Kezdőlap Featured

Featured

Zsaroljuk egymást gyerekek…

A szaúdi trónörökös kém programja miatt kerültek ki a világ leggazdagabb emberének pucér fotói a világhálóra. Ezt derítették ki azok a nyomozók, akiket Jeff Bezos azzal bízott meg: leplezzék le annak a videónak a készítőjét, mely végül is válásához vezetett el.

Az Amazon tulajdonosa, akinek vagyona meghaladja a 100 milliárd dollárt, a többi között tulajdonosa a Washington Post című lapnak. Annak az újságnak, melynek a szaúdi Dzsamal Kashodzsi dolgozott. Az ellenzéki újságírót Isztambulban a szaúdi főkonzulátuson megfojtották és darabokra vágták. A fordulatos történetről a londoni Guardian számolt be.

Kém program érkezett Jeff Bezos telefonjára

Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse egy fogadáson megkérdezte az amerikai üzletembert: részt venne-e hazája fejlesztési programjának népszerűsítésében. Bezos igennel válaszolt. Kapott is egy videót, melyhez azonban egy kém program is kapcsolódott. Ez a kém program behatolt az Amazon főnök telefonos hálózatába, ahol megtudta: Jeff Bezos megcsalja nejét!

Egy videó is készült erről, mely meztelenül ábrázolja Bezost és szeretőjét. Ennek birtokában a trónörökös emberei felkérték az amerikai üzletembert, hogy ne közölje Dzsamal Kashodzsi cikkeit a Washington Postban. Bezos nemet mondott a zsarolásra. Ennek kettős következménye lett. Egyrészt közzétették a kínos videót. Válóper lett a vége. Bezos neje 35 milliárd dollárral a világ leggazdagabb asszonya lett. Férje pedig nőül vette szeretőjét. Vagyona pedig újra felment 100 milliárd dollár fölé.

Az újságírót megölték Isztambulban

Csapdába csalták Dzsamal Kashodzsit. Szaúd Arábia akkori nagykövete esküvel ígérte nem lesz bántódása, ha felkeresi a szaúdi főkonzulátust Isztambulban. Az akkori nagykövet nem volt más mint Mohamed bin Szalman öccse, Khaled. Aki ma a hadsereg főparancsnoka Szaúd Arábiában. Az újságírót a főkonzulátuson megfojtották majd feldarabolták. Mohamed bin Szalman herceg kezdetben közölte: semmi köze az ügyhöz. Később vállalta a felelősséget. A gyilkos kommandó néhány tagját elítélték, de különben nem történt semmi.

Trump is rábólintott az ügyre

Mohamed bin Szalman herceg a gyilkossághoz megkapta Jared Kushner főtanácsadó engedélyét. Jared Kushner Trump veje. A dokumentumot megszerezte az orosz titkosszolgálat, mely átadta azt török szövetségeseinek. Erdogan elnök így sikeresen megzsarolhatta Trumpot: ha nem engedélyezi a törökök offenzíváját Szíriában, akkor közzé teszi a kínos dokumentumot. Trump engedett: cserben hagyta a kurdokat Szíriában miközben megerősítette: továbbra is nagyon megbízik Mohamed bin Szalman hercegben, Szaúd Arábia trónörökösében.

Újra megtörténhet!

  • Pozsonyból Auschwitzba

  • Haifából a légierő vitte Németországba

  • “teszem a dolgom, elmondom, hogy min mentem keresztül.”

  • Merkel Izraelben

12 éves volt Naftali Fürst amikor Auschwitzba vitték Pozsonyból. Amikor most Angela Merkel kancellárral találkozott, akkor egy régi fotót mutatott neki: rajta a csonttá soványodott zsidó fiú, akit az amerikaiak szabadítottak fel Buchenwaldban. Oda szörnyű halálmenet után érkezett keletről. “Auschwitzba 232 ezer gyereket vittek a nácik, csak nagyon kevesen élték túl ” – mondta a Deutsche Welle közszolgálati portálnak.

Abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Merkel kancellár meghívta Németországba néhány nappal azelőtt, hogy Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról megemlékezne a világ.

Naftali Fürst sokáig nem is akart megszólalni németül, de most már megváltozott: “teszem a dolgom, elmondom, hogy min mentem keresztül.”

Haifából a német légierő gépén érkezett Németországba

Széndarabok a terror lángjaiban – ezzel a címmel írta meg a visszaemlékezéseit Naftali Fürst, aki most Németországban és más országokban tart előadásokat arról, hogy a holokauszt hogy ment végbe a nácik által megszállt területeken. A 88 éves holokauszt túlélő a jövőt illetően sem optimista:

Újra megtörténhet

Ezt hangsúlyozta interjújában, melyet a Deutsche Wellenek adott. A halálmenet idején azt is megtiltotta a csonttá soványodott fiúnak az SS kísérő, hogy belekapaszkodjon a szekérbe, melyen a halottak és haldoklók feküdtek. “Emberek csinálták a holokausztot, és emberek ezt újra megtehetik!” – hangsúlyozta.

Merkel Izraelben

A német kancellár részt vesz Izraelben azon a megemlékezésen, melyet az auschwitzi tábor felszabadulásának hetvenötödik évfordulója alkalmából rendeznek. Nemrég a kancellár asszony felkereste az auschwitzi lágert, ahol a nácik több mint 1,1 millió embert öltek meg – nagyrészt zsidókat. “Mint német mélységesen szégyellem magam” – mondta Angela Merkel kancellár abban a haláltáborban, mely a holokauszt szimbólumává vált az egész világon.

Visszaszerezni az előző vezetés lopott pénzét

Angola szeretné visszaszerezni az előző vezetés lopott pénzét. Erről beszélt Londonban Manuel José Nunes Junior gazdasági államminiszter.

Arra célzott, hogy az előző diktátor, José Eduardo dos Santos családja több milliárd dollárt vágott zsebre. Ebben mindenekelőtt az államfő legidősebb lánya, Afrika leggazdagabb asszonya, Isabel dos Santos járt az élen.

Angolában is jól működött a nemzeti együttműködés rendszere

1 milliárd dollárt keres az ex diktátor lányán az igazságszolgáltatás Angolában. A Luanda Leaks kínos leleplezésekkel szolgál Afrika leggazdagabb asszonyáról, Isabel dos Santos-ról. A londoni Guardian felvázolja, hogy húsz év alatt hogy épített vállalat birodalmat a papa pici hercegnője Angolában, ahol az emberek többsége a létminimum környékén tengődik.

A Forbes 2,2 milliárdra becsülte Isabel dos Santos vagyonát

Hogy sikerült ilyen tüneményes gyorsasággal meggazdagodnia annak az Isabel dos Santos-nak, aki egy népszerű tengerparti bár menedzselésével kezdte karrierjét? Miami Beach-ről van elnevezve a tengerparti bár Ilha de Luandan, ahol az elit ifjúsága költi a papa pénzét. Angola az olajból és a gyémántból gazdagodott meg, de csak igen kevesen élvezhették ennek előnyeit.

José Eduardo dos Santos a Szovjetunióban végezte tanulmányait, ahol képet kaphatott arról, hogy az elit hogy szervezi meg a gazdaságot a saját érdekei szerint. A Szovjetunió bukása után a Türkménbasi volt a jellegzetes példája annak, hogy az olaj és földgáz jövedelmet hogy monopolizálhatja az elit. Ezt a rendszert ültette át Angolába José Eduardo dos Santos, aki a lányát helyezte  a Sonangol állami olajtársaság elnöki székébe.

Isabel dos Santos Bakuban született, ahol a papa a tanulmányait végezte, de gyerekkorát már az elnöki palotában töltötte Luandában. A szülők elváltak, Isabel az édesanyjával Londonba költözött. Villamos mérnök szakon végzett a King’s College-ban, majd egy évig dolgozott a PriceWaterhouse könyvelő cégnél. Hazatérve bele csöppent a nemzeti együttműködés jól olajozott rendszerébe. Miután sikerrel menedzselte az arany ifjúság bárját a tengerparton, megnyerte a mobil telefon tendert. Bár szakmai referenciája nem volt, de az elnök legidősebb lányának senki sem mert ellenállni. Ettől kezdve nem volt megállás: Isabel mindenütt ott volt, ahol pénzt lehetett csinálni : gyémánt bányászat, közlekedés, olaj stb.
Aztán a papa kis hercegnője férjhez ment egy műgyűjtőhöz, és együtt gyarapították a birodalmat.

A férj afrikai művészeti gyűjteménye a legnagyobb a világon

Sindika Dokolo az afrikai műkincsek mellett vásárolt Andy Warholt is. Ezenkívül egy luxusjachtot és számtalan luxusautót, melyeknek szintén nagy gyűjtője. Ennél szorgalmasabban csak a méregdrága luxus ingatlanokat gyűjtötte az ex elnök lánya és veje. A Luanda Leaks vizsgálat keretében a sajtó megpróbált utána járni: hol mi van a pár birtokában?

London Kensington – ez talán a legdrágább ingatlan a pár nevén, de Monte Carloban is van egy 50 millió dolláros házikójuk. Algarve-ben tengerparti nyaraló. Ezenkívül luxus ingatlanok állnak rendelkezésükre Dubajban és Lisszabonban is. A portugál fővárosban hét luxusautót tart a garázsban a férj.

A papa bukása után a pár gyorsan külföldre távozott

2016-ban a diktátor papa kinevezte lányát a Sonangol élére. Az állami olajvállalat megszerzése kicsapta a biztosítékot a politikai elitben is. Megindult a szervezkedés José Eduardo dos Santos ellen: a vád nepotizmus és korrupció volt.

A papa fiacskáját is kulcspozícióba akarta helyezni bár a jeles ifjú az ég világán kívül semmihez sem értett a bulizáson kívül. Míg a Londonban tanult Isabel sztár menedzserré érett, az otthon lebzselő “trónörökös” tökfilkó maradt, aki lejáratta a rendszert.

A papát menesztették, és az új vezér korrupciómentes Angolát ígért. Megindult a kampány a dos Santos család ellen. Az ügyészség 1 milliárd dollárt keres Isabel dos Santos-on és a férjén mondván: vállalat birodalmuk ennyi kárt okozott Angolának! Ez nyilván szimbolikus összeg, de azt mutatja, hogy az új vezetés a korrupt elnöki család lejáratásával akarja megmenteni a nemzeti együttműködés rendszerét Angolában.

A kétharmad napi 2 dollárnál kevesebb pénzből vegetál

Több mint negyven éve uralkodnak Angolában a Szovjetunióból hazatért vezetők, akik kialakították a nemzeti együttműködés rendszerét a saját javukra. Csakhogy közben a nép életszínvonala alig emelkedett: jelenleg is a lakosság kétharmada kénytelen beérni naponta 2 dollárral vagy kevesebbel! Ez a kétharmad nyomasztó súly a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol mind nyilvánvalóbb: nagyon kevesen nagyon jól járnak míg a döntő többség nem kap semmit sem!

Isabel dos Santos szerint politikai per folyik ellene Angolában. Ahova nemigen látogat el. Két éve nem járt abban az országban, ahol megszerezte Afrika legnagyobb vagyonát, de ahol most azt kérdezik: vajon az ex elnök lányának miért jutott 2,2 milliárd dolláros vagyon miközben az átlag angolai kénytelen beérni napi 2 dollárral ?

Miért nem kapják vissza vagyonukat a holokauszt túlélők Lengyelországban?

Ennek nézett utána a Yedioth Ahronot izraeli lap internetes oldala. Az ynetnews egy házaspárral készített interjút New Yorkban, ahova a holokauszt után érkeztek. Lea Evron ma 85 éves, és alig emlékezik Lengyelországra, ahol családjának bőrgyára és szép lakása volt Zywiecz-ben. Édesanyjával ketten élték túl a holokausztot, és megpróbáltak visszatérni az otthonukba.

Hiába.

A nácik elvették, és átadták egy lengyel családnak. Azok megengedték a zsidó tulajdonosoknak, hogy bejöjjenek a lakásba, de közölték velük: csakis a cselédszobában lakhatnak! Egy darabig ott húzták meg magukat, majd kivándoroltak az Egyesült Államokba.

Egy helyi nő megjegyezte:

“Hitler megígérte, hogy kinyírja a zsidókat! Most meg itt vannak, és követelik vissza a lakást!”

Amikor Lengyelországban megbukott a kommunista rendszer, akkor reménykedni kezdtek: vissza kaphatják, ha a gyárat nem is, de legalább a szép lakást. 1992-ben kérték vissza, és a per azóta is tart …

Lengyelország az egyetlen uniós állam, ahol nincs törvény a zsidók vagyonának visszaadására

Ennek megfelelően a bíróságok úgy döntenek ahogy akarnak, mert nincsen egyértelmű szabályozás. A közhangulat kezdetben kedvezett annak, hogy a zsidók visszakapják a vagyonukat. Kívülről is erre ösztönözte a lengyel államot az Európai Unió éppúgy mint az USA és Izrael. De nem történt semmi.

Azután pedig megindult egy olyan politikai folyamat, mely tagadja a lengyelek részvételét a holokausztban.

A lengyeleket úgy állítják be, hogy ők éppúgy áldozatai voltak a náciknak mint a zsidók. Arról hivatalosan nem sok szó esik, hogy a holokauszt során sok lengyel is részt vett a zsidók lemészárlásában és vagyonuk megszerzésében.

A lengyel szélsőjobboldal nyíltan a nácik antiszemita retorikáját használja. Robert Winnicki, a Konföderáció, Szabadság és Függetlenség mozgalmának vezére nyíltan zsarolással vádolta az Egyesült Államokat, mely “olyan zsidók csoportját támogatja, amely hatalmas összegeket akar behajtani a lengyeleken, amelyek nem illetik meg!” Kaczynski kormányzata a külső nyomás ellenére sem változtat a magatartásán.

Megemlékezés Auschwitz felszabadulásának 75-ik évfordulóján

Két kiemelkedő rendezvényt tartanak: az egyiket a helyszínen, a másikat Izraelben. A helyszíni rendezvényen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Izraelbe nem megy el a lengyel államfő noha meghívták. Az ürügy: Putyin beszélhet mint a felszabadítók képviselője, Duda elnököt viszont nem kérték föl erre a szervezők Izraelben, ahol nemigen értékelik a lengyel kormányzat kétértelmű magatartását holokauszt ügyben.

A Reuters megkérdezte Lengyelország főrabbiját, aki egyértelmű választ adott: ez elsősorban morális kérdés! Ha elvették a házam a nácik és a szovjetek, akkor azt most vissza kell adni! Végül már 75 év telt el azóta, a holokauszt túlélők nagy része rég meghalt.”

A 85 éves zsidó asszony New Yorkban már lemondott arról, hogy bármiféle kárpótlást kapjon szép lengyelországi lakásáért. “Nem akarok reménykedni, mert nem hiszem, hogy bármit is visszaadnának” – nyilatkozta a 85 éves holokauszt túlélő asszony az ynetnews izraeli portálnak.

„Börtönbiznisz”: eddig csak PR

Csak a jelenlegi gyakorlatot írja elő a kormány, amikor fellép az elítéltek kártalanításában látott „visszaélésekkel” szemben. Fizetni fognak, csak az utolsó pillanatban. A hogyan tovább homályos.

A hangos kampány ellenére a kormány változatlanul fizetni fogja a börtönbeli viszonyok miatt megítélt kártalanításokat. Bár a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az elmúlt két hétben kibontakozott kampányszöveget tartalmazza címében és beleírt – jogszabálytól meglehetősen idegen – kommentárban, tartalmában nem az, amit Orbán Viktor először mondott.

A határozat „a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos visszaélésékkel szembeni azonnali fellépésről” címet viseli, és kifejti a kormány álláspontját. Eszerint „a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel”.

Az ehhez kibocsátott közlemény pedig felmondja az új kormányzati kampány teljes szlogen-tárát. A kormány célja az, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely

mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált.

A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal. A „börtönbiznisz” károsítja az államot és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét. A társadalom

nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak.

A határozat lényege az, hogy utasítja az igazságügyi minisztert: az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított

legvégső időpontig haladéktalanul függessze fel

a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését. Ez

az eddigi gyakorlat „parancsba adása”,

az efféle kifizetésekkel ugyanis nem szoktak nagyon sietni.

Tehát

szó sincs arról, hogy „ne fizessünk egy fillért se”,

ahogyan azt Orbán mondta a nemzetközi sajtótájékoztatón szűk két hete, majd hogy „nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk”.

A kormány arra is utasítja a minisztert, hogy a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt. Ebből még bármi kisülhet, akár az is, hogy törvénymódosítással

tényleg lehetővé teszik a jogerős bírósági ítéletekkel szembeszegülést.

Nem mellesleg a hatályos törvényt az Orbán-féle többség alkotta meg a parlamentben, az európai emberi jogi bíróság kötelezése nyomán. Pontosan körülírja – nemzetközi normák alapján – azokat a fogva tartási körülményeket, amelyek nem teljesítése esetén kártalanítás jár.

Nem szanatóriumi elhelyezés előírásáról és nem milliós tételekről beszélünk: naponta 1200-1600 forintot ítélnek meg a bíróságok.

Ezzel azonban az európai emberi jogi egyezmény erre vonatkozó részét sértenék meg, és ki kellene lépni az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatálya alól. Ez egyenértékű volna az unióból távozással.

A politikai hangulatkeltés ettől függetlenül nyilván tovább tart.

Annak szellemében, hogy Orbán „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” segítik a bűnözőket, akik rájöttek, hogy „az európai szabályok a kínzásról lazák és abszurdak”. Továbbá amit Völner Pál IM-államtitkár nyilatkozott, hogy akár súlyos bűnözők is milliókat tesznek zsebre a dörzsölt ügyvédek segítségével, mindenféle „mondvacsinált ürüggyel” indított perrel, ráadásul az esetek jelentős részében egyértelműen „a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő” ügyvédek járnak el, mint például Magyar György és ügyvédi irodája.

Az igazságszolgáltatás elleni hadjáratot

megelégelte a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége is.

Leghatározottabban visszautasítja az ügyvédeket érő támadásokat, ennek keretében az ismételten felbukkanó listázási próbálkozásokat. Az ügyvédi kamara elnöksége aggodalommal tekint a bíróságok és az ügyvédi tevékenység elleni összehangolt hangulatkeltésre. Ez rombolja az igazságszolgáltatás tekintélyét és az állampolgárokat arra sarkallhatja, hogy jogerős hatósági, bírósági döntések végrehajtását megtagadják.

Amiben Vágó István téved

Arról kérdezte Bolgár György Vágó Istvánt a Klubrádióban, hogy el van-e intézve a Böszörményi úti Turul-emlékmű problémája azzal, hogy leveszik róla Pokorni Zoltán polgármester rendelkezésére leveszik róla Pokorni József nevét, akiről kiderült, hogy aktív részese volt 1945 elején a Maros utcai és Városmajor utcai tömeggyilkosságoknak.

Bolgár kérdése arra irányult, hogy vajon nem volna-e helyes magát az emlékművet is elbontani. Vannak ugyanis, akik – mint Vásárhelyi Mária – ezt várnák el Pokornitól.
Vágó azt válaszolta, hogy Pokorninak igaza van, ha nem akarja ezt. Felnőtt itt egy nemzedék, mondta, akik számára a turul csak nemzeti jelkép, és nem is tudnak arról, hogy 1920-tól a nacionalista, antiszemita mozgalmak jelképévé lett, és az volt egészen 1945-ig. Ha most megpróbálnák eltávolítani a Böszörményi úti emlékművet, abból éles konfliktus lenne, amely akár véressé is válhatna, figyelmeztetett.
Amikor annak idején Mitnyán György fideszes polgármester megépíttette az emlékművet, jogsértő módon, az akkor még SZDSZ–MSZP-s fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül tette ezt. E szándékos formai hiba miatt le kellett volna bontani, de ezt a Mitnyánt követő Pokorni elszabotálta, majd a Fidesz törvényt módosított, megszüntette a főváros jogosítványát, így jogilag az emlékmű legálissá vált.
Nem változott azonban az emlékmű tartalma, és emiatt kellene sokak – és ebben én magam is benne vagyok – szerint elbontani. Ritkán említik, hogy az úgymond a magyarságot jelképező turul szimbolikus kardot tart a kezében, tehát az emlékmű a második világháborúban harcoló magyarságnak állít emléket, s – gondolom – ennek jegyében tüntetik fel rajta a háborúban életüket vesztett kerületi lakosok nevét.

Vajon szabad-e tudomásul venni, szabad-e belenyugodni, hogy ilyen szemléletű emlékmű álljon Budapesten, a XII. kerületben?

Ha jól értem Vágó álláspontját, illetve azt az álláspontot, amelyet ő Pokorni polgármesterről feltételez, tekintettel az ország, s benne a kerület lakosságának mély politikai megosztottságára, akkor járunk el helyesen, ha tudomásul vesszük az ilyen emlékmű felállítását, fennmaradását.
A Böszörményi úti Turul-emlékművet nem önmagában kell néznünk. A kérdés ugyanígy merül fel például a Vass Albert-szobrok, a Szabadság téri „megszállási” emlékmű, a Vértanúk terén helyreállított, az eredetihez képest kibővített tematikájú antikommunista emlékmű felállítása, illetve Károlyi Mihály és Lukács György szobrának eltávolítása kapcsán. A Turul-emlékmű maga annak a törekvésnek az egyik megjelenítése, hogy csak annak a szélsőséges jobboldali történelemértelmezésnek van joga jelen lenni a köztereken, amely igazolja Magyarország második világháborús szerepvállalását, korábban az első világháborút és az 1919-es fehérterrort, más történelemértelmezésnek azonban nincs.
Ez a történelemértelmezés kerül bele egyre inkább az iskolai tananyagokba, ez a történelemértelmezés vált kizárólagossá a közmédiában és a Fidesz-közeli sajtóban, és ennek következménye és nem oka, hogy felnő egy generáció, amelynek történelmi tudatában csak ez van illetve lesz jelen.

Amikor Orbán megépíttette a „megszállási” emlékművet, Gyurcsány Ferenc még kilátásba helyezte, hogy azt valamikor majd eltávolítják, és ugyanezt ígérte meg a főpolgármesteri választási kampányban Karácsony Gergely, cserébe a Magyar Liberális Párt támogatásáért, főpolgármester-jelöltjének visszalépéséért.

Október 13. óta erről nem hallunk, csak a Lukács-szobor helyére szánt Szent István-szobor felállítását függesztették fel, közterületek elnevezésén pedig Karácsony nem akar változtatni, nem akar ebből konfliktust. (A Szent István szobor ügyéből már lett is konfliktus az ellenzéki szövetségben a Jobbikkal.)
Vágó téved, amikor azt hiszi, hogy ezek a viták – például a XII. kerületi vagy a fővárosi önkormányzatban – megtakaríthatók, hogy ezekben a szimbolikus ügyekben a demokratikus oldalnak ki kell térnie a konfliktusok elől.

A történelmi tudat része egy társadalom mindenkori állapotának. Kelet-Közép-Európában sokkal inkább az – erre Szűcs Jenő tanított meg minket –, mint Nyugaton. Az orbáni önkényuralomnak fontos alkotóeleme, támasza ennek a történelemértelmezésnek a kizárólagossá tétele.

Valamikori megdöntésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a választókkal megértessük, hogy a gyermekeik és unokáik anyagi jóléte jobb kezekbe kerül egy demokratikus kormányzással, mint az Orbán-rendszer fennmaradásával, hanem az is, hogy azt lássa be a többség, hogy Orbánék felfogása arról, hogy mi a nemzet érdeke, milyen legyen a nemzet jövője, illetve hogy mi volt a jó illetve rossz a nemzet múltjában, nem követhető, nem elfogadható.
A világháborús szerepvállalás kultusza közvetlenül szolgálja Orbánnak egyfelől a szomszédokkal, másfelől a Nyugattal folytatott folyamatos hidegháborúját, s ha az utóbbival szembe akarunk fordulni – és remélem, hogy ezt akarjuk –, akkor nem mondhatunk le arról, hogy az előbbivel is szembeforduljunk.

Visszaigazolták Vitézyt

Ismét a kormányoldalra került Vitézy Dávid, akit Karácsony Gergely szeretett volna a BKK élén. Ehelyett a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. vezére lesz az oldalági Orbán-rokon. A kormány ismét békét ígér.

Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Gulyás szerint Budapest jelentősége, szerepe, lakosságszáma és lehetőségei alapján is a legfontosabb magyar város.

A kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyeként Fürjes Balázs irányításával jön létre és működik a BFK. A

névhasználathoz megkapták Karácsony Gergely főpolgármester hozzájárulását,

ezt köszönik neki, korrekt partneri gesztus volt.

Fürjes az új BFK vezérigazgatójának Vitézy Dávidot kérte föl, aki ezt elfogadta. Vitézy személye és munkája komoly hozzáadott érték a kormányzati Budapest-munkában, a BKK korábbi sikeres vezetőjeként az egyik legtapasztaltabb, legjobb városfejlesztési szakember, remekül fognak együtt dolgozni Fürjes államtitkárral – fogalmazott Gulyás. Fürjes szerint Vitézy remek igazolás, nagy munkabírású, fiatalon is tapasztalt klasszissal gyarapodott a kormányzati Budapest-csapat. Vitézy kompetens vezető, tudását Karácsony Gergely is nagyra tartja, nem véletlenül kérte föl a BKK vezetésére – tette hozzá. Úgy látják, a fővárosiak nyernek Vitézyvel.

Mint ismeretes, Karácsony korábban többször úgy nyilatkozott, hogy ha Vitézy megpályázná a BKK vezetői tisztségét, jó pályaművel elnyerhetné azt. Vitézy elhárította a felkérést azzal, hogy szerinte személycsere nem elég a BKK-nál, teljes átalakításra van szükség. A tíz évvel ezelőtti BKK-t nem lehet visszaállítani, régiós közlekedési rendszerre van szükség. Ráadásul az elővárosi buszokat és a HÉV-eket kivették a főváros kezéből – indokolt a napokban Vitézy. (Valószínűnek látszik, hogy ekkor már megkapta a felkérést a BKF-hez.)

A fiatal közlekedési szakember – Orbán Viktor távolabbi, oldalági rokona – 2010-ben került Budapest közlekedésének élére, a BKK is az ő koncepciója volt. Együttműködése Tarlós Istvánnal finoman szólva se volt harmonikus;

az előző főpolgármester ott tett neki keresztbe, ahol tudott,

2014 végén aztán indoklás nélkül kirúgatta a közgyűléssel. Vitézy ezután a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos, majd a közlekedési múzeum igazgatója lett.

Egyelőre nem teljesen világos, milyen tényleges tartalmi szándékkal és célokkal hozták létre a BFK-t (pontosabban alakították át a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját). A hivatalos közlés szerint a BFK feladata a városépítésben való közreműködés, a kormányzati budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése, a fővárosi önkormányzattal való együttműködés, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa támogatása, részben döntéseinek végrehajtása. A központ emellett városkutatásokat folytat, gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat, valamint szakmai konferenciákat, társadalmi párbeszédet is szervez majd budapesti ügyekben.

A kormány folyamatosan együttműködési szándékát hangoztatja a fővárossal, ebben az esetben is arról beszélnek, hogy a BFK létrejöttével a kormány a budapestiek érdekében végzett fejlesztési feladatait rendezi új szervezeti keretbe.A BFK

nem vesz át önkormányzati feladatokat, hatásköri változás nem történik, ilyen kormányzati szándék nincs

– hangoztatják.

Az együttműködés eddig felemás. Az atlétikai vb megrendezésében és a csepeli stadion felépítésében megállapodtak, cserébe a főváros egészségügye kap plusz 50 milliárdot öt évre szólóan. De például „szemétügyben” változatlan a szembenállás: az állami kukaholding mindeddig nem fizette ki tízmilliárdos tartozását. A budapesti ügyekben tartandó kormányzati tájékoztatást is átalakították, amit Budapest-info néven fognak tovább vinni ugyancsak Gulyással és Fürjessel, átvéve a Tarlós-éra elnevezését. Ezt Karácsony Gergely nehezményezi, ezért Budapest.komm néven indították el saját tájékoztatásukat.

Most mindenesetre Fürjes most azt hangsúlyozza, hogy „Budapest nem csatatér, a város fejlődése mindannyiunk közös ügye, a budapestiek együttműködést várnak a kormánytól és a városvezetéstől, nem háborút”. Szerinte Vitézy, akit minden oldal elfogad, akinek szakértelmét mindenki elismeri, hasznos szereplő lesz a fővárossal közös munkában.

Első női imám az amerikai hadseregben

Az indiai származású Saleha Jabeen hadnagy erősíti ezek után a tábori lelkészek csapatát a US Armyban. Ő az első női imám a seregben az Egyesült Államokban.

Szeptember 11 óta megnövekedett a gyanakvás a muzulmánok iránt a fegyverese erőknél az Egyesült Államokban, de ennek ellenére többezer olyan katona szolgál a seregben, aki Mohamed próféta követője.
Nekik nyújt majd lelki támaszt az első női imám az Egyesült Államok hadseregében.

Harry herceg: nem tehettünk mást!

Az angol királynő kedvenc unokája azzal indokolta a Sussex pár döntését, hogy mindketten a saját életüket akarják élni. Ezért nem használják a jövőben a királyi címet és nem vesznek részt a királyi család képviseletében különböző rendezvényeken. A brit sajtó szerint mindemögött Meghan áll, az ambiciózus amerikai színésznő feleség.

Meghan a vezető ülésen: Disney hercegnő lesz

Sussex hercegnéje korábban Hollywoodban próbálkozott, és valószínűleg oda is akar visszatérni. Meghan Markle játszott a többi között a Brilliáns elmék című sorozatban és a Förtelmes főnökök című vígjátékban. A színésznő feleség ezért vehette rá a könnyen befolyásolható Harry herceget, hogy vonuljon ki a királyi család napi munkájából. A londoni Times szerint a szerződés a Disney-vel már a múlt évben megköttetett és nagy vitákat váltott ki a Cégben. The Firm – így nevezte el Fülöp herceg a királyi család, ahova ő is kívülről került be mint Meghan Markle. Csakhogy a csaknem 100 éves Fülöp a görög királyi famíliához tartozott míg Meghan Markle félvér színésznő volt Hollywoodban. Ráadásul elvált asszony. A királyi család így is befogadta, hogy megmutassa a világnak: nincsenek előítéletei!

“Megvan Harry”

Így dicsekedett Meghan Markle, aki a kissé frusztrált herceget végül megszerezte magának. Ő az idősebb, a tapasztaltabb. Elvált asszonyként jól tudja kezelni a pár problémáit. Harry herceg, a királynő kedvenc unokája, úgy érezte: örökre a háttérben marad. Bátyja, William mintaszerű házasságban él, három gyereke született, akik mind megelőzik Harryt a trón utódlásban. Vagyis neki nem sok jut. Amióta leszerelt a katonaságtól, nemigen találta a helyét.

Megxit

Így nevezte el a Sussex pár távozását a királyi Cégből a brit sajtó. Megan+exit a szó összetétel alapja – utalva arra, hogy a szakítás motorja nyilvánvalóan Sussex hercegné. Aki nem tett le színészi ambícióiról, melyeket Hollywoodban kívánna kamatoztatni.
Miután a királyi család tudomást szerzett a szerződésről a Disney-vel, kitört a botrány. Pedig nem igazán jelentős szerepről van szó. Sussex hercegné csak a hangját adja egy dokumentumfilmhez, melynek bevételét az elefántok védelmére fordítják. Elephants Without Borders – Elefántok határok nélkül – az alapítvány neve. Harry herceghez mindig közel állt Afrika, a fiatal pár sok időt töltött ott. Még az is felmerült, hogy esetleg Namíbiában rendezik be az otthonukat. Végül aztán Kanadát választották, mert az közelebb van Hollywoodhoz. Kanadában a nyugati parton vettek egy 14 millió dolláros kis kastélyt. A Daily Mail megpendíti: Meghan nem is akar Nagy Britanniában élni? A cikk címe sokat elmond a hercegi párról: Meghan a vezető ülésen!

A Disney-Meghan kapcsolat

A hollywoodi óriás régóta remek kapcsolatot ápol a hercegi párral, amely viszonozza is ezt a figyelmet. Amikor megszületett a pár kisfia, Archie, akkor exkluzív rajzfilmet kapott a nulladik születésnapjára: Micimackó kalandjait tekintheti meg. Amikor pedig az Oroszlán király bemutatója volt Londonban, akkor Beyonce és Jay Z mellett a másik díszvendég pár nem volt más mint Harry herceg és Meghan Markle vagyis Sussex hercegné.

Mégis kész a jelentés a Fideszről

Lassú tűzön főzik a Fideszt az EPP-ben? Vagy csak ellentmondásos kiszivárogtatások? Tény: mégis kész a „három bölcs” jelentése a Fideszről, amit Tusk bemutat a néppárti gyűlésnek februárban. Az viszont nem világos, hogy döntés is lesz-e.

Fél nappal azután tette közzé bejelentését Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, hogy a mindig jól értesült Bloomberg hírügynökség tudatta: a Néppárt februári közgyűlésén halasztás várható a Fidesz felfüggesztett tagsági jogáról, mert a „három bölcs” – és mögöttük maga az EPP – annyira megosztott, hogy nem jutottak dűlőre. Ezután Tusk váratlanul részbeni cáfolatot közölt.

„Most fejeztem be az értékelő bizottsággal (Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering) folytatott ülésemet. A jelentés értékelését a pártvezetõkkel folytatott konzultációm után mutatom be a közelgő EPP Politikai Közgyűlésen” – írta a Twitteren a lengyel politikus. A homályt persze nem oszlatta el Tusk. Arról például hallgat, hogy a jelentés bemutatása azt jelenti-e, hogy hivatalosan is napirendre veszik-e a Fidesz tagsági viszonyát; az EPP közgyűlésének beharangozója változatlanul nem árul el semmit a programról.

Ezért aztán csak találgatni lehet arról, hogy az amerikai hírügynökséget valóban téves információba futott bele, vagy a hiányos-ellentmondó közlésekkel „lassú tűzön főzik” a Fideszt, illetve Orbán Viktort. Annak érdekében, hogy az EPP-től gyorsuló tempóban távolodó magyar pártot rábírják az önkéntes távozásra, anélkül, hogy szavazni kelljen a Fidesz kizárásáról. Márpedig más aligha jöhet szóba azután, hogy múlt héten az Európai Parlamentben az EPP nagy többsége is felsorakozott a tőlük balra álló pártcsoportok mellett, és megszavazták a 7. cikkelyes eljárás folytatására felszólító határozatot Magyarország és Lengyelország ügyében.

Az ugyanis tényként jelenthető ki, hogy látható ellentét van az EPP északi és déli pártcsoportjai között. Előbbiek közül a kisebbek jó ideje követelik a Fidesz kizárását az itteni jogállamisági problémák miatt, és a jelek szerint mostanra csatlakozott hozzájuk a német delegáció nagy része is. A déli tagpártok körében viszont erősebb a megértés Orbán politikája iránt – erre hivatkozott a miniszterelnök is, amikor megindokolta, miért maradtak mégis az EPP-ben, noha „egy centiméterre” volt attól, hogy múlt csütörtökön, az EP-szavazás után kilépjen.

És alighanem a közelmúltban az EPP-ben is világossá vált, hogy a Brexit után az EPP-nek éppenséggel még öttel több is lesz a képviselője az EP-ben a helyek részbeni újraosztásakor. Vagyis a 12 fideszes távozása nem súlyos vérveszteség (az egy KDNP-s a jelek szerint marad), az ellenzéki térfélen gyarapodni csak a széljobbos Identitás és Demokrácia fog 73-ról 76-ra.

FRISS HÍREK

Új mélyponto...

Bennfentes i...

Nincs társbé...

Élőben a USA...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!