Kezdőlap Featured

Featured

Bloomberg: Oroszország lemondott a további offenzívákról

A Bloomberg információja szerint a Kreml idén tavasszal felhagyott egy újabb ukrajnai offenzíva tervével, és erőit az esetleges ukrán ellentámadás elrettentésére fogja összpontosítani.

A Bloomberg meg nem nevezett, de kompetens forrásokra hivatkozva azt írja, hogy hosszú küzdelemre készülve a Kreml célja, hogy idén akár  négyszázezer önkéntest toborozzon, hogy kiegészítse sorait. Oroszország azután döntött így, hogy nem tudott jelentős teret nyerni. És úgy döntött, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan kezdődik.

A nagyszabású toborzási kampány lehetővé teszi a Kreml számára, hogy elkerülje a sorkatonák újabb kényszermozgósítását a Vlagyimir Putyin elnök újraválasztására irányuló választási kampány előtt.

A tavaly őszi tervezet megrendítette a közbizalmat, és mintegy egymillió orosz menekülését provokálta ki az országból.

A politikai problémák ellenére Putyin világossá tette kitart a háború mellett akkor is, ha be kell látnia elhúzódó harcokra számíthat.

Azt reméli, hogy ha csapatai meg tudják akadályozni az ukrán fegyveres erők újabb áttörését és akkor Kijev nyugati támogatása gyengülni fog.

Hiába az ősszel mozgósított és a fronton harcoló 300 ezer katona, az elmúlt hónapokban egyetlen jelentős várost sem sikerült elfoglalnia az orosz csapatoknak. Oroszok döntéséhez az is hozzájárult, hogy nem tudott jelentős előrelépést elérni. Ezért is döntött úgy, hogy a fegyveres erők ellentámadásának elrettentésére összpontosít, amely várhatóan hamarosan megkezdődhet.

Ha az értesülések helyesnek bizonyulnak akkor Ukrajna valóban ellentámadásba lendülhet az Európában és az Egyesült Államokban kiképzett katonai személyzettel, az újonnan leszállított harckocsikkal, és páncélozott járművekkel valamint egyéb  korszerű fegyverekkel.

Kijev megpróbálhatja áttörni az orosz vonalakat, és megsemmisíteni a megszállt terület szárazföldi hídját, amely jelenleg összeköti a Krímet az orosz szárazfölddel.

A Bloomberg megjegyzi, hogy sorainak feltöltése és bővítése érdekében Oroszország már megkezdte a szerződéses katonák akár több éves időtartamra történő toborzását célzó kampányt. A helyi tisztviselők felvételi kvótákat kaptak, és felszólítják a potenciális önkénteseket, hogy jelenjenek meg a sorkatonai bizottságokon. A hatóságok elsősorban a “veteránokra és a vidéki lakosokra” koncentrálnak.

“Mérvadó információk szerint négyszázezer önkéntes jelentkezése valószínűleg irreális elképzelés. Ez nagyjából megegyezik az oroszországi hivatásos csapatok 2022. február 24-i háború előtti teljes létszámával.”

Okozhat-e vízhiányt a kínai akkumulátor gyár Debrecenben?

A regionális vízügyi hivatal vezetőjét, aki a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár várható vízfelhasználásáról írt szakvéleményt, Pintér Sándor belügyminiszter egyszerűen kirúgta.

Kincses Dániel, a Tiszántúl Vízügyi Igazgatóság főnöke februárban adta le a szakvéleményt a CATL kínai akkumulátor gyár vízigényével kapcsolatban. Eszerint

a kínaiaknak át kellene tervezniük az akkumulátorgyár vízellátási rendszerét, és ugyanezt kellene tennie Debrecen városának is.

Ha a második legnépesebb magyar város ez nem teszi meg, akkor az akkumulátorgyár belépéskor komoly gondok lehetnek Debrecen vízellátásában – írja a hétoldalas szakvélemény.

A város lakosságának jelentős része tiltakozik a kínai akkumulátorgyár ellen, amely Magyarország legnagyobb beruházása, melyet az Orbán kormány lelkesen támogat mondván legkevesebb 9000 új munkahelyet teremt a városban és környékén. A tervezett gyárnak óriási az energia és a vízigénye. Ezért Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország két új földgáz erőművet épít. A magyar kormány 88 milliárd forintot szán arra, hogy megoldja a debreceni ipari park áramellátását.

“Építsetek Felcsúton akkumulátor gyárat, ne nálunk!”

Ezt követelik a helyi környezetvédők, akiket aggaszt, hogy Debrecen vízellátása veszélybe kerülhet. A kínaiak – lányos zavarukban – nem jelezték azt az engedélykérő dokumentumban, hogy tulajdonképp csúcsfogyasztás esetében mennyi is lenne az akkumulátorgyár vízigénye?

A napi vízigény állítólag csak 3400 köbméter lenne, de ebben sokan kételkednek. Még Orbán Viktor miniszterelnök is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben: senki sem teszi kockára Magyarország vízvagyonát! Az Orbán kormány iparosítási programjának egyik célja az, hogy Kelet Magyarországon is exportképes ipar jöjjön létre, és ez a régió ily módon felzárkózhasson a fejlettebb Északnyugat Dunántúlhoz.

A kínaiak saját országukban sem fordítanak túlságosan nagy figyelmet a környezetvédelemre, mert tudják: a külföldi beruházók nemcsak az alacsony bérek miatt érkeznek hanem azért is, mert náluk nem veszik túl szigorúan a környezetvédelmi előírásokat, amelyek a nyugati világban jelentősen megdrágítják az új gyárak telepítését.

CSÁNYI, GULYÁS: IGEN

Amikor a kormány sajtótájékoztatóján Gulyás minisztert az UEFA döntéséről kérdezték, miszerint a történelmi Magyarországot ábrázoló molinók bevihetők nemzetközi labdarúgó mérkőzésekre, Gulyás elégedetten állapította meg, hogy igen, a döntés megfelel a józan észnek, a történelmi Magyarország ábrázolása nem diszkriminatív.

Tudjuk, az MLSZ elnökeként Csányi Sándor OTP-vezér kezdeményezte ezt. Hogy valóban ilyen döntés született-e, azt nem tudhatjuk, mert a román labdarúgó szövetség mást állít, s hogy ez felel-e meg a józan észnek, az megítélés kérdése. Az kétségtelen, hogy a történelmi Magyarország ábrázolása nem olyan értelemben diszkriminatív, mint antiszemita vagy más rasszista szövegek vagy jelképek skandálása illetve felmutatása a stadionokban. Az effajta aktusok nem a népcsoportokkal szembeni diszkriminációt, hanem másfajta politikai indulat kifejezését jelentik, s ilyesmivel a nemzetközi sportéletben nem foglalkoznak.

A magyar illetékesek arra szoktak hivatkozni, hogy a „történelmi Magyarországnak” az autókon tömegesen, illetve a labdarúgó pályákon is rendszeresen megjelenített kontúrja történelmi tény. Ez igaz, a magyar állam az Osztrák-Magyar Monarchia részeként e határok között létezett az 1867-es kiegyezést követően az első világháború végéig. A kérdés csupán az, hogy van-e aktuális politikai üzenete ezeknek a kontúroknak 2023-ban és tovább. Mindannyian tudjuk, hogy volt ilyen már 1920 után: az volt az üzenete, hogy a korabeli magyar állam nem vette tudomásul az általa aláírt békeszerződés végleges voltát, és politikájának középpontjába állította a határok megváltoztatására, a békeszerződésben elveszített országrészek visszaszerzésére irányuló törekvést, és ezt a náci Németországgal és a fasiszta Olaszországgal együttműködve 1939 és 1941 között részben meg is valósította.

Az 1945 utáni magyar állam a párizsi békeszerződésben megerősítette, hogy lemond az 1920-ban elveszített területekről, és 1990 után a demokratikus magyar állam ezt több nemzetközi jogi aktusban is, mint amilyenek a szomszéd országokkal kötött alapszerződések voltak, megerősítette.

Az olyan politikai jelkép nyilvános használata, mint a történelmi Magyarország 1920 előtti határai, s amely a hatályos magyar államhatárokkal való elégedetlenséget fejezi ki, politikai törekvés, illetve ahhoz kapcsolódó indulatok kifejezése. Ezt nevezzük a politikai nyelvben irredentizmusnak, a történelmi Magyarország kontúrjait pedig joggal tekinthetjük irredenta jelképnek.

Az irredentizmus létező nézet Magyarországon, amelynek nyilvános kifejezését írásban, nyomtatásban, akár utcai tüntetéseken is szerintem helyes tudomásul venni, azt nem helyes megakadályozni, tiltani. Helye van könyvekben, újságokban, interneten. Ugyanakkor az állam intézményei, vezető politikusai, az állam alapvető céljait magukénak tekintő pártpolitikusok, közszereplők nem tehetnek ilyet. Én magam már a Fidesz státustörvényét „puha irredentizmusnak” neveztem annak idején, hiszen kezdetleges változata volt a későbbi kettős állampolgárságnak, amely közjogi kötelékkel fűzte a magyar államhoz a szomszédos országokban kisebbségben élő magyarokat. Miközben helyteleníteném, ha valaki jogszabállyal korlátozná irredenta jelkép nyilvános használatát (liberálisként az „önkényuralmi jelképek” tilalmát sem helyeseltem és ma sem helyeslem), azt nem tartom elfogadhatónak, ha magyar állami intézmények vagy olyan társadalmi szervezetek használják azt illetve teszik lehetővé azok használatát rendezvényeiken, mint amilyen az MLSZ.

Gulyás Gergely illetve az Orbán-kormány részéről nem lep meg, hogy fellép az irredenta jelkép (és az irredenta gondolat) szabad használatáért, hiszen politikájában, törvényalkotásában is ezt képviseli.

Azt azonban,  hogy Csányi Sándor, aki nemcsak az MLSZ elnöke, de köztiszteletben álló bankvezető is, hasonlóképpen jár el, azt fölöttébb sajnálatosnak, károsnak tartom.

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

Japán – német csúcstalálkozó

Először tartottak olyan csúcstalálkozót Tokióban, amelyen a német kancelláron és a japán miniszterelnökön kívül sok miniszter is részt vett. Mind Japán mind Németország csökkenteni akarja a függést Kínától, és fokozni az együttműködést egymással nemcsak gazdasági, de védelmi téren is.

“Korunk kihívásai kristálytisztán megmutatják, hogy fokozni kell az együttműködést a baráti országokkal, csökkenteni akarjuk a függést másoktól, és növelni a két ország gazdaságának ellenállóképessét” – írta Twitteren Scholz kancellár, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta már járt Pekingben noha Biden amerikai elnök megpróbált őt lebeszélni erről. Kína ugyanis Németország és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. Scholz kancellár ezt a függést szeretné csökkenteni miközben növeli az együttműködést Japánnal, amely Ázsiában a második legfontosabb partnere Németországnak. A két ország kereskedelme tavaly elérte a 45,7 milliárd eurót.

Kishida japán kormányfő nyíltan bírálta Kínát mondván:

“Japán és Németország fejlett ipari államok, melyek meg akarják akadályozni, hogy egyes külföldi cégek állami támogatással tőlük technológiai eljárásokat megszerezzenek.”

Scholz kancellár a közös sajtóértekezleten azt hangsúlyozta , hogy az ukrajnai háború megmutatta “milyen fájdalmas következményei lehetnek annak, ha egy szállítótól függünk egy fontos téren.” Ez nyilvánvaló utalás volt az orosz energia zsarolásra.

Mind Scholz kancellár mind Kishida miniszterelnök újra elítélte Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben.

A német kormány 17 miniszteréből 6 vett részt a tokiói tanácskozáson, melyen a védelmi kérdések különösen nagy hangsúlyt kaptak – számolt be az AP hírügynökség Tokióból.

A japán és a német védelmi miniszter azt hangsúlyozta a tanácskozás után, hogy fokozni fogják az együttműködést, Németország továbbra is szerepet vállal a kelet-ázsiai régióban. Japán és Németország közös hadgyakorlatot is tervez – erősítette meg Hamada japán és Pistorius német védelmi miniszter. Tavaly Japán új védelmi stratégiát határozott meg, és tervbe vette a haderő jelentős fejlesztését míg korábban az USA védőernyőjére számított.

Védelmi együttműködés

“Meg akarjuk teremteni a védelmi és biztonságpolitikai együttműködés jogi kereteit” – áll a japán – német közös közleményben, mely kitér arra, hogy Scholz kancellár és Kishida japán miniszterelnök megvitatta az ukrajnai háború globális következményeit. Mind Japán mind Németország jelentős mértékben fokozza erőfeszítéseit a hadiipar fejlesztésére azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Mind Japánt mind Németországot zavarja az egyre szorosabbá való kínai-orosz együttműködés: Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásokat folytatott Putyinnal Moszkvában. Scholz kancellár felszólította Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak, mert “ha ezt megteszi, akkor annak komoly következményei lesznek.“ A Politico nemrég arról írt, hogy már folynak a kínai fegyverszállítások Kínából Oroszországba, de Pekingben cáfolták ezt.

A német kancellár és a japán miniszterelnök hamarosan újra találkozik egymással Japánban hiszen az idei G7 csúcstalálkozót májusban szimbolikus helyen, Hirosimában rendezik meg.

USA hírszerzés : Kína nem akarja növelni a feszültséget

Néhány nappal Hszi Csin-ping elnök moszkvai útja előtt a különböző amerikai hírszerző szervezetek a szenátus előtt számoltak be arról, hogy mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az USA stratégiai érdekeire.

April Haines az amerikai hírszerzést koordináló főnök hangsúlyozta, hogy “Kína a legfőbb fenyegetés, de jelenleg nem törekszik a feszültség fokozására és nem akar háborút kezdeni Tajvan miatt. Hszi Csin-ping elnök nyugalmat akar, hogy megoldja a belső problémákat.”

Hosszú távon viszont az amerikai hírszerzés értékelése szerint Kína arra törekszik, hogy növelje befolyását a világon az Egyesült Államok rovására.

Szállít-e fegyvereket Kína Oroszországnak?

“Egyre szorosabb az együttműködés Kína és Oroszország között, de egyértelmű bizonyítékunk nincsen arra, hogy a kínaiak fegyvert szállítanának Moszkvának”

– mondta az USA hírszerzés főnökasszonya.

Putyin hosszú távra játszik

Ez az amerikai hírszerzők véleménye. Szerintük az orosz elnök belátta, hogy egyelőre nem érheti el a céljait, ezért a közeljövőben csak kis területi változások várhatóak Ukrajnában. Putyin berendezkedett arra, hogy “a különleges hadművelet” elhúzódik.

A szenátusi meghallgatás nyílt ülés volt, ezért sok újdonság nem derült ki. Az amerikai hírszerzés főnökei gyakran válaszolták azt az őket faggató szenátoroknak, hogy ezzel kapcsolatban csak zárt ülésen tudnak felvilágosítást nyújtani. A CIA igazgatója korábban Moszkvában volt nagykövet, jól ismeri Putyint, és Bill Burnsnek állítólag nagy szerep jut abban, hogy meghatározza az USA orosz politikáját, de a nyilvánosság előtt ebből semmit sem árult el. Burns Törökországban tárgyalt az orosz Védelmi Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusevvel, aki Putyin után az FSZB vezetője volt. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi sem. A külügyminiszterek G20-as találkozásán Lavrov orosz külügyminiszter negyedórát tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszterrel. Állítólag az atomfegyverek ellenőrzéséről egyeztettek.

Minden szem Moszkvára szegeződik

Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásaitól nem várnak áttörést Washingtonban, de árgus szemekkel figyelik a kínai-orosz szövetség alakulását. Hszi Csin-ping elnöknek ez az első külföldi útja azóta, hogy  harmadszor is újraválasztották Pekingben. A második újraválasztása után is először Moszkvába látogatott el persze akkor még Oroszország nem állt háborúban Ukrajnával.

A kínaiak szívesen közvetítenének Moszkva és Kijev között Annál is inkább, mert mind Putyin, mind Zelenszkij készséget mutatott erre. A kínai diplomácia nagyon felbátorodott azon, hogy sikerült kibékítenie egymással a Közel Kelet két ősi ellenségét: a síita Iránt a szunnita muzulmán Szaúd Arábiával. Az USA diplomáciája, ha nem is nagyon lelkesen, de gratulált ehhez Pekingnek.

Globális probléma a vízhiány 

0

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet,  és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel  igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Minden harmadik magyar a létminimum alatt vegetál

Legalábbis 2020-ban, a nemzeti együttműködés rendszerének tizedik évében  az volt a helyzet Magyarországon, hogy minden harmadik magyar létminimum alatt él. Ez mindennél többet elmond az ország állapotáról és Orbán Viktor rendszeréről, melyet a nyomorgó államfüggő milliók tartanak fenn.

A Policy Agenda kiszámolta: a létminimum 124 ezer forint volt 2020-ban. A KSH 2015 óta nem tesz közzé adatokat a létminimumról. A Kádár rendszer utolsó éveiben ifjabb Fekete Gyula illetve Andorka Rudolf kutató csoportja végzett szegénység kutatást a Központi Statisztikai Hivatalban, ahol betiltottak akkor is minden hasonló vizsgálatot. Andorka Rudolf kutató csoportját felszámolták. Nem a szegénységet hanem a szegénység kutatását igyekezett felszámolni a Kádár rendszer, amelynek hű tanítványa ebben a tekintetben is Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A kétségbeejtő statisztika egyben választ is ad az Orbán rendszer politikai stabilitására.

A létminimum alatt élők a rendszer sziklaszilárd támaszai

A községekben az emberek 40%-a a létminimum alatt vegetált 2020-ban. Itt szerezte a legtöbb szavazatot Orbán Viktor 2022- ben. Nem azért minthogyha a nyomorgó milliók ne tudnák, hogy a rendszer teljesen igazságtalan: míg a felső tízezer dőzsöl addig nekik semmi sem jut! Csakhogy a szegénység államfüggővé varázsol mindenkit: aki nem alkalmazkodik szervilisen a helyi kiskirályok –  Csák Máték mondaná Ady Endre – uralmához az éhhalálra ítéli nemcsak saját magát, de a családját is.

Orbán politikai tehetsége épp az adagolásban van: a létminimum alatt vegetálók pontosan annyit kapnak, hogy életben maradjanak addig amíg rá szavaznak.

Azután az elhanyagolt egészségügy gondoskodik arról , hogy ne éljenek túlságosan sokáig, mert az pénzbe kerül az államkincstárnak, melyet az elit akar lenyúlni. A rendszer jól van ki számítva csak az európai pénzek hiányoznak. Ha sokáig nem jönnek, akkor Orbán Viktornak még több szeretett honfitársát kell a létminimum alá szorítania, mert különben nem marad elég pénz arra, hogy a hűséges pretoriánus gárda ellophassa a magáét. Orbán szerencséjére a következő választás messze van, az ellenzék agyhalállal küszködik. Az ellenzéki pártok jó része politikai innovációjuk, felkészültségük és tehetségük hiányában jelszavakat puffogtat átfogó jövőkép felvázolása helyett, illetve akinek még erre sem telik ők Gyurcsány fóbiájukkal üldözik választóikat, már ha maradt néhány százaléknyi belőlük.

PUZSÉR NAGYON FÉLREÉRTI

Tisztelt és szeretett néhai barátomat, Eörsi Istvánt sokkolta, hogy amikor 1960-ban a konszolidáció részeként kiengedték a börtönből, azzal kellett szembesülnie, hogy hogyan illeszkedett be az 56-ban még a forradalom oldalán álló értelmiségiek többsége a gyűlöletes Kádár-rendszerbe.

Azután teltek az évek, évtizedek, és a puha diktatúra egyre többeknek vált természetes életközegévé. Szerepet vállaltak a hivatalos intézményekben, a kulturális életben, beléptek a pártba, „társutasok” lettek, tudomásul vették az ideológiai korlátokat. Azután ahhoz hasonlóan, ahogy 1956-ra korábbi hithű kommunistákból lettek egyesek a forradalom hősei, sőt vértanúi, úgy lettek a hetvenes majd nyolcvanas évekre a rendszer fegyelmezett tisztségviselői közül sokan alapvető reformok kidolgozói és kiharcolói az ortodox pártemberekkel és a mögöttük álló szovjetekkel szemben.

Az Orbán-rendszer ideológusai számára nincs különbség mondjuk Biszku Béla és Nyers Rezső között, alaptörvényük egyként bélyegzi meg őket, a nyugdíjkiegészítésüket ugyanúgy vették el. A történelmi valóság azonban más, bonyolultabb, az életpályák sokfélék. A magyar demokráciának azok a kiharcolói, akik komoly egzisztenciális áldozatokat is vállaltak a hetvenes-nyolcvanas években, pontosan tudták ezt már akkor is, és a rendszerváltás előkészítésekor és megvalósításakor a gyakorlatban is együtt tudtak működni azokkal, akik nem voltak készek az övékéhez hasonló áldozatokra, akár állami vagy párttisztségeket is betöltöttek a rendszerben. Az effajta együttműködés nélkül nem jöhetett volna létre az új magyar demokrácia, ahogy a csehszlovák, lengyel vagy román és a többi sem.

A különféle pályák egybemosása az Orbán-rendszer ideológusainál tudatos történelemhamisítás, a politikailag csak 1989-90 után vagy még később eszmélők többségénél az ismeretek hiányára, felszínességére vezethető vissza.

A Momentummal létrejötte óta határozottan rokonszenvezve politikusaiban a leendő magyar demokrácia egyik reménységét látva a múlt értékelésében kezdettől fogva vitám van velük, és ennek egyes elemeit foglaltam össze korábban ezen az oldalon, vitatva Gelencsér Ferencnek azt a mondatát, hogy az elmúlt tíz évet két volt KISZ-titkár „veszekedése” határozta meg, merthogy nemcsak Biszku Béla és Nyers Rezső történelmi pályája között volt gyökeres különbség, de Orbáné és Gyurcsányé között is. Szerintem Orbán és Gyurcsány konfliktusában nem az a meghatározó, hogy mindketten KISZ-titkárként kezdték a politikát a pártállam utolsó éveiben, hanem az, hogy mit tettek és tesznek Magyarországgal a rendszerváltást követően, miniszterelnökként illetve ellenzéki politikusként. Ebbe a mondatomba kötött bele az Indexen (az egykor szabad szellemű, időközben a fideszes pártállam által magáévá tett portálon) Puzsér Róbert:

Tulajdonképpen megtisztelő, hogy a Facebookon megjelent véleményem köré valaki az Indexen kerít szenvedélyes, rá jellemzően kiválóan megírt publicisztikát. Csak az a baj, hogy nekem eszembe sem jutott bármiféle pártállami, tehát 1989 előtti „szennyest tisztára mosni”.

Előző írásomnak az egykori KISZ-vezetői szerep megítélése (akár Orbán, akár Gyurcsány esetében vagy az enyémben) egyszerűen nem tárgya. Orbán és Gyurcsány korábbi KISZ-titkár voltát nem én hoztam szóba, hanem Gelencsér Ferenc, én éppen ennek félrevezető voltáról beszélek. (Korrektnek tartottam megemlíteni, hogy diákkoromban magam is voltam KISZ-vezető.) Az alapkérdésnek azt tekintem, hogy mennyire mást tettek miniszterelnökként Magyarországgal. Számomra az egyik alapjában véve vállalható, támogatható, a másik viszont elutasítandó. Magam a közélet szereplőjeként az egyiket támogattam, a másik ellen harcoltam és írásaimmal harcolok ma is. Puzsér ebből a különbségből szemlátomást semmit sem ért, kísérletet sem tesz a megértésére.

Persze, nem kötelező megpróbálni megérteni. Én rendszerváltáson a tervgazdaságnak piacgazdasággal, a diktatúrának demokráciával való felváltását értettem korábban is és értem ma is. Ez Magyarországon szerintem megtörtént. Fontos eleme volt ennek a privatizáció – e nélkül rendszerváltás nem lehetséges –, és aki azt sommásan rablóprivatizációként jellemzi, mint Puzsér, arról nem tudom, egyáltalán híve-e annak, hogy a tervgazdaság helyébe piacgazdaság lépjen. Az sem világos, mit ért Puzsér azon, hogy a rendszerváltás „bűnben fogant” – szerintem ez az állítás Csurka Istvánra és mai fideszes követőire emlékeztet. Talán észrevette Puzsér, hogy 1989 után a magyar választók – akárcsak a lengyelek, románok, csehek, szlovákok, bolgárok, de még az ukránok is – rendszeresen leváltották addig hivatalban levő kormányaikat, vagyis éltek a létező demokrácia kínálta lehetőséggel, míg 2010 óta a magyaroknak – ugyanúgy, mint az oroszországiaknak – nincs részük efféle élményben. Vagy tényleg nem lát ebben különbséget?

Arra pedig, hogy miért mosnék én „közös pártállami szennyest” tisztára, akit már akkor kizártak az MSZMP-ből, amikor Puzsér épp hogy megszületett, Kádár János pedig a Központi Bizottság ülésén Illyés Gyuláé után másodikként említette az én írásomat mint a pártra nézve veszélyest, kár is lenne szót vesztegetni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK