Béketárgyalás Ukrajnáról Oroszország nélkül?

0
829
TRT

Svájcban június 15-én és 16-án békekonferenciát rendeznek, melynek célja az ukrajnai háború lezárása. A tanácskozáson Oroszország, melyet meg sem hívtak, nem vesz részt.

Putyin elnök csapatai 2022 február 24-én támadták meg Ukrajnát, melyet egy háromnapos villámháborúval teljesen meg akartak változtatni: oroszbarát rendszert akartak Zelenszkij kormányzata helyére. A villámháborút – amerikai segítséggel – sikerült kivédeni, azóta elkeseredett harcok folynak a két fél között. Kezdetben megindultak a béketárgyalások Isztambulban Oroszország és Ukrajna között, de ezek kurtán furcsán véget értek. Gerhard Schröder egykori német kancellár szerint a Nyugat megfenyegette Ukrajnát: ha kiegyezik Oroszországgal, akkor nem számíthat sem NATO sem EU tagságra, és búcsút inthet a pénzügyi támogatásnak is. Gerhard Schröder egykori német kancellárt évek óta Putyin pénzeli.

Zelenszkij elnök álláspontja az, hogy az oroszokkal csakis azt követően lehet tárgyalni, hogy minden katonájukat kivonták Ukrajna területéről. Katonai szakértők csekély esélyt látnak arra, hogy Ukrajna – a NATO segítségével – képes lenne kiszorítani az orosz csapatokat az ország teljes területéről. A 100 éves korában tavaly meghalt Kissinger szerint:

“Putyin nemcsak a hatalmát, de az életét is elveszíthetné, ha kivonná csapatait Ukrajnából.”

Biden amerikai elnök egyszer nyíltan kimondta: “Az USA célja az ukrajnai háborúval nem más mint Putyin megbuktatása.” Ezt a kijelentést aztán az USA elnöke visszavonta, de egyáltalán nem kizárt, hogy tulajdonképp elárulta az igazi szándékait.

Mit érhet el a svájci békekonferencia?

“Oroszország nélkül nem lehetséges a békefolyamat Ukrajnában” – hangsúlyozta a nyilvánvaló tényt a svájci külügyminiszter. Másképp látja ezt Lengyelország és Németország:

“Putyin elnökkel az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen”

– jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter miután találkozott Annalena Baerbockkal, a német diplomácia vezetőjével. Ha ezt a kritériumot komolyan vennénk, akkor nem lehetne diplomáciai tanácskozást tartani hiszen a világpolitikában egyáltalán nem Putyin az egyetlen ilyen szereplő. Obama elnök például hivatásos hazudozónak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az USA akkori elnöke pechére elfelejtette kikapcsolni a mikrofont. Utána bocsánatot kért, de nyilvánvaló volt, hogy komolyan gondolja: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke hivatásos hazudozó. Az ifjabb Bush elnök nyilvánvaló hazugság alapján támadta meg Irakot 2003- ban, mégsem mondta senki, hogy az Egyesült Államokkal nem lehet tárgyalni. Hasonlóképp Trump elnök is szinte naponta követett el diplomáciai bakikat, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy ne tárgyaljon vele.

Sikorski álláspontja diplomáciai nonszensz, de jelenleg a NATO is ezen az alapon utasítja el a tárgyalást Putyinnal. Zelenszkij elnök persze tisztában van a realitásokkal:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el.”

Hol az amerikai béketerv?

Blinken külügyminiszter amikor még bízott Ukrajna katonai győzelmében, akkor arról beszélt, hogy mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak fel kellene vennie tagjai közé a függetlenségét védelmező országot, mely a Nyugathoz kíván tartozni. Csakhogy Putyin valószínűleg azért indította meg a háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát, és ez azóta is vörös posztó az oroszok szemében. Washingtonban állítólag már felmérték, hogy Ukrajna katonai győzelme nem túlságosan valószínű, ezért kompromisszumos javaslatot készítenek elő a svájci békekonferenciára. Eszerint Ukrajna csak az Európai Uniónak lenne a tagja – az oroszok ezt nem ellenzik, de a NATO-nak nem. Viszont az USA olyan nukleáris rakétákat helyezne el Lengyelországban, melyek közelről fenyegetnék Oroszországot, ha nem is oly közelről mint Ukrajnából.

A terv Varsóban nem vált ki osztatlan lelkesedést, mert Lengyelországban még sokan emlékeznek Kuklinski ezredes ügyére: a vezérkari tiszt a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokba szökött, és magával vitte azt a térképet, melyen rajta volt, hogy hol vannak a szovjet nukleáris rakéták lengyel földön. Kuklinski ezredes nyugati nyilatkozataiban arra hívta fel a figyelmet: hazafias indokból cselekedett, mert úgy látta: egy nukleáris háború esetében Lengyelország megsemmisült volna!

Magyarországon nem volt Kuklinski ezredes, de a helyzet hasonló kockázatot jelentett hiszen nálunk is voltak szovjet nukleáris rakéták!

Kínai békegalamb?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben arra figyelmeztette a kínaiakat: súlyos következményekkel járna, ha komolyan támogatnák Oroszország háborúját Ukrajnában. Peking újra letette a nagy esküt mondván, hogy számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Egy kínai Oroszország szakértő megírta a londoni Economistban: “Kína nem szövetkezik senkivel harmadik állam ellen!”

Vagyis Peking megtagadta az orosz szövetséget annak érdekében, hogy modus vivendit találjon az Egyesült Államokkal. A kínaiak közölték: részt vesznek a svájci békekonferencián. Washingtonban és Brüsszelben abban bíznak, hogy Hszi Csin-ping elnök rá tudja venni Putyint: hagyjon fel a megnyerhetlen háborúval. Elsőként az USA távozó vezérkari főnöke mondta ki a nagy ukrán offenzíva kudarca után, hogy patthelyzet alakult ki a fronton: ”most már a diplomatákon a sor.”

Ferenc pápa már fehér zászlót emlegetett mondván a béke megér egy tárgyalást.

Zelenszkij elnök megsértődött. Lecserélte a vezérkari főnököt, az amerikai elnök aláírta a 61 milliárd dolláros újabb támogatást, de az új katonai vezető is csak arról tudott beszámolni, hogy

“a fronton nehéz a helyzet.”

Macron elnök emiatt már azt javasolta: a NATO tagállamok küldjenek katonákat Ukrajnába. Lengyelország és a balti államok ezt támogatják, de Németország és az USA nem. Putyin hangsúlyozta: “ez közelebb vihet egy világháborúhoz.”

A svájci békekonferencián a tervek szerint 160 állam vesz részt. Oroszország az egyetlen nagy hiányzó. Képes lesz-e a svájci békekonferencia olyan békejavaslatot letenni az asztalra, melyet az oroszok elfogadnak? Megindulhatnak-e a béketárgyalások? Minden szem Kínára szegeződik: a kínaiaknak már volt két javaslatuk, de Nyugaton egyiket sem vették komolyan mondván Peking Moszkva szövetségese. Miután Ukrajna katonai győzelmének lehetősége elillant, Kína felértékelődött hiszen csak Hszi Csin-ping elnök tud igazán nyomást gyakorolni Putyinra. Svájcban mindenki számára elfogadható kompromisszumot kell találniuk a résztvevőknek vagy tovább folytatódik a megnyerhetetlen háború, amely mérhetetlen szenvedést okoz Ukrajnának, és komoly gazdasági problémákat Oroszországnak és az Európai Unió tagállamainak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .