Brutális EU-büntetés a korrupció miatt

0
82

Nettó 500-600 milliárd forint büntetést fizet az ország az EU-programok során elkövetett pénzügyi szabálytalanságokért – írja az Európai Bizottságtól származó adatok alapján Jávor Benedek. Fejenként több, mint 50 ezer forint az ára annak, hogy ne álljanak le a támogatások. Lehet, hogy ez nem a vége.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg az uniós támogatások körüli korrupció miatt – derül ki Jávor Benedek írásából, amelyet az Európai Bizottság adataira támaszkodva közölt. Eszerint bruttó 700 milliárd forint feletti, a hazai önrész levonásával több, mint 500 milliárd a büntetések végszámlája.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg

Mint az idén nyárig európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) írja, a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetés néz ki, akkor is szó esett akár 500 milliárdhoz közelítő összegről. Idén tavasszal pedig már legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben 400-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az EU az uniós pénz szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján

a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a bizottság kiszabott.

Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója – írja Jávor. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több, mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.

Az összes uniós szabálytalanság negyede a miénk

A 24.hu írt arról először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a bizottság költségvetési mentesítési eljárásának keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak.

A közel száz oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. Ez évről évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül hat Franciaországban, és nyolc Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két programot érintettek az intézkedések – fogalmaz a bizottság válasza. Ez azt jelenti, hogy a szabálytalannak talált, és ezért

megbüntetett operatív programok több, mint negyedéért hazánk egymaga volt felelős az EU-ban.

Magyarország jobban teljesít, mint bárki más – fogalmaz Jávor.

A kormány nem vállalta a tételes vizsgálatot

Az is kiderül a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. Világossá vált, hogy

mind a hét tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat

tárt fel a bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak. Emiatt az egyesével, ügylet alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott tíz százalékos átalánybüntetést javasolta.

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította,

tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során.

Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének tíz százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint,
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint,
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint,
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint,
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint,
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint,
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

És ez még csak a pénz háromnegyede

Összesen 7480,2 milliárd forintról van szó eddig. Az uniós pénz lehívásában – részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt – már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák,

amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Azért csak várjuk ki a végét, még a hátralevő összegeket is veszélybe sodorhatja a rokonság saját lábra állítása – teszi hozzá a politikus.

Ezzel nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetés. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.

Lehet, hogy kevesebb büntetéssel számoltak

Ezzel összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze. Ha ebből le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna fizetni, a tényleges büntetés akkor is 500-600 milliárd között lehet.

Ez pedig

az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány a várható büntetésekre készülve „túlfoglalta” az uniós pénzt,

és ennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz.

Azaz az esetleges későbbi büntetések már nem csupán abban a formában okoznak veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, hanem veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is. Vagyis

tényleges, elérhető EU-s támogatások elvesztésével járhat.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig: Polt Péternek. Az 500-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ez a büntetés a 2014-2020 közötti magyar uniós támogatási keret több, mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúg – fogalmaz Jávor Benedek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..