Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Putyin – Orbán

0

Február elsején találkozik Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a Tassz hírügynökségnek nyilatkozott.

Az időzítés mindenképp érdekes hiszen Ukrajna körül nem csökken a feszültség. Blinken amerikai külügyminiszter azért utazott Kijevbe, hogy megnyugtassa az ukrán vezetőket: számíthatnak az USA-ra, ha Putyin megindítja csapatait ellenük. Egyúttal közölte: az USA 200 milliós dolláros gyorssegélyt ad az ukrán hadseregnek, hogy az képes legyen nagyobb ellenállást tanúsítani a jóval erősebb orosz fenyegetéssel szemben.

Magyarország a NATO tagja, de ez nem akadalyozza meg a magyar miniszterelnököt, hogy Putyinnal tárgyaljon Moszkvában. Vajon miről? Bár nyilvánvalóan szóba kerül Ukrajna is, de Szijjártó külügyminiszter szerint az energia probléma lesz a legfontosabb tárgyalási téma.

Problémák Paks körül

A magyar kormány azt szeretné, ha a két új reaktor még ebben az évtizedben megkezdené a működését – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki azért hozzátette: Orbán meg akarja vitatni Putyinnal, hogy miképp halad az építkezés előkészítése? Sok személyi változás történt Paks kapcsán, és az építkezés még sehogysem áll noha a magyar külügyminiszter az évtized végére már működő reaktorokat szeretne látni.

Ugyancsak problematikus a gáz helyzet is. Szijjártó Péter nemrég büszkén prezentálta a hosszútávú földgáz szállítási egyezményt, melynek minden részlete természetesen titkos – ahogy ezt már megszokhattuk. Csakhogy Magyarország most több gázt szeretne – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki nyilván abban reménykedik, hogy Putyin kisegíti Orbán Viktort, aki maga is profitál a nemzetközi földgáz kereskedelemből.

Mit ajánl cserébe a magyar kormány? Szputnyik gyártást Magyarországon! Bár az orosz vakcinát továbbra sem ismeri el az Európai Unió, de maga Szijjártó Péter is ezzel oltatta be magát. Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, amely felhasználta a Szputnyik V vakcinát a Covid 19 vírus ellen.

“A Szputnyik nagyon jól teljesített Magyarországon, csaknem egymillió embernek adták be” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Aki elmondta, hogy a magyar nemzeti vakcina gyár állíthatna elő Szputnyik oltóanyagot is. Ki vásárolna ebből? Ezt a kérdést nem tette fel magának Szijjártó Péter.

Egy kis választási segítség orosz barátainktól?

A magyar külügyminiszter erről természetesen egy kukkot sem szólt, de egyáltalán nem kizárt, hogy ez a téma is szóba kerül Putyin és Orbán eszmecseréjén. Precedens van: Marine Le Pen asszonyt 2017-ben a Kremlben fogadta Putyint. Majd a francia választási kampány idején Macron kampányfőnöke sajtóértekezleten közölte: orosz hekkerek – minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából – megpróbálták megzavarni Marine Le Pen asszony ellenfelének kampányát! Végül Macron fölényesen győzött, és az ügy elaludt, de az orosz titkosszolgálat bizonyította: be tud avatkozni külföldi választásokba!

Orbánnak szüksége is lehet erre, mert az ellenfelét, Márki-Zay Pétert a nyugati hatalmak támogatják – mindenekelőtt az Egyesült Államok.

Ebben a helyzetben különösen érdekes lehet egy Putyin-Orbán találkozó Moszkvában. Más kérdés, hogy erről szokás szerint semmi lényegeset nem fogunk megtudni, mert mindkét fél ebben érdekelt.

Miért olyan alacsony az oltási hajlandóság a Székelyföldön?

36%-os az oltottsági arány (ez két oltást jelent) a Székelyföldön miközben Románia egész területén 48% – ezt állapította meg egy felmérés, melyet két magyar szociológus készített, és a Transindex portál ismertetett.

Mindössze 9% azok aránya a Székelyföldön, akik három védőoltást kaptak a Covid 19 vírus ellen – közli a tanulmány, melyet Kiss Tamás és Toró Tibor készített. Miért ez a vírus és oltás szkepszis a Székelyföldön?

Nem az általános bizalmatlanság miatt, mert az Románia egész területén elterjedt: a legszűkebb családon kivül senki sem bízik senkiben! A szerzők szerint a fő baj az, hogy az elit a Székelyföldön nem állt be az oltási kampány mögé. Az RMDSZ ugyan hivatalosan kampányol, de a helyi polgármesterek jórésze egyáltalán nem. Probléma ezenkívül a katolikus egyház, amely a román ortodox egyházhoz hasonlóan elég kétértelmű magatartást tanúsít miközben Ferenc pápa Rómában mindenkit arra buzdít, hogy oltassa be magát.

Szegénység és tudatlanság

Ez is erősíti a vírus és oltás szkeptikus magatartást. A Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója éppúgy mint Moldva, amely szintén igencsak vírus és oltás szkeptikus.

Az Erdély más részein lakó magyarok sokkal közelebb állnak az európai normákhoz mint a Székelyföldiek. Románia lakosságának 44%-a van azon a véleményen, hogy helyes, ha csakis védettségi igazolvánnyal látogathatók egyes helyek. A Székelyföldön mindössze a megkérdezettek 19%-a helyesli ezt.

Nagyon sokan hisznek a különböző összesküvés elméletekben, és nem adnak hitelt a hivatalos tájékoztatásnak.

Orbán hatás?

Sokan reménykedtek abban, hogy a magyar miniszterelnök, aki igen népszerű a Székelyföldön, befolyásolja a közvéleményt, és megindul az oltási kampány támogatása, de ez nem következett be. A felmérés azt mutatja, hogy Orbán hatása, amely más tekintetben ugyancsak jelentős, erre nem terjed ki. A magyarországi politika iránt érdeklődők körében ugyan nagyobb az oltási hajlandóság, de ez általában a jobban képzett társadalmi rétegekre jellemző, akik különben is komolyabban veszik a járvány elleni harcot. Az RMDSZ támogatói általában pozitívan viszonyulnak az oltási kampányhoz míg a bizonytalan választók többsége vírus és oltás szkeptikus. Az RMDSZ vezetője a Fidesz legutóbbi kongresszusán letette a hűségesküt Orbán Viktornak. Aki a Székelyföldön, Tusnádfürdőn szokta elmondani ideológiai szónoklatait, de a COVID járvány ezt is megakadályozta. A magyar miniszterelnöknek Magyarországon is az az egyik legnagyobb problémája az oltási kampánnyal, hogy lelkes hívei között nagyon sokan vírus és oltás szkeptikusak annak ellenére, hogy a járvány halottainak száma Magyarországon immár meghaladta a 40 ezret is.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

Orbán csehül áll

Reméljük, hogy ahogy mi elzavartuk Babist, a magyarok ugyanígy tesznek Orbán Viktorral is – mondta a cseh képviselőház elnökasszonya. Markéta Pekarova Adamova nemcsak Orbán belpolitikáját bírálta hanem azt is, hogy a magyar miniszterelnök felajánlotta segítségét annak a kazahsztáni rendszernek, amely belelövetett a tüntetőkbe.

Ez a nyugatbarát vonal, melyet az új kormány képvisel Prágában. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, aki már korábban is bírálta a magyar miniszterelnököt, most szintén a kazahsztáni események kapcsán fejezte ki nemtetszését Orbán szolidaritási nyilatkozata miatt.

“Olyan vezetésnek nincs szüksége szolidaritásra, mely felszólítás nélkül tüzet nyit a tüntetőkre!”

Zeman elnök, aki az utolsó percig megpróbálta megakadályozni a külügyminiszter kinevezését, sietett elnézést kérni a magyar kormányfőtől. Zeman elnök hírhedt támogatója Moszkvának és Pekingnek Prágában.

Visegrádi egység?

A prágai bírálatok azt mutatják, hogy vége annak a baráti viszonynak, amely Orbánt a Moszkvában végzett Babis miniszterelnökkel összekötötték. Annak idején Orbán Viktor lelkesen kampányolt Babis mellett. Az akkori cseh kormányfővel együtt keresték fel a magyar határ kerítést, később pedig Usti Nad Labemben együtt tartottak sajtóértekezletet a cseh választási kampány idején. Babis mégiscsak megbukott, mert a nyugati nagykövetségek tanácsára egyetlen parlamenti párt sem akart vele koaliciót kötni.

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap, hogy nem zavarja-e mindez, de ő vállát megvonva csak annyit közölt: a baloldali és liberális újságírók a vágyaikat veszik valóságnak.

Dobrev lenne az utód?

Ha az ellenzék nyerne az áprilisi választásokon, akkor nagy valószínűség szerint Dobrev Klára lenne a a külügyi tárca vezetője. Ő jelenleg parlamenti képviselő Brüsszelben, de bejelentette: nem indul újra az alelnöki posztért, mert teljes erővel a magyar választásokra koncentrál. Hozzátette: küzdeni akar az Európai Egyesült Államokért. Ez egybevág az Európai Unió nagyhatalmainak vonalával: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország jelenlegi kormánya ugyancsak elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak.

Amelynek deklarált ellenfele Orbán Viktor miniszterelnök. Akit ebben támogat Trump, az USA ex elnöke. Rajta kivül pedig Moszkva és Peking. A front vonalak elég világosak, de Macron francia elnök nem véletlenül jelentette ki, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Ha újra nyer a választásokon, akkor vele fognak tárgyalni noha a bukását szeretnék Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában.

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk  az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak “közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

Kaczynski: van Pegasusunk, de nem használtuk az ellenzékkel szemben

Magyarország és Lengyelország titkosszolgálata egyaránt megszerezte az izraeli szoftvert, és azt a többi között ellenzéki személyek ellen is felhasználta. Ezt az ellenzéki sajtó mindkét államban dokumentálta, de sokáig a hatalom még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy megvette a kém szoftvert, melyet elvben csakis a terrorizmus elleni harcban lehet bevetni.

“Rossz lenne, ha a lengyel titkosszolgálatoknak nem lenne meg ez az eszköze ” – nyilatkozta a Sieci című jobboldali hetilapnak Lengyelország erős embere. A múlt hónapban Kaczynski még tagadta, hogy bármit is tudna a Pegasusról. Holott az NSO izraeli cég, mely a Pegasust gyártja és exportálja már le is vette az engedélyezési listáról Magyarországot és Lengyelországot. Az NSO pedig az USA-ban került fekete listára.

Magyarországnak évekkel ezelőtt vásárolta meg Czukor József tábornok, aki akkoriban Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt. Aztán az Információs Hivatal vezetője lett, ma pedig nagykövet Svájcban. Ott, ahol a Berni Unióban az USA európai barátai egyeztetik titkosszolgálati terveiket.

Lengyel Watergate

Így minősíti az ellenzék Varsóban a Pegasus ügyet hiszen a belpolitikai ellenfelek titkosszolgálati megfigyelése először az USA-ban lepleződött le. Nixon elnök bele is bukott az ügyben. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor vagy Kaczynski pozícióját akárcsak megingatná ilyen leleplezés hiszen Európának ezen a felén a titkosszolgálat bevetése a politikai ellenfelek ellen régi hagyomány.

“A PiS politikusok hazugságai után most sikerült kihúzni az igazságot Kaczynskiból” – írta Twitteren Krzysztof Brejza, a Polgári Platform egyik vezetője. Akinek a mobil telefonját lehallgatták Pegasus szoftver segítségével méghozzá a 2019-es választási kampány idején. Ezt nem tagadta egyértelműen Kaczynski sem, de azt állította, hogy Brejza telefonját “más bűnügyek miatt” hallgathatták le. Az érintett természetesen tagad.

Mit mond Ziobro igazságügyi miniszter?

“A Pegasus szoftvert törvényesen használták”.

Pontosan ugyanígy szokott nyilatkozni Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is, aki ráadásul kikotyogta, hogy Völner Pált bízta meg a Pegasus lehallgatások engedélyezésével. Korrupciós gyanú miatt Völner Pál időközben lemondott tisztségéről.

A brüsszeli Politico emlékeztet rá, hogy a Pegasust több mint 50 országban használták fel. A leghíresebb áldozat Emmanuel Macron, Franciaország köztársasági elnöke volt. A dühös francia államfő egyenesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfőnél reklamált, aki azzal mentegetőzött, hogy ők csak eladják a szoftvert.

Tündérmese az ellenzék megfigyelése Pegasus-szal?

Ezt állította a lengyel Watergate kapcsán Ziobro igazságügyi miniszter, és ez a magyar kormány álláspontja is. Az indoklást Kövér László adta meg, aki a titkosszolgálati vezetők előtt kifejtette: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti! A magyar parlament elnöke ezt csaknem két éve mondta, de csak alig pár hónapja szivárogtatta ki valaki, aki részt vehetett a titkosszolgálatok vezetőinek értekezletén.

Nem véletlen, hogy Horváth József tábornok, aki Czukor Józsefhez hasonlóan még a diktatúra idejében szerezte meg titkosszolgálati képzettségét, a Magyar Nemzetben nemrég arról értekezett, hogy a titkosszolgálatoknak nincsen szövetségese! Izraelnek lehetnek barátai, de a Moszadnak nem! – idézte az izraeli hírszerzés egyik legendás vezetőjének mondását. Majd emlékeztetett a Pollard ügyre: az USA-ban életfogytiglanra ítélték az izraeli hírszerzésnek dolgozó amerikai titkosszolgálati tisztet, aki azután csak hosszas börtönbüntetés után szabadult – Benjamin Netanjahu személyes közbenjárására. Figyelmeztetés: az a magyar titkosszolgálati tiszt, aki valamelyik szövetséges állam szolgálatával működik együtt, hasonló sorsra juthat. Csakhogy Magyarország a NATO tagja: a tisztikar jórészét ezekben az országokban képezték ki. Kihez lojálisak ezek a tisztek? Ez foglalkoztatja Orbán Viktort, aki pontosan tudja: a szövetséges államok nagykövetségei – élükön az USA-val – ellenfelét, Márki-Zay Pétert támogatják. Akiről a kormánypárti sajtó azt terjeszti: a CIA ügynöke! Vajon őt megfigyeli-e a magyar titkosszolgálat?!…

V4= V2+V2

Csehország és Szlovákia a liberális demokráciákkal tart, míg Magyarország és Lengyelország az ellenkező irányba. A lengyel, magyar, szlovák és cseh visegrádi csoportot V4-nek hívják, de inkább V 2+2-vé alakul – írja mai cikkében a Politico című lap európai kiadása.

A növekvő az eltérés Lengyelország és Magyarország között – amely a legtöbb liberális demokráciát tekintve gyorsan csökken –, valamint Szlovákia és Csehország között, amelyekben a közelmúltban a kormányváltások visszakerültek az EU mainstreamjébe.

A szakítást Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter emelte ki a héten. 

„Magyarország és Lengyelország manapság komoly vitában áll az EU többi tagjával, miközben Csehország és Szlovákia nem ugyanazon a hangvételen szól” – mondta az új miniszter a Hospodářské noviny című cseh napilapnak.

Nem arról van szó, hogy a négyesek felszámolják Visegrádot, amelyet 1991-ben alapítottak, amikor az országok kiléptek a kommunizmusból, és csatlakozni akartak a NATO-hoz és az EU-hoz, hanem arról, hogy különböző pályákon haladnak.

Még mindig közös álláspontot képviselnek az olyan kérdésekben, mint a mobilitási csomaggal kapcsolatos kamionos reformok elleni küzdelem, amelyek szerintük aláássák a közép-európai logisztikai vállalatokat, a szolgáltatások szabadságának az EU kiterjesztését szorgalmazzák, és az atomenergia kedvező elbbírálását szorgalmazzák. A múlt hónapban a cseh és a lengyel delegáció megtorpedózta azt a törekvést, hogy az EU vezetői közös nyelvet találjanak az energiakérdésekben, miután sikertelen volt a blokk kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformjára tett kísérlet.

De most már sok minden megosztja őket – az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos politikáktól kezdve az uniós források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséig. Prága és Varsó megosztott a cseh határ közelében található turówi külszíni szénbánya miatt is, amely miatt Lengyelországot napi 500.000 eurós pénzbírsággal sújtották, mert nem engedelmeskedik az EU Bíróságának a bánya zárására vonatkozó határozatának.

„Egyre nagyobb a politikai és kulturális eltérés ezen országok között”

– mondta Eugeniusz Smolar, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatósági tagja. “Vannak közös helyiségek, de minden romantika rég elmúlt.”

A fő ok a pozsonyi és prágai hangnem változása. Eduard Heger szlovák miniszterelnök tavaly vette át a hatalmat, megerősítve ezzel a szakítást a közelmúlt populista kormányaival. Addig Szlovákia kissé magányos harcos volt V4 között, amíg Petr Fiala cseh miniszterelnök tavaly év végén hivatalba nem lépett, és nyugati irányváltást ígért.

“Számomra személy szerint nagy bátorítás volt látni a cseh parlamenti választások eredményét” – mondta Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter a POLITICO-nak.

„Most kettőre változott az esély a kettő ellen.”

A nagy törés a jogállamiság felett van

„Szlovákia és most a csehek állásponton vannak Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest, ha a jogállamiságról van szó – mindkét kormánynak nagyon erős érdeke fűződik az EU megerősítéséhez, nem pedig aláásásához” – mondta egy szlovák tisztviselő.

Bár Prága irányt váltott, az új cseh kormány a konzervatívoktól a kalózokig sokszínű pártkoalícióból áll, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben sem egységes a hozzáállásuk. Beket a centrista Polgármesterek és Függetlenek csoport jelölte. Fiala a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja, amely az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában, valamint a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt tagja.

Elrontott szövetség

Mind Varsó, mind Budapest számára a visegrádi együttműködés fontos diplomáciai eszközként szolgált egy olyan időszakban, amikor a két főváros egyre inkább elszigetelődik. A négy ország vezetői gyakran együtt vesznek részt magas szintű találkozókon, és a visegrádi formátumot használják arra, hogy nagyobb befolyást próbáljanak kivetíteni az EU politikai vitáiban, mint azt egyedül tennék.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elismerte a szövetségen belüli nézeteltéréseket, de lekicsinyelte a konfliktus gondolatát.

„A négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, egy igen” – mondta a magyar államfő decemberi  sajtótájékoztatóján. „És ezért a szlovák helyzet, viszonya Brüsszelhez, viszonya a németekhez, viszonya a pénzügyminiszteri tanáccsal teljesen más, mint a miénk.” 

“Szuverénebbek vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy Szlovákiának más a mozgástere. Ez a dinamika Orbán szerint „beépült” a visegrádi rendszerbe, és inkább „súrlódást” jelent, semmint konfliktust.

Annak ellenére, hogy Budapest és Varsó szoros szövetséget köt az EU azon törekvései ellen, hogy megbüntesse őket a demokrácia meghátrálásáért, Oroszországgal szembeni politikájuk nagyon eltérő. Lengyelország nacionalista kormánya Oroszországot fenyegetésnek tekinti, Orbán pedig szoros kapcsolatot ápol a Kremllel.

Arra a kérdésre, hogy Varsó állítja: Moszkva áll a migrációs válság mögött a fehéroroszországi lengyel határon, Orbán azt mondta, egyelőre nem látott bizonyítékot az üggyel kapcsolatban, és hozzátette, Európa hajlamos Vlagyimir Putyin orosz elnököt hibáztatni.

Trump Orbán újraválasztása mellett

Az USA ex elnöke Twitter üzenetben állt ki a magyar miniszterelnök mellett, akivel 2019-ben személyesen is találkoztak.

“Orbán Viktor szívből szereti a hazáját és biztonságot akar népének. Hatalmas és csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében: megállította az illegális bevándorlást, munkahelyeket teremtett, fejlesztette a kereskedelmet. Ezért lehetővé kell tenni a számára a folytatást. Erős vezető, akit mindenki respektál. Teljes támogatásokat élvezi az újraválasztáshoz” – írta Donald Trump. Az USA elnöke ugyan elveszítette a választást 2020 novemberében, de nem adja fel: vissza szeretne térni a Fehér Házba. Addig is a republikánusok akadályozzák Biden politikájának megvalósítását, hogy lehetővé tegyék Trump visszatérését.

Miért fontos Orbánnak Trump támogatása?

Nem a magyar közvélemény szempontjából hanem amiatt, hogy az USA budapesti nagykövetsége jelenleg aktívan támogatja Márki-Zay Pétert. Biden elnöknek ezek után kétszer is meg kell fontolnia, hogy mennyire tekinti fontosnak Orbán Viktor megbuktatását. A CIA nyilvánvalóan rendelkezik ilyen forgatókönyvvel, de ennek alkalmazását csakis csendben lehet igazán hatékonyan megvalósítani. Trump támogatása nyomán megnövekszik a média figyelem a magyarországi választásokat illetően. Biden nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort, hogy jelezze: egyáltalán nem esne kétségbe, ha a magyar miniszterelnök elbukná a következő választást.

És Európa?

Bidenhez hasonlóan Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy látják, hogy jobb lenne egy új miniszterelnök Budapesten. Vele könnyebb lenne az együttműködés az Európai Unióban és a NATO-ban. Csakhogy a legfontosabb kérdésekben az EU is megosztott: a fukar kisebbség ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz, melyeket 2023 január elsején újra be kellene vezetni. Ezzel szemben Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök reformot akar vagyis a kritériumok fellazítását. Ebben számíthatnak Orbán Viktor és a visegrádi államok támogatására éppúgy mint az atomenergia ügyében. Orbán, aki a legrégebben hatalmon levő uniós miniszterelnök, kihasználhatja ezt az uniós belső ellentétet hiszen húsbavágó problémáról van szó.

Az EU szempontjából döntő fontosságú tendem: Németország és Franciaország itt szembenáll egymással.

Macron is éppúgy újraválasztás előtt áll mint Orbán Viktor ráadásul demokratikus körülmények között vagyis jóval nehezebb a helyzete mint a magyar miniszterelnöknek.

“Orbán politikai ellenfél és európai partner” – fogalmazta meg a helyzetet Emmanuel Macron. Kérdés, hogy melyik lesz a fontosabb Macron számára a kiélezett helyzetben amikor Franciaország az EU soros elnökeként ugyancsak érdekelt abban, hogy eredményeket mutasson fel az unióban, melyet a szélsőjobboldal éppoly elszántan bírál mint Orbán Viktor.

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Orbán és a Székelyföld

A magyar miniszterelnök szeretne valamiféle új osztrák-magyar monarchiát teremteni Budapest központtal – állitja Stefano Bottoni olasz történész, akinek erős kötődése van hazánkhoz.

Sztálin öröksége Romániában: a Magyar Autonóm Tartomány című könyve most jelent meg románul. Nemcsak azzal az időszakkal foglalkozik amikor a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létezett Romániában /1952-1965/ hanem azzal is, hogy miért nem sikerült a Székelyföld integrálása Romániában. A szerző főbb állításai a következők: Sztálin kompromisszumot kényszerített rá a román vezetésre és a Romániában élő magyarokra. A kisebbséget nem telepítik át Magyarországra, cserébe viszont a magyarok elfogadják nemcsak a román állam fennhatóságát hanem a szovjet rendszert is. A Székelyföldön úgy tartják, hogy “Sztálin apánk murkot dugott az oláhok seggébe.” Sztálin, aki a Szovjetunió első nemzetiségi népbiztosa volt jól megértette a nemzeti kérdés fontosságát, ellentétben a Nyugattal. Ez most is így van – állitja Stefano Bottoni: Putyin sokkal jobban érti a nemzetiségi problematikát mint a nyugati világ, amely 1990 után teljesen felkészületlen volt erre.

Orbán kihasználja a lehetőséget

A magyar miniszterelnök ügyes politikusként azt használja ki, hogy a román állam elmulasztotta a Székelyföld szoft integrálását. Ma az erdélyi úthálózat Budapestre irányul – hangsúlyozza Bottoni. A Székelyföldön pedig sokan alig beszélnek románul. A magyarországi televíziókat nézik, és Orbán Viktort követik, aki magyar állampolgárságot adott nekik és pénzt ad Románia egyik legkevésbé fejlett területének fejlesztésére.

Mindez nemzetbiztonsági problémát is felvet Románia számára: nem véletlen, hogy jelentős katonai és titkosszolgálati erők állomásoznak Hargita, Covasna és Maros megyében.

Épp ez adott lehetőséget arra Orbán Viktornak, hogy megteremtse a regionális nacionalizmust illetve a periféria nacionalizmusát – állitja Bottoni. Ezen az alapon tud együttműködni a román vezetők egy részével, Vucic szerb elnökkel, Fico egykori szlovák miniszterelnökkel, Janza szlovén kormányfővel vagy Kaczynskival, a csaknem 40 milliós Lengyelország erős emberével.

Orbán despota, de európai despota

– állitja Stefano Bottoni, aki Firenzében tanítja Közép-kelet Európa történelmét.

Orbán pontosan tudja, hogy a román elit sohasem fogadja el a magyarok vezető szerepét Erdélyben. Ugyanakkor azt is tudja: a román nacionalisták utálják, de egyben csodálják is őt.

Oltásellenesség a Székelyföldön

Tragikusan alacsony az oltottság a magyar falvakban annak ellenére, hogy Orbán Viktor és a magyar televíziók mindenkit oltásra bíztatnak – állapitja meg Bottoni. Azért különösen érdekes ez, mert Romániában ortodox és nacionalista körökben van erős oltás ellenes mozgalom. A magyarok körében nincsen sem Magyarországon sem pedig Erdélyben. A Székelyföldön, ahol szembenállnak a román nacionalizmussal, átveszik annak oltás ellenes érveit. Tragikus találkozás ez két nacionalizmus között. Az viszont reménytkeltő, hogy mind Magyarország mind pedig Románia az Európai Unió és a NATO tagja. 1945 előtt amikor a nacionalizmus határozta meg mindkét állam politikáját, ez nem így volt.

Mégis figyelemreméltó, hogy Erdélyben nem alakult ki olyan drámai polgárháborús szembenállás mint az egykori Jugoszlávia területén. Mind a román, mind a romániai magyar elitben erős törekvés volt és van a kompromisszumra. Kérdés, hogy mit akar Orbán Viktor? Bottoni szerint Budapest központtal valamiféle új Közép Európát képzel el, amelyet egyesít a periféria nacionalizmusa. Ez nem feltétlenül sikerrel kecsegtető vállalkozás, de komoly politikai támogatást jelent, amellyel választásokat lehet nyerni Magyarországon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK