Magyar Péter miniszterelnök váratlan döntést hozott, amikor bejelentette: kampányfőnökét, Tóth Pétert nevezi ki nemzetbiztonsági főtanácsadónak. Mivel Tóthnak nincs ismert szakmai múltja ezen a területen, a kormányfő egy tapasztalt szakembert állított mellé: Buda Pétert, az elhárítás egykori alezredesét, aki amerikai, brit és izraeli képzése révén a nemzetbiztonsági világ egyik legfelkészültebb magyar szakértője.
Magyar Péter döntése azért keltett feltűnést, mert Tóth Péter politikai szerepvállalása ellenére nem rendelkezik nemzetbiztonsági háttérrel. A szakmai irányítás ezért Buda Péter kezébe kerül, aki hosszú éveket töltött az elhárításnál, és tanulmányait olyan országokban végezte, amelyek titkosszolgálatai a világ élvonalába tartoznak. Nem kizárt, hogy e szolgálatok valamelyike hozta nyilvánosságra a választási kampány idején azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyeket Orbán Viktor folytatott Vlagyimir Putyinnal, illetve Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A kiszivárgott információk szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatta Moszkvát az Európai Unió és feltehetően a NATO üléseiről is.
Orbán Viktor és Szijjártó Péter mindezt azután is folytatta, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát — ezzel átlépve egy olyan vörös vonalat, amelyet a nyugati szövetségi rendszer nem hagyhatott figyelmen kívül. Nem véletlen, hogy Magyar Péter éppen ekkor kezdte meg kampányát Orbán leváltására, az akkori amerikai nagykövet, David Pressman támogatásával.
Rubio külügyminiszter: az USA Ukrajna mellett áll
Miközben Donald Trump gyakran tesz kétértelmű kijelentéseket Putyin politikájáról, Marco Rubio külügyminiszter — aki egyben nemzetbiztonsági tanácsadó is — a washingtoni kongresszus előtt egyértelművé tette: az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot, és támogatja Ukrajnát az agresszióval szemben. A képviselőház újabb támogatási csomagot szavazott meg Kijevnek, amely csak úgy mehetett át, hogy republikánus képviselők is a demokratákkal szavaztak.
Nemrég Budapesten járt a NATO európai erőinek parancsnoka is, aki világossá tette: a szövetség komolyan veszi az orosz fenyegetést, és támogatja Ukrajnát, amely a frontvonalban küzd.
Buda Péter: „Orbán orosz befolyásoló ügynök”
A választási kampány idején Buda Péter a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást, ahol részletesen ismertette az orosz titkosszolgálatok magyarországi tevékenységét. Állítása szerint Putyin az SZVR-en keresztül jelezte: Orbán Viktor az ő embere. A magyar választók azonban egyértelműen Európa mellett döntöttek, és elutasították az oroszbarát politikát.
Orbán Viktor Putyin kedvéért még a román szélsőjobboldali jelöltet, Simiont is támogatta az elnökválasztáson — az erdélyi magyarok érdekeivel szemben. A két politikus kapcsolata 2009-ben kezdődött Szentpéterváron, ahol találkozójuk után Orbán addigi oroszellenes álláspontja fokozatosan oroszbaráttá vált. A 2014-es paksi szerződés aláírása után ez a fordulat véglegessé vált, és Orbán a 2022-es agresszió után sem változtatott irányt: idén februárban Ukrajnát Magyarország ellenségének nevezte.
A gyanú szerint Orbán személyesen irányította az „aranykonvoj” fedőnevű titkosszolgálati akciót Ukrajna ellen, amely azonban kudarcba fulladt. A foglyul ejtett ukránokat durva kihallgatás után elengedték, majd a választási vereség után a magyar kormány visszaadta a pénzt Kijevnek.
Orbán Anita külügyminiszter hivatalba lépése után azonnal berendelte az orosz nagykövetet a kárpátaljai orosz támadás miatt, majd megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbség jogairól — ezzel elhárult az akadály Magyarország támogatása elől az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
„Ruszkik haza!” — újra aktuális jelszó
Orbán Viktor 1989-ben ezzel a jelszóval vált országosan ismertté. Most Buda Péter feladata lesz, hogy a magyar nemzetbiztonságot megtisztítsa az orosz befolyástól. Ez azonban rendkívül nehéz, hiszen a szovjet titkosszolgálatok 1945 és 1990 között meghatározó szerepet játszottak a magyar szolgálatok működésében, és Moszkva ma is hatalmas archívumokkal rendelkezik a korábbi ügynökökről.
Ezért tartja fontosnak a kormány, hogy végre nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Ruff Bálint kancelláriaminiszter ezt október 22-re, a forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjére ígérte.
Putyin ezzel Orbán személyében fontos szövetségest veszített: a magyar miniszterelnök első kézből szolgáltatott információkat az EU és a NATO tanácskozásairól, sőt időnként befolyásolni is tudta azokat. Magyar Péter egyik legfontosabb célja ezért az, hogy megakadályozza Orbán visszatérését, és elejét vegye annak, hogy Magyarország valaha ismét Oroszország trójai falova legyen a nyugati szövetségi rendszerben.
