A mélybe zuhant egy autóbusz a tengerparti sziklákon kanyargó országútról kedden Peruban, a szerencsétlenségben a busz legalább 46 utasa meghalt.
Az autóbusz 57 utassal a perui fővárosba, Limába tartott, amikor helyi idő szerint dél tájban egy kamionnal ütközött, és mintegy 80 méter magasból a köves tengerpartra zuhant. A szerencsétlenségnek hat túlélője van.
Az eset a Panamericana Norte országúton, a Limától mintegy 70 kilométerre északra lévő Pasamayo településnél történt, egy olyan veszélyes szakaszon, amelyet a helyiek csak „Ördögkanyarnak” hívnak.
A mentést nehezítette, hogy a mélyben lévő partszakaszra út nem vezet.
A rendőrség és a tűzoltóság helikopterekkel közelítette meg a helyszínt, és szállította a közeli kórházakba a hat, súlyosan sérült túlélőt.
Pedro Pablo Kuczynski perui elnök nyilatkozatban fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, nagyon szomorúnak nevezve, hogy ismét ilyen léptékű szerencsétlenség történt az országban.
Peru útjain gyakoriak a balesetek, 2016-ban több mint 2600-an vesztették életüket a dél-amerikai ország közútjain.
Az iráni hírszerzés vezetője beszélt erről. Izraelben már korábban meggyanúsították Gonen Szegev volt energiaügyi minisztert, hogy Iránnal dolgozott.
Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter úgy fogalmazott: ellenőrzésünk alatt tartottuk egy ellenséges ország miniszterét. Ezt mintegy mellékesen jelentette be, amikor arról beszélt, hogy több tucat külföldi kémet fogtak el az országban. Köztük sok a kettős állampolgár, a hírszerzés szerint különböző állami intézményekbe épültek be.
A miniszter nem nevezte meg, melyik „ellenséges ország” miniszteréről van szó,
de több médium egyből az egykori izraeli energiaügyi miniszterre, Gonen Szegevre gondolt.
A Jediót Ahronót honlapja azt írja: Szegev 1995-96-ban töltött be miniszteri posztot, majd üzletember lett. Gyanús ügyei voltak, 2004-ben ecstasy tablettákat akart nagy mennyiségben Izraelbe csempészni. Börtönben ült 2007-ig.
Ezután külföldön élt, 2012-ben, Nigériában kerülhetett kapcsolatba az ottani iráni nagykövetséggel. Ezért júniusban
kémkedés miatt vádat emeltek ellene
Izraelben. Ő egyébként azt állította: át akarta verni az irániakat, és hősként akart hazatérni.
Ilyen magasrangú áruló még nem volt Izraelben és Iránnak sem sikerült soha ilyen magasrangú vezetőt beszervezni egy másik államban.
Kémek nem csak ellenséges viszonyban lévő országokban dolgoznak, hanem például az Európai Unió központjában is. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Legalábbis ezt állítja a Bloomberg, amely szerint Merkel megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását.
Merkelnek meg kellett szereznie a déli országok, illetve részben a magyar kormány beleegyezését, hogy visszaveszik azokat a menekülteket, akik német földre igyekeznek. Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy senki sem kényszerítheti a menedékkérők befogadására, mert az az ország szuverenitását sértené. A vége az lett, hogy mindenki megkapta, amit akart, persze ha nem is mindent, amit szeretett volna. A magyarok esetében ez azt jelenti, hogy náluk nem létesülnek „ellenőrzött központok”, ha elzárkóznak azoktól. Mindent egybevéve úgy tűnik, hogy összefércelték a repedéseket, még ha nem is tüntették el azokat.
Most már csak azt nem tudni, működik-e a kidolgozott megállapodás, gyakorlati, illetve erkölcsi értelemben. Hiszen őrizet alá akarják venni mindazokat, akiknek az egyetlen „bűnük” az, hogy jobb életre vágynak. Emellett ezek a táborok hatalmas lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre, a korrupciótól kezdve az embertelenségekig. Európa egyezségre juthatna az értékeit illetően, miközben igyekszik konszenzust találni tagjai között, amelyek közül több is erősen nacionalista, bevándorlás-ellenes pártokkal van megáldva.
Felszólítjuk a Kongresszust, hogy hagyjon fel az Orbánnal való közös megjelenésekkel, és meghallgatások és határozatok útján gyakoroljon nyomást, továbbá nyújtson fokozott támogatást a magyarországi civil szervezeteknek és a médiának.
Magyarországon a demokráciát támadják és Amerikának meg kell szólalnia – írta a CNN honlapján Norman Eisen, a Brookings Institution kutatója, az Egyesült Államok volt prágai nagykövete, akit Obama elnök „etika-főnökének” is szoktak nevezni, valamint Jeffrey Gedmin, a Szabad Európa/Szabadság rádió volt elnök-igazgatója, jelenleg az American Interest című kiadvány főszerkesztője. A szerzők csatlakoznak a mindkét pártban helyet foglaló, több mint 60 amerikai vezető személyiség nyílt leveléhez, és velük együtt figyelmeztetnek, hogy a magyar kormány a demokrácia elleni fellépésében újabb mérföldkőhöz érkezik, amikor kiűzi az országból az egyik vezető egyetemet, amely közös amerikai-magyar felsőoktatási intézmény.
„Orbán azt mondja, elege van a CEU liberális ideológiájából. Egyenesen bejelentette, hogy le akarja bontani a liberális demokráciát. és leszögezte, hogy nem liberális, hanem illiberális államot épít”. Márpedig a liberálisok és a konzervatívok között néha igen heves viták is zajlanak, de a bármilyen színezetű felsőoktatási intézmények a demokrácia alapvető elemeinek nélkülözhetetlen részei. Ám ennél többről van szó: úgy tűnik, hogy Orbánt az a tény motiválja, hogy a CEU alapításában része volt fő ellenfelének, Soros Györgynek. Ha és amennyiben Magyarország elűzi a CEU-t, az a Trump-kormányzatnak pofon, és egyben zavarba ejtő rendreutasítás lenne egy fontos közép-európai szövetségestől – írták a szerzők.
Megállapították: a közös érdekek védelmében elszenvedett kudarc nem tiszta szándékot mutat, és ezért következményekkel kell járnia a kétoldalú kapcsolatokban.
„A Fehér Háznak és a külügyminisztériumnak be kell jelenteni, hogy az eddiginél alacsonyabb szintre viszi a kétoldalú találkozókat, és Mike Pompeo külügyminiszternek nem szabad újra találkoznia magyar kollégájával mindaddig, amíg Magyarország nem mutat hajlandóságot kölcsönös, elvszerű elkötelezettségre. A Trump-kormányzatnak is nyilvánosan el kell ítélnie a magyar kormányt az akadémiai szabadság és a demokratikus kultúra elleni sorozatos támadásaiért. Felszólítjuk a Kongresszust, hogy hagyjon fel az Orbánnal való közös megjelenésekkel, és meghallgatások és határozatok útján gyakoroljon nyomást, továbbá nyújtson fokozott támogatást a magyarországi civil szervezeteknek és a médiának” – írták.
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a „csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Elakadt tisztára mosás
Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.
Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta
politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak
Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.
Habár a köztársasági elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:
Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.
Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték felelősségre vonni Zemant annak „árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy „ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert
„nem lop és betartja a szavát”.
Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az „erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.
A cseh-japán szülőktől származó Tomio Okamura, akárcsak 2013-ban, idén is indult volna az elnöki székért. Most viszont – minő meglepetés – Zeman mellé állt. A kép forrása: Youtube.
Vele együtt további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson „Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.
Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.
Michal Horáček standja Brnoban. A kép forrása: Wikimedia Commons
Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport
hat százalékos előnyt mért Drahoš javára
,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Katedrából a politikába
Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a „népakaratra” hivatkozó Zemannak.
Jiří Drahoš. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.
Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:
„A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós kvóták elutasítása”
Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:
„úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”.
A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen „pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális „értelmiségi krémet”.
“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.“
12:45 – Ukrajnába érkezett az első nagy páncéltörő fegyverszállítmány, amelynek megvásárlásában a német kormány hozzájárult. A kézifegyver RPG „Matador” típusú közelharchoz használatos, amely a német gyártó szerint képes áttörni bármely, az orosz hadseregben szolgálatban lévő tank páncélzatát – az ütközés helyétől függően.
11:50 – Kijev külső kerületében nincs áramszolgáltatás, mivel két vezetéket elszakított a támadók lövöldözése miatt – jelenti a városi államigazgatás. Lehetséges, hogy emiatt a víznyomás csökkenni fog.
11:00 – Egy szlavuticsi lakos megsérült amikor az orosz megszállók ellen tüntetett a lakosság. Az orosz katonaság a levegőbe lőtt és könnyűgránátokat dobott az emberekre. A területvédelemisek között is van sebesült, de a polgármestert a oroszok szabadon engedték.
10:30 – Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának legfrissebb hírszerzési közleményében azt írja, hogy az orosz erők ahelyett, hogy nagyszabású városi gyalogsági hadműveletekben vennének részt, „a légi és tüzérségi bombázások válogatás nélküli alkalmazására támaszkodnak a védekező erők demoralizálására”.
10:15 – Oroszország pénteken jelezte ukrajnai háborús céljainak esetleges újrakalibrálását, mivel a Kremlnek szembe kellett néznie a brutális invázió miatti globális kiközösítéssel, a megerősített nyugati gazdasági büntetésekkel és az elszánt ukrán ellenállással, amely a jelek szerint a gyakorlatban is nyereséget jelent – írja a New York Times.
09:00 – Az orosz fegyveres erők „Caliber” rakétái fegyverekkel romboltak le egy raktárt Zsitomir régióban, Velikiye Korovitsy falu közelében.
08:10 – WSJ: Az Egyesült Államok szankcionálja az orosz katonai és hírszerző szolgálatok számára technológiát biztosító orosz vállalatokat.
07:35 – Az ukrán kormányra hivatkozva március 25-én érkezett Ukrajnába Németországból 1.500 „Strela” légvédelmi rakéta és 100 MG3-as géppuska tartalmazó szállítmány. Emellett 350.000 élelmiszercsomagot, 50 egészségügyi szállítójárművet és egészségügyi felszerelést szállítottak ki.
06:50 – Az orosz „Z” már bűncselekménynek minősül Németországban, Bajorországban. Georg Eisenreich bajor igazságügyi miniszter kijelentette, hogy „a bajor ügyészség következetesen fellép azokkal szemben, akik nyilvánosan helyeslik a nemzetközi jogot sértő agressziós háborút.”
06:34 – A Pentagon szerint már nem Kijev a fő cél – Oroszország el akarja foglalni Donbászt.
06:55 – Donyeck és Dél-Bug irányban és az ellenség további átcsoportostó műveleteket végez az orosz csapatok harcképességének helyreállítására, az utánpótlás-pótlásra, hogy újraindíthassák a támadó hadműveleteket. Céljuk elérni Donyeck és Luhanszk régiók közigazgatási határait.
06:15 – Az orosz megszállók fizetett felvonulást terveznek az ideiglenesen megszállt Melitopolban. Ukrajna Biztonsági Szolgálatára hivatkozva március 25-én a Telegramon keresztül közölte, hogy a nagygyűlésre március 26-án, kora elején kerül sor Melitopol főterén. A lakosságnak állítólag 1200 rubelt ígértek a részvételért.
05:30 Az ukrán légierő egy nap alatt megsemmisítette az Orosz Föderáció három repülőgépét és öt cirkálórakétáját – állítja az Ukrinform hírügynökség.
03:50 – Az ukrán vezérkar szerint Oroszország átcsoportosítja erőit a donyecki és luhanszki offenzíva folytatására.
03:15 – Már megkezdődött a vetési kampány Ukrajna 11 régiójában.
01:30 – Oroszország hat cirkálórakétával találta el Vinnicsát, néhányat a légvédelem lőtt le.
01:00 – Az ukrán vezérkar március 24-én közölte, hogy csapatai csapást mértek egy nagy orosz kétéltű rohamhajóra Berdjanszk kikötőjében, amelyet jelenleg az orosz erők foglalnak el. Maxar március 25-i fotói igazolták a jelentést: „az orosz Alligator osztályú leszállóhajót mutatják meg, amely leégett és részben víz alá került”.
00:05 – Biden látszólag tréfás hangon azt mondja a lengyelországi amerikai csapatoknak, hogy látni fogják az ukránok bátorságát, „amikor ott lesztek.” Biden korábban többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem telepít csapatokat Ukrajnába.
2022. március 26.
22:30 – Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország közel áll a konszenzushoz Oroszország négy követelésével kapcsolatban, beleértve Ukrajna NATO-tagságát és az orosz nyelv státuszát. Mindezt Kuleba külügyminiszter határozottan cáfolja.
22:10 – Biden kétnapos látogatásra érkezik Lengyelországba. Az amerikai elnök a tervek szerint Rzeszowban találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel és az amerikai légierő 82. légideszant hadosztályával, majd Varsóba utazik.
20:00 – Alekszej Sarovot, a Fekete-tengeri Flotta 810. különálló gárda tengerészgyalogos dandárjának orosz ezredesét orosz hatóságok szerint megölte egy ukrán mesterlövész.
Az Öböl országok 54 milliárd dollárt áldoztak Szaddam Husszein megbuktatására. Az eredmény: Irak ma Irán szövetségese.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek a libanoni Hezbollah szétzúzására. Az eredmény: ma Libanon ¾-e Hezbollah szövetségében áll.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek Erdogan, török államfő megbuktatására. Az eredmény: ma Törökország Irán szövetségese.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek Katar megzabolázására. Az eredmény: Katar Irán felé közeledett.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek a jemeni Irán-barát Anszar Allah szervezet megbuktatására. Az eredmény: ma Jemen ¾-e Irán szövetségében áll.
Az Öböl országok milliárdokat áldoztak arra, hogy az Iránnal kötött nukleáris egyezményt Amerika felrúgja. Az eredmény: Az EU országok Irán felé közeledtek.
Az arabok a világ lakósságának 5 %-át teszik ki, ennek ellenére a világ fegyvergyártásának 50%-át vásárolják fel. Az eredmény: a világ menekültjeinek 60%-a arab.
„Most feltárva az igazságot, Cohen a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.”
Rohamosan közeledik február 7-e, ami akár gyökeres változást is hozhat az amerikai elnök életében. Ezen a napon jelenik meg ugyanis a Kongresszus Házfelügyeleti és Reform Bizottsága előtt Michael Cohen, Trump korábbi ügyvédje és bizalmasa, s válaszolni fog a honatyák kérdéseire. Hogy állításainak milyen hatása lehet az eseményekre, abból ízelítőt kaphattunk az elmúlt napokban, amikor is fontos – az elnökre terhelő – információk láttak napvilágot.
Mindezt akár fordulatnak is tekinthetjük, ugyanis a Robert Mueller különleges ügyész által folytatott nyomozásról az elmúlt egy évben semmi sem szivárgott ki. Mueller nagyon vigyázott arra, hogy se az elnök, se pedig a szélesebb politikai szféra – beleértve a demokratát és a republikánust is – ne befolyásolhassa a nyomozást, és tudatában volt annak, hogy ezt csak úgy érheti el, ha a teljes feltárás során végéig minden titokban marad.
A háttérben Michael Cohen
Cohen, az elnökhöz képest persze egy mellékszál, ám most mégis ő került e kétes értékű rivalda fényébe, ugyanis olyan megalapozott vádakat szegezett neki az FBI – illegális kampány-finanszírozás 2016-ban –, melyek alapján akár évtizedekre is rács mögé kerülhetett volna. Ezzel szembesülve vádalkut kötött a hatóságokkal, s két olyan nyomozó előtt, akik az orosz szálakat vizsgálják Mueller ügyész csapatában, eskü alatt vallotta, hogy:
Trump utasította: hazudja azt a kongresszusi bizottság előtt, hogy a Moszkvában megépítendő Trump-toronyház megmaradt a tervezőasztalom, annak megvalósítását 2016 januárjában elvetették.
Illetve hallgassa el a bizottság előtt, hogy a kampány időszakában, 2016 júniusában Trump Moszkvába akart utazni, s ott találkozni Vlagyimir Putyinnal, illetve egyéb tárgyalásokat folytatni a projektről.
Ezt Cohen a korábbi, kongresszusi meghallgatásokkor megtette, ám most feltárva az igazságot, a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.
De nyilvánvalóan mindez csak a jéghegy csúcsa. Kiderült az is, hogy a projektek egyáltalán nem álltak le, csak azok menedzselését átvette Trump két gyermeke, Ivanka és Donald Trump Jr., akik minden részletet megbeszéltek apjukkal, aki – Cohen szerint – teljes mértékben kezében tartotta továbbra is az irányítást. Szűk körben Trump nem is csinált titkot belőle: azért hajt mindenkit a toronyház megépítése érdekében, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy nyerni fog az elnökválasztáson, s akkor visszavonulhat az üzleti világba, legalább 300 millió dollárt keresve a moszkvai üzleten.
A vallomásból az is egyértelműen kiderült, hogy az egész Trump-família lázasan kutatta a kapcsolatokat az orosz vezetőkkel. Ivanka és Cohen között feszültséget is okozott, amiért egy „orosz atlétának” a felajánlkozását, hogy közvetít a Kremlhez, Cohen elutasította. Más kérdés, hogy Cohen és egy másik ügyvéd-kollégája, Felix Sater, több tárgyalást folytatott Oroszországban bankárokkal, ingatlan-befektetőkkel, sőt a Kremlhez köthető személyekkel is a Trump tervezte beruházásokról. E tárgyalások valódi – így Trumpra nézve legveszélyesebb – céljai, s az esetlegesen kötött megállapodások minden bizonnyal ott vannak már a Mueller által összeállított dossziékban.
Az, hogy a demokraták a feltárást követően azonnal sürgetni kezdték az impeachmentet, az természetes. Hogy mennyire taktikus, hogy ők álljanak a Trumppal szembeni fellépés élére, az persze vitatható. De tény: Trump elmozdításának kontúrjai egyre élesebbek, s talán már ennyi is bőven elég lesz ahhoz, hogy 2020-as újraindítását a republikánus párt kétszer is meggondolja.
Ara-Kovács Attila
Frissítés: a Mueller-bizottság vitatja azt a sajtóhírt Trump utasításáról
Robert Mueller vitatja azt a sajtóhírt, miszerint Donald Trump amerikai elnök arra utasította volna volt személyi ügyvédjét, Michael Cohent, hogy hazudjon egy 2017-ben tartott kongresszusi meghallgatásán – közölte a Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság szóvivője, Peter Carr péntek este.
A BuzzFeed News riportja „pontatlan” – fogalmazott a szóvivő. Carr leszögezte azt is, hogy a portál pontatlanul és eltúlozva adta vissza mindazt, amit a különleges vizsgálóbizottság megtudott Trump vállalatának munkatársaitól, elektronikus levelekből és más dokumentumokból.
A BuzzFeed főszerkesztője, Ben Smith közleményben állt ki a riport mellett, egyben sürgette a Mueller-bizottságot, hogy járjon utána az igazságnak.
Több embert elgázolt, majd a biztonsági kordonokba csapódott egy kocsi. A sofőrt elfogták. Egyelőre nem tudni, hogy terrortámadás történt-e.
A rendőrség tájékoztatása szerint több járókelő megsérült, állapotukról egyelőre nem közöltek részleteket, csak annyit, hogy jelenleg egyikük sincs életveszélyben.
Volt, aki sikítozást hallott, ezután vette észre az autót, amely átment az út túloldalára és a lámpánál várakozó biciklisek közé hajtott, utána gázt adott és nekiment a kordonnak.
A letartóztatott férfit bilincsben vezették el. Egyelőre a terrorelhárítás vizsgálja az ügyet. A környéket lezárták.
A parlament a legjobban védett környékek közé tartozik a brit főváros központjában. Az épületet erős, betonból és acélból készült biztonsági kordonok övezik. A parlament melletti Westminster hídon tavaly márciusban gázolásos és késeléses merényletet követtek el, amelyben hatan haltak meg, köztük a terrorista, több mint ötvenen pedig megsérültek.
Az orosz energiaügyi minisztérium váratlan, kritikus balesetet jelentett be a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium novorosszijszki tengeri terminálján a nyugati szankciók és az emelkedő olajárak közepette – erről a „Kommersant” számolt be.
Kazahsztánból olajat szállító vezeték különösen azoknak az uniós országoknak fontos, amelyek megtagadják az orosz olaj vásárlását. Az orosz hatóságok szerint az állítólagos vihar miatti károk a terminálon napi 1 millió hordóval csökkenthetik a világpiaci szállítást.
Az orosz irányítású Kaszpi-tengeri vezetékkonzorcium vezetése azt állítja, hogy a berendezések javítása akár két hónapig is eltarthat, ebben az esetben az Európába irányuló exportra szánt olajszállítás teljesen leállhat.
A balesetről szóló nyilatkozat pont akkor érkezett, amikor a szankciók és a nyugati vásárlók vonakodása miatt az orosz olajtól a Brent olaj uráli árengedménye elérte a hordónkénti 32,6 dollárt.
Gyanússá teszi az egybeesést, hogy a főként kazah fajtákból álló CPC-keverék az Ural-szigeteki olaj lehetséges alternatívája volt a piacon. Ez valószínűleg növeli az urali olaj megvásárlása iránti érdeklődést.
CTC 1,5 ezer km hosszúsággal és évi 67 millió tonna olaj kapacitással – a Kazahsztánból történő olajszállítás fő útvonala, amely a nyugati piacokra irányuló export több mint
80% -át teszi ki!
A konzorcium részvényesei Oroszország (31%), Kazahsztán (20,75%), valamint Chevron (15%), Lukoil (12,5%), Exxon (7,5%), Rosneft-Shell Caspian Ventures Limited (7,5%) és számos kisebbségek.
*Oroszország után a Szovjetunió összes volt köztársasága közül a folyékony szénhidrogének legnagyobb lelőhelyei Kazahsztánban találhatók. A legkonzervatívabb becslések szerint a természetes tartalékai (olaj és gáz) mintegy 40 milliárd hordó, azaz több mint 5 milliárd tonna. Kazahsztán körülbelül 70 évig folytathatja a kitermelést, és vannak még fel nem fedezett területek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
