A hatalomnak nem, de a lakosságnak fontos lenne az euró

0
864
Forsal

“235 forintot ért egy euró 2008 nyarán amikor meg lett volna a lehetőség a belépési folyamat megindítására” – mondta Csaba László közgazdász akadémikus a Magyar Hangnak.

Ma 390 forintot ér egy euró, de járt már 400 fölött is. Ez nagy vagyonvesztést jelent a lakosságnak, amely forintban kapja a fizetését, és megtakarításai jórészét is abban tartja. 16 év alatt komoly a veszteség.

“Az euró védőhálót jelent, ami egy pénzügyi válság esetében – amely bármikor bekövetkezhet – megvédi mind a költségvetést mind pedig a bankokat”- hangsúlyozta Csaba László akadémikus.

Surányi György szerint azért lenne jó az euró, mert megakadályozná Orbán Viktor miniszterelnököt abban, hogy esetleg kivezesse Magyarországot az Európai Unióból.

A Nemzeti Bank ex elnöke  arra mutatott rá, hogy Csehország, amely szintén nem vezette még be az eurót, sokkal jobban áll mint Magyarország, mely egy főre jutó fogyasztás tekintetében az utolsó helyre küzdötte le magát az Európai Unióban. Szomszédaink közül Ausztria, Szlovénia, Szlovákia már régóta tagja az eurózónának, Horvátország január elsején lépett be, Románia is fontolgatja a belépést.

Orbán nemet mond az euróra, de miért?

A magyar miniszterelnök a szuverenitásra hivatkozik, de valójában a saját hatalmának pénzügyi alapját védelmezi. A forint permanens leértékelése, melyet nem az Orbán kormány talált ki, lehetővé teszi a hatalomnak, hogy úgy emelje a béreket, hogy az növelje a belső fogyasztást és a lakosság elégedettségét miközben az euróban és dollárban számoló külföldi beruházók továbbra is örülnek az alacsony magyar munkaerő költségnek, amely a lepukkant magyar gazdaság egyik fő vonzerejét jelenti a számukra. A hatalom propagandája forintban szép eredményeket tud kimutatni miközben euróban és dollárban azok meglehetősen szánalmasak.

A forint a korrupciót is megkönnyíti hiszen a Nemzeti Bank gyakorolja a pénzügyi felügyeletet, amely éppúgy nem tesz fel kérdéseket mint Polt Péter főügyész és csapata.

Orbán Viktor ráadásul az euróban előrelépést lát az Európai Egyesült Államok felé, melyet mindenképp el akar kerülni hiszen akkor teljhatalma megszűnhetne viszont megkezdődhetne a vizsgálat a család vagyonosodását illetően.

Az ukrajnai háború egyetlen előnye az lehet, hogy az uniós tagállamok előrelépnek az Európai Egyesült Államok felé. Mario Draghi, Olaszország egykori miniszterelnöke, aki átfogó jelentést készít Brüsszel számára az Európai Unió versenyképességéről, úgy véli: amennyiben nem lesznek jelentős uniós alapok a gazdaság fejlesztésére, melyeket közös hitel felvétellel kellene létrehozni, akkor Európa végképp lemarad a globális versenyben. Ráadásul nem lesz képes finanszírozni olyan stratégiai ágazatokat mint a digitális forradalom vagy a fegyverkezés, a zöld átmenet  illetve az egészségügy.

Ukrajna támogatása sem oldható meg közös hitelfelvétel nélkül.

Ezt jelenleg a fukar államok, élükön Németországgal ellenzik. Ugyanígy elveti Draghi elképzeléseit Orbán Viktor is annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank ex elnöke, a magyar miniszterelnök politikai szövetségesének, Giorgia Meloninak a gazdasági tanácsadója. Orbán Viktor a gránitszilárdságú alaptörvénybe is beleíratta: Magyarország nem támogatja a közös uniós hitelfelvételt. Mario Draghi és a támogatói – köztük Macron francia elnök – emiatt nem lövik főbe magukat:

a közös alapokat úgy képzelik el, hogy azokból az kap pénzt, aki a közös hitelfelvételt támogatta.

Ha tehát megvalósul a nagy egészségfejlesztési alap az Európai Unióban, akkor abból Magyarország nem kap egy petákot sem pedig a magyar egészségügy ugyancsak rászorulna erre.

A nemzeti együttműködés rendszerében azonban az egészségügy gyenge hatékonysága hasznos a költségvetési egyensúly szempontjából hiszen villámtempóban exportálja a túlvilágra Orbán Viktor leglelkesebb szavazóit a nyugdíjasokat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .