Kezdőlap Featured

Featured

Az oroszok többsége már nem támogatja Putyin háborúját

A brit hírszerzés hozzájutott egy olyan közvélemény-kutatás eredményeihez, melyet az ukrajnai háború megítéléséről folytattak Oroszországban. A Putyin személyes védelmét ellátó FSZO szolgálat felmérése szerint az orosz közvélemény belefáradt a több mint kilenc hónapja folyó háborúba, amely semmilyen kézzelfogható eredménnyel sem járt Oroszország számára.

A megkérdezettek 55%-a a béketárgyalások híve Ukrajnával, és mindössze 25% válaszolta azt, hogy a végső győzelemig harcolnia kell Oroszországnak. Putyin annak idején az ukrán vezetés leváltását, és egy Moszkva barát kormányzat megteremtését tűzte ki célul Kijevben amikor február 24-én megindította a “korlátozott hadműveletet”. Azóta az orosz hadsereg defenzívába szorult, és Oroszország elszigetelődött. Putyin el sem ment a G20 csúcs konferenciára, melyet idén Bali szigetén rendeztek meg. A nyugati államok ugyanis Biden elnökkel az élen közölték: nem kívánnak vele találkozni!

Macron közvetít

Figyelembe kell venni Putyin biztonsági szempontjait is – hangsúlyozta a francia elnök, aki nemrég tárgyalt Washingtonban Biden amerikai elnökkel. Az USA elnöke megbízta a közvetítő szereppel, mert már az Egyesült Államok is szeretné maga mögött tudni a konfliktust Ukrajnában. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke tűzszüneti tárgyalásokat sürget Ukrajnában, ahol a fűtési szezon tragikus következményekkel járhat a lakosságra nézve, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Mind az amerikaiak mind pedig a franciák már kidolgoztak béketerveket, amelyeket egyelőre sem az oroszok sem pedig az ukránok nem fogadnak el. Zelenszkij elnök egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről beleértve a Krím félszigetet is. Ilyen alkut Putyin nyilvánvalóan nem fogadhat el, mert ezzel az életét tenné kockára. Zelenszkij elnök is hasonló helyzetben van: ha lemond Ukrajna területének akárcsak kis részéről is, akkor a nacionalisták hazaárulónak kiálthatják ki. A patthelyzetet egy fegyverszünet oldhatja fel, amely hosszú időre jegelné a problémát: hol húzódnak Ukrajna és Oroszország határai?

 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.

A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.

Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.

Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.

10 milliárd euró

Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.

Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet

– ismerte el a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.

Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.

Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?

A nemzet szégyene

0

Az Alkotmány megtámadása és minden, amit az képvisel nemzetünk lelkének szégyenfoltja – hangzott el a Fehér Ház válaszában Trump botrányos kijelentésére.

Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie az alkotmányt – jelentette be Donald Trump volt elnök, mivel az állítólagos tömeges és széles körben elterjedt választási csalás, amely állítólag megváltoztatta a 2020-as elnökválasztás eredményét.

A Fehér Ház válasza Trump felhívására az alkotmány megszüntetésére

Andrew Bates, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára az Axios amerikai sajtóorgánumnak küldött levelében lecsapott Trump szavaira, amiért az alkotmányellenes.

“Az amerikai alkotmány egy szent dokumentum, amely több mint 200 éven keresztül garantálja, hogy a szabadság és a jogállamiság érvényesül nagy országunkban” – írta Bates az Axiosnak. 

Hozzátette: “Az Alkotmány megtámadása és minden, amit ez képvisel, a nemzetünk lelkének szégyenfoltja, és általánosan el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyersz.”

“Az Alkotmány megtámadása, és minden, amit ez képvisel, szégyenfoltja nemzetünk lelkének, és egyetemesen el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyer.”

Masha nem halt meg hiába – Az iráni vallási vezetők meghátráltak!

0

Irán eltörölte az erkölcsrendőrséget a Mahsa Amini halála miatt kitört több hónapja tartó tiltakozóhullám hatására. A rendőri erőszakba torkolló tüntetésekennek legalább négyszáz halálos áldozata volt

Ez azután történt, hogy az országszerte zajló tiltakozások kirobbantak Mahsa Amini két hónappal ezelőtti halála miatt, akit az iráni erkölcsrendőrség letartóztatott, mert állítólag megsértette Irán szigorú öltözködési szabályzatát.

Irán erkölcsrendőrsége

Az erkölcsrendőrséget, más néven Útmutató járőrt 2005-ben alapították Mahmúd Ahmadinijad elnök irányítása alatt, és vallási rendőrségként szolgál, és közvetlenül Ali Khamennei legfelsőbb vezetőnek van alárendelve.

A BBC-nek adott névtelen interjúban az egyik tiszt nyíltan beszélt az erkölcsrendőrség tagjaként végzett munkájáról.

„Azt mondták nekünk, hogy azért dolgozunk az erkölcsrendészeti egységeknél, hogy megvédjük a nőket” – mondta.

“Mert ha nem öltözködnek megfelelően, akkor a férfiak provokálódhatnak és árthatnak nekik.”

„Olyan, mintha vadászni mennénk” – vallotta be.

“A legtöbben közönséges katonák vagyunk, akik kötelező katonai szolgálatot teljesítenek. Nagyon rosszul érzem magam.”

Menekülés a Krímből

2014-ben szerezte meg Oroszország a félszigetet, amely a Szovjetunió üdülő paradicsoma volt. A háború most közelít a Krímhez, ahol megjelentek az ukrán partizánok, akik véget akarnak vetni az orosz uralomnak.

Az orosz elit felvásárolta a luxus nyaralókat a Krímben, de ezektől most szeretne megszabadulni. Csakhogy nincsen vevő – számoltak be helyiek a brüsszeli Politico riporterének. A félszigeten terjed a pánik, mert a kórházak tele vannak sebesült orosz katonákkal, és emiatt nem fogadják a helyi lakosságot. A sorozás is rossz hangulatot teremtett a lakosságban, amely a hétköznapokban az élelmiszer inflációval küszködik. Amikor Putyin elnök megkezdte háborúját Ukrajna ellen, akkor kevesen hitték a Krímben, hogy kilenc hónappal később az ukrán csapatok megközelíthetik a félszigetet, és Zelenszkij elnök követeli a visszacsatolást. Az ukrán hadsereg sikerei Harkiv és Herszon körül azt mutatták, hogy az oroszok defenzívába szorultak.

“Teljes mértékben lehetséges, hogy visszaszerezzük a Krímet” – mondta a Politico tudósítójának Zelenszkij elnöknek a Krím ügyeivel megbízott tanácsadója. Tamila Taseva megerősítette, hogy“ célunk a teljes terület visszafoglalása, és ebbe beleszámít a Krím félsziget is.” A 37 éves Taseva nem ukrán és nem is orosz hanem krími tatár. Amikor az orosz cár csapatai elfoglalták a félszigetet, akkor ők alkották a többséget. A második világháború idején Sztálin parancsára kitelepítették őket, és csak később térhettek vissza szülőföldjükre, ahova oroszokat és ukránokat telepítettek be.

Zelenszkij tanácsadója szerint

“a katonai megoldás látszik célravezetőnek a Krím visszafoglalására.”

Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a Krímet 2014-ben, mert az ottani ukrán katonai vezetők elárulták a kijevi kormányt, és átálltak Putyin oldalára.

“Ma teljesen más már a helyzet mint 2014-ben. Napi kapcsolatban állunk a lakossággal, amelyet felháborít a sorozás és az élelmiszer infláció. Ráadásul hiány van sok gyógyszerből. Vannak már partizánok is” – mondta Zelenszkij tanácsadója.

Putyin szívügye a Krím

Az orosz elnök vezette az első teherautót, amely az új hídon összekötötte Oroszországot a Krím félszigettel. Október 8-án támadás érte a hidat, amely az orosz megszállás szimbóluma.

Dmitrij Medvegyev, Putyin egykori helyettese, azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy

“a végítélet napja jön el számukra, ha kezet emelnek a Krímre.”

Egy atomhatalom esetében az ilyen fenyegetést komolyan kell venni. Az USA elnöke fel is szólította Putyint, hogy fejezzék be a fenyegetést az atombombával. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó tárgyalt Nyikolaj Patrusevvel, a Védelmi tanács titkárával, és azóta az oroszok visszafogják magukat ezen a téren. A Krímben viszont az oroszok megijedtek.

“Pánik tört ki azt követően, hogy robbanás volt a kercsi hídon. Megkezdődött az orosz tisztek és katonák családjainak a vissza telepítése Oroszországba. Az orosz oligarchák elkezdték árulni a luxus ingatlanokat. Ezek korábban ötszázezer-egymillió dollárt értek, de a piac halott. Senki sem vásárol” – mondta egy informatikus a Politico riporterének. Akinek elmesélte, hogy drámai mértékben romlik az életszínvonal a Krímben:

”a háború előtt 1000 dollárból kijött egy család havonta, de most ugyanehhez 3000 dollár kell. Honnan lehet ennyit szerezni? Sokan elveszítették az állásukat a szankciók miatt. A turizmus fontos bevételi forrás volt a háború előtt, de most ez a piac is meghalt.”

Az állás nélkül maradt fiatalok egy része partizánnak áll a Krímben. Egy korábbi bankár arról beszélt a Politico riporterének, hogy héttagú partizán csapatot szervezett egykori osztálytársaiból. Robbantásokkal igyekeznek gyengíteni az orosz haderőt a Krímben.

Az oroszok végképp be akartak rendezkedni a Krímben: 2014 óta több mint 800 ezren költöztek ide Oroszországból. Az ukránok vissza akarják fordítani ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok kétkedik abban, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszafoglalására. Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke ehelyett inkább tűzszüneti tárgyalásokat sürgetett:

“Annak a valószínűsége, hogy az ukránok a teljes területet visszafoglalják – beleértve a Krímet is – katonailag nem túlságosan nagy.”

Az ukránok közben folytatják a támadásokat a Krím félszigeten. Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkára a londoni Guardiannek megerősítette a hírt: tíz iráni drón szakértőt megöltek a Krímben. Az ukránok drónokkal rendszeresen támadják az orosz flottát, amelynek Fekete-tengeri főhadiszállása a Krímben van Szevasztopolban.

Hodges tábornok, aki a NATO európai erőinek főparancsnoka volt, elképzelhetőnek tartja, hogy az ukránok visszaszerezzék a Krímet.

“Az offenzíva lehetséges, és januárban meg is kezdődhet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a nyugalmazott amerikai tábornok.

Jogállamiság: Európai pénzügyi hurok szorul Magyarországra

A G7 portál felmérése szerint ugyanaz a bevásárlókosár nem került többe november végén mint októberben. Egyes élelmiszerek ára tovább nőtt, de másoké csökkent, ezért leállt a növekedés. Mindössze 0,1% volt a növekedés miközben tavaly egyik hónapról a másikra 4,7% volt!

Azt még senki sem tudhatja, hogy mennyire tartós ez a tendencia. Az általános áremelkedéssel kapcsolatban nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy szerinte 25%-os inflációnál tetőzik majd az árhullám valamikor jövőre. Orbán Viktor arra kérte a nemzeti bank elnököt és a pénzügyminisztert, hogy a jövő év végére legyen 10% alatti egy számjegyű az infláció. Ennek természetesen csak egy része az élelmiszer ár, ennél sokkal jelentősebb az energia, amely meghatározó a legtöbb család költségvetésében.

Orbán: ha nem tudjuk megvédeni a rezsi csökkentést, akkor sok család tönkremegy

A miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában elmondta, hogy még keresik a megoldást a rezsi rendszer megvédésére. Minthogy az új költségvetésnek és az új rezsiáraknak január elsejével kell életbe lépniük, ezért a miniszterelnök mondatai komoly válságot tükröznek. Orbán Viktornak sürgősen találnia kellene 10 milliárd eurót, amelyből ki tudja fizetni Magyarország jövő évi energia számláit. Ha tovább növeli a hazai gáz és villanyárakat, akkor vállalkozások és családok mehetnek tönkre méghozzá tömegesen. Ki kell gazdálkodnia ezt a pénzt, de az nem derült ki, hogy miképp?

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter jelezte, hogy ő azt vállalta: megvédi a magyar gazdaságot a recessziótól. Matolcsy Györgynek és Varga Mihálynak az inflációtól kellene megvédenie a magyar társadalmat. Orbán Viktornak pedig 4000 milliárd forintot kellene találnia a költségvetés lyukainak betömésére, az energia számla kifizetésére. Eközben nem jönnek az uniós eurómilliárdok, melyekre soha ennyire nem lenne szükség.

Scholz dilemmája: a magyar kormányt akarja megbuktatni, de úgy, hogy ne dőljön be Magyarország

Az európai pénzek ügyében a döntő szót a Tanács mondja ki, melyben meghatározó szerep jut a német kancellárnak. Korábban egy Merkel-Orbán paktum garantálta a magyar miniszterelnök számára a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését. Most azonban, hogy veszélybe került a nemzeti együttműködés rendszere, kiderült: nincs paktum a német kancellárral. Sőt a Bundestag megszavazta, hogy Orbán kormánya csakis akkor kapjon uniós pénzeket, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. Scholz nem dönthet a Bundestaggal szemben. Az uniós eurómilliárdokra azonban most van szüksége Magyarországnak nem egy vagy két év múlva.

Valószínűleg csöpögtető mechanizmus következik: apránként érkeznek majd az európai pénzek, hogy a víz színe fölött tartsák Magyarországot, de Damoklész kardja ott maradjon Orbán Viktor feje fölött.

A magyar miniszterelnök elismerte: már a falnál vagyunk! Vagyis a jól bevált lopási rendszert nem lehet tovább működtetni miközben a nemzeti együttműködés rendszere recseg ropog, és az életszínvonal csökken. Szinte mindenkinek.

Orbán Viktor pénzénél van hiszen profitál a gázkereskedelemből, de a lakosság és a vállalkozók döntő többsége csak a megemelt gázszámlákkal szembesül. A megélhetési válság itt van, és Orbán Viktornak nincs csodaszere ellene. Pedig a csodadoktor szerepében tetszeleg, de az európai eurómilliárdok híján mind többen döbbennek rá:

a király meztelen!

HIMARS – Ukrajna megmentője

Az USA Védelmi Minisztériuma 430 millió dolláros szerződést írt alá a Lockheed Martinnal további nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) gyártására.

“A texasi Grand Prairie-ből származó Lockheed Martin Corp. 430 930 711 dollár értékű, határozott áras szerződést kapott a Minisztériumtól rendkívül mobil tüzérségi rakétarendszerek és az azt támogató szolgáltatások teljes körű gyártására, hogy megfeleljen a hadsereg – és a különböző külföldi katonai partnerek – támogatásának sürgős szükségletének.” – áll az üzenetben.

Az nincs meghatározva, hogy mely külföldi partnerekről van szó.

A szerződés várhatóan 2025. december 31-én jár le. Az elmúlt hónapokban a Pentagon hozzávetőleg 20 HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszert szállított Ukrajnába, hogy hatékonyan védekezhessen Oroszország agressziója ellen.

Mind az ukrán, mind az amerikai fél egyetért abban, hogy a HIMARS a háború Kijev javára bekövetkezett fordulópontjának egyik fontos tényezője lett, mivel lehetővé tette az orosz csapatok hátsó állásainak hatékony támadását.

Szeptember végén az Egyesült Államok katonai segélycsomagot jelentett be, amely 18 légvédelmi rakétát tartalmazott, de a Pentagon  pontosította, hogy ezek szállítása több évig tart.

Az Egyesült Államok legújabb katonai segélycsomagja fontos harci felszerelések széles skáláját tartalmazza.

Legfontosabb köztük az új HIMARS melynek segítségével Ukrajna hosszú távú védelmi szükségleteit is támogatják

– jelentette ki a Pentagon egyik magas rangú képviselője jelentette ki szerdán tartott tájékoztatóján. 

A legújabb segélycsomag 18 nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszert tartalmaz a megfelelő lőszerekkel együtt. Az USAI program részeként az Egyesült Államok megvásárolja ezeket a rendszereket a gyártótól, hogy Ukrajnába szállítsák, ahelyett, hogy közvetlenül az amerikai katonai készletből vonnák ki őket, ahogy korábban az Ukrajnába küldött 16 HIMARS sugárhajtású rendszerrel történt.

“Ezeknek a HIMARS-rendszereknek és a kapcsolódó lőszereknek beszerzése és szállítása több évig tart. A mai bejelentés csak a beszerzési folyamat kezdete” – mondta az illetékes.

“Ha nem fektetünk be ma a HIMARS vásárlásába a jövő számára, akkor nem lesznek ott, amikor az ukrán fegyveres erőknek szüksége lesz rájuk a jövőben”  

“Ez egy igazán jelentős befektetés, és azt hivatott biztosítani, hogy a jövőben Ukrajna rendelkezzen azzal, amire hosszú távon szüksége lehet a jövőbeli fenyegetések elrettentéséhez – magyarázta.

Ukrajna jövőbeli védelmi szükségleteinek a háború befejezése utáni tervezése nem új koncepció. Áprilisban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter tartotta az első ülést az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülései közül. Az első találkozóra Németországban került sor. Majd a miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna sürgős, hanem jövőbeli védelmi szükségleteit is biztosítani kell. 

“Ukrajnának szüksége van a segítségünkre, hogy ma nyerjen. És továbbra is szükségük lesz a mi segítségünkre, ha a háború véget ér”

– mondta Austin.

legújabb amerikai segélycsomagban 150 Humvee, 150 taktikai jármű, robbanóanyag-elhárító felszerelés, testpáncél és számos taktikailag biztonságos kommunikációs, megfigyelő és optikai rendszer is szerepel.

A Pentagon illetékese azt is elmondta, hogy a csomag 20 többfunkciós radart is tartalmaz, amelyek képesek követni a légi tárgyakat és fenyegetéseket, beleértve az aknavetőt és a tüzérségi tüzet, valamint az ellenséges drónokat.

Az energiaválság az akkumulátorgyártás jövőjét is veszélyezteti

Túlságosan magas az elektromos áram és a földgáz ára , Európa emiatt több területen versenyképtelen, ide tartozik az akkumulátorgyártás is. Ha semmi sem változik, akkor a Volkswagen fontolóra veszi, hogy Európában gyártson akkumulátort.

“Ha nem tudjuk gyorsan lejjebb vinni az energiaárakat Németországban és egész Európában, akkor a beruházások az olyan energia-intenzív szektorokban mint az akkumulátorgyártás, nem lesznek lehetségesek sem Németországban sem pedig az Európai Unió területén”

– írta társas oldalon a Volkswagen brand menedzsere.

Thomas Schäfer ezzel megkérdőjelezte azt az egész óriási programot, amelyet a Volkswagen kidolgozott az átállásra a hagyományos motorokról az új környezetkímélő autókra.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2035 után csakis olyan új autókat lehet majd eladni, melyek környezetszennyező mutatója zéró.

Schäfer arra mutatott rá, hogy a vetélytársak elhúznak Európa mellett: ”Az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Délkelet Ázsia és még olyan régió is mint Észak Afrika beletapostak a gázba.“ A Volkswagen menedzser ezért jelentős mértékű állami illetve uniós támogatást sürget az autóiparnak. Utal arra a 369 milliárd dolláros csomagra, amellyel Biden elnök támogatni akarja a hazai ipart. Az USA adókedvezményt ad a zöld átálláshoz a hazai vállalkozóknak, és ezzel elszipkázza a tőkét az európai és más vetélytársak elől.

A Volkswagen menedzser bírálja az uniós gazdaság támogató programokat: azt írja azokról, hogy “elavultak”. Levonja a következtetést:

”Az Európai Uniónak sürgősen új eszközök kellenek ahhoz, hogy megakadályozzuk az ipar leépülését, és újra vonzóvá kell tenni az egész régiót a jövő technológiái számára, mert csak így tudjuk megőrizni a munkahelyeket.”

Buy European!

Vegyél európai árut! – ez Macron francia elnök elképzelése, aki erről mindinkább meggyőzte Scholz kancellárt is. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Európai Unió is hatalmas összegekkel támogatná a saját iparát éppúgy mint Biden elnök az amerikait. A két elnök most erről is eszmét cserél az amerikai-francia csúcstalálkozón során hiszen a hazai vállalkozók támogatása értelemszerűen fenyegeti a világkereskedelmet, ahol a WTO szabályai szerint nem szabad diszkriminációt alkalmazni a vetélytársakkal szemben.

Tiltakozási hullám Kínában a Covid lezárások ellen

A zéró tolerancia politikáját egyre nehezebben viseli el a kínai lakosság, amely sok nagyvárosban tiltakozik a lezárások ellen. Peking a helyi vezetőket a lezárási politika szelektív alkalmazására szólította fel, és azt ígérte: felgyorsítják az idősebb nemzedékek oltását. A zéró tolerancia hivatalos indoka az, hogy egyelőre nem tudják megvédeni a 60 fölötti nemzedéket a Covid járványtól.

Az ideiglenes lezárás nem tarthat tovább 24 óránál – jelentette be a pekingi önkormányzat, hogy lecsillapítsa a kínai főváros lakóinak tiltakozását. Pekingben, Sanghajban és sok más nagyvárosban rendőröket vezényelt a hatalom az utcákra, hogy a tiltakozó városi polgárokat visszaszorítsák lakóhelyükre. Egy kínai városban tankokat is fényképeztek az utcákon, de azt nem lehet megállapítani, hogy a videó mennyire autentikus.

A tiltakozásban elsősorban a fiatal generáció vesz részt, amely nehezebben viseli el a korlátozásokat. Köztük magas a munkanélküliség – országosan 20% – mert a kínai gazdaság a pandémia után nem tudta dinamikusan újrakezdeni működését a
meg-megújuló Covid lezárások miatt.

Urumcsiban kezdődött a tiltakozási hullám, ahol a lezárás miatt többen bennégtek egy épületben. A Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosa amúgyis rebellis hírében áll, hiszen az ujgur nemzetiség nem könnyen viseli el, hogy kisebbség lett a saját földjén. A pekingi véleményt hűen tükröző Global Times úgy számolt be a lázongásról, hogy

“Urumcsi városában helyreállt a tömegközlekedés.”

Hírek szerint a rendőrség állította azt le nehogy a tiltakozó ujgurok eljuthassanak a város központjába.

Pekingben a tiltakozás elérte az ország leghíresebb egyetemét is: a Csinghua, melyet amerikai lelkészek alapítottak a kínai fővárosban, Kína leghíresebb elit képző intézménye. Itt végzett Hszi Csin-ping elnök is, akinek a távozását több helyen követelték a tiltakozók. Kína elnöke hirdette meg a zéró tolerancia politikáját a Covid vírussal szemben csaknem három éve, és ezért alkalmaznak ma is lezárásokat Kínában.

Német ajánlat: használjátok nyugati vakcinát!

A német kormányszóvivő javasolta ezt Kínának nem sokkal azután, hogy Scholz kancellár személyesen is előadta ezt az ötletet Hszi Csin-ping elnöknek Pekingben. A Németországban működő BioNTech vakcináját ajánlotta Hszi Csin-ping figyelmébe. A kínai elnök arra hivatkozva gyakorolja a zéró tolerancia szigorú politikáját, hogy a Sinopharm és a többi kínai vakcina nem hatékony a hatvan évesnél idősebb lakosság számára.

Scholz és Hszi Csin-ping abban állapodtak meg, hogy a Kínában élő külföldiek kaphatnak a nyugati vakcinákból, de a kínaiak nem. Kína maga is fejlesztett ki mRNS vakcinát – írja a brüsszeli Politico, de ezt még nem engedélyezték az 1,4 milliárd lakosú országban annak ellenére, hogy Indonéziában már megkapta az engedélyt.

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 10 milliárd eurót

  • Orbán a falhoz érkezett

  • Brüsszelben nincs bizalom, Brüsszelből nem jön pénz

  • Az árulást mindenütt, az árulót sehol sem…  

  • Szövetségekhez közös érdek kell, de a szövetségesek a célt külön utakon tudják elérni

  • “Térdre, imához!”

A miniszterelnök a KAVOSZ rendezvényén beismerte: ”már a falnál vagyunk.” Fő okként az energiaválságot említette: tavaly 7 milliárd euró volt az energia számla, az idén 17 milliárd lesz. Jövőre pedig 17-21 milliárd. “Ezt kell kigazdálkodni”  – mondta a kormányfő, aki pontosan tudja, hogy ez lehetetlen. Ekkora lyukat csak az európai pénzekből lehetne befoltozni, de ezek nem érkeznek. A biztonság kedvéért Orbán nem is említette a Brüsszeltől remélt euró milliárdokat. Mindez azt igazolja: nem számít arra, hogy a közeli jövőben megérkezik ez a pénz. Amelyre viszont most van nagyon nagy szükség. A magyar fogyasztók forintban fizetnek míg az energia számla dollárban ketyeg. Talán nem kellett volna hagyni a forintot leértékelődni, de 2010-től fogva Orbán Viktornak ez a politikája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég azt mondta, hogy “jól van a forint árfolyama ott, ahol van.” Azóta kiderült, hogy a leértékelődés olyan mértékben erősíti fel az inflációt, melyet a hatalom képtelen megfékezni.

Honnan szerezhet Orbán Viktor 10 milliárd eurót?

Ha Brüsszelből nem jön a pénz, akkor a piacról kell hitelt felvenni. Ez nem lehetetlen, de olyan sokat kell érte fizetni, hogy az államadósság egyre nehezebben finanszírozhatóvá válik. A piacok nagyonis figyelik az európai pénzeket, mert azok azt a bizalmat jelzik, melyet Orbán Brüsszelben élvez. Ha Brüsszelben nem bíznak benne, akkor vajon a piacon miért bíznának? Fordulni lehetne az IMF-hez is dehát Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, amely uniós tagállam esetében mindenképp támaszkodik Brüsszel véleményére. Marad a kínai kölcsön. 10 milliárd eurót a kínaiak nem adnak. Cserében ugyanis a magyar kormány nem tud mit felkínálni. A görögök Pireusz kikötőjét adták cserébe. Erdogan elnök úgy kapott egymilliárd dolláros gyors segélyt, hogy le kellett mondania az ujgur mozgalmak támogatásáról. Erdogannak el kellett mennie Urumcsiba, ahol a meglepett ujgurokkal személyesen közölhette: számukra a kínai kommunista párt uralma a lehető legjobb megoldás. Orbán Viktor semmi ilyet nem tud felkínálni Hszi Csin-ping elnöknek. Marad a drága piaci kölcsön, és a remény, hogy nem lesz túlságosan mélységes a recesszió és a megélhetési válság Magyarországon.

Hármas szövetség

Mindeközben a magyar diplomácia szövetséget akar létrehozni Olaszországgal és Lengyelországgal. Ez a szövetség kizárólag Brüsszelre és az uniós pénzek megszerzésére korlátozódik. Még Lengyelország sem kapta meg az uniós eurómilliárdokat pedig az ukrajnai háborúban mintaszerűen vállal szerepet. Meloni asszony kormányra kerülése előtt úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli az uniós büntető intézkedéseket a magyar illetve a lengyel kormány ellen. A szövetséghez ez akár elég is lenne, de Olaszország is maximális mértékben rá van szorulva az Európai Unió jóindulatára. Az Európai Unió nincs adakozó kedvében hiszen leszakadóban van Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött. Franciaország és Németország nagy közös kölcsönt készít elő a gazdaság támogatására. Ha Orbán ezt megszavazza, akkor egy lépést tesz az Európai Egyesült Államok felé. Ha nem, akkor várhatja az uniós eurómilliárdokat amíg bele nem fárad.

A helyzet válságos, ezért

  ORBÁN, térdre imához”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK