Kezdőlap Címkék Jávor Benedek

Címke: Jávor Benedek

Ki időt nyer, életet nyer

Várjuk meg a végét az EU-s költségvetési vétót feloldó megállapodásnak, a hírek szerint kompromisszumként elfogadott politikai nyilatkozat pontos és végleges szövegezése itt perdöntő lehet. Továbbá azt sem tudjuk, hogy a német elnökség által tető alá hozott megállapodást jóvá hagyják-e a tagállamok a héten.

Mindazonáltal az eddig információk alapján körvonalazódó megállapodásról néhány megállapítást tehetünk – fejben tartva, hogy mindez akkor érvényes, ha valóban ez kerül elfogadásra. Ahogy arra korábban is számítottam, a végeredmény egy olyan nagyon EU-s kompromisszum lett, amit mindenki el tud adni győzelemként.
1. A jogállamisági mechanizmus ügyében az EU kitartott, nem vonták vissza és nem vizezték fel a szabályozást, nem választották el a költségvetéstől. A mechanizmus a Parlament és Tanács közt novemberben megállapodott formában lép hatályba január 1-én. Ez egyértelműen az EU győzelme, és Orbánék veresége, korábban világosan az volt a magyar kormányzati pozíció, hogy nem, nem, soha nem fogadják el a jogállamisági mechanizmust ebben a formában. Itt egyértelmű a vétózó országok meghátrálása – jórészt vélhetőleg az EU B tervének, a helyreállítási csomag 25 tagállammal való megvalósításának belengetése miatt.

2. Magyarország és Lengyelország megszavazza a költségvetést, az EU letörte a vétót. Az EU számára ez volt az elsődleges cél, a helyreállítási csomag és az új költségvetés késedelem, csúszás nélkül el tud indulni. Ez is inkább az Unió céljainak a teljesülését jelenti.

3. A két ország kap egy politikai nyilatkozatot, aminek az ereje most még nem látszik. Nem tudjuk jogilag mennyire lesz kötelező erejű, és pontosan mit tartalmaz. Ami eddig kiszivárgott róla, az nem tűnik túl nagy engedménynek, a mechanizmus maga is szorosan az EU-s költségvetéshez kötött az első pillanattól fogva, hogy ezt most egy nyilatkozatban megerősítik, nem sokat változtat a helyzeten. A magyar kormánynak az intézményesült korrupció miatt egy szigorúan az EU költségvetéshez kötött jogállamiság mechanizmus miatt is van félnivalója (sokkal több, mint Lengyelországnak). A részletes alkalmazási kódex önmagában akár kívánatosnak is mondható, az ördög itt a részletekben fog lakozni (kell-e pl. direkt, bizonyítható korrupciós eset a mechanizmus beindításához, vagy a rendszerszintű veszély is elegendő, például a pénzek megfelelő költését ellenőrző intézmények „nem kielégítő működése”.)
4. Ha valós az az információ, hogy a megállapodás szerint – miután a két tagállam az Európai Bíróságra viszi a szabályozást – a bíróság ítéletéig nem alkalmazzák a mechanizmust, az komoly engedmény Magyarországnak és Lengyelországnak. Lényegében a 22-es választásig a magyar kormány pont meg tudja finanszírozni a NER-t EU-s forrásokból, azaz az Unió vesz nekik még egy ciklust 2026-ig. Ez egyértelműen a két kormány legfontosabb eredménye, még ha időben korlátozott hatású is.
5. 2022 előtt az új 7 éves költségvetésnek csak kis része hívható le, még akkor is, ha nagyon megpróbálják felpörgetni a kifizetéseket, így a 2021-2027-es ciklus pénzeire döntően alkalmazni lehet majd a mechanizmust, így azokat erőteljesebben védi. A helyreállítási csomag 70-80%-át viszont 2022-ig lehívják, annak nagy részére így gyakorlatilag nem vonatkozik a szabályozás. Ez nagyjából 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, és 7-8 milliárd euró kedvezményes hitellehetőséget jelent. Démoklész kardja ott fog lógni a kormány felett, de a következő 2 évre nagyjából fellélegezhet.

A megállapodás (ha valóban ebben a formában fogadják el) rövid távon Orbánnak és Morawieckinek kedvez, hosszú távon az EU prioritásai érvényesültek.

Kérdés, hogy a magyar ellenzék és az ellenzéki önkormányzatok túlélnek-e a hosszú távig. A magyar demokrácia leépülését ez így egyáltalán nem fogja megállítani, de az EU eszközt teremtett magának, hogy hatékonyabban lépjen fel a korrupt rezsimekkel szemben.
Ha röviden kéne összefoglalnom, azt mondanám, hogy az EU elengedte Magyarországot, cserébe azért, hogy hosszú távon működőképesebbé váljon. Nem túl jó hír ez nekünk, magyaroknak. Annyit tanulhatunk belőle, hogy a magunk problémáit magunknak kell megoldanunk.
Jávor Benedek/Facebook

Jávor Brüsszelben?

Jávor Benedek vezeti januártól a főváros brüsszeli képviseletét – jelentette be a V4-es Szabad Városok Szövetségének aláírásán Karácsony Gergely az azonnali.hu szerint. Az erről megjelent hivatalos közlésekben ennek nyoma sincs.

Január 1-jétől Jávor Benedek fogja vezeti a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét a klímaváltozás és az innováció képviselete érdekében, az ő munkáját a magyarországi nagyvárosoknak is felajánlanák – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a V4-es országok fővárosainak polgármestereivel közösen tartott konferencián az azonnali.hu közlése szerint.

A fellelhető forrásokban azonban nyoma sincs ennek. Karácsony Gergely beszédében, amely a fővárosi portálon megnézhető, mindössze az a rész hangzik el, hogy „Budapest ezért döntött brüsszeli képviseletének fejlesztéséről, és felajánlja, hogy a képviselet a szövetség többi városának érdekeit is képviselni fogja”. A főváros brüsszeli képviselete is csak a V4-es fővárosok vezetőinek összefogásáról, a Szabad Városok Szövetsége létrehozásáról tudósít. Ahogyan oldalán Jávor Benedek is mindössze ezt az eseményt osztotta meg.

A budapesti eseményen Budapest, Varsó, Prága és Pozsony városvezetői írtak alá megállapodást. Karácsony Gergely közleménye szerint az európai Szabad Városok Szövetségét azért kötötték meg, hogy választóik sok százezres tömegét képviselve hitet tegyenek a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a jogállam, a világnézeti tolerancia és a kulturális sokszínűség mellett, és

összefogjanak a régiónkat gúzsba kötő, bezárkózó nacionalista populizmus és a nyers önkény ellen.

De amellett, hogy kiállnak értékeinkért és megmutatják, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország nem egyenlő kormányaik politikájával, egyéb céljuk is van. Tapasztalatcserével és együttműködéssel próbálják kezelni legsúlyosabb közös kihívásainkat, a klímakrízist vagy a lakhatási válságot, és közösen lobbiznak azért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható pénzt a városok számára.

„És hogy hol kötöttük meg szövetségünket? Hol máshol, mint a Közép-európai Egyetemen”, a korszerű tudás, a nyitottság, a kritikus gondolkodás és a nemzetköziség immár szimbólummá vált helyszínén. Budapestnek, Pozsonynak, Prágának, Varsónak egy a hangja, és ez a hang valódi demokráciáért, átláthatóságért, haladásért és fenntartható várostervezésért kiált – írta Karácsony.

Brutális EU-büntetés a korrupció miatt

Nettó 500-600 milliárd forint büntetést fizet az ország az EU-programok során elkövetett pénzügyi szabálytalanságokért – írja az Európai Bizottságtól származó adatok alapján Jávor Benedek. Fejenként több, mint 50 ezer forint az ára annak, hogy ne álljanak le a támogatások. Lehet, hogy ez nem a vége.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg az uniós támogatások körüli korrupció miatt – derül ki Jávor Benedek írásából, amelyet az Európai Bizottság adataira támaszkodva közölt. Eszerint bruttó 700 milliárd forint feletti, a hazai önrész levonásával több, mint 500 milliárd a büntetések végszámlája.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg

Mint az idén nyárig európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) írja, a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetés néz ki, akkor is szó esett akár 500 milliárdhoz közelítő összegről. Idén tavasszal pedig már legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben 400-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az EU az uniós pénz szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján

a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a bizottság kiszabott.

Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója – írja Jávor. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több, mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.

Az összes uniós szabálytalanság negyede a miénk

A 24.hu írt arról először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a bizottság költségvetési mentesítési eljárásának keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak.

A közel száz oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. Ez évről évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül hat Franciaországban, és nyolc Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két programot érintettek az intézkedések – fogalmaz a bizottság válasza. Ez azt jelenti, hogy a szabálytalannak talált, és ezért

megbüntetett operatív programok több, mint negyedéért hazánk egymaga volt felelős az EU-ban.

Magyarország jobban teljesít, mint bárki más – fogalmaz Jávor.

A kormány nem vállalta a tételes vizsgálatot

Az is kiderül a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. Világossá vált, hogy

mind a hét tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat

tárt fel a bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak. Emiatt az egyesével, ügylet alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott tíz százalékos átalánybüntetést javasolta.

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította,

tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során.

Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének tíz százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint,
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint,
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint,
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint,
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint,
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint,
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

És ez még csak a pénz háromnegyede

Összesen 7480,2 milliárd forintról van szó eddig. Az uniós pénz lehívásában – részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt – már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák,

amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Azért csak várjuk ki a végét, még a hátralevő összegeket is veszélybe sodorhatja a rokonság saját lábra állítása – teszi hozzá a politikus.

Ezzel nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetés. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.

Lehet, hogy kevesebb büntetéssel számoltak

Ezzel összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze. Ha ebből le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna fizetni, a tényleges büntetés akkor is 500-600 milliárd között lehet.

Ez pedig

az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány a várható büntetésekre készülve „túlfoglalta” az uniós pénzt,

és ennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz.

Azaz az esetleges későbbi büntetések már nem csupán abban a formában okoznak veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, hanem veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is. Vagyis

tényleges, elérhető EU-s támogatások elvesztésével járhat.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig: Polt Péternek. Az 500-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ez a büntetés a 2014-2020 közötti magyar uniós támogatási keret több, mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúg – fogalmaz Jávor Benedek.

Köszönjük Benedek

Kedves Barátaim!

Köszönöm, és sajnálom.

Tegnap brutális vereséget szenvedtünk, az a stratégia, azok a döntések, amelyeket elfogadtunk, ide hoztak minket. Tanulságok vannak bőven, én remélem, hogy mindenki képes levonni belőle a magáét. A felelősséget senkire nem akarom hárítani, és szembe szeretnék nézni azzal a részével, ami az enyém. Kényszerek közt, sok fenntartással, vívódva, de én hoztam meg azokat a döntéseket, amelyeknek a következményeivel tegnap szembe kellett néznem. Úgy hiszem, illő, hogy mindennek fényében most ne magyarázkodjak, ne kifogásokat keressek, hanem hátralépjek egyet. Egyben gratuláljak azoknak, akik tegnap este jobb döntések jobb eredményeit ünnepelhették. Különösen a Momentum politikusainak, akikkel politikai, társadalmi kérdések sokaságában nem értek egyet, de akik megerősödött jelenléte a magyar politikában minden liberális demokráciában hívő magyar számára örömre adhat okot.

Szeretném nektek elmondani azt is, hogy a tegnapi eredménytől függetlenül nagyon szerencsésnek érzem magam, és hálás vagyok a sorsnak, hogy öt évig EP-képviselő lehettem, és csinálhattam ezt a munkát azoknak az értékeknek a képviseletében, amelyeket magaménak vallok. Köszönöm mindazoknak, akik ezt a munkát lehetővé tették. Mindenekelőtt az Együtt-PM 2014-es választóinak, és annak a politikai közösségnek, akik akkor megteremtették ennek lehetőségét. Szeretnék hatalmas köszönetet mondani itt a nyilvánosság előtt annak a csapatnak, akikkel végigcsináltuk az elmúlt 5 évet, akiknek szívét, eszét és bátorságát dicséri mindaz az eredmény, amit elértünk. Köszönöm Zita Herman David Kardos Istvan Hermann Pajna Gabriella Roland Papp Gábor Daróczi Péter Rauschenberger Arpad Welker Peter Szilagyi Fáy Zizi és még sokan mások. Megtiszteltetés volt veletek dolgozni.

Köszönöm azoknak is, akikkel ezt a végül szomorú véget érő kampányt végigcsináltuk, akik erőt és támogatást adtak, hogy megpróbáljuk a lehetetlent.

Végül köszönöm azoknak, aki ránk szavaztak, különösen azoknak, akik ezt miattam tették. Sajnálom, hogy csalódást okoztunk nektek, tudom, sokszor nagyon nehéz döntéseket hozva adtátok nekem a szavazatotokat – többet érdemeltetek volna.

Sajnálom, hogy a zöld politikának mostantól nincs magyar képviselője az Európai Parlamentben, mert szükség volna rá, de el kell fogadnunk a választók döntését. Bízom abban, hogy azok az ügyek, amelyeken az elmúlt években dolgoztam, nem maradnak teljesen képviselet nélkül. Azt remélem, hogy az újonnan megválasztott képviselők tovább tudják vinni a roma közösségek képviseletét, a korrupció elleni harcot, a klímaváltozás, az ökológiai krízis elleni fellépést, és még jobban tudják csinálni majd, mint ahogy én tettem. Sok sikert, kitartást és erőt kívánok nekik hozzá.

És hogy valami pozitívval zárjam: legalább Pakson sokan megkönnyebültek tegnap este.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, megtiszteltetés volt Magyarország EP-képviselőjének lenni.

Be kell ütni a szeget a nemzeti együttműködés rendszerének koporsójába

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, EP-listavezetője a Clark Ádám téren, a nulla kilométerkőnél tartott kampányzáró sajtótájékoztatón azt mondta, „a piros-zöld-szövetség” a szociális Európáért küzd, szorgalmazza a közös uniós minimálbér, minimálnyugdíj és családi pótlék bevezetését, bérlakásprogramot, a szociálisan hátrányos helyzetű fiataloknak pedig ösztöndíjat sürget.

Azt mondta, az MSZP-Párbeszéd közösen küzd a szélsőjobboldal ellen. „Az osztrák alkancellár bukásával lehullt a lepel”: kiderült, hogy a szélsőjobboldali populista politikusokat semmi más nem érdekli csak a hatalom és a pénz. Olyan rendszert akarnak Európában, mint amilyet Magyarországon Orbán Viktor kiépített – hangoztatta.

Elmondta, az MSZP-Párbeszéd politikusai csaknem ötszáz kampányrendezvényen vettek részt, és még szombaton is százötven helyszínre indulnak a nulla kilométerkőtől.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a mostani választás tétje az, hogy Európa merre fordul. Az a kérdés, hogy a szélsőjobboldali, populista, euroszkeptikus erők erősödnek meg, amelyek szét akarják szedni az európai együttműködést vagy azok az erők törnek előre, amelyek közösen akarnak fellépni az Európa előtt álló feladatok megoldására, például a klímavédelemben – mondta.  Kitért arra, hogy a csütörtökön kezdődött választás exit poll adatai szerint nem a konfliktusok keresői, az euroszkeptikusok törnek előre, hanem a baloldal és a zöldek. Ők fogják meghatározni Európa jövőjét, Európa arra fog mozdulni, amerre a baloldali-zöld szövetség vinni fogja – hangoztatta.

Magyarország számára az a tét, hogy képes-e aktívan részt venni ebben a változásban vagy az ország teljesen Európa perifériájára, „párialétbe” szorul a miniszterelnökkel és a kormánypárttal együtt.

A sajtótájékoztatón elején az MSZP-Párbeszéd aktivistái egy Szavazz! feliratú, földig érő molinót feszítettek ki az Alagút egyik oldalára, az Alagút tetején piros, fehér és zöld színű füstbombákat indítottak be. A sajtótájékoztató végén a szocialista politikusok piros, a párbeszédesek pedig zöld füstbombákat hoztak működésbe. (MTI)

Jávor Benedek a Hajógyári-szigetről

https://www.facebook.com/javorbenedek/videos/437297953749123/

 

 

Jávor Benedek: Lehullott a lepel…

Lehullott a lepel Strachéról, Orbán friss kebelbarátjáról, de rántotta magával Orbán takaróját is!

A Süddeutsche Zeitung és a Spiegel egy olyan videófelvételt mutatott be, amelyen Heinz-Cristian Strache FPÖ-s osztrák alkancellár tudomása szerint orosz oligarchákkal (valójában beépített emberekkel) tárgyal arról, hogy az oroszok felvásárolják neki a legolvasottabb osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot, cserébe majd kormányon közbeszerzésekkel jutalmazzák őket. Az egész mindent elmond az oroszok és az európai szélsőjobb viszonyáról és szándékairól, de Orbánéknak még kínosabb az ügy.

Nem csak azért mert Strache nem csupán „egy” osztrák alkancellár, hanem Orbán új szélsőjobboldali szövetségi rendszerének az egyik legfontosabb tagja, akiről most világossá vált, hogy orosz pénzből, korrupt eszközökkel óhajtotta volna felforgatni az osztrák sajtót és politikát. Nem is csupán az, hogy nyíltan „orbáni” médiaviszonyokról ábrándozik, amit orosz pénzből szeretne megvalósítani. De az eredeti anyagban felbukkan az a Heinrich Pecina is, aki szerintük „direkt Orbánnak” vásárolta fel a magyar média egy részét, némiképp hiteltelenítve a Népszabadság bezárását „sajnálatos piaci folyamatként” értelmező kormányzati narratívát. És annak a megjegyzésnek is különös súlyt ad a történet, amit Simicska Lajostól hallottunk, aki szerint az oroszok – konkrétan a Roszatom – megvette volna az RTL-t Orbánnak. Ezzel a történettel a nyilvánosság előtt ez a sztori sem tűnik légből kapottnak.

Egyértelmű, hogy az oroszok minden eszközt benevetnek Európa destabilizálásáért, és ebben a Strachéhoz és Orbánhoz hasonló szélsőjobboldali politikusok a legfőbb szövetségesei. Orbán politikája egy orosz megbízásból, orosz pénzből végrehajtott, orosz érdekeket szolgáló zavarkeltés Európában, sem több, sem kevesebb. A „nemzethez”, a „keresztény értékekhez” annyi köze van, mint Kövér Lászlónak az Extinction Rebellionhoz.

Ez a botrány maga alá temetheti az osztrák kormánykoalíciót, ami amúgy Orbán kívánatos modellje volt a jobbközép és a szélsőjobb együttműködésére – idáig. De egyben leleplezi a magyar kormány működésmódját, céljait és eszközeit is! Ez legalább annyira magyar botrány, mint osztrák! És legalább annyi következménye kell hogy legyen itthon is!

Elszámoltatná a jelenlegi EP-képviselőket az MSZP-Párbeszéd szövetség

Közös, nyilvános fórum megszervezését kezdeményezte Ujhelyi István és Jávor Benedek annak érdekében, hogy minden jelenlegi EP-képviselő el tudjon számolni az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben végzett munkájával. Az MSZP-Párbeszéd szövetség szerint a választóknak joga van tudni, hogy ki milyen eredményeket ért el a magyar választók érdekében.

Mind a 21 jelenlegi magyar EP-képviselőnek ki kellene állnia és elmondania, hogy milyen munkát végeztek az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben – jelentette ki Ujhelyi István és Jávor Benedek tegnap egy interaktív Facebook-beszélgetés keretében. A Hatvan Perc elnevezésű, Fiala János által moderált élő adás során a két politikus azt hangsúlyozta: a magyar választóknak joguk van tudni, hogy képviselőik milyen eredményeket értek el, ezért egy közös, nyilvános fórum összehívását kezdeményezik.

A közösségi oldalon közvetített beszélgetés során elhangzott még az MSZP-Párbeszéd képviselői részéről, hogy Orbán Viktor elmúlt hetekben tett lépései és nyilatkozatai alapján egyértelműen kijelenthető: a Fidesz Európa ellenségei közé ül be a következő uniós ciklusban. Ujhelyi István és Jávor Benedek is úgy látja, miután az Európai Néppárt vezetői kimondták: nem kérnek Orbánból, világosan eldőlt, hogy elváltak a magyar miniszterelnök és az Európa-párti erők útjai. Hozzátették: ez azért súlyos probléma, mert a következő félévben dől el, hogyan néz ki majd az Európai Unió hétéves költségvetése. „Orbán úgy fog leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy nyilvánosan ellenségeivé fogadta az ott ülő néppártiakat, szociáldemokratákat és zöldeket” – fogalmaztak az MSZP-Párbeszéd szövetség EP-jelöltjei. Ujhelyi és Jávor egyetértett abban, hogy a választók megértették a május 26-i választás tétjét és pozitívumként értékelték, hogy az ellenzéki szavazók körében a kutatások jelentős aktivitást mérnek.

Jávor Benedek nyílt levele Manfred Webernek

1

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselő az alábbi nyílt levelet írta az éppen Budapestre látogató és Orbánnal tárgyaló Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének és csúcsjelöltjének.

Tisztelt Weber Úr,

Számos alkalommal intéztem Önhöz nyílt levelet, hogy felhívjam a figyelmét a Magyarországgal kapcsolatos fejleményekre, valamint arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz, az Önök tagpártja miként döngöli folyamatosan földbe az európai értékeket.

Sajnálatos módon mind a civilek, mind az ellenzéki pártok, mind pedig a nemzetközi szervezetek eddig intézett felhívásai hiábavalónak bizonyultak: Önök ezeket rendre figyelmen kívül hagyták, ahogyan a Néppárt minden alkalommal elnézte Orbánnak, ha átlépte a határt és szétverte a demokratikus intézményeket, vagy aláásta nem csupán a magyar alkotmányos jogokat, de az európai értékeket és az európai törvényeket is.

Ez a folyamat 2011-ben kezdődött az új médiatörvény elfogadásával, amely a jelenlegi médiabirodalma kialakulását és a sajtószabadság javarészének erodálását eredményezte. Ezt követte az, amikor a kormány semmibe vette az állampolgárok tulajdonát, és ellopta a magánnyugdíjukat. Ezek után a kormányzó pártok keresztülnyomták az új Alaptörvényt és egy sokkal kevésbé demokratikus rendszert hoztak létre az országban, kiváltképpen az új választási törvény beiktatásával, amelynek – amellett, hogy végtelenül igazságtalan – egyetlen célja Orbán Viktor hatalmának megszilárdítása. A Néppárt tétlenül nézte a magyar kormány összes gyűlöletet és félelmet keltő kampányát.

A Néppárt szemet hunyt az országban uralkodó, főleg uniós forrásokra irányuló korrupció felett is, így lopva el az európai adófizetők pénzét, de szemet huny afelett is, hogy Orbán az Unió biztonságát és stabilitását az orosz elnök Putyinnal karöltve építi le.

Mindezek és számos további sérelem mellett a kormány napról napra lábbal tapossa a demokratikus intézmények és az azok élén álló, választott tisztségviselők integritását és függetlenségét; a magyar kormány az Európai Unió egészével szemben agitál, míg a Néppárt eddig tett semmit. Önök nem tettek semmit!

A Néppárt vezetése azzal magyarázta a tétlenséget, hogy pártcsaládon belül Orbán kordában tartható és könnyebb elkerülni, hogy valami végtelenül felelőtlent vagy károsat lépjen az EU-val szemben. Ám valójában ez az elmélet teljességgel elhibázottnak bizonyult: semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a Néppárt képes lett volna akár csak egyetlen alkalommal is megfékezni Orbánt vagy kormányát. Sőt, Orbán Viktor számos ígéretet megfogalmazott a Néppárt felé, többek közt a Lex CEU visszavonását, ha az Európai Bizottság kéri, vagy éppen a magyar civil szervezetek jogainak tiszteletben tartását. De Orbán Viktor és a Fidesz soha nem tartotta be a Néppártnak tett ígéreteit, helyette demoralizálta az egész pártcsaládot.

Igazán szomorú, hogy Ön csak akkor lépett a tettek mezejére, amikor a kormány az Európai Bizottságot vezető Juncker urat kezdte gyűlöletkampányban támadni. Ráadásul a miniszterelnök hazudott akkor is, amikor ígértet tett a Juncker úrral szembeni gyűlöletkampány visszavonására: a Bizottság elnöke elleni kampány éppenhogy csak elkezdődött a múlt héten.

Szeretném megtudni: miként lehet az Ön számára elfogadhatatlan a mostani, Juncker úral szembeni gyűlöletkampány, míg a Néppárt hallgatott a Soros Györggyel, Guy Verhofstadttal vagy Judith Sargentinivel szembeni indított gyűlöletáradatkor?

Miért érzi Ön a kötelességének most ellátogatni Budapestre és megoldást kínálni Orbán Viktornak, miközben a Néppárton belüli felháborodás mértéke nem csekély?

Tisztelt Weber Úr!

Tekintve, hogy Ön a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, az Ön elköteleződése elsősorban az európai állampolgárok és a demokratikus értékek mellett kellene, hogy szóljon, jóval túlmutatva saját pártcsaládjának érdekein. Vagy ez az elköteleződés vezérli Önt, és kizárják a Fideszt a Néppártból, vagy ha nem, úgy Ön is bűnrészes ezeknek az értékeknek és az egész európai projektnek a lerombolásában.

Weber Úr, Öné a választás.

Tisztelettel,
Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő

Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

0

Jávor Benedek, a Párbeszéd jelenlegi európai parlamenti képviselője vezeti a párt EP-listáját. A Párbeszéd kongresszusa csak a saját jelöltjeik sorrendjéről döntött ma, mert a választásra várhatóan közös listát állítanak majd az MSZP-vel.

Karácsony Gergely társelnök, aki az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón ismertette a testület döntéseit, elmondta, hogy Jávor Benedeket száz százalékos szavazataránnyal jelölték. Az EP-képviselőt Dorosz Dávid, volt parlamenti képviselő és Szabó Tímea társelnök követi a listán.

A kongresszus egyúttal felhatalmazta a Párbeszéd vezetőit arra, hogy tárgyaljanak a szocialistákkal annak érdekében, hogy a parlamenti választás után az EP-választáson is közösen induljanak – közölte. A szövetség minden Európa-párti erő előtt nyitva áll, de elfogadják azt a reális helyzetet, hogy valószínűleg csak az MSZP-vel indulnak közösen – fogalmazott Karácsony Gergely.

Kérdésre válaszolva a társelnök azt felelte, reméli, hogy jövő héten elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a szocialistákkal. Arra a felvetésre, hogy hányadik helyen szeretnék látni Jávor Benedeket a közös listán, azt mondta, hogy „sem elvárásaink, sem kéréseink nincsenek, van egy mandátumunk”, az elnökség annak alapján fog tárgyalni és remélik, hogy meg tudnak állapodni.

Jávor Benedek azt ígérte: könyörtelen ellenfele lesz az Orbán-kormánynak

A sajtótájékoztatón részt vett Jávor Benedek is, aki azt ígérte, a jövőben is arra fog törekedni, hogy az Európai Parlamentben a fenntarthatóság, az átláthatóság és az igazságosság értékeit képviselje. Azt mondta, hogy amennyiben folytathatja a munkát, akkor „könyörtelen ellenfele” lesz az Orbán-kormánynak, mindent megtesz a paksi beruházás leállításáért és a hazai korrupciós ügyek leleplezéséért.

Az idei EP-választás a szokásosnál sokkal nagyobb jelentőségű lesz, mert az a kérdés, hogy Európa merre fordul majd – jelentette ki. Az a kérdés, hogy az unió megerősíti-e az együttműködést és közösen lép fel a kívülről érkező kihívásokkal szemben, vagy pedig a dezintegráció, a szétesés, a nacionalista konfliktusok felélesztése és a nemzetállamok felé való visszahátrálás irányába mozdul el – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben képviseli mindazt, ami ellen az Európa-párti erőknek közösen kell fellépniük – mondta az EP-képviselő.

Egy átlátható, ellenőrizhető, a korrupció ellen hatékonyabban fellépni képes EU-ra van szükség – érvelt. Olyan tagszövetségre van szükség, amely hatékonyan tudja csökkenteni a társadalmi különbségeket és fel tud lépni az ökológiai krízis, a klímaváltozás ellen – szögezte le.

Kérdésre válaszolva Jávor Benedek azt mondta, hogy egy összehangolt, közös kampányt fognak folytatni a szocialistákkal. Hozzátette, hogy az ellenzék lehetőségei számos területen, például a médiában, korlátozottak, ezért egy erős online és személyes jelenlétre épülő kampányra készülnek. (MTI)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK