Kezdőlap Világ Oldal 321

Világ

Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

Kijev nem tudja összeállítani a jövő évi költségvetést, ha nem érkezik jelentős összegű támogatás Brüsszelből – nyilatkozta a Politiconak Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

“Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, az nemcsak az országnak, de egész Európának komoly gondot okozhatna” – hangsúlyozta telefon interjújában Ukrajna pénzügyminisztere, aki őszintén elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 29 milliárd dolláros  lyuk tátong.

Az Európai Unió segélye az idei év végéig tart, az új támogatási összegről vita folyik, és a legutóbbi csúcstalálkozón nem született eredmény. Ursula von der Leyen 50 milliárd dollárt ígért Ukrajnának az elkövetkező négy évre, de ennek az összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Magyarország és Szlovákia politikai alapon ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Kijev számára tovább nehezíti a helyzetet az, hogy a washingtoni kongresszusban is vita folyik Ukrajna támogatásáról. Míg Biden elnök 50 milliárd dollárt akar adni az orosz agresszió áldozatának addig az ellenzéki republikánusok csak jóval szerényebb összeget fogadnának el. A képviselőház nemrég megválasztott elnöke, aki Trump ex elnök híve, úgy nyilatkozott, hogy Izrael támogatását helyeslik, sőt megnövelik a neki szánt 10 milliárd dolláros összeget 14 milliárdra, addig az Ukrajnának szánt összeget nem támogatják, mert “az feneketlen hordó.”

“Ha nem kapjuk meg a várt pénzügyi támogatást, akkor újabb energiaválság következhet Európában, és újra emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak”

– figyelmeztet Marcsenko pénzügyminiszter.

Az IMF legutolsó jelentése szerint Ukrajna GDP-je idén 2%-kal növekedhet, de ez távolról sem ellensúlyozhatja a tavalyi 30%-os csökkenést. Az ukrán költségvetés 42 milliárd dollárt költ a háborúra, ez a fele az összes kiadásnak. Jelenleg is csak a nyugati pénzügyi segélyek tartják a víz színe fölött Ukrajnát. Marcsenko pénzügyminiszter erről ezt nyilatkozta:

”A költségvetésünk pofon egyszerű, mert saját forrásból fedezzük a háborút, minden mást a külföldi pénzügyi támogatásból finanszírozunk.”

Brüsszelben felmerült, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokból fedezhetnék részben Ukrajna háborús költségvetését, de itt komoly jogi problémák mutatkoznak. Belgium, ahol a legnagyobb orosz vagyont zárolták – 180 milliárd eurót -, nem hajlandó lépni csakis akkor, ha a G7 államok hasonló döntést hoznak. A G7 pénzügyminiszterek legutóbbi ülésükön nem jutottak egyetértésre ebben a jogi vitában, ezért a közös nyilatkozatban csak arról esik szó, hogy “tovább keresik a megoldást a befagyasztott orosz vagyonok hasznosítására.”

43 milliárd dollár kellene

Eddig annyi bizonyos, hogy 10 milliárd jönne össze Nagy Britannia, Japán, az IMF és a többi nemzetközi pénzügyi szervezet támogatásából a jövő évi költségvetésre, 4 milliárd dollár lehetne Ukrajna hozzájárulása, és így marad 29 milliárd dollár, melyre egyelőre nincs fedezet, mert sem az EU sem az USA nem döntött még arról, hogy mennyi pénzt akar és tud adni Ukrajna jövő évi költségvetésébe.

“Nekünk ezekre a pénzekre már január elsejétől kezdve szükségünk lesz” – hangsúlyozza Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Kijevben tisztában vannak azzal, hogy nekik is változniuk kell, ha hozzá akarnak jutni az uniós és az amerikai támogatáshoz.

“Készen állunk további reformokra. Van néhány ötletünk arra, hogy miképpen erősítsük meg a korrupció ellen küzdő állami hatóságokat” – mondja a pénzügyminiszter. Aki meg van győződve arról, hogy

“megkapjuk a támogatást csak kérdés, hogy mikor?”

Kiútként az orosz vagyonok elkobzását javasolja a nyugati államoknak. Összesen több mint 300 milliárd dollárról van szó, melyet a Putyin barát oligarcháktól koboztak el Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jogos prioritás Ukrajna számára, hogy ezt az összeget az ország újjáépítésére fordíthassuk” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ursula von der Leyen egyelőre annyit ígért meg Kijevben legutóbbi útja során, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitot megkaphatja Ukrajna. Ez csinos összeg, de nem elég, ezért a kijevi kormány az egész befagyasztott orosz vagyont akarja.

“Célunk az, hogy minden Nyugaton befagyasztott orosz vagyont megkapjunk, és azt Ukrajna újjáépítésére fordíthassuk”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az ukrán pénzügyminiszter.

Brüsszelben komoly viták várhatóak

Az uniós hadügyminiszterek kedden vitatják meg azt a 21,4 milliárd dolláros segélyt, melyet Ukrajnának nyújtanának az orosz invázió elleni harcra hosszú távon. Ezt Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője javasolta még a nyáron, de sok tagország a kétségeit fejezte ki. Eddig már 26 milliárd dollár értékű támogatást kaptak az ukrán fegyveres erők az Európai Uniótól, és az eredmények nem állnak arányban a kiadásokkal. Nemcsak Magyarország ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, de Németországnak is sok kérdése van – közölte egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy ez a katonai segély azon az 54 milliárd dolláron felül van, melyet az Európai Unió a polgári szektornak szeretne juttatni a következő négy évben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolni akarja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket, és nem helyesli azt sem, hogy Brüsszel kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával – írja a Voice of America portál. A londoni Economist vezércikkben áll ki amellett, hogy Európának oroszlánrészt kell vállalnia Ukrajna támogatására, mert nem számíthat arra, hogy helyette az USA megteszi ezt. Varsóban találkozott az IMF delegáció ukrán partnereivel, és megegyeztek abban, hogy négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást kap Ukrajna. A nemzetközi Valutaalap közleménye hangsúlyozza, hogy mindez része annak a nagy nemzetközi együttműködésnek , mely erre a négyéves időszakra 122 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna támogatására.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
„Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

A Nemzeti Levéltárba kerülnek a Stasi aktái

Így döntött a német parlament, ahol a Zöldek és a kommunista párt utóda tartózkodott a szavazástól míg a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland ellene szavazott. A döntés alig előzi meg a német egység napját, október harmadikát. 

Harminc éve ezen a napon rombolták le a két Németországot elválasztó berlini falat.

Roland Jahn kormánybiztos épp ezzel indokolta meg azt, hogy a keletnémet titkosszolgálat aktáit áthelyezik a Nemzeti Levéltárba. Ott jobbak a digitalizálás feltételei – indokolta meg a döntést a berlini kormánybiztos. A bírálók szerint viszont fennáll a lehetősége annak, hogy az átszállítás során bizonyos dokumentumok eltűnjenek. A Stasi óriási méretű archívumát annak idején maguk a szolgálat tisztjei akarták megsemmisíteni, de az ellenzéki tüntetések ezt megakadályozták. Sok dokumentumot így is elégettek 1989-ben amikor meglepő gyorsasággal megbukott az országot vaskézzel irányító kommunista rendszer. A két német állam egyesülését október 3-án ünneplik, a berlini Fal leomlásának napján.

Rémdráma Romániában

A belügyminiszter, leváltotta a rendőrkapitányt, mert nem akadályozta meg egy elrabolt 15 éves lány meggyilkolását.

A lány az iskolából autóstoppal akart hazamenni, de sohasem érkezett meg. Fogvatartója házából többször is hívta a rendőrséget, de a helyi rendőrök képtelenek voltak azonosítani a házat. Végül amikor megtalálták, akkor sem mentek be, mert vártak a letartóztatási parancsra. Így 19 óra telt el a lány első telefonja és a rendőrök behatolása között. A tettest letartóztatták, de a lánynak csak a holttestét találták meg. A gyilkos savban akarta eltüntetni az áldozat holttestét.

A rendőri hibák miatt Klaus Johannis államfő vizsgálatot rendelt el. A belügyminiszter leváltotta az országos rendőrfőkapitányt, Olt megye prefektusát és a helyi rendőrség vezetőjét. Annál is kínosabb az eset, mert áprilisban egy 19 éves lányt öltek meg a környéken, tehát lehet, hogy sorozatgyilkosról van szó Romániában.

Trump kihátrált az ENSZ menekültügyi világegyezményének előkészítéséből

0

Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kilép annak az átfogó ENSZ-megállapodásnak az előkészítő munkálataiból, amely a menekültek és migránsok helyzetén hivatott segíteni.

Ezt szombaton jelentette be New Yorkban az amerikai ENSZ-képviselet. Az indoklás az, hogy az elnök összeegyeztethetetlennek tartja a megállapodást saját bevándorlási politikájával.

„Az amerikai ENSZ-misszió ma tájékoztatta a világszervezet főtitkárát, hogy az Egyesült Államok befejezi a részvételét a migrációs világegyezmény előkészületeiben” – áll a közleményben.

A megállapodás elkészítéséről tavaly szeptemberben döntött az ENSZ Közgyűlése, a részletes javaslatot a világszervezet menekültügyi főbiztosságának kell elkészítenie és 2018-as éves jelentésének részeként beterjesztenie. A megállapodás rögzíti a bevándorlókkal szembeni eljárások alapelveit, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is. Az egyezménynek része lesz egy részletes cselekvési program is.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét továbbra is meg kívánja őrizni. De hozzátette, hogy

az amerikaiak maguk szeretnének dönteni arról, hogyan védjék meg a határaikat, és kit engedjenek be az országba.

Úgy fogalmazott, hogy a tervezett megállapodás globális szemlélete nem egyeztethető össze az Egyesült Államok szuverenitásával.

Megválasztása óta Donald Trump több nemzetközi egyezményből is kiléptette már az Egyesült Államokat, köztük olyanokból is, amelyeket elődje, Barack Obama idején kötöttek. Ilyen például a párizsi klímaegyezmény, de októberben azt is bejelentették, hogy kilépnének az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO).

Rövid hatótávolságú rakéta kísérletek Észak-Koreában

0

Dél Koreában a vezérkari főnökség közleményben tudatta: Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre. Utoljára 2017 novemberében került sor rakéta kísérletekre Észak-Koreában, de azóta leállították ezeket, hogy elősegítsék a közeledést az Egyesült Államokhoz.

Kim Dzsong un és Donald Trump tárgyalóasztalhoz is ült Szingapúrban, ahol megegyeztek arról, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják a koreai félszigetet. Észak-Korea kötelezettséget vállalt, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket és nem tökéletesíti hosszú hatótávolságú rakétáit, melyek elérhetik az USA területét is. Cserébe az Egyesült Államok arra tett ígéretet, hogy megszünteti a gazdasági szankciókat, melyek fojtogatják Észak-Korea gazdaságát.

A második csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong un között kudarcba fulladt Hanoiban. Mindkét fél egymást vádolta azért, hogy érdemi tárgyalásokra nem is került sor a vietnámi fővárosban. Észak-Korea annyit közölt, hogy az év végéig ad haladékot az Egyesült Államoknak. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat csakis akkor oldják fel Észak-Koreával szemben hogyha befejeződött a nukleáris fegyverzet megsemmisítése. Phenjanban viszont párhuzamos folyamatot akarnak vagyis fokozatos leszerelést és a gazdasági szankciók enyhítését ezzel egyidőben.

A mostani rakéta kísérletek nem sértik az USA és Észak-Korea megállapodását hiszen azok csak a nukleáris és a hosszú hatótávolságú rakéták kísérleteire vonatkoznak. Nemrég a KCNA hírügynökség bejelentette: Kim Dzsong Un személyesen megtekintett egy rakéta kísérlet sorozatot. Az USA akkor azt jelezte: nem tapasztaltak ilyesmit. Az amerikaiak valószínűleg közepes vagy hosszú hatótávolságú rakétákra gondoltak. Észak-Korea viszont „taktikai fegyvert” tesztelt, melynek hatótávolsága jóval kisebb, így nem jelenthet veszélyt az Egyesült Államokra.

Sokaknak nem telt bőségkosárra

A Pészach után hét héttel következik a Sávuot ünnepe, amely a lelki felszabadulást ünnepli: a zsidók szövetségét istennel. Ebből az alkalomból gyümölcsökből és sajtos süteményekből álló bőségkosár jár minden zsidónak, aki meg tudja azt fizetni.

A Yedioth Ahronoth internetes kiadása szerint mind több kisnyugdíjasnak okoz gondot az infláció. Számukra nem a bőségkosár az igazi kérdés, hanem az, hogy megengedhetik-e maguknak az orvosok által oly lelkesen javasolt gyümölcsök megvásárlását?

Az infláció hihetetlen mértékben felgyorsult a gyümölcs piacon

Az elmúlt évtizedben 54 százalék volt az áremelkedés a gyümölcsök piacán. Ez a hivatalos statisztikai jelentés adata, de azok a kisnyugdíjasok, akiket a Yedioth Ahronot riportere megkérdezett, megfizethetetlennek tartják az árakat. A 78 éves Sol Levy így nyilatkozott: „nem sütöttem sajtos süteményt és nem tudom, hogy vásárolhatok-e egy kis gyümölcsöt. Elnézve az árakat… Már vissza sem tudok emlékezni arra az időre, amikor egy kiló vagy akárcsak fél kiló gyümölcsöt vettem. Legfeljebb egy-két gyümölcsöt engedhetek meg magamnak.”

Neki marad Efraim háza, vagyis a szegények konyhája. Ott napi egy meleg ételt kap. Így tud megbirkózni az inflációval. Amely a tejtermékek piacán csak most gyorsul fel igazán. Ezt a piacot ugyanis a kormány ellenőrzi. A Sávuot ünnepe után jelentik csak be az emelkedést. Benjamin Netanjahu ugyanis új választások elé néz. Hiába nyert ugyanis áprilisban, mert Avigdor Lieberman megakadályozta a kormányalakítást.

Az exszovjet zsidók között sok a szegény

Lieberman törzsszavazói az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkeztek Izraelbe – többnyire felnőtt korban. Izraelben többségük nem tudott megfelelő nyugdíjat szerezni. Az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkező nyugdíjból – ha egyáltalán érkezik – nem telik sokra. Benjamin Netanjahu azokat képviseli, akiknek jól megy Izraelben. Ugyancsak a Yedioth Ahronot írja, hogy soha ilyen sok dollármilliomos nem élt még Izraelben, mint ma. A nagy nemzetközi bankok egyre-másra nyitnak vagyonkezelő irodákat Tel Avivban. A leghíresebb dollármilliárdos, Izrael leggazdagabb embere, Roman Abramovics is a Szovjetunióban cseperedett fel. Székhelyét azután Londonba helyezte át, ahol megvette a Chelsea csapatát. Aztán megromlottak a brit-orosz kapcsolatok és Putyin kedvenc oligarcháját kipaterolták Nagy Britanniából. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot és egy csapásra Izrael leggazdagabb polgára lett.

Mindez hidegen hagyja Sol Levyt, aki havi 3000 sékel nyugdíjából próbál megélni (egy sékel körülbelül 80 forintot ér). Vannak gyerekei, de nem kíván a terhükre lenni, hiszen nekik ott van az unokák gondja. David Pis és neje – mindketten hetvenen túl – 5100 sékelből szeretnének megélni. Alig mozdulnak ki otthonról Beer Shevaban. „A hűtőszekrény általában üres, az ünnepen sem tudjuk megtölteni” – nyilatkozta a szegénységi küszöb alatt éldegélő idős házaspár.

Shosh Alburg 80 éves, de nem tudja megünnepelni születésnapját, mert nincs miből. Egész életében egy bankban dolgozott, de a nyugdíja csak 3000 sékel. Ebből nem tud semmit sem vásárolni a piacon a legszükségesebb dolgokon kívül. Yael Eckstein, az Ephraim házakat fenntartó alapítvány vezetője elmondta a Yedioth Ahronoth riporterének, hogy több, mint 17 ezer nyugdíjasnak nyújtanak segítséget Izraelben. De ez csepp a tengerben, ugyanis több százezer öreg van, aki a Sávuot ünnepe alkalmából se tud se gyümölcsöt, se pedig sajtot vásárolni Izraelben – írja a Yedioth Ahronot internetes portálja

Már a második letartóztatott is Ungváron van

0

A KMKSZ-székház felrobbantásával meggyanúsított második letartóztatott is a kárpátaljai megyeszékhelyen van már. Az Ungvári Járási-Városi Bíróságon elkezdődött a meghallgatása. Arról döntenek, hogy előzetesben marad-e.

Mint azt már megírtuk, az első letartóztatottat még hétfőn Ungvárra szállították. A rövid meghallgatást követően a bíró keddre halasztotta a tárgyalást, az indoklás szerint megvárják, míg megérkezik a férfi védője. A bíró közölte, hogy ameddig az ügyvédre várnak a gyanúsítottat a bíróság épületében tartják fogva. A felvételek alapján a férfi a tárgyaláson teljesen nyugodtan és higgadtan viselkedett.

A mai nap pedig a vélt tettestársa is megérkezett, akit a titkosszolgálat kommandósai kísértek és vigyáztak rá. Harmadik letartóztatott társukról még nincs információ.

A KárpátHír Hennagyij Moszkal kormányzó beszámolója alapján azt is megírta, hogy a KMKSZ irodáját ért két februári támadás megrendelője a szakadár Dnyeszter-melléki Köztársaságból való, és már vissza is menekült arra a területre. Moszkal megismételte, hogy egészen biztos abban, miszerint

az orosz titkosszolgálat áll a háttérben.

A történethez kapcsolódó fejlemény még, hogy az ügyészség terrortámadásnak minősítette át a KMKSZ-székház elleni merénylet jogi besorolását és azt kérte a bíróságtól, hogy a gyanúsítottakat helyezzék előzetesbe, ráadásul óvadék ellenében se védekezhessenek szabadlábon.

(KárpátHír)

 

Távmunka, de mennyiért?

A Google minden munkatársa kapott egy kalkulátort, mellyel kiszámíthatja: mennyit keres akkor, ha bejár a munkahelyére és mennyit akkor, ha otthon dolgozik. Az utóbbi eseteben a bér erősen függ attól, hogy a munkavállaló hol lakik?

10%-ot vesztett volna a munkabéréből a Google egyik munkatársa, ha továbbra is otthon dolgozik. Erre úgy döntött, hogy akkor inkább bejár – írja a Reuters hírügynökség. Nem volt ez könnyű döntés, mert két órányi autóútat kell megtennie reggel és este.

A Google szóvivője ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy nálunk a bérek mindig a helytől függőek voltak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy Google munkatárs New Yorkban dolgozik, de Stamford városában él Connecticut államban, akkor 15%-al kisebb bérre számíthat otthoni munka esetében.

Ha valaki San Franciscóban dolgozik, de a Tahoe tó mellett él a családjával, akkor távmunka esetén 25%-al kevesebbre számíthat a Google-nál.

Ha viszont a munkavállaló New Yorkban vagy San Franciscóban vállal otthoni munkát, akkor megmarad a bére. Indoklás: a nagyvárosokban drágább az élet.

Miért csinálja ezt a Google?

A cég nem köteles ezt tenni, dönthetett volna másképp is – hangsúlyozza Jake Resenfeld, aki a San Louisban működő Washington egyetemen tanít szociológiát. Ha eddig kifizették ugyanazt a bért a távmunkásoknak mint amennyit a bejárók kaptak, akkor ezt lehetne folytatni most is amikor egyéni döntés kérdése a választás. Csakhogy ily módon a Google megspórolhat egy csinos összeget hiszen a cég azzal számol, hogy a munkatársak 20%-a választja tartósan a távmunkát.

Hibrid megoldás

A Google élharcosa annak a mozgalomnak, amely keverni akarja a munkavállalási formákat az egész világon, ahol több mint 140 ezer alkalmazottja van.

Nemcsak az USA-ban hanem már Kanadában is alkalmazzák ezt az eljárást. Mi a Google alapelve? Mindig a helyi bér maximumát fizetjük – nyilatkozta egy szóvivő a CBC News portálnak. Ha a munkavállaló máshonnan végzi a munkáját, akkor ehhez igazítjuk a bért is.

A Google arról tájékoztatta a CBC Newst, hogy több mint tízezer kérést kapott a központ távmunka ügyben. A kérések 85%-át azonnal el is fogadták mindjárt az első menetben.

Mindig a piaci csúcson levő béreket és juttatásokat adunk a munkavállalóinknak, ez nem változik azzal, hogy áttérünk a hibrid megoldásra

– nyilatkozta a Google szóvivője a CBC News-nak.

Kérdés: mit szólnak ehhez azok, akiknek csökkent a fizetésük csak azért, mert áttértek a távmunkára!

A budapesti Curry House étterem tulaja a Hamász támogatói közé tartozott

0

Zulkanarian Saer Khan Samit azóta figyeli a bangladesi titkosszolgálat, hogy kizárták a helyi katonai akadémiáról, mert iszlamista körökkel tartott fenn kapcsolatot, és kábítószer kereskedelemmel is foglalkozott.

Magyarországon Zulkanarian Saer Khan Samit több éttermet is fenntartott az elmúlt években. Az egyikben, mely a Curry House nevet viselte, iszlamista csoportok is szervezkedtek. 2016-ban ott terveztek meg egy robbantást, melyben két magyar rendőr is megsérült.

A tulaj folyamatosan pénzmosással is foglalkozott, és támogatta az iszlamista terrorista szervezeteket köztük a Hamászt is, mely 2023 októberében brutális terrortámadást követett el Izrael ellen. A Curry House étteremben, mely kezdetben a Bródy Sándor utcában működött, sok kétes figura találkozott, akik a közel-keleti alvilággal és a terrorizmussal álltak szoros kapcsolatban. Minthogy erre felfigyelt a magyar elhárítás is, ezért a Curry House új helyre költözött, a Diósárok útra, ahol korábban az Árnyas vendéglő működött.

Hej Nyírfácska

Az Árnyas vendéglőt korábban Birjozkának – nyírfácskának hívták, és Ludmilla asszony üzemeltette a KGB megbízásból. Megfordult itt a nyolcvanas években Carlos is, aki a KGB összekötő tisztje volt a palesztin terroristákkal. A latin-amerikai terrorista Budapest XII-ik kerületében egy vendégházban pihente ki fáradalmait. A házat a magyar államvédelem a Szovjetunió kérésére bocsátotta Carlos rendelkezésére.

A KGB aktívan támogatta az iszlamista terrorizmust azóta, hogy Andropov – a szovjet vezetés nevében így döntött az 1967-es arab-izraeli háború után.

Ekkor került Izrael ellenőrzése alá a gázai övezet is. A Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, és erre kényszerítette “a baráti szocialista országokat” – köztük Magyarországot is. Andropov, a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete 1967-ben lett a KGB vezetője. Az Izrael ellenes döntést így magyarázta el Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki nemsokkal később az Egyesült Államokba menekült, és megírta emlékiratait.

“Izrael lakossága nem éri el a 10 milliót, a zsidók száma a világon nem több mint 15 millió. Ezzel szemben a muzulmánok száma több mint egymilliárd. Az Egyesült Államok Izraelt támogatja, így mi előnyben leszünk a muzulmán országokban” – fejtegette Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga zsidónak született a cári Oroszországban, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomait, mert csak így válhatott belőle a Szovjetunió első embere 1982-ben. Elbert János, aki Andropov tolmácsa volt 1956-ban Budapesten állítólag ezt is elmondta volna nyugati tudósítóknak, akik interjút kértek tőle miután az egykori budapesti nagykövet a Szovjetunió első embere lett 1982-ben. Elbert János állítólag elfogadta az interjú kérést, de nyilatkozni már nem volt módja, mert belefulladt a sekély vízbe a Balatonban. Felesége és fia, akik érdeklődtek halálának okairól szintén különös körülmények között távoztak az élők sorából.

Carlost a Közel Keleten levadászta a francia titkosszolgálat, így most sokszoros életfogytig tartó büntetését tölti egy börtönben Franciaországban. Börtönében kevesen látogatják a veterán terroristát, de köztük van egy magyar újságíró, akivel rendszeresen együtt ebédelt a Birjozka étteremben a Diósárok úton.

A magyar újságíró időközben két könyvet is kiadott Franciaországban Carlos viselt dolgairól. Jurij Vlagyimirovics Andropov 1984-ben meghalt. Róla nevezték el az orosz titkosszolgálat hírszerző akadémiáját. Ide nem vettek fel egy törekvő KGB tisztet, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, mert a felvételi bizottság szerint

“csak csapatmunkára használható, ha magára hagyják, akkor döntésképtelen.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK