Kezdőlap Világ Oldal 158

Világ

Atomfegyverek betiltásáért küzdő szervezet kapta a Nobel-békedíjat

0

Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.

A bizottság indoklása szerint azért ítélte oda a genfi székhelyű civilszervezetnek a díjat, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen humanitárius katasztrófával járna egy atomfegyver bevetése a Földön, valamint úttörő erőfeszítéseiért, hogy létrejöjjön egy szerződés az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról. Az egyezményt 122 ország írta alá, de a tárgyalásokban egyetlen ország sem vett részt abból a kilencből – USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Irán, Kína, Franciaország, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea -, amely atomfegyverrel rendelkezik. Berit Reiss-Andersen arról beszélt, hogy

a Nobel-bizottság a békedíjat egyfajta elmarasztalásnak is szánja

ezekkel az országokkal szemben.

A szervezet 2007-ben indította el kampányát a nukleáris fegyverek betiltásáért, és mára 468 partnerszervezete van 101 országban.

A 9 millió svéd koronával (294 millió forint) járó díjat december 10-én adják át Oslóban. 

Bemutatták az új bizottsági tagokat

A klímavédelemre helyezte a súlyt az új Európai Bizottság bemutatásakor Ursula von der Leyen. Arról is szólt, hogy a migráció velünk marad. Sokan beszéltek a magyar kormányról.

Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság új tagjait Ursula von der Leyen. A strasbourgi ülésen a következő bizottsági elnök először megemlékezett a prágai bársonyos forradalom 30-ik évfordulójáról.

Von der Leyen sorjában mutatta be a biztosjelölteket és területüket. Másodikként a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivért. Szerinte a nyugat-balkáni országokat biztosítani kell arról, hogy a kapu nyitva áll előttük.

A bizottsági elnök a klímavédelmet és karbonsemleges Európát nevezte legfontosabb célnak. Nincs több elvesztegetni való idő – mondta. Rövidesen meghirdeti a „Zöld New Deal” programot, amellyel az EU lesz képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és új munkahelyeket teremteni. Ennek felelőse Frans Timmermans ügyvezető alelnök lesz.

Von der Leyen beszélt a menekültügyről is. A migráció velünk marad – mondta, ezért az EU menekültügyi rendszerének reformját és a határok megerősítését nevezte sürgetőnek. Ehhez szolidaritás és felelősségvállalás kell a tagállamok részéről. Azt is mondta, hogy vissza kell küldeni azokat, akiknek nem jár a nemzetközi védelem, és a schengeni rendszer biztonságos működésére is figyelni kell.

A beszédben kitért a nemi egyenlőség, a digitalizáció és az európai gazdaság feladataira. A kilépni szándékozó Nagy-Britanniára utalva leszögezte, hogy ő mindig maradáspárti lesz. Álljunk munkába, hogy 30 év múlva is azt mondhassuk, éljen Európa – zárta beszédét Ursula von der Leyen.

Beszéde után képviselői hozzászólások hangzottak el. Volt, aki hiányolta a beszédből az adócsalás, a korrupció megemlítését. Egy skót képviselő kilátásba helyezte, hogy ha a Brexittel kikényszerítik őket az EU-ból, akkor ők rövidesen visszajönnek. Zöldpárti képviselő ismét előhozta Várhelyi Olivér személyét. Mint mondta, a magyar biztos lesz a felelős a szomszédságpolitikán belül a felvételre váró országok jogállamisági állapotáért, ezért őrá figyelnie kell von der Leyennek.

Kati Piri holland szocialista sürgette a bővítés felgyorsítását és a fellépést az „Orbán Viktorok ellen”. Egy zöld képviselő szerint az EU nagy árat fizet Orbánért.

1200 ember kapott menekültstátuszt Brémában

0

A német sajtó szerint a helyi hivatal úgy adott ki 1200 tartózkodási engedélyt migránsoknak, hogy nem vizsgálta meg alaposan azoknak az indokoltságát. Emiatt a belügyminiszter vizsgálatot indított a brémai hivatal főnökasszonya ellen, akinek 18 ezer kérelemmel kellett megküzdenie. Egyes lapok szerint fennáll a korrupció gyanúja is Brémában.

Seehofer belügyminiszter jelezte: részt vesz a Bundestag belügyi bizottságának a vitáján, melyet két ellenzéki párt kezdeményezett. Az Alternative für Deutschland és a szabaddemokraták azt szeretnék, ha mind kevesebb nenekült kapna tartózkodási engedélyt. Szeretnék elérni a brémai hivatal vezetőjének leváltását és az egész rendszer szigorítását.

Ehhez már a parlament jóváhagyása kell. Ennek érdekében a két ellenzéki párt parlamenti ülést javasol a migráns ügyekben, de ezt Merkel kancellár mindenképp szeretné elkerülni. Ebben a kérdésben ugyanis a kormány is megosztott: miközben Seehofer belügyminiszter a kemény vonalat képviseli addig a szociáldemokraták a menekültek emberi jogait hangsúlyozzák.

Ráadásul Bajorországban ősszel választások lesznek, és Seehofer nemrég még a bajor CSU vezére volt.

A legutóbbi választáson a CSU visszaesett, mert a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland migráns ellenes fellépésével jelentős számú szavazóját vette el.

Az Alternative für Deutschland is nehéz helyzetben van, mert a sajtó szerint az előző elnök idején orosz pénzeket kaptak. Putyin elnök közismerten szívesen támogatja a szélsőjobboldali mozgalmakat és szervezeteket egész Európában. A brit titkosszolgálat feje, Andrew Parker épp Németországban vádolta meg Putyin elnököt azzal, hogy beavatkozik az európai államok belügyeibe.

Németországban a közvéleményt rendkívüli mértékben megosztja a menekültek ügye, és ezt használja ki Oroszország. Merkel kancellár ugyanakkor jó viszonyt ápol Putyin elnökkel. Legutóbb pénteken találkoztak Szocsiban, ahol oroszul beszélgettek hiszen a kancellár asszony tanulmányait részben Leningrádban /mai nevén/ Szentpéterváron végezte.

Visegrád: Orbán elszigetelődhet

Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a „Le Monde” rovatvezetője.

A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!

Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!

Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem „jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!

A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel

Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.

S3 a V4 előtt – avagy: Macron Budapest előtt egyeztet az osztrákokkal, csehekkel és szlovákokkal?

Szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.

Minden jel arra utal, hogy Emanuel Macron francia államfő komolyan veszi azt a nemzetközi elvárást, hogy Angela Merkel (őszre szinte biztosan újraválasztandó) német kancellárral karöltve „megreformálja” az EU-t. Kétsebességesre, többsebességesre – ez majd idővel kiderül. Mindenesetre nyárvégi utazásai arra engednek következtetni, hogy a több szempontból is problémás Közép-Kelet Európával kezdjen. Július közepén jelentette be a francia nagykövetség Budapesten, hogy Macron az év végéig Magyarországra látogat (hazánk a V4-ek soros elnöklője). Tegnap látott napvilágot, hogy a francia államfő Bukarestbe is ellátogat, nem egy később meghatározandó időpontban, hanem augusztus 24-én. És most jött a prágai bejelentés, miszerint Macron augusztus második felében Salzburgban találkozik az úgynevezett „slavkovi” hármassal (S3) vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia kormányfőivel. Miről is:

„elsősorban az Európai Unió jövőjéről, valamint az európai gazdasági és biztonsági helyzetről”.

A cseh sajtó által „slavkovi háromszögnek” (S3) nevezett csoportot Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában a kormányfők találkozóján a dél-morvaországi Slavkovban (régi nevén Austerlitz). Akkor a három ország kormányfője megegyezett a szorosabb szomszédsági együttműködésben, regionális gazdasági, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, valamint európai uniós témákban. A csoport jelenlegi elnöke Ausztria.

A Macronnal tartandó közös tárgyaláson kívül kétoldalú találkozókat is tervbe vettek. Sobotka cseh kormányfő például osztrák kollegájával, Kernnel és a francia államfővel külön is megbeszélést folytat majd. A slavkovi háromszög országainak kormányfői legutóbb június második felében Brünnben találkoztak.

Robert Fico szlovák miniszterelnök (akinek kormánya éppen egy koalíciós válságból tart kifelé) akkor újságírók előtt azt állította, hogy

az S3 együttműködés nem a visegrádi csoport (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alternatívája, hanem újabb lehetőség a szomszédság előnyeinek kihasználására.

Csakhogy akkor is szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.

 

Holló a hollónak: amerikai hackerek az USA érdekei ellen dolgoztak

0

Az amerikai hírszerzés, az NSA egykori ászai az Öbölbeli Emirátusok szolgálatába szegődtek, mert remekül megfizették őket a Holló program keretében. Ezt állítja a Reuters hírügynökség, melynek oknyomozó riporterei utánajártak az ügynek.

Exkluzív anyagukban közlik a vizsgálat eredményét: eszerint a 2009 óta működő Holló program számtalan közel-keleti nagyság IPhone-jának a lehallgatására szolgált. Bevetették a Karma nevű informatikai fegyvert, melyet az NSA fejlesztett ki az Egyesült Államokban. Ezzel hallgatták le a többi között Angela Merkel német kancellárt is. Ez akkor derült ki amikor az NSA egyik informatikus sztárja lelépett és Hongkongon keresztül Oroszországba menekült. Edward Snowden leleplezései nyomán Obama elnök bocsánatot kért azoktól a szövetséges állam és kormányfőktől, akiket az USA hírszerzés lehallgatott.

Míg Edward Snowden Oroszországba távozott, az NSA más sztárjai jövedelmezőbb megoldást találtak a Közel Keleten. Elszerződtek az Emirátusokba, ahol a fő feladatuk volt, hogy megfigyeljék a Muzulmán Testvériséget és annak kapcsolatát Katarral és az Al Dzsazira televízióval, melynek az arab tavasz idején különösen nagy szerepe volt az arab világban.

Miközben az Egyesült Államok diplomáciája támogatta az arab tavaszt, az Emirátusok szolgálatában álló hackerek mindent elkövettek, hogy akadályozzák azt. A Reuters csak annyit állapított meg, hogy a hackerek behatoltak számos fontos arab politikus rendszerébe, de azt nem tudta megállapítani, hogy milyen információkat szereztek meg és főként, hogy az Emirátusok vezetői hogyan használták fel azokat?!

Ami tény: az Emirátusok Szaud Arábia és Egyiptom támogatásával akciót indítottak Katar ellen, ahol pedig a legnagyobb USA katonai támaszpont van a térségben. Szaúd Arábia forrófejű trónörököse még katonákat is akart küldeni Katarba, de erről néhány szigorú washingtoni telefonhívás lebeszélte. A Reuters megkérdezte az Egyesült Államok korábbi nagykövetét, hogy mi a véleménye arról, hogy az USA hírszerzés egykori ászai immár keresztbe tettek az amerikai diplomáciának a Közel Keleten? Dana Shell Smith ex nagykövet sietett elítélni a Holló akciót és felhívta a figyelmet arra, hogy a zsoldossá vált egykori hírszerző tisztek súlyos károkat okozhatnak az amerikai diplomáciának a Közel Keleten és másutt.

Katar, hogy megerősítse pozícióit, lepaktált Törökországgal és Iránnal. Mindkét állam jelenleg az amerikai diplomáciával ellentétes irányban tevékenykedik – aktívan együttműködve Oroszországgal! Amióta a Holló program megindult az Egyesült Államok számtalan kisebb-nagyobb vereséget szenvedett el a Közel Keleten. Bár a Reuters összeállítása nem utal rá, de nagyon valószínű, hogy Washington is támogatta a Holló programot, mert az Egyesült Államokban is sokan kételkedtek az arab tavasz sikerében, melyet Obama elnök hirdetett meg 2009-ben Kairóban, de amely végülis csak Tunéziában vezetett el sikeres rendszerváltáshoz míg a többi arab országban visszatért a régi rendszer //Egyiptomban/ vagy az anarchia az úr – mint Libiában – illetve polgárháború dúl, melyben orosz támogatással felülkerekedtek az USA ellenfelei. (Szíria)

Megvan az új NATO főparancsnok

0

Az Észak atlanti tanács jóváhagyta Tod D. Wolters tábornok kinevezését a NATO főparancsnoki posztjára. A légierő tábornoka, aki vadászpilótaként több mint ötezer órát repült, már Európában állomásozik. Ő ugyanis a NATO európai légierejének a parancsnoka, aminek a bázisa Ramsteinben van Németországban.

Most majd Brüsszelbe költözhet, ahol eddig Curtis M. Scaparrotti tábornok töltötte be a NATO főparancsnoki tisztét. Az észak-atlanti szervezetben az a szabály, hogy az USA elnöke jelöli ki azt a tábornokot, akit a NATO élére szán. Jelölését általában megerősíti az észak-atlanti tanács illetve a washingtoni szenátus. A NATO politikai vezetője európai: jelenleg a norvég Jens Stoltenberg tölti be ezt a tisztséget. Ő korábban Norvégia miniszterelnöke is volt. Amióta Trump az elnök, több heves vita is volt az USA és európai szövetségesei között. Különösen Németország és Franciaország kifogásolja Trump elképzeléseit. Macron francia elnök odáig is elment, hogy olyan közös európai hadsereget javasolt, amely nemcsak Oroszországgal vagy Kínával, de az Egyesült Államokkal szemben is megvédi Európát.

Szíriában lelőttek egy izraeli vadászgépet

0

Megszólaltak a szirénák Izrael északi részén azt követően, hogy a légvédelem lelőtt egy iráni drónt. Ezután Izrael válaszul Szíriában létesített iráni célpontokat támadott, a szíriai légvédelem viszont eltalált egy izraeli F-16-ost. 

„Komoly iráni támadás érte Izraelt”- mondta a hadsereg szóvivője. Ronan Manelisz dandártábornok ismertette az iráni drón lelövésének körülményeit. Egy izraeli Apache helikopter követett, és már szíriai területen lelőtt egy iráni drónt, amely előtte az ország légterébe hatolt. Az izraeli légierő ezután iráni létesítményeket támadott Szíriában, de a légvédelem lelőtt egy F 16-os vadászgépet. A két pilóta kiugrott és biztonságban van, kórházba vitték őket. Összesen tizenkét légicsapást hajtottak végre: az izraeli légierő először azt az iráni katonai bázist támadta szíriai területen, ahonnan a drónt indíthatták. Később Damaszkusz környékén hajtottak végre légicsapásokat.

Izrael álláspontja már régóta az, hogy nem engedi meg Irán katonai betelepedését Szíriába. A szíriai-iráni-Hezbollah szövetség stratégiai fenyegetés Izrael számára, mely az Egyesült Államokkal és Szaúd-Arábiával együtt ellentábort szervez a Közel-Keleten.

Putyin az olasz választás igazi győztese

Két szélsőséges, populista párt ünnepelhet az olasz választások után: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Mindkét párt erősen oroszbarát, az egyik terjeszti is az orosz propagandát, a másiknak intézményesített a kapcsolata az orosz kormánypárttal. Silvio Berlusconi pártja és az eddig kormányzó balközép is vereséget szenvedett. Az viszont teljesen bizonytalan, hogy ki tud majd kormányt alakítani.

Minden megváltozik – ezzel a címlappal jelent meg hétfőn az Il Fatto Quotidiano olasz napilap. A választáson ugyanis egyértelműen visszaszorultak a hagyományos pártok, és a populisták kerültek előtérbe: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga (korábbi nevén: Északi Liga)

együtt a szavazatok felét szerezték meg.

Több párt is szövetségben, de külön listán indult. Elvileg a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot, körülbelül 36 százalékot, de ez nem elég a kormányalakításhoz. Az Öt Csillag önállóan indult, ők körülbelül 32 és fél százalékot szereztek, a baloldali koalíció pedig kb. 23 százalékot.

Matteo Salvini örülhet. (MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)

A jobboldali koalíció három pártból áll: Silvio Berlusconi Forza Italiájából, valamint két szélsőjobboldali pártból: a Matteo Salvini vezette Ligából és az Olasz Testvérekből. (Érdemes megjegyezni, hogy bár a magyar kormánymédia az elmúlt hetekben az egekbe dicsérte a korábban kétszer is elítélt, emiatt a választásoktól eltiltott Berlusconit, Orbán mellett korábban Salvini és az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni állt ki nyíltan.)

Ők együtt 248-268 helyet szerezhetnek, de 316 kellene a többséghez. Ráadásul hiába kapta a jobboldali koalíció a legtöbb szavazatot,

az eredmény nagy vereség Silvio Berlusconi számára.

A koalíción belül ugyanis nem az ő pártja, hanem a Liga kapta a legtöbb szavazatot (körülbelül 17,5 százalékot 14-gyel szemben).

Berlusconiék nagyot buktak. (MTI/EPA/Ciro Fusco)

A Politico szerint a Liga szereplése a választás egyik legnagyobb meglepetése. Salvini egyébként pártja gyűlésein, Mussolini fasisztáira utalva, gyakran hord fekete inget, és ezeken a gyűléseken neonáci jelképekkel is lehet találkozni.

Ha az egyes pártokat, és nem az általuk alkotott szövetségeket nézzük, akkor az eddig kormányzó baloldali Demokrata Párt kapta a második legtöbb szavazatot (19 százalék körül), de az eredmény nekik is komoly vereség. A volt miniszterelnök, Matteo Renzi pártjának nem tett jót, hogy a gazdaság csak lassan tér magához a válságból. A párt egyik képviselője, Andrea Marcucci a Facebookon azt írta: a Demokrata Párt vesztett, a populisták győztek. Renzi már le is mondott főtitkári tisztségéről.

Luigi Di Maio már meg is hirdette a Harmadik Köztársaságot. (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)

Salviniék Ligája mellett a másik győztesnek a mindössze 31 éves Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom számít. A pártot a New York Times szerint leginkább úgy lehet leírni, mint egy épületet, amelynek „baloldali az alapja, jobboldali a homlokzata és anarchista a teteje”. A párt egyébként már 2013-ban a legtöbb szavazatot kapta a választáson, de ez akkor sem volt elég a kormányalakításhoz. Most viszont Di Maio már egyenesen azt mondta: megkezdődött a Harmadik Köztársaság.

Több dologban feltétlenül hasonlít az Öt Csillag és a jobboldal vezető erejévé vált Liga:

mindkét párt szélsőségesen populista, gyakorlatilag egymás licitálták felül bevándorlás-ellenességben, Salvini például egyszerűen csak vízbe dobná a menekülteket. (A kampány hangneme minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy egy hónapja egy szélsőjobboldali férfi bevándorlókra lőtt, hat embert megsebesítve.)

Emellett mindkét párt Európai Unió-ellenes. A Liga megszabadulna az eurótól is, az Öt Csillag viszont már nem – amióta tavaly Di Maio átvette a párt vezetését az alapító Beppe Grillótól, valamelyest finomodott az álláspontjuk.

Beppe Grillo tavaly engedte át a párt vezetését Luigi Di Maiónak. (MTI/EPA/Filippo Pruccoli)

Éppen ezért, az eredményt nyugtalanul figyelhetik Brüsszelben is. Nagyon nem jó jel ugyanis, hogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságában ennyire előretörtek az unióellenes populisták, épp akkor, amikor az EU komoly reformokra készül.

Ráadásul a két párt még egy, fontos témában hasonlít egymáshoz:

mind a kettő erősen oroszbarát, sőt, annak nevezhetjük Berlusconi pártját is.

Márpedig az Atlantic Council elemzése szerint Olaszország kifejezetten sérülékeny az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Liga azon két európai párt közé tartozik (a másik az osztrák Szabadságpárt), amelynek

intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal,

az Egységes Oroszországgal.

Matteo Salvini például, Krekó Péter szavaival, „Putyin csodálója”, többször is járt Oroszországban és a megszállt Krím-félszigeten is, az együttműködési megállapodást pedig tavaly márciusban írták alá. Ezek után a párt által vezetett északi megyék sorra ismerték el a félsziget bekebelezését.

Az Öt Csillag több vezetője is részt vett az orosz kormánypárt kongresszusán két éve. Ők eltörölnék az Oroszország elleni szankciókat, szintén jogszerűnek ismerik el a Krím-félsziget elcsatolását, sőt, normalizálnák a kapcsolatot az oroszok által támogatott tömeggyilkos szíriai diktátorral, Bassár el-Aszaddal is.

Ráadásul ott van Silvio Berlusconi, aki Putyin személyes jó barátjának számít, a Forza Italia képviselője „megfigyelőként” részt vett az oroszbarát szélsőségeseket leszámítva illegitimnek tartott, 2014-es kelet-ukrajnai választáson is.

Vagyis mindhárom, a kormányalakításra esélyes párt oroszbarátnak mondható.

Putyin elégedetten hátradőlhet.

Ez pedig jól jön az orosz kormánynak, hiszen így az egyik legnagyobb tagországon keresztül gyengítheti az Európai Uniót, amelyet, ahogy Krekó Péter mondja, ellenséges entitásnak tekint. Az egyik legelismertebb, Oroszországgal foglalkozó elemző, Mark Galeotti azt írja: az orosz kormány számára a különböző populista pártok támogatása egyetlen célt szolgál: hogy befolyásolni tudjon országokat és ezzel gyengítse az EU-t és a NATO-t. Az egyik eszközük, hogy a bizonytalanságot próbálják növelni, amihez a menekültválság ideálisnak bizonyult.

Kedvelt fegyverük közé tartozik az álhírek terjesztése is: az Öt Csillag pedig ehhez megfelelő partner. Ahogy Krekó Péter fogalmazott,

„az Öt Csillag elképesztő vehemenciával terjeszti az orosz propagandát és dezinformációt”.

A Buzzfeed oknyomozása szerint a párt egy olyan hálózatot ellenőriz, amely rendszeresen álhíreket és összeesküvés-elméleteket terjeszt, sokszor Kreml-pártiakat, amelyek eredeti forrása valamelyik orosz propagandamédium. A hálózathoz olyan álhíroldal is tartozik, amelyiknek több mint egymillió követője volt a Facebookon.

Többek között azt is terjesztették, hogy a kormány kapcsolatban áll a maffiával. Ehhez bizonyítékként egy gyászoló miniszterről tettek közzé egy fotót, amelyet úgy állítottak be, mintha a maffiózó Salvatore Riina temetésén készült volna. Egyik politikusuk pedig azt állította, hogy Ukrajnában már a kannibalizmus is megjelent – bizonyítékként egy fotót is mutatott, csakhogy hamar kiderült, hogy az valójában egy screenshot egy filmből.

Az olasz álhíroldalak egyébként Salvinit is rendszeresen dicsérték, és itt is igaz az, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztése általában együtt jár a nem politikai tartalmúak megjelenésével is, amelyek aztán a két párt programjába is bekerültek. Például

mind az Öt Csillag, mind a Liga oltásellenes,

a kampányban meg is ígérték, hogy eltörlik a kötelező vakcinákat.

Mindenesetre a választás után most az a legvalószínűbb, hogy hosszú politikai bizonytalanság következik. Wolfango Piccoli, a Teneo Intelligence elemzője a Guardiannek azt mondta: szinte lehetetlen lesz bármelyik pártnak is olyan koalíciót létrehozni, amely többséggel bír.

Berlusconi és Salvini – hátat fordítanak egymásnak? (MTI/EPA/Angelo Carconi)

Az Öt Csillag azt jelentette be korábban, hogy csak olyan párttal alkotnak közösen kormányt, amely elfogadja a programjukat. Elméletileg megvan az esélye, hogy a jobboldali szövetséget szétrobbantva a Ligával és az Olasz Testvérekkel lépnek koalícióra, de Piccoli szerint

ennek minimális az esélye,

mert, bár sok kérdésben hasonló nézeteket vall a Liga és az Öt Csillag, de utóbbi szavazói inkább baloldaliak, míg a Liga szélsőjobboldali. Salvini is elutasította az Öt Csillaggal való szövetséget. A baloldal már bejelentette, hogy ellenzéki szerepre készül, a jobboldali pártok viszont csak kisebbségi kormányt tudnának alakítani – ha egyáltalán Berlusconi elfogadja ebben Salvini vezető szerepét.

A parlament március 23-án ül majd össze, de a Reuters szerint Sergio Mattarella elnök áprilisig várni fog azzal, hogy megnyissa a kormányalakításról folytatott hivatalos tárgyalásokat. Utána pedig még az is előfordulhat, hogy új választást írnak ki, az viszont könnyen zárulhat a mostanihoz hasonló eredménnyel. Az előző, 2013-as választás után egyébként két hónapig tartott, mire sikerült megalakítani az új kormányt.

Jad Vasem megemlékezés a Roman Polanskit bújtató párról

A Buchala család koldus szegény volt, de befogadták az akkor kilenc éves Roman Polanskit, akinek ezzel megmentették az életét. Édesapja csempészte ki a fiát a krakkói gettóból 1943-ban. Roman Polanski ennél a lengyel parasztcsaládnál vészelte át a holokauszt időszakát, melynek során szinte az egész családja elpusztult.

Két fiatal filmes felkutatta a Buchala család még élő tagjait és összehozta őket a filmrendezővel, aki ma is el tudta mondani: hogy nézett ki a parasztgazdaság Wysoka faluban a világháború idején. A találkozó után Roman Polanski a Jad Vasemhez fordult Jeruzsálemben, hogy posztumusz tüntessék ki a Buchala családot, amely megmentette őt.

„Stefania asszony kockára tette a férje és a három gyereke életét, hogy megmenthessen engem. Bár ők is nélkülöznek, nekem pontosan annyi jutott mint a többi gyereknek. Én is az ő gyerekük lettem, akit Romeknek neveztek.”

– írta Roman Polanski a Jad Vasemnek.

Megemlékezés Gliwicze-ben

A dél lengyelországi város zsidó központjában rendezték meg az ünnepséget, melyen a Buchala házaspár unokája átvette a megemlékező iratot a Jad Vasemtől: „szüleim a legmagasabb fokú humanizmust tanúsították!” – mondta Stanislaw Buchala.

A Jad Vasem több mint 27 ezer keresztény embernek mondott köszönetet azért, hogy a vészkorszakban zsidókat mentettek. Közülük több mint 7000-en lengyelek voltak.

A holokauszt idején több mint 6 millió zsidót öltek meg Lengyelország területén.

A második világháború előtt ebben az országban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, de közülük csak pár ezren élték túl a holokausztot. Közülük sokan emigráltak. Roman Polanski sokáig Hollywoodban élt, most Franciaországban dolgozik, de a Jad Vasem megemlékezésre Gliwicze-be utazott, hogy személyesen is köszönetet mondhasson a Buchala családnak, mely megmentette az életét a vészkorszakban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK