Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Orbán megint csatába indul

Gulyás miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány megint az országgyűléstől kér mandátumot a jövő héten az Európai Tanácsban folytatandó tárgyalásokra.

Az Európai Tanácsnak – az állam- és kormányfők tanácskozásának – az Unió közös, 750 milliárd eurós válságkezelő programjáról kell megegyezésre jutnia. Gulyás kifejtette, hogy az

Orbán-kormány a programmal, amelynek lényege az Unió közös hitelfelvétele a tagországok válságot követő kilábalásának megsegítésére, alapjaiban nem ért ugyan egyet, de bizonyos feltételek mellett kész azt elfogadni.

Mivel is nem ért egyet?

Azzal, hogy hitelfelvétellel, tehát eladósodással kezeljék a válságot. Merthogy szerintük válságot kezelni nem eladósodással kell, ők sem ezt tették 2010-ben.
Ez persze két értelemben sem igaz. Egyrészt azért nem, mert Orbán ugyan szerette volna növelni a hiányt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, csak éppen ehhez nem kapta meg Brüsszelben a jóváhagyást, és ezért tette sajátos doktrínává az eladósodás elleni harcot.
De azért sem, mert

a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elorozásával valójában növelte az állam implicit nyugdíjadósságát. De mindegy is, ez régen volt, az Orbán-kormányok azóta is rendre vesznek fel hiteleket a szabad piacon, és így görgetik tovább az államadósságot.

Az azonban igaz, hogy Európában ma mindenki más vállalja az átmeneti eladósodást (még az Egyesült Államok is adósságot növel), és ebből biztosítja a munkavállalók, vállalkozók, fogyasztók millióinak túlélését. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, nem finanszírozza adósságnövelésből a háztartások millióinak talpon maradását. De tudomásul veszi, hogy mások ezt teszik, és nem akadályozza meg, hogy ehhez, illetve a gazdasági kilábalás hitelezéséhez vesz fel a piacról hitelt közösen az Unió. Csak éppen megkéri az árát a hozzájárulásnak.

Miben is? Gulyás világosan beszélt.

Azt reméljük, hogy az Európai Unió képes a különbségeket félretéve olyan döntést hozni, ami, még ha a védekezés irányát tekintve nem is élvezi a mi támogatásunkat, mégis alkalmas lehet arra, hogy a nehezebb helyzetben levő költségvetésű déli államok számára segítséget nyújtson, de megadja a lehetőséget a közép-európaiak számára is, hogy a gazdaság fejlesztéséhez, újraindításához azokat a forrásokat, amelyeket ma az Európai Unió közösen hitelből teremt elő, jól tudják felhasználni.”
De mi is a feltétele annak, hogy a Magyarországot képviselő Orbán elfogadja ezt a neki egyébként nem tetsző csomagot? „Olyan uniós programra van szükség, amely igazságos, ahol a gazdagabbak nem kaphatnak több pénzt, mint a szegényebbek, amely a gazdasági növekedésre és a gazdaság újraindítására koncentrál, és ami politikamentes, tehát azokat az élményeinket, amelyekből szép számmal gyűjthettünk az elmúlt években, akár a bevándorlás kapcsán elfoglalt kormányzati álláspontot, akár más politikai kérdésekben elfoglalt, a magyar választópolgárok többségének támogatását élvező kormányzati álláspontot politikai kérdésekben jogállami kérdésként tüntették fel, ezt nem tudjuk elfogadni, ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy ilyen feltételeket nem lehet a csomaghoz szabni.
Tudjuk, hogy a „brüsszeli bürokraták”, vagyis az Unió és a legfontosabb tagországok vezetői, köztük a most kezdődött fél évben az Uniót elnöklő Németország vezetői is minduntalan arról beszélnek, hogy

az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kell kötni.

Orbán azzal készül Brüsszelbe utazni, hogy csak akkor adja hozzájárulását az uniós válságkezelő csomaghoz, ha erről a többiek lemondanak. Az Országgyűlésben pedig olyan határozatot fogadtatnak el, amely ennek megfelelő mandátumot ad a kormánynak, hogy Orbán azután erre hivatkozhasson az Európai Tanács ülésén.
Korábban is akkor fogadtatott el ehhez hasonló határozatot az Országgyűléssel, leginkább a migráció kérdésében, amikor erre volt szüksége a brüsszeli csatában. A mostani szöveget még nem ismerjük, alighanem még csak most szövegezik, de a tartalma valami ilyesmi lesz.
Az iránt nem lehet kétségünk, hogy a „százharminchárom bátor ember” megszavazza majd az elé terjesztett szöveget. A kérdés szokás szerint csak az, hogy mennyire viselkedik majd bátran az ellenzék, kik lesznek készek nemmel szavazni, és hogyan fogják ezt az Országgyűlésben megindokolni.

Orbán Viktor számoljon el

Kétszáznegyvennegyedik alkalommal kongatja a harangokat  Ujhelyi István az Magyar Szocialista Párt  Európai Parlamenti képviselője aki a magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadta, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire.

“Az jár nekünk! – így szokott érvelni Orbán Viktor, amikor rendszerint az európai uniós forrásokról beszél. Nem véletlen ez a kisgömböc tempó, a miniszterelnök ugyanis szereti azt hinni, hogy nem csak az adófizetők pénze, de az uniós támogatások is valójában az ő tulajdonát képezik, ő rendelkezik felettük, azok nem holmi közösségi vagyon részei. „Ne mi nyerjük a legtöbbet” – ha még emlékszik valaki az ős-mondatra. Azóta persze sok minden történt, felcsúti gázszerelő-barátból gazdasági csoda lett, sógorok és komák halmoztak fel milliárdokat, kastélyokat, fél-Balatont.

A koronavírus elleni védekezés során is jól látszik, hogy az egyébként fontos és felelős döntések árnyékában kicsinyes politikai és egyszerű tolvajszándék is meghúzódik: a csata zajában még a bajtárs kezéről is leveszik az órát, ha kell a karjával együtt.

A világjárvány kezelésére az Európai Unió eddig soha nem látott mértékű pénzeket szabadított fel, ha úgy tetszik unortodox megoldásokhoz nyúlt és nyitott meg korábban elérhetetlen összegeket. Jómagam legalább tizenkét olyan eszközt mutattam be az elmúlt hetekben, amelyekkel a magyar kormány – ha akarna – élhetne a védekezés során, egyik ilyen a korábbi fejlesztési programokra szánt pénzek lehetséges átcsoportosítása.

A Fidesz dönthetne például úgy, hogy félreteszi a nemzeti kastélyprogramra szánt közel kétmilliárdos összeget és a

NER-kompatibilis kastélyok ingyen-felújítása helyett mondjuk az állás nélkül maradt dolgozók bérkiegészítésére vagy más szociális támogatásra fordítja a pénzt.

Hasonlóképp átcsoportosíthatná a kormány a Miniszterelnökségnél lévő, közel tizenhárom-milliárd forintos keretet a kommunikációs költések helyett mondjuk lélegeztető-gépek, vagy orvostechnikai eszközök, például tesztek vásárlására. Az bizonyos, hogy Orbánék hozzányúlnak a felszabadított uniós keretekhez (szükségük van forrásra, csak az Uniónak nem akarják megköszönni), de a sunyizásukból arra lehet következtetni, hogy politikai-családi-baráti alapon bizony válogatni fognak.

A Fidesz eddigi maffia-rutinját ismerve teljességgel logikus, hogy a kockás papíron esetleg már jó előre a haveri körnek ígért uniós pénzeket csak azért sem fordítják védekezésre, helyette majd inkább azokhoz nyúlnak, amelyek másoknak, elsősorban ellenzéki önkormányzatoknak, közösségeknek fáj. Amolyan nemzetiegyüttműködés jelleggel.

Az elmúlt napokban egy internetes szavazást tartottam a képviselői oldalamon, ahol az érdeklődők 5 olyan uniós projekt forrásairól dönthettek jelképesen, amelyek (például a hivatkozott kastély-program) az EU-nak köszönhetően most az eredeti céltól eltérően a védekezésre fordíthatóak.

Több mint huszonkétezer szavazat érkezett tizennégy nap alatt és alig néhány voks volt csupán, amely ne a koronavírus elleni intézkedésekre fordította volna ezeket a pénzeket. A magyar emberek tehát ezt akarják.

A magyar embereknek pedig igenis joga van beleszólni, hogy mire költik a pénzüket: ezek a források ugyanis nem Orbán Viktor vagy humánperselyeinek a személyes vagyona, hanem mindannyiunké. Jogunk van beleszólni, különösen a jelenlegi helyzetben.

Felszólítom tehát a kormányfőt és érintett minisztereit, hogy haladéktalanul számoljanak el az átcsoportosítható forrásokkal, tételesen mutassák be, hogy mely projektek forrásait hajlandóak az eredeti kiírástól eltérően a magyar emberek fizikai és szociális biztonságára költeni! Jogunk van tudni, hogy ebben a helyzetben mi a fontosabb a számukra: saját személyes továbbgazdagodásuk vagy Magyarország és a magyar emberek élete!

Jól imádkozott

Miközben már a V4-ek országai is határozott intézkedéseket hoztak az új koronavírus járvány elterjedésének megakadályozására, addig itthon Orbán Viktor ismét kommunikációval helyettesíti a szükséges lépések elrendelését.

Előbb kiutalt alig több mint 8 milliárdot az egészségügy költségeire, és beígért egy újabb eljárás-protokollt – az előző becsődölt -, ugyanis az eddig elrendelt lépések nemhogy hasznosnak nem bizonyultak, de azt is eredményezték, hogy immár 16 egészségügyi dolgozó is karanténba került, mert nem kapták meg a szükséges védőfelszereléseket.

Ma délelőtt megnyugtatta a hazai gazdasági szereplőket, hogy számíthatnak a kormány segítségére. Majd.

Viszont ismét jól imádkozott a Hatalom istenéhez, hiszen mi az a 8 milliárd ahhoz képest, hogy minden gazdasági visszaesést rá lehet majd fogni a koronavírus járvány okozta gazdasági károkra. Azokat is, amelyek a hibás gazdaságpolitika, és a korrupció számlájára írhatók.

Az elszámoltatás csak késik, de eljön és nem lesz (oszt) “jó napot”.

A sas tárgyal Merkellel

Minden rendben van a német-magyar kapcsolatokban, legalábbis ez derül ki az Orbán Viktor és Angela Merkel közti tárgyalás előtti nyilatkozatokból. Merkel szerint közös úton jár a két ország.

„A sas leszállt” megjegyzéssel közölte a képet Orbán Viktor, amikor földet ért a honvédség nem kormánygépe Berlinben. A kétoldalú megbeszélés előtt Orbán arról beszélt, hogy, hogy biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell, a következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van.

Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – mondta Orbán.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek eredményeit is áttekintik. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja Orbán szerint.

Az EU bővítéséről Orbán azt mondta, hogy Magyarország szószólója a bővítésnek. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

Angela Merkel szerint közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. De Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, ezért Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Merkel. Mint mondta, a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben vannak közös pontok és eltérések is a két ország álláspontjában.

Orbán tisztességes költségvetést akar

Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába csoportosítanának át pénzt – mondta Orbán Viktor Brüsszelben. Előtte találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. A menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: „csodát kell hozzá tenni”.

A tanács elnökével folyatott megbeszélés zömét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének tervezete tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.

Magyarország eddig nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait,

a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban – mondta Orbán.

Szerinte az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy

a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népességük 20 százalékát teszi ki Európának.

Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik – mondta.

Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”. Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is – mondta.

Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott. Orbán azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja – tette hozzá a miniszterelnök.

A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.

Az állami hírügynökség ismertetéséből kimaradt, hogy nem csupán pénzügyi, fejlesztéspolitikai viták középpontjában áll a tervezet, amely nyomán Magyarországot akár 27 százalékos veszteség is fenyegetheti. Ezen túlmenően több – elsősorban északi – tagállam szeretné bevenni a szabályok közé a kifizetések feltételeként a jogállamisági előírások betartását.

Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul

„Egy centiméterre volt” a Fidesz attól, hogy kilépjen a Néppártból – mondta Orbán Viktor a tegnapi szavazásról. Már tavaly is erről beszélt, bár szabályosan így nem léphetnek ki így az EPP-ből.

Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket” – mondta Orbán Viktor az állami rádióba reggel. Arra utalt ezzel, hogy az Európai Parlament nagy részvétel melletti kétharmados többséggel, közte az EPP-ével is, elfogadta azt a határozatot, hogy Magyarországon és Lengyelországban romlott a jogállamiság állapota. Ezért úgy foglaltak állást, hogy folytatni kell a 7. cikkelyes eljárást, mert az eddigi eredménytelen volt.

Orbán azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei.

„De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk”

– tette egyértelművé a helyzetet.

Az azonban, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.

A tagsággal kapcsolatban tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor

„új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”,

amihez lesznek szövetségeseik.

Szerinte egyébként

emögött is Soros György áll,

aki „a világ első számú oligarchája”, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára. Abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.

Orbán tavaly márciusban, amikor az EPP felfüggesztette a Fidesz tagsági jogát, szintén arról beszélt, hogy kész kilépési nyilatkozat volt a kezében. Ezt csak azért nem adta át, mert sikerült elfogadtatnia, hogy a Fidesz és az EPP formailag közösen kezdeményezte a felfüggesztést. (Ebbe azért ment bele az EPP, mert a Fidesz azonnali kilépéssel és új európai parlamenti frakció alakításával fenyegetett egyoldalú kezdeményezés esetére.) Azután ezt magyarázták úgy, hogy „ők kérték” a döntést, amelynek következtében a Fidesz egyetlen tisztséget se kaphat a legnépesebb európai pártcsaládban, s ennek rendezvényeire se hívják meg őket.

Csakhogy a Fidesz alapszabálya rögzíti, hogy a párt az EPP tagja. Ezt kizárólag (rendkívüli) kongresszus módosíthatja, amit azonban legalább 30 nappal korábban össze kell hívni.

Molnár Csaba: “Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!”

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az EP strasbourgi ülésén kemény szavakkal igyekezett rávilágítani, hogy szerinte a magyar miniszterelnök „szétlopja az országot”, ezért tetteket vár az EP-től nem csak hasztalan vitákat.

Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!

Ahogy megígértem Nektek, nem fogtam vissza ma magamat az Európai Parlamentben. Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot! Ezért végre tettek kellenek: a miniszterelnököt és kormányát meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket!Nézd meg a felszólalásomat, és oszd meg, hogy végre világos legyen mindenkinek, hogy mit művel Orbán Viktor!

Közzétette: Dr. Molnár Csaba – 2020. január 15., szerda

Orbán három órát szánt kérdésekre

Egészségügyi béremelés lesz, mégis van klímahelyzet, és kész újra miniszterelnök lenni – derült ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az is világossá vált, hogy Soros György ellenség. A jelenlegi Európai Néppárt nem megfelelő, ha nem változik, a Fidesz lép.

Tíz év alatt (tavaly után) második olyan sajtótájékoztatóját tartotta Orbán Viktor, ahol külföldi és nem a hazai kormányzati média is kérdezhetett (kivéve akiket így se engedtek be: a 24.hu-t és a direkt36.hu-t). Ebben a környezetben Orbán – mintegy egy óra elteltével – megsajnálta magát, megállapítva, hogy a teremben ülők többsége nem szimpatizál a kormánnyal és vele. Ha a tudósítók közt rendeznék a választást, azt 80-20 arányban ő elvesztené – mondta.

A miniszterelnök először aktuális kérdésekről és kormánydöntésekről beszélt.

  • Az iraki magyar katonák biztonságban vannak a támadások ellenére. Amíg az iraki kormány nem kéri kivonásukat, addig maradnak.
  • Megnövekedett a déli határon az illegális határátlépési kísérletek száma, több, mint százra.
  • Legnagyobb probléma az egészségügyben a szakdolgozói hiány, ezért a következő 2-3 évben

több lépcsős 72 százalékos (ebből idén 30 százalék) béremelés lesz.

  • Véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, ami nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Arra nem tért ki, hogy az ehhez szükséges pótlólagos pénzt is megadják-e. Mindenesetre az derült ki, most arra van fejlesztési pénz, hogy a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret felújítanak.

Ezután következtek a tágabb területek. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, a bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek. A bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Most a cél a szegénység felszámolása.

Mégis

van valamilyen klímahelyzet.

A kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt el kell kezdeni.

Van lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne (később kiderült: a szélenergiát továbbra is tiltják). Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell (ennek a gyakran idézett összegnek sehol se találni a megalapozó számítását).

Orbán elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy 2022-től

a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani,

minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól, és ki akarják vonni a forgalomból a műanyag csomagolóanyagokat.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.

Jó sokat kellett várni az első sorosozásra. Az állami tévé kérdésére elmondta, hogy változatlan a feszültség a bevándorláspárti és ezt ellenző országok között. Utóbbiak együttműködéséről kell gondoskodni. Majd arról beszélt – az ország elleni 7. cikkel szerinti eljárásra utalva -, hogy

szemben állnak egy olyan „csoporttal, „univerzummal”, „világgal”, „klánnal”, „háttérhatalommal”, amit Soros György vezet.

Ez befolyásolni akarja az európai döntéshozókat, minden uniós intézményben ott vannak az általuk befolyásolt politikusok.

Maga Soros „tehetséges magyar ember”. Sajnálatosan, mert

„jobb lenne barátnak, mit ellenségnek”.

Ezt egyébként azzal vezette fel, hogy „nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok”.

Meglepően engedékeny hangot ütött meg az önkormányzati választási eredmény és az ennek nyomán a Fidesz környékén kialakult hangulattal kapcsolatban.

„Nem természeti csapás”, ha az ellenzék is győz,

ahol jobb jelöltjeik voltak, nekik szavaztak bizalmat a választók. Szerinte a demokrácia bizonyítéka, ha az ellenzék is porondon van.

Röviden elintézte az egyik fideszes médiumot, amely a szokásos kérdéssort tette fel: a fővárosban valójában nincs stadionstop, van viszont kórházstop. Orbán csak annyit mondott, hogy

100 nap türelmi idő jár Karácsony Gergelyéknek és a kerületi polgármestereknek is.

Többször kérdezték a dunaújvárosi időközi képviselő-választásról, ahol nem indít jelöltet a Fidesz. Orbán szerint volt két lehetséges személy, de jobbnak találták az egyik környékbeli polgármestert, aki függetlenként indul.

A Fideszen belüli kritikus hangokról azt mondta Orbán, hogy változatlanul számít Stumpf István és Navracsics Tibor munkájára.

Több körben kérdezték az Európai Néppárttal (EPP) fennálló viszonyról (amely tavaly márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, és talán februárban dönt a továbbiakról). Orbán válaszainak lényege az, amit már eddig is többször elmondott: az EPP egyre inkább veszít befolyásából, eltér értékeitől, mind liberálisabb. A Fidesz „kereszténydemokrata irányt” akar, ha nem sikerül erre visszatérítenie az EPP-t, kénytelenek lesznek más utat keresni. Ez

„kereszténydemokrata valami”

lenne. De ez egyelőre nem időszerű, mert még lesz három tárgyalása a CDU elnökasszonyával, az EPP-elnök Donald Tuskkal, és az osztrák kancellárral, Sebastian Kurzcal.

Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de szerinte ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt. „A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik,

„én se örülök neki”. Konzultációból a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

Köszöni szépen, jól van, van rendes állása és elég tisztességes fizetése – válaszolta a személyét érintő kérdések egyikére. Vagyis – noha a Fideszben még nincs döntés erről –

kész lenne folytatni a miniszterelnökösködést, ha a választók is így akarják.

A három órán át tartó sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állam által megvett

hat meddőségi centrumban február 1-jétől lesznek ingyenesek a kezelések

– a kormányrendelet júniust jelölt meg, Novák Katalin államtitkár viszont ezután a január elsejei dátummal óriási zavart okozott.

Orbán azt szeretné, ha folytatnák a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében

már a három gyerekes anyák is szja-mentességet kapnának.

Erről még vitája van a pénzügyminiszterrel, aki szerint most nincs erre pénz.

Orbán soha nem vezetne zöldekkel koalíciós kormányt – derült ki egy osztrák tudósítói kérdésre az ottani új kormány kapcsán. Szerinte a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül pirosak.

Orbán migránsozva és brüsszelezve hirdetett EP választási programot – 2019. április

Orbán Viktor hétpontos programot hirdetett a bevándorlás megállítására a Fidesz európai parlamenti választási programját bemutató rendezvényen. A program szerint a migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak.

Javasolta továbbá, hogy egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére, és senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül.

Szorgalmazta azt is, szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot, Brüsszel pedig ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítse meg a határvédelem költségeit.

Orbán Viktor végül követelte, hogy Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát, és bevándorlást ellenző vezetők álljanak az EU-s intézmények élén.

Szavai szerint ezek azok a pontok, amelyek a legszükségesebbek a bevándorlás megállításához és a keresztény kultúra megőrzéséhez. Kérte egyúttal a választókat, hogy aláírásukkal támogassák majd ezt a programot.

Hangsúlyozta: a brüsszeli elit hatalmi törekvéseit meg kell fékezni, a bevándorlást meg kell állítani.

Az EP-választáson szerinte a keresztény civilizációnk léte a tét

Kifejtve: a tét az, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői lesznek-e az EU-nak; Európa marad-e az európaiaké vagy átadjuk a helyet egy más civilizációból érkező tömegnek; megvédjük-e a keresztény, európai kultúránkat vagy átadjuk a terepet a multikulturalizmusnak.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai elittel szembeni elégedetlenség legfőbb forrása ma Európában a migráció kezelése. Európát ma népvándorlás fenyegeti, ez nem egyszerűen migrációs válság, hanem népvándorlás – fejtette ki, úgy értékelve, a népvándorlás legfőbb oka, hogy Európán kívül sokkal több gyermek születik, mint Európában, így a migrációs válság fő oka belül keresendő. “Azért nem születnek nagyobb számban gyermekek Európában, mert a mi kontinensünk kulturális meghasonlással és identitásválsággal küzd” – fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta, hogy Európa, ha akarná, meg tudná állítani a tömeges migrációt, de kísérletet sem tett rá, sőt az EU jelenlegi vezetése támogatja, ösztönzi a migrációt.
Kifogásolta továbbá, hogy Brüsszelben semmit sem hallani családpolitikáról, viszont nap mint nap hallani a legális migráció fontosságáról. Úgy fogalmazott: a legális migráció programja valójában egy európai népességcsere programjának a fedőneve, ezzel kell szembenézni a választáson.

“Mi, magyarok ezer éve élünk itt, a Kárpát-medencében (…), és szeretnénk még legalább ezer évig itt is maradni, megőrizni a határainkat” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: “azt szeretnénk, ha a következő generációk, gyermekeink, unokáink ugyanúgy szabadon dönthetnének az életükről, ahogyan mi is”.

Ha a Néppárt szerinte rossz irányába fordul, a Fidesz nem fogja követni

A miniszterelnök kitért az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz viszonyára is, amit úgy kommentált: “a mi jövőnkről mi döntünk, és nem az Európai Néppárt”. A választás után meglátják – folytatta -, merre fordul az EPP, most azonban úgy tűnik, balra, liberális irányba, liberális európai birodalomépítés és a bevándorlók Európájának irányába fordul. Ha erre fordul, biztosak lehetnek benne, hogy a Fidesz nem fogja követni – biztosította hallgatóságát.

Manfred Weber EPP-frakcióvezető, csúcsjelölt minapi nyilatkozatait kedélyeket és nemzeti önérzetet borzolónak nevezte, úgy fogalmazva, nem csoda, ha egyre többen mondják és írják, “kifelé”. A kormányfő azonban türelmet kért, hozzátéve, hogy a megfelelő időben és a nemzeti érdekek alapján dönteni fognak.

Orbán beszólt Junckernek és Timmermansnak

Beszédében Jean-Claude Juncker leköszönő európai bizottsági (EB) elnököt tőrőlmetszett szocialistának nevezte, akinek – mondta – döntő felelőssége van a Brexitben, a migrációs invázióban és a Közép-Európa és Nyugat-Európa közötti súlyosbodó konfliktusban.

Szavai szerint “a brüsszeli elit készülékében van egy hiba”, Brüsszelben ugyanis létezik egy “buborék”, egy virtuális világ, amely nem akarja figyelembe venni a realitásokat. Ezért fordulhat elő szerinte, hogy a katolikus bajor Weber sértegeti a magyarokat. Egy “brüsszeli bajor” tehet ilyet, de egy “müncheni bajor” biztosan sohasem tenne így – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy Magyarországnak 9 éve vannak vitái Brüsszellel, ezek pedig mindig arról szólnak, hogy a magyar kormány nem hajlandó azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó.

Úgy összegzett, a Juncker-féle bizottság ötéves mérlege: “az angolok kimennek, a bevándorlók pedig bejöttek”.

Bírálta az “Európai Egyesült Államok” tervét is, amelyet úgy jellemzett mint a brüsszeli elit hatalmi törekvése a nemzetállamokkal szemben.

Orbán Viktor több adatot is ismertetett egy európai szintű Századvég-kutatásból, amely szerint mára az uniós lakosság elveszítette a bizalmát abban, hogy a következő generációk élete jobb lesz, mint a mostanié, “az európai álom megtört”, a pesszimisták tábora pedig a nyugati-európai államokban magasabb. Idézte továbbá azt a számot, hogy a többség szerint – Magyarországon az arány 80 százalék – meg kellene őrizni a keresztény kultúrát, hagyományokat.

Az európai emberek nem akarnak bevándorlást – értékelt, jelezve, hogy Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt azonban akar, az egyik ezzel kapcsolatos nyilatkozatát pedig marxista-szocialista szövegnek minősítette. “Érthető is, ha Juncker és Timmermans urak sülve-főve együtt vannak. A kérdés csak az, hogy bútorozhat össze egy ilyen emberrel a néppárti Manfred Weber” – mondta.

Szavait azzal zárta: “mutassuk meg Brüsszelnek május 26-án” a választáson, hogy a végső szót nem a Soros-féle NGO-k és a brüsszeli bürokraták, hanem az emberek mondják ki a szavazófülkékben.

Holnaptól több ezer fideszes járja az országot, hogy aláírásokat gyűjtsön

Országos aláírásgyűjtő akciót indít a Fidesz, amelyben arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák a miniszterelnök ma bejelentett hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, az ország összes választókerületében egyszerre indul meg az akció, több ezer aktivistájuk települ ki az utcára és kezdi meg az aláírások gyűjtését.

Hangsúlyozta, az előttünk álló európai parlamenti választások tétje nagyobb, mint eddig bármikor. Olyan Európát és Magyarországot szeretne a kormányzó párt, amely nemet mond a bevándorlásra, megvédi az európai keresztény értékeket, hagyományokat és erős nemzetekből áll. (MTI)

Az ellenzéknek persze nagyon nem tetszett Orbán beszéde

Magyarországnak együgyű kormányfője van – írja Gyurcsány Ferenc. A DK vezetője szerint Orbán “a világ és Európa gondjaiból csak a menekültek jelentette kihívást látja. Aki csak ezt látja, az elárulja a hazáját. Mert a magyar emberek és magyar családok szaporodó gondjai, a csapnivaló oktatás, a válságban lévő egészségügy, a drámai elvándorlás gondjai nem oldhatóak meg sem brüsszelezéssel, sem sorosozással, sem a mára nem létező menekültválság rémének felfestésével.”

Az MSZP és a Párbeszéd a Bálnánál akciózott, Ujhelyi István és Tordai Bence sajtótájékoztatót tartott még Orbán beszéde előtt. Ujhelyi rögtön azzal kezdte, hogy a bálna egy gerinces állat, ehhez képest most azért vannak ott, hogy a gerinctelen Orbánról beszéljenek. A liberálisból lett konzervatív Orbán újabb pálfordulásra készül, mondta a szocialista politikus.

Az LMP szerint Orbán Viktor klímabűnöző. Vágó Gábor szintén a Bálnánál mondott beszédet, szerinte “egyértelmű, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az autógyárak mellett van, és nem az emberek egészsége mellett”.

Ide jönnek dolgozni Nyugatról?

Orbán Viktor szerint rövidesen ide jönnek dolgozni Nyugatról, annyira jól megy a térségnek. Erről Temesvárott beszélt a romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából.

Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten a romániai városban.

A miniszterelnök azt tűzte ki célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások. Sőt, ahol az okoz fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal.

„Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás”

– jelentette ki. Mint fogalmazott,

Magyarország ki akar törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozik.

Azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni – sorolta Orbán. Azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus.

Úgy fogalmazott, hogy ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül. Azt mondta, nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek.

Közép-Európa népei mindig is tudták – mondta -, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól.

Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk,

és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte – mondta.

Tőkés Lászlót méltatva Orbán Viktor úgy fogalmazott: azért is vagyunk itt, hogy

„Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk”,

és mert úgy érezzük, tartozunk magunknak az igazság kimondásával és megbecsülésével, és tartozunk mindenek előtt olyan szereplőknek, mint Tőkés László volt. Ha egy fiatal református lelkész nem veszi magának a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK