Featured Archives » Független Hírügynökség

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Kenderessy Milán

-

2023-12-03

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Az orosz diktátor amikor fogadta magyar barátját, Orbán Viktort nem sokkal azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, azt ígérte: olcsó és bőséges orosz földgáz érkezik Magyarországra. A szerződés természetesen titkos mint minden ami igazán fontos a nemzeti együttműködés rendszerében, amely pontosan úgy működik e tekintetben mint a Kádár rendszer: csak nagyon kevesen tudhatják, hogy valójában milyen a helyzet.

A hatalomnak információs monopóliuma van, és ennek tudatában azt hazudhat amit akar. Csakhogy a Kádár korban nem volt internet, melynek alapján a sánta kutyát immár le lehet fülelni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elszántan védelmezi a mundér becsületét, és folyvást erősítgeti: az orosz földgáz olcsóbb, ezért ragaszkodunk hozzá, de a valóság sajnos rácáfolt: Putyin az európai árnál csaknem az egy tizedével többet kér és kap – számolta ki a Népszava.

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Hülyének is megéri. Talán Orbán Viktor mint a MET részvényese jól jár a magas földgáz árral. A magyar állam is drágábban számolhatja el a gáz fogyasztást az import költségekre hivatkozva. Közben pedig Orbán Viktor dicsekedhet azzal, hogy levitte az inflációt 10% alá. Surányi György, a nemzeti bank ex elnöke mutatott rá Telex podcastjében, hogy a dezinfláció jelentős mértékben épp annak az eredménye, hogy Európában a korábbi töredékére csökkentek a földgáz és villamos energia árak.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Akinek családi háza van az különösen rosszul járhat. Mindezzel együtt az Orbán kormány a rezsicsökkentés rendszerének védelmezőjeként adja el magát noha igazán jól az elit jár vele, amely sokat fogyaszt, de a jövedelméhez képest ez elenyésző jelentőségű. Ennek a rendszernek a megváltoztatását kéri az Európai Unió, amellyel szemben

elszántan védelmezi a nemzeti együttműködés rendszerének elit érdekeit Orbán Viktor.

Végül is gondos családapa és klán főnök. A lényeg, hogy a “mieink” jól járjanak. Na de ez csak elenyésző kisebbség, hogy lesz ebből kétharmados választási siker? Erről gondoskodik az információs monopólium: a valós árakat, a valós helyzetet csak kevesen ismerik. Pártunk és kormányunk szépen megfizetett propagandája gondoskodik arról, hogy a rezsi szegénység kárvallottjai ne Orbán Viktort hanem Brüsszelt szidalmazzák.

Közben a rezsiszegénység remek fegyver a választópolgárok kézben tartásában: olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagjövedelem a rezsi meghatározó lehet a családi költségvetésben. Minél kiszolgáltatottabb egy magyar család a hatalomnak, annál jobb. Ennél hatékonyabb a lakosság kézbentartására csakis a lepukkant egészségügy. Amely mindinkább ketté válik: aki életben akar maradni, az fizet. Akinek nincs pénze, az imádkozhat. A választópolgárra csakis a választás pillanatában van szüksége a nemzeti együttműködés rendszerének, utána a következő választásig a jelenléte csak teher. Persze valakinek azért meg kell fizetnie Putyin drága földgázát és a 27%-os áfát.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag egyre gyarapodik

– énekelte Everybody knows című számában Leonard Cohen, aki nem tudta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének jelszavát fogalmazta meg évtizedekkel ezelőtt.

Volkswagen főnök: “Nem vagyunk versenyképesek”

Polonius

-

2023-12-03

0

Volkswagen főnök: “Nem vagyunk versenyképesek”

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató szót ejtett a magas költségekről és az alacsony termelékenységről egy belső tanácskozáson Wolfsburgban, egyszerűen baj van a versenyképességgel – a Reuters tudósítója megszerezte a jegyzőkönyvet.

3,6%-ról 6,5%-ra szeretné növelni a profitot a Volkswagen 2026-ra. A furcsa az az egészben, hogy a Volkswagen csoportban maga a Volkswagen teljesít szinte a leggyengébben míg az Audi, a Porsche vagy a Skoda sokkal jobban áll. Emiatt is nagy a nyomás a Volkswagen gyáron, mert a nagy autóipari egyesülésen belül eredményt várnak tőle. Emiatt leépítést terveznek:

”bátraknak és becsületeseknek kell lennünk, és meg kell szüntetnünk a párhuzamosságokat. Ami pedig felesleges ballaszt, azt ki kell dobnunk az eredményes működés érdekében”

– mondta Gunnar Kilian személyzeti vezető. Az igazgatóság már megkezdte a tárgyalásokat a leépítésről a szakszervezettel. Komoly leépítésről van szó, mert a Volkswagennek 10 milliárd euróval kell csökkentenie a költségeket.

Hogy oldják meg a kínos feladatot?

“A demográfia segít” – mondják Wolfsburgban vagyis a gyakorlatban előrehozott nyugdíjazás lehet a mindenki számára elfogadható megoldás. A leépítés még nem elég a 10 millió eurós költség csökkentéshez, még másra is szükség lesz, de ezt egyelőre nem részletezték Wolfsburgban. Szakértők szerint a hagyományos autók fejlesztését és gyártását fejlesztik vissza hiszen 2030-ra ilyet már nem kívánnak piacra dobni Németországban.

Jön az elektromos Golf

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az áttérés az elektromos autókra sokba kerül, ezért kell spórolni a hagyományos ágazatokban. Jön a kilencedik Volkswagen generáció benne a teljesen elektromos Golffal.

Valaha a Volkswagen Golf piacvezető márka volt az európai autópiacon, de ezek az idők elmúltak, és Wolfsburgban nem váltottak elég gyorsan sebességet. Az ukrajnai háború is betett a Volkswagennek hiszen az energiaválság miatt jóval drágábban működnek a gyárak mint korábban.

Schäfer elnök vezérigazgató már nyáron arról beszélt, hogy megszólalt a vészcsengő: befagyasztották a kiadásokat mondván

“éveken keresztül hagytuk elszállni a költségeket.”

A nagy gondja az az ilyen hagyományos cégeknek, hogy kénytelenek két kutató-fejlesztő részleget fenntartani: az egyik hagyományos belső égésű motorokkal foglalkozik, a másik az elektromosokkal. A Tesla nagy előnye az, hogy csak egyetlenegy kutató-fejlesztő részlege van. A Tesla már a német piacon is fenyegeti a Volkswagen pozícióit, és most már megjelennek a kínai elektromos autók is. Az ötvenes évek végén a Volkswagen volt az első nyugati autógyár, mely a kommunista Kínában üzemet indított, most viszont a kínai elektromos cégek olcsó autóikkal el akarják foglalni az európai piacokat is.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

ki

-

2023-12-03

0

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

Fegyverszünet után: súlyos harcok Gázában

FüHü

-

2023-12-02

0

Fegyverszünet után: súlyos harcok Gázában

Az izraeli hadsereg kiterjedt hadműveleteket hajtott végre a Hamász és más terrorcsoportok ellen Gázában az éjszaka folyamán, és a palesztin enklávé déli részében súlyos harcokról számoltak be a héber nyelvű sajtó szerint.

A Channel 12 szerint kiterjedt szárazföldi csatákról számoltak be Khan Younis térségében, miközben a hírszerzés szerint a Hamász vezetőinek egy része jelen van a városban. Korábban Izrael csapásokat mért Khan Younisban és Rafahban, szintén Gáza déli részén.

A hadsereg rádiója szerint katonai erők is működnek Gáza városában és Beit Lahiában, Gáza északi részén.

A gázaiak arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg szórólapokat dobott le Khan Younisban, és felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak délre, Rafahba, figyelmeztetve a terület veszélyességét.

Az IDF korábban közzétett egy térképet, amely a Gázai övezetet több száz kis zónára osztja fel, és ezzel értesíti a palesztin civileket az aktív harci övezetekről. Arra kérte a palesztinokat, hogy figyeljenek területük számára, és kövessék az IDF jövőbeli frissítéseit.

A hadsereg ezt a térképet felhasználhatja arra, hogy evakuálásra szólítsa fel a palesztinokat bizonyos területekről, amikor az IDF szárazföldi offenzívája az övezet déli felére terjeszkedik, ahelyett, hogy tömeges evakuálást követelnének, ahogyan azt Gáza északi részén tette.

„Az IDF határozottan fellép a terrorszervezetek ellen, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a civilek és a terroristák megkülönböztetésére”

– fogalmazott a hadsereg a gázaiaknak küldött üzenetében.

„Gáza lakossága nem az ellenségünk. Emiatt ma reggeltől az IDF irányítja a gázai lakosok ellenőrzött és speciális evakuálását, hogy a lehető legtöbbet eltávolítsa a harci területekről.”

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

Featured

Polonius

-

2023-12-01

0

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

A brüsszeli Politico, amely címoldalán egy Orbán-Putyin képet közöl Orbánt az Európai Uniót szakadék szélére taszító politikusként aposztrofálja. A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott az orosz elnökkel, akit a nyugati világban háborús bűnösnek tartanak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

December közepén kellene döntenie az Európai Uniónak Ukrajna támogatásáról, de a konszenzus igencsak távol. Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagságát le kellene venni a napirendről, és a magyar kormány nem támogatja a háborúban álló ország pénzügyi segélyét sem. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 50 milliárd eurót ígért a háborúban álló Ukrajnának, de ennek a hatalmas összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Ugyanakkor Ukrajna pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatása nélkül a háborúban álló ország gazdasága összeomolhat. A jövő évi költségvetésben 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Charles Michel, a Tanács elnöke hétfőn két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a karmelita kolostorban, de nem jutottak dűlőre. Orbán valószínűleg távolról sem az egyetlen, aki nem kíván pénzt költeni Ukrajna támogatására, de a magyar miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondja.

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Kezdetben a német pénzügyminiszter azt mondta Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagjára, hogy erre nincsen pénz a német költségvetésben. Aztán meggyőzték őt, és változtatott az álláspontján: Németország 4 milliárd euróról 8 milliárdra emeli a négyéves támogatást Ukrajnának. Közben persze a német költségvetésnek hatalmas gondjai támadtak olyannyira, hogy a bajor miniszterelnök a kormány lemondását javasolta, és új választások kiírását indítványozta. Ez aligha következik be, de az Európai Unió legerősebb gazdaságának költségvetési problémái jól mutatják, hogy távolról sem könnyű megtalálni a fedezetet Ukrajna támogatására.

Lengyelországon, a balti és skandináv államokon kívül, amelyek veszélyeztetve érzik magukat Putyin agressziója miatt, valójában igen kevés tagállam kíván pénzt fordítani Ukrajna támogatására. Az EU kasszájában pedig nincs pénz. Megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, de erről az első alkalommal kijelentették a tagállamok, hogy csak kivétel eseményről van szó, mely nem ismétlődhet meg. Az első nagy közös hitelfelvétel 750 milliárd eurós óriási támogatást jelentett a Covid pandémia által sújtott EU gazdaságnak. Ezt Magyarország és Lengyelország kivételével minden tagállam megkapta: Ursula von der Leyen személyesen adta át a borítékot. Orbán Viktor ezért sem támogatja Ukrajna pénzügyi segély csomagját. A másik ok: Putyin.

A brüsszeli Politico Putyin haverjának nevezi a magyar miniszterelnököt. Oroszországnak nyilvánvalóan érdeke Ukrajna kifárasztása.

Putyin szerint az USA-val kellene megállapodni Ukrajna feje fölött.

Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Szkopje városában az EBESZ külügyminiszteri értekezletén Szijjártó Péter, ahol örömmel vette volna, ha az USA és Oroszország képviselői tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről Ukrajnában, és bánatosan állapította meg, hogy ez nem következett be.

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A CIA és az orosz katonai hírszerzés intenzív kapcsolatban áll az ukrajnai háború ellenére is. Olykor még William Burns igazgató és orosz partnere, Szergej Nariskin is eszmét cserélnek Törökországban. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri Putyint. Ő volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki tárgyalt az orosz elnökkel Ukrajna megtámadása előtt. A két titkosszolgálati vezető tárgyalásairól természetesen csakis az szivárog ki, amit ők szükségesnek tartanak. Biden elnök ugyan mindig ünnepélyesen megígéri, hogy nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok elnöke kalkulál: a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjából mi a jobb neki?

Háború vagy béke Ukrajnában?

Tény, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény egyre kevésbé támogatja, hogy komoly pénzeket adjanak Ukrajnának. Emiatt Biden elnök kénytelen volt olyan külföldi támogatási törvényt elfogadni, melyben nem szerepel Ukrajna pénzügyi támogatása.

Az USA elnöke azzal is tisztában van, hogy a washingtoni katonai vezetés szerint patthelyzet alakult ki Ukrajnában vagyis az oroszok veresége egyáltalán nem valószínű, viszont Ukrajna gazdasága és emberanyaga kimerülőben van. Biden elnök Európára akarja hárítani Ukrajna támogatásának terhét mondván titeket fenyeget Putyin közvetlenül.

Csakhogy az Európai Unió nagyhatalmai nem hisznek ebben a fenyegetésben. Míg Lengyelország, a balti és a skandináv államok tartanak egy esetleges orosz agressziótól, addig Berlinben, Párizsban, Rómában vagy Madridban egyáltalán nem tartják elképzelhetőnek, hogy Putyin katonai támadást intézne a NATO ellen. Egyrészt, mert az orosz elnök ennél racionálisabb, fel tudja mérni az erőviszonyokat. Másrészt pedig az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy az orosz hadsereg még a nála jóval gyengébb Ukrajnával sem bír el vagyis távolról sem jelent akkora fenyegetést Európára mint ahogy azt Biden elnök állítja.

“A globális antiszemitizmus egyik legfőbb oka a fanatikus cionizmus “

Kenderessy Milán

-

2023-12-01

0

“A globális antiszemitizmus egyik legfőbb oka a fanatikus cionizmus “

Slavoj Zizek a Project Syndicate oldalon megjelent cikkében a globálisan erősödő antiszemitizmus fő okaként a fanatikus cionizmust jelölte meg. A jeles szlovén filozófus idézi Reinhard Heydrichet: a holokauszt legfőbb irányítója, elismeréssel írt a cionista zsidókról 1935-ben, két évvel azután, hogy Hitler átvette a hatalmat Berlinben.

”Ketté kell osztanunk a zsidókat: cionistákra és az asszimiláció híveire. A cionisták tisztán faji alapon állnak, és egy zsidó államot akarnak létrehozni Palesztinában ezen az alapon. Ehhez csak minden jót kívánhatunk nekik, és hivatalosan is jóindulattal kezelhetjük őket.”

Heydrich tehát úgy gondolta, hogy Izrael állam megalakulása a cionisták győzelme a beolvadás hívei fölött. Csakhogy a náci propaganda úgy állította be a zsidókat mint akik “gyökértelenek, és épp ezért világméretekben hajtanak végre “bűncselekményeket”.

Hogy látta ezt Martin Heidegger, aki egy időben a náci párt tagja is volt, és filozófiai alapon bírálta a zsidókat?

“A zsidók faji alapon élnek és cselekszenek különösen kalkuláló természetük miatt. Épp ezért ők maguk ellenállnak a kalkulációnak. A zsidóknál a faji nevelés nem az életből fakad hanem abból, hogy manipulálják azt. Ily módon akarják gyökereiktől teljesen megfosztani az összes többi népet. Így aztán a népek elveszítik a gyökereiket, elidegenednek a saját történelmüktől vagyis már nem ők döntenek a saját létükről.”

Alain Finkelraut francia filozófus szerint

“a zsidók gyökeret eresztettek Izraelben, és ezzel döntöttek a sorsuk felől.”

Ezek után nem csoda, ha oly sok régi antiszemita lelkesen támogatja Izraelt sőt annak kiterjesztését is – hangsúlyozza Zizek, aki rámutat arra, hogy a cionista telepesek a Jordán nyugati partján a Netanjahu kormány támogatásával szerzik meg a földeket a palesztinoktól.

A szélsőséges muzulmánok – éppúgy ahogy Reinhard Heydrich szimpatizálnak a cionista zsidókkal. Mahmud Ahmadinezsád egykori iráni elnök – aki maga is részben zsidó származású – konferenciát hívott össze Izrael eltörléséről. Ezen a konferencián jelen voltak zsidó ortodox rabbik is, akik szintén elutasítják az izraeli államot. Eszerint a felfogás szerint nincsen semmilyen probléma magával a zsidó néppel és vallással, amely évezredek óta létezik, a gondot pusztán Izrael állam jelenti. Ez Heydrich felfogásának az ellentéte, de a szélsőségek furcsa mód találkoznak.

A holokauszt cinikus kihasználása

A nácik több mint 6 millió zsidót gyilkoltak meg Európában megdöbbentően rövid idő alatt. A nürnbergi perben leleplezett tömeggyilkosságok jelentős szerepet kaptak abban, hogy Izrael állam 1948-ban megalakulhatott. Csakhogy kezdetben a baloldali, világi Munkapárt irányította Izraelt, és csak az utóbbi időben vette át a vezetést a vallásos szélsőjobboldallal szövetkező jobboldal, amely cinikusan kihasználja a holokauszt emlékezetét arra, hogy ily módon igazolja a palesztinok elüldözését földjükről Ciszjordániában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szándékosan nézhette el a Hamász terrorakcióját, hogy azt bizonyítsa ország és világ előtt: a palesztinokkal nem lehet tárgyalni! Irány Nagy Izrael vagyis az arab földek meghódítása az 1967-es határokon belül.

Miért szimpatizálnak Nyugaton oly sokan a palesztin üggyel a Hamász szörnyű terrorakciója ellenére?

Nemcsak a betelepedett muzulmán kisebbségről van szó hanem sok baloldali fiatalról is – hangsúlyozza a szlovén filozófus.

“Sokan a nyugati balodali mozgalmakban úgy gondolkodnak, hogy a nagytőke irányítja az USA-t és általában a Nyugatot beleértve Izraelt is. Ezért szimpatizálnak az elnyomott palesztinokkal. Csakhogy miképp lehet úgy szimpatizálni a palesztinokkal, hogy bele ne csússzanak az antiszemitizmusba?

– erre a kérdésre csak zavart csend a válasz a baloldalon Nyugaton” – írja a Project Syndicate oldalon Szlavoj Zizek szlovén filozófus.

Véget ér a tűzszünet

Featured

FüHü

-

2023-12-01

0

A tűzszünet meghosszabbítására és a további túszok szabadon bocsátására tett kísérletek egyik napról a másikra kudarcot vallottak.

Az izraeli hadsereg péntek reggel utasította a civileket Khan Yunisban, abban a városban, ahol Yahya Sinwar Hamász-vezér rejtőzik, hogy evakuáljanak, amikor véget ért az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet.

“Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”

Péntek reggel a Hamász megújította Dél-Izrael felé rakétát, és nem tudott megfelelő listát adni a fegyverszüneti megállapodás meghosszabbítása érdekében szabadon engedendő túszokról, Izrael pedig bejelentette, hogy ez sérti a tűzszüneti megállapodást, és hogy a háború folytatódik.

Több mint egy órával azelőtt, hogy reggel 7 órakor véget ért volna a tűzszünet, egy rakétát lőttek ki Gázából Dél-Izrael irányába, és néhány perccel a tűzszünet vége előtt egy második rakétatűzről számoltak be.

A tűzszünet lejárta után heves összecsapásokról számoltak be Gáza városának Sheikh Radwan negyedében Gáza északi részén, és a palesztin sajtó izraeli légicsapásokról is beszámolt Gáza egész területén. Az összecsapások további területekre is kiterjedtek Gáza északi és középső részén, az izraeli légicsapások pedig az egész övezetben folytatódtak.

A gázai Hamász által irányított egészségügyi minisztérium jelentése szerint legalább 32 palesztin meghalt, mások pedig megsebesültek péntek reggel a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokban.

Az IDF palesztin jelentések szerint röplapokat dobott a Gáza déli része fölé, és figyelmeztette Khan Yunis városrészeinek lakóit, hogy meneküljenek Rafah menedékhelyeire, és arra figyelmeztettek, hogy “Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”.

November közepén az izraeli média arról számolt be, hogy Szinwar és a Hamász al-Kasszam brigádjainak parancsnoka, Mohammed Deif vélhetően Júnisz kánban bujkál.

Nem sokkal a tűzszünet befejezése után az IDF szóvivői egysége péntek reggel kijelentette, hogy

“a Hamasz megsértette a megállapodást, és ráadásul izraeli területre is lőtt. Az IDF megújította a harcot a Hamász terrorszervezettel a Gázai övezetben”.

A Miniszterelnökség péntek délelőtt közölte, hogy “a Hamász-ISIS terrorszervezet megsértette a megállapodást, nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy ma szabadon engedi az összes elrabolt nőt, és rakétákat lőtt Izrael polgáraira”.

“A harcokhoz való visszatéréssel hangsúlyozzuk: az izraeli kormány elkötelezett a háború céljainak elérése mellett – túszaink szabadon bocsátása, a Hamasz felszámolása és annak biztosítása, hogy Gáza soha többé ne jelentsen veszélyt Izrael lakosaira.”

A Home Front Command visszaállítja a korlátozásokat Izrael déli és északi részén

A Honi Front Parancsnoksága megszigorította a korlátozásokat a gázai határ, valamint a libanoni és szíriai határ közelében élő közösségekre vonatkozóan péntek reggel, nem sokkal a tűzszünet vége előtt.

A gázai határ közelében lévő közösségekben különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be.

A Hamász az Egyesült Államokat hibáztatja, amiért „zöld utat” adott Izraelnek a háború folytatására

A Hamász által irányított gázai kormányzati médiairoda reagált a tűzszünet végére, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy “zöld utat adott (Izraelnek) a háború folytatására, tekintet nélkül a háborús törvényekre, valamint a nemzetközi és humanitárius törvényekre”.

„Palesztin népünknek joga van arra, hogy minden eszközzel megvédje magát, és joga van szabadságot és függetlenséget szerezni, megalapítani palesztin államát Jeruzsálem fővárosával, és teljesen eltávolítani a megszállást földjeikről a nemzetközi és az ENSZ-szel határozatokkal összhangban.”

Putyin otthon már megnyerte a háborút

Polonius

-

2023-12-01

0

Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?

Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:

az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.

William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.

Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

ki

-

2023-12-01

0

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.

Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.

A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.

Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.

Német zsidó amerikai zászló alatt

Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.

Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:

„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”

Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.

Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…

A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat.

Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint

Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.

A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.

George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”

Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”

A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.

Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.

Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”

Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.

Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:

„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.

Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.

Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.

Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.

Mikroadomány, avagy a pénz szaga

Falusi Tamas

-

2023-12-01

0

Azt írja az újság vastag címbe szedve, hogy „Bűncselekménygyanús „mikroadományok”: ennyi évet kaphatnak az elkövetők”, a kezdő nagy képen pedig Karácsony mellett ki mosolyog? Na ki? Annyit segítünk, hogy egyrészt a cikkben bűncselekményről, sőt bűncselekményekről van szó, másrészt nem Alex Soros, és nem is von der Leyen. Tehát?…

Igen, úgy van, el tetszett találni. Ebből a nagyképes fotobravúrból mindenki egyértelműen láthatja, hogy a főpolgármester mellett mindig ott húzódik a Gyurcsány-szál, és ha nem húzódna ott, akkor is. Remélem, érthető.

Azt tetszik kérdezni, hogy melyik újság? Hát az, amelyikben például a Nemzeti Adóhivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Sportügynökség hirdet, nem pedig mindenféle maszekok, akik el akarják adni az árujukat. A NAV például azt hirdeti, hogy „célba ért” a KÖFOP projektje, ami mindenféleképpen nagyon fontos, pláne, hogy a projekt a Hivatal elektronikus szolgáltatásainak EU pénzekből való fejlesztéséről szól, és épp most fejeződött be. Hogy ezt miért kell újságban hirdetni, és közpénzből fizetni érte, az egy jó kérdés, de nem a mi tisztünk a megválaszolása. Kell, és kész. Punktum.

Magát a cikk témáját illetően: van ez a gyanús 99 Mozgalom, amely arra a célra jött létre, hogy Karácsony Gergely előválasztási, és ha tovább jut, akkor miniszterelnöki kampányát támogassa, mégpedig azzal a pénzzel, amit a szimpatizánsoktól beszed. Az ilyen pénzgyűjtés legális, az adományozókat nem kell dokumentálni, azaz senkinek semmi köze hozzá, hogy ki adott pénzt és mennyit, egyedül a bevétel és a kiadás oldalt kell rendben tartani, ahogy az összes gazdálkodó szervezet esetén szintén. Ha az adományozás lezárt pénzgyűjtő dobozok segítségével történik, amelybe bedobják a pénzt, akkor a dobozok kinyitásakor tanúk jelenlétében jegyzőkönyv készítendő, hogy senki ne tehessen zsebre egy fillért sem, amíg beviszi a bankba a dobozokból kiszedett összeget, és befizeti a pénzgyűjtő szervezet számlájára. Esetünkben is így történt. A gyűjtés során 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesülethez, döntően euróban és angol fontban. A félmilliárd forintot az egyesület hivatalos képviselője, a Párbeszéd politikusa, Perjés Gábor fizette be 2021. augusztusa és 2022. szeptembere között több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció az ötvenmillió forintot is meghaladta.

A 99 Mozgalom egyesület ezt a pénzt a különböző kampányszolgáltatásokért nagyrészt a DatAdat cégnek utalta át, amelyről jó tudni, hogy „A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.” Ebből kitűnik, az hogy Karácsonyék egy haveri céget, azaz általuk „ismert figurákat” bíztak meg kampánytevékenységgel, és nem egy ellenségeset (például a Századvég-et), a derék újságírónak felettébb gyanús. Javasolható neki a beiratkozás egy gondolkodásserkentő tanfolyamra.

A DatAdat-ról mellékesen még megemlíthető, hogy nemrég nyert pert a Magyar Nemzet, a sonline.hu, bama.hu, baon.hu, beol.hu, boon.hu, duol.hu, feol.hu, heol.hu, kemma.hu, kisalfold.hu, nool.hu, szoljon.hu, szon.hu, teol.hu, vaol.hu, veol.hu, zaol.hu honlapokkal szemben. Az ítélet szerint fejenként kétmillióba kerül nekik a hazudozás Bajnai cégéről.

Eddig az ügymenet szokásos. A folyamat a múlt év szeptemberében be is fejeződött, Karácsony nem lett kormányfő jelölt, és már mindenki el is felejtette a dolgot, mikor a NER idén nyáron váratlanul támadásba lendült (közelednek a választások, nem igaz?). A Rogán vezette Nemzeti Információs Központ (néhány kitakarással, naná!) nyilvánossá tette az ellenzék külföldről való (te magasságos ég!) támogatását a 2022-es választások során. Az irományból kiderült, hogy a DatAdat már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta (bizony!), sőt már 2014-ben is jelen volt „csak más konstrukcióban” (hogy mit jelent, az nem lett bővebben kifejtve). Mivel ezek a tevékenységek mind legálisak, sőt néhány belőlük meg sem történt, az egész, részben befeketített paksaméta csak a FIDESZ-nél szokásos néphülyítő anyagnak tekinthető.

Ez így ellenzék eláztatásnak még belemagyarázással is kevés volt, ezért valaki ott fönt összehúzta a szemöldökét. Azt, hogy kicsoda, az olvasók fantáziájára bízom. Meg is indult azonnal a gépezet, a NAV-ot ráuszították az ügyre, hátha találnak valamit. Például ilyen a pénzmosás. Ehhez az kell, hogy a pénz, amit Karácsony kapott, a gonosz DatAdat-tól érkezzen a 99 Mozgalomhoz, és miután ezt tovább utalták ugyancsak a gonosz DatAdatnak, a másoktól lopott, kicsalt, igaztalanul elrekvirált pénz, amelyről a gonosz DatAdatnál nincs bizonylat, legálissá válik. Igaz, a lángelmés tervet kissé zavarja, hogy a DatAdatnak a kapott pénzért szolgáltatni is kellett valamit Karácsonyéknak, de kicsire ott fönt nem adnak, mert a baráti, sőt nagyon baráti újságokban nagyon jól lehet sejtetni a szörnyű baloldali bűncselekményt kétnaponta megjelenő cikkekben. Például: „Az eljárásról eddig annyi tudható, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július óta költségvetési csalás miatt nyomoz, de a pénzmosás gyanúját is vizsgálják.” Rendkívül szomorú módon (márminthogy a Szemöldökösszehúzónak szomorú módon) egyelőre nem találtak semmit.

Az akció ezzel mintha megakadt volna, de aztán a Szemöldökösszehúzó nagy szerencséjére a VIP páholybeli haver azonnal rendelkezésre állt. Cs.S. úr cégénél hirtelen rájöttek arra, hogy a másfél uszkve egy éve történt befizetéseknél a következő, rendkívül gyanús jelenségek voltak észlelhetők:

a 30*30*30 cm-es ládákba (hogy hány darab volt, arról nem szól a fáma) a befizetett pénzmennyiség nem fér bele,
a dobozok nyílásán szerintük nem lehet a pénzt bedobni,
a bankjegyek újnak látszanak,
sorszámuk egymás utáni,
ráadásul gyűretlenek.

Ebből következően az OTP alkalmazottak gyanúja szerint a felvett jegyzőkönyvek hazugságokat tartalmaznak, nem is mikroadományokról, hanem makroadományokról van szó, és bele sem dobták a dobozba, hanem táskában adták oda, horribile dictu, bankjegykötegekben. A szörnyű gyanú révén a nyomozás „új szintet lépett”. A NAV azonnal kiszállt, és a büntetőügyben (fontos!) házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le, mert valószínűleg ott készültek a félelemetes „hamisított jegyzőkönyvek”. Mint a lap írja, a Gyurcsány közeli, sőt Gyurcsány bizalmas „Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel”, sőt egyszer azon a repülőgépen utazott, amin hat és fél évvel azelőtt Soros György, csak két sorral arrébb.

Itt tartunk most. Szegény NAV-osoknak lenne jobb dolga is, mint komoly számításokkal meghatározni, hogy hány dobozba hány bankjegy fér gyűretlenül, hányat lehet a doboz erre a célra szolgáló nyílásán keresztül gyűrésmentesen behelyezni, és valami bűncselekményt találni abban, hogy a sorszámok több esetben egymás utániak. Persze, ha a ravasz Perjés szörnyű tettét mentegetve azzal védekezik, hogy az adományozó kötegelt pénzt hozott, amely kötegekről a szalagot levéve három részletben dobta be, mert úgy a nyíláson befér, akkor a jól megalapozott vád összeomlik, és kiderül, hogy milyen röhejes ez az egész. Egyébként is a makroadomány a valószínűbb, mert nyilván sok nagypénzű nem szeretné, ha valahogy kiderülne, hogy ő a ballibsiknek adott pénzt, ezért adta így. Meg tudom őket érteni.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy kb. 8 milliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez. Ezeket a forrásokat senki nem vizsgálta. Még az is lehet, hogy közpénz. Az pedig, hogy az MTVA, mely szintén kormánypárti influenszernek tekinthető, most már évi majd 150 milliárdból működik, a Rogán féle plakátolós-konzultálós szervezet évi reklámkiadása 50 milliárd körüli (ezek mind közpénzek, a FIDESZ a mi adónkból mocskolja az ellenzéket, és fényesítgeti magát), kissé eltörpésíti a Karácsony féle félmilliárdot, amely körül viszont akkora a hercehurca meg a zsivaj-lárma, hogy a lapban még többet kell a Magyar Népnemzeti Akármiknek hirdetnie, amely révén az állampárt meg tudja fizetni az ott dolgozó újságírók áldozatos munkáját a mások mocskolását illetően. Ők még arra is hajlandók, hogy üldözzék a főpolgármestert, majd megírják, hogy menekül előlük, mintha az ügyben Karácsony bármifajta magyarázattal, vagy elszámolással tartozna bárkinek. Holott nem. Ez az újságírói tevékenység is a néphülyítés része, amelyért vastag boríték jár.

Régebben sosem hittem volna, hogy egy állampárt a közpénzből működő, elvileg független NAV-ot (AB-t, ÁSZ-t, Médiahatóságot, Ügyészséget, stb.) az ellenzék lejáratására használja. Tényleg, Gyurcsányéknál volt ilyen?

Csányit sajnálom. Nem kellett volna…

Featured

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató szót ejtett a magas költségekről és az alacsony termelékenységről egy belső tanácskozáson Wolfsburgban, egyszerűen baj van a versenyképességgel – a Reuters tudósítója megszerezte a jegyzőkönyvet.

Hogy oldják meg a kínos feladatot?

Jön az elektromos Golf

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Nyugati támogatás a levegőben

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Az izraeli hadsereg kiterjedt hadműveleteket hajtott végre a Hamász és más terrorcsoportok ellen Gázában az éjszaka folyamán, és a palesztin enklávé déli részében súlyos harcokról számoltak be a héber nyelvű sajtó szerint.

„Gáza lakossága nem az ellenségünk. Emiatt ma reggeltől az IDF irányítja a gázai lakosok ellenőrzött és speciális evakuálását, hogy a lehető legtöbbet eltávolítsa a harci területekről.”

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A holokauszt cinikus kihasználása

A tűzszünet meghosszabbítására és a további túszok szabadon bocsátására tett kísérletek egyik napról a másikra kudarcot vallottak.

A Home Front Command visszaállítja a korlátozásokat Izrael déli és északi részén

A Hamász az Egyesült Államokat hibáztatja, amiért „zöld utat” adott Izraelnek a háború folytatására

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

Német zsidó amerikai zászló alatt

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA