Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Ágazati minimálbért az egészségügyben!

Tessék mondani, az egészségügyi dolgozók mikor lesznek végre a magyar nemzet részei?! – kérdezem világosan és egyenesen a kormányzat képviselőitől. A Fidesz nagyjai ugyanis játszi könnyedséggel szokták eldönteni, hogy kik a magyar nemzet részei és kik nem azok, a vállaltan állami szintre emelt korrupció és oligarcha-udvartartás kapcsán pedig rendre csak szükségszerű „nemzeti nagytőkés” réteg felépítéséről beszélnek. – állítja Újhelyi István EU parlamenti képviselő nyílt levelében.

“Nem lenne erkölcsi és politikai kötelessége egy önmagát nemzetinek valló kormánytól, hogy az egészségügyben dolgozókat a magyar nemzet kiemelt részeként kezeljék és érdemben megfizessék? Mondjuk a nemzet gázszerelője helyett a nemzet orvosait, a nemzet ápolóit, a nemzet szakdolgozóit kellene inkább előnyben részesíteni és tisztességes fizetést, illetve munkakörülményeket biztosítani a számukra.

Orbán Viktor strómanja hatvanezerszer (!) többet keres óránként, mint egy átlag magyar ápolónő, ami meglehetősen sajátossá teszi annak a politikai szlogennek az igazolását, hogy a kormánypártnak tényleg „Magyarország az első”.

A Fidesz számára a közegészségügy egy problémahalmaz, egy megtűrt valami, ami csak viszi a pénzt. Azt pedig ugye inkább ők szeretik elvinni. Végtelenül gusztustalan, ahogy propaganda-plakátokon és mázas kétszínűséggel ünneplik hősként az egészségügyben dolgozókat, miközben előbb költenek a vírus miatt átcsoportosított közpénzből egyházi működésre, sportcsarnok beruházásra és kommunikációra, mint az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére.

Csak papíron jó hétköznapi hősnek lenni Orbánisztánban.

Mi, szociáldemokraták ezzel szemben konkrét lépéseket és tetteket várunk a kormánytól a pökhendi duma helyett. Önálló egészségügyi minisztériumot kell létrehozni és a szakmai szervezetek által is alátámasztott adatok alapján legalább 700 milliárd forinttal többet kell biztosítani a költségvetésben az egészségügy finanszírozására. (Ez majdnem fillérre annyi, mint amekkora összeg TAO-támogatásként a sportkluboknál landolt az elmúlt időszakban!)

Számunkra az egészségügy kiemelt nemzeti ügy és számunkra elvi kérdés, hogy minden magyar ember hozzáférjen a megfelelő minőségű ellátáshoz.

Erről szól például az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója által kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió programja, benne az általam szorgalmazott ellátás-minőségi standardok kötelező felállításával. Ez utóbbi része többek között az ágazati bérminimum megállapításának vizsgálata, amely az MSZP európai programjának egyik kiemelt pontja.

A koronavírus miatti krízis tökéletesen megmutatta, hogy az egészségügyi rendszerek ütésállósága kiemelt fontosságú. Hatékony egészségügyi rendszerek pedig nincsenek megfelelő orvosi- és szakdolgozói állomány nélkül. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak –

1,5 millió forint minimálbér az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750 ezer forint -, és amely megoldást jelenthet az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszerünk működési biztonságának garantálására. (Hm.*szerk.)

Orbán Viktor korábban azt mondta: ne azt figyeljük, amit mond, hanem ami tesz. Nos, eddig azt látjuk, hogy van olyan állami kórház, ahol a korona-fertőzöttek mellett dolgozó ápoló ebben a hónapban fizetésként alig kapott többet százezer forintnál. A kormányfő legfőbb strómanja átlagosan minden huszadik másodpercben könyvelhet el ennyi bevételt. Ennyit erről.

Gulyás büszkélkedik

Több mindennel is büszkélkedett Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján. Két dolgot emelek ki ezek közül.

Szokás szerint büszkélkedett azzal, hogy Magyarországon sikeres a járvány elleni védekezés. Szokás szerint azzal – sokszor hallottunk ilyen összehasonlítást Rétvári államtitkártól az Országgyűlés plenáris ülésén –, hogy az első megbetegedéshez képest mennyivel kevesebb nappal hozta meg a különböző korlátozó intézkedéseket a magyar kormány, mint a nyugati kormányok. Gulyás az olasz kormánnyal hasonlította össze a magyar kormány korlátozó lépéseit az első nyilvántartott megbetegedés időpontjához képest.
Szerintem ez az összehasonlítás tényszerűen ugyan lehet igaz, de mégsem megalapozott. A magyar kormány ugyanis – hasonlóan a többi közép- és kelet-európai kormányhoz és nem mellékesen a magyar lakossághoz – az első megbetegedések előtt értesült az Észak-Olaszországban pusztító járványról, a szörnyű helyzetbe került kórházakról. Orbán egy péntek reggeli rádiószózatában előre figyelmeztetett arra, hogy nálunk is lesz megbetegedés. Mi több, Magyarországon nem olyan csoportos megbetegedéssel tört ki egy-egy nagy rendezvény látogatói között a járvány, mint például Németországban vagy Ausztriában. Ezért az ilyen összehasonlítással nincs mit büszkélkedni.

A járvány elleni védekezés eredményességéről hosszú ideje vita folyik a kormány és az ellenzék között

A kormány az elhalálozások számát az ország népességéhez méri, Magyarországot rendszeresen a vírus által korábban elért nyugat-európai országokhoz, Belgiumhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz méri, és így büszkélkedik a kevesebb elhalálozással.
Az ellenzéki politikusok a nyilvántartott fertőzések, megbetegedések számához mérik az elhalálozásokat, és így jutnak arra a következtetésre, hogy a jóval 10 százalék fölötti elhalálozás európai összehasonlításban, különösen a szomszéd országokhoz képest magas.
Ennek az összehasonlításnak az erejéből sokáig sokat levont, hogy azt feltételeztük, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma a kevés tesztelés miatt a valóságosnak csak töredéke.
A négy orvostudományi egyetem által végzett reprezentatív kutatás eddig ismert eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma nem csekély töredéke a valóságosnak, hanem mintegy fele, így az azokhoz képest tíz százalék fölötti halálozást a ténylegesen bekövetkezett megbetegedéseknek öt százalékát meghaladó halálozásnak indokolt tekinteni, és ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető. Különösebben büszkélkedni ezért nincs mivel.
Amit leginkább szégyellni kell, az természetesen az, amit kórházi ágyak felszabadításaként emlegetett az elmúlt hetekben a kormány. Noha húsvétkor

maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kellett tenni, és ehhez a már eleve üres ágyak mellett az ágyak mintegy 14 százalékáról haza kellett küldeni a betegeket,

Kásler miniszter a Demokratának adott interjújában most tagadta, hogy ő adott volna erre utasítást. Nyilván rájött arra, hogy gyalázatos dologhoz adta a nevét.

Szerintem a leggyalázatosabbhoz, amit az Orbán-kormány tíz év alatt elkövetett.

Azzal is büszkélkedett Gulyás, hogy Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatában belátta: nem lesz összeurópai együttműködés az Európába érkezett menekültek elosztásában. Ugyanakkor bejelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletét, és bezárják a déli határon felállított tranzitzónákat. Az ott élőket – nyilván zárt – menekülttáborokba szállítják, és a jövőben csak külképviseleteken lehet Magyarországtól menedékjogot kérni. Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet, mint eddig.
Gulyás elismételte azt az először Orbántól hallott rettenetes formulát, hogy „mi dönthessük el, hogy kivel akarunk együtt élni”. Én azt, hogy

a nyugat-európai országok és az EU vezetőinek, akik ma is a második világháborút követően elfogadott emberjogi normák alapján állnak a menekültügyben, tudomásul kell venniük, hogy a mai magyar állam nem fogadja el ezeket a normákat

– mert az idézett orbáni formula ezekkel szöges ellentétben áll –, szégyellnivalónak tartom.

Új világrend?

Nézem a Híradót. Szijjártó Péter arról beszél Podgoricában, a montenegrói vezetőkkel való találkozója után, hogy a magyar kormány érdekelt a nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételében az Európai Unióba, mert az Európai Uniónak „az új világrendben elfoglalt pozíciója és ereje szoros összefüggésben lesz a bővítés sikerességével”. Miért jön Szijjártó szájára az „új világrend” kifejezés? Vagy a következő mondatban „új világpolitikai rend”? Nyilván nem véletlenül használ ilyen kifejezést. Vajon mit jelent ez?

Ha új világrendről beszél valaki, akkor abból érdemes kiindulni, hogy az illető alapvető változásokat lát a világban ahhoz az állapothoz képest, amelyet eddig érzékeltünk magunk körül. Vajon milyen régi világrendhez képest beszél Szijjártó új világrendről, és gondolja ezt természetesen nemcsak ő, hanem mindenekelőtt Orbán? Nem ebből a sajtótájékoztatóból tudjuk meg ezt, hanem abból, hogy mit beszélnek minden más alkalommal.

Ha figyelemmel kísérjük a fideszes vezetők megszólalásait, mindenekelőtt Orbán beszédeit, akkor észre kell vennünk, hogy amihez képest új világrendre gondolnak, azon – tehát az eddigi, régi világrenden – azt a második világháború nyomán kialakult helyzetet értik, amikor az Egyesült Nemzetek alapdokumentumaiban rögzített demokratikus-humanista normarendszert különféle intézményekben, két- és többoldalú megállapodásokban érvényesítik és az egyes államokon számon is kérik.

Ennek a normarendszernek egyaránt fontos pillére a háború elutasítása és az emberi jogok katalógusa.

Ezeket a dokumentumokat úgy fogadta el a második világháború után az antifasiszta koalíció, hogy annak egyik országa, a Szovjetunió azokat sosem vette igazán komolyan és belső gyakorlatában nem is követte, mégis névleg elfogadta, és hasonlóképpen viselkedett a szintén győztes országként fellépő Lengyelország és Csehszlovákia, amelyek a németek millióinak kitelepítésével máris durva jogsértéssel indultak neki az akkori új világnak.

Azután három évtizeddel később megerősítette ezt a normarendszert a Helsinki Egyezmény is, amely legalábbis hivatkozási alapot adott a kelet-európai emberjogi mozgalmaknak, és így előkészítette az 1989-es rendszerváltást. A teljes siker akkor jött el, amikor 1989-et követően a kelet-közép-európai volt szocialista országok immár nemcsak szavakban, de ténylegesen is magukévá tették a Nyugat demokratikus-humanista értékrendjét. Egy ideig úgy tűnt, hogy a Jelcin-féle új Oroszország is csatlakozik ehhez, s az orosz közvéleményben is többsége volt az Európai Unióhoz való csatlakozásban.

A Putyin vezette Oroszország azután gyorsan elállt ettől, de Orbán 2010-es győzelméig úgy tűnt, hogy a kelet-közép-európai új NATO- és EU-tagok végérvényesen elfogadják ezt a normarendszert, hiszen erre épül a NATO és az EU deklarált és mind ez ideig többé-kevésbé érvényesített jogállami értékrendje.

Orbán 2010 után a nemzetközi rendet illetően tulajdonképpen azt vette át, amit Kína és a putyini Oroszország elég következetesen képvisel:

a nyugatival szemben egy másfajta értékrendet képviselnek, és nem tűrik el, hogy bárki a nyugati értékrendet kérje számon rajtuk. Orbán rendre ismételgeti, hogy általában is ellenzi „a demokrácia exportját”, és nem tűri el, hogy bárki hozzánk akarja a nyugati liberális demokráciák normáit exportálni. Nemzetközi kapcsolataiban a szóba jöhető partnerországokat sem hajlandó a szerint megítélni, hogy megfelelnek-e ezeknek a normáknak.

Ez az alapja nemcsak az ázsiai önkényuralmakkal ápolt szívélyes kapcsolatainak, de valójában ennek érvényesítésére használja a visegrádi együttműködést is. Annak tartalma a kilencvenes évek elejéhez képest, amikor azt Václav Havel kezdeményezte, teljesen megváltozott. (Akkor a Nyugathoz való közös közeledésről szólt, míg most Orbán intenciója szerint a Nyugattól való közös távolodásról.)

A tavalyi EP-választás előtt Orbán abban reménykedett, hogy a nyugati szélsőjobboldali pártok nagyarányú előretörésével meghatározó szerephez juthat az EU-ban. Ez nem sikerült, az azonban igen, hogy a visegrádi együttműködésre támaszkodva kiépítsen egy blokkoló kisebbséget az EU-ban. Elérte, hogy a Bizottság ne lépjen fel vele szemben.

A nyugat-balkáni országok EU-tagságát is azért szorgalmazza, hogy újabb szövetségeseket szerezzen, és megerősítse ezt a blokkoló kisebbséget. Márpedig ha a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül a putyini Oroszország, a Xi uralta Kína és a Trump vezette Egyesült Államok, ha különböző megfontolásokból is, egyre távolabb kerül az 1945-ös normáktól, és emellett az Uniót az Orbán vezette blokkoló kisebbség bomlasztja, amely különböző ügyekben hol a baltiakban, hol Ausztriában talál további szövetségesekre, akkor Orbán lényegében eléri a célját. Ha nem is ő diktál a világnak, de a világ sem diktál neki és szövetségeseinek, és a régi, az eddigi, az 1945-ben született világrend, ahogy évtizedeken át meghatározta a nemzetközi viszonyokat, nincs többé. Természetesen nem ő egymaga éri ezt el, de ő az egyik azok közül, akik ezt elérik.

A nyugati világ normáit rögzítő nemzetközi egyezményekkel szembeni általános viszolygás jut kifejezésre például abban, hogy a Fidesz ma már nem hajlandó az Országgyűlésben ratifikálni a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt, és az is, ahogy Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felvetette, hogy Magyarország függessze fel az Emberi Jogok Európai Bíróságának illetékességét az országban.

Mit tehet(ne) az EU? – IV.

Figyelem, hogy a pandémia nem erősíti, hanem tovább gyengíti az EU-s ingtegrációt, a határokon átnyúló szolidaritás (ha ugyan van ilyen egyáltalán), egyre kevésbé érzékelhető.

Kiváló intézkedés a költségvetési hiányra vonatkozó szabályzat felfüggesztése, de.

Azt hiszem az EU akkor lenne képes erősödni – mondjuk szemben az Orosz-kínai-amerikai negatív hatással, és a belső populista nyomással -, ha bevezetnék AZ EURÓPAI GARANTÁLT ALAPJÖVEDELMET (legalább 6 hónapra) MINDEN EU-s ÁLLAMPOGÁR SZÁMÁRA! Ez még akkor is megerősíthetné az együvétartozást, az európai identitás-tudatot, ha mondjuk ez nem egységes lenne, hanem a GDP (vagy Gini), a lakosság száma, vagy az egyes országok átlagjövedelmeihez mérten lenne bevezetve. Minden esetre megfontolásra ajánlanám a dolgot, ha abban a helyzetben lennék, hátha mások is így látják és tehetnek is ezért.

Magyarán hatékony közös európai szociálpolitikák nélkül, nincs szorosabb integráció, sőt a szétesés fenyeget!

Nem a koronavírus az ellenség, hanem az Európai Unió

Nem támogatták a Fidesz EP-képviselői azt az egységes, történelmi állásfoglalást, amelyet az Európai Parlament vezető frakciói közösen nyújtottak be a koronavírus-járvány elleni egészségügyi, gazdasági és szociális intézkedésekkel kapcsolatban. – írja Újhelyi István Európa Parlamenti képviselő mai levelében.

A Fidesz nem támogatta az egészségügyi védekezés megerősítését, nem támogatta a munkájukat elveszítő emberek megsegítését, a járvány miatt kieső bérek pótlását, de nem támogatta az Európai Unió működésének átalakítását sem a hatékonyabb válságkezelés érdekében.

A Fidesz képviselőinek többet ért kiállni Orbán Viktor frusztrált hatalommániája mellett, mintsem kiállni az európai és így a magyar emberek életének biztonsága mellett.

A Fidesz világossá tette, hogy számára nem a koronavírus az igazi ellenség, hanem az Európai Unió.

A Fidesz korábban „ízléstelennek” nevezte, hogy az emberek életének védelméről szóló intézkedések között jogállamisági kérdések is felmerültek. Ez a szánalmas érvelés pont attól a Fidesztől ízléstelen, amely nemrég a magyar emberek életének védelméről szóló – a teljes ellenzék által támogatott – védelmi intézkedésekbe keverte Orbán Viktor teljhatalmi törekvéseit.

A Fidesz rendszeresen kettős mércéről beszél, holott maga alkalmazza azt.

Itt volt az igazság pillanata, de a kormánypárti képviselők nem éltek vele: elbuktak.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

“Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország , Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

“Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

Az EU segít a válság miatt kieső bérek pótlásában

Az Európai Unió eddig 2000 milliárd forintos támogatást nyújtott hazánknak a járvány és a válság kezeléséhez, most azonban egy újabb, ennél is nagyobb európai segítség körvonalazódik. – Jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője Dobrev Klára, az EP alelnöke.

Az EU foglalkoztatásért felelős biztosa az Európai Munkahelyvédelmi Alap létrehozására tett javaslatot. Erre az EU 100 milliárd eurót szán, ebből lehetne megvédeni a magyarok munkahelyeit és pótolni a kieső fizetésüket.

A Demokratikus Koalíció támogatja az európai polgárok, köztük a magyarok fizetésének pótlására javasolt európai intézkedéseket. Nekünk, magyaroknak is jár, hogy járvány idején ne bocsássanak el senkit, hogy ne maradjon senki fizetés nélkül. A DK szerint ha Orbán Viktornak egy kicsit is fontos Magyarország és a magyarok élete, akkor támogatnia kell az uniós javaslatot, hogy a bajba került magyar dolgozók európai segítséggel jussanak fizetéshez. Ez lenne a minimum azok után, hogy ma az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely egyáltalán nem pótolta az emberek kiesett fizetéseit. Ha már Orbán és a kormánya nem segített, legalább hagyja, hogy az EU segítsen!

Szolidaritás nuku: maszk export tilalom Németországban

Az Európai Unió tagállamai arra törekszenek, hogy maximális készletekkel rendelkezzenek a korona vírus elleni háborúban, ezért több ország leállította az exportot. Németország tiltja a kivitelt, Franciaország kormányzati ellenőrzés alá helyezte a cégeket, Itáliában engedélyt kell kérni az exporthoz.

Miközben sok államnak érvényes szerződése van maszkok és egyéb védőfelszerelések behozatalára sok ország tiltja vagy engedélyhez köti az exportot! Erre mutatott rá Belgium egészségügyi minisztere amikor az uniós miniszterek vésztanácskozást tartottak. Ausztria, a balti államok és Luxemburg sietett csatlakozni.

“Hiány esetében kötelező a szolidaritás!”

Ezt hangsúlyozta Hollandia egészségügyi minisztere. Elvben mindenki egyetértett, de a gyakorlat mást mutat: a nemzeti szempontok elsőbbséget élveznek! Érdekes módon indokolta a nemzeti önzést Jens Spahn német egészségügyi miniszter: “jelenleg a maszkok a piacon nem oda kerülnek, ahol a leginkább szükség lenne rájuk! Az kap maszkot, aki a legtöbbet fizet érte! Ezért Németország kezdeményezte az uniós export leállítását. Amíg ez bekövetkezik, addig életbe léptettük a német export tilalmat!”

Lesznek azért kivételek – mondta Németország egészségügyi minisztere. “Egyéni kérések alapján továbbra is exportálunk maszkokat, természetesen elsősorban a szomszédos államokba!” – mondta Jens Spahn egészségügyi miniszter.

Óriási a túlkereslet

Erre hívta fel a figyelmet Thierry Breton uniós biztos, akihez az ipar ügyei tartoznak. A napokban összehív egy tanácskozást, hogy megvitassa a gyártó cégekkel: hogy lehetne gyorsan növelni az exponenciálisan növekvő kereslet kielégítését?! Mindenki az eddiginél gyorsabb reakciót sürgetett. A németek, görögök és portugálok azt indítványozták, hogy jöjjön létre egy olyan uniós platform, amely azonnal közölné minden tagállam intézkedéseit a korona vírus elleni háborúban. Jelenleg ugyanis nincs idő a koordinációra, mert olyan gyorsan tör előre a korona vírus járvány Európában.

Morawiecki miniszterelnök: eurorealistáknak kell lennünk!

0

Több pénz kell az Európai Unió ambiciózus céljainak az eléréséhez, ha globálisan versenyképes uniót akarunk!

Ez Lengyelország álláspontja, melyet Mazowiecki miniszterelnök kifejtett a sikertelen 30 órás maratoni vitában a 2021-2027-es költségvetésről. Megírta olvasói levélben a londoni Financial Timesnak is, hogy mit gondol erről. Legutóbb pedig a Facebook oldalán ismertette álláspontját , mely nem igazán meglepő hiszen Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós alapoknak.

“Vessünk véget annak, hogy megosztottak legyünk fukar és nagyvonalú tagállamok, Európáért lelkesedő és euroszkeptikus országok között. Eurorealistáknak kell lennünk egy ambiciózus Európa érdekben”! – ezt írta a Facebookon Lengyelország miniszterelnöke.

Ez szépen hangzik, de mit jelent a valóságban? A befizető országok ugyanis nem akarnak többet befizetni pedig Nagy Britannia távozásával lyuk maradt a költségvetésben. Nekik Morawiecki miniszterelnök azt üzente a Financial Timesban, hogy nagyon is szépen profitálnak a szegényebb uniós államok piacaiból, így végső soron igen  jól jártak, mert a nyugatiak többet nyertek mint amennyit visszafizettek.

Morawiecki kormányfő arra utal, hogy a fejlettebb nyugati rész beruházásai több profitot hoznak mint amennyit azután a gazdagabb befizető államok uniós támogatásként a keleti szegényebb résznek nyújtanak.

“A különbségtétel nettó befizetők és nettó haszonélvezők között ezért igazságtalan!”

Ez a fő érve Lengyelország kormányfőjének, aki minél nagyobb uniós költségvetést szeretne – Magyarországgal és több más tagállammal együtt.

A Financial Timesban a lengyel kormányfő a visegrádi négyek példáján keresztül mutatja meg, hogy mire gondol valójában.

“2010 és 2016 között a négy visegrádi állam a GDP-je 1,5-4%-át kapta meg uniós támogatásként. Ebben az időszakban osztalékban és más formában az Európai Unió 15 állama, amely 2004 előtt is tag volt, a GDP-jük 4-8%-át vonták ki ebből a térségből.”

A visegrádi országok hatalmas export piacot jelentettek a többieknek. “2007 és 2013 között 96 milliárd euró plusz exportot jelentettek a nyugati országoknak a visegrádi államok, melyeket a kohéziós alapokból támogattak.”

A lengyel kormányfő utal arra is, hogy a brüsszeli bizottság elnökasszonya, Ursula von der Leyen egy globálisan versenyképes Európai Uniót akar. Ez pénz nélkül nem megy! – hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök.

Vasárnap a lengyel kormány szóvivője megerősítette : kitartanak amellett, hogy több pénz kell az uniós mezőgazdasági és kohéziós alapba! Piotr Müller kormányszóvivő határozottan megismételte a lengyel álláspontot: “azért nincs megállapodás a költségvetésről, mert mi 17 tagállammal együtt magasabb előirányzatokat akarunk vagyis a nyugat-európai országoknak többet kellene befizetniük az Európai Unió kasszájába!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK