Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Orbán az utolsó fillérig kitart Európa mellett

A hasán keresztül lehet megtartani a férjet. Orbánt ebből a szempontból eddig jól tarthatták, mert ha minden bűnéért börtönbüntetést kapna akkor sem tudná azt a “tekintélyt”  a  börtönkoszt kockahasúvá fogyasztani. Viszont a 2022-es győzelem tekintélyét csak Brüsszel a pénzével szerezhetné meg, ezért ad acta került a “Dühíti önt Brüsszel?” kérdés, helyébe korinthoszi márványoszlop szilárdságú tartóoszlopává vált az Uniónak. Természetesen az utolsó fillérjéig kitart mellette.

Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk, és tartani fogjuk az utolsó gerendát.

Azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk – mondta a magyar miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor bizalmasa Orbán Balázs államtitkár idézte a kormányfő szavait a Kossuth rádióban. Mindez fordulat a Fidesz retorikájában, amelyben nemrég még azt pedzegették, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

De milyen? – kérdi a magyar közvélemény többsége, amely kitart az Európai Unió mellett annak ellenére, hogy a Fidesz bírálatának egyik legfőbb célpontjává vált Brüsszel. Ahol legutóbb már a holland miniszterelnök azt közölte: Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból!

Magyarország gazdasága szinte kizárólag az EU-tól függ

Erre a nyilvánvaló igazságra Szijjártó Péter külügyminiszter mutatott rá Kötcsén. Mindez persze korábban sem volt titok, de az elmúlt hónapokban dúlt a propaganda háború a kormánypárti sajtóban az Európai Unióval szemben.

Mi változott?

Magyarországnak egyre jobban hiányoznak az uniós euró milliárdok. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar költségvetést és a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet jelenleg leginkább az infláció fenyeget. Bár Orbán Viktor igen magabiztosan nyilatkozott a jövő évi választásokról, de profi politikusként pontosan tudja: egyetlen választás sem lefutott meccs akkor, ha a választópolgárok többsége veszélyben érzi az életszínvonalát. Márpedig a gyorsan galoppozó infláció ezt áshatja alá.

Nemcsak az EU pénze kell Orbán Viktornak, de az a garancia is, melyet az uniós tagság jelent a forintnak. Amely könnyen úgy járhat mint a török líra, amely értékének jelentős részét elveszítette. Ezzel párhuzamosan Erdogan elnök  – Orbán politikai szövetségese – elveszítette Törökország három legnagyobb városát holott karrierjét Isztanbul főpolgármestereként kezdte.

Az új német kancellár nem lesz oly elnéző mint Merkel

Orbán irányváltását az is magyarázhatja, hogy uniós keresztanyja Angela Merkel nyugdíjba vonul, és utódjelöltjei korábban sem lesznek vele szemben oly megértőek mint az NDK-ban felnőtt kancellár.

Orbánnak nemcsak az EU-ban kell ellenszélben politizálnia, de a világban is, mert az Egyesült Államokban a keresztapját, Donald Trumpot veszítette el.

Mindezzel szemben csak Lengyelország szövetségét, és Putyin valamint Hszi Csinping barátságát tudja felmutatni. Ez a propagandában sem túlságosan sok, a gyakorlatban pedig édeskevés.

Az EU el akarja kerülni a tömeges bevándorlást Afganisztánból

A tálibokkal tárgyalni kell – hangsúlyozta az Európai Unió külügyi főképviselője. Josep Borrell szerint ráérünk még azon töprengeni, hogy az EU elismerje-e a tálib rendszert, mert jelenleg más problémák várnak megoldásra.

A legfontosabb derült ki az uniós külügy és belügyminiszterek tanácskozásán kimenekíteni Afganisztánból azokat a tolmácsokat, akik az uniós nagykövetségek megbízásából dolgoztak, és emiatt életveszélyben érzik magukat Afganisztánban.

Az Európai Unió belügyi biztosa szerint el kell kerülni a tömeges bevándorlást, és erre többféle megoldás is kínálkozik. Ylva Johansson szerint fékezni kell a kivándorlási hullámot Afganisztánból. Ezért jó lenne elérni, hogy a tálibok engedélyezzék a nemzetközi segélyszervezetek működését az országban. Ez az uniós diplomácia egyik fő célja jelenleg.

A másik megoldás: a szomszédos államok segélyezése abból a célból, hogy tartsák a saját területükön az afgán menekülteket.

Három országgal folynak tárgyalások ebben az ügyben: Törökországgal, Iránnal és Tadzsikisztánnal. Mindhárom állam jelentős összegű uniós támogatásra számíthat, ha befogad nagyszámú afgán menekültet.

A Der Spiegel szerint nincs ok aggodalomra

A hamburgi lap arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fenyeget olyan migráns áradat mint korábban, mert kiépült a határok biztonsági rendszere vagyis az Afganisztánból szárazföldön kivándorló emberek nem érnek el Európába! Törökország már jelezte, hogy falat épít , hogy megakadályozza a tömeges bevándorlást Keletről.

Az Európai Uniónak nyilvánvalóan jelentős pénzébe fog kerülni, hogy megakadályozza az újabb migrációs hullámot, de az előzőnek is úgy vetett véget Merkel kancellár, hogy kialkudott egy migráns egyezményt Törökországgal.

A belorusz probléma

Lukasenka elnök azzal válaszol az uniós szankciókra, hogy országán keresztül átengedi a keleti bevándorlókat. Ezek egyelőre főként Irakból érkeznek, de a közeljövőben az afgán kivándorlók is felfedezhetik a belorusz kiskaput, amely elsősorban Lengyelországot és Litvániát fenyegeti. A két államnak Brüsszel támogatást ígért, hogy meg tudják állítani a Belaruszból érkező migránsokat.

Az afgán válságra hivatkozva Macron francia elnök átfogó uniós migrációs tervet sürgetett, de augusztusban mindenki szabadságon van, ezért erre egyelőre várni kell. Ráadásul szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és az új kancellártól várja mindenki az Európai Unióban, hogy ebben a tekintetben is irányt mutasson. Merkel kancellár az egész EU nevében tárgyalt Erdogan török elnökkel, és lehet, hogy az utóda is erre kényszerül majd, ha meg akarja oldani az afgán bevándorlók problémáját.

ANTI-SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRE

Most, hogy odafentről megkapták a végső ukázt az unalomig ismert parancsvégrehajtó tollforgatók, s teljes gőzzel beindult a kormányközelinek becézett, valójában kormányvezérelt lapnál a „huxit” propagandája, amely Magyarország minden elemi érdekével szemben, a sértett pozíciójából, azt igyekszik bizonygatni, hogy az EU elhagyása jó és üdvözítő lesz ennek az országnak.

Hadd örüljenek az Ausztriában vagy Németországban munkát vállaló kőművesek, villanyszerelők, asztalosok, teherautó sofőrök, bébiszitterek, hadd örüljenek a szülők és nagyszülők, hogy a gyerekek és unokák nem tudják majd könnyedén maguk mögött hagyni a romhalmazzá vert felsőoktatást, normális helyen továbbtanulni és a nemzetközi munkaerőpiacon kompatibilisnek számító diplomájukat megszerezni Bécsben, Berlinben, Amszterdamban vagy Leuvenben, hadd örüljenek a vállalkozók, éttermesek, szállodások, vendéglátósok, fogorvosok, fogtechnikusok etc., hogy a kuncsaftok már nem tudnak akadálymentesen jönni-menni, hadd örüljenek az autókereskedők, vagy azok, akik továbbra sem az autószalonok nulla kilométeres járgányait vásárolják, hanem a 4-5-6 éves használt nyugati autókat, hadd örüljenek a szomszédos államok – nevezzük őket valamiért, ki tudja, miért, kisantantnak –, hogy most a magyar vezetés saját maga, önként és lelkesen hajtotta végre az ország újabb Trianonját, leválasztva magáról az EU kötelékében megmaradt szomszédos (szlovákiai, romániai, délvidéki etc.) magyarságot, hadd örüljenek majd és kajánul röhögjenek rajtunk a tőlünk fényévnyi távolságra elhúzó szomszédos államok, járjunk inkább Azerbajdzsánba tanulni, üzletelni, nászútra vagy turistáskodni, esetleg kecsegtető munkákat vállalni, járjunk Kirgizisztánba és így tovább, mi meg lehessünk büszkék arra, hogy az egykori elsőből immár nem is az utolsók lettünk, hanem több osztállyal lejjebb taszítottak minket választott és szeretett uraink, szóval legyen ez így, ha a sötét és hazaáruló hatalom legönösebb és legaljasabb érdekei ezt kívánják, hajrá Magyarország, hajrá magyarok, mindent bele, de nekem most az augusztus 20-i készülő, s több napra tervezett hatalmas katonai (teljes magyar légierő a Duna felett!!!) parádé és ünnepségsorozat előtt, a „valaha volt legnagyobb Szent István napi ünnep” küszöbén a Karmelita-kolostor velejéig anti-Szent Istvánja jut az eszembe, aki az egykori uralkodóval épp ellentétesen, minden erejével és igyekezetével nem bevezetni törekszik Magyarországot a nyugati világ családjába, hanem kivezetni onnan, vissza valahová a sötét és obskúrus ázsiai világba, valahová a Türk Tanácsba tömörült országok kebelére. Mert a Karmelita kolostor és szolgahadának vigyázó tekintette Azerbajdzsánra, Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Üzbegisztánra és Törökországra szegeződik, a diktatúrák nálunk egyelőre még fejlettebb, ám mielőbb utolérni és leelőzni kívánt világára.

Jelentem, az új Koppány csapatai harcban állnak.

Gábor György

Ujhelyi: az Európai Adatvédelmi Testülethez fordultam

Negyvenhét éve ezen a napon mondott le Richard Nixon amerikai elnök, miután érintettsége egyértelművé vált a politikai ellenfeleinek lehallgatásáról szóló, úgynevezett Watergate-ügyben. Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke hamarosan követheti őt ebben a sorban, a Pegasus-ügy ugyanis egyre jobban ráég a magyar kormányzatra.

Miközben a Fidesz minden létező módon megpróbálja akadályozni a nemzetközivé duzzadt botrány magyarországi szálainak felderítését, addig más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak.

A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.

Az tulajdonképpen – a Fidesz-kormány érdemi cáfolatának hiányában – a tévedés minimális kockázatával kijelenthető, hogy a magyar állam birtokolja és használja, vagy használta a Pegasus-kémszoftvert.

Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt.

Azt nem tudjuk, hogy a lehallgatások milyen indokkal történtek és mennyiben igazolható a kormány azon állítása, miszerint a megfigyelések jogszerűen voltak. Az biztos, hogy a Fidesz hiába igyekszik eltussolni ezt a nemzetközi botránnyá duzzadt ügyet, csak rövidtávon lesz képes útját állni az igazságnak.

A törvénytelenségek elkövetői pedig nem csupán politikailag, de jogilag is bizonyosan felelni fognak.

Az MSZP európai parlamenti képviselője a mai napon írásban az Európai Adatvédelmi Testülethez (EDPB) fordult annak érdekében, hogy a Pegasus-ügyben megfelelő hatékonyságú és objektivitású vizsgálatok legyenek a tagállamokban. Azt kértem az EDPB vezetőitől, hogy erősítsék meg az uniós adatvédelmi hatóságok együttműködését ebben az ügyben, elősegítve ezzel a még hatékonyabb információáramlást a Pegasus-ügy teljeskörű kivizsgálása érdekében. Arra is javaslatot tett az Európai Adatvédelmi Testületnél Ujhelyi István EU parlamenti képviselő, hogy a soron következő éves jelentésükben erre az ügyre külön térjenek ki és a levonható tanulságok mentén fogalmazzanak meg, a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

Több tízezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből

Magyarország és Lengyelország ebben is hasonlít egymásra: óriási az orvos hiány. A brüsszeli Politico szerint 20-50 ezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből. Ez nagyon sok egy 38 milliós országban, amelyet nagyon megviselt a Covid 19 világjárvány.

A járvány miatt az orvosok 9%-a tervezi azt, hogy elhagyja hazáját – állapította meg a Krakkói Egyetem kutatása még tavaly.

“Az orvosok a magán szektorba távoznak vagy pedig egy uniós államban próbálnak szerencsét”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának Bartosz Fialek doktor, aki az orvosok szakszervezetének regionális főnöke Bydgoszcz városában. Mindez összefügg azzal, hogy a kormányzat alulfinanszírozza az egészségügyet, a GDP mindössze 5,3%-a jut rá. Ezzel sereghajtó az Európai Unióban – éppúgy mint Magyarország.

Az eredmény? Lengyelországban jut a legkevesebb orvos egy lakosra az Európai Unión belül – Ciprus után.

Rekord kivándorolás

2021 első negyedévében 200 orvos kért engedélyt a kivándorlásra , és ezzel megdőlt a korábbi rekord. Andrzej Matyja, az orvosi kamara vezetője katasztrófának nevezte a kivándorlási kedv fokozódását.

Lengyelországban a kormány – Magyarországtól eltérően – nem emelte lényegesen az orvosi fizetéseket. Kínosan szegényes béremelést kaptak a közegészségügyben dolgozó orvosok: bruttó bérük 1485 euróról 1489 euróra emelkedett.

A következmény? Kórház bezárások illetve egyes osztályok megszüntetése. Különösen a gyerekgyógyászat és a belgyógyászat került súlyos helyzetbe, mert nincs elég szakorvos.

Ígéretek vannak, de a pénzt Brüsszeltől várják

A Kaczynski rendszer azt ígéri a lengyeleknek, hogy az egészségügyi kiadások a GDP 7%-ára növekednek 2027-ig. Csakhogy ez elég messze van, az embereknek meg is kellene ezt érniük.

Az uniós helyreállítási alap 4,5 milliárd eurós életmentő injekciót jelentene az egészségügynek. Ebből 700 millió jutna közvetlenül a kórházaknak. Csakhogy Lengyelország kormánya – éppúgy mint a magyar – kötélhúzást folytat Brüsszellel. Az eredmény: a pénz egyelőre nem jön pedig óriási szüksége lenne rá a lengyel egészségügynek. Rókafogta csuka helyzet alakult ki: az EU azt szeretné, ha Lengyelország betartaná a jogállamiság vállalt feltételeit, de a Kaczynski kormányzat szerint a hazai jog felülírhatja az uniós jogot.

A jogvita levét az átlagos polgárok isszák meg, akik egyre kevésbé jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz a kórházakban.

A magyarok háromnegyed része szegény

Ha az uniós átlagot választjuk, akkor kiderül, hogy Magyarország lakosságának a döntő többsége szegénynek számít. Nálunk rosszabbul csak Románia teljesít az Európai Unióban.

A TÁRKI tanulmánya szerint minden más egykori szocialista országnak sikerült csökkentenie a lemaradását az Európai Unió átlagához képest – kivéve Magyarországot! A magyar szegénységi küszöb éppúgy az uniós átlag 40%-a volt mint 2005-ben miközben mindenki másnak sikerült javítania. A lengyelek például , akik szintén 40%-on álltak elérték az uniós átlag 70%-át! A szlovákok 60, a csehek 80%-nál tartanak.

Hol mekkora a szegénység?

Finnországban, Franciaországban és Holkandiaban mindössze a lakosság 5%-a számít szegénynek. Csehországban a lakosság 20%-a, Lengyelországban a 40%, Szlovákiában 50%, nálunk több mint 75%!

Orbán Viktor népe

A magyar gazdaság ennyivel nem teljesített rosszabbul.

A jövedelem különbségek nőttek meg: a hatalom és hű oligarchái növelték rohamtempóban a bevételeiket.

Ezek a kiugró jövedelmek az átlagot ugyan emelik, de a szegények millióinak nem sok vigaszt jelentenek.

Orbán stratégiája világos:

a jól megfizetett elit és a szegénységben tartott többség alkotja a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd alapját. No meg az uniós euró milliárdok.

Ezek most nem jönnek…

Pedig nagy szükség lenne rájuk hiszen az elitet pénzelni kell, és nem lehet teljesen elhanyolni az egészségügyet vagy a rendfenntartást sem.

A szegények ugyanis állam függőek, és így arra szavazhatnak, akitől juttatást remélnek. Azért persze szükség van a hatalomhoz hű médiára is, amely szorgosan félrevezeti a szegényeket, hogy Brüsszelben lássák a fő ellenséget.

A hatalom érdeke az, hogy a szegények függő helyzetben maradjanak, de ne kerüljenek vele szembe. Ehhez viszont pénz kell, és nem is kevés. A szegényeket olcsón meg lehet vásárolni, de minthogy sokan vannak, így a hatalomnak egyáltalán nem kis pénzt kell erre fordítani a választások előtt.

Varga Mihály pénzügyminiszter reméli, hogy az uniós pénzek nélkül is megoldhatják a problémákat, de Orbán pontosan tudja, hogy ez nincs így.

Ezért engedélyezi Matolcsynak a gazdaságpolitika bírálatát.

A Nemzeti Bank elnöke ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az infláció megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét.

A szegények ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy szánalmasan alacsony életszínvonaluk legalább biztosan megmarad vagy csekély mértékben még növekszik is.

Ha kiderül, hogy a forint mélyrepülése miatt erre nincs lehetőség, akkor Orbán is úgy járhat mint Horn Gyula, aki a Bokros csomag után búcsút mondhatott a hatalomnak, mert a szegények életszínvonala radikálisan csökkent.

Az uniós vita miatt Orbán népszerűsége növekedhet

A párizsi Le Figaroban Jacques Rupnik, aki egykor Havel elnök tanácsadója volt Prágában, de most a tekintélyes Science Po egyetem tanára a francia fővárosban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unióval provokált vita miatt Orbán népszerűsége hazájában növekedhet.

A cseh politológus azt érzi, hogy Magyarországon és Lengyelországban – éppúgy mint a keleti uniós tagállamokban más a társadalmi problémák megítélése mint az Európai Unió fejlettebb nyugati részén. Orbán és Kaczynski konzervativizmusát jelentős részben támogatja a közvélemény – különösen olyan ügyekben mint a Gay Pride.

Orbán Viktor ezért is választotta ezt politikai zászlónak Brüsszellel szemben. Az EU vezetőinek véleményét kitűnően ismerő magyar vezér, aki már több mint 30 éve jár Brüsszelbe, jól látja, hogy célkeresztbe került. Ezért előre menekül: ez a pedofil törvény, amely többé kevésbé tudatos provokációként a melegekkel is foglalkozik.

Merkel-Orbán paktum

Az NDK-ban felnőtt német kancellár sokkal jobban megértette a magyar miniszterelnök problémáit mint nyugati társai, akik a jóléti társadalom körülményei között politizálnak miközben a keleti tagállamokban a lakosság többsége a nyugati szegénységi küszöb alatt él. Ezért Merkel mindig megvédte Orbán Viktort, aki cserébe a német ipar magyarországi letelepedését hatalmas összegekkel segítette. Egyben pedig alacsonyan tartotta a munkabéreket – busás profitot biztosítva a német befektetőknek.

A Merkel korszak lassan véget ér, és Orbán szabad préda lett Brüsszelben. A holland “fickó” a képébe is vágta:

ki is lehet lépni az Európai Unióból!

Mark Rutte nyersen arra célzott, hogy Magyarországnak százszor nagyobb szüksége van az Európai Unióra mint fordítva. Nemcsak azért, mert az uniós pénzek most nagyon hiányoznak Orbán Viktornak a választások megnyeréséhez hanem azért is, mert a külföldi befektetők csakis azért vannak Magyarországon, mert ez egy uniós ország , ahol ráadásul szinte “ázsiai” bérek vannak.

Gulyás: úttörők vagyunk

A kancellária miniszter arról beszélt egy fórumon Sátoraljaújhelyen, hogy az Európai Néppárttól jobbra akarnak megszervezni egy igazi kereszténydemokrata pártszövetséget. Ebben kíván a Fidesz úttörő szerepet játszani. Csak valahogy senki sem kívánja követni őket. Ez még Gulyás Gergelynek is feltűnt, ezért is említette a magányos úttörő szerepet.

Közben viszont az európai kereszténydemokraták következetesen bírálják a Fideszt és a magyar kormányt. Horst Seehofer német belügyminiszter még nem is oly rég meghívta a bajor keresztényszociális unió vezetőségi ülésére Orbán Viktort. Ma viszont hangosan követeli a magyar miniszterelnök megbüntetését, és egyáltalán nemcsak a kétértelmű pedofil törvény miatt. Hanem azért, mert

a hatalom lenyúlja az uniós pénzeket miközben nem tartja be a jogállami normákat.

Az európai erőviszonyok egyáltalán nem kedveznek Orbánnak, a hazaiak viszont igen. Márpedig ez a fontos Orbán Viktornak, aki a jövő évi választások megnyerésével akarja bizonyítani az EU-nak és az USA-nak, hogy Magyarországon ő az úr.

Kérdés, hogy meddig? Egy úttörő mozgalmat már láttunk megbukni amikor a Szovjetunió fűbeharapott 30 évvel ezelőtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK