Kezdőlap Címkék Uniós büntetés

Címke: uniós büntetés

Brutális EU-büntetés a korrupció miatt

Nettó 500-600 milliárd forint büntetést fizet az ország az EU-programok során elkövetett pénzügyi szabálytalanságokért – írja az Európai Bizottságtól származó adatok alapján Jávor Benedek. Fejenként több, mint 50 ezer forint az ára annak, hogy ne álljanak le a támogatások. Lehet, hogy ez nem a vége.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg az uniós támogatások körüli korrupció miatt – derül ki Jávor Benedek írásából, amelyet az Európai Bizottság adataira támaszkodva közölt. Eszerint bruttó 700 milliárd forint feletti, a hazai önrész levonásával több, mint 500 milliárd a büntetések végszámlája.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg

Mint az idén nyárig európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) írja, a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetés néz ki, akkor is szó esett akár 500 milliárdhoz közelítő összegről. Idén tavasszal pedig már legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben 400-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az EU az uniós pénz szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján

a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a bizottság kiszabott.

Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója – írja Jávor. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több, mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.

Az összes uniós szabálytalanság negyede a miénk

A 24.hu írt arról először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a bizottság költségvetési mentesítési eljárásának keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak.

A közel száz oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. Ez évről évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül hat Franciaországban, és nyolc Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két programot érintettek az intézkedések – fogalmaz a bizottság válasza. Ez azt jelenti, hogy a szabálytalannak talált, és ezért

megbüntetett operatív programok több, mint negyedéért hazánk egymaga volt felelős az EU-ban.

Magyarország jobban teljesít, mint bárki más – fogalmaz Jávor.

A kormány nem vállalta a tételes vizsgálatot

Az is kiderül a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. Világossá vált, hogy

mind a hét tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat

tárt fel a bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak. Emiatt az egyesével, ügylet alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott tíz százalékos átalánybüntetést javasolta.

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította,

tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során.

Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének tíz százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint,
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint,
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint,
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint,
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint,
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint,
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

És ez még csak a pénz háromnegyede

Összesen 7480,2 milliárd forintról van szó eddig. Az uniós pénz lehívásában – részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt – már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák,

amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Azért csak várjuk ki a végét, még a hátralevő összegeket is veszélybe sodorhatja a rokonság saját lábra állítása – teszi hozzá a politikus.

Ezzel nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetés. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.

Lehet, hogy kevesebb büntetéssel számoltak

Ezzel összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze. Ha ebből le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna fizetni, a tényleges büntetés akkor is 500-600 milliárd között lehet.

Ez pedig

az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány a várható büntetésekre készülve „túlfoglalta” az uniós pénzt,

és ennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz.

Azaz az esetleges későbbi büntetések már nem csupán abban a formában okoznak veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, hanem veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is. Vagyis

tényleges, elérhető EU-s támogatások elvesztésével járhat.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig: Polt Péternek. Az 500-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ez a büntetés a 2014-2020 közötti magyar uniós támogatási keret több, mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúg – fogalmaz Jávor Benedek.

A legrosszabbkor jött a magyar csaláscsúcs

A Brexit miatt kieső nagyjából 13 milliárd euró befizetéskiesés miatt már jövőre csökkenhetnek az EU-s támogatások, 2021-től akár 25 százalékkal eshet a magyar keret. Nagyon rosszkor jött tehát az OLAF megállapítása arról, hogy messze tőlünk javasolja a legtöbb pénz visszavételét csalások miatt.

A magyar kormány prüszköl a „kettős mérce” ellen, vagyis hogy a következő költségvetési ciklusban a felzárkózási támogatások elosztásakor vegyék figyelembe a jogállamisági követelmények betartását is, derült ki az új igazságügyi miniszter minapi nyilatkozatából. (Ezt a körülményt már most kezdik figyelembe venni, legalábbis egyelőre az előző igazságügyi miniszter, Trócsányi László és Hidvéghi Balázs EP-bizottsági tisztségébe jelölés jegelése erre utal.)

A baj már kopogtat a britek miatt

Van azonban más, ami már jövőre nagyon fájhat Magyarországnak, nem kicsit. Ha a jelenleg látható folyamat válik végeredménnyé, akkor Nagy-Britannia megállapodás nélkül egy pillanat alatt ugrik ki az EU-ból október utolsó napján. Ezzel pedig

már a jövő évi közös költségvetésbe se fizeti be a nagyjából 13 milliárd euró tagsági díjat.

Emiatt pedig az amúgy évek óta hatályos büdzsét kell felülvizsgálni, ami a nettó kedvezményezett országok, így hazánk esetében komoly érvágás a kifizetések keretében. Jelenleg akár 10 milliárd eurót elérő kiesésről beszélnek akkor is, ha a nagy befizetők hajlandók egy évre mélyebben a zsebükbe nyúlni.

Nem beszélve a még csak formálódó 2021-27-es ciklusról, amelynek végmunkálatai éppen idén ősszel kezdődnek az új Európai Bizottság megalakulása után. A korábbi elképzelések eleve arról szóltak, hogy

mintegy negyedével veszik vissza a térségi támogatások összegét,

hogy erőteljesebben segítsék a mediterrán vidék rossz helyzetű államait.

A csúcsról a mélybe zuhanhatunk

Ez erős alkupozíciót kíván a kormányoktól, hogy országaik minél kisebb veszteséggel ússzák meg a lefaragásokat. Ezt cseppet se segíti, hogy a lengyelek mellett a legnagyobb nyertes Magyarország kormánya messze a legtöbb szabálytalanságot (csalást) követett el az elmúlt években a támogatások elosztásakor. Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kedden ismertetett éves jelentésében az áll, hogy a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságoknál.

A 2014 és 2018 közötti

a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését tanácsolta az OLAF.

Ez messze a legnagyobb összeg, az EU-átlag (0,45 százalék) több, mint nyolcszorosa. A második helyre befutott Szlovákiában 2,29 százalék. (Ez nem egyenlő feltétlenül a visszafizetéssel, mód van átcsoportosításra is más területekre, de ehhez is alkuképesség kell.)

Az OLAF nyomozásai

nálunk zárultak a második legtöbbször (52 alkalommal) ajánlással

(vagyis eljárás indítványozásával). Csak Romániában volt több, 66.

Az ügyészség jól nyomozott – látszólag

A vádemelési arány nálunk 45 százalék, ami jelentősen meghaladja az EU 36 százalékos rátáját. Az sajnos nem derül ki a jelentésből, hogyan oszlanak meg a hazai vádemelésekben érintett összegek a teljes visszatérítendő tételben. (Azt viszont tudhatjuk, hogy tavaly 32-szer magánszemélyek tettek bejelentést az OLAF-nak, magyar hatóság csak egy ügyben. Hasonló arányok más országoknál is vannak.)

Az mindenestre beszédes, hogy a csaknem 4 százalékos visszafizetési javaslattal szemben a saját hatóságok által feltárt meglehetősen sok, 2886 szabálytalanság a kifizetett támogatásnak csak 1,31 százalékát érintette. Az esetleges büntetésben ezüstérmes szlovákok saját maguk (magasan az első helyen) csaknem 20 százalékos kifizetési arányra kiterjedően találtak több, mint ezerrel kevesebb szabályszegést. Náluk 14 esetben javasolt következményt az OLAF. Romániában, ahol már egy kisebb kormányra való politikus ül börtönben korrupció miatt, 3,23 százalék támogatásarányban találtak félrelépést saját szerveik, az OLAF pedig mindössze 0,4 százaléknyi vissszafizettetést javasol a bizottságnak.

Ezekből a számokból arra lehet következtetni, hogy

a magyar hatóságok a kis ügyekben találták meg az ügyeskedőket, a nagy játékosokat nem,

a szlovákok és a románok fordítva. Sőt, mint a Tiborcz-féle közvilágítási ügyekből látszik, inkább utólag kiveszik a támogatási listából a beruházást, csak hogy békében hagyja a kormányt az OLAF és a bizottság.

Százmilliárdos uniós pénz úszhat el

Legalább 100-150 milliárd forint támogatási összeg megvonását eredményezheti az Európai Bizottság javaslata. Annyi hibát találtak a magyar a közbeszerzések ellenőrzésében, hogy emiatt átalány-hányadot, 10 százalék elvételét javasolják. Az eddigi kifizetések alapján ez akár duplázódhat is.

Éppen csak működőképes a magyar közbeszerzési ellenőrzési rendszer, emiatt az Európai Bizottság (EB) jelentéstervezete 10 százalékos átalánykorrekciót javasol – tudta meg a 24.hu.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője

Nem meglepő ez a javaslat, amiből az év végére lehet döntés – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője. Emlékeztetett arra, hogy már tavaly, az egyebek közt Mészáros Lőrincre kiírni tervezett 420 milliárdos keretű szennyvíz-beruházás esetén 25 százalékos pénzelvételt javasoltak az uniós auditban.

Jávor szerint egyértelmű az ítélet: lényegében nem működik a közbeszerzések ellenőrzése Magyarországon. Szerinte sokat mondó a javaslat azon része, amely szerint nem mennek végig tételesen az egyes szerződéseken, hanem átalányt javasolnak.

A szokásos ügymenet szerint ilyenkor kétoldalú egyeztetés következik az EB és a kormány között. Jávor szerint mindeddig volt mód konkrét részösszegeken vitatkozni, most mintha lejárt volna ennek ideje.

Ebből sokkal nehezebb lesz kijönnie a magyar kormánynak

– mondta Jávor -, néhány tízmilliárdot talán sikerül visszavenni.

Ha a kifizetett ezermilliárdokból ekkora tételt utólag visszafizettet a bizottság, az a magyar költségvetés hiányát fogja növelni.

Az EB értékelésében a közbeszerzési ellenőrzési rendszere hármas osztályzatot kapott a négyfokozatú skálán.

Ez azt jelenti, hogy éppen csak működik a rendszer.

A javaslat nem vesződik a vizsgált projektekkel egyenként, nem dekázza, hol, mekkora szabálytalanság történt, és a támogatásból hány százalék megvonását látja célszerűnek. Ennek alapján a 24.hu becslése szerint a (2017-es, közel 2500 milliárd forint itthoni pályázati kifizetések alapján) legalább 100-150 milliárd forint közötti támogatásról van szó.

Tavaly a 2015 és 2017 közötti szerződések közül vettek elő 34-t. Olyan infrastrukturális beruházásokat, amelyeknél a kifizetett ár 20-70 százalékkal nagyobb volt a tenderben megadott becsült összegnél. (Ilyen például a 3-as metró, a Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása.)

Csakhogy idén még nagyobb lendületet vett a 2014-2020 közti uniós költségvetési ciklusban odaítélt támogatási keret lehívása és kifizetése. Áprilisi adatok alapján a meghirdetett pályázati keret közelít a 10 ezer milliárdhoz. Ennek bőven több, mintegy 90 százalékát, 8500 milliárd körüli összeget szerződéssel le is kötöttek a nyertesekkel. És ami még fontosabb, nagyjából 4500 milliárdot ki is fizettek. És nagy részét egyelőre a költségvetés terhére, mert Brüsszelből alig csordogál pénz. Az idei tényleges kifizetés nagyjából 900 milliárd, amivel szemben bőven százmilliárd forint alatti tételt egyenlítettek ki az unióból.

Vagyis ha a tavalyi viszonyítási arányokból indulunk ki,

az elbukható pénz összege elérheti a 200-300 milliárdot is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!