Kezdőlap Featured

Featured

Konteo

„Brüsszellel ellentétben Budapest tárt karokkal fogadja a nemzeti konzervatívokat. Budapesten gyűlnek össze a világ konzervatív erői (CPAC Hungary).

A téma kapcsán a Hír TV vendége volt Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki azt is bejelentette, hogy újabb komoly külföldi politikusok csatlakoznak a rendezvényhez. Magyarország jogállam, Magyarország demokrácia, ahol mindenkinek joga van a véleménye kinyilvánítására – így válaszolt Kovács István arra a kérdésre, hogy a CPAC Hungary szervezői számítanak-e a brüsszeli NatCon konferencián történt hasonló ellenállásra. Azok a konzervatív erők, akik Brüsszelben nem gyűlhetnek össze, Budapest tárt karokkal fogadja őket (…) az ellendrukkerek is elmondhatják a véleményüket, ez egy ilyen ország – tette hozzá.”

Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ „a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette”. Bizony! A céljuk ily nemes.

Az AK-t létrehozó magyar kormány szerint tehát ezek az alapjogok. Ebből következően az intézet azt kutatja, és azt elemzi, hogy Magyarország a nemzetközi trenddel mit sem törődve hogyan maradhat mindenféleképpen vallásos nemzetállam, ha fene fenét eszik, vagy ha (ami még rosszabb) Brüsszel letiltja a pénzt, akkor is! A munka eredményeképpen közli a kormánnyal, a cél eléréséhez milyen törvények kellenek, majd kormány ennek megfelelően intézkedik, és már kész is! Úgy néz ki viszont a helyzet, hogy ezt a kormány magától is tudja, azaz az intézmény számos magyar társához hasonlóan inkább kifizető-, mint munkahelyként működik.

A fentebbi alapjogokkal meghatározott konzervativizmus nemzetközileg nem valami sikeres, a budapesti rendezvényen felszólalók pozíciójából legalábbis ez látható. A szónokok:

Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke;
Fabrice Leggeri, a Frontex korábbi igazgatója;
Janez Jansa, Szlovénia volt miniszterelnöke
Markwayne Mullin, Oklahoma állam szenátora;
Rick Santorum, volt Republikánus elnökjelölt; valamint
Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke.

Hozzájuk csatlakozik még Mateusz Morawiecki, korábbi lengyel miniszterelnök és hazánk jó barátja, a dél-amerikai politika csillaga és/vagy nagyágyúja (by Magyar Nemzet), ifjabb Bolsonaro, brazil politikus, ügyvéd és (még ráadásul) szövetségi rendőrtiszt (is). A rendezvény főszónoka természetesen Orbán Viktor lesz, mint a legmagasabb rangú résztvevő: az egyetlen regnáló miniszterelnök. A többiek leginkább a volt, korábbi és valahai jelzőkkel illusztrálhatók, a levitézlettet azért nem írom ide, mert az nálunk már régóta foglalt, és a kimondáskor  mindenki tudja, amit mindenkinek tudni kell.

Szóval, itt nálunk könnyedén, nyugodtan, a legkisebb zavarás nélkül megtartható a konferencia. Nem úgy, mint egy hete Brüsszelben. Igaz, Kovács István stratégiai igazgató kövér hülyeséget beszélt, mikor azt mondta, Budapest tárt karokkal fogadja a konferenciát, mert a baloldali városvezetést tekintve erről szó sincs, de hogy Karácsony nem fog nekik egy szalmaszálat sem keresztbe tenni, az biztosra vehető. Mehettek volna konzervatívék a sokkal barátibb Debrecenbe, hogy miért mégis Budapestre jönnek, azt ne találgassuk, mert úgysem tudnánk biztosakat mondani.

A budapesti konferenciát nem sokkal előzte meg a brüsszeli. NatCon után rögtön CPAC. A nemzeti konzervatív csapat láthatóan szeret összegyülekezni, igaz, jól szét vannak szórva a nagyvilágban, ezért szükséges egymást sűrűn kontrollálni, megvannak-e még egyáltalán, és mi lenne alkalmasabb erre, mint egy konferencia?

A korábbi konferenciához a helyválasztás célzatos. A brüsszeli kígyófészekben tanyázik a nemzeti konzervatív erők legfőbb ellenségének számító Európai Unió, amelynek Parlamentjében csak úgy nyüzsögnek a globalista, liberálista, individualista, vallástalan gendernépek, így aztán a konferencia helyszínének kiválasztása nem a véletlen műve volt. Be akarták bizonyítani az elfajzott Nyugatnak, fennen lobog még a konzervatív zászló, szólnak a harangok mindenfelé, áll még a hősi, illiberális fészek széles Duna partján, élén Kolostorlakó Jámbor Viktor királlyal, aki kénytelen onnan lenézni népét, ha már a Csomolungma nem Budapesten van, a Gellérthegyen meg semmi kastély, csak egy lerobbant Citadella.

A fentebb említett brüsszeli demonstráció nehezen akart a konzervatív erőknek összejönni. Mint ismeretes, csak sokára találtak helyszínt, mert előzőleg több helyről is eltanácsolták őket, de végül sikerült nekik. A Saint-Josse-ten-Noode kerületben, a Claridge nevű rendezvényhelyszínen el is kezdődött a konferencia, ám két órával a rendezvény kezdete után a rendőrök kivonultak, és közölték a szervezőkkel, hogy a konferenciát meg kell szakítani. Emir Kir, Saint-Josse-ten-Noode polgármestere közzétett üzenetében azt írta: “Polgármesteri végzését adtam ki az Nemzeti Konzervativizmus Konferencia betiltására a közbiztonság garantálása érdekében”. A Saint-Josse-ten-Noode nevű kerületeiben “nem látják szívesen a szélsőjobboldalt” – jelentette ki a polgármester.

Ha ez az Emir Kir nevű, egy jócskán törökök lakta kerületben polgármesterkedő, szintén török származású valaki tényleg baloldali, ahogy mondják, akkor ennél nagyobb öngólt nem is rúghatott. Innentől kezdve ugyanis az összes nemzeti, az összes konzervatív és az összes vallásos ország, közösség, és egyén egy olyan fegyvert kapott a kezébe, amellyel tetszése szerinti mértékben, frekvenciával és intenzitással ütheti a liberális, zöld, nyugatos világot összes résztvevőjével együtt, és mindenhez tökhülyék üvöltözhetik a másik oldalról, hogy „a libsik” sokkal rosszabbak, mint a nevében nemzeti konzervatív, valójában vallásos szélsőjobb, mert nem csak rendetlenséget hoznak magukkal, hanem még erőszakot is. „Mi legalább csak erőszakosak vagyunk„ mondhatják a NatCon meg a CPAC konferencia résztvevői teljes joggal, és a másik oldalról senki nem szólhat egy szót sem, mert hiába tudjuk, hogy a Saint-Josse-ten-Noode Brüsszelnek csak egy kerülete 1,14 km², területen és 23 557 fő lakossággal (2006. – lásd), világgá lehet kürtölni, hogy a konferenciát „Brüsszel” tiltotta le. Hiába állította helyre a belga bíróság meg a brüsszeli főpolgármester már másnap a szólásszabadság rendjét, ami egyszer már betiltottak, az be lett tiltva, punktum!

Az eseményre több magyarázat kínálkozik:

  • A kerületi polgármester magától tökhülye, mert ezt az elemi felháborodást akkor is előre kellett volna látnia, ha csak minimális esze van.
  • A kerületi polgármestert megvezették. Ehhez is szükséges, hogy tökhülye legyen, és ne lássa előre a betiltás következményeit, de nem magától jutott eszébe, hanem valakik sugalmazták neki, hogy „nagy tüntetések várhatók”, ha nem tiltja be a konferenciát.
  • A kerületi polgármestert lefizették. Ehhez nem szükséges hülyének lennie.

Ilyen esetben, még ha utáljuk, és primitív dolognak tartjuk is az az összeesküvés elméleteket (konteo – conspirating theory), azért csak hihetetlen a sztori annyira, hogy megmozdul az emberben a kisördög. A Brüsszel, mint helyszín már eleve trükkös, nyilván nem véletlen, mert például London ebből a szempontból rosszabb lett volna, a közvetlenül utána következő Budapest kontrasztja pedig bemutatja, hogy micsoda különbség van az Európai Unió és Magyarország között, mely utóbbiban a szabadság annyival nagyobb a brüsszeli „szabadságnál” (amely nem is az!), hogy csak na! „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű”, csiripeli a magyar veréb felháborodottan, és sajnos joggal, ahogy most áll a helyzet.

Esetünkben minden annyira klappol, és minden annyira a nemzeti konzervatívok kezére játszik, hogy az már gyanús. Persze semmit sem tudunk biztosan, főleg az okoz bizonytalanságot, hogy volt-e annyi ész és szervezési rutin a nemzeti konzervatívokban, hogy ezt a hadműveletet (polgármester lefizetés inkluzíve) végre tudják hajtani. Azt javaslom, a kérdést mindenki döntse el maga.

Az, hogy Brüsszelnek vagy az EU-nak a betiltáshoz bármi köze lenne, természetesen ordas hazugság, de hogy nemzeti konzervatívék gátlástalanul kihasználják a jónép erre vonatkozó ismerethiányát, az messziről üvölt mindenfelé. Próbáljuk meg helyette ésszel kezelni, azaz átlátva az orbáni szitán.

Ha kérhetem.

Lesújtó a magyar média állapota – írja a washingtoni külügy

A magyar titkosszolgálatok és a kormány média már korábban is nyomozott a külföldiek által támogatott magyar média után, de decemberben az országgyűlés elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, és ez már a jogalapot is megteremti ehhez – állapítja meg a State Department jelentése.

A jelentés rámutat, hogy a kormánypártok befolyása óriási hiszen a magukat függetlennek valló média intézmények is gyakran a Fidesz irányítása alatt állnak.

Itt elég a Népszava példájára utalni, melyet Rogán Antal jelentős állami hirdetésekkel támogat. Cserében olykor kér valamit a főszerkesztőtől…

A jelentés megemlíti, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a Klubrádió frekvencia engedélyét 2020-ban, és ily módon jelentős mértékben korlátozta az egyetlen igazi ellenzéki rádió hallgatottságát.

A washingtoni külügy megállapítja, hogy a kormányt bíráló újságírókat rendszeresen a dollárbaloldal embereinek titulálja a kormánypárti média.

A független médiaügynökségeknek rendszeresen számolniuk kell ellenséges kibertámadásokkal – írja a washingtoni külügy jelentése, amely itt arra utal, hogy a titkosszolgálat nyíltan részt vállal az ellenzéki sajtó megfélemlítésében.

A magyar kormány ellen kötelezettszegési eljárást indított a brüsszeli bizottság a szuverenitás védelmi törvény miatt, de ettől aligha várható kézzelfogható eredmény.

Rogán rémdrámája: a nagy semmit nem lehet eladni!

A piramis alakú média irányítási rendszer jelenleg kizárólag negatív kampányokat folytat: bírálja Brüsszelt és Washingtont, az ellenzéket és Magyar Pétert, gyakran olyan módszerekkel, melyek az ötvenes éveket idézik. Rogán Antal tarsolyában mindig is voltak negatív kampányok például Soros György ellen, de a hatalomnak volt pozitív üzenete is: emelkedik a magyar életszínvonal. Nemrég még Matolcsy György azt ígérte: utolérjük Ausztriát! Ma már viszont Matolcsy egyik elődje a Magyar Nemzeti Bank élén, Surányi György  azt közölte:

“fogyasztásban a legutolsók vagyunk az Európai Unióban! Már Bulgária is megelőzött minket.”

Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt egy őszinte pillanatában 2022-ben a megnyert választások után. Rogán Antalnak csodafegyverre lenne szüksége, hogy ebből sikeres propaganda kampányt fabrikáljon.

Eközben érdekes tényre hívta fel a figyelmet Parászka Boróka, aki a közszolgálati rádió munkatársa Marosvásárhelyen: Romániában kulturált kampány zajlik, melyben a szélsőjobb kivételével mindenki igyekszik európai módon viselkedni, és valamilyen pozitív jövőképet nyújtani a választóknak. Persze Romániában a demokrácia 34 éve jóval sikeresebb volt mint Magyarországon: a Ceausescu korszak mélypontjáról előre léptek, és megelőzték Magyarországot, mely a kilencvenes években az első között járt az egykori szocialista országok közül.

Elsőkből lesznek az utolsók – állapíthatja meg Orbán Viktor, aki nem biztos, hogy ezen kétségbeesik. Politikai rendszere ugyanis épp arra van felépítve, hogy a szavazópolgárok döntő többsége kiszolgáltatott legyen, akit olcsón meg lehet vásárolni a választások idején.

A magyar lakosság többsége európai mércével mérve szegény, és ha Orbánon múlik, akkor az is marad.

A gyatrán működő egészségügy pedig politikailag hasznos hiszen gyorsan eliminálja “a fölösleges elemeket”, akik csak terhelik a költségvetést holott egyetlen szerep jut nekik Orbán Viktor bábszínházában: leszavazni urunkra és parancsolónkra, aki szánalmasan szerény juttatásaival – rezsicsökkenés, tizenharmadik havi nyugdíj stb. – életben tart bennünket.

Letartóztatták a katonai korrupció királyát Moszkvában

Timur Ivanovot katonai egyenruhában mutatta a közszolgálati televízió amint az FSZB emberei a börtönbe kísérik a hadügyminiszter helyettesét. Ki volt ő? A katonai infrastruktúra főnöke, ez pedig szinte korlátlan lopási lehetőséget jelent különösen háború idején.

Mariupol városát Ukrajnában hosszú harc után foglalta el az orosz hadsereg. Timur Ivanov ellenőrizte az ukrajnai város “újjáépítését”. Rubel milliók tűntek el nyomtalanul. Már Putyin elnöknek is feltűnt, hogy hűséges katonái lopnak mint a szarka. Ez nem újdonság: Zsukov marsall, aki elfoglalta Berlint 1945-ben, Németország oroszok által megszállt részéből vonatszám vitte haza a zsákmányt. Putyin utasította az FSZB-t: leplezze le a korrupciót a hadseregben!

Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, de valószínűleg nem is az a cél. Putyin példát akar statuálni. Ezúttal sikerült: Timur Ivanov ugyanis a hadügyminiszter, Sojgu jobbkeze volt. Sojgu pedig a legrégebbi minisztere Putyinnak: 2012 óta hadügyminiszter, előtte a katasztrófavédelem minisztere volt. Ő nem katona hanem ex KGB-s éppúgy mint Putyin, aki tart a hadseregtől. Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok a külföldi hírszerzés főnöke állítólag nem támogatta az ukrajnai háború ötletét 2022-ben. Ennek ellenére mindketten a helyükön maradtak. Nariskin a hírek szerint rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Geraszimov tábornok pedig tárgyalt Zaluzsnij akkori ukrán vezérkari főnökkel egy lehetséges fegyverszünetről. Azóta Zaluzsnijt leváltották, jelenleg ő Ukrajna londoni nagykövete.

“Nem sokra megy Ukrajna a 61 milliárd dolláros USA segéllyel”

Sz. Bíró Zoltán az Aréna vendége volt az Inforádióban, ahol kifejtette, hogy nem várhatunk csodákat a hatalmas összegű amerikai támogatástól.

“Ez a csomag, amelynek viszonylag nagy része gyorsan az ukránokhoz, a frontra kerül, valószínűleg alkalmas lehet arra, hogy feltartóztassa az orosz támadást, és megváltoztassa a most már nagyon kritikus helyzetet, amely a front több szakaszán is kialakult. Segítség lehet abban, hogy esetleg bizonyos helyeken az ukránok visszaszerezzék a kezdeményezést, de nagy átfogó támadás indítására az év vége előtt aligha lesz alkalmas”

– hangsúlyozta a jeles Oroszország szakértő.

A háború megnyerhetetlen – ebben a katonai szakértők zöme egyetért. Diplomáciai megoldásra lenne szükség, de erre sem Moszkvában sem Kijevben sem pedig Washingtonban nem mutatkozik semmilyen hajlandóság. Putyin Trumpra vár, aki azt ígérte: egyből tárgyalásokat kezdene az orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról.

Mit keresnek hős honvédaink Csádban miközben nem segítjük a szomszédos Ukrajnát?

0

Arra a kérdésre még a nagy stratéga, Orbán Gáspár őrnagy is csak keresheti a választ –  méghozzá kettős minőségben, hisz ő az összekötő tiszt a csádi hadsereg és a magyar honvédség között, másrészt pedig ő szervezi a Nemzetbiztonsági Hivatalt a karmelita kolostorban -, hogy miért nem Ukrajnának nyújtanak segítséget honvédőink.

Csádban éppúgy önkényuralom áll fenn – ez indokolhatja az egyezményt Magyarország és az afrikai állam között. Ez ugyanis nem ENSZ vagy NATO misszió hanem kizárólag a két állam ügye. A hivatalos indoklás az, hogy magyar érdekeket védenek a honvédek Csádban. Ez nem lehet túlságosan nehéz hiszen magyar érdekeltségek nincsenek Csádban, még diplomáciai képviselet sincsen. Rejtő Jenő tollára kívánkozik Orbán Gazsi afrikai kalandja: az afrikai állam az egyetlen a térségben, amely kitart a régi gyarmatosítók mellett.

“Nem vagyunk rabszolgák, nem váltunk urat külső parancsra”

– nyilatkozta most öntudatosan az ország államfője. Mire célzott Idriss Déby tábornok elnök, akinek édesapját, aki 30 évig szolgálta a francia érdekeket, egy puccs során megölték. Fia vette át a hatalmat. Demokráciát ígért a Nyugat megnyugtatására, de ebből valahogy nem lett semmi. A tábornok elnöknek azért kellenek a francia és magyar katonák, hogy megvédjék az orosz zsoldos hadseregtől, a Wagnertől, amely egyre vérszomjasabb amióta Putyin elnök közölte velük:

“fiúk, tartsátok el magatokat, mert Oroszországnak az ukrajnai konfliktus miatt erre nincsen pénze!”

A Wagner hadsereg már a spájzban van

A Csáddal szomszédos Szudánban sajátos proxy háború dúl: a helyi hadsereg egyik részét a Nyugat támogatja, a másikat Oroszország és Kína. Az aranybányák Kína kezében vannak – ezeket védelmezi szép pénzért az orosz zsoldos sereg. Kik küzdenek a front másik oldalán? Az SZBU, az ukrán titkosszolgálat fegyveres osztagai.

A Wagner hadsereg Csád másik szomszédjában, Nigerben kiszorította a franciákat. A tét itt az urán, melynek legnagyobb afrikai szállítója Niger. Csád szomszédja Líbia is, ahol 2011 óta káosz uralkodik, akkor tépte darabokra a nép Kadhafi elnököt, aki 42 évig uralkodott az olajban gazdag országban. Most nyugaton a Nyugat uralkodik míg keleten a Kelet Líbiában iszlamisták. Amikor az USA nagykövete nem vette figyelembe az ország kettéosztását, akkor iszlamista erők meggyilkolták a keleti fővárosban, Benghaziban. A negyedik szomszédban, a Közép Afrikai Köztársaságban a Wagner hadsereg az úr: jó pénzért védelmezik a diktátort.

Macron – Orbán paktum

Csád ügyében a magyar miniszterelnök Macron francia elnökkel kötött üzletet. Az övezetből kiszoruló franciák számára egy jelképes magyar kontingens is támogatást jelent.

A paktumnak ez csak mellékszála volt, a lényeg a közös európai hadsereg és hadiipar létrehozása. A cél az volt, hogy Európát fokozatosan katonai nagyhatalommá tegyék a francia atom ütőerőre támaszkodva. Macron elnök ekkoriban jelentette ki: Európa nem lesz az USA vazallusa! Orbán megígérte: az ügy érdekében elfelejt vétózni Ukrajna támogatása kérdésében. Aztán mégiscsak vétózott a magyar miniszterelnök. Mire a francia államfő kijelentette: Orbán becstelen! Február elsején aztán Macron is ott volt amikor az európai nagyhatalmak vezetői megfenyegették Orbánt: leszámolnak vele, ha újra megvétózza az ukrajnai támogatást. Orbán kapitulált.

Macron terve is megbukott: Orbán Viktoron kívül senki sem támogatta az európai katonai hatalom ötletét. Ezért a francia elnök is váltott: immár az USA elsőszámú vazallusa kíván lenni Európában! Francia katonákat akar küldeni Ukrajnába! “Ez világháborús kockázat“ – közölte Putyin, aki kizárólag az USA-val hajlandó tárgyalni.

A fegyver gyárak profitja az egekben

A stockholmi Békekutató intézet szerint a világon még sohasem költöttek olyan sokat fegyverekre mint tavaly. Ferenc pápa fel is hívta a figyelmet arra, hogy a háború elhúzódása Ukrajnában kizárólag a fegyvergyáraknak hajt hasznot.

Ady Endre az első világháború előtt hét évvel így írt erről:

“megmentik újra és újra a hazát valahányszor saját profitjukat kell megmenteni. Ha háborút nem csinálhatnak, akkor csinálnak háború félelmet, hogy a nép elhiggye: veszélyben a haza!”

Mi lesz a hidrogén szerepe Európa energia rendszerében?

“A német kormány most eldöntötte, hogy teljes mértékben a hidrogén irányába megy. Ez azért fontos, mert nem azok a technológiák lesznek a meghatározók a jövőben, melyek a legjobbak, hanem amelyek mögé valamelyik nagy állam beáll és nagy pénzeket tesz bele” – nyilatkozta Lakatos Benjámin, a MET elnök-vezérigazgatója a Portfolionak.

A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég, melynek állítólag Orbán Viktor az egyik fő részvényese, sokat keresett az energia válságon, most pedig azt fürkészi, hogy a közeljövőben milyen lesz a gázár Európában hiszen ettől függ a profitja. A hosszútávú jövő mindenképp a villamosáramé, de mi lesz addig amíg Európa teljesen átáll erre? Lakatos Benjámin szerint Európának nincsen igazán jó választása azt követően, hogy leválik az orosz földgáz importról, mert így kívánja gyengíteni Oroszországot, amely 2022 február 24-én agressziót hajtott végre Ukrajnával szemben.

Meg tudja-e tartani Európa a versenyképességét a zöld átállás során?

Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak, úgy véli, hogy nem. Lakatos Benjámin ugyanígy látja az Európai Unió jövőjét.

“A már megkezdett zöld átállás folyamatos európai pozíció vesztéssel jár” – hangsúlyozza a MET elnök vezérigazgatója, aki arra utal, hogy az USA-ban sokkal olcsóbb az energia, és emiatt az európai cégek inkább ott nyitnak gyárakat, melyeket ráadásul a zöld átállás jegyében az Egyesült Államok kormánya is támogat. Mario Draghi is azt hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államoknak van iparpolitikája, az Európai Uniónak nincsen.

Európa földgáz szükséglete 90%-át importálja

“A cseppfolyósított földgáz nagy világpiaci szereplői ki tudják használni ezt a helyzetet. Európa ebből a szempontból nagyon sérülékeny” – mutatott rá Lakatos Benjámin. Aki arra utalt, hogy az orosz földgáz zsarolást csak oly módon tudta elkerülni az Európai Unió, hogy nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt és vásárol az USA-tól és a Közel Keletről. A cseppfolyósított földgáz drágább mint az orosz vezetés gáz, és éppúgy zsarolási potenciált jelent mint Putyin és a Gazprom esetében. Ettől is próbál szabadulni Németország a hidrogén programmal, de mennyire gazdaságos ez?

“Németország ezzel a törvénnyel letette a voksát a hidrogén mellett, és ez fontos az egész térség számára, de még a német gazdaság sem hidrogén alapon fog működni hanem áramalapú lesz” – jósolja Lakatos Benjámin. Aki szerint:

”a jövőben mindenkinek arra kell törekednie, hogy az energiamixét úgy alakítsa ki: az minél diverzifikáltabb, minél olcsóbb és minél lokálisabb legyen.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Spanyolországban nagyon sok naperőmű épült, ezért amikor kisüt a nap, akkor az áram ára lemegy csaknem nullára, mert senki sem akarja kikapcsolni a saját naperőművét. Nagyon erős a kannibál hatás.

Németországban nem lehet kikapcsolni a szélerőműveket. Ezzel a zöld hidrogént pozícionálják. Ha fúj a szél, és nulla az áramár, akkor vagy energia tárolókat töltenek fel vagy pedig elektrolízissel hidrogént hoznak létre, és azt bejuttatják a hidrogén rendszerbe” – vázolja fel a helyzetet Lakatos Benjámin. Aki elmondta, hogy “a Dunamenti Erőműnél telepítettünk egy naperőmű parkot is, és egy energia tárolót is.”

Az Európai Unió egyik legfőbb előnye az egységes földgáz és árampiac. Emiatt ugyanis jóval kevesebb erőművet kell építeniük a tagállamoknak, amelyek megoszthatják a készleteiket egymással.

A zöld átállás hogy érinti a földgáz piacot?

A teljes zöld átállás valószínűleg csak 2050 tájban érhető el, addig a földgáz fontos szereplő marad az energia piacon. Az amerikai óriások nemigen értik, hogy miért fáznak az európaiak a hosszútávú szerződésektől hiszen az energiaválság idején kiderülti, hogy az energia biztonság szempontjából ennek milyen nagy jelentősége lehet. A MET mindenesetre belevág egy 20 éves szerződésbe  az amerikai Commonwealth vállalattal:

”Az első tíz évben Európába hoznánk a cseppfolyósított földgázt, azután pedig, ha itt már nem lenne rá szükség, akkor Ázsiába vinnénk. Ott ugyanis hosszú távon számolnak a földgázzal, mert azt gondolják, hogy még mindig jobb mint a szén”

– mondta a MET elnök vezérigazgatója, aki hozzátette:

”2026 után túlkínálat lehet a földgáz piacon, mert annyi új vállalkozás indult be.”

A fogyasztókat persze elsősorban az érdekli, hogy mennyi lesz a földgáz ára, de ezt senki sem tudhatja hiszen még az energiaválság óriási ingadozásait sem vizsgálták meg tudományos precizitással.

“Ha a 2022-es energiaválság idején elveszített pénz felét energia beruházásokra költötte volna az Európai Unió, akkor megoldottuk volna Európa energia problémáit”

– hangsúlyozza Lakatos Benjámin, aki szerint az oroszok nem véletlenül támadják az energiatárolókat Ukrajnában: ”ha az ukrán kitermelés mellett nincsenek gáztárolók, akkor télen lehetnek gondok. Kinek nem jut gáz? Ukrajnán belül lehetnek problémák, az Európai Unión belül nem” – mondta a MET földgáz kereskedő cég elnök vezérigazgatója.

A Gazprom a Fradi új szponzora?

Orbán Viktor kedvenc lapja, a Nemzeti Sport megírta: közismert multinacionális vállalat lehet a Ferencváros szponzora. A Gazprom egyelőre nem kívánja kommentálni az értesülést.

Az orosz földgázipari óriást multinacionálisnak nevezni kis túlzás hiszen a szovjet időben ez volt a gázipari minisztérium, melynek élén Csernomirgyin állt. Ő privatizálta a céget, így lett dollármilliárdos, később pedig Oroszország miniszterelnöke. Gerhard Schröder ex kancellár is tagja az igazgató tanácsnak. Valójában mindent Putyin irányít bizalmasán, Alekszej Millerren elnök vezérigazgatón keresztül, aki nem is titkolja, hogy az orosz állam érdekeit képviseli. Semmiféle multinacionális jellegről sincs szó.

Jól tudta ezt az UEFA is, amely felbontotta a szponzor szerződését a Gazprommal azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – 2022 február 24.-én. Ugyancsak felmondta szponzori szerződését a Schalke 04 sportklub Németországban.

A Fradi, melynek futballcsapata épp most nyert bajnokságot, és amelynek elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke “olyannyira előrehaladott tárgyalásokat folytat, hogy már elkészült a szerződés tervezete. Így van rá esély, hogy a következő hetekben hivatalos megállapodás is születik”- írta a Nemzeti Sport.

Miért hívja ki újra Orbán Washingtont és Brüsszelt?

A magyar miniszterelnök minden nyugati figyelmeztetés ellenére vígan parolázott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Az egyetlen olyan vezető az uniós tagállamok közül, aki az Ukrajna elleni agresszió után kezet rázott az orosz elnökkel, akit háborús bűnösnek nyilvánítottak. Ő az egyetlen, aki nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa az agresszió áldozatává vált Ukrajnát. Orbán akadályozta az uniós támogatást Ukrajnának. Az uniós nagyhatalmak vezetői csak fenyegetéssel tudták rákényszeríteni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg az uniós támogatást Ukrajnának.

A magyar nagykövetség együttműködött Trump embereivel a washingtoni képviselőházban, akik a végsőkig akadályozták az ukrajnai támogatást, melyet Biden elnöknek csak nagy nehezen sikerült elfogadtatnia.

Sokan kereskednek Putyinnal szépen csendben mint például Ausztria, amely nem tagja a NATO-nak, de Orbán Viktor nyíltan szembemegy Washingtonnal és Brüsszellel.

Kinek mi haszna van ebből?

Sokan úgy vélik, hogy a guruló rubel a magyarázat: miközben az ellenzéket dollár baloldalnak gyalázza a kormánypárti propaganda, Orbánt és pártját Moszkva fizeti – legalábbis Washington gyanúja szerint. Megerősítette az USA gyanúját az, hogy a Lukoil igazgató tanácsának feje kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán. Miért? Putyin példát akart statuálni: az orosz oligarcha korábban a Gazprombank egyik vezetője volt márpedig ez intézi az orosz elnök külföldi barátainak finanszírozását. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés állítólag az oligarcha közvetítésével. Five Eyes Only – ez a világ leghíresebb titkosszolgálati szövetsége: az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland tartozik ide. Ők minden fontos információt megosztanak egymással. Tudja ezt Orbán Viktor is: a washingtoni magyar nagykövetség idegesen érdeklődött a Gazprombank listájáról, de az USA nevében az illetékesek mosolyogva közölték: egyelőre nem találtunk a listán magyar nevet.

Orbán, a békeharcos

A magyar miniszterelnök profi politikusként jól tudja, hogy Magyar Péternek az a mondata jelenti ránézve a legnagyobb veszélyt, hogy

“a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves kudarcát jelzi: Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált.”

A kudarc eltitkolásának legkézenfekvőbb módja a békeharc, amely elfedheti a stagnáló életszínvonal, a gyengélkedő egészségügy és a kaotikus oktatás következményeit a választók előtt. A béke népszerű jelszó, és a lakosság többségének nagy vonzerőt jelent nemcsak Magyarországon. Washington és Brüsszel komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy feladja a béke lehetőségét az ukrajnai háború folytatása érdekében.

Oroszországban a szélsőséges bolsevikok kis pártját jóformán senki sem ismerte az első világháború előtt. Mégis 1917-ben át tudták venni a hatalmat, mert követelték a háború befejezését és a békét. Oroszország megalázó békét kötött Németországgal 1918-ban, de a bolsevikok hatalmon maradtak egészen 1991-ig, a Szovjetunió bukásáig.

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb országává vált 2023-ban”

0

Azzal a friss statisztikával lepte meg a Nemzeti Bank ex elnöke a Pénzügykutató Intézet Hetényi körének tanácskozását, melynek témája az volt: “A magyar gazdaság felzárkózása és pozíció vesztése az Európai Unióban”, hogy 2023-ban az Európai Unió legszegényebb országává vált Magyarország.

Két közgazdász: Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám tanulmánya arra a kínos kérdésre kereste a választ, hogy míg Magyarország az egykori szocialista államok között az élvonalban járt a kilencvenes évekre addig a húszas években az utolsó közé került.

Miért lettünk elsőkből az utolsók?

Sokan úgy vélik, hogy a magas államadósság miatt, de ez nem igaz: Surányi György, aki akkoriban volt a Nemzeti Bank elnöke, elmondta, hogy 1995 és 2001 között úgy növekedett a magyar gazdaság, hogy közben csökkent az államadósság. Azt nem tette hozzá, hogy az életszínvonal is csökkent. Ezért kerülhetett hatalomra 1998-ban a jobboldal Orbán Viktor vezetésével.

A szerzők a lemaradás másik okát abban látták, hogy a gazdaságpolitika kaotikus volt az elmúlt húsz évben. Az államadósság gyorsan nőtt Gyurcsány kormányzása idején. Emiatt a baloldalnak megszorító intézkedéseket kellett elfogadtatnia, és ez jelentős népszerűségvesztéssel járt. Így arathatott a Fidesz kétharmados győzelmet 2010-ben.

A Merkel – Orbán paktum

2012-ben a német kancellár és a magyar miniszterelnök megegyezett egymással azt követően, hogy Angela Merkel elhárította a veszélyt Orbán Viktor feje felől, mert az USA meg akarta buktatni a renitens magyar vezetést, amelyik kipaterolta Magyarországról a Nemzetközi Valutaalapot.

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet elnök vezérigazgatója szerint három pontban foglalható össze a német kancellár és a magyar miniszterelnök megállapodása:

1./ Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország mindig együtt szavaz Németországgal amennyiben fontos téma kerül napirendre.

2./ Magyarország mindenképp ragaszkodik a szigorú költségvetési politikához: nem engedi elszaladni a költségvetési hiányt és az államadósságot ahogy azt Gyurcsány Ferenc megtette.

3./ A magyar kormány maximálisan támogatja a német tőkebefektetéseket Magyarországon mindenekelőtt a nagy autógyárakat.

A Merkel-Orbán paktum ki is tartott egy darabig annak ellenére, hogy a migráns kérdésben szembekerült a német kancellár és a magyar miniszterelnök, de az orosz kapcsolat fontosságát illetően mindketten egyetértettek abban, hogy az USA nyomása ellenére jó kapcsolatra kell törekedni Putyinnal.

Az Ukrajna  elleni orosz agresszióval ez a modell végképp megroppant, és azóta mind Németország mind pedig Magyarország keresi az utat:

hol van előre?

Mario Draghi: Európa versenyképessége romokban

Az egykori olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank ex főnökét a brüsszeli bizottság megbízta: készítsen jelentést az Európai Unió versenyképességéről. A határidő június 30, de Mario Draghi beszédeiben elárult néhány részletet, és az, amit mondott lesújtó:

az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből az Egyesült Államokkal és Kínával valamint néhány más ázsiai országgal szemben: Japán, Dél Korea, Tajvan stb.

Az Európai Unió nem használja ki az egységes nagy piac előnyeit, melyek az USA és Kína számára olyan nagy tőkekoncentrációt tesznek

lehetővé a kulcságazatokban, melyekkel Európa a tagozódott nem képes versenyezni.

Míg az Egyesült Államoknak és Kínának van egységes gazdaságpolitikája addig az Európai Unió 27 állam “szuverén” gazdaságpolitikájából áll. Orbán Viktor szuverenista gazdaságpolitikája tökéletes nonszensz a globális gazdaságban. Kis államok csakis úgy lehetnek sikeresek a világgazdaságban, ha maximálisan alkalmazkodnak az új globális trendekhez. Erre jó példa Szingapúr vagy Tajvan.

Ehhez képest az egész Európai Unió elnézte a digitális forradalmat, és messze lemaradt a vetélytársak között. Magyarország ennek a lemaradó Európai Uniónak a szegényházában vetélkedik Bulgáriával és Romániával az utolsó helyért.

A magyar elit mindig elkésik

Kína tíz évvel Magyarország után kezdte meg gazdasági reformját, de sokkal messzebb jutott pedig megmaradt a kommunista párt diktatúrája miközben Európában megtörtént az átmenet a demokráciára. Pekingben a digitális forradalomban látták az esélyt a felzárkózásban míg Európában az iparosítás különböző irányzatairól vitatkoztak. Ma visszaköszönnek a hetvenes évek a magyar gazdaságpolitikában – mondták a tanulmány szerzői, és ezt nem dicséretnek szánták.

“Szomorú látlelet” – állapította meg a tanulmányról Surányi György arra mutatva rá, hogy a gazdaságpolitika nem a felzárkózást szolgálja hanem a hatalom megerősítését.

Ezt Orbán Viktor elsősorban a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek kiosztott pénzekkel kívánja biztosítani: míg az Európai Unióban 10% lehet az olyan tenderek aránya, ahol csak egyetlenegy pályázó lép színre  addig nálunk ez 40%. Miután nem jön a pénz Brüsszelből, az Orbán kormány rákényszerülhet arra, hogy megígérje az uniónak: betartják a versenyszabályokat. Persze ez csak az uniós pénzekre vonatkozna. A magyar állam pénzeit továbbra is úgy nyúlnák le mint eddig.

Közben pedig folytatná a magyar kormány a Brüsszel ellenes kampányt miközben Magyarország kapta méreteihez képest a legtöbb uniós támogatást az elmúlt húsz évben. Mire költötték el? Fedje ezt jótékony homály – kéri Orbán Viktor, aki tudja, hogy miért nem lép be az európai ügyészségbe. “Ez korlátozná az ország szuverenitását” – mondja a miniszterelnök, aki közben arra gondol, hogy nem lophat szabadon, ha figyeli őt az európai ügyészség.

Így nem csoda, ha Magyar Péter joggal jelenti ki: ”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa.”  Innen szép nyerni…

Acsarkodás

Azt írja az újság, hogy: „Budaváron indul a Kutyapárt is: Nánásiné, Abonyi Gyöngyi épp a két fél acsarkodása helyett kínálna alternatívát.”

A „két fél” természetesen a FIDESZ és a baloldal, melyek állandóan acsarkodnak, mint az nyilatkozva lett.

A Fidelitas korábbi elnöke, a volt országgyűlési képviselő Böröcz László, és az elmúlt másfél évben testületi többség híján részben ellehetetlenült polgármester, V. Naszályi Márta között zajlik a harc az I. kerületi polgármesterségért. A fideszes többség ott akadályozza V. Naszályit, ahol tudja, több dologgal is vádolják, miközben szerintük a kerületben mindent ellepett a szemét. V. Naszályi viszont büszke az eredményeikre, szerinte a Fidesznek az fáj, hogy elzárták az I. kerületi pénzcsapjaikat.

Az MKKP színeiben induló Nánásiné, Abonyi Gyöngyi választóknak kínált alternatívája eszerint az, hogy ő nem acsarkodik. Hogy hogyan csinálja, érdektelen, teljesen mindegy, hogy azért nem, mert nem olyan típus, vagy hatalmas akaraterejével nyomja el a benne felbuzgó acsarkodást, lényeg a mentesség.

Ezért indul rá a Kutyapárt jelöltje V. Naszályira, hogy szegény választópolgárnak ne kelljen mindig a szemét acsarkodók közül választani.

Azért ez rendes dolog tőlük, nem?

Az alternatívás korszak emlékeim szerint 2009. elején az LMP-vel indult, amely párt már a nevével is jelezte, hogy ő aztán egyik sem, amennyiben szerintük lehet más a politika, mint az állandó veszekedés meg vitatkozás, ami nem vezet jóra. Szereztek is a 2010-es választáson 4 százalékot, vagyis a magyar nép sajnos nem értékelte az alternatívát, és derék értelmisége vezetésével sokkal inkább azt próbálta mindenáron elintézni, hogy az azelőtti, az akkori, a mostani és a kettő közötti időszak folyamatosan legutáltabb politikusa soha többé ne jusson semmiféle hatalomhoz. Kerül, amibe kerül, nem érdekes, sziszegte a magyar nép.

Sajnos sikerült neki. Túlságosan is.

Így aztán immár tizennégy éve folyik az acsarkodás, mely politikai játszmához egyre több, úgynevezett „nem acsarkodó” párt csatlakozik. Az újak mindegyike rögtön azzal kezdi, hogy nem kér semelyik meglévő pártból sem, ezáltal, minthogy a FIDESZ van hatalmon, rögtön az ellenzéki térfélre pozicionálja magát, mégpedig összefogásra alkalmatlanul. A FIDESZ ellenségeinek immár se szeri, se száma, ahogy szaporodnak, úgy csökken az egy pártra jutó szavazatmennyiség, és ha ez így megy tovább, záros határidőn belül egy hangyacsapat fogja körbeszaladgálni az elefántot, amelyik bármit csinálhat, annak rá nézve semmiféle negatív hatása nincs. Így aztán tovább

hozhatja minden választáskor a szavazásra jogosultak egyharmadának voksával a szokvány kétharmadot.

De legalább nem a Gyurcsány, sóhajtják a népek a./ kivándorlás közben, b./ reménytelenül bámulva maguk elé, c./ kardjaikba dőlve vagy d./ éhen haldokolva.

Ja. Nem a Gyurcsány. Az is valami.

A konkrétumokat illetően a kutyapárt politikusai nagyon visszafogottak, mint például Nánásiné, Abonyi Gyöngyi is. Tisztában vannak vele, hogy így magányosan a siker leghalványabb reménye nélkül indulnak el, de azért elindulnak. Talán jót tesz nekik lelkileg, vagy valami egyéb pozitív hatása van a testre, mindenesetre az ellenzék szavazótábora még jobban megoszlik, mint eddig, és így

hiába van az ellenzéknek összesítve több szavazója, a relatíve legnagyobb szavazótáborral bíró párt fog győzni, ezzel az „egyharmaddal kétharmadot” jelenség matematikailag is igazolható.

Úgy hallani, az MKKP az I. kerület mellett a III. és a VII. kerületben is indít saját polgármester jelöltet az ott jelenleg regnáló és a mostani választáson is esélyes ellenzéki polgármester ellen, nyilván az ellenzéki összefogás még nagyobb dicsőségére (hátha így a fideszes jelölt nyer). Valószínűleg ezzel akarják bizonyítani, hogy ők már mennyire népszerűek, és mennyire nem akarnak összefogni senkivel.

A legnagyobb botrányt az MKKP környékén a hegyvidéki előválasztás kavarta, ahol az MKKP vezetője, Kovács Gergely hatalmas fölénnyel győzött. A hatalmas fölény azt jelenti, hogy ő kapta az összes választásra jogosult szavazatainak 8 százalékát, a másik két jelölt meg 3 – 3 százalékot. Ez összesen 14 %. A 8 % kb. a párt közvéleménykutatások szerinti népszerűségével azonos. Miután a legutóbbi választáson, azaz 2019-ben a választópolgárok 60 százaléka vett részt, és ebből 60 százalékot Pokorny, a fideszes jelölt kapott, könnyen kiszámítható, hogy Élő Norbertre, az ellenzéki jelöltre 40 százalék, az összes választópolgárt tekintve 24 százalék szavazott. Az előválasztási szavazók számából is látható, hogy az előválasztás mekkora jelentőséggel bír a pártok népszerűségét illetően. Csak az a kérdés, ki hogyan mozgósítja a szavazóit.

Az előválasztás lezajlott, a polgármester jelölt így Kovács Gergely lett, amit senki nem kérdőjelezett meg, és nem is indít ellene másik ellenzéki jelöltet senki (ahogy pedig maga az MKKP teszi az I., a III. és a VII. kerületben). A DK problémája az, hogy Kovács Gergelyék az előválasztás arányait alkalmazzák a képviselői helyekre is, azaz a 14 db kerületből szerintük 8 db illeti az MKKP-t, 2 db a Momentumot, 2 db meg a DK-t, amelyről a Momentummal meg is egyeztek, de a DK-val nem. A Momentum jelenlegi keserves helyzetét illetően a felosztást simán elfogadta, a DK viszont kért még valamit. Azt kérték, hogy mivel a nekik kiosztott két egyéni kerület alapján (ami túl kevés) nem lehet kompenzációs listájuk, a Kutyapárt kompenzációs listáján lehessen rajta Élő Norbert, az öt évvel ezelőtti vesztes. Erre Kovácsék mutattak egy kövér fityiszt, mire a DK úgy döntött, hogy a minden kutyapárti kerületben indít saját jelöltet (összesen nyolc választókerület).

A független újságok természetesen azonnal elkezdtek őrjöngeni. („Tuggyukk ám, ki a bűnös!”). Mindegyik megírta, hogy mekkora piszokság, amit a DK művel, hiszen megegyeztek a Kutyapárttal meg a Momentummal is!

A helyzet sajnos az, hogy nem egyeztek meg, mert az, hogy „tudhatott volna róla a DK, ha nagyon figyel”, nem azonos a megegyezéssel.

Én úgy gondolom, az MKKP, ha már más kerületekben nem egészen úri módon viselkedik az ellenzékkel (mondhatni, igencsak ellenkezőleg), legalább itt lehetett volna nagyvonalú, mivel az nem kérdés, hogy az előválasztási DK:MKKP = 2:8 népszerűségi arány a Kutyapártra nézve igazságtalanul kedvező. Ebből következően legalább egy helyet hagyhattak volna a DK-nak a saját kompenzációs listájukon a nyolc induló jelöltjük mellett. De nem. Még csak azt sem.

A nagy tanulság ismét csak az, hogy az előválasztás is fontos. Ennek ékes példája a 2021-es, mikor annak eredményeképpen nem Dobrev, hanem Márki-Zay lett a miniszterelnök jelölt, aki soha nem látott mértékű vereségbe vezette az összefogott ellenzéki sereget. A DK ezek szerint nem tanult belőle, és nem mozgósította saját szavazóit most sem, inkább egyszerűen beállt Farkas Csaba, a momentumos jelölt mögé, amiről sok DK-s szavazó nem is tudott.

Most már persze bánhatja a DK, mert Farkas kövér vereséget szenvedett (a Kutyapárt szavazói – esetleg néhány fideszessel együtt – fegyelmezetten leszavaztak, a többi ellenzéki szavazó meg oda se ment). Ezután a DK már nem tud jót lépni, mert ha nem indítanak jelölteket a kutyapárti jelöltek ellen, az veszteség, hiszen a hoppon maradtakat a következő választásig a pártnak kell eltartani, ha viszont indítanak, az ország egyik fele hörögni, a másik fele gúnyolódni fog. Az utóbbi eset a sokkal kellemetlenebb (ismerhetnék már a független sajtót), ezért ha én döntenék, a nem indulást választanám, akkor én leszek az úrifiú, és nyugodtan szidhatok másokat, viszont a DK nem én vagyok, és esetükben inkább az indulásra tippelnék, ha megkérdezné valaki. Merthogy szerintem az lesz.

Kár.

Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

0

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

Moszkvában mulat a német milliárdos , akinek halálhírét költötték hazájában

Karl-Erivan Haub eurómilliárdos német vállalkozó, az OBI és a Kik üzletláncok tulajdonosa 2018-ban az Alpokban síelés közben eltűnt. Napokig keresték kutyákkal és helikopterekkel, nem találtak semmit. Végül a család kérésére halottnak nyilvánították: testvére vette át az üzletláncok irányítását.

A Forbes eltűnésekor 6,8 milliárd dollárra becsülte a vagyonát vagyis 2018-ban Németország leggazdagabb emberei közé tartozott. Felkeltette az orosz hírszerzés figyelmét is: az FSZB a csinos Veronika Ermilovát állította rá. A kapcsolat eredményeképp az FSZB beleláthatott a Tengelmann csoport üzleti és politikai ügyeibe. Németországban igen szoros a kapcsolat az üzleti elit és a politikai vezetés között. Ebben az időben Angela Merkel volt a kancellár, aki felváltva hol oroszul, hol pedig németül beszélgetett Putyinnal, aki KGB szolgálatát Drezdában teljesítette. Merkel elődje, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár ma is Putyin tanácsadója, akit kiválóan megfizetnek. Ő is Moszkvában él éppúgy mint Haub, aki a csinos orosz kémnővel lakik együtt.

Az alpesi eltűnés nem volt más mint az FSZB mentő akciója: ki akarták hozni Németországból a milliárdos vállalkozót mielőtt lebukott volna. Az orosz hírszerzőket általában az amerikaiak buktatták le Európában abban az időben amikor az együttműködés Oroszországgal hivatalos politikai vonal volt Berlinben, és a hazai kémelhárító szolgálat nem tudhatta, hogy a szóban forgó kém letartóztatása nem ronthat-e el valamilyen fontos üzletet Berlin és Moszkva között.

Az USA célja az ukrajnai háborúval a német – orosz kapcsolat lerombolása volt

Lengyelországban a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlították a német – orosz földgáz egyezményt, amely két tengeralatti földgáz vezetéken szállított volna nyersanyagot Oroszországból Németországba. Merkel kancellár utolsó diplomáciai sikere ezen a téren az volt, hogy leszerelte az USA ellenkezését, és elérte, hogy Washington engedélyezze a második gázvezeték működését. Csakhogy erre sosem került sor. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínán kívül Oroszországot. Így amikor Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát, Washingtonnak már kész szankciós tervei voltak, melyeket a CIA igazgatója hagyott jóvá. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, és utolsó amerikai vezetőként ő tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyinnal telefonon 2021 őszén. Miről? Ma sem tudjuk, de az tény, hogy Putyin villámháborús terveit Ukrajna az USA segítségével hiúsította meg. Kijevben pontosan tudták, hogy mikor és hova érkeznek az orosz elitkommandósok, akiknek feladata Zelenszkij elnök elrablása vagy meggyilkolása volt. Az orosz kommandósokat az utolsó emberig legyilkolták Kijev közelében 2022 februárjában.

Mi történt a két tengeralatti gázvezetékkel? Mindkettőt felrobbantották! Kik? Máig rejtély. A Der Spiegel szerint ukrán kommandósok voltak, de kérdés: honnan volt ehhez nekik a megfelelő technikai felszerelésük. Seymour Hersh oknyomozó újságíró az USA-ban nyíltan, CIA forrásra hivatkozva megvádolta Washingtont a parancs kiadásával. Cáfolat nem érkezett. Dánia és Svédország leállította a nyomozást a tettes ismeretlen indoklással.

Eső után köpönyeg

A német ügyészség újra megindította a nyomozást a Haub ügyben. A gyanú szerint ugyanis a család tökéletesen tisztában volt azzal, hogy Haub Oroszországban él. Felbéreltek ugyanis egy izraeli magándetektív szolgálatot, amely egykori Moszad ügynökökből áll, és az kiderítette: eltűnése előtt Haub 13-szor hívta Ermilova kémnőt egyetlen napon. Ma pedig Moszkvában vele osztja meg ágyát. A család mindennek tudatában sürgette a halottá nyilvánítását, mert csakis így juthattak hozzá az óriási vagyonhoz. A halottá nyilvánítás végülis 2021-ben történt meg.

Az 58 éves német milliárdos az USA-ban született és Svájcban végezte tanulmányait. Svájc a kémek paradicsoma hiszen a semleges államban szabadon mozoghatnak. Allen Dulles, a CIA elődjének, az OSS-nek az európai főnöke innen irányította az amerikai hírszerzést egész Európában a második világháború idején.

Haubnak legkevesebb három útlevele van: német, amerikai és orosz.

A New York Post szerint a Tengelmann cég, melynek Haub volt a vezérigazgatója sok millió eurót utalt át Oroszországba 2010 és 2015 között.

A Capital című lapban egy német oknyomozó újságíró azt nyilatkozta, hogy Haub orosz üzletei gyanút keltettek Nyugaton, és ezért kellett eltűnnie a milliárdos vállalkozónak, akit bár halottnak nyilvánítottak Németországban, de vígan él Moszkvában nála húsz évvel fiatalabb orosz barátnőjével, aki a KGB utódszervezetének, az FSZB szex brigádjának munkatársa.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!