A világméretű dízelhiány miatt Donald Trump arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna állítsa le az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokat, mert szerinte ezek okozzák a gázolaj árának drámai emelkedését, amely az Egyesült Államokban már a politikai stabilitást is veszélyezteti.
Világméretű gázolajhiány és áremelkedés alakult ki azután, hogy Oroszország az év végéig felfüggesztette a dízel exportját. Ennek következtében az Egyesült Államokban 6 dollár fölé emelkedett a gázolaj ára, ami súlyos gazdasági és politikai következményekkel jár.
A választások előtt álló Donald Trump ezért arra kérte Ukrajnát, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat. Levelében Zelenszkij elnöknek azt írta:
„Az egész világot érintik az ukrán támadások az orosz olajfinomítók ellen.”
Írországban pedig úgy fogalmazott: „Zelenszkij úrnak egy dolgot kell megtennie: leállítani a támadásokat az orosz dízel ellen! A hiányt ugyanis nem az okozza, ami a Közel-Keleten történik, hanem az, ami Ukrajna és Oroszország között folyik.”
Trump eközben már láthatóan megfeledkezett korábbi ígéretéről, miszerint 24 óra alatt békét teremt Ukrajnában.
A békeközvetítési kísérletek kudarcot vallottak
Moszkvában tárgyalt a CIA igazgatója, majd Trump személyes küldöttei, Steve Witkoff és Jared Kushner is, akiket Putyin fogadott, de nem értek el eredményt. Oroszország továbbra is meg akarja nyerni a háborút, és Putyin nem hajlandó Zelenszkijjel tárgyalni. Közben ballisztikus rakétákkal támadja Kijevet, amely védtelen maradt, miután az amerikai Patriot légvédelmi rakéták elfogytak, és az USA a Közel-Keletre irányítja a készleteket az iráni háború miatt.
Moszkva szisztematikusan rombolja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, hogy a lakosságot télen fagyoskodásra kényszerítse.
Emiatt Zelenszkij drónjai legitim katonai célpontnak tekintik az orosz olajfinomítókat, amelyek elleni támadások következtében Oroszországban is dízelhiány alakult ki, holott korábban a világ egyik legnagyobb exportőrének számított. A hiány arra kényszerítette Putyint, hogy teljesen leállítsa a kivitelét, pedig ez jelentős bevételi forrás az orosz költségvetés számára, amelyet a háború amúgy is meggyengített. Ugyanakkor
kárpótolja az orosz elnököt, hogy Trump kudarcba fulladt iráni háborúja miatt a Brent olaj ára átlépte a 100 dolláros lélektani határt, és az orosz olaj ára is jóval 60 dollár fölé emelkedett, miközben a költségvetésben ennyivel számoltak.
Orosz szakértők szerint, ha marad a magas olajár, Moszkva akár 100–150 milliárd dolláros pluszbevételhez juthat az év végéig.
A 6 dolláros gázolajár azonban súlyos csapást jelent Trump választási reményeire. A november első keddjén esedékes kongresszusi választások létfontosságúak számára, mert ha az ellenzéki demokraták átveszik a szenátus és a képviselőház irányítását, Trump a hátralevő két évre „béna kacsává” válhat: a kongresszus visszavenné azokat a jogköröket, amelyeket az elnök az elmúlt időszakban kiterjesztett, például a háborúindítás vagy a vámháborúk kezdeményezésének jogát. Jelenleg az Egyesült Államokban 63 százalékkal többet kell fizetni a gázolajért, mint tavaly, ami az egész gazdaságot sújtja, különösen a szállítást és a mezőgazdaságot. Az agrárállamok Trump szavazóbázisának kemény magját jelentik, és fennáll a veszély, hogy egykori lelkes hívei távol maradnak a novemberi választástól.
Trump populista politikáját tovább nehezíti, hogy nemcsak a gázolaj, hanem a benzin ára is emelkedik. A szakértők szerint a benzinár növekedését egyértelműen az okozza, hogy le van zárva a Hormuzi-szoros, amelyen a háború előtt a világ olaj- és földgázexportjának 20 százaléka haladt át. A hétvégén újabb rossz hír érkezett a térségből: dróntalálat érte Szaúd-Arábia kelet–nyugati olajvezetékét, amely elkerüli a lezárt szorost, és emiatt le kellett állítani. Várhatóan még kevesebb kőolaj érkezik a térségből, mint eddig, és az olajárak magasak maradnak. A CNBC előrejelzése szerint november elejére, amikor az amerikai választók az urnákhoz járulnak, a Brent ára elérheti a 102 dollárt is.
