Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Le Pen magyarországi látogatásának háttere

Sokakat meglepett a tegnapi bejelentés, hogy október utolsó hetében Budapestre jön Marine Le Pen. Arról mindenki tudott, hogy Orbán évek óta ostromolja egy találkozóért, jogos a kérdés tehát, Le Pen számára ennek miért épp most jött el az ideje?

Orbán eddig is bárhol szívesen találkozott volna vele, de Le Pen most még azt a szívességet is megteszi neki, hogy Budapestre jön. Mi történt időközben? – teszik fel sokan a kérdést. És milyen haszna vagy kára lehet ebből a magyar ellenzéknek? Macron vajon nyíltabb szimpátiával fordul majd az Orbánnal megküzdeni kész ellenzék felé?

De menjünk sorjában

Milyen érdeke fűződik Orbánnak egy ilyen találkozóhoz? A választ mindenki tudja: kiegészíteni az európai szélsőjobboldali panorámát Le Pennel, s eljátszani azt – legalább a sajátjai előtt -, hogy ő, mármint Orbán dominálja ezt a panorámát.
Sokkal tanulságosabbak Le Pen személyes indokai. A jövő áprilisi francia elnökválasztáson egyelőre nem Le Pen Macron legveszélyesebb kihívója, hanem egy Eric Zemmour nevű esszéista, tévés blog-tulajdonos, aki e pillanatban nagyobb támogatottságot tudhat maga mögött, mint az elmúlt években középre tájékozódó Le Pen. Ez a látogatás azért kellett Le Pennek, hogy bizonyítsa: ő bizony megmaradt annak, aki apjától pont tíz éve átvette a szélsőjobbos mozgalom vezetését.
Apropó papa! Jean-Marie Le Pen, vagyis Marine apja a napokban igen támogatólag beszélt lánya radikális kihívójáról, Zemmourról, őt nevezve „igaz hazafinak” s a „gaullizmus igazi folytatójának”. Ez is egy komoly kihívás Marine szemében, vagyis úgy döntött, egy látogatás erejéig beadja a derekát Orbánnak, elvégre a papa éveken át nagy csodálója volt a Fidesz első emberének.

És hogyan szemlélheti Macron ezt az egész színjátékot?

A francia elnök már rég a helyén kezeli Orbánt. A múltkori választások előtt Párizsban fogadta őt és Brüsszelben is találkozott vele, hogy Le Pen támogatóinak egy részélt elbizonytalanítsa; feltehetően ez lehetett eddig Le Pen idegenkedésének igazi oka Orbánnal szemben. Macron egyértelműen megveti Orbán kelet-európaiságát, de lehetőséget lát a politikus manipulálására. Ennélfogva e találkozók másról sem szóltak, minthogy szavazatokat raboljon Le Pentől. Egyben jelentősnek tekinti Orbán befolyását az európai szélsőjobbon, s ezért az Orbánra gyakorolt eddigi túlnyomó merkeli befolyással szemben alkalmat kereshet némi francia befolyást szerezni is.
Le Pen viszont nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy ezalkalommal se lássák őt együtt Orbánnal, s az Macronnal parolázva hasson a francia belpolitikára.
Látnunk kell, hogy ezek az események mindenkit csak belpolitikai szempontból érdekelnek; Orbán eljátssza sajátjainak az untig ismert, csak magáról szóló népszínművet; a két francia politikus pedig – ennél azért finomabb koreográfiában előadva – megteszi ugyanezt otthon.
Ara-Kovács Attila

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

Magyarországon a legrosszabb nyugdíjasnak lenni

Hazánk mindössze 58 pontot ért el a globális nyugdíjas indexben, és ez Közép Európában a legrosszabb helyezés. A globális nyugdíjas index nemcsak a nyugdíjat veszi figyelembe hanem azt is, hogy ez a korosztály milyen egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra számíthat.

Az életminőség index tekintetében különösen nagy a magyar nyugdíjasok leszakadása.

Közép Európa is lemarad Nyugat és Észak Európa mögött. A világon a legjobb ezekben az államokban nyugdíjasnak lenni. Ez nem újdonság, de az igen, hogy Magyarország mind jobban lemarad nemcsak Ausztria, de Csehország és Szlovénia mögött is.

Ami még szomorúbb: a pandémia idején tovább fokozódott a magyar nyugdíjasok helyzetének relatív rosszabbodása. Különösen az infláció az, amely aláássa a magyar nyugdíjasok létbiztonságát.

Kire szavaznak a magyar nyugdíjasok?

Ez a több mint kétmilliós politikai szempontból meglehetősen aktív korosztály létfontosságú minden politikai párt számára. Velük szemben nem lehet választásokat nyerni. Gyurcsány Ferenc is azt követően mondott le amikor belátta: vissza kell vonni a tizenharmadik havi nyugdíjat! Most Orbán Viktor épp ennek részleges visszaállításával próbál meg választást nyerni.

Nem lesz ez kevés?

Tekintettel az egészségügy katasztrófális helyzetére nem lesz könnyű a nyugdíjas közvélemény megnyerése. A pandémia ugyanis elsősorban ezt a réteget sújtja. A több mint 30 ezer halott java része közülük kerül ki.

Babis cseh miniszterelnöknek is felrótták ezt a választók noha korábban őt győztesnek tekintették a közvélemény-kutató intézetek. A cseh kormányfő a magyar miniszterelnökkel együtt kampányolt a migránsok ellen. Akik nincsenek. Az infláció viszont itt van, és meghaladhatja a 6%-ot is- a hivatalos adatok szerint is. Csakhogy a nyugdíjasok pontosan érzékelik a boltokban és a piacokon, hogy nekik az áremelkedés jóval magasabb. A kompenzáció pedig jóval kisebb.

Orbán Viktornak valószínűleg több mézet kell tennie a madzagra ahhoz, hogy a nyugdíjasok többsége rá szavazzon, és bebetonozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Sorban buknak Orbán barátai

Babis cseh miniszterelnök elbukott a választásokon. Két szövetségese kiesett a parlamentből, más pedig nem akar koalícióra lépni vele.

Babis Orbánnal kampányolt: együtt nézték meg a határkerítést Magyarország és Szerbia határán, és együtt szerepeltek Csehországban, ahol kitiltották az ellenzéki újságírókat “helyhiány miatt” a sajtóértekezletükről. A sajtószabadság e populista értelmezése is jól mutatta, hogy Babis milyen irányban kívánta volna folytatni. Persze ő pragmatikus politikus: a Szovjetunióban végezte a tanulmányait és a szocialista Csehszlovákiában alapította meg vállalkozását, mely azután dollár milliárdossá tette.

Korrupciós ügyeit nemrég a Pandora papírok leplezték le.

Mégsem emiatt bukott meg hanem a szakértők szerint a vírusválság kezelése volt az, amely a közvélemény előtt lejáratta őt. Babis kénytelen volt bocsánatot kérni, mert Csehországban a lakossághoz képest a legtöbben haltak bele a koronavírus-járványba. Magyarországgal vetélkedtek e szomorú elsőségért. Csakhogy Magyarországon Orbán Viktor uralja a média nagyrészét, Babis Csehországban nem, pedig neki is van média birodalma.

Orbán barátsága öl

Éppúgy mint piszkos Fred a magyar miniszterelnök sem hoz sok jót barátainak. Először Donald Trump bukott meg azután jött Benjamin Netanjahu Izraelben. Követte őt Salvini Itáliában, Babis Csehországban. Ne feledkezzünk meg Sebastian Kurzról sem. A fiatal osztrák kancellár többször védelmébe vette Orbán Viktort az Európai Néppártban és más európai fórumokon. Most lemondani kényszerült kínos igazságügyi vizsgálat miatt. Lemondása “átmeneti”, de tudjuk, hogy sok hasonló eset bizonyult már véglegesnek.

Ezek után nagy kérdés, hogy Orbán melyik külföldi barátját hívja meg kampányolni tavasszal?

Piszkos Freddel együtt mutatkozni nem épp életbiztosítás …

Ellenségének tekintik a magyar kormányt?

Panaszkodott a Washington Times című markánsan jobboldali lapnak Kovács Zoltán államtitkár, aki arra célzott, hogy Biden kormányzat ellenségnek tekinti a magyar kormányt. Kovács úgy gondolja ebben a tekintetben visszatér az Obama korszak.

Akkor a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes vezetője nem is nagyon titkolta, hogy az Egyesült Államok örülne, ha Magyarország miniszterelnökét nem Orbán Viktornak hívnák.

Trump elnök idejében lényegesen javult az USA és a magyar kormány viszonya. A Fehér Házban fogadták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki jó kapcsolatot alakított ki Trump budapesti nagykövetével.

Orbán egy percig sem titkolta, hogy Trump választási győzelmében érdekelt. Trump veszített. Biden pedig azt a Tony Blinkent nevezte ki külügyminiszternek, akinek édesapja budapesti nagykövet volt korábban, és Soros György baráti köréhez tartozott.

Márki Zay Péter és az USA

Az akkor még igen kevéssé ismert politikust a State Department hívta meg az Egyesült Államokba – nyilvánvalóan a budapesti nagykövetség ajánlására. Az amerikaiak már akkor fantáziát láttak benne amikor Márki-Zay Pétert Magyarországon még nagyon kevesen vették komolyan.

Most viszont már teljesen más a helyzet: az ellenzék egyik esélyes miniszterelnök jelöltjéről van szó! Akinek kedvéért Karácsony Gergely visszalépett noha több szavazatot szerzett az első fordulóban és sokkal több pénzt költhetett el mint vetélytársai.

Márki Zay Péter folyamatosan arra hivatkozik, hogy ő a legesélyesebb Orbán Viktor megbuktatására. Nem kizárt, hogy az USA budapesti nagykövetsége is ezen az állásponton van. Márpedig ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Ha Márki-Zay Péter lesz a kihívója, akkor Orbán Viktornak át kell írnia a választási forgatókönyvet. Nemcsak azért, mert Márki-Zay Péternek nincs olyan bírálható múltja mint a Dobrev-Gyurcsány párosnak hanem, mert a korrupciós ügyek kerülhetnek a középpontba!

Ezzel kapcsolatban az amerikai nagykövetségnek átfogó dokumentációja van. Bukarestben a főügyésznő, Laura Codruta Kövesi az amerikai nagykövetség információi alapján buktatta le a korrupt elit sok befolyásos képviselőjét. Ilyen adatbázist Orbán Viktor és csapata ellen is fel lehet használni.

A pedofil törvény fügefa levele, akkor nem takarhatja el az óriási korrupciót, amely a nemzeti együttműködés rendszerének alapja. Ha Márki-Zay Péter, aki meglehetősen populista húrokat penget erre alapozza választási kampányát, akkor igen kínos perceket okozhat Orbán Viktornak, aki pontosan tudja: az USA nem az az ellenfél, akivel viccelni lehet.

“Orbán Viktor, az ország szélsőjobboldali miniszterelnöke”

Orbán Viktor, az ország szélsőjobboldali miniszterelnöke milliókat költött lobbizásra, agytrösztök támogatására és washingtoni szövetségesek ápolására – ezzel a Magyarország számára nem éppen hízelgő felhanggal  kezdi cikkét a New York Times.

Mike Pence volt alelnök a múlt hónapban részt vett Magyarországon egy konzervatív társadalmi értékekről szóló konferencián, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök szélsőjobboldali kormánya adott otthont. Jeff Sessions volt igazságügyi miniszter szintén nemrégiben járt Budapesten. Tucker Carlson a nyáron egy hétig Magyarországról vezette Fox News műsorát. Az Amerikai Konzervatív Unió a jövő év elején Budapestre tervezi a CPAC találkozójának egy újabb állomását.
Ez az Orbán Viktor által az Egyesült Államokban folytatott, évtizedes múltra visszatekintő, jól finanszírozott kampány legutóbbi és legláthatóbb eredményei közé tartoznak. Ma már

esettanulmányként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a világ kormányai hogyan próbálják alakítani a politikát és a washingtoni vitákat, ami néha aggodalmat kelt az amerikai politikában való illetéktelen külföldi befolyásolással kapcsolatban.

A kormányhivatalok, washingtoni lobbisták, magyar diaszpóracsoportok, oktatási intézmények és kormányzati finanszírozású alapítványok hálózata által végrehajtott erőfeszítés fő célja az volt, hogy konzervatív vezetőként erősítse a világszínpadon kialakult Orbán-képét – és ellensúlyozza Oroszország és Kína felé közeledő, tekintélyelvű nacionalista hírnevét.

Ez néhány kézzelfogható, bár múló politikai győzelmet is hozott Orbán Viktornak, többek között azt, hogy

a Trump-kormányzat idején visszavonták a Külügyminisztériumtól a független magyarországi hírmédia támogatását,

valamint azt, hogy Orbán Viktornak 2019-ben egy régóta áhított találkozót biztosíthattak Donald J. Trump elnökkel az Ovális Irodában.

Sok minden, amit a magyar lobby tett, legális és szokásos működési eljárás Washingtonban. Néhány tevékenysége azonban szürke területeket érint,

beleértve a külföldi érdekek nevében eljárókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, az elnökválasztási kampányok befolyásolására irányuló tengerentúli erőfeszítésekből eredő aggályokat, valamint a kormányoktól vagy azok megbízottjaitól pénzt elfogadó agytrösztök etikáját.

Tavaly két neves washingtoni külpolitikai agytröszt megszakította kapcsolatait a magyar    kormány által finanszírozott Hungary Foundationnal, mivel aggályok merültek fel annak rejtett kapcsolatai miatt.

Ifjabb Joseph R. Biden elnökválasztási kampánya pedig elhatárolódott egy önkéntes politikai tanácsadójától, miután értesülések érkeztek arról, hogy kapcsolatban állt Orbán Viktorral.

A kampánystáb – a helyzetet ismerő személyek szerint – az FBI-hoz fordult az ügyben.

A hálózat törekvései 2011 környékére vezethetők vissza, egy évvel azután, hogy Orbán Viktor másodszor is miniszterelnök lett. Miközben azon dolgozott, hogy növelje globális ismertségét, a világ minden tájáról összehívta a Magyarországhoz kötődő embereket a Diaszpóra Tanácsba, részben azért, hogy “segítse a magyar álláspont és érdekek összehangolt képviseletének kialakítását a világban”. A tanács első ülésein a résztvevők listáján olyan amerikai szervezetek képviseltették magukat, amelyek nagy szerepet játszottak a befolyásolási hálózatban.

A tanácskozáson részt vevő egyik csoport vezetője, Maximilian N. Teleki évek óta aktívan tevékenykedik a demokrata politikában. Ő állt az élére egy informális Amerikai Magyarok Bidenért kezdeményezésnek, adományozott a kampánynak, és tagja volt az Európával foglalkozó önkéntes külpolitikai csoportnak.

2020 augusztusában azonban Brian P. McKeon, aki a Biden-kampány külpolitikai tanácsadójaként működött, jelenleg pedig a külügyminisztérium vezető tisztviselője, a The New York Times birtokába került e-mailek szerint arról tájékoztatta Telekit, hogy a kampányhoz

“több bejelentés és aggodalomra okot adó nyilatkozat érkezett arról, hogy önnek kapcsolatai vannak” Orbán Viktor kormányával és politikai pártjával, a Fidesz-szel.

McKeon azt írta, hogy a kampány “nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa e jelentések valóságtartalmát”, de hozzátette, hogy “a kampány érdekében úgy gondoljuk, hogy a legjobb, ha Ön visszalép a külpolitikai tanácsadói hálózatban való részvételétől”, amely egyébként több száz önkéntesből állt.

A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Biden kampánya óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy elkerülje a 2016-os párhuzamokat, amikor is Oroszország beavatkozott, hogy megpróbálja segíteni Trumpot a választásokon.

“Egyértelműen kijelenthetem, hogy nem volt érdemi kapcsolatom a magyar kormány vagy a Fidesz SEMMILYEN tagjával, mióta a tanácsadó csoportban dolgozom” – válaszolta Teleki, elhatárolódva Orbántól. A helyzetet ismerő személyek szerint Teleki úr távozott a politikai csoportból, és a kampány tisztviselői jelentették az FBI-nak az aggályaikat. Nem világos, hogy folyamatban van-e még a vizsgálat.

Az epizód nem akadályozta meg Telekit abban, hogy időnként kapcsolatba lépjen a Biden-csapattal, többek között segített megszervezni egy kampánypolitikai tájékoztatót a Zoomról a közép- és kelet-európai országokhoz kötődő emberek számára.

A múlt hónapban Teleki csatlakozott egy, a Fehér Ház által szervezett, nem hivatalosan rögzített telefonbeszélgetéshez, amelynek során az ukrajnai etnikai kisebbségekkel való bánásmódról tett fel kérdést – egy olyan kérdésről, amelyet Orbán Viktor Ukrajna ellen használ már egy ideje.

A magyar diaszpóra egy másik prominens személyisége, ifjabb Frank Koszorus elmondta, hogy Biden alatt megbeszéléseket folytattak a kétoldalú kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítésekről.

“Az emberek érdekeltek a demokratákkal és a republikánusokkal való kapcsolattartásban is” – mondta Koszorus, aki az 1990-es években és a 2000-es évek elején a magyar nagykövetség lobbizásáért regisztráltatta magát az Egyesült Államok hatóságainál. A közelmúltig az Amerikai Magyar Szövetség elnöki szerepét is betöltötte. A csoport nyomást gyakorolt Trump kormányára, hogy vizsgálja felül a magyarországi sajtószabadság előmozdítására szánt külügyminisztériumi támogatást. Orbán Viktor szövetségesei bírálták a támogatást, mint annak példáját, hogy Washington beavatkozik az ügyeikbe.

Az Egyesült Államokban tett erőfeszítések egy részének finanszírozására Orbán Viktor kormánya 2012-ben engedélyezte egy nonprofit csoport létrehozását és pénzelését, amely később Magyarország Alapítvány néven vált ismertté.

A tavalyi év végéig több mint 5,2 millió dollárt adományoztak agytrösztöknek, konzervatív csoportoknak, főiskoláknak és magyar-amerikai szervezeteknek – köztük 1,3 millió dollárt a korábban Teleki és Koszorus  által vezetett csoportoknak – konferenciák, ösztöndíjak és kulturális programok finanszírozására.

2014-ben és 2015-ben az alapítvány néhány prominens igazgatósági tagja, köztük George E. Pataki volt New York-i kormányzó és Kurt D. Volker diplomata lemondott, mert felmerült annak lehetősége, hogy – a Foreign Agents Registration Act (FARA) értelmében – a csoportnak be kell majd jelentkeznie az alapítvány ügynökeként. A törvény a kormányzati dokumentumok szerint előírja az Egyesült Államokban bizonyos külföldi érdekek, külföldi médiumok és döntéshozók nevében folytatott lobbizási vagy PR-kampányok nyilvánosságra hozatalát”.

2015 végén az Igazságügyi Minisztérium tanácsadói véleményt adott ki, amely szerint az alapítvány mentesülhet a FARA szerinti nyilvántartásba vétel alól, amennyiben tevékenységei “jóhiszemű vallási, iskolai, tudományos, akadémiai vagy képzőművészeti tevékenységre” korlátozódnak, és nem folytat lobbitevékenységet vagy PR-tevékenységet.

Volker és Pataki 2016-ban visszatértek az igazgatótanácsba, és az alapítvány új ügyvezető igazgatót vett fel, Anna Smith Lacey-t, aki korábban a washingtoni magyar nagykövetség kongresszusi összekötője volt.

Az alapítvány és Smith Lacey hamarosan olyan módon kapcsolódott be az amerikai tisztviselőkkel folytatott politikai vitákba, hogy néha kifogásolta az igazságügyi minisztérium véleményének nyelvezetét.

Smith Lacey asszony, aki magyar állampolgár, és akinek az apja ottani kormánytisztviselő, részt vett a Külügyminisztériumban a Közép-Európáról szóló találkozók egyikén, amelyet egy Trump által kinevezett személy tartott a régióra összpontosító csoportok képviselőivel.

Megjelent a Közép-Európát felügyelő amerikai tisztviselőkkel tartott exkluzív összejöveteleken, amelyeket alapítványi támogatások kedvezményezettjei szerveztek, köztük az Atlantic Council és a Center for European Policy Analysis, amelyek mindegyike több mint 200 000 dollárt kapott a Hungary Foundationtől.

Az Atlantic Council által 2019-ben rendezett panelbeszélgetésen Smith Lacey asszony visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon erodálódik a demokratikus kormányzás, és képmutatással vádolta az Egyesült Államokat és más nyugati országokat.

Smith Lacey elmondta, hogy a külügyminisztériumi találkozón való részvétele nem függött össze az alapítványnál betöltött szerepével, és hogy pénzekkel nem támogatták az Atlanti Tanács konferenciáját. Az Atlantic Council (Atlanti Tanács) és a Magyarország Alapítvány azonban 2019-ben partnerséget kötött, hogy amerikai és magyar politikusok és szakértők részvételével zártkörű stratégiai megbeszéléseket tartsanak.

Az Atlanti Tanács küldöttsége néhány hónappal a konferencia után Budapestre utazott, hogy megvesse a közös projekt alapjait, mely közös nevezőre hozhatja a tanács és a magyar fél álláspontját olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és a sajtószabadság eróziója. A magyar külügyminisztériumban tartott találkozó azonban konfrontációba torkollott, mivel a magyar diplomaták ragaszkodtak ahhoz, hogy a témák olyan kevésbé vitatott kérdésekre korlátozódjanak, mint a kereskedelem és az energia – írja az Atlanti Tanács.

“A tanácsunk úgy döntött, hogy a FARA megfontolások miatt a projekt nem volt megfelelő számunkra” – írta Smith Lacey a The Timesnak küldött e-mailben.

“A kérdés az, és ez egy jogos kérdés, hogy vajon a közép felé akartak-e elmozdulni, és mi segítettük volna ezt a fajta elmozdulást, vagy a kemény jobboldalon akartak maradni, és egyszerűen csak fedezékként akarták felhasználni Atlantic Tanácsot?” – mondta Daniel Fried, az USA korábbi lengyelországi nagyköveteegy interjúban.

“Ha Orbán érdekelt lett volna abban, hogy visszataláljon a jobbközéphez, akkor ez lett volna az egyik módja, hogy azt megtegye. De véleményem szerint nem érdekelte. Ő a szélsőjobboldalon akart mindent bevetni.”

Tavaly az Atlantic Tanács visszaadta a projekthez nyújtott 158 ezer dolláros támogatását, és megszüntette kapcsolatát a Magyarország Alapítvánnyal, amelyet a magyar és amerikai kormányzati dokumentumok szerint szinte teljes egészében a magyar kormány 21 millió dolláros támogatása finanszírozott.

Az Európai Politikai Elemzések Központja szintén megszakította kapcsolatát az alapítvánnyal, mivel aggályok merültek fel az alapítvány Orbán Viktor kormányához fűződő kapcsolatai, valamint Volkernak az alapítvány igazgatósági tagjaként és a központ ösztöndíjasaként betöltött szerepe közötti lehetséges konfliktus miatt – állítják a helyzetet ismerő személyek.

A New York Times cikke nyomán

A gengszterkirály utóda Tiborcz István Marbellan

Orbán Viktor veje – egész családjával – Marbella, spanyol üdülőhelyre költözött, amely már évtizedek óta a világ gengsztereinek kedvenc pihenője.

Az építési engedélyeket Mr. Big osztogatta a gyilkolásban és lopásban megfáradt gengsztereknek. Juan Antonio Roca 15 éven keresztül volt gengszter király Marbellan, majd Spanyolország történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében végképp lebukott. 50 éves börtönbüntetést kapott és több mint 200 millió eurós vagyonát zárolták.

Az ő szállodáját vette meg Tiborcz István egyik cége. Miből? Fedje azt jótékony homály …

6000 eurós tandíj

Ennyit fizetnek Orbán Viktor legidősebb unokájának iskolájában Marbellan évente. Alíz egy olyan International Schoolban tanul, ahol angol és spanyol az oktatási nyelv.

Magyar az, akinek az unokája is magyar – hirdette néhány éve a Fidesz vezérkara. Akkor feltehetően nem gondoltak még arra, hogy Orbán Viktor unokája Marbellan kezdi meg a tanulmányait, ahol a magyar nyelvű oktatás még nem épp általános.

Ha viszont jövőre a választásokon nem hosszabbítják meg Orbán Viktor mandátumát az ország irányítására, akkor Tiborcz István is járhat úgy mint Mr. Big! Tőle is megkérdezhetik, hogy

miből is lett oly hihetetlenül gazdag ilyen fiatalon néhány év alatt?  Ja, a NER rendszerében ehhez nem kell más csak egy miniszterelnök após!

Orbán barátja szülővárosában is vereséget szenvedett

Matteo Salvinit megalázó vereség érte Milánóban: míg korábban a Liga ott 27%-ot szerzett addig most csak 11%-ot! A helyi választáson mindenütt leszerepeltek a populisták Itáliában, akik pedig még nem is oly rég a kormányt adták Rómában.

Salvini akkor belügyminiszter volt, és ebben a minőségben tárgyalt Genovában Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a migráns kérdésről. Salvini Orbán olasz kedvence lett az öregedő Berlusconi után. Aztán most a magyar miniszterelnök új kedvencet talált Meloni újfasiszta pártvezér személyében. Velük együtt akarja megalakítani az új európai szélsőjobboldali pártot, amely szerepet játszhatna az Európai parlamentben. Ha létezne, de egyelőre nyoma sincsen.

A nyertes Draghi miniszterelnök

A pártonkívüli kormányfő korábban az Európai Központi Bank vezére volt. Kormányában szinte mindenki szerepet vállalt az újfasiszták kivételével. A miniszterelnök a hatalmas uniós támogatás segítségével kívánja modernizálni Olaszországot. Az olasz választók ezt megértették, és megszavazták a helyi választásokon.

Draghi megmondta Salvininek, hogy nem folytathat önálló politikát, ha a kormány koalícióban benne akar maradni. Ezért Salvininek búcsút kellett mondania zéró migráns politikájának éppúgy mint Moszkva barát diplomáciájának.

Matteo Salvinit Putyin orosz elnök találta meg amikor még csak egyszerű parlamenti képviselő volt az Európai parlamentben. Orosz támogatással felfutott és abban reménykedett, hogy hamarosan Itália miniszterelnöke lesz. Orbán akkor rá alapozta terveit egy európai populista szövetség létrehozásában. Budapesten tárgyalt ebben az ügyben Matteo Salvini és Morawiecki lengyel miniszterelnök. Ebből sem lett semmi. Salvini orosz barátságát a lengyelek nem tudták lenyelni.

Draghi miniszterelnök egyertelműen atlantista, és egyre nagyobb hatása van az uniós döntésekre. Az új német kancellárral és Macron francia elnökkel ő határozhatja meg az EU irányvonalát. Orbán Viktornak a partvonalon jut szerep, és az ma még nagy kérdés, hogy meddig…

Magyar-szerb két jó barát

A brüsszeli Politico azzal vádolja az Európai Unió magyar biztosát, hogy részrehajló Szerbiával szemben. Várhelyi Olivér nem Brüsszel hanem Budapest álláspontját képviseli ebben az ügyben noha egy uniós biztosnak a közösség érdekeit kellene előtérbe állítania.

Orbán Viktor is lobbizik Szerbia mielőbbi uniós felvétele mellett, és Várhelyi Olivér kiszolgálja a magyar kormányfőt. Ezt annál is könnyebben megteheti hiszen az ő munkaköre épp ez: az Európai Unióba jelentkező balkáni államok minősítése és a velük való kapcsolat tartása.

Miért oly fontos Orbánnak Szerbia?

Régebben a Fidesz a szerb nacionalizmus bírálója volt, és gyakran emlékeztetett arra, hogy a második világháború után több tízezer magyar gyilkoltak le szerb fegyveresek a Vajdaságban.

2010 óta változott a helyzet: Orbán Viktornak szüksége volt és van egy menekülő útra! Olyan szomszédra, akire számíthat, ha Brüsszellel szembekerülve megingana a hatalma Magyarországon. Ebben eszményi partnerre talált Aleksandar Vucic elnökben, akit szélsőséges nacionalista múltja nem tett épp vonzó politikussá az Európai Unió szemében. Vucicnak – Milosevics egykori szóvivőjének – szüksége volt valakire, aki érte lobbizik Brüsszelben. Orbánnak pedig egy menekülő útra arra az esetre, ha …

Ezért aztán Várhelyi Olivér magyar uniós biztos nagyonis fontos szerepet játszhat, mert Szerbia tekintélyelvű rendszerét neki kellene elfogadtatnia Brüsszellel.

A nemzeti együttműködés rendszerét Vucic tökélyre fejlesztette: már ellenzék sincsen! Az ellenzéki pártok vezetőiről folyamatosan derült ki néhány korrupciós ügy, és ennek következtében jobbnak látják, ha Őfelsége ellenzéke szerepében tündökölnek. A hatalom ily módon mindent és mindenkit ellenőrizhet vagyis alig különbözik a Tito rendszertől amikor a titkosszolgálat szinte tökéletes kontrollt gyakorolt a soknemzetiségű Jugoszláviában.

A probléma az, hogy ezt a legtöbb uniós állam vezetői is világosan látják, és egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az Európai Unió tagjai közé felvegyék Szerbiát. A legfejlettebb egykori jugoszláv tagköztársaság, Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. A miniszterelnök – Orbán nagy barátja – politikájában követi a magyar kormányfőt.

Brüsszelben Orbán barátsága olyan mint piszkos Fredé: garantáltan szalonképtelen lehet valaki. Szerbia tehát épp amiatt kerülhet távolabb Európától, hogy az államfő legjobb barátja, Orbán Viktor és az ő brüsszeli embere, Várhelyi Olivér mellette lobbizik.

Igyál még

Orbán Viktor beszédet mondott a Tokaj-Hegyaljai Egyetem avató tanévnyitóján. Egy olyan beszédet, ami a nacionalista dumák remek paródiája lehetne, teli a legócskább közhelyekkel, semmitmondó, üresen harsogó hazug panelekkel, hatalmas lózungokkal.

A Jóisten kifejezetten kedves ajándékának tartja – vág bele Orbán –, hogy a vidéket elhanyagoló sok-sok évtized után végre Magyarország elkezdte rendezni tartozását a vidékkel szemben, s most megadják azt, ami a magyar vidéknek jár, hiszen – mint mondja – „a vidéki levegő hazafivá tesz. Itt még él, itt még tősgyökeres az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek…”

Én most nem foglalkoznék a magyar észjárás, valamint a magyar testtartás és az egyetem (universitas) intézményének összefüggésével, hanyagolnám a magyar küldetéstudatot, mindössze

jelezném, hogy a miniszterelnök súlyosan félrebeszél.

A Trianon előtti magyar egyetemek közül több éppen a magyar vidéken folytatta tevékenységét: a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözött, a Pozsonyi Egyetem Pécsre, a Selmecbányai Főiskola Sopronba, az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolcra, a Máramarosszigeti Református Jogakadémia Kecskemétre. Aztán folytathatnánk a rendszerváltás előtti vidéki egyetemek és főiskolák aprólékos felsorolásával, majd azzal a felsőoktatási robbanással, ami a rendszerváltást követte (olykor talán feleslegesen és sokszor nem elég átgondoltan), szóval Orbán állítása ostobaság, szándékos torzítás.

Én azonban most – szakmámból fakadóan – Orbánnak arra a kijelentésére koncentrálnék, amelyben az alábbiakra hívja fel hallgatói figyelmét: miután megemlítette Sárospatakot, a magyar reformáció rendíthetetlen bástyáját, valamint a modern magyar nyelv bölcsőjét, végül Kazinczy kőhajításnyira lévő széphalomi nyughelyét, rátért a lényegre:

„És itt van a bor. Talán elsőként ezzel kellett volna kezdenem. Acélozza a hazaszeretetet, izmosítja a bátorságot, bizonyíték Isten létezésére, és a nyelv is megered tőle.”

A bor mint Isten létezésének bizonyítéka! Az egyetemi óráimon sokféle istenbizonyítékkal foglalatoskodunk, hogy csak a legismertebbeket említsem, Aquinói Szent Tamás öt útjától (quinque viae) az ontológiai istenérvekig (Anzelmtől Descartes-on át még Gödel istenérvét is meg szoktuk beszélni), nem is folytatom, de eddigi kurzusaimon – bevallom – nem ejtettünk szót „a bor mint istenérv” teóriájáról.

Ha egyszer vendégelőadóként megtisztelné az órámat Orbán Viktor, s tudományos szomjunkat új elméletével igyekezne csillapítani, hálás szívvel mondanánk neki köszönetet.

Addig viszont kénytelen vagyok arra gondolni, hogy ha a bor Isten létének a bizonyítéka, akkor a sok bor következményeként fellépő kettőslátás egyenesen a politeizmusnak, azaz a sok isten létének a legfőbb bizonyítéka. Az pedig külön érdekesség, s várhatóan komoly vitákat generáló tényező lehet, hogy a fenti teóriából következően a muszlimok számára Isten semmiképpen sem bizonyosság, miután ők nem fogyasztanak bort.

Mindenesetre valóban szükséges sok-sok bort fogyasztani, mert józanon ennyi hivalkodó marhaságot nehéz elviselni.

Gábor György

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK