látszik, hogy Mészáros Lőrinccel vagy Tiborcz Istvánnal szemben indulna eljárás. A szöveg állítása szerint Tiborcz időközben az Egyesült Államokba költözött, ennek körülményei és tartóssága azonban külön ellenőrzést igényelne.
Matolcsy lehet a bűnbak?
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye alkalmas lehet arra, hogy az új rendszer látványos elszámoltatási eredményt mutasson fel. Matolcsy György politikailag ideális bűnbakká válhat: a több mint 500 milliárd forintot érintő ügy nagyságrendje elvonhatja a figyelmet arról, hogy Mészáros Lőrinc becsült vagyona már meghaladja az 1600 milliárd forintot.
Felvetődhet tehát egy olyan politikai alku lehetősége, amelyben Orbán Viktor a nyilvánosság előtt felelőssé tehető a rendszer működéséért, miközben annak legfontosabb gazdasági szereplői megtarthatják vagyonuk jelentős részét. Ennek megtörténtét azonban jelenleg nem támasztják alá nyilvánosan hozzáférhető, közvetlen bizonyítékok.
A valódi kérdés ezért nem az, hogy Mészáros Lőrinc hajlandó-e együttműködni az új kormánnyal, hanem az, hogy az új kormány hajlandó-e független és következetes vizsgálatoknak alávetni a NER vagyonosodásának történetét. Enélkül az elszámoltatás könnyen néhány kiválasztott bűnbak felmutatására korlátozódhat, miközben a rendszer gazdasági alapjai változatlanok maradnak.
Mert a politikai hatalom változhat, de az ősi igazság gyakran túléli a rendszerváltásokat is: a pénz beszél, a kutya ugat.
