Donald Trump új stratégiát tesztel Vlagyimir Putyinnal: miközben az amerikai Kongresszus történelmi szankciókkal sújtja Oroszországot, a Fehér Ház párhuzamosan gazdasági megállapodásokat készít elő Moszkvával — még a háború lezárása előtt. A kettős játék célja, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz kényszerítse, de a megközelítés élesen szembemegy az amerikai politikai elit és Ukrajna szövetségeseinek álláspontjával.
A New York Times szerint a Fehér Ház komolyan fontolgatja, hogy még a háború vége előtt gazdasági megállapodásokat írjon alá Oroszországgal. Ez éles váltás az eddig követett amerikai megközelítéshez képest, amely szerint Putyint csak fokozott gazdasági és katonai nyomás kényszerítheti kompromisszumra. A Trump-adminisztráció azonban úgy látja: a gazdasági együttműködés lehet az egyik eszköz arra, hogy az orosz elit keményvonalas köreiben meggyengüljön az Amerika-ellenes álláspont, és Putyin környezetében is erősödjön a tárgyalások iránti hajlandóság. A NYT szerint Washington olyan megállapodásokat is elképzelhetőnek tart, amelyek függetlenek az ukrajnai békefolyamat alakulásától, és már a háború lezárása előtt életbe léphetnek. Ez tükrözi Trump azon szándékát, hogy
egyszerre folytassa a béketárgyalásokat és keresse a gazdasági, kapcsolatok helyreállításának lehetőségét Moszkvával.
A tárgyalások egyik kulcspillanata volt, amikor Trump követei – Steve Witkoff és Jared Kushner – a hónap elején Moszkvában találkoztak Putyinnal. Az orosz elnök magabiztosan állította, hogy néhány hónapon belül elfoglalják a teljes Donbaszt, és télen összeomlasztják Ukrajna energiarendszerét. Kushner erre emlékeztette, hogy ugyanezt mondta egy évvel korábban is, eredmény nélkül. A párbeszéd jól mutatja Trump dilemmáját: Putyin nem enged, Ukrajna nem vonul vissza, a front pedig beragadt. A Fehér Ház ezért új módszereket keres, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak lehetnek, és amelyekkel elkerülhető, hogy a háború újabb évet emésszen fel.
Miközben Trump követei gazdasági ösztönzőket ajánlanak Moszkvának, a Kongresszus történelmi szankciós csomagot fogadott el, amely az orosz energiaszektort célozza.
A törvényjavaslat lehetővé teszi akár 100 százalékos vám kivetését azokra az országokra, amelyek jelentős mennyiségű orosz olajat vagy gázt vásárolnak, és újabb szankciókat vezet be orosz tisztviselők, üzletemberek és bankok ellen. A republikánusok és demokraták ritka egyetértésben állítják: Putyint csak kemény nyomás kényszerítheti tárgyalásra. Trump viszont úgy látja, hogy a nyomás önmagában nem működik, és gazdasági ösztönzőkre is szükség van.
A Kreml már hónapok óta igyekszik üzleti lehetőségeket felajánlani Washingtonnak. Az orosz fél ritkaföldfém- és alumínium-megállapodásokat, közös vállalkozásokat az Északi-sarkvidéken, sőt amerikai cégek bevonását is felvetette az orosz földgáz európai értékesítésébe. Trump korábban azt mondta, hogy üzletet csak béke esetén köt Oroszországgal, most azonban a Fehér Ház szerint bizonyos megállapodások már a háború előtt is elindulhatnak, ha Moszkva „konkrét önmérsékletet” mutat. Balazs Jarabik, az EU korábbi kijevi diplomatája szerint Washington nagyobb engedményeket fontolgat Oroszországnak, mint korábban bármikor.
A tárgyalások azonban nem haladnak könnyen.
Kushner a kijevi YES-konferencián arról beszélt, hogy Trump és Zelenszkij elkötelezettek a béke iránt, és Putyin is „nagyon elkötelezett”.
A közönség nevetésben tört ki, ami jól mutatja Ukrajna szövetségeseinek mély szkepticizmusát. Két nappal később egy orosz drón csapott le egy határátkelőnél, ahol több nyugati tisztviselő is áthaladt, köztük David Petraeus volt CIA-igazgató. A háború befejezésére irányuló tárgyalások az év elején gyakorlatilag megálltak, miután Trump követei hónapokig az iráni háborúra koncentráltak. Witkoff és Kushner mostani moszkvai és kijevi útja a tárgyalások újraindítására tett kísérlet volt.
A NYT szerint októberben újraindulhatnak az amerikai–ukrán–orosz háromoldalú tárgyalások. A korlátozott tűzszünet lehetősége is napirendre kerülhet, amely megszüntetné a Fekete-tengeri hajózás és az energialétesítmények elleni csapásokat. Trump célja világos: békét akar, de úgy, hogy közben újraépíti az amerikai–orosz gazdasági kapcsolatokat. Ez azonban éles ellentétben áll az amerikai politikai elit többségével, Ukrajna szövetségeseivel és a jelenlegi geopolitikai realitásokkal. A Fehér Ház kettős stratégiája így egyszerre lehet diplomáciai áttörés és politikai kockázat — attól függően, hogy Putyin valóban hajlandó-e engedni, vagy csak időt akar nyerni.
