Kezdőlap Featured

Featured

Orbán veszélyben

Orbán Viktor miniszterelnöknek kamerák előtt adták be a koronavírus elleni védőoltást, saját elmondása szerint a kínai Sinopharm vakcinát. Aggódnunk kell a miniszterelnök egészségéért. Már korábban is jöttek olyan hírek, hogy ahol – Kínán kívül – a Sinopharm vakcinával oltottak be százezreket, ott szükségét látták harmadszor is beoltani az érintetteket, mert a kétszeri oltással nem jött létre a védettség.

Most a kínai járványügyi hatóság vezetője ismerte el, hogy „a vakcinák kombinálásán gondolkoznak, de megfontolják azt is, hogy esetleg a dózisok sorrendjén változtassanak. Vagyis módosítanának a dózisok mennyiségén és számán, valamint a beadásuk közötti időközön is.

Gao Fu azt mondta, vizsgálják, hogyan oldják meg azt a problémát, miszerint „a meglévő vakcinák hatékonysága nem magas”. ”A kínai járványügyi központ vezetője elismerte, hogy van mit javítani a vakcináik hatékonyságán.) Egy szakértő azt tanácsolja a tévében, hogy a Sinopharm vakcinával beoltottaknál két-három héttel a második oltás után végezzenek antitest-vizsgálatot, majd ezt néhány héttel később ismételjék meg.

Alighanem Orbán miniszterelnöknek is szól a tanács. Esetleg nálunk is célszerű harmadik oltást is alkalmazni azoknál, akiket a Sinopharm vakcinával oltottak be. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az a sok százezer magyar, akit a Sinopharm vakcinával oltottak be, védettnek gondolja magát a vírussal szemben, még védettségi igazolványt is kapott erről az Orbán-kormánytól, valójában nincs biztosan védve a vírus újabb támadásaival szemben, nem is beszélve az újabb mutánsokról.

A Sinopharm vakcinát ugyanis anélkül kellett formálisan engedélyeznie a magyar gyógyszerhatóságnak, hogy megvizsgálhatta volna: rendelettel írta elő neki az Orbán-kormány, hogy ha egyszer egymillió embert valahol a világon már beoltottak vele, engedélyezze a magyarországi alkalmazását. Anélkül, hogy tudnánk arról, hogy milyen eredményeket kaptak a vakcina kipróbálásának harmadik, tömeges fázisában.

Nincsenek erre vonatkozó megnyugtató adatok a Szputnyik-V vakcináról sem. Miután Igor Matovič korábbi szlovák miniszterelnök megrendelésére 200 ezer adagot szállítottak Szlovákiába (Matovič maga fogadta a szállítmányt a kassai repülőtéren, ahogy Orbántól látta), a szlovák gyógyszerhatóság is elkezdte a vakcina vizsgálatát, de nem kapta meg Oroszországtól a szükséges dokumentációt a harmadik fázis eredményeiről. A szlovák kormány erre a magyar kormánytól kért segítséget, de kiderült, hogy ilyen dokumentációval a magyar fél sem rendelkezik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Szputnyik vakcinát vissza fogják szállítani Szlovákiából Oroszországba.

Az európai gyógyszerhatóság vizsgálja, hogy alkalmazható-e a vakcina az Unió országaiban, hiszen Németországban és Ausztriában is szeretnék azt alkalmazni, de egyelőre nem tartja kielégítőnek a kapott információt.

A Fidesz kampányt folytat az ellenzékkel, elsősorban a DK-val szemben, oltásellenességgel vádolja őket, amiért helytelenítették az európai gyógyszerhatóság jóváhagyásával nem rendelkező orosz és kínai vakcinát alkalmazását. Sőt, egyre többen ismerik el az egyébként az Orbán-rendszert bírálók közül, hogy jó döntés volt az orosz és kínai vakcina behozatala. Somogyi Zoltán arra hivatkozott Bolgár Györggyel beszélgetve a Klubrádióban, hogy az Astra-Zenecával kapcsolatban felmerültek problémák, az orosz és kínai vakcinával viszont nem tudunk ilyenről.

Vajon komolyan gondolja, hogy ha a mai Oroszországban vagy különösen Kínában problémák merülnek fel az ott kifejlesztett vakcina alkalmazásával, arról tudomást szerezhet a külvilág, vagy akár az ottani nyilvánosság?

Sokan voltak és vannak az ismerőseim között, akik sokáig gondolkoztak, hogy elfogadják-e az oltást a felajánlott orosz vagy kínai vakcinával. Ki-ki maga döntött így vagy úgy. Azt kellett mérlegelniük, hogy a független hatóság jóváhagyása nélküli vakcina felvétele vagy az oltás bizonytalan ideig tartó halasztása jelent-e nagyobb kockázatot.

Belátom: hasonló dilemma elé kerültek a kormányok is – a magyar is, a szlovák is, a cseh is, az osztrák is és a német is –, hogy melyik a nagyobb kockázat, a szükséges dokumentáció nélkül alkalmazni valamely vakcinát, vagy várni az európai gyógyszerhatóság által alkalmazott vakcinára.

Semmiképpen sem elfogadható azonban, hogy a Fidesz oltásellenességgel vádolja a DK-t és más ellenzéki politikusokat, amiért figyelmeztettek az európai gyógyszerhatóság jóváhagyása nélküli vakcinák alkalmazásának kockázatára. Továbbra sem értek egyet azokkal, akik fenntartás nélkül jó döntésnek tartják az Orbán-kormány orosz és kínai vakcinák alkalmazására irányuló döntését.

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel, 2021. április 13. kedd

2020 eleje óta már több mint 136.676.442 embert fertőzött meg és  2.945.655 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. 

Magyarország (frissítjük)

Hazánkban 2.837 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 728.078 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az új fertőzöttek száma kizárólag abból adódik, ha az elmúlt 24 órában az előző napi tesztek számához képest csak fele annyi vizsgálatot végeztek el.

Elhunyt 272az elhunytak száma 23.980 főre emelkedett.

Valójában az új fertőzések száma Magyarországon nagyon lassan mutat csökkenő trendet, ezért az folytonos ígéretekkel szemben a bevezetett korlátozások fenntartása szükségszerű. A kórházak telítődtek,  ezért nem is csoda ha a Magyar Orvosi Kamara és szakértő virológusok is inkább szigorításokat szorgalmaztak a járvány letöréséhez, mintsem a közhangulatnak engedve a korlátozások enyhítését.

Az aktív fertőzöttek száma 272.974. Folyamatosan emelkedik a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma. Kórházban 10.818 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1.209-en vannak lélegeztetőgépen.

Hatósági házi karanténban lévők száma folyamatosan növekszik, jelenleg 43.532en vannak karanténban.

Az elmúlt 24 órában 15.467 tesztet végeztek, tízezerrel kevesebbet, mint az előző héten. A feldolgozott minták 18,34%-a mutatott pozitív eredményt. 

A mai adatok mindegyike a harmadik hullám lassú enyhülését mutatja. A részleges nyitás negatív következményei majd csak az elkövetkezendő hetekben mutatkozhatnak.

A pozitivitási arány közelít a WHO ajánlásától, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldása első fokozatának feltétele a 2,5 millió beoltott volt. Így a feloldásokról szóló rendelet ma hatályba lépett.

  • A kijárási tilalom az este 10 óra és reggel 5 óra közötti időszakra módosult. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
  • Az üzletek reggel 5 óra és 21.30 között lehetnek nyitva.
  • Az üzletek, köztük a március 8. óta zárva tartó üzletek újfajta, négyzetméter alapú szabályok mentén ugyan, de nyitva lehetnek. Átlagosan 10 négyzetméterenként egy vásárló lehet az üzletben az új szabályozás szerint.
  • A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszűnnek, így kinyithatnak a fodrászatok, kozmetikák és más szolgáltatók.
  • vendéglátóhelyiségek ugyanakkor továbbra sem nyithatnak ki normál üzemben, csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ezekben az egységekben. Csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig mehetnek be az éttermekbe a vendégek.
  • szállodák továbbra sem fogadhatnak vendégeket.
  • A pedagógusok oltását követően, az iskolák és óvodák április 19-én indulnak újra.

A járvány elleni jelenleg is hatályban lévő védelmi intézkedések meghosszabbodnak. Ezek közül a legfontosabbak:

  • A maszkviselés a lakott területen belül valamennyi utcán, közterületen kötelező.
  • A másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter védőtávolságot kell tartani.
  • A munkavégzés lehetséges, de ahol lehet, otthoni munkavégzést javaslunk. Az államigazgatásban otthoni munkavégzés rendelhető el, kivéve a védekezésben közreműködők esetében.

Politikai botrány, amely Kurz kancellárt is elérheti

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában. A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ilyen fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

“Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart “olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég “mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit. Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

“Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: “annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!” Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy “a családhoz tartozik”. Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

“Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt: “nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

“Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője. “Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha “őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy “minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy “lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Schmid a találkozó után így írt után Kurz-nak:

“a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

“Szuper, nagyon köszönöm “

– válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot “a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Sebastian Kurz kancellár népszerűség ugyan csökkent a leleplezések következtében, de az ellenzék gyengesége miatt aligha fenyegeti ez kancellári posztját – állapítja meg a Politico.

A második védőoltás után is sokan fertőzödtek meg

Romániában több mint ezren kapták meg a koronavírus fertőzést azután, hogy már mindkét védőoltással rendelkeztek. Valeriu Gheorghita orvos ezredes közölte ezt a sajtóval – rámutatva arra, hogy ez mindössze 0,19%.

Romániában csakis az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat használják tehát sem az orosz sem pedig a kínai vakcina nem része a oltó programnak.

Romániában a Pfizer, a Moderna és az Astra Zeneca vakcinával oltják az embereket. Ezek közül mindegyik 90%-os vagy magasabb védettséget ígér. Romániában általában a második oltást követő 10-14-ik napon kapták meg a koronavírus valamelyik mutációját, de a betegség lefolyása enyhe volt, és senkinek az életét nem veszélyeztette.

Pfizer oltás diákoknak

Az amerikai gyógyszergyár már benyújtotta engedélyezésre azt a vakcinát, melyet a 12-15 éves korosztálynak ajánlanak a Covid-19 vírus ellen. A román orvos ezredes célzott rá, hogy az engedély hamarosan megszülethet. Ily módon megkezdődhet a diákok oltása is. A pedagógusok Romániában kiemelt kategóriában szerepelnek: az oltó programban előnyt élveztek. Így mindazok, akik regisztráltak, jó eséllyel már legalább egy védőoltást megkaptak.

Így jó esély van arra, hogy a következő tanév elején már mind a diákok, mind a tanárok beoltva kezdjék meg a munkát. Elég sok a pótolnivaló, mert míg az egyetemek szintjén sikerült jól megszervezni a távoktatást, addíg az általános és középiskolákban sok helyen gondok mutatkoztak Romániában is.

60 éve kezdődött meg az Eichmann per Jeruzsálemben

Az Endlösung fő náci szervezőjét, Adolf Eichmannt a Moszad emberei rabolták el Buenos Airesből. Sok más nácival együtt ott rejtőzött az az SS főtiszt is, aki a zsidók tömeges meggyilkolását irányította – a többi között Magyarországon is.

A Moszad emberei úgy jutottak Eichmann nyomára, hogy Németország náci bűnöket kivizsgáló ügyésze hiába hívta fel a hatóságok figyelmét arra, hogy Adolf Eichmann Argentínában rejtőzködik, a kormányzat, melyben sok egykori náci ült, semmit sem tett. Ezért a német ügyész Izraelbe repült, ahol tájékoztatta a miniszterelnököt Eichmann elfogásának lehetőségéről. A Moszad emberei ezt követően fogták el a holokauszt fő szervezőjét Argentínában.

Per Jeruzsálemben

Világszerte élénk figyelem kísérte a pert hiszen a nürnbergi per óta nem volt ilyen alkalom a holokauszt méreteinek bemutatására: az európai zsidóság szinte teljes kiírtására alig néhány év alatt.

Hannah Arendt német filozófus könyvet írt Eichmann pere kapcsán. Ily módon alkotta meg a totalitárius rendszer fogalmát. Az ilyen rendszer bárkit elpusztíthat.

Adolf Eichmannt egy magyar pszichiáter vizsgálta meg: idősebb Kulcsár István. A neves pszichiáter a holokauszt túlélői közé tartozott, és a második világháborút követően emigrált Izraelbe. Később ő is könyvet adott ki az Eichmann perről.

Adolf Eichmannt a bíróság halálra ítélte a tömeggyilkosságok megszervezéséért. Kivégezték. Hamvait a tengerbe szórták, hogy ne maradjon semmilyen nyoma annak a nácinak, aki megszervezte a zsidók kiírtását.

Izraeli kibertámadás Irán nukleáris létesítménye ellen

Izrael megerősíti, hogy kibertámadást hajtott végre Irán nukleáris létesítménye ellen. A leállítás órákkal azután történt, hogy a natanzi reaktor új centrifugáit elindították.

Izrael megerősíti azt az állítást, hogy Irán fő nukleáris létesítménye elleni kibertámadást intéztek, amelyet Teherán atomenergia-főnöke terrorcselekménynek minősített. Szerinte ez indokolttá teszi Irán kemény válaszát az elkövetőkkel szemben.

A külső támadásra néhány órával azután került sor, hogy a natanzi reaktor tisztviselői újraindították a fejlett centrifugákat, amelyek felgyorsíthatják a dúsított urán termelését, az ország nukleáris programjának sarkalatos pontjaként.

Mivel az iráni hatóságok megküzdöttek egy nagyszabású áramszünettel Natanznál, amelyről az ország Atomenergia Ügynöksége elismerte, hogy a helyszínen megrongálódott az elektromos hálózat. Aviv Kochavi izraeli védelmi főnök szerint az ország „műveletei a Közel-Keleten nem rejtett cselekmények az ellenség szeme előtt”.

Izrael nem szabott cenzúra-korlátozásokat az eset nyilvánosságra kerülésével szemben, mint korábbi hasonló események után, és a támadást az izraeli média széles körben ismertette. A közrádió megtette azt a szokatlan lépést is, hogy a Moszad hírszerző ügynökség központi szerepét nyíltan elismerte.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök később, vasárnap kijelentette, hogy „az Irán elleni küzdelem és az iráni fegyverkezési erőfeszítések megakadályozása fontos eseménynek számítanak”.

“A ma létező helyzet nem feltétlenül az a helyzet, amely holnap lesz”

– tette hozzá részletezés nélkül.

A megmagyarázhatatlan leállásról azt gondolják, hogy ez a legújabb színtere a két főellenség közötti háborúnak, akik több mint egy évtizeden át kiterjedt és kiéleződött árnyékháborút vívtak a Közel-Keleten, amelynek középpontjában Irán nukleáris programja áll. 

Összecsapásokat újabban a nyíltan vívtak, elzárásokkal a hajózás ellen, Irán nukleáris tudósának kivégzésével, Szíriában az iráni támogatással harcoló milíciákkal szemben több száz légicsapással, sőt Izrael északi részén rejtélyes olajszivárgással, amely az ottani tisztviselők szerint környezeti szabotázs volt.

A Natanz továbbra is az izraeli félelmek középpontjában állt: tavaly júliusban a centrifuga-összeszerelő üzemet rongálta egy robbanás, 2010-ben pedig a CIA és a Moszad együttes számítógépes támadása a Stuxnet nevű számítógépes vírus segítségével, amely széleskörű zavart okozott, és Irán nukleáris programját többször is késleltette.

Az iráni atomfőnök, Ali Akbar Salehi sürgette a nemzetközi közösséget és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy tegyen lépéseket a támadás elkövetői ellen. Megerősítette, hogy egy „terrortámadás” megrongálta a natanzi telep elektromos hálózatát. A NAÜ közölte, hogy tisztában van a jelentésekkel, de további kommentárokat nem hajlandó megtenni.

A támadást „az ország ipari és politikai fejlődésének ellenzői hajtották végre, akiknek célja egy virágzó nukleáris ipar fejlődésének megakadályozása”

– mondta Salehi.

Malek Chariati, az iráni parlament energetikai bizottságának szóvivője azt állította, hogy ez szabotázs volt.

A fejlemények akkor következtek be, amikor Joe Biden amerikai elnök felkészült egy vitatott megállapodás újbóli aktiválására, hogy szankciómentességet kínáljon cserébe Teherán számára, ha az korlátozza nukleáris programját, és nem folytatja az atomfegyver fejlesztését. A 2015-ös paktum Barack Obama adminisztrációjának külpolitikai központi eredménye volt, de utódja, Donald Trump gyorsan felmondta és inkább agresszív magatartásra váltott. mindent megtett azért, hogy megfojtsa Irán gazdaságát, közben pedig megerősítette annak regionális ellenségeit.

Az amerikai védelmi államtitkártitkár, Lloyd Austin vasárnap érkezett Tel-Avivba, részben azért, hogy elfogadtassa Washington új pozícióját a szkeptikus izraeli tisztviselőkkel, akik attól tartanak, hogy még egy kicsinyített iráni program is lehetőséget kínál a Földközi-tenger keleti részére eljutni képes atomfegyver építésére.

Miután találkozott Austinnal, Izrael védelmi minisztere, Benny Gantz elmondta:

„Szorosan együtt fogunk működni amerikai szövetségeseinkkel annak biztosítására, hogy az Iránnal kötött bármilyen új megállapodás biztosítsa a világ, az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a veszélyes fegyverkezési versenyt és védjük Izrael államát.”

A Natanz elleni támadás öt nappal azután következett be, hogy a Vörös-tengeren nyilvánvalóan izraeli aknatámadás történt egy iráni teherhajó ellen, amelyről a nyugati hírszerző tisztviselők régóta azt állították, hogy parancsnoki és ellenőrző hajó volt, amelyet a teheráni támogatású hutik támogatására használtak a jemeni háborúban.

Ezt egy sor szíriai izraeli légicsapás követte, amely megrongálta a Damaszkusz melletti katonai támaszpontot, amelyet állítólag Iránhoz hű milíciák használtak. A Hezbollah, melyet Izrael egyértelműen terrorszervezetnek minősít továbbra is az iráni külpolitika térségbeli legfőbb szövetségese.

Izrael tavaly megtörte a nyolcéves csendet és elismerte a szíriai légicsapásokban mintegy 1000 támadásért volt felelős. Állításuk szerint a légicsapások elsősorban annak megakadályozására irányultak, hogy a Hezbollah fejlett irányítási rendszerekkel szerelje fel a libanonban lévő kezdetleges rakétáit.

Szíriaban izraeli légicsapások jelentős károkat okoztak az ország katonai infrastruktúrájában, amelyet már amúgy is évtizedes felkelés és háború pusztított. Az Egyesült Arab Emírségek vezetésével diplomáciai erőfeszítéseket tettek anak az érdekében, hogy  Bashar al-Assad szíriai elnök szakítson Iránnal, amely segítette hatalmon maradásában. Aszad elutasította a szakítást.

Az Irán nevében katonai erőt biztosító Hezbollah vezetői továbbra is hevesen ellenzik, hogy egy iráni újrapozícionálás során Irán nem, vagy csak kevésbé nyújtson támogatást a terrorszervezetnek.

Elkobozzák a polgármester kétes eredetű vagyonát

Nem nálunk, hanem Romániában született olyen ítélet, ami egy vezető beosztású személy kétes eredű vagyonát elkobozzák. Catalin Chereches vagyonnyilatkozatai és a valóság közötti fényévnyi a különbség, ezért Nagybánya polgármesterének vagyonát elkobozzák.

Így döntött a kolozsvári bíróság. A polgármesternek joga van fellebbeznie, így egyelőre kérdéses a szóbanforgó 2,7 millió lejes vagyon sorsa (ez csaknem 200 millió forint).

A polgármestert már 2016-ban letartóztatták, mert megvesztegetési pénzeket fogadott el – emlékeztet a Transindex hírügynökség.

A korrupciós ügy ellenére újraválasztották Catalin Cherechest Nagybánya polgármesterének Romániában.

Ebben az országban komolyabban veszik a korrupció ellenes harcot mint Magyarországon.

Az egykori román korrupció ellenes főügyésznő ezért is került az európai korrupcióellenes ügyészség élére.

Magyarország nem lépett be az európai korrupcióellenes ügyészségbe, mert annak joga van vizsgálatot folytatni a tagállamok területén is.

Polt Péter magyar főügyész és Laura Codruta Kövesi európai főügyésznő szerződést írt alá az együttműködésről. A gyakorlatban derül majd ki, hogy ez mit jelent: a nemzeti együttműködés rendszerében a főügyész szerepe épp azért kulcsfontosságú, mert csakis ő indíthat vizsgálatot fontos korrupciós ügyekben. 2010 óta ilyesmire nemigen került sor- már ami a hatalom embereit illeti. Közben viszont Magyarország egyre lejjebb csúszik a korrupciós listán. A Transparency International szerint az EU három legkorruptabb állama: Bulgária, Magyarország és Románia.

Az ellenzék közös közleménye

Mi, az ellenzéki pártszövetség tagjai továbbra is hiszünk abban, hogy a magyarok életét egyformán érintő és befolyásoló kérdésekben elengedhetetlen a konszenzus, a közös pont megteremtése. A vírus nem válogat jobb- és baloldal között, ezért ebben nem lehet jobb- vagy baloldali politika sem.

Most, amikor a koronavírus-járvány harmadik hulláma mérhetetlen szenvedéseket okoz, egyértelmű, hogy minden magyarnak meg kell kapnia a biztonságos vakcinát. Az oltás az egyetlen esély arra, hogy legyőzzük azt a szörnyűséget, amely leírhatatlan károkat okoz itthon és szerte a világban.

Mi nem csak hirdetjük, hogy mindenki kapja meg a biztonságos vakcinát, hanem azt is mondjuk, hogy az oltási hajlandóságot növelni kell, mert ma még kevesebben regisztráltak a virológusok és az orvosok szerint, mint amennyire az átoltottsághoz szükség lenne. Továbbá sokan vannak, akik nem jutnak olyan online felülethez, ahol jelentkezni tudnak az oltásra vagy éppen bizalmatlanok a kormány által működtetett oldallal szemben.

Ezért azt javasoljuk a kormánynak, hogy a minél gyorsabb és szélesebb körű lakossági beoltás érdekében törölje el a regisztrációt! Legyen elég a TAJ-kártya felmutatásával vakcinához jutni azoknak, akik felkeresik a háziorvosukat. A regisztráció nélküli oltás helyszíneit a kormány jelölje ki például stadionokban, és az önkormányzatok bevonásával, humánerőforrás- és logisztikai kapacitásainak igénybevételével végezze el a feladatot. A regisztráció eltörlésével, vagyis a hozzáférés megkönnyítésével nagymértékben növelhető lenne az oltást igénylők száma; azoké is, akik megkapták a tényleges védettséget kínáló második adag vakcinát.

Most nem politikai csatákat kell vívni, hanem az ország és minden magyar ember érdekét kell nézni.

2021. április 10.

DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd

 

Pazar beszéd, de

Pazar módon felépítve adta elő nagy visszhangot kiváltó napirend előtti beszédét kedden Gyurcsány Ferenc. Saját édesapjának bagatell bűncselekményeivel és az azokért kapott többszöri börtönbüntetéssel állította párhuzamba azt, amit az orbáni önkényuralom vezetői követtek el. A párhuzam hatásos volt, a képviselők a teremben és mi, akik az internetes vagy televíziós közvetítést követtük otthon a fotelben, szájtátva hallgattuk a napirend előtti beszédet.

A kiváló szónok Gyurcsány annak adott hangot a plenáris ülésen, amit az Orbán-rendszer működését elszenvedő százezrek, akár milliók éreznek, gondolnak. Börtönbe velük! – gondolják a százezrek, akár milliók.

Hasonlókat hallunk Gyurcsány legfontosabb ellenzéki szövetségesétől és vetélytársától, Fekete-Győr Andrástól is, aki miniszterelnök-jelölti programjának középpontjába állítja a „felcsúti pert”, ahol az Orbán-rendszer működtetőit, haszonélvezőit vonnák felelősségre, akik közül Mészáros Lőrincet szerinte a kormányváltás másnapján vennék őrizetbe.

Számomra személyesen is fontos mind Gyurcsány mondanivalója, akinek társa voltam a Demokratikus Koalíció megalapításában és jó ideig mindennapi harcában, és két országgyűlési választáson a DK képviselőjelöltje is voltam, mind pedig Fekete-Győré, teljes erőmmel részt vettem a Momentum két aláírásgyűjtő akciójában, ott vagyok nyilvános rendezvényein, nagy reményeket füzök a párt szerepéhez a magyar demokrácia újjáépítésében. Ezzel a háttérrel tekintek e fellépésükre.

Érthető a százezrek, akár milliók igénye, hogy – Gyurcsány szavával – előbb-utóbb majd „elvigyék” az Orbán-rendszer felelőseit. A politikusnak viszont, aki előbb-utóbb alkotmányos kormányzati hatalomgyakorlásra készül, látnia kell a különbséget politikai felelősség és büntetőjogi felelősség között.

Fel kell tennie magának a kérdést: vajon alapot adnak-e a hatalomgyakorlás során elkövetett hibák, felelőtlen mulasztások a remélt valamikori politikai bukáson túl büntetőjogi felelősségre vonásra?

Alappal feltételezhetjük, hogy az, amit a politikai köznyelv „korrupcióként” emleget, valójában nem korrupció, hiszen korrupciónak a politikai köznyelv is és a büntetőjog is olyan ügyleteket nevez, ahol legalább két szereplő van: az egyik, aki korrumpál (veszteget), a másik, akit korrumpálnak (vesztegetnek). Ami az Orbán-rendszerben, központilag vezérelve folyamatosan történik, az nem ez, hanem valami egészen más: egy, a „haveri kapitalizmus” logikája szerint a hatalmon levőket engedelmesen kiszolgáló, általuk mindenben kedvezményezett kliensi kör oligarchává emelése, gazdagítása, a hatalmon levők céljaira való felhasználása.

Lánczi András professzor emlékezetes kijelentése, miszerint amit az ellenzék korrupciónak nevez, az a Fidesz politikájának lényege, a nemzeti tőkésosztály mesterséges beavatkozásokkal történő kialakítása, ebben az értelemben akár még igaz is.

Büntetőjogi szempontból ez valóban nem a korrupciós, hanem a hivatali bűncselekmények tényállását, mondjuk a közfeladati helyzettel visszaélést, vagy a vagyon elleni bűncselekmények közül a hűtlen kezelés tényállásást valósíthatja meg, ha alapos ügyészi és bírói vizsgálat eredményeként e tényállások valamelyikének fennállása megállapítható.

Ez pedig korántsem magától értetődő. Én ezért egyelőre nem vagyok meggyőzve arról, hogy a Fekete-Győr András által kilátásba helyezett „felcsúti perre” sor kerülhet.
Még kevésbé magától értetődő, hogy büntetőjogi tényállás lenne megállapítható, illetve annak alapos gyanúja lenne felvethető hibás kormányintézkedésekkel, kiváltképp a járvánnyal szembeni védekezésben elkövetett vitathatatlan mulasztásokkal kapcsolatban.

A kormányzási, politikai hiba szankciója a politikai bukás, ha előbb-utóbb bekövetkezik.

Büntetőjogi elmarasztalásra csak bíróságnak van joga ügyészi kezdeményezésre, egyértelműen megállapítható büntetőjogi tényállás alapján. Kétséges ezért számomra, hogy valóban „elviszik-e” majd valamikor az Orbán-rendszer vezető tisztségviselőit amiatt, hogy a járvány elleni védekezésben elkövetett, szerintem is súlyos mulasztásaik következtében Magyarországon különösen sokan vesztették életüket más európai országokhoz képest, ahogy azt Gyurcsány Ferenc feltételezi.

Nem véletlenül használom a „valamikor”, „majd valamikor” fogalmazást, amikor a feltételezett számonkérés időpontja merül fel. Fekete-Győr a reménybeli kormányváltás első három napjára teszi a „felcsúti perhez” vezető eljárás kezdetét, Mészáros Lőrinc őrizetbe vételét. Gyurcsány Ferenc szerint az elképzelt kormányváltást követően, vagyis egy, legfeljebb másfél év múlva várható, hogy az eddig huszonkétezer életét vesztett magyar ember haláláért – és sok minden másért – felelőssé tetteket „elviszik”.

Ehhez mindenképpen olyan bűnüldözésre lenne szükség nyomban az elképzelt kormányváltás után, amelyre az Orbán által tisztségébe helyezett rendőrségi és ügyészségi vezetőknek nincs már befolyásuk, és ahol az előzetes letartóztatásról döntő bírókat sem befolyásolja az Orbán által megbízott bírósági felső vezetés.

Az olyan, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a legjobb esetben is várható csekély mértékű ellenzéki győzelem, melynek nyomán az Orbán vezette Fidesz megőrizheti támogatóinak többségét, és így fölöttébb erős pozícióban marad, aligha teremti meg ennek feltételeit.

Más lenne a helyzet, ha Orbán s vele állampártként az egész Fidesz olyan megsemmisítő vereséget szenvedne, amilyet az előző állampárt szenvedett az 1989-es népszavazáson majd az 1990-es választáson.

Megsemmisítő vereséget, amelynek nyomán olyan közhangulat alakulna ki, olyan tömegnyomás lépne fel, hogy az Orbán által parlamenti cikluson túlnyúló hosszú időszakra tisztségébe helyezett személyek maguktól mondanak le tisztségükről, a kezükbe adott igazságszolgáltatási, gazdasági, ellenőrzési hatalmi jogosítványokról. Ilyen helyzetben is nyitott kérdés marad, hogy mely esetekben állapíthatna meg büntetőjogi felelősséget egy független, pártatlan igazságszolgáltatás.

Csak Budapesten lesz teltház a foci EB-n

0

Ha a szervezők elfogadják a Magyar Labdarúgó Szövetség jelentkezését csak hazánkban lesz teltház a foci EB meccsein. A határidő épp a nyitás napjára esett Magyarországon, ezért többen gyanítják: ez is szerepet játszhatott a miniszterelnök döntésében.

A Magyar Labdarúgó Szövetség arról tájékoztatja az UEFA szervezőit, hogy a budapesti stadionokban minden széken ülhetnek majd nézők, mert addigra a járvány helyzet oly kedvezően alakul.

Nyolc város jelezte, hogy beenged nézőket a stadionba az EB mérkőzések idején, de mindenki sokkal óvatosabb.

Félházat is csak Baku (Azerbajdzsán) és Szentpétervár vállalt be. Amszterdamban, Bukarestben, Koppenhágában 25 és 35% között lehet a telítettség a nézőtéren. A többiek nem közöltek konkrét számokat, nyilván a járvány függvényében döntenek majd erről.

A külföldi szurkolóknak elég, ha a határon felmutatnak két negatív Covid 19 tesztet, melyek az elmúlt öt napban készültek illetve igazolást hoznak arról, hogy átestek a vírus megbetegedésen az elmúlt félév során.

Az EB szervezői április 19-én döntenek arról, hogy végülis melyik városokban rendezik majd meg azt az Európa Bajnokságot, melyet eredetileg tavaly kellett volna. Akkor a járvány akadályozta ezt meg. Most is nagy a bizonytalanság a legtöbb országban, de Magyarország vezetői sziklaszilárdan hisznek abban, hogy az EB idejére már megszelídül a korona vírus járvány. Ha tévednek, akkor a teltházas stadionokból indulhat a koronavírus járvány negyedik hulláma.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK