Kezdőlap Címkék NER

Címke: NER

Brüsszeli Bizottság – Orbán 1-0

Orbán tapasztalt és ravasz politikus hírében áll, de Ursula von der Leyen kijátszotta őt amikor az uniós eurómilliárdokról döntött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya két tűz között küzd hiszen az Európai Parlament zéró toleranciát hirdetett meg a nemzeti együttműködési rendszerrel szemben Magyarországon.

Közvetlenül az Európai Parlement nem illetékes az uniós eurómilliárdok ügyében, de megszorongathatja Ursula von der Leyen asszonyt, akivel szemben bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő, ha úgy látja: túlságosan engedékeny Orbán Viktorral szemben.

Ezért Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy befagyaszt 13,3 milliárd eurós uniós átutalást a magyar kormánynak arra hivatkozva, hogy Orbán intézkedései a jogállamiság visszaállítására illetve a korrupció elleni fellépésre nem elégségesek.

Ez a pénz körülbelül annyi mint Magyarország éves energia számlája, melyet egyelőre nemigen tud megfizetni. Orbán jó barátja, Putyin ugyanis piaci áron adja a földgázt, és nem kedvezményesen ahogy azt ígérte.

Mi lesz most?

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek kell dönteniük arról, hogy mikor utalják ki a kohéziós alap pénzét, és mennyit utalnak ki. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós alap 65%-át , 7,5 milliárd eurót fagyasszák be mindaddig amíg az Orbán kormány kézzelfogható intézkedéseket nem tesz a korrupció csökkentésére.

A Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió három legkorruptabb állama közé tartozik, a másik kettő Bulgária és Románia. Vagyis az Európai Unió három legszegényebb országa egyben a legkorruptabb is.

Bulgária és Románia ennek ellenére megkapta az eurómilliárdokat miután nem folytat unióellenes politikát.

A jó hír az, hogy Magyarország megkaphatja a helyreállítási alap pénzeit jövőre is amennyiben teljesíti vállalásait az Európai Unióval szemben. Eddig úgy volt, hogy az év végével ezek a pénzek elveszhetnek. Orbánt a brüsszeli bizottság a szaván fogta, és a fejére olvasta: nem teljesíti a vállalásait.

Orbán pácban

A nemzeti együttműködés rendszere békeidőkben sem működhet túlságosan sokáig az uniós milliárdok nélkül, de az energiaválság kellős közepén a magyar miniszterelnöknek minden eurócentre szüksége lenne.

Honnan fog pénzt szerezni az Orbán kormány, ha nem jön a pénz Brüsszelből? Fordulhat a piacokhoz, de azok vigyázó szemüket Brüsszelre függesztik.

Látva, hogy Orbán egyelőre nem kap pénzt onnan, olyan kamatot kérnek, melybe belegebed Magyarország. Fordulhatna a magyar kormány az IMF-hez is, de a Nemzetközi Valutaalapot Matolcsy György kipaterolta Magyarországról a NER kialakításának hajnalán. Marad Kína. Varga Mihály büszkén jelezte, hogy két államkötvényt is kibocsátott a kínai piacon Magyarország, és azok jól fogytak. Csakhogy akkor még Pekingben is számolhattak azzal, hogy az uniós eurómilliárdok egy része viszonylag gyorsan megérkezik. Lengyelország példája mutatja, hogy Brüsszel tudja húzni az időt, ha az érdekei azt kívánják meg. Természetesen azt már nem akarja az Európai Unió, hogy bedőljön a magyar gazdaság hiszen az mindenkinek rossz lenne. További engedményekre viszont rákényszerszerülhet Orbán Viktor: belépés az európai ügyészségbe, a 18 milliárd eurós ukrajnai kölcsön megszavazása vagy Finnország és Svédország NATO tagságának elfogadása. A végső szót az Európai Tanács mondja ki az ügyben.

A legfontosabb Scholz kancellár véleménye. Ezért is találkozott vele nemrég Berlinben Orbán Viktor. Utána úgy nyilatkozott, hogy a kancellár pártja, a szociáldemokraták “a leginkább magyar ellenes párt a Bundestagban.”

Ez nem sok jót ígér Scholz kancellár várható szavazatát illetően.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

0

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte  Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár  csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

Putyin nem iszik, a környezete fél és vedel

Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.

A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.

A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.

Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.

Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.

És Orbán?

Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:

a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.

A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.

A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.

Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.

Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy

“diplomatát várunk, nem helytartót”.

Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.

Kötcse – 2022

Nézi az ember az özönlő szellemi elitet. Megérkezik a Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki elődeivel ellentétben sem nem régész, sem nem történész, ám rögvest megsértődik, mert igazgatónak lett szólítva: főigazgató vagyok – mondja öntudatosan (azt nem teszi hozzá, hogy se nem régész, se nem történész, se nem múzeológus), kéjesen nyalogatva saját ülepét. Aztán jön a Petőfi-szakértő, egyszemélyben jeles filmrendező, aki minden idők „legnagyobb” magyar filmjének forgatásán van túl (fizetek bárkinek, ha hasonló mondatot tud idézni Ingmar Bergmantól vagy Federico Fellinitől), s aki csak Petőfihez és a Pilvax-körhöz ért, a pedagógusok fizetéséhez nem. (Mindenesetre meghallgattam volna egy vizsgáját Németh G. Béla tanár úrnál, amint a tételek közül Petőfit húzza.) Érkezik az egyetemi professzor, a kis gőgös udvari ideológus, aki filozófiában ugyan nem alkotott semmi maradandót, de a

„lopás mint a Fidesz nemzeti programja”

teoretikus alapvetését egy életre lefektette, így hát mégiscsak van idézettsége, szóval a professzor arra a kérdésre, hogy mit gondol, helyénvaló-e, ha a határvadászok fizetése nagyobb, mint a pedagógusoké, azonnal visszakérdez: „rögtön egy erkölcsi ítéletet szeretne belőlem kiszedni?”, amiből annyi mindenesetre azonnal kiderül, hogy Lánczi András professzornak sem az erkölcs, sem az ítéletalkotás mibenlétéről sok fogalma nincs. És ez így megy, jönnek egymás után, a megszokott rendben és koreográfia szerint a vén huncutok és gonosz ostobák, sietős léptek, nem érnek rá, „féknyúz sajtónak nem nyilatkozom”, „jaj, hagyjon már békén ezzel” – kebelből feltörő sóhajával a terror igazgatónője, aztán a „van-e energiaválság, vagy nincs” kérdésre szépen felfeleli, hogy „a kérdés értelmezhetetlen”, végül terrorház-közgazdászként Friedmant, Krugmant, Kremert vagy Joshua Angristet megszégyenítő rövid ökonómiai eszmefuttatást oszt meg: „a hiány és a válság nem ugyanaz”. És érkezik a szép emlékezetű „álamfő”, aki komoly arcot vágva mondja, hogy „én drukkolok a tanárok fizetéséért, magam is tanítok három egyetemen.”

Csakhogy:

Az ország, a nemzet és a NER nagy kohójának szép emlékezetű és pótolhatatlan Plagi bácsija láthatóan nincs tisztában azzal, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozók bérezése különbözik. Aztán érdekelne az is, ha már szóba hozta, hogy nyolcvan évesen miként oktat három egyetemen, anélkül, hogy emeritálták volna? 2012 márciusában ugyanis – méltán – megfosztották doktori címétől, így nyugdíjaztatásáig tanársegédként taníthatott ugyan, de 70. életévüket betöltve kizárólag egyetemi tanárok oktathatnak tovább, professor emeritusként, ha az intézmény vezetése foglalkoztatni kívánja őket. De a 80. évében járó Schmitt Pál tanársegédre ez aligha vonatkozik.

Igaz, eszembe jut: minden fokozat, minden tudományos teljesítmény, minden publikációs elvárás, nyelvtudás, oktatási gyakorlat stb. nélkül is lehet ma már valaki egyetemi tanár, erről ugyanezek gondoskodtak, feltéve, hogy az érintett valamikor nagyot ugrott, gyorsan úszott vagy futott, gólt lőtt, bevitte a találatot, a bal horgot, kétvállra fektetett etc., vagyis olimpiát nyert.

Szóval minden rendben van, Plagi bácsi – a fent említett hölgyekkel és urakkal együtt – rendületlenül maga a megtestesült Fidesz-KDNP-rendszer: ikonikus figurák, akiket a mindhalálig hálás magyar nép a szívébe zárt, nem engedi el őket, megunhatatlan mind, annyi, de annyi jót alkottak, filmeket és múzeumokat, filozófiai tételeket és örökbecsű tanításokat, jó látni minden évben az érkezésüket Kötcsére, maszkabál és panoptikum, nejestől és férjestől, babakocsistól és testőröstől, gondterhelt arccal vagy épp egy tányér fölé görnyedve, jóízűen falatozva, elegánsan kilépve csillogó verdájukból, vacak, alig pármilliós órájukkal és karkötőikkel, semmibe sem nézett, szarrá alázott újságíróktól körülvéve, elvégre ők a legnagyobbak: akár múzeumigazgatóként, akár filozófusként, akár filmrendezőként, akár színészként, akár lepukkant popzenészként, akár a nap 24 órájának permanens megmondóembereként, egyetemi professzorként és bármiként, szépek és okosak, bölcsek és moráltól duzzadóak, és ez így megy megállíthatatlanul és feltartóztathatatlanul, minden és mindenki ugyanaz, újságírói mikrofonon innen és mikrofonon túl, legfeljebb az órák és karkötők változnak, meg a bajuszok méretei.

Otthon vagyunk, családias itt minden.

És a pedagógusokért kivétel nélkül mindenki felettébb aggódik, meg az egész magyar oktatási rendszerért, a jövő onnan kikerülő cselédségéért, elvégre ők fogják majd tíz és húsz és harminc év múlva is nekik, emitt meg a kastélyaikban is felszolgálni a pacalt és a pogácsát, ők fogják majd nyakon csípni a kapu előtti hangoskodókat és rabomobilba gyömöszölni a renitenseket, ők lesznek a kegyelmes úramék sofőrjei, testőrei, felszolgálói, autóajtó-nyitogatói és milliókat érő sáros csizmáik tisztára pucolói.

Szóval Kötcsén évről évre aggódva van, de nagyon.

Úri muri. Rokonok. Kivilágos kivirradtig.

Gábor György

BALOLDALI

Tordai Bencét, a Párbeszéd tehetséges és bátor képviselőjét, a párt néhány hónapja megválasztott társelnökét és átmeneti frakcióvezetőjét, tehát ez idő szerint a Párbeszéd első számú arcát láthattuk-hallhattuk ma reggel az ATV-ben.

Hősiesen küzdött az úgynevezett házépítkezési ügyével a beszélgetést indító Pindroch Tamás fideszes újságíró támadásával szemben, ahogy kell, jólesett. A beszélgetés vége már kevésbé. A műsorvezető arról a tegnap nyilvánosságra került tranzakcióról kérdezte a véleményét, mely szerint a 4IG nevű Fidesz-közeli informatikai „magáncég” és az állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Tordai így válaszolt:

„Szerintem minden józan ember azt gondolja, hogy egy ilyen válságos helyzetben a kormánynak nem arra kéne százmilliárdokat fordítania, hogy egy olyan tulajdont szerezzen, amely semmilyen döntésre nem jogosítja fel. 49 százalékos tulajdonrészt vásárol egy NER-es céggel közösen, tehát gyakorlatilag megint az történik, hogy az államkasszából finanszírozzák meg, támogatják, megsegítik a Mészáros-birodalomnak a további gazdasági térhódítását,

és én nem látom, hogy ez a magyar adófizetőknek, a magyar polgároknak hogyan lenne jó biznisz. De hogyha van bármilyen szakmai, vagy akár politikai természetű érv, akkor én nyitottan, kíváncsian hallgatom.’

Pindroch erre azt kérdezi: „az állam, úgy látszik, ilyen stratégiai területeken tulajdont szerez. Ezzel sem értenek egyet. Önök a privatizáció oldalán állnának még más stratégiai területeken is, például gáztározók, ahogy a Gyurcsány-kormány csinálta, vagy mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban?”

Tordai újabb válasza az, amiért mindezt leírom a képernyőről:

„A Párbeszéd zöld, tehát baloldali pártként nyilvánvalóan a szélesebb körű közösségi tulajdon, adott esetben állami, önkormányzati, szövetkezeti és így tovább tulajdon pártján áll, de ha már egy területet a piaci működésre bízunk, akkor viszont nem kéne piactorzító működésre átállni. Tehát nyilvánvaló, innentől kezdve az állam, amely egyszerre tulajdonos és szabályozó az adott területen, most már a három nagy mobilszolgáltatóból Magyarországon kettőben állami tulajdon van, illetve NER-es tulajdon van. Innentől kezdve elég érdekes az a piac, ahol az állam résztulajdonosként egy NER-es céggel közösen százszázalékos tulajdonosként, illetve nem tulajdonosként ezt a három egymással versengő, ugye ez az oligopol piac a közgazdászok szerint, egy ilyen oligopol piacon szabályozóként is fellép, ez legalább aggályos. De nem nekem kell nyilvánvalóan mondjuk a Magyar Telekom helyett aggódnom, én a magyar adófizetők pénze miatt aggódom.”

Tordai Bencének természetesen igaza van, amikor az adófizetők pénzét félti. Nemcsak azt a több mint háromszázötven milliárdot, amit az állami részesedésért fizetnek majd, hanem azt is, amivel a kivásárlás másik felét, a NER-es cég részesedését finanszírozzák majd, hiszen azt is, mint ilyen ügyleteknél máskor, az így vagy úgy közpénzt költő állami illetve NER-es bankok hitele finanszírozza majd. Igaza van abban is, amikor azt

kifogásolja, hogy az állam egyszerre lesz tulajdonos és szabályozó egy egyébként is oligopol piacon.

Csakhogy második válaszának kezdetén fontosnak tartja leszögezni: a Párbeszéd mint zöld, mint baloldali párt a „közösségi” tulajdon híve, amely lehet állami, önkormányzatii vagy szövetkezeti. Mivel szemben? Természetesen a magántulajdonnal szemben. A baloldaliság Tordai számára antikapitalizmust jelent: idegenkedik a magántulajdontól, és a „közösségi” tulajdon híve.

Régi hagyomány ez. „Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, Miolta a miénk nevezet elűle. Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált, Per és lárma nélkűl annyi embert táplált, S többet: mert még akkor a had és veszettség Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség. Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek, Nem született senki gazdagnak, szegénynek.” Csokonai filozofikus versében olvashattuk, tanulhattuk ezt annak idején az iskolában, s az ő korában, s az azóta eltelt időben is elterjedt a magántulajdon-ellenes, szocialista gondolkodás. A huszadik század tapasztalata azonban arra tanít, hogy az embertársainkkal való szolidaritás, a francia forradalom hármas jelszavából a harmadik, a testvériség érvényre juttatásában nem a tulajdon közösségisége az alkalmas eszköz. A modern baloldali politika évtizedek óta túljutott ezen az évszázados hiedelmen, s ez mind a szociáldemokráciára, mind a zöldekre igaz Nyugat-Európában. Egyaránt

tisztában vannak azzal, hogy a jólét növeléséhez a gazdasági növekedés, ahhoz pedig a verseny és magántulajdon hajtóereje nélkülözhetetlen.

Amikor Orbánék az elmúlt tizenkét évben tíz- és százmilliárdokat költöttek az állami tulajdon körének kiterjesztésére, hogy maguk igazgathassák a magyar tőkeállomány mind nagyobb részét, s maguk sokszor politikai szempontjait érvényesíthessék abban, jó lenne, ha az orbáni hatalomgyakorlással szemben álló magyar baloldaliak nemcsak az államosítás konkrét körülményeit helytelenítenék, mint azt ebben az interjúban Tordai tette, hanem elvileg is elutasítanák a termelő és szolgáltató tőke állami kivásárlását, „nemzeti” kézbe vételét.

Jó lenne, ha a magyar politikáiban modern, és nem archaikus baloldalt láthatnánk.

Ötéves börtönbüntetés után kapott amnesztiát a korrupció miatt elítélt elnökasszony

Összesen 22 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Pak Kunhje ex elnököt korrupció és hatalommal való visszaélés miatt. A jobboldali ex államfőnek most baloldali ellenfele adott amnesztiát leromlott egészségi állapota miatt. A 69 éves elnök asszonyon több műtétet is végrehajtottak a börtönkórházban.

Mun Dzsein dél-koreai elnök döntése azzal is összefügg, hogy jövő tavasszal választást tartanak az országban: a jobb és a baloldal esélyei nagyjából hasonlóak. A baloldali elnök amnesztia rendelete a baloldali liberális mozgalomnak kedvezhet hiszen egyrészt nagylelkűséget mutat, másrészt pedig felidézi a kacifántos korrupciós rendszert, amely sok tekintetben ismerősnek tűnhet.

A nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere

Az erősen jobboldali elnökasszony, aki egyébként a diktátor, Pak Csonghi lánya, a nemzeti tőke támogatását hirdette meg célul amikor hatalomra jutott a Kék Házban Szöulban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a vállalkozók befizettek jelentős összeget egy titkos alapba, amelyből az elnökasszony mozgalmát pénzelték. Egy szekta vezér, akit Sámánasszonynak nevezett el a dél-koreai sajtó intézte az alap illegális pénzügyeit. A két nő szoros barátsága eredményes politikai-pénzügyi és vallási együttműködés volt. Csakhogy kezdtek lebukni a vállalkozók: még a Samsung vezére is börtönbe jutott korrupcióért.

A sajtó pergő tűzében kártyavárként omlott össze a nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere.

Végül az alkotmánybíróság megfosztotta elnöki tisztétől Pak asszonyt, akinek ezek után a bíróság előtt kellett számot adnia a korrupciós piramisról. 22 évre ítélték, és ebből ötöt le is ült. Bukásának nemcsak belpolitikai jelentősége volt hiszen a baloldali liberális elnök megkezdte a közeledést Észak Koreához. Abban is szerepet játszott, hogy Trump elnök tárgyalt Kim Dzsong un-nal, sőt egy pillanatra Panmindzsonban rálépett Észak Korea földjére.

Szépen csendben Szöulban és Phenjanban előkészítették a békeszerződést, amely véget vetne hivatalosan is a háborúnak, amely 1950-ben kezdődött meg a koreai félszigeten. 1953 óta fegyverszünet van, de békeszerződés még nincs. Ezt érheti el a baloldali liberális elnök, aki amnesztiát adott korrupt elődjének, hogy ezzel javítsa esélyeit a jövő évi választásokon Dél Koreában.

Nem Völner a kulcsfigura hanem…

A nemzeti együttműködés rendszerének eddig legnagyobb nyilvánosságra került korrupciós ügyében nem Völner Pál a legmagasabb rangú szereplő hanem egy titokzatos “gazda”, akivel Schadl György, a végrehajtói kamara letartóztatásban levő vezetője külföldön találkozgatott.

A nyomozók – minden bizonnyal a Pegasus programmal lehallgatták Schadl György okostelefonját, és ez aranybányának bizonyult a korrupciós ügyben. Az ügyészség feloldotta a titkosítást, és így kiderült, hogy Schadl és Völner minden szépítgetés nélkül beszélte meg a megvesztegetés összegét – írja a hvg.hu. Minthogy a felső vezetést tájékoztatta már hónapokkal korábban a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely a nyomozást végezte, ezért nem épp életszerű, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt: nem tud arról, hogy többezer oldalas nyomozati anyag készült a korrupciós ügyről.

Ki lehet a gazdi?

A korrupciós ügy feltárása és nyilvánosságra kerülése azt mutatja, hogy valamiféle szakadásra kerülhetett sor a nemzeti együttműködés rendszerének eddig olajozottan működő korrupciós gépezetében. Völner Pál Orbán Viktor régi ismerőse még a Bibó kollégiumból. Korábban abszolút mértékben megbíztak benne, ezért is testálták rá a Pegasus szoftver engedélyek kiadását. Schadl György telefon beszélgetéseiből kiderült: a titokzatos gazdi nem lehet sem Völner Pál sem pedig Varga Judit igazságügyi miniszter. Pintér Sándor belügyminiszter sem lehet. Sőt a titokzatos gazdi minden bizonnyal vetélytársa lehetett Pintér Sándornak a nemzeti együttműködési rendszerben. Ez is indokolja, hogy a Pintér Sándor irányítása alatt ügyködő nyomozók oly szorgosan tárták fel a hatalomra kínos korrupciós ügyet. Pintér Sándor ellenlábasának magasrangú és befolyásos vezetőnek kell lennie, akiben Völner Pál is maximálisan megbízott. Akinek külföldre kellett mennie ahhoz, hogy utasításokat adjon, mert tartott attól, hogy Magyarországon megfigyelhetik. Nagy kérdés, hogy eljutnak-e hozzá a vizsgálatok a választási időszakban. Schadl György viszont rá vallhat, hogy mentse a bőrét. Persze ő is kaphat szívrohamot mint 2014-ben Welsz Tamás.

A gengszterkirály utóda Tiborcz István Marbellan

Orbán Viktor veje – egész családjával – Marbella, spanyol üdülőhelyre költözött, amely már évtizedek óta a világ gengsztereinek kedvenc pihenője.

Az építési engedélyeket Mr. Big osztogatta a gyilkolásban és lopásban megfáradt gengsztereknek. Juan Antonio Roca 15 éven keresztül volt gengszter király Marbellan, majd Spanyolország történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében végképp lebukott. 50 éves börtönbüntetést kapott és több mint 200 millió eurós vagyonát zárolták.

Az ő szállodáját vette meg Tiborcz István egyik cége. Miből? Fedje azt jótékony homály …

6000 eurós tandíj

Ennyit fizetnek Orbán Viktor legidősebb unokájának iskolájában Marbellan évente. Alíz egy olyan International Schoolban tanul, ahol angol és spanyol az oktatási nyelv.

Magyar az, akinek az unokája is magyar – hirdette néhány éve a Fidesz vezérkara. Akkor feltehetően nem gondoltak még arra, hogy Orbán Viktor unokája Marbellan kezdi meg a tanulmányait, ahol a magyar nyelvű oktatás még nem épp általános.

Ha viszont jövőre a választásokon nem hosszabbítják meg Orbán Viktor mandátumát az ország irányítására, akkor Tiborcz István is járhat úgy mint Mr. Big! Tőle is megkérdezhetik, hogy

miből is lett oly hihetetlenül gazdag ilyen fiatalon néhány év alatt?  Ja, a NER rendszerében ehhez nem kell más csak egy miniszterelnök após!

Magyar-szerb két jó barát

A brüsszeli Politico azzal vádolja az Európai Unió magyar biztosát, hogy részrehajló Szerbiával szemben. Várhelyi Olivér nem Brüsszel hanem Budapest álláspontját képviseli ebben az ügyben noha egy uniós biztosnak a közösség érdekeit kellene előtérbe állítania.

Orbán Viktor is lobbizik Szerbia mielőbbi uniós felvétele mellett, és Várhelyi Olivér kiszolgálja a magyar kormányfőt. Ezt annál is könnyebben megteheti hiszen az ő munkaköre épp ez: az Európai Unióba jelentkező balkáni államok minősítése és a velük való kapcsolat tartása.

Miért oly fontos Orbánnak Szerbia?

Régebben a Fidesz a szerb nacionalizmus bírálója volt, és gyakran emlékeztetett arra, hogy a második világháború után több tízezer magyar gyilkoltak le szerb fegyveresek a Vajdaságban.

2010 óta változott a helyzet: Orbán Viktornak szüksége volt és van egy menekülő útra! Olyan szomszédra, akire számíthat, ha Brüsszellel szembekerülve megingana a hatalma Magyarországon. Ebben eszményi partnerre talált Aleksandar Vucic elnökben, akit szélsőséges nacionalista múltja nem tett épp vonzó politikussá az Európai Unió szemében. Vucicnak – Milosevics egykori szóvivőjének – szüksége volt valakire, aki érte lobbizik Brüsszelben. Orbánnak pedig egy menekülő útra arra az esetre, ha …

Ezért aztán Várhelyi Olivér magyar uniós biztos nagyonis fontos szerepet játszhat, mert Szerbia tekintélyelvű rendszerét neki kellene elfogadtatnia Brüsszellel.

A nemzeti együttműködés rendszerét Vucic tökélyre fejlesztette: már ellenzék sincsen! Az ellenzéki pártok vezetőiről folyamatosan derült ki néhány korrupciós ügy, és ennek következtében jobbnak látják, ha Őfelsége ellenzéke szerepében tündökölnek. A hatalom ily módon mindent és mindenkit ellenőrizhet vagyis alig különbözik a Tito rendszertől amikor a titkosszolgálat szinte tökéletes kontrollt gyakorolt a soknemzetiségű Jugoszláviában.

A probléma az, hogy ezt a legtöbb uniós állam vezetői is világosan látják, és egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az Európai Unió tagjai közé felvegyék Szerbiát. A legfejlettebb egykori jugoszláv tagköztársaság, Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. A miniszterelnök – Orbán nagy barátja – politikájában követi a magyar kormányfőt.

Brüsszelben Orbán barátsága olyan mint piszkos Fredé: garantáltan szalonképtelen lehet valaki. Szerbia tehát épp amiatt kerülhet távolabb Európától, hogy az államfő legjobb barátja, Orbán Viktor és az ő brüsszeli embere, Várhelyi Olivér mellette lobbizik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK