A jobboldal iránymutatást várt Orbán Viktortól Kötcsén, de csak egyetlen dolog vált világossá: a volt miniszterelnök fölött elszállt az idő. A Fidesz egykori stratégája, aki évtizedeken át kiváló érzékkel találta meg a politikai napirend legnépszerűbb témáit, ma már nem érti, miért bukott meg április 12-én, és még kevésbé tudja, hogyan szerezhetné vissza hatalmát. A kötcsei beszéd nem új irányt jelölt ki, hanem azt mutatta meg, hogy Orbán Viktor politikai fantáziája kiürült, és a múltból próbál kapaszkodót faragni egy olyan korszakban, amely már régen túllépett rajta.
Orbán legfőbb állítása, miszerint Magyar Péter „újkommunista digitális Tanácsköztársaságot” teremtett, nemcsak politikai kétségbeesésről árulkodik, hanem arról is, hogy a volt miniszterelnök elvesztette kapcsolatát a valósággal. Magyar Péternek semmi köze nincs ahhoz a 133 naphoz, amelyet a Tanácsköztársaság jelentett, és amely a Nyugattal szemben, Moszkvával szövetségben működött. Ha történelmi párhuzamot keresünk,
a Tanácsköztársaság politikai logikája sokkal közelebb állt Orbán Viktor keleti orientációjához, mint Magyar Péter nyugati, digitális korszakváltásához.
Az új miniszterelnök a digitális politika hírnöke egy olyan országban, ahol a Fidesz egyszerűen elaludt, és nem vette észre, hogy az internet immár minden társadalmi réteghez eljut. A Fidesz kommunikációs gépezete a 2010-es években még működött, de a digitális térben már nem tudja uralni a nyilvánosságot.
Magyar Péter ott aratott, ahol Orbán Viktor már nem látott: az online térben, ahol a politikai valóság nem a közmédiában, hanem a telefonok képernyőjén születik.
Orbán másik nagy állítása, miszerint Magyar Péter „Brüsszel gyarmatává teszi Magyarországot”, különösen ironikus annak fényében, hogy Vlagyimir Putyin az SZVR polgári titkosszolgálaton keresztül maga tudatta: az ő embere Magyarországon Orbán Viktor. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő egyenesen úgy fogalmazott, hogy
Orbán „Putyin befolyásoló ügynöke”,
és ezt nem valamelyik ellenzéki fórumon, hanem a Pénzügykutató Intézet szakmai előadásán mondta el. Ma pedig ugyanő vezeti a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának szakmai csapatát.
A magyar diplomácia időközben deklarálta: Oroszország fenyegetést jelent Magyarországra nézve.
Tíz orosz diplomatát kiutasítottak, és a választási kampány idején Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról számolt be, hogy orosz titkosszolgálati ügynökök egész csapata dolgozott a budapesti nagykövetségen Orbán hatalmon tartásáért. Nem sikerült.
A kérdés így már nem az, hogy Magyar Péter „Brüsszel gyarmatosítását” hozza-e el, hanem az: kinek kell egy Európa-ellenes, oroszbarát politikus a 21. században? Trump elnök még megpróbált egyeztetni Putyinnal Alaszkában, de nem járt sikerrel. Ha a demokraták nyernek novemberben, Trump béna kacsa lesz, és az amerikai külpolitika visszatér ahhoz a doktrínához, amely 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát. Orbán álma az USA–Oroszország paktumról végleg elúszik.
Nem Brüsszel, hanem Washington akarja kiszorítani Európából az orosz energiát.
Az Egyesült Államok egyre határozottabban sorakozik fel Ukrajna mögé, és nyomást gyakorol Oroszországra, amelyet már nem tekint világhatalomnak. Trump eközben Kínával paktál: hamarosan érkezik Hszi Csin-ping elnök, hogy viszonozza Trump májusi pekingi látogatását.
Európa kimarad és lemarad, mert nem egységes.
A kérdés ennél is nagyobb: hogyan lehet versenyképes egy 9,5 milliós, közepesen fejlett állam a globális gazdaságban? Az Európai Unió 450 milliós piaca elvben versenyképes lehetne, de amíg nem egységes, képtelen felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával. Orbán Viktort mint bukott trójai falovat azért támogatták Washingtonból, Moszkvából és Pekingből, hogy belülről gyengítse az Európai Uniót. A Patrióták mozgalmáról egy francia gazdasági vezető kimondta az ítéletet: „idióták”. Ursula von der Leyen, Merz kancellár, Macron, Sanchez és Tusk viszont előre akarják vinni Európát az Európai Egyesült Államok irányába. Merz ezt európai szuperhatalomnak nevezte Münchenben.
Egyelőre az Alternative für Deutschland ellenzi ezt, de Giorgia Meloni pragmatikus politikája azt mutatja: a fasiszta múlt nem akadálya annak, hogy egy ország csatlakozzon az európai fősodorhoz. Meloni tanácsadója Mario Draghi, aki kidolgozta az EU közös versenyképességi programját. A gazdasági szükségszerűséget mindenki elismeri, de a politikai támogatás még hiányzik.
Orbán bukása azonban azt jelzi: a tagállamokban is egyre többen ismerik fel, hogy a szuverénnek hirdetett oroszbarát politika zsákutca.
Új időknek új politikára és új politikusokra van szüksége. Magyar Péter szinte a semmiből került az élre két év alatt. Orbán Viktor csak megújulva kerülhetné el a politikai tetszhalált. Kötcse azt mutatta meg, hogy Orbán megújulása — ha egyáltalán lesz ilyen — még várat magára.
