Kezdőlap Világ

Világ

A törökök szabadon engedték Andrew Brunson tiszteletest

0

Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik „rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.

Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült  a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.

Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

Az ENSZ kereskedelmi szervezete rámutat arra, hogy már a háború előtt is rossz állapotban volt a gazdaság és az infrastruktúra a gázai övezetben már most több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez.

45%-os a munkanélküliség a gázai övezetben – állapítja meg a UNCTAD jelentése, mely szerint a gázai övezet népessége jelenleg 2,3 millió.

“Nagyon nehéz megállapítani, hogy a gázai övezetnek mekkora gazdasági támogatásra lesz szüksége a háború után, de az biztos, hogy több milliárd dollárról van szó” – hangsúlyozta a jelentés egyik készítője Genfben. Richard Kozul-Wright elmondta: a gázai övezet GDP-je a háború előtt sem érte el a pandémia előtti szintet: 11,7%-kal volt kisebb mint 2019-ben. A létfontosságú támogatás összege is csökkent: 2008-ban még 2 milliárd dollár volt, tavaly már csak 500 millió. Ez utóbbi a GDP 3%-át sem éri el.

Ezek után nem csoda, hogy

az UNCTAD jelentése azt állapítja meg, hogy a lakosság fele szegénységben él a gázai övezetben.

Izrael beengedte a gázai munkavállalókat

Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amely jóval magasabb béreket biztosítottak a gázai munkavállalóknak, de Izrael korlátozta az engedélyek számát nemzetbiztonsági okból. A vizsgálat utóbb kiderítette, hogy nem volt alaptalan a gyanakvás, mert a gázai övezetből érkezett munkások közül néhányan a Hamász kémei voltak, akik tájékoztatták a terrorista szervezetet a kibucok működéséről. Ezeket az információkat a Hamász felhasználta október hetediki terrortámadása során – írja a Haaretz.

Az UNCTAD jelentés hangsúlyozza, hogy Izrael korlátozta a gázai övezet fejlődését, a munkaerő mindössze egy százaléka kapott munkavállalási engedélyt Izraelen belül.

Az ENSZ főtitkára erre a jelentésre hivatkozva mondta azt kedden, hogy “nem vákuumban történt a Hamász támadása”. Guterres főtitkár szerint a palesztinok évtizedes sérelmei nagy szerepet játszottak a Hamász terrorakciójában bár “semmiképp sem indokolhatják a szörnyű cselekedeteket.”

Izrael ENSZ nagykövete tiltakozott mire szerdán Guterres főtitkár sietett közölni: “félreértették” szavait.

Izrael külügyminisztere közölte: ezekután nem kíván találkozni az ENSZ főtitkárával.

Guterres ENSZ főtitkár további segélyeket sürgetett a gázai övezetnek és általában a palesztinoknak “nehogy a konfliktus kiterjedjen más területekre is.”

Biden amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén a Fehér Házban azt mondta, hogy “minden érdekelt félnek – izraelieknek, palesztinoknak, a térség államainak, a globális vezetőknek – koncentrált erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat.”

Mit csinál a First Lady az Elysee palotában?

0

Brigitte Macron nemcsak feleség, de főtanácsadó is az elnöki palotában. Fő feladata az, hogy a média támogatását biztosítsa férje reformjaihoz. A média persze a magánéletre is kiváncsi hiszen a First Lady 63, férje 39 éves.

„Emmanuel Macronnak egyetlenegy hibája van: fiatalabb nálam!”

A francia First Lady első interjúját adta azóta, hogy férjével együtt beköltözött az Elysee palotába. Az Elle magazin címlapján közölte Brigitte Macron képét, aki 24 évvel idősebb férjénél. „A korkülönbség látszik, különösen a reggelinél. Én ott ülök ráncosan, Emmanuel pedig fiatalosan. De úgy érzem, ha nem fogadtam volna el Emmanuel házassági ajánlatát, akkor elpuskáztam volna az életemet”- mondta Brigitte Macron, aki természetesen a közügyekről is beszélt hiszen ő férje első számú médiatanácsadója.

Milyen szerepe lesz a First Ladynek az Elysee palotában? Ez már a választási kampány idején felmerült, amikor kiderült: Brigitte Macron férje első számú tanácsadója. „Nem lesz törvény hanem egy nyilatkozat arról, hogy a First Lady mit tehet és mit nem.

A lényeg a transzparencia.

A franciák mindig tudhassák, hogy mire költik a pénzüket.”- hangsúlyozta Brigitte Macron.

Hol a határ a politika és a magánélet között? A paparazzo újságírás már Franciaországban is elterjedt. Épp mostanában emlékeznek meg róla, hogy Diana hercegnő húsz éve halt meg Párizsban egy közlekedési balesetben, mely részben azért következett be, mert egy paparazzo üldözte a Mercedest, mely a Ritz szállodából indult végzetes útjára.

A francia elnöki házaspár Marseille-ben nyaral. Macron elnök, aki Nicolas Sarkozyhez hasonlóan szereti a futballt, ellátogatott a Marseille futballcsapatához. A sikeres látogatást beárnyékolta, hogy

egy fotóst az elnöki pár biztonsági embere kérdőre vont, mert állítólag túllépte a határokat.

Olyan helyen is fotózni akart, mely már a magánélet szférájába tartozik.

Nagyon nehéz meghúzni a határokat a közélet és a magánélet között. Franciaországban régebben az elnök magánélete szent és sérthetetlen volt: Mitterrand elnöknek például két „felesége” volt egyidőben. Mindkettőt a kormányőrség védte, de a sajtó csakis a törvényes feleséget szólaltathatta meg.

A második feleségétől

Mitterrandnak volt egy lánya is, az ő fotója sokáig tabu volt a francia sajtó számára.

Ezért is hangsúlyozza azt Brigitte Macron, hogy mindennek tisztának és világosnak kell lennie. A 63 éves First Lady nagymama, egyik unokája a választási kampányban is szerepelt. „A házassággal egyben unokákat is nyertem”- így nyilatkozott erről Macron elnök.

Aki forró őszre számíthat a munkajogi reformok miatt. Nagy szüksége van tehát a média támogatására. Ez a First Lady fő feladata az Elysee palotában, ahol korábban a médiaelhárítás volt az elnöki stáb fő célja.

A First Lady tanárnő volt, saját médiatapasztalata nincs, de eddig feltalálta magát. Jól mutatja ezt, hogy első interjúját a First Lady szerepben egy népszerű női magazinnak, az Elle-nek adta és nem valamilyen más médiának, mert így sokkal több embert érhet el és nagyobb szimpátiát kelthet Franciaországban.

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

0

A magyar miniszterelnök részt vesz a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal azelőtt tartanak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének

emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani.

Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől. A CSU ragaszkodik ahhoz, hogy maximum évi 200 ezer menedékkérőt engedjenek be Németországba, és meg akarják akadályozni a családegyesítés tilalmát.

A szocdemek viszont megengedőbbek, és elítélik a magyar és a lengyel kormány magatartását, akik Schulz szerint úgy tesznek, mintha a menekültek ügye csakis Németország problémája volna. Schulz azt mondta:

„Az EU nem szupermarket, ahol mindenki csak azt veszi el, ami neki tetszik.”

Schulz elvárja Horst Seehofertől, hogy Orbán Viktornak világosan megmutassa, hol húzódnak a határok a menekültek ügyében, valamint a sajtó- és a véleményszabadság területén.

A CSU másik meghívott vendégét egyébként jóval elfogadhatóbbnak tartják: ő az egykori boksz-világbajnok Vitalij Klicsko, aki Kijev polgármestere és elszánt híve annak, hogy Ukrajna ne Oroszország, hanem az Európai Unió felé közelítsen.

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

Halálos lövöldözés egy amerikai iskolában

0

Lelőtte egy osztálytársát egy diák, másik hármat pedig súlyosan megsebesített szerdán egy Washington állambeli iskolában.

A tragédia a Spokane város közelében lévő Rockford középiskolájában történt. A túlélő áldozatokat kórházban ápolják, egyikük sincs életveszélyben.

A lövöldöző diáknál két pisztoly volt, mindkettőt használni akarta, de az egyik elakadt.

Ekkor az egyik megcélzott diák kérlelőre fogta, ám a lövöldöző a másik fegyverből leadott lövésével azonnal leterítette. Ezután az iskola biztonsági őreinek sikerült lefogniuk a támadót.

Sajtótájékoztatóján Ozzie Knezovich megyei seriff nem kívánta felfedni az elkövető kilétét, csak annyit mondott, hogy fiúról van szó, s a vélhető motívumokról sem nyilatkozott. Leszögezte azonban: „szerencsére, az egyik fegyver elakadt, mert ha ez nem így lett volna, a tragédia még több áldozattal végződik”.
Hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, „mi történik a társadalmunkban, mi az oka annak, hogy gyermekeink azonnal fegyverhez nyúlnak, ha valamilyen problémával találják szembe magukat”.

Az Egyesült Államokban 2012 óta átlagosan évente 54 iskolai lövöldözés történik.

III. Károly a Székelyföldön

Megkoronázása után első útja Romániába vezetett III. Károly királynak, akit családi szálak is fűznek az országhoz. Édesapjának, Fülöp hercegnek unokatestvére volt Románia utolsó királya, Mihály.

Mihály király irányította azt a puccsot, amely 1944 augusztusában leszámolt a nácibarát Antonescu rendszerrel, és Románia átállt az amerikai-angol-szovjet szövetség oldalára. Mihály király vacsorára hívta a náci főtiszteket, akiknek ez lett az utolsó vacsorájuk: a sötétség leple alatt legyilkolták őket.

Károly királynak erdélyi magyar felmenői is vannak: Rhédey Klaudia grófnő, a jelenlegi angol király szépanyja Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey kastélyban nőtt föl.

Károly a múlt szerelmese

Még walesi herceg korában több birtokot és házat is vásárolt Erdélyben az Egyesült Királyság mai uralkodója. A Székelyföldön Zalánpatakon van birtoka, ahol sok régi parasztházat is felújítottak. A királyi udvarban az a szokás, hogy trónralépése után az uralkodó lemond a birtokairól fia, a walesi herceg javára, de Zalánpatakon nem ez történt.

“Ebből is látszik, hogy III. Károly nagyon ragaszkodik ehhez a birtokhoz hiszen királyként is megtartotta” – mondta a kolozsvári Krónikának Kálnoky Mátyás történész, az uralkodó távoli rokonaként fogadni szokta Károlyt a Székelyföldön. Erdély más részein is vásárolt birtokokat III. Károly, aki komoly pénzt áldoz a műemlékvédelemre.

A műemlékvédelem Károly király szívügye, eddig már több mint egymillió fontot költött erre Erdélyben. Szabó Bálint építészmérnök, az erdélyi műemlékvédelem nagy öregje vendégeskedett még a windsori kastélyban is a walesi herceg meghívására.

III. Károly ötnapos látogatást tesz Romániában, ahol az angol királyi családot nagyon sokra becsülik, mert Mária román királyné, Viktória királynő unokája sokat tett azért, hogy Románia megszerezze Erdélyt 1920-ban a trianoni béke következtében. Az első világháború idején Románia kezdetben szövetségese volt az Osztrák-Magyar monarchiának, de 1916- ban megtámadta azt, mert a brit-francia szövetség jutalmul neki ígérte Erdélyt.

Románia területén jelenleg egymillió magyar él.

Itt az EU közös védelmi rendszere

0

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:

itt az idő a katonai együttműködésre.

Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.

A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.

Alibaba darabokban

0

A tőzsdék kedvezően fogadták, hogy hat részre szakadt az Alibaba, a világ egyik legnagyobb internetes kereskedője. Jack Ma kapitulált, a hatalom elégedett Pekingben: az óriást feldarabolják, és a hat utód újra a tőzsdére mehet.

260 milliárd dollár az Alibaba értéke, ezért senkinek sem volt mindegy, hogy miképp fogadja a világ a Pekingben kidolgozott új üzleti konstrukciót.

Az üzleti világ bevette a csalit, örömmel üdvözölte  Hongkongban és New Yorkban azt az elképzelést, hogy az Alibaba hat részre szakad: hazai internetes kereskedés, külföldi internetes biznisz, felhő, helyi szolgáltatások, logisztika valamint média és szórakoztatás.

A várható előnyök nyilvánvalóak hiszen hat kisebb független társaság könnyebben tud alkalmazkodni a gyorsan változó piachoz, és a hatalomnak is kevesebb gondot okozhat a jövőben Pekingben. Daniel Zhang, az Alibaba elnök vezérigazgatója így beszélt erről Hongkongban:

”Az új cégek gyorsabban tudnak majd reagálni a változásokra, fürgébbek lesznek. Már évek óta készítjük elő a változást”

– fogalmazta meg finoman a helyzetet hiszen Jack Ma, az alapító atya hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, majd Tokióban bukkant fel, és csak mostanában tért vissza Kínába.

Miért ?

Jack Ma, az alapító atya, egy kicsit túlságosan is nagyra nőtt azóta, hogy angol tanárként megindította az internetes kereskedést Csöcsiang tartomány fővárosában. Ebben a tartományban volt a kommunista párt első titkára előbb Hszi Csin-ping, Kína jelenlegi első számú vezetője, és később Li Csiang miniszterelnök, aki a tavalyi pártkongresszuson lépett elő a második helyre. Ez a támogatás döntő fontosságú volt Jack Ma számára, aki maga is rendelkezett párttagsági könyvvel bár ezt sokáig titkolni igyekezett hiszen cégét New Yorkban vitte tőzsdére. Ő lett Kína leggazdagabb embere, aki előbb találkozott a frissen megválasztott Donald Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– harsogta Donald Trump, és ez kicsapta a biztosítékot Pekingben, ahol túlságosan nagynak ítélték meg Jack Ma hatalmát és főként a száját.

A kommunista Kínában illik csendben gazdagodni. Jack Ma viszont fennhangon bírálta a pénzügyi felügyeletet mondván: akadályozza másik cége, a 35 milliárd dolláros Ant – Hangya – tőzsdére vitelét. Ezt nem engedélyezték, és 2020-ban megindult  a vizsgálat Jack Ma és az Alibaba ellen. A dollármilliárdos Jack Ma rákényszerült arra, hogy megengedje az Alibaba feldarabolását – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon két közgazdász. A tőzsde egyelőre  kedvezően reagált mind New Yorkban mind Hongkongban, és ez azért nagyon fontos, mert az Alibaba hat jogutóda újra részvény kibocsátást tervez – egymástól immár függetlenül. A pénz nagyon kell ugyanis a pekingi vizsgálat egyáltalán nem tett jót az Alibaba részvényeinek: értékük még ma is csak a 70%-át érik annak, ami a csúcs volt Jack Ma mélyrepülése előtt.

“Az Alibaba feldarabolását a pekingi hatalom intézte el”

– ez a véleménye a Kaiyuan Capital befektetési igazgatójának, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.

Peking mosoly offenzívát folytat, mert dinamizálni akarja a magán szektort

Erről beszélt pár napja Li Csiang miniszterelnök amikor vezető kínai üzletemberekkel találkozott.

“Tavaly helytelen viták folytak a társadalomban arról, hogy mi legyen a privát szféra szerepe Kínában. Ez megijesztett sok vállalkozót. Szeretném megnyugtatni őket: a kormány támogatja a magánszektort”

– idézte a China Daily Li Csiang miniszterelnököt.

Jack Ma szimbolikus figurája a privát szférának Kínában és azon kívül is. Felbukkanása ezért lélektanilag fontos nemcsak az Alibaba, de az egész magánszféra számára Kínában. Hszi Csin-ping elnök meg is indokolta, hogy miért akarják újra kiemelten támogatni a magán szektort Kínában: amikor az Egyesült Államok megpróbálja “feltartóztatni  Kínát “, és decouplingról – válásról beszélnek sokan Washingtonban, akkor fontos, hogy a legfontosabb iparágakat – különösen az informatikát – saját erőből fejlesszük Kínában.

Ez a hivatalos szöveg, de sok szakértő szerint Pekingben a hatalom meg akarja rendszabályozni az egész informatikai szektort. Az Alibaba csak az első fecske volt. “Most a Tencent következik “- nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Hong Hao, a Grow Investment Group vezető közgazdásza.

Az Alibaba főnöke mindenesetre optimista, Daniel Zhang e mailt küldött valamennyi dolgozónak a sikeres tőzsdei visszatérés után:

”a piac a legjobb teszt. Így aztán minden új cég a tőzsdére mehet.”

A Citi szerint is nőhet az Alibaba részvények ára, melyet 156 dollárra taksált. Ehhez képest a New York-i tőzsdén 98 dollár volt a záráskor az Alibaba árfolyama.

Orbán Biden győzelmének egyik fő vesztese Európában

A brüsszeli Politico megállapítva, hogy míg Merkel kancellár és Macron elnök jól járt Biden győzelmével addig Boris Johnson brit miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő rosszul.

„Németország a vesztemet akarja” – mondogatta Trump a választási kampány során. Közismerten rossz volt a személyes kapcsolata Merkel kancellárral, akivel már kezet sem fogtak a legutóbbi találkozás alkalmából. Joe Biden viszont – aki hosszú ideig a külügyi bizottság elnöke volt a washingtoni szenátusban -, következetes atlantista politikus, aki partnerként és nem vetélytársként tekint Európára.

Boris Johnson pácban

A brit kormányfő azért húzta – halasztotta a Brexit tárgyalásokat az EU-val, mert Trump győzelmében reménykedett. Az USA elnöke fűt-fát ígért a kilépés esetére, de a szabadkereskedelmi egyezmény csak nem akart megszületni az USA és Nagy Britannia között. Joe Bidennek ez még kevésbé lehet fontos. Felújíthatja viszont a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Európai Unióval. Vagyis Boris Johnson két szék között a pad alá eshet.

És Orbán Viktor?

Igazi szerelmi románc bontakozott ki a magyar miniszterelnök és Donald Trump között azt követően, hogy 2005 óta először fogadtak egy magyar kormányfőt a Fehér Házban. A magyar miniszterelnök, akit Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ajánlott be Trumpnak, fegyvert is vásárolt az USA-tól. Ráadásul Orbán Viktor nyíltan lelkesedett az USA elnökéért, akinek hiúsága közismert. Trumpot nem nagyon zavarta a CEU kipaterolása. Annál is kevésbé, mert Soros György neki is a begyében volt hiszen a demokraták egyik fő támogatójaként ismert az Egyesült Államokban.

Mindez megváltozik Joe Biden alatt – hangsúlyozza a Politico.

Az amerikai demokraták régi tradíciója az, hogy a demokratikus értékrendet igyekeznek elterjeszteni a világon. Annak hiányát számon kérik a szövetségeseken. Obama elnök idején Goodfriend ügyvivő megmutatta azt Budapesten, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. A washingtoni külügyminisztérium , ahol sokan maradtak a régi gárdából, gyakran szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a demokratikus normák megsértését és a sajtószabadság korlátozását. A Trump által kinevezett külügyminiszterek leintették őket, de ez most alapvetően megváltozhat. Most már nemcsak Brüsszelből hanem Washingtonból is érkezhetnek bírálatok emiatt.

A kínai és az orosz kapcsolat

Joe Biden minden bizonnyal sokkal inkább megköveteli a NATO szövetségesek hűségét Moszkvával és Pekinggel szemben. A magyar diplomácia külön útját ezen a téren Trump elnézően kezelte, mert maga is a nem ortodox diplomácia híve volt vagyis pillanatnyi érdekei alapján politizált. Joe Biden a hosszútávú stratégiai gondolkodás híve – ahogy azt a Foreign Policy című szaklapban ki is fejtette.

Ez az elképzelés arra épít, hogy a demokratikus államoknak (Észak Amerika, EU, Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland) egységes blokkot kell alkotniuk a diktatúrákkal szemben (mindenekelőtt Oroszország, Kína, Törökország, Észak Korea, Irán).

Kérdés persze, hogy ez a második világháború végén kialakult stratégia mennyiben felel meg a huszonegyedik század realitásainak. De hogyha Washingtonban ezt az irányvonalat követik, akkor az Orbán kormány kénytelen lesz változtatni, mert az erőviszonyok ezt nehezen elkerülhetővé teszik. Orbán Viktor már pragmatikusan gratulált is Joe Bidennek noha korábban nyíltan Donald Trumpnak szurkolt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK