Egy elit alakulat tisztjét azért távolítja el a német hadsereg, mert kapcsolatban áll szélsőjobboldali szervezettel. Két másik katona is szolgál ugyanabban az elit alakulatban. Őket azzal gyanúsítják, hogy Heil Hitlerrel üdvözlik egymást! Erről számolt be a Bild am Sonntag.
Az elit alakulat tisztje több fordulót is lehúzott Afganisztánban, ahol a németek nagy szerepet játszottak a békefenntartásban. A belső elhárítás hónapokig vizsgálta a tisztet amíg eljutottak arra a következtetésre, hogy szélsőjobboldali kapcsolatai veszélyeztetik az elit alakulat morális egységét. A Bild am Sonntag értesülései szerint a szóban forgó tiszt ügyét a Bundeswehr kivizsgálta, és ennek eredményeképp a neonáci katona távozik a hadseregtől. A hadügyminiszter asszony, aki a CDU vezetője, hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr különleges alakulatánál teljes mértékben megengedhetetlen, hogy a katonák szélsőséges szervezetekkel ápoljanak kapcsolatokat Németországban vagy azon kívül.
Orbán Viktor együtt ülhetett a Türk Tanácsban Nazarbajev, kazah elnökkel, aki harminc éven keresztül egyszemélyi vezetője volt az egykori szovjet tagállamnak.
Kezdetben kommunista párttitkár volt Nazarbajev, aki úgy kiépítette hatalmát, hogy a rendszerváltás sem ingatta azt meg. Orbán Viktor másik türk barátja, Hejdar Alijev is hasonlóképp cselekedett Azerbajdzsánban. Az egykori KGB főnök, aki azután Azerbajdzsán kommunista párttitkára lett, ügyesebb volt mint kazah kollégája: dinasztiát alapított.
Fia, az ifjabb Alijev ma is uralkodik Bakuban. Neki adta ki a baltás gyilkost Orbán Viktor.
Az idősebb Alijev Amerika nagy barátja lett, egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia fogadhatta Ursula von der Leyent, aki az Európai Unió energia ellátását tárgyalta meg vele.
Nazarbajev szép csendben visszavonult, de a háttérben megőrizte a befolyását és persze vagyonát. A francia Riviérán több milliárdokat érő birtokot szerzett. A francia hatóságok érdeklődtek is ezek iránt, de az Élysée-palotából leállították őket. Kazahsztán ahhoz túlságosan fontos partner.
Háttérhatalom?
A most 82 éves Nazarbajev úgy vonult vissza, hogy megőrizte teljes immunitását vagyis senki sem firtatta vagyona eredetét. Most azonban minden megmaradt tisztségétől megfosztották. Kazahsztán fővárosát, melyet szerényen magáról nevezett el Nurszultánnak már újra Asztanának hívják.
A mai elnök, Tokajev elődje hűséges hívének tűnt, de most végképp szakított Nazarbajevvel: megszüntette az ex elnök élete végéig tartó immunitását!
Per következik?
Nazarbajevnek számot kell adnia arról, hogy miképp vezette Kazahsztánt 1989 és 2019 között? Hogyan lett dollár milliárdos? Hova tűntek ellenfelei? Valószínű, hogy Kazahsztán mostani elnöke eljárást fontolgat elődjével szemben.
Ez finom figyelmeztetés lehet Putyinnak, Lukasenkonak, de akár Orbán Viktornak is: a legjobban kiépített hatalmi rendszer is összedőlhet. Az érintettek persze azt a tanulságot is levonhatják, hogy mindhalálig hatalmon kell maradni mint Sztálin vagy Mao Cetung. A másik megoldás a dinasztia: Észak Koreában a Kim család immár harmadik uralkodója irányít, Azerbajdzsánban az ifjabb Alijev uralma egyelőre biztosnak tűnik.
Igaz, hogy ezek az államok nem tagjai az Európai Uniónak.
Orbán Viktor, Magyarország rasszista furunkulusaként támadást indított a demokrácia ellen, ám az Európai Néppárt ingadozik a szankciók és az időhúzás között. Ez azonban csak azt mutatja, hogy válságba került a jobboldal, amely sóbálvánnyá vált a populizmus láttán – írja a Le Monde.
Az Európai Parlament ugyan elítélte a magyar kormányt, de a miniszterelnök azóta is elrontja az EPP mindennapjait. Sőt, nem elégszik meg a provokációval: azt tervezi, hogy fenekestül felforgatja a pártcsaládot, a konzervativizmus, a kereszténység és a szuverenitás nevében. A luxemburgi Frank Engel azt mondja azonban, hogy a Néppárt ez semmiképpen sem engedi meg, a Fidesznek semmi keresnivalója sincs a soraikban. Közölte is a magyar politikussal, hogy az ő színeikben szó sem lehet kampányról Soros, Brüsszel és az állítólagos nemzetközi összeesküvés ellen. De Orbán mára az európai szélsőjobb hőse lett, a jobboldal számára pedig érinthetetlen.
Magyarországon az utóbbi években eurómilliókat sikkasztottak el Orbán közeli körök, de az igazságszolgáltatás oda se figyel rá. Az EP Költségvetési Bizottságának vezetője, Gräßle, aki tényfeltáró úton Felcsúton is megfordult, elárulja, hogy ő már nem bízik semmiféle eredményben, mert a magyar hatóságok megalázták őket, az ügyészségtől nevetséges válaszokat kaptak. Mindezek dacára minden jel arra utal, hogy a Fidesz továbbra is a Néppárt tagja maradhat. Schöpflin György arról beszél, hogy a miniszterelnök bizonyosan fel akarja tartóztatni a pártcsalád balra tolódását és szorgalmazza Kelet-Európa nemzeti egyenjogúsítását, miután az imperialista nyugat gyarmatosította. Ez a legfőbb feladat, a demokrácia csak utána következik – mutat rá. Az EPP vezetői ugyanakkor nem akarják a kizárással azt a benyomást kelteni, hogy a bevándorlás-ellenes vonalat torolják meg, amikor ez utóbbi felfogás egyre jobban terjed a kontinensen. Egy konzervatív EP-képviselő azt bizonygatja, hogy a migráció ügyében Orbán nyerte meg az ideológiai háborút.
Merkel meggyengült és bár egyáltalán nem szereti magyar kollégáját, szokásához híven nem kíván frontálisan megütközni vele. Orbán fellélegezhet, migrációs politikája feledteti egyéb túlkapásait. A kérdés, hogy a Néppárt mennyire tudja leplezni megosztottságát a hét közepén esedékes kongresszusig. Daul elnöke pro forma előirányozta, hogy Helsinkiben határozatot hoznak a jogállamról és a konzervatív értékekről. De az egyik forgalomban lévő tervezet csak igen általános megfogalmazásokat tartalmaz. Egyetlen utalás sincs benne bármelyik tagállamra, vagy annak vezetőjére vonatkozóan. Viszont igen diszkréten megemlíti a tanszabadságot, ami mögött a CEU van.
Már véget ért a hivatalos nemzeti gyász Egyiptomban, de továbbra sem sikerült napirendre térni a Bir el-Abdan mecset ellen, több mint 300 életet követelő támadás felett, amely a legsúlyosabb merénylet volt az ország történelmében. Habár egyelőre még senki nem vállalta magára a támadást, az Iszlám Állam (ISIS) valamelyik „leányvállalatát” sejtik a háttérben, ami egyben azt feltételezi, hogy az ISIS ellen folytatott harcnak még koránt sincs vége.
Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök a Bir el-Abdan ellen elkövetett merényletek után felszólította a vezérkari főnököt és a belügyminisztériumot, hogy az elkövetkező három hónap során stabilizálják a Sínai-félszigetet. Ehhez pedig, ahogyan az arab vezető mondta
„Brutális erőt is bevethetnek”
Azóta az egyiptomi légierő pár tucat légitámadást intézett a térségben, de egyelőre az elemzők és a szakértők találgatják, hogy milyen módszerekkel lehetne még fokozni Kairó terrorizmus elleni háborúját. Hiszen Egyiptom évek óta pénzt, erőforrást és emberéletet nem kímélve próbálta meg „pacifikálni” a Sínai-félszigetet. A Szíszi által támasztott „szoros határidő” pedig még keményebb fellépésekre sarkalhatja az egyiptomi hadvezetést, amely eddig sem bánt kesztyűs kézzel a helyiekkel. Idén áprilisban nagy felzúdulást keltett a nemzetközi médiumokban egy olyan kiszivárgott videó, amelyen az egyiptomi katonák fegyvertelen embereket végeznek ki valahol a Sínai-félsziget környékén.
Nem az egész Sínai-félszigetre terjed ki a terrorizmus. A déli területeken – már csak a turistaparadicsomok miatt is – sokkal nagyobb a kontroll. Elsősorban a félsziget északi részén, a Gázával határos környéken összpontosul. A kép forrása: brit külügyminisztérium.
Sokkal kiterjedtebbé válhatnak a harcok, a nehéz gazdasági helyzetben lévő arab ország több fegyvert vásárolhat, illetve Egyiptom más országokkal is szorosabban együttműködhet.
Csakhogy már elsősorban nem azokkal, akikkel korábban szokott:
amióta 2017. augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer-) -segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást, Kairo azóta ismét Oroszország felé kezdett el lavírozni, amit jól szimbolizált az ed-Dabaa mellett tervezett atomerőmű megépítéséről szóló szerződés aláírása.
Viszont a két ország közötti együttműködést és a terrorizmus elleni harc újabb szintjét jelentené az a megállapodás, amelyet a héten kötöttek a felek. Vagyis ezentúl, ha az orosz légierő akarja, akkor használhatja az arab ország légibázisait a szíriai, de akár a Sínai-félszigeten zajló bombázásokhoz is. Ugyanúgy feltételezhető, hogy Egyiptom a többi Perzsa-öböl menti monarchiától (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) szintén több anyagi támogatást fog kérni (az emírségek esetében katonai segítséget, ez egyáltalán nem számítana újdonságnak), s nem elképzelhetetlen Izraellel és akár a szíriai Bassár el-Aszad-dal való szorosabb kooperáció sem.
Törvényen kívül
Ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés:
Egyiptom a még nagyobb nemzetközi együttműködéssel és erőteljesebb katonai fellépéssel képes lesz-e hosszabb távon stabilizálni a Síniai-félsziget?
Ugyanis a Sínai-félsziget nem az elmúlt két-három évben lett Egyiptom egyik legveszélyesebb, legforrongóbb és legkaotikusabb régiója. Igazából már évszázadok óta egy olyan területnek számított, ahol a törvény és az államhatalom nehezen vagy egyáltalán nem érvényesült, rendszeresen törtek ki felkelések és zavargások, a beduin törzsek hol egymással, hol az egyiptomi monarchiával, hol pedig a külföldi megszállókkal (az Oszmán-Török Birodalomtól kezdve, Franciaországon át, egészen a Brit Birodalomig bezárólag) viseltettek hadat. Ezzel párhuzamosan pedig virágzott a feketekereskedelem, a legjelentősebb csempészútvonalak ezen a területen vonultak át és leghírhedtebb útonállók is itt tevékenykedtek. Végül pedig az sem véletlen, hogy a november 24-i támadás célpontjai a szúfik – az iszlám vallás egyik békésebb és misztikusabb irányzata – voltak, akik közül sokan az üldöztetések vagy a pogromok elől a Sínai-félszigetre is vándoroltak.
Egy szúfi ünnepség Kairóban. A kép forrása: Flickr. com
Lényegében a Sínai-félsziget volt – a Gázai-övezet és Golán-fennsík mellett – az olyan nagyobb terület, amely a leginkább megszenvedte az összes arab-izraeli háborút, hiszen hol Egyiptom, hol Izrael fennhatósága alá tartozott, a legnagyobb és legvéresebb ütközetek pedig rendre itt zajlottak. Mivel az 1979-es egyiptomi-izraeli különbéke megkötése után egyszer sem cserélt gazdát terület, és ez lehetőséget adott arra, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre a régióban. Hamarosan ez lett a legfontosabb kőolajtermelővé – az Egyiptom számára az össztermelés körülbelül harmadát biztosította -, és a turizmus terén is a Vörös-tengeri partvidék, illetve a déli területek váltak az egyik legkedveltebb célterületté.
Hoszni Mubárak egyiptomi elnök hivatali idejének egyik legjelentősebb eredménye volt, hogy jól tudott egyensúlyozni a helyi törzsek között, akik közül nem egyet sikerült a kormány mellé állítania vagy legalábbis megvesztegetéssel megakadályozni a lázadást. Ugyanúgy jelentős szerepet játszott a nemzetközi közösség is: a Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) békefenntartó misszió őrizte a békét, pénzügyi segélyprogramokat és fejlesztési terveket valósítottak meg a környéken.
Magyar katonák is részt vettek a MFO-ban: A Magyar Honvédség 1995-2015 között szintén jelen volt a régióban. Az utolsó váltás után 42 békefenntartó tért vissza Magyarországra. A kép forrása: Link.
Egyszer véget ér…
Ezért a 2011-ben bekövetkezett egyiptomi események nemcsak Mubárak „uralkodásának”, hanem a Sínai-félszigeten lévő törékeny békéjének a végét is jelentették. A korábban kormányhoz közel álló törzsek elvesztették támogatásukat vagy éppen hitelüket a helyiek előtt, akik ehelyett – nemcsak ideológiai, hanem megélhetési gondok miatt is – a szélsőséges iszlamista eszmékben keresetek megnyugvást. Emiatt gyakorlatilag gomba módra szaporodni kezdtek a különböző szélsőséges iszlamista csoportok. Sokáig az al-Kaidához tartozó Egyiptomi Iszlám Dzsihád – az ő tagjai követték el az Anvár Szadat elleni 1981-es merényletet – volt a legjelentősebb ilyen csoportosulás, de 2011-ben hirtelen több versenytársuk is akadt, mint az Anszár Beit al-Makdisz (Jeruzsálem Partizánjai) vagy az Anszár as-Saría (Iszlám Törvénykezés Hívei) helyi ága.
Lángoló gázvezeték és olajkutak. 2011 után ugrásszerűen megnőtt a közös egyiptomi-izraeli vezetékek elleni támadások száma. Kép forrása: Link
Ezekben a csoportokban rendszerint az volt a közös, hogy szorosabb-lazább viszonyt ápoltak az al-Kaida nemzetközi hálózatával, elutasították a korruptnak tekintett egyiptomi kormány hatalmát, és dzsihádot folytattak egy iszlám állam megteremtése érdekében. Nagyon jó kapcsolatokat építettek ki a gázai (Hamász) és a 2011 utáni líbiai militánsokkal, és az anyagi – főleg fegyver – támogatások is tőlük érkeztek. Ezek a csoportok nem válogattak, mivel ha nem a katonák ellen követtek el merényleteket, akkor gyakran egymás ellen harcoltak.
A Sínai-félszigeten dúló harcok pedig még kiélezettebbé váltak Mohamed Murszi, iszlamista elnök és a Muszlim Testvériség vezetőjének 2012-ben történt megválasztását követően. Murszi azonban egyáltalán nem sietett megoldani a kérdést: nemcsak azért, mert ideológiailag a Muszlim Testvériség egyes vezető tagjai „ideológiai rokonságot” véltek felfedezni a helyi csoportokkal, hanem közvetve hozzájárultak az elnök hatalmának megszilárdításában. Például a rá nézve veszélyesnek gondolt katonai vezetőket rendszerint ide küldte, és a folyamatosan növekvő áldozatok száma – 2011 és 2013 között 971-en vesztették életüket az összecsapásokban – lehetőséget teremtett a tisztogatásokra és kényszernyugdíjazásra.
Ilyen volt például a 2012-es „Sas-hadművelet”, amely egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és ez újabb tisztogatásokhoz vezetett.
Olaj a tűzre
Murszi 2013-ban történt megbuktatása után a harcok még jobban kiéleződtek. A Muszlim Testvériséget és a hozzá hasonló csoportokat terrorszervezetekké nyilvánították, betiltották és üldözni kezdték. Habár több ezer tagját és vezetőjét állították bíróság elé – több százukat halálra ítélve – elég sokaknak sikerült elmenekülniük a szomszédos Líbiába vagy a Sínai-félszigetre, ahol azonnal csatlakoztak valamelyik szélsőséges csoporthoz. Így pár hónap alatt több mint százra emelkedett a támadások száma és a mai napig nem tudni, hogy pontosan mennyien vesztették életüket ebben az időszakban.
Miután 2014-ben Fattáh asz-Szíszi lett Egyiptom elnöke, ígéretet tett a rendteremtésre és a terrorizmus megszüntetésére, de az országban azóta sem változott érdemben a helyzet. Habár a támadások nagy részét a Sínai-félszigeten hajtották végre, nem kizárólag oda koncentrálódott: Kairóban és más egyiptomi nagyvárosban szintén sokan haltak meg, de például a szomszédos Líbiában is már több tucatra tehető azoknak az egyiptomiaknak száma, akikkel a helyi militáns csoportok végeztek.
2015. februárjában 21 egyiptomi kopt keresztény vendégmunkást fejezett le Líbiában. A kép forrása: Youtube.
A diplomáciai képviseletek (például az olasz konzulátus) és a külföldiek szintén kedvelt célpontnak számítottak. Ezen a téren a legsúlyosabb merénylet kétségkívül az volt, amikor 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépet a Sínai-félszigeten felrobbantották: a 224 halálos áldozatból 212-en orosz állampolgárok voltak, ezért Moszkva szinte azonnal hozzálátott a mintegy nyolcvanezer orosz turista hazamenekítéséhez. A Vörös-tenger térségében lévő üdülők szinte teljesen kiürültek, mivel az ott nyaralók több mint 70 százalékát oroszok tették ki. Az orosz légitársaságok – a britekkel és a franciákkal együtt – törölték az egyiptomi járataikat. Ezt súlyosan megszenvedte az egyiptomi turizmus, amely 2016-ban már csak 5,2 millió látogatót fogadott, miközben 2010-ben ez a szám tíz millióval több volt.
Az ilyen merényleteket rendre megtorlás, bombázás, kiterjedt katonai hadművelet, vagy szigorú katonai intézkedések követték. Például 2014-ben elrendelték egy „pufferzóna” (ütközőterület) létrehozását a gázai-egyiptomi határon, balamint Rafah város keleti részének az evakuálását. Egyiptomi források szerint mintegy 800 házból költöztették ki az embereket és legalább 10 000 lakost evakuáltak a térségből. Ezzel párhuzamosan rendkívül megszigorodtak a határátlépések, és gyakorlatilag az összes csempészalagutat berobbantották az egyiptomi-izraeli határon.
A pufferzónát pont októberben bővítették ki, így 13 kilométer hosszúságú és 1500 méter mélységű lett.
Hidrával küzdve
Csakhogy, mint a Bir el-Abdan elleni támadás mutatja ezek sem vezettek eredményre. Igaz, egyelőre senki nem vállalta magára a támadást, csupán annyit tudni, hogy a körülbelül 40 fős csoport az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet zászlaját lengetve, több járművel közelítette meg a helyszínt. A mecset környékén pokolgépeket robbantottak fel és a menekülőkre kézifegyverekkel nyitottak tüzet. (A merénylet részletesebb leírása: itt olvasható) Sokan a korábban említett Anszár Beit al-Makdiszt sejtik a merénylet mögött, akik 2014-ben hűséget esküdtek az ISIS-nek és felvették a Sínai Vilajetet nevet. Idővel ők lettek a legaktívabb terrorcsoport a környéken, az általuk meggyilkoltak száma pedig meghaladhatja a több mint 1000 főt, állításaik szerint ők a felelősek az orosz gép felrobbantásáért.
De ha valóban ők állnak a merénylet hátterében, az igencsak rossz hír lenne nemcsak Egyiptom, hanem az egész nemzetközi közösség számára. Tavaly ugyanis úgy tűnt, hogy legyőzték és felbomlasztották a Sínai Vilajetet. Ám hamarosan új vezetőjük akadt a Szíriát megjárt Abu Oszama al-Maszri személyében, akinek sikerült újraszerveznie a csoportot. Ráadásul ő ennél többet is tett: amikor már látható volt, hogy Irakban és Szíriában már az ISIS képtelen megtartani a területeit, ezért igyekezett minél több fegyverest átcsoportosítani más térségekbe, elsősorban Észak-Afrikába.
Sínai Vilajet tagjai.
Ezért a Sínai-félsziget a terroristák számára egy kiemelt menedékhelyként kezdett el funkcionálni, amely tökéletes a gerilla hadviselésre, a terrorizmusra, az „üss és fuss” jellegű akciókra. Ezzel párhuzamosan maguk mögött tudhatják több beduin törzs támogatását is, és képesek soraikat feltölteni az itt élő, szélsőséges nézeteket valló és a kormányzatban csalódott emberekkel. Lényegében az már csak hab a tortán, hogy a Sínai-félsziget északi részén húzódó csempészútvonalakat és megmaradt alagutakat tökéletesen kihasználják a fegyver- és lőszer-utánpótlásra.
Ez pedig csak tovább erősíti azokat az aggodalmakat, amelyek szerint hiába űzték ki az ISIS-t a „magterületekről”, vagy Irakból és Szíriából (egy bizonyos mértékig Líbiából), a terrorszervezet ellen folytatott háború még korántsem ért véget. Sőt, egy az területre kiterjedő és rendkívül sok áldozattal járó harc igencsak nagy veszély jelentene a globális gazdaságra nézve: a Sínai-félsziget mellett helyezkedik el a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, amely a világgazdaság egyik legfontosabb ütőere.
Stratégiai reggelin kapitulált Brüsszelben a magyar miniszterelnök, aki Ursula von der Leyennel, Olaf Scholz német kancellárral és Giorgia Melonival vitatta meg az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyét. Később csatlakozott a stratégiai reggelihez a spanyol, a belga és a holland miniszterelnök is.
Brüsszelben ugyan hivatalosan azt közölték, hogy a Magyarországnak szánt befagyasztott 20 milliárd eurónak és az 50 milliárd eurós ukrán támogatásnak semmi köze sincs egymáshoz, de a brüsszeli Politico szerint mégiscsak ez volt a stratégiai reggeli egyik fő témája. Orbán Viktor korábbi vétójának is ez volt a fő oka nem pedig Ukrajna. Magyarországnak ugyanis égető szüksége van a 20 milliárd euróra. Nemcsak magára a pénzre hanem arra, hogy a nagy hitelminősítő intézetek kedvezően ítéljék meg Magyarország gazdasági kilátásait. Jelenleg ugyanis a magyar nemzeti bank kénytelen 2,5%-os kamat prémiumot adni, ha hitelhez akar jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Magyarországot egyelőre befektetésre ajánlják a nagy hitelminősítő intézetek, de Görögország, melyet nem ajánlanak, már alacsonyabb kamatprémiummal jut kölcsönhöz mint Magyarország – mondta Surányi György ex jegybank elnök a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán.
Mi történt a stratégiai reggelin Brüsszelben? Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megpróbálta megkönnyíteni a magyar kormány helyzetét, és a 20 milliárd euró kiutalása mellett érvelt. Olaf Scholz kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy Magyarország csakis akkor kaphatja meg a pénzt, ha teljesíti a jogállami kritériumokat. Ez ugyanaz az álláspont, melyet Ursula von der Leyen előadott az Európai Parlamentben. A brüsszeli bizottság elnökasszonyát az Európai Parlament bírálta a korábbi 10 milliárd eurós átutalás miatt. Az Európai Parlament emiatt perre is vinné az ügyet, de mandátuma hamarosan lejár. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy a júniusi választásokon megerősödik a szélsőjobboldal, amely támogatja politikáját annak ellenére, hogy Ukrajna ügyében ellentétes állásponton vannak.
Meloni és Morawiecki keblére öleli Orbán Viktort
Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnökasszonya és Lengyelország ex miniszterelnöke egyaránt jelezte, hogy szívesen fogadják új Európa Parlament-i frakciójukba a Fideszt, amely kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Orbán Viktor eredetileg az egész szélsőjobboldalt egyesíteni kívánta volna, de kiderült, hogy az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonácik is vannak, sok szélsőjobboldali párt nem hajlandó együttműködni a hitleri korszak emlékei miatt.
Orbán Viktor stabil hazai uralma miatt előnyösebb helyzetben van mint az uniós tagállamok vezetőinek többsége, mert azok komoly belpolitikai feszültségekkel néznek szembe: paraszt mozgalmak Franciaországban és Németországban, Hollandiában a szélsőjobb nyerte a választást, de nem tud kormányt alakítani, ezért Orbán Viktor régi ellenfele Rutte ülhetett az asztalnál a stratégiai reggeli idején Brüsszelben.
A zsoldostársaság főnöke azt állította, péntekről szombatra virradó éjszaka 25 ezer ember kíséretében átlépte az ukrán határt, hogy „felszabadítsa az orosz népet”. Eközben Moszkvában „terrorizmusellenes tevékenységek” zajlanak.
A Wagner-csoport vezetője, június 24-én, szombaton azt mondta, hogy csapataival azért lépett be Oroszországba, hogy megdöntse a katonai parancsnokságot, és azt mondta, hogy 25 000 emberével készen áll a halálra, hogy „felszabadítsa az orosz népet „.
A félkatonai csoport vezetője szombaton arról biztosította, hogy az ukrajnai hadműveletek idegközpontjában, a rosztovi hadsereg főhadiszállásán tartózkodik, és több katonai helyszínt irányít. „A főhadiszálláson vagyunk, reggel 7:30 van.” – mondta Prigozsin a Telegram egyik videójában. „A rosztovi katonai telephelyek ellenőrzésünk alatt állnak, beleértve a repülőteret is”.
Az orosz ügyészség a maga részéről nyomozást hirdetett „fegyveres lázadás” miatt Prigozsin ellen, aki fellázadt, miután megvádolta az orosz reguláris hadsereget, hogy bombázta embereit. A hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket Moszkvában és az ország több más részén.
„Folytatjuk, a végére járunk” – indította hangüzenetben a félkatonai csoport vezetője a Telegramon. „Mindent elpusztítunk, ami az utunkba kerül” – fenyegetőzött. „Mindannyian készen állunk a halálra, mind a 25 000. És utána lesz még 25 000.” – tett még rá egy lapáttal.
Bejelentette, hogy az eddig Ukrajnába telepített csapatai átlépték az orosz határt, és behatoltak a dél-oroszországi Rosztov városába. Azt is biztosította, hogy lelőttek egy orosz helikoptert, amely „tüzet nyitott egy civil oszlopra”. Nem szolgáltatott bizonyítékot ezekre az állításokra; Az AFP nem tudta megerősíteni igazukat.
Moszkvában „megerősítették” a biztonsági intézkedéseket az érzékeny oldalak körül a TASZSZ hírügynökség szerint. A közösségi oldalakon és az online médiában megjelent képeken, amelyek valódiságát szintén nem lehetett megerősíteni, katonai járművek láthatók a fővárosban, a Honvédelmi Minisztérium közelében, és a parlament alsóháza, a Duma előtt néhány méterre a Kremltől.
Szergej Szobjanin, Moszkva polgármestere szombaton délelőtt szintén bejelentette, hogy a fővárosban „terrorellenes tevékenység” folyik. „A hozzánk eljutott információk miatt terrorellenes tevékenységek folynak Moszkvában a biztonsági intézkedések megerősítése céljából ” – írta a Telegram üzenetében.
A Rosztovi régió kormányzója a maga részéről „otthonmaradásra” szólította fel a lakosságot , a Moszkvától 420 kilométerre délre fekvő Lipeck városa pedig szintén „megerősített biztonsági intézkedéseket” jelentett be. Igor Krasznov orosz főügyész tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt „bűnügyi vizsgálat megindításáról a fegyveres lázadás kísérletével kapcsolatban ” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Az igazságosság menetel”
Jevgenyij Prigozsin a nap folyamán több hangüzenetben is azt állította, hogy az orosz csapások „nagyon sok áldozatot” okoztak a soraiban. – Lövéseket, rakétacsapásokat hajtottak végre a hátsó táborainkra. Nagyon sok harcosunk életét vesztette ” – mondta a Wagner-csoport főnöke, azzal vádolva Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy elrendelte ezeket a támadásokat. Ezek a vádak „nem felelnek meg a valóságnak, és provokációnak minősülnek” – vágott vissza a Honvédelmi Minisztérium sajtóközleményében.
Egy befolyásos orosz tábornok, Szergej Surovikin felszólította Wagner harcosait, hogy térjenek vissza laktanyáikba. „ Arra kérlek, hagyd abba. (…) Mielőtt túl késő lenne, engedelmeskednünk kell Oroszország megválasztott elnökének akaratának és parancsának ” – mondta a Telegram egyik videójában. Az FSZB (orosz biztonsági szolgálatok) szintén felszólította Wagner harcosait, hogy tartóztassák le vezetőjüket. Az orosz törvények szerint Jevgenij Prigozsin-t tizenkét és húsz év közötti szabadságvesztés fenyegeti, ha letartóztatják.
A lap szerint az EU-t évtizedek óta temetik, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, de a szervezet továbbra is stabil, és ez megzavarja bírálóit. A szerző, a lap külpolitikai fő elemzője kiemeli: az Unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok.
Gideon Rachman azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben az unió több mint négyszeresére nőtt. Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy igencsak ellenáll a nehézségeknek, miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban megrohamozta a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy Nagy Britannia elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok.
Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Ugyanakkor egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik.
Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini.
Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény-kutatásokat. Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyiket is kihajítja a klubból.
Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de amennyiben nem kell Franciaország kilépésétől tartani, akkor az integráció megemészti a csapást.
Idővel pedig egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják, és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható.
Egyszóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele – írta Gideon Rachman.
Daphne Caruana Galizia újságírónő maffia stílusú meggyilkolásának szálai magasra vezetnek. A miniszterelnök, de még Azerbajdzsán is érintett lehet.
A megbízó Yorgen Fenech, aki egy cégbirodalom társtulajdonosa?
Egy vádalkú minden titkok feloldója lehet
Azerbajdzsán keze és pénze mindenhová elér
Facebook
Yachtja fedélzetén tartóztatták le dúsgazdag üzletembert, aki kiváló kapcsolatokat ápolt a kormánnyal Máltán. Yorgen Fenech a társtulajdonosa egy cég birodalomnak, mely 2013-ban elnyert egy óriási gáz üzletet. Ők építettek fel egy igen vitatott gázerőművet, melyet a kormány annak ellenére vitt keresztül, hogy a környezetvédők és az ellenzék bírálta azt. Daphne Caruana Galizia ebben az ügyben is nyomozott. Az újságírónőt egyszemélyes Wikileaks-nek nevezték Máltán oly sok korrupciós ügyet göngyölített föl. Autóját lakása közelében felrobbantották 2017 októberében. Ki a gyilkos?
Vádalku a hatóságokkal
A maffia stílusú merénylet végrehajtóit a helyi rendőrség elfogta. A közvélemény persze nem erre volt elsősorban kíváncsi hanem arra, hogy kitől kapták a megbízást a maffia „katonái”? Meglett a közvetlen megbízó is, aki tegnap vádalkut kötött a hatóságokkal. Ha nem kap szigorú büntetést, akkor rávall arra, aki fizetett Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáért. Így kapta el a rendőrség a dúsgazdag üzletembert a yachtján.
A miniszterelnök is érintett?
Lehet, hogy Yorgen Fenech, a dúsgazdag üzletember fizetett az újságírónő meggyilkolásáért, de a szálak messzebbre is vezethetnek. Egészen Joseph Muscat miniszterelnökhöz. Akinek kapcsolatait Azerbajdzsánnal Daphne Caruana Galizia is gyakran bírálta. „Itt mindenki gazember, mindenki megvehető. Nincsen remény!” – írta utolsó cikkében az oknyomozó újságírónő egy másik ügy kapcsán. Csakhogy Málta miniállam. Az elit egy kis csapat, amely nem épp ortodox módszereket alkalmaz. Az Európai Unió is bírálta Máltát az Azerbajdzsánhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt.
A nagy kaviár akció
Alijev azerbajdzsáni elnök elhatározta, hogy megkedvelteti magát Európában. E célból kis kaliberű európai politikusokat vásárolt meg. Akiket egy olyan bankon keresztül pénzelt, mely Máltán működött. Ez volt a nevezetes kaviár akció, melyet az Europol lebuktatott. Az azeri bank bezárt. Az Europol nemrég lebuktatott egy újabb pénzmosó csapatot Máltán. A helyi sajtó szerint lehet, hogy nekik is közük volt Daphne Caruana Galizia meggyilkolásához. Az oknyomozó újságírónő ugyanis nagyon sok befolyásos ember útjában állt. Talán egyszer megtudjuk, hogy melyikük adta ki az utasítást a meggyilkolására. De az is lehet, hogy az elit konszenzus alapján döntött, és végül a miniszterelnök is rábólinthatott az oknyomozó újságírónő meggyilkolására Máltán.
A legmagasabb, kritikus fokozatra emelték péntek este Nagy-Britanniában a terrorkészültség szintjét. A döntést Theresa May miniszterelnök jelentette be. Közölte: az elhárító szolgálatok megítélése szerint nem lehet kizárni, hogy a londoni metróban péntek reggel elkövetett terrorcselekményt rövid időn belül újabb követheti.
Mint arról a FüHü is beszámolt, 29 ember szenvedett égési sérüléseket pénteken délelőtt Londonban, amikor a Parsons Green metrómegállónál egy pokolgépszerű szerkezet lépett működésbe a reggeli csúcsforgalom idején. Bár nem robbant fel, csak nagy erővel lángra kapott, a támadásban így is 29 ember égési sérüléseket szenvedett. A Scotland Yard terrortámadásnak minősítette az esetet. Az idén ez volt az ötödik terrorcselekmény Nagy-Britanniában. Magyar sérültről nem tudni.
Az elkövetőt a rendőrség továbbra is keresi. A BBC-nek péntek este nyilatkozó szakértők szerint a készültségi szint emeléséről elsősorban azért születhetett döntés, mert a biztonsági hatóságok nem tudják, hogy van-e további robbanószerkezet az egyelőre ismeretlen tettes birtokában – írta az MTI.
Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.
Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:
„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.
Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.
Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.
Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul
„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”
kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.
A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.
A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
