A vadon érintése

A Tchibo webáruház heti ajánlata ezúttal a szavannák vadregényes világába invitál.



A lakást is új színbe öltöztethetjük néhány kisebb-nagyobb kiegészítő segítségével! A kétszemélyes, mintás renforcé ágyneművel például a hálószobába varázsolhatunk vadregényes hangulatot a nyomott mintázatnak köszönhetően. A szett egyik oldalán fehér alapon narancssárga mintás, a másik oldalán pedig a minta feketével egészül ki. A finom, sűrű szövésű pamutanyagból készült szett hőmérséklet-kiegyenlítő és nedvszívó, cipzáras kialakításának köszönhetően pedig könnyedén húzható fel és le is.

Az előszobát egy igazán kis aprósággal vonhatjuk be a szafari hangulatú helyiségek sorába, mégpedig az elefánt formájú fali akasztó szettel, amiben két darabot találunk az aranyszínű ormányosból. Akasztva tárolhatunk rajtuk ruhát, kalapot vagy épp kulcsokat. A szett részeként megkapjuk a szükséges szerelési anyagokat (csavarokat, tipliket) is, így a csomagot kibontva akár azonnal felrakhatjuk őket a kiszemelt helyükre.

Változatos és különleges megjelenést biztosít az egyik oldalán egyszínű terrakotta, másik oldalán pedig terrakotta alapon leopárdmintás diszpárnahuzat. Bőrbarát, tiszta pamutból készült, rejtett cipzárral, nagyjából 50×50 cm-es párnákhoz. A hálószobában és a nappaliban, a heverőn vagy a fotelben elhelyezve is remekül mutat, és egymagában is képes rá, hogy a szafarik hangulatát a kiválasztott helyiségbe csempéssze.

Fehér-sárga színekben pompázik a szűrővel ellátott kávésbögre, amely segítségével kézzel forrázhatjuk le a kávét, hogy az aromák optimálisabban bontakozhassanak ki. A mázas kerámiából készült szett filtertartójába 101-es típusú papírfilter való, így akárhol kiélvezhetjük a kávénk ízét. A bögre nagyjából 300 ml-es és nemcsak praktikus, hanem kellemes megjelenésű is, vagyis amellett, hogy igazán finom kávét készíthetünk benne, az asztal díszeként is megállja majd a helyét.

Egyszerű, de elegáns formájú a két darabos díszkosár szett, amiben két aranyszínűre festett acélhuzalból készült, eltérő méretű kosár található, melyek ideálisak gyümölcstálnak vagy akár kenyereskosárnak is – de üresen is szép díszei lehetnek a szobának. A kisebb kosár átmérője nagyjából   17, a nagyobbiké pedig 21 cm, magasságuk pedig 13, illetve 16 cm.

A teljes kínálatban rengeteg további ötletet találunk, amellyel feldobhatjuk akár a lakást, akár a ruhatárunkat – ne habozzunk hát, kattintsunk, és fedezzük fel az összes lehetőséget!

Még kitart a gazdaság, de lassul

Alig csökkent a magyar gazdaság növekedési tempója, tavaly 4,9 százalék volt a tempó, elsősorban a belső kereslet hajtja. A kormány azonban váratlanul 3,5 százalékra vágta vissza az idei várakozást.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2019 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 4,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tudatta a KSH. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá.

Az év egészében a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az utolsó negyedévben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.

Az alig lassuló növekedés KSH szerint közölt összetétele arra mutat, hogy a belső kereslet változatlanul erős, képes volt ellensúlyozni az év végére mindenkit meglepve lekonyult ipari teljesítményt. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy ez utóbbi átmeneti csökkenés-e.

Az azonban látható, hogy a lassulás utoléri a magyar gazdaságot is. Váratlanul Varga Mihály arról nyilatkozott a Reutersnek, hogy 2020-ban már csak 3,5 százalék növekedéssel kalkulál a kormány az eddigi 4 százalék helyett. A pénzügyminiszter indokként növekedés kockázatként említette a koronavírusnak a turizmusra és a globális ellátási láncokra gyakorolt ​​hatását, valamint a Brexit miatti visszaesést és a globális adósság magas szintjét.

Átmenetileg menedékre lelt a forint

Nyugtató szavakkal avatkozott közbe az MNB az elszabadulni látszó árfolyam láttán. Azt üzenik, kézben tartják a folyamatokat. Az ismert befektető viszont azt sürgeti, hogy az MNB törje meg a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz, és érje el a kamatszint növekedését.

A pesszimista előrejelzéseket is felülmúló januári éves és havi infláció (4,7 és 0,9 százalék) az elmúlt időszak árfolyamgyengülési trendje közepette a forint elszabaduló romlásának veszélyét vetítette előre. Ezt látva az MNB alelnöke, Nagy Márton a sajtó nyilvánossága előtt úgynevezett szóbeli intervenció szándékával igyekezett megnyugtatni az aggódókat – és elvenni a kedvüket azoknak, akik a forint folyamatos gyengülésére játszva hajtanak végre olyan pénzpiaci műveleteket (carry trade), amelyek más devizák kamatelőnyét kihasználva hoznak tetemes hasznot.

A Portfolio beszámolója szerint Nagy Márton elismerte, hogy a decemberi inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, de az MNB mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a célsávba (a 3+/-1 százalék közé), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján itt stabilizálódjon az infláció.

Ha kell,

a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk,

hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk – mondta határozottan az MNB alelnöke. Ha szükséges, lépnek, ha nem szükséges, nem lépnek – tette hozzá azonban. Az elmúlt időben hozott intézkedések (a forint mennyiségének korlátozása) szándékolt és tudatos döntés eredmény volt – szögezte le Nagy Márton, noha ebben semmi kétség se volt a pénzpiacon.

Az MNB azonban óvatosnak tűnik, a márciusi inflációs jelentés fogja meghatározni a további lépések szükségességét. A monetáris politika irányultságát negyedévente értékelik újra a legfrissebb inflációs jelentés alapján, és lépéseket tesznek, ha szükséges. A köztes hónapokban pedig változatlanul a forint állományának módosításával reagálnak.

Az MNB alelnökének szavaiból egyértelművé vált, hogy

az alapkamathoz egyelőre nem nyúlnak hozzá.

A beavatkozás sikerrel járt, az euróárfolyam lesüllyedt a 338-as szint alá. Valószínű, hogy az engedékenységet az vezérli, hogy

nem szokványos intézkedéseket elvár a piac.

A történtek megítélése azonban korántsem egyértelműen pozitív. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is felvetette, hogy az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez

„kikezdheti a jegybank hitelességét”

– mondta az elemző. Ez a félelem egyébként folyamatosan körüllengi az MNB-t az elmúlt két évben.

Az ismert befektető, Zsiday Viktor még az MNB beavatkozása előtt, de az inflációs adat megjelenését is megelőzően közölt írásában feltett kérdése az, hogy bármeddig gyengülhet a forint? A rövid válasz az, hogy nem.

Zsiday szerint a jegybank esetén két kérdést kell feltenni devizájának árfolyama kapcsán: van-e eszköze, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja, és van-e szándéka, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?

Az elemzéseivel gyakran megjelenő befektető szerint mivel Magyarországon jelentősebb egyensúlytalanságok és kényszerpályák nincsenek, ezért teljesen egyértelmű, hogy a forint árfolyamának alakulása szempontjából a kamatszint dönt el mindent. Kellően alacsony kamatszinttel lehet a forintot gyengíteni, és kellően magassal szinte bármeddig erősíteni. Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát, ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.

Az elmúlt egy-két évben a nemzetközi lassulásra válaszul Magyarország központi bankja a forint gyengítése mellett döntött. Az MNB fő célja a magas magyar növekedés, a „high-pressure economy”  fenntartása, aminek alapvető eleme az alacsony kamatszint. Az elmúlt időszakban ez összhangban volt a többi céllal, most azonban

már problémákat kezd okozni a tartósan gyenge és gyengülő árfolyam.

Nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a devizaleértékelődés, pláne ha ez beépül a várakozásokba, komoly inflációs nyomást gerjeszt. Ez nem kívánatos. Konszenzussá vált a befektetők körében, hogy az MNB puha, és a forint csak gyengülni tud. Emiatt boldog-boldogtalan a forint gyengülésére játszik, ami tovább gyengíti a forintot, amitől még többen kedvet kapnak e játékhoz. Ez tehát önerősítő folyamat. Ez szintén nem kívánatos.

A fix kamatozású lakossági állampapírok állománya nagyon nagyra nőtt, és ha tartós és jelentős a forint értékvesztése, akkor a lakosság becsapva érzi magát, és elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ilyen papírokba fektessen. Ez nem kívánatos.

Politikailag is kezd elfogadhatatlan lenni a gyengülés üteme és mértéke, károkat okozhat a kormánypárt népszerűségében. Ez nem kívánatos Zsiday Viktor szerint.

A befektető úgy gondolja, hogy

az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz.

Az MNB-nek ehhez minden eszköze meg is van, és bármennyire is nem szeretné, kénytelen lesz a kamatszintet megemelni (bár a Szent Alapkamat marad 0,9 százalékon, de ennek már úgysincs jelentősége jó ideje). Hogy ez pontosan mikor és hogyan történik, az nem egyértelmű, de nem látszik más út. A korábbi egyszerű helyzethez képest most az MNB több célja egymással szembekerült, és dönteniük kell, mi a fontosabb.

Figyelembe véve a piaci hangulatot, valószínűleg ideje megtörni a teljes konszenzust, miszerint a forint csak gyengülhet, mert ez nagyon be tud gyorsulni, és minél tovább tart, annál nehezebben reparálhatóak a károk. Nyilván nem kívánatos, hogy olyan emaileket kapjanak az emberek mint ő pár napja, miszerint az új tervezésű magyar 1 eurós az ötszáz forintos.

Az MNB tehát szeretne tartósan alacsony kamatokat, de, úgy tűnik, a jelenlegi környezetben a fenntarthatóan alacsony kamatszint magasabban van, mint a 0 százalék körüli szint. Ha tippelni kéne, akkor 1-2 százalék közé becsülné. Ez a kamatszint stabilizálhatja a forintot, és még nem okoz törést a „high-pressure economyban”.

Zsiday szerint az egyetlen kivétel az lehet, ha a koronavírus terjedése globális recessziót okoz, ebben az esetben ez pár hónapra felülírhatja a fenti számítást, de hogy ez bekövetkezik-e, azt senki sem tudja.

Mint a kő: 340 felett az euró

Átlépte a 340-es szintet az euró árfolyama. Innen valószínűleg nincs megállás, a közeli jövőben már a 350 tűnhet fel a látótérben.

Öt órakor ha kicsivel is, de túlugrotta az euró árfolyama a 340-et (340,04). Ez könnyen lehetséges, olyan lélektani határ, amelynek átlépése után belátható időn belül a 350-es szint következik. Kivéve, ha az MNB valamiképpen közbeavatkozik (ha akar egyáltalán). A hátteret próbáltuk felvillantani korábbi írásunkban. Holnap mindenképpen választ kapunk egy-két kérdésre.

Pár perccel az újabb történelmi mélypont után mindenesetre az árfolyam kissé visszaereszkedett.

Küszöbérték közelében a forint – FRISS: újabb mélypont

Már csak egy hajszálra van a forint a 340-es eurótól. Az új rekord 339,55. Ezután akár karnyújtásnyira a 350-es kurzus. Az MNB-re újabb teher és felelősség nehezedik a holnapi inflációs adat megjelenésekor: lép vagy hallgat. Addig is jól lehet keresni a gyengülő forinton.

Kora délután 339,55-re gyengült a forint az euróval szemben – vagy ahogyan a kormányzati média legutóbb fogalmazott, történelmi csúcsra erősödött az euró. Innen már tényleg csak egy apró szökkenés a 340, ahonnan – nem kizárt – a közeli időben a 350-es kurzus.

FRISSÍTÉS Délután előbb 339,71-re, majd 339,989-re hágott az árfolyam.

A forint gyengeségét részben az egyedülállóan alacsony kamat okozza, s az, hogy az MNB még csak jelzés formájában se veti fel, hogy

közép- vagy hosszabb időtávon változtatna ezen.

A ma nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint legutóbb is egyhangúlag döntött a Monetáris Tanács a 0,9 százalék alapkamat fenntartása mellett.

Mindeközben pedig makacsul magas az infláció, elérte, illetve esetleg túl is lépte az MNB által saját magára nézve megszabott 3+/1 százalék tűréssávot. A holnapi friss inflációs adat fogja megmutatni, hogy akár számottevően feljebb ment-e a legutóbb mért 4 százaléknál. Ha igen, akkor komoly dilemma elé került az MNB, mert mostanában újabb nyomás nehezedik rá, hogy

akár áttételes eszközzel lépjen az árfolyam megfékezése érdekében.

Az a szokásos érv egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy a gyönge forint segíti az exportot. A GDP nagy részét előállító multinacionális cégek euróban vagy dollárban végzik a termelést és kereskedelmet, számukra az árfolyam semleges hatású. Az exportban érdekelt hazai cégek aránya pedig annyira alacsony, hogy a náluk elért előnynél nagyobb az árfolyam romlásával erősített infláció. Az MNB első számú célja inkább az, hogy az árfolyampolitikán keresztül

segítse turbózni a lanyhuló gazdasági növekedést

(alacsony kamat, olcsó hitel beruházáshoz).

Mindeközben tetemes összegek mozdulnak meg a forint romlására játszó úgynevezett shortolásra, valamint a carry trade-nek nevezett műveletekre. Utóbbiakban a lényegében nulla kamatú forintból – akár hitellel megnövelve – olyan devizát vesznek, amelynek pár százalék kamatelőnye van. Az ezen elérhető tetemes nyereség igen csábító. Ezermilliárdos tételekben zajlik ez, ami ezzel ráadásul (a forinteladás miatt) még gyengíti is a forintot (és erősíti a megvett devizát). Az így felépített tőkeáttételes ügyletsoroknak persze csak akkor van alapjuk, ha a befektetők úgy vélik, hosszabb időn át marad a forint gyengülő pályája. S ha tévednek – mert az MNB akár szóbeli beavatkozással az erősödés felé viszi a forintot -, akkor nagyot lehet bukni.

Megduplázódhat a munkanélküliség Ózdon

Év végén bezárja ózdi gyárát az ABB. A multi cég ezer embert küld utcára, 50 százalékkal megdobva az álláskeresők számát. A kormány megoldást ígér.

A piaci kereslet csökkenése miatt az ABB az év végén bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként – közölte a cég. Az ózdi gyár főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt.

A bezárás megközelítőleg ezer munkahelyet érint. A bezárás oka az, hogy az ózdi gyár termelése folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol

már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást.

A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre.

Az ABB a gyárbezárással érintett dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait. A vállalat szorosan együttműködik a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását.

A cég többi egységében aligha fognak sokan elhelyezkedni,

mert az ABB-nek Budapesten van a központi irodája, Győrben robotika szervizirodája, Fóton raktárhelysége és szervizműhelye, Gyálon logisztikai központja, valamint Ózdon kívül Kecskeméten gyára.

Az ABB több mint 100 országban működik, és 144 ezer főt alkalmaz. Vezető üzletágai az energetika, ipari automatizálás, hajtások, valamint robotika és gyártásautomatizálás. A nyilvános cégadatok szerint az Industrial C&S Hungary Kft. néven működő ózdi üzem árbevétele 2018-ban 54,3 milliárd forint volt, adózás utáni vesztesége pedig 13 milliárd forint.

Az ezer fős elbocsátás önmagában se kevés, de Ózdon rendkívül súlyos helyzetet teremt. A helyi hírportál, a Boon az év elején írt arról, hogy az elmúlt két-három esztendőben összesen 5 ezer munkahely szűnt meg. Igaz, a város vezetése különböző ipari üzemeik telepítése révén megközelítőleg ugyanennyi munkahelyet is teremtett, de ennek ellenére jelenleg is

közel 800 munkanélkülit tartanak nyilván a városban.

De valószínűleg ennél többen vannak állás nélkül, miután a munkát keresők többsége saját kapcsolatai alapján igyekszik elhelyezkedni, s csak azok fordulnak a munkaügyi szolgáltató irodához, akiknek ez nem sikerül.

Ennek alapján tehát több, mint a duplájára nőhet a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási szolgálat ennél precízebb számokat közölt karácsony előtt. Ezek szerint a 23 414 munkavállaló korú ózdi népességből 2009 álláskeresőt tartottak nyilván, aminek alapján

ötven százalékkal ugrik meg a munkát keresők száma

az év végén. A munkavállaló korú népességen belül a munkát keresők aránya most 8,58 százalék, ami az országos átlag 2,45-szöröse. Ózdon lényegesen rosszabb a helyzet, mint BAZ megye átlagában, ahol az országos átlagot csak egy százalékponttal haladta meg a munkanélküliségi ráta (4,5 százalék) a tavalyi harmadik negyedévben a KSH adatai szerint.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével, majd egy azt követő következő körben az ózdi önkormányzati vezetőkkel és az érintett cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezéséről. Az egyeztetések kiemelt célja, hogy a társaság ezer munkavállalója minél hamarabb megnyugtató választ találjon arra, hol folytathatja a munkát – tudatta az ITM.

Emlékeztetnek arra, hogy a kormány már korábban is beavatkozott a régiós foglalkoztatás biztonsága érdekében. Az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását. Vagyis közpénzből tartják fenn a foglalkoztatás szintjét.

Vihar: 82 centi vízkülönbség a Balatonon

A száz kilométer is elérő ciklon „megbillentette” a Balaton vizét. Egy időben 82 centivel mérték a legnagyobb szintkülönbséget.

Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a vizugy.hu adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között.

Az Időkép videója némi ízelítőt ad az elemek erejéből.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig:

Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.

A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között.

Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik – mondta a szakember.

Tavaly kétszer – március elején és július végén – billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.

Úton a 340-hez a forint

Újabb mélypontját érte el a forint: 339,3 volt délelőtt. Egyik ok lehet a mai külkereskedelmi forgalmi egyenleg, ami évek óta nem volt ennyire alacsony.

Délelőtt először 339,03-ra gyengült az euróval szemben a forint, aztán itt se állt meg és 339,3 is volt a kurzus. Rövidesen ledőlhet a 340-es fal is.

Az utóbbi időben általánosságban is nagy súly nehezedik a forintra, az elmúlt hetek ismételt rekorddöntései is ezt bizonyítják. A térségbeli devizák közül a legnagyobb értékvesztést a forint szenvedte el az elmúlt egy évben.

A mai gyengüléshez a lökést a KSH mai statisztikája adhatta meg. Eszerint 2019. decemberben az export euróban számított értéke 0,8 százalékkal csökkent, az importé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 247 millió euróval romlott.

Forrás: KSH

A kivitel értéke 7 milliárd 580 millió eurót (2512 milliárd forintot), a behozatalé 7 milliárd 446 millió eurót (2468 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 134 millió euróra (44 milliárd forintra) csökkent.

Tegnap komoly decemberi ipari termelési visszaesésről közölt adatot a KSH. Ez – bár meglehet, a kissé hosszabb ünneppel magyarázható – meglepte az elemzőket, és talán trendforduló első jele. Ma pedig a németek tették közzé decemberi számaikat, amelyek szintén a várakozással ellentétes zuhanást mutatnak. Ár, naptári és szezonális kiigazítással az ipari termelés 3,5 százalékkal esett novemberhez képest, amikor még 1,2 százalékos növekedést jegyeztek fel. Elemzők szerényebb, 0,2 százalékos decemberi ipari termeléscsökkenéssel számoltak. Éves összevetésben 6,8 százalékkal csökkent a decemberi német ipari termelés.

Trendforduló vagy „helyreáll a rend”?

Negatív meglepetés, sőt, hidegzuhany: elemzői jelzők a visszazuhant ipari termelési adatról. Van, aki szerint az autóipar az új kibocsátási normára áttérve kissé lanyhul, mások szerint viszont elkezdődött a magyar gazdaság leválása a németről.

A délelőtt megjelent első KSH-becslés szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva egyenesen 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

óriási negatív meglepetés

az ipar decemberi visszaesése, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt (abban az évben egyébként recesszióba süllyedt a gazdaság). A rendkívüli mértékű negatív meglepetést

egyértelműen az autóipar okozta,

ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását.

Az elemző szerint az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott

kedvezőtlen ipari fordulat elérte Magyarországot,

vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni. Mindez azt is jelenti, hogy

markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme.

A szerdán megjelent kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz Virovácz szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egyenesen

„hidegzuhanynak” tartja

az ipar decemberi teljesítményét. Becslése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesésben volt az ipar az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 2,8 százalékra lassult a növekedés a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését. Ez Suppan szerint is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.

Az elemző azonban él a feltételezéssel, hogy

a járműgyártás visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták

(radikálisan, a termékpaletta egészének átlagában kilométerenként 95 gramm emissziót engedélyez az EU a gyártóknak; efelett súlyos pénzbüntetést kell fizetni). Az autógyáraknak fel kellett készülniük alacsonyabb kibocsátású gépkocsik gyártására, emiatt egyes hazai autógyárak átállhattak a hibrid hajtásláncú modellek nagyobb arányú termelésére, ez pedig átmeneti leállással járhatott Suppan szerint. A következő hónapokban aztán

újra felfuthat a termelés.

Mindenesetre némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően – fogalmaz Suppan. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya is „nagy negatív meglepetésnek” minősítette az ipari termelési adatokat. Mivel tavaly decemberben eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban,

a kiigazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutat a naptárhatással korrigált adatoknál.

Az Erste szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a jövőről. A beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra. A német ipari rendelésállomány azonban szintén csütörtökön közölt és a várakozásokat  meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy

a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet

az elkövetkező időszakban. (Erről legutóbb augusztusban írtunk, akkor az EU-ban tapasztalható tendenciák kapcsán fogalmaztunk úgy, hogy a folyamatosan magas GDP-értékekkel egyelőre levált az uniós gazdaságról a magyar.)

Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektorban, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Emiatt Nyeste szerint idén az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, Regős Gábor egyedüliként említette, hogy december az ipari termelés szempontjából a leggyengébb hónap. Az év végi ünnepek közötti leállás szerepe is jelentős lehet, ráadásul (amit délelőtti írásunkban megjegyeztünk) a hét közepére eső karácsony miatt tavaly a naptárhatás a megszokottnál némileg erősebb lehetett.

Lefordult az ipar decemberben

A húzóágazat autóipar jelentős visszaesése miatt is decemberben lefordult a növekedési pályáról az ipar. A következő időszakban kiderül, hogy egyszeri hatás-e – év végi ünnepek – vagy tartós folyamat.

Tavaly decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,7 százalékkal csökkent – derük ki a KSH gyorsjelentéséből. A feldolgozóipari alágak közel felében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentős visszaesés volt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában lassult a növekedés üteme. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása továbbra is nőtt.

A 2019-es év egészében a termelés volumene 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint 2018-ban (egy évvel korábban 3,5 százalék volt). A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,8 százalékkal mérséklődött.

Forrás: KSH

Látványos az index negatívba fordulása. Az azonban most még nem tudható, hogy egyszeri hatással állunk-e szemben, például azzal, hogy az év végi ünnepek naptári elhelyezkedése miatt nagyon

sok cégnél a megszokottnál pár nappal hosszabb szünetre mentek el.

Ettől függetlenül a különféle prognózisok szinte kivétel nélkül azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaság túl került a delelőn, a tavalyi 5 százalékról idén a 3,5 százalék körüli szintre süllyed. Ez az ipar termelésében is meg fog mutatkozni a későbbi statisztikákban.

A legfrissebb előrejelzés a Policy Agenda 2019. IV. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (1,01 százalék). Ez – mint írják – azt jelzi, hogy a bővülés előző negyedévében kezdődő enyhe csökkenése folytatódik, az év végére az építőipar eddigi kiugró növekedése visszaesett, az ipar növekedési várakozásai gyengültek.

Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A vállalatok és a háztartások körében az eddigi optimizmus kissé csökken, részben a külső gazdaság lassulását is okozó kockázati tényezők – Brexit, világgazdasági helyzet érezhető romlása, ezzel a külkereskedelmi partnereink növekedésének lassulása – miatt. Másrészben

a változatlan versenyképességi problémákkal

összefüggő munkaerő-piaci anomáliák is a gyengülő növekedést támasztják alá. A fiskális és monetáris folyamatokat pedig az államháztartás év végére tervezettnél nagyobb – talán csak az időbeli elszámolás miatti – hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje jellemzik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!