Kezdőlap Gazdasági hírek

Gazdasági hírek

Megduplázódhat a munkanélküliség Ózdon

Év végén bezárja ózdi gyárát az ABB. A multi cég ezer embert küld utcára, 50 százalékkal megdobva az álláskeresők számát. A kormány megoldást ígér.

A piaci kereslet csökkenése miatt az ABB az év végén bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként – közölte a cég. Az ózdi gyár főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt.

A bezárás megközelítőleg ezer munkahelyet érint. A bezárás oka az, hogy az ózdi gyár termelése folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol

már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást.

A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre.

Az ABB a gyárbezárással érintett dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait. A vállalat szorosan együttműködik a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását.

A cég többi egységében aligha fognak sokan elhelyezkedni,

mert az ABB-nek Budapesten van a központi irodája, Győrben robotika szervizirodája, Fóton raktárhelysége és szervizműhelye, Gyálon logisztikai központja, valamint Ózdon kívül Kecskeméten gyára.

Az ABB több mint 100 országban működik, és 144 ezer főt alkalmaz. Vezető üzletágai az energetika, ipari automatizálás, hajtások, valamint robotika és gyártásautomatizálás. A nyilvános cégadatok szerint az Industrial C&S Hungary Kft. néven működő ózdi üzem árbevétele 2018-ban 54,3 milliárd forint volt, adózás utáni vesztesége pedig 13 milliárd forint.

Az ezer fős elbocsátás önmagában se kevés, de Ózdon rendkívül súlyos helyzetet teremt. A helyi hírportál, a Boon az év elején írt arról, hogy az elmúlt két-három esztendőben összesen 5 ezer munkahely szűnt meg. Igaz, a város vezetése különböző ipari üzemeik telepítése révén megközelítőleg ugyanennyi munkahelyet is teremtett, de ennek ellenére jelenleg is

közel 800 munkanélkülit tartanak nyilván a városban.

De valószínűleg ennél többen vannak állás nélkül, miután a munkát keresők többsége saját kapcsolatai alapján igyekszik elhelyezkedni, s csak azok fordulnak a munkaügyi szolgáltató irodához, akiknek ez nem sikerül.

Ennek alapján tehát több, mint a duplájára nőhet a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási szolgálat ennél precízebb számokat közölt karácsony előtt. Ezek szerint a 23 414 munkavállaló korú ózdi népességből 2009 álláskeresőt tartottak nyilván, aminek alapján

ötven százalékkal ugrik meg a munkát keresők száma

az év végén. A munkavállaló korú népességen belül a munkát keresők aránya most 8,58 százalék, ami az országos átlag 2,45-szöröse. Ózdon lényegesen rosszabb a helyzet, mint BAZ megye átlagában, ahol az országos átlagot csak egy százalékponttal haladta meg a munkanélküliségi ráta (4,5 százalék) a tavalyi harmadik negyedévben a KSH adatai szerint.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével, majd egy azt követő következő körben az ózdi önkormányzati vezetőkkel és az érintett cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezéséről. Az egyeztetések kiemelt célja, hogy a társaság ezer munkavállalója minél hamarabb megnyugtató választ találjon arra, hol folytathatja a munkát – tudatta az ITM.

Emlékeztetnek arra, hogy a kormány már korábban is beavatkozott a régiós foglalkoztatás biztonsága érdekében. Az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását. Vagyis közpénzből tartják fenn a foglalkoztatás szintjét.

Vihar: 82 centi vízkülönbség a Balatonon

A száz kilométer is elérő ciklon „megbillentette” a Balaton vizét. Egy időben 82 centivel mérték a legnagyobb szintkülönbséget.

Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a vizugy.hu adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között.

Az Időkép videója némi ízelítőt ad az elemek erejéből.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig:

Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.

A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között.

Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik – mondta a szakember.

Tavaly kétszer – március elején és július végén – billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.

Úton a 340-hez a forint

Újabb mélypontját érte el a forint: 339,3 volt délelőtt. Egyik ok lehet a mai külkereskedelmi forgalmi egyenleg, ami évek óta nem volt ennyire alacsony.

Délelőtt először 339,03-ra gyengült az euróval szemben a forint, aztán itt se állt meg és 339,3 is volt a kurzus. Rövidesen ledőlhet a 340-es fal is.

Az utóbbi időben általánosságban is nagy súly nehezedik a forintra, az elmúlt hetek ismételt rekorddöntései is ezt bizonyítják. A térségbeli devizák közül a legnagyobb értékvesztést a forint szenvedte el az elmúlt egy évben.

A mai gyengüléshez a lökést a KSH mai statisztikája adhatta meg. Eszerint 2019. decemberben az export euróban számított értéke 0,8 százalékkal csökkent, az importé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 247 millió euróval romlott.

Forrás: KSH

A kivitel értéke 7 milliárd 580 millió eurót (2512 milliárd forintot), a behozatalé 7 milliárd 446 millió eurót (2468 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 134 millió euróra (44 milliárd forintra) csökkent.

Tegnap komoly decemberi ipari termelési visszaesésről közölt adatot a KSH. Ez – bár meglehet, a kissé hosszabb ünneppel magyarázható – meglepte az elemzőket, és talán trendforduló első jele. Ma pedig a németek tették közzé decemberi számaikat, amelyek szintén a várakozással ellentétes zuhanást mutatnak. Ár, naptári és szezonális kiigazítással az ipari termelés 3,5 százalékkal esett novemberhez képest, amikor még 1,2 százalékos növekedést jegyeztek fel. Elemzők szerényebb, 0,2 százalékos decemberi ipari termeléscsökkenéssel számoltak. Éves összevetésben 6,8 százalékkal csökkent a decemberi német ipari termelés.

Trendforduló vagy „helyreáll a rend”?

Negatív meglepetés, sőt, hidegzuhany: elemzői jelzők a visszazuhant ipari termelési adatról. Van, aki szerint az autóipar az új kibocsátási normára áttérve kissé lanyhul, mások szerint viszont elkezdődött a magyar gazdaság leválása a németről.

A délelőtt megjelent első KSH-becslés szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva egyenesen 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

óriási negatív meglepetés

az ipar decemberi visszaesése, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt (abban az évben egyébként recesszióba süllyedt a gazdaság). A rendkívüli mértékű negatív meglepetést

egyértelműen az autóipar okozta,

ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását.

Az elemző szerint az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott

kedvezőtlen ipari fordulat elérte Magyarországot,

vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni. Mindez azt is jelenti, hogy

markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme.

A szerdán megjelent kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz Virovácz szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egyenesen

„hidegzuhanynak” tartja

az ipar decemberi teljesítményét. Becslése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesésben volt az ipar az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 2,8 százalékra lassult a növekedés a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését. Ez Suppan szerint is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.

Az elemző azonban él a feltételezéssel, hogy

a járműgyártás visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták

(radikálisan, a termékpaletta egészének átlagában kilométerenként 95 gramm emissziót engedélyez az EU a gyártóknak; efelett súlyos pénzbüntetést kell fizetni). Az autógyáraknak fel kellett készülniük alacsonyabb kibocsátású gépkocsik gyártására, emiatt egyes hazai autógyárak átállhattak a hibrid hajtásláncú modellek nagyobb arányú termelésére, ez pedig átmeneti leállással járhatott Suppan szerint. A következő hónapokban aztán

újra felfuthat a termelés.

Mindenesetre némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően – fogalmaz Suppan. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya is „nagy negatív meglepetésnek” minősítette az ipari termelési adatokat. Mivel tavaly decemberben eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban,

a kiigazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutat a naptárhatással korrigált adatoknál.

Az Erste szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a jövőről. A beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra. A német ipari rendelésállomány azonban szintén csütörtökön közölt és a várakozásokat  meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy

a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet

az elkövetkező időszakban. (Erről legutóbb augusztusban írtunk, akkor az EU-ban tapasztalható tendenciák kapcsán fogalmaztunk úgy, hogy a folyamatosan magas GDP-értékekkel egyelőre levált az uniós gazdaságról a magyar.)

Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektorban, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Emiatt Nyeste szerint idén az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, Regős Gábor egyedüliként említette, hogy december az ipari termelés szempontjából a leggyengébb hónap. Az év végi ünnepek közötti leállás szerepe is jelentős lehet, ráadásul (amit délelőtti írásunkban megjegyeztünk) a hét közepére eső karácsony miatt tavaly a naptárhatás a megszokottnál némileg erősebb lehetett.

Lefordult az ipar decemberben

A húzóágazat autóipar jelentős visszaesése miatt is decemberben lefordult a növekedési pályáról az ipar. A következő időszakban kiderül, hogy egyszeri hatás-e – év végi ünnepek – vagy tartós folyamat.

Tavaly decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,7 százalékkal csökkent – derük ki a KSH gyorsjelentéséből. A feldolgozóipari alágak közel felében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentős visszaesés volt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában lassult a növekedés üteme. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása továbbra is nőtt.

A 2019-es év egészében a termelés volumene 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint 2018-ban (egy évvel korábban 3,5 százalék volt). A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,8 százalékkal mérséklődött.

Forrás: KSH

Látványos az index negatívba fordulása. Az azonban most még nem tudható, hogy egyszeri hatással állunk-e szemben, például azzal, hogy az év végi ünnepek naptári elhelyezkedése miatt nagyon

sok cégnél a megszokottnál pár nappal hosszabb szünetre mentek el.

Ettől függetlenül a különféle prognózisok szinte kivétel nélkül azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaság túl került a delelőn, a tavalyi 5 százalékról idén a 3,5 százalék körüli szintre süllyed. Ez az ipar termelésében is meg fog mutatkozni a későbbi statisztikákban.

A legfrissebb előrejelzés a Policy Agenda 2019. IV. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (1,01 százalék). Ez – mint írják – azt jelzi, hogy a bővülés előző negyedévében kezdődő enyhe csökkenése folytatódik, az év végére az építőipar eddigi kiugró növekedése visszaesett, az ipar növekedési várakozásai gyengültek.

Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A vállalatok és a háztartások körében az eddigi optimizmus kissé csökken, részben a külső gazdaság lassulását is okozó kockázati tényezők – Brexit, világgazdasági helyzet érezhető romlása, ezzel a külkereskedelmi partnereink növekedésének lassulása – miatt. Másrészben

a változatlan versenyképességi problémákkal

összefüggő munkaerő-piaci anomáliák is a gyengülő növekedést támasztják alá. A fiskális és monetáris folyamatokat pedig az államháztartás év végére tervezettnél nagyobb – talán csak az időbeli elszámolás miatti – hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje jellemzik.

Brexit: főleg a britek szívhatják a fogukat

Nagy-Britannia kivitelének 67 százalékát fenyegeti a vám bevezetése, ha nem lesz szabadkereskedelmi megállapodás az év végéig. Egy hitelbiztosító szerint a briteknél folytatódhat a csődhullám, az EU exportjának csak hetede megy a szigetre.

Az átmeneti időszak várhatóan túl rövid lesz ahhoz, hogy megszülessen az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) szabadkereskelmi megállapodása, és ennek fájdalmasak lehetnek a következményei az unió tagállamaiban is – egyebek mellett ez derült ki az Atradius hitelbiztosító Brexitről szóló elemzéséből. A szigetország múlt pénteken éjfélkor lépett ki az EU politikai szervezetéből, ezzel képviselete megszűnt az Európai Parlamentben és a többi intézményben, de egyebekben

maradnak a szabályok az év végéig, ameddig meg kell kötni a szabadkereskedelmi megállapodást.

A keretszerződésben lehetővé tett hosszabbítástól Boris Johnson törvényben tiltatta el az országot.

Az Atradius szerint a Brexitet az EU gazdaságai is megsínylik. A legnagyobb kockázatok azokban az országokban jelentkeznek, amelyek exportorientáltak és fontos kereskedelmi partnerük Nagy-Britannia. Ilyen

Írország, Belgium és Hollandia, ezekben lehet számítani a korábbinál nagyobb arányú fizetésképtelenségre.

Az autógyártás globális visszaesése és a Brexit

a kelet-európai autóipari beszállítók számára is kockázatot hordoz.

A hitelbiztosító elemzői is emlékeztetnek arra, hogy az unió szabályai, így az áruk szabad áramlásáról szóló megállapodás is, december 31-ig érvényesek az Egyesült Királyság számára.  Ha az év végéig nem sikerül új egyezményt kötni, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tarifái alapján szabják ki a vámokat.

Ez súlyosan érinti az eddigi bizonytalanságtól eleve meggyengült brit gazdaságot, mert a brit export 48 százaléka az EU-ba irányul, plusz 16 százalék olyan országokba (Norvégia, Korea, Dél-Afrika), amelyeknek van szabadkereskedelmi megállapodásuk az unióval. A teljes

brit kivitelnek tehát 64 százalékát sújthatja 5,7 százalékos vámtarifa, az unió exportjának azonban mindössze 16 százaléka jut az Egyesült Királyságba.

A tanulmány szerint a brit GDP (bruttó hazai termék) idén mindössze 1 százalékkal bővül, a beruházások 7 százalékkal csökkennek 2019-hez képest.

Folytatódik a brit csődhullám,

a tavalyi 8 százalék után idén további 7 százalékkal több vállalat válik fizetésképtelenné, mint a kilépésről szóló népszavazás előtti időszakban.

A Brexit várhatóan

a feldolgozóiparban és az autógyártásban

okozza a legtöbb csődöt, mert ezeknek az ágazatoknak az export a motorjuk. Az importban az élelmiszeripari és agrártermékek drágulása várható, itt a vámok bevezetése és a logisztikai költségek növekedése okozhat nehézségeket. A brit építőiparban pedig nehezebb és drágább lesz európai szakmunkásokat alkalmazni, és ez növeli a csődök kockázatát.

Adómérsékléssel fojtogatnák az önkormányzatokat

Az élénkítés jegyében csökkentené a cégek iparűzési adóját a kormány. Ez azonban önkormányzatok sorát hozná lehetetlen helyzetbe, mert ez a legnagyobb bevételük. Budapest nagyon rosszul járhatna.

A helyi iparűzési adó (hipa) gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület idei első ülését követően. Az értékcsökkenési leírás, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét javasolják az adóalapból, valamint az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is.

Varga elmondása szerint a cél az, hogy fenntartsák a gazdaság növekedésének lendületét, ezért olyan ösztönzőket keresnek, amelyek ezt lehetővé teszik.

Az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei.

Az iparűzési adó jelentősen érinti az önkormányzati bevételeket, tavaly 827 milliárd forint (előző évben 711 milliárd) bevétel folyt be ebből, ezért egyeztetést kezdenek az önkormányzatokkal a javaslat részleteiről.

A hatályos szabályozás szerint az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a jövőben

lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból.

Mintegy 850 ezer vállalkozást érintene a lehetőség, amely hatásosan segítené a beruházások bővülését, és leginkább a termelékeny vállalkozásokat erősítené.

Amásik elképzelés, a

kutatás-fejlesztési költségek levonhatóvá tételének

jelentős bővítéséről Varga kifejtette: a jelenlegi kedvezményt az ötszörösére emelnék, ami jelentősen erősítené a kutatás-fejlesztési tevékenységet a magyar gazdaságban, javítaná a vállalatok termelékenységét és ezzel a gazdasági növekedést. Körülbelül 1800 olyan vállalkozás van, amely egy ilyen típusú kedvezményt igénybe tudna venni.

A december 20-i adófeltöltési kötelezettséget a társasági adó esetében már megszüntették, ugyanezt indítványozza a versenyképességi tanács az iparűzési adónál is. Ezzel javítható a vállalkozások likviditási helyzete és csökkenthetők adminisztrációs terheik – közölte a pénzügyminiszter.

További elemzéseket végeznek a várható hatásokról, de a versenyképességi tanács ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását indítványozza a kormánynak. Varga Mihály közölte, hogy a következő kormányülésen tájékoztatja a kormányt a javaslatokról. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még az idén, vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények.

A Varga által említett 827 milliárd az ezen adót beszedni képes önkormányzatok legnagyobb, gyakran egyedüli saját bevétele. Arról nem beszélt a miniszter, hogy mekkora összeg maradna a vállalkozásoknál, vagyis mennyi pénztől esnének el a helyhatóságok. És főleg nem világos, hogyan pótolnák – ha egyáltalán – a kieső bevételt.

Ha ezt nem normatív alapon tennék, akkor a „jó” önkormányzatokat kisegíthetik, a „rosszakat” nem. Utóbbiak esetében

ez egyenlő lenne a csőddel.

Elég, ha Budapest példáját említjük, ahol ez a változás adalék lenne a kormány által indított „bekerítésnek”. Annak, hogy a decemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében a hipát elsőként a közösségi közlekedésre kell fordítania az önkormányzatnak.

A főváros – még nem lezárt 2019-es évében – várhatóan 155 milliárd a hipa-bevétele volt. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké. (A múlt héten elfogadott forrásmegosztási rendelet alapján 2020-ban a kerületi önkormányzatokat összesen 145,5 milliárd, a fővárosi önkormányzatot 171,1 milliárd illeti meg az iparűzési és az idegenforgalmi adóból. Ez 323 milliárd tervezett helyi iparűzési adóból indul ki.)

A tavalyi

kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé,

amire 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási hányad a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez.)

Könnyű belátni, hogy az iparűzési adó csökkentése – ha az érezhető a cégeknél – nagy léket vágna az önkormányzatoknál, a fővárost pedig végleg lehetetlen helyzetbe hozná. Már a törvénymódosítás is azt jelenti, hogy ha tényleg minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti a többi közszolgáltatást.

Látható a növekedés lassulása

Jelentősen, 3-3,5 százalékra lassul a gazdaság növekedése, elsősorban az ipar visszafogása miatt. Az infláció magas marad, a lakossági fogyasztás kevésbé gyarapszik, mint idén a GKI prognózisa szerint.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel- írja februári elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyófizetési mérleg.

A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét.

A GKI 3-3,5 százalék körüli idei GDP-növekedésre számít – ami még mindig megfelel a kormány azon reményének, hogy 2 százalékponttal az EU-átlag felett legyen. Az ipari termelés 2019-ben 6 százalék körül emelkedhetett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel gyorsabban bővült a kivitelnél. Idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a tavalyinál csaknem 10 százalékkal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások jelentős esése következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – alacsonyabb, 4,5 százalék körüli bővülés várható.

Az

építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált,

az első tizenegy hónap átlagosan 25 százalék közeli dinamikája novemberben már csak 7 százalék volt, a szerződésállomány pedig 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Idén 5 százalék körüli, tehát tovább apadó építőipari növekedést valószínűsít a GKI.

A kiskereskedelmi forgalom – bár októberben és novemberben átlag feletti volt -, idén várhatóan ugyancsak lassul, a tavalyi 6-ról 5 százalék körülire. Ez főleg a továbbra is gyors, de

az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-emelkedésnek

– a tavalyi 7,5 után 5,5 százalék körülinek – lesz következménye.

A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett, a második félévben már 70,3 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul ezen belül a közmunkások száma kedvező módon csökken. A munkanélküliség tavaly éves átlagban a 2018. évi 3,7-ről 3,4 százalékra csökkent, az utolsó negyedévben már csak 3,3 volt. Ez az EU élmezőnyébe tartozik, s

a közmunkásokkal együttes 6 százalék alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.

Az infláció 2019 decemberében 4 százalékra ugrott, s ezzel immár Romániát is megelőzve a legmagasabb lett az EU-ban.

A kormány 2,8 százalékos idei drágulási prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5 százalék,

azonos az MNB-ével.

A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést. A forint tavaly az év elejéhez képest a végére 2,8 százalékkal gyengült, idén januárban további 2 százalékkal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés.

A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 után idén 4 százalék körül emelkedik,

a beruházások viszont a tavalyi 16 után csak 4 százalék körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a decemberi, immár hagyományos nagy költekezés – az éves deficit 37 százaléka ebben a hónapban keletkezett – következtében végül több, mint 20 százalékkal meghaladta az előirányzottat, s közel 100 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium decemberi becslését is. Ez valószínűtlenné teszi az európai módszertan szerint tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik legmagasabb lenne az EU-ban. Idén viszont a pénzforgalmi hiány jelentősen csökkenhet, a beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1 százalékra. A folyó fizetési mérleg 2018 után 2019 első három negyedévében is deficites lett, a beáramló EU-transzferek azonban ezt messze ellensúlyozzák.

Elindult a gáz a Török Áramlaton

Áthaladt az első egymilliárd köbméter földgáz a Török Áramlat csővezetéken – közölte a Gazprom. Egyik ágán két év múlva érkezhet hozzánk az orosz gáz ezen az úton.

Megkezdte Oroszország a kútba esett Déli Áramlat utódjaként gründolt Török Áramlaton keresztül a földgáz szállítását Dél-Európa felől. A Gazprom közlése szerint az első egymilliárd köbméter 54 százalékát Törökországba, 46 százalékát pedig a bolgár határra szállították. Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Aleksandar Vucic elnök, valamint Bojko Boriszov bolgár kormányfő hivatalosan január 8-án Isztambulban avatta fel a Török Áramlatot.

A Török Áramlat Európába irányuló, második ágának szerb szakasza decemberben készült el. A tervek szerint Bulgária és Magyarország 2020 végéig fejezi be a vezeték rá eső részének lefektetését. Ez az ág évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállíthat. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriába, 2,5 milliárd Szerbiába, 6 milliárd pedig Magyarországra érkezik (ez az éves hazai gázigény kétharmadát elégíti ki). Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába fognak szállítani.

Hozzánk először 2021 végén, 2022 elején jöhet gáz a Török Áramlaton keresztül

– mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára ma az állami tévében. A vezeték bővítése Bulgária, Szerbia és Magyarország irányába folytatódik – tette hozzá.

A Török Áramlat

célja az is, hogy kikerülje Ukrajnát.

Ez komoly aggodalom az orosz terjeszkedés gazdasági formája miatt. Továbbá amiatt, hogy Ukrajna eleshet a területén át vezető gáz áthaladásából származó tetemes összegű tranzitdíjtól, ami növeli az ország nehézségeit és az esetleg folytatódó orosz nyomás hatását. Ezt a félelmet mérsékli, hogy december végén megszületett a megállapodás az orosz gáz ötéves ukrajnai tranzitjáról Európa felé.

Magyarország jelenleg – nyugati irányból – Ausztrián keresztül vehet földgázt, ahová délről, például Észak-Afrikából érkezik az energiahordozó. Az európai piacra még Norvégiából jön jelentős mennyiségben a nyersanyag – mondta Kaderják. Valójában Magyarország nyugati irányból az Északi Áramlat németországi ágán keresztül tudunk szintén orosz gázt is venni. (Alternatíva még a cseppfolyós földgáz, amely számos fogadóterminálon keresztül jelenhet meg az európai piacon – mondta Kaderják. A Horvátországban épülő, cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminálon keresztül is közvetlenül juthatna a magyar piacra az energiahordozóból, de ehhez még megállapodásra kell jutni az ottani kormánnyal.)

Az Európába érkező

orosz gáz újabb útja lesz az Északi Áramlat 2.

Ennek építését be kell fejezni, azzal Németország és más európai országok is nyerni fognak – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen megtartott találkozója után bő két hete. Szerinte mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat 2 kereskedelmi projekt, amelynek befejezését Németország a meghirdetett amerikai szankciók ellenére is támogatja. Mint mondta, Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gázszállítások terén. Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország képes egyedül is befejezni, bár elismerte, hogy az építkezésben részt vevő cégek ellen bevezetett amerikai büntetőintézkedések miatt a megvalósítás több hónapos késedelmet szenved. A vezetéket ennek ellenére még idén, de legkésőbb a jövő év első negyedében üzembe fogják helyezni.

Influenzás lett a forint is

Pánikközeli állapotban van a világ az új, kínai eredetű koronavírus terjedése miatt. A forint is elkapta a bacilust, délután több lépcsőben 338,74-is szökött az eurós láza. A tőzsdék szakadnak mindenütt.

A forint is megszenvedi a világon eluralkodó új influenzavírus terjedését, ami jelenleg megállíthatatlannak látszik. Kínai hivatalos adat szerint 80-nál tart a halálozás, de ezt egyre többen nem hiszik el. Városokat zárnak le, cégek zárnak be átmenetileg Kínában, az emberek távol maradnak a nyilvános helyekről, a kínai holdújév alkalmából

akár százmilliós számban maradhatnak otthon az év legjelentősebb belföldi utazási hullámában.

Ennek következtében a turisztikai iparág cégeinek részvényei esnek vízbe dobott kőhöz hasonlatosan. A nagy tőzsdék mind zuhanással reagál a jelenségre. Különösen hogy a vírus már az Egyesült Államokban, Thaiföldön, Japánban, Ausztráliában, Franciaországban, Kanadában és Dél-Koreában is megjelent. A félelem abból fakad, hogy ha nem képesek megállítani a fertőzést, azon agyonvághatja a szolgáltató szektor jelentős részét világszerte, ami

a globális gazdaság lassulását is magával vonhatja.

Bár magyar illetékesek azt hangoztatják, hogy – mivel nincs megbetegedett ember az országban – nincs szükség különleges intézkedésekre (noha Csehország hozzálátott az ellenőrzésekhez a beutazóknál), valószínűtlen, hogy a magyar határ megállítaná a vírus átterjedését. A tőzsde mindenesetre elkapta a fertőzést. A magyar börze is eséssel reagált, majd a megindult a forint felfelé.

Először 337,63-nál volt az új csúcs az euróval szemben, majd némi hezitálás után

délután 338,74-nél állította be az új rekordot.

Az enyhülés az MNB nem erőteljes közbeavatkozásának eredménye. Az úgynevezett devizaswap-tenderen keresztül hajtott végre intervenciót: az előzetesen meghirdetett közel 120 milliárd forintos tételnek csak felét fogadta el a jegybank a magas összegű kereslet ellenére. Az MNB ezekkel a tenderekkel befolyásolja a bankközi piaci pénzbőséget. Ha ezzel a módszerrel szűkíti a pénzmennyiséget, az erősítheti a forint árfolyamát. De ilyen időkben, amikor a térsége leggyengébb devizája amúgy is a forint, ez a hatás csak átmeneti lehet.

Az euró most 337,6 körül jár, a dollár 306,5-be kerül. A BUX jelentős, 1,3 százalékos veszteséggel zárta a napot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK