Kezdőlap Világ Oldal 157

Világ

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd  dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú  szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

Forr az indulat (?) Orbánék körül

Szájkarate vagy ezúttal fordulat lesz, egyelőre nem tudjuk, mindenesetre nyilatkozatcunami lepte el Európát a Fidesszel szemben. S elsősorban a Néppárton belül. Kasszát csináltunk öt nap eseményeiből.

A hétfőn beizzított kormányzati Soros-Juncker-ellenes plakátkampány nem várt hevességű reakciókat váltott ki, s még meglepőbben elsősorban az Európai Néppárton (EPP) belül. A Fidesz védelmében egyetlen nyilatkozatra futotta komolyabb személytől, az is a jól ismert, meglehetősen opportunista vélemény Németországból.

Jelenleg nem dönthető el, hogy az emelkedő hőfokú kritika rövid időn belül eljut-e a szakításig, ahogyan azt egy magyar szakértő nyilatkozta nekünk.

  • A Fidesz távolodik az EPP-től, amely irányváltást vár – nyilatkozta szóvivője, aki az elnök, Joseph Daul és a frakcióvezető, Manfred Weber nevében nyilatkozott. A Fidesz kizárását az EPP-ből azonban sem Daul, sem Weber nem követelte – tette hozzá.
  • Előtte pár órával két kicsi svéd EPP-tag (a Mérsékelt Párt és a kereszténydemokraták) közösen jelentette be, hogy kezdeményezi a Fidesz kizárását az EPP-ből. Ez előtt egy nappal a Mérsékelt Párt még csak az EPP rendkívüli frakcióülésének összehívását kezdeményezte. Az északi pártok évek óta a legkritikusabbjai a Fidesznek, és párszor már kilátásba helyezték távozásukat, ha a Fideszt nem zárják ki.
  • A német Zöldek vezetője arra szólította fel pénteken Manfred Webert, az EPP frakcióvezetőjét és az Európai Bizottság jelenleg legesélyesebb elnökaspiránsát, hogy zárják ki a néppártból a Fideszt.
  • Sebastian Kurz konzervatív osztrák kancellár elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormány plakátkampányát. Nyilatkozatában azonban nem foglalt állást a Fidesz kizárásáról.

  • Jó barátjának nevezte csütörtökön Orbán Viktor kormányfőt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a személyét lejárató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában.
  • Ugyanaznap azonban másutt azt mondta, semmi közös nincs benne és Orbánban, s nem érti, a magyar kormányfő és a Fidesz miért van még az EPP-ben.
  • Az EPP meglenne a Fidesz szavazatai nélkül is az Európai Parlamentben – mondta Manfred Weber, aki korábban – miközben megszavazta a Sargentini-jelentést, vagyis a 7. cikkely szerinti eljárás elindítását – még a Fidesz kizárása ellen foglalt állást.
  • Annegret Kramp-Karrenbauer, Angela Merkel utódja a CDU elnöki székében látszólag félpuhán azt mondta, hogy a magyar félnek kell tartósan bizonyítania, hogy még mindig úgy érzi, az EPP-hez tartozik. Ha ez nem sikerül, és nem sikerült egyetértésre jutni az EPP céljairól, a párbeszéd értelmetlenné válik, és ezáltal véget ér.
  • Markus Söder, a bajor CSU szintén újdonsült elnöke ennél visszafogottabban, de pártja eddigi állásfoglalásai után elég határozottan fogalmazott: Orbán Viktor kijelentései elfogadhatatlanok, és noha ő a párbeszéd pártján áll, s nem akarnak senkit elűzni az EPP-ből, világossá kell tenni, hogy mit szabad, és mit nem.
  • Az egyedüli pártoló nyilatkozat eddig a Bundestagnak alelnökéé, Hans-Peter Friedriché (CSU). Ő amellett foglalt állást, hogy ne zárják ki a Fideszt. „Mindig ugyanaz a lemez: aki nem baloldali, az nem demokrata, aki Sorost bírálja, az antiszemita, aki Európa határait védi, az embertelen. Vannak még ilyen klisék a tarsolyában?” – írta válaszul egy újságírónak a Twitteren.

Az újabb szembenállás első szakaszát a hét közepén az Európai Bizottság zárta azzal, hogy némileg váratlanul azt közölte:

  • nincs szó nyílt konfliktusról vagy háborúról Magyarország kormányával, az Európai Bizottságnak azonban kötelessége reagálnia, amikor a magyarokkal „valótlanságokat, alternatív tényeket” közölnek.
  • Előtte Angela Merkel közölte: teljes mértékben kiáll Jean-Claude Juncker mellett. Szolidárisak vagyunk, és ezt a Magyarországgal folytatandó tárgyalásainkon is világossá tesszük – mondta.
  • Az első nagyágyú megszólaló a vihar kitörése után az EPP elnöke, Joseph Daul volt, aki még csak „határozottan elítélte” a magyar kormány plakátkampányát. Igaz, korábban Daul volt a Fidesz és Orbán egyik legelszántabb híve az EPP-ben. Tavaly tavasszal még személyesen kampányolt mellettük Budapesten.
  • A háború (?) kezdő lövése az Európai Bizottságé volt, amely szóvivője útján tudatta, hogy „sokkolta” őket a Soros-Juncker-páros felvonultatása a plakátokon a szerintük hamis állításokkal övezve. Nevetséges összeesküvés-elméletnek nevezték a kampányt.

Az amerikai külügyminiszter kész előfeltételek nélkül tárgyalni Észak-Koreával

0

Ezt jelentette be Washingtonban egy konferencián Rex Tillerson. Szerinte nem reális azt követelni, hogy Észak-Korea adja fel a teljes programját, mielőtt a tárgyalóasztalhoz ülne, mert ehhez már túlságosan is sokat fektetett be a nukleáris és rakétafejlesztésekbe.

Ez gyökeres fordulat az USA diplomáciájában, amely mindeddig az atom- és rakétakísérletek teljes felfüggesztését követelte Észak-Koreától.

Nemrég Trump megrótta külügyminiszterét amiatt, hogy „azt hiszi, hogy lehet értelme a tárgyalásoknak”. Az hír is elterjedt, hogy hamarosan meneszti is, és a CIA-t vezető Mike Pompeo kerülhet a helyére.

Tillerson mostani javaslata a realitások felismerését tükrözi:

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója és a védelmi miniszter ugyanis megmondták az elnöknek, hogy mindenféle katonai megoldás túlságosan kockázatos a sűrűn lakott Koreai-félszigeten, mert hatalmas áldozatokkal járna.

Észak-Korea az utóbbi időben állandóan háborúval fenyegetőzik, de Kína és Oroszország továbbra is támogatja a rezsimet. Ráadásul Észak-Korea kereskedelmének a 80%-a kapcsolódik Kínához. Éppen ezért,

az amerikaiak a kínaiak közvetítő szerepére is számítanak.

Az biztos, hogy Kína el akarja kerülni a háborút, hiszen az menekülthullámot váltana ki, és pánikot okozna a szomszédos kínai tartományokban, ahol már kisokost adtak ki arról, hogy mi a teendő atomháború esetén.

Marosvásárhely jobban teljesít

Azért nehéz Marosvásárhely politikai életéről átfogó és ugyanakkor konzisztens, részletes, egyszóval hiteles képet alkotni, mert a) a város politika-földrajzi, illetve szubregionális helyzete bizonytalan; b) a város etnikai összetétele két hullámban is drasztikus változásokon esett át, ami bizonytalanságot, kollektív identitásbeli, illetve hatalmi zavarokat okoz(hat); azután, de nem utolsó sorban, c) a vásárhelyi politika az elhallgatásokon, a háttérmunkán, az átláthatóság hiányán alapszik, vagyis kilencven után – és a “félrekezelt” Fekete Március-t követően – soha nem nyíltan, hanem mindig a háttérben, a legbefolyásosabbak háttérmunkáján keresztül, láthatatlanul zajlott; és d) végül mégiscsak a politikusok és csatolt részeik csinálják a politikát, Vásárhelyen is.

Székelyföld, mely non coronat, vagy valami nattyon sajátos hely?

Marosvásárhely földrajzi és politika-földrajzi elhelyezkedése ellenére hosszú ideig (egészen az autonómnak mondott tartomány, és a rajon-rendszer fölszámolásáig) Székelyföld fővárosaként fungált és úgy is tekintettek rá nemcsak lakói (a közvélekedéssel ellentétben, nem kis mértékben voltak máshonnan beköltözöttek, akik aztán fölvették a “helyi pózt”, a törzsökösség gesztusait), hanem a régió többi, kisebb településének lakói is. Elsőbbségét – méreteinél, kulturális, gazdasági és adminisztratív, stb., súlyánál, fogva – egyetlen, jóval kisebb székelyföldi város sem fenyegette, csakhogy a “régi szép idők”, már a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években, nem kis mértékben tudatos/tervezett központi beavatkozásra, odalettek. Amikor a két kis “székely megye” saját megyeszékhelyet kapott mindazokkal az intézményekkel, melyek ezzel jártak a Ceusescu-érában, maguk kezdték centrumnak érezni saját magukat, még ha hagyományaik nem is voltak meg ehhez (Csíkszereda és Székelyudvarhely versengése ismerős és az is, ami azután a két várost két irányba vitte, Sepsiszentgyörgy viszont senkivel nem kellett versenyre kelljen a kis megye fővárosi címéért, Vásárhely ezekből a játszmákból kimaradt). Minden esetre a “székelyek” vigyázó szemüket már nem Vásárhelyre vetették, és ezzel a marosmenti város sok szempontból, fokozatosan, de 25 év távlatában egyértelműen elveszítette hátországát, sőt, akár el is szigetelődött a t.k. két (és fél) megyére korlátozott, csupán informálisan létező, Székelyföldtől. A folyamatnak az etnikai arányok betelepítéssel és az újonnan beköltözötteknek nyújtott “titkos előnyök” (ilyen persze Csíkszeredában és Szentgyörgön is történt, kisebb mértékben) általi megváltoztatása húzódott a hátterében, aminek programatikus voltára csak kilencven után derült fény.

Marosvásárhely tehát, elmozdult a mentális térképen, mégpedig a centrum-pozícióból a periféria fele, egy olyan térbe, ahol már nem kapcsolódott szervesen tágabb hátországához és egy másik nagyobb város vonzáskörzetéhez került közel, viszont nem tudta fölvenni a versenyt Kolozsvárral, leginkább az itteni egyetem jelentőségének megnövekedése okán.

Kis kitérő, de fontos, hogy akárhányszor hangoztatják a vásárhelyiek, hogy a “legnagyobb magyar közösség” ott lakik, ez ha az állandó lakosok esetében statisztikai tény is (Vásárhelyen, mintegy 58 ezren mondták magyarnak magukat a legutóbbi népszámláláskor, míg Kolozsváron csak ötvenezren), nem sokat hoz a konyhára. Mert Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, nem tetszik ez a, mintegy 15 ezer, fiatal, dinamikusabb, színesebb, “érdekesebb”, urbánusabb, pezsgőbb meg vidámabb, stb., populáció, ugyanakkor láthatóbb és befolyásosabb, nagyobb súllyal bír, mint a vásárhelyi elöregedő magyarság megfelelő aránya. Ráadásul az egyetemek fölfutása – itt a számbeli gyarapodás mellett a jelentőségük megnövekedésével is számolok – azt a benyomást kelti, hogy a kolozsvári magyarság, a jelenlét, a részvétel erősödik, a stagnáló/csökkenő részarány mellett is.
Kis kitérő, de fontos, hogy akárhányszor hangoztatják a vásárhelyiek, hogy a “legnagyobb magyar közösség” ott lakik, ez ha az állandó lakosok esetében statisztikai tény is (Vásárhelyen, mintegy 58 ezren mondták magyarnak magukat a legutóbbi népszámláláskor, míg Kolozsváron csak ötvenezren), nem sokat hoz a konyhára. Mert Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, nem tetszik ez a, mintegy 15 ezer, fiatal, dinamikusabb, színesebb, “érdekesebb”, urbánusabb, pezsgőbb meg vidámabb, stb., populáció, ugyanakkor láthatóbb és befolyásosabb, nagyobb súllyal bír, mint a vásárhelyi elöregedő magyarság megfelelő aránya. Ráadásul az egyetemek fölfutása – itt a számbeli gyarapodás mellett a jelentőségük megnövekedésével is számolok – azt a benyomást kelti, hogy a kolozsvári magyarság, a jelenlét, a részvétel erősödik, a stagnáló/csökkenő részarány mellett is.
Nincs helye itt a részletes kifejtésnek (jó elemzések is születtek a témakörben), csak arra reflektálnék, hogy Vásárhely térvesztése, és az ebből adódó identitásbeli – politikai vonatkozásban is megfogalmazható – frusztrációja jóval kilencven előtti.

A helyi politikai és kulturális elit, és egyáltalán a magyar lakosság térvesztését, az etnikai arányok hátrányára való megváltozását, olyan traumaként élte/éli meg, mely bénítólag hat, a kilátástalanság képzetét kelti, ami az el-, illetve kivándorlást motiválja, a maradókban pedig a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzetét.

És erre a lehangoló közhangulatra jött kilencven Fekete márciusa, a nyílt és brutális etnikai konfliktus, felemás kimenetellel, máig föl nem dolgozott, ki nem beszélt és ki nem hevert traumáival, és az elvándorlási hullámmal, mely azt követte.
Ha Vásárhely politikai klímáját akarjuk megérteni, ez az a háttér, amely előtt a politikai szcéna aktorai eljátsszák, szó szerint, kisded játszmáikat, amelyen az etnopolitikai vállalkozók, mint saját birtokon, űzik több-kevesebb lelkesedéssel, és egyre kevesebb sikerrel, a politikai business-t. A vásárhelyiség újrafogalmazása helyett viszont, a helyi magyar politikai osztály abban érdekelt (és a helyi román is), hogy a bizonytalanság fönnmaradjon, hol a székelyföldi “ellenállás” fellegvárát játsszák, hol a fogyatkozó etnikai kisebbség frusztráltságára apellálnak, így teljes a manőverezési lehetőségük (érdekes látvány és élmény ez a kettősség kültéri ünnepeken/vonulásokon, ahol láthatóvá válik, kilencventől egészen napjainkig, ahol a helyiek hol dacos és büszke székely fővárosbeli zászlóvivőkként, hol frusztrált, hátrányos helyzetű kisebbségként vonulnak, ha egyáltalán részt vesznek. Az ilyesféle rendezvények – lásd. Székely vértanúkra való éves megemlékezés – jól mutatják, hogy a vásárhelyiek a székelyfödi “újnacionalista” diskurzusokhoz nem kapcsolódnak szívesen és tömegesen, de a Fidesz által kiépített etnonacionalista vasfüggöny mögé sem sorolnak be, vagy legalábbis felemás módon viselkednek ezekben az ügyekben is). Ennek a zavaros és homályos politikai szcénának a fenntartása diktálja egyfelől a sajátosság, az excepcionalizmus fenntartását, erősítgetését és újratermelését, mely napirenden tartja az etnikai, politikai, kulturális, egyszóval identitásbeli zavarokat és frusztrációkat, nem engedi a traumák feldolgozását, legalábbis kollektív szinten nem. Azt állítom, hogy egy új “vásárhelyiség” kialakításának legfőbb akadálya az elitek, és főként a politikai elitek ellenérdekeltsége, mely elhúzódó identitászavarokat okoz.

Helyi (és központi) háttérhatalmak és a borzasztó politikai osztály

A vásárhelyi etnopolitikai vállalkozók a kilencvenes drámát követően, a megváltozott körülmények között, tehát kezdettől fogva, úgy látták és látják ma is, hogy a titkolózás, a ki nem beszélés, az etnikai összezárás/elzárkózás, a frusztrált befele fordulás a helyes út. A kulisszák mögötti politizálás, az át nem látható viszonyokat és a kamarillapolitikát, stb., azok a frusztrációk és a tehetetlen kiszolgáltatottság tették elfogadhatóvá, melyek a vásárhelyi közösséget (mint fentebb, utalásokban jeleztem) két generáció óta érték. Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy nem volt egyetlen olyan választás, illetve és pontosabban jelölés és leváltás sem az elmúlt harminc esztendőben a vásárhelyi politikai életben, mely ne lett volna botrányos, a háttérből manipulált, átláthatatlan és kifogásolható. A demokratikus eljárások iránti nyitottság soha nem vált normává (személyes emlékem, hogy a vásárhelyi politikai mainstream volt az, aki a leginkább ellenállt, még a kilencvenes évek közepén, a belső pluralizmusnak, az átláthatóságnak, és fúrta meg a “belső választások” ötletét. Vásárhelyt mindig érvnek számított a magyar politikában, ha valaki azt a soha be nem fejezett mondattöredéket vetette be, hogy “… but, the Romanians…”, s ez aztán perdöntő is volt, vitának nem volt tovább helye), a politikusoknak mindig jobban megfelelt a háttéralkuk és el-, meg leköteleződések hálózatában való ide-oda mozgás, mint bármiféle áttekinthető politikai játszma.

Ez a homályos, és botrányos játszma jellemzi a helyi román politikai elittel való versengést, illetve – a leginkább titkos paktumokon, keresztzsarolásokon keresztül működő – összjátékot, a viszonyok egyértelművé tétele helyett.

Jellemző módon a vásárhelyi román politikai mezőny is etnikai alapon koagulált és nem volt képes pluralizálódni, artikulálni még a különböző helyi “román” érdekeket sem, beilleszteni a helyi politikába a román szavazókat, és kialakítani egy működőképes “román vásárhelyiséget”: a magyar mátrix szerint, annak tükörképét hozta létre. Vásárhelynek egyáltalán nincs közös román-magyar látható politikai tere, nincs sem multikulti, sem gazdasági/politikai érdekeken alapuló “helyi politika”, melyben mindkét etnikum otthon lenne (valami ilyesféle tér – ismét csak a multikulti egyetem mintájára, abból kiindulva – épülget Kolozsváron), az ilyen jellegű kezdeményezések (fesztiválozások, kirakatrendezvények, stb., tisztelet a kevés kivételnek), nem válnak még ideiglenesen sem hagyománnyá, nem képesek beágyazódni.
Egyfelől zavar volt abban is, ahogyan a “központiak”, akik egyben “helyiek” voltak (vásárhelynek aránytalanul nagy súlya volt a szövetség, a magyar párt vezetőségében az első húsz esztendőben, nemcsak formálisan, hanem az informális hálózatokon keresztül is), beleszóltak és ugyanakkor negligálták a helyi politizálást. Ismerős a képlet, hogy a pedagógusoknak van legkevesebb idejük/kedvük saját gyerekeik nevelésére, hát így jártak el a vásárhelyi központi politikai aktorok, saját szűkebb pátriájukkal. Ha Erdély szinten kialakult egyfajta munka-, illetve hatalommegosztás a központi vezetők és a “vidéki terminátorok” (idézem a főideológus szavajárását), helyi vezetők között, még ha akadozva is, tisztább/átláthatóbb helyzetet eredményezett (persze a Székelyföld itt is kivétel, ahogy Hargita megyében három szervezetnek kellett kialakulnia a belső ellentétek és a legfőbb helyi kiskirály manőverezési lehetőségeinek növelése okán), mint a vásárhelyi átláthatatlan mátrix.
Másfelől meg ott a borzasztó politikai osztály, fönt a hatalmaskodó kiskirályok, a központi hatalom oszlopos tagjai, fél lábbal “otthon” másikkal Bukiban, sőt a nagyvilágban, volt, és a háttérből ma is regnáló, nagymuftik és lent a klienseik, a sokszorosan kontraszelektált, megfeleléskényszertől, sőt politikusi paranoiától szenvedő, közben kiábrándult és meghasonlott, vazallusi szerepét megunt, de nagyra vágyó “helyi” politikusok. S nem világosak a följutás normái, ha ugyan vannak, az oligarchák nem engednek semmiféle átláthatóságnak, túszul ejtették a médiát – cenzúráznak, és leginkább a kérdezés lehetőségét fojtották el – és silenzio stampa van mindenféle közéleti diskurzus számára: igen, már kérdezni sem szabad. A klienteláris rendszer, mely a háttérből, a homályból, rejtett hálózatokon keresztül uralkodik egy-egy időpontban és látszólag olajozottan működik, de.

A demokratikus szabályok hiánya miatt, a hatalom mindenféle átörökítési kísérlete kudarcot vall, és nem is lehet ez másként, mert az utódlás megoldatlan és megoldhatatlan, a jelenlegi rendszerben. Olyan a vásárhelyi politikai szcéna, mint Kafka kastélya: bevehetetlen, mert abszurd.

Most ott tart a klienteláris játszma, hogy a Fidesz helyi fiókpártja semmilyen kontrollal sem rendelkezik saját kinevezettjei fölött, nem képes visszahívni a renitenskedő, a szabályokat nyíltan fölrúgó alpolgármestert és tanácsost, miközben önként válnak meg mandátumuktól, más magyar tanácsi képviselők (többek között a volt “közös” polgármester-jelölt is), és többen, listán következők, nem vállalnak megüresedett mandátumot. De már a városi szervezet is fölszámolásra/bedarálásra került, politikai paranoiában szenvedő (egyszer talán ki is pakol a dolgok állásáról) elnökét pedig “Bukarestbe ösztrakizálta” a háttérből irányító oligarchák lelkes/láthatatlan csoportja.
Következtetés nincs, hiszen egy folyamatban levő botrány és kudarcról beszélek és az minden bizonnyal folytatódni fog. Az éppen elmozdított városi pártvezető mondja, hogy az alpolgármestert nem lehet eltávolítani, a helyzetet kezelni, mert: “Borbély László tette oda, nem én!” Ahol a háttérből hatalmaskodó politikai machinátorok tesznek oda, vagy vesznek le embereket a politikai palettára/ról, ott “Vásárhely van”, pedig Vásárhely többet érdemelne.

Újabb rakétát lőtt ki Észak-Korea – Összeül az ENSZ BT

0

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreaiak az amerikaiakkal együtt vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhap hírügynökségnek elmondták:

körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.

A japán kormány elfogadhatatlannak nevezte kilövést. Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését is, amelyet zárt ajtók mögött tartanak majd.

Észak-koreai rakétakísérlet augusztus 29-én.
Fotó: MTI/EPA/KCNA

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta: Kínának és Oroszországnak cselekednie kell.

„Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek”

– olvasható a közleményben, amelyet az MTI idéz.

James Mattis védelmi minisztert megkérdezték, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt:

„Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.

Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. Állításuk szerint hidrogénbombával is kísérleteztek.

Mr. Németország fejbe lőtt egy rendőrt

0

A 42 éves Adrian U.-t Mr. Németországnak választották meg korábban, de most nem ezért került a lapok címoldalára: azért áll bíróság előtt, mert fejbe lőtt egy rendőrt, akinek az életét csak a sisak mentette meg.

Az ügyész szerint ez gyilkossági kísérletnek minősül, melyet egy kötelességét teljesítő rendőr ellen hajtottak végre.

Tavaly augusztusban a rendőrök parancsot kaptak Adrian U. elfogására. Amikor Szászország-Anhalt tartományban felkeresték a házát, akkor fegyvert rántott és lőtt a rendőrökre. Egyet fejbe talált, mire a másik rendőr karon lőtte és letartóztatta.

Politikai fogoly vagyok – hangsúlyozta a bíróság előtt a szélsőjobboldali fiatalember,

aki a Reichsbürger nevű neonáci mozgalom tagja. Ez a szervezet nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaság törvényeit, mert szerinte Németország megszállt ország.

Ők a Reich törvényeit követik, vagy legalábbis ezt állítják magukról. A Reichsbürger szervezet tagjai több merényletet követtek el rendőrök ellen, és emiatt betiltották őket.

Ha a bíró elfogadja az ügyész érvelését, akkor a legsúlyosabb büntetést, életfogytiglant is kaphat, hiszen a gyilkossági kísérlet célpontja egy rendőr volt.

Az egykori Mr. Németország azzal védekezik, hogy ha a saját házában fegyverrel fenyegetik, akkor neki is joga van fegyvert használni. A német közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri a pert, hiszen a legutóbbi választáson előretört a szélsőjobboldal, az Alternative für Deutschland párt a harmadik helyen végzett.

Támogatói és aktivistái közül többen a Reichsbürger szervezetből kerülnek ki. Németország múltja miatt minden hasonló jelenségnek jóval nagyobb visszhangja van otthon és külföldön egyaránt. A bíróság várhatóan novemberben mond ítéletet a szélsőjobboldali fiatalember felett.

Kém hisztéria Kínában

Akasztják a hóhért! Nem is olyan régen még a kínaiak „lopták” a Kínában üzemeket létesítő nyugati cégektől a gyártási technológiákat mostanra pedig saját ipari technológiájukat féltik a világtól.

Üzleti tanácsadó cégeket rohant le a kémelhárítás Kínában, ahol azzal gyanúsítanak sok ilyen vállalkozást, hogy “államtitkokat szivárogtatnak ki külföldre.” A közszolgálati CCTV szerint különösen a Capvision nevű üzleti tanácsadó cégre jellemző ez a hírszerzés. A Capvision az egyik legbefolyásosabb üzleti tanácsadó cég a kínai piacon. 1000 dolláros óradíjjal dolgoznak vagyis kiváló kapcsolatokkal rendelkeznek Kínában és persze másutt is a világban. Szakértői gárdájuk egy része a JP Morgannél dolgozott korábban.

Minthogy nyilvánvalóan központilag irányított kampányról van szó, ezért óriási az aggodalom az egész üzleti tanácsadó szektorban. Különösen mivel

a CCTV azzal vádolt meg egyes üzleti tanácsadó cégeket, hogy aktívan együttműködtek külföldi titkosszolgálatokkal.

A CCTV szerint nem új jelenségről van szó: egy állami cég egyik vezetőjét nemrég hatéves börtönbüntetésre ítélték, mert másodállásban a Capvisionnek dolgozott, és ebben a minőségben “államtitkokat juttatott el külföldre.” A saját cége nem tudott arról, hogy másodállásban a Capvisionnek dolgozott már 2015 óta.

A Capvision egy másik tanácsadója a hadiiparban dolgozott. Ő arról készített jelentést külföldi megbízóinak, hogy Kína hány vadászgépet gyárt egy évben – közölte a közszolgálati televízió Pekingben.

A kínaiak hideget és meleget fújnak egyszerre

Li Csiang miniszterelnök amikor Kínában működő külföldi cégek vezetőivel találkozott, mosolyogva közölte velük: mi is bánhatunk úgy önökkel ahogy a Huawei-jel és a Tiktokkal kekeckednek az amerikai hatóságok! Az új kínai miniszterelnök hangsúlyozta: ő híve az együttműködésnek az Egyesült Államokkal. Elmondta, hogy amikor Sanghaj első embere volt, akkor sokat tett azért, hogy a Tesla első külföldi villamos autó gyárát épp náluk építse fel. Li Csiang rámutatott:

a kínai cégek működését egyre jobban korlátozzák az Egyesült Államokban és nemcsak ott.

Óva intette az Európai Uniót attól, hogy kövesse az Egyesült Államok útját. Brüsszelben viták folynak arról, hogy új Kína politika kell. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Hatalmas piaca mágnesként vonzza a külföldi cégeket. A kínai fejlődés lelassult ugyan az elmúlt években, de még mindig gyorsabb mint az amerikai vagy az európai, ahol örülnek, ha el tudják kerülni a gazdasági visszaesést.

Nemzetbiztonság és gazdaság

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az együttműködés híve Kínával, de legutóbb úgy nyilatkozott, hogy

“Bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdasági érdekeket.”

Kína és az USA kereskedelme tavaly is növekedett noha Washington kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Különösen a chip gyártás terén akarják korlátozni a kínaiak lehetőségeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak azok az amerikai cégek számíthatnak szankciókra, melyek eladnának a legkorszerűbb chipekből Kínának, hanem a külföldiek is. Biden elnök személyesen kérte Rutte holland miniszterelnököt, hogy tiltsa meg annak a holland cégnek a kínai exportját, amely az élvonalban áll a chip gyártás terén.

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég két napon át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. Tartalmi részletek nem szivárogtak ki a tárgyalásokról, de washingtoni szakértők enyhülést vélnek felfedezni a két világhatalom viszonyában. Biden elnök még mérlegeli egy csúcstalálkozó lehetőségét Hszi Csin-ping kínai államfővel. Elődje Donald Trump vendégeskedett Pekingben a Tiltott városban, ott, ahol a kínaiak csak a leginkább megbecsült külföldi vezetőket fogadják. Trump elnök unokája kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Trump vissza akar térni a Fehér Házba.

A vita azon megy az amerikai elitben, hogy elfogadják-e a G2 megoldást, melyet a kínaiak javasolnak. Eszerint a jövőben immár nem egy hanem két világhatalom irányítaná a globális rendszert. Washingtonban egyelőre kevesen fogadják el ezt a kínai világképet.
Hszi Csin-ping elnököt azóta tekintik ellenfélnek, hogy ezt meghirdette Hangcsouban a
G20 csúcstalálkozón. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója már harmadszor találkozott Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megkezdte háborúját Ukrajnában. Az első két alkalommal az USA arra figyelmeztette Pekinget: szankciókra számíthat, ha fegyvert szállít Oroszországnak. Kína megértette a finom célzást: nem szállít fegyvereket Oroszországnak. A mostani harmadik alkalommal már felvetődött a közös terv az ukrajnai rendezésre. Biden ugyanis immár elnökjelölt: valamilyen látványos eredményt kell produkálnia, és ehhez jólmenő amerikai gazdaságra van szükség. Kína ellenében ezt nehezebb produkálni mint együttműködve az 1,4 milliárd lakosú feltörekvő óriással.

Frissítve! – Szorul a hurok Trump körül

„Most feltárva az igazságot, Cohen a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.”

Rohamosan közeledik február 7-e, ami akár gyökeres változást is hozhat az amerikai elnök életében. Ezen a napon jelenik meg ugyanis a Kongresszus Házfelügyeleti és Reform Bizottsága előtt Michael Cohen, Trump korábbi ügyvédje és bizalmasa, s válaszolni fog a honatyák kérdéseire. Hogy állításainak milyen hatása lehet az eseményekre, abból ízelítőt kaphattunk az elmúlt napokban, amikor is fontos – az elnökre terhelő – információk láttak napvilágot.

Mindezt akár fordulatnak is tekinthetjük, ugyanis a Robert Mueller különleges ügyész által folytatott nyomozásról az elmúlt egy évben semmi sem szivárgott ki. Mueller nagyon vigyázott arra, hogy se az elnök, se pedig a szélesebb politikai szféra – beleértve a demokratát és a republikánust is – ne befolyásolhassa a nyomozást, és tudatában volt annak, hogy ezt csak úgy érheti el, ha a teljes feltárás során végéig minden titokban marad.

A háttérben Michael Cohen

Cohen, az elnökhöz képest persze egy mellékszál, ám most mégis ő került e kétes értékű rivalda fényébe, ugyanis olyan megalapozott vádakat szegezett neki az FBI – illegális kampány-finanszírozás 2016-ban –, melyek alapján akár évtizedekre is rács mögé kerülhetett volna. Ezzel szembesülve vádalkut kötött a hatóságokkal, s két olyan nyomozó előtt, akik az orosz szálakat vizsgálják Mueller ügyész csapatában, eskü alatt vallotta, hogy:

Trump utasította: hazudja azt a kongresszusi bizottság előtt, hogy a Moszkvában megépítendő Trump-toronyház megmaradt a tervezőasztalom, annak megvalósítását 2016 januárjában elvetették.

Illetve hallgassa el a bizottság előtt, hogy a kampány időszakában, 2016 júniusában Trump Moszkvába akart utazni, s ott találkozni Vlagyimir Putyinnal, illetve egyéb tárgyalásokat folytatni a projektről.

Ezt Cohen a korábbi, kongresszusi meghallgatásokkor megtette, ám most feltárva az igazságot, a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.

De nyilvánvalóan mindez csak a jéghegy csúcsa. Kiderült az is, hogy a projektek egyáltalán nem álltak le, csak azok menedzselését átvette Trump két gyermeke, Ivanka és Donald Trump Jr., akik minden részletet megbeszéltek apjukkal, aki – Cohen szerint – teljes mértékben kezében tartotta továbbra is az irányítást. Szűk körben Trump nem is csinált titkot belőle: azért hajt mindenkit a toronyház megépítése érdekében, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy nyerni fog az elnökválasztáson, s akkor visszavonulhat az üzleti világba, legalább 300 millió dollárt keresve a moszkvai üzleten.

A vallomásból az is egyértelműen kiderült, hogy az egész Trump-família lázasan kutatta a kapcsolatokat az orosz vezetőkkel. Ivanka és Cohen között feszültséget is okozott, amiért egy „orosz atlétának” a felajánlkozását, hogy közvetít a Kremlhez, Cohen elutasította. Más kérdés, hogy Cohen és egy másik ügyvéd-kollégája, Felix Sater, több tárgyalást folytatott Oroszországban bankárokkal, ingatlan-befektetőkkel, sőt a Kremlhez köthető személyekkel is a Trump tervezte beruházásokról. E tárgyalások valódi – így Trumpra nézve legveszélyesebb – céljai, s az esetlegesen kötött megállapodások minden bizonnyal ott vannak már a Mueller által összeállított dossziékban.

Az, hogy a demokraták a feltárást követően azonnal sürgetni kezdték az impeachmentet, az természetes. Hogy mennyire taktikus, hogy ők álljanak a Trumppal szembeni fellépés élére, az persze vitatható. De tény: Trump elmozdításának kontúrjai egyre élesebbek, s talán már ennyi is bőven elég lesz ahhoz, hogy 2020-as újraindítását a republikánus párt kétszer is meggondolja.

Ara-Kovács Attila

Frissítés: a Mueller-bizottság vitatja azt a sajtóhírt Trump utasításáról

Robert Mueller vitatja azt a sajtóhírt, miszerint Donald Trump amerikai elnök arra utasította volna volt személyi ügyvédjét, Michael Cohent, hogy hazudjon egy 2017-ben tartott kongresszusi meghallgatásán – közölte a Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság szóvivője, Peter Carr péntek este.

A BuzzFeed News riportja „pontatlan” – fogalmazott a szóvivő. Carr leszögezte azt is, hogy a portál pontatlanul és eltúlozva adta vissza mindazt, amit a különleges vizsgálóbizottság megtudott Trump vállalatának munkatársaitól, elektronikus levelekből és más dokumentumokból.

A BuzzFeed főszerkesztője, Ben Smith közleményben állt ki a riport mellett, egyben sürgette a Mueller-bizottságot, hogy járjon utána az igazságnak.

MTI

VÍRUSLABORBAN FERTŐZŐDHETETT MEG AZ ELSŐ KORONAVÍRUSOS

Az első koronavírussal fertőzött beteget egy denevér fertőzhette meg a vuhani  kutatólaboratóriumban – olvasható a német Bild portálon.

Dr. Peter Ben Embarek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 13 fős kutatócsoportjának vezetője nyilatkozta a koronavírus eredetéről ezt a TV2 dán műsorszolgáltatónak csütörtökön.

„A vuhani laboratórium egyik alkalmazottja kaphatta el először a koronavírust mintavétel közben megfertőződhetett meg.

Ez lehetett az első eset amikor a  vírust denevérekről emberre is átvihették.

Egyre valószínűsíthetőbb, hogy a fertőzés a laboratóriumból kerülhetett ki.

De Embarek azt is mondta, hogy egyelőre nincs szilárd bizonyítéka. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez a csapat jelentésében „rendkívül valószínűtlennek” nevezte ezt az elméletet. Számos állam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai szakértők a kínai szakértői vizsgálat során megtagadták az adatokhoz való hozzáférést.

Most a kutató nagy nyomásgyakorlásról beszél, amelyet a kínai tisztviselők a kutatókra gyakoroltak, hogy megszabaduljanak a jelentés laboratóriumi elméletétől.

!A WHO nemzetközi szakértői csapata csak januárban látogathatott el Vuhanba – több mint egy évvel a vírus felfedezése után. A megfelelő jelentést március végén tették közzé, de nem adott egyértelmű eredményeket.)

A WHO nyers kínai adatokat kér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) most felszólította Kínát, hogy nyújtson be nyers adatokat az első koronavírusos esetekről. Az információkhoz való hozzáférés „döntő fontosságú” a járvány eredetének további vizsgálata szempontjából – közölte a WHO csütörtökön.

A legfrisebb információk szerint Kína visszautasította a nyers adatok kiadását csakúgy, mint a WHO kutatócsoportjának ismételt helyszíni vizsgálatát.

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”

0

Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.

Legalább 24 ember, köztük három gyerek meghalt, és 200 megsebesült szerdán a szíriai kormányerők újabb légi-, tüzérségi és hordóbomba-támadásaiban Kelet-Gútában – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet, amely szerint a támadásban az oroszok is részt vettek.

Ismét lebombáztak egy kórházat is,

ez már a 13. volt, amelyet az elmúlt időszakban támadás ért. Panos Moumtzis, az ENSZ Humanitárius Ügyek Hivatalának szíriai koordinátora elfogadhatatlannak minősítette a támadásokat. Közleményében azt is írta: a civilek elleni támadásokat azonnal abba kell hagyni.

Az OSDH szerint legalább 296 civil, köztük 71 gyerek és 42 nő meghalt, 1500 ember megsebesült azóta, hogy a kormánycsapatok és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen.

A kormányerők két hete is intenzív, többnapos támadássorozatot indítottak a város ellen, akkor is több százan meghaltak. 2013 augusztusában pedig

a kormány vegyi fegyvert, szaringázt is bevetett itt.

Az ENSZ becslései szerint mintegy 400 ezren élnek a térségben. A blokád miatt súlyos az élelmiszerhiány, és hiányos az orvosi ellátás is. A világszervezet gyerekalapjának, az UNICEF-nek a közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatója, Geert Cappelaere közleményében azt írta: nincsenek szavak arra, hogy kifejezzék felháborodásukat a kelet-gútai gyerekek szenvedései miatt. Azt is írta:

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg.”

Franciaország tűzszünetre szólította fel a szembeálló feleket. Azt is bejelentették, hogy a szíriai rezsimet támogató Oroszországot és Iránt is felelőssé teszik a helyzetért. Nemrég az is kiderült, hogy az oroszok rengeteg zsoldost küldtek Szíriába.

António Guterres ENSZ-főtitkár is „valamennyi harci cselekmény azonnali felfüggesztésére” szólított fel Kelet-Gútában. A Biztonsági Tanács New York-i ülésén azt mondta: a szíriai főváros melletti területen mintegy 400 ezer ember „földi poklot” él át jelenleg. A harcok leállítása után humanitárius segítséget lehetne eljuttatni a rászorulóknak, és ki lehetne menekíteni azt a mintegy 700 embert, akiknek sürgős orvosi ellátásra lenne szüksége. „Tragédia zajlik a szemünk előtt, és nem hagyhatjuk ezek a szörnyű dolgok tovább folytatódjanak” – mondta Guterres.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK