Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Rendkívüli! Megszületett a megállapodás az olajembargóról!

Az Európai Unió vezetői az orosz olajra vonatkozó embargót hagyták jóvá a hetekig tartó tárgyalásokat követően hétfőn Brüsszelben tartott csúcstalálkozón, ezzel megnyitva az utat Európa eddigi legnagyobb horderejű erőfeszítése előtt, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megszállása miatt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be a megállapodást, mondván, hogy az az Oroszországból származó olajimport kétharmadát fedi le az embargó, és „az eddigi legnagyobb nyomást gyakorolja majd Oroszországra a háború befejezése érdekében”.

A késő esti megállapodás részleteit, beleértve a Magyarországra vonatkozó mentességeket is, a következő napokban dolgozzák ki.

Magyarország és higanyos miniszterelnöke, Orbán Viktor, Putyin alkalmi szövetségese, megakadályozta az azonnali intézkedést. A Magyarországgal való kompromisszum megtalálásának szükségessége az európai egység törékenységéterősíti, amikor a 27 tagú EU egyetlen obstrukciós taggal is szembesül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán új, Oroszország elleni intézkedések mielőbbi elfogadására sürgette az EU vezetőit, videólinken emlékeztetve a Brüsszelben egybegyűlteket, hogy a legutóbbi szankciócsomagjuk óta sok ember veszítette életét.

Az embargó-megállapodás kritikus pillanatot jelent a blokk Ukrajna melletti támogatásában, tükrözve a nyugati ellenállás megerősödését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.

Ez súlyos gazdasági nehézségekkel és plusz kiadással jár Európa országai számára, amely az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függ, viszont ez kulcsfontosságú bevételi forrás Moszkvának, amely lehetővé tette agresszióját. Az EU kőolajimportjának mintegy 27 százalékát Oroszországból kapja, ami az oroszok fedezhetik a háború költségeit.

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

“A G7 államok elkötelezték magukat Ukrajna finanszírozásának koordinálása mellett” – hangsúlyozta Lindner német pénzügyminiszter azon a tanácskozáson, melyet Bonn mellett tartottak. A G7 államok összesen 18 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajna támogatására. Kijev pénzügyei rosszul állnak. A következő három hónapban legkevesebb 15 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ukrán állam működőképességét biztosítsák. Enélkül nem tudnák kifizetni a közszolgálati dolgozók béreit sem.

Máshonnan is árad a segély Ukrajnába: Washingtonban a szenátus 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajna gazdasági és katonai támogatására. Ebből 7,5 milliárd dollárt költhetnek az ukrán állam működésének a finanszírozására.

Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter, aki részt vett a Bonn melletti tanácskozáson, kijelentette: “az üzenet az, hogy kiállunk Ukrajna mellett. Összegyűjtjük azokat a forrásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy végig tudják csinálni ezt.”

A brüsszeli bizottság közölte, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt ad Ukrajnának.

A német pénzügyminiszter elmondta, hogy költségvetési pénzekből akarják összeszedni az egymilliárd eurós támogatást, nem kívánnak  emiatt hitelt felvenni.

A Deutsche Welle riportere a tanácskozásról beszámolva megjegyezte, hogy a G7 pénzügyminiszterek rájöttek arra, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, mert enélkül az ország gazdasága ellehetetlenülhet a háború következményei miatt.

Kaczynski és Morawiecki kinyalhatják Bayer Zsolt seggét

A megbonthatatlan magyar-lengyel barátság egy szép új fordulattal gyarapodott. Orbán Viktor kedvenc publicistája, a Fidesz alapító tagja, keresetlen szavakkal bírálta Lengyelország erős emberét és miniszterelnökét név szerint  méghozzá a Magyar Nemzetben, amely a hatalom hivatalos orgánumának számít.

Korábban itt Bayer Zsolt is hosszú írásokban méltatta a magyar-lengyel barátságot, amely Putyin Ukrajna elleni háborújának kezdete óta kissé problematikussá vált. Kaczynski és Morawiecki Kijevben járt, hogy támogatásáról biztosítja Zelenszkij elnököt az orosz agresszió elleni háborúban. Kaczynski, a legnagyobb kormányzó párt vezére javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen szemorvoshoz, ha nem látja a szörnyű mészárlást a polgári lakosság körében Bucsában. Orbán szóvivője még közzétett egy magyarázkodást, hogy a magyar miniszterelnök is elítéli a civil lakosság elleni akciót. Csakhogy Putyin elnök, aki az elsők között gratulált Orbánnak a választások megnyeréséhez, utána elmondta: szerinte ukrán félrevezető akcióról volt szó! Az oroszok nem követtek el tömeges atrocitásokat Kijev közelében !- állította Putyin. Aki pontosan tudja, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Épp ezért azt a lövész ezredet, amely a Wagner hadsereggel együtt, a szörnyű mészárlást elkövette, gyorsan kitüntette a Gárda fokozattal. Majd pedig Kelet Ukrajnába küldte, ahol az ezred felmorzsolódott, mert a legnehezebb front szakaszon vetették be. A gyilkosságok elkövetői a hírek szerint jórészt örök nyugvóhelyet találtak Ukrajnában.

Bayer Zsolt nem ezért ragadott tollat hanem mert a lengyel parlament megakadályozta, hogy leállítsák a cseppfolyósított földgáz importját Oroszországból. Három millió autós használja ezt Lengyelországban – érvelt a döntés mellett a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Képmutatás

Ezzel vádolja Bayer Zsolt a korábban igen baráti lengyel vezetőket, akik az utóbbi időben nehezményezték, hogy Magyarország továbbra is importál energiát Oroszországból. Sőt ezért rubellel fizet. Maguk a lengyelek megtagadták a rubel fizetést, nem is kapnak orosz földgázt. Ráadásul Szijjártó Péter arra kérte lengyel kollégáját: engedjék át légterükön azt az orosz szállító gépet, amely a nukleáris üzemanyagot hozza Oroszországból. A lengyelek átengedték, de jelezték, hogy legközelebb nem lesznek ennyire megértőek. Ezért közölhette Bayer Zsolt Morawieckivel és Kaczynskivel, hogy kinyalhatják a seggét! Baráti gesztus …

Mi lesz így Visegráddal?

A magyar és a lengyel kormány korábban egymást védelmezte Brüsszelben, de ennek minden bizonnyal vége. A jogállamisági eljárást az Európai Unió csakis Magyarország ellen inditotta meg. Nem kizárt, hogy Lengyelország azért úszta meg ezt, mert mintaszerűen teljesít Ukrajna támogatása terén. Másrészt pedig megígérhette Varsó Brüsszelben: immár nem támogatja feltétlenül a magyar kormányt!

Ez pedig azt jelenti, hogy Orbán magára maradhat Brüsszelben. A két másik visegrádi állam már korábban jelezte: az Ukrajna elleni háború miatt vége minden kekeckedésnek Brüsszellel szemben.

Szlovéniában megbukott Janez Janza a választásokon. Így Orbán magára maradhat mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Ez mindenképp lépéskényszerbe hozza a magyar miniszterelnököt, aki nem üzenheti azt kedvenc publicistájával a nyugati világ vezetőinek, hogy kinyalhatják a seggét!

Fenyegeti-e az EU élelmiszer biztonságát egy elhúzódó háború?

Oroszország és Ukrajna globális szereplők a gabona exportban. A háború miatt az oroszok leállították a kivitelt, Ukrajna pedig szállítana, de nem nagyon tud hiszen Mariupol, ahol a legvéresebb harcok folynak, volt a fő export kikötő.

A közszolgálati Deutsche Welle nézett utána annak, hogy vajon az Európai Unióban lesz-e elég jóminőségű élelmiszer akkoris, ha a háború hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony is célzott nemrégiben.

Oroszország és Ukrajna adja a világ búza exportjának 29%-át, kukorica kivitelének
19%-át. Napraforgó olajból ez 78%!

Az áremelkedés már a háborús hírek hallatán is megindult, de amióta Putyin elindította az orosz csapatokat Ukrajnába, az árak az egekbe szöktek. A FAO még sosem tapasztalt ilyen drámai mértékű áremelkedést amióta a globális piac árairól jelentést tesz közzé 1990 óta.

Az Európai Unióban az élelmiszer, alkohol és dohány árak 4,1%-al nőttek februárban. Januárban az áremelkedés még “csak” 3,5% volt. Félő, hogy az áremelkedés üteme felgyorsul.

Európában ez a fő veszély, nem az élelmiszer hiánya.

“A szegény országokban fenyegeti az ukrajnai háború az élelmiszer biztonságot. Főként azokban a közel-keleti és afrikai országokban, amelyek eddig Ukrajnából importálták a gabonát” – mondja Ariel Brunner szakértő (Bird Life Europe and Central Asia) a Deutsche Wellenek.

“Kínálati sokk következik méghozzá a közeljövőben. Fontos, hogy ezt észrevegye minden döntéshozó” – hangsúlyozza a szakértő.

Élelmiszer kereskedelem-gyors változásokkal

Az Európai Unió agrár kereskedelmében Oroszország nem töltött be túlságosan fontos szerepet a háború előtt sem. Az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 3,7%-a irányult Oroszországba, az import 1,4%-a érkezett onnan. Ukrajna viszont annál jelentősebb kereskedelmi partnere volt az Európai Uniónak: a gabona import 36%-a érkezett onnan, az olajos magvak 16%-a. Tavaly az Európai Unió tagállamai több 3 milliárd euró értékben szállítottak mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket Ukrajnába. A brüsszeli bizottság szerint a piacok gyors változása viszonylag könnyen megoldható. A brüsszeli bizottság támogatni kívánja az uniós gazdákat, hogy a jövőben több gabonát és olajos magvat tudjanak a piacra szállítani.

A probléma nem ezzel van hanem az árakkal. Finnországban egy farmer így vázolta fel a helyzetet: “Az Európai Unió nettó exportőr mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből, Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt elszabadultak az árak ebben a szektorban is. Ehhez jön még az energia árrobbanás, amely szintén növeli az agrár szféra költségeit.”

Mindez nagy csapás lehet az Európai Unió szegényebb régióira nézve. Magyarország jórésze ebben a kategóriában van az Európai Unióban.

Brüsszel segíteni szeretne a szegény afrikai országoknak is az élelmiszer válságban, ezért az export egy részét most oda irányítják át.

Az uniós biztos, aki a válság menedzselésért felel Brüsszelben, elmondta: “a legsebezhezhetőbbek a szegények, akik már eddig is alig tudták megfizetni az élelmiszerek árát Afrikában és a Közel Keleten. Oroszország Ukrajna elleni agressziója az egész globális élelmezési rendszert nehéz helyzetbe hozza. Sürgős akcióra van szükség!” – hangsúlyozza Janez Lenarcic.

Ébresztő az uniós mezőgazdaságnak

Az Ukrajnában folyó háború miatt hiány és áremelkedés következett be a műtrágya piacon.   Emiatt már sok helyen tüntettek is a parasztgazdák. Görögországban és Franciaországban állami illetve uniós támogatást kérnek a gazdák a műtrágya hiány enyhítésére. Brüsszel máris lépett, és közölte: a gazdák az eddiginél nagyobb támogatást kapnak, hogy meg tudjanak birkózni a növekvő műtrágya és energia költségekkel. A baj az, hogy már a háború előtt is gyorsan emelkedtek ezek a költségek vagyis nem konjunktúrális hatásról van szó.

Az egyik legnagyobb mezőgazdasági lobbi az Európai Unióban a Copa Cogeca. Ennek a főtitkára így összegezte a helyzetet: “nagyot nőttek az árak a műtrágya és energia piacokon már a háború előtt is. Drágább lett a munkaerő. Ez megdrágítja a mezőgazdasági termelést, de nagyon nehéz tovább hárítani a költségeket a kereskedelemre és a fogyasztókra” – nyilatkozta Pekka Personen főtitkár.

A környezetszennyező szén Putyin háborújának igazi nyertese

Az erősen környezetszennyező hagyományos energiahordozót mindenütt halálra ítélték a klímaváltozás elleni küzdelem során, de az Ukrajnában zajló háború és az energia válság felülírta az eredeti szándékokat.

 

Az energiahiány felértékelte a szenet, amelytől már mindenütt búcsúzni akartak.

“Barna és zöld energia koktél kell rövid távon” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Bruegel kutató központ szakértője. Simone Taglapietra elmondta, hogy ha az Európai Unióban újraindítanak szénerőműveket, akkor ez egy-két évig nem okoz olyan súlyos problémát akkor, ha közben fejlesztik a zöld megoldásokat. Az Európai Unió több tagállamában is fokozni akarják a szén szerepét az energia gazdálkodásban, mert le akarnak szokni az orosz kőolajról és földgázról, az amerikai alternatíva pedig túlságosan drága. Ezenkívül azzal is számolnak, hogy mi lenne akkor, ha Putyin elzárná a gázcsapot?!

A görög kormány szerdán bejelentette, hogy a szén még 2028-ig szerepet játszik majd az energia gazdálkodásban holott korábban még azt tervezték, hogy jövőre bezárják a szén erőműveket. Görögországban a lignit erőművek adják az energia 10%-át. A lignit közismerten a leginkább környezetet szennyező szénfajta viszont olcsó. A szénerőművek ellátása érdekében fejlesztik a lignit bányászatot. Mindez állítólag nem befolyásolja a korábbi környezetvédelmi vállalásokat, melyek szerint Görögország 55%-al csökkenti az üvegház hatást 2030-ra. A karbon semlegességet Görögország 2050-re szeretné elérni.

“Ezek csak átmeneti intézkedések” – hangsúlyozta Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő. Ugyanígy érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök is: “szükség lehet a szénerőművek megnyitására, hogy meg tudjunk felelni az azonnali energia keresletnek.” Olaszország különben úgy akar megszabadulni az orosz gázfüggőségtől, hogy Algériából importál földgázt.

Ezekben az országokban a szén nem játszik olyan jelentős  szerepet mint Lengyelországban, ahol hagyományosan ez a legfontosabb energia hordozó. Az elektromos áram 70%-át a szénerőművek állítják elő! Így nem csoda, hogy ezek bezárását csak 2049-re tervezték Varsóban vagyis csak egy évvel azelőtt, hogy az Európai Unió államainak el kellene érniük a karbonsemlegességet. A mostani kényszerhelyzetben már nem is tervezik a szén kivezetését belátható időn belül.

“Azt akarjuk, hogy szénerőművek energiája 2049 után is a rendelkezésünkre álljon” – jelentette ki a múlt héten Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes. Aki hozzátette: a kőszén készletek fokozottabb felhasználása Lengyelország energia biztonságának érdekében megnövekedhet.

Németországban ellentmondásos a helyzet

A zöldek benne vannak a kormánykoalícióban, ezért Berlinben továbbra is ragaszkodni kívánnak ahhoz, hogy “ideális esetben” a szénerőműveket bezárhatják 2030-ig. A kényszerhelyzet ugyanakkor arra ösztönözte Habeck gazdasági minisztert, aki nem mellesleg a zöldek társelnöke, hogy elrendelje országos szénkészlet  létrehozását az energia biztonság érdekében. Egyidejűleg a kormány elhalasztotta néhány szénerőmű bezárását mondván, hogy a jelenlegi helyzetben tartalékot képezhetnek az energia ellátásban. Németországban az elektromos áram mintegy egynegyedét a szénerőművek állítják elő.

Csehországban ez 46% vagyis csaknem a fele a villamos energiának szénerőművekből jön. Így érthető, hogy a kormány elrendelte: a szénerőművek korábban elhatározott bezárásának dátumát felfüggesztik. Magát a szénbányászatot 2033-ra akarta megszüntetni Csehország, amely még össze is veszett Lengyelországgal egy határmenti lignit erőmű miatt. Most alaposan megváltozott a helyzet, mert minden energia forrásra szükség lehet. Két nagy szénerőművet a tervek szerint jövőre át kellett volna alakítani úgy, hogy földgázzal működjenek. A mai helyzetben erősen kérdéses , hogy ez megtörténik 2023-ban.

Románia ideiglenesen újraindít szénerőműveket – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Brüsszel is bizonytalan

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki a Green Deal fő felelőse az Európai Unióban, azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok, melyek az orosz gázról a szénhez térnek vissza, ezt csakis korábbi környezetvédelmi vállalásaikkal összhangban tehetik meg. Ezt könnyű kijelenteni, de nehéz megvalósítani. Tudja ezt Timmermans is, aki pragmatikusan jelezte: “nincsenek tabuk ezen a téren”.

Hogy lehet a gyakorlatban ellensúlyozni a szén környezetszennyező hatását? Zöld beruházásokkal – hangsúlyozza Simone Taglapietra. A Bruegel szakértője elmondta, hogy két fontos dolgot kell szem előtt tartani: egyrészt azt, hogy valóban csak ideiglenes legyen a visszatérés a szénhez, másrészt pedig azt, hogy több zöld beruházás kell, amely fokozott mértékben kiválthatja a környezetet szennyező energiahordozókat.

“Az EU a tiszta energiát 2035-re vállalta, ez azt jelenti, hogy a visszatérés a szénhez csakis ideiglenes lehet. A leválás az orosz gázról és a környezetvédelmi vállalások betartása nem zárják ki eleve egymást. Masszív beruházások kellenek a megújuló energia forrásokba ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a környezetvédelmi vállalásokat” – nyilatkozta az Ember zöld kutató központ szakértője, Harriet Fox.

Mindezt miből? – kérdezhetnénk, de ez már egy másik történet.

Jön az Orbán csomag

2000 milliárd forintos költségvetési “kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.

Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.

Miből?

Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.

Hideg zuhany

A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!

A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli.  Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.

Ukrajna

Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).

A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.

A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?

Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár  a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.

A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.

A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban –  a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.

Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.

1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.

A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.

Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.

Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?

Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)

Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.

A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.

Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.

„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.

Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.

Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.

A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.

Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat.  A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és “folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

“Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

“Orbán hátbaszúrja Lengyelországot”

Putyin Ukrajna elleni háborúja próbára teszi a budapesti és a varsói kormány együttműködését hiszen míg Lengyelország a NATO és az EU legelszántabb tagja Oroszország bírálatában, Orbán Viktor a sor végén kullog. Egyáltalán nem siet elítélni Putyin háborúját Ukrajna ellen.

A lengyel ellenzék egyik vezető lapja vázolta fel a dilemmát, amely szembeállítja egymással Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit noha ők ketten szorgosan együttműködtek Brüsszellel szemben. Csakhogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak önmagában csekély a súlya, csakis a NATO illetve az EU számít tárgyaló képes partnernek Putyin számára.

A moszkvai Pravda mindenesetre Magyarországot azok közé a baráti országok közé sorolta, melyek ugyan csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, de nem szállítanak fegyvert Ukrajnának. Lengyelország viszont az élenjár Ukrajna támogatásában: a legtöbb fegyver a lengyeleken keresztül érkezik az élet-halál harcát vivó országba.

Morawiecki miniszterelnök púderezi Orbán politikai hulláját

Ezt állitja a Rzeczpospolita  című lap helyettes főszerkesztője, aki vezércikkben bírálja a magyar miniszterelnököt, mert Orbán nem hajlandó elítélni Putyin hadjáratát Ukrajna ellen. Nem nyújt támogatást Zelenszkij kormányzatának, és a magyarországi kormány média helyet ad Putyin propagandájának.

Orbán Viktor elfogadta ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de arról beszél, hogy az uniós államok is megfizetik ennek az árát. Nem ennek a nyilvánvaló ténynek a fölemlítése zavarja igazán a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettesét hanem az, amit a Mandinernek mondott a magyar miniszterelnök.

“A lengyelek a nyugati világ határát fel akarják tolni az orosz határig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, ha ez létrejön, és a NATO – beleértve természetesen Lengyelországot is, megfelelő erőt tud felvonultatni ezen a határon. Ezért támogatják a lengyelek vehemensen Ukrajna NATO tagságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ezután arról nyilatkozott, hogy nagy geopolitikai játékosok kereszttüzében találta magát. Aki kereszttüzben van, az egyik oldalhoz sem tartozik – vonja le a következtetést a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettese, aki szerint Orbán Viktor nem érzi magát a Nyugat részének. Szuldrzynski szerint

“Orbán rozsdás késsel szúrja hátba Lengyelországot.”

Magyarország az orosz befolyás kirendeltségévé vált – teszi hozzá a főszerkesztő-helyettes, aki szerint Orbán Viktor a putyinizmus magyar változatát építi ki.

Mit lehet még tenni Ukrajnáért

Brüsszelben gyűlnek össze a nyugati országok külügyminiszterei. Megvitatják mit kellene és mit lehet tenni a továbbiakban az ukrajnai háborúra adott válaszként. A Brexit óta először vesz részt Nagy Britannia külügyminisztere is a megbeszéléseken.

A miniszterek várhatóan megtárgyalják  mit tehetnek még Ukrajna támogatására, meddig mehetnek el, mi az a vörös vonal amin nem tudnak és nem is akarnak átlépni, hogy megelőzhessék a háború tovább terjedését Európában.

A NATO, a G7 és az Európai Unió külügyminiszterei egymás után találkoznak, és megbeszélik mivel lehet további nyomást gyakorolni Oroszországra. mit kellene még tenni.

A NATO fontolóra veszi a katonai szövetség keleti szárnyának további megerősítését.

Megbeszélések lesznek a NATO-n kívüli országok, például Grúzia és Moldova támogatásáról.

Az EU miniszterei meghallgatják az ukrán külügyminisztert Dmytro Kulebát. Kuleba helyzetértékelését figyelembe véve  értékelni fogják, aki várhatóan elsősorban nagyobb légvédelmi képesség biztosítását várja segítségként.

Liz Truss brit külügyminiszter lesz az első brit miniszter a Brexit óta, aki részt vesz az EU külügyi tanácsán.

A brit külügyminiszter kijelentette mindent megtesznek Ukrajna további hathatós támogatása érdekében, miközben szigorítják az általa “Putyin hadigépezetének” nevezett satuját.

A  cél a nyugati egység újbóli megerősítése és megszilárdítása.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK