Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Jó üzlet volt-e elengedni a baltás gyilkost?

Isten hozta Azerbajdzsán elnökét! – üdvözölte Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök Ilhan Alijev államfőt, akivel gázszállításról akar megállapodni. Kiderül, hogy Alijev elnök emlékszik-e még arra, hogy a keresztény civilizáció nagy védelmezője, Orbán Viktor szabadon engedte a baltás gyilkost, akit Azerbajdzsánban nemzeti hősként ünnepeltek?

Mit tett ez a nemzeti hős?

Álmában baltával meggyilkolta örmény tiszt társát egy NATO tanfolyamon Magyarországon. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, de nem kellett letöltenie, mert Orbán Viktor elengedte. Örményország, amely a világon elsőként vette fel a kereszténységet, megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. A muzulmán Azerbajdzsánt és a keresztény Örményországot évtizedek óta állítja szembe egymással Karabah tartomány, melyet mindkét állam magának követel. Ezért ölt a baltás gyilkos, és ezért permanens a feszültség Azerbajdzsán és Örményország között. Ideológiai alapon Orbán Viktornak Örményország mellett kellett volna döntenie, de a pragmatizmus vagyis

a pénz felülírta az eszméket, amelyeket ugyan gyakran váltogat a magyar miniszterelnök, de állítólag nagyon ragaszkodik hozzájuk.

Mit oldhat meg az azeri energia?

Azerbajdzsán olaj és földgáz készlete felértékelődött azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát tavaly februárban. Még Ursula von der Leyen asszony is elrepült Bakuba pedig a brüsszeli bizottság korábban gyakran bírálta a nemzeti együttműködés azeri rendszerét és az általános korrupciót, melynek leglátványosabb példája az volt amikor Azerbajdzsán megvásárolta az Eurovíziós dalfesztivált. Az Európai Parlament mostani Katargate botrányában is érintett állítólag Azerbajdzsán is, mert a kaviár diplomácia bevett szokása európai politikusok megvásárlása. Máltán egy oknyomozó újságírónőt meggyilkoltak, mert aziránt tudakozódott, hogy a sziget miniszterelnökét milyen baráti és főként pénzügyi kapcsolatok fűzik Azerbajdzsánhoz?

Ennek kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy mindmáig nem tudjuk:

mit kapott Orbán Viktor a baltás gyilkos szabadon engedéséért?

Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette, hogy Azerbajdzsánból áramot importálna Közép Európa, de ehhez méregdrága beruházásra lenne szükség. Ezért Magyarország Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával a brüsszeli bizottsághoz fordult, hogy adjanak pénzt!

Szijjártó azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán Magyarország stratégiai partnere lesz. Elég távoli barát ez, és enyhén szólva nem épp megbízható partner. A mostani azeri elnök papája Azerbajdzsán utolsó kommunista párttitkára volt, aki a helyi KGB éléről jutott ebbe a tisztségbe. A Szovjetunió bukása alkalmából váltott, és átállt az USA oldalára. A CIA első női igazgatója intézte ezt a pálfordulást. Az idősebb Alijev egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, a most Budapesten tárgyaló  Ilhan Alijev Moszkvában a híres diplomata főiskolát, az IMO-t végezte el. Jó barátságot táplált számos IMO-n végzett magyar diákkal.

Orbán most ismét benyújthatja a ” baltás gyilkos”-ért a számlát. Nem véletlenül mondta még magyarországi börtönében rabtársának Szafarov:

„ELADTAK, ARKADAS! ELADTAK, MINT EGY TEVÉT VAGY EGY BICIKLIT!”

Orbán gazdasági érdekből adta ki a hazájában nemzeti hősként ünnepelt gyilkost, most benyújthatja a számlát.

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

Orbán: uniós tagságunk kényszer

0

A magyar miniszterelnök külföldi újságírókat fogadott a Karmelita kolostorban, és kifejtette nézeteit az Európai Unióval és az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője így foglalta össze a beszélgetést.

Orbán nem szereti, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, de nem tehet mást hiszen a magyar kivitel 85%-a az Európai Unió tagállamaiba irányul. Az elmúlt 30 évben minden rossz az Európai Unió miatt történt – fejtegette Orbán, aki már több mint 30 éve jár Brüsszelbe hiszen az első parlamentben ő volt az uniós bizottság elnöke. Miben látja a hibát a magyar miniszterelnök?

“Olyan társadalmi szerkezet alakult ki Európában, amely ellentétes az emberi természettel.

Egyre nagyobb a szakadék Magyarország és az Európai Unió között. Ez az egész összeomlik persze nem Armageddonnal.”

Ha Orbán ezt komolyan gondolja, akkor ez azt jelenti, hogy tovább akar menetelni a zsákutcában előre, de valószínű, hogy csak a meghívott konzervatív újságíróknak ad elő ilyesmit. Ilyen gyenge társadalom filozófiát csak az amerikai republikánusok körében lehet eladni, Európában nem.

Putyin győzni fog

Ezt jósolja Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint Putyin már régen realizálta, hogy nem tudja meghódítani Ukrajnát, nem képes arra, hogy hatalomra segítsen egy baráti kormányt. Épp ezért “az orosz elnök célja az, hogy megakadályozza a Nyugat győzelmét és közben irányíthatatlan roncs állammá változtathassa Ukrajnát. Ez már meg is történt. Ukrajna olyan mint Afganisztán. A NATO nem érti, hogy az idő Putyinnak dolgozik. Mi pedig háborúban állunk Oroszországgal.

A németek nem tudnak nemet mondani Bidennek. Víziója a jövőről egyedül Macron francia elnöknek van, de az liberális” míg Orbán elkötelezte magát a keresztény jövőkép mellett.

Kérdés, hogy legalább ő tudja e mi lehet az?

Érdekes, hogy a gazdasági válságról, amely megrendítheti a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét Magyarországon, nem kérdezték a konzervatív újságírók Orbán Viktort. De hát az egész médiaesemény az amerikai televízióknak készült, ahol Orbán Viktor szívesen szerepelne még többet – írja Rod Dreher.

A magyar választópolgárok ezután már csak azt kérdezhetik: jó ez nekünk?

Orbán kárára szövetkezik Meloni olasz miniszterelnök az Európai Néppárttal

0

Weber frakcióvezetővel az élen kampányt indított az Európai Néppárt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megnyerésére. Ha Meloni szélsőjobboldali mozgalma megegyezne az Európai Néppárttal, akkor ily módon meghatározó erő jönne létre az Európai Parlamentben, amely most sok gonddal küzd a Katargate korrupciós ügyei miatt.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke is megpróbálta rábeszélni Meloni asszonyt az együttműködésre éppúgy mint Roberta Metsola asszony, az Európai Parlament néppárti elnöke. A három nő összeborulása azt eredményezné, hogy az Európai Néppárt csaknem olyan jelentős szerepet játszhatna Brüsszelben mint Angela Merkel idején.

Miért jó ez Giorgia Meloninak?

Olaszország államadósága katasztrofálisan magas: az éves GDP 140%-a miközben 60% az engedélyezett norma az eurozónában. Róma maximálisan rá van utalva nemcsak az uniós pénzekre, de Brüsszel jóindulatára is. Ha összekülönbözne Brüsszellel, akkor könnyen úgy járhatna mint Orbán Viktor, aki nemcsak hogy nem kap uniós pénzt, de a nemzetközi pénzpiacon csak drágán jut új hitelhez, mert a befektetők beárazzák azt, hogy pénzügyi válság esetében a szóban forgó állam nemigen számíthatna a többiek támogatására.

Meloni rábólintott, hogy az EU adjon kevesebb pénzt Orbánnak

A magyar miniszterelnök meghiúsította Manfred Weber néppárti frakcióvezető tervét arra, hogy a brüsszeli bizottság vezetője legyen. Ezért Weber személyesen is gyűlöli Orbán Viktort, akivel szemben most a magyar miniszterelnök régi szövetségesét, Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt akarja kijátszani. A Nacional.hr horvát portálnak egy európai néppárti képviselő elmondta, hogy Meloni asszony

elfogadta azt az álláspontot, hogy renitens magatartása miatt a magyar kormányt meg kell büntetni, tőle el kell vonni az uniós eurómilliárdok egy részét.

Korábban Giorgia Meloni helytelenítette azt, hogy Brüsszel Magyarország és Lengyelország esetében bevetette a pénzügyi fegyvert: sem Varsó, sem Budapest nem áll jól az uniós pénzek kiutalása terén. Olaszország viszont mindent megkap az Európai Uniótól. A helyreállítási alapból az olaszok jutottak a legnagyobb összeghez , több mint 200 milliárd euróhoz! Pénz beszél. Giorgia Meloni folytatni akarja Mario Draghi miniszterelnök gazdaságpolitikáját és külpolitikáját miközben a migránsokkal szemben keményen lép fel, hogy megtartsa szélsőjobboldali szavazóit. Meloni pálfordulása semmiképp sem jó hír Orbán Viktor számára. Nemcsak azért rossz ez a magyar miniszterelnöknek, mert szövetséges helyett egy befolyásos ellenfelet talál az állam és kormányfők kerekasztalánál hanem, mert terve valamiféle szélsőjobb koalícióra az Európai Parlamentben ezzel befuccsolni látszik. Az már csak hab a tortán, hogy Meloni elveti Orbán oroszbarát diplomáciáját, és kiáll Ukrajna mellett.

Míg két koalíciós partnere: Matteo Salvini és Silvio Berlusconi Putyin barátaiként ismertek, Meloni atlantista, jó kapcsolatokat ápol az amerikai republikánusokkal.

Korábban Orbán olasz-lengyel-magyar szövetségben reménykedett Brüsszelben, de ebből semmi sem valósul meg. A Putyin barát magyar diplomácia miatt Varsó már egyre kevésbé szövetséges, Giorgia Meloni pedig azzal az Európai Néppárttal paktál, melyből Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Innen szép nyerni – mondják ilyenkor a futballban.

Orbán Balázs: akié a média, azé az ország

Goebbels sem mondhatta volna szebben azt, amit a miniszterelnök politikai igazgatója bevallott a Matthias Corvinus Collegium médiakonferenciáján.

“A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”

– jelentette ki Orbán Balázs, aki szomorkodik, mert “a nyugati média bizonyos ideológiák szolgálólánya lett.

”Orbán Balázs nyilván ritkán nézi az MTVA produkcióit, és még ritkábban néz tükörbe. A múlton is ritkán gondolkodhat, különben eszébe jutna Rákosi Mátyás vagy Nicolae Ceausescu. Mindkét diktátor 100%-ig ellenőrizte a sajtót, még az írógépeket is regisztrálta az ÁVH. Mégis 1956-ban pillanatok alatt összeomlott a Rákosi rendszer, a Magyar Rádióban pedig megfogalmazták a híres – Hazudtunk, hazudtunk – önkritikus kiáltványt.

Ceausescu is maximálisan kontrollálta a médiát mégiscsak egy kaszárnya udvaron végezte nejével együtt a kivégző osztag előtt.

A propaganda olyan mint a 0

Ezt fogalmazta meg az amerikai média egyik szakértője, aki arra célzott, hogy önmagában a média nem tehet csodát. Ha viszont van valamilyen valós teljesítmény, annak értékét megsokszorozhatja: tízszeresére vagy akár százszorosára növelheti. Jól tudta ezt Kádár János is, akinek a propagandagépezete ezért is volt jóval hatékonyabb mint Rákosié vagy Ceausescué. Orbán Viktor e tekintetben is Kádár Jánost utánozza: mindig ügyel arra, hogy adjon valami keveset a választópolgároknak: rezsivédelem, tizenharmadik havi nyugdíj, fiatalok családtámogatása stb. A juttatások alapján a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a szavahihetősége megnő. Most a miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt vagyis a választópolgárok nemigen kapnak semmit, amit az inflációval nem venne vissza tőlük.

A propagandának tehát stagnáló vagy épp csökkenő életszínvonalat kell eladnia a választópolgároknak. Ez nem épp könnyű feladat, de Rogán Antal itt is meglelte a megoldást: mi vagyunk a kisebbik rossz, mert az ellenzék nem elég, hogy teljesen impotens, de ha hatalomra kerülne, akkor új Bokros csomag jönne. A hatalom médiája ezt az üzenetet továbbítja, amelyet a közvélemény jelentős része nem azért fogad el, mert Orbán mondja hanem, mert megegyezik a saját tapasztalataival.

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

Völner Pál: ha én egyszer kinyitom a számat!

A Blikk megszerezte a korrupcióval gyanúsított egykori igazságügyi államtitkár lehallgatási jegyzőkönyveit. Ebben Völner Pál többször is utalt rá, hogy magasrangú politikusok széke is meginoghat, ha ő beszélni kezd.

Efelől aligha lehet kétségünk, de a rendszer egyelőre hermetikusan zár: Hadházy Ákos független képviselő megkérdezte a hatóságokat, hogy a Völner-Schadl korrupciós ügyben emlegetett keresztnevek véletlenül nem Rogán Antalt, feleségét és Rogán kabinetfőnökét jelentik-e? Polt Péter főügyész válasza: nem merült fel bűncselekményre utaló tett, ezért nincs is nyomozás!

Omerta

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének – éppúgy mint a maffiának – első számú jelszava az omerta – a hallgatás törvénye.

Aki együttműködik a hatóságokkal az halott ember! Völner Pál, aki együtt járt a jogi egyetemre Orbán Viktorral, bizonyára nagyon is jól tudja ezt. Ezért is lehetett az igazságügyi minisztérium államtitkára. Csakhogy neki nincs vesztenivalója: nemcsak az ő vagyonát zárolták hanem családtagjaiét is. Börtönbüntetésre számíthat hiszen a korrupció ország – világ előtt beigazolódott. Valószínűleg épp azért, hogy Orbán Viktor felmutathassa Brüsszelnek: nálunk intenzív harc folyik a korrupció ellen! Csakhogy időközben Orbán brüsszeli álma teljesült: beütött a Katargate. Korrupciós botrányt lepleztek le Brüsszelben is. Az Európai Parlament ex alelnöke előzetesben csücsül. Vagyis Orbánnak már nincs szüksége arra, hogy példát statuáljon Völner ügyben. Mindkét korrupciós botrányban az a feltűnő, hogy a politikusok Brüsszelben éppúgy mint Budapesten nem is nagyon fárasztották magukat azzal, hogy leplezzék a korrupciót. Olyannyira védett személynek számítottak, oly régen vágtak zsebre korrupciós pénzeket, hogy megfeledkeztek arról: a rendőri védelem csak addig tart amíg parancs nem érkezik annak megszüntetéséről. Völner Pál tisztában van ezzel, és Orbán Viktornak üzent:

menekülő utat akarok, mert különben kinyitom a számat!

A maffiában nem veszélytelen a főnököt fenyegetni, de Völner Pál abban bízik, hogy Magyarország nem Oroszország, ahol Putyin egykori “barátai” olykor kiesnek az ablakon…

MÁSOK VAGYUNK?

Legutóbb január 22-én, Kölcsey Himnuszának 200. évfordulóján Szatmárcsekén tartott beszédében fejtette ki Orbán miniszterelnök kedves gondolatát a magyarok különlegességéről.

Sokszor hallottuk már őt magyar észjárásról, magyar szellemről, magyar sorsról, magyar géniuszról beszélni, és ezúttal is ekörül forgott az egész beszéd.

„Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”,

ez a vezérgondlat, s ekként állunk szemben az Oszmán birodalommal, a Habsburgoknak, a németeknek, a szovjeteknek, most pedig a „brüsszeli bürokratáknak”. Mindazoknak, akik azt akarják, hogy mások legyünk, mint akik vagyunk.

A történelmi ív tehát oda torkollik, hogy szemben állunk azzal, amit a „brüsszeli bürokraták” várnak tőlünk. Mert mit is várnak tőlünk a „brüsszeli bürokraták”, vagyis annak a demokratikus szövetségnek a legitim módon választott bizottsági vezetői és parlamenti (európai parlamenti) képviselői?

Azoknak a közösen elfogadott normáknak a követését, amelyet az Unió alapítói – még nélkülünk, hiszen mi akkor még éppen hogy kiszabadultunk a szovjet blokkból – kialakítottak, mi pedig a csatlakozáskor vállaltuk azokat.

Orbán és társai azonban rájöttek, hogy még sem akarják ezekhez a normákhoz igazítani a magyarországi viszonyokat. Ezért mondják azt, hogy mi mások vagyunk, a „magyar észjárás” nem azonos a brüsszelivel.

Igazuk van-e, tényleg mások vagyunk-e?

A franciákhoz, nyugat-németekhez (sic!), hollandokhoz, az Unió alapítóihoz, vagy a dánokhoz, svédekhez, írekhez, akik az elsők között csatlakoztak az alapítókhoz, alighanem tényleg mások vagyunk. A World value map nemzetközi értékrend-vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok tradicionálisabbak, tekintélyelvűbbek, mint az észak- és nyugat-európaiak. Nálunk évszázadokkal később kezdődött a polgárosodás, a szekularizáció, és ennek megvannak a következményei. De nemcsak az észak- és nyugat-európaiakhoz képest vagyunk mások: a nemzetközi értékrend-vizsgálat szerint azokhoz képest is, akik velünk együtt vagy még később csatlakoztak, mint a lengyelek, csehek, szlovákok, horvátok, románok. Hozzájuk képest is tradicionálisabb és tekintélyelvűbb a magyarok átlagának gondolkodása, viselkedése.

Orbánnak azért fontos a magyarok mássága, hogy megalapozza a maga önkényuralmát, azt, hogy míg az észak- és nyugat-európaiak, de még a lengyelek, csehek, szlovákok, horvátok, románok rendszeresen elzavarják kormányaikat, a magyarok az egyszeri behódolás után nem lázadnak többé az ő uralkodása ellen. Az egymást követő kétharmadok mintha őt támasztanák alá.

Nem hiszem, hogy így lenne. Volt azért nekünk is húsz évünk, amikor demokráciában éltünk, amikor rendszeres volt nálunk is a kormányváltás.

Orbán az „egyszer kell győzni, de nagyon” logikájával az egyszer megszerzett teljhatalmat használta fel arra, hogy olyan viszonyokat teremtsen az országban közjogi értelemben is és a politikai élet gyakorlatában, az információ és a terjesztett világkép révén is, amikor nem tud többé megszabadulni tőle az ország.

A 2010-et megelőző nyolc évben az akkori kormányok hibái, a 2006-os politikai válság révén teremtődött nálunk olyan sajátos, a régió többi országától eltérő hatalmi helyzet, hogy kiépülhetett az orbáni önkényuralom. A 2010 előtti évtizedekben elindult polgárosodást sikerült Orbánéknak a visszájára fordítani. Régiónk más országában is késve indult a polgárosodás. Ott is tapasztalható a főváros, a nagyobb városok, illetve a vidék eltérő politikai preferenciája, a mögötte meghúzódó értékrendi különbségek. A különbség ott van, hogy míg másutt a hatalmon levők inkább a polgárosodás, a Nyugathoz való felzárkózás előmozdítására használják a hatalmi eszközöket, az Orbán-rendszer minden erejével a polgárosodás visszafordítására, a tekintélyelvű, önkényuralmi berendezkedés tartósítására. A magyarok másságának, különleges voltának hangsúlyozása is ezt szolgáló eszköz Orbánnál.

Rogán a titokzatos keresztapa a végrehajtók korrupciós botrányában?

Hadházy Ákos ellenzéki képviselő felszólította a nyomozó hatóságot, hogy nézzen utána annak: ki volt a börtönben ülő Schadl György felső kapcsolata.

Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár már lebukott, de most egy furcsa trióról van szó: 2021 júniusában a nyomozók lehallgattak egy beszélgetést, melyben Schadl György Tónit, Barbarát és Ádámot említett. A nyomozók valamiért nem kíváncsiak a vezeték nevekre, nem véletlenül. Hadházy Ákos a figyelmükbe ajánlja, hogy Tóni Rogán lehet, a neje Barbara, a kabinetfőnöke pedig Ádám. Ez utóbbinak az egyetemi vizsgáit könnyítette meg a jogi karon Schadl György és Völner Pál.

Hadházy Ákos az ügyben feljelentést tett, és ezért a rendőrség kénytelen lesz rá válaszolni.

Rogán nélkülözhetetlen?

A legutóbbi választás megnyerésével a miniszteri rangú kabinet főnök bizonyította Orbán Viktornak, hogy a jelenlegi rendszerben rá mindenképp szükség van. Jutalmul meg is kapta a titkosszolgálatok felügyeletét – papíron. Valójában Kovács tábornok egyenesen Orbán Viktornak jelent, mert a miniszterelnök immár senkiben sem bízik. Rogánban sem. Pedig Tónihoz annyi korrupciós ügy kötődik, hogy belőle aligha lehet utódjelölt. Meg kell maradnia a homályban hiszen akinek vaj van a fején…

Rogán Tóni szembeáll Pintér Sándorral is. Nem elképzelhetetlen, hogy épp ez vezetett a Schadl-Völner páros lebukásához hiszen Orbán örökös belügyminisztere, Pintér Sándor sejthette, hogy a szálak Rogán Tónihoz vezetnek. Csakhogy amikor megélhetési válság van Magyarországon, ahogy ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is jelezte, mindennél nagyobb szükség van Rogánra: olyan időszakban kell eladni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét a közvéleménynek amikor a vak is látja: csökken az életszínvonal. Rogánnak, a média csaknem korlátlan urának erről kell elterelni a figyelmet.

Goebbelsnek könnyebb volt a dolga, mert a rendszer zárt volt nemigen lehetett alternatív hírforráshoz jutni.

Most viszont nyitott a világ, van alternatív hírforrás. Politikai alternatíva viszont nem nagyon. Ezért Rogán kénytelen erre koncentrálni:

“igaz, hogy mi is a fizetésképtelenség határára jutottunk, de az ellenzéktől sem várhattok jobbat”

– ez lenne a hatalom üzenete, ha őszintén beszélne…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK