A jövőtől való félelem táplálja a populizmust. Óriási veszélyt rejt magában, ha a társadalmak megfelelő védőháló nélkül néznek szembe az informatikai forradalom és a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével. Philippe Aghion neves francia közgazdász szerint a leszakadástól való félelem egyenes utat biztosít a populista mozgalmak megerősödéséhez az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. Bár a globális AI-versenyt jelenleg az USA és Kína uralja, Európa a zöld átmenet révén még trónkövetelővé léphet elő. Ehhez azonban el kell kerülni a közepes fejlettség csapdáját, és meg kell védenünk az oktatási rendszerünket a mesterséges intelligencia túlzott és túl korai bevezetésétől.
A jövőtől való félelem erősíti a populista mozgalmakat az USA-ban és Európában
Philippe Aghion francia közgazdász (a Project Syndicate oldalán megjelent elemzésében) arra hívja fel a figyelmet, hogy rendkívül sokan félnek az informatikai forradalomtól és a mesterséges intelligenciától, amiért végső soron a populista mozgalmaknál keresnek menedéket.
„Az Egyesült Államokban tömegeket sújtottak a globalizáció és az informatikai forradalom következményei, egyszerűen azért, mert nem voltak rá felkészülve. Szinte belehaltak a reménytelenségbe. A politikusok nem vették elég komolyan ezt a problémát, ezért az emberek egy része a populista mozgalmakhoz fordult. Ugyanezt tapasztalhatjuk Franciaországban is: sokan úgy érzik, kimaradnak a gazdasági fejlődésből, és lenézik őket amiatt, hogy nem képesek lépést tartani a változásokkal. Ezért a hagyományos pártok helyett a szélsőséges populista erők felé nyitnak. Ezt a fenyegetést nagyon is komolyan kell vennünk; az USA-ban a demokraták nem tették meg, ezért is veszíthettek” – hangsúlyozta Aghion.
Sokan emiatt már nyíltan szembefordulnak a mesterséges intelligenciával, mondván: az közvetlenül fenyegeti a munkavállalókat. A közgazdász szerint a probléma gyökere a megfelelő intézményi háttér hiánya. Az Egyesült Államok munkaerőpiacán például nincs megfelelő szociális biztonsági háló, pedig arra óriási szükség lenne. Ezzel szemben Dániát hozta fel jó példaként: ott a jól működő védőhálónak köszönhetően sikeresen megállították a populisták előretörését.
Az amerikai protekcionizmus esély lehet Európának
„A zöld átmenetben Európa még vezető szerepet játszhat a világban. Ugyanakkor realistának kell lennünk: a kínaiak több zöld ágazatban – például a napelemek vagy az elektromos járművek piacán – már megszerezték az elsőséget. Európának meg kell találnia azokat a területeket, ahol Kína még nem dominál, és ott kell élre törnie, emellett pedig támaszkodnia kell a technológiai transzferre is” – véli a szakember.
Kiemelte: Franciaország erős a nukleáris technológiában, komoly potenciál van a hidrogénenergiában, és természetesen a mesterséges intelligenciában is. Európának azonban gyorsan kell lépnie. Ha sokat vár az átállással, fennáll a veszélye, hogy mások veszik át az irányítást.
A közepes fejlettség csapdája és az AI-verseny
Ha a globális tech-versenyt nézzük, egyértelmű az amerikai–kínai duopólium. Ez jól megmutatkozott az elmúlt időszak magas szintű pekingi találkozóin is, ahol az amerikai delegációkban az AI-óriások vezetői (köztük az űriparban és techszektorban is domináns Elon Musk) kulcsszerepet kaptak. Az Egyesült Államok és Kína úgy tárgyalnak egymással, mintha a globális gazdaság ezen kulcsfontosságú területén csak ők ketten számítanának.
Felmerül a kérdés: beleragadhat-e Európa és a fejlődő világ a közepes fejlettség csapdájába?
A mesterséges intelligencia fejlesztése rendkívül tőkeintenzív ágazat, technológiája mégis gyorsan terjed a munkaintenzív – alacsonyabb vagy közepes egy főre jutó GDP-vel rendelkező – gazdaságokban is. A probléma Aghion szerint az, hogy ezek az országok gyakran csak azért automatizálnak, mert az eszközök már elérhetők számukra, holott egyáltalán nem biztos, hogy ez a megfelelő út, hiszen náluk teljesen más a munka és a tőke aránya.
„Ezek az államok ráadásul beleütközhetnek a formálódó amerikai vámokba, és könnyen belecsúszhatnak a közepes fejlettség csapdájába. A fejlődő országokban éppen ezért kívülről, okosan kell támogatni a mesterséges intelligencia adaptációját. Ebben a nemzetközi szervezetekre nagy feladat hárul, különösen az oktatás terén” – mutat rá Aghion. A közgazdaságtan ezt abszorpciós képességnek (a technológia befogadásának képességének) nevezi: azok a nemzetek, ahol erős az oktatási rendszer, könnyebben megküzdenek az AI okozta piaci sokkokkal.
„Ami igazán aggaszt, hogy bár az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent a szegénység a felzárkózó államok révén, most óriási ellenszéllel találják szembe magukat. Nemcsak a protekcionista vámok, hanem a mesterséges intelligencia térnyerése miatt is. Ez már nemcsak ezen államok problémája, hanem az egész világgazdaságé” – tette hozzá.
Nem rombolja le az AI az oktatást?
A tanulási folyamatok kapcsán a professzor határozott álláspontot képvisel: „Az iskolai rendszerekben nem szabad válogatás nélkül alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Arra kell rávenni a diákokat, hogy maguk oldják meg a problémákat és a matematikai feladatokat. Ehhez jó tanárok kellenek és kis létszámú osztályok. Ha túlságosan korán és túl széles körben engedjük be az AI-t az oktatásba, akkor egy olyan generációt nevelünk ki, amely képtelenné válik az önálló gondolkodásra.”
