Kezdőlap Világ Oldal 608

Világ

„Túl sok az orosz kém Magyarországon”

0

2014-15-ben csak 50-100 profi orosz hírszerző dolgozott Magyarországon. Ma ez a szám 300.

Moszkva Magyarországot előretolt bázisnak tekinti az Európai Unión belül – nyilatkozta a Politico európai kiadásának egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata, aki korábban az USA budapesti nagykövetségén dolgozott. A budapesti orosz nagykövetség emberei lőgyakorlatokra jártak egy olyan szélsőjobboldali aktivista birtokára, aki aztán lelőtt egy magyar rendőrtisztet – eleveníti fel a sztorit a Politico, mely arról is beszámol, hogy

egyes állami adatbázisok a Yandex moszkvai szervereihez kapcsolódtak.

Mindez gyanúra ad okot a szövetségesek körében.

Magyarország természetesen tagadja, hogy különleges partner kapcsolat lenne Moszkvával. De a szövetségesek körében bizalmatlanságot kelt a 10 milliárd eurós nagy paksi atom üzlet. Mindez nem befolyásolja Magyarország lojalitását a NATO-hoz mondta egy magyar diplomata a Politico tudósítójának. Hangsúlyozta, hogy a magyar békefenntartók ott voltak Afganisztánban és Irakban. Jelenleg pedig egy magyar dandár Észtországban gyakorlatozik Oroszország határainak közelében.

Orbán és Putyin Budapesten
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Másképp látja ezt a dolgot Zakariás Győző ezredes, aki ma már nyugdíjas, de korábban rálátása volt Magyarország és a NATO kapcsolataira. Szerinte

már akkora a bizalmatlanság a szövetségesek körében, hogy a titkos információkat nem osztják meg Magyarországgal, mert attól tartanak, hogy azok az oroszok kezébe kerülhetnek.

Katrein Ferenc, aki egykor a magyar titkosszolgálat és a terrorelhárítás egyik magas beosztású munkatársa volt, szintén elmondta a Politicónak: az oroszok túl nagy szerepet kapnak Magyarországon. Jellemzőnek tartja, hogy míg a kormánypárti média rendszeresen bírálja Brüsszelt, addig az oroszokat nem éri kritika. Az oroszok ezt a maguk módján hálálják meg: egy csecsen férfi megfenyegetett egy magyar ellenzékit Budapesten. Az RT rendszeresen közöl olyan beszámolókat, melyek kedvező színben tüntetik fel Magyarországot. Legutóbb például hosszas összeállítást közöltek arról, hogy Orbán Viktor nem diktátor és a vele kapcsolatos nyugati bírálat megalapozatlan.

Mindezzel együtt az USA ex budapesti nagykövete, aki máskülönben kritikus Orbán Viktorral szemben,   nem hiszi, hogy a magyar miniszterelnök az orosz befolyás növelésére törekedne és emiatt kétségbe lehetne vonni a lojalitását a NATO-hoz. Kounalakis asszony, aki 2010 és 2013 között volt az USA nagykövete Budapesten, úgy látja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyszerűen csak nagyobb mozgásteret akar, ezért javítja Magyarország kapcsolatait a térség országaival és Oroszországgal, mely évtizedek óta szerepet játszik a régióban.

USA: a Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

0

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között.

Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes-ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel. A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban. Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

Ég az orosz titkosszolgálat székháza Rosztovban

Az orosz nagyváros közel fekszik Ukrajnához, amelynek keleti területeit Putyin el akarja foglalni, azokat Oroszország részének nyilvánította. Rosztov kormányzója szerint rövidzárlat okozta a tüzet, de egyáltalán nem kizárt, hogy szándékos gyújtogatás történt.

Oroszországban a háború kitörése óta elég gyakran gyulladnak ki a hatalom intézményeinek székházai.

Rosztov kormányzója szerint rövidzárlat okozta a tüzet, amely meggyújtotta az üzemanyagtartályokat. A környéket lezárták. A lángok az FSZB helyi határőrosztályához tartozó épületben keletkeztek a város lakott területén. A  tűz 800 négyzetméterre terjedt ki. Hivatalosan is megerősítették, hogy halálos áldozata is volt a robbanásnak. A tüzet azóta sikerült eloltani.

Ukrajnai illetékesek kijelentették: nincsen közük a tűzesethez.

A sorozás, amely mind több embert fenyeget Oroszországban nem különösebben népszerű. Putyin is tudja ezt, ezért megkíméli Moszkvát és Szentpétervárt, a vidék és főként a nemzetiségi területek viszont bőségesen adnak újoncokat a hadseregnek, amely tömegesen áldozza fel katonáit Ukrajnában.

Több mint egy éve tart a háború Ukrajnában, ahol a helyi hadsereg hősiesen védekezik, és hála a nyugati támogatásnak tartani tudja magát a jóval erősebb orosz ármádiával szemben. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy az ukránok a hazájukat védik, ezért sokkal inkább motiváltak míg orosz oldalon mind több a kérdőjel  érdemes-e meghalni Putyin háborújában, amely szemlátomást kudarcra van ítélve?

Kínai béketerv

Moszkvába várják Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki jelezte: nemcsak Putyinnal, de Zelenszkij ukrán elnökkel is szívesen tárgyalna a háború mielőbbi befejezéséről. Zelenszkij kedvezően fogadta a kínai javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni, hogy Kína fegyvereket szállítson Oroszországnak. Az Egyesült Államok megfenyegette Kínát: amennyiben fegyvert szállít Oroszországnak, akkor szankciókra számíthat a NATO tagállamoktól.

Kína szeretné elkerülni a hidegháborút, amely a washingtoni külpolitika irányvonala jelenleg. Továbbra is kiáll az együttműködés mellett, mert úgy látja: az idő neki dolgozik. Az amerikai-kínai kereskedelem tavaly is rekordot döntött annak ellenére, hogy az USA évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen. Az Európai Uniónak évek óta Kína az első számú partnere. Épp az Egyesült Államokat szorította le erről a helyről.

Hogy végezte Kína kérészéletű külügyminisztere?

Öngyilkos lett vagy halálra kínozták az ex külügyminisztert az állambiztonság nyomozói miután Moszkva értesítette Pekinget: Csin Kang szeretője, aki gyereket is szült neki az MI 6 ügynöke.

Fontos üzenetet hozott Putyintól Hszi Csin-ping elnöknek Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes júniusban: Csin Kang külügyminiszter és a rakéta haderőnem vezérkara “együttműködik “ az angolszász hírszerzéssel. Ezt követően Csin Kang eltűnt, azóta sem látta senki sem. Karrierje korábban rakéta sebességgel ívelt fölfelé egészen a bukásáig hiszen Hszi Csin-ping elnök kedvenc diplomatája volt.

Nem is oly rég a pekingi külügy szóvivőjeként szolgált, de ekkor nagy szerencse érte: rábízták Hszi Csin-ping elnök külföldi utazásainak megszervezését. Ezt követően villámgyorsan külügyminiszterhelyettessé nevezték ki, majd megkapta a legfontosabb diplomáciai posztot: nagykövet lett Washingtonban, ahol arról panaszkodott, hogy a kutya sem áll szóba vele az amerikai vezetők közül. Ennek ellenére Hszi Csin-ping elnök hamarosan külügyminiszterré nevezte ki noha más diplomaták sokkal érdemesebbek lettek volna erre.

A villámkarrier Hszi Csin-ping elnök műve, a fatális bukás okozója pedig a szeretője.

Fu Hsziao-tian a Phoenix televízió üdvöskéje volt. Ezt megelőzően az újságírónő Cambridge-ben tanult, ahol a brit hírszerzés előszeretettel toboroz ügynököket. Minden bizonnyal ott szervezték be a fiatal és csinos újságírónőt, akit ráállítottak a törekvő diplomatára. A kapcsolat olyannyira kivirágzott, hogy az USA állampolgár tévés újságírónő gyereket szült Kína külügyminiszterének miközben a két nagyhatalom a hidegháború szélére sodródott. Az ifjú hölgynek igen gazdag támogatói lehettek hiszen olyan értékes ajándékokat küldött az Alma maternek Cambridgebe, hogy nevét megörökítették az egyik díszkertben. Manapság ehhez az kell Cambridgeben, hogy az illető legkevesebb 250 ezer fontot adományozzon az Alma maternek. A tévében jól fizetnek, de ennyire nem…

Fu újságírónőre már a kínai elhárítás is gyanakodott miután a társas oldalakon célozgatott arra, hogy újszülött gyermekének apja nem más mint Kína külügyminisztere. Áprilisban Pekingbe repült, és azóta nem látta őt senki sem.

Az újságírónő miatt lebukott a hadügyminiszter és a rakéta csapatok vezérkara is

A kínai hírszerzés felfigyelt arra, hogy az Egyesült Államokban túlságosan is sokat tudnak Kína nukleáris csapásmérő rakéta haderőnemének működéséről. Fu újságírónő, akit időközben valószínűleg fejbelőttek, ott is gyűjtött szigorúan titkos információkat. A rakéta csapatok három legfontosabb vezetője pillanatok alatt eltűnt, és helyükre nem a saját haderőnemből hanem a haditengerészettől és a légierőtől érkezett tábornokok kerültek vagyis az egész haderőnem gyanússá vált. A haderőnem egy korábbi parancsnokhelyettese villámgyorsan meghalt, a betegség jellegét nem közölték. Nem sokkal ezután eltűnt Li Sang-fu hadügyminiszter is, akit éppúgy mint Csin Kang külügyminisztert Hszi Csin-ping emberének tartottak. Márciusban nevezték ki a posztra, és szinte azonnal eltűnt. Csak októberben jelentették be a leváltását. A külügyminiszter újra az előd lett: Vang Ji, aki tagja a Politikai bizottságnak is vagyis ő számít Kína első diplomatájának. Hadügyminisztere egyelőre nincsen Kínának.

Időközben elhalálozott Li Ko-csiang ex kormányfő, aki állítólag belefúlt az uszoda vizébe amikor szívinfarktust kapott. Rossz nyelvek szerint ez olyan Pekingben mint Moszkvából az a hír, hogy valaki kiesett az ablakon.

Csakhogy Li Ko-csiang nem volt akárki: a majd mindenható kommunista párt második számú vezetőjének számított egészen a legutóbbi pártkongresszusig. Ahol is botrány tört ki a leváltása miatt. Hu Csin-tao ex főtitkár tiltakozott a plénum előtt, mire kivezették a teremből mondván “gyengélkedik a veterán vezető”. Neki ugyanis azt ígérte Hszi Csin-ping elnök, hogy a második számú vezető elveszíti ugyan posztját hiszen túljutott a korhatáron, de benne marad a Politikai bizottságban vagyis továbbra is hallathatja a hangját a legfelső pártvezetésben. Nem így történt: a második számú vezető még a központi bizottságba sem került be. Majd pedig belefulladt egy uszoda vizébe. Hszi Csin-ping elnök irodájából rögtön jött is a parancs: nem kell túlzásba vinni a gyász szertartást. 1989-ben az vezetett el a Tienanmen téri lázadáshoz, hogy egy reformista pártvezér, Hu Jao pang temetését használta ki a változást kívánó frakció a politikai szervezkedésre. Kínában a Tienanmen téri lázadás és annak leverése továbbra is tabu, mert ország világ előtt megmutatta a kommunista pártvezetés megosztottságát. Csao Ce-jangot, aki pedig a kommunista párt főtitkára volt, leváltották, és haláláig házi őrizetben állt. Csao Ce-jang reformista vezér 85 éves korában halt meg, és az emlékiratait ezzel a címmel jelentették meg külföldön: az Állam foglya…

Tűz a moszkvai Könyvpalotában

0

A 26 emeletes épület a Novij Arbaton áll 1968 óta. Most rekonstrukció folyik, ezért senki sem lakik a Moszkva belvárosában található épületben.

A katasztrófavédelmi minisztérium szerint a tűzoltók sikeresen megbirkóztak a lángokkal. Személyi sérülés a hírek szerint nem történt.

A látványos tűz kétszáz négyzetméteren pusztított.

Az épületben 29 ezer négyzetméter lakóterület van, így a legnagyobb részt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük. A fekete füstöt Moszkva felett messziről látni lehetett annál is inkább, mert a 26 emeletes könyv palota az orosz főváros egyik szimbólumává vált. Akkoriban ugyanis a vezetés meg akarta mutatni, hogy képes olyan magas épületeket konstruálni, mint az amerikaiak. Nyikita Hruscsov nem sokkal korábban még azt ígérte: utolérjük Amerikát! Aztán a nagy Szovjetunió bukott meg.

Moszkva egyik szovjet korból itt maradt szimbólumát most korszerűsítik, hogy megfeleljen a huszonegyedik század követelményeinek. A tűz a hírek szerint nem késlelteti jelentősen a rekonstrukciót.

Szorul a hurok: megvádolták Trump volt kampánymenedzserét

0

A vádirat 12 pontból áll Paul Manafort és társa ellen. Egyebek között az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolják őket. A Fehér Ház még nem fűzött kommentárt a fejleményekhez.

A tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás  ügyében folyó vizsgálat irányításával megbízott különleges ügyész, Robert Mueller – aki korábban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója volt –

pénteken este nyújtotta be a vádemelési javaslatot,

miután azt a vádemelésre jogosult szövetségi nagy esküdtszék is jóváhagyta.

Hétfőn kiderült:

Paul Manafortnak, Donald Trump volt kampányfőnökének, valamint az ő korábbi üzleti partnerének, Rick Gatesnek kell bíróság elé állnia.

A vádirat 12 pontból áll a két férfi ellen. Egyebek között az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolják őket. A Fehér Ház még nem fűzött kommentárt a fejleményekhez.

Paul Manafort
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

A 68 éves Manafort 1976 óta több republikánus elnökjelölt kampányában dolgozott. A Trump-kampányban betöltött posztjáról 2016 augusztusában mondott le, miután azzal gyanúsították meg, hogy

kapcsolatai vannak egy Ukrajnában működő Oroszország-párti politikai pártban.

Manafort ugyancsak jelen volt azon a találkozón, amelyen egy orosz ügyvéd Trump riválisára, Hillary Clintonra nézve terhelő információkat ígért.

Muellert az idén májusban bízták meg a vizsgálat irányításával, miután Donald Trump eltávolította posztjáról James Comey, addigi FBI-igazgatót, aki 2016 júliusa óta szintén vizsgálódott az orosz beavatkozás ügyében.

Mueller vizsgálata elsősorban a Trump-kampány és orosz tisztségviselők esetleges összejátszására összpontosít. Trump fiát is meghallgatta.

Trump megszerette az elnökséget, újrázna

Újabb négy évig a Fehér Házban maradnak Donald Trump. Ezt jelentette be hívei előtt az elnök. Annak ellenére, hogy „folyamatos ostrom alatt” állva vezette az országot.

Ahhoz képest, hogy egy belső információkból összeállított könyv szerint valójában nem is igazán készült az elnökségre, és erősen meglepődve vette tudomásul győzelmét három éve, mostanra belejött. Amerikai idő szerint este Trump a floriai Orlandóban bejelentette: a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért.

Mindenki Amerikát irigyli

Több tízezres nagygyűlésen meg is kezdte újraválasztási kampányát. Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy

„nagyszerű politikai mozgalom”

indult útjára.

Az elnök teljesen komolyan arról beszélt, hogy

korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert örökölt,

de ő helyreállította azt a lincolni elvet, hogy a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, sőt, mindenki Amerikát irigyli.

„Amerika visszatért”

Trump előtt a gyermekei, majd a first lady, Melania Trump mondott pár szót, az egész nagygyűlést pedig Mike Pence alelnök nyitotta meg. Pence hangsúlyozta: Trump annak idején azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi, és pontosan ezt is tette. „Amerika visszatért”, és

Amerikának további négy évnyi Trump-elnökségre van szüksége

– mondta Mike Pence. Kijelentette: „egyetlen okból vagyunk most itt, mégpedig azért, mert Amerikának szüksége van arra, hogy Donald Trump további négy évig elnök legyen”. Az egyébként is szinte minden mondat után tapsoló tömeg kórusban énekelte: „Még négy évet!”.

Mindenki ellene van

Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Mint mondta, az elmúlt három évben

ő és kormányzata folyamatosan ostrom alatt állt.

Úgy vélte: miután a korábbi kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság kimondta, hogy nem volt összejátszás, a demokraták most szerinte „újra akarják játszani az egész ügyet”. Utalt arra is, hogy elődje, Barack Obama elnök „semmit sem tett”, amikor tájékoztatták arról, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a 2016-os választások folyamatába.

„Radikális demokrata párti ellenfeleinket gyűlölködő előítéletesség és düh vezérli. Tönkre akarnak tenni titeket, és tönkre akarják tenni az országot” – mondta.

Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek. „Ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket” – mondta hívei tömege előtt.

Kijelölt CIA főnök: a kínzás nem működik

0

„Nem engedélyeznék olyan vallatási módszereket, melyeket szeptember 11 után alkalmaztunk. Ezek a módszerek lehet, hogy törvényesek voltak, de morálisan számomra nem elfogadhatók”- mondta az őt faggató szenátoroknak Gina Haspel asszony, akit Donald Trump szeretne a CIA élén látni.

Mások azonban kevésbé: több mint száz egykori USA nagykövet levelet írt a szenátusnak, melyben javasolták, hogy utasítsák el Gina Haspel jelöltségét a CIA igazgatójának posztjára. Az ok: 2001. szeptember 11. után Gina Haspel Thaiföldön egy titkos táborban részt vett iszlamista aktivisták kínvallatásában. A szeptember 11-ei merényletsorozat után az amerikaiak külföldi táborokban vallatták brutális módszerekkel az iszlamista terroristákat illetve akiket annak tartottak. A leghíresebb ilyen tábor Guantánamoban jött létre, egy amerikai támaszponton. Gina Haspel, aki 1985-ben lépett be a CIA-ba,

Thaiföldön aktívan részt vett a kínvallatásokban, de ma már azt mondja, hogy nem tenne ilyet.

Egyrészt, mert morális okból nem tartja azt elfogadhatónak, másrészt pedig nem hatékony a terrorizmus elleni harcban. A szeptember 11-i merényletsorozat kitervelője, akit Guantánamoban hallgattak ki, és aki jelenleg amerikai börtönben tölti életfogytiglani büntetését, kérte a szenátust, hogy őt is hallgassa meg, mert fontos információkkal szolgálhat a CIA módszereit illetően.

A szenátorok többsége kedvezően fogadta a kijelölt CIA igazgató válaszait.

Trump elnök sürgette a szenátorokat, hogy mielőbb hagyják jóvá a kinevezést. Ha ez megtörténik, akkor Gina Haspel lesz az első nő, aki a CIA élére kerül. Elődje, Mike Pompeo külügyminiszter lett, ő készíti elő Trump történelmi találkozását Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral. A Reuters washingtoni értesülései szerint a csúcstalálkozó helyszíne valószínűleg Szingapúr lesz…

Főrabbi : az antiszemtizmus létében fenyegeti a zsidó közösséget

A legnagyobb európai ortodox rabbi szervezet vezetője utalt a merényletre Halle városában, ahol egy szélsőjobboldali német fiatalember megölt két embert, többet megsebesített Yom Kippur ünnepén.

Halványul a holokauszt emléke és sok muzulmán érkezik Európába, ezért fokozódik ott az antiszemtizmus – hangsúlyozta Pinchas Goldschmidt főrabbi. Ez fenyegeti a zsidó közösséget Európában.

Kikelt az ellen, hogy egyes európai államokban újra akarják szabályozni a körülmetélést és a kóser vágást. A zsidó identitás számára mindkettő fontos. Tudom, hogy elsősorban a muzulmánok miatt akarnak több országban intézkedéseket a körülmetélés és az állatok rituális vágása terén, de ez minket zsidókat is érint – mondta a főrabbi, akinek szavait az ynetnews izraeli portál idézi.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK