Kezdőlap Featured

Featured

Magyar pápa Szent Péter trónján?

Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.

Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.

Erdő és Orbán

A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor

a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.

Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.

Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.

A konzervatívok támogatják Erdő Péter

Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás  esélyei áttekinthetetlenek.

Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.

Tönkreteszi-e a Covid hatodik hulláma az idei nyarat?

Hordjunk újra maszkot, és a legveszélyeztetettebb csoportok oltassák be újra magukat – tanácsolják a francia szakértők, akik szerint így elkerülhető, hogy a Covid 19 a 22-es nyarat is elrontsa.

Azonnal vegyük fel újra a maszkot a közjárműveken! – kérte a megdöbbent francia közvéleményt a sürgősségi orvosok szervezetének elnöke az egyik televízióban. Annál is inkább elcsodálkoztak ezen a vakációra készülődők, mert alig egy hónapja szűnt meg ez a kötelezettség. Szinte mindenki úgy érezte: vége a járványnak! Nagyon gyorsan kiderült, hogy nem így van: a koronavírus két nagyon fertőző változata váltotta fel az omicront. Az egyik Portugáliából érkezett Franciaországba, a másik Dél Afrikából.

A Ba.4 háromszor olyan fertőző mint a Ba.5, amely viszont háromszor inkább fertőz mint az alfa korona vírus

– nyilatkozta a párizsi Le Figaronak egy virológus, aki hozzátette: két méteres távolságból már bekövetkezhet a vírusfertőzés! A kórházakból még nem jelentettek sok esetet, de a vírusszakértők szerint a két új variáns fertőzése tovább tart mint az omicron. Fel kell készülni arra, hogy a munkahelyeken hosszabb hiányzást jelentenek be a Covid 19 miatt.

A hatodik hullám

Portugáliában az új vírusvariáns megjelenése után két hónappal érkezett el a csúcsra a járvány. Franciaországban négy hete fedezték fel az új variánst. Ennek alapján a szakértők úgy vélik, hogy a hatodik hullám csúcsa júliusban következhet be. Tavaly a delta variáns július végén ért a csúcsra, most ugyanez várható a Ba.5 esetében is. Szerencsére vége az iskolaévnek, ez jelentősen csökkenti a fertőzés veszélyét. Más oldalról viszont a strandokon és a nyári rendezvényeken könnyen terjedhet a vírus.

Mit csinál a kormány? Július végével véget ér az egészségügyi szükségállapot Franciaországban. Az egészségügyi miniszter asszony egyelőre nem jelentett be semmit, de arra kérte a közvéleményt, hogy “mindenki viselkedjen felelősségteljesen!” Kérte, hogy a közjárműveken  mindenki viseljen maszkot, de nem tette ezt kötelezővé.

A szakértők többsége szerint ez már ajánlatos lenne. Sőt olyanok is akadnak, akik új oltási kampányt javasolnak. Elsősorban a veszélyeztetett korcsoportnak, de van, aki mindenki számára javasol egy újabb oltást a koronavírus hatodik hullámának legyőzésére. A hatvan év fölöttieknek ajánlatos a negyedik oltás – mondja a járvány ellen küzdő tudományos tanács elnöke. Jean Francois Delfraissy szerint a hatvan fölöttiek negyedik oltását azonnal meg kellene kezdeni. Ősszel az iskolaév kezdetén az egész lakosságot újra kellene oltani a korona vírussal szemben. Az egészségügyi miniszter asszony is újra szeretné indítani az oltási kampányt Franciaországban nehogy a koronavírus két újabb igen fertőző variánsa tönkretegye a nyarat Franciaországban.

Bűn lenne nem adni

Az USA-ban leállítottak egy súlyos beteg betegekkel végzett vizsgálatot. A tesztelt szer az elemzés során olyan jól megelőzte a haláleseteket, hogy a szakértők már nem akarják visszatartani a nagyközönség elől.

A Sars-CoV-2 koronavírus 2020 eleje óta terjed világszerte. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint  eddig körülbelül 6,2 millió Covid-19-halálozást regisztráltak világszerte. A vírus gyors terjedése csúcsteljesítményre ösztönözte az orvosbiológiai kutatásokat.

Soha azelőtt szakértők és gyógyszergyárak nem fejlesztettek ki olyan gyorsan vakcinákat és gyógyszereket, mint a koronajárvány idején. A vírust azonban még nem sikerült legyőzni: bár a kórokozó által okozott károk jelentősen csökkentek az oltások és más gyógyszerek használatának köszönhetően, a Covid-19 továbbra is potenciálisan halálos betegség.

A Veru amerikai gyógyszergyártó cég klinikai III. fázis vizsgálatának kezdeti eredményei most már reményt keltenek, hogy a súlyosan beteg Covid 19 betegeken hamarosan még hatékonyabban lehet segíteni. A vállalat azt állítja, hogy a független megfigyelőbizottság tanácsára pénteken leállította  az akut tüdőelégtelenség kockázatának kitett emberekkel végzett klinikai vizsgálatot annak nagy hatékonysága miatt.

A Sabizabulin 9 mg egy új, naponta egyszer orálisan adagolható kis molekula, amely széles körű gyulladás- és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik, és amely kétirányú megközelítésként szolgálhat a COVID-19 vírusfertőzés és az azt követő gyengítő gyulladásos hatások kezelésében. ami ARDS-hez és halálhoz vezethet.

Mitchell Steiner, a Veru elnöke, elnök-vezérigazgatója a következőket mondta:

„Egyértelmű, hogy egy hatékony és biztonságos orális terápiára, amely megelőzi a közepesen súlyos vagy súlyos Covid-19 betegségben szenvedő, ARDS kockázatának kitett kórházi betegek halálát, égető szükség van.”

“Meggyőződésünk, hogy a sabizabulin gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaival, valamint kedvező biztonsági profiljával rendkívül szükséges orális terápia lehet.”

A hatékony gyógyszerek hosszú tesztelése etikátlan

Ha egy új gyógyszer nagyon hatásosnak bizonyul a klinikai vizsgálatok során, etikátlan lehet a placebocsoportba tartozó vagy a vizsgálaton kívüli betegektől megtagadni. Az időközi elemzés szerint a Sabizabulin gyógyszer 55 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát.

150 beteg adatait értékelték. Naponta kilenc milligramm hatóanyagot kaptak 21 napig. A szokásos módon kezelt és placebót is kapott 52 beteg csaknem fele (45 százaléka) 60 napon belül meghalt. Ezzel szemben a 98 Covid 19-es beteg halálozási aránya, akiket rendszeresen és a tesztelt Sabizabulin gyógyszerrel kiegészítve kezeltek, 20 százalék volt. Problémás mellékhatások nem jelentkeztek.

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

“Kolosszális hiba lenne Ukrajna lerombolása “

Ez a véleménye egy korábban Putyin hű oligarchának, Oleg Gyeripaskanak. A Ruszal dollár milliárdos tulajdonosa sajtóértekezleten bírálta a háborút Moszkvában.

“Itt ülünk és a győzelemre várunk. Milyen győzelemre? Kinek a győzelmére?” – tette fel a kérdéseket az orosz alumínium ipar koronázatlan királya, akinek komoly vállalkozásai voltak az Egyesült Államokban is.

“Engem nagyon aggaszt, hogy milyen gyorsan feladtunk mindent, amit a huszonegyedik században elértünk.“

Arra emlékeztetett, hogy Putyin elnökségének első szakaszában együttműködött a Nyugattal. Ennek eredményeképpen Oroszország fellendült és az életszínvonal növekedett. Putyin elnök részt vehetett a nagyhatalmak csúcstalálkozóin: korábban a G7 G8 volt hiszen Oroszországot is bevették maguk közé a többiek. A Krím félsziget megszállása után zárták ki Putyint.

Oleg Gyeripaska ugyan óvakodott attól, hogy nyíltan bírálja Putyin Ukrajna elleni agresszióját, de elmondta a meglepett újságíróknak, hogy

“Ukrajna lerombolása kolosszális hiba lenne. Számunkra is”

– hangsúlyozta az oligarcha.

Rámutatott arra, hogy “a szankciók jobban sújtják Oroszországot mint Európát”. Ez nagyon merész kijelentésnek számít Putyin birodalmában, ahol a hivatalos propaganda állandóan azt hangoztatja, hogy “a szankciók jobban fájnak a Nyugatnak mint nekünk. ”Oleg Gyeripaska tudja, hogy miről beszél hiszen ő is fekete listára került az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és az Európai Unióban.

Putyin még mindig a győzelemre tör

Legalábbis a szóvivője ezt hangsúlyozta kedden is. Dmitrij Peskov kijelentette: “az ukrán nacionalisták  akár ma is letehetik a fegyvert”.

A G7 nagyhatalmak vezetői ismét támogatásukról biztosították Ukrajnát. A Németországban megtartott csúcsértekezlet után Olaf Scholz kancellár kijelentette:

“szankciókkal egyre drágábbá tesszük Putyin számára gazdaságilag és politikailag a háborút.”

A NATO madridi csúcstalálkozóján is Ukrajna a fő téma. Finnország és Svédország épp azért akar belépni, hogy megvédje magát az orosz fenyegetéstől. A csúcstalálkozó előtt elhárultak az akadályok: Erdogan török elnök immár nem kívánja megvétózni Finnország és Svédország NATO tagságát.

Amerika válság előtt

Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.

Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.

A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis

5% fölé nőhet a munkanélküliség.

Rosszabb a gyógymód mint a betegség

Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.

“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”

A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.

Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

30  év börtön a nevelőnek, aki szexuálisan zaklatta a rábízott gyerekeket

Böjte atya gyermekotthonaiban dolgozott a középkorú nevelő Erdélyben aki ellen az ügyészség 2016 óta folytatott vizsgálatot. Most ritka súlyos ítélet született első fokon: 30 éves börtönbüntetés szabtak ki rá. 15 fiú vallott a nevelő ellen.

A dévai Szent Ferenc alapítványt Böjte Csaba szerzetes hozta létre árvagyerekek számára. Ceausescu tiltotta az abortuszt, ezért sok nem kívánt gyerek is világra jött Romániában a nyolcvanas években. Őket gyűjtötte össze Böjte Csaba ferences szerzetes. Az alapítványt azután támogatni kezdte a katolikus egyház és a magyar állam is.

A két árvaház Hargita megyében van, ezért a megye székhelyén, Csíkszeredában hozta meg ítéletét a bíróság.

36 bizonyított bűncselekmény 10 év alatt

Ennek alapján ítélkezett a bíróság Csíkszeredában. A szexuális bűncselekményeken kívül durvasággal, veréssel is vádolták a középkorú nevelőt, akit minden vádpontban bűnösnek találtak. Sem ő sem a felettesei nem voltak hajlandók nyilatkozni a sajtónak a kínos ügyben. Ezekbe az árvaházakba igen nehéz nevelőt találni, mert a munka igen nehéz, a pénz pedig nagyon kevés. Ezért a nevelők többsége önkéntesekből kerül ki, akiknek semmilyen szakmai képesítésük sincsen.

A most elítélt nevelő húszéves korától dolgozott tíz éven keresztül a Szent Ferenc alapítvány két árvaházában. Böjte Csaba jelezte a hatóságoknak, hogy a nevelővel kapcsolatban problémák merültek fel, ezért őt elbocsátották. Csak az ügyészségi vizsgálat tárta fel ezeket a “problémákat”. Ez természetesen felveti azt a kérdést is, hogy tíz éven keresztül hogyan is működött a belső ellenőrzés a Szent Ferenc alapítvány gyerek intézményeiben?!

Orosz rakéta eltalálta a Kremencsuk bevásárlóközpontot, 18-an meghaltak

Legalább 18-an meghaltak és 59-en megsérültek egy orosz rakétacsapásban hétfőn egy közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.

Orosz rakétacsapás érte hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontot, ahol több mint 1000 civil lakik a közép-ukrajnai Kremencsuk városában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.

Legalább 20-an meghaltak és 50-en megsérültek az orosz rakétacsapásban, a sebesültek közül 25-nek súlyos az állapota – jelentette az Ukrinform ukrán állami sajtóorgánum, az elnöki hivatal helyettes vezetőjére hivatkozva, Kirillo Timosenkora hivatkozva.

“Az orosz erők rakétákkal lőtték ki a bevásárlóközpontot, ahol több mint ezer civil tartózkodott.

A bevásárlóközpont lángokban állt, a tűoltóknak sikerült eloltani a tüzet, nem tudni az áldozatok végleges számát” – mondta Zelenszkij a Telegram-bejegyzésben.

Zelenszkij szerint az épület “nem jelentett veszélyt az orosz hadseregre, nem jelentett stratégiai értéket”.

“Oroszország továbbra is a közönséges polgárokon bosszulja meg tehetetlenségét. Felesleges felelősséget és emberséget remélni a részükről” – írta Zelenszkij.

Vitalij Meletszkij város polgármestere elmondta, hogy a robbanás halálos áldozatokat és sérüléseket okozott, de konkrét számokat nem közölt.

“Jelenleg orvosok, mentők és rendfenntartók dolgoznak a helyszínen. Az áldozatok számának tisztázása folyamatban van” – közölte Dmitro Lunin Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság a táviratban.

Lunin a kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadást emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, “a polgári lakosság elleni leplezetlen és cinikus terrorcselekménynek”.

Kremencsuk, egy 217 000 lakosú ipari város Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója előtt, Ukrajna legnagyobb olajfinomítójának helyszíne.

Oroszország nem kommentálta, nem tagadja támadást, ahogyan azt sem, hogy szándékosan civileket célzott meg.

Oroszországnak felelnie kell ezért a halálos rakétacsapásért amit egy zsúfolt ukrán bevásárlóközpont ellen követett el – közölte a francia külügyminisztérium, elítélve a támadást.

Vadim Denisenko, a belügyminisztérium tanácsadója szerint Oroszországnak három indítéka lehetett a támadásra:

“Az első kétségtelenül a pánik szítása, a második az infrastruktúra tönkretétele, a harmadik pedig az, hogy… emeljük a tétet, hogy a civilizált nyugat ismét asztalhoz üljön megbeszélésekre”  – mondta.

Oroszország, amely hetekig tartó roham után a hétvégén elfoglalta Ukrajna keleti frontvárosát, Szeverodonyecket, az elmúlt napokban fokozta a rakétacsapásokat Ukrajna-szerte.

Időközi vereség

Nagy az elkeseredés az időközi választások eredménye miatt. Orbán a parlamentben azzal büszkélkedik, hogy mennyivel több szavazatot szerzett összesítve a Fidesz, mint az ellenzéki pártok. Ezeket a számokat látják az ellenzéki politikusok és az „elemzők” is, és ezért beszélnek az ellenzék kiábrándító vereségéről.

Én ezt túlzásnak tartom. Megnéztem húsz olyan időközi választást, amelyeket városi választókerületekben tartottak, ahol általában indulnak a Fidesz és az ellenzéki szövetség jelöltjei, és összehasonlítottam az eredményt a 2019-es általános önkormányzati választás eredményeivel. Abból indultam ki, hogy Magyarországon is világosan – egyes kutatók szerint száz évre visszamenőleg – kirajzolódik a politikai földrajz. Mellőzve a részleteket, vannak olyan választókerületek, amelyekben több ciklus óta a Fidesz erős, és olyanok, ahol viszont a baloldali vagy inkább centrista ellenzéki pártok. Ezért az időközi választásokon sem azt kell nézni, hogy hány helyen nyert fideszes és milyen arányban.

Az, hogy hagyományosan, több ciklus óta a Fidesz által nyert egyéni választókerületekben megint a Fidesz nyert, nem nagy ügy. A húsz időközi választásból tízben ez történt. Négy olyan választókerület volt, ahol korábban is az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, és most is. Öt helyen 2019-ben még az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, most viszont a Fideszé. Ezek a fontos esetek.

Az egyik a VII. kerületi választókerület, ahol egy súlyos visszaélés miatt le kellett mondania Borka-Szász Tamás DK-s képviselőnek, alpolgármesternek, és az ő helyét vitte el a Fidesz.

Egerben az ellenzéki szövetség felbomlott, az egykor jobbikos, pártját is elhagyó polgármester az őt támogató városi koalícióval is szakított: ilyen körülmények között nem csoda, ha elvész a mandátum.

Hogy mi történt a VIII. kerületben, Nyíregyházán két választókerületben is és Szolnokon, azt találgatni sem tudom, csak amiatt vagyok szomorú, hogy a nyíregyházi 3. választókerületben egy kiváló egykori szabad demokrata párttársunk váratlan halála miatt volt időközi választás, és az ő egykori mandátumát sem tudta megvédeni az új ellenzéki jelölt, elvitte a Fidesz.

Ha mégis elgondolkozunk azon, hogy van-e általános tanulsága e vereségnek, én egyelőre a következőre jutottam. Figyelmesen követve az ellenzéki pártok parlamenti szereplését és médiamegjelenéseit, úgy látom, hogy

az ellenzéki pártok ott folytatják, ahol a választási kampány végére abbahagyták.

Az ellenzéki pártok a Fideszt túlnyomórészt jóléti kérdésekben bírálják, és jóléti tartalmú javaslatokban fogalmazzák meg a maguk alternatíváját. Habár – különböző megfogalmazásokban – Karácsony Gergely is, Kunhalmi Ágnes is és Ungár Péter is azért bírálta az áprilisi választási vereség után az ellenzéki kampányt, hogy az nem „az emberek mindennapi problémáival”, vagyis jóléti kérdésekkel (hanem orbánozással és putyinozással) foglalkozott.

Ez nem volt igaz, az ellenzéki pártok politizálása az Orbán-kormányok tizenkét évében mindig is főképpen jóléti kérdésekről szólt. Ugyanezt folytatják április óta.

Azt pedig nem tudták elhitetni, hogy jóléti ügyekben tőlük több várható, mint a Fidesztől, és szemlátomást most sem tudják.

Az eredmény is ugyanaz, mint az országgyűlési választásokon volt

Abban sincs változás, hogy az ellenzéki pártok illedelmesen beilleszkednek az Orbán-rendszer politikai intézményeibe: a DK-s Oláh Lajos személyében parlamenti alelnököt, jegyzőket és bizottsági tisztségviselőket állítottak, a megszokott módon teszik fel kérdéseiket és interpellációikat, megvitatják a Fidesz alaptörvény- és házszabály-módosítását és szavaznak is róla, holott a 2010 utáni években még tudták, hogy az ilyesmit bojkottálni kell. Kivételt csak a Momentumnak a parlamenti tisztségektől való tartózkodása és a DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak egyes szimbolikus parlamenti eseményektől való távolmaradása jelentett, de a napi parlamenti ügymenet során már semmivel sem jelzik az ellenzéki pártok, hogy az Orbán-rendszerrel is szemben állnak, nemcsak az Orbán-kormány politikájával.

Business as usual – ez az összkép az ellenzék tevékenységéről. Bizonyosan bőven vannak az Orbán-rendszert elutasító polgártársaink, akiket ez tart vissza attól, hogy elmenjenek az ellenzéki jelöltekre szavazni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK